1. o.

Hitelprogram célja:

célszerű lenne a támogatási konstrukciót kb. 30 %-os vissza nem térítendő részaránnyal kiegészíteni, mert egy új gyártmány bevezetése esetén az első években pénzügyi eredmény nem várható, emiatt a konstrukció nem elég vonzó.

 

2. o.

Kölcsönfelvevők köre:

• az igénylők köre KSH besorolást (vállalkozási forma, tevékenység) célszerű  pontosítani,
• a potenciálisan életképes definíciót pontosítani kell,
• induló vállalkozás  gazdasági teljesítménye milyen mutatók alapján értelmezhetők?

 

14. o.

Kölcsön összege:

a program főként mikro- és kisvállalkozásokat céloz meg. A minimum 100 millió Ft-os projektméret véleményünk szerint túl magas, tudniillik ehhez az szükséges, hogy évente minimálisan nyereség+amortizáció ágon a tevékenységből 7 millió Ft keletkezzen.  Javasoljuk az összeget 50 millió Ft-ra csökkenteni.

KAVOSZ Zrt.

Észrevételei/javaslatai a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram” című termékleírásra (GINOP-8.1.1-16) vonatkozóan:

II.4. Nem nyújtható támogatás nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, vagyis olyan vállalkozásnak, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

a) Olyan vállalkozás esetén, amelyben a tagok a vállalkozás tartozásáért korlátozott felelősséggel rendelkeznek, a vállalkozás jegyzett tőkéjének több mint fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a vállalkozás saját tőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik. A tagok korlátozott felelősségével működő vállalkozásnak különösen a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében említett vállalkozástípusok minősülnek (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság).

Észrevétel a kiemelt szövegrészek tekintetében:

• félreérthető, együtt kell a korlátozott felelősségnek "ÉS" a jegyzett tőke meghatározott mértékű veszteségének teljesülnie – mivel reméljük, nem akarják kizárni a Kft-ket és Rt-ket.

• nem feltétlenül lesz negatív érték

b) Olyan vállalkozás esetén, amelyben legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel rendelkeznek a vállalkozás tartozásaiért, a vállalkozás könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. A legalább az egyes tagoknak a vállalkozás tartozásaiért való korlátlan felelősségével működő vállalkozásnak különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusok minősülnek (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, Egyéni Cég).”

Észrevétel a kiemelt szövegrészek tekintetében:

• szintén pontatlan, szükséges az „ÉS” megjelölés lásd fent!

g) A kevesebb, mint 3 éve létező (a cégnyilvántartásba bejegyzett vállalkozás létesítő okirata a Támogatási Kérelem benyújtásának időpontjában a vállalkozás cégbejegyzésének időpontjánál kevesebb, mint 3 évvel korábban kelt) KKV-k esetében az a) és a b) pontot nem kell alkalmazni.

Észrevétel a kiemelt szövegrészek tekintetében:

Kezdő vállalkozás 12 hónap, induló max. 5 év, a 3 éves múlt véleményünk szerint nem logikus, javasoljuk az 5 évet.

(A kezdő vállalkozásoknak (egy teljes lezárt gazdasági évvel - 12 hónap - nem rendelkező) és az induló vállalkozásoknak (legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget és nem összefonódás útján jöttek létre) – anyavállalati készfizető kezességvállalás mellett – lehetőségük van az anyavállalat adataival kérni a minősítést.)

További észrevételek:

Kölcsönfelvevők köre

• amennyiben a konstrukció lehetővé teszi, javasoljuk, hogy ne csak gazdasági társaság, hanem szövetkezet, egyéni cég, illetve egyéni vállalkozás is lehessen kölcsönfelvevő.
• amennyiben a cél az, hogy kizárólag gazdasági társaságok vehessenek részt a programban, úgy ellentmondásosnak találjuk a kölcsönfelvevők meghatározását, mivel az első mondatban még KKV és nagyvállalat, a második mondatban pedig már csak gazdasági társaság szerepel. Javasoljuk a kölcsönfelvevők körének módosítást az alábbiak szerint:

A hitelprogram keretében Támogatásra jogosultak a devizabelföldinek minősülő, Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel rendelkező, gazdaságilag potenciálisan életképes, azonban finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó  - a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) I. melléklet szerint - kis-, középvállalkozásnak vagy - az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti - nagyvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok2.

A kizáró feltételeknél nehezen értelmezhetőek az alábbiak, ezért javasolt lenne a vastagon szedett fogalmak meghatározása/körülírása, esetlegesen ezen feltételek elhagyása, amennyiben azt az EU-s szabályok lehetővé teszik.

• olyan vállalkozásnak, amely potenciálisan gazdaságilag nem életképes,
• amelynek harmadik személy felé olyan kötelezettsége áll fenn, amely a Kölcsönnel létrejött Projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja,
• hitelezői kérelmére felszámolási eljárás alá vonható lenne.

 

A biztosítékok:

A biztosítékok felsorolásánál a következő szerepel.

• „gazdasági társaság és szövetkezet esetén a tulajdonos készfizető kezessége,” amennyiben a programban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:88 és 3:89§ szerinti gazdasági társaság vehet részt, úgy a szövetkezet tulajdonosainak készfizető kezessége nem értelmezhető, azt szükséges törölni; amennyiben lehet kölcsönfelvevő a szövetkezet is, úgy pedig javaslunk valamilyen kisegítő/magyarázó szabály megalkotását is, mert előfordulhat, hogy nem néhány, hanem jelentős számú tulajdonosa van egy szövetkezetnek (adott esetben ez gazdasági társaságnál is igaz) és szükséges lenne meghatározni, hogy a többségi tulajdonos(ok) vagy legalább egy tulajdonos készfizető kezessége szükséges-e;
• speciális „adósságszolgálati tartalék számla” megnyitása, mint biztosíték nem értelmezhető.

 

I.3. d) b. pont szerint kizáró feltétel „a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget;” – ez a pont a hitel céljaként megjelölt „a pénzügyi szempontból életképes, jövedelemtermelő vállalkozások K+F+I tevékenységének ösztönzés” előírással  összeegyeztethető? A köztulajdonban álló gazdasági társaságok non-profit gazdasági társaságok is lehetnek, azok ki vannak zárva? Javasoljuk egyértelműsíteni.

 

Az induló vállalkozásoknak nyújtott hitel feltétele számunkra nem egyértelmű, javasoljuk pontosítani, vagy átírni. A cél az lenne szerintünk, hogy a max. 5 éve bejegyzett cégeknek nyújtsunk támogatást, de a II. fejezet 10. pontja szerint nagyon kevés vállalkozás kaphatná meg ezt a hitelt, főleg az ÉS feltételrendszert figyelembe véve (az én olvasatomban az 5 éven túliaknak, akik tőzsdén bejegyzettek, és kisvállalkozástól eltérő kategóriába tartoznak és nyereséget osztottak és összefonódás útján jöttek létre, kaphatnának hitelt):

„10. Nem nyújtható induló vállalkozásnak nyújtott támogatás annak a beruházónak, amely nem felel meg az alábbi feltételeknek:

a. legfeljebb öt éve bejegyzett és b. tőzsdén nem jegyzett és c. minősítési kódja alapján kisvállalkozás és d. amelynek még nem osztottak nyereséget és e. nem összefonódás útján jött létre.”

Hatályos: 2008

Tisztelt IH!

 

A tervezet III. Egyéb kizárások g) pontja kizárja azon pályázók körét akik olyan projekthez vennék igénybe forrást „ mely a GINOP-2.1.1-15, vagy GINOP-2.1.7-15, vagy GINOP-2.2.1- 15, GINOP-8.1.4-2.1.2-16 pályázati Felhívás keretében pozitív elbírálásban részesült”.

Ez azért hátrányos mert az eredeti ütem tervben a GINOP.8.1.1/A-16 kapcsolódott volna a például a GINOP-2.1.1-es konstrukcióhoz, amit azonban töröltek, így az életképes , már nyertes K+F projektek (GINOP-2.1.1-15, vagy GINOP-2.1.7-15, vagy GINOP-2.2.1- 15, GINOP-8.1.4-2.1.2-16) el vannak zárva az elől, hogy a megvalósításhoz szükséges önerőt ilyen kedvezményes hitel konstrukcióból tudják finanszírozni, illetve az esetlegesen kivett projekt elemeket mégis meg tudják valósítani ezen forrásból, vagy a projekt tovább fejlesztéséhez tudjanak bevonni forrást. Véleményem szerint ezt a korlátozást ki kellene venni a tervezetből.

 

 

Tisztelettel:

 

 

 

Vida Sándor