A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. október 7-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2016-10-07 23:45 -ig volt lehetőség.

Száraz Ildikó

2016-10-07 12:10:24

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

A Felhívás 5.9.1. „A felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok” fejezete szerint a támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltség számolható el.

 

Továbbá amennyiben egy beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként nem határozhatók meg, a beruházás elszámolható költségét egy olyan, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva kell meghatározni, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítottak volna. A számításokat alátámasztó dokumentáció benyújtása szükséges. A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

 

 

 

Fentiek alapján egy konvencionális technológia költségvetésének és a tervezett beruházás költségének különbsége lesz az elszámolható összköltség?

 

Pl. Ha egy kevésbé energiahatékony beruházás megvalósítható 100 millió Ft-ból, a tervezett beruházás megvalósítható 80 millió Ft-ból, akkor a tervezett beruházás elszámolható költsége a kettő különbsége, vagyis 20 millió Ft lehet?

 

Ebben az esetben ha csak a többletköltséget finanszírozzák, akkor azt jelenti, hogy a tervezett beruházás összköltségét sem teszi ki az elszámolható összköltség?

 

 

 

Kérjük ennek felülvizsgálatát, tekintve hogy a támogatás intenzitás ebben az esetben a maximalizált intenzitásnak több mint a felére csökkenne, és a beruházások ellehetetlenítését eredményezné. 

 

Köszönettel,

 

Száraz Ildikó

 

 

 


Száraz Ildikó

2016-10-07 12:09:06

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság! 

 

A Felhívás „4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja” fejezetében szerepel, hogy a „Hitelprogram keretében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt. törvény) 7. §. szerinti ügyfél-átvilágításhoz szükséges ún. Pmt. adatlapot szintén az elektronikus kitöltőprogramon keresztül tölti ki az Igénylő, amelyet kinyomtatás után személyesen, az MFB Ponton érvényesít, majd csatol fel az igénylés mellékleteként. Nem köthető meg a kölcsönszerződés, ha a pénzmosással kapcsolatos Végső Kedvezményezetteket érintő ügyfél-átvilágítási intézkedések legkésőbb a hiánypótlási fázisban nem kerülnek elvégzésre”.

 

A Felhívás 6. fejezetében viszont nem szerepel a melléklet a támogatási kérelem elkészítéskor csatolandó mellékletek listájában.

 

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az ellentmondást.

 

 

Köszönettel,

 

Száraz Ildikó

 


Száraz Ildikó

2016-10-07 12:04:27

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

 

 

A Felhívás „5.1 a Támogatás formája” fejezetében szerepel, hogy a kölcsön tekintetében a végső Kedvezményezett által kezdeményezett szerződésmódosítás díja a fennálló Kölcsönösszeg 1,5%-a, de minimum 50.000 Ft.

 

A Felhívás nem részletezi, hogy mely módosítás minősül a kölcsön tekintetében szerződésmódosításnak.

 

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében (Egységes Működési Kézikönyv) meghatározott projekttartalom változása, az indikátorok és egyéb, a támogatási szerződésben meghatározott követelmények módosítása, a mérföldkövek ütemezésének, tartalmának módosítása, a költségvetésben bekövetkező változás, a projekten belüli költségátcsoportosítás, projektszintű költségnövekedés, kedvezményezett személyének változása is maga után vonja-e az 1,5 %-os de minimum 50.000 Ft-os szerződésmódosítási díjat?

 

Mi a helyzet abban az esetben, ha a szerződésmódosításra a Közreműködő Servezet szólítja fel a Kedvezményezettet a megvalósítás során előírt hiánypótlási felhívásokban?

 

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek kifejteni, hogy mely módosítások vonják maguk után a fenti költséget.

 

Amennyiben fentiek a Felhívás 8. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan.

 

 

Köszönettel,

 

Száraz Ildikó

 

 

 


Száraz Ildikó

2016-10-07 12:03:41

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

 

A Felhívás „4.4.2. Kiválasztási kritériumok” fejezetének 3. pontjában szerepelnek a „Tartalmi értékelési szempontok a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában”.

 

Továbbá a Felhívás ugyanezen fejezete tartalmazza, hogy kombinált termék estében támogatásra az a támogatási kérelem jogosult, amely mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kölcsön tekintetében támogató döntéssel rendelkezik.

 

A kölcsön tekintetében viszont nem került meghatározásra a Felhívásban olyan értékelési szempontrendszer, mely a támogatást igénylő szervezet részére támpontot adna azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a visszatérítendő támogatás döntésével kapcsolatban.

 

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek erre vonatkozó szempontrendszert is kifejteni.

 

Amennyiben fentiek a Felhívás 8. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan.

 

Köszönettel,

 

Száraz Ildikó

 


Száraz Ildikó

2016-10-07 12:03:00

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság! 

 

A Felhívás „3.9 Biztosítékok” fejezete rendelkezik arról, hogy a kölcsön vonatkozásában az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vissza nem térítendő támogatásoktól eltérően biztosítékadási kötelezettséget ír elő. A lehetséges biztosítékok köre között szerepel az ingatlanon és az ingó dolgon alapított jelzálog.

 

Továbbá a fejezetben szerepel, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 6. pontja „A biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó tájékoztató” című fejezet tartalmazza.

 

Sem a Felhívás, sem az ÁFU6. pontja nem részletezi, hogy a kölcsönre vonatkozó ingatlan és ingó jelzálognak mik a feltételei, pl. az érték hány százalékát számítják be a kölcsön összegének fedezetébe, vagy azt, hogy az értékbecsléssel kapcsolatban mik a formai vagy tartalmi követelmények, mely szervezetek végezhetik az értékbecslést, amit be kell nyújtani a Felhívás 6. fejezetének 19. pontja alapján.

 

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek az erre vonatkozó részleteket is megadni.

 

Amennyiben fentiek a Felhívás 8. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan. 

 

Köszönettel,

 

Száraz Ildikó

 


Száraz Ildikó

2016-10-07 12:02:12

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

 

 

A Felhívás 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejezetének 1.) b pontja alapján a belső megtérülési rátája (BMR) el kell hogy érje a 2,00%-ot, illetve nem haladja meg a 15,00%-ot.

 

Kérjük az alsó korlát felülvizsgálatát, és 0%-ra való csökkentését, mivel komplex beruházás tekintetében ez nehezen teljesíthető, és a nemzetgazdasági érdek hogy a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását ösztönözzék, ami hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez – ez pedig 0%-os BMR érték esetén is megvalósul.

 

 

 

Köszönettel,

 

Száraz Ildikó

 


Száraz Ildikó

2016-10-07 12:01:24

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság! 

 

A Felhívás „3.7.1. Indikátorok” fejezetében meghatározásra került 8 db indikátor, továbbá 5 db VEKOP output indikátor, de a „definíciók/számítás” bekezdés alatt szereplő táblázatban csak 5 db indikátorhoz kapcsolódó definíció lett meghatározva.

 

A 2. sz. melléklet (Excel fájl) nem tartalmaz indikátor számításra vonatkozó munkalapot.

 

Az „Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés”, a „Primer energia felhasználás”, a „A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül” indikátorok esetében a definíciók, számítás módszertanát nem tartalmazza a felhívás, így nem teremtik meg az egységes értékelés lehetőségét.

 

Továbbá az „Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés” indikátoroknak a definíció/számítás meghatározása azonos azzal az eltéréssel, hogy előbbi esetében „köztes” állapotára elkészített energetikai tanúsítványokban rögzített értékekre hivatkozik az útmutató, utóbbi esetében pedig „tervezett” állapotra vonatkozó értékekre.

 

A köztes állapot a fejlesztés szempontjából nem értelmezhető, mivel a fejlesztés előtt egy kiinduló állapotban van az épület, a fejlesztést követően edig egy tervezett állapot áll fenn, és a Felhívás 6. fejezetének 7. b) és c) pontjaiban is kiinduló, és tervezett állapotra vonatkozó számításokat kell benyújtani a támogatási kérelem mellékleteként.

 

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az ellentmondást. 

 

Köszönettel,

 

Száraz Ildikó

 


Tóth Péter

2016-10-05 11:42:59

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

1. A kiírás tervezet 4.4.2 pont 3. fejezetében található táblázat (értékelisi szempontok) napelemes rendszerekre vonatkozó feltétele lehetetlen, ezért diszkriminatív feltételt tartalmaz.

A megadott pontrendszer szerint maximális pontszámot napelemes projektrésszel rendelkező beruházásra csak akkor lehetne elérni, ha a rendszer fajlagos költsége kevesebb, mint 100.000,- Ft/kWp. 1 kWp napelemes rendszerhez ma több, mint 3 db panel szükséges.Önmagában 3 db napelem panel nettó nagykereskedelmi ára már magasabb, mint 100.000,- Ft. A paneleken kívül még természetesen sok költsége van a rendszernek: inverter(ek), tartószerkezet, AC és DC védelmi berendezések, tűzeseti lekapcsolók, villamos segédanyagok, tervezés, engedélyeztetés, telepítés, stb. A hazai piacon normális minőségű panellel nem lehet komplett, korrektül tervezett és kivitelezett napelemes rendszer árat elérni nettó 280.000 Ft/kWp alatt! A kisebb, mikrovállalkozásoknak alkalmas rendszerméretek pedig egészen biztosan ennél magasabb költségűek.

Ez azt jelenti, hogy napelemes rendszerrel tervezett beruházások egészen biztosan legalább 8 pont, de imkább 12-15 pont hátránnyal indulnak!

Ez ellentmond az egyenlő feltételek biztosítási kötelezettségének és a kiírásban és a Nemzeti Cselekvési Tervben megfogalmazott céloknak is.

Javaslom, hogy a ponthatárok fentiek figyelembe vételével kerüljenek meghatározásra, pl.:

x<300  15 pont

300<=x<340 11 pont

340<=x<380 7 pont

380<=x<420 3 pont

420<=x  0 pont

2. A támogathatóság feltétele 450.000,- Ft/kW, ami a kiírás 3.4.1.1. pontja szerint az inverter AC teljesítményre értendő. A fent említett táblázat Ft/kWp mértékegységű, azaz a napelemek névleges teljesítményére utal.

Ez nem következetes.

Javaslom mindkét helyen ugyanazt a teljesítményt használni! (Ft/kW, ha inverterre, vagy Ft/kWp, ha napelemre.) 

Üdvözlettel:

Tóth Péter

Nap Labor Kft.


Jónás Imre

2016-10-04 13:47:11

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

A 3.1.2. Önállóan támogatható tevékenységek között szerepel többek között az épület hűtési és szellőzési rendszer korszerűsítése, valamint a megújuló energia résznél a napelemes rendszer is.

Az Energetikai melléklet 01.Energetikai Adatok munkalapon az általános adatok felsorolása között kimaradt az Ehűtés, Eszellőzés. Valamint a nincs rovat az energiahozam ( napelem ) adat beírására.

Ez véleményem szerint azért gond, mert az Ep értékben benne szerepel. Ha a táblázatba nem kerül felvezetésre, akkor a részadatok összege nem fog egyezni az Ep (összesített energeia ) adattal.

Amennyiben az exel ezzel nem számol, csak tájékoztatási adatként kezeli, akkor ez nem gond.

Hasonló a felvetésem más pályázatnál alkalmazott Energetikai melléklet esetében is.

Üdvözlettel:

Jónás Imre építész

Épületenergetikai Szakértő

Debrecen


Trend Business

2016-09-30 15:04:14

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás tervezethez észrevételeink, javaslataink a következők:

3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek:

A Felhívás csak komplex projektjavaslatra ad lehetőséget:

I) Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek:

  • Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek
  • Épületek hűtési/fűtési, használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése
  • Meglévő bel- és kültéri energiatakarékos világítási rendszerének átalakítása
  • II) Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek:

  • Napkollektor
  • Fa alapanyagú energiaellátás HMV és fűtési igény kielégítése céljából
  • Napelemes rendszer telepítése villamos energiaellátás céljából
  • Hőszivattyús rendszerek alkalmazása HVM, illetve fűtési céllal
  • A Felhívás tervezet szerint csak komplex – I-II. tevékenység – megvalósítását tervezi, illetve ezen belül is meghatározza, hogy az I. körbe tartozó tevékenységeknek legalább 50%-ot el kell érniük, valamint a II. projektelemeknek pedig legalább 10%-ot a teljes elszámolható projektköltségen belül.

    Javasoljuk, hogy a napelemes rendszer telepítésénél tekintsenek el a komplexitástól, mert a megtermelt villamos áramnak, a vállalat szempontjából max. a meglévő kül- és beltéri világítótestek korszerűsítéséhez van közvetlen kapcsolata. Egy gyártóüzemben pedig a világító rendszer korszerűsítése (mérettől, megvilágítási igénytől függően) sem éri el a max. 20-30%-os beruházási költséget a napelemes rendszer telepítési költségéhez viszonyítva. Javasoljuk tehát, hogy a komplexitásból emeljék ki a Napelemes rendszer telepítését, azt önállóan is megvalósítható tevékenységnek tekintsék! A napelem telepítési költség max. 10%-ig írják elő a világításkorszerűsítést!

    3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások:

    4. c) 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkezik.

    Javaslat: Napelemes rendszer telepítésénél ez a feltétel törlésre kerüljön az alábbi indok miatt: Egyetértve a megújuló energiafelhasználás elterjesztésének és az ÜHG gázok kibocsájtásának csökkentésével, valamint a megújuló energiatermeléssel NE korlátozzák be azon pályázók számát/lehetőségét, akik a fentebb leírtak alapján a 2014. évig felépült csarnoképületre, termelőüzemükre kívánnak napelemet telepíteni. NE zárják ki az alapvető célt megvalósítani szándékozó – ÜHG kibocsájtást csökkentő és az energiát megújuló energiával (napelemmel) előállító – cégeket a pályázatból, akik egyébként ezzel a beruházással akár jelentős energiaköltség megtakarítást is el tudnak érni, mivel a termelő eszközök, gépek nagyon sok elektromos energiát használnak fel.

    5.5. 10 pont

    Javaslat: A pályázat beadásának feltétele legyen, hogy rendelkezzen a pályázó – napelemes rendszer telepítése esetén – a villamos áram szolgáltatást nyújtótól az inverterrel ellátott kiserőmű csatlakozási dokumentációjának jóváhagyó határozatával, illetve a megvalósításhoz kapcsolódó tervvel is.

    A szakmai javaslataink figyelembevételét előre is köszönjük!

    Tisztelettel:

    Trend Business Kft.


    Magyar Energiahatékonysági Intézet

    2016-09-28 16:02:44

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című kiírás-tervezet (VEKOP-5.1.1-5.1.2-16) kapcsán

    Pontosítás kérése a 3.3.b pont esetén

    Míg a pályázati felhívás 3.3. b pontja szerint „Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.”, addig a pályázati felhívás 3.4.1.3. Egyéb elvárások pontja szerint nem nyújtható támogatás lakás/lakhatás/szálláshely szolgáltatás célú fejlesztéshez.

    Javasoljuk, hogy vagy a 3.3.b pontba a szálláshely korlátozás beemelését, vagy a 3.4.1.3. pontból történő kivételét, mivel a felhívás fenti pontjai jelen állapotukban nincsenek összhangban.


    Magyar Energiahatékonysági Intézet

    2016-09-28 16:00:34

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja a "Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" című kiírás-tervezet (VEKOP-5.1.1-5.1.2-16) kapcsán

    Általános észrevételek

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet nem tartja indokoltnak az Útmutató 3.1. szerinti komplex tevékenység körben meghatározott energiahatékonysági és megújulós fejlesztések kötelező összekapcsolását. A 3.1. pont szerint egy projekten belül az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot, a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot projekt összes  elszámolható költségén belül. Több épületet érintő projekt esetében viszont nem kell minden épület esetében ennek az aránynak megfelelni.

    Javasoljuk, hogy lehessen csak energiahatékonysági fejlesztéseket végezni kötelező megújulós tevékenység elvégzése nélkül is, illetve lehessen önálló megújulós fejlesztést is végezni egy épületen akkor, ha annak energetikai szintje megfelel a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztálynak.

    A kiírás legyen inkább ösztönző, és ne korlátozó jellegű: megnövelt vissza nem térítendő támogatási részaránnyal ösztönözze a minél nagyobb energia-megtakarítás, illetve kibocsátás-csökkentés elérését, valamint tartalmazzon minimális megtakarítási, illetve CO2-kibocsátás-csökkentési követelményeket. Így a megtakarítások eléréséhez szükséges beruházás-csomag minden pályázó számára a leginkább testhezálló és leghatékonyabb lesz, és elősegíti, hogy a felújítani akaró és arra képes vállalkozások minél nagyobb arányban tudjanak élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel.

    Indoklás:

    A megújuló energiaforrások hatékonyan csak kis energiaigényű épületek esetében alkalmazhatók. Így minden olyan épület esetében, melyeket megújuló energiaforrással látnak el, célszerű egy minimális energetikai elvárást meghatározni, melynek minimum követelménye a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztály lehet.

    Ugyanakkor számtalan olyan „CC” alatti energetikai besorolású KKV tulajdonban levő ingatlan van, melyen az égető energetikai felújítást sem fogják tudni elvégezni a megújuló energiaforrás kötelező beszerelési követelménye miatt.

    A 3.4.1.1.11. szerint az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) foglalt követelményeknek.

    A megújuló energiaforrások alkalmazása viszont szükségessé teszi, hogy a felújítás után az épület ne csak a ma hatályos, vagy 2018. január 1. után hatályba lépő előírásoknak (költségoptimalizált szint) feleljen meg, hanem előremutató legyen, különös tekintettel arra, hogy 2021-től minden épületre a közel nulla energiaigény lesz az elvárás (7/2006. 6. melléklet).

    Egyéb esetben mind az épület, mind a beépítésre kerülő megújuló energiaforrás várható élettartamát, mind az előttünk álló jogszabályi szigorításokat is figyelembe véve a kiírás-tervezetben meghatározott elvárások csak rendkívül rövid ideig fognak megfelelni a hatályos szabályozásnak.

    A megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek esetén a fejlesztéssel érintett épület/épületcsoport teljes releváns energiaigényének minimum 15%-ának fedezésére szolgáló rendszerre irányuló elvárás továbbá túlzó is egyben.

    Egyrészt kivitelezési nehézségekbe ütközik: ha egy épületben nagy a villanyfogyasztás, de kicsi a tető mérete akkor ez jellemzően fizikailag nem kivitelezhető.

    Másrészről,  ha egy vállalkozás éves fogyasztása a 333 000 kWh-t meghaladja, akkor a minimum 15%-elvárás teljesítése esetén már HMKE-határnál nagyobb teljesítményt kellene telepíteni, ugyanakkor a KKV-k többsége kisfeszültségen vételez. A nagyobb rendszerméret miatt sok cég ezért nem fog belekezdeni a telepítésbe, mivel kisfeszültségen csak HMKE telepítése engedélyezett.

    Részletes észrevételek: Támogatás célja és háttere

    3.1.2 B. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek

    1. 3.1.2. B.II. a. (7. oldal)

    Javasoljuk, hogy az automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése és egyedi mérési lehetőségek az EN15232 szabvány szerinti egyedi helyiség hőmérséklet szabályozás szem előtt tartásával valósuljon meg.

    Indoklás:

    Az EN15232 szabvány egyik legfontosabb hozadéka, hogy az épületautomatikai fejlesztések által elérhető hatékonyságnövekedés pontosan megállapíthatók. A szabvány konzekvens alkalmazásával mérhetők és összehasonlíthatók az ilyen irányú fejlesztések, illetve  jól számíthatóvá válik a fejlesztésből adódó CO2 megtakarítás értéke is.

    2. 3.1.2. B.II. a. (8. oldal)

    Javasoljuk az egyedi tüzelőberendezések (pl. gázégők) korszerűsítését a támogatott tevékenységek között engedélyezni.

    Ezen berendezések ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, sportlétesítményeknél vannak főként használatban. Jellemzően nagyobb teljesítményűek, így energiamegtakarítási és károsanyagkibocsátás-csökkentési potenciálja rendkívül magas.

    Indoklás:

    A tüzelőberendezés a terminológiában nem egyenlő a kazán fogalmával, mert a tüzelőberendezéshez kell kapcsolódni egy hőtermelő berendezésnek is. Ez a kazán összefoglaló megnevezésben jelenthet sima falikészüléket és állókazánt is. Fontos jellemzőjük, hogy így ebben a megfogalmazásban a „tüzelőberendezés” (pl. gázégő) és a „hőtermelő” (pl. kazántest) együttesen be van építve egy burkolat alá.

    A hőtermelőre szerelt tüzelőberendezés azonban két részegységből áll, ami – ha nem kerül be a támogatott körbe – a terminológia szerint nem korszerűsíthető, mert nem kazán.

    A piaci potenciálját tekintve mintegy 20-25 ezer darabról beszélhetünk, melyek közül minimum  harmaduk életkora meghaladja 15 évet.

    3. 3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek

    I.pont (8. oldal):

    Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „hőbázisú hűtés” terminológiával.

    Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, múzeumoknál, sportlétesítményeknél szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.

    Indoklás:

    A klímaváltozás hatására a nyári hővédelem passzív elemei (lásd árnyékolás) mellett az aktív elemek is (lásd hűtés, klimatizálás) egyre fontosabbá válik. Többnyire ezen feladatokat villamos áram meghajtású berendezésekkel (lásd folyadék hűtőgép, hőszivattyús fűtőgép) oldják meg. A nyári túlmelegedés esetén a tető- és talajfelszínre eső merőleges napsugárzási intenzitás a legmagasabb, amit pl. napkollektorok és közvetítő közeg (pl. szolár-folyadék) segítségével hőenergiává alakítható át. Ezt az előállított CO2-mentes hőenergiát fel lehet használni hőbázisú (ab- ill. adszorpciós) hűtési feladatokra. Így a hűtési feladat jóval kevesebb primer energia felhasználást (elektromos áram) jelent, még a visszahűtő kondenzátor villamosenergia-felvételét is figyelembe véve.

    4. 3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek

    I.pont (8. oldal):

    Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „veszteség-csökkentés” terminológiával.

    Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, sportközpontokban szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.  Nagy kiterjedésű telephelyeken elterjedt megoldás volt, hogy egy égéstermék elvezetéssel, központi hőtermelővel szatelit épületeket is el tudjanak látni hőenergiával (centralizált hálózat). 

    Indoklás:

    Nagy kiterjedésű rendszereknél, ahol valamilyen távvezeték segítségével juttatjuk el a termelési helyről a felhasználási helyre a hőenergiát (pl. telephely hőelosztó távvezeték), a kerengtetési (cirkulációs) veszteségek a vezeték hosszával, a benne áramló közeg hőmérsékletével és a szigetelés hatásfokával egyenes arányban változnak. Ez az energiamennyiség, ami fedezi ezt a veszteséget, a hőellátásra felhasznált primer energiamennyiség 5-12%-a is lehet. Amennyiben nem csak fűtési/technológiai hőenergia célokra előállított fűtővizet keringtetünk (ami a felhasználás- és időfüggő), hanem közvetlenül szociális célokra felhasznált használati melegvizet, akkor ez a veszteség még magasabb, megközelítheti 15-18%-t is. A napkollektorok alkalmazásával e veszteség nagymértékben fedezhető és már ezzel a lépéssel a felhasznált primer energia csökkenthető.

    5. IV: Hőszivattyúk esetén is szükséges a 7. oldalon behivatkozott, alább beidézett jogszabályokat alkalmazni:

    „Csak és kizárólag olyan berendezések beszerzése és beépítése támogatható, melyekre a Bizottság 811/2013/EU, 812/2013/EU, 813/2013/EU és 814/2013/EU rendelet vonatkoztatható, és 2015. szeptember 26. után is forgalomba hozhatók.”

    6. 3.4.1.1 16. pont

    Az alábbi pontosítást javasoljuk a megfogalmazásban:

    Talajhőt és talajvizet felhasználó hőszivattyús rendszer kiépítését tartalmazó projekt esetén a vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedélyt - amennyiben releváns - legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani.

    7. Elszámolható költségek köre bővítése

    Javasoljuk a projektmenedzsmenti tevékenyég és a közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az elszámolható költségek közé.

    Indoklás:

    A projektek komplexitása és az azzal járó adminisztratív kötelezettségek megkövetelik a külső szakértő alkalmazását a támogatás eredményes lehívása érdekében.

     A Kbt. 5§ (3) bekezdése szerint a 25 millió forintot meghaladó közvetlen támogatás esetén a pályázók közbeszerzéskötelezetté válnak. Mivel a pályázat lehetőséget ad a 25 millió forintot meghaladó támogatás igénylésére, ezért javasoljuk a közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az elszámolható költségek közé.