A társadalmi egyeztetésre bocsátott VOP Plusz program kapcsán a K-Monitor Közhasznú Egyesület az alábbi észrevételeket teszi: 

Korábbi tapasztalatok értékelésének hiánya

A VOP Plusz javasolt tartalma lényegesen szűkebb területet fed le, mint az elődjének tekinthető KÖFOP és elsősorban az operatív programok végrehajtásához kötődő személyi jellegű kiadásokat tervezi fedezni. Önmagában nincs feltétlenül gond azzal, ha egy külön OP felel a 2021-27-es időszak végrehajtásának intézményi és pénzügyi hátteréért, viszont hiányoljuk az erre vonatkozó indoklást, valamint az előző időszak kiértékelését. Javasoljuk, hogy a fő kihívások és szakpolitikai válaszok című 1-es fejezet, mely egyébként részletesen taglalja a központosított modell előnyeit és hatékonyságát, indokolja az előző ciklus gyakorlatától történő eltérést a dedikált végrehajtási OP tekintetében. 

Korlátozott vállalások a csalás és korrupció megelőzésére

A javasolt tevékenységek a csalás és korrupció megelőzésére alapvetően csak a munkaerőállomány kötelező képzéseire vonatkozik. Ilyen képzések és vizsgák viszont eddig is léteztek, tehát nem világos, hogy mennyiben javítanák a korrupció megelőzésének hatékonyságát. A kormány anti-korrupciós stratégiájára utal az első fejezet, de javasoljuk, hogy a prioritások és tevékenységek szintjén is jelenjen meg a stratégia megvalósítására való szándék. Az Európai Bizottság nyilvánosságra, közbeszerzési rendszerre, összeférhetetlenségi szabályokra, anti-korrupcióra vonatkozó ország-specifikus javaslatai jelenjenek meg a tevékenységek, valamint indikátorok szintjén. Az összeférhetetlenségi szabályoknál összesen csak arra történik hivatkozás, hogy a tagállami jogszabályoknak megfelelően fognak eljárni, miközben ezen a területen jelentős fejlődés lenne elvárható az intézményrendszerben - ezeknek a jogszabályoknak a konkretizálásra, majd szükség esetén az aktualizálására, fejlesztésére, illetve a szabályok gyakorlatba átültetésére is nagy szükség lenne. Általánosságban elmondható, hogy a dokumentumból nem látszik a létező gyakorlatok javítására való törekvés. 

Nyilvánosság, átláthatóság

A monitoring bizottságoknál jó hír, hogy erőforrást terveznek fektetni a bizottsági tagok képzésébe is, viszont a korábbi hiányosságok a tagok kiválasztásának átláthatóságában nem kerülnének orvoslásra a javaslat alapján. Fontosnak tartjuk, hogy a tagok kiválasztása transzparens módon történjen és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok kerüljenek érvényesítésre. A kommunikációs terveknél az indikátorok egy része értelmezhetetlen, illetve itt is hiányzik a korábbi tapasztalatok kiértékelése és az eredményesség javításának szándéka. Javasoljuk például a “kommunikációs akciók” indikátor konkretizálását és akár a kommunikációs csatornák szerinti bontását is bemutatni. 

A UX fejlesztések esetében nem világos, hogy ez csak a FAIR rendszerre vonatkozik vagy a fő pályázati portál (palyazat.gov.hu) is fejlesztésre kerülne - nem egyértelmű, hogy a tervezők ismerik és elismerik-e a pályázati portál jelentős hiányosságait az átláthatóság tekintetében. Véleményünk szerint szükséges kijelenteni, hogy a palyazat.gov.hu jelenlegi formájában elégtelen a tágabb nyilvánosság megszólítására és a rajta fellelhető információk hozzáférhetőbbé tétele szükséges

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ 1032 Budapest, San Marco u. 76) javaslata, Kovács Ágnes elnök megbízásából:

Az Európai Bizottság közös akadálymentesítési szabvány bevezetését szorgalmazza, annak érdekében, hogy a különböző Uniós beruházások által létrejövő épített környezet és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások egységesen és funkcionálisan legyenek akadálymentesek. Cél, hogy az egyetemes tervezés követelménye valóban megvalósuljon és minden érintett célcsoport számára megfelelő megoldások szülessenek. Ezért hosszas szabványkészítési és konzultációs folyamat részeként létrejött a CEN/CLC/JTC 11 -   Accessibility in the built environment az un. hozzáférhetőségi szabvány, mely Magyarországon is bevezetésre került, a Magyar Szabványügyi Testület honlapján elérhető "Az épített környezet hozzáférhetősége és használhatósága. Funkcionális követelmények" MSZ EN 17210:2021 számon. Továbbá a 2011-ben bevezetett, 2021. 06. 01-én megújított ISO 21542 sz. "Building construction - Accessibility and usability of the built environment" is egy olyan szabvány, melynek együttes alkalmazásával biztosítható lenne egy egységes európai követelményrendszernek való megfelelés.

A MEOSZ kéri, hogy e szabványok alkalmazását tegyék kötelezővé a 2021-2027-es ciklusban Uniós forrásból megvalósuló beruházások, pályázatok számára! 

A MEOSZ támogatólag egyetért az ÁÚF-ben (Általános útmutató a 2021-2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz) a horizontális követelmények "11.2 Az esélyegyenlőség érvényesítése" fejezetében megjelent követelménnyel, miszerint "A projektek végrehajtása során a fogyatékos személyeket megillető alapvető emberi jogokat – többek között akadálymentesítéssel és az ehhez kapcsolódó szabványok alkalmazásával – biztosítani kell"

A MEOSZ kéri, hogy konkrétan legyen megjelenítve, hogy a követelmény mely szabványokat jelenti (EN 17210:2021, ISO 21542:2021). Kérjük, hogy ezen szabványok alkalmazását egy intézkedés-csomag támogassa:

- az érintett szabványok magyar nyelvű elérhetőségének biztosítása,

- ellenőrzési és monitoring folyamatban résztvevő szakemberek képzése,

- együttműködés a mérnök, szakmai szervezetekkel, kamarákkal a szabványok alkalmazásának promótálásában (kötelező kamarai képzésekbe történő beépítés tervezők, műszaki ellenőrök számára, stb.)

- a fizikai akadálymentesítés terén kiemelten fontosnak tarjuk az építéshatósági eljárásokban részt vevő szakemberek továbbképzését is, tekintettel arra, hogy az OTÉK is megjelöli a szabványok alkalmazását a mérnöki munka során,

- az akadálymentes követelményeknek való megfelelés tervezésére, ellenőrzésére jogosultak körének tisztázása, az érintettek továbbképzése,

- a szabványokban nem meghatározott kérdésekben útmutató irányelvek kidolgozása az "ésszerű alkalmazkodás elve" alapján - az érdekvédelmi és szakmai szervezetek bevonásával,

- a szabványok alkalmazásával kapcsolatos népszerűsítő kiadványok készítése.

Álláspontunk szerint a szabványok alkalmazása nem plusz követelményeket támaszt a beruházók felé, hanem egyértelmű iránymutatást ad a pályázóknak, arra nézve, hogy hogyan tudnak megfelelni az akadálymentesítés követelményének. Mindez standard, kézzel fogható segítség a Fogyatékos emberek jogairól szól ENSZ Egyezmény (melyet hazánk és az EU is ratifikált) valamint a hazai jogszabályok pl.  1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról akadálymentesítési követelményeinek betartásához. A szabványok részletesebb útmutatást adnak a hazai építési jogszabályoknál is, azonban azokkal teljes mértékben kompatibilisek. A Bizottság a szabványok szélesebb alkalmazását és kiterjesztését valósítja meg a jövőben.

Köszönettel, 

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

www.meosz.hu

meosz@meosz.hu