A termékleíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. november 6-án éjfélig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
A vélemények rögzítésére 2016-11-06 23:45 -ig volt lehetőség.
1. o.
Hitelprogram célja:
célszerű lenne a támogatási konstrukciót kb. 30 %-os vissza nem térítendő részaránnyal kiegészíteni, mert egy új gyártmány bevezetése esetén az első években pénzügyi eredmény nem várható, emiatt a konstrukció nem elég vonzó.
2. o.
Kölcsönfelvevők köre:
- az igénylők köre KSH besorolást (vállalkozási forma, tevékenység) célszerű pontosítani,
- a potenciálisan életképes definíciót pontosítani kell,
- induló vállalkozás gazdasági teljesítménye milyen mutatók alapján értelmezhetők?
14. o.
Kölcsön összege:
a program főként mikro- és kisvállalkozásokat céloz meg. A minimum 100 millió Ft-os projektméret véleményünk szerint túl magas, tudniillik ehhez az szükséges, hogy évente minimálisan nyereség+amortizáció ágon a tevékenységből 7 millió Ft keletkezzen. Javasoljuk az összeget 50 millió Ft-ra csökkenteni.
KAVOSZ Zrt.
Észrevételei/javaslatai a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram” című termékleírásra (GINOP-8.1.1-16) vonatkozóan:
II.4. Nem nyújtható támogatás nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, vagyis olyan vállalkozásnak, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:
a) Olyan vállalkozás esetén, amelyben a tagok a vállalkozás tartozásáért korlátozott felelősséggel rendelkeznek, a vállalkozás jegyzett tőkéjének több mint fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a vállalkozás saját tőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik. A tagok korlátozott felelősségével működő vállalkozásnak különösen a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében említett vállalkozástípusok minősülnek (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság).
Észrevétel a kiemelt szövegrészek tekintetében:
• félreérthető, együtt kell a korlátozott felelősségnek "ÉS" a jegyzett tőke meghatározott mértékű veszteségének teljesülnie – mivel reméljük, nem akarják kizárni a Kft-ket és Rt-ket.
• nem feltétlenül lesz negatív érték
b) Olyan vállalkozás esetén, amelyben legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel rendelkeznek a vállalkozás tartozásaiért, a vállalkozás könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. A legalább az egyes tagoknak a vállalkozás tartozásaiért való korlátlan felelősségével működő vállalkozásnak különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusok minősülnek (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, Egyéni Cég).”
Észrevétel a kiemelt szövegrészek tekintetében:
• szintén pontatlan, szükséges az „ÉS” megjelölés lásd fent!
g) A kevesebb, mint 3 éve létező (a cégnyilvántartásba bejegyzett vállalkozás létesítő okirata a Támogatási Kérelem benyújtásának időpontjában a vállalkozás cégbejegyzésének időpontjánál kevesebb, mint 3 évvel korábban kelt) KKV-k esetében az a) és a b) pontot nem kell alkalmazni.
Észrevétel a kiemelt szövegrészek tekintetében:
Kezdő vállalkozás 12 hónap, induló max. 5 év, a 3 éves múlt véleményünk szerint nem logikus, javasoljuk az 5 évet.
(A kezdő vállalkozásoknak (egy teljes lezárt gazdasági évvel - 12 hónap - nem rendelkező) és az induló vállalkozásoknak (legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget és nem összefonódás útján jöttek létre) – anyavállalati készfizető kezességvállalás mellett – lehetőségük van az anyavállalat adataival kérni a minősítést.)
További észrevételek:
- amennyiben a konstrukció lehetővé teszi, javasoljuk, hogy ne csak gazdasági társaság, hanem szövetkezet, egyéni cég, illetve egyéni vállalkozás is lehessen kölcsönfelvevő.
- amennyiben a cél az, hogy kizárólag gazdasági társaságok vehessenek részt a programban, úgy ellentmondásosnak találjuk a kölcsönfelvevők meghatározását, mivel az első mondatban még KKV és nagyvállalat, a második mondatban pedig már csak gazdasági társaság szerepel. Javasoljuk a kölcsönfelvevők körének módosítást az alábbiak szerint:
A hitelprogram keretében Támogatásra jogosultak a devizabelföldinek minősülő, Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel rendelkező, gazdaságilag potenciálisan életképes, azonban finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó - a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) I. melléklet szerint - kis-, középvállalkozásnak vagy - az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti - nagyvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok2.
- olyan vállalkozásnak, amely potenciálisan gazdaságilag nem életképes,
- amelynek harmadik személy felé olyan kötelezettsége áll fenn, amely a Kölcsönnel létrejött Projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja,
- hitelezői kérelmére felszámolási eljárás alá vonható lenne.
A biztosítékok felsorolásánál a következő szerepel.
- „gazdasági társaság és szövetkezet esetén a tulajdonos készfizető kezessége,” amennyiben a programban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:88 és 3:89§ szerinti gazdasági társaság vehet részt, úgy a szövetkezet tulajdonosainak készfizető kezessége nem értelmezhető, azt szükséges törölni; amennyiben lehet kölcsönfelvevő a szövetkezet is, úgy pedig javaslunk valamilyen kisegítő/magyarázó szabály megalkotását is, mert előfordulhat, hogy nem néhány, hanem jelentős számú tulajdonosa van egy szövetkezetnek (adott esetben ez gazdasági társaságnál is igaz) és szükséges lenne meghatározni, hogy a többségi tulajdonos(ok) vagy legalább egy tulajdonos készfizető kezessége szükséges-e;
- speciális „adósságszolgálati tartalék számla” megnyitása, mint biztosíték nem értelmezhető.
„10. Nem nyújtható induló vállalkozásnak nyújtott támogatás annak a beruházónak, amely nem felel meg az alábbi feltételeknek:
a. legfeljebb öt éve bejegyzett és b. tőzsdén nem jegyzett és c. minősítési kódja alapján kisvállalkozás és d. amelynek még nem osztottak nyereséget és e. nem összefonódás útján jött létre.”
Hatályos: 2008
Tisztelt IH!
A tervezet III. Egyéb kizárások g) pontja kizárja azon pályázók körét akik olyan projekthez vennék igénybe forrást „ mely a GINOP-2.1.1-15, vagy GINOP-2.1.7-15, vagy GINOP-2.2.1- 15, GINOP-8.1.4-2.1.2-16 pályázati Felhívás keretében pozitív elbírálásban részesült”.
Ez azért hátrányos mert az eredeti ütem tervben a GINOP.8.1.1/A-16 kapcsolódott volna a például a GINOP-2.1.1-es konstrukcióhoz, amit azonban töröltek, így az életképes , már nyertes K+F projektek (GINOP-2.1.1-15, vagy GINOP-2.1.7-15, vagy GINOP-2.2.1- 15, GINOP-8.1.4-2.1.2-16) el vannak zárva az elől, hogy a megvalósításhoz szükséges önerőt ilyen kedvezményes hitel konstrukcióból tudják finanszírozni, illetve az esetlegesen kivett projekt elemeket mégis meg tudják valósítani ezen forrásból, vagy a projekt tovább fejlesztéséhez tudjanak bevonni forrást. Véleményem szerint ezt a korlátozást ki kellene venni a tervezetből.
Tisztelettel:
Vida Sándor