A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. október 20-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2016-10-20 23:45 -ig volt lehetőség.

Biró Szabolcs

2016-10-19 09:32:42

Felhívással kapcsolatos észrevétel

1. A felhívás 5. oldala 8 típusú szociális alapszolgáltatási formát nevesít, amelyek kapcsán a támogatás segítségével infrastrukturális fejlesztés vagy bővítés valósítható meg. Sajnos a felhívás 13. oldalán a járműbeszerzést érintő pontnál már csak 7 db szociális alapszolgáltatási formát nevesítenek, itt a közösségi ellátási forma valamilyen oknál fogva kimaradt, holott szakmailag ezen ellátási forma kapcsán is kifejezetten indokolt lehet a járműbeszerzés.

Amennyiben lehetséges, kérjük, hogy a felhívás 13. oldalán a járműbeszerzés pont kiegészítésre kerüljön a közösségi ellátási formával.

 

2. A felhívás 32. oldala szerint helyi önkormányzaton kívül más szervezet ingatlanvásárlása nem támogatható. Ezt a kikötést nem tartjuk indokoltnak, ugyanis nem csak helyi önkormányzatok által működtetett szociális alapszolgáltatás esetében lehet szakmailag indokolt új ingatlan vásárlása, ez az igény kifejezetten megalapozott lehet más típusú szervezetek által fenntartott vagy működtetett szociális alapszolgáltatások esetében is. Továbbá, sok esetben az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatásokat ellátási szerződés keretén belül más szervezetek biztosítják, új ingatlan vásárlását szükségessé tevő és szakmailag indokolt helyzet az ő esetükben is előfordulhat.

Amennyiben lehetséges, kérjük, hogy támogatás terhére a helyi önkormányzatokon kívül más típusú szociális alapszolgáltatást működtető szervezetek is vásárolhassanak ingatlant, amennyiben az szakmailag indokolt és megfelelően alátámasztott.

 

3. A felhívás 24. oldala kizárja, hogy a támogatásban részesített projektek fejlesztései vagy beruházásai megyei jogú városok területén valósuljanak meg. Egyrészt ez a kikötés érthető, hiszen a megyei jogú városok területén működő szociális alapszolgáltatások bővítésére, fejlesztésére a TOP-6.6.2-15 kódszámú pályázati kiírás keretén belül adódott lehetőség, másrészt viszont felvet egy kérdést: ha jelen felhíváson nem indulhatnak a megyei jogú városok területén működő, nem helyi önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokat működtető szervezetek (pl. egyházi jogi személyek, civilek, közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok, stb.), továbbá ezek a szervezetek a TOP-6.6.2-15 kódszámú felhívás keretén belül sem valósíthatták meg fejlesztéseiket (azon a kiíráson kizárólag helyi önkormányzat nyújthatott be támogatási kérelmet, a többi szervezet maximum konzorciumi tag lehetett, de a gyakorlat azt mutatja, hogy sok helyen ezek a szervezetek nem kerülhettek be az önkormányzatok által szervezett konzorciumokba), akkor ők a szükséges infrastrukturális beruházásaikat milyen forrásból tudják megvalósítani?

Fenti okok miatt javasoljuk egy olyan típusú felhívás kiírásának a megfontolását, amelynek keretén belül a megyei jogú város területén működő, nem helyi önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokat működtető szervezetek (pl. egyházi jogi személyek, civilek, közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok, stb.) is megvalósíthatják infrastrukturális fejlesztéseiket. Ezen szociális alapszolgáltatások fejlesztésére – a célcsoportok ellátási körülményeinek javítása mellett – azért is lenne szükség, mert ennek hiányában egy adott megyei jogú város területén működő, ugyanazon típusú szociális alapszolgáltatást biztosító szolgálatok között rendkívül nagy különbség keletkezhet annak függvényében, hogy helyi önkormányzat a fenntartójuk vagy pedig egyéb jogi formával működő szervezet.

 

4. A felhívás 36. oldala szerint a támogatási kérelemben a tervezett elszámolható költségek alátámasztása nem releváns, tehát értelmezésünk szerint az eszközbeszerzések kapcsán árajánlatokat nem kell benyújtani, és a tervezett beruházások esetében sem szükséges előzetesen tervezői költségbecslést becsatolni. Ez azért is furcsa, mert amíg egyes EFOP felhívások kapcsán (pl. EFOP-1.8.7-16 kódszámú, prevenciós programokra irányuló felhívás) már a támogatási kérelmek benyújtása során árajánlatot kell beadni minden nettó 300 ezer Ft feletti tétel esetében (ami egyénként véleményünk szerint irreális elvárás és nem életszerű), addig e fejlesztési célú felhívás kapcsán a támogatási kérelem benyújtásakor a költségvetési tételeket nem szükséges alátámasztani. Véleményünk szerint ez a támogatási kérelmek elbírálását is nehezíti, hiszen a költségvetési tételek alátámasztottsága nem lesz bizonyítható.

Fenti okokra való tekintettel a támogatási kérelem benyújtásakor egyes költségvetési tételek alátámasztása kapcsán javasoljuk egy minimum összeg meghatározását (pl. eszközbeszerzés kapcsán a nettó 500 Ft feletti egyedi értékű eszközökre vonatkozóan 1 db indikatív árajánlat benyújtása; nettó 5 millió Ft feletti ingatlan felújítás kapcsán 1 db költségbecslés benyújtása).

 

5. A felhívás 36. oldala szerint ingatlanvásárlásra maximum az elszámolható költségek 2%-a fordítható, amely összeg egy 300 millió Ft elszámolható költségeket tartalmazó projekt esetében megfelelő arány (ez esetben ingatlanvásárlásra fordítható összeg 6 millió Ft), azonban egy 30 millió Ft elszámolható költségeket tartalmazó projekt esetében közel sem elégséges (ez esetben az ingatlanvásárlásra fordítható összeg 600 ezer Ft).

Javasoljuk, hogy az ingatlanvásárlásra fordítható arány az elszámolható költségek összegének megfelelően sávosan kerüljön megadásra (pl. 50 millió Ft elszámolható költségig maximum 6%, 50-100 millió Ft között maximum 4%, 100 millió Ft felet pedig maximum 2% fordítható ingatlanvásárlásra).

 

6. A felhívás 36. oldala szerint projektmenedzsmentre maximum az elszámolható költségek 2,5%-a fordítható. Mint azt már oly sokan jelezték, ez az arány lehet, hogy egy 1 milliárdos projekt esetében megfelelő összeget biztosít a projektmenedzsment foglalkoztatására, de pl. egy 30 millió Ft-os beruházás kapcsán ennek az aránynak a segítségével összesen 750 ezer Ft-ot lehet a menedzsment számára betervezni. Ez azt jelenti, hogy egy 24 hónapos, beruházási céllal megvalósuló, meglehetősen nagy odafigyelést és komoly munkavégzést igénylő projekt esetében a projektmenedzsment számára havi szinten mintegy bruttó 24 ezer Ft+járulék fizethető ki, amelyből ráadásul egyszerre 2 főt (1 fő projektmenedzser és 1 fő pénzügyi vezető) kötelező foglalkoztatni, így esetükben a kifizethető nettó bér havi szinten nem fogja elérni a 10 ezer Ft/fő/hó összeget sem. A juttatás összege a munkavégzés mennyiségére, illetve az azzal járó felelősségére nézve is méltánytalan.

Fenti okokra való tekintettel a projektmenedzsment kapcsán is javasoljuk, hogy az arra fordítható arány az elszámolható költségek összegének megfelelően sávosan kerüljön meghatározásra (pl. 50 millió Ft elszámolható költségig maximum 6%, 50-100 millió Ft között maximum 5%, 100-200 millió Ft között maximum 4%, 200 millió Ft felet pedig maximum 3% fordítható projektmenedzsmentre).

Az elmúlt időszakban több olyan felhívás is megjelent, amelyek keretén belül sikerült a menedzsmentre jutó összeget valamilyen formában megemelni, reméljük, ez jelen felhívás esetében is megoldható.

 

7. A felhívás 36. oldala szerint a projekt előkészítésére maximum az elszámolható költségek 5%-a fordítható. Az előző pontokban már leírtuk, hogy a kisebb és a nagyobb léptékű projektek esetében nem feltétlenül lehetséges ugyanazokat az arányokat alkalmazni – mint ahogyan egy 300 millió Ft-os beruházás engedélyezési tervdokumentációja sem kerül 10-szer többe, mint egy 30 millió Ft-os beruházás tervdokumentációja –, ezért amennyiben lehetséges, az előkészítés költségei kapcsán is javasoljuk, hogy az az elszámolható költségek összegének megfelelően sávosan kerüljön megadásra (pl. 50 millió Ft elszámolható költségig maximum 8%, 50-100 millió Ft között maximum 7%, 100 millió Ft felet pedig maximum 5% fordítható projekt előkészítésre).

 

Bízunk benne, hogy észrevételeinkkel sikerül hozzájárulni ahhoz, hogy minél több szociális alapszolgáltatás az igényeinek legmegfelelőbb módon valósíthassa meg fejlesztéseit.


Bede Viktória

2016-10-19 08:50:12

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Új férőhely/szolgáltatás létrehozása esetén kötelezően csatolandó melléklet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal támogató nyilatkozata. A 74/2015 (III.30.) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló Korm. rendelet 3.§ (2) d) alapján az NRSZH „az elsőfokú eljárásban szakhatósági állásfoglalást ad a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás (a továbbiakban: befogadás) szakkérdésében”. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter minden évben Közleményt ad ki a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások adott évi befogadható kapacitásairól. Új férőhely létrehozása esetén az NRSZH támogató nyilatkozatának csatolása a támogatási kérelemhez több szempontból is ellentmondásos.  Egyfelől az NRSZH csak az aktuális állami költségvetés tekintetében tudja vizsgálni a létrehozandó új szociális szolgáltatás állami finanszírozásának biztosítását, míg jellemzően az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek a beadástól számított 1-2 év múlva kezdik csak meg ténylegesen a létrehozandó szolgáltatások nyújtását, így a várható állami finanszírozási szükséglet a projekt beadása utáni évben vagy csak az azt követő évben válik esedékessé.  Másfelől a  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kiadott „a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások 2016. évi befogadható kapacitásairól” közlemény 58/A. § (2c) b) pontjában megfogalmazottak szerint „A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni  b) azt a szociális szolgáltatót, intézményt (székhelyt, telephelyet), szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, vagy a szociális szolgáltató, intézmény az Európai Uniótól, a Svájci Alapból, az EGT Alapból, a Norvég Alapból vagy a központi költségvetésből - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által közzétett közleményben meghatározott - pályázaton elnyert támogatásban részesül,”. A Felhívás jelenlegi előírásai szerint azonban nem nyerhető el támogatás a NRSZH támogató nyilatkozata nélkül. Kérjük az NRSZH támogató nyilatkozatának törlését a támogatási kérelemhez benyújtandó mellékletek köréből vagy a fenti ellentmondások feloldását.