A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2021.12.18. napjáig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2021-12-18 23:45 -ig volt lehetőség.

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
H.Zs. | 2021-12-16 11:03:35

Az RRF-2.2.1-21 Szakképzési digitális tananyagfejlesztés felhívás és a hozzá rendelt forrás célja többek között az, hogy növekedjen a korszerű digitális tartalmak aránya, mely által jobb minőségűvé és inkluzívvá válik a szakmai oktatás. Az inkluzív oktatás felé vezető út a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége számára is kiemelten fontos érdekvédelmi feladatokat jelent. Véleményünk szerint – melyhez kapcsolódóan találunk kapaszkodót a kiírásban – a finanszírozásra kerülő projektek esetében kötelezővé kell tenni a digitális tananyagfejlesztés útján létrejött hanganyagot is magában foglaló oktatási tartalmak siket és nagyothalló személyek számára történő akadálymentesítését, egyenlő eséllyel történő hozzáférhetőségét. Javasoljuk, hogy azok a pályázatok, melyek ennek a követelménynek a megvalósulására vonatkozóan már a beadáskor nem tesznek említést, ne nyerhessenek támogatást. Az akadálymentesítésre vonatkozó tervek megjelenítését javasoljuk már a projektértékelési előfeltételek között szerepeltetni és kerüljön is plusz pontot jelentő értékelésre. A pályázati kiírásban szerepel, hogy „az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti.„ Egyetértünk abban, hogy a valóban akadálymentes fejlesztések érdekében az ellenőrzésbe és fejlesztési folyamatba is fontos bevonni a fogyatékossággal élő emberek országos érdekvédelmi szervezeteit, melyet a pályázati kiírásban szakértői díjként elszámolható költségként javaslunk is megjeleníteni. A szakmai munkatársak, tanárok digitális készségeinek fejlesztése során mindenképpen ki kell térni a fogyatékossággal élő tanulók egyenlő esélyű hozzáférésének követelményrendszerére.

Üdvözlendő, hogy a kiírásban megjelenik, hogy a „Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projekt végrehajtása során a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban alkalmazni. A projektek végrehajtása során a fogyatékos személyeket megillető alapvető emberi jogokat – többek között akadálymentesítéssel és az ehhez kapcsolódó szabványok alkalmazásával – biztosítani kell”, azonban szervezeti tapasztalataink azt mutatják, hogy a konkrét megvalósítás során ezen irányelvek nem biztosítanak elegendő támpontot az akadálymentesség követelményeinek pontos kialakítása tekintetében, azonban ennek ellenére az ENSZ Egyezmény által meghatározottak nem megkerülhetőek. A Magyarország által elsők között ratifikált Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 27. cikke kimondja, hogy a részes tagállamoknak kötelessége biztosítani a fogyatékossággal élő személyek számára a szakképzéshez és a felnőttképzéshez való egyenlő esélyű hozzáférést, annak érdekében, hogy a munkához való joguk maradéktalanul érvényesüljön, 24. cikke pedig azt, hogy egész életük során biztosítani kell a másokkal azonos alapon történő hozzáférésüket a tanuláshoz. A 2017 novemberében kihirdetett szociális jogok európai pillérének első alapelve szerint a tanuláshoz való hozzáférés nem kiváltság, hanem szociális minimum, “mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerő-piaci változásokhoz.”Szintén üdvözlendő, hogy az „infokommunikációs akadálymentesítés minden beruházás esetén kötelező”, azonban ez minden fogyatékossági célcsoport esetében mást jelent, így mindenképpen támogatni és ösztönözni kell a projekteket megvalósítókat, hogy az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósulása nem elegendő csupán egy fogyatékossági csoportra vonatkozóan. A 2003. évi CXXV. törvény szerint az egyenlő bánásmód követelményét valamennyi állami és magán oktatási és nevelési intézményben, az oktatási rendszer minden szintjén, valamint az iskolarendszeren kívüli, illetve a munkáltató által szervezett képzésekre is – az egész életen át tartó tanulást ösztönző politika részeként – alkalmazni kell. Ez alól nem jelenthet tehát kivételt a felnőttképzés, valamint a szakképzés sem. Hazánkban a 2015-2025 közötti időszakra vonatkozó Országos Fogyatékosságügyi Program is tematikus céljai és beavatkozási területei között említi a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztathatóságának javítását a felnőttkori tanulás és a szakképzés által. A Program fontos feladatként tartja számon az infrastrukturális fejlesztést, a képző intézmények érdekeltté tételét, a képzők képzését és a sajátos nevelési igényű fiatalok által elérhető képzések körének bővítését, felülvizsgálatát. Az oktatás és képzés elérhetősége, az oktatás minősége hatással van a gazdasági növekedésre, a versenyképességre. Az oktatás a kulcs a társadalom perifériáján rekedt emberek aktív társadalmi részvételéhez. A felnőttképzés és a szakképzés a foglalkoztatáspolitika meghatározó sarokpontja, amely társadalmi célokat is szolgál. A tudás és a kompetenciák frissítésére, folyamatos tanulásra van szükség, ez alól pedig senki nem jelenthet kivételt. A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről kimondja, hogy "a szakképzés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy, a képzésben részt vevő fogyatékkal élő nagykorú személy, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló speciális igényeinek figyelembevétele és egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésének elősegítése a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése érdekében."

A képzésben való részvétel lehetőségét nem határozhatja és akadályozhatja meg az, hogy valaki fogyatékossággal élő hallássérült személy. Az egyik legfontosabb annak megértése volna, hogy a képzésben résztvevő személyek köre rendkívül diverz, ami teljesen természetes. A felkészültség, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására nem opcionális választás kérdése kell hogy legyen, hanem alapkövetelmény. Az átalakított szakképzés rendszerének mindenki számára biztosítani kell a hozzáférést, minden képzésben résztvevő személy számára olyan oktatást kell biztosítson, amely egyéni szükségleteihez alkalmazkodik. Jelnyelvet használó siket és nagyothalló személyek esetében ez a jelnyelvi tolmácsok oktatás során történő bevonását, hallókészülékkel  rendelkező nagyothalló személyek esetén írótolmács, illetve akadálymentesítő eszközök alakalmazását jelenti.

Fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy a pályázati kiírás jelenlegi szövegében megjelent Szakképzés 4.0. dokumentum. A Stratégia, valamint az európai uniós és globális szakpolitikai kötelezettségek, együttműködések is célként tűzik ki zászlajukra a megfelelő tartalmú és minőségű képzések hozadékaként jelentkező sikeres elhelyezkedést a munkaerőpiacon. Ez alól nem jelenthetnek kivételt a fogyatékossággal élő, tanulni vágyó személyek sem, biztosítani kell:

- Sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő tanulók oktatáshoz történő egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtését

- Fogyatékossággal élő és/vagy megváltozott munkaképességű személyek egész életen át tartó tanuláshoz történő egyenlő esélyű hozzáférését biztosító programok ösztönzése és fejlesztését

- A pedagógusok digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése oly módon, hogy képessé váljanak digitális tartalmak akadálymentes létrehozását és az anyagok fogyatékossággal élő tanulók számára egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtését

- A formális online oktatási színtereken használt és fejlesztett programok fogyatékossággal élő tanulók, ill. fogyatékossággal élő szülők számára egyenlő eséllyel hozzáférhető formájának megteremtését

- A nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való akadálymentes, egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését - szemléletformálást ösztönző programok indítását az oktatás területén, pedagógusok, tanárok, felnőttoktatók számára képzések fejlesztését és indítását, mely támogatja az oktatás valamennyi színterén az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító, akadálymentes tanulási környezet megteremtését.

Felül kell vizsgálni a jelenleg fogyatékossággal élő személyek számára elérhető szakképzési programokat, szükséges célcsoport-specifikus módszertan kidolgozását és beillesztését, adaptálását.

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége