A Hirdetményhez kapcsolódó észrevételek, javaslatok megküldésére 2021.08.13 - 2021.08.23. közötti időszakban van lehetőség a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2021-08-23 23:45 -ig volt lehetőség.

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
F.F. | 2021-08-23 21:36:30

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

A potenciális pályázók mihamarabb – különös tekintettel a nemsokára kezdődő beadásra –  megkezdenék a megfelelő képzők kiválasztását, ám a Hirdetmény a tendereztetés kapcsán nem fogalmaz egyértelműen. Megerősítést kérünk arra, hogy a 3 ajánlat elegendő ha megfelel a Hirdetmény 34. oldalán olvasható „A továbbadott támogatást igénylő vállalkozás által, a képzések vonatkozásában beadandó árajánlatokra és a referenciákra vonatkozó irányadó minimális tartalmai követelmények” feltételeinek, és csak a győztes ajánlatot tevővel kell a képzőre vonatkozó feltételek teljesülésének igazolását biztosítani. (Utóbbi idézet egészében a Hirdetmény 5. oldaláról: 5. A munkáltatóra (támogatott vállalatra) vonatkozó feltételek (…)

Nem adható támogatás az alábbi vállalkozásoknak: a) amely nem nyújtja be a képző kiválasztásának alátámasztásához szükséges 3 db árajánlatot (lásd 1. számú melléklet) és képzőre vonatkozó feltételek teljesülésének igazolását és a költségek nem kerülnek megfelelően alátámasztásra;

 

Megjegyezzük, hogy a Ginop 6.1.5-6.1.6-nál használt referenciadokumentumos rendszer minden szereplő (IH, kedvezményezett, képző) számára egyszerűbb volt, ugyanakkor minden olyan információt tartalmazott, ami a döntéshez szükséges volt.

 

A „képzés típusa” kifejezés két interpretációban is megjeleni a Hirdetményben, különösen a 100 fős referenciakövetelmény tekintetében nem mindegy melyik – a jogszabály vagy a tartalom szerinti – a helyes, erre kérünk megerősítést. A Hirdetmény 34. oldalán a 3. ponton belül

b. (a képzés) típusa (2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 8. § (1) b) szerinti szakképesítésre felkészítő szakmai képzés vagy az Szkt. 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti részszakmára felkészítő szakmai oktatás vagy 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti oktatás és képzés)

vagy

c. (a képzés) tartalma szerinti típusa (szakmai ismeretre irányuló képzés; soft skill képzés, Információs és kommunikációs (IKT) technológiákra irányuló képzés, nyelvi képzés) ?

 

A korábban itt megjelent javaslatok közül többel is teljesen egyetértünk, ezek az alábbiak:

Az online képzéseknél valós a Hirdetményben szereplő és a pályázatban elszámolható súlyozott átlag, de a kizárólag kontaktórában tartható képzéseknél a piaci árak már régen meghaladták a korábban általános 4000 Ft/fő/órát is, így ez jelentősen csökkenti (a szigorú eredményességi elvárásokkal együtt) a támogatás várható arányát;

A 12 fős csoportlimit felesleges költségnövekedést jelent olyan esetekben, ahol pl. 13-20 fő közötti létszám venne részt az adott képzésen, de így – ha a képző engedélye erre lehetőséget ad – egy képzés (csoportdíjas képzés esetén) fele annyiba fog kerülni, mint 12 fős limittel. Tipikusan csoportdíjas képzések (tehát például 6 főre ugyanaz a képzés díja, mint 20 főre) ma általában a soft skill tréningek és a cégeknél tartott offline IKT és nyelvtanfolyamok nagy része, ezen programok adták valamennyi korábbi képzési pályázat messze nagy többségét;

Több vállalat belső szabályzata vagy infrastrukturális adottságai miatt problémát jelenthet a Hirdetmény 8. oldalán szereplő „A megfelelő minőségű videóhívás biztosítása érdekében a Microsoft Teams használata szükséges.” mondat. Bár ez a pályázók/képzések kis részét érinti, ők viszont már a beadáskor tudják ezt jelezni és egyéb platformokon (Skype, Zoom, Google Meet stb.) tudnák biztosítani a „megfelelő minőségű videóhívás”-t. Alapvetően üdvözöljük az ellenőrzés ilyen módon történő – kevésbé költséges, de hasonlóan eredményes, ráadásul a képzést rövidebb ideig megakasztó – lebonyolítását, de (különösen így az első alkalommal) érdemes nyitva hagyni egyéb alternatívákat is;

Az egy főre eső képzési költségek drasztikus zuhanása (a korábbi 580 ezer helyett 200 vagy 300 ezer) miatt nemcsak az átlagos projektméret fog csökkenni, de különösen a KKV szektorban, ahol jellemzően kis létszámú csoportokat tudnak kiállítani (például bármelyik soft skill témára) a csoportos képzéseknél egy kis programmal  is hamar elérik a limitet, ami tovább csökkenti a pályázói kedvet.

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
B.I. | 2021-08-23 18:12:46

Tisztelt Irányító Hatóság!

Alábbiakban összegyűjtöttük a Hirdetménnyel kapcsolatos észrevételeinket.

Általános megállapítások

A munkavállalók képzésére irányuló támogatások összetett adminisztrációs terhet rónak mind a vállalkozásokra, mind pedig a mindenkori Közreműködő Szervezetre. Sajnálattal látjuk, hogy az eddig tapasztalatot nyert és ezt a konstrukciót már gördülékenyen támogatni tudó Szervezeteknek nincsen szerepük a megvalósítási szakaszban. Sajnos a kiírás egészén látszik a tapasztalatlanság: az eddig folyamatos nehézségeket okozó pontok – az alábbiakban részletezve – még bonyolultabbá tétele és szigorú feltételrendszere egyrészt nem fogja népszerűvé tenni a kiírást, másrészt nincs az a vállalkozás, aki a maximális támogatást igénybe tudná venni.

Javaslatok

6. c) A képzőintézmény rendelkezik (1) a választott képzéstípusnak megfelelő, (2) OSAP adatlappal vagy a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (FAR) történő adatszolgáltatással igazolt, (3) az adott képzés típusában legalább 100 résztvevő befejezett képzését igazoló referenciával; Ennek igazolása a referencia képzést egyértelműen azonosító FAR képernyőfotóval, vagy amennyiben ilyen az adott képzés kapcsán nem állhat rendelkezésre, OSAP adatlappal történhet, a kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó.

A Hirdetményben példaként hozott „postcovid hatásokat feldolgozó tréning” kapcsán pl. kicsi a valószínűsége, hogy van olyan képző, aki 100 főt már ezen témában leoktatott. Speciálisabb képzések esetében ez egész lehetetlennek tűnik vagy kizárólag a vezető felnőttképző intézmények alkalmasak a képzések megtartására. Ezzel rendkívüli módon leszűkítik a képzési programokba bevonható képzések számát! Javasoljuk a 100 résztvevő befejezett képzését igazoló referencia elhagyását.

6. g) A képzőnek legkésőbb 5 nappal a képzés megkezdése előtt a www.munka.hu honlapon elhelyezett űrlapon keresztül rendelkezésre kell bocsátani a képzés tervezett ütemtervét, a képzési alkalmak időpontjának pontos megjelölésével. A képzésben résztvevők névsorát a képzés megkezdését megelőző 5. napig szükséges benyújtani a fent megjelölt elektronikus felületen.

A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva mindenképp fontosnak tartjuk, hogy a teljes képzési program adminisztrációját a kezdetektől 1 felületen legyen csak szükséges megvalósítani/rögzíteni. A több felületre, a több fajta rendszerbe történő rögzítések nagy hibázási veszélyeket rejtenek magukban, mely nem minősíti a képzési program eredményességét, de szankciókhoz vezetnek.

Javasoljuk részletezni a „nem várt” helyzetek kezelését, megoldási lehetőségek felsorolását. Pl. munkavállaló betegsége, mely váratlan és nem tudható 5 nappal előre. Nem büntethető egy projekt az miatt, mert a munkavállaló bármilyen egészségügyi vagy családi ok miatt rendkívüli szabadságra/betegszabadságra szorul a képzése napján

7. h) Kötelező a személyes jelenlét az olyan tanóra esetében, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el.

Javasoljuk, a kompetencia átadására irányuló képzéseket listázni szíveskedjenek a későbbi félreértések elkerülése miatt.

7.2. Maximális csoportlétszám/képzés 12 fő

Az adott képzési program pontosan tartalmazza a min. és max. résztvevők számát. Javasoljuk, hogy a képzési program határozhassa meg a maximális csoportlétszámot

 

8.1.1. A maximálisan elszámolható egy főre jutó képzési költség 200 000 forint 1 , ami az alábbi négy szempont (hátrányos helyzet, Szabad Vállalkozási Zóna, kiemelt ágazat, IKT képzések) bármelyikének teljesülése esetében 300 000 forintra növelhető

Az 1 főre jutó képzési költség a korábbi GINOP-615; GINOP-616 konstrukcióban 560.000 Ft volt. Nagyon kevésnek ítéljük az 1 főre eső képzési költséget, ismerve a felnőttképzési reális piaci árakat, az esetleges speciális képzések árait.

Rendkívül alacsonyak a megadott képzési óradíjak is, a korábbiakban ismert 4.000 Ft/ fő súlyozott átlagos óradíjakat figyelembe véve.

Javasoljuk a képzési óradíjak és az 1 főre eső képzési díjak átgondolását.

 

9. d) A névsor feltöltésekor az előzetesen meghatározott (kérelem űrlapon benyújtott) képzésektől nem lehet eltérni, tehát a képzési programok személlyel való feltöltésekor ragaszkodni szükséges a kérelem benyújtásakor feltüntetett (név nélküli) személyekhez rendelt képzés(ek)hez

A kérelem benyújtásakor meghatározott képzésektől tehát nem lehet eltérni, ill. az ott feltűntetett létszámtól sem. Javasoljuk legalább 1 alkalommal a képzés cseréjének lehetőségét. A bírálati idő, a gyorsan változó gazdasági környezet sokszor új kihívások elé állítja a vállalkozásokat

10. c) Bértámogatás kifizetése. A bértámogatás utólagosan, havi elszámolásban kerül kifizetésre bérjegyzék és képzési jelenléti ív alapján. A bértámogatás igénylése opcionális.

Amennyiben az adott képzés átnyúlik több hónapra is és pl. adott esetben a munkavállaló a képzés megvalósítása közben felmond, a képzést nem teljesíti, akkor az elég bonyolult adminisztrációs és elszámolási (visszakövetelés) terheket ró mind a pályázóra mind pedig a közreműködő szervezetre. Javasoljuk a bértámogatás utólagos elszámolását, feltételként az adott képzés befejezését megadni.

 

12. 4. Vállalom, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szüntetem meg a támogatott munkavállaló munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szüntetem meg a támogatott munkavállaló, munkaviszonyát. Illetve a támogatott munkavállaló munkaviszonyát a munkaadó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 79. § (1) bekezdés b) pontja alapján sem szüntetem meg. Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a képzés ideje alatt vagy azt követően a képzés időtartamának legalább felével megegyező időn belül a munkaadó működésével összefüggő okból felmondásával vagy közös megegyezéssel megszűnik, a támogatást meg kell szüntetni és vissza kell követelni.

Örömmel látjuk, hogy nem kerültek korlátozásra a képzésben résztvevők (korábbi konstrukció bérkorlátja). De mégis: hiszen erősen feltételezhető, hogy az alacsonyabb munkakörben dolgozók képzését a vállalkozások eleve elvetik, hiszen ott a fluktuáció nagyon magas. Amennyiben a vállalkozás biztosra akar menni az átfordulás szigorú szabályai miatt, kizárólag a stabilabb közép- és felsővezetői körben képeztet. Ezzel viszont pont azon munkavállalók további fejlődését gátolják, melynek a munkaerőpiaci erősítése nem csak a vállalat érdekében, hanem hosszú távon is fontos lehet.

Mindenképp javasoljuk és szükségesnek látjuk a pontos névsor szerinti munkaerő megtartás helyett a bázislétszámra történő visszamérést.

 

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A.M. | 2021-08-21 15:48:36

Tisztelt Irányító Hatóság!

A MAPI Csoport szakértői által összeállított véleményeket az alábbiakban ajánljuk szíves figyelmükbe:

Pályázati, technikai észrevételek, javaslatok:

A tervezet szerint kizárólag képzési támogatás igényelhető 50-70%-os támogatási intenzitással. Tapasztalataink szerint – ismerve a pályázathoz kapcsolódó és a jelen tervezet alapján is komoly mértékű adminisztrációs terheket, illetve az átforduláshoz kapcsolódó szintén jelentős kötelezettségeket – ez sok vállalkozás számára nem lesz vonzó, így mindenképpen javasoljuk a csekély összegű (vagy akár az átmeneti) támogatási kategória bevezetését a felhívásba.

Habár örömteli a 100%-os mértékű előleg lehívás, annak kötelező jellege számos vállalat politikájával nem összeegyeztethető (sok cég szeretné részelszámolás jóváhagyásakor, vagy utólag megkapni a támogatást, amikor a közreműködő szervezet ellenőrzése is jóváhagyta a megvalósítást). Javasoljuk a 100%-os előleg lehívást opcionális feltételként megjeleníteni a felhívásban (különös tekintettel a szigorú csere feltételek okozta, a társaságon kívül álló okból bekövetkező támogatásvesztés lehetőségére).

Különösen az elmúlt másfél év pandémiás eseményei, illetve a küszöbön álló 4. hullám fényében rendkívül rövidnek tűnik a 12 hónapos megvalósítási idő. A pályázók számára jelentős időt igényel a képzésszervezési tevékenység, továbbá a 12 hónap egyes időszakai (december, nyári szabadság időszaka) sok cégnél kifejezetten nem alkalmasak képzések tartására. Ezenkívül számos tényező gátolhatja az online képzések megvalósítását (pl. képzés jellege, technikai feltételek, stb.)

Nem látjuk szerencsésnek, hogy a pályázatot az eddigi GINOP pályázatokhoz képest egy új felületen (www.munka.hu) elérhető nyomtatványkitöltő programban kell benyújtani,  miközben a potenciális pályázók már jól ismerik, rutinosan használják az EPTK felületet, amely minden egyéb EU-s (és számos nem EU-s, pl. NKFIH kutatási fejlesztési, ÉPÍTŐ, stb.) pályázatot is egységes rendszerben kezel. Javasoljuk a pályázat EPTK rendszerből történő benyújtási, kezelési lehetőségének biztosítását. Hasonló aggályaink vannak az új közreműködő szervezet vonatkozásában is – javasoljuk a korábbi gyakorlat (EPTK, Pénzügyminisztérium) folytatását a hatékonyságot és hozzáadott értéket szem előtt tartva.

Visszatartó tényezőnek látjuk a képzés miatt kieső bérköltségek havi elszámolási kötelezettségét – rendszeres, jogvesztő jellegű, ugyanakkor jelentős időigényű adminisztrációs többlet-terhet ró a pályázókra (kerüljön helyette biztosításra az egyösszegű utólagos elszámolás lehetősége).

Visszatért az önerő igazolás szükségessége bankszámla kivonattal, illetve a felhatalmazó levél biztosítékként – javasoljuk az évek óta tartó jó gyakorlat (nyilatkozat a saját forrás meglétéről, biztosíték helyett működési múlt és köztartozásmentesség) folytatását.

Átgondolásra javasoljuk a belépő-kilépő kérdőívek szükségességét – tekintettel arra, hogy a munkavállalók jogszabályi alapon nem kötelezhetőek annak kitöltésére (amit erősít, hogy a nyomtatványra bekerült a „nem kívánok nyilatkozni” válaszadási lehetőség)

 

Támogatás átfordulás, visszamérése kapcsán:

Átgondolásra javasoljuk a képzésben résztvevők max. 10%-áig engedett cseréjét, mint átfordulási szempontot. A fluktuáció mértéke sok vállalkozásnál önhibáján kívül igen magas, ezenkívül előre nem tervezhető, külső hatások (pl. járványhullámok) is nagyban befolyásolják a foglalkoztatást.

Az előbbiekből következően aggályosnak látjuk a továbbfoglalkoztatás kérdését is – ehelyett inkább a bázislétszám tartását (esetleg a GINOP-1.2.8-hoz hasonlóan a bázislétszám 90%-os tartási kötelezettségét javasoljuk a maximális átfordulás érdekében).

A 60%-os béremelési kötelezettség a teljes átfordulás érdekében komoly pénzügyi terhet ró a vállalkozásokra, tapasztalataink szerint ez nem áll arányban a pályázók számára az elérhető (külső bizonytalansági tényezők mellett átforduló) támogatással.

Tekintettel arra, hogy a képzési költségek nem jelentenek olyan pénzügyi terhet a pályázók számára, mint pl. egy csarnoképítés, vagy nagyösszegű gépbeszerzés, aminek megvalósítása egy – kedvezőtlen esetben - át nem forduló támogatás esetén hitelkonstrukcióban is kedvező lehet, javasoljuk az átfordulási feltételek jelentős egyszerűsítését és könnyítését (pl. a fent is említett bázislétszám, vagy 90%-os bázislétszám tartási kötelezettség).

 

Szakmai észrevételek:

Üdvözöljük, hogy a bérkorlát eltörlésre került, ugyanakkor a GINOP 6.1.5-ös konstrukcióhoz képest csökkenő egy főre eső óradíj és egy főre eső elszámolható költség tapasztalataink szerint nagymértékben kedvezőtlen változást jelent a potenciális pályázók számára (akadályát jelentheti számos fontos és hatékonyságot garantáló képzés pályázaton belüli szervezésének).

A program meglátásunk szerint kevéssé támogatja az alacsony végzettségűek bevonását a 10%-os csere korlátozás okán – ezt a munkavállalói réteget sokkal nagyobb mértékben érinti a fluktuáció, mint a magasabb beosztásúakat. A 10%-os cserekorlát miatt a pályázók tartani fognak attól, hogy pl. nemrégiben felvett, alacsonyabb végzettségű munkavállalókat képezzenek – félve az „idő előtti” távozásuktól.

A felhívás 12/26-os pontja szerinti visszakövetelés b) pontját kérjük pontosítani – különös tekintettel a „támogatott és/vagy vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát (…) felmondással megszünteti” rész tartalmát illetően (valóban nem csak a támogatott, hanem a vele azonos/hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya is megőrzendő?)

A felhívás 12/30-as pontja szerint megszűnik a támogatás folyósítása különösen (…) „ha a munkavállaló előre látható tartós távolléte következik be (pl. gyes)” – szükségesnek látjuk pontosítani ezt a különös esetet (pl. a szülési szabadság 1. napjától tartós szabadságnak minősül, mely reálisan megvalósulhat a 12 hónapos projektidőtartam alatt és kívül esik a pályázó hatókörén).

Pontosítást igényel a 15 db „eltérő képzési programú képzés” fogalma. Ha egy cég angolból és németből is elindít egy kezdő, középhaladó és haladó csoportot, az már 6 db-nak minősül? Ha igen, úgy a „15 db-os” megkötés (főként 12 hónapos megvalósítás mellett) erőteljes gátját fogja jelenteni egy, a felhívás által egyébként lehetséges méretű (50, illetve 100 millió Ft-os támogatási maximum) projekt megvalósításának.

A csoportlétszám maximalizálása (12 fő) helyett javasoljuk a képzési program által megengedett létszámok előírását, ami javítaná a projektek költséghatékonyságát (pl. 30 főt, ha a képzési engedély 20 főig engedi a résztvevők számát 2 csoportban is le lehetne képezni, de a felhívás megkötése miatt 3 csoport költsége fog felmerülni).

Magasnak érezzük az IKT képzések kötelező minimális arányát (25%). Tartunk tőle, hogy ezt a projekt költséghatékonysága sínyli meg (csak azért kerül a személyek egy része bevonásra IKT képzésbe, hogy meglegyen az arány, miközben nincs rá szükség), ezért javasoljuk a kötelező jelleg megtartását %-os megkötés nélkül (vagy jelentősen alacsonyabb arányban, pl. 10%).

„Kötelező a személyes jelenlét az olyan tanóra esetében, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el.” – Ki és mikor dönti el, hogy melyik kompetenciák tartoznak ebbe a körbe?

 

A tervezet szerint: „Az egy főre jutó havi bértámogatás és képzési támogatás összege nem haladhatja meg a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendeletben előírt, a megállapításkor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét.” Kérjük pontosítani, milyen időszakot értünk „megállapításakor” alatt (pályázat benyújtás? támogatás megítélés?), illetve a hivatkozott rendelet nem definiálja a „kötelező legkisebb munkabér” összegét. 

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
L.N. | 2021-08-19 10:09:42

„ A támogatást igénylő vállalkozás az utolsó képzési alkalmat követő naptól számított legalább 12 hónapon keresztül a képzésben résztvevő munkavállalók átlagos bruttó bérének vonatkozásában az adott évre (az első képzési napot magában foglaló naptári évet értve ez alatt) meghatározott minimálbér- emelés mértékén felüli béremelést hajt végre”

Több vállalat, különösen azok, akik a minimálbért jelentősen meghaladó átlagbérek vannak, attól tart, hogy amennyiben a jövő évben lesz egy nagyobb mértékű minimálbér emelés /eleve egy bizonytalan változóra kellene most vállalást tenni/, akkor ezt a feltételt nem, vagy csak jelentős áldozatok árán tudják teljesíteni. Azoknál a cégeknél, ahol a dolgozók jelentős része minimálbérre van bejelentve /ez sajnos tény, a szürke gazdaság része/ ez nem jelent problémát, a tisztességes béreket fizető cégek viszont egy nagyobb mértékű minimálbér emelés esetén jelentős terheket kell, hogy magukra vegyenek.

Azzal egyetértünk, hogy legyen a bérhez kötött eredményességi elvárás, de az vagy nem a minimálbérhez kötődjön, vagy ha ahhoz kötődik, akkor ne a százalékos mértékhez, hanem a minimálbér emelés összegénél nagyobb kötelező béremelést írjon elő. Amennyiben nem a minimálbérhez kötjük a béremelést, akkor a következő lehetőségek lehetnének:

-  5 %-ot meghaladó bérfejlesztést hajt végre

-  a vállalati átlagbér emelést legalább 1,5 %-kal meghaladó bérfejlesztést hajt végre.

-  a naptári évet megelőző év átlagos ágazati béremelését legalább 1,5%-kal meghaladó bérfejlesztést hajt végre"

 

N.L.

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
S.V. | 2021-08-18 09:20:20

A felhívás eredményesség mérésével kapcsolatos pontjában a képzésben részt vevő munkavállalók megtartása egy racionálisan elvárható kötelezettség, azonban a képziésben részt vevőknek a minimálbér emeléséhez viszonyított béremeléséhez kötni a visszafordulást szinte lehetetlenné teszi a pályázaton való részvételt. A minimálbér várhatóan egészen komoly emelkedést érhet el, egyes vélemények szerint akár 15%-ot megközelítő értékben a vizsgált naptári évben ("az első képzési napot magában foglaló naptári évet értve ez alatt"). Mivel 10% feletti relatív emelés esetén érhető el a maximális, 60%-os sáv, így akár 25%-os emelést is elvár a pályázat a teljes átforduláshoz. 

Mivel a mostani, hektikus gazdasági helyzetben a létszámtartás nagyobb cégeknél szinte biztosan nem érhető el 100%-ban (azzal együtt, hogy a vis major helyzeteket beépítette a kiíró), így különösen fontos lenne átalakítani a béremelési kötelezettséget, hogy az átfordulás minél kisebb volumenben következzen be. Érdemes lenne még egy paraméterhez kötni a visszamérési pontszámok/százalékok elérését, akár választási lehetőséget biztosítva a pályázónak.