A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. december 4. éjfélig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Egyéb észrevételek
A vélemények rögzítésére 2016-12-04 23:45 -ig volt lehetőség.

Szarka László

2016-12-04 21:53:06

Egyéb észrevételek

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség észrevételei a GINOP-8.4.1/A-16 társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan

100./2016 MÉASZ

A MÉASZ tagjai fontosnak és aktuálisnak tartják a kiírás megjelentetését.

Visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások kapcsolata

Korábbi javaslatainkban többször is megfogalmaztuk, hogy a magas energiahatékonyságot elérő, vagy azt megcélzó lakóépületek kiegészítő forrásban részesülhessenek, méghozzá vissza nem térítendő formában. Véleményünket fenntartva kérjük, egyben javasoljuk, hogy a jelen kiírás mellett álljon rendelkezésre vissza-nem térítendő támogatási forrás, amellyel a magasabb energiahatékonyságot elérő beruházás pluszköltségei (a mindenkori átlaghoz képest) fedezhetőek. A magas energiahatékonyságot megcélzó korszerűsítésekre beállítandó vissza nem térítendő forrásokra kézenfekvő megoldást jelenthetnek a CO2 kvótabevételek.

  • Vissza nem térítendő támogatásra nézve a nemsokára hatályba lépő "közel nulla" és a feletti energiaszintű korszerűsítés az, amelyet támogatni érdemes.

  • Javasoljuk, hogy az összes lakossági épületenergetikai korszerűsítést tartalmazó forrásra álljon rendelkezésre egy összehangolt szerkezetben elérhető konstrukció.

 

Kommunikáció erősítése

  • A hitelkonstrukció meghirdetésével párhuzamosan alapvetőnek tartjuk a lakossági tájékoztatás erősítésétaz elérhető energetikai szintekre nézve,

  • továbbá a konkrét megvalósítási példákat kérünk széles körben elérhetővé tenni.

Az önerő formái

  • Tekintettel arra, hogy több városban az önkormányzatok támogatásokat nyújtanak a lakossági energiahatékonysági rekonstrukciókhoz, kérjük, hogy a hitelhez önkormányzati vagy egyéb külső (vissza nem térítendő) támogatást önrészként el lehessen számolni.

  • Továbbá, az önerőnél nehezen értelmezhető: „Az önerőbe a lakás-előtakarékossági számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítási összeg bizonyos esetekben beszámításra kerülhet.” - kérjük ezt pontosítani; elsősorban a beszámítást egyértelműen elfogadni.

 

A hitelforrás nagyságrendje

  • A jelenlegi forrás nagyságánál legalább kétszer nagyobb forrásra lenne szükség ahhoz, hogy a 2020-as vállalások teljesítéséhez érdemben közelebb lehessen jutni.

  • A 2020-as 154 petajoule-os végsőenergia megtakarítási előírásnak e hitelkonstrukcióval csak kisebb részét lehetne teljesíteni, ezért kérjük, hogy a keretösszeg nagyságrendi megemelését (számolva egy mellé beállításra kerülő vissza nem térítendő kerettel is).

A hitelkonstrukció időbeli kiterjesztése - kiszámíthatóság

A makrogazdasági helyzet, a költségvetés elmúlt 15 évben nem látott kedvező helyzete és az infláció szinte teljes hiánya ideális feltételek teremt egy hosszú távon kiszámítható és vállalható hitelprogramnak.

Számításuk szerint a lakóépület-állományban lévő energiamegtakarítási lehetőség jelentősen meghaladja a 2020-as határidejű végsőenergia-felhasználási vállalásokat, miközben ezekre jelentős és tartósan fennálló lakossági igény van.

  • Így a hosszú távú tervezhetőség érdekében indokolt a hitelkonstrukció időbeli kiterjesztése, az összeg felemelésével párhuzamosan.

 

Intézkedés területi fókusza

  • Sajnálatos, hogy a közép-magyarországi régiót kizárják. Energiapazarlásban ez a régió sincs hátrébb. Ezért kérjük és javasoljuk, hogy a konstrukció legyen elérhető e régióra is.

 

A fókusz kerüljön kizárólag az életvitelszerűen lakott lakóépületekre

  • Az életvitelszerűen nem lakott hétvégi házak, nyaralók energetikai korszerűsítését nem javasoljuk, mert a lakóingatlanok legalább kétharmada felújítandó energetikai szempontból. Egy felülről korlátos hitelkeret esetén az életvitelszerűen lakott lakóépületekre szükséges fókuszálni. Emellett, a hétvégi nyaralók és üdülőkre számtalan piaci forrás közül lehet választani, az alacsony kamatkörnyezet miatt igen kedvező kamat költségszinten.

 

A jelzálog kérdése:

A jelzálog érthetőnek látszó, de megfontolandó feltétel, mivel

  • A 2009-2010-es jelzáloghitel-válsága erősen rányomta bélyegét a lakossági piacra, amelynek hatása véleményünk szerint máig érezhető.

  • A jelzáloghitel mindig értékbecslést is igényel, amelynek banki költsége közjegyzői okirattal együtt aránytalanul magas lenne a jellemző átlagos hitelösszegekhez, miközben egy korszerűsítés összegét tekintve nem hasonlítható az új/használt lakások megvásárlásához.

Ez a két tényező az érdeklődést erősen visszavetheti. Ezért megfontolásra javasoljuk a hitelösszeget egy meghatározott értékéig jelzálog-mentesen adni, és helyette más típusú pénzügyi biztosítékot megfogalmazni, amelyre egy állam által nyújtott hitel esetén kézenfekvő lehetőség van.

A határt véleményünk szerint az átlagos alapterületű családi házas szegmensre szabva, egy már elvégzett részfelújítás összegével csökkentett nagyságrend mentén lehetne megfogalmazni, amely 2-2,5M forint közé tehető.

 

Utófinanszírozás helyett kereskedelmi banki gyakorlat

A korszerűsítési projektek megfinanszírozása - amennyiben nincs éppen lejáró LTP-megtakarítás (ez azonban a hitelfelvételt értelmetlenné teheti) - csak a piacról lehetséges. Ez indokolatlanul szűkítené az igénybevevői kört. Ezért kérjük és javasoljuk a hitelösszeg kihelyezését a kereskedelmi banki gyakorlat szerint (odaítélést követően), amely szükségtelenné teszi az előfinanszírozást.

 

Hitel minimum összege: 500.000 forint

Egy átlagos alapterületű házgyári lakás (vagy nagy társasházi) lakás rekonstrukció 1,3M forint körüli összegből kivitelezhető lakásonként és ebből az egyik legnagyobb tétel az nyílászáró-csere, amely magántulajdonnak számít. Így a közös felújítás esetén a lakásonkénti hitelösszeg (házon belüli önrésszel) egyértelműen 1M forint alatti. Kérjük, hogy a legkisebb hitelösszeg legyen 500.000 forint.

 

Az energetikai megfelelőség és annak ellenőrzése

Azt nem tartjuk megfelelőnek, hogy a korszerűsítés utáni energetikai teljesítményre nincsen előírás.  A TNM 7/2006. rendelet 5. melléklete szerinti energetikai teljesítmény elérését fontosnak tartjuk, amely uniós támogatás esetén ez az előírás is - ezért szükséges ezen követelmény figyelembe vétele.

Ezért javaslatunk, hogy olyan projektek kerüljenek finanszírozásra, amelyeknél egy részfelújítással, vagy egy komplex felújítással elérhető a jelenlegi új lakóépület építés során minimálisan elvárt, "átlagosnak" tekintett, CC energetikai szint (= költségoptimalizált energetikai szint, a TNM 5. melléklet szerinti állapot).

  • Ezzel együtt szükségesnek tartjuk a megvalósult beruházások műszaki ellenőrzését.

    • Egyetértünk azzal, hogy a beruházások megvalósulása után is készüljön energetikai tanúsítvány.

    Megvalósítás: előkészítés és kivitelezés

    • A projekt előkészítésébe energetikai tanúsító bevonásával a tanúsítvány mellett készüljön el egy energetikai számítás, az egyes anyagok és megoldások teljesítmény jellemzőit tartalmazó műszaki dokumentáció.

    • Épületen lévő, megújuló alapú áramtermelő esetén életbiztonsági okból indokoltnak tartjuk villamos tervező bevonását.

    • Költségvetés az egyes anyagokra és munkalépésekre.

    • A kivitelezés során a beruházó nevére és a lakóingatlan helyrajzi számára szóló ÁFA-s számlát szükséges kérni:

      • a beépített anyagokról és termékekről,

      • munkadíjról,

      • a szükséges műszaki auditról és tervezés költségéről.

    • A kivitelező rendelkezzen kamarai regisztrációval.

    • A jó minőségű rekonstrukciók érdekében csak olyan minősített építőanyag és építési termék legyen használható, amiért a gyártó érvényes teljesítmény nyilatkozattal felelősséget vállal - ezzel és a körültekintő kivitelezéssel elkerülhetőek a nem-megfelelőségből eredő kivitelezési hibák; a beruházói csalódások.

    • A fotovoltaikus áramtermelő berendezésekre is fontosnak tartjuk a teljesítmény-nyilatkozat bemutatását.

     

    Az elért megtakarítás mérése

    Az elért megtakarítás mérését fontosnak tartjuk, mert

    • a megtakarítás mérése segíti a hitelcél ellenőrzését, továbbá

    • lehetővé teszi Magyarország energiahatékonysági vállalásai teljesülésének folyamatos monitoringját.

    Ezért az energiatanúsítvány mellett a távmérés általános bevezetését javasoljuk megfontolásra, amelynek beruházási költsége az energetikai beruházási értékének 0.3-0.7%-a. Ez képes kielégíteni a GINOP szerinti "nyilvánosság biztosításának költségei"-t.

    További kérdések esetén állunk rendelkezésre.

    Tisztelettel:

    Szarka László

    MÉASZ ügyvezető

    Budapest, 2016.12.04.


    Tompa Sándor

    2016-12-04 18:49:25

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Pályázatkiirók!

     

    A ginop-841-a-16 pályázati felhíváshoz az alábbi kérdéseket/javaslatokat teszem:

    1. a hitelfelvétel nyomán jelzálog-bejegyzés szükséges: az MFB elfogadja-e, hogy a felújitandó lakások/házak döntő részén már van valamilyen jelzálog bejegyzés más bankok részéről. Egyeztetnek-e a bankok képviselőivel az MFB hitel jelzálog-bejegyzéséről, a bejegyzések sorrendjéről?

    2. idén nyáron irták ki az Otthon Melege pályázatot hasonló témában, amelynek most folyik a hiánypótlása. Kérdésem, lehetséges lesz-e az MFB hitellel kiváltani a nyertes pályázók számára az Otthon Melege pályázatban vállalt/megkövetelt önrészt?

    Véleményem szerint ennek lehetőségével sok pályázat megvalósítását segíthetné az Állam.

    3. Az MFB hitelprogram min. 10% önrészt ir elő. A pályázó saját illetve családja munkáját valamilyen mértékben elfogadják-e önrészként? (megjegyzem, az un. kockaházak, melyeket a kommunikációban emlegetnek, nagyrészt a 60-70-es években kalákában épültek)

     

    Tisztelettel,

     

    dr. Tompa Sándor


    Juhász Gábor Péter

    2016-12-04 17:03:08

    Egyéb észrevételek

    11-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Kölcsön felhasználása, elszámolható költségek köre – nyilvánosság biztosításának költségei

    A tervezetben a hivatkozott fejezett iv. pontjában szerepel a nyilvánosság biztosításának költségei. Kérjük részletezni, hogy ebben a költségnemben pontosan milyen költségek számolhatók el? Esetleg kapcsolódik a hitelhez olyan kötelező közlés, vagy szolgáltatás igénybe vétele, amely költségekkel jár és itt számolandó el (pl. kötelező facebook post vagy hirdetőtábla az ingatlanon?)

    12-J Módosítási javaslat

    Kölcsön felhasználása, elszámolható költségek köre - felépítmények

    A tervezetben a hivatkozott fejezet v. pontjában szerepel, hogy a kivitelezési munkákhoz elengedhetetlen egyéb költségek is elszámolhatók.

    Javasoljuk, hogy itt külön nevezzék meg a berendezések és vagy azok részegységeinek telepítését szolgáló, egyéb funkcióval is rendelkező felépítmények kivitelezését is.

    Indoklás: Napelemes, napkollektoros projektek esetén gyakran nem biztosítható az ideális, vagy egyáltalán hatékony működést biztosító tájolású tetőfelület. Ilyenkor szabadon álló telepítést alkalmazunk, azonban az gyakran zöldterületeket, vagy másra hasznosítható – pl. gépkocsi parkoló - területeket vesznek el az ingatlanokból. Nem is beszélve a földre telepített rendszerek kedvezőtlen megjelenéséről, illetve a gyakori árnyékolási problémákról. Kézenfekvő ilyenkor a két (vagy több) funkciót egyesíteni (pl. napelemes autóbeálló, amely akár elektromos autó töltésére is alkalmas egy töltőpont segítségével) amely által a napelem vagy napkollektor is több energiát termel, mert a magasabb fekvés miatt kevesebb árnyék vetül rá. Itt akár az is elképzelhető, hogy a felépített szerkezet nem kapcsolódik közvetlenül a házhoz, de az ingatlanon belül van, és mégis az ott élők energiafogyasztását optimalizálja.

    13-J Módosítási javaslat

    Kölcsön felhasználása, elszámolható költségek köre – maximális mérték, előkészítés

    A tervezetben a hivatkozott fejezet tartalmaz egy táblázatot, amelyben az összes előkészítési munkák maximális díját az összes költség 5%-ában határozzák meg.

    Javasoljuk, hogy itt vegyék külön a különböző szakhatósági díjakat a tervezési (mind engedélyezési mind kivitelezési tervezési) díjaktól. A szakhatósági díjakat pedig szakhatóságonként elkülönítve javasoljuk megállapítani. Tehát például: előkészítés, tervezés, hatástanulmány, műszaki kivitelezési tervek: 4%, szakhatósági engedélyezési eljárások díjai (szakhatóságonként): 1-1%, szakhatósági átvételi eljárások díjai (szakhatóságonként) 1-1%

    Indoklás: Gázkazán csere esetén a beruházási költség nagy részét a különböző szakhatóságok eljárási és ellenőrzési díjai teszik ki. Ez a hányad a többi beruházási célhoz képest azért magasabb, mert itt több hatóság is érintett az eljárásban (gázművek, kéményseprők), míg például a levegő-vizes hőszivattyús beruházásoknál ilyen költség nincs.

    14-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Önerő – lakástakarékok felhasználása

    Kérjük, részletezni szíveskedjenek, hogy melyek azok a „bizonyos esetek”, amikor az ilyen jellegű megtakarítások felhasználhatók önerőként?

    15-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Önerő – vagyonbiztosítás elszámolása

    Helyesen feltételezzük, hogy kötelező a hitel mellé ingatlan biztosítással is rendelkezni? A biztosítás díja milyen mértékben használható önerőként? Pl. évre előre kifizetett díj, vagy a hitel futamidejére számított összes várható díj mértékét veszik figyelembe?

    16-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Futamidők/Törlesztés ütemezése – finanszírozás módja

    A futamidők és a törlesztés ütemezése bekezdések alapján nem tudjuk megítélni, hogy pontosan mikor történik a finanszírozás. Kérjük, adják meg, hogy a projektet előre finanszírozzák, vagy pedig utólag. Előfinanszírozás esetén milyen ütemekben történik a kifizetés?

    Megjegyzés: várhatóan sokkal többen igénybe tudják venni a terméket, ha a projektek hitel részét nem kell átmenetileg sem megfinanszírozniuk, csak az önerőt (mint például ingatlanvásárlás esetén)

    17-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Futamidők – megvalósulás határideje

    A projekt megvalósításánál nem kaphat hitelt az, aki befejezte a projektet. Részletfizetés esetén (enHome saját konstrukció) a fizikai és pénzügyileg befejezett állapotba bele kell-e érteni, ha az ügyfél 12 hónap alatt, részletekben fizeti ki a kivitelezés díját? Azaz ha a szerződéskötést követő 2 hónap múlva elkészül a munka – fizikai megvalósulás –, végszámlát kap az ügyfél, de azt egyenlő részletekben az azt követő 10 hónapban fizeti ki, akkor még felvehet hitelt a még be nem fizetett összegre?

    18-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Biztosítékok köre – jelzálog

    Jól értelmezzük, hogy – az óvadék lehetőségén kívül - csak tehermentes ingatlan esetén vehető fel a kölcsön? Esetleg van arra lehetőség, hogy második rangsorban jegyezzék be a jelzálogot az ingatlanra? Ha igen, melyek ennek feltételei?

    19-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Biztosítékok köre – óvadék

    Lakossági hitelkérelmezők esetében milyen pénzügyi eszközöket tekintenek 100%-os értékű óvadéknak?

    20-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Indikátorok – szakmai elvárás az adatszolgáltatóval szemben?

    A hivatkozott fejezetben felsorolt adatszolgáltatásokat nyújtó személlyel kapcsolatban van-e bármilyen szakmai feltétel? Pl. csak épületenergetikus lehet, vagy maga az ügyfél is elvégezheti a szükséges számításokat és szolgáltathat adatot?

    21-J Módosítási javaslat

    Egyéb feltételek – egy darab tanúsítvány

    Véleményünk szerint a tervezett beruházás energiamegtakarítása a meglévő állapot tanúsítványából nem állapítható meg, ezért javasoljuk két darab, azonos tanúsító által készített tanúsítvány alkalmazását (hasonlóan az Otthon Melege pályázatokhoz: jelenlegi állapot + jövőbeli állapot).

    Indoklás: Amennyiben az energetikai tanúsítvány javaslatában található műszaki tartalmat és a hozzá tartozó új besorolást kívánják felhasználni, a következő problémák merülhetnek fel. (1) Egyes esetekben nem szükséges javaslatot adni, tehát ez esetben kötelezővé kell tenni a javaslatadást. (2) Majdnem minden esetben a javaslat a tanúsító személyes véleményét tükrözi, viszont más műszaki megoldásokkal is elérhető azonos megtakarítás, amelyre vonatkozólag így nincs alátámasztó dokumentum. (3) Végül pedig előfordulhat, hogy nem tökéletesen azonos a műszaki tartalom a javaslatban foglaltakkal, ezért szintén újabb tanúsítvány készítése szükséges.

    Mivel új tanúsítvány készítése az esetek nagy részében szükségessé válik, problémát okozhat az eltérő tanúsítók által készített számítások összehasonlítása. A pontos műszaki háttér részletezése nélkül röviden itt arról van szó, hogy a TNM rendelet lehetőséget nyújt egyszerűsített és részletes számítások, illetve ezek kombinációjának alkalmazására, emiatt sokszor eltérések tapasztalhatók akár ugyanazon ingatlanra vonatkozó különböző tanúsítványok esetén is. Emiatt mindenképp javasoljuk, hogy azonos tanúsító által készített tanúsítványokat vegyenek figyelembe.

    Könnyítésként a 180 napnál nem régebbi meglévő állapotra vonatkozó tanúsítvány figyelembe vehető, abban az esetben, ha az új tanúsítványt ugyanaz a tanúsító, ugyanazzal a számítási módszerrel végzi el.

    22-K Kérdés és/vagy értelmezésbeli észrevétel

    Indikátorok – rangsorolás?

    Szeretnénk érdeklődni, hogy az energetikai megtakarítás, vagy az indikátorokban megjelölt célértékek, illetve az igényelt kölcsönösszeg alapján felállításra kerül-e valamilyen rangsorolás az igények között, vagy azokat – a feltételrendszernek történő megfelelés után –beérkezési (hitelbírálati) sorrendben folyósítják?


    Csatári Attila

    2016-12-04 00:29:22

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt  Hatóság!

    A devizahitelek forintosítása következtében az ingatlanok  értékéhez viszonyítva jelentősen megnőtt az azokon fennálló tartozás (most sem felelnek meg a hitelfedezeti arányokról szóló 32/2014 (IX.10) MNB rendeletnek).

    Javaslom, ne kerüljön figyelembe vételre a hitelfedezeti és arányok és a jövedelemarányos törlesztő részlet.

    ill. ha szükséges, a beruházás értékével növelten, várható piaci/hitelbiztosítéki/fedezeti érték számítsák a hitelfedezeti arányt.

    Indoklás:

    - a beruházás által növekszik az ingatlan piaci értéke így a hitelfedezeti arány is,

    -a beruházás által megvalósuló rezsicsökkenés a törlesztésre fordítható jövedelmet növeli,

    -a hitelfedezeti arányok megtartásával a beruházásra leginkább rászorulók esnek el az így megvalósítható „rezsicsökkentéstől”!

     

    Üdvözlettel:

    Csatári Attila

     


    Magyar Energiahatékonysági Intézet

    2016-12-02 10:16:25

    Egyéb észrevételek

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) partnerei közreműködésével összeállította szakmai álláspontját a Magyar Fejlesztési Bank szakemberei által kidolgozott és 2016 novemberében társadalmi vitára bocsátott kamattámogatott lakossági energetikai korszerűsítéseket ösztönző hiteltermék-tervezet kapcsán. Javaslataink az alábbiakban olvashatók.

    I.A tervezett hiteltermékkel kapcsolatos általános észrevételek

     I.1. Vissza nem térítendő támogatások biztosítása

    Szakmai álláspontunk szerint nem helyes, hogy a Kormány meg akarja szüntetni a vissza nem térítendő (VNT) támogatásokat a lakossági energiahatékonysági beruházások tekintetében.  A VNT-forrásokat a visszatérítendő (VT) forrásokkal egységes szerkezetben lenne helyes a lakosság számára elérhetővé tenni. A VNT források megőrzése:

    • csökkenthetné a fekete-gazdaságot, hisz a VNT-vel fedezhető lenne a legális felújításoknál többlet-költségként jelentkező ÁFA;
    • segíthetne az önerő előteremtésében;
    • ösztönözhetné a hatékonyabb felújításokat, oly módon, hogy a magasabb megtakarítási arányhoz több VNT járna;
    • biztosíthatná a beruházások tényleges megvalósulását (pl úgy, hogy a VNT összeget a felújítás ellenőrzése után a törlesztendő hitelösszegből vonják le.)

    A VNT-t bizonyos mértékig helyettesítő megoldás lehetne ÁFA-kedvezmény, ÁFA-visszatérítés biztosítása.

    Javalat: kiegészítendő vissza nem térítendő források biztosítása (pl. kvótabevételek, ÁFA-visszatérítés)

    I.2. Támogatási rendszerek harmonizálása

    Ma a felújítani kívánó tulajdonosok számára állami forrást jelent az LTP-rendszer, illetve kisebb mértékben az Otthon Melege Program.  Hiába jóval kisebb az Otthon Melege, mint a tervezett hitelrendszer, létezése a tulajdonosokban azt a benyomást kelti, hogy mégis van VNT-alapú állami támogatás, és ezért indokolt arra pályázni, illetve azt kivárni.  Az LTP nagy előnye pedig, hogy nincsenek energetikai követelmények. 

    Javaslat: Mindezek alapján nagyon fontos lenne ezeket a létező programokat egyetlen harmonizált szerkezetben kínálni az ügyfeleknek, megelőzendő a programok versengését.

    I.3. Keretösszeg emelése

    A 2014-2020 EU programozási ciklusban a lakosság számára egy kombinált, VNT és VT forrásokat is tartalmazó innovatív energiahatékonysági finanszírozási terméket kellett volna kialakítania a GINOP és KEHOP Irányító Hatóságoknak a 2015 februárjában elfogadott operatív programok alapján, melynek keretösszege meghaladta a 200 milliárd forintot. A VNT források átcsoportosításának indítványozásával nemcsak a VNT lábat vette ki az innovatív finanszírozási termék alól a Kormány, hanem egyben felezte a támogatási keretösszeget. Jelenleg a kiíró 21 853 lakás felújítását tűzte ki célindikátorként, valamint 2 PJ energiamegtakarítást, mely elenyésző a több százezres felújítási igénnyel és az energiahatékonysági irányelv által előírt 154 PJ halmozott végsőenergia-megtakarítási kötelezettséggel szemben.

    Javaslat: keretösszeg emelése (pl. kvótabevételekkel, GINOP VT források átcsoportosításával, EIB vagy EBRD hitelekkel)

     

    II.A tervezett hiteltermékkel kapcsolatos pénzügytechnikai észrevételek

     

    II.1. Biztosítékok

    Nem javasoljuk a jelzálog-követelmény vagy óvadék nyújtási kötelezettség bevezetését, mert:

    • az ügyfeleket elriasztja,
    • költséges létrehozni, és
    • a bank számára is költséges annak érvényesítése. 

    Az energiahatékonysági felújításokra fordított összeg az ingatlan értékéhez képest jellemzően elenyésző. Azt elvárni, hogy energiahatékonysági beruházások elvégzése érdekében a tulajdonosok az ingatlant jelzáloggal terheljék meg kontraproduktív, a hitelfelvétellel szemben ható tényező. Külön gond a már jelzáloggal terhelt ingalanok esetén ennek érvényesíthetősége.

    Javaslat: jelzálog-, óvadéknyújtási kötelezettség eltörlése. Alternatív megoldás lehet kisebb hitelösszeg esetén (pl. 2 millió forintig) a jelzálognyújtási-kötelezettség eltörlése.

    II.2. Előfinanszírozás

    Az anyag nyitott kérdésként kezeli a finanszírozás formáját.  A MEHI mindenképp az előfinanszírozást támogatja. Az utófinanszírozás nagyon leszűkíti a hitelfelvevők körét, hiszen csak azok tudnák felvenni, akik akár évekre képesek nélkülözni néhány millió forintot, vagy fel tudnak venni kölcsönt a bankból.

    Javaslat: Előfinanszírozás lehetőségének biztosítása.

    II.3. Kölcsönnyújtásból kizártak köre

    A tervezet szerint nem nyújtható kölcsön a „potenciálisan nem életképes projekt finanszírozására”.

    Kérjük a megfogalmazás pontosítását: ez akár ellentétes hatású is lehet a korábbi és a várható állami rezsicsökkentő intézkedésekkel, hiszen a szubvencionált fosszilis energiaköltségek egyetemes fogyasztók esetében az energetikai beruházások megtérülési idejét kitolták!

    II.4. Támogatott ingatlanok köre

    A tervezet engedi hétvégi ház, üdülőház hitelfelvételét, mely a MEHI szakmai álláspontja szerint nem indokolt. Magyarországon a lakóingatlanok 2/3-a energetikai felújításra szorul, ezért támogatni csak az életvitelszerűen használt, lakott lakóépületek és lakások épületenergetikai korszerűsítését indokolt.

    II.5. Hitelbírálati folyamat, műszaki tartalom és kivitelezés minőségének ellenőrzése

    A tervezet nem ad arra iránymutatást, hogy hogy zajlik a hitelbírálati folyamat, milyen feltételeknek kell eleget tenni a kérelmezőknek.

    Az sem került kifejtésre, hogy a hitelbírálat során hogyan történik az energetikai-műszaki tartalom ellenőrzése, a 7/2006. TNM rendelet vonatkozó előírásai szerint.

    Javaslat: a teljes hitelbírálati/műszaki ellenőrzési folyamat részletes kidolgozása és bemutatása, ismételt társadalmi vitája.

     

    II.6. Hitelösszeg alsó határa

    A minimum 1 millió Ft kölcsönösszeg alsó határát 500 000 forintra javasoljuk leszállítani.

    Indoklás: Az egymásra épített, szakaszolt beruházások ellen hat, ha kisebb értékű beruházásokhoz (pl. kazáncsere) a kamattámogatott hitelterméket - a hitelösszeg magasabb alsó határa miatt - nem tudják igénybe venni.

     

    III. A tervezett hiteltermékkel kapcsolatos energetikai, műszaki észrevételek

    III.1. Energetikai követelményszint meghatározása

    Kiemelt problémának tarjuk, hogy az elérendő energetikai szinttel kapcsolatban semmilyen elvárást nem tartalmaz a tervezet, nincs utalás a 7/2006. TNM rendeletre, holott uniós forrásból származó bármilyen támogatás esetén energetikai beruházások esetén kötelező az 5. melléklet elvárásainak teljesítése.

    Javaslat: minden vonatkozó jogszabályi kötelezettség előírásainak követése.

    III.2. Műszaki, energetikai ellenőrzés beruházás után

    A termékleírás tartalmazza a végső kedvezményezettek beruházásai révén elérendő output indikátorokat, viszont azok ellenőrzésére vonatkozó előírásokat nem. Mindenképpen kidolgozandó az, hogy mely szerv ellenőrzi majd a megvalósulást, valóban azok a berendezések kerültek-e be, amik a pályázatban voltak.

    Támogatjuk az elgondolást, hogy a beruházások megvalósulása után is készüljön energetikai tanúsítvány.  Fontos lenne azonban, hogy ennek a tanúsítványnak tétje is legyen. Ha a tanúsítványból kiderül, hogy a megtakarítások nem érték el a kívánt szintet, akkor annak a hitelfelvevők irányába előre definiált pénzügyi szankciója legyen.

    Javaslat: Megvalósult beruházások műszaki ellenőrzésének kidolgozása; valós energia-megtakarítások ellenőrzése.

    III.3. Egyedi fűtésű lakás kialakítása

    Az 5. oldal B. 12 pont megfogalmazása pontosításra szorul. Egyedi fűtés kialakítása ugyanis az is, ha az egyedi fűtéses (pl. konvektoros lakást) alakítanak át hatékonyabb, jelentős energia-megtakarítással járó fűtésre.

    Javaslat: az energiamegtakarítással járó egyedi fűtés kialakításának támogatása.

    III.4. Végezhető korszerűsítési tevékenységek köre

    A) 4. i. /5.i / 6.i alpont megfogalmazása félrevezető és a jogalkotó szándékával ellentétes, mert azt sugallja, hogy „nem kondenzációs” készülékek / kazánok is felszerelhetők. A 813/ 2013 EU rendelet ételmében  2016.07.01-től csak kondenzációs helyezhetők üzembe Magyarországon.

    Javaslat: a pontos jogszabályi hivatkozások megjelölése a hitelkiírásban.

    B) b.1. alpont: évek óta létezik Magyarországon a Környezetbarát Termék Védjegy. Javasoljuk, hogy a védjegyet viselő termékek legyenek előnyben részesítve.

    C) Javasoljuk, hogy természetes személyek esetén is  tegyék támogatható tevékenységgé a megújuló energiás korszerűsítést társasházi, lakásszövetkezeti lakásoknál, amennyiben ez műszakilag kivitelezhető.

    D) Világítási rendszer korszerűsítést, fényforrások cseréjét természetes személyek esetén nem szükséges/indokolt támogatni, hiszen annak megtérülési ideje ösztönzők nélkül is minimális.


    Sebők Adrián

    2016-11-30 19:38:17

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A hitelprogram tervezetével kapcsolatban az alábbi észrevételem van:

    A kölcsönfelvevők körének meghatározása esetén mind a Társasházak, mind a Lakásszövetkezeti épületek esetében feltétel, hogy az ingatlanok 70%-a természetes személy tulajdonában legyen.

  • Javaslom kiegészíteni a feltételt oly módon, hogy az ingatlanok lehessenek vállalkozás tulajdonában is, mivel Vállalkozás jogosult a program keretében de minimis támogatásra. 
  • Szintén a fenti feltételt javaslom kiegészíteni akként, hogy esetleges magas számú Önkormányzati tulajdon ne lehetetlenítse el a hitelfelvételt.
  •  Tisztelettel,

    Sebők Adrián


    Haluszka-Csernai Kinga

    2016-11-30 13:59:39

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    Észrevételem, hogy a hiteltájékoztató kizárja a Közép-magyarországi régióban megvalósítható épületek energetikai korszerűsítését, miközben ebben a régióban is számos olyan település van, ahol régi építésű, energetikai szempontból elavult ingatlanok vannak és ahol ugyanolyan jelentőségű lenne ezek energetikai korszerűsítése, mint a többi régióban, amit a felhívás lehetővé tesz.

    Javaslatom, hogy a Közép-magyarországi régióban is legyen lehetőség a hitelt igénybe venni.

    Üdvözlettel:


    Rabóci Zsolt

    2016-11-29 21:37:49

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" tervezetéhez szeretnék további javaslattal szolgálni.

    Az előttem már hozzászóló Ambrus és Bóka Urak észrevételével teljesen egyet értek. Javaslom továbbá és kérem a következő szempontok szerint is vizsgálni a pályázati felhívást, hogy azok a pályázók se legyenek kizárva, akik:

    - jelenleg még csak építik az ingatlanjukat (magánszemélyként) és jelenleg még csak 30-50%-os készültségi fokkal rendelkeznek, azaz legalább szerkezetkész és tető alatt áll az ingatlan. Előfordulhat olyan eset, hogy az építtető a banki hiteltermékek extra költségterhei miatt nem gondolkodott további energiahatékonyabb megoldásokon. Például gyengébb szigetelésű nyílászárót rendel, kisebb hőszigetelést tesz az épület részeire, nem tervez hővisszanyerős szellőztetést, napkollektorral és napelemmel sem számol, egyszóval marad a hagyományos megoldásoknál, ahogy az eddigi évtizedekben is bevált szokás volt, mert csak arra elég a meglévő költségvetése.

    A folyamatban lévő építkezéseknél (természetesen a kivitelezések valóságtartalmának igazolása mellett) ezeket a beruházásokat a mostani pályázati lehetőséggel már most is, előre meg lehetne valósítani, nem pedig évekkel későbbre halasztani.

    Javaslom, hogy legalább a természetes személyek esetében, még az építés alatt álló ingatlanokra is terjesszék ki ezt a kiváló pályázási lehetőséget.

    További sikeres munkát kívánok!

    Tisztelettel:

    Rabóci Zsolt


    Zalka Levente

    2016-11-29 21:07:42

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel véglegesített kiírásában érdemes lenne konkretizálni a biztosítás körében szereplő jelzálogot.

    Mivel sok családnak egyébként is hitelből származik az energetikailag korszerűtlen otthona, ebből kifolyólag a pénzintézeti jelzálogbejegyzés után lehet nincs már lehetőség más bejegyzésére. A kiírásban egyértelműsíteni kéne azt, hogy más ingatlan bevonható-e biztosítékként. (Legalább a felújítás erejéig, mivel, lehet, hogy utána a házuk vagy lakásuk értéke nő annyival, hogy végül az adott ingatlan legyen maga a biztosíték.)

    Üdvözlettel:

    Zalka Levente


    Jónás Imre

    2016-11-29 15:26:31

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság !

    A GINOP-8.4.1/A-16 pályázat kiírásával kapcsolatban szeretnék néhány szakmai véleményt mondani:

    Csatlakozom a többi hozzászolóhoz, a hővisszanyerő szellőztető rendszer korszerűsítése mellett annak kiépítését is célszerű lenne támogatni.

    A hőleadók korszerűsítésénél célszerű lenne felsorolni, hogy mik vannak támogatva ( radiátor csere, klimakonvektor (fan-coil) , mennyezet beágyazott fütés/hűtés (vizes), padlófűtés (vizes).

    A hőtermelő korszerűsítésnél javasolnám a bivalens rendszer kiépítés felvételét is, mely kondenzációs kazán és levegő/víz hőszivattyú klasszikus együttese elterjedt egy meglévő épület esetében.

    Az energetikai tanúsítvány elkészítésénél az eredeti állapot hitelesítés megkötését az OÉNy rendszerben hiányolom, valamint azt, hogy kik jogosultak elkészíteni az E.Tanúsítványt.

    Ezen felül, egy megvalósított állapot szerinti hitelesített E-Tanúsítvány előírását célszerű lenne előírni, hiszen ez bizonyítja, hogy a kivitelezési munka valóban az előírt hőtechnikai korszerűsítésen esett át.

    Az üdülőknél és a hétvégi házak esetében a 176/2008.VI.30. rendelet korlátozást ír elő, mely szerint az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt pihenést szolgáló épület kiesik a rendelet hatálya alól, ezeknél az épületeknél az éves energia felhasználás és a megtakarítás számolás torz képet mutat, a kimutatott megtakarítások nem reálisak. Célszerű lenne itt megjegyezni, hogy a folyamatosan működő üdülőházakrsa vonatkozik. A hétvégi házak támogatását nem javaslom, hiszen ott számottevő primerenergia megtakarítása nem várható.

    Üdvözlettel:

    Jónás Imre

    Építész-Épületenergekitai Szakértő


    Borzák Ferenc

    2016-11-29 13:55:57

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    1.) Az a megkötés, mely természetes személyek esetében előírja, hogy

    "...a korszerűsítésre kerülő, lakóhelyként szolgáló ingatlan (rész)tulajdonosa, feltéve, hogy az érintett ingatlan a Kölcsönfelvevő állandó lakóhelye vagy ideiglenes tartózkodási helye."

    legyen kizárja az olyan potenciális pályázókat, akik egyébként a feltételeknek maradéktalanul megfelelnek és éppen egy használt, de energetikailag felújításra szoruló ingatlant vásárolnak meg azzal a tervvel, hogy még a beöltözés előtt egy komplex energiahatékonysági beruházást valósítanak meg. Ebben az esetben az ingatlan lakatlan lesz a pályázat benyújtáakor és projekt megvalósulásának részleges vagy teljes idejére. Talán itt célszerű lenne módosítani az előírást, hogy a projekt megvalósulása után egy rögzített határidőn belül igazolják az állandó, vagy ideiglenes lakcím létesítését az adott ingatlanra, melynek teljesülésének hiányában szankciók helyezhetők kilátásba. Lásd még CSOK.

    2.) Csatlakozom Dr. Bóka Zsolt észrevételéhez, mely szerint szükséges lenne új hővisszanyerő rendszerek telepítését is bevonni a támogási körbe, mivel a magánházas szférában a valódi igény nem a meglévő rendszerek felújítására mutatkozik.

    Nem kell nagyon extrém példát keresni ahhoz, hogy kimutassuk, hogy nagyjából azonos bekerülési költségek mellett egy homlokzati hőszigetelés és egy újonnan telepített hőviszanyerős szellőztetőrendszer összemérhető mértékű energiamegtarkarítást eredményeznek egy családi ház esetében. Még jobban kimutatható gépi hővisszanyerős szellőztetés előnye a nyilászárócserével történő energimegtakarítás/bekerülésiköltség összevetésben.

    Továbbá a legtöbb esteben a régi, hozatos nyílászárók új, fokozott légzárású nyílászárókra történő cseréje esetében érdemi energiamagtakarítást valójában csak úgy lehet elérni, ha gépi hővisszanyrős szellőzés építünk ki a nyilászárók cseréjével egyidőben. Hiszen új nyilászárók esetében, ha biztosítani szeretnénk az optimális légcserét, akkor kénytelenek vagyunk gyakori ablaknyitással szellőztetni, vagy az új, fokozott légzárású ablakaink fokozott légzérásának lerontásával szellőzőnyílásokat vágni. Ezzel pedig végül oda lyukadunk ki, hogy az ablakok hőátbocsátási tényezőjének javulását leszámítva visszaállítjuk a nyilászárócsere előtte energetikai állapotokat és ezzel egy időben az elégtelen szellőztetés káros hatásait is kockáztatjuk. 

    Üdvözlettel:

    Horváth Ákos


    Fekete Attila

    2016-11-29 13:41:01

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A társadalmi egyeztetésre bocsátott termékleírással kapcsolatban az alábbi javaslatom van.

    A támogatandó körbe az én értelmezésem szerint jelen kiírásban nem tartozik bele az az eset amikor egy elavult, korszerűtlen ingatlan teljeskörő felújítása mellett nemcsak korszarűsítésre, hanem bővítésre is sor kerül. Arra az esetre gondolok, ha pl. valaki rendelkezik egy korszerűtlen 80-90 nm-es lakóingatlannal, melynek a teljes korszerűsítésén túl mondjuk 80 nm-res bővítését is elvégzi. Az így létrejövő teljesen korszerű, energia hatékony kb. 160 nm alapterületű ingatlan mai viszonyok között nem tekinthető túlzónak, annak tükrében sem, hogy egyéb támogatások, kedvezmények a különálló családi házaknál 300 nm-es területet is engednek.

    Ebben az esetben nehéz a korszerűsítésnél elhatárolni a régi területet és a bővítményt, hiszen pl. feltehetően egy fűtésrendszert használ, vagy a nyílászáróknál csak a régi épületbe kerülőt lehet figyelembe venni, vagy a külső szigetelésnél csak arra a falra kerülőt úgy, hogy az ingatlan egy egység és az elérni kívánt cél a teljes ingatlanon megvalósul.

    Még furcsább a felvázolt helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a leírásban az ingatlan fogalmába beletartozik egy ideiglenes tartózkodási helyként feltüntetett hétvégi ház és üdülőház, míg adott esetben egy átépített, bővített tényleges lakóingatlan nem.

    Javaslom a leírás pontosítását, kibővítését maximum 200 nm lakóterületig átépítés és bővítés esetére is.

    Üdvözlettel:

    Fekete Attila


    Dr. Kurucz Norbert

    2016-11-28 22:41:03

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    Azzal, hogy a természetes személy kölcsönfelvevő esetén a I.A) "Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek" 4. "fűtési és/vagy használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése" pontjában részletezett "i. hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje korszerű, fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő, nagy hatásfokú berendezésekre (pl. kondenzációs kazánok beépítése)" feltételekkel kizárják az elektromos kazánok üzembeállítását, úgy a nagyobb energiamegtakarítás hatékonyságát, a kisebb környezetterheléssel járó és jobban megtérülő komplex energetikai beruházások megvalósítását korlátozzák. Tekintettel arra, hogy az I.B) 3. pont lehetőséget biztosít "napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához", úgy indokolt a kizárólag fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő berendezések kiváltását célzó elektromos berendezések beszerzését is a támogatott, elszámolható költségek közé beemelni.

    Együttműködésüket köszönve, bízom javaslatom kedvező megítélésében.

    Tisztelettel:

    Kurucz Norbert


    Istók Lóránt Zsolt

    2016-11-28 10:19:44

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

     

    A társadalmi egyeztetésre bocsátott termékleírás alapján ki vannak zárva a hitelfelvevők köréből azok a Társasházak és lakásszövetkezetek, amelyek esetében a lakóépületben lévő kizárólag természetes személyek tulajdonában lévő lakások száma nem éri el a teljes lakás és nem lakás célú önálló helyiség darabszámának 70%-át.

    Javasolom, a fenti feltétel könnyítését, mivel sok felújításra szoruló épület esetében van nagyszámú Önkormányzati tulajdonú lakás. Ennek kapcsán ezen épületek számos lakája kiesik a hitelprogram kedvezményezettei köréből, csupán azért, mert az épületben Önkormányzati tulajdonú lakások vannak.

    Javasoljuk, hogy nem természetes személyek tulajdonában lévő lakások esetében, amennyiben egy beruházás önrészét a nem természetes személy tulajdonos biztosítja egyéb forrásból, abban az esetben a 70%-os korlát vizsgálatánál ezt a tulajdonost ne vegyék számításba.  

    Javaslom továbbá Társasházi és Lakásszövetkezeti épületek esetében a lakásonkénti minimális kölcsön összeget csökkenteni 500.000 Ft-ra.

    Üdvözlettel:

    Horváth József


    Dr. Bóka Zsolt

    2016-11-24 15:17:33

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

     

    1) Teljesen egyetértek Ambrus Tamás javaslatával, kiválóan megfogalmazta a hitelprogram hiányosságát. Ha így maradna a feltétel, akkor ellehetetlenülnének azok a jövőben megvalósuló megújúló napelemes beruházások, amelyek az ingatlan energetikai besorolásán kedvező irányba változtathatnának. (Érdemes figyelni arra a módosítás során, hogy az idei esztendőtől már nem használatbavételi engedélyt kapnak az ingatlanok, ha bejelentésre indult az eljárás.)

    2) Javaslom, hogy a hiteltájékoztatóban a természetes személyeknél szereplő hővisszanyerő berendezés korszerűsítése helyett vagy mellett a hővisszanyerős szellőzetető (rendszer) kiépítése is legyen támogatott, aminek a szükségességéről a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság által 2015. októberében kiadott Tájékoztató a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekről szóló kiadvány is hangsúlyosan szól a 11. oldalon. Nem hagyva figyelmen kívül azt sem, hogy egy ilyen berendezés üzemeltetése hozzájárulhat az ingatlan energetikai besorolásának a változásához, ezáltal az energiahatékonyság javításához, így a környezet védelméhez.

    Üdvözlettel, Bóka Zsolt


    Ambrus Tamás

    2016-11-24 10:09:37

    Egyéb észrevételek

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel tervezetével kapcsolatban a következő észrevételem van:

    A hitelprogramból kizárják, azokat a természetes személyeket, akik olyan ingatlan vonatkozásában szeretnének hitelt felvenni, amely nem rendelkezik legkésőbb 2015. december 31-én jogerőre emelkedett használatbavételi engedéllyel. Így azok a családok, akik napelemes rendszert szeretnének telepíteni egy új ingatlanra (2016-os használatbavételi engedéllyel), nem fogják tudni igénybe venni a hitelt és emiatt az ilyen jellegű beruházásaik akár több évvel is elhalasztódnak.

    Javaslom, hogy az említett kritériumot oly módon korrigálják, hogy aki rendelkezik jogerőre emelkedett használatbavételi engedéllyel - függetlenül attól, hogy mikor emelkedett jogerőre – a hitelkérelem benyújtásának időpontjában, az tudjon hitelt igényelni. Hiszen érdemi különbség nincsen egy 2015. decemberi és egy 2016. májusi használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan között.

    További sikeres munkát kívánva,

    Ambrus Tamás