A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2019. április 5-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2019-04-05 23:45 -ig volt lehetőség.

Szemján Zoltán

2019-04-05 13:02:11

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

 Tisztelt Hatóság

A Felhívás 3.3.b) pontja szerint két telephelyünk sem pályázhat, amely kizárási feltétel a Felhívás céljaival ellentétes.

 

Cégcsoportunk nyílászáró gyártással és kereskedelemmel foglalkozik.

 

Az egyik telephelyünkön máig elavult gázkonvektoros rendszerrel fűtünk. Az energiakorszerűsítési fejlesztésünk jelenleg mérnöki tervezés alatt áll, amely szerint a gázfűtést villanyáram fűtésre cseréljük. Ez alapján csak egy alultervezett rendszerre vagy egyáltalán nem tudnánk pályázni, hiszen a tavalyi évi villanyáram felhasználás nem tükrözi a tervezettet. 

 

A másik telephelyünket ebben az évben vásároltuk, olyan magánszemélytől, aki nem lakta az ingatlant, így nem fogyasztott villanyáramot, így a tavalyi mennyiség nem tükrözi a a tervezett mennyiséget, ekként irreálisan alultervezett rendszerre , vagy egyáltalán nem nyújthatunk be pályázatot.

 

Kérjük, hogy a Felhívás 3.3.b pontját úgy módosítják, hogy a két esetkör ne kerüljön bele.

 

Köszönettel,

 

Szemján Zoltán


Erdélyi Kitti

2019-04-05 08:56:28

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Kiíró Hatóság!

 

Cégünk, a Goodwill Consulting Kft. immáron 15 éve foglalkozik pályázatírással. Több mint 4000 nyertes projektet tudhatunk a hátunk mögött, aminek köszönhetően kellő tapasztalatot tudtunk szerezni a pályázatírás és vállalkozásfejlesztés piacán.

Tüzetesen áttekintettük „Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak” című a pályázat tervezet leírását és dokumentációját, több vállalkozás számára is elvégeztük az előzetes pontszámítást a megadott értékelési szempontok alapján. Tapasztalataink alapján szeretnénk a következő javaslatokkal élni a felhívás javításával kapcsolatban:

  • Javasolnánk a támogatottak körébe belevenni az egyéni vállalkozókat is, hiszen számos vidéki cég és kisüzem ebben a formában működik. Úgy véljük, hogy bennük is nagy potenciál rejtőzik, segítésükre, fejlődésükre a szóban forgó pályázat nagy hatással lehet.
  • Szintén a pályázók köréhez kapcsolódóan, a kiírás megköveteli a 3 lezárt üzleti év meglétét. Ennél a pályázatnál ezt nem tartjuk indokoltnak, úgy gondoljuk, hogy elegendő lenne az általánosan – más pályázatoknál is - elvárt 1-2 lezárt üzleti év.
  • A pályázati kiírás alapján egyértelmű az Önök célja, miszerint a vidéki, kisebb vállalkozásokat kívánják támogatni. Azonban ezek a kisebb vállalkozások, családi cégek telephelyei sok esetben lakóingatlanban találhatóak meg – amelyet a pályázat feltételrendszere kizár a támogatás alól. Szeretnénk kérni ezen pont átgondolását és tisztázását!
  • Hátrányos és jelentősen korlátozó előírásnak tartjuk, hogy a fejlesztendő telephelyen/székhelyen a vállalkozásnak minimum 1 főt szükséges foglalkoztatnia teljes munkaidőben, a legutolsó 3 lezárt üzleti évben. Kérnénk ennek a pontnak megfontolását, hogy a fejleszteni vágyó vállalkozások valóban kellő mértékben részesülni tudjanak a támogatásból.
  • A felhívás feltételrendszere szintén nem támogatja azokat a vállalkozásokat, akik az elmúlt időszakban bővítették tevékenységüket, ugyanis így ezek a vállalkozások nem tudják igazolni a minimum 1 éves használatot, sem a minimum 1 fő bejelentett munkavállalót az adott telephelyen. Kérjük gondolják át, hogy ezen versenyképes és bővülést megvalósító vállalkozásokat biztosan ki szeretnék-e zárni a támogatásból.
  • A felhívás tartalmi értékelési szempontjai közül a gazdálkodási mutatószámok túlságosan súlyozza a projektméret és a gazdasági számok közötti arányt. Ezen arányokat figyelembe véve legalább három éve működő jobban prosperáló mikro kis vállalakozás túl jó gazdasági adatokkal rendelkezik egy 3 milliós projektmérethez viszonyítva, így a pontozásnál esélytelen számukra a minimum pont elérése. Amennyiben cél a kevésbé jó gazdasági adatokkal rendelkező vállalkozások támogatása lenne, ők tapasztalatunk szerint a fentebbi pontokban jelzett elvárások miatt esnek ki.
  • A felhívás jelenlegi formában való megjelentetésével véleményünk szerint a minimálisan előirányzott 5000 támogatott projektszám sem fog teljesülni, hiszen a fenti pontokból is látható, hogy a megcélzott vállalakozások hiába szeretnének pályázatot benyújtani, valamelyik indulási kritériumot nem tudják teljesíteni.

A fentiek figyelembevételével javasoljuk a pályázható projektméret, valamint a napelemek névleges teljesítményére vetített 200.000ft/kW fajlagos érték növelését, a támogatási intenzitás arányosan csökkentése mellet. Örömünkre szolgálna, amennyiben észrevételeinket megfontolnák és elfogadnák. Véleményünk szerint javaslataink elfogadásával szélesebb körben tudnák elérhetővé tenni a kisebb vállalkozások számára a megújuló energia használatát.

 

Köszönettel és tisztelettel,

Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó Kft.


Jakab Edina

2019-04-04 11:28:55

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

A Felhívás 3.1.1. Pontjához kapcsolódik a módosító javaslatunk. 

Javasoljuk, hogy a Felhívásban meghatározott 15kW névleges teljesítményű napelemes rendszerek helyett 50 kW névleges teljesítményű napelemes rendszerek eszedék kiépítése legyen támogatható. 

A másik javaslatunk a 3.4.1.1. Pontjához kapkcsolódik, a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 200.000 Ft/kw értek helyett a nettó 350.000 Ft/ kWp legyen a meghatározó.

Üdvözlettel: Jakab Edina 

 


Csizmadia Zoltán

2019-04-03 17:00:52

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt IH!

A pályázat hálózatra tápláló napelemes rendszerek telepítése mellett deklaráltan a támogatott tevékenységek körébe sorolja az autonóm (hálózati kapocsolattal nem rendelkező) napelemes renszerek megvalósítását is, ám a továbbiakban semmiféle különbség nem jelenik meg a két, egymástól lényegi eltérést muatató megoldás között.

Az autonóm rendszer lényegéből fakadóan, pusztán a műszaki felépítéséből adódóan, műszaki alapon garantálja, hogy a megtermelt energia egyetlen pillanatra sem tudja túllépni a felhasznált energia mennyiségét, így  napelemes rendszer termelésének és a felhasznált erengia menniységének összevetése semmilyen relációban nem hordoz relevanciát az esetleg éves szinten értelmezett - a hálózatra tápláló rendszerek esetében kerülendő - termelési szituáció vonatkozásában. A túltermelés önmagában lehetetlen, így egy autonóm rendszer megvalósításának esetében fölösleges minden olyan dokumentum és igazolás, amelyek a hálózatra tálpláló rendszer esetében szükségesek.

A műszaki kivitelezés kapcsán indokolt a támogatási intenzitás külön tételként történő meghatározása, ugyanis egy autonóm rendszer műszaki megvalósítása nem valósítható meg egy - ugyanakkora teljesítményű - hálózatra tápláló tápláló megoldás beruházási költségeiből. Az azonos mértékű támogatás esetén az autonóm rendszerek negatív diszkrimunációja a pályázat által elérni kíván célokkal ellentétes hatást fogja elérni, a tipikus kontraproduktív hatást válthatja ki.

A pályázati felhívásból az autonóm rendszerek támogatásának feltételrendszerének kidolgozása teljes mértékben hiányzik, holott ezek magasabb szinten felelnek meg a napelemes energiatermelő rendszerekkel szemben támasztott követelményeknek.

Tisztelettel: Csizmadia Zoltán ügyvezető

Microwatt Kft.

 


Mezősi Balázs

2019-04-03 09:06:50

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP-4.1.3, Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis és középvállalkozásoknak című pályázati felhívás társadalmasítási folyamatának keretében az alábbi javaslatokat tesszük. 

8.    Javasoljuk, hogy a csatolandó mellékletek listájába kerüljön be a megkötött (mindkét fél, pályázó és szolgáltatást végző/kivitelező által aláírt) előkészítésre vonatkozó szerződés feltöltése, valamint a megkötött (mindkét fél, pályázó és szolgáltatást végző/kivitelező által aláírt) kivitelezésre vonatkozó feltételes vállalkozói szerződés feltöltése.

Hiányos feltöltésük esetén (aláírás nélküli feltöltés, nem releváns dokumentum feltöltése, oldalhiány) a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül.

Példa: KEHOP-5.2.10. (csatolandó megkötött feltételes vállalkozói szerződés)

 

9.    Javasoljuk, hogy a telepítendő napelemek összteljesítménye (kWp) mindenképp haladja meg a beépítendő inverter (kW) teljesítményét. Hatásfok csökkenés inverteren.

 

10. Javasoljuk, hogy ne csupán a tetőfelületeken elhelyezésre kerülő napelemes rendszerek legyenek támogatottak, ha nem a támogatható projektek körébe vonják be a földi telepítésű rendszereket, továbbá az ún. „car port” elhelyezést is.

3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek

Eredeti szöveg:

„Csak és kizárólag a fejlesztéssel érintett épületrészhez, vagy azonos fűtési körön lévő épületekből álló épületcsoporthoz kötődő, illetve az épületben működő termelési eszközök teljes releváns villamosenergia igényének legfeljebb 100 százalékát fedező, maximum 15 kW névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítése támogatható. A napelemes rendszer kizárólag a fejlesztéssel érintett épület tetőszerkezetén kerülhet elhelyezésre.”

Módosító javaslat:

Csak és kizárólag a fejlesztéssel érintett épületrészhez, vagy azonos fűtési körön lévő épületekből álló épületcsoporthoz kötődő, illetve az épületben működő termelési eszközök teljes releváns villamosenergia igényének legfeljebb 100 százalékát fedező, maximum 50 kW névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítése támogatható. A napelemes rendszer a fejlesztéssel érintett épület tetőszerkezetén és/vagy földi telepítéssel illetve gépkocsi parkolókban „car port” kialakítással kerülhet elhelyezésre.

 

Indoklás: számos olyan tetőfelület létezik, melyre nem lehet napelemes rendszert felszerelni, mivel a kiválasztott rendszer fizikai méretei tekintetében meghaladja a rendelkezésre álló tetőfelületet, illetve vannak olyan tetőfelületek melyekre egyáltalán nem lehet napelemes rendszert telepíteni, mivel a tetőfelületen korábban elhelyezett műszaki berendezések /kémény, felülvilágítók, klíma berendezések, stb./ ezt nem teszik lehetővé.

 

11.  Javasoljuk a komplex beruházás támogatását.

3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek

Eredeti szöveg:

„Csak és kizárólag a villamos energia termelői oldal támogatható az inverter kimeneti részéig.”

Módosító javaslat:

A napelemes rendszer működéséhez szükséges komplex beruházás támogatható (ideértve a DC oldal kiépítése mellett az AC oldal kiépítését is).

Indoklás:

A napelemes rendszerek villamos műszaki szempontból két részből (oldalból) állnak, nevezetesen DC (egyenfeszültség) oldalból és AC (váltakozófeszültség) oldalból. A hálózatba tápláló rendszerek esetében /és a napelemes rendszerek 99 %-a ilyen/ a DC oldal kiépítése mellett szükséges a rendszer AC oldali kiépítése is. Az AC oldal kiépítésével kapcsolatban tudni kell, hogy ugyanúgy védelmi berendezésekkel kell ellátni, mint a DC oldalt. Továbbá gyakori eset az is, hogy a telepítés helyszínén már meglévő kábel nem alkalmas a napelemes rendszer által termelt villamos energia továbbítására, ezért új kábelkiépítésére van szükség. Tehát összességében az AC oldal kiépítése is jelentős költségvonzattal jár, mely szorosan hozzátartozik a napelemes rendszer teljes bekerülési költségéhez. Ezért javasolnánk, hogy a DC oldal kiépítése mellett, a pályázat támogassa az AC oldal kiépítését is.

 

12.  Javasoljuk a kW-ra vetített fajlagos bekerülési költség megemelését, esetleg alternatív megoldásként a támogatás intenzitás 100%-ról, 60 %-ra történő csökkentését.

Továbbá a rendszer névleges teljesítményének pontosabb definiálását.

3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások

Eredeti szöveg:

„Olyan projektek támogathatóak, melyek esetében a napelemes rendszer elszámolható költsége nem haladja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 200.000 Ft/kW értéket;

A napelemes rendszer névleges teljesítménye nem haladhatja meg a 15 kW-ot.”

Módosító javaslat:

Olyan projektek támogathatók, melyek esetében a napelemes rendszer elszámolható költsége nem haladja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 320.000 Ft/kW nettó bekerülési értéket;

A napelemes rendszer /inverter(ek)/ névleges összesített teljesítménye nem haladhatja meg az 50 kW-ot.

Indoklás:

A hazai napelemes szektorban a 2019-es piaci árakat figyelembe véve egy 50 kW alatti, működőképes napelemes rendszer teljes bekerülési költsége átlagosan nettó 280.000 – 320.000 Ft/kW (konkrét helyszíntől függően). Ez egészül még ki a pályázattal kapcsolatos egyéb költségtételekkel, továbbá a helyszíni felmérés, tervezés, engedélyeztetés, stb. költségeivel.

 

13.  Megjegyzés:

„e) Amennyiben a fejlesztést megelőzően a fejlesztendő épület/épületcsoport vagy épületrész nem rendelkezik a projekt szempontjából releváns önálló energetikai mennyiség mérővel vagy almérővel, annak beszerelése és üzembevétele a projekt fizikai befejezéséig kötelező.”

Ennek kapcsán szeretnénk megjegyezni, hogy ez jelentős többlet költséggel jár, így szükséges lenne ennek költségét valamilyen kiegészítő forrás keretében megtéríteni.

l)  Pontban kéri a pályázati kiírás a napelemek típusát és darabszámát.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a napelemek olyan gyorsan fejlődnek, hogy a piacon ma beszerezhető napelemek egy-két év múlva már nem lesznek beszerezhetők, ezért azt javasolnánk, hogy a pályázati kiírásból kerüljön ki a napelemek típusára és darabszámára vonatkozó nevesítési kötelezettség.

Indoklás:

tapasztalatunk alapján a korábbi napenergetikai beruházások során, a fentebb leírt okból kifolyólag, a pályázatos projektek esetében a pályázók rendszeresen módosításra kényszerülnek a napelemek típusa tekintetében. Úgy véljük a pályázat műszaki elvárásait áttekintve, hogy a rendszer mérete egyébként is jól behatárolt, így nincs szükség a napelemek nevesítésére.

 

14.  A pontszámok tekintetében a pályázat előnyben részesíti az olcsóbb rendszereket. Tekintettel arra, hogy a napelemes rendszerek élettartama min. 35-40 év. úgy véljük nem célszerű, a kevésbé jó minőségű anyagok felhasználásával szerelt rendszereket előnyben részesíteni. Észszerűbb lenne egy szigorúan szakmai alapokon nyugvó minőségi és garanciális paramétereket tartalmazó elvárást meghatározni.

 

15.  Javasoljuk a pala fedésű tetőszerkezetek kizárását a támogatottak köréből.

Indoklás: A megelőző évek szerelési tapasztalatai alapján a pala fedésű tetők esetén nem biztosíthatók a biztonságos munkavégzés feltételei.

 

16.  Továbbá kívánatosnak tartanánk, hogy a pályázat fogalmazzon meg minimális elvárást a kivitelező céggel szemben. Például: rendelkezzen regisztrációval a Magyar Kereskedelmi És Iparkamaránál, mint nyilvántartott építőipari kivitelező, továbbá rendelkezzen regisztrációs számmal a Magyar Mérnöki Kamaránál.

 


Mezősi Balázs

2019-04-03 09:05:59

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP-4.1.3, Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis és középvállalkozásoknak című pályázati felhívás társadalmasítási folyamatának keretében az alábbi javaslatokat tesszük. 

  • Javasoljuk az egyéni vállalkozások beemelését a támogatást igénylők körébe, tekintettel arra, hogy jelen felhívás célcsoportja között szerepelnek a mikróvállalkozások és a kisvállalkozások is, azonban árbevétel és foglalkoztatott létszám tekintetében jelentős mennyiségű egyéni vállalkozás üzemel a kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás terültén melyek fogyasztási nagyságrendjükben (technológiai fogyasztás) hasonlóak, mint a meghatározott KKV-k által üzemeltetett üzleti célra használt épületek.
  • Konkrét példa: cukrászmester, pék, /elektromos kemencék/ stb.

    Hasonló a helyzet az (129) egyéb szövetkezet gazdálkodási formában üzemelő társaságokkal pl.: Ruhaipari Szövetkezet, /elektromos mosó-, varró és vasalógépek/ stb.

    Továbbá több olyan GINOP konstrukcióban meghirdetésre került energetikai pályázati felhívás, melyben az egyéni vállalkozók is pályázhatnak / pályázhattak.

    Példa: GINOP-4.1.1-8.4.4-16; GINOP-4.1.2-18

    Felhívás vonatkozó pontja: 4.1

     

    4.1. Támogatást igénylők köre

    Eredeti szöveg

    „gazdálkodási formakód szerint:

    113 Korlátolt felelősségű társaság

    114 Részvénytársaság

    116 Közkereseti társaság

    117 Betéti társaság

    226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe”

     

    Módosító javaslat:

     

    gazdálkodási formakód szerint:

    113 Korlátolt felelősségű társaság

    114 Részvénytársaság

    116 Közkereseti társaság

    117 Betéti társaság

    226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

    129 Egyéb szövetkezet

    231 Vállakozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó

    232 Egyéb engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó

     

    2.    Javasoljuk a legkisebb támogatható rendszerméret meghatározását, hogy ne az igényelhető támogatási összeg minimum értékéből kelljen következtetni a minimális napelemes rendszer meghatározására a pályázaton való részvétel eldöntésének tekintetében, mivel jelen felhívásban szereplő adatokból az szűrhető le, hogy a legkisebb telepíthető teljesítmény 7,5 kW, így javasoljuk az alsó határt 8 kW-ban meghatározni, mely alapján egyértelműen és gyorsan megvizsgálható egy esetleges pályázó alkalmassága az éves fogyasztás alapján.

    Felhívás vonatkozó pontja: 3.1.1; 3.4.1.1;

     

    3.   Javasoljuk az Önerő tekintetében a megfogalmazások egységesítését, mivel a felhívás az önerő fogalmát több helyen „önerő”-ként alkalmazza (3.10), más pontban pedig „saját forrás”-ként  (3.4.1.1. s) ) azonosítja.

    Tovább javasoljuk a felhívás egyes pontjai közötti ellentmondást feloldani mivel:

    3.10. : „Az egyszeri elszámolók nem kötelesek az ÁÚF 8. pontjának 5. alpontjában meghatározott módon az önerő rendelkezésre állását igazolni, nekik az egyetlen - záró - kifizetési igénylés keretében az önerő tényleges kifizetését igazoló elszámoló bizonylatokat kell benyújtaniuk.”

    3.4.1.1. s)  „Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, akkor a támogatási kérelem nincs összhangban a Felhívás célkitűzéseivel, ezért elutasításra kerülhet.”

    „Kiemelkedően jelentős kockázatot jelenthet például:”

    „- a saját forrás magánszeméllyel, különös tekintettel külföldi magánszeméllyel, vagy külföldi vállalkozással kötött kölcsönszerződés alapján vagy tagi kölcsön révén biztosított,

    - a saját forrás pénzügyi teljesítése több kisösszegű részátutalás révén, vagy nagy összegű készpénzes kiegyenlítés révén történik. „

    Továbbá ugyanebben a témakörben javasoljuk az önerő rendelkezésre állásásnak szükségességét, valamint igazolás módját meghatározni.

    Példa: pénzintézet által igazolt fennálló szabad hitelkeret a pályázat benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi számlavezető pénzintézet által kiadott igazolással; 30 napnál nem régebbi pályázó folyószámla egyenleggel; vezető tisztségviselő kézfizető kezességvállalása magánokirattal; stb.

    Továbbá, álláspontunk szerint 3.4.1.1. s) pont és a 3.10. pont 4. bekezdés ellentmondást tartalmaz.

    Felhívás vonatkozó pontja: 3.10.; 3.4.1.1;

     

    4.    Javasoljuk statikai szakvélemény benyújtási kötelezettség előírását a csatolandó mellékletek között, tekintettel arra, hogy a felhívás 3.4.1.1. f) pontja az alábbiakat írja elő:

    „f) Olyan épület, épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyeknek nincs állékonysági problémája és az épület tetőszerkezete a fejlesztést követő állapotban alkalmas a megújuló energiát hasznosító rendszer fogadására.”

    A statikai szakvélemény álláspontunk szerint indokolt, a felhívás fenti pontja miatt, a kivitelezés biztonságossága miatt, a fenntartási időszak alatti biztonságos üzemelés biztosítása miatt.

    Az épület, tetőszerkezet statikai állapotát csak „Tartószerkezeti szakértés”-re jogosult, vagy azzal egyenértékű jogosultsággal rendelkező a Magyar Mérnöki Kamarában vagy Magyar Építész Kamarában bejegyzett szakértő állapíthatja meg, költségét az elszámolható költségek között szerepeltetni javasolt.

    Felhívás vonatkozó pontja: 3.4.1.1. f)

     

    5.    Javasoljuk a kivitelezés során, a Magyar Mérnöki Kamaránál vagy a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkező épületvillamossági műszaki ellenőr (ME-ÉV) alkalmazási kötelezettség előírását, mivel a kivitelezés szakszerűségének ellenőrzéséről, jóváhagyásáról a felhívás jelen állapotában nem rendelkezik. A pályázó műszaki támogatása a telepített rendszer szakszerű kivitelezése, üzembiztonsága, közmű hálózathoz való csatlakozás érdekében elengedhetetlen, költségét az elszámolható költségek között szerepeltetni javasolt.

    Továbbá több olyan GINOP konstrukcióban meghirdetésre került energetikai pályázati felhívás, melyben a műszaki ellenőr alkalmazása előírásra került.

    Példa: GINOP-4.1.1-8.4.4-16; GINOP-4.1.2-18

     

    6.    Javasoljuk a pályázati felhívásba az elszámolható költségek közé beemelni az előkészítés költségét és a szakmai megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költségét. Több olyan GINOP konstrukcióban került meghirdetésre energetikai pályázati felhívás, melyben a fenti költségek elszámolhatók.

    Példa: GINOP-4.1.1-8.4.4-16; GINOP-4.1.2-18, KEOP-2014-4.10.0/N

           Részleteiben:      

    Egyes projektelemekre vonatkozó nettó összegű korlátok:

    Projektelem

    Rendszerméret (kW, csatlakozási teljesítmény)                 5,00 - 14,99          15,00 - 29,99             30,00 - 50,00

    Előkészítési, tervezési költségek              350 000                 400 000                     450 000

    Statikai szakvélemény                               60 000                   60 000                       60 0000

    Műszaki ellenőr                                         60 000                   120 000                     180 000

    Projektmenedzsment                              100 000                   100 000                      100 000

     

    7.    Javasoljuk az előleg igénylésének lehetőségét biztosítani a pályázati felhívásban tekintettel egyéb GINOP pályázatok gyakorlatára.

    Példa: GINOP-4.1.1-8.4.4-16; GINOP-4.1.2-18

    Támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában igénybe vehető támogatási előleg mértéke a megítélt vissza nem térítendő támogatás 100%-a akár szállítói előlegként a pályázó vezető tisztségviselőjének magánokiratba foglalt kézfizető kezessége mellett.

    Továbbá javasoljuk, hogy a megvalósítás a Támogatói Okirat kiállításától számított 12 hónap helyett, 24 hónapon belül történhessen meg.


    Horváth Pál

    2019-04-03 07:10:45

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Irányító hatósaág!

    Számomra, kicsit kapkodónak tűnik a kiírás. Még mindig nem egyértelmű, hogy a napelem egy szükséges feltétel a károsanyag kibocsátás csökkentésében, de nem elég. Sajnos a hatalmas napelemes lobby más pályázatokra is árnyékot vet…

    Nagyon örülök, hogy megjelent az autonóm rendszerek támogatási lehetősége is, a benne rejlő lehetőségek elgondolkodtatók. Sajnos a pályázat szerinti fajlagos költségekre vetítve, még nem lehet alkalmazni ezen rendszereket…

    A kiírás egyértelműen szól az önerő szükségességéről, és hogy NEM feltétlenül szükséges 100%-ban kiváltani a villamosenergia fogyasztást napelemmel.

    Hiányolom a tervezettből az energetikai tanúsítás előírását, meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan.  Ha nincs ez a dokumentum az energiahatékonyság javulását, hogyan tudja kimutatni, ha a telephelyen fűtés, és HMV előállítás is villamos primer alapú? Ha nincs ez a dokumentum, az egy tonna üvegházhatású gázok éves csökkentését mi fogja alátámasztani? (A későbbiekben bemutatott „számítási algoritmusok” használhatatlanok…)

    A tartalmi értékelési szempontok első pontja alapján a következőkre hívom fel a figyelmet: Napelemes rendszer által, 1kWh villamos energia megtermelése, 0,35kg széndioxid kibocsátás csökkenéssel jár. Tehát egy 15kW-os névleges teljesítményű napelemes rendszer 5,25t/év széndioxid kibocsátás csökkenéssel jár. Ha kW-ként 400eFt bruttó fajlagos költséggel számolok, az értékelési szempontok alapján adható pont NULLA. Ha kW-ként 200eFt bruttó fajlagos költséggel számolok, ugyanezen értékelési szempontok alapján, adható pont 10. A 2018-as árakkal, eszközökkel, berendezésekkel, a kettő közötti értéket figyelembe véve kellene rendszert megépíteni. Ezt kérem alaposan átgondolni, egyszerűsíteni. Ma még nem tart a piac a kW / 300eFt-os Ft-os fajlagos költséghányadnál. Ha igen, akkor az a hatékonyság, kivitelezés rovására megy. Ismét el kell dönteni mi a cél…

    Az 4. számú mellékletben alkalmazott számítási algoritmus értelmezhetetlen. Kérem nagymértékben pontosítani, és világossá tenni…

    Az 5. számú mellékletben alkalmazott számítási algoritmus értelmetlen. Kérem nagymértékben pontosítani, és egyszerűsíteni…

    köszönöm,

    tisztelettel:Horváth Pál


    Miklós István

    2019-04-02 13:41:34

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Cím!

     

    A teljes kkv szektor nagy örömére végre kiírásra kerül egy olyan energetikai konstrukció, melyből önállóan is lehet napelemes rendszer telepítését végrehajtani. Ezzel a lehetősséggel biztosan több ezer vállalkozás szeretne élni, olyanok is akik eddig kimaradtak az energetikai GINOP-os pályázatokból. Viszont a jelenlegi felhívással kapcsolatban lenne néhány meglátásom:

    • a pályázat pontozója nagyon hátrányosan érinti a magasabb fogyasztással és magasabb gazdálkodási adatokkal rendelkező vállalkozásokat. A napelemes beruházás esetén az árbevétel/saját tőke/befektetett eszköz arányos beruházás értelmezése egyébként sincs összhangban sem a pályázati felhívás céljaival, sem az indikátoraival. Hiszen teljesen mindegy, hogy egy mekkora árbevételű/saját tőkéjű/befektetett eszköz állományú cég telepít egy 15 kw-os rendszert, az azzal elérhető megtermelt árammennyiség, illetve megtakarított ÜHG ugyanannyi lesz. Javaslom, hogy vagy csak gazdálkodási minimumokat határozzanak meg, vagy sokkal életszerűbbé tegyék a pontozás sávhatárait.
    • a pályázók köre közül kimaradtak az egyéni vállalkozók, pedig más GINOP-os energetikai konstrukciókból nem voltak kizárva. Javaslom, hogy itt bővítsék velük a pályázók körét.
    • nem támogatható rendszerbővítés. Javaslom, hogy max. 50 kw-os rendszerig tudjon az is bővíteni, akinek már van egy kisebb rendszere. Itt olyan cégekről beszélünk, akik már telepítettek napelemes rendszert, látják, hogy ez működik, s az esetleges megnövekedett fogyasztásukat tudnák egy nagyobb napelemes rendszerrel kiváltani.
    • mivel eszközbeszerzésként lehet elszámolni a napelemet, így a napelemes beruházáshoz szükséges egyéb feladatok pl. műszaki ellenőr, statikus, energetikus nem számolható el. Ezek közül viszont az állékonyságról nyilatkozni kell, míg az indikátorok és a pontozás egy része energetikához kapcsolódik. Javaslom, hogy ezen költségekre további nettó 250.000 Ft átalányköltséget lehessen a pályázatban érvényesíteni.
    • a felhívásban meghatározott 200.000 Ft/kw érték nagyban eltér a jelenlegi piaci áraktól. Jelenleg egy például 15 kw-os rendszer teljes költsége nettó 320.000 - 400.000 Ft között alakul kw-onként. Így már egyértelműen látszik, hogy nem 100%, hanem 50-60% a támogatás intenzitása. Félő, hogy abba az irányba mennek el a dolgok, hogy minél alacsonyabb árú, de minél silányabb minőségű napelemek kerülnek majd a pályázat keretében beszerzésre. Ezért javaslom, a műszaki minimum tartalom sokkal pontosabb meghatározását.
    • a felhívásban meghatározott max. 15 kw-os napelemes rendszer, csak nagyon kevés cég számára tudja a tényleges energiafogyasztásának jelentős részét kiváltani (egy családi ház energiafogyasztását kb. 4-5 kw-os rendszerek biztosítják). Ezért javaslom, hogy a beépítendő napelemes teljesítmény maximumának 50 kw-ra emelését, s ezzel együtt a maximális támogatás 10 millió Ft-ra emelését, továbbra is 100% intenzitás biztosítását 200.000 Ft/kw árig.

                     Miklós István

                     Vanessia Kft.


    Bejczi Attila

    2019-04-02 09:14:12

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Kiíró Szervezet!

    Először is örömünket fejezzük ki a pályázati kiírás kapcsán, amelynél lehetőség nyílik a mikro-, kis- és középvállalkozások részére a villamos energiaigényük egy részét megújuló energiaforrásból lefedni. A támogatási konstrukció célja és az intenzitás megállapítás szerintünk a piaci viszonyoknak megfelelő, a tömeges túlárazások helyett (nettó 400 000 Ft-os fajlagos költségek), a költséghatékony beruházások kerülnek előtérbe.

    A felhívás kapcsán a következő észrevételeink lennének:

    A felhívás mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szól, mégis a támogatást igénylők felsorolása között nem lelhetők fel az egyéni vállalkozók. Mindenképp javasolnánk az egyéni vállalkozókat is bevonni a lehetséges pályázói körbe, hiszen tevékenységüktől függően jó pár egyéni vállalkozó dolgozik olyan épületben, ami a felhívás szempontjából megfelelő, mégis a felsorolás alapján kimaradtak a pályázói körből.

    A pályázati felhívás alapján nem számolhatók el járulékos költségek, ami tekintettel arra, hogy ez viszonylag egyszerű konstrukció, nem is lenne releváns a projekt szempontjából. Amit mégis szeretnénk javasolni, a kötelező nyilvánosság biztosítására, valamint az esetenként szükséges műszaki ellenőr biztosítására lehetőség nyíljon támogatási összeget elszámolni. Ez önmagában nem egy jelentős tétel, de tekintettel arra, hogy jogszabályok a tevékenységeket kötelezővé tehetik, célszerű lenne az elszámolható költségek között is feltüntetni.

    A felhívás alapján, a kivitelezőnek/szállítónak nyilatkoznia kell „arról, hogy a termelési adatokhoz való távoli hozzáférés és távfelügyelet lehetősége biztosított”. Számunkra itt nem egészen egyértelmű, hogy a monitoring rendszer kötelezően megvalósítandó (pl.: Webbox), vagy elégséges csak a napelemes rendszert úgy kiépíteni, hogy ehhez adott esetben monitoring rendszert lehessen csatlakoztatni?

    Szintén tisztázandó, hogy jogszabályi előírások miatt, manapság a legtöbb napelemes rendszernél szükségessé válik a mérőhelyek úgynevezett „szabványosítása”, mely nélkül a szolgáltatók nem is veszik át a rendszereket. Mivel ezek elsősorban tűzvédelmi szempontból szükségesek, javasolnánk, hogy a kivitelezési költségek között ez a munkanem is elszámolható legyen.

    Az előző két pontban részletezett tevékenységek nem mindenhol kötelezően megvalósítandók, illetve a felhívás sem teszi kötelezővé, de ezek alapján javasolnánk az 1 kW-ra vetített fajlagos költségeket 250 000 Ft-ra emelni.

    Végül szeretnénk véleményezni a felhívás tervezet utolsó oldalán szereplő indikátor számításokat. Egyrészt, a 4. számú mellékletben szereplő ÜHG számítás nem tartalmaz konkrétumot, az egy konstans érték és nem több. Javasolnánk ennek felülvizsgálatát és az egyéb felhívásokban alkalmazott számítást megjelölni.

    Szintén jeleznénk, hogy az 5. mellékletben szereplő számítás vélhetően hibás. Egyrészt ha primer energiában szeretnénk megkapni az eredményt, akkor a matematikai művelet minden tagját meg kell szorozni 2,5-el, nem csak az egyiket, mert így nem értelmezhető a művelet. Másrészről, a kiinduló állapot dEfogy (vagyis fogyasztás csökkenés) értéke megegyezik a napelemes rendszer termelésével (Epv), mivel ameddig a rendszer termelése kisebb adott pillanatban, mint amennyit a fogyasztó elhasznál, addig nem kerül be az áram a közcélú hálózatba. Viszont amint ez megfordul, akkor a felesleg betáplálásra kerül, de a kettő összege (az elhasznált + a betáplált) az megegyezik a rendszer termelésével.

    Csak megjegyzésként még megemlítenénk, hogy nem minden esetben lehetséges HMKE esetében éves szaldót alkalmazni, mivel a VET egy bizonyos rendelkezésre álló teljesítmény felett (3x80 A), kötelezővé teszi a havi szaldó elszámolást. Ez például kisebb üzemekben, ahol nagyobb teljesítményű gépekkel dolgoznak, jó eséllyel előfordulhat és ez esetben a számítási metódus sem állja meg a helyét. Emiatt javasolnánk az egyéb felhívásokban alkalmazott számításokat alkalmazni.


    Milos Katalin

    2019-04-01 16:24:36

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A Felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tennénk:

    • A felhívás tervezet alapján a projektet 12 hónapon belül be kell fejezni. Amennyiben tömegesen (több ezren) és gyors átfutással nyernek támogatást, úgy ítéljük meg, hogy az elérhető kivitelezői kapacitás nem fogja győzni a megrendeléseket és a nyertesek önhibájukon kívül nem fogják tudni tartani a 12 hónapos határidőt. Emiatt javasoljuk a 12 hónap 18 hónapra növelését.
    • A jelenlegi piaci árak ismeretében a Felhívásban maximált 200 eFt/kW fajlagos költséggel nem kivitelezhető a projekt. A megnövekvő kereslet is tovább növelheti a kivitelezői árakat, emiatt az amúgy is alacsony 200 eFt/kW fajlagos költség irreálisan kevés lesz.Kérjük, hogy a társadalmi egyeztetés eredményeként vizsgálják felül a rögzített fajlagos költséget!

    Üdvözlettel,

    Milos Katalin

    divízióvezető

    MKB Consulting Kft.

     


    Tóth Béla

    2019-04-01 15:14:21

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Kormányzat!

    Szeretném felhívni szíves figyelmüket a napelemekkel (és egyéb klímahisztériából levezetett energetikai slágertémával) kapcsolatos néhány gazdaság- és energiapolitikai tévedésre. Nem kizárólag erre az egy energetikai felhívásra vonatkozóan.

    "1.1. A felhívás indokoltsága és célja"

    A) A hazai energiaigény háromszorosa az elvárásnak. Ez bizonyosan nem igaz. Ennyire nem lehet rossz az energiahatékonyságunk, hiszen a gépeink, berendezéseink csaknem kizárólag a "fejlett" EU-ból származnak. Számos torzító hatás lehet a statisztikában.

    a) Például az autógyártásban a robotok tömege energiával helyettesíti a humán munkaerőt.

    b) Az Opelemre vettem vonóhorgot a kecskeméti gyártótól. 28 eFt-ért. Plusz 17 ezer volt a hátsó világítási elektronika. Az Opel márkakereskedőtől ugyanezt 180 eFt-ért kaptam volna meg. Holott az energiafelhasználás a 28 ezer forintos munkarészben merült fel. Megjegyzem, ugyanebből a felállásból származnak az "alacsony hozzáadott érték" vádjaink is.

    Tehát az energiafelhasználás a termelőnél, a haszon a kereskedőnél jelentkezik. Hogy a GDP hol, azt én nem tudom megmondani. Számos neves közgazdász is kételkedik az arányosságában.

    B) "környezetterhelés" csökkentés. Máig nem tisztázott a napelemek környezetterhelésének kérdése; a) gyakorlati élettartam, különös tekintettel az erkölcsi avulásra, b) a porégés miatt bekövetkező hatásfok csökkenés, karbantartási procedúra, c) a leselejtezett eszközök veszélyes hulladék tartalma, Olyan értelemben egyértelmű, hogy a gyártási helyen alig van környezetterhelés, a fogyasztó oldja meg a fajlagosan (kg/kW) magas berendezés hulladék tömegének megsemmisítését.

    C) "rezsicsökkentés" - abból fakad, ami támogatást meg lehet hozzá szerezni. a) Minden fogalmazó fennen hirdeti az "ingyen" áramot. Elfelejtve megemlíteni, hogy azt 10-15 évre előre fizeti ki az ügyfél. Mialatt a mai beruházás, ha másképp nem is, de erkölcsileg elavul. b) Mivel ez a 10-15 évnyi "áramdíj" a napelem gyártóknál jelentkezik bevételként, a hagyományos energiatermelők megtérülési mutatója emiatt romlik. Miközben a hagyományos rendszer kapacitása, készenléte nem csökkenthető a folyamatos ellátás fenntartása érdekében. Másképpen fogalmazva. Olyan beruházás keletkezik, ami nem váltja ki a meglévőt (azaz nélkülözhető többlet), és rontja a meglévő gazdaságossági mutatóját. c) A rezsicsökkentés állami terhébe bele kellene számolni azt a majdani beruházást, ami az országos teherelosztó átalakítása miatt keletkezik. Annak a problémának a feloldására, hogy a hálózaton hektikusan jelentkező termelés kiegyensúlyozását hogyan oldják meg. Különösen akkor, amikor a hagyományos oldalon az atomerőművek lesznek túlsúlyban, melyek szabályozhatósága lassú. A "fejlett" országokban már ma is gyakorta ingyen adják az áramot, hogy az így megnövekedő fogyasztással ellensúlyozzák a megújulók túltermelését. Nesze neked "zöldgazdaság"! Elvégre fogyasztói társadalomban élünk! Ez a tétel nem jelentkezik problémaként nagy erőművi telepítéseknél. Ott azonban azt kellene (alaposabban) mérlegelni, szabad-e hosszú távon élelmiszer előállítástól elvenni területet.

    D) "Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve"

    Miért hisszük azt, hogy az EP csak a migráns kérdésben következetlen és erőszakos. Illetve nem következetlen, hanem következetesen a német érdekeket kiszolgáló (csak röviden; a 1,5 millió bevándorló selejtjének a szétterítése nagyon is következetes követelés). Pedig a bevándorlási politika jövőbeli terhei a laikusok számára is követhetőek (lennének, ha nem homályosítaná el az agyakat a média demokrácia).

    Az energetikai kérdések a laikus politikusok számára pedig végképp követhetetlenek. A szaktanácsadók többsége pedig abból él meg, hogy bebizonyítja az elvárásokat (lásd klímahisztéria, aminek Trump elnök úr stábja nem dől be). A kisfogyasztónál persze látványosnak tűnnek az előnyök (mert a reklám elfedi, hogy az "ingyent" előre kifizeti, vagy ő vagy a többi adófizető).

    A német kirakatpolitikát jellemzik a következő számok, amitől a mai alig különbözik. Vajon miért az energiájuk 75%-át termelték hagyományos erőműből 2014-ben? Miközben 52 % volt az alternatív energiatermelő berendezéseik beépítettsége! Sőt! Új lignit külfejtés érdekében falvakat, templomokat rombolnak le. Egy logikus válasz a kérdésre: a klímahisztériával túlpörgetett elektromos berendezés gyártás önálló rablógazdálkodásba fordult. Semmit nem törődve a nemzeti érdekekkel. Illetve a német kormánynak is kedvére való a berendezés exportból származó GDP, miközben a rendszertechnikai többlet kiadásokat marketing költségként írja le. Ez a költség pedig bőven megtérül a Felhívás 1.2 pontjában fogalmazottan: "Jelen Felhívás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja." Azaz nemcsak az EU pénzek visszaszipkázására, de még a tagországok költségvetésének és lakosságának a megfejésére is szolgál. Elvégre fogyasztói társadalom gazdálkodásával élnek. Az a furcsa, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr világosan megfogalmazta ezeket a problémákat; - a felzárkóztatási támogatás a Nyugat piacbővítését szolgálja, - nekünk nincs pénzünk a fejlesztések beruházásainak finanszírozására (hatásfok!?). Ennek ellenére a kormány nem mindig következetes a végrehajtásban. A napelemek támogatásával semmiképp. Kórházak esetében miért nem a napkollektorokat támogatták? Hiszen ott a melegvíz fogyasztás és a fűtésrásegítés egész évben leterheli a megnyerhető napenergiát. Háromszor jobb hatásfokkal! Többek között azért nem, mert napkollektort bárki képes gyártani.

    Tehát a "megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%"-os EU elvárással szemben a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben, az "ennél magasabb, 14,65%"-os felajánlás nem szolgálja a magyar nemzet érdekét. Arról nem is beszélve, hogy néhány elvetélt témáról (pl. biomassza, bioetanol) már sikerült bebizonyítani, hogy kóklerség.

    Árnyalja a támogatás haszontalanságát az ebben a felhívásban megjelenő azon kitétel, miszerint a támogatott beruházás csak az épület korábban is fennálló elektromos energia igényének fedezetéig terjedhet. De a fenti levezetés szerint nemzetgazdasági értelemben ez sem volna kívánatos.

    "3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások"

    A felhívásban örömmel láttam, hogy az a) pontban a fajlagos költséghatárt 200 eFt/kW-ra csökkentették a korábbi években alkalmazott 5-400 eFt/kW-ról. Ide sorolható, hogy csak 2018-tól gyártott termékeket lehet alkalmazni.

    Egyrészt azért beszélek róla, mert a hozzászólók között van, aki sérelmezi. Viszont az alábbi szempontok ellensúlyozására alkalmas. A csökkentés és korlátozás szükséges és elégséges mértékét én nem tudom megítélni.

    Másrészt azért kell beszélni róla, mert nem mindegy, milyen hatásfokú elemekre szórjuk az uniós támogatásokat. Hogy gyors erkölcsi avulású korszerűtlen gyártmányok kerülnek-e beszerzésre. Viszonylag friss hír, hogy megjelent a piacon a beígért 41 % hatásfokú gyártmány. ( https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/uj_rekord_a_napelemeknel_jon_az_attores.674411.html ) Ugyanott olvasható, hogy már két éve kapható 34 %-os. Ugyanakkor a napelemek használatát erőltető oldalak még mindig 16-18 %-ról (2018.08.26. http://innovativnapelem.hu/napelem-hatasfok-erthetoen ) vagy 16-20 %-ról (2018.02.26. https://greengeo.hu/a-napelemes-rendszer-felepitese ) beszélnek. Ugyanakkor alig látszik támogatás a már említett napkollektoros 61 % hatásfokú energiafelhasználáshoz, ahol a hőenergiára nyáron is szükség van. Pl. kórház, közétkeztetés, közfürdők stb.

    Harmadrészt megemlítem - bár lehet, hogy idejét múlt -, hogy az EU-ban a védővámok miatt a kínai napelemek ára mintegy duplája volt az eredetinek. Állítólag a közelmúltban lejárt a magas vámok határideje, de hiteles tájékoztatással a változásokról még nem találkoztam.

    Ugyancsak örvendetes, a 3.3. e) pont kitétele, miszerint nem támogatható "Meglévő napelemes rendszer cseréje, kapacitásbővítése." Aki a korábbi döntéseiben nem volt kellően körültekintő, az tanuljon a saját hibájából. Gondolok itt például arra, hogy korábban 10-12% hatásfokú napelemekkel volt lehetősége telerakni a tetőfelületét, most pedig 3-4-szer hatékonyabbra cserélné. Megtérülési időn belül! Ha ingyen van, akkor miért ne? Akkor is lehetett tudni, hogy hamarosan várhatóak a 40 %-os hatásfokú elemek. Igaz, többnyire nem a költségviselő "szaktudása" döntött a beruházásról, hanem a lobber szaktanácsadóé.

    "3.7.1. Indikátorok"

    Elvi hiba, célszerű volna levetkőzni: "Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése"

    a) A kutatók nagy többsége, akik nem abból élnek meg, hogy a politika által megrendelt lózungokhoz gyártanak áltudományt (pl. Trump elnök úr energetikai stábja) tudja, hogy a globális melegedést nem az üvegház hatású gázok okozzák. Hanem éppen a tengerek melegedése miatt tud kevesebb szén-dioxidot oldatban tartani az óceán. Az energiahatékonyság egy hasznos célkitűzés, de a népbutítás nem. (Bővebben >>> http://energmester.hu/eghajlatvaltozas )

    b) Miben méri illetve becsüli a mértéket, aki teszi? A kiváltott fogyasztóból, ami eddig is áramot fogyasztott? Vagy az erőműből, ami adja az áramot? De akkor melyikből? A lignites mátraiból, vagy az atomos paksiból?

    Figyelmükért köszönettel

    Dr. Tóth Béla bányamérnök, ny. tud.oszt.vez., ügyvezető  


    Vajda Róbert

    2019-03-27 09:36:33

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt IH!

    Nagyon örülünk, hogy végre egy ilyen felhívás is megjelenik!

    Szeretném felhívni a figyelmüket néhány dologra:

    -  A fajlagos ktg határként megállapított 200.000 Ft/kW bőven a valós piaci ár alatt van. Kérjük, fontolják meg, a valós piaci árnak megfelelő összeghatár (kb br 350.000 Ft) meghatározását!

    - Vélelmezhetően céljuk a projektek gyors lezárása, ezért is lehet mód egyszerűsített elszámolásra. Azonban a hálózathasználati szerződés megkötése a hálózati engedélyes rendszer leterheltsége miatt gyakran elhúzódik. Javasoljuk, hogy záráshoz legyen elegendő a csatlakozási szerződés, és 1. PFJ-ig lehessen mód a hálózathasználati szerződés benyújtására.

    - Amennyiben a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK”-be bejelentett vállalkozásokat kizárják a támogatást igénylő köréből, továbbá (indirekt módon) nem támogatják a nagyobb fogyasztókat, akkor csak egy jelentősen szűkített szektor lesz támogatott. Kérjük, vizsgálják felül a pontozási rendszert és a korlátozó feltételeket!

    Köszönettel és üdvözlettel:

    Vajda Róbert

    https://kkvpalyazatok.com/

     


    Gáspárné Fodor Andrea Ilona

    2019-03-25 20:44:36

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

    Tisztelt PM!

    A 3.4.1.1.d) pontban a megelőző 1 év áramfogyasztását kell igazolni. Nem világos, hogy ez a benyújtást megelőző 12 hónap fogyasztását jelöli vagy esetleg a megelőző lezárt évet?

    Előfordulhat, hogy egy épület több éve használatban van, de a benyújtást megelőző 12 hóban történt felújítás/átalakítás/bővítés/stb. miatt a tárgyidőszaki fogyasztás nem tükrözi a valóságot, ezért az elmúlt 2-3 év (megelőző 2-3 lezárt év) átlagát célszerű viszonyítási alapnak venni a napelemes rendszer teljesítményének méretezésekor.


    Horváth Tamás

    2019-03-25 12:15:07

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

    Tisztelt Kiíró!

     

    Kérem szíveskedjenek a kiadott pontozóban szereplő adatokat felülvizsgálni és a pontozót modellezni. A kiadott pontozó alapján egy nagyobb árbevételű cég, melynek gyártási tervékenységéből adódóan a befektetett eszköz és saját tőke értéke magas, nem tud elindulni a pályázaton, hiszen nem tudja összeszedni a minimális 30 pontot. (feltételezve, hogy áramfogyasztása is van bőven tevékenységéből adódóan) A nettó árbevétel arányos beruházási pontozó pl. átlag 7-50MFt között ad elfogadható ponszámot egy 15kw-os (piaci áron maximum nettó 5MFt-os bekerülési értékű) rendszer esetében. Ez a pontozási módszertan figyelhető meg a saját tőke arányos beruházási érték és a befektetett eszköz arányos beruházási érték esetén is.

    A pontozó alapján olyan cégek tudnak indulni, amelyek nem tudnak a telepítéshez megfelelő tetőszerkezetet biztosítani (pl irodaházban működnek), illetve nem rendelkeznek kellő mértékű áramfogyasztással, illetve méretükből adódóan az olcsóbb egyéni vállalkozási formát választják.

    Kisebb árbevételű és befektetett eszközzel rendelkező cégek nem rendelkeznek napelem telepítésre alkalmas ingatlannal, az átlagos és nagyobb kereskedő, gyártó cégek a pontozóban optimális tartományon kívül eső értékeket tudnak csak hozni, figyelembe véve, hogy a 15 kw-os rendszer ára kb. nettó 4-5MFt (lehet akár 20MFt is az optimális pontszám érdekében, csak az már a NAV-nak igényelhet magyarázkodást...). 

    Kérem, hogy a kiadott pontozót olyan mértékben szíveskedjenek átalakítani, hogy kellő számú pályázat érkezhessen be a tervezett támogatás kihelyezés teljesítéséhez, mert jelen pontozó alapján ez nekem kétségesnek tűnik.

    Javaslom, hogy a megcélozni kívánt KKV réteg tényleges gazdálkodási adataihoz igazítsák a pontozót figyelembe véve a projektek várhatóan alacsony összköltségét.

     

    Köszönettel:

    H. Tamás


    Geresics Attila

    2019-03-23 14:04:00

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Kiíró Hatóság,

    először is engedjék meg, hogy gratuláljak! Végre egy olyan pályázatot írnak ki, ami nem teszi lehetővé a túlárazásos csalást, mint régen (beárazták a telepítendő rendszert 500eFt/kWp-ra, aztán 60%-os áron megcsinálták, és a megrendelőnek nem kellett önerő)! A 200eFt/kWp támogatás tökéletes! Ennyiből nem lehet rendszert csinálni, így kell önerő, mégis hiábavaló a túlárazás, mert akkor sem kapnak többet! Bárcsak mindig így lett volna!

    Felhívnám azonban a tisztelt figyelmüket egy tisztázandó dologra!

    Napelemes rendszerekkel kapcsolatban ugyanis leginkább 3 mértékegység szokott előfordulni!

    • kWh, azaz kilowattóra – ez az elhasznált, vagy épp visszatermelt villamos energia mértékegysége. A villanyszámlákat elfogyasztott kWh mértékegység után fizeti mindenki.
    • kWp, azaz kilowattpeak – a napelemek névleges teljesítőképességét az STC (Standard Test Conditions: 1000 W/m2 besugárzás, 1,5 AirMass érték, és 25°C cellahőmérséklet) szerinti kWp-ben adják meg. Ennek köszönhető, hogy minden gyártó minden termékét össze tudjuk hasonlítani!
    • kVA, azaz kilovoltamper – ezt hívja a köznyelv kW, azaz kilowattnak. Ez az inverter AC csatlakozási paramétere, minden szolgáltató számára ez a legfontosabb adat, hiszen az inverter maximum ennyi energiát tud a hálózatra bocsátani

    Azért fontos a különbség, mert a napelemek sosem fognak a hőfoktényezőnek, a légköri együtthatónak, és pár egyéb változónak köszönhetően névleges értéken termelni! Éppen ezért bevett, szakmailag helyes, és a gyártók álltal is javasolt szokás, hogy az invertert nem névleges teljesítményű napelemmel látják el, hanem többel! Ha jelen pályázati kiíráshoz igazítanám példám, akkor azt mondanám, hogy egy 15kVA-es (15kW-os) inverterre mondjuk 17kWp névleges teljesítményű napelemet tennék, és még az sem termelne szinte soha 15kVA energiát egy adott időpillanatban! 

    Erre csupán azért bátorkodtam felhíyvni a figyelmüket, mert a tervezett kiírásban "maximum 15 kW névleges teljesítményű napelemes rendszer" szerepel, és nagyon fontos tisztázandó dolog volna, hogy Önök a 15kW alatt DC (napelem felőli 15kWp), vagy AC (hálózat felőli 15kVA) teljesítményt értenek?

    Természetesen láttam, hogy a "3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások g)" pontja alatt tisztázva van a kérdés, azonban célszerű volna a pályázati kiírásnak a többi helyen is konzekvensen fogalmaznia!

    Tisztelettel,

    Geresics Attila


    Kft Milkbar

    2019-03-22 14:57:02

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Cím,

    A kiírásban a 3.1.1 pont alapján lehetne autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamos energia-termelés is.

    Viszont a 6.2 pont alatt a "Záró kifizetési kérelemhez csatolandó mellékletek listája"-ban az 1-es alpont kéri a hálózati engedélyessel kötött/módosított hálózathasználati szerződést és hálózatcsatlakozási szerződést. A 2-es alpont pedig kéri az Ad-Vesz mérőóra meglétét igazoló mérőhelyi adatlapot.

    Ez így számomra nem értelmezhető, mivel ezzel ellehetetlenül a pályázati lehetősége azon vállalkozásáok részére, akik nem rendelkeznek önálló hálózati csatlakozással és ez által szerződéssel sem. Vagy nincs nevesített önálló elektromos fogyasztási órájuk. Ilyen pl. egy bérlemény, ahol az elektromos mérőóra a bérbeadó nevén van és a szolgáltatást tovább számlázza a bérlő felé.

    Tehát a kérésem az lenne, hogy amennyiben a 3.1.1 pontban deklarált kiírás marad, akkor a 6.2 pontban legyen megfogalmazva egzaktan az 1-es és 2-es pontoknál "kivéve autonóm megvalósítás esetén".

     

     


    Erdélyi Kitti

    2019-03-22 14:30:56

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Kiíró Hatóság!

    Az alábbi javaslatokat tennénk a kiírással kapcsolatosan:

  • Egyéni vállalkozások kizárása – számos vidéki vállalkozás, kisüzem egyéni vállalkozói formában működik – javasolnánk, hogy a pályázók körébe az egyéni vállalkozókat is betenni
  • A pályázatok jelentős része a pályázóval szemben min. 2 lezárt teljes üzleti  évet vár el. Nem tartjuk indokoltnak ennél a kiírásnál a 3 lezárt teljes üzleti évvel való rendelkezést indulási feltételként.
  • A fejlesztéssel érintett ingatlan vonatkozásában súlyos megkötés, hogy lakóingatlan besorolású ingatlan nem pályázható, hiszen a pályázat feltételrendszeréből látszik, hogy kisebb vidéki cégeket, családi vállalkozásokat kívánnak támogatni, azonban a vidéki kis családi vállalkozások telephelyei sok esetben a lakóingatlanban találhatóak. (a nagyobb fogyasztású üzemek pedig a pontozás során fognak kiesni..) – így mi is a cél, kit akarnak támogatni?
  • Hátrányos és jelentősen szűkítő előírás, hogy a fejlesztendő székhelyen/telephelyen minimum 1 fő bejelentett teljes munkaidős létszámmal kell rendelkezni a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó három lezárt, teljes üzleti évben, ezt kérnénk megfontolni.
  • A pályázat kizárja azon vállalkozásokat, melyek tevékenységüket  az elmúlt időszakban bővítették, ennek keretében például új telephelyet vásároltak/építettek, ugyanis ők sem a minimum 1 éves  használatot nem tudják igazolni, sem az adott új telephelyen nem rendelkeznek min. 1 fő bejelentett munkavállalóval az elmúlt 3 teljes lezárt év vonatkozásában. Szándékos-e hogy ezen bővülést megvalósító, versenyképes vállalkozások ne részesülhessenek ebből a támogatásból?
  • Köszönettel,

    Erdélyi Kitti


    Trend Business

    2019-03-21 15:51:31

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Közreműködő Szervezet!

     

    Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy korrekt Európai Uniós és Magyar Állami gondolkodásmódot jelent, hogy végre a vállalatok számára is támogatási lehetőséget biztosítanak csak napelemes rendszerek telepítéséhez.

    Talán kétféle cél megvalósítását tartva szem előtt: csökkenjen a széndioxid hatású károsanyag kibocsájtás, illetve valamilyen rezsicsökkenés (villamosenergia felhasználás csökkenés) lehessen a vállalkozásoknál is. A felhívás szakmaisága viszonyt döbbenetet okozott. A projekt mérete szerint a kb. lakossági (nagyobb családi ház) villamosenergia fogyasztásával megegyező nagyságrendű beruházásokat kívánja támogatni, és csak „látszat” energiamegtakarítást eredményezhez.

     

    Konkrétumok szintjén:

    3.4.1.1. Műszaki szakmai elvárások:

    • A névleges teljesítményre vetített 200.000 Ft/kW érték piactalan ár, ennyiért ma ki lehet jelenteni, hogy 25 éves teljesítményi műszaki garanciával rendelkező, komplex napelemes rendszert nem lehet telepíteni. Ha figyelembe vesszük, hogy talán cél lehetne, hogy minél korszerűbb, egységnyi felületen nagyobb teljesítményű napelemet telepítsünk, amelyben a hatékonyság 25% feletti, akkor is 350.000 Ft/kW a piaci ár 2019. márciusában (inverter, napelem, kábelezés, szerelési költség). Nonszensz, hogy a nagyon-nagyon távoli országokban sem gyártanak olyan minőséget, ami ilyen összegből fajlagosan megvalósítható.
    • A napelemes rendszer névleges teljesítménye nem haladhatja meg a 15 kW-ot. Mi indokolja ezt a kicsi teljesítményű napelem telepítési kritériumot? Ez a rendszer évi max. 18.000 kWh villamos áramot termel nagy valószínűséggel, ami a vállalkozónál, ha 20 Ft/kWh egységárral számolunk, akkor évi 360.000 Ft, havi 30.000 Ft-os villamos áram megtakarítást eredményez. Biztosítható, hogy valódi ipari/üzemi termeléssel foglalkozó vagy szolgáltatást nyújtó cég, ahol termelőgépek vannak és a költségmegtakarítás fontos tényező, azok nem kívánnak pályázni! Azok számára lehet ez a beruházás fontos, akik irodai/szolgáltató tevékenységet folytatnak, de termelő vállalatoknál ezt a méretet javasoljuk 50 kWh-ra felemelni.

     

    4.4.2.3 Tartalmi értékelési szempontok:

    Összességében látható, hogy csak a minimális havi villamosenergiafogyasztással rendelkező vállalatok számára kíván pályázati lehetőséget biztosítani a kiíró.

    2. pontozási szempont: A villamosenergia fogyasztás napelemes rendszerre való kiváltásának aránya. A fentiekben leírtak szerint, ha max 18.000 kWh a 15 kW-os napelemes rendszer elektromos áram termelési lehetősége max. 50.000 kWh éves fogyasztású, havi 60.000 Ft villanyszámlával rendelkező cégek számára biztosít magas pontszámot.

     

    5.3. Támogatás mértéke és összege:

    a) A fentiekben leírtak szerint javaslatunk: A támogatást 50 kW beépített teljesítményű rendszer kiépítéséhez biztosítják és max. 10 millió Ft maximális támogatással.

    b) A támogatás 100%-os mértéke értelmezhetetlen egy eszközbeszerzésnél az EU, illetve a hazai általános pénzügyi eljárások szerint. Javasoljuk a támogatási összeghatárt 10 millió Ft-ra történő felemelését az elszámolható maximális névleges teljesítményre vetített értéket 400.000 Ft-ra felemelni, a támogatás mértékét pedig max. 50%-os vissza nem térítendő arányban meghatározni.

     

    Összességében a felhívásról megállapítható, hogy minimális valós szakpolitikai célokat kíván kielégíteni, esélyét sem biztosítja annak, hogy valós gyártói termeléssel, vagy valós szolgáltatói kapacitással rendelkező vállalkozások pályázhassanak.

     

    Bízunk benne, hogy a kiíró szervezet átgondolja a felhívás tervezetet és legalább 50 milliárd Ft-os pénzügyi kerettel, a piaci valós feltételeknek megfelelő felhívás tervezetet tár az érdeklődők elé.

     

    Mély tisztelettel:

    Halász Károly

    Trend Business Kft.


    Szabó Róbert

    2019-03-21 13:55:06

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    Tisztelt Pénzügyminisztérium,

    ezúton javasoljuk, hogy a Felhívás "4.1. Támogatást igénylők köre" pontban kerüljön egyértelműen meghatározásra, hogy NONPROFIT KFT. jogosult-e támogatási kérelem benyújtására.

    Köszönjük közreműködésüket,

    Tisztelettel: Szabó Róbert / fejlesztési tanácsadó


    Szabó Róbert

    2019-03-21 13:46:35

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

    Tisztelt Pénzügyminisztérium,

    a Felhívás 3.4.1.1 a) alpontja értelmében "Olyan projektek támogathatóak, melyek esetében a napelemes rendszer elszámolható költsége nem haladja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 200.000 Ft/kW értéket".

    Ezúton jelezzük, hogy ez az összeg nem felel meg a mai piaci áraknak.

    A jelenleg hatályos, Vidékfejlesztési Program pályázataiban alkalmazandó "ÉPÍTÉSI NORMAGYŰJTEMÉNY"-ben a "Komplett napelemes (fotovoltaikus) rendszerek telepítése, villamos hálózatra kapcsolása, cseréptetőre telepítve kompletten, 1 kWp-ra vetített rendszer egységből építve, 5,01 - 50,0 kWp teljesítmény között" műszaki munkálatokra elfogadott kW-onkénti ára a rendszer gyártmány-típusától függően nettó 417.950,-Ft- tól nettó 526.850,-Ft közötti összegben tervezhető.

    Tapasztalataink szerint a kivitelezők a gyakorlatban is ezeket a kW-onkénti anyag+munkadíj nettó egységárakat árakat alkalmazzák.

    Tekintettel arra, hogy a benyújtott pályázatok megvalósíthatóak legyenek, ezúton kérelmezzük a Felhívásban megadott Ft/kW érték felülvizsgálatát.

    Köszönettel: Szabó Róbert / fejlesztési tanácsadó


    Szabó Róbert

    2019-03-21 13:19:17

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    Tisztelt Pénzügyminisztérium,

    - tekinettel a Felhívás által megengedett kis projektméretre, és arra, hogy Magyarország mikro-, kis- és középvállalkozások szektorának jelentős részét teszik ki az egyéni vállalkozások, ezúton javasoljuk, hogy a Felhívás "4.1. Támogatást igénylők köre" pont kerüljön kiegészítésre az egyéni vállalkozók pályázói jogosultságával,

    - fentiek alátámasztására jelezzük, hogy már a GINOP-4.1.2-18 konstrukció is megengedte az egyéni vállakozók pályázatának benyújtását, emellett számos egyéni vállalkozás azért nem tudott pályázni a GINOP-4.1.2-18 konstrukcióban, mert kizárólag az önállóan, megújuló energiaforrások alkalmazásával valósítható meg sok esetben az ÜHG csökkentése.

    Úgy véljük, hogy a pályázók körének fenti módosítása jelentősen hozzájárulna a GINOP-4.1.3-19 pályázati Felhívás rendelkezésre álló keretösszegének sikeres felhasználásához.

    Tisztelettel: Szabó Róbert / fejlesztési szaktanácsadó


    Fekécs Levente

    2019-03-21 12:35:39

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt kiíró !

    A pályázatban megadott "a napelemes rendszer elszámolható költsége nem haladja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 200.000 Ft/kW értéket" a mai piaci árak  mellett vélhetően nem lesz tartható, ez ugyanis annyira alacsony mérték, ami nem érhető el a piacon. Így viszont a támogatási arány hiába 100 % - valójában ez lényegesen kevesebb lesz. Ha ez a pályázat tudatos célja, akkor értem, de ha ez csak egy rosszul kalkulált összeg, akkor kérem ennek a javítását.


    Bódi- Orosz Ildikó

    2019-03-21 11:43:45

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    A pontzosás során a Befektetett eszköz arányos beruházási érték [összes elszámolható költség / (utolsó lezárt év immateriális javak + utolsó lezárt év tárgyi eszközök)]*100 és a Saját tőke arányos beruházási érték (összes elszámolható költség / utolsó lezárt év saját tőke) *100 mutatók egy mikro vállalkozás esetén kevesebb pontszámot kaphat egy nagyobb kisvállalkozással szemben egy ugyanakkora értékű napelemes beruházásra. Persze az sem jó ha erőn felül vállal egy mikro vállalkozás, viszont ebben az esetben ha egy ugyanakkora 5 kw-os rendszerrre pályáz egy mikro és egy nagyobb saját tőkével rendelkező kisvállalkozás akkor hátrányban lehet. Nem minden esetben, de átlagban azért ez a tapasztalat.


    Várvölgyi Ilona

    2019-03-21 11:22:05

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    A felhívás 4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja, b) pontját pontosítani szükséges, mivel abban csak a telephely kifejezés szerepel. Bővíteni kellene a fióktelep meghatározással is.

    Következő tisztázandó kérdés: több telephely/fióktelep esetén mi indokolja a külön-külön beadandó pályázatokat? Amennyiben minden pályázatnál külön-külön fel kell tűntetni a pályázó gazdálkodási adatait, értelemszerűen rosszabb pontszámot fog elérni egy nagyobb árbevételű, nagyobb befektetett eszközértékkel rendelkező, nagyobb saját tőkéjű vállalkozás a szétbontás következtében, mintha egybe lehetne számolni a fejlesztések költségvetését.