A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. szeptember 19-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2016-09-19 23:45 -ig volt lehetőség.

Szarka László

2016-09-19 19:15:05

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség tagjai előremutatónak és aktuálisnak tartják e téma és pályázati kiírás megjelentetését. Észrevételeinket az alábbiakban összegezzük.

I. Benyújtandó dokumentumok köre

A KKV-k számára gyorsan átlátható kiírás az ösztönző jellegű, amely csak a ténylegesen szükséges korlátozásokat tartalmazza.  A feltételeket olvasva az az álláspontunk, hogy túl sok engedélyt és hozzájárulást, igazolást kell a pályázat igénybevétele esetén beadni - néhány példa:

  • a 3.4.1.3. pontnál nem életszerű az elvárás hogy a bérleti feltételeknél még a takarítást is a bérbeadó kell hogy végezze, nem látjuk indokoltnak.

  • A 5.5 pont alatt a kölcsön folyósításához szükséges több, mint tízféle igazolás túlzott mértékű és megítélésünk szerint visszaveti az igénybevételi hajlandóságot. Például a 6. pontnál az MFB zálogjogának képzésére nézve nem látszik célszerűnek, hogy az igénylő igényelje meg az egyik állami szervtől és adjon be olyan igazolást egy másik állami szervnek, amely a két állami szereplő közötti kommunikációval megtörténhetne. A 7. pontban is ugyanez a helyzet.

  • Az 5.6 pont alatt nem látható, miért szükséges előre benyújtani a pályázó részéről az általa kidolgozandó "ajánlatok értékelésének szempontjai és módszeré"-t  a 3 kivitelezői ajánlat bekérése során, továbbá ez hogyan és miért kerül az IH részéről kiértékelésre. Ez redundancia, mivel a pontozással kiértékelésre kerülő beruházási tartalom már e folyamat szintézise.

 

Ezen nyilatkozatok, igazolások összegyűjtése és rendelkezésre állítása részben vagy állami szervek közötti kommunikációval kiváltható.  Több elvárás pedig a KKV-k és mikrovállalkozások számára nem életszerű a napi munka mellett, leginkább azonban nem arányos a támogatás sikeres pályázat esetében várható mértékéhez, különösen a kisebb összegű 1...5 millió forint közötti felújítási projektek esetén, amelyre a mikrocégek és KKV-k jellemzően pályázhatnak.

Ezért javasoljuk ezek minimalizálását.

II. Benyújtási eljárásrend:

  • Fontosnak tartjuk biztosítani, hogy legalábbi egyszeri hiánypótlásra legyen lehetőség. 

III. Területi korlátozás

  • A régiós korlátozás (a központi régió kizárása) nagyszámú mikrocégtől és kkv-któl vonja meg a fejlesztési lehetőséget. Ezért kérjük és javasoljuk a központi régióra kialakított tükörpályázat biztosítását.

IV. Energetikai korszerűsítés és megújulóenergia-beruházás kötelező összekapcsolása álláspontunk szerint nem indkolt

Az Útmutató 3.1. szerinti komplex tevékenység körben meghatározott energiahatékonysági és megújulós fejlesztések kötelező összekapcsolását nem tartjuk indokoltnak.

A 3.1. pont szerint egy projekten belül az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot, a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot aprojekt az összes elszámolható költségén belül. Több épületet érintő projekt esetében viszont nem kell minden épület esetében ennek az aránynak megfelelni.

Ezért javasoljuk, hogy energiahatékonysági fejlesztéseket önállóan is lehessen végezni a kötelező megújulós tevékenység elvégzése nélkül is, illetve lehessen önálló megújulós fejlesztést is végezni egy épületen akkor, ha annak energetikai szintje megfelel a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a BB osztálynak (= közel nulla energetikai szint).

Indoklás: a pályázat kiírójának eredeti célja - miszerint megújuló energiaforrások hatékonyan csak kis energiaigényű épületek esetében alkalmazhatók - akkor tud minél teljesebben megvalósulni, ha minden olyan épület esetében, melyeket megújuló energiaforrással látnak el, az általános épületenergetikai követelménynél már a szigorúbb, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklet kerül alkalmazásra.

Ugyanakkor számtalan olyan CC alatti energetikai besorolású KKV tulajdonban levő ingatlan van, melyen az égető energetikai felújítást sem fogják tudni elvégezni a megújuló energiaforrás kötelező beszerelési követelménye miatt.

A 3.4.1.1.11. szerint az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) foglalt követelményeknek.

A megújuló energiaforrások alkalmazása viszont szükségessé teszi, hogy a felújítás után az épület ne csak a ma hatályos, vagy 2018. január 1. után hatályba lépő előírásoknak feleljen meg, hanem előremutató legyen, különös tekintettel arra, hogy 2021-től minden épületre a közel nulla energiaigény lesz az elvárás (7/2006. 6. melléklet).

Az épület várható élettartamához képest rendkívül rövid ideig fog tehát a hatályos szabályozásnak megfelelni így a támogatott épület, ezért javasoljuk, hogy minden egyes épület, mely energiaigényét a projekt során megújuló energiaforrást is kap, feleljen meg a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a BB osztálynak.

Tovább technikai észrevételek

  • A kiírás 1.1. pontjában nem szerepel a napelemes rendszer.

  • Ellentmondásnak látszó tartalmi értékelési szempont a 3.4.1.1 1 pontban a napelemek elvárható bekerülési összege a 450eFt/KW (amely egyébként realisztikus) - de a tartalmi értékelési szempontoknál ez az összeg 0 pontot ér a maximális 5 pontból.

Bármilyen felmerülő kérdés esetén állunk rendelkezésre.

Budapest, 2016.09.19.

Tisztelettel:

Szarka László

MÉASZ ügyvezető


Glofák Péter

2016-09-19 17:58:51

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

A következő észrevételem lenne a Felhívás 3.6.2 pontjával kapcsolatban:

A Felhívás szerint osztatlan közös tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén a jogosultság feltétele a használati megosztás és vázrajz benyújtása a pályázati dokumentációban. A felhívás nem rendelkezik arról, hogy amennyiben az osztatlan közös tulajdon esetében nem készült használati megosztás és vázrajz, abban az esetben jogosult lehet-e egy pályázó, ha a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatok benyújtásra kerülnek. Az AUF említi ezt a lehetőséget. Kérem a végleges felhívásban szíveskedjenek tisztázni ezt a jogosultsági lehetőséget is!

Emellett ebben az esetben jogosult lehet-e egy pályázat, amennyiben ügyvédi nyilatkozattal igazoltan nem érhető el valamennyi tulajdonos.

Ezek az esetek gyakoriak lehetnek a 90-es évek előtt létrejött, vagy azt követően régi gyártelepeken kialakított ipari területek esetében, azaz az ilyen osztatlan közös tulajdonban lévő valamennyi vállalkozást érintő kérdésről van szó.

Tisztelettel

Glofák Péter


Balog Boglárka

2016-09-19 16:37:47

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívással együtt megjelent 2. számú mellékletben több formai és tartalmi probléma található, melyek javítását javasolnánk a végleges verzióban.

00_Fedlap: Kitöltendő cellák háttér színezése hiányos, mely megtévesztő lehet

01_Energetikai adatok:

  • Megjegyzések takarják az érték cellák egy részét (bár a táblázat automatikusan kerül kitöltésre, de az önellenőrzés szempontjából problémát jelenthet)
  • 2., ill.további helyszín esetén nem válik aktívvá a helyszínhez tartozó, kitöltendő adattábla. (Az adatok beírhatók, de marad a szürke háttérszín, ami nehezíti az eligazodást, kitöltést.)

05_Projekt adatok

  • „II. Projekt költségei” táblázat kitöltése nem egyértelmű, elszámolható költség vagy a nettó vagy a bruttó költség lehet. Az Összesen oszlop a bruttó költségeket összegzi, illetve ez kerül a BMR számításba is, mely nettós elszámolású pályázat esetében hibás.
  • Nem kerül összegzésre a nettó elszámolható (D oszlop) és nettó nem elszámolható (F oszlop) költség, tehát nem szerepel a táblázatban a projekt összes nettó költsége.
  • A költségeket összegző sor hibás, a szolgáltatási költségeket nem összegzi

06_BMR

  • A Beruházás várható élettartama cella rejtett munkalapra (05_BMR számításhoz segédlet) való hivatkozást tartalmaz, viszont a rejtett munkalap valószínűleg nem működik, mert nem közvetíti a megfelelő értéket. (mindig 0 év marad)
  • Nem egyértelmű, hol jeleníthetők meg felúítási-pótlási költségek, ill. megjelenítendők-e egyáltalán. (Az összes beruházási költség oszlop (E oszlop) elvileg fogadni tudja a felújítási-pótlási költséget.)
  • Ellenőrző sor képlete (E37 cella) a táblázat kitöltése esetén hibajelzéshez vezet, valószínűleg nem létezik a „netto_ber_ktg” név. (Erre utalnak a 05_Projekt adatok munkalapnál jelzett problémák a nettó-bruttó beruházási költség vonatkozásában.)
  • A maradványérték számítás átlagos élettartamból indul ki (hivatkozási alap az F5 és a H4 cella), ami jelentősen befolyásolhatja a számítás végeredményét, amennyiben a projektben több különböző élettartamú beruházás történik. A ténylegesen felmerülő maradványérték szempontjából célszerűbb eszközcsoportonként tételesen számítani a maradványértéket (ld. 05_Projekt adatok munkalap C15-C24 költségtételek szerint)

Az egyes eszközcsoportok (beruházási elemek) számítás során figyelembe vett élettartamai a rejtett „05_BMR számításhoz segédlet” munkalapon jelennek meg, így nem véleményezhetőek.

 

Üdvözlettel,

Balog Boglárka

tanácsadó

ENVECON Kft.


Bernát Mariann

2016-09-19 15:54:49

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás tervezet 3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások rész 4./f pontja szerint, olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható majd támogatás, melynek "a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámláival szükséges igazolni."

Ennek értelmében kizárásra kerül, vagy lemarad olyan pályázó, aki pl. megvásárolt egy korábban banki tulajdonban álló ingatlant 2015-ben, azzal a céllal, hogy a már kinőtt telephelyét átköltöztesse, nagyobb és fejlesztési lehetőségekkel (energetikai) teli telephelyre. A megvásárolt ingatlan jelentős felújításon esett át (gépészet, villamos hálózat, mennyezet, nyílászárók, stb.), majd ezt  követően kereskedelmi egységként újra nyitott 2016-ban. Mivel a vásárlás, ill. felújítás előtt  egy-két évig használaton kívül volt, így amennyiben a vállalkozás pályázni szeretne, úgy a fent ismertetett helyzet miatt, nem áll rendelkezésre a pályázat benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámlái. Lesz-e lehetőség, javasolható-e, hogy a vásárlást megelőző, korábban rendeltetésszerű használat időszakából rendelkezésre álló fűtési számlák alapján (visszamenőleg akár több év) történjen az elbírálás, vagy pedig a most következő fűtési szezon számlái alapján (tehát a pályázat benyújtását követő időszak).

Tisztelettel:

Bernát Mariann


Skoda Barbara

2016-09-19 15:37:24

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP-4.1.1-8.4.4-16 pályázattal kapcsolatban szeretném feltenni a kérdéseimet és jelezni az észrevételeimet, melyek az alábbiak:

1. A pályázati kiírás csak a kombinált (energiahatékonyság és megújuló energia) projekteket támogatja. A konstrukcióban a projekt min. 50%-a energiahatékonysági részből, és min. 10%-a megújuló energiahatékonysági részből kell hogy álljon. Jelen felhívás bünteti azon cégeket, akik már saját forrásból elvégezték az épületek energiahatékonysági korszerűsítését, így számukra már csak megújuló energia hasznosításával javítható az épület energetikai besorolása.

Javaslom, hogy azon épületek esetén, amelyek energetikai tanúsítása eléri a DD vagy akár CC szintet, ott ne kelljen energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, lehessen tisztán megújuló projekteket végrehajtani.

Másik fontos észrevétel: a pályázati kiírásból kizárt célcsoportba tartozhatnak így azok a feldolgozóipari cégek, melyek gyártócsarnokai és raktárai szintén nem felelnek majd meg a pályázati feltételeknek. Ezen épületek esetén a fűtési költségek elenyészőek, mivel azt legtöbbször a gépek hulladék hője biztosítja. Viszont ezen cégek jelentős energiaigényű gépekkel dolgoznak, mely energiaigényt akár napelemek telepítésével lehetne jelentősen csökkenteni. Ezen célcsoport számára is az önállóan támogatható megújuló energia támogathatósága bírna nagy fontossággal.

2. A kamatról kedvezményes kamatként írnak, de jelenleg nem ez a piacon elérhető legjobb kamatozású konstrukció (az NHP-ből a jó gazdálkodású cégek 1,5-1,8%-os kamatra is kapnak hitelt).Mivel a kombinált konstrukciókban kötelező felvenni a hitelt, így véleményem szerint a piacon elérhető legjobb kamatszint alatt kellene legyen a kamat mértéke, javaslatom 1%.

3. A projekt összköltsége a felhívás alapján nem lehet több mint az előző évi árbevétel. A többi GINOP konstrukció az árbevétel kétszeresét engedi. Javaslom ennek egységesítését, azaz ennél a konstrukciónál is az árbevétel kétszeresébe meghatározni a maximális összköltséget.

4. A pályázat pontozójában a megújuló energiára vonatkozó sávhatárok nagyon eltérnek a piacon tapasztalt áraktól. A pályázatban meghatározott maximálisan elszámolható fajlagos költségek (melyek a piaci árakkal vannak összhangban) és a pontozóban a maximális pontszámhoz tartozó értékek között 4-5-szörös különbség is van. Ekkora árkülönbség nincs az egyes megújuló technológiákon belül az egyes gyártók termékei között

Például: napelemes rendszer esetén a projektben maximalizált fajlagos ár nettó 450 ezer Ft, de a maximális pontszámhoz nettó 100 ezer Ft alatti fajlagos költség szükséges, napkollektoros rendszer esetén a projektben maximalizált fajlagos ár nettó 270 ezer Ft, de a maximális pontszámhoz nettó 70 ezer Ft alatti fajlagos költség szükséges (ugyanígy a többi megújulónál is) Míg az energiahatékonysági fejlesztések esetén 1 Gj energia-megtakarításra maximum nettó 100 ezer Ft számolható el, a maximális pontszámhoz 85 ezer Ft alatti érték szükséges.

Ha az energiahatékonysági rész arányából indulunk ki, akkor a megújulóknál is kb. 15%-kal alacsonyabb fajlagos költségnél kellene a maximális pontszámot megkapni.

5. A napelemes rendszer méretezésével kapcsolatban a felhívásban nincs konkrét meghatározás. Javaslom, hogy a napelemes rendszert a fejlesztés után állapotra lehessen méretezni.

6. A Felhívás 3.4.1.1. 4/c pontja értelmében

Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek 2006.december 31 napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkeznek.

A pályázat célja a vállalkozások épületeinek hő technikai adottságainak javítása, ennek értelmében nagy valószínűséggel a rosszabb állapotú épületek épületenergetikai fejlesztésénél nagyobb energiamegtakarítást lehet elérni. Viszont a már közel 10 éve épület épületek esetében mind a hőszigetelésre mind a nyílászárókra vonatkozóan más volt még a szabályozás, így ezek is célcsoportot kellene, hogy képezzenek.

7. A Felhívás 3.4.1.1. 4/c pontja értelmében

Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek a fejlesztés előtti állapotban – a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 évnél nem régebbi statikai szakvéleménnyel igazoltan – nem rendelkeznek állékonysági problémával.

A Felhívás értelmében minden egyes esetben szükséges statikai szakvélemény az épület állapotáról. Vannak olyan fejlesztési tevékenységek, melyek esetében nem biztos, hogy szükséges statikai szakvélemény a projekthez, például: nyílászárócsere, hőszigetelés és hőszivattyú rendszerek; brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése. Javaslom, hogy a statikai szakvélemény megléte, vagy készítése konkrét meghatározásra kerüljön az egyes fejlesztendő tevékenységek vonatkozásában.

8. A Felhívás 3.4.1.1. 4/c pontja értelmében

Olyan épületek korszerűsítéséhez nyújtható támogatás, amelyek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. A rendeltetésszerű használatot a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évet/fűtési szezont lefedő időszak fűtési célú energiaszámláival szükséges igazolni. E fűtési célú energiaszámlákat az irányító hatóság a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig ellenőrizheti.

A rendeltetésszerű használat csak a fűtési rendszerre vonatkozik. Szükséges más típusú számlákat is benyújtani a rendeltetésszerű használat alátámasztásául, vagy elég lesz a fűtésszámla?

9. A pályázati kiírásban a hitel fedezetéül olyan ingatlan van megjelölve mely, per, - és igénymentes. A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan lehet e olyan épület, amelyen van már teher.

10. A Felhívás 4.4.2 pontjában található Tartalmi értékelési szempontok táblázatban szereplő gazdálkodási mutatószámok megegyeznek a „GINOP-1.2.3-8.3.4-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében” című Felhívásban található táblázattal.

Jelen pályázati felhíváshoz a gazdálkodási mutatószámok nagyrészt tesznek ki az egész pontozóból, melyek ingatlan-, vagy ingatlanhasznosítással foglalkozó cégnek problémát jelenthet a pályázás szempontjából. Javaslom, hogy a gazdálkodási mutatószámok rész arányát csökkentsék le a pontozó 25%-ára vagy a minimálisan elérhető pontszám 55 pontról 45-50 pontra csökkenjen.

11. A Felhívás 5.6 pontjában a Beszerzési szabályok értelmében nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni. A beszerzés vonatkozásában a pályázathoz 3 árajánlatot kell bekérni a piaci árak igazolására, melyek alapján az adott piacon a legjobb ár-minőség arány alapján kell dönteni, s beszerzési eljárást lebonyolítani. A következő pont az E-beszerzés kötelező használatára hívja fel a figyelmet, azaz az ajánlattételi határidő előtt legalább 5 nappal a „Beszerzéseim” menüpont alatt fel kell tölteni a beszerzési igényt. Az E-beszerzés felületen figyelembe kell venni a beérkező ajánlatokat, mely alapján a gazdaságilag legelőnyösebbet kell választani.

Kérdésem, hogy jelenleg működik már az E-beszerzés Felület? Ha még nem, akkor várhatóan, mikor válik aktívvá?

Lehetőség van arra, hogy a pályázat benyújtása előtt lefolytatja a pályázató a beszerzési eljárást, s feltételes szerződést kössön a gazdaságilag legelőnyösebb árajánlatadóval?

Köszönettel: Skoda Barbara


Magyar Energiahatékonysági Intézet

2016-09-19 15:07:38

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című kiírás-tervezet (GINOP-4.1.1-8.4.4-16) kapcsán

 

Pontosítás kérése a 3.3.b pont esetén

Míg a pályázati felhívás 3.3. b pontja szerint „Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg.”, addig a pályázati felhívás 3.4.1.3. Egyéb elvárások pontja szerint nem nyújtható támogatás lakás/lakhatás/szálláshely szolgáltatás célú fejlesztéshez.

Javasoljuk, hogy vagy a 3.3.b pontba a szálláshely korlátozás beemelését, vagy a 3.4.1.3. pontból történő kivételét, mivel a felhívás fenti pontjai jelen állapotukban nincsenek összhangban.

 


Magyar Energiahatékonysági Intézet

2016-09-19 15:05:20

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontja a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című kiírás-tervezet (GINOP-4.1.1-8.4.4-16) kapcsán

Általános észrevételek

A Magyar Energiahatékonysági Intézet nem tartja indokoltnak az Útmutató 3.1. szerinti komplex tevékenység körben meghatározott energiahatékonysági és megújulós fejlesztések kötelező összekapcsolását. A 3.1. pont szerint egy projekten belül az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot, a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot projekt összes  elszámolható költségén belül. Több épületet érintő projekt esetében viszont nem kell minden épület esetében ennek az aránynak megfelelni.

Javasoljuk, hogy lehessen csak energiahatékonysági fejlesztéseket végezni kötelező megújulós tevékenység elvégzése nélkül is, illetve lehessen önálló megújulós fejlesztést is végezni egy épületen akkor, ha annak energetikai szintje megfelel a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztálynak.

A kiírás legyen inkább ösztönző, és ne korlátozó jellegű: megnövelt vissza nem térítendő támogatási részaránnyal ösztönözze a minél nagyobb energia-megtakarítás, illetve kibocsátás-csökkentés elérését, valamint tartalmazzon minimális megtakarítási, illetve CO2-kibocsátás-csökkentési követelményeket. Így a megtakarítások eléréséhez szükséges beruházás-csomag minden pályázó számára a leginkább testhezálló és leghatékonyabb lesz, és elősegíti, hogy a felújítani akaró és arra képes vállalkozások minél nagyobb arányban tudjanak élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel.

Indoklás:

A megújuló energiaforrások hatékonyan csak kis energiaigényű épületek esetében alkalmazhatók. Így minden olyan épület esetében, melyeket megújuló energiaforrással látnak el, célszerű egy minimális energetikai elvárást meghatározni, melynek minimum követelménye a 261/2015. (IX. 14.) 3. melléklete szerint a „CC” osztály lehet.

Ugyanakkor számtalan olyan „CC” alatti energetikai besorolású KKV tulajdonban levő ingatlan van, melyen az égető energetikai felújítást sem fogják tudni elvégezni a megújuló energiaforrás kötelező beszerelési követelménye miatt.

A 3.4.1.1.11. szerint az épületet érintő beavatkozások esetén az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt követelményeknek.

A megújuló energiaforrások alkalmazása viszont szükségessé teszi, hogy a felújítás után az épület ne csak a ma hatályos, vagy 2018. január 1. után hatályba lépő előírásoknak (költségoptimalizált szint) feleljen meg, hanem előremutató legyen, különös tekintettel arra, hogy 2021-től minden épületre a közel nulla energiaigény lesz az elvárás (7/2006. 6. melléklet).

Egyéb esetben mind az épület, mind a beépítésre kerülő megújuló energiaforrás várható élettartamát, mind az előttünk álló jogszabályi szigorításokat is figyelembe véve a kiírás-tervezetben meghatározott elvárások csak rendkívül rövid ideig fognak megfelelni a hatályos szabályozásnak.

A megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek esetén a fejlesztéssel érintett épület/épületcsoport teljes releváns energiaigényének minimum 15%-ának fedezésére szolgáló rendszerre irányuló elvárás továbbá túlzó is egyben.

Egyrészt kivitelezési nehézségekbe ütközik: ha egy épületben nagy a villanyfogyasztás, de kicsi a tető mérete akkor ez jellemzően fizikailag nem kivitelezhető.

Másrészről,  ha egy vállalkozás éves fogyasztása a 333 000 kWh-t meghaladja, akkor a minimum 15%-elvárás teljesítése esetén már HMKE-határnál nagyobb teljesítményt kellene telepíteni, ugyanakkor a KKV-k többsége kisfeszültségen vételez. A nagyobb rendszerméret miatt sok cég ezért nem fog belekezdeni a telepítésbe, mivel kisfeszültségen csak HMKE telepítése engedélyezett.

 

Részletes észrevételek: Támogatás célja és háttere

 

3.1.2 B. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek

1. 3.1.2. B.II. a. (6. oldal)

Javasoljuk, hogy az automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése és egyedi mérési lehetőségek az EN15232 szabvány szerinti egyedi helyiség hőmérséklet szabályozás szem előtt tartásával valósuljon meg.

 

Indoklás:

Az EN15232 szabvány egyik legfontosabb hozadéka, hogy az épületautomatikai fejlesztések által elérhető hatékonyságnövekedés pontosan megállapíthatók. A szabvány konzekvens alkalmazásával mérhetők és összehasonlíthatók az ilyen irányú fejlesztések, illetve  jól számíthatóvá válik a fejlesztésből adódó CO2 megtakarítás értéke is.

2. 3.1.2. B.II. a. (8. oldal)

Javasoljuk az egyedi tüzelőberendezések (pl. gázégők) korszerűsítését a támogatott tevékenységek között engedélyezni.

Ezen berendezések ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, sportlétesítményeknél vannak főként használatban. Jellemzően nagyobb teljesítményűek, így energiamegtakarítási és károsanyagkibocsátás-csökkentési potenciálja rendkívül magas.

Indoklás:

A tüzelőberendezés a terminológiában nem egyenlő a kazán fogalmával, mert a tüzelőberendezéshez kell kapcsolódni egy hőtermelő berendezésnek is. Ez a kazán összefoglaló megnevezésben jelenthet sima falikészüléket és állókazánt is. Fontos jellemzőjük, hogy így ebben a megfogalmazásban a „tüzelőberendezés” (pl. gázégő) és a „hőtermelő” (pl. kazántest) együttesen be van építve egy burkolat alá.

A hőtermelőre szerelt tüzelőberendezés azonban két részegységből áll, ami – ha nem kerül be a támogatott körbe – a terminológia szerint nem korszerűsíthető, mert nem kazán.

A piaci potenciálját tekintve mintegy 20-25 ezer darabról beszélhetünk, melyek közül minimum  harmaduk életkora meghaladja 15 évet.

 

3. 3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek

I.pont (8. oldal):

Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „hőbázisú hűtés” terminológiával.

Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, irodaházakban, közforgalmi tereknél, múzeumoknál, sportlétesítményeknél szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.

Indoklás:

A klímaváltozás hatására a nyári hővédelem passzív elemei (lásd árnyékolás) mellett az aktív elemek is (lásd hűtés, klimatizálás) egyre fontosabbá válik. Többnyire ezen feladatokat villamos áram meghajtású berendezésekkel (lásd folyadék hűtőgép, hőszivattyús fűtőgép) oldják meg. A nyári túlmelegedés esetén a tető- és talajfelszínre eső merőleges napsugárzási intenzitás a legmagasabb, amit pl. napkollektorok és közvetítő közeg (pl. szolár-folyadék) segítségével hőenergiává alakítható át. Ezt az előállított CO2-mentes hőenergiát fel lehet használni hőbázisú (ab- ill. adszorpciós) hűtési feladatokra. Így a hűtési feladat jóval kevesebb primer energia felhasználást (elektromos áram) jelent, még a visszahűtő kondenzátor villamosenergia-felvételét is figyelembe véve.

4. 3.1.2. C. Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek

I.pont (8. oldal):

Javasoljuk a napenergia hasznosítás/napkollektorok támogatási köre egészüljön ki a „veszteség-csökkentés” terminológiával.

Ipari környezetben, üzemekben, KKV telephelyen, sportközpontokban szabadidős tevékenység kiszolgálására kerül ez a technológia felhasználásra.  Nagy kiterjedésű telephelyeken elterjedt megoldás volt, hogy egy égéstermék elvezetéssel, központi hőtermelővel szatelit épületeket is el tudjanak látni hőenergiával (centralizált hálózat). 

Indoklás:

Nagy kiterjedésű rendszereknél, ahol valamilyen távvezeték segítségével juttatjuk el a termelési helyről a felhasználási helyre a hőenergiát (pl. telephely hőelosztó távvezeték), a kerengtetési (cirkulációs) veszteségek a vezeték hosszával, a benne áramló közeg hőmérsékletével és a szigetelés hatásfokával egyenes arányban változnak. Ez az energiamennyiség, ami fedezi ezt a veszteséget, a hőellátásra felhasznált primer energiamennyiség 5-12%-a is lehet. Amennyiben nem csak fűtési/technológiai hőenergia célokra előállított fűtővizet keringtetünk (ami a felhasználás- és időfüggő), hanem közvetlenül szociális célokra felhasznált használati melegvizet, akkor ez a veszteség még magasabb, megközelítheti 15-18%-t is. A napkollektorok alkalmazásával e veszteség nagymértékben fedezhető és már ezzel a lépéssel a felhasznált primer energia csökkenthető.

5. IV: Hőszivattyúk esetén is szükséges a 7. oldalon behivatkozott, alább beidézett jogszabályokat alkalmazni:

„Csak és kizárólag olyan berendezések beszerzése és beépítése támogatható, melyekre a Bizottság 811/2013/EU, 812/2013/EU, 813/2013/EU és 814/2013/EU rendelet vonatkoztatható, és 2015. szeptember 26. után is forgalomba hozhatók.”

6. 3.4.1.1 16. pont

Az alábbi pontosítást javasoljuk a megfogalmazásban:

Talajhőt és talajvizet felhasználó hőszivattyús rendszer kiépítését tartalmazó projekt esetén a vízjogi létesítési/bányakapitánysági engedélyt - amennyiben releváns - legkésőbb az első kifizetési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani.

7. Elszámolható költségek köre bővítése

Javasoljuk a projektmenedzsmenti tevékenyég és a közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az elszámolható költségek közé.

Indoklás:

A projektek komplexitása és az azzal járó adminisztratív kötelezettségek megkövetelik a külső szakértő alkalmazását a támogatás eredményes lehívása érdekében.

 A Kbt. 5§ (3) bekezdése szerint a 25 millió forintot meghaladó közvetlen támogatás esetén a pályázók közbeszerzéskötelezetté válnak. Mivel a pályázat lehetőséget ad a 25 millió forintot meghaladó támogatás igénylésére, ezért javasoljuk a közbeszerzési szakértői tevékenyég beemelését az elszámolható költségek közé.


Nagy Zoltán

2016-09-19 10:45:27

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ’4. Energia / 4.4 Energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése’ pontja értelmében…

 

„Jelenleg a hazai vállalkozások Nyugat-európai versenytársaikhoz képest átlagosan 40%-kal több energiát használnak fel működésük során. Ez mind környezeti, mind gazdasági szempontból súlyos hátrányt okoz a hazai vállalatoknak a piaci versenyben. Az energiahatékonyság így először a vállalkozások, majd később a nemzetgazdaság szintjén is egyre inkább versenyképességi kérdéssé lép elő. Magyarországon a felhasznált összes energia 40%-a az épületekben kerül felhasználásra, amelyen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik, amelyet a kereskedelem, szolgáltatás és közület 35%-ot meghaladó részaránya követ (az ipar és a mezőgazdaság az épületenergetikai felhasználásokban csak nagyon alacsony részesedéssel van jelen).”

 

A fentiek ismeretében meglepő, hogy a szolgáltatások körében az egyik legnagyobb energiafelhasználással bíró, szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozói kör a felhívás ’3.4.1.3. Egyéb elvárások’ pontjában megfogalmazottak alapján gyakorlatilag kizárásra kerül a támogatást igénylők köréből:

 

„Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás / lakhatás / szálláshely szolgáltatás célú fejlesztés valósulna meg.”

 

Javaslom, hogy az operatív program hivatkozott pontjában foglaltakat figyelembe véve a felhívás ’3.4.1.3. Egyéb elvárások’ pontja esetében a szálláshely-szolgáltatás célú fejlesztések kizárására vonatkozó szövegrész törlésre kerüljön, és a felhívás ’3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások’ pontban megfogalmazott követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatás célú fejlesztések támogathatóak legyenek.

 

Üdvözlettel:

 

 

Nagy Zoltán


Horváth Tamás

2016-09-16 15:53:32

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Cím!

 

Az alábbi 5 észrevételem lenne, melyet próbáltam a lehető legrövidebben megfogalmazni az áttekinthetőség érdekében.

 

1, A Felhívás 4.4.2. Kiválasztási kritériumok RANGSOROLÁSI SZEMPONTOK 6-os pontját szíveskedjenek felülvizsgálni.

15 pont jár érte, ha 100.000,- Ft alatti a napelem fajlagos költsége. Ilyen költséggel rendszer nem beszerezhető. Amennyiben valaki ilyen alacsony áron szerez be napelemes rendszert, akkor az véleményem szerint már inkább a csalás kategóriába (versenyhivatal/NAV) tartozik. Kérem a fajlagos költségeket a valós piaci árakhoz igazítsák. (nem csak a napelem esetében, hanem minden tétel esetében a 6-os ponton belül).

 

2, A Felhívás alapjaiban nem tükrözi a valós piaci igényeket, mivel sok cég épülete szendvicspanelból készült és nincs is szüksége energetikai megtakarításra. Ezek a gyártócsarnokok, raktárak, szerelőüzemek sokszor fűtést sem igényelnek, mert a gépek/technológia hője fűti az épületet.

Annak érdekében, hogy ezen cégek is tudjanak a pályázati konstrukción indulni, kérem adjanak lehetőséget arra, hogy lehessen kizárólag napelemre pályázni. A napelem minden cégnek hasznos és kiaknázható pályázati lehetőség, mellyel hozzá lehet járulni a kitűzött megújuló energiatermelési célok eléréséhez.

 

3, A Felhívás 5.3. A támogatás mértéke, összege c) pontja törlendő, hiszen 45-45-10%-os (támogatás-kölcsön-önerő) elosztású pályázatnál az igényelhető kölcsön összege megegyezik a vissza nem térítendő támogatás összegével.

 

4, A fajlagos költségkorlátok leírásánál kérem, törekedjenek az egyértelmű megfogalmazásra, mert TOP-321 és TOP-322 konstrukciók esetében azonos megfogalmazás mellett a Közreműködő Szervezet a fajlagos költségmaximumot nem a tényleges beruházási költségekre vetítette, hanem a kapcsolódó járulékos költségekkel növelt beruházási költségekre is.

 

5, A Felhívás 4.4.2.3. Tartalmi értékelési szempontok a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában pontja az alábbi hibákat tartalmazza:

Készpénz likviditás:

0,0781-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt.

Árbevétel-arányos cash flow:

0,0191-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt.

Tőkeáttétel:

2,4317-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt.

Árbevétel növekedési üteme:

0,9342-es érték esetén nem tudunk megfelelő pontszámot kalkulálni, a pontozó hibája miatt.

 

Üdvölettel:

Horváth Tamás


Szabó-Csécsi Anikó

2016-09-16 12:58:52

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

Tisztelt Irányító Hatóság!

A 272/2014. Korm. Rendelet módosításával összhangban, kérjük térjenek ki a pályázati felhívásban a pályázatok benyújtásának felfüggesztési lehetőségére/módjára.

A 272/2014. Korm. Rendelet 53 § módosításával kikerült a rendeletből, hogy a pályázatok benyújtásának felfüggesztése 3 napos türelmi idővel tehető meg. Továbbá bekerült a rendeletbe, hogy szakaszos elbírálás esetén csak a szakasz zárását követően függeszthető fel a pályázat.

Nem tisztázott azonban a pályázati felhívásban a folyamatos elbírálású pályázatok benyújtásának felfüggesztési módja.

Míg szakaszos elbírálás esetén a határnapok jól tervezhetőek, ezzel ellentétben a folyamatos bírálatú pályázatok esetén a felfüggesztések során a 3 napos türelmi idő alkalmazása nélkül komoly esélyegyenlőségi hátrányba kerülnek a pályázók. (Hiszen számos esetben egy-egy apróság miatt vár véglegesítésre egy pályázat benyújtása).

Tekintettel a fentiekre kérjük a felfüggesztés módjára térjenek ki a pályázati felhívásba, oly módon, hogy a folyamatos bírálatú pályázatok esetén is biztosított legyen a pályázók számára az esélyegyenlőség. Amennyiben ez bármilyen oknál fogva nem kivitelezhető, javasoljuk ennél a pályázati felhívásnál is a szakaszos bírálati módot, mellyel szintén biztosítják az esélyegyenlőséget a pályázók számára.

Észrevételünk figyelembe vételét előre is köszönjük, tisztelettel:

Szabó-Csécsi Anikó, pályázati- és esélyegyenlőségi szaktanácsadó


Száraz Ildikó

2016-09-16 11:27:34

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás „4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja” fejezetében szerepel, hogy a „Hitelprogram keretében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt. törvény) 7. §. szerinti ügyfél-átvilágításhoz szükséges ún. Pmt. adatlapot szintén az elektronikus kitöltőprogramon keresztül tölti ki az Igénylő, amelyet kinyomtatás után személyesen, az MFB Ponton érvényesít, majd csatol fel az igénylés mellékleteként. Nem köthető meg a kölcsönszerződés, ha a pénzmosással kapcsolatos Végső Kedvezményezetteket érintő ügyfél-átvilágítási intézkedések legkésőbb a hiánypótlási fázisban nem kerülnek elvégzésre”.

A Felhívás 6. fejezetében viszont nem szerepel a melléklet a támogatási kérelem elkészítéskor csatolandó mellékletek listájában.

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az ellentmondást.

Üdvözlettel,

Száraz Ildikó


Száraz Ildikó

2016-09-16 11:26:48

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás „5.3. A támogatás mértéke, összege” fejezet d) pontjában szerepel, hogy a vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet.

Ezzel ellenben a Felhívás „5.9.1. a felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra

vonatkozó egyedi szabályok” fejezetében az szerepel, hogy az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatásra vonatkozóan a támogatási intenzitás középvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 55%-át, mikro- és kisvállalkozás esetében a 65%-át.

Ugyanezen fejezetben a Felhívás 38. oldalán pedig az szerepel, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek a) 60%-át az a)-b) pontok, b) 45%-át a c) pont esetén. A támogatási intenzitás a) középvállalkozás esetén további 10 százalékponttal, b) mikro- és kisvállalkozás esetén további 20 százalékponttal növelhető.

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az ellentmondást.

Üdvözlettel,

Száraz Ildikó


Száraz Ildikó

2016-09-16 11:25:56

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás „5.1 a Támogatás formája” fejezetében szerepel, hogy a kölcsön tekintetében a végső Kedvezményezett által kezdeményezett szerződésmódosítás díja a fennálló Kölcsönösszeg 1,5%-a, de minimum 50.000 Ft.

A Felhívás nem részletezi, hogy mely módosítás minősül a kölcsön tekintetében szerződésmódosításnak.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében (Egységes Működési Kézikönyv) meghatározott projekttartalom változása, az indikátorok és egyéb, a támogatási szerződésben meghatározott követelmények módosítása, a mérföldkövek ütemezésének, tartalmának módosítása, a költségvetésben bekövetkező változás, a projekten belüli költségátcsoportosítás, projektszintű költségnövekedés, kedvezményezett személyének változása is maga után vonja-e az 1,5 %-os de minimum 50.000 Ft-os szerződésmódosítási díjat?

Mi a helyzet abban az esetben, ha a szerződésmódosításra a Közreműködő Servezet szólítja fel a Kedvezményezettet a megvalósítás során előírt hiánypótlási felhívásokban?

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek kifejteni, hogy mely módosítások vonják maguk után a fenti költséget.

Amennyiben fentiek a Felhívás 9. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan.

Üdvözlettel,

Száraz Ildikó


Száraz Ildikó

2016-09-16 11:24:54

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

 

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás „4.4.2. Kiválasztási kritériumok” fejezetének 3. pontjában szerepelnek a „Tartalmi értékelési szempontok a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában”.

Továbbá a Felhívás ugyanezen fejezete tartalmazza, hogy kombinált termék estében támogatásra az a támogatási kérelem jogosult, amely mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kölcsön tekintetében támogató döntéssel rendelkezik.

A kölcsön tekintetében viszont nem került meghatározásra a Felhívásban olyan értékelési szempontrendszer, mely a támogatást igénylő szervezet részére támpontot adna azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a visszatérítendő támogatás döntésével kapcsolatban.

Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek erre vonatkozó szempontrendszert is kifejteni.

Amennyiben fentiek a Felhívás 9. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan.

Üdvözlettel,

Száraz Ildikó


Száraz Ildikó

2016-09-16 11:23:45

Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

Tisztelt Irányító Hatóság!

  • A Felhívás „3.9 Biztosítékok” fejezete rendelkezik arról, hogy a kölcsön vonatkozásában az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vissza nem térítendő támogatásoktól eltérően biztosítékadási kötelezettséget ír elő. A lehetséges biztosítékok köre között szerepel az ingatlanon és az ingó dolgon alapított jelzálog.
  • Továbbá a fejezetben szerepel, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 6. pontja „A biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó tájékoztató” című fejezet tartalmazza.

    Sem a Felhívás, sem az ÁFU6. pontja nem részletezi, hogy a kölcsönre vonatkozó ingatlan és ingó jelzálognak mik a feltételei, pl. az érték hány százalékát számítják be a kölcsön összegének fedezetébe, vagy azt, hogy az értékbecsléssel kapcsolatban mik a formai vagy tartalmi követelmények, mely szervezetek végezhetik az értékbecslést, amit be kell nyújtani a Felhívás 6. fejezetének 19. pontja alapján.

    Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek az erre vonatkozó részleteket is megadni.

    Amennyiben fentiek a Felhívás 9. számú mellékletében „A kölcsön igénybevételével kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás), mely dokumentumot nem bocsátottak társadalmasításra, részletesen kifejtésre kerülnek, a kérésünk tárgytalan.

    Üdvözlettel,

    Száraz Ildikó


    Száraz Ildikó

    2016-09-16 11:22:18

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

    Tisztelt Irányító Hatóság!

     

  • A Felhívás „3.7.1. Indikátorok” fejezetében meghatározásra került 8 db indikátor, de a „definíciók/számítás” bekezdés alatt szereplő táblázatban csak 5 db indikátorhoz kapcsolódó definíció lett meghatározva.
  • A 2. sz. melléklet (Excel fájl) nem tartalmaz indikátor számításra vonatkozó munkalapot.

    Az „Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés”, a „Primer energia felhasználás”, a „A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül” indikátorok esetében a definíciók, számítás módszertanát nem tartalmazza a felhívás, így nem teremtik meg az egységes értékelés lehetőségét.

    Továbbá az „Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés” és a „Vállalkozások épületeinek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése” indikátoroknak a definíció/számítás meghatározása azonos azzal az eltéréssel, hogy előbbi esetében „köztes” állapotára elkészített energetikai tanúsítványokban rögzített értékekre hivatkozik az útmutató, utóbbi esetében pedig „tervezett” állapotra vonatkozó értékekre.

    A köztes állapot a fejlesztés szempontjából nem értelmezhető, mivel a fejlesztés előtt egy kiinduló állapotban van az épület, a fejlesztést követően edig egy tervezett állapot áll fenn, és a Felhívás 6. fejezetének 7. b) és c) pontjaiban is kiinduló, és tervezett állapotra vonatkozó számításokat kell benyújtani a támogatási kérelem mellékleteként.

    Kérjük, a végleges verzióban szíveskedjenek feloldani az ellentmondást.

     

    Üdvözlettel,

    Száraz Ildikó


    Kovács Gréta

    2016-09-16 11:01:27

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A Pályázati Felhívás tervezete 3.3. g) pontja alapján, a nem támogatható tevékenységek közé tartozik különösen a desztillált szeszes italok és a kapcsolódó termékek gyártása, feldolgozása és forgalmazása. Természetesen a desztillált szeszesital gyártása és feldolgozása egyértelmű, viszont annak forgalmazására vonatkozó elírás nem. Kérjük egyértelműsíteni, hogy a desztillált szeszesital forgalmazása pontosan milyen egységeket zár ki? Például ebbe beletartozik olyan vegyes kereskedéseket is, melyek egyebek mellett desztillált szeszesitalokat is árulnak?

    A Felhívás 3.3. b) pontja alapján a lakás/lakhatás célú fejlesztés vonatkozásában kérjük egyértelműsíteni, hogy szálláshelyszolgáltatás ebbe a kategóriába tartozik e.

     

    Tisztelettel,


    Kovács Gréta

    2016-09-16 10:45:30

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A megjelent Pályázati Felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeim merültek fel:

    A Felhívás 3.4.3. pontjában felhívják a pályázók figyelmét, hogy a közbeszerzési kötelezettségek betartása pályázó saját felelősége, majd taglalja a dokumentum, hogy a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetében a közbeszerzési kötelezettség nem áll fenn. Mivel a dokumentáció tartalmazza a közbeszerzési kötelezettségre felhívást és annak fenn nem állását is, mely megtévesztheti a pályázókat, így javasolt a közbeszerzési kötelezettség betartására felhívó szövegrészeket törölni.

    A Felhívás 5.6 pontjában jelzik, hogy a Kbt. hatálya alá, illetve értékhatárt el nem érő beszerzések esetében a költségtételek alátámasztására a támogatást igénylőnek 3 független ajánlatot szükséges bekérnie a piaci ár alátámasztására, mely ajánlatokat a Felhívás 6. pontja szerint be is kell csatolni a pályázati dokumentációhoz.  A Kbt. –re utaló szövegrészt javasoljuk kivenni, ugyanis a Felhívás 3.4.3. pontja alapján egyik beszerzés sem tartozik a Kbt. hatálya alá, így ez szintén megtévesztő lehet a pályázók számára. A Felhívás 5.6. pontja tekintetében továbbá felhívják a figyelmet az E-beszerzés funkció használatának kötelező mivoltára. Az e-beszerzési funkció esetében a dokumentum felhívja a figyelmet, hogy a 3 független, bekért ajánlat mellett, az ajánlatkéréseket, az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5 nappal közzé kell tenni a rendszerben, mely így – értelmezéseink szerint – lehetővé teszi a további gazdasági szereplők számára az ajánlattételt. A Felhívás ezen ponton rendelkezik arról is, hogy a 3 millió forint feletti projektösszegek esetében a 300.000 Ft-ot nem meghaladó szerződések esetében szükséges alkalmazni jelen e-beszerzési eljárást – tehát elviekben minden pályázónak így kell eljárnia, figyelembe véve, hogy a projektek összértéke vélhetően minden pályázónál meg fogja haladni a 3 millió forintot (Felhívás 5.3. pontja: minimális támogatási összeg 3 millió forint, ami 45%-os támogatás intenzitást jelent, így a projektek minimális összköltsége 6,7 millió forintot el kell érni), valamint a kombinált konstrukciónak köszönhetően nem tartozik a pályázó a Kbt. hatálya alá. A fentiek alapján az E-beszerzési funkció használatának előírásai szigorúbb feltételeket követel meg egy közbeszerzési eljárásnál, mely indokolatlanul növeli meg a pályázók adminisztratív terheit, továbbá a pályázati dokumentáció összeállítását és benyújtását is bonyolultabbá és hosszabbá teszi. Javasoljuk, hogy csak akkor legyen kötelező a funkció használata, amennyiben áru- és szolgáltatás beszerzésénél a becsült nettó szerződéses érték meghaladja a 15 millió forintot, továbbá építésnél a 100 millió forintot. Egyebek mellett nem teljesen egyértelműen vehető ki, hogy mikor kötelező a funkció használata. Mivel már a pályázathoz feltételes szerződést, illetve előkészítési tevékenység vonatkozásában szerződést szükséges benyújtani, így már a benyújtást megelőzően szükséges a funkció használata? Továbbá a pályázónak, mint ajánlatkérőnek a funkció használatán felül még kötelezően be kell kérnie 3 ajánlatot és a pályázathoz azt kell csatolni, vagy összességében az e-beszerzésen tett ajánlatokkal együtt? Javasoljuk egyértelműsíteni, hogy mely esetekben szükséges a funkciót használni, illetve a pályázathoz mely ajánlatokat szükséges csatolni! Javasoljuk, hogy az e-beszerzés funkció használatához kapcsolódóan legyen egy részletes útmutató és felhasználóbarát leírás!

    Felhívás 5.3. pontjában a dokumentum taglalja a támogatási összeget, mely szerint minimum 3 millió forint támogatást lehet igénybe venni, mely mellé minimum 3 millió forint visszatérítendő hitelt kell igénybe venni, továbbá a biztosítandó önerő mértéke 10%. A vissza nem térítendő támogatás azonban maximalizálva van az elszámolható összköltség 45%-ában. A felhívás megjegyzi, hogy az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladni a vissza nem térítendő támogatás összegét. Észrevétel, hogy amennyiben a támogatás mértéke 45%-os, az önerő pedig 10% (Felhívás 3.10. pontja), úgy a kölcsön összege az elszámolható összköltség 45%-a lesz. Az 5.3. c) pont alapján a pályázók nem tudják kihasználni a 45%-os támogatási mértéket. Javasoljuk az 5.3. c) pont javítását úgy, hogy az igényelhető kölcsön összege nem lehet kevesebb, mint a vissza nem térítendő támogatás összege. Ezzel a feltétellel összhangba kerülne a Felhívás 5.3. pont és 3.10. pontja.

    A Kölcsönnel kapcsolatban mindenképpen szükségesnek tartjuk, illetve javasoljuk a végleges kiírás megjelentetését megelőzően közzétenni a feltételeket. Mivel a kölcsön biztosítékaként, minden esetben bevonásra kerül a beruházás tárgya (Felhívás 3.9. pontja), azaz a fejlesztéssel érintett ingatlan, így kérdéses, hogy amennyiben egy ingatlanon van már jelzálog, úgy abban az esetben ki van zárva a pályázatból, mert nem tudja az MFB Bank Zrt. megterhelni az ingatlant? Javasolt a felhívásban, vagy a kölcsön igénybevételét bemutató tájékoztatóban egyértelműen, lehetőségként feltüntetni, hogy amennyiben nem tudja pályázó biztosítani a fejlesztés tárgyát fedezetként, akkor elfogad az MFB Bank Zrt. más fedezetet is, továbbá szükségesnek tartjuk annak feltüntetését is, hogy mekkora fedezetet kell biztosítani.

    A Pályázati Felhívás 6.18., 6.19., 6.20. pontjában szükséges a felajánlott fedezethez kapcsolódó dokumentumokat benyújtani. Ebben az esetben már a kötelezően bevonandó ingatlannal kapcsolatos értékbecslést, tulajdoni lapot is be kell nyújtani. Ezen dokumentumok rendelkezésre bocsátása esetén az MFB Bank Zrt. a hitel bírálatánál egyértelműen látni fogja, hogy megfelel e neki az ingatlan vagy nem. Mivel nem egyértelmű, hogy milyen esetekben fogadja el a felajánlott ingatlant fedezetként a pénzügyi szervezet, így felmerül a lehetősége annak, hogy a hitel, a nem megfelelő fedezet biztosításával elutasításra kerül, és így a pályázat vissza nem térítendő támogatás része is. A 6.21. pont kéri, hogy a fedezetként felajánlott óvadék meglétéről is nyújtsuk be az igazolást. A Felhívás 3.9. pontja nem ír elő kötelezően óvadékot fedezetként. A Felhívás biztosítékokra vonatkozó pontja alapján a beruházás tárgyán alapított fedezeten felüli fedezetadási kötelezettségek az ügylet ismeretében kerülnek meghatározásra. Tehát például egy hiánypótlás keretében kérheti a kölcsönt nyújtó szervezet a további fedezetek biztosítását? Figyelembe véve a 272/2014. (XI.5.) Kormány rendelet 60.§. (3) bekezdésében foglaltakat, a hiánypótlások teljesítésére maximum 15 napos határidő kitűzésével van lehetőség, így egy plusz fedezet bevonása egy hiánypótlási eljárás során, ellehetetleníteni a pályázókat a határidőben történő teljesítéstől. Ezért mindenképpen javasoljuk a kölcsön biztosítására vonatkozó részletes, pályázóbarát leírás és tájékoztatás rendelkezésre bocsátását, hiszen figyelembe véve, hogy a pályázat előkészítése nagy adminisztrációs kötelezettségekkel, viszonylag hosszú időt vesz igénybe, a pályázók csak minden, a benyújtásához kapcsolódó információ birtokában tudnak megfelelő döntéseket hozni, valamint megfelelően felkészülni a pályázatok határidőre történő benyújtására. 

    Javasoljuk továbbá az értékbecslés költségének, valamint a tulajdoni lap kikérésének díját elszámolhatóvá tenni, mivel a fedezet miatt szükséges ezen dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, jelentős többletköltségeket róhat a pályázóra.

    A tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek miatt javasoljuk a kötelező nyilvánossági elemek elszámolhatóvá tételét. Tisztelettel:

    Kovács Gréta


    Patricia Havasi

    2016-09-16 09:52:23

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Irányító Hatóság!

    A GINOP-4.1.1-8.4.4-16 "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel" című, társadalmi egyeztetés alatt álló felhívással kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:

    1.      A felhívás  5.3. c)  pontja szerint "Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét" Kérdésem lenne, hogy a hitel összege mindenképp meg kell haladja a támogatás összegét vagy lehet javasolni, hogy legalább egyenlő legyen a hitel és a támogatás mértéke?  

            

    2.       A felhívás  5.9.1. pontja szerint  A felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok rögzítik, hogy

     

    a.      Energiahatékonysági projektelemek tekintetében A támogatási intenzitás középvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 55%át, mikro- és kisvállalkozás esetében a 65%-át.

    b.      Megújuló energiaforrásokra vonatkozóan a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

                                                        i.     60%-át az a)-b) pontok,

                                                       ii.     45%-át a c) pont

    esetén.

    A támogatási intenzitás

    a) középvállalkozás esetén további 10 százalékponttal,

    b) mikro- és kisvállalkozás esetén további 20 százalékponttal

    növelhető.

                  De a támogatási intenzitás maximum 45% a teljes projektre vetítve. Kérjük szíves iránymutatásukat a támogatási intenzitás meghatározásában.

     

     

    3.      A 3.4.3. A projekt szakmai megvalósítása során a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó elvárások című pont szerint Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetében a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése alapján közbeszerzési kötelezettség nem áll fenn. Azonban a Kbt ezen paragrafusa alapján a Kbt alanyi hatálya kiterjed azon kedvezményezettekre, akik szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja. Fentiek alapján amennyiben 25m Ft feletti támogatás kerül megítélésre a szolgáltatás közbeszerzés köteles. Kérjük szíves iránymutatásukat hogy, hogyan járjunk el közbeszerzési szempontból, ha az igényelhető támogatás összege meghaladja a 25 millió Ft összeget.

    Iránymutatásaikat, válaszaikat előre is köszönöm!

    Tisztelettel, Havasi Patrícia


    Szabados Krisztián

    2016-09-15 16:29:08

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Irányító Hatóság!

     

    A megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel című felhívással kapcsolatosan az alábbiakat észrevételezzük:

     A Felhívás 3.3 pontjának j.) alpontja alapján nem támogathatók  az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló projektek, továbbá a 4.2. pont 1. x) alpontja értelmében nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére, amelynek fejlesztési igénye az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányul, a Felhívás 3. számú melléklete szerint, (Nincs kizárva az a feldolgozással kapcsolatos beruházás, amelynek eredményeként a feldolgozott termék nem minősül mezőgazdasági terméknek.)

    Adott egy mezőgazdasági termelőnek nem minősülő kisvállalkozás, amely 0511 VTSZ szám alá tartozó terméket dolgoz fel és az előállított terméket (állateledel gyártási köztes termék ill. gyógyszeripari alapanyagok) szintén a 0511 VTSZ szám alatt értékesíti, mely tevékenységét 1011 Húsfeldolgozás, tartósítás és 1012 Baromfihús feldolgozása, tartósítása TEÁOR kód alatt végzi. A feldolgozott és előállított termék emberi fogyasztásra nem alkalmas, ugyanakkor nem minősül állateledelnek sem, a pályázó szervezet nem állít elő állateledelt, tevékenységi körében a 109 TEÁOR alá tartozó állateledel gyártás nem szerepel.

    Az Annex I. listában 5. Árucsoport tekintetében két korlátozás szerepel:

        05.04. Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban

        05.15. Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat

    A szervezet tevékenysége a 0511 termékek fejlesztésére irányul az input és output termék tekintetében is, ugyanakkor az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I. listában) 0515 vámtarifa szám alatt szerepel a valóságban 0511-es kódhoz tartozó megnevezés. A KSH honlapján elérhető, hatályos Kombinált Nomenklatúra alapján azonban 0515 VTSZ szám nem létezik, a 05 árucsoport a 0511 KN kóddal zárul.

    Kérjük szíves tájékoztatásukat az Annex I. lista és a hatályos Kombinált Nómenklatúra közötti fenti eltérés tisztázására.

     

     

    A Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban című, VP-3-4.2.1-15 kódszámú pályázati felhíváson jelen vállalkozás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal állásfoglalása alapján nem volt jogosult támogatást igényelni, tekintettel arra, hogy nem felel meg a felhívás céljának (ott élelmiszeripari feldolgozás támogatható, azonban esetünkben a végtermék nem emberi fogyasztásra szánt, részben állateledel köztes termék, részben pedig gyógyszeripari alapanyag).

    Az érintett vállalkozás a mezőgazdasági termékek értéknövelése kiíráson tehát nem volt jogosult pályázni, mivel nem élelmiszeripari feldolgozást végzett, ugyanakkor a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében felhívás keretében sem részesülhet támogatásban, tekintve, hogy Annex I. listán szereplő terméket dolgoz fel és értékesít.

    Megjegyezzük, hogy az érintett vállalkozás a 2007-2013 között sikerrel szerepelt több Európai Uniós GVOP pályázaton, komoly fejlesztéseket hajtott végre mind beruházási összegben mind pedig létszámban tekintettel arra, hogy abban a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása szerepelt tilalomként. A minden szempontból példaértékű feldolgozóipari vállalkozás jelenleg több éve valamennyi pályázati konstrukcióból kiszorul. 

    Javasoljuk a jelen felhívásban szereplő korlátozás módosítását, hogy vagy

  • A korábbi időszakhoz hasonló módon csak a mezőgazdasági termék elsődleges feldolgozása szerepeljen tilalomként, vagy
  • azon Annex I. listán szereplő terméket feldolgozó és értékesítő szervezetek, melyek a Vidékfejlesztési Program keretében sem jogosultak pályázni (nem élelmiszeripari tevékenységet végeznek), ne kerüljenek hátrányos helyzetbe és jogosulttá válhassanak a támogatás igénybevételére.
  •  

    Szabados Krisztián

    Ügyvezető

    Régió Terv Kft.


    Nyikos Attila

    2016-09-15 12:00:59

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Irányító Hatóság!

     

    A felhívás-tervezet 5.1. pontja részletezi a vissza nem térítenő támogatás ismérveit.

    Kérdésem a következő:

    1. Amennyiben a szóban forgó kölcsön támogatott, úgy miért szednek utána 2% kamatot és miért nem nyujtják 0%-on, ahogy ezt megteszik a GINOP-8.3.1-16-os felhívásban.

    JAVASLAT: Amennyiben valóban támogatást kívánnak nyújtani, kérem, hogy a kölcsön nem kamatozó, hanem kamatmentes legyen, hasonlóan a fent nevezett  -GINOP.8.3.1. kiírásban megjelenő kölcsön esetében.

    2. A A Végső Kedvezményezett által kezdeményezett szerződésmódosítás díja Fennálló Kölcsönösszeg 1,5%-a, de minimum 50.000 Ft.

    Úgy gondolom, higy amannyiben valóban támogtani kívánják a KKV-kat Magyarprszágon, úgy ezt a brutális költséget nem szabadna alkalmaznui egy támogatáshoz kapcsolódóan.

    JAVASLAT: A kedvezményezetti szerződésmódosítás diját szükséges lecsökkenteni 0,1%-ra, és/vagy maximum 10 000 Ft-ra. A jelen felhívás-tervezetben ez a szám brutálisan magas, nem várt költségeket eredményezhet a Kedvezményezettnél.

    3. Közjegyzői díj kerül felszámolásra a hitelfelvételnél. Kérdésem, hogy miért szükséfges megterhelni a  leendő Kedvezményezetteket egy - ez esetben - teljesen felesleges jogi procedura finanszírozásásval? A Közjegyző díja -  a kölcsönszerződés  nagy terjedelme okán -  akár több százezer forint is lehet.

    JAVASLAT: A közjegyzői díj, vagy a közjegyző kiiktatása, ami a pályázathoz kötelezően beadandó egyéb alátámasztó dokumentumok kapcsán  valójában nem is szükséges elem.

     

    Üdvözlettel:

    Nyikos Attila

     


    Nyikos Attila

    2016-09-15 11:43:59

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

    Tisztelt Kiíró!

    A szóban forgó felhívástervezet 4.2.b. pontja szerint nem részesíthető támogatásban az a cég, amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételt.

    A felhívás 5.3.a. és b. pontja szerint:

    a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft. b) Az igényelhető visszatérítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.

    Ez lényegében azt jelenti, hogy a magyar mikrovállakozásoknak azon része, melynek tavalyi éves árbevétele nem érte el a 6 millió Ft-ot, NEM PÁLYÁZHAT.

    Kérdésem, hogy tudatosan zárják-e ki a kis magyar mikrovállakozások 70%-át a  bemeneti feltételek korlátozásásval, valamint a minimum 6 milliós megemelt költségvetéssel?

    Amennyiben ez nem tudatos, KÉREM, HOGY A TÁMOGATÁSOK MINIMÁLIS ÖSSZEGÉT 1-1 MILLIÓ FT-OS bemeneti feltétellel megállapítani. A jelen tervezetti felhívás pont azokat hagyja ki a támogatási lehetőségből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne támogatásra.

    Üdvözlettel:

    Nyikos Attila

    MBA

     

     


    Kun József

    2016-09-15 10:09:02

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt Irányító  Hatóság!

    A megjelent felhívás tervezettel kapcsolatoban az alábbi kérdések merültek fel:

    1. A társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívás tervezet szerint a kötelező nyilvánosság költségei nem elszámolhatóak. Mivel a nyilvánosság biztosítása horizontális kötelező elem, költségét szükséges elszámolhatóvá tenni. A kérdés az, hogy erre sor fog-e kerülni a végleges felhívás megjelentetése előtt.

    2.  A megvalósítási költségek közül hiányzik nevesítve a tervezői művezetés költsége. Miután építési beruházásról van szó, ami kiviteli tervdokumentáció szerint kell, hogy megvalósuljon, a kivitelezési munkálatok során a műszaki ellenőrzés mellett szükséges a tervezői művezetés igénybevétele is. Enélkül nem célszerű építési beruházást megvalósítani, mivel a kivitelezés során felmerülhet (a) olyan előre nem látható körülmény, ami miatt a műszaki dokumentáció korrekciójára szükség lehet; (b) a tervező felügyelete mindenképp szükséges annak érdekében, hogy a tervek szerinti megvalósítás biztosított legyen. Nem célszerű ezt a tevékenységet, feladatot műszaki ellenőrre, vagyis nem aktív tervezőre bízni. A tervezői művezetést – miután a projekt megvalósításával, céljaival szoros összefüggésben merülhet fel – elszámolhatóvá kellene tenni. A kérdés az, hogy erre sor fog-e kerülni a végleges felhívás megjelentetése előtt.

    3. A 3.4.3 (Közbeszerzési kötelezettség) alfejezetben pontosítás történt:

    „Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetében a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése alapján közbeszerzési kötelezettség nem áll fenn.”

    A Kbt. hivatkozott szakasza szerint (a 2016. július 01. napjával hatályba lépett módosítás szerint):

    „(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a kombinált pénzügyi eszközöket - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés

    a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,

    b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,

    c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

    d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

    e) nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

    f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból

    valósul meg.”

    Közbeszerzővel egyeztetett álláspont szerint a közbeszerzési kötelezettséget mindenképp vizsgálni kell, azonban értékének alapja kizárólag a vissza nem térítendő támogatás összege, a becsült értékbe fedezetként nem számít bele a visszatérítendő támogatás (a hitel).

    A kérdés az, hogy jól gondoljuk-e, hogy vizsgálni kell a közbeszerzési kötelezettséget, de annak alapja (a becsült értékhez viszonyított támogatástartalmú fedezet) a Kbt. módosítás szerint kizárólag a vissza nem térítendő támogatás összege lesz a kérdéses beszerzés (jellemzően az építési beruházás) esetében?

    4. A szállítói előlegre vonatkozó rendelkezés nem szerepel a felhívásban, mivel a közbeszerzési kötelezettséget a felhívás szerint nem kell vizsgálni. Amennyiben mégis kell vizsgálni a közbeszerzési kötelezettséget, a rendelkezés (a szállítói előleg lehetőségének biztosítása mint ajánlatkérői kötelezettség) nyilván bekerül a közbeszerzési dokumentációba. A kérdés az, hogy erre sor fog-e kerülni a végleges felhívás megjelentetése előtt.

    Tisztelettel:

    Kun József


    Németh Norbert

    2016-09-14 17:05:43

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei

    A Pályázati Felhívás 5.3 pontja értelmében a projekt összköltsége vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önrészből tevődik össze. Feltétel, hogy az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét, és a vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet.

    A pályázat 5.9.1. pontja azonban lehetővé teszi egyes feltételek teljesülése esetén, hogy a mikro- és kisvállalkozások támogatás intenzitása

    energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott támogatás esetén akár a 65%-ot

    megújuló energia termeléshez nyújtott támogatás esetén akár a 80%-ot (60%+20%)

    is elérje.

    A fentiek alapján az 5.3 és az 5.9.1 pontja a Pályázati Felhívásnak egymással ellentétes információkat hordoz, illetve nem koherens. 50%-ot meghaladó támogatási intenzitás a kölcsön (+önerő) összege matematikailag nem képes meghaladni a vissza nem térítendő támogatás összegét, ezzel nem teljesül az 5.3 pontban kért feltétel.

    Kérjük, hogy a végleges felhívásban tisztázzák, hogy az 5.9.1. pontban szereplő támogatási intenzitás százalékos értéke csak a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik-e illetve, hogy ez hogyan egyeztethető össze az 5.3 pontban foglalt kötelező arányokkal.

     

    Németh Norbert, ügyvezető

    Protask Kft.

     

     


    Csizmadia Zoltán

    2016-09-14 12:17:41

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt IH!

    A pályázati felhívás 3.1.2. C) III. pontja alapján támogatható "Napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához" (kiemelés tőlem)

    A kiemelt, autonóm jelző fogalmának pontosítása okán azt kérdezem, hogy az autonóm módon történő energiatermelés alatt kizárólag az olyan napelemes rendszer termelését értjük-e, amelyik semmilyen szintű közcélú elossztói hálózati kapcsolattal nem rendelkezik, avagy ebbe a kategóriába sorolható az olyan rendszer is, amelyik képes a közcélú hálózattól független energiatermelésre is, ám a közcélú hálózattal kizárólag vételezési irányú kapcsolata van? Az autonóm besoroláshoz elegendő-e a közcélú hálózattól független működés képessége, avagy megkövetelt körülmény a közcélú hálózat tényleges hiánya?

    A pályázati felhívás 6.6. c) pontja alapján "Minden költségtétel alátámasztására 3 db, érvényes egymástól független árajánlatadók által kiállított árajánlat csatolása szükséges,.."

    Ez a megkötés olyan termék, vagy műszaki képítés vonatkozásában teljesíthetetlen, amiből a piacon egyetlen típus vagy megoldás érhető el, egyetlen gyártó megoldásaként, amely egyébként a pályázati felhívásban foglaltaknak mindenben megfelel. Van-e lehetőség ilyen speciális eset - ebből a szempontból történő - egyedi elbírálásra?

    Üdvözlettel:

                            Csizmadia Zoltán

                        ügyvezető, Microwatt Kft.


    Buzás Zoltán

    2016-09-14 08:17:29

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

     Tisztelt IH!

     

    Egy 100 ha területnél kisebb erdőben gazdálkodó vállalkozás, csak akkor jut bevételhez, amikor éppen van kitermelhető erdőrészlete. Nem fenntartaható hogy a köztes időszakban, (ami lehet 10 év is) állandó munkaerőt alkalmazzon.

    Javaslatom, hogy az átlagos 1 fő statisztikai létszám alkalmazását pályázati vállalás feltételének jelöljék a pályázat, illetve hiteltörlesztés teljesítésének időtartamára. 

    Tehát visszamenőleg ne legyen feltétel.

    A megadott feltételek azonban azt jelentik, hogy az összes magán erdőben gazdálkodót kizárják a pályázók köréből, hiszen bevételük túlnyomó része jellemzően mezőgazdasági termék értékesítésből (faeladásból  származik)  

    Szabályosan működő vállalkozásunk a többi magán erdőgazdálkodóval együtt gyakorlatilag a legtöbb kizáró tényezőnek megfelel.

     Üdvözlettel:

    Buzás Zoltán erdőmérnök 


    Tóth Zsolt

    2016-09-12 11:12:41

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt IH,

    Javasoljuk a pályázati felhívás következő korrekcióját:

  • A támogatást igénylők körét bővítsék ki. Tegyék lehetővé a pályázatok benyújtását azon vállalkozások számára is, amelyek az állami irányításuk miatt minősülnek nagyvállalkozásnak. Ezen vállalkozások gyakran jelentős értékteremtő képességgel és növekedési potenciállal rendelkeznek, amelyeket a szűkös pályázati lehetőségek miatt nem tudnak modernizálni
  • Javasoljuk a következő bekezdés beillesztését:

    A Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be azon mikro-, kis-, és középvállalkozások:

    d) amelyek megfelelnek a mikro- kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 651/2014/EU Rendelet I. Melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban a 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

  • Javasoljuk, hogy a 3.4.1.1. Műszak és szakmai elvárások 4.f) pontjában a rendeltetésszerű használat igazolását ne kizárólag fűtési célú energiaszámlával lehessen igazolni, hiszen a napelemes illetve napkollektoros rendszer alkalmazása nem feltételezi, hogy a fejlesztéseket fűtési célra kívánja a vállalkozás felhasználni. Javasoljuk, hogy az adott pontot töröljék a felhívásból. Helyette célravezetőbb, ha a pályázati javaslat benyújtását energetikai tanúsítvány csatolásához kötik.
  •  

    Tisztelettel

    Tóth Zsolt, dipl. ecc.

    gazdasági tanácsadó

    0620-455-9410

    zsolt.toth@mozzanat.hu


    Péter Lép

    2016-09-12 10:47:45

    Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    Tisztelt IH!

    Javasolom, hogy a kedvezményezettek körébe a szociális szövetkezetek is kerüljenek be.

     

    Lép Péter