Leírás

A projekt célja, területi lehatárolása Körmend város csapadékvíz elvezető rendszere valaha jól funkcionált, esetleges gondot csak az időnként előforduló árvizek jelentettek. A város fejlődésével azonban az új lakó-, és iparterületek miatt megnövekedett csapadék mennyiség biztonságos elvezetése problémákat vetett fel. Körmend város belterületén zárt rendszerű csapadékvíz-csatornahálózat és nyílt árkos vízelvezetés üzemel. Az utcáknak jelenleg mintegy 60 %-a csatornázott. Ennek részletes bemutatását a Körmend város közigazgatási területére készített belvízrendezési terv tartalmazza. A városi csatornahálózat elválasztott rendszerű, a csapadékvizek befogadója a Rába folyó. A tervezési terület határa északról 8 sz. főút várost elkerülő, tervezett nyomvonala, illetve jelenleg a Felsőberki övárok, délről és dél-keletről a vasút, észak-keleti irányban a Szemcse-Megyefő árok, nyugaton pedig a Hunyadi János utca, illetve kiegészülve nyugati irányban az Ady Endre utcával. Az említett területen már meglévő lakóterületek vannak. A város és környéke csapadékvizeinek végső befogadója a Rába folyó. A Rába folyóhoz csatlakozik a Szemcse–Megyefő árok, mely a település É-i oldalán halad, nyílt szelvénnyel. A tervezési terület esetében figyelembe vehető közcélú befogadó még a Felsőberki-övárok. A tervezési területen jelentős belvízhez kapcsolódó káresemény fordult elő 2014-ben, melyre az Önkormányzat csapadékvízzel összefügő káreseményre vonatkozó vis maior igényt nyújtott be, ami a szivattyúzás költségeit fedezte. Ezzel egyidejűleg a Rába áradásával kapcsolatban is vis maior támogatás került megítélésre. Átfogó cél: csapadékvízelvezetés hiányosságai miatt bekövetkező vízkárok emgelőzése Specifikus célok: a Körmend keleti városrész (vasút-Hunyadi utca-Felsőberki-övárok által határol terület) csapadékvízelvezető létesítményeinek kialakítása A projekt szakmai-műszaki tartalma A projekt tartalmi-műszaki előkésztítése során a műszaki tervezés szempontjai és indokai a következők voltak: - Az időközben módosult állapotok (pl.: feliszapolódások, új átereszek/árkok egyes árokszakaszok lecsatornázása és egyéb létesítmények/építmények elkészülte, vagy megszűnése, stb.) figyelembe vétele. - A lehullott csapadékvizek minél nagyobb hányadának visszatartása, talajba szivárogtatása, az árkok burkolásának minimálisra szorításával, a lefolyás sebességének csökkentésével. - A levezetésre kerülő (el nem szivárgó) vizek kártétel nélküli elvezetése, befogadóba juttatása. - A megvalósíthatóság – biztonságos kivitelezhetőség – figyelembe vétele. (Szakaszos üzemeltethetőség, a csapadékvizek építés ideje alatti elvezethetősége) - Beruházás költségvetés optimalizálása a műszaki megvalósíthatóság szempontjai szerint az eredetileg megfogalmazott műszaki célok azonos szintű teljesítése mellett. A tárgyi projekt esetében egy ilyen jellegű változás a zártszelvényű gerincvezetékek helyett nyílt szelvényű főgyűjtő árok alkalmazása, azaz ahol trapézszelvényű meglévő földárokkal elvezethető a víz, ott a zárt csatornák helyett azok kerülnek kiiszapolásra. Így a költséghatékonyságot a kisebb kivitelezési mélység és a kevesebb közműkiváltás eredményezi. A tervezési területről a csapadékvizek elvezetésének fő gerincét a Somogyi Béla utca kétoldali árkai adják. Az említett útárkok a Felsőberki övárokba továbbítják a csapadékot. Ugyancsak ez az övárok fogadja a Hunyadi utcai árkokban érkező csapadékvizeket is. A terület további árkainak befogadója a Szemcse-Megyefő árok. A területen meglévő, de rosszul funkcionáló árkok, átereszek felújításra kerülnek oly módon, hogy a tönkrement, esetleg nem megfelelő méretű, vagy kedvezőtlen helyzetű műtárgyak felújításra, átépítésre kerülnek, míg a megfelelő átereszek – szükség szerint – kitisztításra/iszapolásra kerülnek. A meglévő, trapézszelvényű árkok iszapolását terveztük, az átereszek közötti szakaszokon. Az eredeti tervek szerint az árkok fenékbiztosítására 1 sor betonlap burkolat került volna, azonban a kivitelezési szerződésmódosítással összhangban a mederlapozási munkanem csak 28 fm hosszon képezi a munka tárgyát. A mederlapozás nagy részének elhagyásával az árokba kerülő csapadékvizek nagyobb keresztmetszeten és hatékonyabban szikkadnak el, így ez összhangban van azon projekt céljával is, amely keretében a Megrendelő megkötötte a vállalkozási szerződést a Vállalkozóval, mivel a vizek helyben tartása és elapadása a projekt által is támogatott cél, mert ez a megoldás nem terheli a nagy vízhozamú folyókat áradás esetén további vízhozamok befogadásával és levezetésével. Az eredetileg kidolgozott tervek szerint az összes árok hossza 14.680 m, ebből átereszekkel ellátott hossz 4 718 m, mely adatok a módosítással nem változtak. Kivitelezés során iszapolásra kerül 9 962 m trapézszelvényű földárok, a mederlapozás ugyanakkor az eredetileg megrendelt teljes árokhossz helyett csak 28 fm hosszon valósul meg. Az eredetileg tervezetthez képest 438 fm-rel több, azaz összesen 1100 fm áteresz kerül kiépítésre, ebből eredően azonban elmaradó munkanem lesz 438 fm hosszon az átereszek kitisztítása, ill. 21,8 m3 mennyiségben a csőfektetésnél kiszorult föld tolása és teregetése is elmaradó munkanem lesz. Az eredetileg tervezetthez képest 438 fm-rel több átereszt kell elbontani és építeni. Az eredetileg tervezetthez képest 2 db csapóajtós áteresz is többletként épül, így az árkokra a befogadóhoz való csatlakozásoknál (még Önkormányzati területen) összesen 7 helyen készülnek csapóajtós kitorkoló fejjel ellátott átereszek. Nyilatkozat klímakockázatról A tervezett beruházás csökkenti, és semmiképpen nem növeli az éghajlatváltozás hatásaiból eredő kockázatokat. Körmenden a viharok, szélsőségesebbé váló csapadék-eloszlás következtében egyre gyakoribbak a rövid lefolyású, de a korábbitól eltérően sokkal intenzívebb árvízi esetek száma a Rába folyón, és a mellékvizein. A 2015-ös Nagyvízi Mederkezelési Terv kimutatta, hogy a Rába folyóra vonatkoztatva, 58 cm-rel nőtt a Mértékadó Árvíz Szintje (MÁSZ) Körmend város szakaszán, amely az évenkénti többszöri előfordulása miatt a belvizek előfordulását is magával hozza. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvizek esetén a város védelme érdekében lezárja azon árkok, patakok zsilipeit, amelyek a keletkezett csapadékvizeket árvízmentes időszakban levezetik a Rába folyóba. A belvizes események rendszerint akkor történnek, amennyiben az árvízi eseménnyel egy időben erőteljes csapadékvíz mennyiség is lehullik a város egyes területein, és a lezárt zsilipek meggátolják a szükséges levezetést. Ez a rendszer csak rövid ideig képes tárolni a keletkezett vizeket, ha időben nem vonul le az árvíz, akkor a feltelt árkokból kiöntéseket okoz. Körmenden nincs tározásra alkalmas létesítmény, amely ezen esetekben egy időben történő visszatartást végezne, és amelyből az ár levonulását követően a vizek leengedhetőek lennének a befogadóba. A beavatkozás-burkolatlan árkok használata az elvezetendő vizek mennyiségét célzott csökkenteni, ezt a zöldterületek növelésével is segíteni kell. A települési csapadékvíz időszakos tárolása lehetőséget ad továbbá, hogy a le nem engedett vizeket szükség (szárazság, vagy vízhiány) esetén öntözésre, a forróság enyhítésére (pl felhevült aszfalt) is használhatóvá tegyük. A projekt tervezése során különböző szemléletformálási eszközökkel az érintett lakosságot be kell vonni a keletkező csapadékvizek mennyiségének csökkentésére úgy, hogy a saját ingatlanukon keletkező vízmennyiségeket a lehetőségeikhez mérten, igyekezzenek a saját területükön tartani, és felhasználni. Tervezési szinten ez segíti a túlméretezésben rejlő kockázatokat is. Az éghajlati egyéb változások tekintetében a projekt megvalósítása nem releváns, mint viharkár, szárazság, forróság, tűz, vagy más időjárási kockázattal járó elemi kár. A projekt megfelel a hatályos és helyi környezeti, esélyegyenlőségi előírásoknak, valamint az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. Fentiek alapján tehát nyilatkozzuk, hogy a projektnek nincs előre látható klímakockázata. (Forró Szilvia, regionális klímareferens, Bebes István, polgármester) Védendő értékek bemutatása A tervzezési terület övezeti besorolása szerint lakóterület, így a védendő értékek túlnyomó többségét a területen található lakóépületek alkotják. A helyszíni felmérés alapján az alábbi számú épület található az adott utcákban, amelyek a mellékletként csatolt helyszínrajzokon is beazonosíthatóak: Somogyi Béla utca 44 db. Juhar utca 37 db Tölgyfa utca 22 db Avar utca 12 db Platán utca 18 db Nyírfa utca 29 db Ifjúság utca 21 db Tavasz utca 19 db Úttörő utca 20 db Dobó tér 4 db Pacsirta utca 17 db Őrség utca 28 db Diófa utca 22 db Gárdonyi utca 38 db Mező utca 36 db Batsányi utca 34 db Jókai Mór utca 25 db Petőfi Sándor utca 28 db Erkel Ferenc utca 29 db Móricz Zsigmond utca 29 db Rózsa utca 10 db Hunyadi utca 47 db Összesen: 569 db Annak ellenére, hogy pontos értékbecslés nem áll rendelkezésre minden egyes lakóingatlan vonatkozásában, az önkormányzati értékmegálapítás esetében 80.000-120.000 Ft négyzetméterenkénti árak jellemzik az ingatlanok értékét. Feltételezve egy 70 m2-es átlag épületnagyságot és egy átlagosnak tekithető 100.000 Ft/m2 árat a tervezési területn található lakóingatlanok értéke majdnem meghaladja a 4 milliárd Ft-ot (3.983.000.000 Ft), ami önmagában egy nagyságrenddel nagyobb, mint a tervezett projekt költség. Továbbá az önkormányzati vagyonkataszter alapján a tervezési területen található önkormányzati utak értéke is meghaladja az 540 millió Ft értéket, valamint a területen található a körmendi központi (Hunyadi utcai) vízműtelep, melynek könyv szerinti nettó értéke 72 millió Ft. A fenti megközelítő számítások alapján egyértelműen megállapítható, hogy a megvédett területen található épített környezet jelentősen meghaladja a beruházás összegét. A projekt területen több működő, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági funkciójú épületek is elhelyezkedik, valamint helyi védelem alatt álló épületek is találhatóak itt (ld. PET).

Projekt alapadatai

Beavatkozási kategóriák

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)