A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. december 11-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2016-12-11 23:45 -ig volt lehetőség.

Nagy Péter

2016-12-11 18:19:52

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Támogató!

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által fenntartott Napraforgó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelés-Oktatást végző Iskola nevében az alábbi észrevételeket tesszük az EFOP-4.1.6-16 kódszámú Felhívás-tervezetre:

(folytatás)

20.) Az 5.5. Az elszámolható költségek köre c. alfejezet 2. Beruházáshoz kapcsolódó költségek részt javasoljuk kiegészíteni az „akadálymentesítés költsége”-vel. Jelenleg csak az „akadálymentes hozzáférést biztosító átalakítási költségek” szerepel, ez azonban szűkíti az általánosságban vett akadálymentesítési költségeket. A 272/2014. (Xi. 5.) Kr. 5. melléklete lehetőséget ad az „akadálymentesítés költségei”-nek elszámolására, kérjük ennek beemelését ebbe a pontba.

 

21.) Az 5.5. Az elszámolható költségek köre c. alfejezet 7. Projektmenedzsment költség részében jelenleg is szerepel a projektmenedzsment tevékenységhez igénybe vett szakértői szolgáltatás díjának elszámolhatósága, kérjük, ezt feltétlenül tartsák meg, azaz, a végleges felhívásban is szerepeljen a projektmenedzsment szakértői szolgáltatás elszámolhatósága. A támogatást igénylők jellemzően nem rendelkeznek sem az előírt tapasztalatú projektmenedzserrel, sem az előírt tapasztalatú pénzügyi vezetővel, és azokat csak a projekt megvalósítási időszakra veszi igénybe. Erre a rövid időre nem feltétlen kíván támogatást igénylő munkaviszonyt létesíteni és bért elszámolni. Indokolt a szolgáltatás elszámolhatóságának a biztosítása.

 

22.) Az 5.5. Az elszámolható költségek köre c. alfejezet 8. Általános (rezsi) költség esetében, az általános vállalat-irányítási költség esetében ne csak szolgáltatást lehessen elszámolni, hanem bért és bérjárulékot is. Ezt más EFOP felhívások is lehetővé teszik.

 

23.) Az 5.5. Az elszámolható költségek köre c. alfejezet 9. Tartalék pontja szerint a tartalék maximális mértéke 5%. Ezt indokolatlanul magas aránynak tartjuk. Javasoljuk 2%-ban maximalizálni.

 

24.) A Piaci ár igazolása pontban, a felhívás-tervezet 33. oldalán a "Nem közbeszerzéshez..." és az "Amennyiben az egy indikatív..." kezdetű bekezdések egyértelműen a támogatási kérelemhez csatolandó indikatív árajánlatokra, "A nyílt kereskedelmi forgalomban..."-tól kezdődő rész pedig már a megvalósítási szakaszban lebonyolítandó 3 ajánlatos beszerzési eljárások előírásait tartalmazza. Javasoljuk ezeket alcímmel elkülöníteni.

 

25.) A Piaci ár igazolása részt javasoljuk - a kedvezményezettek védelme érdekében - kiegészíteni azzal, hogy a támogatási kérelem elbírálásakor elfogadott költségtételek később, a megvalósíthatósági szakaszban nem minősíthetőek nem elszámolhatónak.

 

26.) A felhívás-tervezet 42. oldalán az E-beszerzés funkció használatára vonatkozó kötelezettséget javasoljuk törölni (amennyiben ez nem lehetséges, akkor opcionálisan választhatóvá tenni).

 

27.) Az 5.7. Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások alfejezet szöveges és táblázatos előírásait kérjük oly módon módosítani, hogy a terület-előkészítésre vonatkozó 2%, és a műszaki ellenőri szolgáltatás 1% adódjon hozzá a most meglévő, összevont 10%-hoz, és így együttesen mindezen költségekre maximálisan 13% legyen elszámolható. Erre a 272/2014. (Xi. 5.) Kr. 5. melléklete lehetőséget ad, és ez nagyban segítené a támogatást igénylőt a pénzügyi tervezésben és végrehajtásban.

 

28.) Az 5.7. Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások alfejezet második táblázatában az Eszközbeszerzés költségeinek max. 20%-os korlátjának mértéke indokolatlanul alacsony. pl.: akadálymentesítés keretében, akadálymentes lift eszköznek számít és ennek költsége viszonylag magas, egy átlag eszközhöz képest. Az egy intézményt fenntartó támogatást igénylő költségvetésében az ilyen jellegű, nagy értékű eszközök magas mértéket jelenthetnek és emiatt a 20%-ot kirívóan alacsonynak, és túlságosan és indokolatlanul korlátozónak tartjuk. Javasoljuk az eszközbeszerzési korlát teljes eltörlését, vagy jelentős megemelését (legalább 50%-ra).

 

29.) Az 5.8. Nem elszámolható költségek köre pontban nem elszámolható költségek között szerepel a gépjármű beszerzése. A konstrukció jellegéből fakadóan indokolt a gépjármű beszerzés a célcsoport szállításához. Kérjük az 5.5. Elszámolható költségek köre pontot kiegészíteni a személyszállításra alkalmas gépjármű (mikrobusz) bekerülési értéke, és annak akadálymentesítése költségének elszámolhatóságával (olyan gépjárművenkénti egységárral, amiből reálisan beszerezhető és akadálymentesíthető egy magyar márkaképviseletnél vásárolt mikrobusz, tehát ne legyen az egységár indokolatlanul alacsony).

 

30.) A 6.1. A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listájában szerepel a Likviditási terv. Egyrészt, kérjük, hogy a likviditási tervet – korábbi észrevételünknek megfelelően, az EFOP-3.1.6-16 felhívás-tervezetben jelenleg is szereplő, analóg módon – csak a 300 millió Ft feletti projekteknél megkövetelni (és így, kiegészíteni azzal, hogy „amennyiben releváns”). Másrészt kérjük, hogy csak a 6.2. TSZ mellékletek között várják el likviditási terv készítését.

 

31.) A 6.1. A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listájában szerepel a Megvalósíthatósági tanulmány. Észrevételeink:

  • Korábbi észrevételünkben már kértük, hogy az EFOP-3.1.6-16 felhívás-tervezettel összhangban, ennél a felhívásnál is csak bizonyos értékhatár felett kelljen MT-t, alatta elegendő legyen szakmai tervet készíteni.

  • Kérjük tisztázni, hogy miben különböznek az MT és a szakmai terv kapcsán a Támogatói elvárások.

  • Kérjük, hogy az IH készítésen szakmai terv sablont és azt szerepeltesse a felhívás mellékletét képező sablonok közt, továbbá a 6.1. pontban, az MT-vel egy sorban, vagylagos megjelöléssel.

  • Kérjük, hogy ne korlázották a szakmai terv minimális és maximális terjedelmét, mert azt semmi sem indokolja.

 

Kérjük észrevételeink szíves jóváhagyását, és átvezetését a végleges felhívásban.

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által fenntartott Napraforgó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelés-Oktatást végző Iskola nevében,

Tisztelettel,

Nagy Péter / Tender Európa Kft.


Nagy Péter

2016-12-11 18:18:34

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Támogató!

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által fenntartott Napraforgó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelés-Oktatást végző Iskola nevében az alábbi észrevételeket tesszük az EFOP-4.1.6-16 kódszámú Felhívás-tervezetre:

 

1.) A 3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek esetében javasoljuk a tevékenységeket beszámozni, a jelenlegi felsorolás helyett. Számozás esetén könnyebb az adott tevékenység(ek)re hivatkozni a szakmai tervben/MT-ben, és kérdés feltevés esetén is Ugyanezt javasoljuk a 3.1.2. alfejezet esetén. Javasoljuk továbbá mindkét fejezethez odaírni a „Szakmai megvalósítást” mint tevékenységtípus megnevezést, mivel mindkét alfejezetben felsorolt tevékenységek e témához tartoznak.

 

2.) A 3.1.2. Önállóan nem támogatható tevékenységek alfejezet címe után egyből elkezdik felsorolni a 2. részcélhoz tartozó tevékenységeket. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ezek a tevékenységek kötelezően megvalósítandóak, vagy választhatóak (azon belül, hogy önállóan nem támogathatóak). Ez nem egyértelmű, ezek a tevékenységek jelenleg „lógnak a levegőben”. Elképzelhető, hogy ezeket a tevékenységeket Támogató a 3.1.1. fejezetbe akarta sorolni oly módon, hogy az 1. részcél tevékenységei alkotják az 1. tevékenységcsoportot, a 2. részcélhoz kapcsolódóak pedig a második tevékenységcsoportot? Kérjük ezt tisztázni, és a 2. részcél tevékenységeit a kiírói szándék szerint besorolni.

 

3.) A 3.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek c. fejezetben "megvalósíthatósági tanulmány készítése" szerepel, de a felhívás-tervezet 12. oldalán szó esik szakmai tervről is. Kérdés, hogy az EFOP-3.1.6-16 konstrukcióhoz hasonlóan, itt is vagy szakmai tervet, vagy megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni? Amennyiben igen, akkor kérjük itt feltüntetni azt, hogy milyen esetben melyiket kell készíteni. Megjegyezzük továbbá, hogy az EFOP-3.1.6-16 esetében meghatározták azt, hogy az elnyerni kívánt támogatási összeg mértékétől függően mikor kell szakmai tervet és mikor MT-t készíteni. Mivel az EFOP-4.1.6-16-on csak az nyújthat be támogatási kérelmet, aki az EFOP-3.1.6-16-ra is benyújt, így ennél a konstrukciónál is ugyanennek az előírásnak az átvételét tartanánk igazságosnak.

 

4.) A 3.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek c. fejezet Projekt előkészítés tevékenységében a következő található: „Releváns esetben a projektmegvalósító szervezetnek megvalósíthatósági tanulmány keretében kell kidolgoznia a fejlesztéssel érintett intézmények kiválasztásának módszertanát, a kiválasztás módszertani alátámasztását.” Mit nevezünk releváns esetnek? Kérjük a felhívásban meghatározni. (Feltételezzük, hogy ez akkor releváns, ha egy fenntartó támogatást igénylőnek több intézménye van, és nem mindet vonja be a projektbe.)

 

5.) A 3.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek c. fejezet Szakmai megvalósítás keretében lehetőség van a feladatellátási helyek épületeinek akadálymentesítésére. Javasoljuk, hogy e tevékenység kerüljön át az önállóan támogatható tevékenységek közé. Továbbá, az „épületeinek” szó után egyből következzen az „akadálymentesítése” szó, nyelvtanilag nincs értelme új albekezdést nyitni.

 

6.) A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások c. alfejezet "Számszerűsített szakmai elvárások" részében, az eredmény megnevezésébe és leírásába kérjük bevenni az akadálymentesítést is, mint az eredménybe beszámító átalakítási formát.

 

7.) A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások c. alfejezet "A projektmenedzsmenttel szembeni elvárások" esetében, mind a 300 millió Ft alatti, mind a feletti támogatási kérelem esetében javasoljuk mind a projektmenedzser, mind a pénzügyi vezető, mint a projektasszisztens, mind a pénzügyi asszisztens esetében a megbízási jogviszonyt is lehetővé tenni, az erre vonatkozó leírásban.

 

8.) A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások c. alfejezet "A projektmenedzsmenttel szembeni elvárások" esetében, mind a 300 millió Ft alatti, mind a feletti támogatási kérelem esetében a projektmenedzser esetén az utolsó mondatban a "szerzett tapasztalattal" részt javasoljuk kiegészíteni: "szerzett projektmenedzseri tapasztalattal". Hiába dolgozott valaki EU-s projektben más pozícióban; ha nem projektmenedzserként dolgozott, akkor nem releváns a tapasztalata.

 

9.) A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások c. alfejezet "A szakmai vezetéssel szembeni elvárások" részt javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy lehetőség van a szakmai vezetőn kívül más szakmai megvalósítók elszámolására is a projektben.

 

10.) A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások c. alfejezet "A szakmai vezetéssel szembeni elvárások" részt javasoljuk továbbá kiegészíteni azzal a más felhívásokban szereplő mondattal, hogy mind a projektmenedzsmentnek, mind a szakmai megvalósítóknak olyan végzettséggel és tapasztalattal kell rendelkeznie, amely képessé teszi ezeket a személyeket az adott projekt-pozíció betöltésére.

 

11.)  A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások c. alfejezet "Beszámolási kötelezettség" részében olvashatjuk a beszámoló készítésre vonatkozó előírást. Észrevételeink:

  • Kérjük a felhívásban tisztázni, hogy írásos vagy szóbeli beszámolás kerül előírásra. Ez amiatt is fontos előre tudni, mert szóbeli beszámoltatás esetén a szakmai vezetőnek 6 havonta Budapestre kell utaznia, és az ezzel kapcsolatos útiköltséget be kell tervezze a támogatást igénylő a projekt költségvetésébe. (Más felhívás-tervezetekben is szerepel ez a beszámoltatás, mint előírás. Javasoljuk IH-szinten, vagy szakmapolitikai főosztály szintjén, előre tisztázni az ezzel kapcsolatos elvárásokat, hiszen erre támogatást igénylőnek készülnie kell, és tisztában kell lennie az elvárásokkal.)

  • A kifizetési igénylések részeként eleve kötelező a beszámoló készítés, a záró kifizetési igénylés részeként pedig záró beszámoló készítése. Kérdésünk, hogy ezen felül miért van szükség további beszámoltatásra? Írásbeli beszámoló elvárása nem indokolt, mivel a kifizetési igénylés részeként készülő beszámoló eleve rendelkezésre áll akár a szakfőosztály, akár az IH részére, szóbeli beszámoltatás pedig korábban csak a kiemelt projektek esetén volt jellemző és indokolt.

 

12.) A 3.4.1.2. Esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások c. alfejezet utolsó pontja ("A közösségi célú funkciókat...") részt javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy új építés esetén teljeskörű fizikai akadálymentesítés kötelező (amennyiben ez a rész nem ebbe a fejezetbe tartozik, akkor kérjük ezt a releváns felhívás-fejezetbe beilleszteni).

 

13.) A 3.5.2. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam c. alfejezetet javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy támogatást igénylő eldönthesse, hogy a Támogatási Szerződés hatályba lépésekor kezdődjön meg a projektje, vagy pedig lehetősége legyen a hatályba lépést követő max. 6. hónapban (amennyiben ez nem lehetséges, akkor a követő max. 3. hónapban) megkezdeni a projektet. Ennek oka, hogy Támogató figyelembe kell vegye azt, hogy köznevelési intézmények a támogatást igénylők, amelyeknek a munkarendje a köznevelési tanévekhez, azon belül pedig a félévekhez igazodik. Sajnos jelenleg nem ismert a támogatási kérelmek beadási határideje, és bizonyos felhívás-módosítások esetében az előre ismert határidő is módosul; továbbá, az EFOP projektek tartalmi bírálata időigényének ismeretében (kb. 8-12 hónap között), fontosnak tartjuk, hogy támogatást igénylőnek legyen minimális mozgástere abban, hogy amikor tudomására jut a támogató döntés, akkor meghatározhassa, hogy a Támogatási Szerződés hatályba lépésekor, vagy ezt követően pár hónappal kívánja-e megkezdeni a projektet. A szakmai megvalósítói kör egy része vagy egésze minden bizonnyal a meglévő szakmai munkatársak közül kerül ki, emiatt is fontos az igazodás a félévekhez.

 

14.) A 3.8. Fenntartási kötelezettség c. alfejezet 2. pontja („legalább egy kapcsolattartásra szolgáló fórum biztosítását”) szerepel az EFOP-3.1.6-16 felhívás-tervezet fenntartási kötelezettségei között is. Kérdés, hogy jelen felhívás (amely beruházási jellegű fejlesztésre irányul, és amelyet csak az EFOP-3.1.6-tal együtt lehet elnyerni) keretében miért kerül ismételten elvárásra a fórum biztosítása? Álláspontunk szerint, mivel a fórum biztosítása az EFOP-3.1.6-ban már elvárt, itt a 4.1.6-ban ne szerepeljen duplikációként.

 

15.) A 3.8. Fenntartási kötelezettség c. alfejezet ötödik pontja alapján a támogatást igénylő a projekt fizikai befejezése után adatszolgáltatásra kötelezett a szakmapolitikai szereplők számára. Észrevételeink:

  • Támogatást igénylőnek eleve kötelező fenntartási jelentéseket készítenie a fenntartási időszakban, rendszeresen, amelyet a Támogató eleve ellenőriz és jóváhagy. A megvalósítási és a fenntartási időszakban, a meglévő beszámolókon és fenntartási jelentéseken túlmenő beszámoltatás indokolatlanul növeli a támogatást igénylő adminisztratív terheit, és szembemegy a kormányzati szinten támogatott bürkorácia-csökkentéssel.

  • Kérdés továbbá, hogy pontosan miről számoltatja be a Támogató a támogatást igénylőt a fenntartási időszakban? A jelen fejezetben négy dolgot írtak elő a fenntartási időszakra: a felújított intézmény köznevelési hasznosítását, legalább egy kapcsolattartásra szolgáló fórum biztosítását, fenntartási jelentések benyújtását és a dokumentumok elkülönített nyilvántartását. Ezek teljesülésén túlmenően Támogató miről kíván a projekt kapcsán beszámolót kérni?

 

16.) A 4.1. alfejezetet javasoljuk számozással tagolni, hogy egyértelműen kiderüljön, mely feltételeknek kell megfelelni. A GFO kód-beli elvárás az 1.), "A fejlesztés..." c. rész a 2.) pont, és így tovább.

 

17.) A 4.4.2. Kiválasztási kritériumok - 3. Tartalmi értékelési szempontok c. rész 5. Fenntarthatósági szempontok 4.3. pontja nem releváns, egyrészt, mivel csak a TSZ kötéshez indokolt a likviditási terv bekérése, másrészt, mivel (az EFOP-3.1.6-16-hoz hasonlóan) csak a 300 millió Ft feletti összegű projektek esetén indokolt likviditási terv készítése egyáltalán. Emiatt javasoljuk a 4.3. értékelési szempont törlését.

 

18.) A 4.4.2. Kiválasztási kritériumok - 3. Tartalmi értékelési szempontok c. rész 5. Fenntarthatósági szempontok 5.3. értékelési szempontja nem releváns, hiszen pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó előírás sem a felhívásban, sem az MT sablonban nincs, és nem is kell sem CBA elemzést, sem ehhez hasonlót készíteni. Így ez az értékelési szempont nem releváns és törlendő, vagy pedig a "nem releváns" választása esetén is járjon az 1 pont a támogatást igénylőnek.

 

19.) Az 5.3. A támogatás mértéke, összege a) pont szerint az igényelhető vissza nem térítendő támogatás maximális összege 4 milliárd Ft, miközben az 1.2. pont szerint a rendelkezésre álló forrás 5 milliárd Ft. Ez, az egy támogatási kérelem maximális igényelhető támogatási összege, egyértelműen úgy került meghatározásra, hogy a sok feladatellátási hellyel rendelkező állami intézményfenntartó kirívóan magas támogatási összeget nyerhessen el (hiszen az ő esetében indokolt ilyen magas összeg elnyerése), míg a nem állami (civil, és egyházi) fenntartók kirívóan alacsony támogatásban részesülhessenek csak. Ez indokolatlan, és diszkriminatív. A közhiteles köznevelési adatbázisban szereplő információk alapján egyértelmű, hogy a civil és egyházi fenntartók jellemzően csak egy intézményt működtetnek. A nem állami intézményfenntartók sok esetben színvonalasabb szolgáltatásokat tartanak fenn, mint az állam. Javasoljuk az egy támogatási kérelemre igényelhető támogatási összeget 2 milliárd Ft-ban maximalizálni. Az egy intézményre igényelhető maximális 500 millió Ft-ot javasoljuk megtartani.

 

 

Kérjük észrevételeink szíves jóváhagyását, és átvezetését a végleges felhívásban.

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által fenntartott Napraforgó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelés-Oktatást végző Iskola nevében,

Tisztelettel,

Nagy Péter / Tender Európa Kft.

 


Miklós Kata

2016-12-09 21:39:00

Felhívással kapcsolatos észrevétel

 

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége véleménye:

 

Az EFOP 4.1.6. felhívás céljával, miszerint olyan projektek indítása szükséges, melyek csökkentik a korai iskolaelhagyást és előmozdítják a minőségi oktatáshoz való jogot, Szövetségünk egyért. A MEOSZ azonban nem tudja támogatni azt a koncepciót, amely a fejlesztő nevelés-oktatást fenn szeretné tartani, sőt fejleszteni kívánja.

 

 

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 15. § (2)-(3) bekezdése értelmében:

 

 

 

„(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában

 

a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,

 

b) otthoni ellátás keretében,

 

c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

 

(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét.(…) A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.”

 

 

 

A fejlesztő nevelés-oktatás Szövetségünk szerint az Alaptörvény XI. cikkében foglalt művelődéshez és oktatáshoz való alapjog sérelmét idézi elő és nem felel meg a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (a továbbiakban: CRPD) oktatásról szóló 24. cikkének és a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága 2016. augusztus 26-án elfogadott 4. számú Általános Kommentárjában (Article 24: Right to inclusive education) foglaltaknak. Véleményünk szerint

 

-          a fejlesztő nevelés-oktatás a „súlyos és halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeket” kizárja a köznevelés főáramából;

 

-          az EFOP 4.1.6. felhívás azzal, hogy a fejlesztő nevelés-oktatás továbbfejlesztését lehetővé teszi, erősíti az érintett gyermekek szegregációját;

 

-          a hatályos magyar jogi szabályozásnak és az EFOP 4.1.6. felhívásnak is a CRPD szerinti inkluzív oktatás megvalósítását kell elősegítenie, előírnia.

 

 

 

2. A MEOSZ nagyon fontosnak tartja, hogy minden gyerek méltó körülmények között tanuljon. Különösen fontos, hogy a már létező intézmények megfeleljenek a törvényben előírt feltételeknek. Ezért nagyon lényeges és üdvözlendő, hogy forrást allokálnak a fogyatékos gyermekek oktatását ellátó szolgáltató rendszerekre. Kiemelten prioritás az intézmények teljeskörű akadálymentesítése, ezért a pályázatban előnyt kell élvezzenek azok a beruházások, amelyek az intézmények akadálymentesítését pótolják.

 

Aggályosnak tartjuk azonban, hogy a pályázat elsősorban a meglévő épületek fejlesztését támogatja, és új telephelyen való létesítést, építkezés nem megvalósítható. A 4.1.6. (beruházási konstrukció) leírása szerint, a 3.1. pontban foglaltak alapján csak az adott feladatellátási hely fejleszthető, az pedig a meglévő feladatellátási hely(ek)et jelenti. Ugyanezt erősíti meg a felhívás 3.4. pontja is. Pedig az SNI-s gyerekek inklúzív ellátáshoz elengedhetetlen, hogy a fejlesztések a többségi iskolákat is érintsék. A már meglévő épületek felújításának nem lesz inklúziós hatása. Ugyanilyen fontos lenne, hogy szolgáltatásokat telepítsünk az ellátatlan helyekre, ahonnan a gyerekek órákat utaznak sérülésspecifikus ellátásuk érdekében. Jelen feltételek mellett ezt a problémát a pályázat nem fogja orvosolni.

 


Siposné Hamza Krisztina

2016-12-09 13:29:47

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Kiírók!

A Magyarországi Református Egyház a kiírás tervezetéhez az alábbi észrevételeket teszi:

Célcsoportnak kizárólag a fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket tekinti. Van azonban a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeknek egy olyan szűk csoportja, akikre a 32/2012. EMMI Rendelet (3. melléklet) szerinti jogszabályi definíció ugyanúgy érvényes: („A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet.” ) azonban tanulási képességeik szerint tankötelezettségüket megfelelő köznevelési intézmény megléte esetén értelmileg vagy tanulásban akadályozottak tanterve szerint tudnák teljesíteni. Az ő számukra a jelenlegi iskolarendszer még inkább kirekesztő, az oktatáshoz való hozzáférésük egyáltalán nem megoldott, megfelelő iskolarendszer híján csak Budapesten (Csillagház EGYMI) vagy Sályban (Mozgásjavító Általános Iskola) tudják teljesíteni mindennapos iskolábajárással tankötelezettségüket, az ország egyéb településén élve, magántanulói jogviszonyba kényszerülnek, vagy kontraszelektálódnak a képességeiknek nem megfelelő fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolába. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatási rendszerből kiszorult ezen nagyon kis létszámú csoport köznevelési hozzáférését is segítsék jelen pályázati kiírások, melyhez a célcsoport további specifikálása szükséges, azaz a súlyosan halmozottan fogyatékos fejlesztő nevelés-oktatásban és egyéb gyógypedagógiai oktatásban résztvevő tanuló.

További észrevételek:

  •  A projekt elszámolható költségei között a fajlagos költségeivel kapcsolatban az alábbi észrevételünk van:
    • A védettséget élvező vagy védettséget nem élvező, de annak megfelelően szigorú felújítási előírásokkal rendelkező (pl. neves tervező által tervezett 100 éves téglaépület) épület esetén a felújításra, korszerűsítésre szánt 180.000 Ft/ bruttó m2 korlát túl alacsony.  Kérjük ennek a fajlagos összegnek az újra gondolását és bizonyos esetben magasabb összegű korlát állítását.
    • Az új épület építése esetén elszámolható bruttó 280.000 Ft/m2 összeg emelését, vagy külön elszámolhatóság biztosítását kérjük abban az esetben, ha az építendő épület több szinttel rendelkezik és az épületnek a célcsoport specifikumainak megfelelően akadálymentes, tűzvédelmi előírásoknak megfelelő, folyamatos áramforrást biztosító liftet is kell biztosítania. Kérjük ezen 280.000 Ft/m2 maximált összeg felülvizsgálatát általánosságban is, az akadálymentességi kritériumoknak való fokozott megfelelőség többletköltségei miatt.
  • Véleményünk szerint egy infrastrukturális beruházási projekt esetében indokolatlan a projekt teljes ideje alatt heti 40 órában szakmai vezetőt alkalmazni, hiszen ilyen mértékű folyamatos szakmai munkát igénylő tevékenység csak a kísérő (3.1.6.) pályázatban jelenik meg. Jelentős és indokolatlan bér kiáramlást jelent, mely a beruházástól és a hozzá kapcsolódó egyéb szakmai feladatoktól vonja el a forrásokat. Javasoljuk tehát opcionálissá tenni a szakmai vezető óraszámának 20 vagy 40 órában történő alkalmazását

 

Köszönettel,

Magyarországi Református Egyház