A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. szeptember 30-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2016-09-30 23:45 -ig volt lehetőség.

Tőzsér Istvánné

2016-09-30 22:04:30

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A könyvtárak közszolgáltató intézményként a kulturális alapellátás meghatározó szereplői. Széleskörű társadalmi érdek, hogy a kulturális vagyon megőrzését és hozzáférhetővé tételét korszerű és biztonságos eszközökkel tudják folyamatosan ellátni. Gyűjteményükre és szolgáltatásaikra alapozva jelentős szerepet töltenek be az élethosszig tartó tanulás terén, számos oktatást támogató szolgáltatást biztosítanak. Éppen ezért az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a könyvtáros szakma érdekvédelmi szervezetei, örömmel üdvözlik az EFOP 4.1.7-16 projekt kiírását, amely támogatást nyújt a szükséges fejlesztésekhez.

A felhíváshoz kapcsolódóan az alábbi észrevételeket, javaslatokat tesszük:   1.2 pont Rendelkezésre álló forrás Tekintettel a mindössze 5 milliárd Ft-os támogatási összegre, mindenképpen szükségesnek látjuk a szakterületek közti keretösszegek meghatározását a szakmai esélyegyenlőség biztosításának érdekében. Csatlakozunk a társszakmai szervezetek véleményéhez, akik aggályosnak tartják a különböző szakterületek és projektcélok egységes szempontok szerinti megítélését. Támogatjuk, hogy a forráselosztás már a pályázati útmutatóban szerepeljen, s ezen fejlesztési források az intézményhálózatok nagyságrendjéhez igazodó, arányos fejlesztést tegyenek lehetővé.  4.1 pont A támogatást igénylők köre A támogatást igénylők körének meghatározásánál kérjük egyértelművé tenni a jogosultak körét:  „A nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak közül a közkönyvtárak vagy fenntartóik illetve felsőoktatási könyvtárak vagy fenntartóik adhatnak be támogatási kérelmet.”

Tőzsér Istvánné Informatikai és Könyvtári Szövetség, Magyar Könyvtárosok Egyesülete


Beszprémy

2016-09-30 20:35:55

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete az alábbi észrevételeket teszi az EFOP-4.1.7-16 Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései pályázati felhíváshoz

Egyesületünk örömét fejezi ki az iránt, hogy az infrastrukturális fejlesztések között az intézmények, szervezetek sorában nevesítve lettek a népi kézműves tevékenységgel foglakozó alkotóházak, műhelyek, civil szervezetek, amelyek alkotóházat, műhelyt működtetnek, hiszen számukra 2010 óta nem volt ilyen irányú fejlesztésre pályázati lehetőség.

Észrevételeink

  • A projektekre megítélt keretösszeget a pályázati kiírás és annak 5.3. pontja 5 millió Ft – 230 millió Ft közötti összegben határozza meg. Ez ellentmond az ugyancsak e pontban a továbbiakban felsorolt támogatási keretösszegeknek. A legmagasabb keretösszeg 130 millió Ft. A pályázati kiírás nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy 1 pályázó a felhívás több pontjára is benyújthatja pályázatát, így aggályosnak tartjuk ezen ellentmondást, feloldását szükségesnek tartjuk. A keretösszeg ilyen magas maximumát azért sem tartjuk jónak, mert a 130 millió Ft-ban meghatározott maximális összeg, több pályázó számára nyújthat esélyt a fejlesztésre, ezzel biztosítva országosan minél több helyszínen a pályázati kiírásban szereplő tevékenységek elérését.

 

  • Mivel a pályázható keretösszegek legmagasabbja jelen szövegezésben 130 millió Ft, így a kiírás 13. oldalának III. pontja nem releváns.

 

  • A keretösszegekkel kapcsolatos javaslatunk továbbá, hogy A közösségi művelődés és szervezetrendszer fejlesztése 2. tevékenységtípusában meghatározott keretösszeget 130 millió Ft-ra javasoljuk megemelni, hiszen építés, bővítés a cél, mely lehetővé teszi a regionális szerepű népi kézműves alkotóházak kialakítását, eszközökkel való felszerelését, melynek megvalósítása ismerve a gazdasági környezetet, bizonyára a könyvtárbusz megvalósításának nagyságrendjével legalább egyező mértékű költségvonzattal bír.

 

  • A pályázati kiírás a kulturális intézmények fejlesztésének 3 nagy szakterületét érinti, a közösségi művelődési intézmények és szervezetek rendszerét, a könyvtári intézményrendszert és a múzeumi-levéltári intézményrendszert. A pályázati kiírásban az esélyegyenlőség figyelembe vételével fontosnak és szükségesnek tarjuk annak meghatározását, hogy az egyes szakterületek az 5 milliárd Ft teljes keretösszegből, milyen nagyságrendű összegre pályázhatnak. Javaslatunk, a szakterületek számára a korábbiakban megjelent pályázati lehetőségek figyelembe vételével, hogy 2-2 milliárd Ft összegre pályázhassanak a közösségi művelődési intézményi és szervezetrendszer, valamint a könyvtári rendszer, 1 milliárd Ft összegre pedig a múzeumi-levéltári rendszer.

 

  • A pályázati kiírás 3.1.1.2. Választható önállóan támogatható tevékenységek fejezetének 6. pontjában elírás történt, javítani szükséges a 2. és 4. pontot 2. és 3. pontra, hiszen a regionális tevékenység e pontokra érvényes.

 

  • A 3.4.1.1. Műszaki, szakmai elvárások tekintetében a pályázati kiírás a Közösségi művelődési intézmény és szervezetrendszer részére az elvárásoknál felsorolt „igényfelmérés” nehezen értelmezhető. Helyette pl. az elmúlt 3 évben történt szakmai tevékenység bemutatása segíthetné a bírálók munkáját abban a tekintetben, hogy a pályázó valóban folytat tevékenységet e területen. Ez az értékelési szempontoknál a Tartalmi értékelés 1.2 pontjában meg is jelenő alapvető követelmény.

 

  • A 3. 4.2. pontban a mérföldkövek tervezésénél az 1. mérföldkő esetében az összes elszámolható költség 10%-ról kifizetési igénylést nyújt be szövegrészből véleményünk szerint a „legalább” kifejezés kimaradt, helyesen: az összes elszámolható költség legalább 10%-ról kifizetési igénylést nyújt be. Ha az 1. és 2. mérföldkőnél 10%+40%-ról nyújt be kifizetési igénylést, akkor a 3. mérföldkőnél nem 90%, hanem csak 50%-ról nyújthat be kifizetési igénylést.

 

  • A 3.6.2. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek között, nem található kötelezettség az önkormányzatok tekintetében. Javasoljuk itt is a kikötést, mely szerint a megvalósulást követően a fenntartási időszakban és az azt követően 5 éven keresztül legyen köteles a pályázatban meghatározott tevékenység szerint működtetni az ingatlant.

 

  • A pályázati kiírás 4.1. c) - d) Civil szervezet szakaszának c) pontjában vagylagos feltételek meglétét írja elő, melyeknek igazolása során a relevánsság a közművelődési megállapodásra is vonatkozik így a szakasz utolsó mondata helyesen: A feltételek meglétének igazolása érdekében benyújtandó igazoló dokumentum a szervezet létesítő okirata, továbbá amennyiben releváns, a közművelődési megállapodás vagy a bérleti szerződés.

 

  • Ugyancsak az infrastrukturális pályázati kiírás 4.1. d) pontja (34. oldal) a pályázó civil szervezet esetében kiköti, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségen túl (melynek kikötését szükségesnek találjuk), tartalmi kikötést is tesz, kiragadva az ellátandó feladatok sorából a közösség működtetését. Ezt szükségtelennek tartjuk, hiszen a civil szervezet maga is közösség. (A szükséges infrastruktúra megteremtődése után, már lehet elvárásként az alkotói közösség működtetését kérni.) Ez az egyéb fenntartási formára is vonatkozó javaslat. E kritérium helyett javasoljuk a pályázó intézmény, szervezet alapító okiratában/alapszabályában a népi kézműves tevékenység megállapíthatóságát.

 

  • A 4.4.2. Kiválasztási kritériumok 3. pont a tartalmi értékelési szempontsor, melynek 2.6 szempontja e pályázati felhívásban nem értelmezhető, hiszen mivel erről a pályázati kiírás nem rendelkezik, értelem szerűen 1 pályázó csak egy tevékenységtípusra pályázhat, így nincsenek szinergiák és lehatárolások.

 

  • A 4.4.2. Kiválasztási kritériumok 3. pontjában a 7. specifikus kiválasztási szempontoknál a 7.1. szempont leszűkíti az oktatás egy területére a pályázó beágyazottságát. Sokkal inkább szükségesnek látjuk a közösségi beágyazottságot ez esetben a kiválasztási kritériumok közé beemelni, ez a pályázat céljaival jobban koherens.

 

  • A pályázati felhívás 44. oldalán az első mondat befejezetlen.

 

  • Az 5.4. Előleg igénylése a) pontjában felsorolásra kerül a mikro-, kis- és középvállalkozás, holott a támogatást igénylők körében ezek a formák nem szerepelnek.

A pályázat kapcsán az alábbi megjegyzést tesszük még:

Nagy hiányossága a pályázati rendszernek, hogy nem biztosít semminemű forrást az egyéni alkotóházak felújításához, eszközfejlesztéséhez, holott ezek létrehozását és működtetését a  Mesterek  jelentős anyagi és szellemi ráfordítással valósították meg. Ezek is nemzeti értékeink részei, melynek átmentése, a szakma átörökítése céljából kiemelt feladataink közé tartozik. Egyesületünk tagságát nem csak a közösségi népi kézműves alkotóházi intézmények, civil szervezetek alkotják, hanem azok a Mesterek is, akik ezeket a műhelygalériákat, nyitott műhelyeket működtetik, és az őket felkeresők körében komoly ismeretátadó, kultúra közvetítő tevékenységet fejtenek ki. Számukra, mint egyéni/társas vállalkozások számára is fontos lenne egy hasonló pályázati lehetőség.

 

Zalaegerszeg, 2016. szeptember 29.

Prokné Tirner Gyöngyi

elnök


Beszprémy

2016-09-30 20:18:08

Felhívással kapcsolatos észrevétel

 

A Hagyományok Háza, mint a Kárpát – medencei Néphagyomány, ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény csak üdvözölni tudja az  EFOP-4.1.7-16 pályázati lehetőséget, mely több mint egy évtized után újra lehetőséget nyújt a népi kézműves alkotóházak felújítására, bővítésére, szakmai munkájuk számára történő infrastrukturális fejlesztésre. Ez nagy hiányt pótol, hiszen ezek a házak zömében civil szervezetek, magánszemélyek kezében vannak, akiknek tőke szegénységük miatt bizony sok alkotóház állapota leromlott, bővítésre pedig végképp nem volt forrásuk. Pedig a népi kézműves hagyományok népszerűsítésének, a felnőttképzés különféle formáinak ezek a házak a fővároson kívüli letéteményesei. Szakmai munkájuktól, lehetőségektől nagy mértékben függ a hazánkban oly gazdagon napjainkig fennmaradt népi kézműves kultúra továbbélése.

Épp ennek érdekében a pályázati kiíráshoz a következő észrevételeket fűzöm:

  •  a projektekre megítélt keretösszeg a kiírás 5.3. pontja szerint 5-230 millió Ft közötti vissza nem térítendő összeg, mely ellentmondásban van a továbbiakban felsorolt keretösszegekkel. (Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 millió Ft, maximum 230 millió Ft az alábbi megkötéssel:)

Nem tartjuk célszerűnek a keretösszeg ilyen magas szinten történő meghatározását, mivel a kisebb ( de egyáltalán nem kicsi) összeg több pályázó számára nyújtana reális esélyeket. Ugyanakkor javasoljuk a 2. tevékenységtípusba tartozó kézműves alkotó házak keretének a könyvtárbusz szintjére, azaz 130millió Ft-ra történő felemelését.

  • a pályázati kiírás három nagy területet érint a kulturális intézményrendszer tekintetében. Nem látszik a garancia arra vonatkozóan, hogy az egyes területek az 5 milliárdos keretösszegből miként részesülnek, milyen nagyságrendben részesülnek ebből. Nincs garancia arra vonatkozóan, hogy amennyiben az első pályázat kiírásara kerül, és elfogy a keretösszeg, az egyenlő esélyek alapján a többi is részesedhet a forrásból. Javasoljuk a keretösszegek meghatározását annak figyelembevételével, hogy a népi kézművesség tekintetében korábbi pályázatok nem voltak, míg más területeken korábbi pályázati lehetőségek működtek.
  • a pályázati kiírásban 3.4.1.1. Műszaki – szakmai elvárások tekintetében javasoljuk az elmúlt 3 év szakmai tevékenységek bemutatását, valamint erre alapozott szakmai koncepció készítését, hiszen ez ad valós képet arról, milyen tevékenység zajlott idáig, mire kíván építkezni a pályázó.
  • javasoljuk hogy a 3.6.2. fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó  feltételek között szerepeljen fenntartási kötelezettség az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében is.
  • a 4.1. Támogatást igénylők köre pontnál az alkotóházi pályázó jogosultságánál szükségesnek tartjuk  annak bizonyítását, hogy a szervezet fő működési köre a népi kézműves tevékenység. ( 1438-as számú stat. adatlap)
  • ez a pályázat lehetőséget kell adjon azon szervezetek számára is, akik eddig kiemelkedően magas szakmai, képzési, továbbképzési tevékenységet végeztek, bármilyen más helyen – nem alkotóházban - , de ennek a pályázatnak köszönhetően reális lehetőségük nyílik arra, hogy a pályázatban meghatározott feltételek mellett bérleti szerződéssel alkotóházuk legyen. A fenti pontok figyelembevételével, ami az eddigi szakmai tevékenységük bizonyítását garantálja, javasoljuk a következő – alkotóházakra beadott pályázatok pályázóira vonatkozó szöveg módosítást :

3.1.1.1. pont 2. tevékenységtípus Regionális szerepű alkotóház kialakítása: a népi kézműves tevékenység folytatására, bemutatására alkalmas, a 3.4.1.1.Műszaki és szakmai elvárások pontban felsorolt helyiségekkel és eszközökkel rendelkező, a népi kézműves területeken tevékenykedő személyek kreatív gazdaságban való jelenlétét elősegítő, erősítő tevékenységeket is végző, működő népi kézműves szervezetek bázisán létrejövő intézmény illetve létesítmény kialakítása.

 Miközben nagyon örülünk a jelenlegi pályázatnak, továbbra is várjuk azon pályázati lehetőségeket, amelyek a magánkézben működő nagyszámú műhelygaléria, nyitott műhely számára nyújt a további működtetéshez, fejlesztéshez segítséget!

Budapest, 2016. szeptember 30.

 

Beszprémy Katalin

Hagyományok Háza

Népművészeti Módszertani Műhely

Vezetője

 


Tóth Zsuzsanna

2016-09-30 17:36:30

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Tisztelt Kiíró!

A Monguz Információtechnológiai Kft., több mint 20 éve szolgálja a hazai közgyűjteményeket IKT eszközökkel és szoftverekkel. A szektort érintő infrastruktúra fejlesztési projektek többségében részt vettünk. A pályázati felhívás 4.2. pontjában olvasható: „…jelen felhívás keretében nem fejleszthető azon kulturális intézmény, szervezet (több tagintézmény/telephely esetén a jelen fejlesztésbe bevont tagintézmény/telephely), amely (vagy amelynek fenntartója) az ÚMVP, ÚMFT / ÚSZT Regionális Operatív Programok, Norvég Alap, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a tervezett fejlesztésben érintett intézmény/tagintézmény/telephely/szervezet épületének belső felújítására, helyiségek, belső terek kialakítására, az alapműködéshez szükséges eszközök beszerzésére támogatást nyert és azzal érintett pályázatának fenntartása még nem zárult le…” Véleményünk szerint az „alapműködéshez szükséges eszköz” kifejezés nem definiálja pontosan a kizáró feltételt, pontosabb lenne a tényleges pályázati forrásokat megjelölni. Továbbá nem is tartjuk indokoltnak, hogy az alapműködéshez szükséges eszközök korábbi beszerzése gátolja a tanulást segítő eszközpark bővítését, hiszen jelen pályázat célja egy speciális funkció erősítése és nem általánosan a közgyűjtemény működésének támogatása, az általános szolgáltatási szint emelése. A pályázati felhívás 5.3. pontjában meghatározott támogatási keretek esetén a könyvtári rendszer 5. tevékenységtípusával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az „Önkiszolgáló kölcsönzéshez kapcsolódó IKT eszköz és szoftver RFID rendszer kialakításához szükséges IKT és szoftver.” alá tartozó beszerzés önmagában feszegeti a megadott maximum 20 millió Ft-os határt. RFID rendszert vagy teljes állományra vagy az állomány olyan teljes gyűjteményeire érdemes kialakítani, melyekben sok tranzakció (jellemzően kölcsönzés) történik és fizikailag is jól lehatárolva vannak elhelyezve. Ebből következik, hogy egy megyei könyvtár esetén, ha a teljes szolgáltatást szeretnék átállítani (mert a hibrid rendszer nem hozza az elvárt hatékonyságot), akkor kb. 100.000-200.000 címke beszerzésére van szükség. Jelenleg egy címke ára (a felszerelés és kódolás munkaköltségét nem számolva) 0,12-15 Euró között van. Az önkölcsönző állomások és biztonsági kapuk bekerülési összege is darabonként 4.000-5.000 Euró. Javasoljuk, hogy az RFID eszközök beszerzésére külön tevékenységtípus kerüljön kialakításra legalább minimum 5 és maximum 20 millió Ft-os értékhatárokkal. Továbbá indokoltnak találjuk, hogy a Könyvtárbusz tevékenységtípus választása esetén az RFID beszerzés tevékenységtípus kötelezően választandó legyen, hogy Könyvtárbusz működtetéséhez szükséges infrastruktúra szorosan integrálódjon a kiszolgáló könyvtári informatikai rendszerhez. A számszerűsített szakmai elvárások között listázásra kerül a digitális laborban szükséges munkaállomások működtetéséhez szükséges szoftverek. Ha ezt úgy kell érteni, hogy minden munkaállomáson minden a listán szereplő szoftverből kell telepíteni, akkor az véleményünk szerint nem hatékony forrás felhasználáshoz vezet. Javaslatunk, hogy minimum egy munkaállomás elérhető legyen valamelyik szoftver. (Természetesen ez nem vonatkozik pl. az operációs rendszerre, irodai szoftverekre).  

Tisztelettel: Tóth Zsuzsanna


Gulyás Gabriella

2016-09-29 17:39:37

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A felhívástervezet 33. oldalán, a 4.1. Támogatást igénylők köre fejezetben nem egyértelmű, hogy egy fenntartó adhat-e be több (tag)intézményére is támogatási kérelmet. Kérjük ezt pontosítani.

A felhívástervezet 35. oldalán, a 4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre fejezet kimondja:

"Jelen felhívás keretében nem részesíthető támogatásban azon kulturális intézmény, szervezet (több tagintézmény/telephely esetén a jelen fejlesztésbe bevont tagintézmény/telephely), amely (vagy amelynek fenntartója) az EFOP-3.3.2-16 és az EFOP-4.2.1-16 felhívás keretében az érintett intézmény/tagintézmény/telephely/szervezet épületében infrastrukturális fejlesztést valósít meg."

Jól értelmezzük-e, hogy ha a Petőfi Irodalmi Múzeum két, eltérő telephelyű  tagintézménye az EFOP-3.3.2-16 felhívás keretében a projekt közös megvalósítását tervezi, s ennek során csak az egyik telephely szerez be minimális mértékű bútorokat, akkor a másik telephely tekintetében lehetséges a támogatási igény benyújtása az EFOP-4.1.7-16 felhívásra? Kérjük egyértelműbben megfogalmazni ezt a bekezdést.

A 49. oldalon az 5.5. Az elszámolható költségek köre fejezetben a 3. Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei pontban az oktatóterekhez és látványtárakhoz szükséges múzeum- és oktatásdidaktikai eszközök elkészítettésének lehetősége nem megoldott. Kérjük ennek a feltételnek a biztosítását.

Köszönettel:

Gulyás Gabriella főigazgató-helyettes Petőfi Irodalmi Múzeum Operatív Igazgatóság


Roszikné Nagy Magdolna

2016-09-29 16:58:28

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ elsődleges tevékenysége a múzeumok szakmai munkájának támogatása országos kutatásokkal, szakmai képzésekkel, módszertani fejlesztésekkel. A 40 fős országos múzeumi koordinátori hálózata segítséget nyújt a helyi, megyei, régiós múzeumi fejlesztések megvalósításához, továbbá a múzeumok és közoktatási intézmények közötti együttműködések kibontakoztatásához.

Áttanulmányozva a felhívást, az alábbi megállapításokat és javaslatokat tesszük:

Véleményünk szerint nem szerencsés, hogy a felhívás nem differenciál az egyes szakterületek bírálati szempontrendszerében. Az egyes szakterületek felhívásban meghatározott fejlesztési céljai  annyira különbözőek (művelődési intézmények: pl. kézműves alkotóház kialakítása, zenei próbatermek kialakítása, könyvtárak: pl. digitális laborok kialakítása, IKT eszközök beszerzése, könyvtárbusz beszerzése, múzeumok: oktatási terek kialakítása, múzeumi tanulmánytár kialakítása), hogy azok egységes szempont szerinti bírálata nem lehetséges. Fenti ok miatt a különböző intézményrendszer tagjai közül pályázók között valódi, korrekt verseny sem alakulhat ki. A felhívás jelenlegi állapotában történő meghirdetése azt is eredményezheti, hogy a kulturális intézményrendszer valamely szegmense  csak minimális forrásban részesül, esetleg egyáltalán nem jut infrastrukturális fejlesztési forráshoz a jelen európai uniós pályázati időszak alatt, így az operatív programban meghatározott ágazati fejlesztési cél sem valósulhat meg eredményesen.

Mindezek miatt szerintünk indokolt a felhívásba beépíteni olyan garanciális elemeket, amelyek biztosítják, hogy a kulturális intézményrendszer alapfeladataihoz mérten megfelelő arányban részesülhessen a fejlesztési forrásokból.

További észrevételeink:

11. oldal: Javasoljuk, hogy kerüljön bele a felhívásba egy újfajta múzeumi közösségi-oktató tér kialakíthatósága, ami nem a közoktatáshoz, hanem az élethosszig tartó tanuláshoz, a felnőttképzéshez kapcsolódik. Ez nem egyenlő a látványtárral, hanem egyfajta kreatív gondolkodásra és kreatív tevékenységre sarkalló helyiség, de nem oktatóterem, sokkal inkább műterem, műhely, vagy labor (ami a közművelődésnél és a könyvtárnál pl. meg is jelenik). 

12. oldal: III. Javasoljuk, hogy kerüljön bele egy 6. választható tevékenység a múzeumnál: egyedi múzeum- és oktatásdidaktikai eszközök, demonstrációs eszközök elkészíttetése (ld. még 48.o. 3. ponthoz írtak) 

33. oldal: Támogatást igénylők köre – itt nem találtuk annak meghatározását, hogy egy fenntartó beadhat-e több pályázatot, és ha igen, mennyit. Javasoljuk ennek pontosítását.

43. oldal: 7.3 szakmai pontkritérium: A "területi (megyei, regionális) szintű szolgáltatásfejlesztést" 5 ponttal jutalmazza, míg a kisebb intézményeknek, akik „csak” a helyieket szolgálják ki, 0 pontot adnak. Véleményünk szerint ez hátrányos a kisebb intézményekkel szemben, ezért javasoljuk egyfajta átmenet beépítését, például alacsonyabb számú pontszám megítélését.  

45-46. oldal: A korábbi TIOP-tapasztalatok alapján javasoljuk a maximum-költségek emelését. A minimum költségek rendben vannak. Javaslatunk szerint az alábbi támogatási összegek lennének reálisak:

 1-2. tevékenység: intézménymérettől függően:

  • muzeális kiállítóhely és muzeális gyűjtemény besorolású intézmény esetében minimum 5 millió- maximum. 20millió Ft,

-  múzeum besorolású intézmény esetében minimum 5 millió- maximum 30millió Ft,

3. tevékenységnél:

- közérdekű muzeális gyűjteményesetében minimum 5- maximum 50 millió Ft.

- múzeum besorolású intézmény esetében minimum 5 millió- maximum 70 m Ft .

A 3. tevékenységnél például a bemutatószekrények/tárlók és a tárgyakhoz szükséges műtárgyvédelmi feltételek miatt is különösen kevés az eredetileg megadott felső összeghatár.

48. oldal: 3. Szakmai szolgáltatás körét javasoljuk kibővíteni. Ennek oka, hogy például a múzeumi látványtárakba, oktatótermekbe jellemzően nem kész eszközként kerülnek beszerzésre pl. a tapintható eszközök, műtárgymásolatok, vagy a magyarázó Braille-feliratok, jelmezek (korhű viseletrekonstrukciók) stb. Ezeknek a beszerzésére szükségesnek látunk nyitni egy lehetőséget, mivel a kereskedelmi forgalomban általában nem kaphatók ezek a teljesen egyedi speciális kiállítás- ill. oktatásdidaktikai eszközök. ld. visszautalva 12. oldal III. 6. (új) választható tevékenységre.

A szolgáltatáshoz tartozik még az infokommunikációs akadálymentesítés, ami a múzeumban nem csak a honlap akadálymentesített változatát tartalmazza. A "kitáblázásnak" egyedinek, múzeum-specifikusnak kell lennie. Ezek miatt az igénybevett szakmai szolgáltatásokat engedélyezni kellene: különféle gyártások, nyomdák, stb.

57.oldal: 6.2. A TSZ mellékletei Javasoljuk pontosítani, hogy a Kommunikációs terv előírása kikre vonatkozik (mindenkire, vagy csak a 150 millió Ft feletti pályázatot benyújtókra?)

Szentendre, 2016. 09. 29.

 

Nagy Magdolna

mb. igazgató

Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ


Népművészeti Egyesületek Szövetsége

2016-09-29 10:30:22

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) 36 éves múlttal, országos hatókörrel és határokon átnyúló szakmai kapcsolatokkal rendelkező civil szervezet 58 tagszervezettel, 4559 fős tagsággal. Legfontosabb célja a hagyományos magyar és a Magyarországi nemzetiségek népi kézművesség értékeinek megőrzése, támogatása. Stratégiai partnerségben végzi munkáját a területet irányító országos szervekkel. Kapcsolatrendszere, önkéntes bázisa széleskörű.

 

A NESZ, egyeztetve tagszervezeteivel az alábbi véleményeket, javaslatokat fogalmazza meg a felhívás kapcsán:

 

A NESZ örömét fejezi, hogy hosszú évek után ismét lehetőség nyílik a „Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése az  EFOP-4.1.7-16” projekt keretében a népi kézművességnek helyet adó terek, termek alkotóházak és eszközrendszer fejlesztésére. Indokolja ezt az is, hogy ma Magyarország 3155 településnek mindössze 27 %-án találjuk meg a népi kézművesség képviselőit.  A népi kismesterségek mesterségbeli elméleti ismereteinek és gyakorlati jártasságainak elsajátítása permanens feladat, nélküle ez a tudás, feledésbe merül. Ezt jól szolgálhatják a támogatással létrejövő, bővülő, felszerelendő terek, műhelyek, s kiemelten a regionális szerepkörű kézműves alkotóházak.

 

Észrevételek, megjegyzések a felhíváshoz:

  • A felhívás értelmében a projektekre megítélhető támogatás mértéke „5 millió Ft – 230 millió Ft közötti vissza nem térítendő összeg”. Megjegyezzük, hogy a felhívásban részletezett tételek egyike sem éri el az előzőekben leírt nagyságrendet, jelenleg a könyvtárbusz kapja a legmagasabb támogatást 130 millió Ft.  Javasoljuk a regionális szerepű népi kézműves alkotóház támogatási keretének növelését, legalább a könyvtárbuszhoz hasonló összegre Indokoltságát erősíti, hogy potenciálisan több helyen műemléki, vagy a település szempontjából védett épületben is működik, vagy jöhet létre, vagy bővíthető az alkotóház. Ugyanakkor nem javasoljuk, hogy a 130 millió Ft-ot meghaladó összeget kapjon egy-egy pályázó.

 

  • A Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése három nagy szakterületet érint – könyvtár, múzeum, közművelődés. Látszatra az élethosszig tartó tanulás infrastrukturális feltételei azonosak, de ez – a feltételrendszert tekintve – teljesen különböző lehet a különböző szakterületeken. A pályázati felhívásból is kiderül, hogy a három szakterület elkülönült fejezeteket kapott, ez vonatkozik a fejlesztés irányaira, az indikátorokra, a beszerzendő eszközökre, stb. Ebből adódóan a bírálati szempontok sem egységesek, megnehezítve majd a döntést. Javasoljuk, hogy a szakterületeknek megfelelően külön-külön kerüljön kiírásra, értékelésre (a szakterület speciális szakmai szempontjaival) három pályázat, elhatárolt támogatási kerettel.

 

  • Mindenképpen fontosnak véljük a támogatási keret nagyságának szakterületenkénti meghatározását mind egy felhívás, illetve esetleges három (szakterületenként elkülönülő) felhívás esetében is.

 

  • 10. oldalon a 3.1.1.1 pont, 2. alpont alábbi megfogalmazása véleményünk szerint diszkriminatív, vagyis kizárja mindazokat az önkormányzatokat, közművelődési intézményeket, népi kézművességgel foglakozó civil szerzeteket, akik eddig gazdag népi kézművességet, ezen a területen non formális és informális képzést valósítottak meg, elláttak térségi feladatokat is, de nem működtettek alkotóházat. „…..erősítő tevékenységeket is végző, működő népi kézműves alkotóházak bázisán létrejövő intézmény, illetve létesítmény kialakítása.”

A fenti mondat helyett a következőt javasoljuk: „…..erősítő tevékenységeket is végző, működő népi kézműves szervezetek bázisán létrejövő intézmény, illetve létesítmény kialakítása.” . (A könnyűzenei terület esetében is így szerepel a megfogalmazás, azaz így lenne következetes a felhívás!)

Ugyanaz fordul elő a 15. oldal SZE-2 (2. tábla), az eredmény leírásánál.

 

  • A fentiekkel összhangban javasoljuk módosítani az alábbiakat is. A jelen felhívásban az található, a „4.1. Támogatást igénylők köre" pontjában, az alkotóházaknál a jogosultsági szempontnál szerepel a „Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon adatot szolgáltatott az alábbiak szerint: 3.2 táblázat: A tevékenységet ellátó önálló, egyfunkciós helyiségeinek száma 13. sor Alkotóház székhelyen vagy telephelyen mezőkben adatot szerepeltetett (...)" Javaslatunk a felhívási szöveg módosítására: megállapítható legyen a Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlap alapján, hogy a szervezet fő tevékenysége a népi kézműves tevékenység.

 

  • Nehezen értelmezhető a 3.4.1.1 pontban megfogalmazott igényfelmérés.  Az alkotóházak esetében kiknek az igényeit mérjük fel. Lakosság, iskolások, közművelődési intézmények, oktatási intézmények, népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, munkaadók stb.?  Javasoljuk az igényfelmérés helyet szakmai koncepció leírását.

 

  • A felhívásban pozitívnak tartjuk, hogy figyelembe veszi az e területen kialakult társadalmi sokszínűséget, hogy elfogadja a különböző tulajdonviszonyokat – többek között a tartós, a fenntartási időszakra is kiterjedő tartósan működtetésre átadott magántulajdont is – a fejlesztendő épületek esetében.  A felhívásban ezen a területen több ellentmondás fedezhető fel, amelynek szükséges a pontosítása.    

4.1. Támogatást igénylők köre: „… közművelődési megállapodással rendelkező és legalább a támogatási kérelem benyújtásától számított 12 évre vonatkozó bérleti szerződés keretében, a fejlesztés megvalósítására alkalmas ingatlannal rendelkező civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság,”. Ugyancsak a 33 oldalon a fenti meghatározás részletezésénél már ez szerepel „……közművelődési megállapodással rendelkezik és közművelődési intézményt tart fenn, vagy közművelődési közösségi színteret működtet vagy rendelkezik legalább a fenntartási időszakra és az azt követő 5 évre (azaz legalább 10 évre) vonatkozó bérleti szerződés keretében, a fejlesztés megvalósítására alkalmas ingatlannal.” A 48. oldalon „Építéshez kapcsolódó költség a következő feltétellel: a projektgazda által bérelt ingatlanon végzett építés, átalakítás bővítés költsége kizárólag abban az esetben számolható el, amennyiben az ingatlan tulajdonosa és a projektgazda között a projekt megvalósítási és legalább az 5 éves fenntartási időszakára szóló bérleti szerződés benyújtásra került a támogatási szerződés megkötéséhez.” Ez a mondat 2 év megvalósítást 5 év fenntartást jelent, vagyis 7 éves bérleti szerződést.

 

  • 3.1.1.2 pont 6. alpontjában elírás van a 2. és 4. tevékenység, helyesen 2. és 3. tevékenység, vagyis erre vonatkozik, hogy tevékenységek esetében régiónként 1-1 intézmény vagy szervezet részesül támogatásban.

 

  • Ellentmondást tapasztalható a 3.8 pontban, amely 30 oldalon a következőt írja: „…továbbá a fenntartási időszak végéig vállalja évente minimum 3 nem formális tanulási program megszervezését és lebonyolítását „ a 31. oldal  a fentieken túl  megfogalmazásban pedig ez  áll:” … 5 félét és összesen legalább 5 programot kötelező megvalósítani”  Javasoljuk, hogy a 30 . oldalon  a 3 nem formális tanulási program, helyett legyen 5 féle. A 31 oldalon, pedig ne a fentieken túli kifejezést használja a felhívás, hanem a fenti tevékenység részletezését.

 

 

Budapest, 2016. szeptember 29.

 

Pál Miklósné

Népművészeti Egyesületek Szövetsége

elnök