A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. február 9-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tisztelt Irányító Hatóság!
A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület a felhívás tervezetéhez a következő észrevételeket teszi:
1. A 3.1.1 pontban nevesített, különböző területekhez kapcsolódó tevékenységekből az útmutató szerint elvárt összesen minimum 37 elem megvalósítása (és ezek csak az önállóan támogatható tevékenységek) irreális még a hosszú projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartamot (36-48 hónap) is figyelembe véve, illetve azt, hogy I.-III. tevékenységcsoport esetén a „jelenlét” biztosítása, azaz 1 településen 1 szolgáltatásnak legalább 10 alkalommal elérhetőnek kell lenni.
Emellett ehhez kapcsolódva különösen azért tekinthető irreálisnak, mert a HACS-ok által koordinált, végrehajtott projektekben részt vevők száma indikátorba csak azok számítanak bele, akik egy-egy 10 elemű programból 9 alkalommal részt vesz.
Fontosnak tartjuk, hogy egy-egy programelem valóban eredményes legyen a résztvevők számára és hozzájáruljon az elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtöréséhez. Ezt azonban csak egy reálisabb programelem számmal lehet megvalósítani, ezért javasoljuk a kötelezően megvalósítandó programelem szám csökkentését.
2. A 3.4.1.1 fejezet D pontja alapján az I.-III. alatti tevékenységek megvalósításánál legalább 80%-ban legalább járásban dolgozó szakemberek bevonását kell biztosítani. Ez egy-egy járáson belül szinte lehetetlen feladat.
Térségünk 42 településből áll, amelynek központja egy kisváros, az egész térség lakosságszáma 17 000 fő. A programok összetettsége és ehhez szükséges szakemberek az elvárt számban nem vonhatók be, mert nincs térségen belül olyan intézményhálózat, ahol ezek a szakemberek dolgoznának.
Javasoljuk, hogy lehetőség legyen legalább megyén belülről szakemberek bevonására.
3. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésébe a HACS akcióterületén lakóhellyel rendelkezők legalább 15%-át kell bevonni. Ez még olyan kicsi HACS esetén is jelentős szám (2 539 fő), ami a projekt előkészítésére rendelkezésre időt figyelembe véve nem teljesíthető. A pályázat szakmai céljait is figyelembe véve az első beadási szakasz végéig (úgy hogy még csak társadalmi egyeztetésen van a felhívás) nem teljesíthető úgy, hogy elsősorban az érintett célcsoport tagjait kell bevonni.
Javasoljuk a célérték csökkentését a tanulmány tervezésbe bevont lakosságszám tekintetében.
4. A pályázati felhívásból nem egyértelmű, hogy adott programelemet, amit a kötelezően megvalósítandó tevékenységekből kell választani az akcióterület valamennyi településén meg kell-e valósítani, vagy csak általunk meghatározott helyszíneken?
Nem tartjuk életszerűnek azt, ha egy adott tevékenységet minden településen meg kellene valósítani.
A térségünkben nagyon sok apró telepüclés van (50 fő alattiak is), amelyek esetében adott programelemnél indokolt lehet a megvalósítás során több településen élők (célcsoport tagok) egy programba való bevonása. Ez értelmezhető-e a projekten belül, illetve ebben az esetben hogyan kell alkalmazni az elvárt „egy településen egy adott szolgáltatásnak legalább 10 alkalommal kell elérhetőnek lennie azonos igénybe vevők részére”?
5. A 3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások C) pontja értelmében a végső kedvezményezettek közé legalább az adott település lakosságarányában kell bevonni hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos személyeket.
Egy aprófalvas jellegű térségben véleményünk szerint nem csak az tekinthető hátrányos helyzetűnek, aki kisebbséghez tartozik, hanem bármely ott élő személy, aki egy ilyen települést választ/vagy csak ilyen helyen van lehetősége élni, vállalva az ebből adó hátrányokat. Ezeknek a településeknek a hosszútávú (esetleg rövidtávú is) fennmaradása a tét, amelynek megakadályozására komplex, minden lakost érintő megoldás kell azokon a településeken is, ahol egyáltalán nincs a felhívásban leírtaknak megfelelő hátrányos helyzetű személy.
Jellemzően a roma kisebbségen kívül (akiknek a száma szintén csak néhány településen jelentősebb) nem élnek a térségben migránsok, külföldi hátterű személyek, így kérdés, hogy kit tekintünk hátrányos helyzetűnek, akik esetében 100 fő bevonása az elvárás.
Kérjük a hátrányos helyzetű személyek definíciójának pontosítását!
Kérjük, hogy lehetőség legyen olyan településen is programelemet megvalósítani, ahol nem tudjuk teljesíteni a felhívás 3.4.1.1 fejezetének „C” pontjában foglaltakat.
Kolon Menti Leader Egyesület:
A felhívás irreálisan sokféle tevékenység megvalósítását írja elő, mely gyakorlati megvalósítása már első ránézésre megkérdőjelezhető. A pályázatban kötelezően kell kiválasztani 37 db !!! programelemet úgy, hogy a kötelező elemek kiválasztásával csak 80% támogatásra jogosult a HACS, tehát nagy valószínűséggel valamennyi HACS felvállalja a kötelező önállóan nem támogatható elem megvalósítását is.
A HACS-ok HFS-ben már azonosították és definiálták a területükön elő hátrányos helyzetű csoportokat, az EFOP 1.7-et is szerepeltették a kapcsolódó programok között, viszont a célcsoportok mélyebb elemzésre a HFS-ben nem volt szükség és nem is került rá sor. Fontos megjegyezni, hogy a HACS-ok a HFS-ükben lényegesen szűkebb réteget definiáltak hátrányos helyzetűként, mely réteg helyzetének javítására fogalmazták meg intézkedéseiket. A HFS-sel ellentétben most az EFOP-ban a kötelező 37 tevékenység által olyan célcsoportokat is érinteni kell kötelezően, akikről a HFS-ben szó sem esett.
A jelen felhívásban előírt megvalósíthatósági tanulmányt csak úgy lehet megalapozottan elkészíteni, ha elegendő idő áll rendelkezésre a projekt előkészítésére, a közösség problémáinak összegyűjtésére. A támogatásnak csak akkor van értelme, ha nem a HACS mondja meg a vélt vagy valós problémákra a megoldást, hanem ez érintettek tényleges bevonásával, a célcsoportok felkutatásával, azok bevonásával elkészített helyzetfelmérés után definiálni tudja az adott térségben megoldandó feladatokat. A tervezet szerint márciustól benyújtható az 1. szakasz, teljesen irreális és non-sense, hogy egyáltalán az 1. szakasz zárásáig a tanulmányok elkészüljenek! Ha összecsapott és nem megalapozott, a térségi szereplők bevonásának mellőzével készült tanulmányok és pályázatok benyújtása a cél, akkor júniusig csak az kivitelezhető. Figyelembe véve, hogy a legtöbb HACS 2 fővel működik és a saját működését is humánerőforrás hiány miatt nehézkesen tudja ellátni!
A felhívás abszolút azon a megközelítésen alapul, hogy a LEADER HACS-ok a világ összes problémáját megoldják, a tevékenységek által megszólítandó célcsoportok közül az afrikai éhező gyerekek maradtak csak ki. Az Európa szerte begyűrűzött problémákat a LEADER HACS-ok nem fogják tudni megoldani (migránsok), illetve nem is a HACS-ok feladata ezt megoldani.
A 20. oldal B, C, D pontjainak tényleges kivitelezhetősége erősen megkérdőjelezhető. MT elkészítése kapcsán az akcióterületen lakóhellyel rendelkezők 15%-ának bevonása szerepel kötelező elvárásként. A szám irreális, tekintettel arra, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezésébe ennek az aránynak a töredékét tudtuk csak teljesíteni. A legalább 80%-ban helyi, vagy járásban dolgozó szakemberek bevonása szintén irreális elvárás, tekintettel arra, hogy a szakképzett munkaerőből hiány van.
Az indikátorok, szakmai elvárások irreálisak, javasoljuk azok ésszerűsítését, nagymértékű csökkentését, a megadott irányszámok 20%-ára.
Javasoljuk a mérföldkő ütemezések átgondolását. Az első mérföldkő teljesítésére szabott határidő irreális, a jelenlegi gyakorlat alapján 2017. december 31-ig teljességgel kizárt, hogy egyáltalán a pályázók támogató okirattal rendelkezzenek.
3.1.1. pont: a tervezett projektben 5 tevékenységcsoport 13 alcsoportjából összesen 37 különböző tevékenység megvalósítása kötelező. Ez véleményem szerint hibás megközelítés. Egyrészt ilyen nagy számú tevékenység végrehajtása esetén az elvárt minőség akkor sem feltétlenül biztosítható, ha azok kevesebb témakörhöz kapcsolódnak, a jelenlegi széles spektrum azonban feltétlenül megosztja az erőforrásokat és a figyelmet, borítékolható, hogy a minőség a mennyiség rovására megy. Különösen igaz lehet ez a „rendszeres szolgáltatások” esetében. Továbbá a pályázathoz megvalósíthatósági tanulmány benyújtandó. A dokumentum célja nyilván az lenne, hogy bemutassa, adott akcióterületen mi a helyzet, mi az igény, mi az elérendő cél, és ahhoz milyen beavatkozások végrehajtása szükséges, illetve, ha a HFS-ből indulunk ki, meghatározza, mi a prioritás, a fókusz. A felhívás mégis, előre meghatározza, hogy milyen témákban milyen beavatkozásokat kell végrehajtani, vagyis vélhetően „fordított tervezés” valósul majd meg, az elvégzendő feladatokhoz kell alátámasztást keresni, és nem az adott helyzetre válaszokat adni, ami a reálisan elvárt és teljesíthető eredmények vonatkozásában kockázatot jelent.
A pályázati lehetőségről és annak lényegéről csak program szintű információkkal rendelkeztek a HACS-ok a saját Fejlesztési Stratégiáik kidolgozásakor, az akkori információk alapján meghatározhatták, hogy melyek azok a priorizált társadalmi problémák, melyek kezelésére e lehetőséget fel kívánják esetlegesen használni. A HFS-ben beavatkozási területként megfogalmazott témák vélhetően a legtöbb HACS-nál jóval szűkebbek, mint a jelen tervezet szerint elvárt spektrum, így adott esetben az egyes tevékenységek alátámasztása a HFS alapján nem lehetséges.
Javaslom, hogy a minimálisan kiválasztandó tevékenységcsoportok/alcsoportok/tevékenységek számát jelentősen csökkentsék, az igazodási pont a HFS-ben megfogalmazott fókuszterületek legyenek.
A kötelezően beépítendő tevékenységi körök és az elvárt indikátorok meghatározásakor, kérem, vegyék figyelembe az egyes támogatási programok (pl. foglalkoztatási paktum, tanoda program stb.) közötti esetleges átfedéseket (számos program esetében ugyanazok lehetnek a célcsoport, ami jelentősen nehezíti a bevonásukat).
Egyes tevékenységek végrehajtása, illetve az érintettek bevonását igazoló dokumentálása más jogszabályokba ütközhet (pl. romák „nyilvántartása” diszkriminatív lehet, kaláka típusú munkákat a NAV bünteti stb.).
3.1.2.2. pont: kérdés: a jelen felhívás és az EFOP-2.3.1-17 (Infrastrukturális beruházások a leginkább elmaradott járások területi felzárkóztatása érdekében) felhívás azért nem hirdethető meg egy pályázatként, mert az utóbbit az ERFA finanszírozza? Ha erre mégis van technikai megoldás, javaslom összevonni a két keretössszeget és egy projekten belül kezelni a lehetőséget. Figyelembe véve a beruházási jellegű fejlesztésekre igényelhető max. 20 millió Ft nagyságrendjét, a lebonyolítás kiírónak és pályázónak egyaránt jelentős könnyebbséget jelentene.
Amennyiben a pályázati felhívások összevonására nincs mód, javaslom, hogy a jelen felhíváshoz készülő megvalósíthatósági tanulmányt – amennyiben azt a kérelmező igényli – az EFOP-2.3.1-17 kódszámú pályázat bírálatánál figyelembe lehessen venni. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során minden bizonnyal kiderül, melyek azok az épületek, melyek bővítése/korszerűsítése/felszereltségének javítása szükséges.
3.4.1.1. pont: a számszerűsített szakmai elvárások több ponton irreálisan magas mértékűek. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésébe bevont 15%-os (10 000 fős akcióterület esetén 1 500 ember!!) lakosság arány legalább 4-5 hónapos helyzetfelmérési szakaszt igényel, továbbá nem veszi figyelembe, hogy az érintett célcsoportok épp azon társadalmi rétegekből kerülnek ki, akik nehezebben megszólíthatóak, és főleg nehezebben bevonhatóak, ez külön szakismeretet, nem ritkán személyes kapcsolatot igényel. A további indikátorokkal együtt legalább 50%-os csökkentését javaslom.
Nem egyértelmű számomra, hogy a konzorcium vezető, ha csak a koordinációt/projektmenedzsmentet végzi, abban az esetben is köteles-e szakmai vezetőt alkalmazni? Ha igen, az a 2,5%-os projektmenedzsment költségből finanszírozandó, vagy mint a szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs költségei között szerepeltetendő?
Figyelembe véve a kettős finanszírozásra vonatkozó szabályokat, a HACS 1 fő megfelelő végzettségű projektvezető = pénzügyi vezető alkalmazása esetén, legalább 18 hónap alatt kellene, hogy megvalósítson egy 150 millió Ft-os, meglehetősen komplex projektet ahhoz, hogy számára plusz anyagi terhet ne jelentsen a feladat… (csak a személyi jellegű kiadásokkal számolva, mely nem tartalmazza az általános rezsi kiadásokat…). Bizonyára vannak nálunk felkészültebb munkaszervezetek, láttunk már jóval nagyobb nagyságrendű pályázatokat ilyen időtartamban lebonyolítani, esetünkben ezt szakmailag vállalhatatlannak érzem.
3.4.2. pont: a tervezet jelenlegi verziójában szereplő mérföldkő ütemezés akkor sem lenne életszerű, ha egy pályázó az első szakaszban, 2017. június 30-ig nyújtja be pályázatát. Ebben az esetben sem várható, hogy támogatási szerződése legyen 2017. szeptemberénél hamarabb, s így alig negyed év marad az első mérföldkőig. A kötelező mérföldköveket javaslom időtartamban meghatározni (támogatási szerződés hatálybalépésétől számított 9, 18 stb. hónap).
4.1. pont: személyes véleményem volt már a HFS kidolgozás szakaszában is, amikor jelen intézkedésről még csak nagyon általános információkkal rendelkeztünk, hogy nem feltétlenül a HACS a legmegfelelőbb egy ilyen típusú konzorcium vezetésére, pontosabban nem hiszem, hogy adott térségben csak a HACS lenne a megfelelő. A jelen tervezet szerint, amennyiben egy HACS – bármely okból – nem vállalja a feladatot, a térsége elesik a lehetőségtől. Javaslom, hogy a támogatási céllal összhangban álló tevékenységet főtevékenységként vagy kötelező feladatként ellátó szervezetek is elláthassák a konzorcium vezetői feladatokat. Adott esetben a HACS kompetenciája az egyes közösségépítést szolgáló tevékenységeken és a koordináción, tervezés összehangolásán, adminisztráción túl másra nemigen terjed ki, hiszen ehhez megfelelő végzettségű és tapasztalatú munkatársakra van szükség.
Ezzel összefüggésben szerencsés lett volna látni a megvalósítás során alkalmazandó konzorciumi szerződés mintáját. Az OP más pályázatai esetében alkalmazott sablonokat átolvasva nehezményezem, hogy a HACS olyan projektért vállaljon felelősséget, mely nem tartozik a szakterületéhez, ennél fogva a megfelelő végrehajtást csak adminisztratív szempontból tudja – jelentős energia befektetéssel – kontrollálni, szakmailag nem.
7. pont - Akcióterület fogalma: a legfeljebb 10 000 fős lakosságszámú összefüggő terület feltételezem lehatárolási szempontok miatt tartandó felső határ. Ugyanakkor több HACS esetében előfordulhat, hogy a jogosult területeken élő lakosok száma ennél nagyobb, vagy éppen kevesebb, de több különböző összefüggő területen. Vagyis a HACS salamoni döntésre kényszerül, hogy mely jogosult településen/településeken hajt végre programot, hiszen egy kérelmet nyújthat be. A döntés persze lehet „egyszerű” is, ha egy jó minőségű megvalósíthatósági tanulmány alapján egyértelműen kiderül, hogy hol van szükség, illetve hol van a legnagyobb szükség a tervezhető tevékenységek megvalósítására, hol alkalmazhatóak azok a legnagyobb eredménnyel, ehhez azonban a már említett hosszabb előkészítési idő szükséges.
Tisztelt Irányító Hatóság!
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület az EFOP-1.7.1-17 pályázati felhívás társadalmi egyeztetése kapcsán az alábbi észrevételeket és javaslatokat teszi:
Javasoljuk, a pályázati felhívás 13. oldalán a 3.1.1 (Önállóan támogatható tevékenységek) a „felhívás keretében támogatást igénylő szervezet részére kötelező” részhez, hogy „az I. tevékenységcsoport 1)-2) alcsoportjából legalább 4-4 féle tevékenység, valamint a 3) alcsoportból valamennyi tevékenység” vagy „a II-IV. tevékenységcsoportok valamennyi alcsoportjából legalább 3-3 féle tevékenység” tevékenységet tegyék csak kötelezővé, nem pedig mindkettőt egyszerre. Figyelembe véve a célcsoport és a célterült nagyságokat, a tevékenységek sokrétűségét (15 tevékenység vagy 26 tevékenység, plusz mindkét esetben még további tevékenységek) és emellett a rendelkezésre álló forrást, túlzónak tartjuk a megvalósítandó tevékenységeket. Javasoljuk betenni a „és/vagy” szócskát az első és a második gondolatjel mögötti rész közé és a harmadik gondolatjel elé a pedig: „bármely esetén továbbá” kifejezést.
Javasoljuk a célcsoport meghatározásánál a pontosítás, hogy ki számít hátrányos helyzetűnek, és azt hogyan igazoljuk. Igazolhatósági problémákat vet fel a helyzet, példák: roma származás – csak önbevallás alapján történhet; munkaerő-piaci szempontból – munkaügyi hivatal adhat-e ki ügyfeleiről igazolást egy projekt részére (adatvédelem, személyes adatok)?
A térségben már több program is hasonlóan hátrányos helyzetű célcsoportra íródott ki. (Csak pár példa: megyei-, helyi-, városi foglalkoztatási paktumok, EFOP 1.5.3; EFOP 3.9.2; EFOP-1.3.2, stb.) Mindemellett a hátrányos helyzetű célcsoportot nagyon nehéz érdemben megszólítani, sokkal nehezebb együttműködésbe bevonni. Javasoljuk átgondolni a célcsoport és az indikátorok meghatározását kérjük átgondolni és csökkenteni a fenti átfedések, dupla finanszírozási kérdéskörök elkerülése érdekében.
Javasoljuk a „jelenlét” biztosítása esetén a gyakoriságot pontosítani, hogy projektelemekre, vagy településekre értendő. Figyelmükbe ajánlom, hogy köteleznek, hogy a LEADER HACS területére tervezzük a Megvalósíthatósági Tanulmányt (41 település), és a lakosság 15%-át érjük el tevékenységeinkkel. Így a minimum 10 alkalmak településenként nem reálisak főként sok tevékenység esetén, mint jelen kiírás tervezetben is. Így a tevékenységek számának magas szinten tatásával annak viszonylagos nagy gyakoriságával és a települések számával már egy olyan nagy tevékenység aktivitási számot kapunk, hogy azt kivitelezhetetlen megszervezni, a költségeiről nem is beszélve.
Javasoljuk pontosítani, egyértelműsíteni a tevékenységi területet, a gyakoriságot, a célcsoportot és a tevékenységek meghatározását. Továbbá javasoljuk a teljesíthetőséget szem előtt tartva az elvárások csökkentését.
A projekt finanszírozásánál erősen javasolt az előleg esetén, hogy ne kelljen biztosítékot (garanciát) nyújtani, mivel jelenleg a magyarországi LEADER HACS-ok működési finanszírozása nem megoldott, a pályázatok megvalósítása akár kérdésessé is válhat így.
Üdvözlettel: Kulcsár Norbert munkaszervezet vezető Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület
Tisztelt Cím!
A szakmai elvárások konkrét kiszámolását csak az előző hozzászólás után készítettük el, és akkor döbbentünk meg az elvárt számokon. A Helyi Akciócsoportunk 100.000 fős területet fed le. Ezek a számok megvalósíthatatlanok. Ennyi főt jó lenne bevonni a programba, de gyakorlatban lehetetlen, ráadásul több EFOP pályázat is erre a rétegre fókuszál.
A helyi lakosok bevonása a Megvalósíthatóság Tanulmány tervezési folyamatába
15.000 fő (ez a lehetetlen kategória. sajnos megítélésünk szerint ennek a tizede is nagy szám )
A helyi felzárkózást szolgáló tudás bővítése, motivációt erősítő, az egyéni, családi és közösségi fejlődés igényének megteremtése, önellátás, öngondoskodás erősítése
2000 fő
Egyénre szabott motivációs terv
1000 fő (csak a szám méretének érzékeltetéséhez, munkanapban számolva,ez 4 éven keresztül napi 1 egyénre szabott motivációs terv megírását jelenti )
Az egyénre szabott motivációs terv alapján a motivációt erősítő programelemekben részt vevők
1000 fő
Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése, azon belül az önellátás, öngondoskodás ösztönzése
1500 fő
A számok 10 maximum 20%-át tartjuk megvalósíthatónak.
Üdvözlettel,
Beke Emese
Potenciális konzorcium-vezetőként, amely szervezet a projektmenedzsment biztosítására kötelezett, számításokat végeztünk.
Egyszerű számítások eredményeként - maximálisan igényelhető támogatási összeggel, minimálisan elvárt foglalkoztatott létszámmal és a legrövidebb megvalósítási idővel számolva - azt állapítottuk meg, hogy a kötelező minimálbér és közterhei (1,75 fő felsőfokú végzettségű foglalkoztatása az elvárás) a projekt forrásaiból nem fedezhető, miközben a kötelezettségek nem érnek véget 36-48 hónap elteltével.
Ezen túl a Felhívás címében meghatározott céllal egyetértve kérem, hogy vizsgálják felül valamennyi százalékosan megadott értéket, hiszen például nem lehet elvárható, hogy egy Akcióterületen élő csaknem valamennyi hátrányos helyzetű személy bevonásra kerüljön (a lakosság 15%) a megvalósíthatósági tanulmány tervezésébe.
Az alap elvárásként megfogalmazott 37 féle kötelező tevékenység valós teljesítésének elvárása arra utal, hogy nem ismertek a feltételezett célcsoportok problémái, illetve olyan szervezetek, akik ezek közül egyet-kettőt felvállalva dolgoznak évek óta.
Kérem nézzék el, hogy több hozzászólásban már szereplő felvetést, javaslatot nem ismételek meg. Úgy gondolom, hogy a sikeres megvalósítás érdekében nem kell ezzel terhelnem Önöket.
Tisztelettel: Kodák József, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület
A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület nevében az EFOP-1.7.1-17 pályázati felhívás tervezetéhez kapcsolódóan az alábbi észrevételeket tesszük a teljesség igénye nélkül:
Irreális elvárás a program megvalósításához a 3.1.1. pontban leírt kötelezően választandó minimum 37 féle tevékenység, amellyel a kérelmet benyújtó szervezet még így is csak a maximálisan igényelhető támogatás 80 %-ára jogosult.
A számszerűsített szakmai elvárásoknál az elvárt célértékek szintén teljesíthetetlennek tűnnek pl. a megvalósíthatósági tanulmány esetében min. 15 %, ez egy nagyobb HACS esetében akár 6000 fő is lehet.
A kérhető minimális és maximális támogatási összeg van csak szabályozva, így pl. előfordulhat, hogy ugyanannyi támogatási összeg mellett egy nagyobb területtel és lakossággal rendelkező HACS esetében akár 1,5-2-szer annyira jön ki a szakmai elvárásoknál százalékban számolt, minimálisan elvárt célérték.
Javasoljuk, hogy a pályázati felhívás véglegesítése előtt kerüljön sor egy szakmai egyeztetésre a LEADER HACS-ok érdekképviseletét ellátó szervezettel (LEADER Egyesületek Szövetsége).
Köszönettel:
Váczi Korinna
Koppányvölgyi Egyesület
Tisztelt Irányító Hatóság!
A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban a Zala Termálvölgye Egyesület az alábbi észrevételeket teszi.
Javasoljuk a pályázók mozgásterét jelentősen bővíteni a szakmai program, a tervezett projekt tevékenységek összeállítása vonatkozásában.
Az előírt legalább 37 féle kötelező tevékenység sok esetben településenként legalább 10 alkalommal megismételve kivitelezhetetlenül nagy tömegű feladatot ró a pályázóra, ráadásul minden pályázó térségben - a helyi sajátosságoktól, szükségletektől függetlenül - egyazon recept szerinti fejlesztési munkára kényszeríti az érintetteket.
Javasoljuk a felhívás indikátorait ésszerűsíteni.
Például az akcióterület lakosai 15%-ának bevonása a megvalósíthatósági tanulmány tervezésébe a gyakorlatban kivitelezhetetlen (és szükségtelen). A jelen pályázatnál sokkal nagyobb forráskerettel és potenciális hatással bíró LEADER helyi fejlesztési stratégia tervezésébe az itt elvárt bevonás mértékének csupán a töredékét sikerült elérni.
Javasoljuk a 3.4.1.1 pontjának d) alpontjának előírását életszerűbbé tenni.
A felhívás rendelkezzen arról az esetről is, amikor a projektgazdának se települési, se járási szinten nem sikerül 80%-i helyi szakembert felkutatnia.
Javasoljuk az első kifizetési kérelem benyújtási határidő felülvizsgálatát.
A pályázati felhívásnak elegendő időt (6 hónap) kell biztosítania az támogatási döntéstől az első KK benyújtásig a pályázó számára.
Javasoljuk, hogy a projektek finanszírozási keretfeltételeinek kialakításakor vegyék figyelembe a pályázók (LEADER egyesületek) anyagi helyzetét és nyújtsanak mindenki számára elérhető megoldásokat az előfinanszírozásra.
Például az előleg igényléskor legyen biztosított a biztosítékmentesség.
Összességében javasoljuk a pályázati felhívás drasztikus egyszerűsítését a projektek helyi sajátosságokhoz, Helyi Fejlesztési Stratégiákhoz való minél nagyobb mértékű igazíthatósága érdekében.
Jó példa az életszerű követelményrendszerre, és indikátorrendszerre az EFOP-1.2.1 felhívás.
Javasoljuk, hogy a pályázati felhívás átdolgozásába a hatékonyság érdekében vonják be a LEADER egyesületek képviselőit is.
Üdvözlettel:
Szabó Tibor munkaszervezet vezető
Zala Termálvölgye Egyesület
A Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület nevében az EFOP-1.7.1-17 pályázati felhívás tervezete kapcsán az alábbi észrevételeket és javaslatokat szeretném tenni:
1.
A pályázati felhívás 20. oldalán a 3.4.1.1 (Műszaki és szakmai elvárások) pont A.) alpontja a Megvalósíthatósági Tanulmány (MT) vonatkozásában előírja azt, hogy a tervezésbe (és a megvalósításba) kötelezően be kell vonni az akcióterületen élő célcsoportot. Ez önmagában logikus követelmény. A problémát a 21. oldalon található számszerűsített szakmai elvárások jelentik, itt ugyanis a Megvalósítási Tanulmány elkészítése kapcsán az akcióterületen lakóhellyel rendelkezők 15%-a szerepel kötelező elvárásként. Ez irreális szám, amit a gyakorlati tapasztalat mondat velünk: a Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésébe sem tudtunk ilyen nagyságrendbe bevonni helyi szereplőket a közelmúltban, még annak ellenére sem, hogy az sokkal szélesebb spektrumú tartalommal bírt, mint a szóban forgó MT. Ez nem elsősorban módszertani okokra vezethető vissza, hanem pusztán a helyi társadalom állapotából, a közösségi kezdeményezésekhez való viszonyából fakadó negatív attitűd egyenes következménye. A LEADER HACS-ok körében szinte kivétel nélkül hasonló volt a helyzet!
A fenti mutató elérésének másik gátja az időtényező. A végleges pályázati kiírás megjelenése után – nem tudjuk ez mikor következik be - jó esetben is 1-2 hónap áll rendelkezésre arra, hogy az MT megszülessen, ami ilyen mértékű társadalmi szerepvállalás biztosításához édeskevés.
Fontos szempont, hogy a célcsoport jelentős része nehezen elérhető, nem nyílik meg könnyen, idegenekkel bizalmatlan, különféle mentális és egészségi problémákkal terhelt, amit érthető módon nem szívesen tereget ki. Az ő motiválásuk, bevonásuk rendkívül nehéz. Éppen ezért ilyen volumenű, értékelhető részvétel a valóságban nagyon kis valószínűséggel érhető el! Javasolni szeretnénk az MT elkészítésébe bevont lakosság számarányának nagyságrendekkel való csökkentését!
2.
A pályázati felhívás 20. oldalán a 3.4.1.1 (Műszaki és szakmai elvárások) pont B.) alpontjában szereplő elvárás nem egyértelmű, pontosítása szükséges!
A rendszeresség fogalmának meghatározásánál, a személyes szolgáltatások esetében az szerepel, hogy „(…) egy településen egy adott szolgáltatásnak legalább 10 alkalommal kell elérhetőnek lennie azonos igénybe vevők részére”. A meghatározásból nem derül ki, hogy a szóban forgó szolgáltatásokat a HACS minden jogosult településén nyújtani kell, vagy csak az adott projektelem által érintettekben? Amennyiben minden településen, úgy az nagyon komoly megvalósíthatósági aggályokat vet fel, mivel az elvárt (teljes) projekt komplexitása miatt, olyan nagyszámú eseménnyel kell kalkulálni egy-egy aprófalvas térségben (esetünkben a HACS 41 települése közül 38 jogosult), mely humán és pénzügyi erőforrás oldalról kezelhetetlennek látszik! Olyan szabályozást javasolunk, amely csak adott projektelem vonatkozásában ír elő rendszerességet, a teljes akcióterületre nem!
3.
A Pályázati felhívás tervezet 65. oldalán található „Kifejezések magyarázata” szövegrészben az akcióterület fogalmát pontosítani szükséges! A felhívás itt konkrét, összefüggő területként aposztrofálja a projekt akcióterületét. A Helyi Fejlesztési Stratégia valóban összefüggő területre vonatkozóan született meg, azonban ez nem azonos a 290/2014 (XI.26.) Kormányrendeletben, illetve a 105/2015. (IV.23.) Kormányrendeletben nevesített települési körrel. Emiatt előfordulhat (mint ahogy esetünkben is), hogy a fenti jogszabályok szerint kedvezményezetti települések területe nem összefüggő.
4.
A pályázati felhívás 20. oldalán a 3.4.1.1 (Műszaki és szakmai elvárások) pont C.) alpontjában, a kedvezményezetti körbe kötelezően bevonni szükséges érintetti kör vonatkozásában az szerepel, hogy itt lakosságszám arányosan kell szerepelniük a hátrányos helyzetű személyeknek települési szinten. Mivel a program vonatkozó elemei önkéntes részvételen alapulnak, így lakosságszámhoz kötött %-os arányok előírása – valós mutatók elérése érdekében – nem életszerűek. A hátrányos helyzetű csoportok jelentős része ugyanis alulmotivált, nem mobil, nehezen szólítható meg, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nem biztos, hogy erősíti a részvételi szándékot, ha megtudja, hogy a projektgazdának személyes adataik egy részéről adatközlési kötelezettsége áll fenn a a 3.7.3 pont alapján. Az sem mindegy, hogy miképpen értelmezzük a hátrányos helyzetet (mivel fogalommagyarázat még nincs, ezért nem tudni, hogy a kiíró mit ért alatta pontosan): a kistelepülési létből fakadóan ez számos szempontból a teljes itt élő népességet magába foglalja (pld. a kultúra, a szabadidő, a közösségi élet, közművelődés tekintetében). Mivel a pályázati felhívás konkrét kimeneti értékeket ír elő a „Számszerűsített szakmai elvárások” pont alatt (21-24. oldal), így ezek összehangolása a változó %-os arányokkal, gyakorlatilag tervezhetetlenné teszi a projektet. Pld. ha a mentálhigiéniés személyes szolgáltatásokat 10 településre tervezzük (már ha nem kötelező a teljes akcióterületre?) és néhány településen nem az elvárt arányban kerülnek bevonásra hátrányos helyzetű személyek (mert, hogy önkéntes a részvétel), akkor nem teljesíthetők összességében az elvárt résztvevői számadatok, új, a projektben nem nevesített települést pedig nem lehet valószínűleg bevonni utólag! Javasoljuk a szóban forgó feltétel törlését!
5.
A pályázati felhívás 20. oldalának 3.4.1.1 (Műszaki és szakmai elvárások) pontjának D.) alpontja előírja, hogy az I-III. tevékenységi körbe tartozó tevékenységek megvalósításába legalább 80%-ban helyi, vagy járásban dolgozó szakembereket kell bevonni. Ez az elvárás gyakorlatilag teljesíthetetlen! A Zala Zöld Szíve HACS egészében nagyon komoly humánerőforrás hiányok tapasztalhatók, amiket nem lehet térségen belüli erőforrásokból megoldani! A térség hátrányos helyzetének egyik oka éppen a humánerőforrás hiány! Javasoljuk a fenti követelmény törlését!
6.
Nem világos, hogy a pályázati felhívás tervezetének 21-24. oldalán található számszerűsített szakmai elvárások fejezetben (3.4.1.1. pontban) szereplő mutatók generális jellegűek-e, azaz minden pályázatnak kötelezően hozni kell ezek mindegyikét, vagy csak abban az esetben, ha a pályázat az érintett projektelemet (amire az elvárás vonatkozik) tartalmazza.
Előbbi érvényesülése esetén ugyanis számos ellentmondást tartalmaz a felhívás! Számos alkalommal nem érvényesül összhang a 3.1.1. pontban meghatározott feltételek és a számszerűsített szakmai elvárások között! Pld. Az I/1. tevékenységcsoport esetében elvárt indikátor szám gyakorlatilag lefedi a teljes I. tevékenységcsoport esetében előírt kimeneti mutatószámot! Nincs koherencia a feladatcsoportok és az indikátorok között! Javasoljuk a szakmai elvárások újragondolását a pályázati felhívás többi részével való koherencia biztosítása érdekében!
7.
Ugyancsak problémát jelent a 3.7.1. pontban szereplő indikátorok értelmezése. A 29. oldal első bekezdése alapján úgy tűnik, hogy ezek a vállalt– illeszkedő – tevékenységcsoportokra vonatkoznak külön-külön. De akár így, akár úgy értelmezzük is, az biztos, hogy az itt szereplő indikátorok nincsenek összhangban a 3.4.1.1 pontban szereplő számszerűsített szakmai elvárásokkal! Pld. I. tevékenységcsoport esetén az indikátor 500 fő elérése, a szakmai elvárás pedig a HACS népességének 2%-a, ami esetünkben alatta marad az 500-as értéknek! Kérjük, hogy az indikátorok és a szakmai elvárások összehangolásra kerüljenek!
8.
A felhívás tervezet 3.4.2 pontja az első kifizetési kérelem (KK) vonatkozásában 2017. december 31-i benyújtási véghatáridőt ír elő! Kérdés, hogy a pályázatokról való döntés – figyelembe véve a pályázat 2017. június 30 benyújtási határidejét, az ügyintézéshez és a döntéshez szükséges időt - nem húzódik-e el annyira, hogy veszélyezteti ezt a határidőt?
9.
A LEADER HACS-ok finanszírozása jelen pillanatban nem megoldott és azt nem lehet tudni, hogy ez mikorra rendeződik megnyugtatóan. Mivel eddig e szervezetek saját forrásból, hitelből és kölcsönökből működtek, ezért anyagi kondícióik rendkívüli mértékben leromlottak. (Jelenlegi ismereteink szerint a működés rendezése utáni időszakban is banki hitelekre lesznek szorulva az előfinanszírozás biztosítása érdekében!) Mindezekből következik, hogy jelen projekt megvalósíthatósága érdekében rendkívül fontos az, hogy a HACS-ok előleghez juthassanak. Előleg azonban a LEADER egyesületek esetében csak akkor nyújtható, ha rendelkeznek biztosítékkal – ami az érintettek 90%-a esetében kivitelezhetetlen! Mindebből az következik, hogy a biztosítékadási problémát kezelni szükséges!
Azt szeretnénk kérni jelen EFOP kiírás vonatkozásában az IH-tól, hogy a pályázó LEADER HACS-ok esetében – tekintettel feladatukra, a VP-ből való finanszírozásukra és a kialakult helyzetre – támogassa azt, hogy a 272/2014. (XI.5) Kormányrendelet 84.§ (1) bekezdésének m.) pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén benyújtott kérelem alapján mentességet kaphassanak a biztosítékadási kötelezettség alól!
10.
A 3.1.1 pontban meghatározott önállóan támogatható tevékenységek közül számos – pld. a munkaerőpiaci szolgáltatások, helyi humán szakemberek képzése – több más EFOP és TOP pályázattal mutat párhuzamosságot, aminek egyik negatív következménye az lehet, hogy e projektek egyike sem fogja tudni ténylegesen az elvárt mutatószámokat! A kötelezően elvárt tevékenységi körök száma önmagában is nagyon nagy (37 féle kötelező elvárás került előírásra), amit csak tetéznek a rendszerességre, az indikátorok teljesítésére vonatkozó részszabályok, határidők! Összességében egy rendkívül komplex, követelményrendszerében és elszámolásában bonyolult pályázati kiírás tervezet született, ami veszélyezteti a valós végrehajtást! Úgy hisszük, az IH egy reálisan végrehajtható és ezért számon is kérhető programot szeretne megvalósíttatni, és nem egy papírra vetett alternatív valóságra kíváncsi. A fentiek miatt javasoljuk a kiírás egyszerűsítését, racionalizálását!
_____________________________
Végezetül annyit mindenképpen meg szeretnék jegyezni, hogy függetlenül a fenti véleményektől, megállapításoktól, az EFOP szakmai csapatát elismerés illeti, hiszen ők voltak az egyetlenek az egyes OP-ok kidolgozói közül, akik komolyan gondolkodtak CLLD tervezésben, még ha az nemzeti szinten végül nem is valósulhatott meg! E kiírásban is ezt a pozitív szándékot látjuk, és éppen ezért bízunk abban, hogy véleményünket a végleges pályázati felhívás összeállításakor érdemben figyelembe is veszik, bár talán hatékonyabb és ésszerűbb lett volna a LEADER szervezetekkel való egyeztetés már a programalkotás időszakában!
A véleményezés intézményével kapcsolatban, általánosságban szeretném megjegyezni, hogy nagyban segítené az erre időt szánók dolgát, ha a felhívás tervezete mellé legalább a programalkotók által kidolgozott fogalomjegyzéket megkaphatnánk, mivel az segítene tisztába tenni alapvető kérdéseket és talán sokkal konkrétabb, konstruktívabb felvetések fogalmazódhatnának meg! Már ha ez a cél!
Javaslat: Javasoljuk, hogy a felhívás „3.1.2.2. Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek:” fejezeténél kerüljön beépítésre, nevesítésre az Országos képzési jegyzék (OKJ) szerinti, szakképesítést adó képzések támogatása is.
Indoklás: „III. A kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése érdekében a helyi vagy térségi humán közszolgáltatásokat kiegészítő, helyi egyedi vagy komplex szolgáltatások kialakítása tevékenységcsoport 2) Fiatalok esélyteremtésének, helyzetbe hozásának ösztönzése:
b) Fiatalok megszólítása pályaorientációs tanácsadás keretében, melynek során felmérésre és ismertetésre kerülnek a térségben jelentkező munkaerő-igények, valamint meghatározásra kerülnek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések.”
A térségben jelentkező munkaerő-igények felmérésétől, illetve az igényeknek megfelelő képzések meghatározásától érdemben nem várható a térségi munkanélküliség helyzetének javulása. A felmérést véleményünk szerint követnie szükséges egy OKJ rendszerű képzésnek is, a helyi igényekhez igazodva, hiszen az intézkedés ez esetben tud kiteljesedni és érdemi változást hozni mind az iskolai tanulmányaikat éppen befejező személyek, illetve a munkanélküliek elhelyezkedésének tekintetében.
Javaslat: A kötelezően kiválasztanó 37 programelem száma kerüljön csökkentésre (felhívás 3.1.1. pontja)
Indoklás: A területi, társadalmi, szociális, gazdasági különbségek miatt lehetnek olyan HACS-ok akik önhibán kívül nem tudják teljesíteni a kötelezően kiválasztandó tevékenységekben foglaltakat, hiszen az adott térségben a nevesített probléma nem áll fenn. Célszerű lenne, ha a HACS-ok dönthetnék el (akár bizonyos megkötésekkel), hogy az I-V. tevékenységcsoportokon belül milyen tevékenységek mentén valósítják meg a programot.
Módosítási javaslatok EFOP-1.7.1-17 kódszámú, Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése című pályázathoz
Módosítási javaslatot benyújtó szervezet:
Éltető Balaton-felvidékért Egyesület
8330 Sümeg, váralja u. 6.
87/350-111
A 3.1.2.2. Pontban a I. Beruházások alatt támogatható tevékenységként csak a a) nem engedély-köteles épület/helyiség átalakítása, felújítása számolható el.
Javasoljuk, hogy az építési engedély-köteles is elszámolható legyen.
Ezt a kitételt nem tartjuk indokoltnak, mert a projekt és a bírálati időszak hossza bőven ad arra lehetőséget, hogy kisebb átalakítás építési engedélyhez kötötten is megvalósulhasson. Különösen, ha olyan beruházást terveznek a projektben, amelynek már a projekt megkezdésekor rendelkezésre áll az engedélyes dokumentációja. Pl. egy ablak berakásánál, megnagyobbításánál is szükséges engedély. Ugyanez a helyzet, ha már meg is van az építési engedély, mert szükség volt rá és annak alapján akarnak elkezdeni beruházni.
3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások témánál
A számszerűsített szakmai elvárásoknál az alábbiakat tartjuk irreálisan magasnak:
A helyi lakosok bevonása a Megvalósíthatósági tanulmány tervezési folyamatba:
Javaslat minimum 100 fő
A HACS akcióterületén 40 ezer ember él. A projekt előkészítésénél, de még a megvalósításánál is irreális a 4000 ember bevonása
A helyi felzárkózást szolgáló tudás bővítése, motivációt erősítő, az egyéni, családi és közösségi fejlődés igényének megteremtése, önellátás, öngondoskodás erősítése
Javaslat minimum 100 fő
Egyénre szabott motivációs tervek
Javaslat 50 fő
A legtöbb térségben benyújtásra kerül az EFOP 1.5.3. vagy 1.5.2. azokban a projektekben egy 40 ezres területre 300 egyéni terv az elvárás. A probléma az, hogy itt várhatóan ugyanazok az emberek lesznek megcélozva.
Az egyénre szabott motivációs terv alapján a motivációt erősítő programelemekben részt vevők
Javaslat 50 fő
A legtöbb térségben benyújtásra kerül az EFOP 1.5.3. vagy 1.5.2. azokban a projektekben egy 40 ezres területre 300 egyéni terv az elvárás. A probléma az, hogy itt várhatóan ugyanazok az emberek lesznek megcélozva.
Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése, azon belül a fiatalok helyben maradásának ösztönzése
Javaslat 25 fő
Az 5% nagyon magas arányszám. A fiatalok többsége nem otthon él csak a bejelentett lakóhelyük van a szülői házban. Az 5% irreális elvárás. Itt az a kérdés, hogy mit szeretnénk ösztönözni, támogatni. A koncertekre eljönnek ennyien, de ott nem lehet jelenlétizni. De ha érdemi bevonást, közös munkát szeretnénk velük, akkor az kb. 25 fő lehet egy programban. Nem lehet őket tömegesen mélyen bevonni. A jelenlétis programok olyanok, amelyek több órás, beszélgetős, mélyebbre szántó programok. Az esetlegesen több embert megmozgató programok viszont nem jelenlétizhetőek.
Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése, azon belül az önellátás, öngondoskodás ösztönzése
Javasolt 50 fő
Indoklás az előző pontok alapján
Közösségépítés és –megtartás
Javasolt 150 fő
Indoklás az előző pontok alapján
3.6.1. A projekt területi korlátozása
A leírásból nem egyértelmű, hogy a projekt megvalósításának (helyszín, lakosok, képzésekben résztvevők, stb.)a kedvezményezett településekre kell-e kizárólag irányulnia, vagy más településekre is irányulhat.
Javasoljuk ezt egyértelműsíteni.
