Tisztelt Kiíró!

A napelemes rendszer létesítéséhez szükséges jogi alapkövetelmények között számos ilyen elem sorolva van, de a mérőhely szabványosítása hiányzik a listából. Javaslom hozzáadni.

Alapvetően nagyon remek pályázati anyag, nagyszerű céllal!

Észrevételeim:

Az egyik legcélravezetőbb energiacsökkentési mód, a lakóingatlanok hőszigetelése nincs benne a felhívásban. Ha tényleg komolyan gondolják az energiacsökkentést, akkor vegyék bele a hőszigetelést (szigeteletlen házak hőszigetelése ÉS már szigetelt, de nem korszerű házaké is) is a támogatásba.

2.1.1 "nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást" Ha az előző évben az ingatlant nem lakták, akkor ez kivitelezhetetlen. Más hasonlíthatóságot kéne itt alkalmazni, pl. energetikai tanúsítás szerinti, m2 / fő-re vonatkoztatottat, vagy statisztikai alapút (átlag háztartás).

 2.1.2 a) és b) pontoknál: 

Az 5kWp-t keveslem, egy nagyobb házra simán felfér ennél nagyobb is, ha a pénzügyi keretbe belefér, miért kell korlátozni?

"maximum 9 kW teljesítménnyel rendelkező" hőszivattyú: még korszerű hőszigeteléssel rendelkező házaknál is szükség lehet ennél nagyobbra, illetve ha társasházról van szó és nem lakásonkénti hőszivattyút telepítenek, egy 6 lakásos társasháznál ez 40-60kW-ot is elérhet.

"fűtött és fűtetlen tereket elválasztó nyílászáró szerkezetek (ablakok, ajtók) energiamegtakarítást eredményező cseréje;" Egészítsék ki az esetleg felmerülő előkészítő munkákkal is (pl  kőműves munkák) is,ez tetemes összeget emészt fel. Vagy legalább egyértelműsítsék, hogy ez is tényleg benne van (2.2 -ben utalás van rá: "Támogathatónak minősül továbbá minden olyan kivitelezési munkálat, mely elengedhetetlenül szükséges az 2.1.. – 2.1.2 pontokban jelölt, mérhető energia megtakarítást, illetve szén-dioxid csökkenést eredményező munkák megvalósításához".)

Az akkumulátoros tárolóegység max "5kW teljesítménnyel" szerepel. Miért kell maximalizálni? A mostani legjobb rendszerek 10s csúcsban tudnak ennél többet is, nem kellene kizárni ezeket (Tesla Powerwall pl.)

Tegyék lehetővé a napelem nélküli és a villamosenergia tároló beépítése nélküli fűtéskorszerűsítést is, mivel:

    lehetséges olyan elhelyezkedésű ingatlan, ahova egyszerűen nem éri meg napelemet telepíteni (fákkal benőtt, szomszédos házak árnyékolnak, tetőt kéne cserélni, stb.)

    hőszigeteléssel és nyílásszárócserével kombinálva napelem nélkül is óriási CO2 megtakarítás érhető el

    az akkumulátoros kiegészítő rendszerek gyártása jelenleg az akkumulátorokra való óriási autóipari igény miatt nagyon lassú, illetve maga az akkumulátor gyártás jelenleg nagy energiaigényű így az ezzel kombinált beruházás nem feltétlenül CO2 csökkentő.

2.2  "Hálózatra nem kapcsolódó, szigetüzemben működő napelemes rendszerek telepítése jelen pályázat keretében támogatható" Ha az energiafogyasztás csökkentése a cél, miért ne lehetne ezt is támogatni?

3.1 "9 kW teljesítményű levegő-víz hőszivattyú (anyag- és munkadíj együtt): 2.667.000 forint" A ma legkorszerűbb és leginkább energiahatékony rendszerek esetén csak a készülék ennél többe is kerülhet (Daikin, Panasonic, Bosch pl.). Javaslom ennek megnövelését.

"A pályázat megvalósítása során előleg igényelhető." Lásd 3.7

Tisztelt Kiíró!

A pályázathoz csatolandó dokumentumok között a 15. pontban szerepel, hogy „A tervezői, illetve engedélyezési alátámasztó, mindkét szerződő fél által aláírt (szerződés(ek)/megállapodás(ok)”. Ez mit jelent pontosan? Célszerű lenne itt egyértelműsíteni, hogy pl. a 2.1.2 b) pont szerinti műszaki tartalom esetében milyen dokumentumokat szükséges csatolni.

Tisztelt Kiíró!

Tisztelettel kérem, hogy az "1.1. Támogatást igénylők köre" kerüljön kiterjesztésre az ingatlanjukat zártvégű pénzügyi lízingszerződéssel lízingelő személyekre is.

Indoklás: a lakáslízing a lakáshitellel hellyel-közzel azonos finanszírozási forma, melyek legtöbb tulajdonságukat tekintve (pl. NAV általi vagyonszerzési illeték megfiztési kötelezettsége az 1990. évi CXIII. törvény alapján; egyes települések vonatkozásában építményadó fizetési kötelezettség esetén; tulajdonjog gyakorlásának kérdését érintően stb.) megyegyeznek egymással (nem albérletről beszélünk);

Kérem, hogy a tervezet véglegesítése során a az "1.1. Támogatást igénylők köre" részt a zártvégű ingatlanlízing szerződéssel használatba vett ingatlantulajdonosokra is legyenek kedvesek kiterjeszteni.

Kérésem figyelembe vételét ezúton is köszönöm!

Tisztelt Pályázat kiíró!

A pályázati felhívás 3.1 pontjában megjelenik a tervezés, mint elszámolható költség, azonban a támogatható tevékenységeknél csak a napelemes rendszer tervezése van feltüntetve, komplex projekt esetén csak a hőszivattyús rendszer kiépítése szerepel, a tervezése nem. A fűtési rendszer átalakításához épületgépész terv szükséges. Gépész terv nélkül előfordulhat, hogy szakszerűtlenül, méretezés nélkül, légm3 alapján lesznek kiválasztva a hőleadók és a hőszivattyú, ami könnyen a fűtési rendszer elégtelen üzeméhez vezethet. Javaslom a hőszivattyús fejlesztés esetén az épületgépész terv készítését felvenni a kötelező tevékenységek közé. Az épületgépész tervezés díját a terv készítését követően javaslom közvetlen a tervező részére folyósítani, így a Kedvezményezett pénztárcáját nem terheli a díj.  

Tisztelt Pályázat kiíró,

Részemről a következő észrevételeket tenném:

1. A max 5 kWp-os napelem rendszer mérete kevésnek tűnik, ha a fűtési rendszert is erről szeretnék üzemeltetni. A tapasztalatok alapján egy „kádár kocka” épület esetében hőszivattyús fűtési rendszerrel és a háztartási energiafogyasztást is figyelembe véve 6-8 kWp-s rendszer kell a nulla körüli rezsi eléréséhez. Elektromos paneles fűtés esetén már a fűtési energia 30 %-át sem fedezi, tehát arra még kevésbé elég

2. A 9 kW-os hőszivattyú nem elégséges egy 80-100 m2-es szigeteletlen épület fűtésére. Ehhez a tapasztalatok alapján 12-16 kW-os hőszivattyúra lenne szükség. Márpedig a megcélzott épületek nagy része nem szigetelt.

3. A támogatható tevékenységek közül a 2 a, illetve a 2. b esetében a kötelező nyílászáró csere nem jó megoldás, mert kevés energiamegtakarítást eredményez és ahhoz képes sok a megtérülési ideje, továbbá az összes 8 évnél idősebb ablakot ki kellene cserélni, ami hatalmas pazarlás, mert ezek az ablakok még igazán jók energetikai szempontból, annak ellenére hogy nem érik el a követelményt. Javaslom, hogy az ablakcsere ne kötelező, hanem választható legyen.

4. A padlásfödém hőszigetelés nagyon hatékony energetikai fejlesztés, nem is drága, így 3-5 év alatt meg szokott térülni. Javaslom, hogy lehessen választani a fejlesztések közül padlásfödém hőszigetelést is.

5. A hitelesített tervezett állapotú tanúsítványt nem értem. Ha tervezett állapot akkor nem lehet hitelesíteni, ha hitelesítve van akkor nem lehet tervezett.

6. A csak napelemes beruházásoknál ki lesz az a személy akinek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett  napelemes rendszer megtermelt energiája nem haladja meg a felhasznált elektromos energiát? Ez a pályázóra lesz bízva? Erre a feladatra egy energetikus hitelesebb lehet.

Üdvözlettel:

J.P.

Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői véleménye a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” c. pályázati konstrukcióról

A jelentkezés feltételei

Tekintettel arra, hogy minden támogatható projekt eleme a napelemek beépítése, amelyek akkor képesek éves szinten a legtöbb energiát megtermelni, ha megfelelő a tájolásuk (DNY-D-DK) és dőlésszögük, a pályázatban csak azok részesülhessenek támogatásban, akik biztosítani tudják a déli tájolástól maximum 90°-kal eltérő elhelyezést a napelemek számára valamelyik tetőfelületen. Be kell kérni a telepítendő napelemes rendszer tájolását (vagy a helyszínadatok alapján leellenőrizi egy egyszerű program segítségével), és ezt a feltételt a támogatásra jogosultak köre fejezetben jelölni.

Ez a feltétel biztosíthatja a napelemes beruházásokra fordítandó keret hatékonyabb elköltését. Azok a háztartások, amelyek a nem megfelelően tájolt tetőfelület miatt esnek el támogatástól, akár egyéb (nem napelemes rendszereket támogató vagy energiaközösségek létrehozását támogató) pályázati kiírásokban a későbbiekben elsőbbséget élvezhetnek.

A nyertes pályázatok elbírálásakor feltétel, hogy „az épület olyan műszaki állapotban legyen, hogy egyéb beavatkozás nélkül is alkalmas legyen a beruházás fogadására.” Azonban nem tér ki a pályázat arra, hogy mivel igazolják a pályázók az épület megfelelő állékonyságát, a tető teherbírását. Ehhez szakértői vélemények bekérésére is szükség van, illetve a szakvélemény elkészítéséhez a pályázók számára a lehetőséget biztosítani kell, vagy legalább a felmerült költségek legyenek elszámolhatók.

Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői véleménye a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” c. pályázati konstrukcióról

Pályázók köre

A HET alapján a pályázat elsődleges célcsoportja „A korszerűtlen, légszennyező fűtési módba történő beragadás veszélyének elkerülése érdekében indokolt az energiaszegénység kockázatának az átlagosnál inkább kitett (az országos átlagbér alatti jövedelmű)” magánszemélyek, akik a „beruházás elvégzésére fizikai szempontból alkalmas ingatlantulajdonnal rendelkeznek”.

A pályázati kiírásban nem jelenik meg légszennyezettségi adatokon alapuló területi priorizálás, a pénzek regionális elosztása nem is teszi lehetővé, hogy ilyen célzattal több támogatást kapjon egy-egy régió, hiszen a tartósan rosszabb levegőminőség a régióknál kisebb földrajzi egységekhez kötött (Sajó-völgye, Pécs térsége és Budapest). Megoldást jelenthet, ha az elmúlt évek adatai alapján a tartósan az egészségügyi határértéket meghaladó szállópor (PM10, PM2,5) koncentrációval bíró települések/kistérségek pályázói elsőbbséget élveznek a pályázatok elbírálásakor (a priorizálás alapját az egészségügyi határértéket meghaladó napok száma jelentheti éves bontásban).

A KSH adatai alapján 2021 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 436 300 Ft volt Magyarországon. A pályázati kiírás azzal számol, hogy alig több mint 2 ember él átlagosan egy háztartásban, és mindkettő kereső. Bár ez az egész társadalmat tekintve helytálló, mégis túl nagy teret enged a kiírás a jóval magasabb egy főre eső jövedelemmel bíró háztartásoknak, míg a szegényebb, több gyermeket nevelő háztartások nem élveznek elsőbbséget vagy egyéb előnyt. Javasoljuk, hogy vagy az egy főre eső jövedelem esetében alkalmazzanak a kiírók egy nagyon szigorú priorizálási szisztémát, amelyben az alacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartások elsőbbséget élveznek, és/vagy csökkentsék a jelenlegi felső jövedelmi korlátot (bruttó 4 850 000 Ft/fő/év) maximum bruttó 3 000 000 Ft/fő/év értékre, hogy valóban a rászorulóbb és/vagy gyermekek(et) nevelő háztartások jussanak támogatáshoz.

Az energiaszegénység felszámolásában segítséget nyújt, ha a pályázati kiírás nemcsak az egy főre jutó átlagjövedelemmel, hanem az éves energiaszámlákkal, tüzelőanyag-számlákkal is kalkulál, és előnyben részesíti azokat a háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb százalékát kénytelenek a fűtésre és áramfogyasztásra fordítani.

Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői véleménye a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” c. pályázati konstrukcióról

Konkrét, a támogatható tevékenységekre vonatkozó javaslatok

A „Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése” – támogatható tevékenység szakmailag nem helytálló, hiszen a fogyasztás ebben az esetben nem kiváltásra kerül (azaz megszűnik), hanem fedezni fogja azt a napelem. Javasoljuk a “hálózati fogyasztás kiváltását”-ra, vagy „saját fogyasztás fedezését”-re pontosítani.

A pályázatban be kell kérni a telepítendő napelemes rendszer tájolását (az elbíráláskor előnyben részesíteni az ideális, délies kitettségű tetővel bíró épületeket), és megfontolandó a statikai vélemény/nyilatkozat benyújtásának előírása, hogy elbírja-e a tető a napelemes rendszert.

Azbesztpala tető esetén a tetőcsere is legyen támogatható tevékenység.

Lakóépületek tetőfelülete mellett megfontolandó, hogy pl. kamra, fatároló, garázs tetejére is lehessen tenni a napelemeket (ideálisabb tájolást biztosíthat).

A fűtési rendszerek kora és a kazán hatásfoka (vagy kályha hatásfoka, amikor a hőtermelő egyben a hőleadó is) legyen szempontja a pályázatok elbírálásának.

A hőtárolóval ellátott hőszivattyús rendszerek kiépítése élvezzen prioritást a költségkeretek kialakításánál a kizárólag napelemekkel támogatott elektromos fűtési rendszerekkel szemben, hiszen a hőszivattyúk hatékonysága és folyamatos energiaellátást biztosító működése jobb alternatívát kínál a fűtéskorszerűsítés szempontjából (ellátásbiztonság, elszámolási szisztéma) és a villamosenergia-rendszer működése szempontjából egyaránt.

A nyílászárócsere mellett a hőszigetelés, de legalább a padlás-födém szigetelése is szerepeljen a támogatott beruházások között. Egy fűtéskorszerűsítés abban az esetben lesz hatékony, ha megfelelő energetikai állapotú (jó energiahatékonyságú, alacsony hőigényű) épületekben történnek meg a beruházások. Ezek nélkül várhatóan a megengedett méretkorlátok szerint beépített rendszerek vagy hálózati áramfogyasztási igényt, így rezsinövekedést fognak jelenteni, vagy nem tudják teljes mértékben kiváltani a meglévő fűtési rendszert.

A beépítendő napelemes teljesítmény igazodjon a fogyasztáshoz. Az éves átlagos magyar háztartási áramfogyasztás 2500 kWh körüli, melynek biztosításához elegendő egy maximum 2,5 kW teljesítményű napelemes rendszer (déli-délkeleti-délnyugati tájolás esetén). Az energiaszegénységben élők éves áramfogyasztása (amennyiben a fűtés elektrifikálása nem történik meg) nagy valószínűséggel nem haladja meg a 2000-2500 kWh-t. Ilyen esetekben a nagyobb rendszerek kiépítése nem indokolt, gazdaságtalan. Javasolt a kizárólag napelemes rendszerek telepítésére elkülönített költségkereten belül további kisebb kereteket meghatározni, melyek közül a 3 kW-nál kisebb rendszerek telepítése esetén nagyobb számú rendszer támogatható (több háztartás elérhető), míg a 3-5 kW teljesítménytartományban hasonló költségkeretből valósuljon meg kevesebb rendszer támogatása (ebben a tartományban az átlagos villamosenergia-fogyasztást jelentősen meghaladó háztartások pályáznak majd kizárólag napelemre).

A pályázat későbbi ütemeiben (ha már a pontos szabályozási keretrendszer felállt) költséghatékonysági szempontból megfontolandó a szomszédok közötti energiamegosztásra alapuló nagyobb, közösségi napenergiás rendszereket támogatni.

A háztartási energiatárolás technológiai fejlettségi szintje és árszabása nem teszi lehetővé, hogy költséghatékony alternatívát kínáljon egy ilyen pályázati struktúrában (pl. az energiahatékonysági beruházásokkal szemben), tehát a támogatható tevékenységek közül egyelőre javasoljuk törölni az akkumulátoros tároló egységek felszerelését és üzembe helyezését.

A hőszivattyúkon kívüli egyéb elektromos fűtési technológiák (infrapanelek) beépítését szintén javasoljuk törölni vagy kisebb támogatási intenzitással szerepeltetni a támogatható tevékenységek között, mert nem kellően hatékonyak.

A hőszivattyús fűtési rendszerek kiépítése esetében szerepeljen a támogatható beruházások körében az eredeti fűtési rendszer bővítése nagyobb radiátorokkal, padló- és falfűtéssel, hogy az alacsonyabb vízhőmérséklettel működő rendszer a kellő energia leadását biztosítani tudja.

Ne csak műanyag nyílászárót lehessen beépíteni. Így pl. vályogházak esetében ezt a beruházást nem valósíthatnák meg támogatásból a pályázók. (A HET-ben szerepelt erre utalás)

Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői véleménye a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” c. pályázati konstrukcióról

Célzottság és hatékony forrásfelhasználás

1. A HET szerinti fő célt nem érhetjük el ezzel a támogatási konstrukcióval

A HET szerint az intézkedés fő célja a lakóépületek fűtéséből származó környezetszennyezés csökkentése. „Magyarország három térségében, a Sajó-völgyében, Pécs térségében és Budapesten kiemelkedően magas a szállópor koncentrációja, meghaladva az egészségügyi határértéket, amelynek egyik okozója a korszerűtlen lakossági tüzelés magas részaránya. Ennek érdemi csökkentéséhez járulhat hozzá a fűtési rendszer elektrifikálása az érintett háztartásokban.” (HET, 214.o.) A pályázati felhívás tervezete nem tartalmaz területi szűkítést annak érdekében, hogy a támogatás valóban a cél szerinti területeken érjen el érzékelhető hatást.

Másik fontos szempont a HET alapján, hogy „a beruházás az energiaszegénység csökkentéséhez azzal járul hozzá, hogy azon háztartások is élvezhessék a megújuló energiaforrások hasznait, akik önerőből nem volnának képesek rá”. A pályázati felhívás tervezete nem tartalmaz energiaszegénységgel kapcsolatos szempontokat.

2. A fűtéskorszerűsítés az energiahatékonyság javítása nélkül nem zöld, hanem pazarló

Számos kutatás bizonyítja, hogy energiahatékonyság nélkül a hőenergia előállításának dekarbonizációja hatalmas költségeket emészthet fel. Egy energetikailag rosszul teljesítő lakóépületben csak a fűtési rendszer megváltoztatásával nehéz és pazarló a helyiségeket komfortos beltéri hőmérsékletre melegíteni, ráadásul, egy alacsony hőigényű házhoz képest a beruházási és üzemeltetési költségek is lényegesen magasabbak lehetnek. Sőt, egy ilyen megközelítés költségeket jelentene az egész energiarendszer számára is, hiszen feleslegesen teszi szükségessé újabb energiatermelő egységek beépítését. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési technológiák és az energiahatékonyság javításának kombinációjára van szükség a hő dekarbonizálásához.

Az egyik támogatandó beruházás típus a lakossági fűtési rendszerek “elektrifikálása”. Azonban a napelemes rendszerek telepítésének és fűtési, valamint HMV előállító rendszereik elektrifikálásának vissza nem térítendő támogatással történő ösztönzése az energiaköltségek csökkentésére kizárólag akkor észszerű, ha előtte sor került az épület vagy lakás hőigényénének csökkentésére, sőt, a fűtés elektrifikálása sok esetben még ekkor sem jelent költséghatékony energetikai beruházást.

A fűtés napelemekkel kombinált elektrifikációjának kiragadott támogatása, elterjesztése hibás megoldás, legfeljebb akkor merülhet fel, ha az a téli időszakban az energiaigények nagyon jelentős csökkenésével jár együtt, különben a nyári időszakban jelentkező, az épületben fel nem használható napelemes áramtermelés hasznosítása villamosenergia-ellátórendszer szintű problémákat vethet fel. Amennyiben egy napelemes rendszer a jövőben átkerül a szaldós elszámolásból a bruttó elszámolási szisztémába, a vásárlási és eladási ár különbözete (és a villamos energia háztartási dominanciája a fűtési rendszer elektrifikálása által) súlyos anyagi nehézséget is jelenthet a tulajdonosoknak az óriási nyári túltermelés és téli hiány miatt. (A pályázat 4. üteme a bruttó elszámolás teljes körű bevezetését, 2023.12.31-ét követően valósul meg. A pályázati keretből megvalósuló rendszerek esetében ráadásul a bevezetés korábbra fog esni, de az egyelőre nem ismert, hogy erre a konstrukcióra hogyan fog vonatkozni.)

A magas fűtési igényű épületek direkt elektromos fűtéssel való ellátásának elterjesztése hibás koncepció, mert túlméretezett és költséges napelemes rendszerek létesítéséhez vezet. A környezeti hő hőszivattyús hasznosítása jobb alternatívát kínál, igaz, energiapazarló épületek esetén szintén nem gazdaságos megoldás. Helyette a legalább a költségoptimális vagy közel nulla követelményszintet teljesítő vagy irányába mutató beruházási csomagok támogatását javasoljuk.

A napelemes rendszereket főként kisebb méretben, nem fűtési céllal, hanem háztartási elektromos eszközök kiszolgálására érdemes tervezni, ilyen irányban támogatni. Más szóval, napelemet olyan igények fedezésére kell fordítani, melyek eleve villamos energiát igényeltek. Új, jelentős igényű villamos fogyasztók létrehozását támogatni csak bizonyos esetekben indokolt, a fentebb említett keretek között, elsősorban a hőszivattyús rendszereket előtérbe helyezve, különben az átgondolatlan támogatás az erőforrások elpazarlásához vezet.

A nettó fűtési igény ideális csökkentési módja az épület hőtechnikai felújítása, melynek eszköztára igen széles és valamennyi egyaránt támogatandó (szigetelés, nyílászárócsere, nyáron a hűtési energiaigény csökkentése árnyékolással). Célszerű a fűtési nettó igények olyan mértékű csökkentése, mely eredményeképpen a fűtés már nem dominál az energiaigényben (javasolt a közel nulla szint elérése). Ezt a minimális energiaigényt kellene megújuló energiahordozókat felhasználó technológiákkal kielégíteni (pl. napelem, hőszivattyú).

A villanyfűtés (infrapanelekkel, fűtőpanelekkel) épületfűtésre való alkalmazhatósága erősen korlátozott, legfeljebb passzív házak esetében hatékony, ezek telepítésének támogatása átlagos (vagy annál rosszabb) épületek esetében nem elfogadható. A villamos energiával történő fűtés rendszerszinten a villamosenergia-hálózat túlzott terhelését is eredményezi.

A lényegesen hatékonyabb hőszivattyús alkalmazások (különösen hőtárolással együtt) energiahatékonysági beruházásokkal párhuzamosanon valóban támogatásra érdemes megoldást jelenthetnek.

 A magyarországi éghajlati viszonyok között az egész évben állandó rendelkezésre állást biztosító hőszivattyús rendszerek sokkal kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb ellátást biztosíthatnak az épületekben, mint a 100%-ban napenergiára alapuló elektromos fűtési rendszerek, melyek jelentős költségű kiegyenlítő kapacitást igényelnének a fűtési időszakban.

A napelemek az épületek villamos energia igényének biztosítása mellett csak a hőszivattyúk működéséhez szükséges áramot szolgáltassák, a teljes fűtési rendszer elektrifikációja csak egyedi esetekben lehet prioritás.

További pazarlást és a források nem hatékony felhasználását eredményezi az akkumulátoros tárolók támogatása a pályázatban, amit a jelen piaci körülmények között nem tartunk gazdaságos alternatívának (a jövőben ez változhat), ehelyett legalább a födémszigetelést szükséges lenne beemelni a támogatható tevékenységek közé, de az általános szigetelési támogatás még hatékonyabb volna.

3. Az energiaszegényekre való fókuszálás hiányzik

A HET szerint: „stratégiai célkitűzéseket olyan célzott támogatásokkal indokolt elősegíteni, amelyek az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások fűtési rendszerének elektrifikációját, illetve az épületek energiaigényének csökkentését ösztönzik”. A pályázati felhívás tervezetében ez a szempont egyáltalán nem jelenik meg.

Az energiaszegénység által legjobban sújtott háztartások műszaki és technológiai felszereltsége sajnos nagyon távol áll a napelemes rendszerek befogadására alkalmas alaphelyzettől; sokak súlyos lakásminőségi problémákkal küzdenek a vezetékes víz hiányától a beázó tetőkig. Ők azok, akik teljes mértékig kimaradnak a programból, míg a felső jövedelmi határ magas szintje miatt (lásd 3. fejezet) nagyszámú nem energiaszegény háztartás lenne jogosult. “Minden ingatlan vonatkozásában a pályázati részvétel további feltétele, hogy az épület olyan műszaki állapotban legyen, hogy egyéb beavatkozás nélkül is alkalmas legyen a beruházás fogadására.” Hasonlóan a nyílászárócseréhez, a tetőszerkezet helyreállításának (és szigetelésének) finanszírozása is indokolt.

A legkiszolgáltatottabb energiaszegény háztartások sok esetben a lakásuk csak egy szobáját tudják fűteni míg előfordul - elsősorban a kisgyermekes családoknál, hogy ezen helyiségeket erősen túlfűtik (>25°C) a téli estéken. A magas hőmérsékletet gyakran informális forrásból származó, magas nedvességtartalmú tüzelő, vagy háztartási hulladék elégetésével érik el. Erre azért van szükségük, mert az alacsony hatásfokú, alacsony hőtároló képességű kályhákkal fűtött, rendkívül rossz minőségű lakások szobahőmérséklete hajnalra akár 10-15°C-ot is zuhanhat. Ez is alátámasztja, hogy az épületek energiahatékonyságának nagymértékű és szakszerű fejlesztése nélkül ezeken a családokon egyáltalán nem segítene az elektromos fűtőtestek alkalmazása, mert az elszökő hőenergia csak még nagyobb költségeket okozna, irreálisan megnövelve a villamosenergia-felhasználást. Továbbá, az elektromos fűtés nem jelent garanciát arra, hogy a káros tüzelési gyakorlat ezzel egy időben meg is szűnik. Ezért az épületek általános energiahatékonyságának növelése mellett a meglévő (szilárd) tüzelőberendezések és kémények korszerűsítését és a használatukhoz köthető intenzív és állandó szemléletformáló tevékenységek támogatását javasoljuk.

A kiszolgáltatott háztartások esetében kiterjedt és komplex segítségnyújtás nélkül az energiaszegények és jövedelmi szegények élethelyzete csak felszínesen és átmenetileg javítható. Kiemelten és komplexen kell tehát a kiszolgáltatott csoportok által lakott épületek felújítását támogatni.

4. Szakmai támogatás és szemléletformálás nélkül a támogatás hatékonysága jelentősen csökken

A HET rögzíti, hogy „a pályázati folyamat során cél … a pályázó háztartások szakmai támogatása. Ezt szolgálja például a kétfordulós minősítés (jogosultsági szempontok szerinti előminősítés, majd az előkészítéshez a szakmai támogatás nyújtása), …”. Ezek a valóban fontos lépések a felhívás tervezetében nem tükröződnek, ezt a hiányosságot javasoljuk pótolni.

5. A támogatási intenzitás enyhe csökkentése az elhivatottságot és az átgondoltságot segítheti

Javasoljuk, hogy a 100%-os támogatási intenzitás helyett 80%-os intenzitással valósuljanak meg a kizárólag napelemes beruházások és 90%-os intenzitással a fűtéskorszerűsítést is magukban foglaló beruházások. Kivételt a nagyon alacsony(<bruttó 1.500.000 Ft/fő/év) átlagjövedelemmel rendelkező háztartások által benyújtott pályázatok képezhetnek, ahol ajánlott a 100%-os támogatási intenzitás fenntartása.

A nem minden esetben 100%-os támogatási intenzitás az elkötelezettséget erősítheti a pályázatok benyújtásakor, és a megfelelő műszaki paraméterekkel bíró kivitelezést biztosíthatja a beruházások megvalósításakor. Így az „ingyen pénz” nem eredményezi átgondolatlan pályázatok és rosszul kivitelezett rendszerek tömegét, erősítve a költségkeret elköltésének hatékonyságát és a támogatásból megvalósuló rendszerek hosszú távú üzemeltetésének biztonságát.

Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői véleménye a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” c. pályázati konstrukcióról

Háttér

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (továbbiakban HET) célul tűzte ki az energiaszektor dekarbonizálását és a villamosenergia-termelés karbonsemlegessé történő átalakítását. A terv hangsúlyt helyez továbbá a lakossági megújuló energia beruházások elősegítésére és az ehhez szükséges hálózati kapacitások növelését célzó beruházásokra. A villamosenergia-szektor dekarbonizációja és a megújuló energia részarányának növelése fontos stratégiai célok, de ezek nem elégségesek a klímacélok eléréséhez: az energiafelhasználásért és szén-dioxid-kibocsátás közel feléért felelős végfelhasználói szektorokban - különösen épületek esetében – minden esetben kapcsolni kell az energiahatékonyság növelését is.

Az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot célzó intézkedéseket minden esetben prioritásként kell kezelni. Ezzel a szolgáltató hálózat fejlesztésének költségeit és a szükséges megújuló energiás fejlesztések költségeit egyaránt csökkenteni lehet. A fejlesztéseket energiatakarékosságot serkentő kommunikációs kampányokkal lehet összekötni: például egy kiírás nyertes pályázóinak egy központilag kidolgozott, regionális szinten tartott energiatudatossági képzésen, tájékoztató napon is részt kell venniük.

Az épületek energetikai felújítása egyike azon hét zászlóshajó területnek, amit a Bizottság külön kiemel és a tagállamok számára erősen javasol szerepeltetni a nemzeti helyreállítási tervekben. Ez nem véletlen, hiszen az épületfelújítások más támogatandó tevékenységekhez képest is jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, kibocsátáscsökkentő és jólétnövelő hatása egyértelműen alátámasztott. Az is nyilvánvaló, hogy az épületállomány nagyszabású felújítása révén a magyar gazdaság is olyan előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket (pl. a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2021-es tanulmánya alapján).

Ezt indokolja az Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) megfogalmazott „Első az energiahatékonyság” elve is, amely pontosan azt célozza, hogy az energiaszektor bármely nagyszabású beruházási döntése előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket kell mérlegelni.

Magyarország energiaintenzitása és a lakosság fajlagos energiafogyasztási indikátorai egyértelműen jelzik, hogy hazánkban pazarló az épületek, különösen a fűtési célú energia felhasználása. Az energiafelhasználás tartós, hosszú távú mérséklésének feltételeit szükséges elsőként megteremteni, vagyis a „torta” nagyságát ésszerű először csökkenteni, és utána dönteni a zöldítés, az elektrifikáció, és a szükséges hálózatfejlesztések nagyságáról. Komoly lehetőség elszalasztásának látjuk ezért, hogy a pályázati felhívás nem veszi kellően figyelembe a lakossági épületállomány energiafelhasználásának csökkentését.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének észrevételei és javaslatai a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázati felhívás tervezetéhez:

Üdvözöljük, hogy a pályázat három kategóriában nyújt segítséget, így képes differenciálni a különböző szintű igények között. Ezáltal figyelembe veszi, hogy az adott pályázó az energiahatékonyság területén a korábbiakban milyen lépéseket tett, akár önerőből is. Ezzel lehetővé válik, hogy egyrészt valódi kép alakuljon ki az igényekről, másrészt pedig nem versenyeztet egymással eltérő igényszintű pályázókat, ezzel is növelve azok esélyeit. 

Egyesületünk különösen fontosnak tartja, hogy ebben a pályázatban az egy főre eső jövedelem kapcsán figyelembe veszik a gyermekek számát, amely így valódi esélyegyenlőséget teremt, hiszen eltérő jövedelmi és kiadási szintet jelent a gyermekek száma a családok életében. Ezzel az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező gyermekes családok is eséllyel pályázhatnak.

A Családi otthonteremtési kedvezmény esetében is alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan támogathatónak tartanánk, ha a pályázat benyújtásának feltételei között szerepelne a társadalombiztosítási jogviszony igazolása. A Tb jogviszony figyelembe vétele erősíti, hogy azok igényeljék a támogatást, akik annak fenntarthatóságát is eséllyel biztosítják. A TB jogviszony a munkához kötődik, akár alkalmazotti, akár vállalkozói státuszhoz, így nagyobb a valószínűsége, hogy közép- és hosszútávon is hasznosul a támogatás. A magyarországi alacsony munkanélküli rátát figyelembe véve ez jól alkalmazható megoldást jelenthet.

Fontos kiemelni, hogy a pályázat egyik érdeme, hogy nem tesz különbséget régiónként, sem más területi bontást nem alkalmaz, így azonos esélyt ad az igénylőknek, akiknek egyforma joguk van az energiahatékonyság és energiaszegény területén.

Tisztelt Pályázatkiíró!

Több előttem hozzászólóhoz hasonlóan javaslom, hogy a " Támogatást igénylők köre" kerüljön kiterjesztésre az ingatlanjukat zártkörű pénzügyi lízingszerződéssel finanszírozó személyekre is. Ez a finanszírozási mód a Magyar Honvédség személyi állományának lakhatásának egyik lehetséges megoldása. Jellemzője, hogy a zártvégű pénzügyi ingatlanszerződés aláírásával az ingatlan tulajdonjogát a finanszírozó ingatlanlízing társaság szerzi meg, mely tulajdonjog a futamidő lejártával, az utolsó részlet befizetésével automatikusan a lízingbevevőre száll. A lízingszerződés megkötésével az ingatlan fenntartásával kapcsolatos minden kötelezettség a lízingbevevőt terheli (vagyonszerzési illeték megfizetése, ingatlanadó megfizetése, rezsiköltségek fizetése, javítási,, felújítási, karbantartási munkálatok költsége, stb.). A szerződés aláírásától kezdődően lízingbevevő életvitelszerűen az érintett ingatlanban tartózkodik, ott családjával állandó lakcímmel rendelkezik, kvázi tulajdonosként eljár az ingatlannal kapcsolatos minden ügyben.

Mivel azonban a lízingszerződés technikai volta miatt az ingatlan csak a futamidő lejártával kerül lízingbevevő tulajdonába, ezért ez eddigi pályázatokból ez a réteg ki volt zárva, holott minden más szempontból megfelelnek a pályázat követelményeinek és jogos igény fogalmazódik meg ebben a körben is a "zöldebb", környezettudatosabb ingatlan birtoklásának. Indokaim alapján kérem a pályázat kiterjesztését a zártvégű pénzügyi ingatlanszerződéssel rendelkező személyek számára is. 

Tisztelt Pályázatkiíró!

Ezúton küldöm meg a napelem-telepites-specialista.hu blog véleményét

„Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” pályázattal kapcsolatban.

Alapvetően egyetértve a napelem telepítő cégeket tömörítő érdekképviseletek (MANAP, MNNSZ) véleményével néhány szakmai kiegészítéssel élünk.

1. Javasoljuk a kiírásban szereplő mértékegységek egyértelmű alkalmazását és az esetleges ellentmondások feloldását. A kiírás 2.1.1 és 2.1.2 pontjában 5kWp a telepíthető napelemek összesített maximális  teljesítménye. Ugyanakkor a 2.2 pontban ez a teljesítmény 20%-kal haladhatja meg a beépített inverter teljesítményét. Ez valóban optimális beállítást eredményez az inverterek működéséhez, de ebben az esetben az inverterek maximum 4-4.6 kW teljesítményűek lehetnek. Amennyiben a korábbi hozzászólásokban leírt, szövetségek által javasolt teljesítmény növelés nem elfogadható a Kiíró számára, javasoljuk az inverter teljesítmény 5kW-ban és így a napelem panel teljesítmény 6kWp értékben egyértelműsített rögzítését. 

2. Az 1. ponthoz kapcsolódóan javasoljuk az akkumulátoros tárolóegységek méretének meghatározásához kiírt paraméterek pontosítását. A 2.1.2.a és 2.1.2.b pontok szerint maximum 5 kW teljesítményű tárolóegység helyezhető üzembe. A teljesítmény adat ebben az esetben valószínűleg az alkalmazott hibrid inverter kimeneti teljesítményét fogja jelenteni. Az akkumulátor kapacitását viszont, ami a rendszer árát és az áthidalási időt valójában befolyásolni fogja nem említik. 

A Magyarország legnagyobb jelenlegi naperőmű parkját kiszolgáló Sungrow invertereknél, ami az MNNSZ felsorolásában nem szerepel a legkisebb kapacitású akkumulátor csomag teljesítménye például 9.6kWh. Kérjük a villamos mennyiségek és paraméterek tisztázását.

3. Javasoljuk továbbá az Otthonfelújítási pályázatnál sok félreértést és hibás kommunikációt okozó szaldó elszámolás kérdés tisztázását a kiírásban. Azaz ha valaki igénybe veszi a pályázati támogatást 2023. december 31. előtt, akkor a szaldó elszámolást alkalmazhatja-e, vagy ez már most kizárt lesz? 

Üdvözlettel,

Flamich Péternapelem-telepites-specialista.hu

Tisztelt ITM,

A korábbi, jövedelemszint csökkentésére, így a pályázók körnek szűkítésére, egyben racionalizálására tett javaslatunk mellett az alábbiakban küldjük a pályázat többi részére vonatkozó észrevételeinket, javaslatainkat:

- Nem egyértelmű jelenleg, hogy "tömeges" bejelentkezéssel kijátszható-e a jövedelemszint kritérium. Ezt fontos lenne megelőzni.

- Több helyen (pl. 2.1.1/a és 2.1.2/a/a, 2.1.2/b/a pontok) a napelemes rendszerek maximális teljesítménye 5 kWp-ként van meghatározva. Az elmúlt évek során a napelemes pályázati kiírásokban a teljesítményre vonatkozóan az inverter AC oldali kW-ban (kVA) kifejezett teljesítménye volt - a villamos hálózati mértékegységekhez igazítva helyesen - a mérvadó. Ehhez egy maximális DC (napelem) oldali kWp teljesítménykorlát is rögzítve lett. Javasoljuk ennek a gyakorlatnak a továbbvitelét, azaz a teljesítménykritérium maximálisan 5 kW (AC) legyen, melyhez DC oldalon maximum (a mai műszaki tapasztalatokat is figyelembe vevő) 30%-os maximális arányt javaslunk.

- Ide kapcsolódóan a napelemes rendszerek fajlagos költségénél szükséges megemlíteni, hogy annak mértéke kWp mértékegyeség esetén megfelelő (jelenleg így szerepel a kiírásban). Ugyanakkor amennyiben a fenti pontosítás alapján kW (AC) lenne a vetítési alap, abban az esetben a kisebb, pl. 3kW rendszerek esetében ez nem lenne elegendő, kiváltképp hibrid (akkumulátor tárolós) invertert alkalmazó rendszerek esetében. Ebben az esetben a fajlagos költségszintnek 620 eFt/kW(AC) maximális összeget javaslunk.

- Az akkumulátorok releváns mértékegységének meghatározására önmagában a kW (teljesítmény) nem megfelelő. Sőt tekintve, hogy a lakossági méretekben az 5-6 kW teljesítmény szinte minden gyártónál egyöntetűen általános, nem is tekinthető relevánsnak. A jelenlegi 5 kW maximális teljesítmény korlát továbbá indokolatlanul, versenytorzító módon szűkítené az alkalmazható akkumulátorok típusát (az eddig a piacon kapható 4-5 gyártó közül csak egy felelne meg ennek, a többi ennél némileg magasabb egységteljesítménnyel rendelkezik). Javasoljuk ennek megfelelően akár ennek a kritériumnak a törlését (helyette másik mutató alkalmazását, lásd a következő pontban „kWh”), akár ennek a kritériumnak a 4-6 kW közötti meghatározását.

- Az akkumulátorok költség szempontból meghatározó jellemzője a kapacitás, melynek kWh a mértékegysége. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelen pályázatban szereplő napelemes rendszermérethez 8-10 kWh akkumulátor a jellemzően kiépítendő akkumulátor kapacitás. Ugyanakkor minél nagyobb a kapacitás, annál „kímélőbb” a napelemes rendszer a villamosenergia hálózatra és annál költséghatékonyabb is a beruházás a mérethatékonyság miatt. Javasoljuk, hogy a maximális akkumulátor kapacitás 15 kWh-ban legyen meghatározva, kiemelve azt is, hogy a jelenlegi piaci árak mellett a pályázatban az akkumulátorokra meghatározott maximális berekülési költség mellett 12-14 kWh akkumulátor is létesíthető. A fajlagos költségszintre 450 eFt/kWh-t javasolunk a legmagasabb elszámolható 3 521 405 Ft teljes költség megtartásával.

- 19. oldal lábjegyzet (és még több helyen is) - "prémium" szolgáltatás - nem értelmezhető az akkumulátoroknál, törlendő

- Javasoljuk, hogy ne csak fűtéssel kombinált beruházás, hanem „csak” napelemes rendszer mellé is lehessen akkumulátoros beruházást megvalósítani, a villamosenergia-hálózatra táplált energia mértékének csökkentése érdekében.

- Javasoljuk, hogy csak olyan akkumulátoros megoldások legyenek alkalmazhatók, melyek alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők távoli (akár nem a fogyasztó általi) beavatkozás fogadására, távoli vezérlésre.

- Nem teljesen egyértelmű a kiírásból, hogy szigetüzemű napelemes rendszerek is támogathatók-e, kérjük ennek pontosítását.

- A komplex konstrukcióban fontosnak tartjuk, hogy az együttműködő megoldások legyenek preferálva, azaz "buta" eszközök (pl. fűtőegységek), melyek nem tudnak a napelemes rendszerrel összehangoltan működni ne legyenek alkalmazhatóak.

- A komplex konstrukcióban problémásnak látjuk amennyiben infra/fűtőpanelekkel rossz energiahatékonyságú épületeket fognak a pályázók fűteni. Ilyen esetekben akár az energiaszegénység fokozását is eredményezheti egy ilyen komplex beruházás megvalósítása, mert a villamos fűtésre való áttérés jelentős áramfogyasztás növekménnyel fog járni, amit 5 kW napelemes rendszerrel a nettó/szaldó elszámolás keretében sem lehet várhatóan megtermelni. Mindez a későbbiekben adott esetben a bruttó elszámolásba való bekapcsolódással rendkívüli terhet jelenthet az adott háztartás részére.

- A komplex beruházásoknál megfontolásra érdemesnek tartjuk, hogy nagyobb lehessen a napelemes rendszer teljesítménye (8-10 kW), mert viszonylag kevés azon ingatlanok aránya, ahol 5 kW napelemes rendszer elegendő áramot termelne egy elektrifikált fűtési rendszer fogyasztásának megtermeléséhez az éves nettó/szaldó elszámolás mellett is.

- 26. oldal utolsó bekezdés - nem létezik "teljesítmény nyilatkozat" a napelemeknél, invertereknél, ez egy építőipari anyagokra vonatkozó fogalom, a napelemeknek és kapcsolódó eszközeinek IEC és EN szabványoknak szükséges megfelelniük, ami NFM rendeletben is rögzítve van, javasoljuk ennek használatát.

- Javasoljuk a szállítói előleg maximális mértékének megemelését 50%-ra más támogatási konstrukciókhoz hasonlóan.

- Kérdés, hogy a szállítói előleg akkor is kérhető-e, ha nem biztosít beszedési megbízást a kivitelező az összes bankszámlájára vonatkozólag.

Tisztelettel,

Szolnoki Ádám, Elnök, MANAP Iparági Egyesület 

Tisztázni kellene, hogy egyéb napelemes/ akkumulátoros tároló kiegészítő elemek támogatottak e a pályázatban:

-napelemre, inverterre, akkumulátoros tárolóra kiterjesztett/meghosszabbított garancia

-napelemhez optimalizáló modul

-napelemhez inteligens mérő

-tűzvédelmi kapcsoló, túlfeszültség/villámvédelmi kiegészítők

-akkumulátoros tárolóhoz back up box

Tisztelt Pályázatkiíró!

Nem világos, hogy miért zárják ki a pályázók köréből azokat, akik a lakcímkártya szerinti tartózkodási helyre szeretnének pályázatot benyújtani. 

A kiírás szerint állandó lakcím kell abban az ingatlanban, amelyen a beruházás meg fog valósulni. Jól tudható azonban, hogy az állandó lakcím nem jelenti azt, hogy ott is tartózkodnak életvitelszerűen.

Ennek figyelembe vételével javasolom a pályázók körét kibővíteni, illetve javasolom azok számára is lehetővé tenni a pályázat benyújtását, akik a lakcímkártyán feltüntetett tartózkodási helyen lévő családi házra kívánják benyújtani a pályázatot, ahol hosszú ideje, legalább 10, vagy akár már 5 éve életvitelszerűen tartózkodnak. Ezt az is igazolhatja, hogy rendszeresen fizeti - a helyi Önkormányzat által kiállított igazolás szerint - a helyi kommunális adót, valamint a közüzemi számlákat. Természetesen ezeket az igazolásokat, dokumentumokat az állandó lakcímmel rendelkezők esetében is indokolt lenne csatolni.  

Köszönöm.

BI

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség véleménye a

„Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázatról

A legnagyobb hazai napelemes szakmai érdekképviseleti szervezet, a több mint 300 tagvállalattal rendelkező Magyar Napelem Napkollektor Szövetség nevében üdvözöljük a Kormány azon szándékát, hogy lakossági épületenergetikai programokkal kívánja a hazai lakásállományt korszerűsíteni, a bentlakók életkörülményeit javítani!

A „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázati lehetőség kapcsán az alábbi véleményt szeretnénk közzétenni!

Fontosnak tartjuk azt a kormányzati célt, miszerint az elavult fosszilis alapon üzemelő fűtésrendszereket korszerűbb villamosenergia alapon működő hőtermelő berendezések váltsák fel, melyek csökkentik hazánk CO2 kibocsájtását és hozzájárulnak a hosszútávú céljaink megvalósításához. A napelemes rendszerek és a hőszivattyúk alkalmazása és a pályázati támogatása üdvözlendő, melyek mindegyike megújuló energia hasznosító berendezés! Egy levegő/levegő, levegő víz,  vagy akár víz-víz hőszivattyú is sokkal magasabb hatékonyságot nyújt, mivel 1 kWh villamosenergia befektetéssel átlagosan 3-4 kWh hőenergiát állít elő, így a hagyományos elektromos fűtésekhez képest a fogyasztásuk harmada, negyede. Ezt a villamos energia igényt harmad, negyed akkor napelemes rendszerrel lehet előállítani. Villamosenergia alapú fűtések esetén nehezen felelhet meg a felújítandó otthon az új Közel nulla energia igényű épületek (BB) energetikai követelménynek.

Komoly veszélyt jelent egy átlagos vagy az átlagnál rosszabb épületenergetikai jellemzőkkel rendelkező otthon fűtéskorszerűsítése elektromos fűtéssel és egy 5kW-ban korlátozott napelemes rendszerrel, melynek tetemes villanyszámla lehet a következménye! Az elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező otthonokban kiemelkedően magas fűtésszámlákhoz vezethet az őszi, téli, napsütésben gyenge időszakban az elektromos fűtés, mely az alacsonyabb jövedelmű családok esetén nemcsak megterhelő, de egyben a számlák kifizetésének elmaradásához is vezethet!

Egy új korszerű BB besorolású, közel nulla energia igényű épületben jó megoldás lehet a hőveszteségek fedezésére az elektromos fűtés bármely formája – tekintettel a csekély hőigényre -, azonban ez a pályázat régi otthonok energetikai korszerűsítését célozza meg, ezekre nem vagy csak részben tartjuk alkalmasnak.

Konkrét módosítási javaslatok:

A fűtéskorszerűsítési beruházás megvalósításával az épület érintett energetikai jellemzőinek meg kell felelni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott, az adott beruházás tekintetében releváns követelményeknek. Az infrapanelekkel és fűtőpanelekkel, azaz alacsony hatékonyságú villamos áram alapú fűtésmóddal, a TNM költségoptimalizált szintre vonatkozó előírása nem teljesíthető. Tiszta elektromos fűtéssel – hőszivattyú nélkül - ugyanis az ingatlanok energetikai besorolása a hatályos 176/2008 rendelet és a 7/2006 TNM értelmében nem éri el a költségoptimalizált szintet, jellemzően GG energetikai besorolást lehet elérni tisztán elektromos fűtéssel.

A MEKH adatai szerint egy átlagos HMKE rendszer hazánkban jelenleg 8,2 kW ezért az 5 kW-os rendszer messze átlag alatti, javasolnánk megemelni a teljesítmény limitet napelemes rendszerek esetén minimum 8,2 kW-ra mely megfelel egy átlagos háztartási méretű napelemes  kiserőműnek. Ideális a legalább 10kW-os napelemes rendszer korlát lenne amely egy átlagos család fűtési igényét is tudná fedezni!

Javasoljuk, hogy a napelemes rendszerek megvalósítását ne korlátozzák kizárólag tetőre telepítéssel megvalósítani, mivel vannak olyan ingatlanok ahol nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő tájolású tetőfelület. A szolgáltató engedélyezése alapján a lapos vagy ferde tetőre telepítés mellett tegye lehetővé homlokzatra, földre, kerítésre stb. telepítést is a pályázat.

A felhívás tervezet szerint a beépített napelemek összesített névleges teljesítménye legfeljebb 20%-kal haladhatja meg az inverter teljesítményét. Javasoljuk ezt a pontot minimum 25%  növelni így nő a napelemes rendszerek hatékonysága és műszaki sze,mpontok nem indokolják ezt a korlátot.

A szállítói előleg (3.7.2)  30%-os mértékét javasolnánk megemelni 50%-ra, az MFB 0%-os hitelkonstrukcióhoz hasonlóan.  

Az aktuális szabályozás szerint 2,5 kW fölött csak 3-fázisú inverter alkalmazható. A Hibrid inverterrel számolva, akkumulátort fogadni képes, jelenleg minősített gyártói inverterek:

·         Fronius

·         Huawei

·         Growatt

·         Kostal

·         Solax

melyből a Huawei az egyetlen gyártó, akinek az akkumulátor kapacitása 5 kWh és max. 5 kW-al (2,5 kW) tud tölteni. Ez egyértelműen versenytorzító előírás, így a

2.1.2 a) fejezet b) pont:

napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátoros tárolóegység felszerelése és üzembe helyezése, maximum 5 kW teljesítménnyel és

2.1.2 b) fejezet d) pont:

napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátoros tárolóegység felszerelése és üzembe helyezése, maximum 5 kW teljesítménnyel

törlését kérjük!

BYD akkumulátorokkal kompatibilis gyártók: Fronius és Kostal. A BYD HVS 5.1 kWh-s akkumulátor kapacitás oldalon, ha a pályázat kiírója 5 kWh-ra gondolt, akkor túllépi, míg az AKKUMULÁTOR műszaki paraméterei alapján 5,1 kW-al tölthető és kisüthető. Inverter oldalon 5 kW-os inverterrel 2,56 kW a töltési/kisütési teljesítmény. A pályázatnál az inverter töltés és kisütés képességet javasoljuk. Ebben az esetben viszont 6-8-10 kW-os invertert nem lehet feltenni későbbi bővítésre. Szintén ezen ok miatt is kérjük az előírás törlését.

A 12-es és 14-es sorszámú lábjegyzetnél a Prémium szó félrevezető, mert a BYD akkumulátorok tartalmazzák ezt a megnevezést (BYD Battery Box Premium HVS/HVM). Kérjük a Prémium szolgáltatás rész törlését.

Javasoljuk ezen kívül, hogy a 2.1.2 a) és b) pályázati anyagban megfogalmazott komponensek (inverter, hőszivattyú, infrapanel, hőtárolás stb.) együttműködése, vagyis a nappali, napelemes termeléshez igazodó rendszerek elbírálása kerüljenek előtérbe a pályázati anyagban, ezzel elősegítve a hálózati terhelés csökkentését, a hatékony decentralizált energiatermelés kiaknázását.

Az akkumulátoros rendszerekre költhető fajlagos költség (br. 3.521.405  Ft) azt sejteti, hogy akár 13-15 kWh-s akkumulátorok is szóba kerülhetnek. Kérjük ne legyen korlátozás a kimeneti teljesítíményre vonatkozóan, ezzel biztosítva a technológiai fejlesztések, hatékonyabb technológiák hazai piacra jutását.

Javasoljuk, hogy meglévő napelemes rendszer esetén is lehessen bővíteni a napelemes rendszer a pályázat keretein belül.

Indokolatlan korlátozás az 1.4.1 amely a távfűtéses lakásokat kizárja a napelemes rendszerek létesítési lehetőségéből! Ezt a részt kérjük törölni!

Javasoljuk az akkumulátor támogathatóságát az 1-es műszaki tartalomban is. Mivel egy hőszivattyúval nem rendelkező rendszer esetében indokoltabb egy energiatároló alkalmazása, hiszen az extra fogyasztó (hőszivattyú) beépítésével és a napelemes rendszerrel való egyidejű működtetésével a hálózati forgalom önmagában is csökken. Az önállóan épített napelemes rendszer esetén, viszont a napelemes rendszer által létrehozott termelés teljes egészében a villamosenergia-hálózaton jelentkezik, ez már jelenleg is jelentős problémát okoz szolgáltatói oldalon. Valójában a csak napelemes fejlesztés esetén indokoltabb az energiatároló használata, mint a 2-es, 3-as kategóriába található műszaki tartalmaknál.

A villamosenergia-hálózat jelenlegi problémáinak redukálása érdekében javasoljuk az energiatárolók támogathatóságának lehetőségét önállóan is a már korábban végrehajtott napelemmel rendelkező lakossági felhasználók részére. Ezzel valójában nem a napelemes rendszer teljesítményének további bővítése valósul meg, hanem egy olyan technológiai megoldás születik, ami az elosztóhálózati beruházások nélkül - azaz a rendszerhasználati díjak emelkedése nélkül - járul hozzá a villamosenergia-hálózat stabil üzemeltetéséhez. Ezzel a megoldással tovább bővülhet a pályázati részesülőknek a köre. A rezsicsökkentést támogatva lecsökken a hálózathasználati díj.

Az elérhető források véges mivolta miatt javasoljuk, hogy a 2-es 3-as kategóriába tartozó beruházások támogatásából kerüljön kivételre az akkumulátort, hiszen ott a további fogyasztók beépítésével amúgy is lecsökkenthetők a hálózati csúcsterhelése és kilengése. Az így felszabaduló támogatási forrásból lehetne a már meglévő 90.000 db / 427.000 MW szabályozatlan kapacitás válna elérhetővé és szabályozhatóvá. Ezen megoldással a támogatottak köre a tervezett 34.000-ről 45.000-re is növekedhet.

Javasoljuk, hogy csak olyan akkumulátorok legyenek alkalmazhatók a pályázat keretében, amelyek monitorozhatóak és távolról vezérelhetővé válhatnak későbbiekben a rendszerirányító számára.

Javasoljuk, hogy feltételként szerepeljen, hogy a napelemes rendszerhez beépíthető akkumulátorok modulárisan bővíthetőek legyenek. Mivel közismert tény, hogy a lakossági fogyasztás dinamikusan növekszik, és a jelenleg ismert fogyasztási szokások állandóan változnak. A lakossági profil a legkedvezőtlenebb és legkevésbé átláthatóbb, amely átláthatatlanságot a napelemes rendszer és az újabb, eddig nem szokványos típusú, új technológiát képviselő fogyasztók (pl. Klímaberendezések, elektromos autó, stb.) tovább rontanak, ezért elengedhetetlenné válik a hálózat stabil fenntartása érdekében, hogy a későbbiekben további akkumulátorokkal bővülhessen. Így a hálózat stabilitása szempontjából nélkülözhetetlen akkumulátorok elhelyezése, decentralizált módon lakossági oldalon történik meg, ezzel az akkumulátoros rendszerek kárveszélye, karbantartása, üzemeltetése és minden egyéb ezzel kapcsolatos költségtől mentesül a hálózatirányító. Az így elhelyezett akkumulátoros rendszerek üzembetartása organikus módon a lakosság által önfenntartóvá válnak. Ez az akkumulátoros technikai megoldás nagymértékben támogatja a már szükségessé vált, de elhalasztott nettó elszámolás kivezetését úgy, hogy mindeközben a termelő-fogyasztó érdeke nem sérül.

Az inverterek vonatkozásában: A telepítésre kerülő inverterek kapcsán a hálózati irányítónak elemi érdeke, és a hálózat fenntarthatóságának nulkritériuma, hogy a lakossági napelemes rendszerek is bevonhatóak legyenek a “hálózati termelésbe” - későbbiekben a hálózat irányító által szabályozható módon. Ez nagymértékben hozzájárul a piac fejlesztéséhez, megteremti az aggregátorok és a fogyasztói közösségek egyik elengedhetetlen alapfeltételét.

Tisztelettel: Kiss Ernő MNNSZ

Tisztelt Kiírók!

Javaslataim, megjegyzéseim az alábbiak (jelentkezés feltételei):

1) Kérjük pontosítsák a pályázati kiírást aszerint, hogy megkezdett beruházásnak csak a gépészeti rendszer korszerűsítésének megkezdése számítson (tervezése még ne ill. egy esetleges bővítési projekt megkezdése se). Azon ingatlanok, ahol egy komplexebb bővítést vagy felújítást megkezdtek (tehát éppen nincsen használatba vételi engedély), ott meg is meg lehessen valósítani egy ilyen beruházás sorozatot, lehessen napelemet telepíteni, vagy a fűtési rendszert a korszerűre tervezni, stb. Tekintettel arra, hogy az építőanyagárak mennyire elszálltak a felújításokat már megkezdő családokat kizárnak, így azok méginkább hátrányba kerülnek. Azonban a pályázattal akár komplexebb, energiahatékonyabb beruházások is megvalósíthatóak.

2) A napelemes rendszer tervezésekor ne csupán a számlák alapján lehessen forrást igényelni, napelemet méretezni. Korábban lakatlan, de a pályázat ideje alatt már család birtokában lévő ingatlan esetén elesik a család a támogatási lehetőségtől. A bővítés nem kizárt a pályázati elemek megvalósítása mellett, így a méretezés a régi számlák esetén ez esetben sem pontos.

3) Érdemes lenne a fűtési rendszer felújítását, hőszivattyúra történő cseréjét a napelemektől függetlenítve is lehetővé tenni.

4) Célszerű lenne legalább egy minimális önerőt elvárni, mert a 100%-os támogatás közgazdaságilag sosem igazán jó.

(pályázók köre):

5) Ugyanakkor a legszegényebb rétegek támogatása esetén érdemes lenne segítséget nyújtani nekik a pályázat kitöltéséhez, elkészítéséhez. (Akár olyan cégeket, nonprofit szervezeteket megtámogatni, akik ezt a munkát el tudják nekik végezni! A bérüket a pályázatból kapnák meg.)

Köszönöm.

TK

Tisztelt Pályázatkiíró!

A 2020 évi fogyasztáshoz való kötést a 4.verzióban a 2.1..2.a) pontban már modósították,így korrekt. Nagy örömmel láttam,hogy a Hőszivattyú Szővetség hozzászólását is figyelembe vették és a 2.1.2.b) pontban nem tesznek különbséget a levegő-víz és a levegő-levegő hőszivattyú között..(ennek átvezetése még 3.1. alatt még nem történt meg.) Tapasztalataim szerint,mint volt hőtechnikai tervező a leghatékonyabb,nem utolsósorban a legolcsóbb megoldás a levegő-levegő hőszivattyú..A levegő-víz hőszivattyúnál van áramlási,az indirekt tárolóban tárolási hőveszteség,maga a rendszer sokkal bonyolultabb és drágább. Megértem,hogy mindenki a saját házára szeretné szabatni a pályázati kiírást, de egy kis matekot sem árt megnézni.5 kwp-re írták ki a pályázatot ez durván 35000x5500 kwó évi áramtermelést jelent.A pályázati kiírására rendelkező forrás az I. ütemben 100 milliárd Ft. ezt elosztva durván 12000x3 M.Ft-tal (36 milliárd Ft.) és durván 6000x10,5 M.Ft.( 64 milliárd Ft.) Ha ezt tudomásul vesszük akkor el kell fogadni napelemre az 5 kwp,hőszivattyúra a 9 kw teljesítményt.mert erre van pénz.(megjegyzem a 2020 évi fogyasztásom 6250kwó volt. ) Na most ha feltételezzük,hogy Magyarország lakásállományának 2 %-a megfelel a kiírásnak,ez kb.60 000 pályázót jelent,ebből első körben durván 17 500 fogadható be. (Ezt nem a ITM megbízásából írtam le, hanem a józan paraszti ész okán.) Mindenki jól gondolja meg, hogy mire pályázik, ne legyen túl sok a csalódott pályázó. Sokan írják, hogy az életük úgy alakult, hogy a lakásukat, házukat a gyerekeikre íratták és nyaralójukat, vagy hétvégi házukat alakították át családi házzá, amennyibe az egyéb feltételeknek megfelelnek és bizonyíthatóan életvitelszerűen ott laknak, legalább 5 éve oda vannak állandóra bejelentkezve és bizonyíthatóan nincs más lakó, vagy üdülőingatlanjuk, javaslom, hogy ők is pályázhassanak. A hibrid inverter szerintem túl drága, nem tudom, hogy mindenki tisztában van-e vele, hogy amíg a napelem rendszer élettartam, kb. 30 év, azalatt az akkumulátort jó esetben kétszer, rosszabb esetben háromszor cserélni kell és ez milliós költséggel jár. Erre nem biztos, hogy mindenkinek lesz fedezete. Szerintem az infra-, vagy panelfűtés nagyon nem gazdaságos és, ha valaki nem figyeli a megtermelt kwh-t és az elfogyasztott kwh-t, akkor könnyen belefuthat egy több százezer forintos elszámoló számlába. Végül, de nem utolsó sorban tennék egy bátor javaslatot egyes verziónál ki lehetne írni egy ‘b’ lehetőséget, amely az 5kwp napelemrendszeren kívül egy 7 kw-os levegő-levegő hőszivattyút is tartalmazna, magyarul egy multi-, vagy két duál klímát, összesen 4,5 millió forint támogatási összeggel, természetesen ezt csak olyan ingatlanok esetén jöhetne szóba, amelyek energiatanúsítványa ezt lehetővé teszi, hogy emellett ne használjanak fosszilis energiahordozókat.

Köszönöm, hogy hozzászólhattam.

Egy eladó és vevő fejével is gondolkozni tudó nyugdíjas.

Tisztelt Jogalkotók!Úgy vélem elég magas a 4.850.000 forint jövedelmi plafon, ugyanis a lakosság igen nagy része beleesik ebbe. Javaslom, hogy csökkentsék a plafont, ezzel is nagyobb esélyt adva a valóban szegényebb rétegeknek, és külön vegyék figyelembe illetve segítsék azon pályázók esélyeit, akik egy keresetből élnek, továbbá a leszázélokaltakat, munkanélkülieket.Köszönettel!

Tisztelet Pályázatkiírók! Örömmel vettük, hogy a kisebb keresetűek is részesedhenek juttatásokból.Ezzel együtt néhány építő szándékú javaslatot tennék:

-- Az infrapenel, igaz, hogy olcsó és könnyű telepíteni, de üzemeltetése nem túl gazdaságos, még akkor is ha ingyen lenne az áram hozzá, (annyira amennyire). Ezzel szemben pl. a Split fűtő klima nincs említve a pályázatban, pedig ez -- a hőszivattyúhoz hasonlóan -- a leggzdaságosabb üzemeltetésű fűtőeszköz: SCOP 4-5, (Infrapanelnál ez: 1!). Ez oriási különbség.Szóval javasolnám, hogy legyen választható opció az infrapenel mellett a Split fűtő klima is, ezzel sokkal több energiát és pénzt lehet megspórolni mind a felnasználó, mind pedig az állam részéről-- és ugyebár ez is a cél.--------------------------------------------------------- 

-- Tetőszerkezet. Többen is jelezték és nagyon jó lenne módosítani, hogy ne csak tetőszerkezetre lehessen napelemet telepíteni, hanem földre, falra stb. is. Főleg, hogy ez a költségkeretet abszolút nem terheli meg.

-----------------------------------------------------------2.1 TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK részhez -- A 2/b. pont szerint csak azok részesülhetnének hőszívattyús támogatásban, akik már eleve rendelkeznek valamilyen korszerű fűtési rendszerrel, jelesül egy vízbázisú házközponti fűtési rendszerrel. Míg akiknek ilyen nincs, mert pl. légfütéses kandallóval, cserépkályhával fűtöttek (szénnel, fával méregdrágán, és igen fáradtságosan), nekik csak egy infrapenel mogoldás jút, ami úgyan komfortos, de igen költséges, főleg ha csak 5 kWp áll rendelkezésre.

Tehát úgy érzem, hogy ez egy kicsit etikalig is hagy némi kivánnialót, mert akiknek egy amúgyis korszerű megoldásuk volt (központi fűtés) most  egyből a legkorszerűbb megoldásra lesz lehetőségük (húszívattyú), míg akik csak egy körszerűtlen és fáradtságos fűtési megoldásuk volt (kandalló, cserépkályha), nekik viszonylag kis előrelépés az infrapanel.

---------------------------------

-- Fogyasztás megállapítás. Mindegyik esetben úgy történik, hogy az előző évet veszik figyelembe. Ez sajon több sebből is vérzik:

-- Nem lehet reálisan megállapítani egy fogyasztást olyanok esetében, akik az előző évben fával, brikettel, szénnel fűtöttek.

-- Ugyanúgy nem lehet megállapítani, ha valaki most költözött be az illető ingatlanba.

Javaslom, hogy a ház valós és aktuális fűtési igénye alapján határozzák meg az igényelhető teljesítményt, illetve mellette maradhatna a maximalizált 5kWp.

Többen kérik, hogy ez a 5kWp legyen több, mert kevés egy átlagos házhoz. Nem biztos, hogy jó ötlet, mert akkor a keret hamarabb kimerülne. Én úgy gondolom, hogy inkább többen jussanak hozzá 5kWp-hoz, mint kevesebben pl.7-10-12 kWp-hoz. Mert így mindenki kap legalább valamennyit, és kevesebben lesznek, akiknek pl. semmi sem jutna csak azért mert sokaknak 10-12 kWp-os igényük van.

--------------------------------

--Nem biztos, hgoy kell erőltetni az akkumulátoros megoldást, (ami jócskán megnövelheti a beruházási költségeket) lévén, hogy egyelőre marad a szaldós elszámolás.Köszönettel, további jó munkát! JB

Tisztelt Pályázatkiíró!

   Szeretnék csatlakozni azon észrevételekhez, melyek az építés alatt álló ingatlanokra is kiterjesztenék a támogatás körét. Indoklásként hoznám az elmúlt évben (években) tapasztalható szélsőséges, olykor irreálisnak mondható, akár több száz százalékos építőipari áremelkedéseket. Ez a támogatás nagyban segítené az áremelkedések miatt a költségvetésüket jelentősen túllépni kényszerülő, és ezért nehéz helyzetbe került családokat, egyéneket.

Köszönettel: Molnár István

A Magyar Energiahaatékonysági Intézet észrevételei - Konkrét módosítási javaslatok a kivitelezői kiírás tervezetben

A kivitelezői kiírás szerint a hőszivattyú szerelés esetén a regisztrációs felhívásra azon jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli vállalkozás, nonprofit gazdasági társaság és egyéb gazdasági szervezet nyújthat be regisztrációs kérelmet, amely (bármely jogviszony formájában) rendelkezik MV-ÉV vagy MV-ÉV-R (építményvillamossági szakterületért vagy építményvillamossági rész-szakterületért felelős műszaki vezetés) és MV-ÉG vagy MV-ÉG-R (építménygépészeti szakterület vagy építménygépészeti szakterület részszakterülete felelős műszaki vezetés) jogosultságú szakemberrel.

Fűtőklímák, illetőleg hőszivattyúk telepítése nem engedélyköteles tevékenység. Amennyiben kiíró ragaszkodik a hőszivattyúval történő fűtéskorszerűsítés esetén mind az építményvillamossági szakterületért, mind építménygépészeti szakterület felelős műszaki vezető meglétéhez, ez alvállalkozói státuszban tud megvalósulni az esetek nagy részében, mely a kivitelezés költségét fogja megemelni.

Magyarországon ugyanis a hőszivattyúk telepítésével, karbantartásával, szervizelésével foglalkozó vállalkozások 90%-a nem rendelkezik az elvárt képesítésű szakemberrel, hiszen nem engedélyköteles tevékenység a hőszivattyús rendszer telepítése. A vállalkozások a hűtő - klíma - és hőszivattyú berendezés-szerelő képzést elvégzett szakemberekkel, illetve F-gáz képesítéssel rendelkeznek.

Javasolt tehát átgondolni, valóban szükséges feltétel-e a felelős műszaki vezető előírása a nem engedélyköteles hőszivattyú telepítés mellé.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet észrevételei, 2. rész - Konkrét észrevételek, módosítási javaslatok a lakossági kiírás tervezetben

1. A lakossági kiírás 9. oldalán olvasható feltétel szerint „Minden ingatlan vonatkozásában a pályázati részvétel további feltétele, hogy az épület olyan műszaki állapotban legyen, hogy egyéb beavatkozás nélkül is alkalmas legyen a beruházás fogadására.”

Milyen objektív feltétel alapján szükséges azt mérlegelnie, és kinek, hogy alkalmas-e egyéb beavatkozás nélkül is a beruházás befogadására? Mi a kockázata, és ki vállalja azt, ha utólag a pályázat elbírálója / ellenőrzést végző azt állapítja meg, hogy mégsem volt alkalmas a beruházásra?

2. A fűtéskorszerűsítési beruházás megvalósításával az épület érintett energetikai jellemzőinek meg kell felelni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott, az adott beruházás tekintetében releváns követelményeknek.

Az infrapanelekkel és fűtőpanelekkel, azaz alacsony hatékonyságú villamos áram alapú fűtésmóddal, a TNM költségoptimalizált szintre vonatkozó előírása nem teljesíthető. Tiszta elektromos fűtéssel – hőszivattyú nélkül - ugyanis az ingatlanok energetikai besorolása a hatályos 176/2008 rendelet és a 7/2006 TNM értelmében nem éri el a költségoptimalizált szintet, jellemzően GG energetikai besorolást lehet elérni tisztán elektromos fűtéssel.

3. A lakossági kiírás-tervezet 25. oldalán leírtak szerint a levegő-levegő, illetve földhőt alkalmazó bármilyen jellegű hőszivattyú csak akkor számolható el, ha annak létesítéséről 3 eltérő regisztrált kivitelezőtől kerül árajánlat becsatolásra és közülük a legalacsonyabb árú ajánlatot adó kivitelezővel kerül vállalkozási szerződés megkötésre.

Érthetetlen, miért szükséges jobban megindokolni a hőszivattyú technológiával való fűtéskorszerűsítést, mint a fűtő- vagy infrapanelekét, holott mind a levegő-víz, mind a levegő-levegő, mind a geotermikus technológiát jóval hatékonyabb módon lehet üzemeltetni, mint a fűtő/infrapaneleket.

Továbbá, bizonyos magyarországi hátrányos kistérségek esetében ez kihívást fog jelenteni a pályázónak, hiszen az eddigi kereslet miatt elég kevés a hőszivattyú telepítéshez értő kivitelező cég, akinek megfelelő tanúsításai lennének a korszerű hűtőközeges hőszivattyúk telepítésére. Nem lesz ekkora kivitelező bázis ehhez a pályázathoz, hogy mindenhol 3 db árajánlat legyen. Ez ismételten áremelkedést fog ebben a szegmensben generálni, és sok lesz a tapasztalatlan cég a szakmában, aki hibás kivitelezéssel fog készüléket telepíteni. Geotermikus hőszivattyú telepítésére eleve kevés cég fog regisztrálni, hiszen ez eddig is rétegtermék volt, különösen a 9kW-os teljesítmény tartományban.

4. A lakossági kiírás-tervezet 18. oldalán leiírtak szerint a hőszivattyú csak házközponti fűtéssel rendelkező ingatlanok esetén támogatott műszaki megoldás. A levegő-levegő hőszivattyúk, azaz a fűtőklímák ugyanakkor egyedi helyiségfűtő berendezések. Ezt az ellentmondást a pályázati kiírásban fel kell oldani.

Javasolt tehát, hogy amennyiben nem rendelkezik egy ház központi fűtéssel, a levegő-levegő hőszivattyúkat engedjék be a támogatott, egyedi helyiségfűtő műszaki megoldások közé (ahogy ez egyébként a felsorolásban meg is jelenik), hiszen a levegő-levegő hőszivattyúk ugyanúgy egyedi helyiségfűtőberendezéseknek számítanak, mint a fűtő- vagy infrapanelek, ugyanakkor üzemeltetésük jóval hatékonyabb azoknál.

5. A felhívás 2.1.2 a) és b) pontokban választható tevékenységek esetén az 5 kWp. napelemes kapacitás, valamint a 9 kW hőszivattyús kapacitás limit mértéke túlságosan alacsony, mivel a fűtés elektrifikálással járó energiaszükséglettel számolva, az ehhez szükséges napelemes rendszer méretezése legalább 3 kWp.

Javasolnánk megemelni a teljesítmény limitet napelemes rendszerek esetén 10 kWp. teljesítményre, valamint a levegő-víz hőszivattyúk esetén 12 kW teljesítményre.  A napelemes rendszer felső limit 5 kWp. értéke megfelelő lehet, ha az előző évi villamos energia fogyasztásra vetítjük ezt a korlátot, de villamos fűtés, valamint az indirekt tároló működtetéséhez szükséges villamosenergia szükségletnek megfelelő méretezésű napelemes teljesítménnyel növelhető legyen az alap 5 kWp. rendszer méret. A számítás alapja az energetikai szakmérnök számítása lehet, hasonlóan a korábbi MFB 0%-os hitel termékhez szükséges energetikai számítások szerint.  ( 18. oldal)

Amennyiben gázkazánt vált ki a pályázó, akkor eleve többszörösen meg fogja haladni az előző években tapasztalt átlagos havi villamos áramfogyasztást a hőszivattyú működésééhez szükséges villamos teljesítmény igény. Ezt célszerű átfogalmazni és belevenni a gázfogyasztásból származtatott hőigényre eső villamosenergia-igényt. Ezt előzetes kalkulációval, energiatanúsítvánnyal kellene igazolni. Az 5 kWp-os limit itt túl alacsony. Ezt társasházi létesítés, ikerház esetében lehessen többszörözni a lakóingatlanok számával, a 9kW-os villamos teljesítmény igény helyett ez legyen sávosan m2-re meghatározva.

6. Akkumulátoros tároló felszerelése: az 1. pontban hiányos a meghatározás, fogalommeghatározás szükséges (Ez indirekt HMV vagy puffertárolót jelent vagy esetleg elektromos áram tárolására alkalmas akkumulátort). Ez csak később a 21.d pontban kerül részben meghatározásra, kap magyarázatot.

Kötelező tevékenységként került feltüntetésre az akkumulátoros tároló felszerelése. Javasoljuk, hogy ez a munkanem, a választható tevékenységek körébe tartozzon, mivel az akkupakkos energiatárolás kevésbé költséghatékony megoldás. Fontos szempont az is, hogy egy átlagos 25-30 éves élettartamú napelemes rendszer esetén, vélhetően legalább 4 alkalommal cserére szorulnak majd az akkumulátorok, melynek későbbi kedvezményezettek általi finanszírozása kérdéses. Javasoljuk tehát ezt a tevékenységet a válaszható tevékenységek körébe áttenni, amennyiben a hálózati szolgáltató nem engedélyezné a hálózatra tápláló rendszer megvalósítását (sziget-üzemmód esetén), illetve amennyiben a pályázó hibrid napelemes rendszert kíván megvalósítani. (19. oldal táblázat)

7. 21. oldal: a meglévő hőtermelő berendezés kiváltása, új, energiahatékony maximum 9 kW teljesítménnyel rendelkező levegő-víz, vagy levegő-levegő hőszivattyús rendszer kiépítésével (beleértve a fűtési rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen berendezések beépítését és tevékenységek elvégzését);

Megjegyzés: Ez teljes ellentmondásba kerül a pályázati kiírással, hiszen 6 lakásos társasháznál is igényelhető a pályázat, ahol a 9kW-os teljesítmény eleve elégtelen lenne. A 9kW -os teljesítmény az átlag Mo.-i lakás állapotokat nézve maximum 120-140nm-es ingatlanok fűtéskorszerűsítését tenné csak lehetővé, ezzel rengeteg pályázót kizárna ez a pont. Meg kell határozni, hogy a 9kW az a berendezés villamos teljesítmény igénye, avagy a maximális fűtőteljesítménye. Ez a társasházaknál, ikerházaknál semmiképpen nem lesz elég, ott többszörözni kell a lakóingatlanok száma alapján meghatározott szorzóval, vagy m2-re átszámítva sávosan meghatározandó.

8. 23. oldal: Támogathatónak minősül továbbá minden olyan kivitelezési munkálat, mely elengedhetetlenül szükséges az 2.1.. – 2.1.2 pontokban jelölt, mérhető energia megtakarítást, illetve szén-dioxid csökkenést eredményező munkák megvalósításához

Megjegyzés: Itt felsorolnánk a hőszivattyús forróvíztárolót, puffertartályt és az abban elhelyezett villamos fűtőbetétet. Azt a teljes pályázati anyag nem is említi, hogy a modern hőszivattyúk többsége rendelkezhet/rendelkezik villamos pótfűtéssel, ami eleve akár 9kW-is lehet. Ezeknek a felhasználhatóságát viszont műszaki specifikáció szerint kellene korlátozni (pl. hőszivattyús használati melegvíz tároló min. A energiaosztály, puffer min. C energiaosztály, stb...). Az egész pályázat nem tartalmaz semmilyen érdemi megkötést a készülékek energiahatékonyságára, a teljes rendszer energiahatékonyságára. Bár ahhoz köti, hogy minden beépített elem megfeleljen a hatósági követelményeknek, viszont pl. korszerű hűtőközeggel működő hőszivattyút kér (nincs definiálva, hogy mi a korszerű: az R410 hűtőközeggel működő még az?).

9. A kiírás értelmében kizárólag olyan hőszivattyú beszerzése támogatható, melyek ’F-gáz tartalma alacsony ÜHG kihatású (GWP értéke alacsony)’. Ezt a megfogalmazást javasolt pontosítani, mit értenek ’alacsony’ GWP érték alatt (lsd. 24. oldal). A verseny korlátozása elkerülendő, ezért amennyiben alacsony GWPs rendszereket kívánnak előnyben részesíteni, a legelterjedtebb R-32 hűtőközeget (GWP: 675) érdemes alapul venni.

10. 3. pont, 25. oldal:

• A levegő-víz hőszivattyús rendszer fajlagos költségmaximum értéke mellett javasolt, hogy a rendszerhez kapcsolódó fűtéskorszerűsítés (szekunder kör) kiépítésére is kerüljön meghatározásra a fűtéskorszerűsítés megvalósításához szükséges fajlagos költségmaximum. Amennyiben a hőleadók korszerűsítésével is számolunk, akkor a fajlagos költségmaximum nem elegendő. Ezt az értéket, meg kell emelni és meg kell határozni, hogy a fűtött légköbméter alapján pl. 4200 Ft / m3 értékkel lehetne számolni. Hőleadók korszerűsítése nélkül a hőszivattyús rendszerekben rejlő potenciál nem kihasználható.

• A levegő-levegő hőszivattyú árára és kivitelezésére nincsen elszámolható fajlagos költség meghatározva. Ezt javasolt pótolni.

11. 25. oldal: Az alábbi tevékenységek kizárólag előzetesen regisztrált kivitelezők által kiállított számlákkal számolhatók el:

a) napelemes rendszer tervezése és kivitelezése,

b) fűtési rendszerek telepítése, kialakítása,

c) energetikai tanúsítvány készítése,

d) akkumulátoros tárolóegység telepítése és üzembehelyezése, továbbá

e) nyílászárók cseréje.

Megjegyzés: A hőszivattyú telepítését 3 különböző szakma végzi, ez ritkán található meg jelenleg egy cég szolgáltatása alatt. Van benne egy kőműves előkészítés, fűtővíz hálózati kialakítás (víz-gázszerelő), és a hőszivattyú telepítés beüzemelés (klímás szakma). Ebből csak az utóbbinak lesz regisztrációja, így az első kettő alvállalkozói szerepbe kényszerül a regisztráció kötelezettség miatt. Ez lassítani fogja a kivitelezési folyamatokat, el fogja húznia kivitelezés időtartamát. Itt a gyártói üzembe helyezés miatt problémák léphetnek fel: ha a gyártó a készülékét a pályázat által támogathatók közé szeretné sorolni, akkor a gyártónak is regisztrálni kell, vagy az összes olyan vállalkozónknak, aki üzembe helyezheti a hőszivattyút?

12. A szállítói előleg 30%-os mértékét javasolt megemelni 50%-ra, az MFB 0%-os hitelkonstrukcióhoz hasonlóan.

13. A végszámla és záró kifizetési dokumentáció benyújtásánál meg kellene határozni pontosan, mennyi lehet százalékosan az utolsó lehívás összege (pl. 10%, hasonlóan az MFB 0%-os hitel terméknél)

14. A nem elszámolható költségek közé tartozik a nyílászáró csere esetén rovarháló, árnyékoló anyag és munkadíj költsége. Az árnyékolás költségét mindenképpen elszámolható költségnek javasoljuk, hiszen az árnyékolástechnika CO2 és energiafelhasználást csökkentő felújítás, ami kimutatható hatékonyságnövelést jelent.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet észrevételei: 

A HET energetikai területre vonatkozó tervei között egyértelműen az energiaszektor dekarbonizálása és a villamosenergia-termelés karbonsemlegessé történő átalakítása áll. A jelen pályázati felhívás-tervezet ebbe illeszkedően a lakossági megújuló energia beruházások elősegítéséről szól. A megújuló energiafelhasználások növelése fontos stratégiai cél, de önmagukban nem elégségesek a dekarbonizációs célok eléréséhez, sőt, kontraproduktívak. A fűtés elektrifikációjával kapcsolatban számos kutatás bizonyítja, hogy energiahatékonyság nélkül a hőenergia előállításának dekarbonizációja hatalmas költségeket emészthet fel. Egy energetikailag rosszul teljesítő lakóépületben csak a fűtési rendszer megváltoztatásával nehéz és pazarló lenne a helyiségeket kényelmes beltéri hőmérsékletre melegíteni, ráadásul, egy alacsony hőigényű házhoz képest a beruházási és üzemeltetési költségek is lényegesen magasabbak. Sőt, egy ilyen megközelítés költségeket jelentene az egész energiarendszer számára is, hiszen feleslegesen teszi szükségessé újabb termelőkapacitások beépítését. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési technológiák és az energiahatékonyság javításának kombinációjára van szükség a hő dekarbonizálásához.

A napelemes rendszerek telepítésének és fűtési, valamint HMV előállító rendszereik elektrifikálásának vissza nem térítendő támogatással történő ösztönzése az energiaköltségek csökkentésére kizárólag akkor észszerű, ha előtte sor került az épület vagy lakás hőigényénének csökkentésére. Az energiahatékonysági beavatkozásoknak először a hőigény csökkentését kell megcélozniuk szigeteléssel, nyílászárócserével, nyáron a hűtési energiaigény csökkentését árnyékolással, és a megmaradt – lehetőség szerint – minimális energiaigényt kellene megújuló energiahordozókat felhasználó technológiákkal kielégíteni (pl. napelem, hőszivattyú). Energetikailag korszerűtlen épületekre telepített napelemektől nem várható lényeges fogyasztáscsökkentés.

Komoly problémát látunk a támogatottak körével kapcsolatban: az egy főre jutó évi 4,8 milliós a legkevésbé sem szolgálja az HET tervezetében megfogalmazott eredeti célcsoportot, nevezetesen „Az energiaszegénység kockázatának az átlagosnál nagyobb mértékben kitett, azaz az országos átlagbér alatti jövedelmű, jellemzően alacsony hitelképességgel rendelkező, a beruházás elvégzésére fizikai szempontból alkalmas ingatlantulajdonnal rendelkező háztartásokat”. Javasoljuk, hogy a 100%-os támogatású beruházások valóban azok számára legyenek csak elérhetők, akik önerőből nem tudják megfinanszírozni, és akik számára a hitelfelvétel sem elérhető.

Kifejezetten nem javasoljuk a kizárólag napelemes beruházások támogatását, különösen a 100%-os támogatást. Ezt mára a piac már költséghatékonyan kezelni tudja.

Észrevételek a lakossági kiírással kapcsolatban

A „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázatban kapcsán üdvözölendő, hogy a hőszivattyúk – beleértve a levegő-levegő rendszereket is – kiemelt szerepet kaphatnak a fűtési rendszerek elektrifikálásban.

A kiírás kapcsán az alábbi összefüggésre szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú-technológia a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség. A hőszivattyúk ugyanis az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. A hőszivattyús megoldások jelentik tehát az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját, hiszen képesek egységnyi villamos energia beviteléből három-négyszer több hőenergiát előállítani; szemben az egyéb elektromos fűtésmódokkal.

Önmagában, a villamos árammal működő infra- vagy fűtőpanelekkel történő fűtés üzemeltetése a legköltségesebb fűtésmód. Az infra vagy fűtőpanel 1 kWh energiából 1 kWh hőenergiát állít elő. Ezzel szemben a hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Az egyiket a hőszivattyú „jósági”, azaz hatékonysági foka (SCOP), a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifák („H” és „G” tarifa) jelentik. Ha csak a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul – hiszen a hőszivattyú 1 kWh villamos áramból 3-4 kWh hőenergiát képes előállítani - akkor 1 kWh hőenergia 12-13 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor akár 7-8 forintra is le tud csökkenni. Amennyiben elektromos áramot használunk (infra- vagy fűtőpanelek esetén), akkor ez a költség 38 forintra nő.

Alacsony jövedelmű családok számára az üzemeltetési költségét tekintve legdrágább fűtő- vagy infrapaneleket állami/uniós támogatásból elérhetővé tenni kontraproduktív lehet, még napelemes rendszerek telepítésével együtt is, hiszen a villamos áram előállítási és felhasználási fázis jelentősen eltolódhat, tároló kapacitás beépítése mellett is. Az energiatárolók kapacitása 5-15 kWh között mozog, mely jó esetben 2-3 napra képes a fűtéshez szükséges energiát tárolni.

A bruttó elszámolás kiemelkedően magas fűtésszámlákhoz vezethet az őszi, téli, napsütésben gyenge időszakban, mely az alacsonyabb jövedelmű családok esetén nemcsak megterhelő, de egyben a számlák kifizetésének elmaradásához is vezethet. Javasolt tehát egyedi fűtés esetén is a – levegő-levegő – hőszivattyúkat priorizálni.

Központi, vizes rendszerű hőszivattyú esetében is problémák állhatnak elő, ha az ingatlan energetikailag rosszul teljesít. A probléma ilyen esetben ugyanis az, hogy ha ki is van építve a vizes rendszer, akkor az jellemzően a gázkazánok magasabb előremenő vízhőmérséklethez méretezettek, így a hőszivattyúk alacsonyabb működési hőmérsékletén ezek csak a méretezési hőmennyiség töredékét adják le, nem fűtik ki a helyiséget. Egy modern hőtermelő fűtőberendezés csak annyira tud energiahatékony lenni amennyire azt a hőleadó rendszer lehetővé teszi. Amennyiben olyan hőszivattyú kerül beépítésre ami képes magasabb vízhőmérsékletet előállítani, elvileg működőképesek lehetnek a régi hőleadókkal, de a hatékonyságuk már jelentősen lecsökken. A jelenleg kapható hőszivattyúk már megbízhatóan ki tudnak fűteni egy Kádár-kocka jellegű épületet is, csak felújítás nélkül nem energiahatékony.

A fentiek fényében – az eredeti célt, azaz az energiaszegénység csökkentését szem előtt tartva – javasoljuk az épület hőigényének csökkentésére irányuló egyéb energiahatékonysági beruházások (pl. hőszigetelés) kiegészítő támogatását.

Tisztelt Cím,

A mostani tervezetben nagyon magas a 4.850.000 forint jövedelmi plafon - ezzel a magyar családok igen nagy része beleeshet, nem csak a szegényebbek.

Napelemes cégként azt látjuk, hogy teljesen lehalt a piac az elmúlt pár hétben, mindenki kivár most erre a pályázatra, mert sokan beleférnek a fenti keretbe. Ha ez novemberig így marad az előzetes kiírásban, akkor sok hozzánk hasonló kis magyar cégnek leépítésekbe kell kezdenie. Tavasszal roham volt, sokat fejlesztettünk, embereket vettünk fel, tanítottunk be - most pedig nem tudjuk fizetni a bérüket hamarosan, ha a teljes lakosság kivár a pontosításra. Nagyon nehéz egy kis hazai cégnek ez a hullámvasút, felveszünk, leépítünk, utána majd megint felveszünk?

Ha jól értjük, és tényleg a szegényebb családok támogatása a cél, kérjük mielőbb kommunikálják, az összeg is ezt sugallja majd. Az jó irány, hogy egy új szegmens legyen, akiknek a napelem eddig nem volt elérhető. De most az első hírek alapján nem ez olvasható ki, és hazai kis cégeknek ez nagyon nehéz helyzetet fog eredményezni hamarosan, akiknek nincs nagy tartalékja (ugyanis a nyár is gyenge volt, mert sok kivitelezés előre lett hozva tavaszra, az őszben bíztunk, erre ez a mostani kiírás még rontott, alig vannak megkereséseink, aki van, az is ezt kérdezi, hogy belefér-e és inkább megvárná a végleges kiírást).

Köszönöm, ha figyelembe veszik!

Tisztelt Kiíró!

Szeretném jelezni, hogy a pályázati felhívásban szereplő napelemes rendszer műszaki adatokkal történő méretezése a 2020. évi átlag villamosenergia fogyasztás alapján nem ad valós méretet, mert a lakóépület villamos fűtése jelentősen növeli az épület villamosenergia fogyasztását. Tehát ahhoz, hogy a napelemes rendszer segítségével jelentősen csökkenteni lehesen a szegény háztartások villamosenergia számláját és, hogy a napelemes rendszer nullázni tudja a háztartás saját villamosenergia fogyasztását, ahhoz a villamos fűtés miatti energiafogyasztással is számolni kellene. Mindezek alapján méreteztni a napelemes rendszert. A pályázat segítségével kiépíttendő napelemes rendszereknek csak akkor lesz érezhető haszna, ha nullázni lehet a háztartások villanyszámláját.

Tisztelttel: Tóth Csaba

Tisztelt Kiíró bizottság ! 

A napelemek csak tetőezrkezeteken való elhelyezését  helyett a  magánházak esetében , megfelelő és biztonságos  terület esetén , szakértői vélemény mellett javasolom obcióként lehetővé tenni .

Badényi István 

-A tervezetben szerepő maximális napelem teljesítményt(5 kWp) illetve akkumulátoros tároló kapacitást(5kW) meg kellene növelni. A pályázattal megvalósítani tervezett korszerűbb fűtés fogyasztása legyen hozzáadható ezekhez a maximum értékekhez!

-Az akkumulátoros tárolónál részletezni kellene, mi számít prémium szolgáltatásnak! (Például hogy hálózati áramkimaradás esetén ne menjen el a lakásban egy pillanatra sem az áram, azonnal áljon át a rendszer akkumulátoros működésre.)

-A "3. FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK" bekezdés "3.1 PÉNZÜGYI TERVEZÉSRE ÉS ELSZÁMOLHATÓSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK" pontja alatt nem kerül részletezésre, hogy levegő-levegő hőszivattyúra milyen feltételek mellett, maximálisan mennyi összeg költhető(csak levegő-víz hőszivattyúra vannak megadva költségmaximumok). Ezt feltétlenül pótolni kellene! Részletezni kellene, hogy már meglévő levegő-levegő hőszivattyú fűtőteljesítmény hogyan befolyásolja a jelen pályázatot. (Például mi a teendő, ha van 4kW levegő-levegő hőszivattyú már telepítve. Telepíthető a pályázattal még 9 kW-nyi, vagy már csak 5 kW-nyi teljesítményre igényelhető támogatás.)

-A "3. FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK" bekezdés "3.1 PÉNZÜGYI TERVEZÉSRE ÉS ELSZÁMOLHATÓSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK" pontja alatt nem kerül részletezésre a műanyag nyílászárók cseréjére maximálisan felhasználható összeg.

Tisztelt Kiíró!

Egyértelműsíteni kellene a pályázati lehetőségeket (pl. napenergia és-vagy energiatároló létesítése,és- vagy nyílászárók cseréje....)

Nyílászáró csere helyett javasjom a hőszigetelt üveg alkalmazást, amennyiben a jelenlegi nyílászárók alkalmasak a hőszigetelt üveg fogadására.

Kérdés, hogy a jelenlegi kétrétegű üvegezés elfogadható, vagy a 3 rétegű szükséges.

A 9 Kw hőszivattyú teljesítmény korlát az átlagos lakásoknál nem elegendő (legfeljebb kiegészítő fűtére ami a kiírásnak nem biztos, hogy célja)

A hőszivattyúk átlagára és a beszerelés költsége nem kivitelezhető a kiírásban megjelent összegből. Javaslom a részkeret megemelését, ha ez nem lehetséges a különbözet saját erőből finanszírozhatóság engedélyezését.

Tisztelt Pályázat Kiíró!

Az 1.3-as pontban meghatározott "Pályzattal érintett épületek köre" szerint sajnos, kimarad a támogatásból a tanyán illetve nyaralókban, üdülőkben, vagy egyéb helyeken életvitelszerűen élők köre. Ezen épületek kiépítettsége többnyire megegyezik a klasszikus családi házakéval, a benne élők állandó lakcíme és a rezsiszámlái is egyértelműen igazolják az ott lakás tényét, mégis kimaradnak a támogatásból. Javaslom, hogy ezen pont ne az épület típusa alapján szabályozza az igénybe vétel lehetőségét, hanem az életvitelszerűen ott lakás tényét egy évre visszamenőleg igazolók - állandó lakcím, rezsiszámlák - számára nyújtson lehetőséget, természetesen, csak lakhatási engedéllyel rendelkező ingatlanokra szűkítve, kizárva ezzel a mindenféle gazdasági épületeket, garázsokat, sufnikat, stb. Kérem a fent vázoltaknak szíves figyelembe vételét!

Tisztelettel, Ohat László.

Tisztelt Pályázat kiíró!

A nyílászárók esetleges cseréje kényegesn több megtakarítást érne el a vele összevont külső falak , padlás illetve födémek hőszigetelésének bevonásával . Tegyék lehetővé ezek fontossági sorrend szerinti megválasztását.

Üdvözlettel : Badényi István 

A nyílászáró cserék önmagukban kevesebb hőmegtakarítást eredményeznek. Indokolt lenn a még nem hőszigetelt padlások és oldalfalak hőszigetelését is belevenni a pályázatba.

Tisztelt Kiíró!

1. A tetőtéri ablakok cseréjével kapcsolatos feltételeket érdemes átgondolni. Sok családi házban a tetőtér vagy annak egy része is beépítésre került, és így 2.1.2 a) vagy 2.1.2 b) szerinti komplex pályázat esetén a tetősíkba épített ablakok cseréje is kötelező lenne, viszont ez nem valósítható meg az előírt maximális 82.600 forint/nyílászáró négyzetmétere fajlagos költségből. Jelenlegi információim szerint a tetőtéri ablakok esetében a csak anyagra (ablak + beépítéshez szüksége burkolókeret + hőszigetelő keret) adódó fajlagos költség körülbelül a fenti duplája, amihez hozzájön még a munkadíj, ami a tető és belső burkolat megbontása és helyreállítása miatt további komoly tétel. Javaslom a tetőtéri ablakokra egy lényegesen magasabb fajlagos ár megállapítását, vagy ezek cseréjének opcionálissá tételét.

2. A pályázati kiírás a maximális fajlagos költségeken kívül a választott műszaki tartalom függvényében számos kötelezően megvalósítandó elem előírása mellett a támogatás összegét is maximalizálja. A 2.1.2 a) vagy 2.1.2 b) szerinti komplex pályázat esetén így kötelező az összes fűtött és fűtetlen tereket elválasztó nyílászáró cseréje. Amennyiben azonban a házon túl sok nyílászáró van (köztük tetőtéri ablakokkal), akkor ezek cseréje a többi kötelező tartalmi elemmel együtt már átlépheti az adott műszaki tartalomra előírt abszolút maximumot. Az ilyen helyzetek megoldására javaslom, hogy amennyiben a támogatás abszolút maximális összege nem emelhető, akkor ne az összes nyílászáró cseréje legyen kötelező, csak pl. azok 50%-a vagy pl. legalább 30 m2. Megoldás lehet az akkumulátoros tárolóegység opcionálissá tétele is, aminek költségkerete így további nyílászárók cseréjére lenne fordítható.

3. A 2.1.2 b) tartalomhoz előírt maximum 9 kW teljesítményű hőszivattyú nem fedezi egy átlagos családi ház fűtési energiaigényét, így ez a jelenlegi fűtést sok esetben csak részlegesen tudná kiváltani. Javaslom a teljesítménykorlát emelését 20 kW-ra.

4. Az ingatlan előző évi (átlagos havi) villamos energia fogyasztása kWh-ban mért energiamennyiség. A pályázati kiírásban nem találom, hogy ebből milyen képlet alapján kellene számítani a napelemek maximális (kWp-ben mért) névleges teljesítményét. Ehhez az átváltáshoz a napsütéses órák számát, a tető tájolását, dőlésszögét, az esetleges árnyékoló hatásokat és egyéb veszteségeket is ismerni kellene. Hogy fog eldőlni, hogy pontosan milyen napelem kapacitás engedélyezhető?

5. A 2.1.2 a) vagy 2.1.2 b) szerinti komplex pályázat esetében a telepítendő napelemek maximális teljesítményére előírt 5 kWp legtöbb esetben nem elegendő a szokásos elektromos fogyasztás kiváltása mellett az újonnan beépített fűtés ellátására, és egy alulméretezetten megvalósított napelemes rendszer későbbi bővítése az inverter teljesítménykorlátja miatt problémás. Javaslom, hogy a 2.1.2 a) és a 2.1.2 b) szerinti pályázatok esetében az újonnan beépített fűtés energiaigényének fedezésére 5 kWp-et meghaladó napelem kapacitás engedélyezését.

6. A pályázati kiírás szerint a felszerelendő akkumulátoros tárolóegység maximális teljesítménye 5 kW. Itt valószínűleg hibás a mértékegység, mert az akkumulátorok kapacitását kWh-ban szokták megadni.

Tisztelettel

Tisztelt Kiíró!

1. javaslom, hogy a pályázatban a "Tetőszerkezetre helyezett," kitételt egyszerűen töröljék! Sok hozzászóló járta ezt körbe, nincs is értelme kizárólag a tetőre száműzni olyan napelem rendszereket amik esetenként jobb hatásfokkal, magasabb teljesítménnyel, több CO2 kibocsátás csökkenéssel dolgoznának máshol. (Pl. talajon)

2,  A PÁLYÁZATTAL ÉRINTETT ÉPÜLETEK KÖRE társasházak esetében miért korlátozódik a 6 lakásos méretnél? Amennyiben műszakilag, tulajdonjogilag megoldható, és a lakó közösség hozzájárulását, közgyűlési határozatban megszerzi valaki, miért ne szereltethetne napelemet akár egy 60 lakásos társasház lakója is? Javaslat: a "c) legfeljebb 6 lakásos társasházi, illetve szövetkezeti ingatlanok részét képező épületrészre / lakásra" megfogalmazás helyett "c) társasházi, illetve szövetkezeti ingatlanok részét képező épületrészre / lakásra" mondat alkalmazása.

3. A 2.1 pontbeli TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK felsorolásában a (2) a) pontban javaslom a hőtárolós villanykályha - és nem csak a panel - fűtésre való engedését is. Jobb hatásfokkal dolgozik, mint a fűtőpanel, a hőtárolás miatt komfortosabb érzést is ad.

4. A (2) b) ponthoz: Vizes fűtési rendszerek, gázkazán kiváltása esetén az elektromos, vagy villanykazánnal való korszerűsítést is elfogadhatónak javasolom. Míg a padló-, vagy falfűtés, illetve hőszivattyú esetén a hőleadó felületet jelentősen növelni kell. Amennyiben egy meglévő radiátoros rendszer elektrifikálására törekszünk a villany kazánnal SOKKAL olcsóbban oldható ez meg, mint hőszivattyúval. Nem kell új hőleadó, nem kell kőműves és festő javítás, lecserélem a gázkazánt villanyra - és kész.

5, A nyílászáró csere értelmetlen. NE kössük a felújításhoz! Vagy tegyük bele a teljes hőburok szigetelését, a födém, a padlózat, az oldalfalak (fűtetlen helyiség felé és a szabad tér felé) szigetelését is, de a páradiffúziót is figyelembe véve! 

6. Energetikai tanúsítvány: "A beruházás megvalósításával az épület energetikai jellemzőinek meg kell felelni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben 24 (továbbiakban: TNM rendelet) meghatározott, az adott beruházás tekintetében releváns követelményeknek."  Ez ugye ELŐZETES SZÁMÍTÁSOKAT igényel, ami az elvárt, JELEN ÁLLAPOTot tükröző hiteles tanúsítványra épül. Elvárják a tervezett beruházás előtti és UTÁNI ÁLLAPOTra vonatkozó két darab energetikai tanúsítvány elkészítését. Előzetesen tervezni kell a szükséges fűtőberendezések, hőszivattyúk méretezését, a beszerelendő fűtőpanelek minimum szükséges, és nem túlzottan magas teljesítményét, az ehhez kapcsolódó napelem mértezése sem történhet hasraütés szerűen.Az elszámolható költségek között: "- energiatanúsítvány: 25.400 forint" a fenti munkákért bizonyára elírás. (nevetségesen kevés!) Már az MFB-s ún. 0%-os hitel esetén is 200.000,-Ft volt az energetikai munka elszámolható költsége, itt bizonyára a tizedes vessző került rossz helyre: javaslom 254.000,-Ft-ra javítani! 

Tisztelettel

VZ

Tisztelt Pályázat kiíró!

Kérem gondolják újra hogy valóban az alacsonyabb jövedelműek is részesedhessenek,legyenek megcélózva a támogatásban. a 4,8M fejenként /év egy 2 fő +2 gyerekes család esetében ez bruttó 700eft-os keresetet is jelent havonta a két keresőre nézve,ez nem egy éppen rászóruló réteg de megkaphajtják és lehet ez által épp elesik a sok reménytelen helyzetben lévő család mivel ők csak ezzel a 100%-os pénzel tudják megvalósítana egész életük során.

Tisztelt Pályázat kiíró!

Energetikai szakemberként üdvözlöm az új pályázati lehetőséget. Az alábbi észrevételeket szeretném tenni:

1. A komplex projekt esetén (Napelemes rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése és fűtési,valamint használati melegvíz előállító rendszerek elektrifikálása) nem része a pályázható tevékenységeknek a külső határoló szerkezetek hőszigetelése, csak a nyílászárók cseréje. Javasoljuk a külső határoló szerkezetek hőszigetelését, mint választható tevékenységet bevonni a pályázatható tevékenységek körébe. Ennek oka, hogy a hőszigeteléssel sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint a nyílászárók cseréjével. Egy 60-as, 70-es években épült családi háznál a nyílászáró csere általában 10-15% energia megtakarítást eredményez, a homlokzati hőszigetelés viszont 40-45%-ot. Az épületenergetikai irányelv is azt hangsúlyozza, hogy először a hőigényt kell csökkenteni és az így maradó alacsony energiaigényt minél nagyobb arányban megújuló energiával fedezni.

2. A pályázat max. 9 kW teljesítményű hőszivattyú beépítését támogatja. Egy hőszigetelés nélküli, 60-as, 70-es években épült 100 m2 családi ház hőigénye kb. 15 kW. Hőszigetelés nélkül a 9 kW névleges fűtési teljesítményű hőszivattyú nem fogja teljes mértékben ellátni a fűtési és használati melegvíz igényeket, emiatt várhatóan gázkazánnal vagy vegyestüzelésű kazánnal is fűteni fognak. Emiatt (is) javasoljuk a hőszigetelést a pályázható tevékenységek közé tenni. Ennek alternatívája, hogy nagyobb teljesítményű hőszivattyú és napelem kerül támogatásra, azonban ahogy az 1. pontban leírtam, javasolt először a hőigényeket csökkenteni és azt követően az alacsony energiaigényt megújuló energiával fedezni.

3. A napelemes rendszer maximális teljesítménye 5 kWp lehet a pályázati felhívás szerint. Az 5 kWp teljesítményű napelemes rendszer éves villamos energia termelése földrajzi elhelyezkedéstől, tájolástól és dőlésszögtől függően kb. 5000-6000 kWh/év. Egy jól hőszigetelt új építésű családi ház esetén, amennyiben tisztán villamos fűtéssel és villanybojlerrel üzemel, az éves villamos energiaigény ennek kb. a duplája. Egy régebbi, hőszigetelés nélküli családi ház esetén pedig a villamos energiaigény ennek többszöröse, akár 40-50.000 kWh/év. Hőszivattyú esetén valamivel jobb a helyzet, de az 5 kWp teljesítményű napelem, csak akkor lesz elegendő a hőszivattyús ház esetén is, ha új építésű házról vagy jelentős felújításról (teljeskörű homlokzati hőszigetelés, 3-rétegű nyílászárók beépítése, fűtési és használati melegvíz ellátó rendszer korszerűsítése) beszélünk. Javasoljuk tehát az 5 kWp napelem teljesítmény limitet megnövelni.

Tisztelt ITM!

A MANAP Iparági Egyesület 2010 óta igyekszik a napelemes rendszerek szabályozási környezetére - beleértve a terjedést elősegítő eszközöket, támogatásokat - oly módon hatásal lenni, hogy a napelemes rendszerek minél szélesebb körben, dinamikusan terjedhessenek, elősegítve ezzel a zöld átmenetet. Ennek során az illetékes minisztériumokkal is rendre megosztottuk nézeteinket, javaslatainkat.

Alapvetően a MANAP nem támogatja a beruházási támogatásokat a lakosság részére, tekintve, hogy a 2021-et megelőző 5 évben nem volt ilyen támogatás és ennek ellenére is dinamikusan fejlődött a piac és a napelemes rendszerek lakossági körben való terjedése. A 2020-as év mindenfajta támogatás nélkül is csúcsot döntött új kapacitások tekintetében a lakosság körében. Támogatott részünkről ugyanakkor a korábban évekig sikeres "nulla százalékos hitel", ami stabil jövedelemmel, de kevés megtakarítással rendelkező ügyfeleket tudott mozgósítani rendkívül hatékonyan a ráfordított támogatási büdzsé mértékéhez képest.

Az jelenleg is elérhető otthonteremtési támogatás 50%-os csomagját a napelemekre nézve egy szerencsétlen "egybeesésnek" köszönhetjük az idei év első felében, melyet az eredetileg 2021 félévkor elkezdeni szándékozott bruttó elszámolás "helyre tett" volna és nem részesülnének ebben az esetben "túltámogatásban" azok akik egyszerre kapnak beruházási támogatást és élvezik az európában egyedülálló szaldó elszámolás előnyeit is. Azt gondoljuk, hogy egy piaci alapon fejlődni képes iparágnak nincs szüksége beruházási támogatásokra, azok leginkább megzavarják a szakcégek, leginkább magyar KKV-k és a bennük lévő szakértelem és szakemberek fejlődését a maguk "stop-and-go" hatásával. Az idei első félévi rohamra hirtelen kellett kapacitásokat kiépíteni, ami szükségszerűen egy ideig a minőség rovására történik meg, az ezt követő több, mint 50%-os a visszaesés leépítésekhez, sokszor a korábban felhalmozott szakértelem erodálódásához vezet. A napelemes rendszerekbe beruházni képes és szándékozó lakossági kör az elmúlt évek árcsökkenéseinek köszönhetően egyre szélesebb és beruházási támogatás nélkül is a szaldó elszámolás rendszere rendkívül vonzó beruházássá tette a lakossági napelemes rendszereket.

A jelen támogatási tervezet jövedelem számítási metódusa azonban sajnos egyelőre úgy van meghatározva, hogy az alapján akár magas jövedelmű, kétgyermekes családok, akik rendelkeznek megfelelő vásárlóerővel ugyanúgy tudnak pályázni, mint azok a társadalmi rétegek, akik statisztikailag is átlag alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásban élnek. A HET prgram eredeti célja olyan célcsoportot "behozni" a megújuló beruházások területére, akik saját erőből várhatóan soha nem tudnák ezt megtenni és nem is hitelképesek. Iparági szempontból ugyan ez is egy olyan átmeneti többlet-keresletet jelent ami nem a stabil fejlődést szolgálja, ugyanakkor a zöldenergia terjedésének elősegítését és szociális szempontokat is figyelembe véve többet nyerhet vele az ország, mint amit a hullámzó kereslet miatt veszíthet. Sajnos a jelenlegi kritériumrendszer alapján a fentiekben leírtak szerint akik eddig is tervezték önerőből a beruházásukat, azok is jogosultak lennének pályázni, azaz a piaci alapú keresletet tömegesen egy "ingyen-napelem" kereslet fogja helyettesíteni amennyiben ez a kritérium nem változik. Ennek egy olyan várható negatív hatása is van, ami a túl széles célcsoport miatt nagyon sok csalódott pályázót eredményezhet, ami egyik érintettnek sem célja jelen esetben. A pályázati kiírás tervezetének megjelenése óta a napelemes cégek azzal szembesülnek, hogy szinte minden lakossági ügyfél kivár, mert jó eséllyel jogosultja lesz a támogatási konstrukciónak. Ez a várakozás már rövid távon károkat okoz az iparágnak és rendkívül káros lenne, ha a nyár eleji erős visszaesés után további töredékére esne vissza a kereslet a lakossági napelemes rendszerek iránt.Ezúton szeretnénk kérni, hogy a jövedelem-korlát meghatározásánál jelentősen alacsonyabb, a támogatni kívánt célcsoportot jobban tükröző korlát legyen meghatározva mihamarabb. Célravezető lehet a KSH által a háztartások egy főre jutó átlagos jövedelmének a használata erre a célra, vagy egyéb indikátorok beemelése.

Tisztelettel,

Szolnoki Ádám

Elnök, MANAP Iparági Egyesület 

Tisztelt Bizottság!

Nagyon jó lenne, ha függetlenlítenék a fűtési rendszer korszerűsítését és a nyílászárók cseréjét a napelemes rendszer telepítésétől. 

Ne kerüljön hátrányba az, aki önerőből telepített már napelemes rendszert, de már nem maradt pénze a további korszerűsítésre!

Ne csak az részesülhessen ebben a remek támogatásban, aki kivárja az összes támogatási lehetőséget.

Tiszelettel:

N.K.Márta

Tisztelt Pályázat kiírók! 

A specilis figyelmet előre is köszönöm önöknek a következőkkel kapcsolatban!

Igen vannak nagyon szorgalmas emberek, akik a fogukat összeszorítva megvonják maguktól az extrákat, a nyaralásokat és önerőből sikerűlt nekik évek

megfeszített nehéz munka eredményeként felszereltetni egy alap napelem parkot a villamosáram egy részének a kiváltása és a környezetük megkimélése érdekében.

(Továbbmenve ESETLEG másoknak példát mutatva !) De sajnos ez az energia közel nem elég arra, hogy a szenes és vagy fás kályhákat kiváltság vele !

Ezért kérem önöket ne diszkriminálják a társadalom ezen (legszorgalmasabb) rétegeit, akik a saját lelkiismeretükre és a kormány álltal irányadókat megértve saját,

kis összekuporgatott megspórólt pénzükön részben megoldották a villamos áram egy részsének a zöldítését. Arra szeretném kérni önöket, hogy az önök álltal kiírt pályázat

legyen elérhető azok számára is, akik ezt a saját tőkéből megteremtett kis rendszert bővíteni szeretnék , vagyis amit nem pályázat útján hoztak létre. Annak érdekében, hogy az ő cserépkályhájuk

és vagy szenes kadallójuk minnél kevesebé károsítsa a környezetünket.

Nagy tisztelettel köszönöjük a speciális figyelmet a fent leírtak iránt és

kivánunk munkájukhoz nagyon jó egészséget, sok sikert!

Mint mindig úgy most is a legnagyobb tisztelettel,

A Székely ember unokái,

Editke és Zoltán Czenke,

Cserszegtomaj.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Sok pályázót kizárnak az első ütemből abban az esetben, akik 2020-ban költöztek be az ingatlanba. Ugyanis nem tudnak prezentálni a 2020-as évre fogyasztási adatokat. (2.1.1., 2.1.2.a,b.„…a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást…”). Véleményem szerint nincs szükség erre a megkötésre, hiszen teljes képet kapunk a fogyasztásunkról, ha pl. 2020. októbertől 2021. október végéig vizsgáljuk azt.

Köszönettel

Horváth László

Tisztelt Pályázatírók!

A következő észrevételeket, kérdéseket szeretném feltenni a jelen pályázattal kapcsolatban: 

A Pályázat lehetőséget ada a korábbi központifűtéses rendszer lecserélését hőszivattyúra , melyhez napelemekt lehet kapcsolni, abban az esetben is van erre mód, ha már korábban létesítettek napelemeket. Ebben az esetben csak a hőszivattyú által igényelt teljesítményű napelem telepíthető. Ezzel kapcsolatban két megjegyzésem lenne. Az egyik az, hogy nagy valószínűséggel a 9 Kw teljesítményű vagy esetleg annál nagyobb teljesítményű hőszívattyú részére nem lesz elegendő a max 5 Kwp napelem rendszer. Ésszerű lenne ebben az esetben lehetőséget biztosítani nagyobb teljesítményű napelemrendszer telepítésére. 

Másodsorban, ha jól értem , de ez nem egészen világos számomra, hogy ilyen esetben kötelező a villamosenergia tároló egység beszerelése. (ez a pályazati kiírásban ugyan szerepel, de mintha nem egyértelmű lenne, mert később említi a pályázat a hállózatra kapcsolódó rendszert is) Abban az esetben, ha már van meglévő napelem és ehhez kapcsolódna  a fűtési rendszer cseréje , akkor véleményem szerint sokkal egyszerűbb és ésszerűbb mindazonáltal olcsóbb és hosszabb ideig működő rendszert kapnánk, ha ez esetben is hálozatra kapcsolt rendszert lehetne telepíteni. 

Amennyiben módjukban áll várnám az észrevételemre a tisztelt válaszukat. 

Üdvözlettel: 

Dr. Tóth Zoltán 

Tisztelt Kiíró!

Az alábbi észrevételem lenne:

Az 1.3 PÁLYÁZATTAL ÉRINTETT ÉPÜLETEK KÖRE b) pontja alapján egy osztatlan közös tulajdonban lévő sorház esetében nincs lakásszám korlátozás. A c) pont alapján viszont egy – kivitelezését tekintve akár ugyanolyan – sorház esetén csak azért, mert társasházként működik, 6 lakásos korlátozás lép életbe.

Javaslatom:

Az olyan társasházi sorházak esetében, ahol minden lakásnak önálló, jól elhatárolhatóan csak hozzá tartozó (saját, vagy társasházi osztatlan közös tulajdonú) tetőszerkezete van, lakásszám korlátozás ne legyen érvényben.

Köszönettel: Erdélyi Zoltán

Tisztelet Pályázatkiírók!

Örömmel vettük, hogy végre az alacsonyabb jövedelműke is részesedhetnek támogatásban.

Ezzel együtt úgy vélem lehetne differenciálni, finomítani a 4,8M kereset szempontjából. Mert vannak nem kevesen, akik mélyen az átlagkeresett alatt vannak, pl. az egy keresetből élő párok/családok. Tehát lehetne úgy differenciálni az átlagkeresett alatt élőket, pl. hogy előre veszik az elbírálásnál, így a keret idő előtti kimerűlésének veszélye kisebb a számukra. Illetve további méltányossági eljárást javasolnék átgondolásra.Köszönettel: JB

Tisztelt pályázat kiíró!

A támogatott fűtési megoldások vonatkozásában, mérlegelésre szeretném javasolni a következőket. Az elektromos fűtőpanel, infrapanel esetében, mindkét fűtőberendezés típus nagyjából a fogyasztással megegyező hőteljesítmény leadására képes, vagyis pl. az 1000 Watt teljesítményű a hő előállításához, névleges teljesítményen óránként 1 kW-nyi elektromos fogyasztást is jelent.Az infra- és fűtőpanelekhez hasonló hatásfokkal működik a központi fűtési rendszerre köthető elektromos kazán is, mely a fűtés mellett, akár a használati meleg víz előállítását is képes biztosítani. Az elektromos kazán alkalmazásának az előnye, hogy a normál esetben 30-50 évre tervezett meglévő radiátoros fűtési rendszer, minden megkötés vagy módosítás nélkül továbbra is használható, míg az elektromos kazán bekerülési ára nagyjából negyede-ötöde egy hasonló teljesítményű hőszivattyúnak (80-100 m2-es ingatlan esetén nagyjából egy árban van az elektromos fűtőpanel és az elektromos kazán). Ami a fűtési rendszer megtartását lehetővé teszi, az a fűtési rendszerbe előremenő víz hőmérséklete, mely radiátoros rendszer esetén minimum 60-70 fokot igényel, melyet az elektromos kazánok minden további nélkül biztosítják, míg a hőszivattyú esetében csak elvétve, ha pedig igen, akkor a COP értékének a jelentős romlása mellett. Azzal a kiegészítéssel, hogy egy meglévő radiátoros fűtési rendszer esetében a hőszivattyús fűtésre való átállás a fűtési rendszer módosítását, a legtöbb esetben bontását és új padlófűtési rendszer kialakítását vonja maga után. Hasonló szempontból javaslom megközelíteni az elektromos fűtőkábel és fűtőszőnyeg támogatási lehetőségét is. Az előző példához hasonló elven működik a hideg burkolatok, vagy laminált padló alá, illetve akár a falba is telepíthető elektromos fűtési megoldás is. Mindkettőnek az alapja a megemelt ellenállású elektromos fűtőkábel, melyet a vizes padlófűtés csövekhez hasonlóan a padlóburkolat alá telepítenek. Az átfolyó elektromos áram és a vezető magasabb ellenállás értéke hatására a fűtőkábel teljes felületén felmelegszik, és a vizes fűtési rendszerhez hasonlóan felmelegíti a padlót. Az elektromos kábelek kettős tokozással rendelkeznek, mely az elektromágneses háttérsugárzást kiszűrí, így használatuk egészségre káros hatással nem jár. Az elektromos padlófűtés fajlagos eszköz és telepítési költsége a hasonló alapterületű vizes padlófűtési rendszer költségének nagyjából a fele-kétharmada úgy, hogy az elektromos rendszer árában, az ingatlan 5-6 helyiségének külön-külön termosztáttal lehetséges a fűtését és a fűtés ütemezését szabályozni. Továbbá ebben az esetben, a vizes padlófűtési rendszert még szükséges egy hőforrással, pl. hőszivattyúval vagy az előzőekben említett elektromos kazánnal is kiegészíteni.Az elektromos kazánok és elektromos fűtőkábelek/fűtőszőnyegek ún. COP értéke 1, mely megegyezik az infrapanel és fűtőpanel COP értékével, viszont ez utóbbiakkal szemben az elektromos kazán, a fűtőpanel/infrapanel beruházási költségéhez hasonló, vagy attól kedvezőbb áron, a meglévő fűtési rendszer további használatát is lehetővé teszi. Míg az elektromos fűtőkábel a padlófűtés kényelmét és komfort érzetét biztosítja, egy hasonló teljesítményű hőszivattyús padlófűtési rendszer beruházási költségéhez képest nagyjából harmad áron, vagy az infrapanellel kivitelezett ingatlan fűtés eszköz és telepítési költség szintjén.  

Tisztelt Pályázat kiíró!

Mint sokan mások én is belefutottam egy olyan problémába, hogy palatetővel van ellátva a házunk.

Lehetséges lenne e ,hogy a tető héjazat cseréje is elszámolható legyen és/vagy a jelenegi palatetővel is megpályázható legyen a napelem és sikeres pályázat esetén egy olyan határidőt adni a kivitelezésre amely a jelenlegi epítőipari állapotok mellett is elégséges a tető cseréjére is.

Tisztelt Kiíró! 

Az alábbi pontokat kérem szíveskedjenek pontosítani, tisztázni:

1.) "napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátoros tárolóegység felszerelése és üzembe helyezése, maximum 5 kW teljesítménnyel. (Kizárólag lakossági igényekre tervezett, prémium szolgáltatásokat nem nyújtó berendezés beszerelése támogatható!)

Kérem, fejtsék ki, hogy az 5KW teljesítmény meghatározásánál mire gondolnak, illetve a kizárt prémium szolgáltatások mit takarnak pontosan?

2.) A kérelem mellékleteként csatolandók között felsorolásra kerül (amennyiben a támogatási kérelem fűtéskorszerűsítést tartalmazó műszaki megoldásra irányul)  a beruházással érintett épület beruházás megvalósítását megelőző (meglévő) állapotára vonatkozó hivatalos, tanúsításra kifejlesztett szoftverrel elkészített, a tanúsító által aláírt, hitelesített (HET számmal rendelkező), a szén-dioxid kibocsátás mértékét és az összesített energetikai jellemzőt is tartalmazó energetikai tanúsítvány teljes terjedelemben. melynek maximálisan elszámolható bruttó költsége 25.400 Ft. Ennek a költségnek a fedezésére a kedvezményezett a támogatói okirat megszerzését követően támogatói előleget tud felvenni, de ez időben a benyújtást követően lehetséges csak. Tehát ezt a költséget bár utólag el lehet számolni, mégis meg kell finanszírozni, tehát minimális önerő megléte mégis szükséges. Mivel a támogatói okirat megszerzése még nem biztos a kérelem benyújtásának pillanatában, így ez az összeg bizonytalan is hogy elszámolható lesz-e, ennek kockázatát ki viselje?

3.) "tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer telepítése esetén, a támogatásban kizárólag olyan napelemes rendszer részesíthető, ahol a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást."  

Ennél a pontnál kérem tisztázzák, hogy hogyan kell majd igazolni az előző évi, átlagos havi fogyasztást a kiíró fel? 

Illetve a beadást megelőző elszámolási év mit takar? a 2020. évet, ha még idén kerül a kérelem benyújtásra, vagy az áramszolgáltatónál rögzített évfordulóval kell majd számolni, például a legutols elszámoló áram számla alapján? 

Továbbá amennyiben a megelőző elszámolási évhez képest, áramfogyasztást növelő vagy csökkentő beruházás történt akkor a várható korrigált fogyasztást hogyan kívánják vizsgálni?

4.) Az igénylők körének meghatározása során a "2020. évi, a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint közé essen" pont esetén szíveskedjenek a számítást pontosítani, hogy a nyugdíjas, egy KATA-s vállalkozó, vagy épp magyarországi lakcímmel, de külföldi jövedelemmel rendelkező pályázók esetén hogyan kalkulálhatnak a pályázók, illetve hogyan kell/lehet majd ezeket a jövedelmeket igazolni?"

Szeretnénk érdeklődni, hogy nyugdíjas családok miért nem pályázhatnak?

Kérjük a pályázók körének bővítését. Segítségüket előre is köszönjük!

"A pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanban állandólakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, a személyijövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és4.850.000 forint2 közé essen."

Főállású KATA-s vállalkozó SZJA bevallás szerinti jüvedelme pontosan nulla, hiszen nem nyújt be SZJA bevallást. Ilyen esetben egyáltalán milyen jövedelemmel kell számolni?A teljes bevétel nem lehet, hiszen egyrészt van költség, másrészt a NAV-tól kért jövedelemigazolás a bevétel 60%-ról szól, a bankok is ennyit fogadnak el.

Csak nepelemes rendszer esetén szerepel egy kitétel:

"támogatásban kizárólag olyan napelemes rendszerrészesíthető, ahol a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítményenem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadásátmegelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást, de legfeljebb az 5kWp-ot"

2020-ban készült el az ingatlan, de a földkábeles bekötésre hónapokat kellett várni, így kb. fél évet volt csak szerződés. Azóta növekedett az elektromos fogyasztók száma (légkondicionálók), és további bővítés is lesz.Ez a kitétel gyakorlatilag ki fog zárni a pályázatból, mert csak nevetségesen alacsony kapacitásra pályázhatnánk.

Tisztelt Jogalkotó!

Helyes a támogatási kérelem benyújtásának feltételéül szabott jogalkotói szándék (meghatározás), hogy a pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint közé essen.Míg az egyéb forrásból származó jövedelmeket költségek is terhelhetnek (pl KATÁS jövedelem) ezáltal ezeket a pályázókat igazságtalanul szankcionálná a jövedelmi korlát, és nem a valós jövedelmi képet mutatna. Javaslom továbbá ha a jogalkotó a KATÁS jövedelmet mégis figyelembe venné, ezt kizárólagosan a főfoglalkozású KATÁS jövedelemnél tegye meg. A nem főfoglalkozású KATÁS jövedelem szerzők munka mellet tesznek szert plusz jövedelemre, és ezáltal a munkát szankcionálná a jogalkotói szándék, mely az ország törekvéseivel ellentétes.

Tisztelettel

Tisztelt Kiíró! olvastam a hozzászólásokat sok a véleményezés, javaslat köztük de sok a feltett fontos kérdés és így azok megválaszolatlanok és veszendőbe mennek nem lehetne létrehozni a hozzászólások alatt egy rögtöni válaszlehetőséget az önök részéről mert ez így  Nesze semmi, fogd meg jól!-ra hasonlít kérdezünk de nem kapunk válasz így értelmetlen az egész és általában közérdekűek nem személyes dolgokra kérdeznek. Szóval ürülnénk ha lenne ilyen opció és sokak informálódhatnának gyorsan nem terhelnék a telefonos ügyfélszolgálatokat. Köszönettel:FH

Tisztelt Kiíró!

A jogosultsági körbe nem derül ki, hogy a nyugdíjasok benne vannak e a pályázók körébe. Amennyiben nincsennek benne, kérem azokat is vonják be, mivel eddig ki voltak rekesztve a hasonló célból indított pályázatokból.

11. old. lábjegyzet: 6 A Kedvezményezett vállalja, hogy a megvalósítást követő 1. év elteltével elektronikus monitoring adatlapot – az épület hőközpontjában mért, éves, időjárásra korrigált hőfogyasztási adatokat – szolgáltat a Lebonyolító szerv számára a széndioxid-kibocsátás csökkenésének és az energia-megtakarítás megvalósulásának ellenőrzése céljából.

KÉRDÉS/ÉSZREVÉTEL:

Meddig kell riportálni és milyen formában?

2.1.2 b)

(a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást és a jelen támogatási program keretében beépítésre kerülő fűtési egység összesített névleges teljesítményét, de legfeljebb az 5 kWp-ot)

KÉRDÉS/ÉSZREVÉTEL:

Szeretnénk egy példát, hogy hogyan kell számolni a havi átlagos fogyasztásból, a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítményéből és a jelen támogatási program keretében beépítésre kerülő fűtési egység összesített névleges teljesítményéből adódó értéket.

KÉRDÉS/ÉSZREVÉTEL:

Ugyan ehhez a részhez: A pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben az előző tulajdonos nem fogyasztott villamos energiát. Így nagycsaládosként elesnénk a pályázati lehetőségtől. Kérem ezt a feltételt törölni!

KÉRDÉS/ÉSZREVÉTEL:

2.1.2 részben javaslom a 9 kW-os hőszivattyú teljesítmény-határt 16kW-ra emelni.

KÉRDÉS/ÉSZREVÉTEL:

Az idézett szöveg esetében pontosan milyen kivitelezői számítás, illetve műszaki indoklás szükséges? Mi számít kedvezőtlenebbnek? „beruházási költsége és működési hatékonysága bizonyíthatóan nem kedvezőtlenebb a levegő-víz hőszivattyús rendszertől”

Köszönettel: Stefán

Tisztelt Kiíró!

Javaslom a jövedelmek esetében az egy háztartásban élők jövedelmét figyelembe venni.

Az ingatlanba állandó lakcímmel bejelentett személyek, nem minden esetben tartoznak egy háztartásba.

Tisztelt Kiíró!

2.1.2  a), b) pontoknáll meg van különböztetve a vízbázisú házközponti fűtési rendszerrel rendelkező vagy nem rendelkező ingatlan.

(1) Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése, VAGY

(2) Napelemes rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése és fűtési, valamint használati melegvíz előállító rendszerek elektrifikálása:

a) tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése, fűtési rendszer elektrifikálása infrapanelekkel és / vagy fűtőpanelekkel, villamosenergia tároló beépítése, nyílászáró csere (vízbázisú házközponti fűtési rendszerrel nem rendelkező ingatlan esetén),

A zárójeles résszel (vízbázisú házközponti fűtési rendszerrel nem rendelkező ingatlan esetén)  kizárásra kerülnek azok az ingatlanok és tulajdonosaik  amelyek pl. szilárd (fa/szán stb) központifűtésűek , és pl. nem áll módjukban/lehetőségükben (pl hely hiányában ) a Talajkollektoros rendszert vagy Talajszondás rendszer kialakítása . Ezeknek a tulajdonosoknak  megfelelő és optimális lenne a 2. a) pont amennyiben lehetőség lenne pályázniuk,  vízbázisú házközponti fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan esetén is!,

Ez egy jelentős számú potenciális ingatlan mivel a többségében az érintettek ilyen fűtési rendszerrel rendelkeznek de a fent leírtak miatt kizárásra kerülnek.

Ez az apró módosítás  valóban jelentősen emelné a megújuló energiát termelő háztartások számát és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését is!!

Köszönettel: TLI

Tisztelt Pályázati Irányító Szervezet!

Egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy nagyon fontos lenne bővíteni annak meghatározását, hogy hova lehet a napelemes rendszert telepíteni, mert a pályázatban célként megjelölt ingatlanok nagy többsége palatetővel fedett és erre a tetőre nem lehet a panelokat felszerelni. A jelenlegi pályázati kiírás szövege szerint a támogatásra valóban rászorulók jelentős része esik el így a támogatási forrástól.

Amennyiben a megadott teljesítmény maximumokat nem lehet emelni, a rendelkezésre álló forrás kerete miatt, akkor lehetővé kellene tenni, hogy (akár) önerő terhére, nagyobb teljesítményű rendszert készítethessen.

Többen említik a kötelező elemként beépített nyílászáró csere kérdését is. Szerintem is jogos az a kérés, hogy ez legyen válaszható, vagy részben megvalósítandó elem ez, mert sok ingatlanon elvégezték ezt már az utóbbi években.

Nem világos számomra, hogy hogyan kívánják igazoltatni, hogy hányan tartózkodnak életvitelszerűen a pályázat tárgyát képező ingatlanban. A tulajdoni lapon szereplő tulajdoni hányaddal rendelkezők ugyanis nem biztos, hogy az ingatlan használói is. Vagy úgy kell érteni, hogy aki a tulajdoni lapon szerepel annak a jövedelmét kell figyelembe venni a jogosultság számításánál? 

(tudom, hogy itt nem kapok választ a kérdésemre, de mivel ez máshol is probléma lehet, a pályázati kiírás szövegezését úgy kellene elkészíteni, hogy ez egyértelmű legyen.)

Köszönöm a lehetőséget! Tisztelettel: Fekete Teréz

Tisztelt Pályázatkiíró Bizottság!

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy bizonyára sokan telepíttettek már napelemes rendszert önerőből, melyet sok éves előtakarékosságuk után tehettek csak meg. Így voltunk mi is. 4-éves előtakarékosság után (lakástakarék) ezen a héten végre örülhettünk a napelemes rendszerünknek, melynek kivitelezése 2021.09.07-én valósult meg. Különösen nagy öröm volt ez számunkra, hogy összejött rá a megtakarítás, hiszen rokkantnyugdíjas vagyok évek óta (49-évesen). 

A rendszertelepítés megkezdését részünkről a központilag nagyon sürgető javaslat indította el a saldo-elszámolás miatt, azonban a szerződéskötés után értesültünk a hírekből arról, hogy annak határidejét kitolták 2023-ra.

A megtakarításunkat másra is el tudtuk volna költeni, de a „zöld” gondolkodás arra sarkallt bennünket, hogy napelemes rendszerre költsünk. Most nagyon csalódottak vagyunk, hogy egy 100%-os állami támogatástól esünk majd el. Csupán néhány hónap választott el minket attól, hogy először életünkben kaphassunk vissza nem térítendő támogatást 1-gyermekes szülőkként. Legalábbis 2020-as jövedelmünk alapján és a tetőszerkezet megfelelősége alapján bizonyára. Fa nyílászáróink erősen cserére szorulnának, és nagyon örülnénk, ha önmagában arra is járna az állami támogatás.

Ezért arra szeretnénk kérni Önöket, hogy mérlegeljék azt, hogy azoknak is járhasson ez a támogatás, akik ez évben telepíttettek napelemes rendszert - számlával igazolva visszamenőlegesen is. 

Az is nagy segítség lenne, ha a már meglévő napelemes rendszer ellenére igényelhető lenne a támogatás akár a napelemes rendszer bővítésére (akár melléképületen, garázstetőn, vagy talajon a telken). Ha az már rendszertechnikailag esetleg nem lehetséges, önmagában is igényelhető legyen a ház fa nyílászáróinak cseréjére a 100%-os állami támogatás.

Köszönettel:

Nagyné Kerekes Márta

Tisztelt Pályázatkiíró!

Az ingatlan egyik tulajdonosa koronavírus-fertőzésben elhunyt. A másik tulajdonos nem él életvitelszerűen az ingatlanban. Az elhunyt tulajdonos örököse (gyermeke) életvitelszerűen az ingatlanban él, ám a hagyatéki tárgyalásra még mindig nem került sor.

Mivel a 2. tulajdonos nem él életvitelszerűen az ingatlanban, és az életvitelszerűen az ingatlanban élő örökös (elhunyt gyermeke) nem tulajdonos, ezért egyikük sem tud pályázni.

Kérem, szíveskedjék kiegészíteni a pályázók körét oly módon, hogy

- amennyiben a pályázat benyújtásakor hagyatéki eljárás van folyamatban, úgy az elhunyt tulajdonos helyett a gyermeke is pályázhasson, illetve

- amennyiben a pályázat benyújtásakor a hagyatéki eljárás már véget ért, de az új tulajdonos földhidhivatali bejegyzésére még nem került sor, úgy a tulajdonjog ne csak a tulajdoni lappal legyen igazolható, hanem hagyatékátadó végzéssel is.

Köszönöm.

Tisztelt Pályázat kiíró!

Az 1.1 Támogatást igénylők köre   „- a beruházással érintett ingatlanban (részletesen az 1.3 pont tartalmazza) (rész)tulajdonjoggal rendelkezik”   alpontjának módosítását kérem úgy véglegesíteni, hogy:

a zártvégű ingatlanlízing szerződéssel rendelkező, az ingatlan tulajdoni lapján jelenleg tulajdonjog fenntartással történt eladás (rész)jogosultjaként, a lízingszerződésben lízingbevevőként feltüntetett személyekre, leendő tulajdonos(ok)ra is vonatkozzon a pályázat.

A lakáslízing gyakorlati szempontból teljesen megegyezik a lakáshitellel, az ügyfelet ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a lakáshitelnél:

- zártvégű ingatlanlízing szerződés esetében a lízingdíj megfizetését követően az ingatlan tulajdoni lapján már tulajdonjog fenntartással történt eladás (rész)jogosultjaként, a lízingszerződésben lízingbevevőként feltüntetett személyekre gyakorlatilag is átszáll a tulajdonjog; más tulajdonos nem lehetséges

- nemfizetés esetén az ügylet kezelése ugyan-úgy történik, mint a lakáshitelnél: a lakás lízingdíj átvállalással vagy anélkül értékesíthető, utóbbi esetben a lízingcég a vételárból befolyt összegből a bruttó tőketartozásra, azaz a lízingdíjra tart igényt, az efölötti rész az ügyfelet illeti (akkor is, ha időközben értéknövekedés történt az ingatlanon), vagyis a lízingdíj meg nem fizetése pontosan ugyan azt a kockázatot hordja magában, mint lakáshitellel terhelt ingatlanok esetében a hiteltörlesztési kötelezettség elmulasztása;

- zártvégű ingatlanlízingek esetében a Nemzeti Adó és Vámhivatal - a lakáshitelekhez hasonlóan - az inglatlanlízing szerződés aláírását követően azonnal (vagyis nem a lízingszerződés végén !) vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezi a vevőt (1990. évi CXIII. törvény 18. § (1) bekezdés);

Tisztelettel,

2009-óta lízingelt ingatlanban élő 3 gyermekes család

Tisztelt Kiíró!

A napelem földre telepítésének engedélyezése, mert nem mindenhol alkalmas rá a tető, tájolása, tagollása vagy árnyékolása miatt.

A kiépítendő napelem mérete ne a pályázat beadását megelöző év teljesítménye legyen, mert ez nagyban függ a jövőbeni energiaigénytől pl elektromos autó vásárlása, hőszívattyú, infarapanelek  beépítése.

A napelem teljesítménye csak 5kWp lehet, akkor  engedélyezzék nagyobb inverter felszerelését akár önerőből, a későbbbi nagyobb teljesítmény igények miatt.

Ne legyen kötelező akkumulátoros tárolóegység felszerelése,hiszen 2023.12.31-ig még saldo elszámolás van érvényben.

A hőszivattyú teljesítményének emelése legalább 16kW-ra , mert a 9kW nagyon kevés egy átlagos családi ház fűtés és melegvíz igényéhez.

Érdemes lenne a pályázatba a felületfűtés kialakítását is támogatni ( padló- fal vagy mennyezet ), hiszen a legtöbb felújitandó házban radiátoros fűtés van vegyes illetve gázkazánnal.

Érdemes lenne még a szigetelésre is kibőviteni a pályázatot, mert a régi „kádár kocka” házak többsége, nincs szigetelve és a fűtés korszerűsítés csak így lehet gazdaságos és ezáltal a szén-dioxid kibocsátás is csökkenjen.

Tisztelt Kiíró!

Idézet:

A napelemes rendszer telepítéséhez szükséges engedélyezési eljárást a Támogatói Okiratkiállításától számított 6 hónapon belül meg kell indítani a szolgáltatónál.

Kérdésem:

Amennyiben valaki már a kiírás előtt elkezdte az engedélyezési eljárás megindítását az illetékes szolgáltatónál, illetve meg is kapta a létesítésre az engedélyt.

Ez kizáró ok, amennyiben a többi feltételnek megfelel? Ez még nem minősül a beruházás megkezdésének?

Pintér László

Tisztelt Kiíró!

Az alábbi javaslatokat teszem a Pályázati Felhívás pontosításával kapcsolatban:

2.1.1 Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése

tetőszerkezetre helyezett,

helyett

tetőszerkezetre, vagy az ingatlan határain belül

Indoklás: Az épület tájolása nem minden esetben a legkedvezőbb. Így az ingatlan határain belül elhelyezett rendszer is megfelelően szolgálja a célt.

…a pályázat beadását megelőző  elszámolási  évben  mért  átlagos  havi  fogyasztás…

, helyett

…a pályázat beadását megelőző  elszámolási  évben  mért  átlagos  havi  fogyasztás, vagy szaktervező által készített számítások által megalapozott fogyasztási adatok figyelembe vételével, vagy az előző évben használt (bérelt lakás, szolgálati lakás, volt saját tulajdon lakás) ingatlan vonatkozásában …

Indoklás: Az új/használt ingatlan vásárlását követően ha még nem telet el 1 év a pályázó használatában, a megelőző év nem tekinthető mértékadó fogyasztási adatnak. Hiszen egy egyedülálló által (korábbi tulajdonos) fogyasztott mennyiség nem hasonlítható össze három gyermekes család által (új tulajdonos) felhasznált mennyiséggel.

Önállóan nem támogatható tevékenységek:d) a napelemes rendszer létesítéséhez szükséges műszaki ellenőri tevékenység

Indoklás: A létesítés speciális szakmai feladat, így nem elvárható, hogy az ingatlan tulajdonos ellenőrizze a munka minőségét. Tapasztalatok alapján a T. kivitelező sincs mindig információ birtokában, hogy mit is kell pontosan tartalmazni a teljes átadási dokumentációnak. A helytelenül megszerelt rendszer élet- és balesetveszélyes is lehet.

Az 54/2014 BM rendelet Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 12.4:2021.07.15.írja elő a napelemek villamos ellenőrzéséről szóló  MSZ-EN 62446:2016 szabvány kötelező alkalmazását. E szabvány szerint el kell végezni a védővezetők folytonossági felülvizsgálatát,polaritás-vizsgálatot, üresjárási feszültség mérést,DC oldali szigetelési ellenállás mérést stb.

Természetesen ezek mellett a minden új villamos berendezés üzembe helyezéséhez szükséges MSZ HD 60364-6:2017 szerinti  első felülvizsgálatokat (érintésvédelmi ,szigetelésmérési,szabványossági stb.) szintén el kell végezni itt is.

2.1.2 b)

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:

a)… pályázat  beadását  megelőző  elszámolási évben  mért  átlagos  havi  fogyasztást , vagy szaktervező által készített számítások által megalapozott fogyasztási adatok figyelembe vételével és  a  jelen  támogatási  program  keretében

beépítésre kerülő fűtési egység összesített névleges teljesítményét, de legfeljebb az

25 kWp-ot);

b) a  meglévő  hőtermelő  berendezés  kiváltása,  új,  energiahatékony  maximum  30  kW

teljesítménnyel

Indoklás: A hőtermelő berendezés kiváltására beépített 16 kW hőszivattyús rendszer várható éves fogyasztása 26 100 kWh. Ezt 8 kWP rendszer telepítésével lehet ellensúlyozni. Így teljes egészében kiváltható lenne a saját fogyasztás (fűtés+világítás). A „Kádár kocka” fűtött alapterülete igényli a vázolt teljesítményt fűtés és világítás oldalon.

c) fűtött és fűtetlen tereket elválasztó nyílászáró szerkezetek (ablakok, ajtók) energia-megtakarítást eredményező részleges cseréje;

Indoklás: Fa nyílászáróknál a tokcsere nem eredményez kedvezőbb hőszigetelést. Ez esetben a szárnyak teljes cseréje, vagy a szárnyakban az üvegezés cseréje a megoldás. Célszerű előírni itt az üvegezésre vonatkozóan U = 1,1 W/m²K értéket. Műanyag nyílászáró beépítését egyes övezetekben a Településképi rendelet nem engedi alkalmazni. Szó lehet helyi védelem alatt álló, vagy műemléki környezetben lévő épületről. A műanyag nyílászárók beépítésével romlik az épületek szellőzése. Gépi szellőztetés híján a penészesedés előbb-utóbb elindul, aminek egészségügyi következményei lesznek. A teljes ablakcsere felesleges költséget generál, miközben más egyszerűbb műszaki megoldással is elérhető az energia megtakarítás.

Használatbavételi engedély jogerőssé válásának évéhez is köthető a részleges csere: pl.: 1998 évtől.

Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek:e) a napelemes rendszer létesítéséhez szükséges műszaki ellenőri tevékenység

Indoklás: A létesítés speciális szakmai feladat, így nem elvárható, hogy az ingatlan tulajdonos ellenőrizze a munka minőségét. Tapasztalatok alapján a T. kivitelező sincs mindig információ birtokában, hogy mit is kell pontosan tartalmazni a teljes átadási dokumentációnak. A helytelenül megszerelt rendszer élet- és balesetveszélyes is lehet.

Az 54/2014 BM rendelet Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 12.4:2021.07.15.írja elő a napelemek villamos ellenőrzéséről szóló  MSZ-EN 62446:2016 szabvány kötelező alkalmazását. E szabvány szerint el kell végezni a védővezetők folytonossági felülvizsgálatát,polaritás-vizsgálatot, üresjárási feszültség mérést,DC oldali szigetelési ellenállás mérést stb.

Természetesen ezek mellett a minden új villamos berendezés üzembe helyezéséhez szükséges MSZ HD 60364-6:2017 szerinti  első felülvizsgálatokat (érintésvédelmi ,szigetelésmérési,szabványossági stb.) szintén el kell végezni itt is.

3.1 PÉNZÜGYI TERVEZÉSRE ÉS ELSZÁMOLHATÓSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

műanyag, vagy fa nyílászárók teljes, vagy részleges cseréje (anyag- és munkadíj együtt):

Indoklás: Lásd 3.) pont.

2.1.2 b) Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése, házközponti fűtési rendszerrel rendelkező ingatlanok fűtési rendszerének elektrifikálása hőszivattyú alkalmazásával, napelemes rendszer telepítése, villamosenergia tároló beépítése, nyílászáró csere

Ezekkel a tevékenységekkel ÜHG kibocsájtás elérését lehet biztosítani. A pályázatban az ÜHG megtakarításhoz kellene hozzárendelni a maximális támogatás összegét (ÜHG 1 tonna = 2.500.000,-Ft). Az ÜHG megtakarítás eléréséhez egyes műszaki beavatkozások alkalmazásával lehet eljutni, amit a pályázó választ ki magának..

Egyéb:

A 9kW-os hőszivattyú kb. 100m2-es lakás fűtés igényét tudja kielégíteni. Ahhoz, hogy a hőszivattyú áramfogyasztása ne okozzon többlet költséget 4 kWP rendszer telepítése szükséges. 5 fős család esetén a hőszivattyú nélküli áramfogyasztáshoz ellentételezésére 3,5 kWP rendszer telepítése szükséges. A kettő összege magasabb, mint a pályázatban beépíthető teljesítmény. Szükséges a teljes  saját  fogyasztás  kiváltására alkalmas nagyságú rendszer (25 kWp) telepíthetősége.

Magyarország célja, hogy a villamosenergia-termelés részben megújuló energiából származzon.  Ez a megoldás tiszta energiaforrásnak tekinthető. 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet. A napelemes energitermelés a szén-dioxid-kibocsátás nélküli áramtermelést is biztosítja. Így járul hozzá a 2030-as dekarbonizációs célok megvalósításához. Szükséges a pályázatban rögzített teljesítmény maximumok növelése, hogy a dekarbonizációs célok elérésre kerüljenek.

Köszönöm, hogy elolvasta.

Bozsolik Zoltán

Tisztelt IH!

Azt gondolom, hogy a jövedelemhatárt kizárólag az SZJA bevallás alapján meghatározni hiba!

Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a helyzet azokkal a KATA hatálya alá tartozó vállalkozókkal, akiknek nincs személyi jövedelemadó bevallása, vagy a KATA alatt megtermelt jövedelem nem jelenik meg abban?

Tisztelettel:

Máthé Zsolt pályázati szaktanácsadó, projektmenedzser

70 / 590 9700

Tisztelt Pályázatkiíró!

1. A maximum 5kWt-ig támogatott rendszert a pályázat keretein belül saját költségből ki lehet nagyobb inverterrel, nagyobb számú napelemmel egészíteni, vagy kizárólagosan 5 kW-ra szól a pályázat?

2. Ha jelenleg vízbázisú, radiátoros központi fűtéssel rendelkező házról beszélünk, akkor a radiátorokat lehet cserélni a pályázat keretein belül? Fan coil-osra például?

3. Az ablakcserénél minden ablakra érvényes a csere? Például falusi CSOK keretén belül 2 hónapja cseréltek ablakot, azt nem kell?

Tisztelettel, MSZ

Tisztelt Cím!

Tobbedik pályzati lehetőség amitől elesünk fiammal. Férjem elhalálozása után egyedül nevelem kiskorú fiam (15 éves). Az ingatlant amiben élünk férjem után ő örökölte és jómagam holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkezek. Jómagam nyugdíjas vagyok. Végre egy pályázati lehetőség ahol mint nyugdíjas is pályázhatnék, amennyiben nem lenne a tulajdonosi elvárás. Nem látom az esélyegyenlőség elvét biztosítva. Pont egy ilyen helyzetben levő család (félárva gyermek, nyugdíjas szülő) esik el a támogatástól. 

Javaslom az ilyen helyzetekben levő családok támogatását:

a). Vagy megengedve a haszonélvezeti jogot

b) Vagy megengedve a 14 év kor fölötti jogosultságot. Mivel a pályázatban nincs önrész, kiskorú (gyámügy által védett) pénzét nem kell költeni, ezért nincs ilyen kockázat.Illetve ki lehet egészíteni egy szülői haszonélvezeti joggal + szülői képviselet a pályázat lebonyolításáért.

Kérem vegyék figyelembe a hasonló helyzetben levő családok támogatását is!

Tisztelettel,

J. Eva

Tisztelt Pályázatkiíró!

A pályázattal kapcsolatban a támogatható tevékenységekre vonatkozóan lenne észrevételem. A kiírásban tetőszerkezetre helyezett napelemes rendszer létesítésére lehet igénybevenni a támogatást, azonban vannak olyan tetőszerkezetek, melyekre nem telepíthető napelemes rendszer. Ebben az esetben hiába jogosult a pályázó a támogatásra, hiába felel meg minden feltételnek, mégsem tudja igénybevenni a támogatást, hacsak nem cseréli le a tetőszerkezetet. Ezt azonban sok háztartás nem tudja megvalósítani, tekintettel arra, hogy jelen támogatás az alacsonyabb jövedelműek részére került kiírásra, így egy tetőcserét nem biztos, hogy mindenki ki tudna fizetni, így "lecsúszik" a napelemes pályázatról is. Ebből kifolyólag célszerű lenne ha nem csak a tetőszerkezetre szerelt napelemek lennének támogathatók, hanem pl. állványokon, vagy bármely egyéb módon kivitelezhető napelemes rendszerre is igénybevehető lenne a támogatás.

További észrevételem a nyílászárók cseréjével kapcsolatos. Miért kötelező tevékenység a nyílászárók cseréje? Az elmúlt időszakban több olyan támogatás is volt, melyen a nyílászárócserék megvalósulhattak, így ezen pályázat igénybevétele esetén miért kötelező ezeket a nyílászárókat újra kicserélni? Ezt a tevékenyéget nem lehetne a nem kötelező tevékenységhez átsorolni?

Tisztelettel: P.M.E.

Tisztelt Pályázat Alkotó!Elnézést kérek az ünneprontásért, de ennek a befektetésnek a magyar társadalmi haszna nagyon alacsony hatékonyságú. A valódi nyertesei elsősorban az eszközök gyártói (többnyire nem magyar vállalkozás), másodsorban a telepítők. Erre a lakosság már rájött, és hiába hirdetik a napelem telepítők a mézesmadzagot, hogy lenullázódik az áramszámla, nem kell neki, ha előre kifizettetik vele a 10 évnyi fogyasztást. Persze, ha a többi adófizető zsebéből van, akkor fog neki kelleni.A 200 mrd forintból kitermelhetővé lehetne tenni a Bányászati Hivatal által 30 éve nyilvántartott 10 év önellátásra elegendő földgázunkat. Aki látni akarja az alábbiak bizonyítékait, annak szívesen megküldöm a számításokat, forrásokat, alapadatokat. Ide nem fér mindaz.A lakosság nyeresége a legkisebb (ha eltekintünk a haszontalan vagyonnövekedéstől), mert globálisan    - az 1-es változatban, ha hozzátesz önerőből egy egy éves gázfűtési költségnek megfelelő (~280 000 Ft) elektromos kazánt, akkor évente a fűtési költségének 1/4-ét megtakarítja. Ehhez hozzájön a háztartási áramfogyasztás, ami 5 kW-ot ha a napsütéses órákban mind elhasznál, akkor a fűtési költsége ingyen lesz. Ha mind feladja a hálózatra (a fűtésre el nem használtat) - mert a napsütéses órákban nincsenek otthon -, akkor a régi gázfűtése költségének mintegy fele. Ha önerőből hozzátesz további két évnyi fűtési költséget akkumulátorra, akkor valamivel jobb lesz. Tehát, ha komolyabb megtakarítást akar elérni, akkor előre KP ki kell fizetnie három évnyi fűtési költséget; ~850 eFt.    - a 2-es változatban van lehetőség energiatárolók támogatására, ami látszólag növeli a hatékonyságot a lakosság(!) számára. Az elnyerhető napi 15 kWh autóba töltve mintegy 40 km-re elegendő. Amikor nincs fűtésrásegítés. Cserébe viszont ki kell dobnia a meglévő központi fűtését az elektrifikáció oltárán. Továbbmenve, 8 h/nap napsütéssel, 3 fűtési hónappal és 5 kW-al becsülve a 3600 kWh mintegy 1/3-a a fűtési igénynek. Tehát a 280000 Ft/év gázos fűtési költségének az 1/3-a elmarad, de a kétharmadán a 35 Ft/kWh áramdíj és a 12 Ft/kWh gázár különbözetének megfelelő 350 eFt fűtési költség keletkezik. A haszon a fűtési idényen kívül jelentkezik, ha a beruházás ingyen van, mert ha hitelből lenne, akkor elvinné a kamat. Így fizeti a többi adófizető.    A nyílászáró csere is egy általában fölösleges beruházás. Tudvalévő, hogy a mai szabványnak megfelelő épületben ha nincs rekuperációs szellőztetés, akkor az éves 17000 kWh fűtési igényből 8000 kWh a szükséges frisslevegő melegítésére használódik. Korábbi pályázatban láttam, hogy a nyílászárókra - helyesen - kötelező volt szellőző réseket szereltetni. De akkor minek kicserélni a nem túl régit? Hogy a gyártók és építők gazdagodjanak. Fogyasztói gazdaságpolitikában élünk - "Vásárolj! Akár kell, akár nem."    És ennek a felkiáltásnak a tükrében lobbizódik a Gazdaság Újraindítási Alap felhasználásának szervezése. Ami önmagában látszólag ugyancsak dicséretes.    Csak célszerű volna viszont elemezni, hogy ebből mennyi kerül a magyar és mennyi a külföldi vállalkozásokhoz. És a támogatással előidézett kereslet növekedés  mennyi inflációt gerjeszt (lásd a lakásárak drasztikus emelkedését). A pályázat regisztrációs része ezt a hibát enyhíthetné, de az ottani elemekre nincs kellő rálátásom, nem tudok javaslatot tenni.    Jelen helyzetben az elektrifikáció nem más, mint a meglévő energetikai szerkezetünket átszerelni nagyobb áramigény kiszolgálására, az importigény növelése érdekében. A fent bemutatott számításból is látható; az ingyen kapott 1/3 fűtési energia lobogtatásával a 2/3-ot átszerelteti - az adófizetők pénzén - a meglévő gázfűtésről a hálózati kapacitás növelését is igénylő elektromosra., Az orosz gázenergia átváltása német áramra. Míg a német új lignitbányát nyit, másokat kizár, lebeszél az egyéb források igénybevételéről. Beruházási szempontból hasonló a helyzet akkor, ha az 5 kW-os energiát hőszivattyúval (és energiatárolóval) 15-20 kW-os fűtési energiává konvertálja. Az ehhez szükséges drága berendezések kihasználtsága az év 1/3-ára korlátozódik. (A gázkazán egész évben hasznosul.) Igaz, cserébe csökken a hálózati áramvételezés igénye.    Az elektrifikáció erőltetésével nő a fogyasztás hektikussága, és az országos teherelosztás szabályozási problémája.    Továbbá, addig nincs baj az elektrifikációval, amíg a völgyidőszaki termelésből vételez. Azonban a csúcsidőben fellépő többlet fogyasztás érdekében fel kell bővíteni a termelési, importvételezési és hálózati kapacitást. A szemléletesség érdekében a problémát az elektromos autók példáján mutatom be (mivel a pályázatban is említést kapott, mintegy reklámértékűen, hiszen a napos órákban az autó általában nincs otthon). A tervezett 3000 db közterületi töltőoszlop kiszolgálása akár 500 MW (a Mátrai Erőmű kapacitása ennyi, Paksé 2000 MW) többlet teljesítményt igényel. A termelőtől a pisztolyig kell minden eszköz képességét - többnyire cserével - ennyivel növelni. A hálózatunk kapacitása jelenleg 6300 MW, azaz csaknem 10 %-al kell felbővíteni. Ami nem csekély beruházási kiadás. Ki fizeti? És a megszokott 5 perc "tankolási" idő a többszörösére nő. Egy ügyfél esetén elviselhető, de a sorbanállóknál?    A klímahisztéria kiszolgálása érdekében hozott döntések előkészítése számára szíves figyelmébe ajánlom az érintetteknek Dr. Petz Ernő professzor munkáit, például http://energiaakademia.lapunk.hu/tarhely/energiaakademia/dokumentumok/202107/szamoljunk_szamoljatok.pdf illetve folytatását http://energiaakademia.lapunk.hu/tarhely/energiaakademia/dokumentumok/202107/szamoljunk_szamoljatok_2.pdf    Nemzeti érdekből nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy az alacsony hatékonyságú napelemes rendszerek révén csökken a hagyományos termelő eszközök megtérülési hatékonysága.

    Dr. Tóth Béla ny. bányamérnök, volt bányklíma szakértő, tud. oszt. vez.

Tisztelt Pályázat Alkotó!

Több éves energetikai számításokban szerzett tapasztalattal alapján állitom hogy a pályázatban megcélzott épületállomány közel 70-80 százalékának téli fűtési hőigénye nem tud 9kw teljesitmény alatt maradni csak a nyílászárók cseréjével. Az összes fűtés- hűtéstechnikai cég által gyártott hőszivattyúk egységteljesitménye maximum 16kw. A fentiek alapján kérem felülvizsgálni annak lehetőségét hogy 16kw-ra emeljék a mostani 9kw teljesitményhatárt. Sokkal több meglévő ingatlanban valósulhatna meg igy ez a nagyon gazdaságos fűtési mód, amivel az ország CO2 kibocsátását csökkenthetnénk.

Tisztelt Cím!

Az "1.1 Támogatást igénylők köre" kapcsán - más hozzászólókhoz hasonlóan - javaslom, hogy a zártvégű ingatlanlízing szerződéssel használatba vett ingatlantulajdonosokra is kerüljön kiterjesztésre a pályázat.

Indokaim:

1. "A lakáslízing gyakorlati szempontból teljesen megegyezik a lakáshitellel, az ügyfelet ugyanazok a jogok (és kötelezettségek) illetik meg, mint a lakáshitelnél." (Res Immobiles - Ingatlanjogi Szakfolyóirat, 2009. 1-2. szám, 28. oldal);

2. zártvégű ingatlanlízing szerződés esetében a lízingdíj megfizetését követően az ingatlan tulajdoni lapján lízinbevevőként feltüntetett személyekre formálisan is átszáll a tulajdonjog;

3. nemfizetés esetén az ügylet kezelése ugyan-úgy történik, mint a lakáshitelnél: amennyiben nincs mód átütemezésre, a lakás lízingdíj átvállalással vagy anélkül értékesíthető, utóbbi esetben a lízingcég a vételárból befolyt összegből a bruttó tőketartozásra, azaz a lízingdíjra tart igényt, az efölötti rész az ügyfelet illeti (akkor is, ha időközben értéknövekedés történt az ingatlanon), vagyis a lízingdíj meg nem fizetése pontosan ugyan azt a kockázatot hordja magában, mint lakáshitellel terhelt ingatlanok esetében a hiteltörlesztési kötelezettség elmulasztása;

4. zártvégű ingatlanlízingek esetében a Nemzeti Adó és Vámhivatal - a lakáshitelekhez hasonlóan - a(z inglatlanlízing) szerződés aláírását követően (vagyis nem a lízingszerződés végén esedékes formális jogátruházás során!) vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezi a vevőt (1990. évi CXIII. törvény 18. § (1) bekezdés);

5. jelen sorok írójának esetében az illetékes megyei jogú város adóosztályának határozata alapján tulajdonosként megjelölve építményadó megfizetésére köteles (az 1. pontban foglaltak joggyakorlatba történő átültetése);

6. a Kúria - az Alkotmánybíróság határozatán alapuló - döntése (BH 2015.4.113) alapján a rendelkezési jog kivételével megilleti őt a tulajdonjog valamennyi részjogosítványa, így például az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kártalanítására is a lízingbe vevő a jogousult. 

Tény, hogy az ingatlanügyek vonatkozásában viszonylag ritkán fordul elő a lízingszerződés, mint a Ptk. általnem nevesített olyan atipikus szerződés, mely kizárólag a joggyakorlat által alakul, formálódik. Ennek eredményeként a hatályos szabályozás hiányosságai még nehezebbé teszik az értelmezést és nagyon sok esetben elzárják a lízingbevevőket a pályázatoktól és az állami támogatásoktól. Tovább nehezíti az értelmezés folyamatát, hogy az ingatlanlízingekkel összefüggésben bírói gyakorlat nem alakult ki, mivel a lízingszerződésekkel kapcsolatos jogviták túlnyomó része ingó dolgokra vonatkozik.

Amennyiben ez az energetikai pályázat - a korábbiakhoz hasonlóan - kizárja a zártvégű lízingszerződéssel ingatlant szerzőket, úgy első sorban azok a katonacsaládok kerülnek hátrányos helyzetbe, akik 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet adta lehetőséget kihasználva a munkáltató támogatásával jutottak ingatlanhoz.

Kérem, hogy a pályázatkiírás véglegesítése során a fenti javaslatomat, amely szerint a zártvégű ingatlanlízing szerződéssel használatba vett ingatlantulajdonosokra is kerüljön kiterjesztésre a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva" c. pályázat, figyelembe venni szíveskedjenek.

Tisztelettel:

Horváth Gábor

Szép napot!

Az alábbi iránt érdeklődnék:

Én egy sorház jellegű házban lakom, mely egy több mint 6 lakásos társasházhoz tartozik, ezért a tető közös tulajdon. Gyakorlatban viszont alattam, felettem nincs lakás ugye, csak melettem. 

Mivel jogosult lennék a pályázatra, kérném fontolják meg, hogy a sorház jellegű (saját tetővel rendelkező), ugyanakkor hiába az társasházi közös tulajdon, valamiféle kitételt is tartalmazzon, hogy a sorházi jelelgű lakásoknál a lakások száma ne legyen releváns.

Tisztelt Pályázati kiírók!                                                                                                                                                                                                           Az elektromos áram kiváltása napelemekkel hozzásegít a Tiszta jövőhöz. A problémán az ,hogy a pályázatban az elöző évi áram felhasználás az irányadó ! Gondolom más pályázonak is van hasonló problémája. A gázkazánunk 19 éves, és többször kellett javítani. Szeretnénk venni egy elektromos kazánt,és a gázfütést kiválltaani elektromos panelekkel. Szeretnénk egy hűtő- fütő klimát is beszereltetni.A napelem telepítés szempontjából ezek az új berendezésk áram fogyasztásai nincsenek benne az élöző évi fogyasztásban. Ezzel a válltoztatással szeretném csökkenteni a fosszilis energia felhasználásának káross hatását a környezetünkre!  Javaslatom a következő: Az a pályázó magán személy  aki  lemonnd a töbletet  termelő   áram mennyiségéről,és nem tart igényt annak kifizetésére , az nagyobb kapacitású , több elektromos áramot termelő napelemet tudjon felhasználni. Ezzel a megoldássl az állám  is jól járna ,és a pályázó is !. Véleményem szerint így megoldható lenne a plusz  berendezések fogyasztásának kiválltása napelemmel. Ezzel a javaslattal ki lehetne zárni a plusz jövedelemre pályázokat! Amennyiben lehetséges vegyék figyelembe a  pályázat véglegesitésénél.

Tisztelettel: Kovács Kálmán nyugdíjas

MAHÖSZ vélemény a

„Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázatban kivitelezőként történő közreműködéshez

A Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ) az „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázatban kapcsán üdvözöli azt, hogy a hőszivattyúk – beleértve a levegő-levegő rendszereket is – kiemelt szerepet kaphatnak a fűtési rendszerek elektrifikálásban.

A MAHÖSZ kiírás kapcsán az alábbi összefüggésre szeretné ráirányítani a figyelmet. Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú-technológia a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség.

A hőszivattyúk ugyanis az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. A  hőszivattyús megoldások jelentik tehát az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját, hiszen képesek egységnyi villamos energia beviteléből három-négyszer több hőenergiát előállítani; szemben az egyéb elektromos fűtésmódokkal.

Általános vélemény

Önmagában, a villamos árammal működő infra- vagy fűtőpanelekkel történő fűtés üzemeltetése a legköltségesebb fűtésmód. Míg egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán 14 forintból képes 1 kWh hőenergiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (infra- vagy fűtőpanelek esetén), akkor ez a költség 38 forintra nő.

Az infra vagy fűtőpanel 1 kWh energiából 1 kWh hőenergiát állít elő. Ezzel szemben a hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Az egyiket a hőszivattyú „jósági”, azaz hatékonysági foka (SCOP), a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifák („H” és „G” tarifa) jelentik.

Ha csak a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul – hiszen a hőszivattyú 1 kWh villamos áramból 3-4 kWh hőenergiát képes előállítani - akkor 1 kWh hőenergia 12-13 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor akár 7-8 forintra is le tud csökkenni.

Alacsony jövedelmű családok számára az üzemeltetési költségét tekintve legdrágább  fűtő- vagy infrapaneleket állami/uniós támogatásból elérhetővé tenni kontraproduktív lehet, még napelemes rendszerek telepítésével együtt is, hiszen a villamos áram előállítási és felhasználási fázis jelentősen eltolódhat, tároló kapacitás beépítése mellett is. Az energiatárolók kapacitása 5-15 kWh között mozog, mely jó esetben 2-3 napra képes a fűtéshez szükséges energiát tárolni.

A bruttó elszámolás kiemelkedően magas fűtésszámlákhoz vezethet az őszi, téli, napsütésben gyenge időszakban, mely az alacsonyabb jövedelmű családok esetén nemcsak megterhelő, de egyben a számlák kifizetésének elmaradásához is vezethet.[1]

Javasolt tehát egyedi fűtés esetén is a – levegő-levegő – hőszivattyúkat priorizálni, és mellé, bizonyos – kisebb alapterületű - helyiségekben, ahol nem éri meg hőszivattyút telepíteni, infra- vagy fűtőpanelt alkalmazni. Lásd Konkrét módosítási javaslatok a lakossági kiírás tervezetben, 4. pont.

Konkrét módosítási javaslatok a lakossági kiírás tervezetben

1. A lakossági kiírás 9. oldalán olvasható feltétel szerint „Minden ingatlan vonatkozásában a pályázati részvétel további feltétele, hogy az épület olyan műszaki állapotban legyen, hogy egyéb beavatkozás nélkül is alkalmas legyen a beruházás fogadására.”

Milyen objektív feltétel alapján szükséges azt mérlegelnie, és kinek, hogy alkalmas-e egyéb beavatkozás nélkül is a beruházás befogadására?

Mi a kockázata, és ki vállalja azt, ha utólag a pályázat elbírálója / ellenőrzést végző azt állapítja meg, hogy mégsem volt alkalmas a beruházásra?

2. A fűtéskorszerűsítési beruházás megvalósításával az épület érintett energetikai jellemzőinek meg kell felelni az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott, az adott beruházás tekintetében releváns követelményeknek.

Az infrapanelekkel és fűtőpanelekkel, azaz alacsony hatékonyságú villamos áram alapú fűtésmóddal, a TNM költségoptimalizált szintre vonatkozó előírása nem teljesíthető.

Tiszta elektromos fűtéssel – hőszivattyú nélkül - ugyanis az ingatlanok energetikai besorolása a hatályos 176/2008 rendelet és a 7/2006 TNM értelmében nem éri el a költségoptimalizált szintet, jellemzően GG energetikai besorolást lehet elérni tisztán elektromos fűtéssel.

3. A lakossági kiírás-tervezet 25. oldalán leiírtak szerint a levegő-levegő, illetve földhőt alkalmazó bármilyen jellegű hőszivattyú csak akkor számolható el, ha annak létesítéséről 3 eltérő regisztrált kivitelezőtől kerül árajánlat becsatolásra és közülük a legalacsonyabb árú ajánlatot adó kivitelezővel kerül vállalkozási szerződés megkötésre.

Érthetetlen, miért szükséges jobban megindokolni a hőszivattyú technológiával való fűtéskorszerűsítést, mint a fűtő- vagy infrapanelekét, holott mind a levegő-víz, mind a levegő-levegő, mind a geotermikus technológiát jóval hatékonyabb módon lehet üzemeltetni, mint a fűtő/infrapaneleket.

4. A lakossági kiírás-tervezet 18. oldalán leiírtak szerint a hőszivattyú csak házközponti fűtéssel rendelkező ingatlanok esetén támogatott műszaki megoldás.

A levegő-levegő hőszivattyúk, azaz a fűtőklímák ugyanakkor egyedi helyiségfűtő berendezések.

Javasolt tehát, hogy amennyiben nem rendelkezik egy ház központi fűtéssel, a levegő-levegő hőszivattyúkat engedjék be a támogatott, egyedi helyiségfűtő műszaki megoldások közé, hiszen a levegő-levegő hőszivattyúk ugyanúgy egyedi helyiségfűtőberendezéseknek számítanak, mint a fűtő- vagy infrapanelek, ugyanakkor üzemeltetésük jóval hatékonyabb azoknál (a hőszivattyú egységnyi villamosenergiából 3-4 egységnyi hőenergiát állítanak elő, a készülék jósági foka – azaz SCOP - függvényében).

5. A felhívás 2.1.2 a) és b) pontokban választható tevékenységek esetén az 5 kWp. napelemes kapacitás, valamint a 9 kW hőszivattyús kapacitás limit mértéke túlságosan alacsony, mivel a fűtés elektrifikálással járó energiaszükséglettel számolva, az ehhez szükséges napelemes rendszer méretezése legalább 3 kWp.

Javasolnánk megemelni a teljesítmény limitet napelemes rendszerek esetén 10 kWp. teljesítményre, valamint a levegő-víz hőszivattyúk esetén 12 kW teljesítményre.  A napelemes rendszer felső limit 5 kWp. értéke megfelelő lehet, ha az előző évi villamos energia fogyasztásra vetítjük ezt a korlátot, de villamos fűtés, valamint  az indirekt tároló működtetéséhez szükséges villamosenergia szükségletnek megfelelő méretezésű napelemes teljesítménnyel növelhető legyen az alap 5 kWp. rendszer méret. A számítás alapja az energetikai szakmérnök számítása lehet, hasonlóan a korábbi MFB 0%-os hitel termékhez szükséges energetikai számítások szerint.  

6.  Kötelező tevékenységként került feltüntetésre az akkumulátoros tároló felszerelése. Javasoljuk, hogy ez a munkanem, a választható tevékenységek körébe tartozzon, mivel az akkupakkos energiatárolás kevésbé költséghatékony megoldás.

Fontos szempont az is, hogy egy átlagos 25-30 éves élettartamú napelemes rendszer esetén, vélhetően legalább 4 alkalommal cserére szorulnak majd az akkumulátorok, melynek későbbi kedvezményezettek általi finanszírozása kérdéses.

Javasoljuk tehát ezt a tevékenységet a válaszható tevékenységek körébe áttenni, amennyiben a hálózati szolgáltató nem engedélyezné a hálózatra tápláló rendszer megvalósítását (sziget-üzemmód esetén), illetve amennyiben a pályázó hibrid napelemes rendszert kíván megvalósítani.  

7. Szintén kötelező tevékenységként került feltüntetésre a nyílászáró-csere. Amennyiben a nyílászáró állapota megfelel a jelenleg hatályos energetikai előírásoknak, javasolnánk törölni ezt a kötelező munkanemet.

A pályázati részvétel előfeltétele, hogy az épület olyan műszaki állapotban legyen, hogy egyéb beavatkozás nélkül is alkalmas legyen a beruházás fogadására, azaz e feltétel sem indokolja a kötelező nyílászárócserét.

8. Javasoljuk, hogy a napelemes munkanem esetén a tervezés – engedélyezés kötelező tevékenységként kerüljön feltüntetésre, a jelenlegi válaszható tevékenység helyett, valamint itt is legyen szükséges energetikai tanúsítvány elkészítése, mivel az uniós jogszabályok szerint ki kell mutatni a projekt megvalósítása kapcsán keletkezett CO2-csökkenés mértékét.

9. Javasoljuk, hogy a napelemes rendszerek megvalósítását ne korlátozzák kizárólag tetőre telepítéssel megvalósítani, mivel vannak olyan ingatlanok ahol nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő tájolású tetőfelület. A szolgáltató engedélyezése alapján mind a földre, tetőre, kerítésre telepítés is elfogadható legyen.

10.  A felhívás tervezet szerint a beépített napelemek összesített névleges teljesítménye legfeljebb 20%-kal haladhatja meg az inverter teljesítményét. Javasoljuk ezt a pontot javítani +/– 20% tolerancia mutatóra, mivel a háztartások villamosenergia igénye évek alatt növekszik, ezért érdemes a támogatással megvalósult napelemes rendszerek bővíthetőségi lehetőségét figyelembe venni.    

11. Kizárólag olyan hőszivattyú beszerzése támogatható, melyek F-gáz tartalma alacsony ÜHG kihatású (GWP értéke alacsony). Ezt javasolt pontosítani, mit értenek ’alacsony’ GWP érték alatt (lsd. 24. oldal). A verseny korlátozása mindenképpen elkerülendő.

12. 3 pont, 25. oldal:

A levegő-víz hőszivattyús rendszer fajlagos költségmaximum értéke mellett javasolnánk, hogy a rendszerhez kapcsolódó fűtéskorszerűsítés (szekunder kör) kiépítésére is kerüljön meghatározásra a fűtéskorszerűsítés megvalósításához szükséges fajlagos költségmaximum.

Amennyiben a hőleadók korszerűsítésével is számolunk, akkor a fajlagos költségmaximum nem elegendő. Ezt az értéket, meg kell emelni és meg kell határozni, hogy a fűtött légköbméter alapján pl. 4200 Ft / m3 értékkel lehetne számolni.

Hőleadók korszerűsítése nélkül a hőszivattyús rendszerekben rejlő potenciál nem kihasználható.

A levegő-levegő hőszivattyú árára és kivitelezésére nincsen elszámolható fajlagos költség meghatározva. Ezt javasolt pótolni.

1 kWp. napelemes rendszer fajlagos költsége nem elegendő, amennyiben kötelező hibrid invertert alkalmazni, a kötelező energiatárolás miatt.

13. A tervezet kiírás szerint, a tervezés, engedélyezés, kötelező nyilvánosság, valamint az energetikai tanúsítványok összköltsége maximum az elszámolható kivitelezési költségek 5%-a lehet. Ezt módosítani javasolt a projekt teljes költségvetésének 5%-ra.

14. Javasolnánk, hogy a pályázat benyújtása előtt szükséges kötelező műszaki előkészítési tevékenységek körébe tartozó költségek legyen a pályázatban elszámolhatók abban az esetben is, ha ennek megkezdése a pályázat benyújtása előtt történt, illetve ennek kapcsán, már számla keletkezett.

Ilyen előzetes költségek pl. energetikai tanúsítványok, tanulmányok, hálózat fejlesztés, műszaki előkészítés költségek.

15. Energetikai tanúsítás:

Amennyiben épület energiahatékonysági beruházásra is sor kerül a pályázati projekt megvalósítása kapcsán, szükséges köztes energetikai tanúsítást is készíteni. Jelen pályázati kiírás tervezet erre nem tér ki, javasolnánk ennek beemelését a szövegezésbe.

16. Az egyértelműség miatt javasolnánk költségvetési mintapéldákat beletenni a kiírás szövegébe, mivel nem látható pontosan, hogyan állnak össze a maximálisan elszámolható költségek.

17. A szállítói előleg 30%-os mértékét javasolnánk megemelni 50%-ra, az MFB 0%-os hitelkonstrukcióhoz hasonlóan.

Indoklás: a megnövekedett pályázati igényekkel nem arányosan növekedtek a kivitelezői kapacitások, ezért azon kivitelező cégek, melyek a regisztrációt követően megfelelnek, mint regisztrált kivitelezők, azok számára a finanszírozás legyen akadálymentes és minél gyorsabb megvalósítást tegyen lehetővé a projekt megvalósítása közbeni gyors pénzlehívás – szállítói előleg (50%) , részszámla, végszámla (a kivitelezési összeg 10%-a.)

[1] Az MFB kamatmentes hitelkonstrukcióban valósultak meg csak villamos áram alapú, napelemmel kombinált, villamos kazánnal, illetőleg fűtőpanellel történt fűtéskorszerűsítések, melyek alkalmasak lehetnek esettanulmánynak. Különbözetként, a napelemmel megtermelt áram mellett akár többszázezres elszámolószámlát kellett befizetni.

Tisztelt Pályázatkiíró! 

Az alábbi észrevételem lenne .  A napelemes fűtés hőszivattyúval  működik ugyan de rendkívül drága a kiépítése , karbantartási költsége + garanciális időn túli javítása komoly összegeket emészthet fel . A " szegény" családok esetében  kétséges meddig üzemel ez a drága rendszer .Ezért javaslom csak az 5 KW rendszer támogatását de itt a teljes rendszerre minimum 10 éves garanciaidővel . Az 5 kw fűtésen kívül ,  nagy általánosságban ( itt nem veszem számításba az elektromos autókat hiszen "szegény" családokról beszélünk ) mindenre elég .Ez tartós rezsicsökkentés lenne a támogatottak részére . Ez a módosítás lehetővé teszi a pályázati igény benyújtásának , ellenőrzésének  az egyszerűsítését, ezáltal a célközönség jobban elérhető .

A fenti módosítás lehetővé tenné , hogy a  támogatás oda kerül ahol a legnagyobb szükség van rá . ÜdvözlettelHorváth Szabolcs 

A pályázat kiírásakor örültem annak, hogy nagycsaládosként ilyen lehetőség elérhetővé vált. Ugyanakkor azt látom, hogy nagycsaládosként (4 kiskorú gyermek, 7-en élünk egy háztartásban) hiába törekszem klímasemlegsségre, azt ezzel a pályázati kiírással sem tudom elérni. Évekkel ezelőtt sikerült a villamosenergia fogyasztásunkat napenergiával kiváltani (3kw). Ugyanakkor a fűtés és a használati melegvíz kiváltása ezen pályázati kiírás keretében lehetetlen, mert a kapacitások meglehetősen szűkek.

Azt gondolom, hogy a 150 négyzetméteres hasznos alapterület nem sok egy 7 tagú család számára. Ilyen méretű ingatlan fűtése és melegvízzel ellátása nem lehetséges a kiírt maximális kapacitással, különösen úgy, hogy már rendelkezem napelemmel a villamosenergia kiváltására.

A napelemes kapacitásnak az elvárható lakásmérethez kellene igazodnia, valamint függetlennek kell lennie a villamosenergia céljából telepített napalamektől, mivel az más célt szolgál, független a pályázat céljától.

A pályázatból kizárták a tènylegesen "energia szegénységben" lèvő kisfogyasztókat azzal a kitètellel, hogy a megvalósîtandó kapacitás nem haladhatja meg az előző èvi átlagfogyasztást.  Korrekt lenne a nem haladhatja meg a megvalósîtandó kapacitás az előző èvi dupláját pl. 

Tisztelt Pályázatírók!

A következők a javaslataim, észrevételeim és kérdéseim a most indulni készülő "napelemes-hőszivattyús" pályázattal kapcsolatban.

Amennyiben a pályázni kívánó már használ napelemes rendszert a meglévő szokásos háztartási fogyasztói (világítás-lámpák, háztartási gépek, műszaki cikkek, stb...) energiafelhasználásának kiváltására, de a fűtése jelenleg gázkazánnal van megoldva, ugyanakkor a pályázat hatására a fűtéskorszerűsítés érdekében a hőszivattyús rendszerre szívesen váltana, akkor szükséges a meglévő napelemes rendszere mellé még további napelem panelekkel bővítenie, hogy így, ezekkel az újabb napelem panelekkel a fűtés váltás miatt megnövekedett villamosenergia igényét is ki tudja váltani napenergiával. Javaslatom (és bízom benne hogy a pályázatnak is ez a célja), hogy amennyiben meglévő napelemes rendszer mellett fűtéskorszerűsítés a cél, a napelemes teljesítmény korlát, az 5kWp a BŐVÍTÉS!!! maximális mértéke legyen (az 5kWp-nyi érték ne az ingatlan által -a korábbi napelem telepítési teljesítménnyel is hozzászámolva-, az összesen üzemeltethető és megengedett napelemes össz. teljesítmény legyen). Gondoljunk csak bele abba is, ha maximalizálni szeretnék az 5kWp-es teljesítményt, ez könnyen "kijátszható", hiszen ha annak akinek jelenleg nincs napelemes rendszere, most a pályázat keretében felszereltet 5kWp-nyi teljesítményű napelem mennyiséget, majd a pályázat lezárta után bármikor tudja bővíteni akkora teljesítményre amennyire szükséges van. Így a páylázatból azok kiesnek akinek már van napelem rendszere ( akik korában gondolkodtak már "zöldben", ami a pályázati célkitűzései is), míg akik a pályázat után valósítják meg a nagyobb össz teljesítményű rendszerüket, ők tudnak pályázni.

Ha semmiképp nem tudnak eltérni az 5kWp-es megengedett össz. teljesítménytől, akkor az is indulhasson a pályázaton, akinek van már napelemes rendszere (de a teljesítmény korlát miatt bővíteni nem engedi a pályázat) és "csak" fűtéskorszerűsítéssel, pl hőszivattyúra váltással szeretne még "zöldebben" élni.

A 2.1.2 a) pontban szerepel, hogy amennyiben a nyílászáró megfelel a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek, abban az esetben azok megvalósítása elfogadható. Sajnos ez a mondat még nem szerepel a 2.1.2 b) pontban, javaslom ennek a pontnak is a kiegészítést.

Korábbi HET az. számúos energetikai tanúsítvány ((ha nem történt azóta energetikai fejlesztés az épületen) is elfogadható legyen a beruházás előtti állapot igazolására!

Amennyiben fűtéskorszerűsítés a cél, hőszivattyúra váltás esetében indokolt a gépészeti tervező munka, így ne csak a napelemes tervezési díj legyen elszámolható, hanem az ezzel összefüggő gépészeti tervezési díj is!

Köszönöm, hogy meghallgattak és bízom a pozítiv fejleményekben. Jó munkát önöknek!

Üdv.,

Nyuli Tamás

Tisztelt Pályázatírók!

Egyetértek korábban tett véleménnyekkel miszerint a pályázat 1.3 (PÁLYÁZATTAL ÉRINTETT ÉPÜLETEK KÖRE) pontját bővíteni/módosítani kellene, hiszen több olyan épület van amit lakóházként, életvitel szerűen állandó lakhelyként szolgál egyes családoknak. Természetesen megfeleljen minden egyéb követelménynek amit a kiírásban tüntettek fel, de ne ahhoz legyen kötve egy épület, hogy miként szerepel a tulajdoni lapon.

Tisztelt Kiíró!

A felhívás tartalmazza a 3 fázis bevezetésének maximális bruttó költségét: az illetékes elosztótársaság hatályos díjszabása szerint 57.600 forint. Ez az összeg a három fázisra bővítés esetében + 16 A-rel történő bővítés esetében bruttó 3 600 Ft/A értéket takar. Az E.ON oldalán a bővítés amperenként nettó 3 900 Ft. A különbözet kit terhel, ha nincs önerő? Javaslom, hogy kerüljön megemelésre ez a fajlagos összeg.

Továbbá, ugyanitt a nyílászárók cseréjére vonatkozó költséget négyzetméter alapján határozza meg a felhívás, amiből az fakad, hogy a több ablakkal, és így nagyobb négyzetméter ablakfelülettel rendelkező lakóházak ezen költsége is magasabb lehet, és a kivitelezői költség magasabb lehet, mit a támogatási összeg.

TKG

A pályázat kiírása túlszabályozza a tevékenységeket. Kérem ne legyenek kötelező csomagelemek és alulkonfigurált konstrukciók! Minden pályázó had dönthesse el, hogy a saját hàzában milyen beruházás ami gazdaságosan integrálható. Ne erőltessenek felesleges (részben haszontalan) kényszermegoldásokat a kötelező csomagokkal! Költsük el ésszerűen a pénzt!

A cél a CO2 csökkentés!! Legyenek szabadon választhatóak a tevékenységek melyeket ki kell egészíteni a födém és a homlokzat szigeteléssel!

Sokkal több értelmét látnám ha a pályázati feltétel az egy bizonyos mértékű energetikai besorolás javulás lenne.

A megvalósításhoz az ésszerű eszközt pedig a tulajdonos dönthetné el annak alapján ami számára a legjobb ami a ház adottságaihoz legjobban megfelel! Köszönöm. 

Tisztelt Kiíró!

A tervezet szerint a napelemes rendszer támogatásánál a család előző évi átlagos fogyasztását veszik figyelembe. Olyan esetben, amikor nincs előző évi átlagos fogyasztás (pl. abban az évben szerezték az ingatlant vagy korábban nem laktak benne), javasolt kivételi szabályt megállapítani és pl. egy ugyanannyi főből álló átlagos családi fogyasztást figyelembe venni vagy a ház tervezett fogyasztását.

Az 5 kWp teljesítményű napelem rendszer kevés lehet egy több főből álló család fogyasztásához, különösen olyan esetben, ha pl. az ingatlan teljes energiaszükségletét villamos energiával kell biztosítani, mert a területen nincs földgáz szolgáltatás.

A műszaki tartalom legyen választható. Pl. ha az ingatlanban (régi ingatlan) nincs egyedi központi fűtés rendszer jelenleg, akkor se csak fűtőpanelre lehessen pályázni, hanem hőszivattyús rendszerre is, a pályázó választása szerint.

Ha a hőszivattyú bekerülési költsége (kapott árajánlat alapján) magasabb, mint a kiírás szerinti elszámolható költség, akkor az elszámolható költség erejéig megigényelhető-e a támogatás a drágább berendezésre is (az azon felüli részt önerőből kell fedezni)?

Ha saját finanszírozásban elindult már a felújítás, átalakítás, bővítés, ez ne legyen kizáró ok, legyen lehetőség a támogatható műszaki tartalmak megvalósításához pályázati támogatáshoz jutni. 

A pályázat mellett - más műszaki tartalomra - igénybe vehető lesz az otthonfelújítási támogatás is?

Köszönettel

Tisztelt Kiíró!

Csatlakozom az előttem szólókhoz, miszerint törlésre javasolt, hogy csak a használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan, és állandó bejelentett lakcímmel rendelkező pályázó legyen jogosult a támogatásra. Ezzel a korlátozással kizárják az épülő ingatlanok körét (nincsen használatbavteli engedély, és még nem ott lakunk). 

A támogatás nélkül az épülő családi házunkba biztosan gázkazánt (!) fogunk telepíteni. Szeretnénk hőszivattyút, de az ára már nem fér bele a költségvetésbe, viszont ha támogatás kapható rá, akkor megvalósul a pályázati cél, miszerint megújuló energiával (napelem telepítését mindenképpen tervezzük) biztosítható a HMV előállítása és a fűtés (kiváltható a leendő gázkazánt).

Tisztelettel

Több észrevételem is lenne:

1) A Felhvás szerint a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást. Szerintem ezt a rendelkezést el kellene törölni, és csak 5kWp-ban maximalizálni. A háztartások energiafelhasználása évről évre nő, így a most elkészített napelemes rendszer nem fogja évek múlva már fedezni az energiafelhasználást, ha a 2020-as mennyiséghez van igazítva a napelem kapacitás.

2) Nem olvastam arról semmit, hogy pályázhat-e, akinek nincs személyi jövedelemadója, de más forrásból (pl. egyéni vállalkozó) magas a jövedelme.

3) Lehet-e pályázni olyan ingatlanra, amelynek magánszemélyek a tulajdonosai, de vállalkozás székhelyeként is be van jelentve? (Mondjuk egy család esetében az egyik szülő egyéni vállalkozó, és a házuk a székhely.)

Tisztelt Kiíró!

Nagy örömmel vettem a pályázat kiírását. Ugyanakkor az alábbi észrevételt teszem. 

Az egy főre jutó összevont jövedelem megemelését javaslom minimum 7 millió forintra , és egyben más jövedelmek figyelembe vételét is a számításnál (pl. osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem, vállalkozói osztalékalap, KATA szerinti jövedelem) az alábbi indokok alapján:  ha a bevallásban szereplő összevont jövedelem  kerül meghatározásra, akkor egy olyan család, ahol nem lehetett gyermek és csak összevont jövedelme van,  már nem részesülhet támogatásban és egy "egyéni vállalkozó, társas vállalkozó" aki garantál bérminimummal eszközök vállalkozói kivétet, de pl: van még osztalékból, vagy vállalkozásból kivont jövedelme az már igen. Vagy pl. egy 2020. évben őstermelőnek, kistermelőnek minősülő személy  akinek "nem" volt összevont jövedelme a költséghányad igénybevétele miatt már részesülhet. 

Üdvözlettel

Tisztelt Támogató! Kérdésem, hogy abban az esetben, ha idén vásároltuk az ingatlant és korábban a nevünkön nem szerepelt villanyóra, akkor hogyan tudjuk igazolni az előző éves áramfogyasztásunk? Illetve abban az esetben, ha hőszivattyú kerül beépítésre az áramfogyasztás drasztikusan változhat. Javasolnám a megfogalmazott kitétel helyett energetikus, vagy a napelemes beruházást végző vállalkozás szakértőjének bevonását, aki a háztartás valós - a beruházással létrejövő - energiaigényéhez tudja tervezni a rendszert. Köszönettel, BM

Tisztelt pályázatírók!

Azzal a problémával forulok önökhöz, ami igazából sokakat érint.

2021. évben kezdtünk építkezni egy kis Somogy megyei faluban,.

Az építkezés elkezdése után egy sor nem várt akadályokba ütköztünk az anyagárak, illetve  a munkadíjak emelkedése miatt.

Hitelből, és CSOK-ból építkezünk, három kis gyermeket nevelünk a feleségemmel, mind a ketten alkalmazottak vagyunk.

Ez a pályázat nagyot segítene abban, hogy be tudjuk fejezni az építkezést, mivel az költségek elszaladtak.

Arra kérném önöket, hogy a pályázati feltételek közül vegyék ki a használatba vételi engedély meglétét, amivel mi is pályázni tudnánk, és ezzel sok kisgyermeke család helyzetét könnyítenék meg.

A pályázat indulásáig nem fogjuk tudni befejezni az építkezést, és így pályázni sem lehetséges nekünk.

Előre is köszönettel:  Botos András

Tisztelt Pályázatkiíró!

Kérésem, hogy a nyílászárók cseréjére vonatkozó azon megszorítást, hogy csak műanyag ajtó/ablak építhető be, töröljék! A műanyag környezetszennyező, előállítása fokozottan energiaigényes. Ezen felül, ha korábban már megkezdték egy házon a régi nyílászárók cseréjét hőszigetelt és fa alapanyagúakra, akkor a kétféle - fa és műanyag - ablak és ajtó ugyanazon az épületen a legkevésbé lenne esztétikus!

Kérdésem, hogy az elmúlt esztendő villanyáram fogyasztásába a "nappali" áramon kívül a "vezérelt" is beszámítandó? Ez utóbbit jellemzően a villanybojler és a hőtárolós villanykályhák használják. Ezen pályázat keretében kicserélhetőek-e ez utóbbiak korszerű elektromos fűtőpanelekre - tekintettel arra, hogy a fűtőpanelek energiafelhasználása a pontos elektronikai szabályozásnak köszönhetően kisebb, mint a régi hőtárolós villanykályháké?

CSOK-kal épülő új ház esetén, aminek a használatbavételi engedélye várhatóan október hónapban meglesz, s amelyik a legteljesebb mértékben megfelel a szigorú hőtechnikai követelményeknek, 3 x 25 A is a rendelkezésre áll, sőt, az építési engedélynek megfelelően fűtőpanelekkel tervezik azt fűteni - a fűtőpanelek már beüzemelve a helyükön vannak - lehet-e napelemre és akkumulátorra pályázni? Ebben az esetben kell-e két energetikai tanusítvány?

Köszönettel: R.Z.

Tisztelt Pályázat Kiíró!

A pályázati kiírás tervezet 1.3 PÁLYÁZATTAL ÉRINTETT ÉPÜLETEK KÖRE érthető okokbók szűkíti a társasházak körét de annak maximum 6 lakásosra való szűkítése túlzó. Javaslom, hogy biztosításra kerüljön minden 10 albetétet meg nem haladó társasházban levő albetét részére a pályázati lehetőség.

Bízva észrevételem figyelembevételében, sikeres kiírást kívánok!

Füstös Attila

Előttem is jelezték, hogy érdemes lenne megfontolni a jövedelemhatár módosítását. Ha a családban nincs gyerek (és így az egy főre jutó jövedelmet nem csökkenti) akkor nagy eséllyel felette van az évi 4850000 Ft-nak. Így is a legtöbb felújításra fordítható támogatás csak a gyermekeseknek jár, nem találom igazságosnak, hogy ebből is kizárják azt, akinek nincs, még ha csak közvetetten is. Valóban meg kellene vizsgálni, hogy mennyi pl. a lakáshitel mert az egyértelműen csökkenti a rendelkezésre álló bért, illetve a bruttó helyett a nettót nézni. 

Tisztelt Cimzett!

A kíírásban szerepel, hogy 2020. évi, a személyijövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelem egy főre jutó összege 0 forint és4.850.000 forint2 közé kell essen. Csaladunk 2021-ben született gyermekkel bővült, így az egy főre vetített jövedelemmel az előírt határ alá kerültünk. Kérdésem az lenne, hogy a pályázat beadásának időpontja számít-e az egy főre jutó jövedelem meghatározásában? Ha nem akkor milyen dátum ez pontosan?

Köszönöm válaszát!

LJ

Tisztelt Pályazatíró!

Örömteli a pályázat ilyen széleskörű elérhetősége és intenzitása. Én szeretném javasolni, hogy a támogtást ne csak napelemmel nem rendelkező házakra lehessen igénybe venni, hanem már meglévő rendszerek bővítésére, panelek számának nővelésére esetleg inverter cserére is. Ennek oka egyrészt az, hogy a ma működő háztartási kiserőművek egy része már lassan 15 éves elmúlt, korszerűtlen, illetve a háztartások energiaigénye is folyamatosan növekszik. Másrészt éppen ezekben a hetekban kerülnek a háztartásokba a nyári lakossági, taxi és gazdasági társaság elektromobilitás pályázaton támogatást nyert elektromos járművek, amelyek töltése szintén jelentős részben otthonról fog történni, így aki ezekkel a fogyasztókkal korábban nem tervezett most biztosan túl fogja lépni a napelemrendszere által megtermelt energia mennyiséget, így indokolt lehet azon rendszerek ésszerű keretek között végzett bővítése. Ezen túl számtalan háztartás váltja, váltotta ki az eddigi vegyesztüzelésű/gáz kazánját elektromos alapú rendszerekkel, ami szintén jelentős elektromos áram fogyasztás növekedést eredményez.

Kérném a fentiek mérlegelését és a pályázat kiírás lehetőségekhez mért módosítását.

Köszönettel,

Dr. Bárdi Gábor

Tisztelt Címzett,A 2.1.2 b)-re pályázni kívánók esetében a Nyílászárók cseréje elkerülhető amennyiben azok megfelelnek az energetikai elvárásoknak? Mi a pontos elvárás a nyílászárók irányába? Mikor kerülhető el a csere?

Tisztelt Pályázatkiíró! 

A pályázat beadás módja , lehessen hivatásos pályázatíró még ha a költsége nem is elszámolható,

lehessen esetlegesen fűtés kiváltására még esetleg inverteres klíma is  

Tisztelt Pályázatkiíró!

Nagy örömünkre szolgál, hogy meghírdették ezt a pályázatot. Már nagyon régóta szeretnénk családi házunkat napelemekkel felszerelni, ezzel is csökkentve havi számláink összegét. Sajnos alacsony jövedelmi viszonyunk miatt a korábban meghírdetett pályázatok, támogatott hitelek esetében a meglévő lakáshitelünk mellé már nem kaptunk az előfinanszírozást, önerőt fedező hitelt, így ezekben nem tudtunk részt venni. Kérem, hogy a pályázatok elbírálása során helyezzék előre azokat, akik valóban alacsony jövedelemmel rendelkeznek. A korábbi hozzászólásokban szereplő jövőbeni elektromos autók beszerzése és a megállapított jövedelmi keret emelése iránti igény inkább már magasabb keresetű személyeket sejtet.

Tisztelettel: HNM

Ha a villanyóra az ingatlan tulajdonosának tulajdonában van, azonban a számlát nem a tulajdonos magánszemély, hanem annak kft-je fizeti, jogosult-e pályázni? Várható-e a támogatással kapcsolatban, hogy a napelemes rendszerek fajlagos költsége differenciálva lesz a rendszer méretétől függően? Ezt az indokolja, hogy a kisebb rendszerek fajlagos ára magasabb mint 520.000 Ft.

Az akkumulátorral együtt a hálózatra is termelő, hibrid rendszerek már engedélyeztethetők a szolgáltatóknál. Azonban hibrid rendszerek akkumulátorral együtt már nem mindegyik szolgáltatónál engedélyeztethetők. Ahol igen (MVM-EMASZ, E-ON) ott többnyire többlet kiviteli tervek csatolása mellett. Például Pest megyében a volt ELMŰ területen  08.31-ig nem volt engedélyeztethető. Az új szolgáltató (MVM Next) esetében ez még nem ismert, de vélhetőleg ezidáig nem változott a dolog.

Tisztelt Pályázatkiíró! 

Kérem fontolják meg a központi fűtéssel nem rendelkező ingatlanok esetén is (gáz konvektoros fűtés), a hőszívattyús, hűtő-fűtő klímák támogatását, hiszen az ezen ingatlanokban felszerelt hűtő-fűtő klímák szintén tökéletesen megfelelnek az elektromos árammal történő fűtés feltételeinek, valamint hatékonyságuk szintén alkamassá teszi ezeket az eszközöket a fűtés elektromossá alakítására.Amennyiben egy-egy  ilyen ingatlanon már akár 10-15 évvel ezelőtt felszerelésre kerültek hűtő-fűtő klímák, melyek azóta elavultak, rossz hatékonysággal működnek és mellé beszerelésre kerül még infrapanel/fűtőpanel is, az nem tűnik túl szép és hatékony megoldásnak hiszen az elavult eszköz funkciójának csak a felét fedi le egy infrapaneles fűtés. Tehát valószínűleg továbbra is maradni fog az elavult klíma is.Ebben az esetben mindenképpen az lenne a megfelelő megoldás, hogy az elavult rendszert modernizálni lehessen.Továbbá mivel az utóbbi években a klímák telepítési / cserélési költsége elég nagyot nőtt, így azok a családok, akik 10-15 évvel ezelőtt még meg tudták oldani egy hűtő-fűtő klíma beszerelését, ám az Önök által megszabott jövedelem korlát alatt vannak jelenleg, azok a háztartások biztosan nem fogják tudni modern gépre cserélni a már meglévő korszerűtlen eszközöket ezen támogatás nélkül. Mivel a pályázat elsődleges és kiemelt célja, hogy minél korszerűbb, környezetkímélőbb és takarékosabban működő eszközökre cseréljék a kevés jövedelemmel rendelkező háztartások is a fűtési rendszerüket, ezért fontos lenne kibővíteni a pályázat keretein belül beszerezhető eszközök listáját minden elektromos fűtésre alkalmas eszközre, mely költséghatékony és takarékos módon kerül beszerzésre, valamint megfelel a pályázat elsődleges célja szerinti fűtéskorszerűsítésre. Kérem a Hatóságot vizsgálja felül és bővítse ki a pályázat keretein belül beszerezhető fűtő eszközök listáját.  Tisztelettel, D. 

Tisztelt Pályázatkiíró!

A rendszer kiépítésénél az előző évi áramfogyasztással kapcsolatban lenne észrevételem, kérdésem. Az előző év pontosan mit jelent? Ahogy a jövedelmi adatoknál, úgy itt is a 2020 évi fogyasztást nézik vagy a pályázat benyújtásától visszafele számított egy évet? Az első eset sokszor már nem az aktuális helyzetet mutatja. Az otthonfelújítási program keretében sokan klímaberendezéseket, beépített elektromos konyhai eszközöket vásároltak. Mi alapján kell igazolnom a fogyasztást? A szolgáltatótól kell kérnem nyilatkozatot erről, vagy a 3 fázis bekötése miatti óracsere értékei és az előző elszámoláskor mért értékek lesznek a mérvadóak?  Az éves elszámolás áprilistól áprilisig tart, így ha az elszámoló számlát veszik alapul az sem egy év fogyasztását mutatja. Ha az elektromos szolgáltatóval kötött szerződés a férjem nevén van, akivel 50-50%-ban közös az ingatlan és a bankszámlánk is, de én adnám be a pályázatot, akkor ez nem jelent-e problémát?

Köszönettel: HNM

Tisztelt Pályázatíró!

Nagyon nagy örömömre szolgált, hogy a Kormány ilyen módon is támogatja, hogy a lakóépületeket meújuló energiaforrással lássák el, illetve energiahatékonysági korszerűsítást hajtsanak végre.

Azt, hogy a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást, azonban kérem szépen átgondolni, hiszen tavalyi fogyasztás nem fedi le a jövőbeli fogyasztást (ebben az évben az otthonfelújítási program keretében 4 db klíma került elhelyezésre, amivel télen fűteni is kívánunk. Nagyszerű lenne olyan napelemes rendszert telepíteni, ami ezt az idén beépített eszközöket is kiszolgálná. A szennyezőanyag kibocsátának csökkentése érdekében, amennyiben napelemes rendszer kiépítésre kerül, szeretnénk elektromos autót is tölteni. Ez a fogyasztási igény a tavalyi számlánkon még nem jelentkezett, azonban a kiépítésre kerülő rendszernek fedeznie kell a közeli célokat is. 

A teljesítmény maximalizálását megértem, de, hogy az előző évi átlag fogyasztást vegyék figyelembe, azzal a döntéssel nem tudok egyetérteni, ezért kérem szépen átgondolni, hogy egy mükődőképes rendszert lehessen létesíteni.

Köszönöm a lehetőséget, hogy a pályázat tervezetet véleményezhettük.

Tisztelt Pályázatkiíró!

Kérem megfontolni az 1. műszaki tartalom esetén, aki csak napelem rendszerben gondolkodik, hogy hibrid napelemrendszer is a pályázat része legyen, aminek lényege:

-a napelem hátoldalán folyadék áramlik (napkollektor)

-a folyadék folyamatosan hőenergiát állít elő

-a folyamatosan áramló folyadék hűti a napelemet, így az jobb hatásfokkal működik és lehetővé teszi a kisebb panelfelület telepítését

A napelem ennek a folyamatnak köszönhetően jobb hatásfokon működik, mert nem melegszik túl még a meleg nyári napokon sem, ugyanis a panelek hatásfoka a hőmérséklet növekedésével jelentősen romlik. Ráadásul mindeközben a felmelegített folyadékkal meleg vizet állíthatunk elő háztartásunk számára. Ezzel tulajdonképpen egyszerre valósul meg az elektromos áram termelése (hibrid inverter+akumulátor) és a meleg víz előállítása egyetlen rendszeren belül napenergiával.

Ha ez a rendszer is támogatottá válna, akkor pl a használati melegvíz előállítására is beállítanék pályázati összeget (pl. HMV tartály).

Tisztelettel: N.Sz.

Tisztelt Pályázatkezelő!

A felhívással kapcsolatban az alábbi észrevételeink vannak:

1. A pályázat tervezetben ellentmondásosan jelenik meg a hőszivattyú típusára vonatkozó elvárás ( levegő-víz, levegő-levegő, talajhős szivattyú, stb.). Pontosítani kellene, hogy milyen hőszivattyúk szerepelhetnek a pályázatban. Célszerű minden típust támogatni, mert az adott helyszíni adottságokhoz legjobban illeszkedő hőszivattyút célszerű kiválasztani.

2. A 3.1 pontban szereplő fajlagos költségek nem reálisak (alacsonyak, a piaci árnál is kevesebb), mind a hőszivattyúknál, mind pedig a villamos tárolóknál.

3. Abban az esetben, ha napkollektoros hőtárolós HMV rendszer van kiépítve jelenleg az ingatlanban, amelynél a fűtést a napkollektor mellett közvetett melegvíz fűtés biztosít (földgáz és hőcserélő), akkor szükséges-e a HMV előállítását is villamos energiára átállítani?

Köszönettel: T. Z.

Tisztelt Jogalkotó!

A pályázattal érintett épületek köre a tervezet szerint családi ház, lakóház vagy társasház legfeljebb 6 lakással. A külterületi lakóingatlanok, mint például "gazdasági épület lakófunkcióval", ezáltal kiesnének a pályázati körből. Kérem, terjesszék ki a pályázati lehetőséget az ezekben az ingatlanokban élő és ott állandó lakcímmel rendelkező honfitársaink számára is, annál is inkább mivel a külterületi ingatlanok infrastrukturális ellátottsága az átlagnál rosszabb.

Köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

Amellett, hogy a pályázat alapvető céljával (kizárólag energiamegtakarítást és/vagy a szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményező épületenergetikai korszerűsítés megvalósítását célzó beruházások támogathatók) maximálisan egyetértek, néhány észrevételem lenne a pályázat jelenlegi formájával kapcsolatban, melyet az alábbi leírásokban próbálok részletesen bemutatni.

Valószínűleg egy átgondolatlanság következménye vagy elírás, de nagyon fontos részlet: jelen kiírásban a 2.1.2. b) pontnál, azaz a "házközponti fűtési rendszerrel rendelkező ingatlanok" esetében lehetséges levegő-levegő hőszivattyús rendszer, egyszerűbben fogalmazva klímás fűtés kiépítése. Egy klímás fűtési rendszer teljes mértékben független egy meglévő házközponti fűtéstől és épp a másik 2.1.2 a) pontnál megfogalmazott "házon / lakáson belüli központi fűtési rendszerrel nem rendelkező" esetben van igazán relevanciája. Azonban mivel egy meglévő, de elavult 30-50 éves házközponti fűtés esetében is alternatívaként merül fel a levegő-levegő hőszivattyú, ezért én azt tartanám logikus döntésnek, ha mind az 2.1.2. a), mind pedig a 2.1.2. b) esetben is megengednék levegő-levegő hőszivattyús fűtés kiépítését. 

Pár példával szeretnék rámutatni, hogy miért elhibázott a napelemes rendszer támogatott teljesítményét 5 kWp-ben, a beépített hőszivattyús teljesítményt 9 kW-ban korlátozni.

Tfh., 2.1.2. a) pont szerinti beruházást valósítják meg a jelenlegi kiírás szerint egy teljesen átlagos egyszintes 80-100 nm-es kádár-kocka családi házon. A túlbecslés veszélye nélkül mondhatjuk, hogy még a nyílászárók cseréjével is csak kb. 8-10 kW-ra csökken az épület méretezett maximális fűtési teljesítményigénye, amivel a fűtésre betáplált energiaigény szezononként 12-16.000 kWh körüli érték. Ha ezt az igényt a fix COP=1-es infrapanelekkel és/vagy fűtőfilmekkel tápláljuk be, akkor a villamosoldalon jelentkező energiaigény pontosan az említett 12-16.000 kWh lesz. 1 kWp-nyi átlagos tájolású napelem nagyjából 1.100-1.250 kWh energiát termel évente. Ezekkel a számokkal CSAK A FŰTÉS kiváltására 10-14 kWp-nyi névleges teljesítményt kellene beépíteni. Egy átlagnál szegényebb tulajdonos esetében, aki nem tud egyéb, az energiaigényt csökkentő beruházást (homlokzati, födém, padló stb. hőszigetelést) megvalósítani és az 5 kWp feletti részt sem tudja kifizetni saját zsebből, a beruházás egy "pénznyelővé" változtatja az ingatlan fűtési rendszerét, hiszen az 5 kWp-vel éves szinten megtermelhető nagyjából 6.000 kWh-nyi villamosenergiát még saját zsebből kell kiegészítenie 12-16.000 kWh-ra 200-350.000 Ft-ból. -> 2.1.2. a) pont ebben a formában teljesen elhibázott

Tfh., a kiírás megváltoztatásával a fenti esetben lehetőség lesz levegő-levegő hőszivattyúkat (aka. klíma) is beépíteni támogatott formában. Ekkor a valós SCOP = 3,5 körüli értékekkel számolva a fűtés villamosenergia-igénye 3.500 - 4.500 kWh körüli csökkenhet. Hozzászámolva egy átlagos háztartás évi 2.000 - 2.500 kWh-nyi normál villamosenergia-fogyasztását ismét túlvagyunk az 5 kWp-s rendszertől elvárható nagyjából 6.000 kWh-nyi energián és még HMV-t nem is gyártottunk! A HMV gyártás ezen felül még 1-2.000 kWh-nyi éves energiával ekvivalens gázt vagy szintén villamosenergiát használ fel. Ezzel ismét bőven kiléptünk az 5 kWp keretei közül.

A fenti 8-10 kW-os méretezett fűtési teljesítményigény nem kielégíthető a piacon kapható névleges 9 kW-os teljesítményű levegő-víz hőszivattyúk 95 %-val. Ennek prózai oka, hogy a normál hőszivattyúk fűtésre leadott teljesítménye a hőmérséklet csökkenésével jelentősen romlik. Így lehetséges, hogy egy 9 kW-os névleges teljesítményű berendezés a házak energiaigényének méretezésekor számba vett legalacsonyabb külső hőmérsékletek környékén csak 6-7 kW-nyi fűtési teljesítmény leadására képes. Ilyen paraméterek esetében a 12-16 kW-os névleges teljesítény választása is szükséges lehet. 

Ahhoz, hogy egy levegő-víz hőszivattyús rendszer jó SCOP értékkel (3 < ) működjön elengedhetetlen, hogy az előremenő hőmérsékletet alacsonyan tudjuk tartani (<= 35 C°). Ez általában jól méretezett felületfűtéssel megoldható, de ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy a pályázat keretében megcélzott rétegnek jórészt egy elavult, jobb esetben egy modern, de radiátoros rendszere lesz. Ezekre is lehet levegő-víz hőszivattyús rendszert akasztani, vannak is kifejezetten ilyen környezetre ajánlott termékek a piacon, de ezek SCOP értéke már érdemben alacsonyabb lesz (SCOP = 2 - 2,5 ). Mindenki tudja, hogy attól még, hogy léteznek ilyen termékek, semmilyen szempontból nem ez a környezet, amiben gazdaságosan üzemeltethetők. Ebben a kontextusban a is energiamegtakarítást megvalósító beruházás, hogy egy tervezett hőszivattyús fűtéshez felületfűtét vagy teljesen átdolgozott, extra nagy felületű radiátoros fűtést alakítanak ki és így a javuló SCOP miatt csökken az éves energiaigény. Ezen gondolatmenet mentén kérném, hogy az 2.1.2. a) ÉS b) pontok önállóan nem támogatható tevékenységei közé vegyék fel a hőleadórendszer hőszivattyús üzemhez passzoló korszerűsítését is. 

Alapvetően elhibázottnak tartom azt a filozófiát, hogy - a nyílászárócserétől eltekintve - a pályázat kiíró nem gondolkodnak az ingatlan fűtési energiaigényének csökkentésében. Egy energetikai korszerűsításkor új energiatermelők beépítését mindenkor meg kell(ene) előzniük a fűtési/hűtési energiaigény mérséklésre tett erőfeszítések: homlokzati hőszigetelés, alzat, mennyezet, tető hőszigetelése, nyílászárócsere, hővisszanyerő szellőztetés stb. Az így lecsökkentett fűtési teljesítményigényre jóval kisebb teljesítményű beépített fűtési kapacitás szükséges, aminek energiafogyasztását kisebb méretű napelemrendszerrel lehet kiváltani, mely két tényező így jelentősen csökkenti ezen két tétel bekerülését, mindamellett, hogy a fűtési rendszertől függetlenül TARTÓSAN csökkentettük az ingatlan energiaigényét, ami tehát maximálisan kielégíti a pályázat alapvető céljait: "(kizárólag energiamegtakarítást és/vagy a szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményező épületenergetikai korszerűsítés megvalósítását célzó beruházások támogathatók".

Remélem, sikerül a Kiírót egy alapos átgondolásra késztetni, hogy a rendelkezésre álló, végre szemmel is jól látható mértékű keretet a lehető leghatékonyabban és főleg a megcélzott (átlag alatti jövedelemmel rendelkező) társadalmi rétegeknek elérhető módon kiosztani.Tisztelettel:BF

Tisztelt Jogalkotó!

Ha egy nagycsalád vásárol egy ingatlant, amire szeretne páláyzni, akkor a napelem teljesítményének megállapításakor nem jó módszer az elmúlt év fogyasztását figyelembe venni.

Például egy idős házaspár lakott az ingatlanban, míg utánuk egy 6 fős család költözik. Sokszorosa lesz az ő fogyasztásuk a korábbi tulajdonosénak, vagyis az előző év fogyasztási átlagának. Plus vannak akik vásárlás után a Falusi CSOK és a felújítási hitel miatt felújítják az ingatlant, és ezért egy ideig nem tudnak beköltözni. Az ő fogyasztásuk is torzul az ingatlan nem használt időszaka miatt.

Úgy gondolom, hogy ilyen esetekre lehetne egy személyenkénti átlagfogyasztást figyelembe venni.

Köszönettel G. Viki

Tisztelt Jogalkotó/Ügyintéző! 

Csatlakozva az előttem hozzászóló polgártársaimhoz, az 5 kW-os rendszerhatár alacsony.  Van aki eleve elektromos fűtéssel rendelkezik és telepítene végre napelemet támogatással... Szóval 10, de akár 15 vagy 20 kW ig is felemelhetnék a határt.

Vagy! Egyáltalán ne legyen rendszer teljesítmény korlát, hanem az igazolt éves fogyasztás mértékben, azt kiváltandó lehessen pályázni. 

Továbbá! Ha mégis marad a határ (persze magasabb mint 5 kw) akkor is igénybe lehessen venni a támogatást nagyobb rendszernél is, a határig... Azaz, ha mondjuk 15 kW a határ, de 18 kWos rendszert telepíttet valaki, 15 kWig igényelhessen.

T/Nem

CM

 Tisztelt Jogalkotó! 

Javaslom a pályázók körét bővíteni, és nem kizárni azokat akik pl. lízingbe adták ingatlanjukat, így gazdasági társaság a tulajdonos. Tehát mondjuk aki tulajdoni lap szerint tulajdonosi jogviszonyra jogosult vehesse igénybe a támogatást.

Indok:

A magasztosabb cél, azaz a karbonmentes energiaellátás, vagy nevezzük "zöldítés" projektnek fenti esetben sem sérül. A napelem lízinges ingatlan tetején is termel, attól függetlenül, hogy ki a tulajdonosa az ingatlanok. 

Tisztelt Kiíró!

Nem egyértelmű, hogy ha van olyan jövedelem ami nem tartozok bele a beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező személyek "2020. évi, a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelme" kategóriába, pl a magánszemély KATA adózás szerint megszerzett jövedelme, azt bele kell-e számítani az egy főre eső értékbe, ha igen, akkor hogyan. Pl a bankok általában a KATA szerinti bevétel 60%-át tekinti jövedelemnek a hitelképesség számításakor. Köszönöm szépen!

Tisztelt Kiíró!

Sajnálattal olvasom a felhívás tervezet 1.2/10.) pontjában, hogy a polgármesterek és hozzátartozóik nem részesülhetnek támogatásban. Kérem és javaslom, hogy differenciálják a településvezetők bérezése alapján a résztvevők körét, pl. az 5 000 fő alatti települések vezetői pályázhassanak. Jó példa és követendő minta, valamint a helyben maradást is elősegítheti, ha egy polgármester a saját házát fejleszti. Ez a pályázat egy nagyszerű lehetőség, szeretnénk indulni rajta!

Köszönetettel:

egy 1000 fős kistelepülés polgármestere

Tisztelt Kiíró!

A pályázat benyújtásának egyik feltétele, hogy az adott ingatlannak kell hogy legyen jogerős használatbavételi engedélye. Egy meglévő régebbi ház bővítése és korszerűsítése során a jelenlegi környezetvédelmi előírások alapján már csak az az ingatlan kap használatbavételi engedélyt, amelynek a fajlagos primer energiafogyasztása 75 kWh/m2a alatt van. Ezt az értéket megújuló energia nélkül gyakorlatilag nem lehet elérni. 

Szeretném kérni, hogy a benyújtási feltételek közűl töröljék a jogerős használatbavételi engedély szükségességét, mert ebben a formában új építés alatt álló ingatlan egyáltalán nem kaphat támogatást, illetve régi bővítendő ház sem.

Kérem a fentiek figyelembe vételével módosítani szíveskedjenek a megjelenő pályázati felhívást.

Köszönöm!

Tisztelt Kiró!

2.1.1 a) "támogatásban kizárólag olyan napelemes rendszer részesíthető, ahol a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást, de legfeljebb az 5 kWp-ot"

Az ingatlant amire támogatást szeretnék kérni az idei évben vásároltam az ezt megelőző 2 évben az épület üresen állt ezáltal a "megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztás" 0kWh.Kérni szeretném ennek a feltételnek az újragondolását.

Köszönöm

Tisztelt Cím!

Az energetikai tanúsítvány készítése csak a 2.1.2. illettve a a 2.1.2.a.) és b.) pontokban részletezett műszaki tartalom megvalósítása esetén szükséges, vagy a 2.1.1. pont (tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése) megvalósulása esetén is követelménye a pályázat benyújtásának? A Felhívás 26. oldalán két darab energetikai tanúsítványt tüntetnek fel (a tervezett beruházás előtti és utáni állapotra vonatkozóan), melyek elkészítési költsége kizárólag a 2.1.2. illetve a 2.1.2. a) és b) pontok esetén számolható el.

Kérdésem, hogy a 2.1.1 pont esetén szükséges-e energetikai tanúsítvány (2db), illetve, hogy elszámolható-e előkészítési költségként?

Köszönöm.

Tisztelt Kiíró!

Javaslatom lenne, hogy az 1 fő-re jutó jövedelem számításnál, már a terhesség 12. héttől nagyobb magzatot is már gyerek számba vegyék.  

Saját példánkat tekintve december 2.-ra várható a baba, de ha nem számolják bele november 15-én a pályázat beadásánál, akkor nem felelünk meg a kiírt 1 fő-re meghatározott jövedelemnek. Ez esetben 2 hét különbség miatt maradunk le a támogatásról.

Esetleg a hozzánk hasonló esetűeknek lehetne kitétel, hogy csak a gyermek megszületése után lehet megkezdeni a kivitelezést.

Köszönöm!

Tisztelettel: B. E.

Tisztelt Kiíró!

A pályázati felhívás 19. oldalán a 2.1.2 a.) pontja szerint "házon / lakáson belüli központi fűtési rendszerrel nem rendelkező ingatlanok fűtési rendszerének elektrifikálása infrapanelekkel és / vagy fűtőpanelekkel, napelemes rendszer telepítése, villamosenergia tároló beépítése, nyílászáró csere" mondat szernt a kötelezően megvalósítandó tevékenységek kizárólag infrapanel és/vagy fűtőpanel, illetve villamosenergia tároló beépítése lehetséges.

A központi fűtés hiánya miatt miért nem lehet a hálózatra vsszatápláló rendszert (invertert) telepíteni, illetve miért nem támogatott a gazdaságosan működő hűtő-fűtő klímaberendezés telepítése?

Kérem a fentiek figyelembe vételével módosítani szíveskedjenek a megjelenő pályázati felhívást.

Köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

A pályázati felhívás 8 oldalán az 1.2 pont alatti 10.) pont szerint fel vannak sorolva a pályázatból kizártak köre. 

Az számomra is érthető, hogy nem pályázathatnak a felhívásban és lebonyolítésban részt vevő személyek és hozzátartozóik, de kérdéses számomra, hogy a polgármesterek milyen alapon lettek kizárva a pályázati lehetőségből? A havi juttatásom jelenleg is (a KSH adataok szerint) átlagfizetés, amely a családom 1 főre jutó bevételeit nézve sem éri el a pályázatban meghatározott szintet. A pályázati elbíráláshoz önkormányzatnak semmilyen ráhatása nincs, a pályázatban semmilyen módon nem vagyok érintett és annak elbírálásához sincs semmilyen közöm. Fentiek okán szeretném kérni a megjelenő pályázati felhívásból ezt a részt törölni szíveskedjenek. 

Tisztelt Kiíró és Döntéshozó!

Mai sajtóhír: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleménye, miszerint " A MEKH jelezte azt is, hogy a háztartási naperőművek esetében alkalmazandó szaldó elszámolás 2023. december 31-ig érvényben marad, és minden további szolgáltatóváltás esetén ezt kell alkalmazni."

Ez alapján több mint 3,5 millió Ft-t elkölteni egy 5 kWh akkumulátoros tároló berendezésre ( amely teljesítmény  gyakorlatilag semmire sem elég ) hatalmas luxus és pénzügyileg, energetikailag értelmetlen, főleg úgy, hogy max. 10 éves garanciát vállalnak ezekre a berendezésekre.

Szerintem megfontolandó a fent említett  forrás jóval hasznosabb elköltésére koncentrálni.

Tisztelt Pályázatkiíró!

Kiskorú gyermeket nevelünk családi háuban ahol ő a tulajdonos mi szülők haszonélvezeti joggal rendelkezünk.Szeretnénk igénybe venni a támogatást ebben az esetben is,hiszen a feltételeknek megfelelünk,viszont nem rendelkezünk tulajdon résszel.Méltánytalannak tartanám ha emiatt elesnénk a lehetőségtől.Htelből vettük a házat amit 2030ig még törlesztünk.

Válaszukat előre is köszönöm!

Tsztelt Kiíró,

Nem túl logikus, hogy új építésű házhoz nem lehet megkapni a támogatást. ,Ebben a kőrben is lehetnek alacsony jövedelmű személyek, akik csaldi összefogásból, hitelből építkeznek. Itt természetesen feltétel lehet, hogy pl. 18 hónap múlva a nyertesnek be kell jelentkeznie és az ingtlanban életvitelszerűen kell laknia. 

Így a támogatás pl. jól kiegészíthetné a tervezett Zöld Otthon Program hitelt - persze a kétszeres finanszírozás elkerülésével. 

Tisztelettel: dr. Réthy Imre

Tisztelt Kiíró!

A napelem tetőszerkezetre kiépítés fogalmát kérném kibővíteni, mert nem mindenhol alkalmas a tetőszerkezet rá, tájolás, palatető miatt. Legyen megengedett a földre telepítés is.

A kiépítendő napelem mérete ne a pályázat beadását megelöző év teljesítménye legyem, hanem függjön a kiépítendő fűtési rendszer igényétől. Illetve engedélyezzék nagyobb inverter felszerelését akár önerőből, a későbbbi nagyobb teljesítmény igények miatt. pl. elektromos autó vásárlása, hőszivattyú beépítése, a család energiaiénye nagyobb mint az engedélyezett kW.

Ne legyen kötelező akkumulátoros tárolóegység felszerelése,hiszen 2023.12.31-ig még saldo elszámolás van érvényben.

A hőszivattyú teljesítményének emelése legalább 16kW-ra , mert a 9kW nagyon kevés egy átlagos családi ház illetve család (4fő) fűtés és melegvíz igényéhez.

Az akkumulátorok kapacitását / teljesítményét kW-ban adják meg, pedig kWh-ban kellene megadni, mivel az energiamennyiséget tárol.

Kritérium a kiírásban: "...nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást, de legfeljebb az 5kWp-ot" Itt az a probléma, hogy egy átlagos család átlagos havi fogyasztása 180 - 300 kWh - között mozog. Ez sem mértékegységében, sem nagyságrendjében nem vethető össze az 5 kWp napelemes rendszer névleges teljesítménnyel. Itt is képlet és osztó szám kellene hozzá.

Kérdés: Meglévő napelemrendszer esetén lehetséges-e a nyílászáró cserére és a fűtéskorszerűsítésre pályázni, akkumulátro nélkül

Tisztelt Kiíró!

A kiírás 1.3-Pályázattal érintett épületek köre fejezethez szeretnék észrevételt tenni.A fejezet a) pontja családi házra ,b) pontja sorházra és ikerházra vonatkozik.

Esetünkben a pályázaton résztvenni kívánó épületegy kétlakásos családi ház,mely a kírás szerint egyik fenntebbi kategóriába sem sorolható.Régebben sok épületet bővítettek ráépítéssel,tetőtér beépítéssel és így egy kétgenerációs családi házat hoztak létre.Sokszor ezek jogilag önálló lakások,viszont gépészetilegés energetikai szempontból egy egységet képeznek.A fogyasztása azonban egy normál családi háznak a kétszerese,hiszen két lakás található benne.Kifejezetten az ilyen kétlakásos családi házak vonatkozásában javasolnám,hogy:

A két lakás a tulajdonosok egybehangzó igénye alapján pályázhasson közösen a kiírásban szereplő 5kWp teljesítményű rendszer kétszeresére.Tehát egy 10kWp-s napelemes rendszer látná el a két lakás energiaszükségletét.Ez gazdaságosabb is lenne,mint kiépíteni 2db 5 kWp-s rendszert lakásonként.

Ezek az épületek amire ráépítéssel hoztak létre új lakást többnyire 50-60 évesek vagy annál is régebbi építésűek,energetikai szempontból rendkívül korszerűtlenek,ebből kifolyólag kétséget kizáróan ezen pályázat célcsoportjába tartoznak.

Kérném megfontolni ezen kétlakásos,jogilag különálló de energetikailag egy egységet képező családi házak részvételének engedélyezését a pályázaton

Tisztelt Kiíró!

Nem egyértelmű hogy a hőszivattyú 9 kW az elektromos teljesítményre vonatkozik vagy fűtőteljesítményre?

Számomra nem egyértelmű, hogy meglévő napelem mellett lehet-e pályázni, pl csak hőszivattyúra.

Tisztelt Pályázatkiíró!

Abban szeretém a segítségüket kérni, hogy az állandó tartozkódási helynél a kérelem beadásának a napján a bejelentett lakók számítanak? A tartózkodási hely semmilyen esetben nem fog számítani? Valamint nyugdíjas lakóknál mivel kell a jövedelemet alátámasztani? 

Válaszukat köszönöm! 

Tisztelt Hatóság!

Javaslom a 2.1.1. Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése pontban önállóan nem támogatható tevékenység közzé felvenni a napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátoros tárolóegység felszerelését és üzembe helyezését, maximum 5 kW teljesítménnyel.

A tároló egység telepítésével csökkenthető a hálózatba táplált energia mennyisége, ami csökkenti az ezirányú hálózati fejlesztések szükségességét. A tároló egység csökkenti az időszaki energia igény csúcsokat mind a fűtési, mind a hűtési szezonban. A tároló az ideiglenes áramszünet alatti szigetüzemi működésével csökkenti az áram kimaradás miatti kártérítések összegét, segíti az energia tudatosságot. A tároló javít a beruházás megtérülésén, a várható elszámolási rendszer változás tükrében. A tároló lehetőséget teremt a jövőbeni innovációk pld e-autó töltés megalapozására.

A rendelkezésre álló 2.896.108,-Ft elegendő fedezet egy kisebb energia felhasználású ingatlan – cca 2 KWp szükséglet- esetében a teljes beruházásra, míg nagyobb esetén további önerő bevonásával megteremthető a tároló kapacitás.

Tisztelt Kiíró!

A pályázók körével kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ha nyugdíjas vagyok akkor nem pályázhatom?

Ha ez így lenne nagyon igazságtalan, mert anyukám (83 éves) látássérült(vak) mozgássérült ,(fogyatékossági ellátásban részesül)

 teljes ellátásra szorul , így a nyugdíjam mellett nem tudtam , tudok munkát vállalni, így nincs szem. jöv. adó bevallásom.

Ezek szerint nem pályázhatunk?

T. pályázat kiíró!

V.J.

Az eggyes számú pályázatban max.2.896.108 Ft.Pályázati összeget javasolnám maximálisan megadni annak akinek pl. vegsestüzelésű kazánnal működő padlófűtése van és villanykazánnal szeretne fűteni, a további költségeket Ő állja.A napelemét, kazánt stb. Vagy megemelni a pályázat összegét 4.000.000 Ft-ra. Mert a víz-víz hőszivattyút nem mindenhol engedélyezik.

Tisztelt Kiíró!

Az alábbi javaslatokkal élnék:

- fűtési rendszer elektrifikálásával kapcsolatban megjegyezném, hogy két választás van, ami attól függ, hogy az ingatlanban már van "vízbázisú házközponti fűtésirendszer" vagy nincs. Felhívnám a figyelmet, hogy a gravitációs központi fűtés vegyes tüzelésű kazánnal is "vízbázisú házközponti fűtésirendszer"-nek minősül, tehát ebben az esetben csak hőszivattyúra lehetne pályázni!

Hőszivattyút gravitációs központi fűtésre kötni nem szoktak! 

Kérném, hogy régi gravitációs központi fűtés esetén lehessen pályázni infrapanelekre és / vagy fűtőpanelekre. (2.1.2 a rész). A régi fűtési rendszert a pályázó saját költségén elbontaná.

- Lehessen pályázni abban az esetben is, ha a ház hagyatéki eljárás alatt van.

- A napelemet melléképületre vagy garázstetőre is lehessen telepíteni!

Köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

- A 2.1.1/a bekezdés 5kWp értékben maximalizálja a támogatott nepelemrendszer nagyságát. Villanyszámlánk teljes kiváltásához 7-7,5kWp teljesítményre lenne szükségünk. Ha a támogatás segítségével most kiépítjük az 5kWp-s rendszert, mikor bővíthetjük azt fel a nagyobb teljesítményszintre? Megoldható, hogy most telepítessünk nagyobb rendszert úgy, hogy a költségeket arányosítva, pl. 5kWp / 7,5kWp, a pályázat / saját megtakarításunk terhére számoljuk el?

- A pályázat segítségével megvalósuló renszer elszámolása az áramszolgáltató felé bruttó vagy szaldó elszámolással valósul meg?

Köszönettel, Szabó Géza.

A napelemrendszer méretét meghatározó kritérium az előző évi fogyasztás mértéke. Azonban az előző évi fogyasztás kWh-ban mért, mivel egység idő alatt elfogyasztott energiamennyiségről van szó. Jellemzően évente több ezer kWh elektromos áramot fogyaszt el egy háztartás. A napelemrendszer névleges teljesítménye azonban kW, mint egy hajszárító esetében. Ezért a két érték számítás nélkül nem összevethető. A számításból egyetlen tényező hiányzik, mégpedig a napelemrendszer kW-kénti éves energiatermelése. Ez a benapozottságtól függ. Hazánlban a veszteségeket is figyelembe véve jellemzően 800 - 1100 kWh / év / napelemrendszer kW értékről beszélhetünk. Tehát itt meg kellene adniuk egy képletet, benne egy egységes "névleges" osztóval, amivel az éves fogyasztásból számolni lehetne a megpályázható napelemrendszer méretét. Ez a szám biztosan meghatározható hazai besugárzási adatokból, közepesen jó tájolást és hajlásszüget figyelembe véve (mivel nem néz minden tetősík éppen délre).

Példa a képletre: Éves fogyasztása a családnak 3450 kWh. Ezt elosztjuk a hivatkozott osztószámmal, mondjuk 1000-el. Tehát az adott család legfeljebb 3,45 kW névleges teljesítményű napelemrendszerre nyerhet el támogatást.

Tisztelt Kiíró!

A pályázati kiírással kapcsolatban két javaslatom lenne:

A már meglévő és fűtésre nem elegendő 3,8 KWp rendszerünk mellett legyen telepíthető egy külön rendszer külön inverterrel és fűtésre is alkalmas teljesítmény adatokkal.

A melléképítmények tetejére is lehessen szerelni.

Köszönöm, hogy véleményezhettem, remélem ez megjelenik, mert a tegnap este elküldöttet még mindig nem látom.

szeretnék részt venni a pályázatban, annak olvasása során úgy gondolom nagy eséllyel pályázhatnék. Sajnos azonban a ház a nejem és az én nevemen van 50-50 százalékos arányban. Ő sajnos három hónappal ezelőtt elhunyt, a hagyatéki eljárás mostanábab több mint  egy évig is eltart, addig megvan kötve a kezem, mert nem tud nyilatkozatot tenni sem ő sem a leendő tulajdonos társak (örökösök). Nyilatkozat hiányában nem vehetek részt a pályázatban. Remélem nincsenek rajtam kívül sokan akik ilyen helyzetbe került, de jó lenne, ha erre az élethelyzetre is lenne valamilyen megoldása a pályázatnak, példáúl a nyilatkozatot helyettesíthetné a halotti anyakönyvi kivonat.

Tisztelt Kiíró!

Többekhez hasonlóan Én is a pályázattal megvalósítható napelem felszerelésének egyik akadályára szeretném felhívni a figyelmet. Nagyon sok "Kádár-kocka" házon palatető fedés van, amelyre nem szereli fel egy kivitelező sem a napelemet. Már mi is érdeklődtünk több helyen, de ez kizáró ok. Ha a pályázat esetleges módosítása megengedné, nálunk a melléképület sem jöhetne szóba, mert azon bontott kiscserép fedés van, arra sem teszi fel egy cég sem. Mindkettő esetben a felszerelés közben több lenne a kár, mint az esetleges haszon, mert a fél tetőn összetörne a pala/cserép. Javasolnám, hogy a tető újrafedését tegyék bele vagy az 1-es, vagy a 2a modulba.

Továbbá a homlokzati és födémszigetelés lehetőségét is megfontolandónak tartánám Én is. Az ablakokat már kicseréltük mi is hőszigeteltre, de a homlokzat szigetelése - főleg a jelenlegi árakon - lehetetlnné vált.

Köszönöm, hogy elolvasták.

Tisztelt kiíró!

A napelem rendszer kiírásánál az szerepel, hogy tetőszerkezetre helyezett - így ez nem megoldható. A tetőszerkezet átépítése jelentős összegbe kerülne, viszont a kert tökéletesen alkalmas lenne.

Esetleg ez a megoldás is szóba jöhet, hogy tetőszerkezet helyett arra alkalmas kert vagy udvar.

Válaszukat köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

Korábban részt vettem az ÚSZT ZBR NAP 2011 pályázaton, ahol napkollektoros HMV előállításra nyertem támogatást. A megvalósítás igazolása 2012.06.27. napja. Pest megyei lakosként pályázhatok e decemberben a kiírás 2.1.2b pontjában felsorolt tevékenységekre? Ugyanis szerepel a válaszható tevékenységek között a HMV indirekt tároló beszerelése. Amennyiben a napkollektoros HMV pályázat azonos tartalmú tevékenységnek minősül a 2.1.2b pont választható tevékenységével, akkor megoldás e az, hogy a mostani pályázat elnyerése esetén a megvalósításra 2022.07 hóban kerülne sor?

Alkalmazotti jövedelemmel (SZJA bevallás) és KATA bevétellel rendelkező személy esetén is csak az SZJA bevallásban szereplő jövedelemmel kell számolni?

Nyugdíjas szülővel azonos lakcímen élünk, akkor az Ő nyugdíját szintén nem kell figyelembe venni mert nem tartozik az SZJA hatálya alá?

A támogatással megvalósuló napelemes rendszer szaldó vagy bruttó elszámolás alá fog esni?

Javaslom, hogy a támogatható tevékenységek opcionálisan választhatóak legyenek. Pl a kiírás 2.1.1 pontban szereplő önálló napelemes rendszer telepítése mellé választható legyen a villamosenergia tároló és/vagy az elektromos HMT beépítése. Vagy a 2.1.2 pontban, ha kevés a 9kw -os hőszivattyú egy ház fűtéséhez, akkor kihagyható legyen, stb.

Több hozzászólóhoz hasonlóan javaslom az 5kwp teljesítményű napelemrendszer és a 9kw-os hőszivattyú teljesítményhatárának emelését.

A támogatási kérelmek ütemei között átjárhatóság lesz e? Itt arra gondolok, ha valaki kicsúszik például az első ütemből, mert elfogy a keret, akkor automatikusan a második ütembe áttehető e a kérelem?

Tisztelt kiíró!

Nagyon örömteljes hogy megjelenik a pályázat!

Amit nem tudunk értelmezni:  Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesitésénél a teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat álltal érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást. Mi az idei évben vettük a házat. Az elöző években hol lakták hol nem... Hol volt fogyasztás hol nem... Konkrétan az év elején amikor megköttötük a szerződést még az áram is kivolt kapcsolva egy jó ideje... A múlt évben talán 0 fogyasztás volt! Akkor mi nem vagyunk rá jogosultak? Az sem mérvadó hogy ahol eddig laktunk az alapján számitsák ki mert egy panelban sokkal kevesebb az áram számla távfűtés mellet. Mi ebben a házban elektromos fűtést terveztünk -és már részben meg is valósult. Ez csak egy példa hogy nem a ház tavalyi fogyasztása legyen a kiindulópont. Kapásból legalább 10-20 élethelyzetet feltudnék sorolni ezen kiindulópont ellen.... Lesz erre megoldás? 

Tisztelettel várom válaszukat! Köszönettel!

Tisztelt Pályázatkiíró!

Kérdésem az lenne, hogy az érintett saját tulajdonú ingatlanba jelenleg tartozkodási hellyel rendelkezünk. Amennyiben a pályázat benyújtáse előtt rövid idővel jelentkezünk be állandó lakcímre , az megfelel-e a támogatás elnyeréséhez?

Köszönettel,

F.G.

Tisztelt Pályázatkiíró!

 A pályázatban az 1.4.5-ös (A nem nyúltható támogatás) bekezdésben a leírtak szerint meglévő napelemes rendszerek bővítésére nem jár a támogatás, kivéve ha, fűtés korszerűsítés a cél. Amennyiben a házon meglévő 5 KW napelem rendszer már telepített, a fűtés pedig vegyes tüzelésű kazánról működik, akkor csak hőszivattyús rendszer kiépítésére igényelhető-e a támogatás?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt pályázat kiíró!

Az lenne a kèrdèsem, hogy aki lízingelt ingatlanban lakik annak van-e lehetősége pályázni.

Köszönöm szépen.

Tisztelt kiíró,

a Támogatási kérelem benyújtásának feltételei 1.3.a, pontjával kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni, miszerint "...egyedi fűtési rendszerrel ellátott családi házra nyújtható be igény...". A Projekttel kapcsolatos elvárások 2.1.2, pontja szerint "kizárólag lakhatási céllal épült lakóingatlanok korszerűsítése támogatható". A mi otthonunk családi ház, viszont a tulajdoni lap szerint "kivett udvar, hétvégi ház", nem "lakóház" (lakóingatlan).

Tisztelettel szeretném kérni a pályázat aszerinti pontosítását (módosítását), hogy minden családi házra - a tulajdoni lap szerinti kategóriától függetlenül - igénybe lehessen venni a támogatást.

Indoklás: Ha a szándék az, hogy nyaralójukat ne korszerűsítsék a tulajdonosok a pályázati támogatásból, akkor ez könnyen kizárható azáltal is, ha ellenőrzik a bejelentett állandó lakcímet, illetve az ingatlan tulajdonosainak további ingatlantulajdonait (mi megvásárlása óta ebbe az ingatlanba vagyunk bejelentve és nincs más ingatlanunk, így könnyen belátható, hogy esetünkben nem nyaralóról, hanem otthonunkról van szó). Mivel a pályázat főként az alacsonyabb jövedelműeket kívánja segíteni (ezt biztosítja a jövedelmi korlát is), ezért sok, kevésbé kedvező jövedelmi viszonnyal rendelkező háztartást kizárna a feltétel, ha csak lakóház/lakás kategóriájú ingatlanra lehetne igénybe venni a támogatást (mi - és sokan mások is -  az ártényező miatt kényszerültünk olyan helyen és olyan kategóriájú ingatlant választani otthonunknak, amely eredetileg üdülőnek volt szánva). A környezetvédelmi cél ebben az esetben az állandóan lakott otthon mivolta miatt ugyanúgy megvalósulhat, attól függetlenül, hogy mi az ingatlan kategóriája.Természetesen szívesen átminősítenénk otthonunkat, azonban mivel üdülőövezetben található és ezen az önkormnyat szándéka szerint nem kíván változtatni, ezért nincs rá lehetőség. Rajtunk kívül még sok családot érint ez (már csak környékünkön is), akik - ha ez kizáró tényező, akkor - elesnének a támogatástól.

Üdvözlettel,

RD

Tisztelt Pályázatkiíró!

Nem teljesen tiszta, hogy a pályázók körénél a "beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, a személyijövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint közé essen" meghatározásnál az összeg nettó vagy bruttó összjövedelmet jelent?

Másik kérdésem, hogy az érintett ingatlannál a pályázat beadásának pillanatában, vagy az 2020-ban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyeket kell érteni?

Köszönöm válaszukat.

Tisztelt Pályázatkiíró!

 A pályázatban az 1.4.5-ös (A nem nyúltható támogatás) bekezdésben a leírtak szerint meglévő napelemes rendszerek bővítésére nem jár a támogatás, kivéve ha, fűtés korszerűsítés a cél.Ha jelenleg a működő napelemes rendszeremmel már termelem magamnak az áramot, de a télihónapokban a gázkazánnal melegítem a központifűtés rendszeremet, akkor igénybevehetem a támogatást hőszívattyús rendszerhez kiépítésére, nyílászárok cseréjére, és a jelenlegi napelemrendszer bővítésére ?

köszönöm a választ

Tisztelt Támogató/Pályázatkiíró!

Jól szigetelt, energiatakarékos (ytong+10cm hőszig, tetőben 40cm hőszig, 2rétegű ablakok, évi gázfogyasztás 1200m3,145m2 alapterület, 23C belső hőm.) házam jelenleg radiátoros, 6 éves kombi gázkazánnal van ellátva (felületfűtés már nem alakítható ki, nagy többletberuházást igényelne). Véleményem szerint sok hasonló ingatlan van ahol nem kellene elvetni a hőszivattyú kiépítés lehetőségét, mivel léteznek magasabb hőmérsékleten üzemelő hőszivattyúk amikkel akár a meglévő radiátoros rendszer is sokkal gazdaságosabban üzemeltethető (A7 / W55, COP 2,9) mint egy gázkazán, pl bivalens módon. Sőt új, alacsonyabb hőmérsékleten működő radiátorokkal + napelemmel + a nyílászáró 3 rétegűre (akár passzív) való cseréjével ez még fokozható is, ami a pályázatnak része. A fűtési szezon átlaghőmérséklete 4C körül alakul, vagyis egy levegő-víz hőszivattyú+napelem (+HMV előállítás) egy jól hőszigetelt házban akár radiátoros rendszerrel (méretezés kérdése) is jóval energiatakarékosabban tud működni, mint csak gázkazánnal.

Ezért a kérdésem, hogy a pályázat lehetőséget ad egy ilyen bivalens rendszer kiépítésére, amikor a gázkazán (nyilván az újabb gázkazánokra gondolok) csak kiegészítő fűtésként megmarad, de alapvetően a hőszivattyú+napelem szolgáltatja az energiát? (ezt lehetne szigorítani pl a jól hőszigetelt házak esetére, mert csak úgy lesz értelme). Így azok akik az elmúlt években gázkazán+radiátoros (felület fűtés nélküli) rendszert építettek ki szintén részesülhetnek a támogatásban, illetve szintén jelentősen hozzájárulhatnak a CO kibocsátás csökkentéséhez.

Köszönettel várom válaszukat!

Tisztelt Kiíró!

Néhány hosszászólásom, kérdésem van:

1.) Amennyiben MFB Lakossági Energetikai Hitelprogram keretében nyertesként már telepítésre került napelem, akkor hőszivattyús fűtésrendszer kialakítására lehet pályázni vagy így már ki vagyunk zárva a pályázatból?2.) A hőszivattyús fűtőberendezés teljesítménylimitációja így abszolút értékben (9kW és az árlimit) nagyon fura, vagy inkább igazságtalan. Tegyük fel, hogy van egy két tagú család, a hozzájuk méretezett épülettel, így nekik jó lehet akár a 9kW. De mivan egy 6 tagú családdal? Ők sejthetően nagyobb épületben élnek (nem luxusban), így nagyobb teljesítményű fűtőberendezésre van szükségük. Nem lehetne átalakítani a feltételrendszert úgy, hogy figyelembe vegye ezt a teljesen életszerű helyzetet? Különösen úgy, hogy közben elvileg az a pályázat célja, hogy az átlagjövedelemnél kevesebbet keresőket és a családokat céloznák meg.3.) Jól gondolom ugye, hogy levegő-levegő hőszivattyús fűtőberendezés alatt nem csupán azt érti a pályázat, amikor egy kültéri nagy hőszivattyú van, hanem a hőszivattyús split klímák megoldása is megfelelő?4.) Ha bármilyen limit (teljesítmény vagy érték) akadály a pályázáskor, akkor van arra lehetőség, hogy a beruházás összmérete a limiteknél nagyobb méretű legyen, de önerőből lehessen finanszírozni a limitek feletti különbség?5.) Amennyiben jelenleg a házban vízbázisú központi fűtés (gáz) van, akkor a pályázat segítségével át lehet állni levegő-levegő hőszivattyús fűtési rendszerre? Vagy csak levegő-víz hőszivattyúra?

Köszönjük szíves válaszukat, módosításaikat!

Tisztelt Hölgyem/Uram!

1. Kérdésünk, hogy mit értenek infrafűtés alatt, tehát a padlófelület alá fektetett infrafólia támogatható-e?

2. Amennyiben igen, úgy a megfelelő hatékonyság miatt kötelező az aljzat hőszigetelése és betonozási munkák. Ezek támogathatóak-e?

3. Amennyiben központi fűtéssel rendelkezik a ház, de a jelenlegi hőleadók radiátorosak, és a házat csak padlófűtéssel tudja felfűteni egy hőszivattyú, úgy abban az esetben ezen rendszer kialakításának költségei támogathatóak-e, mondjuk az akkumulátor költsége helyett?

4. Támogatható-e fűtéskorszerűsítés olyan ingatlanban, amely részt vett az otthon melege konvetkorcsere programban?

Köszönjük szíves válaszukat!

Tisztelt kiíró,

Az 1.1 feltétel szerint, "A pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint2 közé essen."

A kérdésem hogy a 2. 3. 4. ütem esetén is a 2020 évi jövedelem adó lesz a mérvadó vagy ott már a az ütemet megelőző lezárt adóév?

köszönettel,

Kérdéseim:

1. Adott két Kata adózással létező házaspár, bevételük éves szinten pl. 20 millió Ft, a személyi jövedelemadó kritériumnak megfelelnek, hiszen nem ez alapján adóznak, ők pályázhatnak?

2. Vállalkozás székhelye a fejlesztendő ingatlan, ez kizáró ok?

3. Finanszírozás formája, napelemes fejlesztésnél előleg helyzete, finanszírozás ütemezése miylen formában valósul meg?

4. Már működő napelemes rendszer bővíthető?

5. Korábban telepített napelemes rendszer cserélhető?

6. Benyújtás előtt szerkeszthető a felület? a Pályázati anyag előre megírható?

7. A jövedelmi szempontnak történő megfelelésnél a gyerekek, nyugdíjasok, keresőképtelenek is beleszámítanak a képletbe?

8.Egyedi fűtés rendszer pontos meghatározása? Mely rendszerek sorolhatók ide?

9.Inverterre vonatkozó kikötés, van maximalizált inverter teljesítmény?

10. A napelemes rendszer támogatható mértéke maximum 2.896.108 forint, ebben az összegben bele foglaltatik a mérő óra cseréje is, esetleges fázis bővítés? Vagy ez az összeg elkölthető magára a napelemes rendszer kivitelezésére és ezen felül igényelhető további támogatás pl. fázis bővítésre?

11. Mit jelent a részben engedményezés a felhívásban? a kivitelezők kifizetése hogyan történik pontosan?

12. A 13 százalék támogatási előleg és 30 % szállítói előleg vagy-vagy/ is-is( összesen 43%) kapcsolatban állnak egymással?

13. Megnyílik a felület a benyújtás előtt szerkesztésre, a pályázati anyag feltöltése a benyújtás előtt már megkezdhető?

14. Képviseletre jogosultságra lesz lehetőség a benyújtás során? Pl. 3 ember nevében szeretném benyújtani a pályázatot, ők meg tudnak hatalmazni a nevükben történő benyújtásra. Nekik is szükséges rendelkezniük ügyfélkapus regisztrációval?

15. Nyílászárók cseréje elkerülhető amennyiben azok megfelelnek az energetikai elvárásoknak, mi a pontos elvárás a nyílászárók irányába? Mikor kerülhető el a csere?

16. A napelemes rendszer telepítése után bruttós vagy szaldós elszámolásba kerül az ügyfél?

17. Nyaraló vagy külterületi besorolású ingatlan pályázható a felhívásban?

Válaszukat előre is köszönöm! 

Tisztelt Kiíró!

Kérem Önöket a pályázati feltételekben foglalt lakásszám növelésére. Kétlépczőházas társasházban lakom, így nem tudnék pályázni, pedig az ingatlan fizikailag alkalmas lenne akér több napelemes rendszer telepítésére is, ugyanis csak két emeletes, de egy hosszú épület. A 6 lakásos társasház feltétel nagyon szűk. A feltételt érdemes lenne inkább lépcsőházanként megfogalmazni, és ebben az esetben is legalább 10 lakásig kellene pályázhatónak lenni.

Köszönöm.

Tisztelt Kiíró!

Nagyon örülök hogy megjelent ez a pályázat. Szeretnénk részt vennibenne.

Kérem az alábbi észrevételeim megfontolását a 2.b pont esetében

1) Ne legyen kötelező a nyilászárók cseréje.A mi házunkban korszerű, hőszigetelt, többrétegű nyílászárók vannak.Ezek cseréje már nem eredményezne észrevehető energiamegtakarítást,különös tekintettel a beszerzésük árához képest. Nyilván mindigtalálható az adott nyilászárónál korszerűbb kivitelű is de azokbeépítése az árukat és a megtakarítható enerigamennyiséget tekintvefelesleges pazarlás.

2) A kiépítendő napalem mérete az eddigi áram enerigaszükségletét ÉS abeépítésre kerülő hőszivattyú enerigaszükségletét is fedezhesse.Egy átlagos 5 fős család családi házában már az eddigi áramszükségletis eléri vagy meghaladja az 5kWp értéket. A napalem telepítése eztváltja ki. Azonban a hőszivattyú energiaszükségletét már nem tudjafedezni, főleg hogy az 9kWp is lehet. Így bár megszabadulunk az eddigáramszámlától, a gázszámla helyett viszont egy az ediginél nagyobbáramszámlát fogunk kapni.

Köszönöm

Tisztelt Kiíró!

A pályázattal kapcsolatban az alábbi kérdéseim és észrevételeim lennének.

Aki, 10 éven belül már részesült támogatásban, melynek keretében 3kW-s napelemes rendszert telepítettek, az részesülhet-e támogatásban, ha a fűtéskorszerűsítést is választja és szeretné ehhez a napelem rendszer kapacitását legalább 5kW-ig kibővíteni?

Napelemes telepítésnél, maradhat-e a szaldós elszámolás vagy kötelező lesz a bruttó elszámolásra áttérni?Ez különösen a fűtés elektrizációjánál lenne nagyon fontos, mert ekkor télen(december, január, február) keletkezik az éves villamos energia fogyasztás oroszlánrésze, de tapasztalatom alapján az éves napelemes teljesítménynek csak kb. 15%-a termelődik ekkor.Természetesen ezen az akkumulátoros rendszer sem tud segíteni, de annak nem is ez a feladata.

Többen jelezték, hogy a pályázatban szereplő max 5kW-s napelemes rendszer kevés lehet főleg, ha a fűtést is ennek segítségével kívánják megoldani. Személyes tapasztalatom alapján a mi 4 tagú családunk elektromos fogyasztását (világítás, elektromos berendezések, sütő, főzőlap, melegvíz) egy 3 kW-os rendszer tudta kiváltani. Ez azt jelentené, hogy a fűtésre egy 5kW-s rendszernek csak a 40%-a maradna kb. 2200kWh/év. Ez sok esetben még hőszivattyúval is kevés lehet.

A támogatott hőszivattyú teljesítményének felülvizsgálatát, egyértelműsítését javasolnám.A levegő-víz hőszivattyúk teljesítménye nem állandó, ahogy hűl a kinti levegő sajnos úgy csökken. Persze ezen ügyes műszaki megoldásokkal lehet javítani, de a fizikát nem lehet becsapni. Tisztázni kellene, hogy milyen külső hőmérséklet mellett mért teljesítményt vesznek figyelembe, hiszen a gyártók termékeinek megnevezése nem egységes: van, aki +7 fok, van aki -15fok külső hőmérséklet mellett adja meg a gépe teljesítményét. Így előfordulhat olyan is, hogy egy „papíron 16kW”-s gép már csak 9kW-t tud leadni -15 fokos időjárásban.Ennek fényében a hőszivattyúk támogatási összegének sávozását is felülvizsgálnám.

Tisztelt Kiíró!

2.1.2 a), b) pontokkal kapcsolatban ahol meg van különböztetve a vízbázisú házközponti fűtési rendszerrel rendelkező vagy nem rendelkező ingatlan.

Házközponti fűtési rendszerrel rendelkező ingatlannál lehetne választani az a) pontot? Saját költségre teljesen megszűntetném (csövekkel együtt) az elavult vízbázisú házközponti fűtési rendszert és helyette lenne napelemes rendszer elektromos padlófűtéssel. Így az államnak is kevesebb költséggel járna.

Köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

A következők támogathatóságát szeretném javasolni:

- megfelelő hőszigetelésű, cserére nem szoruló ablakra épített elavult rossz hőszigetelésű redőny és redőnytok különálló cseréje

- csere lehetősége esetén megfelelő költségszint beállítása vezérelhető automata hőszigetelt redőnytokra és redőnyre (nyári napfény energiájának kizárása -> klíma energiamegtakarítás, téli sugárzó hő benntartása -> fűtési energia megtakarítás)

- tetőtérbe épített ablakok cseréje esetén 2-3-szoros négyzetméter ár alkalmazása, ami tükrözi a reális tetőtér ablak és beépítés árakat

Köszönettel: K.A.

Tisztelt Kiíró!

Javasolnám, hogy a jogosultsági jövedelem határ számításánál a hátrányos helyzető gyermeket (pl. SNI minősítés, fogyatékkal élő) emelt létszámmal ( 1,5 / 2 fő) lehessen beszámítani, hiszen ilyen gyermek nevelése többletterhet ró a családokra.

Tisztelettel: F.A.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Nem értem, hogy miért zárják ki a pályázati körből a még be nem fejezett építéseket. 

Ennek értelmében csak úgy lehet egy új építésű családi háznál igénybe venni a támogatást, ha valaki silányabb minőségben befejezi a házát majd a használatbavétel megkezdése után kicserélteti az alig használt kazánját hőszivattyúra, az új ablakokat kicserélteti jobb minőségűre stb. Ennek semmi értelme.

Egy új ház építésénél is óriási segítség lenne egy ilyen támogatás és nemzetgazdasági haszna legalább akkora lenne, mint egy felújításnak, ha a ház energiahatékonyabb formában épülne meg (főleg a fent vázolt értelmetlen új cseréje még újabbra eljárást figyelembe véve). Egy régi szigeteletlen háznál nem gazdaságos a hőszivattyús rendszer, vagy egy elektromos fűtési rendszer, vagy legalábbis elég sok átalakítás szükséges és egy napelemes rendszer is csak nehezen integrálható egy meglévő műszaki megoldásba. Ezek a technológiák egy új korszerű házban tudnak igazán hatékonyan működni, ha már az építkezés során megteremtik a szükséges műszaki feltételeket

Kérem fontolják meg, hogy a pályázók körét kibővítik a be nem fejezett, de már megkezdett építkezésekre is!

Másrészt a napelemes rendszerre vonatkozó nem egészen bruttó 2,9 millió forint, illetve az 5 kw-os napelemes rendszer, illetve 9 kw-os hőszivattyú egy 4-5 fős család esetében nem éri el a gazdaságos szintet. Illetve nem értem, hogy miért kell kereken 9 kw-nak lennie a hőszivattyúnak a 2.667.000 forintos támogatás igénybevételéhez. Nem vagyok benne biztos, hogy ilyen egyáltalán létezik a piacon. A nagyobb teljesítményű már nem támogatható, a kisebbre meg csak 1.941.107 forint igényelhető. Miért nem használnak itt is egy támogatási összeg/ kw teljesítmény mérőszámot?

Köszönettel:

N.K.

Tisztelt Kiíró!

Kérem, hogy a "tetőszerkezetre" kiépítést bővítsék, mert nem minden tetőszerkezet alkalmas a napelemek kiépítésére. Gondolok itt a tájolásra, kocka ház tetőszerkezete, mivel nem fog hatékonyan termelni a házi erőmű. Legyen földre telepítés is megoldható.

Tisztelettel 

Tisztelt Kiíró!

1. Az elnyert, vissza nem térítendő támogatással 2023. december 31-ig megvalósult napelemes kiserőmű jogosult szaldó elszámolásra?

2. Jól értem, hogy ha a fejlesztéssel érintett lakóházban nincs meglévő vízbázisú házközponti fűtés, akkor támogatás nem igényelhető hőszivattyús rendszerre?

Amennyiben igen, javaslom, hogy a Felhívás 2.1.2 b) b) pontjában a hőtermelő berendezés kiváltása helyett a Felhívás 2.1.2 a) c) pontjában is szereplő meglévő fűtési rendszer kiváltása szerepeljen. A módosítás lehetőséget biztosít a korszerűtlen helyiségfűtéssel (konvektor, villanykályha, cserépkályha, stb.) rendelkező lakóházak korszerű vízbázisú házközponti hőszivattyús fűtéssel történő fejlesztésére.

3. Javaslom pontosítani a Felhívás 11.1.4. pontjában szereplő tulajdoni lap típusát. Szemle vagy teljes?

kérdéseim:

1. A v4 kiírás 1.3 a) pontjában "családi ház" szerepel. Az intalan tulajdoni lapján ez így nem szokott szerepelni. Ennek megfelelően akkor művelés alól kivett zártkeri ingatlan, vagy hétvégi ház is megfelel ennek a kategóriának ha állandó lakcímmel és igazolhatóan állandó jeleggel lakják és minden más paraméternek megfelel?

2. Nyugdíjas tulajdonos is pályázhat?

Tisztelt Kiíró!

A pályázat célja és nagyvonalúsága nem vitatható, néhány részletkérés, a szándék és a támogatásra jogosultak köre azonban véleményem szerint tisztázandó (pl. korábban több hozzászólás foglalkozik az 5 kWp napelem és a 9 kW hőszivattyús teljesítményhatárral, ez számomra is kérdéses).

Konkrét helyzetemet tekintve az alábbi kérdéseim adódnak:

- Amennyiben rendelkezik a pályázó már működő napelemes rendszerrel, pályázhat-e hőszivattyús fűtés korszerűsítésre meglévő központi fűtésre csatlakoztatva napelem beruházás nélkül?

- Amennyiben rendelkezik a pályázó már működő napelemes rendszerrel, pályázhat-e hőszivattyús fűtés korszerűsítésre meglévő központi fűtésre csatlakoztatva a napelemes rendszer bővítésével együtt (mivel a jelenlegi inverter alkalmas nagyobb méretű napelempark működtetésére, így ez néhány plusz napelem felszerelését, bekötését jelentené)?

- Amennyiben a fenti két kérésre "nem" a válasz, a kérdés, hogy jelenleg napelemmel rendelkezők hogyan pályázhatnak, egyáltalán pályázhatnak-e hőszivattyús fűtéskorszerűsítésre (pl. egy új, a meglévőtől független napelem park telepítésével)?

- Amennyiben az első két kérdés valamelyikére "igen" a válasz, akkor pályázható-e napelemes rendszer akkumulátoros tárolóegység felszerelése nélkül?

- Amennyiben a fenti kérdések valamelyikére a válasz nem, akkor egy olyan ingatlan esetében, ahol a 9 kW teljesítményű hőszivattyú nem elegendő a teljes ingatlan hőigényének lefedésére, pályázhat-e a pályázó egy 9 kW-os rendszerre, amely egyéb elektromos fűtési megoldásokkal (pl. elektromos fűtőpanelek) kombinálva már fedezné az ingatlan hőigényét? Természetesen, ha a hőszivattyú felső teljesítmény határa 9 kW-ról felfele módosul, ez nem feltételen kérdés a továbbiakban.

- Amennyiben a fenti kérdésre "igen" a válasz, kombinálható-e a pályázatban a 2.1.2 a) és 2.1.2 b) fejezetekben megfogalmazott tartalom, azaz az ingatlan fűtése részben hőszivattyús, részben a 2.1.2.a)-ban megfogalmazott módokon (pl. elektromos fűtőpanel) történhet-e. Természetesen, ha a pályázható hőszivattyú felső teljesítmény határa 9 kW-ról felfele módosul, ez nem feltételen kérdés a továbbiakban.

Köszönöm a lehetőséget és köszönöm előre is, hogy időt szántak kérdéseimre!

Tisztelt Pályázat Kiíró!

A felhívás 1.3 a) pontja "családi házra" teszi lehetővé a támogatás igénylését.  A megjelölés nem egyértelmű. Ilyen kategória megjelölés az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.

Javasolom, hogy az 1.3 a) pont megfogalmazását akként pontosítsák, hogy"1.3 a) olyan épületre, amely családi házként, a pályázó és családja számára életvitelszerűen állandó lakóhelyül szolgál és megfelel a pályázati  kiírásban támasztott egyéb követelményeknek, függetlenül a tulajdoni lapon szereplő funkció megjelölésétől."

Indokolás: Pest megyei város peremén, üdülőterületnek minősülő övezetben fekvő családi házban élünk. Családommal együtt ez az állandó bejelentett lakóhelyünk, életvitelszerűen itt élünk évek óta és ezen nem is kívánunk változtatni. A környékünkön levő valamennyi telken ilyen családok élnek, szintén a pályázati feltételeknek egyébként mindenben megfelelően kialakított családi házakban. Más ingatlanunk nincs, tehát fel sem merülhet, hogy luxusnyaralót kívánnánk a pályázat segítségével korszerűsíteni. (Hozzáteszem, természetesen, hogy ha nyaralónak használnák, annak a napelemes korszerűsítése éppúgy szolgálná a károsanyag kibocsátás csökkentését, mint a lakóházra szerelt napelemek, tehát a Felhívás 3. bekezdésében kitűzött célt elérné.) Úgy vélem, sokan vagyunk hasonló helyzetben. Ezért kérem a pontosítást, hogy az elbírálásnál ez ne adjon lehetőséget vitára.

Javaslom, ha valóban az alacsony jövedelműeken akarnak segíteni, akkor az egy ütemen belül beérkező kérelmeket ne időrendben "aki a leggyorsabban kapja marja" alapon bírálják el, hanem a jövedelem mértékére tekintettel állítsák sorba a pályázókat. X időponttól y időpontig be lehet adni a pályázatot, y időpontban lezárják és jövedelem szerint sorbaállítják a népet, és az alapján ítélik oda. Köszönettel, K.E.

Tisztelt Címzett!

Az ingatlanunk gáz központi fűtéssel rendelkező sorházi lakás. 

Kérdésem, hogy a háromféle támogatás típusból a mi esetünkre megfelelő 2B típusú kiírás esetén minden elemet meg kell-e valósítani,

vagy a pályázat nyitott abból a szempontból, hogy lehet-e költségarányosan a kiírt rendszer pár elemét: a napelem rendszert, az ablakcserét és

egy  alternatív elektromos fűtés/melegvíz ellátás megvalósítását  megpályázni.

Kérdésem továbbá, hogy a ha a napelem rendszer teljesítményét az előző esztendő átlagos áramfogyasztásának figyelembe vételével kalkulálják,

akkor több elemet megvalósító 2B verzió esetén az elektromos fűtés/melegvíz ellátás esetén jelentősen megnövekedő áramfogyasztás ellensúlyozására 

lehetséges lesz a kalkulációnál jelentősen nagyobb teljesítményű rendszert telepíteni?  

A válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Szodfridt Gyula

Mosonmagyaróvár

Tisztelt Kiíró!

Néhány alábbi hozzászóló által megfogalmazott kéréshez is csatlakozva, kérném, hogy lehessen lehetőség :1. az 1. tevékenység bővítésére opcionálisan támogatható formában akkumulátoros tárolási lehetőségre. Ha nem marad a szaldó elszámolás, akkor jó lenne a saját megtermelt és eltárolt energiát használni első körben a hálózat helyett akár fűtés átalakítás nélkül is.

2. Jelenlegi villanyszámlám kb 3kW-os napelem rendszer telepítését tenné lehetővé, de közeljövőben elektromos autó vásárolnék, így jelentősen megnövekedne a fogyasztás. Én telepíthetek 5kW-os rendszert teljesen támogathatóan, vagy van valami mód arra, hogy a 3kW rendszer mellé akár önerőből mellérakhassam ami még szükséges? Csak ugye ez nagyobb invertert eredményezne, amit már nem támogatnak. Valahogyan át kellene alakítani a teljesítmény korlátokat, hogy több, 10 éven belüli élethelyzetnek megfelelhessen, ha már minden területen CO2 csökkentés a cél.

3. A napelem telepítés jogszabályi megfelelőségének támogatását üdvözlöm, ez nagy segítség, de a megadott maximális fajlagos támogatható költségek sajnos alacsonyak. Én 1-ről 3 fázisra bővítéshez kapcsolódó szabványosításhoz kértem már árajánlatokat és most szeptember 1-től még magasabbak a költségek, földkábelem esetében legalább 5-600ezer forintos költség várható (+ az Amper bővítés szolgáltatói díja), a 170 ezer forint körüli támogatási összeg szinte csak az új vandálbiztos villanyóradoboz költségét fedezi.

4. Bár alapvetően nem gondolkozom a hőszvattyúra váltásban, de a megadott maximális 9kW igény igen szerénynek tűnik, érdemes ezen is elgondolkozni.

Köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

A pályázati kiírás szerint: "A pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint közé essen"

Kérem vegyék figyelembe, hogy az állandó lakcímmel rendelkező személyek nem feltétlenül élnek az adott ingatlanban, érdemes lenne lehetőséget biztosítani azon személyek kivételére ezen feltételi körből, akik 2020. év során más helyen rendelkeztek hivatalos tartózkodási címmel (lakcímkártyával igazolható módon).

Köszönjük rugalmasságukat!

Tisztelt Kiíró!

4 kérdésem lenne.

1. Bármilyen gázüzemű fűtés-HMV rendszer lecserélhető hőszivattyúra? (pl. 15 évvel ezelőtt saját forrásból vásárolt kondenzációs kazán)

2. Kétrétegű üvegezésű tetőtéri ablak lecserélhető-e 3 rétegűre? (a ház többi nyílászárója már ki lett cserélve háromrétegűre, de 15 évvel ezelőtt még nem volt 3 rétegű tetőtéri ablak, így mint a ház "leghidegebb pontja" mostanra eléggé tönkrement.)

3. Ha igen, akkor a tetőablakra is érvényes a kiírásban szereplő 82 600 Ft/nyílászáró nm ár? (2020-ban kértem egy minősíttett beépítőtől egy árajánlatot 5 db 3 rétegű üvegezésű 78x98 cm-es tetőablak cserére és 185 000 Ft/db árat kaptam beszereléssel együtt) 

4. A ház délnyugati oldalán végigfutó teraszra telepíthető-e a napelemek egy része, vagy mindenképp tetőre kell? (az elemek másik fele a délkeleti nyeregtetőre menne, mert bruttó elszámolás esetén ez így kedvezőbb elrendezés, mint a teljes rendsszer déli tájolású telepítése)

Előre is köszönöm a válaszokat.

Tisztelt Kiíró!

A jövedelemkorlát számításánál vegyék figyelembe a még meg nem született magzatot a terhesség 12. hetétől, ahogyan a többi intézkedésnél is.

Köszönjük.

Tisztelt Kiíró!

Kérem, hogy az átlagjövedelem számításánál vegyék figyelembe az állandó lakcimmel ott lakó nyugdíjasok jövedelmét is (ha külföldről kapja, akkor is).

Tisztelettel: B. Csaba

Tisztelt Cím !

Ami számomra kissé érthetetlen, hogy a 2.1.2.a bekezdésben szerepel ez a kikötés :

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek (kivéve, ha valamely közülük más forrásból már megvalósult):

A 2.1.2.b ből pedig ez a kikötés hiányzik, midnent kötelezővé tesznek akkor is , ha esetleg mondjuk már  a megvárásolt ingatlanon volt/ van régebbi  napelem ,de szükséges lenne a fűtés korszerűsítésére vagy nyílászáró cserére akkor kiesnek ezek a családok  a pályázatból.

Ezt a kikötést jó lenne alkalmazni a b pontra is, ha valaki esetleg csak fűtéskorszerűsítésben  gondolkodna.

Köszönöm hogy elovasták. 

A hőszivattyús rendszerre megszabott 9 kW-os korlát sok szempontból problémás. Egy 120 m2-es régi építésű családi ház fűtési teljesítményigénye ennek kb. a duplája. Nyílászáró cserével 20 % csökkenés talán elérhető, de ez még így is jóval több, mint 9 kW. Kiegészítő fűtőpanelekkel fedezhető a többlet igény, de csak addig, amíg megjön az első villanyszámla (átlagjövedelem alatti jövedelemből élő családokról van szó!). És akkor elő fogják venni a régi jó vaskályhát és el fognak benne égetni mindent, ami éghető. Ez minden, csak nem az elérendő CO2 csökkentés. De ha ezt nem is teszik, a közérzetük biztosan romlani fog. Ha nagyon muszáj teljesítmény korlátot felállítani, akkor az legyen alapterület arányosan meghatározott reális érték.

A teljesítmény korlát azonban fogalmilag is helytelenül szerepel a pályázati felhívásban. Nincs meghatározva, hogy PONTOSAN mit takar a fogalom. A 3.1 pont csak ennyit ír:"maximum 9 kW teljesítménnyel rendelkező levegő-víz, vagy levegő-levegő hőszivattyús rendszer". Maximális teljesítmény alatt érthetjük az elektromos hálózatból felvett maximális teljesítményt vagy a leadott maximális fűtési/hűtési teljesítményt. Az első érték meglehetősen pontosan meghatározható, a második viszont függ a kimenő vízhőmérséklettől (ezt a telepítés adottságai határozzák meg, padlófűtésnél magasabb, radiátornál alacsonyabb) és a külső hőmérséklettől. Moduláris split rendszer esetén még egy mérnöknek is nehéz feladat meghatározni bizonyos gyártóknál ezt az értéket. Akkor hogy fogja tudni elbírálni ezt egy nem szakirányú végzettségű ügyintéző? Márpedig milliós tételről van szó, a támogatás megítélése vagy elutasítása elszámoláskor romba dönthet egy családot, de még egy kisebb vállalkozást is. Perek sokaságát indíthatja el ez a bizonytalanság.

Ha mindez nem lenne elég, akkor a 3.1. pontban az elszámolható maximális fajlagos költségeknél a következő szerepel: 9 kW-os hőszivattyúra 2667 eFt, a 9 kW alatti teljesítményű hőszivattyúra 1941 eFt számolható el legfeljebb. Mindegy, hogy milyen módon állapítjuk meg a teljesítményt, az biztos, hogy pont 9.000,0 W nem lesz. Több nem lehet, ezt a felhívás kizárja (a 2.1.2 b) pont b) bekezdése), tehát műszaki szempontból csak kevesebb lehet, márpedig ez 726 eFt-tal (!!!) kisebb költség keretet jelent. Ebből az összegből már valóban nem lehet 12-14 kW-os hőszivattyút telepíteni.

A már hivatkozott 2.1.2 b) pont b) bekezdésében "levegő-víz VAGY levegő-levegő" rendszerről van szó. Lehet olyan épület kialakítás, hogy az is-is lenne az energiahatékonyabb, és esetleg olcsóbb megoldás. Vagyis a "VAGY" helyett az "ÉS/VAGY" lenne a konstruktívabb megfogalmazás.  

Ugyanebben a bekezdésben zárójelben szerepel a következő szöveg: "beleértve a fűtési rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen berendezések beépítését". Egy alacsony vízhőmérsékletű fűtési rendszer elengedhetetlen kelléke (abban az esetben, ha nincs az adott helyiségben padlófűtés) a fan-coil. Ez műszakilag nehezen vitatható. A 3.1 pontban felsorolt fajlagos költségek között azonban nem kerül említésre, ami még nem zárja ki a beépíthetőségét és elszámolhatóságát. Mivel egy ilyen berendezés ára akár 250-300 eFt is lehet, bizonytalanságot szül, hogy "hallgatással" a műszaki szükségességét vonják-e kétségbe, vagy nem számít, mennyibe kerül?

A 2.2 pontban felsorolt műszaki elvárások között szerepel a következő szövegrész: "Kizárólag olyan hőszivattyúk beszerzése támogatható, melyek F-gáz tartalma alacsony ÜHG kihatású (GWP értéke alacsony)". Ha ez csak javaslat, akkor helyes, ha ez a támogatás elszámolásához feltétel, akkor pontosítani kell.

A napelem-rendszer 5 kWp-ben való maximalizálása sem igazán érthető. A költségkeret maximum adott, a legtöbb tetőre még ennyi sem fér. Ha van rá lehetőség, akkor néhány plusz tábla csak javítaná az új rendszer hatékonyságát. Korábban egy hozzászóló már felhívta rá a figyelmet, de a fontossága miatt megismétlem. A 2.1.1, a 2.1.2 a) és a 2.1.2 b) pontok a) bekezdéseiben "átlagos havi fogyasztást" hasonlítanak össze teljesítménnyel. Ez két különböző fizikai fogalmat takar: az első energiamennyiség, a második teljesítmény. Nem hasonlíthatók össze. Ez súlyos szakmai hiba!

A 11.1. pont sorolja fel a pályázathoz benyújtandó dokumentumokat. A 12. alpont szerint energetikai tanúsítvány is kell. A 3.1. pont szerint kizárólag előzetesen regisztrált szakértő számlája fogadható el az energetikai tanúsítvány elkészítéséről. Ugyanitt később a beruházás előtti és utáni állapotra vonatkozó energetikai tanúsítvány elszámolhatóságáról van szó. A pályázathoz benyújtandó tanúsítványt regisztrált szakértővel kell (lehet) készíteni? És ha igen, akkor ez megfelel a beruházás előtti szakvéleménynek és elszámolható, annak ellenére, hogy korábbi dátumú, mint a támogatói oklevél? Vagy pedig néhány hét különbséggel két szakvéleményt kell készíteni: egyet saját zsebre a pályázathoz, egyet pedig a projekt keretében? Kis pontosítással feloldható lenne ez a zavaros helyzet. Fontos továbbá, hogy a szakértők listája időben publikus legyen a beadási határidő előtt, hogy legyen idő elkészíteni a tanúsítványt.

A 3.1 pont sorolja fel az elszámolható legmagasabb költségeket. Eszerint a napelemes rendszer legmagasabb elszámolható költsége 2.896.108,- Ft. A beépített teljesítmény max. 5 kWp lehet, tehát az 1 kWp-re jutó fajlagos költség 579.222,- Ft kellene legyen. Ezzel szemben a felsorolásban ez az érték 520.700,- Ft. Ha az ötször 59 eFt-os eltérésnek van elvi oka, akkor a félreértések elkerülése végett ezt jó lenne tisztázni! A támogatási konstrukció egészének előremutató jellegéhez és nagyvonalúságához képest a fent felsorolt hibák csak apróságok, de - valószínűleg értelmetlenül - megkeseríthetik mind a támogatottak, mind az ügyintézők életét.

Tisztelt kiíró !

Kérem a 2.1.1 pontban használt "tetőszerkezet" kifejezést pontosítani szíveskedjenek. Családi házunk tetőszerkezetét nemrég újítottuk fel szigeteltünk a szarufák között és az felett is illetve új cseréplemez fedést is kapott a tetőszerkezet. A napelemes rendszert ezért a felújított tetőre (a lemeztető szerkezet megfúrásával) nem szeretném telepíteni. A családi ház mellett van egy a házhoz kapcsolódó fedett gépkocsi beálló melynek "tetőszerkezete" szintén alkalmas a napelemes rendszer telepítésére. Az udvaron van egy másik garázs is melynek "tetőszerkezete" szintén elbírná a napelemes rendszert. Sok családi ház a tető tagoltsága miatt nem feltétlenül alkalmas a napelemes rendszer telepítésére. 

Kérem tegyék lehetővé hogy a magas tetőszerkezet mellett a gépkocsibeállók, garázsok tetejére vagy a családi házhoz tartozó udvaron állványzatra telepített napelemes rendszerekre is lehessen pályázni.

Köszönöm. Tisztelettel Dudás Richárd 

Tisztelt Cím!

Kérem, ha lehetőségük van rá, a támogatott hőszivattyú teljesítményét emeljék fel  legalább 16 kW -ra, mert a pályázatban megadott 9 kW egy átlagos  családi ház fűtésére nem elegendő, főleg ha régebbi építésű és gyengébben szigetelt .Ráadásul nagyobb hidegben erősen lecsökken a fent megadott névleges teljesítmény. Kérem fontolják mega javaslatomat, mert a fent megadott határ nem elsőrorban a  szerényebb/ szegényebb  vagy elmaradottabb hőszigeteléssel rendelkező  házaknak  nyújt alternatív megoldást a fűtés korszerűsítésében

Köszönöm előre is  lehetőséget. 

Tisztelt Kiíró!

Több előttem szólóhoz hasonlóan kevésnek tartom az 5 kwp napelem és 9 kw hőszivattyú teljesítményt.

Saját példa: 2 felnőtt + 4 gyerek

1. áramfogyasztás: éves 8500-9000 kwh óra, ehhez kb. 8 kwp napelem teljesítmény szükséges.

2. fűtésmodernizálás hőszivattyúval. Nem egyértelmű a teljesítmény megadás. A gyártók általában egy adott külső hőmérséklet és előre menő víz hőmérséklethez adják meg a teljesítményt. Bár régen olvastam utána ez általában: Külső hőmérséklet +7 celsius fok, előre menő víz hőmérséklet 35/55 celsius fok. 7/35 esetén a 9 kw hőszivattyú teljesítmény maximum egy igen jól szigetelt felületfűtéssel rendelkez "házikó" fűtésére elegendő, ha odakint -15 celsius fok van.

3. kötelezően kiépítendő akkumulátor teljesítmény: A miértjét nem értem. Sajnos a felhívásban nem találtam, hogy a pályázattal megvalósult napelem telepítés esetén kötelezően a bruttó elszámolásba kell belépni, vagy a szaldó elszámolás még opció. Ezt érdemes lenne beleírni. Amennyiben a bruttó elszámolás lesz kötelező miért az akkumulátor? Bár ez csak feltételezés a részemről: Az egyre több hálózatra csatlakozó háztartás egy nagyobb szabályozási problémát okoz, ám ennek a költségét fedezi a bruttó elszámolás díjkülönbözete. Így érthetetlen az akkumulátor. Ellenben ha még szaldó elszámolásba is be lehet lépni, ugy indokolt az akkumulátor.

Tisztelt Címzett!

Több kérdés is felmerült, amelyeket adott esetben célszerű lenne átgondolni.

1) Ha a háztartás jövedelme meghaladja a személyenként 4.850.000 Ft összeget, akkor ne legyenek kizárva. Lehetne sávos, 100% helyett 90-80-70, és így tovább.

2) A háztartás jövedelmet terhelő hiteleket esetleges levonása a jövedelem számításánál (személyi kölcsön, hitelkártya, Babaváró hitel, jelzáloghitel, diákhitel), továbbá, ha valakinek bérét letiltás terheli, az azzal csökkentett összeg kerüljön felszámításra.

3) A maximális napelem rendszer túl kicsi, saját magunk is 4 fős háztartásban gázt nem veszünk igénybe, minden elektromos alapon működik, 12kw-os napelem rendszer tudná ellátni ezt a felhasználást.

4) A több lakásos társasházak kizárásának mellőzése, számos 30-40 éves 9-18 lakásos társasház is van, amely tulajdonosai igénybe vennék ezen támogatást, adott esetben nyílászárókat cserélnének, a társasház egy-egy tulajdonosa napelemes telepíttetne.

5) A magzat figyelembevétele a személyek körénél.

6) A tető korszerűsítésére is lehessen alkalmazni a támogatási összeget.

7) Energiatárolás vagylagossá tétele. Sok esetben nem költséghatékony, ha új akkumulátor rendszerrel valósítják meg, sok esetben ezeket használt EV akkumulátorokkal kivitelezik. Ugyanakkor célszerű lehet annak támogatása, hogy előkészítse erre a pályázó a rendszerét, vagy eleve úgy telepíttesse, hogy később lehetőség legyen sziget üzemű működésre. Így be tudja építtetni a megfelelő hibrid üzemű invertert, a megfelelő minőségű napelemet úgy, higy később ha a források engedik, a megfelelő mennyiségű akkumulátort is telepítve sziget üzemben tudja majd használni.

Tisztelt Kiíró!

Nagyon méltánytalannak tartjuk, hogy alapból kizárja a pályázati felhívás a megkezdett beruházásokat. Köztudott, hogy az új építésű lakóházakra nagyon magas, szigorú követelmények vannak érvényben, tehát kötelező megújuló energia felhasználást elősegítő berendezések beépítése! Az építtetők nem mérlegelhetik, hogy beépíttetik, vagy sem! Ezek nélkül nem lehet használatbavételi bizonyítványt kapni! A fentiek alapján a pályázati kiírás teljesmértékben figyelmen kívül hagyja ezt a kötelező jogszabályi kötelezettséget! A másik észrevételünk, nagyon alacsony az 5 kW-os teljesítményhatár. Egy levegő – hőszivattyús napelemes rendszer esetében ez minimum 10-12 kW kellene, hogy legyen!

Kérjük, ez alapján tegyék lehetővé a megkezdett beruházások pályázati részvételét!

Érthetetlen a bruttó jövedelem pályázati feltétel is. A munkabéreket terhelő járulékok nem kerülnek a munkavállalóhoz, azok az állami költségvetésbe kerül, így igazságosabb lenne a nettó jövedelmeket alapul venni.

Tisztelt kiíró!

Csatlakozom az előttem már megszólalókhoz, és felhívnám a figyelmet, hogy egy átlagos családi ház energiaszükségletéhez kevés az 5KWp teljesítményű rendszer! Ez többszörösen igaz, ha a házban a fűtés is napelemről kapja az energiát! Célszerű lenne megnövelni a pályázatban szereplő számot kicsit kibővíteni!

Másik észrevételem, hogy terjesszék ki a támogatást a külső homlokzat,vagy lábazati szigetelésre is!

Köszönöm!

Tisztelt Támogató!

Palatetős háztulajdonosokként, szeretnénk kérni, hogy a nem elszámolható költségek köréből vegyék ki a tetőszerkezet átalakítására, felújítására, megerősítésére vonatkozó költségeket, hiszen így egy széles réteget zárnak ki az igénylésből.Köszönettel:

Nem tartom igazságosnak a jogosultság megítélését, miszerint akinél az egy főre jutó jövedelem a megadott érték alatt van, akár 11 millió forint támogatás is kaphat, de akinél akár egy forinttal is meghaladja ezt a jövedelem, azok nem kaphatnak semmit. Javasolnám valami sávos kivezetés megvalósítását, ahol több lépcsőben nullázódik le a támogatás értéke.

A másik észrevételem, hogy én elvált szülő vagyok. A tőlem külön élő gyermekeim részére gyerektartást kell fizetnem. Ez az összeg jelentkezik nálam jövedelemként, de nem én élek vele, azaz hasznos lehetne az ilyen jellegű kiadások levonása a teljes bevételekből. Ez az összeg nem áll rendelkezésünkre a nálam maradt fiammal, így a valós összeg, amit a megélhetésünkre tudunk fordítani sokkal alacsonyabb, mint a bevételeim.

Tisztelt Kiíró!

Három észrevételünk van:

1. A napelemes rendszereket és fűtési rendszerek eletrifikálása esetén kötelező elemnek beírták az akkumulátoros tárolóegységek beépítését. (2.1.2.a/b és 2.1.2.b/d pontok). Ez a műszaki tartalom feleslegesen és indokolatlanul bonyolítja a fűtési rendszert abban az esetben, ha nem sziget üzemmódban üzemelő rendszert alakítunk ki. A hálózatra történő kapcsolódás esetén biztosítva van a rendszer ellátás biztonsága. Az akkumulátoros rendszer fenntartása és működtetése bonyolulttá teszi a rendszert és drágítja annak működését, mert az akkumulátorok elhasználódása esetén szükségessé válik azok cseréje, ami jelentős plusz költséggel terheli az üzemeltetőt. Ezeket a pontokat javasoljuk kivenni, vagy módosítani, hogy lehessen akkumulátoros vagy anélküli rendszereket is telepíteni, kinél melyikre van szükség a szerint.

2. A kérelmek beadása igaz, hogy eltérő időpontokban lesz, de nem írták, hogy lesz-e lehetőség a kérelmeket a beadás kezdő órája előtt feltölteni - ezt célszerű lenne lehetővé tenni, hogy a rendszerek ne terhelődjenek túl és ne kelljen kapkodni a kitöltéssel, versenyezve láthatatlan többiekkel, hogy a kérelmünk az első között, a keretösszeg elfogyása előtt beérkezzen -, és hogy azonnal lezárják-e a pályázat beadó felületeket (mint pl. a GINOP-oknál 2021-ben), amint érzékelik a támogatási keretösszeg elfogyását, így többeket kizárva, hogy egyáltalán beadhassák a kérelmüket, vagy még nyitva hagyják egy-két napig is a keretösszeg lekötése után is akár, hátha páran kisnek jogosultsági vagy egyéb hiányosságok miatt?

3. Nyílászáró cseréknél a felhívásnak lehetővé kellene tennie, hogy a kicserélt nyílászárók esetén külön kőművest is igénybe lehessen venni, hogy a nyílászárók körüli falat helyrehozzák (vakolás, festés), és ezt a költséget is elszámolhatóvá kérjük tenni. Nem minden ablak- és ajtócserével foglalkozó gyártó, kivitelező foglalkozik ugyanis kőműves munkákkal, gyakran erre a munkára a lakás tulajdonosának plusz vállalkozót kell megbíznia.

Köszönettel: Terbe Zoltán

Tisztelt Cím

A támogatást igénylés feltétele a felhívás szerint : hogy a beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint2 közé essen.

Nem egyértelmű, hogy az összevont jövedelembe beleszámít-e pl egyéni vállalkozó bevétele, vagy a megzőgazdási termelő bevétele. Amennyiben egy családon/házastárson belül az egyik fél, vagy akár mindkettőnek egyéb bevétele is van, az milyen módon szükséges igazolni, illetve egyáltalán pályázhat-e egyáltalán az, ahol van egyéb bevétel is?

Az állandó lakcím is 2020 évre vonatkozóan szükséges alátámasztani, vagy a pályázat benyútásakor állandó lacímmel rendelkező természetes személy pályázhat, s az ő jövedelmi helyzete/helyzetük került vizsgálásra?

Üdvözlöm.

A leírás 1.1-es pontja szerint a támogatás feltétele a 2020-as évi bevallás szerinti jövedelmi határ. A problémát a saját példámmal szeretném szemléltetni, bár biztosan nem csak engem érint. 

Ebben az évben a covid helyzet miatt egy 2017-ben vásárolt ingatlantól megváltam. Ezen ingatlan értékesítésből jövedelmem származott, így a támogatásra sem vagyok jogosult. 2020 év végétől a jövedelmem jelentősen csökkent( ezért is lett eladva). A fiamat egyedül nevelem és bőven az átlag jövedelem alatt vagyok. Az ingatlanom korszerűtlen 40 éves b30-as téglából épített. Jelenleg fatüzeléssel, ami jelentősen környezetszennyező. Úgy gondolom ez, így nincs rendjén. A jövedelembe az egyéb jövedelmet nem szabadna beleszámítani. Kizárólag azt, ami rendszeres.

Tisztelettel: Szüts Norbert

Tisztelt Kiíró!

A pályázati felhivás 2.1.1 pontja szerinti napelemes rendszer telepítése kizárólag  az épület tetőszerkezetére lehetséges vagy annak

részét képező terasztetőre is? Javaslom a telepítés konkrét lehetőségeinek pontosítását.(garázs, egyéb melléképület, terasztető stb.)

Üdvüzlettel,Nagy Attila

Tisztelt Kiíró!

A támogatással kapcsolatosan a következő észrevételem lenne.

Az 1. pontban meghatározott napelem rendszer telepítésének támogatásával párhuzamosan indolokotnak tartanám az akkumulátoros energiatárolás kialakításának támogatását is, különösen hogy - ha jól értelmeztem - ezeknél a projecteknél nem lehet majd alkalmazni a szaldó elszámolást. Mivel a családok nagy része reggel elmegy otthonról - amikor még nem süt a nap - , és este ér haza - amikor már nem süt nap -, nem tudja a jelenlegi konstrukcióban felhasználni a megtermelt energia jelentős részét, az betöltésre kerül az elektromos hálózatba, miközben a fogyasztó fizet este érte. Ha raktározható lenne, este a mosógéppel, főzéssel, és egyéb elektromos berendezésekkel felhasználható lenne a megtermelt áram mennyisége.

Köszönöm!

Kedves Ügyintéző!

Az újonnan meghírdetett napellemes pályázattal kapcsolatban szeretném az állásfoglalásukat kérni. 

Az ingatlanra vonatkozó feltételek a következők a kiírás szerint:

  "A pályázat keretén belül a pályázat benyújtását megelőzően, benyújtásának időpontjában és a beruházás megvalósulását követően lakott, a Pályázó magánszemély (rész)tulajdonában álló egyedi fűtési rendszerrel ellátott a) családi házra; b) használati megállapodással rendelkező, osztatlan közös tulajdonban lévő lakóház (ikerház, sorház) elkülöníthető, jogilag és energetikai szempontból önálló egységet képező épületére / épületrészére; továbbá c) legfeljebb 6 lakásos társasházi, illetve szövetkezeti ingatlanok részét képező épületrészre / lakásra nyújtható be támogatási igény."  

Sajnos ahol élek külterület. A helységben ahol élünk (Pest megye) szabályai szerint nem lehet lakóépületet építeni csak 10 000nm felett tanyákon. Így a mi egyébkén maximálisan családi házunk tulajdoni lap szerint "

Az ingatlan adatai: alrészlet adatok terület kat.t.jöv. alosztály adatok művelési ág/kivett megnevezés/ min.o ha m2 k.fill. ter. kat.jöv ha m2 k.fill ------------------------------------------------------------------------------------------------ . Kivett gazdasági épület, udvar 0 935 0.00

Lakhatáis engedélyel rendelkezik, be is vagyunk jelentkezve. Fűtésünk cserépkályha és villany. Tégla épület, pincével, és szigeteléssel. Tehát ízig vérig családi ház!

Kérem írják meg nekem, hogy a "jogilag és energetikai szempontból önálló egységet képező épületére / épületrészére" ebben az esetben bele férünk-e a pályázók körébe.  Köszönöm szépen!

Tisztelt kiíró!

Az iránt érdeklődöm, hogy a napelemmel már rendelkezők (otthon felújítási támogatás révén) pályázhatnak -e, a pályázatban kiírt többi forrásra, úgy mint hőszivattyú, ehez kapcsolódóan, padlófűtés járulékos költségeire (járólap, kőműves munkákra)?

Köszönöm.

Azt szeretném tisztán látni hogy kötelező-e az akumulátoros energiatárolás,vagy elhagyható....szakemberek szerint gazdaságtalan olyan helyen ahol elérhető a hálózat...EA

Tisztelt Kiíró,

társasházban élő nyugdíjasoknak hogyan lesz lehetősége pályázni?

Tisztelt kiíró!

Nem értem miért lett kihagyva a geotermikus hőszivattyúk köre.

Talajszonda, talajkollektor és víz primer oldali hőszivattyúk nincsen felsorolva, habár sokkal hatékonyabbak mint a levegős hőszivattyú. Remélem csak véletlenül történt mindez. Magyarországon már csak 2 geotermikus hőszivattyú gyártó van és mindekettő ki lett szorítva a pályázzatból, ami szerintem nem jó. Árban is sokkal olcsóbbak mint a levegős konstrukciók, valamint csak ez a termék használható radiátoros fűtésnél is.

Üdv! az 5kw napelem fűtésre nagyon kevés egy családi háznak ugyanúgy a 9kw hőszivattyú is javaslom legalább 10kw napelem  és 16 kw hőszivatyú ra emelni a támogatást, valamint meglévő napelem bővitését is lehetővé tenni, amennyiben fűtés korszerűsítés is történik(10kw ig)!

Minden támogatható tevékenységnél feltétel, hogy "a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást, de legfeljebb az 5 kWp-ot". Ha bármilyen okból (pl. felújítás, tulajdonosváltás, klímabeszerelés, fűtésimód-változás, átmenetileg üresen állt/többen lakták, stb.) a pályázat beadását megelőző elszámolási év fogyasztása eltér a várhatótól, akkor ezzel a megkötéssel jelentősen alul vagy túlméretezett rendszerek létesülhetnek. Ezért inkább az állandó lakók száma és/vagy a meglévő, illeve a beruházással megvalósuló fogyasztók teljesítménye alapán lehetne meghatározni egy teljesítménysávot.

A következő észrevételeket szeretném tenni a pályázati felhívással kapcsolatban:

1) A megvalósítandó célok között mindegyik típusú pályázatnál: "Tetőszerkezetre telepíthető" napelemes rendszer szerepel. Miért emelik ki, hogy tetőszerkezetre telepíthető? Sok ház adottságai nem ideálisak a tetőre telepített rendszerhez, pl. a tető tájolása vagy beárnyékoltság miatt. Ilyenkor jobb hatásfokú a földre (földre épített tartószerkezetre) telepíteni a napelemes rendszert, hiszen sok helyen a telek elég nagy ehhez (nálunk is hasonló a helyzet). Javaslom, hogy módosítsák a szöveget, hogy ne legyen kizárva a földre telepített rendszer (akkor se, ha esetleg a szükséges tartószerkezetre nem terjedne ki a támogatás).

2) A napelemes rendszernél az 5 kWp maximális érték nagyon alacsony, főleg ha a fűtést is szolgálja. Legalább a fűtéskorszerűsítést is tartalmazó pályázatoknál emelni kellene ezt a limitet.

3) Szintén kevés lehet nagyobb ingatlanoknál a 9 kW-os hőszivattyú.

4) A 2-3. ponttal összefüggésben nem egyértelmű a kiírásból, hogy teljesen ki van-e zárva nagyobb teljesítményű rendszer telepítése a pályázatból? Vagy lehet nagyobbat telepíteni, de a támogatás csak az 5 kWp-re ill. 9 kW-ra eső arányos összegre terjed ki, a többit önerővel kell kiegészíteni? Ezt érdemes lenne pontosítani.

5) A nyílászárók cseréje szerepel a támogatott beruházások között, viszont legalább ilyen fontos az energiatakarékosság érdekében az épület hőszigetelése. Javaslom, hogy - a megadott maximális pályázható összegen belül - lehessen a támogatást hőszigetelésre is felhasználni.

Tisztelt Kiíró!

Ellentmondást vélek felfedezni abban, hogy a kiírás elején azt írják: "Minden ingatlan vonatkozásában a pályázati részvétel további feltétele, hogy az épület olyan műszaki állapotban legyen, hogy egyéb beavatkozás nélkül is alkalmas legyen a beruházás fogadására", majd a későbbi részletezésben megengedett mindenféle átalakítás, bővítés, javítás, csak nem számolható el. Kérem annak a tisztázását, mit jelent az "olyan műszaki állapot", hogy ha mégis lehet rajta módosítani. Legyen rajta tető és ha esetleg nem bírná el, akkor még a csere is belefér, csak ez a része nem elszámolható?

1.2 TÁMOGATÁSBAN NEM RÉSZESÍTHETŐK KÖRE:  12) akinek harmadik féllel szemben olyan kötelezettsége áll fenn, amely a projekt céljánakmegvalósulását meghiúsíthatja      Ez pontosan mit takar? Kérem részletezzék. Jelzáloggal terhelt ingatlan ennek számít? Amennyiben igen, ez elég sok családot kizárhat a pályázatból, nem mindenki teheti meg, hogy új építésű hazban lakik és még bőven fizethetnek egy régebbit. Kérem ezt vizsgálják felül.

Továbbá érdekelne az is, mi van abban az esetben, ha a pályázat benyújtásakor a feltételeknek még megfelel a pályázó, de a kivitelezés lezárulásáig megváltozik a helyzet, pl. a háztartásban egyik családtaggal sajnos történikvalami és az egy főre számított jövedelem túllépi a megszabott határt.

Tisztelt Kiíró!

Át lehetne dolgozni ezt a részt? "(a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást"

Közelmúltban vásárolt ingatlannál ez gondot okoz mivel a korábbi lakónak nagyon kevés volt a fogysztása.

Köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

Javasolnám, hogy a pályázók körét az otthonfelújítási pályázathoz hasonlóan határozzák meg. Vagyis ne zárják ki azt, aki kiskorú gyermekét neveli egy olyan ingatlanban, melynek tulajdona, vagy a tulajdon egy része a kiskorú gyermek nevén szerepel.

Köszönettel: Vörös János

Tisztelt Kiíró!

- Csak tetőre telepítés esetén lehet, hogy nincs elég tetőfelület a napelemhez, javaslom például garázstető bevonását is.

- A nyílászárók cseréje mellé az épület szigetelést is be kellene vonni, mert sok esetben az ablakok már ki vannak cserélve, viszont a szigeteléssel, főleg a padlástér szigeteléssel ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el.

- Az 5 kW teljesítmény nagyon kevés, nem lehet ellátni ekkora rendszerrel csak a világítási igényt, a fűtésre nem elég. Ráadásul az előző év átlagfogyasztásához viszonyítják, ami elektromos fűtés esetén nőni fog. Javaslom energetikai számítások alapján a jövőbeni, szigetelt, ablak cserélt új fűtéssel kiegészített épületre kiszámolni a fűtési igényt és ahoz meghatározni a szükséges napelem kapacitást.

Tisztelt Kiíró!

Csatlakoznék a már felvetett módosító javaslatokhoz:

- új építésű vagy építés alatt álló ingatlanokra is ki kellene terjeszteni a pályázatot (ahol még nincs előző éves fogyasztás),

- család politikával összhangban nagycsaládosok felé nyitni, akár a jövedelemhatár kitolásával; illetve a családi állapot változását rugalmasabban figyelembe kellene venni: pl. új (születendő) 3. vagy további gyermek,

- az 5kWp teljesítmény nem tűnik elégségesnek.

Köszönöm.

Tisztelt Kiíró!

Véleményem szerint a pályázati kiírás 2.1.1 a) pontja (valamint hasonlóképpen a 2.1.2/a-b/a pontok) sok a támogatásr egyébként jogosult illetve arra rászoruló háztartást rosszull érinthet. Ugyanis ezek a pontok a telepíthető rendszerek maximális teljesítményét a pályázat benyújtását megelőző elszámolási év átlagfogyasztása mentén maximálják. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy releváns az adott, aktuális háztartás szempontjából, ha egyáltalán rendelkezésre áll (pl. új építésű ingatlan esetén nem is feltétlenül lesz ilyen fogyasztási adat).

Ha valaki éppen frissen költözik be egy korábbi évben nem lakott vagy alacsony fogyasztású háztartáshoz tartozók (pl. idős emberek) által lakott ingatlanba, vagy akár korszerűsítés során átalakul az ingatlanban használt fogyasztók energiamixe (pl. fa tüzelés helyett korszerű elektromos rendszer lesz már...), akkor aránytalanul alacsony fogyasztás határozhatja meg a támogatható rendszer maximális teljesítményét. Úgy gondolom, ezt a kitételt emiatt mindenképpen át kellene gondolni.

Tisztelt Kiíró!

Javaslom, hogy a pályázattan érintett épületek körében emeljék meg a társasházak lakásszámára vonatkozó felső korlátot 6-ról legalább 7-re.

Tisztelt Kiíró!Családos magánszemélyként az otthonfelujítási program támogatásával idén tavasszal 4,5 KWp napelemes rendszer került telepítésre a lakóházunkra. Az elmúlt időszak adatai alapján egy ekkora rendszer a villamos energai fogyasztást fedezi csak, fűtés és melegvíz előállítás energiaigényét egyáltalán nem fedezi az átlagos négy fős háztartásunkban. A pályázat célját figyelembe véve az alábbi módosításokat javaslom a célok hatékonyabb elérése érdekében:- Meglővő napelemes rendszer bővítésére is igénybe lehessen venni a támogatást, legalább abban az esetben, ha fűtés vagy melegvíz ellátás elektrifikálás is a beruházás része

- Egy családi házra, elektromos fűtés vagy meleg víz ellátás estén bővíteni kell a limitet 5-ről  legalább 15 kWp rendszerméret határig

- A hőszivattyús rendszerek sorába kell sorolni a fűtésre alkalmas levegő-levegő inverteres klímaberendezéseket. Ezek jóval egyszerűbben és költséghatékonyabban telepíthetők, üzemeltethetők

- Levegő-víz hőszivattyúk esetén a nagyobb alapterületű, esetleg több generációs házaknál elengedhetetlen az akár 16 kWvagy nagyobb  teljesítményű kazán is. Javaslom a limit magasabbra helyezését. 

Tisztelt Kiíró!

Mivel a 2020 és 2021 év a koronavírus járvány miatt rendhagyó volt a jövedelmek szempontjából is, javasolnám, hogy a pályázónak lehetősége legyen választani, hogy a 2020. vagy 2021. év összesített jövedelme alapján kíván pályázni. Elképzelhető pl. hogy 2021. évben megfelel a pályázó a jövedelemkiírásnak , de 2020. évben pl. egy elbocsátás miatti végkielégítés miatt már épp túllépi a jövedelmi korlátot, holott egyébként egy normál évben megfelelne a jövedelmi feltételnek. Vagy pl. a családban az édesanya 2021-ben már szülési szabadságon van, így a jövedelmük már alacsonyabb, mint mikor mindkét szülő dolgozott a családban a gyermek születése előtt. Célszerűbb lenne így vagy minél frissebb jövedelmi adatokat figyelembe venni, vagy választási lehetőséget adni a pályázónak a két koronavírus járvány meghatározta adóév jövedelme közül választani elbírálás szempontjából.

Másik javaslatom, hogy az eltartottak közé a babaváró hitel és csok feltételeihez hasonlóan a magzatot is bele lehessen érteni a terhesség 12. hetétől, hiszen mire a beruházás megvalósul, már ő is az adott lakcímen fog lakni, a család vele plusz fővel bővül.

Tisztelt Kiíró!

1. Miért csak tetőszerkezetre lehet telepíteni? Ebbe mondjuk a garázs teteje is beletartozik? Kérem egyértelműsíteni.

2. Második önálló napelemrendszer engedélyezése is hasznos lenne. Mert ha van az embernek már hőszivattyúja és napelemrendszere is ugyan, a fogyasztást nem biztos hogy lefedi az első napelemrendszer! Anno a napelemrendszerek nagyon drágák voltak, nem mindenki méretezte úgy, hogy lefedje a teljes fogyasztását, viszont ez most könnyen kizárja.

3. A 2.1.1-es ponthoz: A fogyasztási adatokat ebben az esetben ("napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye") a hőszivattyúgyártó éves, a gyártó által meghatározott fogyasztási normájaként venném alapul (ezek adottak minden készülékhez), azaz kérem ezt a lehetőséget ebben az esetben meghagyni. 

Üdvözlettel!

Kedves Kiíró!

Kérném az átlagjövedelmet módosítani sziveskedjenek. A nettó éves jövedelmet lenne célszerű figyelembe venni mindenféle bírósági, egyéb levonás után! Így a valóban rászorulóknak is lenne lehetőségük pályázni!

Kedves Kiíró!

A kiírásban szerepel, hogy lehetőség van már meglévő napelemes rendszer bővítésére, abban az esetben ha hőszivattyús rendszer lesz kiépítve stb... kérném pontosítani, egyértelműbbé tenni, hogy ebben az esetben a bővítés nem haladhatja meg az 5kWp-t vagy a már meglévő napelemes rendszerrel együtt nem lehet meghaladni az 5kWp-t. Véleményem szerint jó lenne ha ebben az esetben nem vennék figyelembe a már meglévő napelemes rendszert, mert így könnyen többen kieshetnek a támogatás alól. Egy már meglévő 5kWp mellé 9kW-os hőszivattyú esetében szükséges további napelem felhelyezése. Hiszen nyáron hűtésre is használható a hőszivattyú ami így folyamatos energiafelvételt igényel. Vagy kérném az 5kWp-t ebben az esetben 15kWp-re módosítani, hiszen bizonyított, hogy az infrapanelek vagy magas teljesítményigényű hőszivattyús rendszereknek magas energiaigénye van, főleg ha a ház alapterülete és hőigénye magas, kérem ne zárják ki a korszerűtlen nagy alapterülettel rendelkező vidéki családi házakat.

Kedves ITM,

Lehetne, hogy a társadalmi egyeztetésre kitett felhívás változatot nem módosítanák folyamatosan? Délelőtt még a v3 volt kint, most meg a v4. Most akkor mit kell véleményezni?

üdv

J.Tiborc

Kedves ITM!

A 3.9 NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE c. pont 18. alpontja nem teszi lehetővé az árnyékoló anyag és munkadíj költségének elszámolását. Javaslom ezt áttenni a támogatható műszaki tartalmakhoz, mivel az árnyékolás köztudottan hozzájárul éves szinten energiahatékony működéshez, hiszen a megfelelően kiépített árnyékoló nyáron csökkenti a beérkező napsugarak által okozott hőmérsékletet, télen viszont beengedi. 

Ugyanezen pont 21. alpontja nem teszi elszámolhatóvá a homlokzatok, illetve födémek hőszigetelését. Egyértelműen pozitívan járul hozzá ezen részek szigetelése is az energiahatékonysához. 

Habár az előbb említett két javaslat nem kapcsolódik szorosan a pályázat címében szereplő tevékenységhez, azonban az indikátorok között szerepel az energiamegtakarítás mértéke, amihez egyértelműen hozzájárulnak a fenti javaslatok. 

Üdv

Tisztelt Kiíró!

Kettő hozzászólásom lenne a pályázók köréhez. 

1, azok is felvehessék a támogatást, akik most építkeznek, de egyébként megfelelnek a feltételeknek. (nekem például most készülnek el a házam tervei és, ha ez a támogatás elérhető lenne egészen biztosan hőszivattyuval és napelemmel oldanám meg a ház hűtését, fűtését)

2. 

Véleményem szerint a maximálisan megadott támogatható 5 kW-os rendszerméret (napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye) rendkívül kevés - különösen a kiírás célja szerint fűtés elektrikfikálására  A levegő-víz hőszivattyú rendszer 9 kW-os maximális teljesítményét is kevésnek tartom, kérném annak 16 kW-os mértékűre növelését, mivel nagyobb mint 120 m2-es ingatlanok fűtésére (kivéve ha passzívház minősítésű) a maximalizált rendszerméret kevésnek bizonyulhat. Szükséges lehet 12 vagy akár 16 kW-os hőszivattyús rendszer kiépítésére is. 8ez utóbbit valaki nálam sokkal jobban megfogalmazta, így tőle vettem át)

Remélem javaslataim befogadásra találnak.

Köszönettel

Tisztelt Kiíró!

Részt vehet-e a pályázatban az a pályázó, aki - bár a pályázat egyéb feltételeinek megfelel - de pld. már működő napelemes rendszere van és / vagy a nyílászárói is korszerűnek mondhatók? (Azaz, a kiírásból csak az egyik, vagy másik elemre, pld. a hőszivattyús fűtésre és a villamosenergia tároló beépítésére pályázna. A beruházás ezekkel az elemekkel is energiahatékonysági korszerűsítést jelent, így a pályázat céljával összhangban van, de nem minden elem kerülne megvalósításra.) Vagy a meglévő napelemes rendszer (illetve a pályázatban szereplő bármelyik egyéb elem megléte) kizáró ok? Javaslom ennek az egyértelművé tételét a pályázati kiírásban.

Köszönettel.

Tisztelt Kiíró.

Egyértelmű példákkal szükséges volna bemutatni a már meglévő vagy tervben lévő (Otthonfelújítási programban, CSOK) napelem telepítések lehetőségeit és kizáró feltételeit.

Példa 1. Egy még nem kiépített 10kW rendszer telepítését lehet-e 5kW-ig jelen pályázat feltételeivel igénybe venni, a másik 5kW-ot pedig 50% Otthonfelújítási támogatással? Vagy csak az egyik pályázat igényelhető?

Példa 2. Egy még nem kiépített 10kW rendszer telepítését lehet-e 5kW-ig jelen pályázat feltételeivel igénybe venni, a másik 5kW-ot pedig önerőből finanszírozni? A 10kW inverter része lehet a pályázatnak?

Vagy ennek fordítottja önerőből már kiépített 5kW napelemek mellé igény bevenni 5kW-ig a támoagatást?

Példa 3. Otthonfelújítási programban kiépített napelemhez lehetséges-e csak akkumulátoros tárolóegységre pályázni?

Üdvözlettel

Tisztelt Kiíró!

Kérem pontosítani, hogy nyugdíjasok részt vehetnek-e a pályázati támogatásban? Amennyiben igen, akkor nyilván a jövedelmüket a Nyugdíjfolyosító Intézetnek és a NAV-nak együttesen kell igazolni.

Tisztelt Kiíró!

A támogatás céljai közé mindeképp javasolnám felvenni a nyílászárók mellett a homlokzati és födémszigetelés lehetőségét mivel a támogatott eszközökkel előállított zöld energiát is meg kell tartani a lakóépületekben aminek az alapja a szigetelés! Kérem fontolják meg.

Köszönettel

Tisztelt Kiíró! Javaslom, hogy Támogatható tevékenységként ne csak új napelemrendszer létesítése, hanem meglévő (saját forrásból támogatás nélkül telepített) bővítésére is legyen lehetőség. Ennek megfelelően kérem a dokumentum további érintett pontjainak (pl. 1.4 NEM NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS 5) alpontjának) módosítását is.

Köszönettel!

Tisztelt Közreműködő!

Az 1. sz. tátogatás a csak napelemes rendszer kiépitésére vonatkozik.

Abban a kiirásban nem elszámolható költség az energetikai tanúsitvány az eddigi olvasatom szerint.

Kérdezem ennek okát azért, mert az előző években kiirt GINOP 8.4.1/A-17 pályázatban az kötelező volt.

Amennyiben nincs tanúsitvány abban az esetben a felrakott napelem hozamszámitása nem látszik konzisztensen és

előfordulhat, hogy termelő beruházást támogat a kiiró.

A továbbiakban amennyiben a támogatás vonatkozik az infra panekere miért nem támogatják a split klimás fűtési rendszer kialakitását

természetesen napelemes rendszerrel együtt.

A lakosság inkébb efelé orientálódik, mint az inrfa panelek irányába.

Köszönettel:

Török András Levente

energetikai szakértő

SZÉS 6-03-0678

Tisztelt Támogató!

Véleményem szerint a maximálisan megadott támogatható 5 kW-os rendszerméret (napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye) rendkívül kevés - különösen a kiírás célja szerint fűtés elektrikfikálására. Egy 3-5 fős háztartás villamosenergia fogyasztása meghaladja a támogatható mértéket, különösen elektromos hőtermelő berendezés (hőszivattyú) működtetése esetén. A levegő-víz hőszivattyú rendszer 9 kW-os maximális teljesítményét is kevésnek tartom, kérném annak 16 kW-os mértékűre növelését, mivel nagyobb mint 120 m2-es ingatlanok fűtésére (kivéve ha passzívház minősítésű) a maximalizált rendszerméret kevésnek bizonyulhat. Szükséges lehet 12 vagy akár 16 kW-os hőszivattyús rendszer kiépítésére is. 

Véleményem szerint ezek a maximalizált teljesítményértékek felülvizsgálandóak.

Köszönettel!

Tisztelt Kiíró!

Kivetelezőként minden feltételnek megfelel cégünk, ami napelemes rendszerek kivitelezésével foglalkozik, sok elégedett ügyféllel országszerte, az egyetlen kritérium ami nem teljesül a "a) a vállalkozás rendelkezik legalább 2 lezárt üzleti évvel;" ezért szeretnénk véleményezéssel élni, mivel munkatársaink több év tapasztalattal rendelkeznek a szektorban és úgy gondoljuk, hogy alkalmasak vagyunk a kivitelezésre még ha csak 1 lezárt üzleti évvel rendelkezünk is.

Tisztelettel jelezném, hogy  AZ EGY FŐRE JUTÓ ÖSSZEVONT JÖVEDELEM, ÉVI 4 MILLIÓ 850 EZER FORINT megemelését javaslom, az egy főre eső átlagjövedelem szintjére. Amennyiben ez nem belátható, akkor vegyék figyelembe az adott háztartás hitelffizetési leterheltségi szintjét, legalább a lakáshitelek havi leterheltségének figyelembevételével. Amennyiben az a lterheltség levonható lenne a havi jövedelemből, akor reálisabb lenne a pályázaton pályázhatók köre.

Köszönettel!!

Tisztelt Kiíró!

Javaslom a "Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva" pályázat pályázói körének kiterjesztését a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) igénybevételével építkezőkre is! (pl. eladták házukat, albérletben lanak, gyűjtik az "önerőt", stb. Az egyébként a feltételeknek megfelelő családok azon része, akik összekuporgatták az önrészt az építkezésez, és még albérletben, szülőknél élnek nem tudják igénybe venni a támogatást, pedig nekik nagy segítség lenne. Kérdés, olyan házat építhetnek/építsenek, amelyik korszerű, vagy olyat amelyikből hiányoznak a pályázható elemek?! Valamint tompítaná az építőanyag árak emelkedése okozta és az építetői szempontból húsbavágó hatásokat is!!!

Tisztelettel: Tóth Róbert (4 gyermeket nevelő apuka)

Tisztelt Kiíró!

Kérem pontosítani, hogy az átlagos havi fogyasztást mi alapján lesz szükséges igazolni? Mivel a napelemes rendszerek telepítése esetén feltételezhető, hogy a későbbiekben további fogyasztók bekötése is megtörténik az ingatlanba (pl. elektromos autótöltő pont), ezért célszerű lenne a korábbi fogyasztást, mint teljesítmény korlátozó tényezőt törölni, illetve aszerint módosítani, hogy a telepítendő rendszer az átlagos havi fogyasztás 150%-ig, de maximum 5 Kwh-ig kivitelezhető.

DD

Tisztelt Támogató! Véleményem szerint sokan igénybe vennék a támogatást, ha a tető szerkezete ezt lehetővé tenné. Ha jól sejtem sok lakosnak fog problémát okozni, hogy pala tetőre vagy régi cseréptetőre valószínűleg nem fogják tudni felhelyezni a napelemet. Amennyiben nyílászárók cseréjére is fel lehet használni a támogatást a napelemek felhelyezése mellett, nem lehetne bevonni a tető cserét is, hogy a megfelelő szerkezetre fel tudjuk helyezni a napelemeket? A napelemes támogatásoknál, szinte mindig ki vannak zárva azok, akiknek a tető szerkezete nem megfelelő a napelem felszerelésére. Értem, hogy a nyílászárók modernizációja pozitív hatással van a felhasználandó energia mennyiségére, de szerintem ez az új tetőszerkezetre is igaz, továbbá utóbbira napelemeket lehene szerelni azoknak, akiknek eddig nem volt meg a lehetőségük rá. Én a régi pala tetőnkkel, örülnék egy lehetőségnek.

Üdvözlöm! Javasolnám a lakcím követelményét egy éven belül vásárolt használt ingatlan esetében mentesíteni.

Tisztelt Kiíró!

Kérem pontosítását, hogy ha valaki házastársa 2021-ben elhunyt vagy elvállt, abban az esetben figyelembe kell-e venni a 2020-as jövedelmét?

Ha igen, milyen igazolás kell. (mert nem biztos, hogy meglehet szerezni)

üdvözlettel

Tisztelt Támogató!

Kérem ennek a mondatnak a tisztázását, és a mértékegységek összefüggésének magyarázatát:

"támogatásban kizárólag olyan napelemes rendszer részesíthető, ahol a napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye nem haladhatja meg a pályázat által érintett ingatlanban a pályázat beadását megelőző elszámolási évben mért átlagos havi fogyasztást, de legfeljebb az 5 kWp-ot)"

A fogyasztás mértékegysége kWh és nem kWp, a kettő között van egy óraszám átváltás, azaz az átlagfogyasztás kWp-ben nem adható meg, mivel ez utóbbi teljesítményt mér és nem fogyasztást. Mivel erről a Felhívástervezet nem szól, kérem adják meg a végleges Felhívásban a használandó éves vagy havi óraszámot az átváltáshoz!

Köszönettel,

FS

Tisztelt kiíró !

A kiírást elolvasva és szándékaival egyetértve jelezném, hogy véleményem szerint a maximálisan megadott támogatható 5 KW-os rendszerméret (napelempanelek összesített névleges beépített teljesítménye) rendkívül kevés - különösen a kiírás célja szerint fűtés elektrikfikálására. Egy normál 3-5 fős háztartás villamosenergia fogyasztása alapesetben is meghaladja a támogatható mértéket, különösen elektromos víztároló működtetése esetén.

Véleményem szerint ez a mérték felülvizsgálandó.