A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. január 29-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2017-01-29 23:45 -ig volt lehetőség.

Megmondó László

2017-01-29 10:03:19

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Az alábbi megfontolandó véleményt közlöm KEHOP-5.1.2-17 kódszámú, Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése 0,5 MW beépített teljesítményt nem meghaladó villamosenergia termelő rendszerek telepítésével c. felhívás társadalmi egyeztetése keretében. (A véleménykialakítás során elsősorban a napelemes rendszerek kerültek a fókuszba, mivel felfutásuk a szakpolitika által is várt és támogatott jelenség a 14,65%-os megújuló részarány eléréséhez)

• A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat 1. mellékletében a felhívás keretösszege még 11,97 Mrd Ft-tal szerepelt, azaz több mint 1,1 Mrd Ft-tal csökkentésre került a keret az előzetes várakozásokhoz képest, amely 10%-os forráscsökkenés veszélyeztetheti az Európai Bizottsággal leegyeztetett indikátorok mértékének elérhetőségét.

• Különösen a napelemes rendszer esetében alkalmazott nettó 480.000 Ft/kW fajlagos költségkorlát erősen túlzó — de ez gyakorlatilag az összes felsorolt megújuló technológiára is igaz — és jelentős túlárazásoknak, közpénzzel történő visszaéléseknek enged teret. A napelemes rendszerek elszámolható maximális fajlagos költségei az energetikai relevanciájú felhívásoknál a következőképp alakulnak: • A jellemzően kisebb kapacitású napelemes rendszereket támogató GINOP-4.1.1-8.4.4-16 kódszámú, Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel c. felhívás esetében a napelemes rendszernél az inverter teljesítményre vetített nettó beruházási költség nem haladhatja meg a 450.000 Ft/kW értéket. • A TOP-3.2.1-15 kódszámú, Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése c. felhívásnál 450.000 Ft/kW a napelemek maximális elszámolható fajlagos költsége. • A jellemzően nagyobb kapacitású naperőműveket (50 kW - 50 MW) támogató TOP-3.2.2-15 kódszámú, Önkormányzatok megújuló energiaforrások kiaknázása komplex fejlesztési programok keretében c. felhívás esetében és a szintén társadalmi egyeztetésen lévő TOP-3.2.2-16 kódszámú, Önkormányzati közcélú megújuló energiaellátás növelése c. felhívás (50 kW – 0,5 MW) esetében a maximálisan elszámolható fajlagos költség 365.000 Ft/kW. A technológiai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt tíz év alatt több mint 70%-kal csökkent a napelemek fajlagos költsége, így a napelemes rendszerek megvalósításának jelenlegi költsége 1 kW beépített teljesítményre vonatkoztatva 300.000-500.000 Ft. Általános közgazdasági tételként a napelemeknél is megállapítható, hogy a kisebb rendszerek fajlagosan drágábbak, így az ártartomány felső részén vannak, míg a nagyobb rendszerek nagyobb költséghatékonysággal építhetőek és az ártartomány alsó részén helyezkednek el. A méretgazdaságosság érvényesítése és a nagyobb mennyiségben történő beszerzés költségcsökkentő hatása kellene, hogy érvényesüljön jelen felhívásban a napelemes rendszer fajlagos költségkorlátjánál, azonban ezzel éppen ellentétes az irány, mivel az eddigi legmagasabb fajlagos költséget engedi meg a felhívás a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban.

• A kialakított tartalmi értékelési szempontok egy fontos része szubjektív és erősen diszkriminatív értékelési előfeltétel (pl.: telephelyek és a projektmenedzser esetében elvárt referenciák), amelyek nem teljesítése esetén a támogatási kérelem az értékelés során elutasításra kerül, így jelen felhívásban nem — az energetikai pályázatoknál egyébként megszokott — teljesen egzakt szempontrendszer és az esélyegyenlőséget nem feltétlen biztosító feltételrendszer dominál.

 

Szintén az értékelési szempontoknál a fajlagos költségek esetében maximális 10 pont kapható (az összes pontszám 10%-a) a maximális fajlagos költséghez képest 10%-kal alacsonyabb fajlagos beruházási költség esetén, míg a GINOP-4.1.1-8.4.4-16 felhívás pontozójánál maximális pontszám (az összes pontszám 15%-a) a napelemes fajlagos költséglimit felénél jár. A pontozó rendszer nagylelkűsége miatt egyáltalán nem érdekelt a támogatást elnyerő beruházó a költségek általános piaci szintre történő csökkentésében, mivel már 10%-os csökkentés esetén is maximális pontot kap. 23-44%-kal magasabb a nagykapacitású napelemes rendszerek piacon elérhető átlagos fajlagos áránál (480.000 Ft/kW*0,9=432.000 Ft/kW vs. 300.000-350.000 Ft/kW).

Az értékelési szempontoknál a támogatásintenzitás esetében a maximális 45%-os támogatási intenzitáshoz képest már 10 százalékpontos csökkenés esetén is maximális pont érhető el (összes pont 20%-a). 8 MW naperőmű építésének beruházási költsége (az egyszerűsítés miatt az egyéb költségek 7,7%-os maximális mértékével történő kalkulálás nélkül) 432.000 Ft/kW-os fajlagos költséggel számolva 3,4 Mrd Ft, amelyből — a maximális pontszám megszerzéséért — 35%-os támogatási intenzitás mellett a szükséges önerő 2,2 Mrd Ft. 300.000-350.000 Ft/kW fajlagos költséggel számolva és 100%-ban önerőből történő finanszírozást feltételezve 2,4-2,8 Mrd Ft lenne a beruházási költség, vagyis közel akkora, illetve kismértékben nagyobb, mint a túlárazott projektnél szükséges önerő (20 MW-nál magasabb a különbség). A pontozó rendszer nagylelkűsége miatt a támogatási intenzitás 10 százalékpontos csökkentését is megengedheti a magas fajlagos költségű megújuló rendszerre támogatást igénylő, mert egy alacsonyabb árú naperőmű 100%-ban önerőből történő finanszírozásánál még így kedvezőbb lesz a helyzete. Ha nincs szüksége a maximális pontra, akkor nem csökkenti az intenzitás mértékét. A hazai „jól bevált gyakorlat” alapján pedig a beruházó és kivitelező visszaosztással megosztozik a túlárazott költségekre vetülő támogatás-tömegen, így kompenzálódik a magas fajlagos költség és a kisebb támogatásintenzitás miatt szükséges magasabb önerőigény. Amennyiben saját teljesítéssel történik a beruházás, abban az esetben még inkább motiváltak a túlárazásra a piaci szereplők. A másik oldalról, az irányítóhatóság szemszögéből megközelítve a túlárazásnak „köszönhetően” — a támogatási forrás optimális felhasználása esetén elérhető indikátorok mértékéhez képest — jelentős mértékű indikátorvesztés jelentkezik.

• A projektmenedzsment tapasztalatban minimálisan elvárt összesen 8 MW-os referencia, valamint a nagyvállalat több telephelyén is elvárt, megújuló energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelő (kis)erőmű üzemeltetésére vonatkozó, működési vagy használatbavételi engedélyekkel alátámasztott referencia a napelemes rendszereknél a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelenleg egyetlen, a jövőben esetleg néhány szereplő indulhat a pályázaton, ami a kiírás kiválasztási eljárásrendjét bújtatottan kiemeltté teszi a jelzett standard eljárásrend helyett. Számos, üzletileg átgondolt, — a fent bemutatottaknál — nagyobb költséghatékonysággal rendelkező, kis- és középvállalatok körében előkészített (igénybejelentésre elosztótól kapott pozitív válasszal és 2016. december 31-éig beadott KÁT kérelemmel rendelkező) és megvalósításra váró 500 kW-os naperőmű lenne részesíthető vissza nem térítendő beruházási támogatásban.

• Szakmailag érthetetlen és az egész Európai Unióban rendhagyó a szélenergiához történő negatív szakpolitikai hozzáállás és annak a beruházási támogatásokból történő kizárása.

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy a felhívás jelen formájában a kifejezetten túlárazott projekteket támogatja és a szubjektív alapon meghatározott értékelési szempontok, referencia elvárások kialakításával — a standard eljárás ellenére — egy meghatározott körnek juttatja a forrásokat a közpénzek által maximálisan elérhető indikátorok megvalósításának igénye nélkül, miközben számos, nagyobb költséghatékonysággal rendelkező, üzletileg racionális, jól előkészített és megvalósításra váró 500 kW-os naperőmű-projekt lenne részesíthető vissza nem térítendő beruházási támogatásban a felhívás forrásából.


Pozsonyi Imre

2017-01-26 09:58:13

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A támogatott, megújuló energiaforrást hasznosító erőművek megvalósításához kapcsolódó legfontosabb kockázatok az önerő rendelkezésre állása, valamint a beszerzési eljárások elhúzódása (különös tekintettel arra, hogy jellemzően már minden hasonló jellegű támogatott beruházás esetén közbeszerzést kell lefolytatni). Az önerő rendelkezésre állását kezeli a felhívás, de a beszerzési eljárások előrehaladottságához kapcsolódóan nem tartalmaz elvárást, amit javaslunk pótolni.

„Az igényelt támogatás mértéke az 5.3 fejezet szerinti releváns maximum támogatási intenzitáshoz képest” értékelési szempont pontozása aránytalan, nincsen összhangban az intenzitás csökkentés mértékével.

A projekt keretében megvalósuló termelői (villamos és hő) vezetékek által érintett ingatlanok esetén ne kelljen a támogatási kérelem részeként benyújtani a tulajdoni lapot és a térképmásolatot. Az érintett ingatlanok száma akár több száz is lehet, tehát ez az elvárás indokolatlan terhet ró a pályázókra és feleslegesen terheli a projektek költségvetését. Egyéb ingatlanok esetén legyen elegendő a TakarNet-ből lehívható nem hiteles tulajdoni lap és e-hiteles térképmásolat benyújtása a támogatási kérelem részeként (a hiteles másolat lekérése indokolatlan többletköltséget okoz a pályázóknak).


Kiss Gábor

2017-01-24 15:54:47

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Irányító Hatóság!

A felhívás 3.4.1.1 fejezetében leírtak - "összesen legalább 8 MW, legfeljebb 20 MW névleges villamos teljesítőképességű rendszerek megvalósítására irányulhat." - és a felhívás 4.1 fejezetében leírtak - "Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség. Jelen felhívás keretében nagyvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok nyújthatnak be támogatási kérelmet." - véleményünk szerint hátrányosan érinti és diszkriminatív a kis- és középvállalkozásokkal és nem összeegyeztethető az uniós versenypolitikával. 

Javasoljuk, hogy pályázható legyen önmagában egy minimum 0,3 MW maximum 0,5 MW beépített névleges villamos teljesítményű naperőmű és bővítsék ki a pályázók körét a kis- és középvállalkozásokra is.


Czeglédi Ferenc

2017-01-24 08:08:59

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Irányító Hatóság!

A következő értelmezési kérdésem lenne:

"A támogatási kérelem vonatkozhat egy vagy több villamosenergia termelő rendszer kialakítására azzal, hogy egyenként a villamosenergia termelő rendszer névleges beépített teljesítményének minimum 0,3 MW maximum 0,5 MW beépített névleges villamos teljesítménye lehet és a támogatási igény összesen legalább 8 MW, legfeljebb 20 MW névleges villamos teljesítőképességű rendszerek megvalósítására irányulhat." 3.4.1.1. b pont.

Ezt hogyan kell értelmezni? Hogy legalább 16 db 0,5 Mw-os minierőművet kell létesíteni a pályázónak?

 

Még annyi felvetés, hogy a tervezettben nagyon sok a jogszabályi hivatkozás, tapasztalatból tudom, hogy egy-egy hivatkozás sokszor sok tízoldalnyi joganyagot tartalmaz, esetleg jó lenne egy mellékletben leírni tömören, hogy annál a hivatkozásnál konkrétan önök mire gondolnak, mintsem minden pályázó napokat töltsön jogszabályok olvasásával, és értelmezésével.......

Még egy kérdés:q) A támogatást igénylő legalább két lezárt üzleti évvel rendelkezik és főtevékenysége  a villamosenergia-termelés

Ez megint érthetetlen, mivel sok olyan cég van amely finanszírozza egy ilyen erőmű létrehozását, megfelelő szakszemélyzettel működteti, de nem főtevékenysége a villamos energia termelés. Ezeket a cégeket miért zárják ki?


Czeglédi Ferenc

2017-01-24 07:19:13

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Irányító Hatóság!

Az előirányzott 3-7 db. támogatott projektet én nagyon-nagyon kevésnek találom, mivel ennél sokkal-sokkal többre lenne igény, egyes helyeken 2000 db 0,5 Mw alatti kiserőműről lehet olvasni amire engedélyt nyújtottak be. Tehát ha a 2000 db-ot összehasonlítom ezzel a 3-7-tel, egyből látszódik, hogy nagyon sokszorosára lenne igény a támogatott projektekre....Javaslom, hogy ha nem is van lehetőség a pályázati forrás nagyságát felemelni esetleg lehetne korlátozni projektenként 100 millió Ft-ben az odaítélt támogatás maximális összegét. Így sokkal több pályázatot lehetne támogatni.

A másik felvetésem, hogy itt elég sok komoly szakismeretett igénylő kérdés merülhet fel amellyel kapcsolatban jó lenne ha a telefonos ügyfélszolgálat tudna is válaszolni.............................