A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. október 10-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2016-10-10 23:45 -ig volt lehetőség.

Dombos Tamás

2016-10-10 23:41:08

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

A pályázati felhívás helyesen mutat rá, hogy az univerzális prevenciós eszközök a szerhasználat fokozott kockázatának kitett speciális célcsoportokhoz nem jutnak el, vagy ha el is jutnak, azok nem fogalmaznak meg az adott célcsoport számára hatékony üzeneteket. Ugyanakkor a pályázók körét a felhívás a szociális alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatókra / intézményekre szűkíti, akik jellemzően univerzális szolgáltatásokat nyújtanak, nem rendelkeznek a speciális célcsoportok elérésére hatékony kommunikációs csatornákkal, illetve nincsenek tisztában vele, hogy a speciális célcsoportokat milyen üzenetekkel lehet hatékonyan elérni. A pályázati felhívás PREVENCIÓS célú kampányok, illetve tanácsadás megvalósítására vonatkozik, így nem indokolt a pályázaton való indulást a szerhasználók ELLÁTÁSÁBAN résztvevő szervezetekre korlátozni. Álláspontunk szerint a kívánt prevenciós célt az adott marginalizált csoportokkal (romák, szexuális és nemi kisebbségek stb.) foglalkozó civil szervezetek is meg tudják valósítani, függetlenül attól, hogy szociális alapszolgáltatást nyújtanak-e. Az ilyen szervezetek mind a speciális célcsoportok eléréséhez, mind a szakemberek ezen speciális célcsoportok szempontjaira történő érzékenyítéséhez nélkülözhetetlenek.

Mindezek alapján javasoljuk, hogy a szociális alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatóként / intézményként történő regisztráció előírása a pályázók esetében kerüljön törlésre, és a kábítószerprevenció területén szerzett tapasztalat a megfelelő szakképesítéssel, illetve szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek(ek) bevonása révén is teljesíthető legyen.

Dombos Tamás Háttér Társaság


Dombos Tamás

2016-10-10 23:22:15

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Mind a nemzetközi szakirodalom, mind az elmúlt időszak hazai kutatásai azt mutatják, hogy a szexuális és nemi kisebbségek (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) emberek) körében a szerhasználat súlyos problémát jelent. A Wisconsin-i Orvosegyetem, az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság által 2003-2010 között folytatott közel 900 LMBTQI személy bevonásával zajlott, elsősorban HIV/AIDS prevenciós módszerek hatékonyságát vizsgáló kutatás szerint a minta közel harmada használt valamilyen kábítószert a kutatást megelőző 90 napban (Amirkhanian et al. 2015). A European Men-Who-HaveSex-With-Men Internet Survey 38 országra kiterjedő kutatás (EMIS 2013) szerint a résztvővő MSM férfiak 19% fogyasztott nitriteket, 11% kannabiszt a kutatást megelőző négy hétben. A Háttér Társaság és az MTA Szociológiai Kutatóintézetének LMBT emberek társadalmi kirekesztettsége 2010 című kutatása szerint a kutatás megelőző 12 hónapban a válaszadók 69%-a ivott 6 vagy több alkoholos italt egy alkalommal, és 27% fogyasztott valamilyen kábítószert, ez az azonos kérdést tartalmazó ELEF 2009 adataival összevetve hétszer, illetve tizenötször nagyobb arányt mutat a teljes magyar népességhez képest. A nemzetközi szakirodalom szerint a fokozott kockázat az LMBTQI emberek által elszenvedett kisebbségi stressznek, vagyis a szexuális irányultsággal és nemi identitiássl kapcsolatos külső stresszorok (családi és baráti elutasítás, munkahelyi kirekesztődés, diszkriminációs tapasztalatok) hatásának köszönhető. Mindezek alapján álláspontunk szerint indokolt a pályázati felhívásban a különösen veszélyeztetett, marginalizált, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok között a rászoruló személyek és romák mellett a szexuális és nemi kisebbségeket (LMBTQI emberek) is külön nevesíteni (7.o).

Emellett szükséges ezen hátrányos helyzetű csoportokat nevesíteni a projekt célcsoportjai körében is. A felhívás jelenleg nem következetes: míg a konstrukció céljairól szóló fejezetben külön nevesítetten szerepelnek ezek a célcsoportok, a projekt célcsoportjai között már nem. Dombos Tamás Háttér Társaság


Nagy Péter

2016-10-10 20:21:02

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

Tisztelt Cím!

Tekintettel arra, hogy szociális szövetkezet is ellát olyan feladatot, amelyre a felhívás irányul, így javasoljuk beemelni a 4.1. pontba a GFO kód-listába a GFO 121 szociális szövetkezet típust.

Tisztelettel,

Nagy Péter

Tender Európa Kft.


Nagy Péter

2016-10-10 20:12:05

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Cím!

Több támogatást igénylő szervezet nevében az alábbi észrevételeket tesszük:

1.) A Felhívás-tervezet 3.1.2.1. - III. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS pontjának első pontjának végére ("A szükséges háttértanulmányok, hatástanulmányok, szakvélemények, elemzések, felmérések, engedélyezési dokumentumok elkészítése") javasoljuk odaírni, hogy "amennyiben releváns", mivel  a támogatási kérelem benyújtásához nem feltétlen szükséges az összes felsorolt dokumentum megléte, különösen az engedélyezési dokumentumokra, ami nagy valószínűséggel nem lesz releváns. Emiatt javasoljuk az említett kiegészítést.

2.) A Felhívás-tervezet 15. oldalán, a "Felhívás 3.1.1.1. kötelezően megvalósítandó, önállóan támogatható tevékenységei" részben szerepeltetett pontok teljes tartalmát ( 1), 4), 5) ) javasoljuk áttenni a Felhívás 3.1.1.1. pontjába, hogy egy helyen szerepeljen a tevékenység megnevezése, és a tevékenység teljes leírása. Így nehezen áttekinthető a felhívás, hogy a tevékenység leírás egy része a 3.1.1.1. pontban, egy másik része pedig a 3.2. ponton belül található meg. A 2-es ponthoz hasonlóan javasoljuk a Felhívás-tervezet 15. oldalán a 3.1.1.2. kiegészítést átemelni a Felhívás 3.1.1.2. pontjába, valamint a 15-16. oldalon található 3.1.2.1. kiegészítéseket átemelni a Felhívás 3.1.2.1. pontjába.

3.) A Felhívás-tervezet 4.1. pontjában az utolsó két bekezdést javasoljuk átgondolni. Számos olyan intézmény van, ahol 1 fenntartó szervezet van, de az 1 fenntartó (pl. 1 db nonprofit kft.) 6 db különböző szenvedélybeteg-ellátót is működtet, amelyek mindegyike külön-külön rendelkezik szolgáltatói szerződéssel, azonban a Felhívás-tervezet utolsó bekezdései miatt, csak az 1 db fenntartó tud pályázni (mivel 1 db jogi személy csak egyszer részesülhet támogatásban). Javasoljuk ezt módosítani úgy, hogy egy fenntartó (egy jogi személy, azaz egy pályázó) akár 2 db támogatási kérelmet is jogosult legyen benyújtani, azzal a kitétellel, hogy egy db szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett szolgáltató csak egy db támogatási kérelemben szerepelhet.

4.) A Felhívás-tervezet 36. oldalán (5.5. Elszámolható költségek köre) a 7. Projektmenedzsment költség esetében erőteljesen javasolt beemelni a jelenleg hiányzó, "Projektmenedzsmenthez igénybe vett szakértő szolgáltatások díja) költségtípust, hiszen számos szervezetnél nem áll rendelkezésre sem projektmenedzser, sem pénzügyi vezető, és munkaviszonyba sem akar állni ilyen tudású ember. A projektmenedzsment feladatkör pedig csak a projekt megvalósítási időszakra szól, így ilyen esetben teljesen indokolt külső szakértő igénybe vétele. A Nemzeti Elszámolhatósági Útmutató (272/2014. (XI. 5.) Kr. 5. melléklete) lehetővé teszi ilyen költség elszámolását. Javasoljuk beemelni a felhívásba.

5.) A Felhívás-tervezet 36. oldalán (5.5. Elszámolható költségek köre) a 10. Tartalék pontban szerepeltetett 0,5% túl alacsony érték, nem fedezi a projekt megvalósítási időszak alatt reálisan felmerülő, előre nem látható de elszámolható költségeket. Javasoljuk megemelni 1%-ra.

6.) A Felhívás-tervezet 42. oldal 3. bekezdésében a kiszervezhető költségek mértéke 40%-ban került meghatározásra, ami indokolatlanul alacsony mérték. Más felhívásban lehetőség van akár 80% kiszervezhető költségre is. Jelen felhívásban ellátandó költségek, és a felmerülő költségekre tekintettel javasoljuk a 40%-ot 60-70%-ra emelni.

7.) A Felhívás tervezet 42. oldalán az 5.7. pontban a Projekt-előkészítés, Közbeszerzés, és Projektmenedzsment költségekre együttesen indokolatlanul alacsony érték, 8,5% számolható el. Az ilyen jellegű költségek együttes fedezésére a 8,5% nem elegendő. Javasoljuk az említett költségnemeket összevonni a Kötelező tájékoztatással és az Általános rezsi költségekkel, és így a 8,5% helyett 10% együttes értéket szerepeltetni.

Köszönettel,

Nagy Péter Tender Európa Kft.


Biró Szabolcs

2016-10-10 15:58:10

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A „4. Az iskolai színtérhez köthető speciális megelőző modellprogramok, csoportfoglalkozások” elnevezésű választható, önállóan nem támogatható tevékenység kapcsán a felhívás műszaki és szakmai elvárást tartalmazó részében (felhívás 16. oldala) nincs feltüntetve, hogy iskolai színtéren kizárólag NEFI akkreditációval rendelkező programok valósulhatnak meg. Amennyiben ez a kitétel nem szerepel a felhívásban, akkor előfordulhat az a szakmailag problémás helyzet, hogy olyan prevenciós és egészségfejlesztő programok is bejuthatnak az iskolákba, amelyek nem rendelkeznek NEFI ajánlással. A NEFI ajánlásra vonatkozó kitételt az un. KAB-os pályázatok prevencióra vonatkozó kiírásaiban szerepeltetni szokták.

 

Ha jól gondoljuk, akkor a felhívás számszerűsített szakmai elvárásokra vonatkozó részben szereplő 5 db megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény az 5 db kötelezően megvalósítandó és önállóan támogatható tevékenységek kapcsán határozza meg a számszerűsíthető célértékeket. Az 1., 2., 4. és 5. megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény kapcsán az eredmény leírása összhangban is van a kötelezően megvalósítandó és önállóan támogatható tevékenységek leírásával, de a 3. számú eredmény leírása nincs összhangban a 3. számú kötelezően megvalósítandó és önállóan támogatható tevékenységgel (felhívás 17. oldala). Ha jól értelmeztük a felhívást, akkor ezt korrigálni kellene, de ha más logika mentén kerültek meghatározásra a műszaki-szakmai eredmények, akkor a felhívásban szükséges lenne megadni, hogy az egyes műszaki-szakmai eredmények mely – akár kötelező, akár választható – tevékenységek segítségével teljesíthetőek.

 

A választható önállóan támogatható tevékenységek közül a 2. számú tevékenység (szakemberek számára szakmai műhelyek és esetmegbeszélők tartása) kapcsán a felhívás 11. oldala legalább 12 főben határozza meg az alkalmakon résztvevők számát, viszont e tevékenység kapcsán a felhívás 15. oldala legalább 10 fő szakember bevonását írja elő a projekt megvalósítása során. E kapcsán szeretnénk kérni a felhívás pontosítását, esetleg javasoljuk a két szám felcserélését (minimum 10 fő/alkalom, legalább 12 fő szakember bevonása a projekt során).

 

A felhívás 19. oldalán az 1. és a 2. számú mérföldkő kezdése is a támogatási szerződés hatályba lépéséhez van kötve, ami a gyakorlatban problémát okozhat, ugyanis előfordulhat az a helyzet, hogy nyertes pályázat esetén valaki már 2017. júliusában rendelkezik aláírt támogatási szerződéssel, de a projektjét csak 2018. januárjától  kívánja elindítani, így gyakorlatilag az 1. és a 2. számú mérföldkő megvalósítására 10, illetve 18 hónap helyett összesen 4, illetve 12 hónapja lesz. Javasoljuk, hogy a mérföldkövek megvalósítására szánt időszak az adott projekt kezdési időpontjától számítódjon (pl. ha valaki 2017. november 1-el kezdi a projektjét, akkor az 1. mérföldkövet 2018. augusztus 31-ig kelljen teljesítenie).

 

Ha jó értelmezzük, akkor a felhívás 21. oldalán szereplő 3.7.1. Indikátorok rész a teljes konstrukcióra vonatozik, és nem egy-egy pályázatra. Ha az indikátor mégis pályázatónként értendő, akkor szeretnénk kérni az ott szereplő I. és II. kategória meghatározását.

 

Ha jól értelmezzük, akkor a felhívás 18. és 22. oldala között ellentmondás van annak vonatkozásában, hogy milyen mértékű műszaki-szakmai tartalom csökkenése esetén szükséges a támogatás egy részét visszafizetni. A 18. oldal szerint műszaki-szakmai tartalom csökkenés esetén – a csökkenés mértékétől függetlenül – arányosan csökken a támogatás összege, míg a 22. oldal szerint csak akkor csökken a támogatás, amennyiben az indikátorok nem érik el a szerződésben vállaltak 75%-át. E kapcsán szeretnénk kérni a felhívás egyértelművé tételét.

 

A projekt során az egyéni szintű – személyes és különleges adatokra vonatkozó – kötelező adatgyűjtés (felhívás 22. oldala) a projektek gyakorlati megvalósítása során komoly nehézséget fog okozni, ugyanis a programelemeken résztvevők többsége valószínűleg kiskorú lesz, így az ő adataik begyűjtése kapcsán a szülök/nevelőszülők hozzájárulását is be kell szerezni, amely rendkívül bonyolult. Továbbá korábbi gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a kötelező adatgyűjtés kapcsán pont a szerhasználat szempontjából veszélyeztetett fiatalokban van a legnagyobb ellenállás, gyakran emiatt nem vesznek részt prevenciós programokon. Amennyiben van rá mód, akkor a fenti okok miatt szeretnénk kérni az egyéni szintű adatgyűjtésre vonatkozó előírás átgondolását (pl. jelenléti íveken a résztvevő nevén kívül más adatot ne kelljen megadni; ne kelljen a résztvevőkkel együttműködési megállapodást kötni vagy az adatszolgáltatás kapcsán hozzájárulást kérni, mert azt kiskorú esetében csak a szülő/nevelő szülő teheti meg; a megvalósítóknak csak a szokásos adatok kapcsán kelljen adatot szolgáltatni, pl. a programelemeken résztvevők nemi megoszlás, kor szerinti megoszlása, iskolai végzettsége, munkaerő-piaci státusza, stb.).

 

Javasoljuk, hogy a választható, önállóan nem támogatható tevékenységek sora egészüljön ki egy 6. ponttal, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság körében média kampány lefolytatásával fel lehessen hívni a figyelmet a szenvedélybetegség okozta problémákra, illetve a megelőzés fontosságára. Amennyiben ez lehetséges, kérjük, hogy e tevékenység kapcsán egészüljön ki az elszámolható költségek köre is. Egy ilyen típusú  tevékenység megvalósítását több tényező is indokolja, pl. egy hatásos média kampánnyal egyszerre nagyon sok embert el lehet érni, továbbá a tevékenység során elkészült egyes termékek (pl. interneten elérhető video spot, témában készült figyelemfelhívó vándorkiállítás, stb.) a projekt zárását követően éveken keresztül ki tudják fejteni pozitív hatásukat.

 

A projektmenedzsert és a pénzügyi vezetőt a felhívás 14. oldala szerint megbízási jogviszony keretén belül is lehet alkalmazni (azaz juttatásukat kaphatják számla kiállítása ellenében), azonban az elszámolható költségek kapcsán a felhívás 36. oldalán ez a lehetőség nem szerepel. Javasoljuk, hogy a felhívás 36. oldalán a 6. Projektmenedzsment költség rész egészüljön ki a „Projektmenedzsmenthez igénybe vett szakértő szolgáltatások díja” sorral (más EFOP-os kiírásokban ezen a soron lehet a menedzsment költséget elszámolni, amennyiben annak kifizetése számla ellenében történik).

 

A felhívás 14. oldala szerint a szakmai vezető megbízási jogviszony keretén belül nem kaphatja meg juttatását (azaz juttatását nem kaphatja számla kiállítása ellenében), ő juttatását csak bér formájában kaphat. Ezt a kikötést nem tartjuk indokoltnak, ugyanis a szakmai vezetők ilyen típusú projekteknél gyakran úgy dolgoznak, hogy a projekt ideje alatt a korábbi heti 40 órás főállás helyett csak heti 20 órában végzik egyéb tevékenységüket munkaviszony keretén belül a szakmai szervezetnek, és heti 20 órában szolgáltatási szerződés keretén belül elvégzik a projekt szakmai vezetését. Kérjük annak megfontolását, hogy a szakmai vezetőt is lehessen megbízási szerződés keretén belül biztosítani, továbbá ha ez lehetséges, akkor kérjük az elszámolható költségek 3. pontjában az Egyéb szakértői szolgáltatások költségei sort (felhívás 35. oldala) a „szakmai vezető díja” ponttal kiegészíteni (más EFOP-os kiírásokhoz hasonló módon).

 

Továbbá szeretnénk kérni, hogy az elszámolható költségek 3. pontjában az Egyéb szakértői szolgáltatások pont (felhívás 35. oldala) – más EFOP-os kiírásokhoz hasonlóan – egészüljön ki az „Előadó díja” elnevezéssel, ugyanis tapasztalataink szerint a csoportvezetést szolgáltatási szerződés keretén belül végző szakemberek költségei itt számolhatóak el.

 

A felhívás 37. oldala szerint „A projekt szakmai megvalósításában közvetlenül közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításainak 15%-a fordítható a projekt megvalósításához közvetetten kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások költségeinek fedezetére.” Mivel pályázónként meglehetősen eltérő lehet, hogy ki mekkora támogatási összeget használ majd fel ezen a költségvetési során, ezért szeretnénk kérni, hogy a projekt megvalósításához közvetetten kapcsolódó tevékenységekre, szolgáltatásokra fordítható költségek összege az igényelt támogatás összegéhez viszonyítva kerülhessen meghatározásra (pl. a közvetett költségek összege maximum az igényelt támogatás 5 %-a lehet).

 

A felhívás 39. oldala szerint a piaci árnak való megfelelés ellenőrzése céljából a támogatást igénylőnek a támogatási kérelemmel egyidejűleg, annak mellékleteként szükséges benyújtania legalább egy részletes indikatív árajánlatot minden nettó 300.000- Ft-ot meghaladó költségvetési tétel esetében. Ezt az előírást rendkívül problémásnak találjuk – eddig ilyen kérés nem szerepelt az ilyen típusú pályázatokban, a beruházási célú pályázatok kapcsán szoktak előzetes tervezői költségbecslést bekérni, ami teljesen indokolt is –, és jelentősen megnehezíti a pályázatok benyújtását. Egyrészt az árajánlatok beszerzése jelentős anyagi terhet róhat az igénylőre (pl. 80-100 tétel esetén az ajánlottan kiküldött postai küldemények díja), miközben közel sem biztos, hogy nyerni fog; a beadáskor beszerzett ajánlatok a megvalósításkor nagy valószínűség szerint már nem lesznek érvényesek, ugyanis az előírt 6 hónapos korlátnál jóval régebbiek lesznek, a megvalósítás alatt tehát úgy is kell árajánlatokat kérni (és annak postaköltségét közvetett költségként már el is számolhatják a nyertesek);  a közbeszerzéssel érintett tételek kapcsán sem kell előre lebonyolítani a közbeszerzést;

a felhívás szerint az 500 ezer forint alatt kis értékű számlák kapcsán nem kell semmilyen alátámasztó dokumentumot beadni, ez a pont ennek a kitételnek sem felel meg, mert pl. egy bruttó 490 ezer Ft-os költség kapcsán már most be kellene adni egy árajánlatot; továbbá a pályázói felület E-beszerzés funkciója is csak akkor lesz használható, ha támogatást nyert el az adott pályázat, a támogatási kérelem benyújtásakor még nem használható. Fenti okokra való tekintettel szeretnénk kérni, hogy a támogatási kérelemmel egyidejűleg csak azon tételek kapcsán kelljen árajánlatot benyújtani, amelyek a későbbiekben közbeszerzés alá tartoznának, a többi tétel kapcsán – az eddigi EFOP pályázatokhoz hasonlóan – az adott költségvetési tétel szöveges indoklásában kelljen részletesen megadni, hogy az adott tétel hogyan került meghatározásra, kiszámításra.

 

Ha jól értelmezzük a felhívás 41-42. oldalán szereplő, kiszervezhető tevékenységekre vonatkozó részt, akkor ha egy szervezetünknél munkaviszonyban dolgozó szakember rendes munkaidején kívül (esténként, hétvégenként, stb.) részt vesz a projekt szakmai megvalósításában, és ezért szolgáltatási szerződés keretén belül számla ellenében kap juttatást, akkor ez kiszervezésnek minősül, és az ilyen típusú kifizetések mértéke nem haladhatja meg a „Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei” költségkategória bizonyos költségtípusainak vonatkozásában a 40%-ot. Egyrészt nem értjük, hogy akkor a maradék 60%-ot ebben a szolgáltatások költségkategóriában mire lehetne fordítani, hiszen itt értelmezésünk szerint minden tétel 3. féllel kötött szolgáltatási szerződés szerinti kiszervezett szolgáltatás, másrészt nem értjük, hogy miért nem döntheti el a támogatást igénylő, hogy a programban résztvevő szakemberek számára munkaszerződés alapján munkabért kíván e fizetni, vagy szolgáltatási szerződés alapján megbízási díjat. Ha értelmezésünk megfelelő, akkor ezzel a kitétellel gyakorlatilag arra kényszerülnek a pályázók, hogy a szakmai megvalósítást végző szakemberek juttatásának nagy részét munkabér formájában fizessék ki, ami a projektek szempontjából nem túl költséghatékony, hiszen egy tevékenység elvégzésének a költsége bér jelegű kifizetés esetén mintegy 25-30%-al többe kerülhet, mintha ugyanaz a szakember ugyanazon tevékenység kapcsán számla ellenében kapná a juttatását. Továbbá ez a kitétel az indikátorokra is negatívan hat, hiszen egy adott pályázati összegből kevesebb szakmai munka lesz elvégezhető, értelemszerűen annak kisebb is lesz az eredménymutatója. Fenti okokra való tekintettel tisztelettel kérjük a kiszervezhető tevékenységek arányának megfontolását, amennyiben pedig rosszul értelmeztük ezt a pontot, akkor kérjük a kiszervezhető tevékenységek körének egyértelműsítését.

 

Bízunk benne, hogy észrevételeinkkel sikerül hozzájárulni ahhoz, hogy a projektek benyújtása és megvalósítása minél sikeresebb, illetve gördülékenyebb legyen.