Tisztelt Hatóság!

Az „Aktív Turizmus Fejlesztése - TOP_Plusz-1.1.4.” tervezet vonatkozásában az alábbiakban részletezett javaslattal élünk.

A pályázati tervezet áttanulmányozása során szomorúan tapasztaltuk, hogy a Magyar Sí Szövetség, mint a magyarországi sísport legfőbb szakmai szervezete nem kerül említésre a tervezet főtevékenységként jelölt szervezetei között.

A „1. Támogatási kérelem benyújtásának feltételei” fejezet keretében az 1.1, az A)-C) főtevékenységek esetén b) pontjában szereplő, a kérelem benyújtására jogosult országos szakági sportszövetségek listájába javasoljuk a Magyar Sí Szövetség felvételét

Az MSíSz elkötelezett a magyar egészség- és sportkultúra fejlesztésében, kiemelt feladatának tekinti a szabadidősport feltételeinek javítását, és hogy szeretett téli sportjaink mindenki számára elérhetőek legyenek. E célunk megvalósítása érdekében együttműködő civil partnereinkkel arra törekszünk, hogy minél szélesebbkörű szolgáltatást tudjunk biztosítani minden érdeklődő számára.

Erre vonatkozó kötelezettségünket a Magyar Sí Szövetség 2020. szeptember 11-én elfogadott Alapszabálya is rögzíti:

5. §

(1) ...

A Szövetség közreműködik az állami sportfeladatok ellátásában is, így közfeladatot lát el, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a hazai és nemzetközi sportszervezetek munkájában.

A Szövetség fontos feladatának tekinti a fogyatékkal élők bekapcsolását a szabadidő és versenysport területén egyaránt.

(2) A Szövetség a sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

Továbbá kérjük, hogy a Szövetségnél rendelkezésre álló magasszintű sportszakmai tapasztalatok megosztása érdekében az 1. fejezet 1.1 pontjának Speciális előírások 3. pontjában szereplő szervezetek listáját az alábbiak szerint kiegészíteni szíveskedjenek:

A) és B) főtevékenység esetén, az adott túratípust érintő hálózatos fejlesztés tekintetében a projektekben az alábbi szervezetek részvétele szükséges:

• Magyar Természetjáró Szövetség

• Magyar Kajak- Kenu Szövetség

• Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség vagy Magyar Kerékpáros Szövetség

• Magyar Sí Szövetség

• Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (GFO: 529)

• Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter Egyesület (GFO: 529)

Tisztelettel:

dr. Mile Lajos

Elnökségi tag

Magyar Sí Szövetség

Véleményező szervezet neve:MobilGO applikáció Digitális Településfejlesztési Divízió

A partnerségre bocsátott DIMOP Plusz változattal kapcsolatban az alábbi szakmai észrevételeket javasoljuk megvizsgálni:

Javasoljuk, hogy a DIMOP Plusz a települési önkormányzatokat segítse hozzá a digitális átálláshoz, hogy minden magyarországi település 21. századi Digitális Település lehessen.

Ehhez a program célzottan támogassa a TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓK bevezetését, és ez jelenjen is meg a támogatható fejlesztési irányok között.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓ célja, hogy a helyi és érkező emberek kezében elférjen a település minden információja és szolgáltatása.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓBA hatékonyan digitalizálhatók a közszolgáltatások is, emellett olyan innovatív digitális megoldások válhatnak elérhetővé a lakosság számára, amik könnyebbé, élhetőbbé, biztonságosabbá teszik az emberek mindennapi életét, és segítenek eligazodni a településre látogatóknak is.

Így létrejöhetnek az innovációra épülő, digitális fejlesztéseket előtérbe helyező, a lakosság kényelmét szolgáló, produktivitást támogató, foglalkozást elősegítő, a vállalkozói kedvet ösztönző, a közbiztonságot javító, a turizmusfejlesztésre is koncentráló Digitális Települések, melyeknek mindenki - aki a digitalizációra fogékony - a nyertesének érezheti magát.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓBAN az emberek kapcsolatot tarthatnak az Önkormányzattal, informálódhatnak a környékbeli vállalkozásokról, vészhívást kezdeményezhetnek, helyi programokról értesülhetnek és arra jegyet is vásárolhatnak.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓ kiváló városmarketing eszköz is, ami a turizmust fellendíti a településen, hiszen a kínálat az applikációnak köszönhetően hatékonyan eljuthat a kereslethez.

A turisztikai célú mobilapplikációk fontosságát több tanulmány is hangsúlyozza, a felmérések szerint például a felhasználók 60%-a tölt le turisztikai applikációkat. A helyi lakosok saját lakókörnyezetünkben való élménykerese és élmények átélése hasonlóképpen fontos, mint egy utazás, azonban jóval kisebb anyagi megterheléssel jár.

Javasoljuk, hogy a TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓ szövegszerűen is jelenjen meg az operatív program keretében kiírásra kerülő pályázatok támogatható fejlesztési irányai között.

Köszönettel és tisztelettel:Erdélyi Márton, alapító-tulajdonos, MobilGO applikációElérhetőségek: (30) 496 22 98 erdelyi.marton@mobilgo.euTura, 2021. november 08.

Véleményező szervezet neve:

BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

A partnerségre bocsátott TOP Plusz változattal kapcsolatban az alábbi szakmai észrevételeket javasoljuk megvizsgálni.

Budapest és a BKK hosszú ideje élen jár az integrált közösségi közlekedési informatikai rendszerek bevezetésében, mely tevékenységnek az elmúlt években jól megfigyelhető, az egész országra kiterjedő fejlesztő hatása volt – gondoljunk csak az országszerte megjelenő integrált forgalomirányítási-utastájékoztatási rendszerekre. Budapesten és országszerte jórészt azonos jellemzőkkel, de egymástól függetlenül viszonylag zárt rendszerek valósultak meg. Több éves használatuk egyik legfontosabb tapasztalata, hogy ezek a rendszerek a közöttük szükségessé váló kapcsolatok, adatcserék megvalósítását, valamint a tulajdonosuk átfogó vállalatirányítási céljait csak kevéssé támogatják, mivel kiépítésük idején ezek a szempontok kevéssé voltak fókuszban. A digitalizációs trendeknek megfelelően azonban egyre elengedhetetlenebbé válik, hogy a közösségi közlekedést szervező társaságok képessé váljanak arra, hogy forgalmi tevékenységük pontos adatait összegyűjtve és hatékonyan feldolgozva és értékelve sikeresen forgassák vissza azokat egy magasabb színvonalú szolgáltatás megvalósításába, illetve megfelelőbb teljesítményelszámolási modellek lehetőségét teremtsék meg. Az ilyen módon javítható szolgáltatási színvonal az operatív program céljai közül a települések élhetőségének javítását, valamint a települések népességmegtartó képességének erősítését kiválóan szolgálja.

A BKK helyi közösségi közlekedésszervezőként a TOP Plusz nevezett célkitűzésével összhangban, a fenntartható, multimodális városi mobilitást elősegítendő számos komoly fejlesztés végrehajtását tervezi: forgalomirányítási-utastájékoztatási rendszerének különféle korszerűsítéseit és funkcióbővítését, elektronikus jegyrendszer bevezetésére irányuló lépéseket és egyéb digitalizációs megoldások bevezetését.

Javasoljuk, hogy a felsorolt fejlesztési célok jelenlenek meg az operatív program keretében támogatható fejlesztési irányok között.

A fentiek alapján szükségesnek tartjuk, hogy az operatív program keretében megjelentetésre kerülő pályázatokban az alábbi konkrét fejlesztéstípusok támogathatósága biztosított legyen:

- a forgalomirányítási-utastájékoztatási fejlesztések vonatkozásában:

     - a hatékonyabb forgalomlebonyolítás-támogatás kialakítása;

     - a műholdas helyzetmeghatározáson és 3G adatkapcsolati technológián alapuló forgalomfelügyeleti rendszerek átalakítása 4G kompatibilis megoldásra a technológiai fejlődéssel összhangban;

     - a közösségi közlekedési járműveket előnyben részesítő jelzőlámpa befolyásolási rendszer fejlesztése;

     - az igényvezérelt közlekedési szolgáltatás informatikai támogatásának javítása;

     - a járműfedélzeti tájékoztatás színvonalának fejlesztése (pl. valós idejű átszállási- és zavarinformációk nyújtása, innovatív tartalomszolgáltatás a fedélzeti monitorokon),

     - a járművek külső és/vagy belső hangszóróinak a vakok által széles körben használt távirányítóval vezérelhető üzemmódjának bevezetése, ezáltal a megállóhelyen álló járat azonosításának lényeges könnyítésével az önálló utazás hatékony támogatása a vakok és gyengénlátók számára;

     - a megállóhelyi tájékoztató elemek digitalizációja;

- a szolgáltatási minőség és az elszámolási pontosság javítására irányuló vállalatirányítási megoldások bevezetését célzó digitalizációs fejlesztések vonatkozásában:

     - a közlekedési tényadatok és a műszeres utasszámlálások nyers mérési adatainak hatékonyabb felhasználásával megvalósuló adatalapú döntéshozatali modell megteremtése, a mérési adatok megosztásával;

     - az adatalapú működést lehetővé tevő adattárház fejlesztések megvalósítása;

     - az adatkapcsolatok kialakításával és működtetésével intermodális szolgáltatások biztosítása, a különböző közlekedési szolgáltatók közötti átjárás lehetőségének fokozatos megteremtése (mobility-as-a-service);

     - multimodális utazási szolgáltatások platformjának kialakítása és működtetése (mobility-as-a-service);

     - a közösségi közlekedés járművein aktuálisan tapasztalható zsúfoltság mértékének megjelenítése, illetve a jövőre nézve az utaskihasználtság várható mértékének előrejelzése.

- az elektronikus jegyrendszer bevezetése vonatkozásában:

     - a bankkártyás fizetés lehetőségeinek megteremtése a közösségi közlekedés járművein;

     - a komplett elektronikus jegyrendszer előkészítése és fokozatos több ütemben történő kialakítása.

Javasoljuk, hogy a felsorolt fejlesztési célok szövegszerűen is jelenlenek meg az operatív program keretében kiírásra kerülő pályázatok támogatható fejlesztési irányai között.

A MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) véleménye a Top Plusz kapcsán

A TOP PLUSZ dokumentum kapcsán küldjük javaslatainkat, azzal a céllal, hogy a 2021-27 között támogatott programok minél hatékonyabban szolgálják a mozgáskorlátozott emberek egyenlő esélyű hozzáférését.

1. AKADÁLYMENTESSÉGI MONITORING, SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA

A MEOSZ a Partnerségi megállapodáshoz valamint a VOP Plusz véleményezéskor kérte, hogy a "Az épített környezet hozzáférhetősége és használhatósága. Funkcionális követelmények" MSZ EN 17210:2021 valamint a 2011-ben bevezetett, 2021. 06. 01-én megújított ISO 21542 sz. "Building construction - Accessibility and usability of the built environment" szabványokat tegyék kötelezővé az építési beruházások során. Az egészségügyi beruházások (kórházfejlesztések) és az oktatási intézményi beruházások során kiemelten kell kezelni és monitorozni a létrejövő szolgáltatások akadálymentességét, mely munkában a MEOSZ szívesen szerepet vállal.

2. MEGERŐSÍTETT MONITORING AZ ELŐZETES FELJOGOSÍTÓ FELTÉTELEK teljesüléséről

Kérjük, hogy a Common Provision Regulations-ben is szereplő „előzetes feljogosító feltételek” közül a CPR III. számú melléklete értelmében szorosan monitorozzák az ENSZ Fogyatékos emberek jogairól szóló Egyezménye (CRPD) teljesítését. A MEOSZ tapasztalata szerint az EU-s forrásokból már a 2014-2020-as időszakban is rendszeresen épültek nem megfelelően akadálymentesített épületek, amelyek a CRPD rendelkezéseit sértik. A jelenlegi monitoring mechanizmusok megerősítése szükséges – kérjük, fogyatékos emberek szervezeteinek közvetlen bevonásával készítsenek konkrét, az eddigieket meghaladó új terveket arra, hogyan fogják monitorozni a programok akadálymentességi elveknek való megfelelését, mert az előző időszakok monitorozási gyakorlata nem tudta megfelelően kezelni a problémát.

3. FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK RÉSZVÉTELE A PROGRAMOKBAN

A TOP Plusz lehetőséget kínál arra, hogy a fejlesztések során a települések, megyék megújítsák fejlesztéspolitikájukat. Az OP-ban azonban nem találjuk eléggé hangsúlyosnak a fogyatékos emberek bevonására irányuló programelemeket. Fontos, hogy már a pályázatok, programok, megvalósítása előtt komolyan vegyék a pályázók a helyben élő, érintett fogyatékos lakosság igényeit. Kérjük, a pályázati kiírásokban erre ösztönözzék a pályázókat, pl. együttműködések keretében helyi vagy regionális fogyatékosügyi szervezetekkel. A TOP Plusz megvalósítása során továbbá ösztönözni, mérni és monitorozni szükséges a létrejövő szolgáltatásokat, hogy azok valóban inkluzívak legyenek és a település fogyatékossággal élő lakói részesei legyenek a fejlesztéseknek. Az akadálymentes hozzáférhetőséget biztosító szolgáltatások plusz költségei legyenek beépíthetőek a pályázatokba.

További javaslataink a TOP Plusz tartalmi elemeihez:

A turisztikai fejlesztések során írják elő, hogy fejlesztések akadálymentes, fogyatékosággal élő turisták által is használható szolgáltatások legyenek.

Az élhető településeket célzó településfejlesztési programoknál ösztönözzék a pályázókat szociális bérlakások létrehozására, felújítására. Ennek során írják elő (pl. az létrehozandó lakások százalékában), hogy akadálymentes bérlakások is készüljenek.

Az integrált településfejlesztési beavatkozások során létrehozandó összes beruházásnál elő kell írni a CRPD-nek és a fent hivatkozott szabványoknak megfelelő akadálymentességet. Ezt a felhívásokban is szerepeltetni kell, kötelező jelleggel. A beadott pályázatok bírálatakor vizsgálni kell az ennek való megfelelést. A megvalósuló projekteknél vizsgálni kell ezek teljesülését.

A teljeskörű akadálymentességet az összes létrejövő bölcsődei, óvodai, iskolai és egészségügyi beruházáskor is biztosítani kell, a fent hivatkozott szabványoknak való megfelelés kötelező előírásával már a pályázati felhívásokban is. A már létrejövő szolgálatásoknak inkluzívnak kell lenniük, kérjük, hogy a pályázók felé a teljes pályáztatási folyamatban tegyék ezt egyértelmű elvárássá.

Induljanak programok a közösségi típusú szociális ellátások (ld. CPR IV. fejezet 4.6. ápolás gondozás feljogosító feltétel) megerősítésére – ez a cél a településfejlesztési célok mentén is kiemelt lehet.

Az 1.2 településfejlesztési céloknál a közösségi közlekedés fejlesztésekor írják elő az akadálymentes járműpark beszerzését/fejlesztését, továbbá az állomások/megállók, kiszolgáló egységek és az odavezető városi útvonalak (járdák, zebrák, aluljárók stb.) akadálymentesítését is. Tegyék kötelezővé rehabilitációs szakmérnök bevonását a kedvezményezettek számára. Tegyék kötelezővé a fent említett nemzetközi szabványok használatát is. Fontos, hogy az egymáshoz kapcsolódó közlekedési csomópontok együttesen legyenek akadálymentesek, biztosítva az akadálymentes átszállást.

Kérjük, tegyék lehetővé az összes pályázati kiírásnál, hogy külön csak akadálymentesítésre is lehessen pályázni. Ezzel lehetne segíteni az elmúlt 10-15 évben felépített és felújított, azaz nem elavult, de nem megfelelően akadálymentesített épített környezet utólagos akadálymentesítését.

Legyen elvárás, hogy az elkészült pályázatok a helyi, települési vagy megyei szinten célzott fejlesztéseiket fogyatékos emberek szervezeteivel együttműködésben dolgozták ki. Ennek bizonyítására a pályázók adjanak be együttműködési nyilatkozatot.

A városrehablitációs programokban legyen pályázható cél lépcsőházak, társasházak közös tereinek részleges vagy teljes akadálymentesítése is. (Ez sok magánkézben lévő lakóingatlan akadálymentes megközelítését segítené.)

A foglalkoztatásra irányuló programokban a munkáltatók számára ösztönözzék a fogyatékos emberek foglalkoztatását.

Tisztelt Pénzügyminisztérium!

Számos - még családjában élő - fogyatékos személynek és érintett családnak égető szüksége van arra, hogy a fővárosban létrejöjjön támogatott lakhatás hálózat, amely tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő emberek jogait és biztosítja az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz való joguk érvényesülését. Habár Budapest fejlett régiónak minősül, a fogyatékos emberek közösségi lakhatási szolgáltatásai alulfejlettek a fővárosban. A lakhatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a budapesti szociális ellátórendszer széleskörű fejlesztésre van szükség.

A kerületi és a fővárosi önkormányzatnak kulcsfontosságú szerepe van a helyi közösségi alapú lakhatási szolgáltatások létrehozásában és működtetésében. Az EU-s forrásoknak meghatározó szerepe lehet abban, hogy az önkormányzatok elköteleződjenek támogatott lakhatás indítás mellett. A kormány az elinduláshoz szükséges infrastrukturális beruházásokra és humánerőforrás fejlesztésre való pályázás lehetőségével tudná segíteni az önkormányzatokat a szolgáltatásfejlesztési folyamatban. Jelen javaslattal kívánjuk jelezni, hogy fontosnak tartjuk, hogy a kormány tervezzen a 2021-2027-es programozási időszakban pályázati felhívást tenni a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok számára önkormányzati fenntartású támogatott lakhatás szolgáltatások létrehozása céljából.

Ahogy azt a KSH fogyatékossággal élők helyzetéről és szociális ellátásukról szóló 2015-ös elemzése is rögzíti, Budapest rendelkezik mind népességarányosan, mind a fogyatékos személyek számához viszonyítva a legkevesebb férőhellyel a bentlakásos intézmények tekintetében. A férőhelyek csaknem fele községekben található, és mindössze 6 százaléka Budapesten, miközben az ország lakosságának 18 százaléka fővárosi illetőségű. Jól látható, hogy a fővárosban élő fogyatékos emberek számára – különösen a súlyosan fogyatékos emberek számára, akiknek a hétköznapokban sok támogatásra van szükségük a társadalmi életben való részvételhez – nem elérhetők minőségi lakhatási szolgáltatások.

A súlyosan fogyatékos emberek számára a Budapesttől jellemzően messze található ápolást, gondozást nyújtó, gyakran 150-200 férőhelyes intézményi ellátás jelenti az egyetlen lakhatási lehetőséget. Ez a helyzet súlyosan sérti a fogyatékos emberek jogait és nincs összhangban Magyarország emberi jogi kötelezettségvállalásaival. Érintett szülőként – a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítványon keresztül – évek óta küzdünk azért, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos nagykorú gyermekeink számára ne a nagy létszámú ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezés jelentse a jövőt akkor, amikor mi már nem tudunk róluk otthon gondoskodni, hanem legyen hozzáférhető számukra is a helyi közösségbe integrált, az önálló, de támogatott életvitel alapelvei mentén működő támogatott lakhatás szolgáltatás.

A támogatott lakhatás szolgáltatás elindításához az önkormányzatoknak alapvetően két dologra van szüksége: lakhatás céljául szolgáló akadálymentes ingatlanokra és az önálló, de támogatott életvitel megszervezéséhez szükséges szociális alapszolgáltatások bővítésére. A támogatott lakhatás szolgáltatás létrehozásához szükséges forráshiányra tekintettel kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a TOP PLUSZ program keretén belül a kormány tegye lehetővé a fővárosi önkormányzatok számára a megfelelő forrásallokáció révén, hogy az önkormányzatok tudjanak támogatott lakhatás szolgáltatások létrehozása céljából infrastrukturális beruházásokra (lakhatás céljául szolgáló akadálymentes ingatlanok kialakítására) és szociális alapszolgáltatásaik fejlesztésére (nappali ellátás, támogató szolgálat) pályázni.

Tisztelettel,

Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány

1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások fejezethez

Barnamezős területek és rozsdaövezetek megújítása

A barnamezős területek és rozsdaövezetek rehabilitációja összekapcsolható a helyi gazdaságfejlesztéssel, az integrált településfejlesztéssel és a szociális célú városrehabilitációval is. Ezeknek a területeknek a kármentesítése, hasznosítása, új funkcióval való ellátása lehetőséget teremt a helyi önkormányzat számára lakhatási problémák megoldására is.

Számos rászoruló, rossz körülmények között élő család számára nem elérhető a megfelelő színvonalú saját tulajdonú lakás megvásárlása még állami támogatással sem, önerő és hitelképesség hiányában. Ugyanakkor az önkormányzatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő szociális lakásállománnyal, hogy segítsenek ezeknek a családoknak. Erre volna megoldás az európai uniós források biztosítása közhasznú bérlakások építésére a rozsdaövezetekben, amelyek barnamezős beruházásként hozzájárulhatnak a fenntartható lakhatás megteremtéséhez. A program forrásaiból lehetséges lenne egy, a keresetekhez képest reális költségek mellett működő, alacsony rezsijű, modern, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérlakásrendszer kialakítása, amely a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak, egyben támogatná az uniós célok megvalósítását is.

Egy alacsony rezsijű és a picinál kedvezőbb, de költségelvű bérleti díjú, olcsón üzemeltethető, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a gyermekvállalással összekötött ún. „közhasznú bérlakásrendszer” kialakítása kezdeti segítséget jelentene a saját lakás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiatalok számára, illetve gyerekes családok számára, egyúttal segítené a társadalmi mobilitást, valamint a lakásállomány minőségi megújítását. 

Magyarországon közel 50.000 egyesület és alapítvány működik. A bevételük alapján a civil szervezetek közel 80 százalékáról feltételezhető, hogy még a jogszabályok által előírt adminisztrációs követelményeknek sem képesek maradéktalanul megfelelni. Még nehezebb a helyzetük akkor, ha a polgárok, intézmények, vállalkozások igényeihez, vagy a megváltozott gazdasági, társadalmi és technikai környezethez akarnak alkalmazkodni. Az elvárások nem igazodnak ahhoz, hogy milyen szervezet biztosítja az adott programot, szolgáltatást. A járványhelyzet még inkább láthatóvá tette, hogy a szervezetek szakmai segítség nélkül képtelenek bármilyen újítás, innováció kialakítására és befogadására.

Ezért javasoljuk, hogy a 3. Területi humán fejlesztések (Po4 /Esza+) prioritás támogasson a civil szervezetek kapacitásainak megerősítéséhez, az innovatív kezdeményezéseket felkaroló kapcsolódó civil „inkubációs” projekteket. Ezek révén a kisebb szervezetek mintákat, gyakorlatias tudást, tanácsadói segítséget kaphatnának a tevékenységük fejlesztéséhez.  A térségi, határon átnyúló stratégiai tervezéssel, szervezetfejlesztési és szolgáltatásfejlesztési támogatással kellene ösztönözni, a területi, a határon átnyúló kisugárzással tevékenykedő szervezetek létrejöttét, megerősítését. Végül, de nem utolsó sorban a gazdasági, felsőoktatási szereplők körében bevált módszerekkel lehetne segíteni az innovatív kezdeményezések létrejöttét megerősítését. A civil kapacitások fejlesztését célzó projektek utoljára 2014. előtt jelentek meg.  (pl. TAMOP 5.5.3 " A civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása"; ÁROP-1.1.14 partnerség erősítése)

Javasoljuk a Versenyképes megye, „Helyi közösségi és kulturális, helyi sport és szabadidős terek és szolgáltatások” vagy más intézkedés részeként a civil közösségi infrastruktúra kialakítását, fejlesztését. Ebben a civil szervezeteknek, közösségeknek szolgáltatásokat biztosító civil szervezetek, intézmények székhely/telephely létesítésének /felújítását/fejlesztését. E mellett a hagyományos és digitális szolgáltatások biztosításhoz kapcsolódó eszközök, immateriális javak beszerzésének támogatását. A támogatás a civil szervezetek, közösségek működésének, tevékenységeinek hagyományos és digitális inkubációsját tenné lehetővé. A civil szervezetek infrastrukturális fejlesztését lehetővé tevő konstrukciók a CLLD intézkedések részként jelentek meg az elmúlt időszakban, de az utolsó átgondoltabb konstrukciók 2014 előtt jelent meg a regionális operatív programokban: (pl. ÉMOP-3.3.1-11 civil szervezetek fejlesztése)

A gazdasági és a kormányzati szektorhoz hasonlóan a civil szektor digitalizációját is támogatni kellene. A civil szervezetek digitalizációjának támogatása a szemléletváltást, a digitális munkaszervezési, kapcsolattartási, marketing, adatvédelmi stb. eljárások beépítését, a közigazgatásban elvárt eszközök, csatornák alkalmazásának, az „okos” közösségek létrejöttének szakmai és infrastrukturális támogatását jelenti. A digitalizációshoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési és „okos” település konstrukciókat is javasoljuk megnyitni a civil szervezetk irányában. PL. „okos” közöségek kialakulásának támogatása is fontos lenne.

Tisztelt Irányító Hatóság!

Javasoljuk, hogy a megelőző TOP tanulságait építsék be a programtervezésbe, így reálisabb indikátor elvárások kerüljenek megfogalmazásra pl.: az energetikai fejlesztések CO2 megtakarítására vagy a létrehozott/felújított utak – kerékpárutak hosszára vonatkozó elvárások tekintetében.

Indoklás

A gyakorlat bebizonyította, hogy például egy-egy útfelújítás - a túlzott „felújított úthossz” elvárások miatt - a rendelkezésre álló forrásból vagy ellehetetlenítette a megvalósítást, vagy csak „felületes”, nem hosszútávra szóló fejlesztést tett lehetővé. Az épületenergetikai felújítások esetében sem volt esély olyan, egyébként elavult épület komplex energetikai felújítására, amelyen pl. korábban valamikor megtörtént egy nyílászáró csere, mert az előírt túlzott megtakarítási arányt már nem lehetett biztosítani. A nagy középületek esetében egy kisebb arányú megtakarítás összességében lényegesen nagyobb, mint egy eleve kisebb méretű és energiaigényű épület esetében.

Miklós Viktor

Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala

A Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. észrevételei

A társadalmi egyeztetésre bocsátott „Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, 2021-2027 4.0. verzió” című dokumentumban több helyen kedvezményezettként kerültek megjelölésre a térségi fejlesztési tanácsok. A „térségi fejlesztési tanácsok” szövegrész helyett javasoljuk a „térségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik” szöveg szerepeltetését. Projektmegvalósítás szintjén elsősorban a munkaszervezetek, ügynökségek látnak el operatív feladatokat. Érintett fejezetek:

16. oldal TOP Plusz kedvezményezetti köre pont

23. oldal Főbb kedvezményezettek pont

36. oldal „Kedvezményezettek” pont

59. oldal „Kedvezményezettek” pont.

A kiemelt területfejlesztési térségekben tervezett specifikus-tematikus fejlesztések estében javasoljuk fiatalok képzésének támogatását a bor és gasztronómiához kapcsolódóan (például: fiatalok vállalkozóvá válásához hasonlóan, szakterületspecifikusan) melyhez kapcsolódhat GINOP Plusz forrás vállalkozás létrehozására.

A P05 prioritás mentén két egyedi célkitűzés került megfogalmazásra az ERFA 2. cikk (1) e) alapján

1. „PO5-ii. Integrált és befogadó társadalmi, gazdasági és környezeti helyi fejlesztés, kultúra, természeti örökség, fenntartható turizmus és biztonság előmozdítása nem városi területeken.”

2. „PO5-i. Integrált és befogadó társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés, a kultúra, a természeti örökség, a fenntartható turizmus és biztonság előmozdítása városi területeken”

A 2. egyedi célkitűzéshez kerültek nevesítésre a fenntartható városfejlesztéssel érintett települések (területek), mely nem fedik le a megye(k) összes városi települését. Ugyanakkor az 1. egyedi célkitűzés az előzőn kívüli területeket fedi le, melyek mind területi elhatárolásában, mind a beavatkozások tartalmában városokat is érintenek. Javasoljuk az 1. egyedi célkitűzés szóhasználatában a „nem városi területeken” helyett, ERFA 2. cikk (1) e) pontjával összhangban, a „vidéki területeken” szóhasználatot.

A Versenyképes megye prioritási tengely PO5-ii. Integrált és befogadó társadalmi, gazdasági és környezeti helyi fejlesztés, kultúra, természeti örökség, fenntartható turizmus és biztonság előmozdítása nem városi területeken egyedi célkitűzés, -tehát a vidéki térségekben- az

1.2. Településfejlesztés, települési szolgáltatások beavatkozási tématerületen Élhető települések – integrált településfejlesztési beavatkozások tekintetében

-      Helyi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások beavatkozás keretében a "A különböző közlekedési módok összekapcsolása esetében kizárólag a kötöttpályát nem érintő intermodális csomópontok fejlesztése támogatható (pl.: autóbusz-pályaudvarok, forgalmi épületek" szövegrész kapcsán megjegyezzük, amennyiben egy településen már korábbi fejlesztésben vagy adottságban az egyéb közösségi közlekedés és a kötött pálya együtt van, ők kizártakká válnak a fejlesztésből. Ugyanakkor az ágazati OP (IKOP Plusz) nem a kistelepülési „intermodalitást" célozza meg. Javasoljuk a merev megfogalmazás módosítását annak érdekében, hogy a vidéki térségekben a kisléptékű beruházásoknál ne legyen kizáró tényező a kötöttpálya jelenléte.

- Barnamezős területek és rozsdaövezetek rehabilitációja, az ehhez szükséges kármentesítéssel beavatkozási területtel kapcsolatosan észrevételezzük, hogy az Integrált Területi Programhoz (ITP) a Pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsájtott forrástábla nincs összhangban az OP tervezettel, a forrástáblában nem jelenik meg önállóan a barnamezős területek és rozsdaövezetek rehabilitációja, így sem önálló forráskeret sem kiválasztási kritérium nem rendelhető hozzá.

- Helyi (települési) zöld és kék infrastruktúra fejlesztése, klíma-alkalmazkodás, helyi környezetvédelmi infrastruktúra és körforgásos gazdaság beavatkozás keretében

"Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések, köztük fenntartható belterületi csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztése, ennek keretében vízkár elhárítási és vízvisszatartási célú tározók fejlesztése, rekonstrukciójára, a csapadékvíz elvezető rendszerek védelmi töltéseinek lokális fejlesztése, rekonstrukciója, a belterületet veszélyeztető vízfolyások lokális vízkár elhárítási fejlesztései"- megfogalmazás a belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek felújítására, hiányzó szakaszok pótlására nem ad lehetőséget. A csapadékvíz tározókig juttatása ugyanúgy része a vízgazdálkodásnak, mint az említett többi elem, a gyűjtőhálózati hiányosságok esetén nem tud működni a vízvisszatartási célú tározó, még településrész szintű beavatkozás esetében sem. Ugyanakkor a tározókba juttatott víz felhasználása is fontos kérdés. A beavatkozás hatékonysága miatt fontos lenne, hogy a csapadékvíz gyűjtése, elvezetése, hasznosítása komplex rendszerben történjen.

1.3 Helyi és térségi közszolgáltatások beavatkozási tématerületen

Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódóan a Köznevelési intézmények, iskolák infrastrukturális fejlesztése, beleértve kapcsolódó, a pedagógusi munka ellátásához szükséges tárgyi eszközök beszerzése, fejlesztése beavatkozási terület tartalmát hiányosnak ítéljük, a dokumentumban szereplő tartalmat a projektgeneráláshoz túlzottan általánosnak ítéljük.

Tisztelt Címzettek! 

A társadalmi egyeztetésre bocsátott „Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, 2021-2027 4.0. verzió” című dokumentum teljesen helytállóan tartalmazza a történelmi örökségből fakadó településhálózati kiegyensúlyozatlanságából fakadó problémakört. 

„Hazánk történelmi örökségéből fakadóan igen kiegyensúlyozatlan településhálózattal rendelkezik, és ezt az egyenlőtlen helyzetet erősíti az ország centrális-sugaras elrendeződésű közlekedési hálózata is. A kiegyenlítésre tett decentralizációs kísérletek ellenére a 21. század harmadik évtizedében még mindig egyértelmű gazdasági és népességi túlsúly jellemzi az ország fővárosát. 41 A mai országhatár közelében húzódó, korábban is megyeszékhelyek vagy megyei jelentőségű nagyobb regionális központjainak (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) jelentősége az utóbbi 100 évben jócskán felértékelődött és ez történt a megyeszékhelyeink többségével is, amennyiben sikerült közigazgatási szerepükön túl valódi gazdasági, oktatási és kulturális térszervező centrumokká kinőniük magukat.” 

E problémakör feloldására/kezelésére a határmenti térségek többféle intézményesített választ is kidolgozott az elmúlt 10 évben. Ilyen eszköz az európai területi társulások (ETT) létrehozása, melyek segítségével térségfejlesztési tevékenységeket látnak el, mely térségfejlesztési feladat nem kizárólag határon-átnyúló térségfejlesztéseket jelentenek. A magyarországi székhellyel alapított ETT-k jelentős helyi, mikró régiós térségfejlesztési feladatokat végeznek, mely munka során több önkormányzat számára nyújt segítséget, illetve ezen önkormányzatokkal partnerségben lát el feladatokat.  

A 2014-2020-as ciklus során volt arra példa, hogy pályázóként részt vehetett ETT, viszont rendkívül sok pályázati felhívásból kizárásra kerültek az ETT-k. 

Kérem Önöket, hogy OP szinten nevesítésre kerüljenek a területfejlesztés ezen eszközét intézményesítetten képviselő szervezetek, azaz európai területi együttműködési csoportosulások intézménye is (ETT) (angolul european grouping for territorial cooperation, EGTC) – GFO kód: 144. 

További információaz ETT-ről: https://egtc.kormany.hu/mi-az-az-ett-egtc 

Üdvözlettel: 

Németh Tamás - igazgató Arrabona EGTC