Tisztelt Címzettek,

Az alábbiakban leírtakat javasoljuk megfontolásra.

A pályázati felhívás 2. oldalán található "Milyen tevékenységek támogathatóak?" résznél (a 7. oldalon részletesen kifejtett tevékenységekkel ellentétben) nem szerepelnek mesterséges intelligencia fejlesztések, amelyekkel a megújuló termelés előrejelzése, termelési menetrendje még pontosabbá tehető. Megerősítenénk, hogy a digitális fejlesztések véleményünk szerint mindenképp a támogatások scope-ját kellene, hogy képezze, ugyanis ezen megoldások egységre lebontva alacsonyabb befektetést igényelnek, mint a megújuló termelők okozta fizikai hálózatfejlesztés.

A 2. oldalon jelzett 24 hónapos megvalósítási idő ekkora projektek esetén valószínűleg nem lesz minden esetben tartható. Az alállomás-fejlesztési igények növekedésével egy alállomás instálásának ideje (termékspecifikációtól bekapcsolásig) önmagában is igénybe vehet 24 hónapot. Így inkább a 36 vagy legalább a 30 hónapos átfutási időt javasoljuk.

Köszönettel,

Szilágyi Ferenc - MOL Nyrt.

Annak érdekében, hogy az időjárásfüggő megújuló energia termelési technológiákhoz köthető energiatárolási lehetőségek teljes spektruma érvényesülhessen a felhívásban, javasoljuk az alábbi indikátorokat figyelembe venni a tárolással kapcsolatos projektjavaslatok értékelésekor:

1. A fejlesztésnek köszönhetően a villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható, a földgázhálózatba hidrogént juttató elektrolizáló berendezések által felhasznált megújuló villamosenergia mennyisége

Számítás (GJ/év)

[A fejlesztésnek köszönhetően a villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható, a földgázhálózatba hidrogént juttató elektrolizáló berendezés teljesítőképesség (kWe) x éves órás kihasználtság (1200 óra)]*0,0036

2. A fejlesztésnek köszönhetően a villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható időjárásfüggő megújulóenergia- kapacitások által megtakarítható számított üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás-csökkenés számolási módszertana

Uniós energiamix 752,3 t/GWh (csak fosszilisek kiváltása)

            Számítás (tonna CO2 egyenérték/év):

2/A [A fejlesztésnek köszönhetően a villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható névleges időjárásfüggő megújulóenergia teljesítőképesség (kWe) x éves órás termelés (1100 h)] / 1.000.000 x ÜHG algoritmus (752,3 t/GWh)

vagy,

2/B [A fejlesztésnek köszönhetően a villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható a földgázhálózatba hidrogént juttató elektrolizáló berendezés névleges teljesítőképesség (kWe) x éves órás kihasználtság (1200 h)] / 1.000.000 x ÜHG algoritmus (752,3 t/GWh)

A felhívás-tervezet alapján a 3.1.1 pont alatti 1.i) tevékenységekre (energiatárolás és rendszerszintű szolgáltatások) nyújtott támogatás esetén a 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti termelői engedélyesek, ipari energiafogyasztók, elektromobilitási üzemeltetők, a távhőszolgáltatói működési engedélyes gazdasági társaságok és/vagy távhőtermelői engedéllyel rendelkező társaságok nyújthatnak be támogatási kérelmet. Javasoljuk ezt a felsorolást a 2008. évi XL. törvény szerinti szállítási rendszerüzemeltetők körével kiegészíteni.

A felhívás-tervezet megfogalmazása szerint az energiatárolás és a rendszerszintű szabályozás is támogatható tevékenységek:

„Ezen felhívás az energiatárolás, valamint a rendszerszintű szabályozás fejlesztését is célozza. A termelés ingadozásait az energiatároló kapacitások tudják majd kisimítani, így javasolt ezek elterjedésének ösztönzése is. A rendszerszintű szabályozást szolgáló technológiák közül a főbb lehetőségek a villamos kazánok, távhő rendszerek villamos energia alapú hőtermelésének lehetővé tétele, a hő-, és hidegenergia-tárolás, valamint az erőművekbe épített, elektromos töltőoszlopokhoz telepített akkumulátoros energiatároló, továbbá a fogyasztó oldali megoldások alkalmazása”

Ugyanakkor a felhívás-tervezet az energiatárolást csakis a villamosenergia-vertikumban értelmezi, amely ellentétes az EU 2021. január 1-től alkalmazandó ’2019/944 irányelv (2019.június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról’ szabályozásával, miszerint az energiatárolás definíciója „más energiahordozóként történő felhasználást” is lehetővé tesz, kiszélesítve ezzel az energiatárolás fogalmát a megújuló villamos energiából vízbontás útján termelt hidrogén lehetőségére is. Az idézett irányelv értelmében az energiatárolás definíciója: „a villamosenergia-rendszerben a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása vagy más energiahordozóként történő felhasználása”.

A 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (VET) alapján a villamosenergia-tárolás villany-villany viszonylatban kell megvalósuljon. A VET szerinti villamosenergia-tároló definíciója: „villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés, amely a betáplált villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe visszatáplálja”. Ez a szabályozás a 2019/944 irányelv értelmében mindenképpen felülvizsgálatot érdemel, különösképpen, mivel a felhívás tárgyában megvalósításra kerülő projektek már mindenképpen olyan időben kerülnek kialakításra, amikor már a VET szerinti definíciónak is tartalmaznia kell az irányelv szélesebb kontextusban értelmezett energiatárolás definícióját.

A dekarbonizációs célokat elérendő, fontos a megújuló villamos energia hosszú távú tárolása is, amely a földrajzi korlátokat is figyelembe véve jelenleg és a közeljövőben is csak a villamos energia vízbontással (power-to-gas) hidrogénné történő átalakítása biztosítja, az így keletkezett hidrogént a gázhálózatokban is lehet tárolni. A Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig is fontos szerepet szán a hidrogén útján történő energiatárolásnak, amikor úgy fogalmaz: „Az innovatív szezonális villamos energia- és hőtárolási megoldások ösztönzésének célja nagy energiamennyiséget hosszabb időn (akár hónapokon) keresztül tárolni képes technológiák fejlesztésének elősegítése, különös tekintettel a földgázhálózat „szezonális energiatárolóként” való használatának lehetővé tételére a power-to-gas technológiával előállított metán, a biogáz, és a hidrogén betáplálásával.” Összességében tehát az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés térnyerésével szükség van az energiatárolás hosszú távon történő megoldására, amely a szállítórendszerek által biztosított rugalmassággal (e-H2 és e-CH4 befogadásával) érhető el.

Annak érdekében, hogy a földgázrendszerek valóban alkalmasak legyenek a hidrogén fogadására, alkalmassá kell tenni őket a földgáztól eltérő tulajdonságokkal bíró hidrogén fogadására. Ennek első lépése a szállítórendszerben található gázkromatográfok cseréje, amelyek a vezetékekben áramló gázok összetételét elemzik. Mivel korábban ez nem volt feltétel, a jelenleg alkalmazott gázkromatográfok nem tudjak kimutatni a hidrogént, így ha hidrogén kerülne a földgázrendszerbe, akkor eltérő fizikai tulajdonságai miatt mérési és így elszámolási pontatlanságok is keletkezhetnek a földgázrendszerben. A hidrogén megjelenésére pedig lehet számítani a magyar földgázrendszerben, a Magyar Földgáztároló Zrt. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán sikeresen indult és nyert forrásokat egy közel 3 MWe beépített kapacitású vízbontó beruházására, ami 2023-tól fog hidrogént termelni a cég kardoskúti telephelyén, ami közvetlenül kapcsolódik a földgázszállító infrastruktúrához. Ezzel összhangban a földgázrendszer alkalmassá tétele a hidrogén fogadására szükséges, a kromatográfok cseréje nélkül pedig hidrogén nem szállítható probléma mentesen a földgázrendszerben. Ezáltal a kromatográfok cseréje megteremti annak a lehetőségét, hogy hidrogént akár a legkisebb koncentrációban is a földgázrendszerbe tápláljanak, így lehetőséget teremtve a megújuló villamos energia hosszú távon történő tárolására is.

A felhívás tervezetben az energiatárolás témájában az alábbi tevékenységek támogathatók:

1. villamos fűtésű forróvíz- vagy gőzkazán,

2. távhőellátó rendszerek alkalmassá tétele villamos energiával termelt hő felhasználására (ahol azt a szerződéses és technikai feltételek lehetővé teszik),

3. villamos energia által előállított hő-, és hidegenergia tárolása,

4. erőművi rugalmasságot célzó beruházások

    - erőművi gépegység műszaki fejlesztése (pl.: szabályozási tartomány bővítése);

    - rugalmassági szolgáltatás fejlesztését célzó beruházás (pl.: erőművi gépegység mellett beépített akkumulátoros energiatároló),

5. elektromos töltőoszlophoz/oszlopba épített akkumulátoros energiatároló

6. minden olyan villamos energia fogyasztói oldali fejlesztés, ami a villamosenergia-rendszer rugalmasságát növeli.

Javasoljuk a felsorolás harmadik pontját az alábbiak szerint változtatni:

3. villamos energia által előállított hő-, kémiai- és hidegenergia tárolása, meglévő energiainfrastruktúra átalakítása a tárolás elősegítésére

Tisztelt Címzettek!

Meglátásunk szerint, a felhívás tervezet jelentősen eltérő jellegű és eredményű támogatható tevékenységekre terjed ki, amelyek egymással nehezen összehasonlíthatók. Az egyes támogatható tevékenységek állami támogatási szempontból is alapvetően különböznek. Javasoljuk a felhívás újragondolását és a hasonló tevékenységekre vonatkozóan külön-külön támogatási felhívások megjelentetését.

Üdvözlettel: Hajdú-Benkő Zoltán - NKM ÁH