A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. január 23-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2017-01-23 23:45 -ig volt lehetőség.

Bognár Mária

2017-01-23 11:39:47

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Általános észrevételek

  • A pályázati felhívás-tervezet a témában előnyben részesíti a már tapasztalattal rendelkező intézményeket, azaz a TÁMOP-3.3.9.B-12/1-2 (Második esély típusú programok támogatása), a TÁMOP 3.3.9.D-12 (Második esély típusú programok támogatása hátrányos helyzetű térségekben), a Dobbantó programban részt vett szervezeteket. Ez szerintem támogatandó elgondolás, hiszen a kiíró ezen az úton kívánja biztosítani, hogy valóban olyan szervezetek kapjanak támogatást, lehetőséget a második esély megteremtésére, akik már tudják, hogy miként segítsék az erre rászoruló fiatalokat – azaz a konstrukcióra szánt keretösszeg valóban azokhoz jusson el, akik értő módon használják azt fel. Ugyanakkor a tervezett kiírás témájában, tartalmában, a támogatottakkal szemben támasztott szakmai teljesítmények elvárásaiban igen hasonló az előbb említett TÁMOP pályázatokhoz, mintegy megismétli azokat. Így jelen formájában és célrendszerével ez a konstrukció inkább a korábban már támogatottaknak ad egy 2-4 esztendőre szóló újabb működési esélyt, így csak formálisan járul hozzá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem középtávú stratégiájában és a kapcsolódó Cselekvési Tervben foglaltakhoz. Ez utóbbiakhoz akkor tudna a konstrukció hozzájárulni, ha a pályázati kiírás céljai között megjelenne Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem középtávú stratégiája megvalósításához való hozzájárulás, a kötelező tevékenységek között pedig szerepelne a megszerzett szakmai tapasztalatok rögzítése, leírása, mégpedig az összes támogatott számára folyamatosan működtetett szakmai műhely (abban tematikus műhelyek) által kialakított szempontok alapján. Ennek jó keretet adhat az EFOP 3.1.7 – Esélyteremtés a köznevelésben kiemelt projekt.
  • A tervezet kevéssé támaszkodik a már megvalósult fejlesztések eredményeire és a témában kapcsolódó futó konstrukciókhoz. A Középtávú Stratégia fontos eleme a témában érintett szektorok közötti együttműködés, ugyanakkor a kiírás figyelmen kívül hagyja a különböző TÁMOP szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és oktatási hátránykompenzáló, közösségfejlesztő, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító projektek eredményeinek felhasználását. Ugyanígy figyelmen kívül maradnak pl. a jelenleg futó GINOP-5.1.1 (Út a munkaerőpiacra) és a GINOP-6.6.2-VEKOP/15 (A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése) projektekkel való összehangolódás lehetősége, és az EFOP 3.1.2 (A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében) konstrukcióval való szinergia megteremtésének lehetősége is több helyen kiaknázatlan.
  • A Felhívásban igen hangsúlytalan elem az eredmények fenntarthatóságának, folytathatóságának fontossága. Jóllehet, egy-egy szervezetben a második esélyt biztosító programok működtetésének fontos feltétele az intézményi szinten biztosított anyagi biztonság és kiszámíthatóság, de ugyancsak erősíti a fenntarthatóságot a fentiekben már említett stratégiai konzekvenciák közös (a többi támogatott tapasztalatait is szintetizáló) megfogalmazása, valamint a különböző partnerekre kiterjedő szélesebb körű hálózatosodás is. Ezek közé tartozhat pl. az ezen a témán dolgozó összes intézmény hálózatának kialakítása, a más szektorok hasonló célt megvalósító projektjei támogatottjaival való együttműködés, vagy a második esély iskoláinak európai hálózatába való bekapcsolódás is.

Részletesebb megjegyzések

  • A Felhívás indokoltsága és célja alfejezet hivatkozásainál vannak frissebb dokumentumok. Figyelmen kívül marad az EU 2011-13 és 2014-15 között működő tematikus munkacsoportjainak a hivatkozott 2011-es dokumentumra válaszoló eredményei csakúgy, mint a hazai Középtávú Stratégia és Cselekvési terv. Nem támaszkodik a TÁMOP 3.3.9-ben már elért konkrét eredményekre sem. Természetesen ezeket nemcsak a hivatkozás, hanem a szöveges tartalom szintjén is jó lenne tekintetbe venni.
  • Ugyanez az alfejezet a 6. oldalon figyelembe veendő élethelyzeti szempontokat is felsorol, ugyanakkor ezekre a későbbiekben – az eft kialakítása, a célcsoport támogatása kapcsán – már nem reagál.
  • A konstrukció céljára vonatkozó észrevételem az Általános észrevételek részben már szerepel.
  • A Projekt szakmai megvalósítása résznél szerepel (9. oldal) először az egyéni fejlesztési terv (későbbiekben eft is) kifejezés. Javaslom ennek itt és a továbbiakban mindenhol egyéni fejlődési tervre változtatását, két okból:
    • az egyéni fejlesztési terv az SNI tanulók fejlesztésére vonatkozó, azon a területen sok éve bevált és használt, így foglalt kifejezés;
    • a fejlesztés kifejezés önmagában azt sugallja, hogy az érintettet mások fejlesztik, ő csak tárgya a folyamatnak; míg a fejlődés kifejezésben az is benne van, hogy az érintett fiatal maga is aktív és felelős szereplője – azaz alanya az együttműködésével megvalósuló tevékenységeknek.
  • Az egyéni fejlődési terv kiinduló pontjának javasolt része az egyén megismerése (nem diagnózis, mérés, felmérés!). Ebben célszerű három aspektusra fókuszálni:
    • Tanulással kapcsolatos jellemzők (meglévő kompetenciák)
    • Életpálya-építés feltételei (elképzelések és lehetőségek, a későbbi munkavállaláshoz szükséges alapkompetenciák)
    • Az élethelyzet (a programba való bekapcsolódáshoz és tartós bennmaradáshoz szükséges feltételek). Tartalmilag itt az előbbi megjegyzésemet is célszerű lenne figyelembe venni.

Az egyén fejlődési tervét e három szempont együttesében célszerű kitűzni és háromhavi rendszerességgel áttekinteni az előrehaladást. Ugyanakkor az eft egy élő folyamat terve – azaz lehetőséget kell biztosítani a terv, a kitűzött célok és azok elérési módjának módosítására, korrekciójára is. A módosítás ne befolyásolhassa az indikátorok teljesülését.

  • Szintén az eft-re vonatkozó megjegyzés, hogy amennyiben ennyire részletesen tartalmazza az elvárásokat a felhívás, akkor arra is szükséges kitérni, hogy a pályázat által lehetővé tett, akár 3-4 éves tanulói jogviszony esetén a későbbi években milyen elvárásoknak kell megfelelni.
  • Az Életpálya-építés résznél (10. oldal 5. pont) figyelembe kéne venni az e témában már más projektekben jóval professzionálisabban kialakított szempontokat (TÁMOP 2.2.2, Dobbantó).
  • A pedagógiai munkát támogató tevékenységeknél (10. oldal 7.) felsorolt belső tematikus munkacsoportok kötelező működtetése életszerűtlen (20 vagy akár 40 diák esetén 6 különböző munkacsoport?) Ehelyett egy nagyon erős, heti rendszerességgel ülésező team működtetése lenne fontos, amelyik elsősorban az egyéni előrehaladást követi – és annak részeként tekintetbe veszi akár az itt felsorolt szempontokat is. Az itt felsorolt szempontok alapján – alaposabb átgondolás után – lehetne kialakítani a korábban javasolt, az összes támogatott számára folyamatosan működtetett szakmai műhely tematikus műhelyeit az EFOP 3.1.7 kiemelt projekt keretében.
  • Az Együttműködés projekt megvalósítás során (11. oldal 9.) részben – különösen 18-24 éves fiatalok esetén – irreleváns a szülőkkel való együttműködés elvárása. Helyette lehetséges a családdal való együttműködés (pl. roma fiatalok esetében ebben a korban a párkapcsolatok, a társ támogatásának elnyerése sok szempontból meghatározó; vagy a gyermekéről gondoskodó fiatal szülő is másféle megközelítést és együttműködést igényel)
  • A Hálózatosodás, kapacitásfejlesztés (11. oldal 10.) részhez javaslom bevenni a GINOP 6.2.2. iskoláival való kapcsolatfelvételt is.
  • Ugyancsak ezen a helyen kéne szerepeltetni a korábban javasolt, más EFOP konstrukció keretében működtetett műhelyben való aktív részvételt, közreműködést is.
  • 12. oldalon a Kapacitásfejlesztés (Választható tevékenységek 4.) részeként célszerű lenne a Második Esély Iskolák Európai hálózatához való csatlakozást és a szervezet rendezvényein (évente szervezett diáktalálkozó, pedagógus műhelyek) való részvétel lehetőségét is biztosítani. Az E2C-Europe (Association of Cities, Institutes and Second Chance Schools - http://www.e2c-europe.org/) éves tagdíja 382€, rendezvényein a részvétel igen alacsony, főként az utazásra korlátozódó költségeket igényel.
  • Ugyanitt, a Kapacitásfejlesztésnél meghatározott vezetői coaching kötelezővé tételét nem javaslom. Helyette a Műhelysorozatban lehetne a vezetők számára speciálisan működtetett műhelyeket szervezni.
  • Az 5. pontban említett, az életszükségletekre reagáló támogatások közé érdemes lenne bevenni a bentlakás támogatását is.
  • Az Együttműködésekkel kapcsolatos elvárások (17. oldal) közé javaslom bevenni a Műhelysorozatban való részvételt és a GINOP 6.2.2 iskolákkal való együttműködést.
  • A mentorrendszer (17. oldal) résznél a szülői házzal való együttműködést a korábban említettek alapján célszerű lenne újragondolni, újrafogalmazni.
  • Az eft kötelező tartalmi elemeit (18. oldal) a korábbi észrevételek alapján javaslom átdolgozni.
  • A belső tematikus munkacsoportok működtetésével kapcsolatos elvárásokat (18-19. oldal) a korábbi észrevételek alapján javaslom átdolgozni.
  • Az elszámolható költségek körében (42. oldaltól) átgondolásra javaslom a különböző szolgáltatások igénybe vételének körét, vagy azok megfogalmazásának módját. Pl. a pedagógiai gyakorlat kidolgozása, fejlesztése – szolgáltatásként – és a különböző tanulmányok készíttetése jelen megfogalmazásban akár visszaélésekre is lehetőséget kínál. Ez valószínűleg mérsékelhető lehetne néhány szűkítéssel, mint pl. kimondottan az iskola sajátos feltételrendszerét figyelembe vevő és a továbbfejlesztést segítő tanulmányok készítése; olyan igazoltan szükséges tananyagok fejlesztése vagy továbbképzések szervezése, amely a 3.1.7 kiemelt projekt keretében nem biztosított vagy biztosítható.

További észrevételek

  • Pontosan nem tudom megnevezni, hogy melyik helyen, de jó lenne lehetővé tenni, hogy barátságos, befogadó, (a leromlott, rossz emlékeket felidéző korábbi iskolai környezettől jelentősen eltérő) a formális, non-formális és informális tanulásra egyaránt lehetőséget biztosító tanulási környezet jöjjön létre. Ehhez alkalmanként akár kisebb épület felújításra, festésre, bútor-és jelentősebb eszközbeszerzésre is szükség lehet.
  • Jó lenne, ha a projekt keretében a szociális kompetenciák fejlesztése és az informális tanulási formák lehetővé tétele érdekében intimebb beszélgetésre alkalmat adó sarkok, illetőleg teakonyha kialakítása és működtetése, valamint különböző (fejlesztő) játékok beszerzése is lehetővé válna. A teakonyha kialakítása esetlegesen épületen belüli felújítást-átalakítást is szükségessé tehet.
  • Szintén fontos lenne, hogy a különböző IKT eszközök értő használata a program mindennapos része legyen. Ehhez lehetséges, hogy komolyabb eszközbeszerzésre, esetleg az internetes hálózat kiépítése is szükséges csakúgy, mint az ehhez szükséges pedagógus kompetenciák fejlesztése.

Bognár Mária, FSZK


Baráth Szabolcs

2017-01-23 09:22:20

Felhívással kapcsolatos észrevétel

 „Az egyéni fejlesztési tervben rögzítettek sikeres megvalósítása” elnevezésű számszerűsített cél tekintetében a következő észrevételt kívánom tenni. A nevezett számszerűsített cél a következőféle képen hangzik:

„Az egyéni fejlesztési tervvel rendelkező tanulók közül azon tanulók aránya, akiknek eredményei javultak a bemeneti és kimeneti mérések között. Minimális elvárás, hogy az egyéni fejlesztési tervvel rendelkezők 70%-nál minimum 10% legyen a javulás a meghatározott területek legalább 50%-ában, de legalább két területen az alábbiak közül: szövegértés, matematika-logika, idegen nyelv, IKT, szociális kompetencia, tanulási motiváció. Az előrehaladást a mérésekkel, illetve azok kiértékelésével szükséges alátámasztani. Az egyéni fejlesztési terveknek a speciális elvárásoknál megfogalmazott feltételeknek eleget kell tenniük.”

 

1, A célérték megfogalmazásában található egy szövegtani-logikai hiba. A „meghatározott területek legalább 50%-ában” kifejezés esetében nem világos, hogy a meghatározott területek, mely területekre vonatkoznak. Mert a Felhívásban nem szerepelnek korábban meghatározott területek. Alább a „de legalábbis” rész után fogalmazódnak meg meghatározott területek, melyek közül kettőt vállalni kell.

2, A második észrevétel a mérés, értékelés egészét érinti. 10%-os javulás a megfogalmazott mérési területeknél nehezen értelmezhető, különös tekintettel szövegértés, szociális kompetencia, tanulási motiváció terén. Nem állnak rendelkezésre olyan mérési és értékelési kánonok, melyek ezen területek pontos százalékos elmozdulását képesek mutatni. A második esély iskola mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban heterogén összetételű oktatási, nevelési re-szocializációs tér. Ennek a heterogenitásnak a következménye az un. indivizualizáció (lsd. EURÓPAI TANULMÁNYOK ÉS KÉPZÉS KÖZPONTJA: Eeva-Kaisa Linna (AIKE INTERNATIONAL / OPH, HELSINKI és Jacques Jansen (CESO, MAASTRICHT) A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁI ÉRTÉKELÉSE 3. RÉSZFELADAT: A PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK VÉGLEGES JELENTÉS 2000. AUGUSZTUS. jelentést a 29. oldalon külön fejezetben fogalmazza meg a vizsgált második esély iskolák közös jellemvonását, melyek közül az indivizualizáció egy kiemelt közös tulajdonság.), mely egyéni oktatási és nevelési irányelvet foglalja magába. Ezen okból következik, hogy rendkívül szórt a második esély iskolában megjelenő fiatalok fejlesztési és fejlődési iránya.  A fejlődés elmozdulása így szórtan tud megjelenni az iskolában.

Azonban fontos, hogy a megnevezett területek diagnosztikus céllal megjelenjenek az egyéni fejlődési tervben.

A fent felsorol okok alapján a következő javaslatot teszem:

„Minimális elvárás, hogy az egyéni fejlesztési tervvel rendelkezők 70%-nál diagnosztikus mérést vegyenek fel szövegértés, matematika-logika, idegen nyelv, IKT, szociális kompetencia, tanulási motiváció terén, annak érdekében, hogy azon adatok beépüljenek az egyéni fejlődési tervekbe.  Az egyéni fejlődési terveknek a speciális elvárásoknál megfogalmazott feltételeknek eleget kell tenniük.”

 

Baráth Szabolcs


Baráth Szabolcs

2017-01-23 09:21:08

Felhívással kapcsolatos észrevétel

„A projektbe bevont tanulók közül végzettséget szerzők” elnevezésű számszerűsített szakmai cél esetében a következő észrevételt teszem.

A cél a következőket fogalmazza meg:

„A projektbe bevont tanulók közül a programban legalább egy tanévet sikeresen elvégzők száma, akik érettségi bizonyítványt / szakképesítést tanúsító bizonyítványt szereznek.” 

A felsorolt kimeneti célok között nem szerepel egy nagyon fontos társadalmi integrációt elősegítő cél. Ez a köznevelésbe visszakerülő  tanulók száma.  A második esély iskola sok esetben re-szocializációs szerepet képes betölteni, aminek következtében a középiskolából valamely ok miatt kikerült fiatal képes újra vissza integrálódni a köznevelés adott színterére. Fontosnak tartom, hogy a programnak értékelnie szükséges azt a munkát, amelyet egy második esély iskola fordít egy tanulóra annak érdekében, hogy visszakerülhessen a köznevelés rendszerébe. A 70%-os célarány eléréséhez javasolt belevonni a fentebb megnevezett célt, mely által a számszerűsített szakmai cél a következő féleképpen hangzik:

„A projektbe bevont tanulók közül a programban legalább egy tanévet sikeresen elvégzők száma, akik érettségi bizonyítványt / szakképesítést tanúsító bizonyítványt/valamint valamely középiskolába befogadó nyilatkozatot szereznek.” 

Baráth Szabolcs


Ádám Zsuzsanna

2017-01-19 19:49:03

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

A pályázati kiírásban a pályázó szervezetek meghatározásakor a felsorolt kódok között a

nonprofit részvénytársaság 573-as kódját is szerepeltetni kellene. Több ilyen fenntartású második esély típusú iskola is van.