A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. január 23-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2017-01-23 23:45 -ig volt lehetőség.

Felhívással kapcsolatos észrevétel
Bognár Mária | 2017-01-23 11:39:47

Általános észrevételek

  • A pályázati felhívás-tervezet a témában előnyben részesíti a már tapasztalattal rendelkező intézményeket, azaz a TÁMOP-3.3.9.B-12/1-2 (Második esély típusú programok támogatása), a TÁMOP 3.3.9.D-12 (Második esély típusú programok támogatása hátrányos helyzetű térségekben), a Dobbantó programban részt vett szervezeteket. Ez szerintem támogatandó elgondolás, hiszen a kiíró ezen az úton kívánja biztosítani, hogy valóban olyan szervezetek kapjanak támogatást, lehetőséget a második esély megteremtésére, akik már tudják, hogy miként segítsék az erre rászoruló fiatalokat – azaz a konstrukcióra szánt keretösszeg valóban azokhoz jusson el, akik értő módon használják azt fel. Ugyanakkor a tervezett kiírás témájában, tartalmában, a támogatottakkal szemben támasztott szakmai teljesítmények elvárásaiban igen hasonló az előbb említett TÁMOP pályázatokhoz, mintegy megismétli azokat. Így jelen formájában és célrendszerével ez a konstrukció inkább a korábban már támogatottaknak ad egy 2-4 esztendőre szóló újabb működési esélyt, így csak formálisan járul hozzá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem középtávú stratégiájában és a kapcsolódó Cselekvési Tervben foglaltakhoz. Ez utóbbiakhoz akkor tudna a konstrukció hozzájárulni, ha a pályázati kiírás céljai között megjelenne Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem középtávú stratégiája megvalósításához való hozzájárulás, a kötelező tevékenységek között pedig szerepelne a megszerzett szakmai tapasztalatok rögzítése, leírása, mégpedig az összes támogatott számára folyamatosan működtetett szakmai műhely (abban tematikus műhelyek) által kialakított szempontok alapján. Ennek jó keretet adhat az EFOP 3.1.7 – Esélyteremtés a köznevelésben kiemelt projekt.
  • A tervezet kevéssé támaszkodik a már megvalósult fejlesztések eredményeire és a témában kapcsolódó futó konstrukciókhoz. A Középtávú Stratégia fontos eleme a témában érintett szektorok közötti együttműködés, ugyanakkor a kiírás figyelmen kívül hagyja a különböző TÁMOP szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és oktatási hátránykompenzáló, közösségfejlesztő, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító projektek eredményeinek felhasználását. Ugyanígy figyelmen kívül maradnak pl. a jelenleg futó GINOP-5.1.1 (Út a munkaerőpiacra) és a GINOP-6.6.2-VEKOP/15 (A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése) projektekkel való összehangolódás lehetősége, és az EFOP 3.1.2 (A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében) konstrukcióval való szinergia megteremtésének lehetősége is több helyen kiaknázatlan.
  • A Felhívásban igen hangsúlytalan elem az eredmények fenntarthatóságának, folytathatóságának fontossága. Jóllehet, egy-egy szervezetben a második esélyt biztosító programok működtetésének fontos feltétele az intézményi szinten biztosított anyagi biztonság és kiszámíthatóság, de ugyancsak erősíti a fenntarthatóságot a fentiekben már említett stratégiai konzekvenciák közös (a többi támogatott tapasztalatait is szintetizáló) megfogalmazása, valamint a különböző partnerekre kiterjedő szélesebb körű hálózatosodás is. Ezek közé tartozhat pl. az ezen a témán dolgozó összes intézmény hálózatának kialakítása, a más szektorok hasonló célt megvalósító projektjei támogatottjaival való együttműködés, vagy a második esély iskoláinak európai hálózatába való bekapcsolódás is.

Részletesebb megjegyzések

  • A Felhívás indokoltsága és célja alfejezet hivatkozásainál vannak frissebb dokumentumok. Figyelmen kívül marad az EU 2011-13 és 2014-15 között működő tematikus munkacsoportjainak a hivatkozott 2011-es dokumentumra válaszoló eredményei csakúgy, mint a hazai Középtávú Stratégia és Cselekvési terv. Nem támaszkodik a TÁMOP 3.3.9-ben már elért konkrét eredményekre sem. Természetesen ezeket nemcsak a hivatkozás, hanem a szöveges tartalom szintjén is jó lenne tekintetbe venni.
  • Ugyanez az alfejezet a 6. oldalon figyelembe veendő élethelyzeti szempontokat is felsorol, ugyanakkor ezekre a későbbiekben – az eft kialakítása, a célcsoport támogatása kapcsán – már nem reagál.
  • A konstrukció céljára vonatkozó észrevételem az Általános észrevételek részben már szerepel.
  • A Projekt szakmai megvalósítása résznél szerepel (9. oldal) először az egyéni fejlesztési terv (későbbiekben eft is) kifejezés. Javaslom ennek itt és a továbbiakban mindenhol egyéni fejlődési tervre változtatását, két okból:
    • az egyéni fejlesztési terv az SNI tanulók fejlesztésére vonatkozó, azon a területen sok éve bevált és használt, így foglalt kifejezés;
    • a fejlesztés kifejezés önmagában azt sugallja, hogy az érintettet mások fejlesztik, ő csak tárgya a folyamatnak; míg a fejlődés kifejezésben az is benne van, hogy az érintett fiatal maga is aktív és felelős szereplője – azaz alanya az együttműködésével megvalósuló tevékenységeknek.
  • Az egyéni fejlődési terv kiinduló pontjának javasolt része az egyén megismerése (nem diagnózis, mérés, felmérés!). Ebben célszerű három aspektusra fókuszálni:
    • Tanulással kapcsolatos jellemzők (meglévő kompetenciák)
    • Életpálya-építés feltételei (elképzelések és lehetőségek, a későbbi munkavállaláshoz szükséges alapkompetenciák)
    • Az élethelyzet (a programba való bekapcsolódáshoz és tartós bennmaradáshoz szükséges feltételek). Tartalmilag itt az előbbi megjegyzésemet is célszerű lenne figyelembe venni.

Az egyén fejlődési tervét e három szempont együttesében célszerű kitűzni és háromhavi rendszerességgel áttekinteni az előrehaladást. Ugyanakkor az eft egy élő folyamat terve – azaz lehetőséget kell biztosítani a terv, a kitűzött célok és azok elérési módjának módosítására, korrekciójára is. A módosítás ne befolyásolhassa az indikátorok teljesülését.

  • Szintén az eft-re vonatkozó megjegyzés, hogy amennyiben ennyire részletesen tartalmazza az elvárásokat a felhívás, akkor arra is szükséges kitérni, hogy a pályázat által lehetővé tett, akár 3-4 éves tanulói jogviszony esetén a későbbi években milyen elvárásoknak kell megfelelni.
  • Az Életpálya-építés résznél (10. oldal 5. pont) figyelembe kéne venni az e témában már más projektekben jóval professzionálisabban kialakított szempontokat (TÁMOP 2.2.2, Dobbantó).
  • A pedagógiai munkát támogató tevékenységeknél (10. oldal 7.) felsorolt belső tematikus munkacsoportok kötelező működtetése életszerűtlen (20 vagy akár 40 diák esetén 6 különböző munkacsoport?) Ehelyett egy nagyon erős, heti rendszerességgel ülésező team működtetése lenne fontos, amelyik elsősorban az egyéni előrehaladást követi – és annak részeként tekintetbe veszi akár az itt felsorolt szempontokat is. Az itt felsorolt szempontok alapján – alaposabb átgondolás után – lehetne kialakítani a korábban javasolt, az összes támogatott számára folyamatosan működtetett szakmai műhely tematikus műhelyeit az EFOP 3.1.7 kiemelt projekt keretében.
  • Az Együttműködés projekt megvalósítás során (11. oldal 9.) részben – különösen 18-24 éves fiatalok esetén – irreleváns a szülőkkel való együttműködés elvárása. Helyette lehetséges a családdal való együttműködés (pl. roma fiatalok esetében ebben a korban a párkapcsolatok, a társ támogatásának elnyerése sok szempontból meghatározó; vagy a gyermekéről gondoskodó fiatal szülő is másféle megközelítést és együttműködést igényel)
  • A Hálózatosodás, kapacitásfejlesztés (11. oldal 10.) részhez javaslom bevenni a GINOP 6.2.2. iskoláival való kapcsolatfelvételt is.
  • Ugyancsak ezen a helyen kéne szerepeltetni a korábban javasolt, más EFOP konstrukció keretében működtetett műhelyben való aktív részvételt, közreműködést is.
  • 12. oldalon a Kapacitásfejlesztés (Választható tevékenységek 4.) részeként célszerű lenne a Második Esély Iskolák Európai hálózatához való csatlakozást és a szervezet rendezvényein (évente szervezett diáktalálkozó, pedagógus műhelyek) való részvétel lehetőségét is biztosítani. Az E2C-Europe (Association of Cities, Institutes and Second Chance Schools - http://www.e2c-europe.org/) éves tagdíja 382€, rendezvényein a részvétel igen alacsony, főként az utazásra korlátozódó költségeket igényel.
  • Ugyanitt, a Kapacitásfejlesztésnél meghatározott vezetői coaching kötelezővé tételét nem javaslom. Helyette a Műhelysorozatban lehetne a vezetők számára speciálisan működtetett műhelyeket szervezni.
  • Az 5. pontban említett, az életszükségletekre reagáló támogatások közé érdemes lenne bevenni a bentlakás támogatását is.
  • Az Együttműködésekkel kapcsolatos elvárások (17. oldal) közé javaslom bevenni a Műhelysorozatban való részvételt és a GINOP 6.2.2 iskolákkal való együttműködést.
  • A mentorrendszer (17. oldal) résznél a szülői házzal való együttműködést a korábban említettek alapján célszerű lenne újragondolni, újrafogalmazni.
  • Az eft kötelező tartalmi elemeit (18. oldal) a korábbi észrevételek alapján javaslom átdolgozni.
  • A belső tematikus munkacsoportok működtetésével kapcsolatos elvárásokat (18-19. oldal) a korábbi észrevételek alapján javaslom átdolgozni.
  • Az elszámolható költségek körében (42. oldaltól) átgondolásra javaslom a különböző szolgáltatások igénybe vételének körét, vagy azok megfogalmazásának módját. Pl. a pedagógiai gyakorlat kidolgozása, fejlesztése – szolgáltatásként – és a különböző tanulmányok készíttetése jelen megfogalmazásban akár visszaélésekre is lehetőséget kínál. Ez valószínűleg mérsékelhető lehetne néhány szűkítéssel, mint pl. kimondottan az iskola sajátos feltételrendszerét figyelembe vevő és a továbbfejlesztést segítő tanulmányok készítése; olyan igazoltan szükséges tananyagok fejlesztése vagy továbbképzések szervezése, amely a 3.1.7 kiemelt projekt keretében nem biztosított vagy biztosítható.

További észrevételek

  • Pontosan nem tudom megnevezni, hogy melyik helyen, de jó lenne lehetővé tenni, hogy barátságos, befogadó, (a leromlott, rossz emlékeket felidéző korábbi iskolai környezettől jelentősen eltérő) a formális, non-formális és informális tanulásra egyaránt lehetőséget biztosító tanulási környezet jöjjön létre. Ehhez alkalmanként akár kisebb épület felújításra, festésre, bútor-és jelentősebb eszközbeszerzésre is szükség lehet.
  • Jó lenne, ha a projekt keretében a szociális kompetenciák fejlesztése és az informális tanulási formák lehetővé tétele érdekében intimebb beszélgetésre alkalmat adó sarkok, illetőleg teakonyha kialakítása és működtetése, valamint különböző (fejlesztő) játékok beszerzése is lehetővé válna. A teakonyha kialakítása esetlegesen épületen belüli felújítást-átalakítást is szükségessé tehet.
  • Szintén fontos lenne, hogy a különböző IKT eszközök értő használata a program mindennapos része legyen. Ehhez lehetséges, hogy komolyabb eszközbeszerzésre, esetleg az internetes hálózat kiépítése is szükséges csakúgy, mint az ehhez szükséges pedagógus kompetenciák fejlesztése.

Bognár Mária, FSZK

Felhívással kapcsolatos észrevétel
Baráth Szabolcs | 2017-01-23 09:22:20

 „Az egyéni fejlesztési tervben rögzítettek sikeres megvalósítása” elnevezésű számszerűsített cél tekintetében a következő észrevételt kívánom tenni. A nevezett számszerűsített cél a következőféle képen hangzik:

„Az egyéni fejlesztési tervvel rendelkező tanulók közül azon tanulók aránya, akiknek eredményei javultak a bemeneti és kimeneti mérések között. Minimális elvárás, hogy az egyéni fejlesztési tervvel rendelkezők 70%-nál minimum 10% legyen a javulás a meghatározott területek legalább 50%-ában, de legalább két területen az alábbiak közül: szövegértés, matematika-logika, idegen nyelv, IKT, szociális kompetencia, tanulási motiváció. Az előrehaladást a mérésekkel, illetve azok kiértékelésével szükséges alátámasztani. Az egyéni fejlesztési terveknek a speciális elvárásoknál megfogalmazott feltételeknek eleget kell tenniük.”

 

1, A célérték megfogalmazásában található egy szövegtani-logikai hiba. A „meghatározott területek legalább 50%-ában” kifejezés esetében nem világos, hogy a meghatározott területek, mely területekre vonatkoznak. Mert a Felhívásban nem szerepelnek korábban meghatározott területek. Alább a „de legalábbis” rész után fogalmazódnak meg meghatározott területek, melyek közül kettőt vállalni kell.

2, A második észrevétel a mérés, értékelés egészét érinti. 10%-os javulás a megfogalmazott mérési területeknél nehezen értelmezhető, különös tekintettel szövegértés, szociális kompetencia, tanulási motiváció terén. Nem állnak rendelkezésre olyan mérési és értékelési kánonok, melyek ezen területek pontos százalékos elmozdulását képesek mutatni. A második esély iskola mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban heterogén összetételű oktatási, nevelési re-szocializációs tér. Ennek a heterogenitásnak a következménye az un. indivizualizáció (lsd. EURÓPAI TANULMÁNYOK ÉS KÉPZÉS KÖZPONTJA: Eeva-Kaisa Linna (AIKE INTERNATIONAL / OPH, HELSINKI és Jacques Jansen (CESO, MAASTRICHT) A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁI ÉRTÉKELÉSE 3. RÉSZFELADAT: A PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK VÉGLEGES JELENTÉS 2000. AUGUSZTUS. jelentést a 29. oldalon külön fejezetben fogalmazza meg a vizsgált második esély iskolák közös jellemvonását, melyek közül az indivizualizáció egy kiemelt közös tulajdonság.), mely egyéni oktatási és nevelési irányelvet foglalja magába. Ezen okból következik, hogy rendkívül szórt a második esély iskolában megjelenő fiatalok fejlesztési és fejlődési iránya.  A fejlődés elmozdulása így szórtan tud megjelenni az iskolában.

Azonban fontos, hogy a megnevezett területek diagnosztikus céllal megjelenjenek az egyéni fejlődési tervben.

A fent felsorol okok alapján a következő javaslatot teszem:

„Minimális elvárás, hogy az egyéni fejlesztési tervvel rendelkezők 70%-nál diagnosztikus mérést vegyenek fel szövegértés, matematika-logika, idegen nyelv, IKT, szociális kompetencia, tanulási motiváció terén, annak érdekében, hogy azon adatok beépüljenek az egyéni fejlődési tervekbe.  Az egyéni fejlődési terveknek a speciális elvárásoknál megfogalmazott feltételeknek eleget kell tenniük.”

 

Baráth Szabolcs

Felhívással kapcsolatos észrevétel
Baráth Szabolcs | 2017-01-23 09:21:08

„A projektbe bevont tanulók közül végzettséget szerzők” elnevezésű számszerűsített szakmai cél esetében a következő észrevételt teszem.

A cél a következőket fogalmazza meg:

„A projektbe bevont tanulók közül a programban legalább egy tanévet sikeresen elvégzők száma, akik érettségi bizonyítványt / szakképesítést tanúsító bizonyítványt szereznek.” 

A felsorolt kimeneti célok között nem szerepel egy nagyon fontos társadalmi integrációt elősegítő cél. Ez a köznevelésbe visszakerülő  tanulók száma.  A második esély iskola sok esetben re-szocializációs szerepet képes betölteni, aminek következtében a középiskolából valamely ok miatt kikerült fiatal képes újra vissza integrálódni a köznevelés adott színterére. Fontosnak tartom, hogy a programnak értékelnie szükséges azt a munkát, amelyet egy második esély iskola fordít egy tanulóra annak érdekében, hogy visszakerülhessen a köznevelés rendszerébe. A 70%-os célarány eléréséhez javasolt belevonni a fentebb megnevezett célt, mely által a számszerűsített szakmai cél a következő féleképpen hangzik:

„A projektbe bevont tanulók közül a programban legalább egy tanévet sikeresen elvégzők száma, akik érettségi bizonyítványt / szakképesítést tanúsító bizonyítványt/valamint valamely középiskolába befogadó nyilatkozatot szereznek.” 

Baráth Szabolcs

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Ádám Zsuzsanna | 2017-01-19 19:49:03

A pályázati kiírásban a pályázó szervezetek meghatározásakor a felsorolt kódok között a

nonprofit részvénytársaság 573-as kódját is szerepeltetni kellene. Több ilyen fenntartású második esély típusú iskola is van.