Elindult az „Elsőként lakhatás” című (EFOP-1.1.4-16 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. szeptember 08-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
A vélemények rögzítésére 2016-09-08 21:45 -ig volt lehetőség.

Tatár Babett

2016-09-08 20:14:13

Felhívással kapcsolatos észrevétel

 

A felhívással kapcsolatos észrevételeink:

 

Bár a pályázati felhívás is leszögezi, hogy a hajléktalan emberek zöme Budapesten él, és az állami támogatással itt létrejövő intézményi férőhelyek rendkívül gyorsan beteltek a felhívás mégis kizárja a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projekteket. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a KMR-ben is legyen elsőként lakhatás típusú pályázat.

 

Az 5.5. – Elszámolható költségek, 3. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei soron, az egyéb szakértői szolgáltatások között említi a felhívás, hogy egészségügyi szolgáltatások (pl.: fogászat, szemészet) és foglalkoztatáshoz, munkába álláshoz kapcsolódó költségek (pl.: ruházat, fodrász) tervezhető. Javasoljuk, hogy ezek költségeket lehessen ügyfelenkénti átlagköltségekkel tervezni, nem határozva meg előre, hogy milyen típusú szolgáltatást kívánunk belőle finanszírozni, mert előre nem lehet kiszámítani, hogy egy-egy célcsoporttag milyen szükségletekkel fog rendelkezni: fodrászra, fogorvosra vagy munkaruhára lesz-e szüksége. Egy „általány” típusú költség esetében rugalmas, a szükségletekre személyre szabottan reagáló program valósítható meg. Nem világos továbbá, hogy pl. az említett ruházat (amire egyébként sok esetben valóban nagy szükség van, pl. speciális munkaruhára is akár) a szakértői szolgáltatások soron hogyan lesz elszámolható?

 

Ugyan a foglalkoztathatóság javítása és akár a foglalkoztatás maga is a támogatandó tevékenységek között van, ehhez nem lehet beruházáshoz kapcsolódó költséget tervezni. Javasoljuk ilyen jellegű költség beépítését.

 

A célcsoport munkába állásához kapcsolódó költségek között javasoljuk elszámolhatónak a jogosítványok megszerzésének költségeit is pl. gépkezelői jogosítvány, illetve különböző hatósági okmányok megszerzéséhez kapcsolódó költségeket.

 

Lakás átalakítás felújítás költségei kizárólag akkor támogathatóak, ha a lakás önkormányzati és az érintett önkormányzat a konzorcium tagja. Javasoljuk hogy olyan esetekben is támogathatóak legyenek a lakás felújításának költségei, ha az érintett önkormányzat nem kedvezményezett, de a megvalósítás során vállalja az együttműködést, így rugalmasabban kereshető megfelelő ingatlan az ügyfelek számára.

 

Szükséges volna a költözés költségeinek támogatása is.

 

Fehér Boróka, Tatár Babett - BMSZKI

 


Teller Nóra

2016-09-08 14:31:40

Felhívással kapcsolatos észrevétel

Javaslatok az EFOP 1.1.4 – 16 kiírás finomításához

 

A kiírás legfontosabb célját, az utcai hajléktalanság csökkentését a lakhatásba való helyezéssel, messzemenelőleg támogatjuk, hiszen a támogatható projektek ezzel hozzájárulhatnak a mai ellátórendszer egyik legneuralgikusabb problémájának kezeléséhez, csakúgy mint az elsőként lakhatást típusú beavatkozás meghonosításához. A kiíráshoz nem érhető még el a módszertani útmutató, így a valószínűsíthetően leginkább annak szempontjából hasznos észrevételeket itt nem részletezzük.

A következő észrevételekkel igyekszünk segíteni a kiírás finomítását:

Elszámolható költségek kérdései:

  • ha adott településen nem elérhetők a szükséges szolgáltatások, úgy más településre való utazás vagy egyéb költségek is támogathatók legyenek;
  • szükséges a költözés költségeinek (és nem csak az új lakás berendezésének) a támogatása;
  • a fogyasztók/mérők létrehozása/telepítése is legyen elszámolható költség, főképp, amennyiben leromlott lakások felújításával sikerül a lakhatást biztosítani;
  • szükséges az esetleges adósságok törlesztésére adósságkezelési lehetőséget biztosítani (ehhez pl. önrészt), annak érdekében, hogy a formális munka-jövedelem is megmaradhasson, és ezzel a lakhatás költségeit könnyebben tudják megfizetni;
  • érdemes elszámolhatóvá tenni pl. a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közlekedési támogatást is;
  • életszerű lehet pl. a dokumentumok beszerzésének költségeit is beemelni az elszámolható költségek közé;
  • a tapasztalatok azt mutatják, hogy a siker záloga lehet a kliensek orvosi és gyógyszeres kezelésének segítése is, így a gyógyszertámogatást is javasoljuk a támogatható költségek közé sorolni;
  • a támogatható költségek közé sorolják a „lakhatás teljes összegét”, itt érdemes lenne tételesen felsorolni azokat a lakásrezsi elemeket is, amelyek elszámolhatók, vagy épp nem elszámolhatók (beleértve az elszámolható költségek közé pl. a lakásbiztosítást is);
  • a nyomonkövetéshez szükségesek lehetnek motivációs eszközök, a monitoringhoz pedig pl. adatgyűjtések – akár fókuszcsoportok –, azaz ezeket az eszközöket nem csak az előkészítési szakaszban kellene elszámolható költségként meghatározni.

Bérletek és kapcsolódó felújítási munkák kérdése:

  • amennyiben önkormányzati lakás felújításra kerül, úgy javasolt a felújítás értékével csökkentett bérleti díj-alap számítása annak érdekében, hogy csökkentett lakáskiadási szinten lehessen bérbe venni a lakást (azaz pl. ne kelljen az összkomfortos lakás lakbérét fizetni, ha az önkormányzat a projekt számára egy komfort nélküli ingatlant bocsát rendelkezésre, és azt a projekt keretén belül újítják fel, egészen addig, amíg a beruházás értéke „fedezi” a két lakbérszint közötti különbséget);
  • érdemes arra ösztönözni a bérbeadókat, hogy hosszabb időtávra adják bérbe a lakásaikat, pl. minimum a projekt végéig, és ezt foglalják a bérleti szerződésbe, életszerű felmondási körülmények mellett;
  • A kiírás-tervezet szerint csak építési engedélyhez nem kötött átalakítás lehetséges a bérletekben, de előfordulhat, hogy engedélyköteles átalakítások szükségesek, pl. gázvezeték-csere stb. – ezeket érdemes megvalósítható tevékenységek közé sorolni

 

Szervezeti kérdések:

  • kitétel, hogy egy szervezet csak egy helyszínen valósulhat meg projektet. Érdemes lenne ezt felülvizsgálni, hiszen az adott esetben előny lehet, ha egy nagyobb szervezet több településen is működik;
  • Az önkormányzati bérlakások felújításával létrejövő lakhatási megoldások esetén a kiírás kedvezményezettként jelöli meg az önkormányzatot. Érdemes lenne azt a lehetőséget is nyitva hagyni, hogy ha egy megvalósító szervezet bérlőkijelölési jogot kap az adott lakásra, akkor önkormányzat csak mint a lakás tulajdonosa és egyben rendelkezésre bocsátója jelenjen meg, de nem mint kedvezményezettje;
  • javasolt pontosítani a megvalósító szervezetek GFO kódjait – van olyan, amely mind a megengedett, mind a kizárt szervezetek listáján is szerepel.

Utánkövetési/fenntartási időszak:

  • A fenntartási szakasz csak a szociális bérlakásként történő hasznosítás követelményét rögzíti, de nem tér ki arra, hogy a bevont ügyfél utókövetésére kell-e lépéseket/erőfeszítéseket tenni, illetve hogy mely ellátórendszer „veszi” át a klienst, és hogy ott a többletterhet a projekt „előre” támogathatja-e (pl. heti 1 óra munkabér biztosításával előre fél évre stb.).

 

Indikátor

  • Üdvözlendő az egyszerűsítés, és hasznos lenne egy példával pontosítani az indikátor-teljesítésének igazolását (a „lakhatást igazolására szolgáló dokumentum” lehet-e pl. a bérbeadó egyszerű, formátumhoz nem kötött írásos nyilatkozata?)

 

A Városkutatás Kft. kutatóinak nevében: Teller Nóra


Zsabka Attila

2016-09-08 09:19:46

Felhívással kapcsolatos észrevétel

- Amennyiben egy bevont célcsoporttag 2-3 nap után (vagy néhány hét, hónap múlva) otthagyja a támogatott lakhatását, albérletét (vagy az intézmény bontja fel az egyéni fejlesztési tervet), azonban néhány nap (vagy néhány hét, hónap múlva) ismét megjelenik, akkor az ő egyéni fejlesztési tervét le kell-e zárni és visszaesésnek minősül vagy továbbra is támogatható a későbbi időszakban is?

- Amennyiben a projekt megvalósítási helyszíne Székesfehérvár  ebben az esetben támogatható-e az a célcsoporttag, aki a településen kívül (Székesfehérvár), de a megyén belül szeretne bérleménybe költözni, amennyiben igen, úgy a bejáráshoz szükséges utazási költségek támogathatóak-e?

- A felhívás Mérföldkövek pontjához kapcsolódó kérdésünk, hogy a célcsoporttagok bevonása az egyéni fejlesztési terv megkötésétől számít vagy más kritériumnak kell megfelelni a Mérföldkövek teljesítése tekintetében?

- 25 év alattiak kötelező bevonása esetében van-e kötelezően teljesítendő vendégéjszaka szám?

- Rehabilitációs intézménybe kerülés vendégéjszakának számít-e? Rehabilitációs intézménybe kerülés esetén személyi térítési díj (intézményi) elszámolható-e?

- Betervezett OKJ-s képzés esetén, amennyiben a bevont célcsoporttagokból a vizsga előtt kiesik valaki vagy több személy ez jelent-e bármiféle visszaesést, azaz indikátor csökkenést? A projektben kizárólag a vendégéjszaka számít indikátornak, illetve a 25 év alattiak kötelező  bevonása?

- Ha a bevont célcsoporttag a számára tervezett egyéni fejlesztési tervben meghatározott képzésből kiesik az visszaesésnek minősül?

- Amennyiben a projektben egy külső cég foglalkoztatja a bevont célcsoporttagokat munkabér és járulék támogatással, akkor annak milyen feltételei vannak? Együttműködési megállapodást kell kötni vagy konzorciális szerződést, stb.?

- TÁMOP.5.3.3 és HKA „Vissza az utcáról” programokba korábban bevontak (a kiesettek, valamint az egyéni fejlesztési tervet teljesítő ellátottak) lehetnek-e ezen projektben célcsoporttagok?

- Támogatott lakhatás esetén kaució támogatható-e?

- Amennyiben 100 %-ban kérjük az előleg utalását, úgy mikor kell kifizetési kérelmet beadnunk, azaz milyen időközönként kell benyújtani elszámolást?

- A programba azon utcáról bevont célcsoporttagok esetén, akiket átmeneti szállásra vagy éjjeli menedékhelyre helyezünk el, a kötelező indikátor (vendégéjszakák száma) milyen arányban számolható be?


Stankovics Erika

2016-09-06 15:27:44

Felhívással kapcsolatos észrevétel

1.

A pályázati felhívás 4.1 pont: "Támogatást igénylők köre" első bekezdéséből véleményünk szerint hiányzik, hogy önállóan is nyújthat be szervezet támogatási kérelmet. Ebben a bekezdésben csak az szerepel, hogy konzorciumi vezetőként vagy partnerként milyen GFO kódú szervezetek pályázhatnak.

 

Ugyanezen pont második bekezdése felsorolja  az 572 (nonprofit korlátolt felelősségű társaság), 573 (nonprofit részvénytársaság) GFO kódú szervezet típusokat, azok között, akik önállóan, konzorciumi vezetőként és partnerként is nyújthatnak be támogatási kérelmet.  Ez a korábbi kiírásokban is így szerepelt, társaságunk is pályázott korábban önállóan, illetve konzorciumi vezetőként is, ahogy most is tervezzük. 

A kiírás tervezetében reményeink szerint tévesen a GFO 572, GFO573 kódú szervezetek azok között a szervezetek között is szerepelnek, akik önállóan nem, csak konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet.

 

2.

A 3.1.2.2 Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek 1. pontjának felsorolásából megítélésünk szerint hiányzik a következő tevékenység:

  • lakhatási lehetőségek felkutatása

 

 

Stankovics Erika, szakmai vezető