Tisztelt Irányító Hatóság,

a kiírástervezet 3.6.2. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek c. alfejezetének felülvizsgálatát és az alábbi indoklás elfogadásával a módosítását javaslom.

„Jelen Felhívás keretében a támogatást igénylő/kedvezményezett kizárólagos tulajdonában álló épülete fejlesztése támogatható.”

Ezzel a kitétellel pl. az osztatlan közös tulajdonban lévő épületek energiahatékonysági és takarékossági célú fejlesztése a kiírás keretein belül nem lehetséges.

Az Általános Útmutató a Felhívásokhoz című dokumentum 7. pontja a tulajdonostársak között használati megállapodással; valamint tulajdonosi nyilatkozattal (fejlesztéshez való hozzájáruláshoz, pályázó/kedvezményezett általi aktiváláshoz és fenntartáshoz) szabályozza a jogosultság megteremtését a pl. osztatlan közös, illetve a nem a pályázó/kedvezményezett kizárólagos tulajdonában lévő és a pályázattal is fennálló tulajdonviszonyok esetében.

Kérem, hogy az ÁUF 7. fejezetében foglaltak szerint eljárva a „rendezett tulajdonviszonyok” általános követelményei szerint lehetővé tenni a pályázatok benyújtását és a hivatkozott felhívásspecifikus szabályozás 3.6.2 fejezetbeli törlését.

Üdvözlettel:

Mali-Gáspár Edit, Dévelmal Kft.

Tisztelt Irányító Hatóság,

a kiírástervezet 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások c. alfejezetének 4.f) pontja felülvizsgálatát és az alábbi indoklás elfogadásával a kiegészítését javaslom.

Ezzel a kitétellel számos olyan vállalkozás meglévő épületeinek energiahatékonysági és takarékossági célú fejlesztése tekintetében nem jogosult pályázni, mely fejlesztés(ek) meglévő, viszont használaton kívüli, funkcióját vesztett épület(ek)ben tervezettek.

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet alapján lehetővé tett alátámasztást javaslom és kérem a végleges kiírásban is megengedi, támogatni.

Indoklás:

Az energetikai tanúsítás kidolgozása, illetve a megtakarítható energia és elérhető CO2 kibocsátáscsökkenés számítása nem csupán a megelőző évek energiaszámláival, hanem a Korm.rendelet 5§ (2a) bekezdése szerint megengedett és meghatározott számítási (2. sz. melléklet, 2. pont szerinti tartalommal (szemrevételezési, becslési)) módszerrel is elvégezhető.

Kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit idézve:

5. § (1) A tanúsítást […] b) a teljes egész épületre, a 2. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint el lehet végezni a tanúsítást megelőző 3 év energiafogyasztás-mérése, számlái alapján a következő feltételek teljesülése mellett: […]

(2a) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a tanúsítást a 2. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel el kell végezni.

Tisztelt IH, a meglévő épületek energiahatékonysági és takarékossági célú fejlesztése, amennyiben használaton kívüli, funkcióját vesztett épület(ek)ben valósul meg, többlet fejlesztési tartalmat jelent, és - bár nem elsődleges célja a kiírásnak - de egyértelműen fejlesztéspolitikai többlethozadékkal bír.

Kérem a fenti indoklást mérlegelve a 3.4.1.1. 4.f) pontot felülvizsgálni és az energiamegtakarítást a jogszabályban előírt számítási módszerrel alátámaszthatóan is támogatni szíveskedjenek.

Üdvözlettel:

Mali-Gáspár Edit, Dévelmal Kft.

Tisztelt GINOP IH!

A GINOP-4.1.2-17 Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása című felhívás kapcsán szeretnénk javaslatot tenni a pályázók körének kibővítésére. A Felhívás jelenlegi verziójában nem szerepelnek a GFO kódok között a következők: 572 - Nonprofit korlátolt felelősségű társaság; 541 - Kamara. Véleményünk szerint egy nonprofit kft. hasonló, vagy akár nagyobb relevanciával is bírhat egy ilyen jellegű pályázatban egy tényleges versenyszférában működő kft-vel szemben, mint potenciális pályázó szervezet. Egy gazdasági kamara pedig számos olyan tevékenységet végezhet, amik kapcsán igen hasznos lenne számára, ha lenne lehetősége egy épületenergetikai fejlesztéses pályázaton történő eredményes részvétel.

Megyénkben működik olyan nonprofit kft., mely egyéb tevékenységei mellett inkubátorházként üzemel, számos vállalkozás működését igyekszik segíteni, egyengetni, támogatni. Az érintett vállalkozások közül többnek is releváns az energia felhasználása, ami mind a bérlők, mind az inkubátorház számára megterhelő költség és technikai szempontból egyaránt. Egy ilyen szervezet véleményünk szerint jelen felhívás kapcsán tudna megfelelő tőkéhez jutni a cél érdekében, hogy megújuló energia használattal tovább segítse, támogassa a kapcsolódó vállalkozásokat, óvja a környezetünket, tegyen a fentartható fejlődés érdekében és rengeteg járulékos hasznot, pozitív externáliát realizáljon mind maga, mind a közvetlen és tágabb környezete is.

Egy gazdasági kamara, amely elkötelezett a területi illetékessége körébe tartozó vállalkozások, dolgozók, családok környezettudatossági szemléletformálása iránt, számos olyan ötlettel, tervvel bírhat, amik egy ilyen típusú pályázati projekt megvalósításával elősegíthetőek. Például egy napelemes szemléltető demonstrációs központ létrehozása kiváló lehetőséget tartogat a megújuló energiák használatának népszerűsítése, a lakosság, a vállalkozás vezetők és hivatali döntéshozók tájékoztatása, a széleskörű kapcsolati tőke kiaknázásával a szemléletformálás kapcsán.

A fentiekkel összefüggésben kérjük javaslataink felülvizsgálatát.

Köszönettel, Fodor Zoltán, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Tisztelt IH!

A pályázat a hálózatra tápláló napelemes rendszerek telepítése mellett támogatja az autonóm rendszereket is, ám az anyagi-műszaki feltételek megadása során a két megoldás között nem tesz különbséget, mind a két esetben a napelemek névleges teljesítményére vonatkozó, nettó 450.000.- Ft/kW maximális értékben szabja meg az elszáolható költséhgeket.(3.4.1.1)

Egy autonóm üzemre is képes, a hálózattal együttműködő, ám arra nem tápláló napelemes rendszer nem építhető meg ugyanolyan fajlagos költséggel, mint egy hálózatra termelő egység. Erre csak a napelemek ésszerűtlen túlméretezése jelenthet megoldást, mivel a fajlagos költséghatár azok névleges teljesítményére vonatkozik.

Egy hálózatra nem tápláló napelemes rendszer teljesítményét nem az éves, hanem a napi felhasználási igényekre kell méretezni, így a gazdasági ésszerűség a hálózatra dolgozó renszerekhez viszonyítva a kisebb teljesítményű megoldásokat kívánja meg, ami gyakorlatilag az autonóm rendszereknek a pályázatból történő kizárásával egyenértékű, ugyanis a kisebb teljesítményű rendszerek fajéagos költségei mindren esetben magasabbak.

A két műszaki megodás fajlagos költségmaximumának elválasztása kívánatos lenne, az autonóm rendszerekre külön küszöbérték megadását látom indokoltnak, a jelenlegi szabályozás életszerűtlen, a pályázati céllal ellentétes hatást kelt, ugyanis az autonóm rendszerek támpogatáson belüli hátrányos megkülönböztetése azok a piaci megjelenésük és elterjedésük egyik gátló tényezője lehet.

Javaslom, hogy a pályázaton belül az autonóm napelemes rendszerek költségmaximumát az alkalmazott inverter teljesítményére vonatkoztatva, 600.000.- Ft/kW értékben állapítsák meg!

Köszönettel:

Csizmadia Zoltán, Microwatt kft.

Tisztelt GINOP IH!

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) nagyon fontos előre lépésnek tekinti mind a pályázati kiírás-tervezet megjelenését, mind a szakmai véleményezés lehetőségét és bizakodva várja a pályázat megjelenését. 

A MEHI az energiahatékonysági ágazati szereplőkkel való konzultációk során számos javító szándékú észrevételt, tapasztalatot és javaslatot gyűjtött be az aktuális kiírás-tervezethez, melyeket az alábbiakban részletezünk.

Általános észrevételek

1. A Magyar Energiahatékonysági Intézet nem tartja indokoltnak az Útmutató 3.1. szerinti komplex tevékenység körben meghatározott energiahatékonysági és megújulós fejlesztések kötelező összekapcsolását. A 3.1. pont szerint egy projekten belül az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 30%-ot, a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot projekt összes  elszámolható költségén belül. Több épületet érintő projekt esetében viszont nem kell minden épület esetében ennek az aránynak megfelelni.

Javasoljuk, hogy lehessen csak energiahatékonysági fejlesztéseket végezni kötelező megújulós tevékenység elvégzése nélkül is, illetve lehessen önálló megújulós fejlesztést is végezni egy épületen akkor, ha annak energetikai szintje megfelel a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztálynak.

2. A kiírás legyen inkább ösztönző, és ne korlátozó jellegű: megnövelt vissza nem térítendő támogatási részaránnyal ösztönözze a minél nagyobb energia-megtakarítás, illetve kibocsátás-csökkentés elérését, valamint tartalmazzon minimális megtakarítási, illetve CO2-kibocsátás-csökkentési követelményeket. Így a megtakarítások eléréséhez szükséges beruházás-csomag minden pályázó számára a leginkább testhezálló és leghatékonyabb lesz, és elősegíti, hogy a felújítani akaró és arra képes vállalkozások minél nagyobb arányban tudjanak élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel.

Indoklás:  A megújuló energiaforrások hatékonyan csak kis energiaigényű épületek esetében alkalmazhatók. Így minden olyan épület esetében, melyeket megújuló energiaforrással látnak el, célszerű egy minimális energetikai elvárást meghatározni, melynek minimum követelménye a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztály lehet. Ez egyben megfelel a 7/2006. TNM rendelet V. melléklete által definiált költségoptimalizált szintnek is, ami épületfelújítások, különösen energetikai cél esetén 2018 januárjától általánosan kötelezővé is válik. Ugyanakkor számtalan olyan „CC” alatti energetikai besorolású KKV tulajdonban levő ingatlan van, melyen az égető energetikai felújítást sem fogják tudni elvégezni a megújuló energiaforrás kötelező beszerelési követelménye miatt.

Részletes észrevételek: Támogatás célja és háttere

3.1.2 B. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek 

1.    3.1.2. B.I. a.  Javasoljuk, hogy az automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése és egyedi mérési lehetőségek az EN15232 szabvány szerinti egyedi helyiség hőmérséklet szabályozás szem előtt tartásával valósuljon meg.

Indoklás: Az EN15232 szabvány egyik legfontosabb hozadéka, hogy az épületautomatikai fejlesztések által elérhető hatékonyságnövekedés pontosan megállapíthatók. A szabvány konzekvens alkalmazásával mérhetők és összehasonlíthatók az ilyen irányú fejlesztések, illetve  jól számíthatóvá válik a fejlesztésből adódó CO2 megtakarítás értéke is.

2.    3.1.2. B.I. a.  Örömmel vettük tudomásul, hogy a felületfűtés kialakítása támogatható tevékenység, de javasoljuk, hogy ez ne a hőtermelők, hanem a hőleadók között legyen felsorolva. 3.    3.1.2. B.II. a. (8. oldal)

Javasoljuk az egyedi tüzelőberendezések (pl. gázégők) korszerűsítését a támogatott tevékenységek között engedélyezni. Ezen berendezések ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, sportlétesítményeknél vannak főként használatban. Jellemzően nagyobb teljesítményűek, így energiamegtakarítási és károsanyagkibocsátás-csökkentési potenciálja rendkívül magas.  Indoklás: A tüzelőberendezés a terminológiában nem egyenlő a kazán fogalmával, mert a tüzelőberendezéshez kell kapcsolódni egy hőtermelő berendezésnek is. Ez a kazán összefoglaló megnevezésben jelenthet sima falikészüléket és állókazánt is. Fontos jellemzőjük, hogy így ebben a megfogalmazásban a „tüzelőberendezés” (pl. gázégő) és a „hőtermelő” (pl. kazántest) együttesen be van építve egy burkolat alá. A hőtermelőre szerelt tüzelőberendezés azonban két részegységből áll, ami – ha nem kerül be a támogatott körbe – a terminológia szerint nem korszerűsíthető, mert nem kazán.  A piaci potenciálját tekintve mintegy 20-25 ezer darabról beszélhetünk, melyek közül minimum  harmaduk életkora meghaladja 15 évet.

3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek  I.pont:  Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „hőbázisú hűtés” terminológiával. Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, múzeumoknál, sportlétesítményeknél szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra. 

Indoklás: A klímaváltozás hatására a nyári hővédelem passzív elemei (lásd árnyékolás) mellett az aktív elemek is (lásd hűtés, klimatizálás) egyre fontosabbá válik. Többnyire ezen feladatokat villamos áram meghajtású berendezésekkel (lásd folyadék hűtőgép, hőszivattyús fűtőgép) oldják meg. A nyári túlmelegedés esetén a tető- és talajfelszínre eső merőleges napsugárzási intenzitás a legmagasabb, amit pl. napkollektorok és közvetítő közeg (pl. szolár-folyadék) segítségével hőenergiává alakítható át. Ezt az előállított CO2-mentes hőenergiát fel lehet használni hőbázisú (ab- ill. adszorpciós) hűtési feladatokra. Így a hűtési feladat jóval kevesebb primer energia felhasználást (elektromos áram) jelent, még a visszahűtő kondenzátor villamosenergia-felvételét is figyelembe véve.

3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek  I.pont:  Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „veszteség-csökkentés” terminológiával. Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, sportközpontokban szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.  Nagy kiterjedésű telephelyeken elterjedt megoldás volt, hogy egy égéstermék elvezetéssel, központi hőtermelővel szatelit épületeket is el tudjanak látni hőenergiával (centralizált hálózat).  

Indoklás: Nagy kiterjedésű rendszereknél, ahol valamilyen távvezeték segítségével juttatjuk el a termelési helyről a felhasználási helyre a hőenergiát (pl. telephely hőelosztó távvezeték), a kerengtetési (cirkulációs) veszteségek a vezeték hosszával, a benne áramló közeg hőmérsékletével és a szigetelés hatásfokával egyenes arányban változnak. Ez az energiamennyiség, ami fedezi ezt a veszteséget, a hőellátásra felhasznált primer energiamennyiség 5-12%-a is lehet. Amennyiben nem csak fűtési/technológiai hőenergia célokra előállított fűtővizet keringtetünk (ami a felhasználás- és időfüggő), hanem közvetlenül szociális célokra felhasznált használati melegvizet, akkor ez a veszteség még magasabb, megközelítheti 15-18%-t is. A napkollektorok alkalmazásával e veszteség nagymértékben fedezhető és már ezzel a lépéssel a felhasznált primer energia csökkenthető.

Hőszivattyúk esetén szükséges alább beidézett jogszabályokat alkalmazni: „Csak és kizárólag olyan berendezések beszerzése és beépítése támogatható, melyekre a Bizottság 811/2013/EU, 812/2013/EU, 813/2013/EU és 814/2013/EU rendelet vonatkoztatható, és 2015. szeptember 26. után is forgalomba hozhatók.”

3.4.1.1 16. pont Az alábbi pontosítást javasoljuk a megfogalmazásban: Talajhőt és talajvizet felhasználó hőszivattyús rendszer kiépítését tartalmazó projekt esetén a vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedélyt - amennyiben releváns - legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani. 

3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások

A napkollektoros beruházási összegkorlát túl alacsony, a napelemes túl magas. Szakmai becslések szerint a napelemek esetén 10%-kal alacsonyabb beruházási költséggel, napkollektorok esetén 15%-kal magasabb beruházási költséggel lehet számolni.  

Köszönettel,

Szalai Gabriella, Magyar Energiahatékonysági Intézet

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Potenciális pályázóként a kiírás első fordulóján nem tudtunk részt venni, és nem tudunk a következő etapban sem, változtatás nélkül pedig a további kiírásban sem a következő feltétel miatt:

"3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások

4.f) a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámláival szükséges igazolni, mely dokumentumokat a támogatási kérelemhez nem kell benyújtani. Fűtési célú energiaszámlának minősül az adott időszakra vonatkozó energiaszolgáltató által kiadott havi számla, éves elszámoló számla, továbbá a nem energiaszolgáltatótól vásárolt tüzelőanyagok (pl. barnaszén, bükk tűzifa) esetén a tüzelőanyag beszerzését alátámasztó számla, szerződés, mely a beszerzett energiahordozó mennyiségét és annak költségét is tartalmazza. E fűtési célú energiaszámlákat az irányító hatóság a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig ellenőrizheti."

Társaságunk termelő tevékenységet folytat. Új telephelyét elmaradott térségben kívánja kialakítani, melyhez felszámolásból megvásárolt egy korábban pékségként üzemelő épületet.

A felszámolási eljárás okán az épület az elmúlt egy évben nem volt használatban, így a fenti kitétel miatt ki vagyunk zárva a pályázók köréből. Ugyanakkor az épület teljes gépészeti felújítása indokolt.

Fejlesztésünkkel új munkahelyeket teremtünk.

Javaslom a kitételt akként módosítani/bővíteni, hogy az elmúlt egy év vonatkozásában a nem magáncélú hasznosítást igazolja a pályázó.

Ha használatban volt ezen idő alatt az ingatlan, akkor a már rögzített szabályok legyenek az irányadók.

Ha nem volt használatban, akkor igazolja, hogy az ingatlan üzemszerű működésre gépészeti/energetikai célból hasznosítható-e; ha nem, úgy pályázhasson.

Üdvözlettel: Vincze Katalin