A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. február 20-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2017-02-20 23:45 -ig volt lehetőség.

Käszné Lebő Zsuzsanna

2017-02-20 15:20:11

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Cím!

 

A felhívástervezet 1.1  pontjának 3. alpontja szerint a fejlesztéssel érintett intézménynek – minimumfeltételként – a projekt fizikai befejezésére rendelkeznie e kell alapfokú művészeti nevelés és oktatás megvalósításához szükséges eszköz és infrastruktúra feltételrendszereivel. Kérjük ennek pontosítását: mi az elvárás? működő alapfokú művészeti nevelés, vagy ennek a feltételeinek megteremtése? A gyakorlati megvalósítás sok esetben – tekintve, hogy jellemzően járási székhelyeken vagyunk - kihasználatlan párhuzamosságokat eredményezhet.

 

A felhívástervezet 3.1.1. pontjában a kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek körében nem szerepel a mindennapos testneveléshez szükséges infrastrukturális beruházások lehetősége, holott ez a beruházási igény az elmúlt években országosan jelentkező problémákat oldana meg, mert az elmúlt évek vonatkozó pályázatai még nem mindenhol oldották meg maradéktalanul a helyzetet. Kérjük a mindennapos testneveléshez szükséges infrastrukturális beruházásokat az önállóan támogatható tevékenységek közé feltétlen emeljék be. Jelen állás szerint a mindennapos testneveléshez szükséges infrastruktúrafejlesztés önállóan nem támogatható tevékenységek közt szerepel, kérjük innen átemelni az önállóan támogatható tevékenységek közé.

Fenti problémával kapcsolatban kérjük az 5.7. pont táblázatának újragondolását is, mert a tábla szerint a mindennapos testnevelésre jutó támogatás nem haladhatja meg a teljes költségvetés 75%-át, valamint a teljes költségvetés legalább 50%-a önállóan támogatható elemekből kell álljon, Ez az ellentmondás is a mindennapos testnevelés önállóan támogatható tevékenységgé minősítésével oldható fel.

A tornatermek építésével kapcsolatos észrevétel, hogy az MSZ-24203-2 szabvány rendelkezésit teszi kötelezővé. Ez a szabvány 2012.01.15-én visszavonásra került, helyette az érvényben lévő szabvány az MSZE 24203-2:2012 alkalmazandó kérjük a helyzet javítását, pontosítását!


Dobay Kata

2017-02-20 14:06:59

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

Tisztelt Kiíró Szervezet!

A felhívás több pontban jelentősen módosult a korábbi EFOP 4.1.2-16 konstrukcióhoz képest. Az egyik legjelentősebb változás,  a pályázók körének szűkítése: a korábbi projektnél a KLIK mellé konzorciumi formában az egyetemek is bekapcsolódhattak, mivel működtetnek köznevelési funkciókat ellátó általános iskolákat is. 

A  Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a 21. század követelményeinek megfelelő köznevelési infrastruktúra biztosítását. A cél elérését a Kormány az állami fenntartású köznevelési intézmények és fenntartóik együttműködésével tervezi megvalósítani a jelen felhívásban foglalt feltételek mentén, áll a felhívásban. Ezzel szemben a 4.1 pont tankerületi szűkítése a pályázói körből kizárja az egyetemek által működtetett gyakorló általános iskolákat. (Miközben GFO kód alapján a pályázói körben tartozna)

A pályázati kiírás minden feltételének meg tudnak felelni az egyetemi fenntartású gyakorló iskolák, amelyek feladatellátásához ugyanúgy elengedhetetlenek a megfelelő minőségű oktatási és sportolási terek kialakításai. 

Javasoljuk, hogy a kiírás az egyetemek gyakorló általános iskoláit is vonja be a fejlesztési körbe. Az EFOP 4.1.2-17 pályázat nagyságrendjénél fogva lehetőséget ad komolyabb fejlesztésekre, az iskolai sportfoglalkozások megtartását lehetővé tevő tornaterem kialakítására, az oktatási terek minőségi fejlesztésére. 

A párhuzamos pályázatként megjelenő EFOP 4.1.3-17 pályázat ugyan lehetővé teszi ezen pályázói kör számára is a bekapcsolódást, ám ez rendkívül hátrányosan érinti az intézményünket, mivel a gyakorló iskolai rendszerünk központosításával a PTE-n többfunkciós, ám egy intézménynek számító konglomerátum jött létre, így a 20-150 M közé eső maximális költségkeret éppen a leghátrányosabb területeken lehetetleníti el az érdemi fejlesztést az iskolákban. 

Tisztelettel, Nagy Eszter, projektmenedzser, Pécsi Tudományegyetem

 


Teller Nóra

2017-02-20 13:17:07

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A felhívásban nem világos, hogy a projekt célcsoportja az adott intézmény, az adott tagintézmény épülete, vagy az adott intézmény tanulócsoportjai. Ez több helyen is tisztázásra szorul (7. oldal, valamint az értékelő tábla 2.3 pontja).

A konstrukció illeszkedése a Köznevelés-fejlesztési stratégiához részletesebben is kifejthető, annak érdekében, hogy a deszegregációt szolgáló intézkedéseket előnyben lehessen részesíteni, valamint hogy a felhívás céljaként ez kifejezetten nevesítésre kerülhessen. Emiatt fontos lenne megtenni azt a kiegészítést, miszerint „A Stratégia célja továbbá a köznevelés területén jelentkező diszkrimináció minden megnyilvánulása elleni küzdelem támogatása, ösztönzése, amely célkitűzés megvalósításának feltétele a méltányos és egyenlő hozzáférés biztosítása” (7. oldal). Ide kapcsolódik az idézett Európai Uniós útmutató magyarázatának kiegészítése is: (Az Európai Bizottság EGESIF_15-0024-01 2015.11.11. útmutatója), amelyben hátrányos megkülönböztetéssel, ideértve a szegregációval szemben folytatott küzdelmet lehetne nevesíteni (7. oldal).

Fontos, hogy a projektek előkészítése egy megalapozott, a tankerület egészének társadalmi-oktatási helyzetére kiterjedő szakmai tervre építkezzen, és az abban bemutatott folyamatok kezelésére vállaljon feladatot. Ennek érdekében a tankerület egészére vonatkozó információkkal is kiegészített szakmai tervhez egy külön mellékletben egy részletesebb sablont kell adni, amelyben az adott szakmai tartalom összeállításához nemcsak sorvezetőt kap a pályázó, hanem amely alapján az értékelési táblában is érvényesíttethetők ezek a szempontok. A 15. oldalon részletezett pontokban tehát a IV. és az V. pont tartalmát kell pontosabban meghatározni, annak érdekében, hogy az értékelő (de természetesen maga a tankerület mint pályázó) világosan be tudja mutatni a VII. és VIII. pontban felsorolt beavatkozások összefüggéseit a IV. és V. pontban leírt társadalmi helyzettel. (A XV. pont ezeknek a megállapításoknak az összefoglalójaként szolgálhat.) A tankerületi központnak tehát részletesen be kell tudnia mutatni a tankerületben meglévő, a szabad iskolaválasztással összefüggésben lévő területi-társadalmi folyamatokat abból a szempontból, hogy mely tankerületi intézményekben vannak szegregációs problémák, és hogy a fejlesztés ezeknek a problémáknak a kezeléséhez mennyiben járulnak hozzá. A tankerület nem valósíthat meg fejlesztéseket olyan intézményekben, amelyek telephelyen belül vagy telephelyek között szegregálnak, vagy várhatóan a fejlesztés szegregációt eredményez, továbbá a tankerület nem hajthat végre fejlesztést úgy, hogy nem foganatosít beavatkozásokat annak érdekében, hogy a területi és intézmények közötti szegregációs folyamatokat lecsökkentené. A szegregáció definiálására érdemes visszanyúlni az EMMI 20/2012-es rendeletéhez: Az egyes intézmények tekintetében, telephelyek vagy tanulócsoportok között a szegregáció ténye akkor áll fenn, amikor az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 172. § alapján az adott intézmény számára (a hátrányos helyzetű tanulók elkülönítése miatt) nem nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez. (Természetesen a szakmai tervnek csak néhány pontja vonatkozik a tankerületre, az infrastrukturális beavatkozások egyes lépéseit csak az adott intézményre kell bemutatni.)

Az értékelőtábla a támogatást benyújtó számára pontosabban követhető lenne, ha az értékelést szolgáló dokumentum cellákban pontosan feltüntetnék, hogy a szakmai terv mely pontjában szükséges az adott tartalom megjelenítése, részletezése. Így az esetleg redundáns pontok is kikerülhetnének egy tisztább súlyozási rendszert eredményezve.

 

További javaslatok:

5. oldal: A fejlesztés célja kiegészítendő:

… az érintett évfolyamokon nem indíthatóak osztályok, valamint azoknak a tanulóknak is lehetőséget biztosítsanak a minőségi oktatáshoz-neveléshez való hozzáféréshez, akiknek az intézményeiben mindez az infrastrukturális feltételek hiánya miatt nem valósulhatott meg.

6. oldal: A fejlesztési tevékenység elemei:

kiegészítési javaslat: és támogatják a tehetségazonosítást és fejlesztést, és felszámolják a tagintézmények közötti vagy tanulócsoportok közötti szegregációt, amennyiben ez a helyzet fennáll. Az egyes intézmények tekintetében, telephelyek vagy tanulócsoportok között a szegregáció ténye akkor áll fenn, amikor az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 172. § alapján az adott intézmény számára (a hátrányos helyzetű tanulók elkülönítése miatt) nem nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez.

17. oldal: kiegészítési javaslat a 3.4.1.2 pont első pontjához: megszüntetni, és ezt bemutatja a szakmai tervében (különös tekintettel a szakmai terv IV. és V. pontjában foglaltakra).

24. oldal: nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumok: A táblában szerepel, hogy a támogatást igénylő a Klebelsberg Központ támogató nyilatkozatával rendelkezik és azt támogatási kérelméhez benyújtotta. E helyett a nyilatkozat helyett érdemes egy olyan nyilatkozatot kérni, amelyben az szerepel, hogy a Klebelsberg Központ igazolja, hogy az adott intézményben az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 172. § alapján az adott intézmény számára a jelen tanévben nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez. Amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók elkülönítése miatt az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 172. § alapján az adott intézmény számára NEM nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez, akkor pedig a tankerület nyilatkozik, hogy a szegregációt az adott intézmény tekintetében a projekt lezárásáig felszámolja, és beszerzi azt a szakmai támogatást, a szükséges képzéseket, felkészítéseket és alkalmazza azokat kommunikációs eszközöket, amelyek a folyamat sikeres végrehajtásához szükségesek és egyúttal a szakmai terv IV. és V. pontjában részletezve, a XI. pontjában pedig összefoglalva kifejtésre kerültek. Amennyiben a szakmai tervnek ezek a lépései a projekt végére mégsem hoznak eredményt, úgy a projekt a 3.4.1.2 pontban foglaltaknak sem felel meg. Ekkor a tankerület támogatás-felhasználása a felhívásban foglalt fejlesztési céllal nem hozható összhangba.

28. oldal: az értékelő tábla 2.5 pontja a támogatást igénylő fejlesztési stratégiájára hivatkozik. Mivel ilyennel nem rendelkeznek a tankerületek, ezért érdemes lenne itt az elkészítendő szakmai terv IV. és V. pontjára hivatkozni.

33. oldal: az előnyt jelentő szempontok 8.2 pontjában együttes feltételként kell érvényesíteni azt, hogy „és ezzel egyidejűleg a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 172. § alapján az adott intézmény számára a jelen tanévben nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez”. Ezzel biztosítható, hogy bár magas a hh gyermekek aránya (itt pontosítani kell, hogy a hh vagy hhh gyerekek arányát mérjék-e), mégis az oktatáshoz való méltányos hozzáférést nyújtja az adott intézmény.

Tisztelettel: Teller Nóra