Leírás

A) Támogatási kérelem szakmai tartalmának összefoglaló bemutatása. A pályázatban három területen kívánunk - nem csak a nyúltenyésztést közvetlenül érintő területen - jelentős innovatív eredményt elérni. 1.1.Az első terület a leendő anyanyulak olyan takarmányozási módszerrel történő felnevelése, amely hozzájárul ahhoz, hogy tenyésztésbevételtől a termelési karrier minden szakaszában jobb kondícióban legyenek, mint a hagyományosan takarmányozottak, és ennek következtében javuljon termelésük, egészségesebbek és hosszabb élettartamúak legyenek, ami állatjólléti oldalról is kedvező. 1.2.A második területen a nevelési eredmények, a szopósnyulak életképességének javítás a célunk, amit a könnyebben fialó, a csupasz újszülött nyulak szükségletének megfelelő jobban megfelelő védelmet nyújtó fészket készítő anyanyulak kiválasztásával kívánjuk elérni. E pontban végeznénk el egy olyan szoftwer fejlesztését, amely egyidejűleg alkalmas lesz telepirányítási feladatok segítésére és a nemesítés számára alapadatok szolgáltatására, vagyis párhuzamosan segíti a termelést és a fajta genetikai javítását. 1.3.A harmadik területen a beporzásban részvevő rovarfauna biodiverzitásának fenntartását szem előtt tartó takarmánynövény-termesztésen keresztül a nyulak ideális takarmányozásáig terjedő komplex fejlesztést végzünk. Ebbe beletartozik több pillangós növény együttes termesztése által létrehozott tartós zöldugaron termett keverék alapanyagok nyúl takarmányozásban való felhasználhatósági arányának meghatározása. B) A megvalósítandó tevékenységek részletes bemutatása. 1.1.Az anyanyulak kondíciójának javítása felnevelés alatti takarmányozással. Több gazdasági állatfaj nőivarú egyedeinél, köztük az anyanyulaknál is gondot jelent a gyenge, a termelés során romló kondíció és az emiatti korai selejtezés. A vemhesség végén és a tejtermelés csúcsán az anyanyulak nem tudnak a szükségletüknek megfelelő mennyiségű takarmányt (energiát) felvenni, ezért ivadékaik megfelelő táplálása érdekében a zsírtartalékaikat mobilizálják. Különösen az először fialó anyanyulaknál lehet súlyos az energiahiányos állapot, mert őket a kifejlettkori testsúly 75-80%-ának elérésekor veszik tenyésztésbe, emiatt még a testsúlyuk növelésére is energiára van szükség. A negatív energiamérleg viszont negatív hatással van az állatok fialási arányra, valamint a csökkent táplálóanyag ellátottság kedvezőtlen hatással van az állatok immunrendszerére. Ez pedig azt jelenti, hogy olyan nem feltétlenül erős patogén kórokozó csírák is az állatok megbetegedéséhez és következményes elhulláshoz, vagy selejtezéshez vezethetnek, melyek a normál immun státuszú egyedeket nem, vagy csak korlátozottan képesek megbetegíteni. A kondíció javításának egyik lehetősége a nőivarú nyulak felnevelés alatti korlátozott takarmányozása. A módszer lényege, hogy a fiatal anyanyulak az ad libitum mennyiségnél kevesebb takarmányt kapnak. Emiatt kissé később, biológiailag értettebben vehetők tenyésztésbe, és az ad libitum takarmányozásra való áttérés után, mintha be akarnák hozni lemaradásukat, a hagyományosan felnevelteknél több takarmányt fogyasztanak, emiatt jobb lesz a kondíciójuk. A másik lehetőség, amit a projekt keretében vizsgálni és fejleszteni kívánunk az, amikor a tenyésznövendék nőivarú nyulak energiában szegény és rostban gazdag takarmányt kapnak. Ezen a területen még csak néhány kísérletet végeztek, de ezek alapján is megállapítható, hogy előnyösebb lehet, mint a korlátozott takarmányozás. Mivel a nyulak „energiára esznek”, ezért az energiában szegény takarmányból az átlagosnál többet fogyasztanak. Amíg takarmánykorlátozásnál az emésztőrendszer összeszűkül, addig ennél a módszernél kitágul, és emiatt amikor tenyésztésbevétel után már tenyésznyulaknak gyártott magas táplálóanyag összetételű takarmányt kapnak, ebből is többet tudnak fogyasztani, mint a korlátozott takarmányozás mellett felneveltek, ezért kisebb fokú kondíció-romlás észlelhető, valamint gyorsabb kondíció-javulás érhető el. Emellett a technológiába is könnyebb beépíteni, mert akár gépi takarmánykiosztással is etethetők a nyulak. Mivel ezen a területen eddig nagyon kevés kísérletet végeztek, számos a nyitott kérdés. Például: Milyen a felnevelés alatt adott takarmány ideális energia és rost tartalma? Milyen életkorban célszerű elkezdeni ennek a takarmánynak az etetését, és milyen életkorban ideális befejezni (első termékenyítéskor, a vemhesség közepén, az első fialáskor)? Az eddigi végzett kísérletekben csak néhány fialás eredményét értékelték. Ezzel szemben mi hosszú távú, nagy létszámmal folytatott üzemi kísérletek beállítását tervezzük, olyant, amivel a szokásos termelési eredmények mellett az anyanyulak élettartama (túlélése) és életteljesítménye is megbízhatóan vizsgálható. Végeredményben végső célunk egy üzemi szinten bevezethető, megbízható, komplex tenyésznövendék takarmányozási módszer fejlesztése, mely lehetővé teszi a későbbiek során a tenyészállatok hosszan tartó termelésben tartását. 1.2.Szopósnyulak életben maradásának növelése szelekcióval és a fészek minőségének javításával, tenyésztési software fejlesztés A nyulak fészekkészítési viselkedése (üreg ásása, alomanyag behordása és a fészek elkészítése, szőrzet tépése a testről és fészekbe hordása, illetve a kisnyulak betakarása) hormonális szabályzás alatt áll, az egyes hormonok egymáshoz viszonyított termelődése (aránya) határozza meg az egyes viselkedések kezdetét és végét. A fialás lefolyásában is döntő szerepe van az oxitocinnak, ami szabályozza a sima izmok működését, így fontos szerepe van a fialás elindulásában és lefolyásában. A szopósnyulak életben maradását döntően befolyásolja születési súlyuk és almon belüli kiegyenlítettségük, a fészek minősége és a fialás lefolyása. A projekt keretében egyrészt a fészekkészítést (minőséget), másrészt a fialás lefolyását és a születési súlyt is figyelembe szeretnénk venni az anyanyulak selejtezése és kiválasztása során, hogy ezzel is növeljük a felnevelt kisnyulak arányát. A fészek készítése mögött álló hormonok mérése a gyors változások, körülményes mintavétel és magas költség miatt nem jöhet szóba, ugyanakkor a fészek minősége, a kitépett szőr mennyisége és a fészek betakarása viszonylag objektíven mérhető tulajdonság. A fészek minősége alapján akár tíz kategória is felállítható, amely elegendően pontos ahhoz, hogy ez alapján a rosszul teljesítő anyanyulakat kiselejtezzük, illetve a jókat a tenyészkiválasztás során előnybe részesítsük. A módszer pontos kidolgozásához (a kategóriák meghatározásától az kisnyulak életben maradásával való kapcsolatig) nagyszámú vizsgálatot kell végeznünk. A fialás lefolyása általában gyors, mivel többnyire éjjel történik, inkább csak videofelvételekkel lehet követni, ezért ennek megfigyelése és pontos rögzítése csak kísérleti szinten oldható meg. Ugyanakkor a holtan született kisnyulak előfordulása esetén a fialás irreálisan is elhúzódhat, akár több napig is eltarthat, mivel a fialás zökkenőmentes lefolyásához az is szükséges, hogy a sorba megszülető kisnyulak elkezdjenek szopni, és ezzel az oxitocin-szintet folyamatosan fenntartsák. Éppen ezért ennél a tulajdonságnál (fialás lefolyása) a halva született kisnyulak alapján döntünk az anyanyulak selejtezéséről. Természetesen a módszer pontos kidolgozása előtt számtalan vizsgálatot fogunk végezni, annak megállapítására, hogy az életkor, illetve egyéb környezeti tényezők hogyan befolyásolják a holt születések előfordulását, egy anyanyúlnál mennyire ismétlődik, és milyen mértékben öröklődik ez a tulajdonság. Az újszülött nyulak súlya és az almon belüli kiegyenlítettsége súlyméréssel és szubjektív minősítéssel is vizsgálható. Mivel szopást követően a kisnyulak súlya akár 25-30%-kal is nagyobb lehet, ezért kellő gyakorlat megszerzése esetén a vizuális minősítés is megfelelő módszer lehet. Ebben az esetben is számos elővizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy az egyes alomlétszámoknál mi tekinthető átlagos vagy kis súlynak, illetve az almon belül mikor beszélhetünk arról, hogy a születési súly kiegyenlített vagy nagyon szóródik. Számos elővizsgálat, megfelelő gyakorlat megszerzése után lehet ezt a tulajdonságot az anyanyulak selejtezésénél vagy kiválasztásánál figyelembe venni. A piacon kapható, más állatfajoknál a termelést és termelésirányítást segítő szoftwerek bizonyos megszorításokkal alkalmasak lehetnek nyúltenyésztési felhasználásra is, de nincs olyan szoftwer, amely alkalmas lenne a tenyésztési adatok oly módon való gyűjtésére, amely a korszerű BLUP tenyészértékbecslést lehetővé tenné. Célunk ennek a kettős elvárásnak megfelelő szoftwer fejlesztése. A rendszer egyrészt állat (fülszám), másrészt elhelyezés (ketrec) szerinti rendszerben fogja nyilvántartani az adatokat (történéseket), másrészt viszont a származástól (pedigrétől) kezdve építi fel a tenyésztési adatbázist. A telepirányítási rendszer egy technológiai sorrend alapján épül fel; kezdve a termékenyítéssel, majd a vemhességvizsgálat, fialás, alomkiegyenlítés, újratermékenyítés, alomsúly mérés, az alom elválasztása, stb. következik. Minden lépésben felvesszük a szükséges adatokat: pl. a termékenyítés napja, a termékenyített anyanyúl fülszáma, egyedi termékenyítéskor a bak fülszáma, vagy fialáskor a dátum, az összes, az élve és a halva született nyulak száma, alomkiegyenlítéskor a nyulak száma és az alomsúly. Az adatfelvételi hibák kiszűrése érdekében minimum és maximum értékeket, életkorokat, stb. adunk meg. Az állatok mozgása, átminősítése vagy vakcinázása is rögzítésre kerül. Számtalan, a napi munkát segítő lekérdezési lehetőség lesz, pl. egy adott napon termékenyítendő anyanyulak fülszáma és ketrecszáma, melyek és hol vannak a vakcinázandó állatok, mely anyanyulak nem fialtak egy bizonyos idő óta (vagyis selejtezni kell őket), stb. A nemesítési munka alapja a származás (pedigré) és a tenyésztés alapjául szolgáló termelési tulajdonság, illetve azt befolyásoló ismert külső tényezők (pl. fialások sorszáma, évszak/hónap, stb.) ismerete. A pedigré számos generációra visszamenően lesz ismert, és ebből a különböző rokonsági kapcsolatok (pl. anya-ivadék, fél- vagy édestestvér, unokatestvér, stb.), valamint a környezeti hatások ismerete alapján a tenyésztési adatok BLUP módszer segítségével értékelhető, a nyulak tenyészértéke a lehető legpontosabban meghatározható lesz. Erre a rendszerre épül az új szelekciós szempontként figyelembe veendő fészekminőség és alomkiegyenlítettség. A szoftwer mellett, a rendszer üzemeltetése érdekében még számos eszköz beszerzése szükséges, többek között informatikai eszközök és chipek az állatok jelöléséhez. 1.3. Fenntartható nyúl takarmányozási technológia kialakítása ökológiai igényeket figyelembe vevő környezet-hatékony pillangós mix használatával A nagytáblás monokultúrás növénytermesztés miatt ezeken a táblákon szegényes a rovarfauna. Pályázatunkban a nyulak korszerű takarmányozását úgy kívánjuk megoldani, hogy a tekintettel leszünk beporzásban szerepet játszó rovarfaunára, annak sokszínűségére is. A növénytermesztés mellett tehát figyelemmel leszünk az ökológiai szempontokra, a környezet- és természeti források megőrzésére, a növénytermesztés változatossá tételére, amelyek az AKG (Agrár Környezetgazdálkodási Program) programban is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A nyulak takarmányának fontos részét képezik a pillangósok, mint fehérje- és rostforrás. A gyakorlatban leggyakrabban lucernalisztet kevernek a takarmányba. A pályázat keretében több pillangós közös, vegyes termesztését tervezzük, ami egy zöldugarként funkcionálva hozzájárul a helyi fauna biodiverzifikáltságának megőrzéséhez. A lucernát nem tisztán termesztetjük partnereinkkel, hanem a lucerna mellett 10-10-10 %-ban vörös herét, fehér herét és szarvaskerepet is tartalmazni fog. Ez már önmagában is szolgálná a biodiverzitást, de emellett a megporzásban szerepet játszó és más rovarpopulációk életterének jobb megteremtése érdekében kaszálatlan részeket is fogunk hagyatni. A nyulak takarmányába erről a földterületről begyűjtött pillangós keveréket használjuk fel, annak forrólevegős szárítását és pelletálást követően. A kísérletek során az alaptakarmányba 15, 20, 25, 30 és 35%-ba keverjük be a pillangós keveréket, és üzemi viszonyok között, nagy létszámú állattal folytatott kísérletekben vizsgáljuk az anya- és a növendéknyulak termelését, annak érdekében, hogy az optimális bekeverési arányt meg tudjuk határozni, ami még nem rontja az állatok termelési mutatóit. C) A létrejövő eredmények bemutatása. -A telepirányítási rendszer a pontosabb munkavégzést, és ezen keresztül a jobb termelési eredmények elérését segíti. -A korszerű tenyészkiválasztás hosszú távon biztosítja fajtáink teljesítményének javulását, a versenyképességet. -Jobb kondíció esetén az anyanyulak hosszabb ideig fognak magasabb szinten termelni, ugyanakkor gyenge kondíció miatti megbetegedések, selejtezések és elhullások csökkentése az egyre fontosabb állatjólléti elvárások miatt is fontos szempont. -A szopósnyulak fialás környéki elhullásáért szinte kizárólag a fialás körüli anyai tényezők (fészek minősége, fészekbe fial-e, taposás) tehetőek felelőssé, ezért komplexen ezen tulajdonságokra szelektált állományoktól a szopósnyulak túlélési százalékának javulását várjuk, mely kritérium javítása kedvező hatással lesz a termelésre, ugyanakkor állatjóllét szempontjából is fontos eredmény lesz az elhullások csökkentése. -Tudomásunk szerint ez az első alkalom (nyúltenyésztésben bizonyosan), hogy egy állatfaj takarmányozását úgy fejlesztjük, hogy egyidejűleg tekintettel vagyunk a szántóföldi biodiverzitásra és ezen keresztül a fenntarthatóságra. Kísérletünk eredménye valójában egy olyan a fenntarthatósági krétériumoknak messze megfelelő keveréktakarmány fejlesztése és gyártása, mely a hagyományos takarmányokhoz viszonyítva nem eredményezi az állatok teljesítményének csökkenését. D) A megvalósítási helyszín(ek) alkalmasságának bemutatása. * Kísérleteinket az Olivia Kft Újhartyán genetikai centrumában, az Olivia Kft HUSU és Dabas Landkaninchen farmjain kívánjuk elvégezni, valamint a keveréktakarmányok gyártását a kft dabasi takarmánykeverő üzemében kívánjuk megoldani. Az Újhartyáni genetikai centrum egy 2014-2015-ben épült korszerű landkaninchen technológiával épült farm, mely három 2.000 m2-es csarnokból áll. Tenyészetünkben kizárólag a Pannon vonalú nyulak termelnek, és ezeket az állatokat tenyésznövendék előállításra használjuk. A Pannon fehér, a Pannon Ka és a Pannon nagytestű fajtákat, mint egy három vonalas hibrid vonalait használjuk, mégpedig úgy, hogy a Pannon fehér X Pannon Ka ivadékok lesznek a PS anyanyulak a termelő telepeinken. Ezekre a PS anyákat Pannon nagytestű, mint befejező vonal ondójával termékenyítjük és így állítjuk elő a vágásra kerülő hízó állatokat. Ezzel a módszerrel ki tudjuk használni az egyes Pannon fajták eltérő irányú szelekciójából származó nyulak keresztezése révén a hibridizáció során összegződő un. heterózis hatást. Fejlesztésünk közül a szoftware kialakítása és a tenyésztési kísérletek folynának itt. HUSU és Dabas farmok 2012-2014. és 2009-2011. között épült korszerű technológiával felszerelt tenyésztő telepek. Mindkét telepen komplett hízó előállítás zajlik, Dabason hat, a HUSU farmon hét 2.000 m2-es Landkaninchen csarnokban folyik a termelés. A csarnokok kompletten 10 cm-es szendvicspanellal hőszigeteltek és középen kettéosztottak. Az így létrejövő két terem közül az egyikében vannak az anyaállatok a fiókáikkal, míg a másik teremben az előző alom már leválasztott hízó állatai foglalnak helyet. A hízó állatokat 74-77 napos korban elszállítjuk a vágóhídra, az üres termet takarítjuk, fertőtlenítjük, és a szomszédos teremből a már vemhes anyanyulak telepítjük át, míg leválasztott fiókák a hízlalás végéig helyben, a megszületésük helyén maradnak. Az épületeink automatizált hűtő és fűtő berendezésekkel ellátottak, így mind télen, mind nyáron alkalmasak a termelés szempontjából optimálisnak tekinthető 15-25 oC hőmérséklet tartására. Az un. Dual Band System technológia előnye a magas higiéniás szint, az „all in all out” rendszer következtében, illetve az alacsony stressz szintek miatti optimális termelési mutatók. Ezeken a farmokon a pillangós mix takarmányozási kísérleteinket kívánjuk elvégezni. A táplálóanyagban korlátozott felnevelést részben a Dabas farmon kívánjuk megvalósítani. Olivia Kft dabasi takarmánykeverőjében fogjuk legyártani a kísérleti takarmánykeverékeinket. Az üzem - két teljesen függetlenített termelő vonalon - évi 25.000 tonna takarmánykeveréket állít elő. Üzemünkben kizárólag növényi alapanyagokból készült GMO mentes és kizárólag nyulak takarmányozására alkalmas 3,5 mm pellet-átmérőjű keveréktakarmányokat gyártunk.

Projekt alapadatai

Beavatkozási kategóriák

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)