Az Operatív Program átfogó célja a környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglakoztatás elősegítése érdekében.

Specifikus célok és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok:

Helyi innovatív erőforrásokra és vállalati hálózatokra épülő gazdaság

  • Vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (BHÉ) növekedése a program hatására

Magas minőségű szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus

  • A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított hozzáadott érték növekedése

Térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhető városok alkotta városhálózat

  • Hasznosított barnamezős terület

Jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége

  • Kistérségi központot közúton 15/20/30 percen belül elérő lakosság számának növekedése (ezer fő)

Helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra

  • A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése azokban az iskolákban ahol ezen tanulók aránya több mint 50%

Az operatív program prioritásai:

Területi preferenciák:

A stratégiai célok, prioritások mindegyikének megvalósítása során a sajátos nyugat-dunántúli településszerkezeti adottságokat figyelembe kívánjuk venni:

A nagyvárosok funkciómegosztó együttműködése, a gazdasági klaszterek szervezése és az innováció terjesztése érdekében

  • A régióban meghatározó szereppel, jelentős térségi szervező erővel bír az öt megyei jogú város: Győr, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Nagykanizsa. Ezen városokra jellemző, hogy nemcsak saját kistérségük tekintetében, hanem annál tágabb térben bírnak gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási szereppel, így fejlődésük meghatározza tágabb környezetük fejlődését is.
  • Győr fejlesztési pólus a régióban a legerősebb gazdasági erővel és innovációs potenciállal rendelkező város. Ipara elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódik (amely országosan meghatározó), de a műszaki tudományok bázisán új iparágak is kezdenek meghatározóvá válni. A város számára szükséges az elsősorban a járműgyártáshoz (autóipari klaszter) kapcsolódó innováció-orientált fejlesztések ösztönzése, és az ezt megalapozó, megújító tudásbázis folyamatos megszilárdítása. Alapvető érdeke – a városnak, s rajta keresztül a régiónak is – az európai gazdasági térbe való „több-szálú” integrálódás, ami a megújuló képesség széles tudás-alapokra való helyezésével és a kulturális gazdagság fokozásával, a meglévők bővítésével érhető el.
  • Az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely mentén Győr – Sopron – Szombathely – Zalaegerszeg – Nagykanizsa ipari, logisztikai és innovációs szerepének megerősítése. A régió felsőoktatási és kutatás-kapacitásainak fejlesztése. A gazdasági, kulturális, igazgatási és közigazgatási funkciók hálózatának megerősítése. Magas hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek megtelepedésének ösztönzése. Az agglomerációs térségekben, vonzáskörzetekben az elérhetőség javítása és fenntartható közlekedésszervezés.

A Nyugat-dunántúli régió különleges adottságú „középvárosi” központtal rendelkező térségeinek erősség-orientált integrált fejlesztése

  • Jelentős speciális adottságokat nélkülöző lokális centrumok (városok, kistérségi központok) térségi szervező és közszolgáltatási funkcióinak fejlesztése, a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, elérhetőségük javítása. A települési környezet fejlesztésével, településrehabilitációval vonzó városkép kialakítása. Speciális adottságú központok egyedi fejlesztése. A közepes és kisvárosok térségi központi szerepkörének megerősítésével célunk:
  •  Magas külföldi befektetési aktivitással jellemzett térségek telephelyi adottságainak és beszállító kapcsolatainak erősítése (pl. Mosonmagyaróvár, Szentgotthárd és Körmend térségei), ahol támogatandó az innováció-vezérelt gazdaság irányába történő elmozdulás;
  • Nemzetközi, ill. országos jelentőségű turisztikai desztinációk célcsoport orientált minőségi fejlesztése és sikeres turisztikai pozicionálása (Keszthely-Hévíz, Pannonhalma, Sopron-Fertőd, Kőszeg, Körmend, Csepreg, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Zalakaros, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót térségei).

Az elmaradott és egyúttal aprófalvas térségek életkörülményeinek javítása a lakosság-megtartó képesség érdekében

  • Ezekben a térségekben cél a települési környezet fejlesztése, közszolgáltatási funkciók egyedi, sajátos módon történő szervezése, kistérségi központok elérhetőségének javítása, foglalkoztatás elősegítése.
  • Győr-Moson-Sopron és Vas megyei vidéki térségek és az egyes térségek kistelepüléseinek integrálása a régió gazdasági-társadalmi életébe (Kapuvár, Csorna, Pannonhalma, Celldömölk térségei):
  • Megerősíteni a kistérségi központok funkcióit, hogy képesek legyenek az új gazdasági kihívásokhoz alkalmazkodni a közszolgáltatások által is;
  • Erősíteni a belső térségi elérhetőségi viszonyokat.
  • Ösztönözni a vállalkozások fejlesztését, a kapcsolódási pontok biztosítása a nagyvárosok gazdasági környezetéhez,
  • Ösztönözni a magasabb hozzáadott-értéket produkáló gazdaság megtelepedését.

A régió leghátrányosabb helyzetű, leszakadó Zala és Vas megyei kistérségei gazdasági szerkezet-váltásának ösztönzése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (Lenti, Letenye, Őriszentpéter, Vasvár, Zalaszentgrót, Tét) esetében a program célja:

  • kiemelten ösztönözni a jó minőségű gazdasági infrastruktúra kiépítését;
  • befektetés-ösztönzési tevékenységeket támogatni;
  • a vállalkozások számára tanácsadással segíteni a fejlődést és a piacfejlesztést, a belső erőforrásokra alapozva;
  • a kistérségek belső elérhetőségét javítani és biztosítani a térségközpontok, térségi alközpontok elérhetőségét;

A program végrehajtása során azonban figyelemmel kell lenni azokra a településekre is, amelyek ugyan nem a leghátrányosabb kistérségekben vannak, de településszintű mutatóik, relatív fejlettségük alapján kedvezményezettebb kategóriába esnek. Ezen települések támogatása esetén alacsonyabb önrész biztosítását lehet előírni.

1. Regionális gazdaságfejlesztés

Célok:

  • A régió vállalkozásinak fejlesztése a hálózatosodás elősegítésével és korszerű tanácsadási tevékenységgel;
  • Telephelyi infrastruktúrák és az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése;
  • A szakképzés és felsőoktatás regionális jellegének, munkaerő-piaci beágyazódottságának erősítése a regionális gazdaság speciális igényeinek megfelelően.

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható:

  • Vállalati Tanácsadás
  • Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
  • Ipartelepítés
  • Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése
  • Telephelyfejlesztés

2. Turizmusfejlesztés -A Pannon örökség megújítása

Célok:

A régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos és komplex megőrzése és védelme, valamint ezen vonzerőinek klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése, amely magában foglalja

  • a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és rekreációs, szabadidős fejlesztéseket;
  • a történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő integrált fejlesztési láncolatát;
  • a tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatását;
  • a régió turisztikai intézményrendszerének megújítását (desztinációs menedzsment szervezetek felállítását).

Turizmusfejlesztés keretében támogatható:

  • A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok
  • Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése
  • Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatására

Balatoni kiemelt üdülőkörzet:

  • A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése
  • A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása
  • Turisztikai attrakciófejlesztés

3. Városfejlesztés

Célok:

  • Városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációja;
  • A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúra-fejlesztések révén;
  • Városi közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése.

Városfejlesztés keretében támogatható:

  • Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban
  • Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések
  • Közösségi közlekedési infrastrukturális fejlesztések

4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

Célok:

  • A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazásának elősegítése, környezeti tudatosság növelése;
  • Biztonságos, jó állapotú felszíni vizek az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően
  • Az alsóbbrendű közúthálózat és a kerékpárút-hálózat fejlesztésével a települések, térségek belső elérhetőségi viszonyainak javítása.

Környezet- és közlekedésfejlesztés keretében támogatható:

  • Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése
  • Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
  • Kistelepülések szennyvízkezelése
  • Belterületi vízrendezés
  • Kerékpárút-hálózat fejlesztése 
  • Belterületi utak fejlesztése támogatására

5.Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

Célok:

  • A humán közszolgáltatásoknak a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő elérhetőségének biztosítása és szolgáltatási minőségének javítása;
  • A tudás alapú információs társadalom megteremtése, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő szolgáltatások fejlesztése.

Humán-infrastruktúra fejlesztés keretében támogatható:

  • Önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése
  • Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése - Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése 
  • Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése
  • Óvodák fejlesztése
  • A regionális információs társadalom kiteljesítése