A pénzügyi perspektíva a tagállamok, a Parlament és a Bizottság (ún. intézményközi) megállapodásával létrejövő politikai keret, amely fejezetekre (a Bizottság javaslatának megfelelően jelen esetben 5 fejezetre) bontva tartalmazza a költségvetési kötelezettségvállalási előirányzatok számszerű nagyságának felső határát, folyó áron. A pénzügyi perspektívában fejezetenként meghatározott kötelezettségvállalási maximumok nem léphetők át a költségvetés amúgy éves tervezési eljárása során.

A kibővített Unió költségvetési kereteiről folyó vita alapvetően meghatározza a közösségi politikák, és valamennyi, közös finanszírozást igénylő kezdeményezés és célkitűzés megvalósíthatóságát a 2007-13-as időszakban.

A pénzügyi keretekről szóló vitával párhuzamosan a Tanács illetékes formációiban (tanácsi munkacsoportokban) zajlik a pénzügyi perspektíva egyes fejezeteinek felhasználási kérdéseit szabályozó rendelet-tervezetek vitája. Ezek elfogadására azonban csak a pénzügyi kereteket rögzítő megállapodás elfogadása után kerülhet sor. Tulajdonképpen a pénzügyi perspektíva vitája során a „Mennyi?”, míg az egyes alfejezetek működési kereteit rögzítő vitában a „Milyen feltételek mellett?” és a „Hogyan?” kérdésre keresik a választ.

A pénzügyi kérdéseket illetően természetesen létezik összefüggés, a fejezetek ugyanis a pénzügyi perspektíva pilléreit képezik, ezért annak alapelveivel és céljaival (foglalkoztatás növelése, fenntartható fejlődés, biztonság, az unió hatékony politikai és gazdasági tényezővé tétele stb.) összhangban kell az egyes fejezetek céljait és alapelveit is meghatározni.

Az Európai Bizottság a pénzügyi perspektíva általános kereteire és alapelveire vonatkozó közleményében – összhangban 2004. február 10-i javaslatával – a következő szempontoknak megfelelően tett javaslatot a 2007-13-as költségvetési időszakra vonatkozóan:

A pénzügyi perspektíva alapelveinek elérése érdekében különös hangsúlyt kell fektetni a belső piac hatékony működésére, a lisszaboni stratégia megvalósítására, a természeti értékek megőrzésére, a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság szempontjaira, a polgárok védelme érdekében az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni harcra, a 450 millió lakosú térség egységes külső megjelenésére és fellépésre a harmadik országokkal folytatott kapcsolatokban. Mindezeket a célokat csak európai szinten lehet megvalósítani, és ezt tükröznie kell a közös költségvetésnek is.

A Bizottság szerint a forrásokat azokra a területekre kell összpontosítani, ahol az uniós szintű fellépés hatékonyabb a nemzeti szintűnél. A Bizottság javaslata ezért azokra a területekre koncentrál, ahol:

- az európai szintű fellépés orvosolja a kapcsolatok hiányát (közlekedés, energia, K+F, szolgáltatások, stb.)

- közösségi megközelítés indokolt akár méretgazdaságossági szempontokból, akár a határon átnyúló jelleg miatt (külső határok védelme, környezetvédelem, oktatás, stb.)

- az unió szintjén megfogalmazott célok és konkrét akciók szinergiája csak közös fellépéssel teremthetők meg (kohézió, vidékfejlesztés).