MTTSZ A tanyák, tanyás települések fejlesztését az elmúlt ciklusban számos intézkedés szolgálta. A hagyományos vidéki település típusok teljes körét figyelembe kell venni a vonatkozó intézkedésekben, nemcsak a Tanyát, a Tanyás települést. A KSH szerint "minden lakott hely település". A dunántúli "puszták", a "szerek", a "majorságok" hasonló jellemzőik vannak, mint az alföldi tanyáknak. A területi, települési lehatárolást tehát szükséges felülvizsgálni, kiterjesztve.

15.2. The envisaged composition of the Monitoring Committee Javasoljuk átértékelni és szabályozási szempontból az EMVA rendeletben foglaltak érdemi részét itt kifejteni, politikai szempontból pedig a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának szellemiségét követni, mert a ki nem fejtett "kisebb MB" értelmezhető úgy is, hogy az eddig sem megfelelő arány továbbromolhat a kormányzati és a nem-kormányzati szervezetek között . A program hatékonyságát az ngo-k akkor tudják szolgálni, ha valódi partnerekké válnak és legalább ugyanazt a kapacitás-feltételt biztosítják a program TA-ból, mint a kormányszerveknek. Különben nincs valós értelme a társadalmi egyeztetésnek. Az MB létszámának csökkentésével egyetértünk, ha az a VOP-ért felelős kormányszervnél következik be. Az előző ciklusban a VM főosztályainak is volt voksa, ami felesleges, és ez az, ami a monitoring hatékonytalanságához vezetett . Az az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ((2013. december 17.) szóló rendelet (1305/2013/EU) (53) pontja meghatározza: "A program monitoringjáért az irányító hatóságnak és az e célra létrehozott monitoring-bizottságnak közösen kell felelnie. A monitoring-bizottság feladatává azt kell tenni, hogy elvégezze a program végrehajtása hatékonyságának monitoringját. E célból meg kell határozni a bizottság felelősségi körét.". - Ez hiányzik a 15.2. pontból A rendelet 8. cikkben " A vidékfejlesztési programok tartalma (1) Az 1303/2013/EU rendelet 27 cikkében említett elemeken túlmenően valamennyi vidékfejlesztési programnak tartalmaznia kell a következőket is: m) a program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket: ii. a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint a monitoring-bizottság összetételének ismertetése;" - Ez hiányzik a 15.2. pontból

A Mecsekvidék Egyesület javaslatai a Vidékfejlesztési programhoz Vidéki Örökség megőrzése, hasznosítása A Vidék népi hagyományaink és örökségük megtartója, még. Ez a Program SWOT analízis fejezetében is megtalálható (E19). Úgy látjuk, azonban a program az épített örökség vonatkozóan kizáró körülményt tartalmaz, így védelem alatt álló épületen építményen végzett beavatkozás nem engedélyezett, illetőleg épített kulturális örökségük megőrzését, aktív hasznosítását célzó intézkedés nem található sem VP-ben, sem pedig a TOP-ban, hiszen ez utóbbi, kizárólag a turisztikai célú hasznosítást tűzte ki célul. Az Önkormányzatok a 314/2012 Korm. alapján készített, településrendezési tervesé során készítik el a településre vonatkozó Örökségvédelmi hatástanulmányt, mely később a településrendezési terv, szabályozási tervének, helyi építési szabályzatának és a helyi védettséget meghatározó különálló rendeletnek alátámasztó dokumentuma. Védett épületté nyilvánítás legtöbb esetben megszorításokat és nem lehetőségeket tartogat az adott ingatlan vonatkozásában, a források megszűnésével az épületek megújítása, új funkcióval való megtöltése, a mai kor körülményeinek megfelelő hasznosítása veszélybe kerül és lehetetlenné válik. Javasoljuk ezért, hogy ezen kritérium kerüljön törlésre a Programból Mikrovállalkozások és turisztikai szolgáltatások fejlesztése A vidék népesség megtartó képessége erősen függ, a vidéken való munkához jutás esélyével. A Program erőteljes mezőgazdasági fókuszú, így véleményünk szerint nem veszi figyelembe kellő mértékben azon vidéki vállalkozások támogatásának szükségességét melyek elsősorban nem a mezőgazdaságban, vagy ahhoz kapcsolódóan végzik tevékenységüket. Az Operatív programok egyeztetési dokumentációi arra engednek következtetni, hogy a nem mezőgazdasági fókuszú mikrovállalkozás fejlesztés, az elsősorban aprófalvas, elmaradott, több szempontból hátrányos helyzetű, a migrációs folyamatok által erőteljesen negatív módon érintett térségek vonatkozásában nem kerül támogatásra, hiszen a GINOP forrásai – a helyi vállalkozások alacsony versenyképessége miatt – nem elérhetők. Ugyanezen lehetőségek hiányát látjuk, a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztésében is. Akciócsoportunk területén több település gazdasága függ nagymértékben a kisléptékű falusi, élmény és szelíd turizmus fejlődésétől. Ezen települések vonatkozásában, a források hozzáférhetetlensége az elmúlt megindult szolgáltatás és kapacitás fejlődési trendjeit megszakíthatja. Javasoljuk, hogy amennyiben a GINOP nem ad lehetőség vidéki vállalkozóinknak és turisztikai szolgáltatóinknak, úgy a Vidékfejlesztési Program teremtse meg a továbblépés lehetőségét. Források Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt időszakhoz képest csökkenő forrásmennyiséget látunk lecsapódni közvetlenül a településeinken. A helyi életminőség, illetve településeink életminőségét befolyásoló fejlesztési lehetőségek beszűkültek. A térségünk településeinek közcélú, életminőség javító fejlesztési problémáira, a TOP forrásai sem adnak megnyugtató választ. Ugyanezen degresszív forráshelyzet tapasztalható a LEADER források tekintetében is, melynek jogszabályi minimumon való tartása, véleményünk szerint nem biztosít elegendő forrást a Magyar Vidék zuhanó demográfiai, gazdasági trendjeinek visszafordítására. Horváth Márton Mecsekvidék Egyesület

Idézet: SWOT elemzés: 2013-ben hazánk a mezőgazdaságban 192,7 ezer, ebből az erdőgazdálkodásban 22,8 ezer, az élelmiszeriparban 133,1 ezer és a turizmusban 159,1 ezer főt foglalkozatott. Vélemény: A VP nem a munkahely-teremtő, gazdaságfejlesztő képességeik szerint súlyozza a támogatási javaslatokban ezen gazdasági szereplőket. Idézet:A turizmusfejlesztésére a a VP-ben kizárólag a CLLD és a diverzifikáció keretében van lehetőség, , a nagyobb léptékű, illetve országosan kiemelt fejlesztések támogatására a TOP és GINOP keretében van lehetőség. Az autentikus élményt előtérbe helyező turizmus trendek erősödése kedvez az erre megfelelően felkészült falusi, agrár-turisztikai szolgáltatóknak, és kijelöli a vidéki örökség turisztikai hasznosításának lehetséges irányait is (erős és családbarát szolgáltatás tartalom). Vélemény: A mezőgazdasági jelleg túlsúlya eredményezheti, hogy a „nem gazdasághoz kötődő” turizmus kisléptékű beruházásait csak a 6.prioritás, 5%-os EMVA keretéből lehet támogatni. Aránytalanságot mutat a támogatások felhasználása, és foglalkoztatottak létszáma. Idézet: A Partnerségi Megállapodás releváns részei: A szántóföldi növénytermesztésben melléktermékként keletkező, mintegy 8 millió tonna biomassza egyelőre csak elenyésző mértékben hasznosul az energiatermelésben. Az elméleti biogáz potenciál az agrármelléktermékben, szennyvíziszapban, a szerves ipari és a lakossági hulladékban 222,84 PJ Vélemény: Hangsúlyosan jelenik meg a biomassza, mint megújuló energiaforrás, az erősségek, lehetőségek, szükségletek között. Beruházásként az állattartó telepek vonatkozásában, és az élelmiszeriparban fedezhető fel. Javasoljuk a biomassza „mini fűtőművek” beruházásainak támogatását, konzorciumi, együttműködési formában „alapanyag” előállító gazdasági szereplőkkel. Térség gazdaságfejlesztése, munkahelyteremtése szempontjából húzóerőt jelentene több szektor összefogásában. Idézet: 559 o. Ugyanakkor létfontosságú az EMVA hozzájárulása a többnyire önfoglalkoztató vagy mikrovállalkozás méretű, mérsékelt növekedési potenciállal rendelkező vidéki gazdasági szereplők megerősítéséhez. E gazdasági szereplők foglalkoztatási funkciójuk mellett az alapvető lakossági, gazdasági szolgáltatások helyben történő biztosítása, a helyi gazdaság és társadalom dinamizálása szempontjából speciálisak a vidék számára. Vélemény: Helyi gazdaságban képviselt súlyuknak megfelelően szükséges EMVA forrásból támogatni a gazdaság ezen szereplőit. 8.2.18.3.7. 19.4.1. Működési és animációs költségek (LEADER) Javasoljuk: - Kapcsolódó szervezetek által delegált, kötelező feladatok ellátásához, a delegáló szervezet arányos költségeket vállaljon. - HACs feladatellátás mennyisége és minősége nem arányosítható a fejlesztési források matematikailag kiszámolt forrásmennyiségével. A működési forrásokat feladatellátás szerint célszerű megállapítani, természetesen nem a fejlesztések jelentős hátrányára. - a HACs rövidítés megváltoztatását, vagy törlését. Az Akciócsoport megnevezés más jelentéstartalmat hordoz, javaslunk kifejezőbb, életszerűbb megnevezést: Vidékfejlesztési Közösségek, Vidékfejlesztési Csoportok vagy egyszerűen LEADER-ek rövidítés használatot.

A Felső-homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület észrevételei a 04/09/2014 - 17:22:05 CEST társadalmi vitára bocsátott Vidékfejlesztési Program 1.0 verziójához Általános észrevételek és javaslatok: A 2207-2013 közötti időszakban lebonyolított Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengely sikereit elsősorban a vidéki területek teljes lefedettségével kialakított vidékfejlesztési szervezetek a helyi menedzsment feladatok ellátására létrehozott Helyi Akciócsoportok munkájának és aktivitásának köszönhetően érte el. Az ebben a programidőszakban megszerzett prpjekt-menedzsment tudást az EU és a tagállam által közösen finanszírozott non-profit szervezetek munkatársaitól közvetlenül kaphatják meg a helyi szereplők (vállalkozók civilszervezetek, önkormányzatok) A Helyi Akciócsoportok folyamatmenedzsmentet, gazdásig ismereteket, projektmenedzsmentet tanítanak, szakmai konzultációs lehetőséget biztosítanak helyi önkormányzati civil és vállalkozói számára, valamint kapcsolataikon keresztüllátják a térség összes fejlesztését, beruházását. A tudásátadás és a hálózat építés, az innováció kiemelt szerepet kap a következő időszakban. Ez a kapacitás jelenleg is meg van a helyi menedzsment szervezeteknél. Magyarország, (Málta, Lengyelország, Szlovákia és Horvátország - 2004 után csatlakozottak - társaságában) a Vidékfejlesztési forrásokból a Közvetlen támogatásokhoz csoportosít át fejlesztési forrásokat, míg azok a tagállamok, amelyek több mint húsz éve használják a LEADER megközelítés tapasztalatait az egyéni támogatásokból a vidékfejlesztési támogatásokhoz csoportosítanak fejlesztési forrásokat, vagy az előző programidőszak szintjén hagyják azokat, nem csökkentve ezzel a közösségi szinten felhasználható források nagyságát. A hazai mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazat nemzeti árbevétele (a GDP megoszlása a főbb nemzetgazdasági ágakban) a 2007-es 4 %-ról 2013-ra 4,4 %-ra változott, ami nem indokolja az egyéni támogatásokra felhasználható források növelését a közösségi célú fejlesztések ellenében. A gazdaságfejlesztésre fordítható források egymást kiegészítő, összehangolt felhasználása úgy biztosítható, ha a vidéki gazdaság fejlesztése az EMVA-ból a Helyi Fejlesztési Stratégiák keretén belül történik, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a konstrukciók valóban a helyi adottságokhoz, lehetőségekhez, szükségletekhez alakíthatók. Üdvözöljük azt a szándékot, hogy a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program keretén belül a helyi fejlesztési stratégia megvalósításának irányításával és a helyi szereplők animációjával kapcsolatos költségek támogathatók lesznek az IH által elismert helyi Akciócsoportok számára. Szükségesnek látjuk éppen ezért a VP jelenlegi 5 %-os forrásarányát legalább 10 %-ra történő emelését, és a 2007-2013-as Vidékfejlesztési Programhoz hasonló nagyságrendű forrás biztosítását a vidéki térségek fejlődése érdekében. Szükséges lenne a VP-n belül a mezőgazdasághoz, agárvállalkozásokhoz, élelmiszer előállításhoz kapcsolódó szakmai képzések támogathatóságának pontosabb kidolgozása, különösen a nők foglalkoztatásának, vagy éppen önfoglalkoztatásának megteremtéséhez. A Vidékfejlesztési Program 2014-2020, a Helyi Akciócsoportok bevonásával és megfelelő forrás biztosítása mellett - új képzési programokat tudna biztosítani az agrárfoglalkoztatottakra jellemző alulképzettség megszüntetésére és a nők önfoglalkoztatásának a növelésére. Indoklás: Jelenleg "A ""mezőgazdasági foglalkozásúak"" iskolai végzettsége jelentősen elmarad a többi hazai nemzetgazdasági ág foglalkoztatottainak végzettségétől és az EU átlagtól is. A gazdasági vezetők túlnyomó többsége szakirányú végzettség nélkül, gyakorlati tapasztalatokra alapozva gazdálkodik, szakképzettsége országosan a gazdaságvezetők mindössze 14 százalékának van.... az agárátfoglalkoztatottakra a férfidominancia és az elöregedő korszerkezet a jellemző. A nők hazai mezőgazdasági foglalkoztatásban való részvétele uniós átlag alatti (hazai: 74 % férfi - 26 % nő, EU 27-ben: 60 % férfi 40 % nő) mindannak ellenére, hogy az alacsony foglalkoztatási szint ellenére a hazai agrárágazatban magas a női munkaerő-felhasználás. A nők túlnyomórészt nem regisztrált foglalkoztatottként, hanem eltartottként, járadékosként kapcsolódnak a gazdasághoz. "(forrás: MRTT Generációk diskurzusa - Mezőgazdasági foglalkoztatás trendje és kérdései - Kovács Katalin-Rácz Katalin -Koós Bálint MTA KRTK Reg. Kut. Int. és AKI, Győr 2013.11.23) Konkrét észrevételek, javaslatok: a 6.2 és 6.4 alintézkedésekhez A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások nehezen tudnak élni a gazdaság diverzifikációja támogatásokkal, hiszen a mezőgazdasági tevékenység egész évben folyó aktív gazdálkodást feltételez, ami mellett a hagyományos kismesterségek elsajátítására és azok magas szintű művelésére nem marad erő, energia. A Kézműves termékek előállítása szintén magas szintű szakmai ismereteket követel a termékek előállítóitól, ami mellett mezőgazdasági tevékenység csak kivételes esetekben folytatható. A kézműves mesterek és a gazdálkodók saját tudásuk fejlesztési igénye támogatandó, de nem várható el, hogy a kézműves gazdálkodni is tudjon és a gazdálkodó értsen a kézműves termékek előállításához is, még ha ez kivételes esetekben meg is történik. 6.3. alintézkedés: • A mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja esetén a támogatott fejlesztés eredménye nem lehet Annex I termék.- Érdemes áttekinteni az ANNEX I. termékek listáját, amelyben 24 felsorolt árucsoportban a termékek előállítására, feldolgozására támogatás nem igényelhető a mikrovállalkozások számára, így viszont az élelmiszerek előállításával foglalkozó mikro és kisvállalkozások nem lesznek támogathatóak a vidéki térségekben, pedig technológia fejlesztésekre nagyon nagy szükség lenne. • Magasabb élőmunka igényű termékszerkezet - a világgazdasági mutatók alapján elmondható, hogy a technológiai fejlődés következtében magas élőmunka igénnyel előállított termékek, áruk előállítása magasabb költséggel történik, ezért nehezebb a termékek piacra jutása és a piaci értékesítése. a világ a technológiai eszközök széleskörű használata felé halad, kár lenne a hazai vállalkozókat az ellenkező irányba terelni. 7.4 alapvető szolgáltatások fejlesztése - Az alapvető szolgáltatások fejlesztése körében szükség lenne az idősek napközbeni ellátását és foglalkoztatását segítő intézmények létrehozása, a meglévők fejlesztése - meglévő ingatlan korszerűsítésével. Indoklás: A vidéki térségekben nagyszámban élő idősek házi gondozása mellett, vagy bentlakásos idősotthoni elhelyezése mellett az egészségi állapot és a mentális frissesség megőrzése céljából szükséges lenne az idősek (közvetlenül a nyugdíj megkezdését követően) napközbeni foglalkoztatásának megoldása. A bejárókat fogadó intézmények lehetővé teszik, hogy a megváltozott életkörülmények, - a munkába járás megszűnése - ne jelentse a társadalmi csoportokból való kirekesztődést, ne alakuljon ki a magány és a feleslegesség érzete. Az aktív közösségszervezés lehetőé tenné az idősek számára a közösség támogatását önkéntes munkával, a hasonló korúak társaságában eltöltött idő pedig segítené a helyi közösségekbe visszakerülő, már nem aktív munkavállalók újbóli beilleszkedését, növelné társdalmi és gazdasági gazdasági aktivitásukat. 16.1 "Nem tekinthető innovatív projektnek, amely a piacon már kapható technológia, szolgáltatás vagy rendszer bevezetésén, egyszerű adaptálásán, imitáción alapszik" Az mondat törlése szükséges. Egy új technológia bevezetése az adott vállalkozás életében ugyanolyan innovációnak minősül, mivel a saját működése során még nem alkalmazta. Az adaptálás, átvétel a saját magához képest történő fejlesztést teszi lehetővé. Lehetetlen elvárás, hogy minden projekt olyan innovatív elemeket tartalmazhat csak, amit még soha sehol előtte nem használtak. Ehhez minimum Kutatóintézeti együttműködés és szabadalmaztatási eljárásokban való jártasság lenne szükséges, amivel a legtöbb vidéki térségben működtetett kisvállalkozás nem rendelkezik.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) észrevételei a VP 2015.02.06-án partnerségi egyeztetésre bocsátott változatának tartalmához A VP-ben szükséges a jelenleginél jóval hangsúlyosabb és specifikusabb infokommunikációs tartalom megjelenítés, tekintettel arra, hogy az IKT kulcsszerepet játszik a hazai mezőgazdaság versenyképességében. A korábbi tapasztalatok, az ágazati fejlesztési igények alapján szükséges, hogy az agrárvállalkozások célzott IKT fejlesztéseit (kvázi a GINOP 3. IKT prioritás Digitális gazdaság fejlesztési programjait leképezve) a VP-ben külön (al)intézkedésben vagy műveletben (javasolt elnevezés: Mezőgazdasági vállalkozások infokommunikációs fejlesztéseinek ösztönzése) kell támogatni (nem elég, ha csak a technológiafejlesztéses támogatási VP konstrukciókban elszámolható lesz az IKT típusú költség). Ezen programra legalább 8 milliárd Ft-ot lenne szükséges fordítani. Fentiek alapján javasoljuk a VP-ben külön IKT alintézkedés / művelet feltüntetését az alábbi tartalommal: (Új) művelet: Mezőgazdasági vállalkozások infokommunikációs fejlesztéseinek ösztönzése Művelet leírása (Description of the type of operation): Napjainkban már nincs a gazdaságnak olyan szegmense ahol az informatikára, az infokommunikációs eszközökre és megoldásokra ne lenne szükség, a mezőgazdaság sem kivétel ez alól. Akárcsak a többi ágazatban az IKT alkalmazási lemaradásának a hazai mezőgazdaságban is vannak motivációs-képzettségi és fiskális-finanszírozási okai, tényező is: a gazdálkodók a számítástechnika vívmányait nem tudják, nem akarják megfelelően hasznosítani, míg másik oldalról a modern infokommunikációs eszközök beszerzésének költségeit nem minden vállalkozás tudja megfinanszírozni segítség nélkül. Az alapvető IKT eszközökön, megoldásokon túl ma már a hazai agrárcégek, még a kisebbnek számító üzemméretű, pár száz hektáron gazdálkodók is, további, viszonylag komplexebb IKT megoldásokat vehetnének igénybe annak érdekében, hogy működési hatékonyságuk javuljon, időt takarítsanak meg, költségeik csökkenjenek, bevételük növekedjen, vagyis összességében versenyképességük javuljon Fejlesztési területek: - infokommunikációs technológiák használatának ösztönzése, elterjesztése és elősegítése az ágazatban - agrárvállalkozások hatékonyságának és informatizáltságának javítása IKT eszközök átvételével, komplexebb infokommunikációs megoldások bevezetésével - elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a mezőgazdasági vállalkozásoknál Támogatás típusa (Type of support): - vissza nem térítendő támogatás - visszatérítendő pénzügyi eszköz (kedvezményes hitel hitelalapból) Kapcsolódás más szabályozással, jogszabállyal (Links to other legislation): 1069/2014. (II. 19.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról Kedvezményezettek (Beneficiaries): - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, - Mezőgazdasági termelő, - Induló mezőgazdasági vállalkozás, - Mezőgazdasági termelők egy csoportja, - Az FM által elismerésben részesített termelői csoportok és termelői szervezetek vagy azok leányvállalatai Elszámolható költségek (Eligible costs): - Információs technológia-fejlesztés (hardver, hálózat, szoftver), - Tanácsadás és szolgáltatások igénybevétele, - Képzés, betanítás, - Marketing, kommunikációs költségek, - Projektelőkészítés és menedzsment. Támogathatósági feltételek (Eligibility conditions) - A projekt hozzájárul az intézkedésben meghatározott célokhoz, - Korszerű technológiát alkalmazó, infokommunikációs és funkcionális követelményeknek megfelelő fejlesztések kerülnek támogatásra, - Az infokommunikációs fejlesztés szükségességére tényleges vállalati igény mutatkozik, - A fejlesztés javítja a pályázó versenyképességét és működési hatékonyságát, - Csak költséghatékony projektek kerülnek támogatásra, - A pályázó nem áll végelszámolás alatt, illetve nincs vele szemben folyamatban csődeljárás vagy felszámolási eljárás. A kiválasztási kritériumokra vonatkozó alapelvek (Principles with regards to the setting of selection criteria): - A fejlesztés indokoltsága, - A fejlesztési célokhoz való hozzájárulás mértéke, - Szakmai színvonal (különös tekintettel az IKT tartalomra), - Gazdasági/pénzügyi/piaci megalapozottsága, - Ágazatpolitikai, területi szempontok, - Horizontális szempontok (foglalkoztatás, környezet, esélyegyenlőség) érvényesülése. Támogatás összege, mértéke (Applicable) amounts and support rates) Visszatérítendő támogatás mértéke: 1-30 millió Ft / pályázó, max 50% (KMR max 40%) Vissza nem térítendő támogatás mértéke: 1-24 millió Ft / pályázó, max 40%

Tisztelt Miniszterelnökség! Abból a szempontból néztem a VP-t, hogy mennyire szolgálja a kihalóban lévő falvak újra élesztését. A program nagyon sok rétűen segíti a tőkehiányos önkormányzatokat valamint a kis és középvállalkozásokat, de a civil szervezetek teljesen ki vannak hagyva a pályázati lehetőségekből. Megfontolásra javaslom az önerő minimalizálását illetőleg 0%-ossá tételét, mert egy jó pályázati program 3 - 5 éven belül adóban visszatéríti a támogatást. Helyzet elemzést végeztem 50 apró falu fejlesztési lehetőségeinek feltárása érdekében. A lakosság szám az elmúlt 50 évben országosan csak 5%-kal csökkent, a vizsgált apró falvas térségben majdnem 50%-kal. Az elöregedési mutató ezekben a falvakban 50-70% között alakult. Sok faluban már óvoda sem működik, de sok helyen kocsma sincs! A saját erőre való támaszkodás a fejlesztésekben nem sok lehetőséget biztosít a gyarapodáshoz. Az egyedileg megvalósításra került beruházások jelentős része kihasználatlan, mert nincs vásárló erő, az idegenforgalom is nehezen lendít a dolgokon,mert egy-egy kiemelkedő vonzerő pl. Balaton önmagában az igényes turizmust nem elégíti ki, így az általam vizsgált Balaton parti falvakban is, amelyek 500 főnél nagyobb lakossággal bírnak, szintén 25-30%-os volt a népesség fogyás. Nagyon fontos, hogy a VP sok lábon álló, de egymással szorosan kapcsolódó fejlesztésekből álljon és sok munkaerőt igényeljen Lehetőséget kell biztosítani, hogy a komplex pályázati terv a VP-ben és más cél programokban megfogalmazott feladatokat, részfeladatokat is magába foglalhassa az érintett terület viszonylatában. Célszerűnek tűnik, ha egy projekt több hasonló régióban is kivitelezhető lenne kis adaptációval, akkor érdemes lenne több régiót is egy projekten belül megvalósítani!, akár a szomszédos országok kihalóban lévő magyar lakta határ vidékein is. A fentieknek megfelelően, hadd javasoljam, hogy - lehessen pályázni komplex VP -vel, - lehessen ilyen programokkal civil szervezeteknek is pályázni, még akkor is ha nem rendelkeznek tőkével, vizsgálataim szerint az emberek szívesebben dolgoznának állami vagy szövetkezeti, vagy alapítványi, vagy egyesületi formában szerveződő munkahelyeken, akár különféle vállalkozóként is együttműködési szerződésekkel. - A program minősége legyen a döntési szempont a pályázatok bírálatánál!, kiviteli tervezéshez és magához a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez a lehető legjobb szakemberekből összeállítható lesz a megfelelő munkacsoport. A tökével rendelkező pályázók, is a kivitelezés különböző munkafázisaihoz a szükséges munkacsoportokat a pályázat elnyerése után hozzák létre. - A vidéki, főként a legelmaradottabb régiókban célszerű lenne a pályázati nyertesek gazdálkodását, kivitelezési - és pénzügyi folyamatait központilag felügyelni, akár a Széchenyi Programirodákon, akár a pénzügyi folyamatokat leválasztva a bankokon keresztül segíteni! - E vidékek akkor élednek újjá, ha az új munkahelyek az elvándoroltakat haza csábítják és segítik a munkanélküli fiatalok letelepedését! - A falvak benépesítése a falvak városiassá tételét is fogja igényelni, továbbá városias tömegközlekedést. E téren a pályázónak és a megyei önkormányzatoknak szorosan együtt kellene működni és a pályázati kiírások második szakaszában e feladatok inspirálására kellene törekedni

Azt mondják Pest megye a fejlett régióhoz tartozik. Holott több kedvezményezett járás besorolás-, hátrányos helyzetű kistérség-, és LHH-s település is található. Egyesületünk területén lehet találni 70 fős kistelepülést, de több 300 – 500 lakosú falvaink is vannak. Két „nagy” városunkban 3000 lakos, a másikban 4800 lakos éli mindennapjait. Az úgynevezett HH-s kistérség (kedvezményezett járások besorolásába tartozók) LHH-s településünk esetében az önkormányzatok súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek, akár a hagyományos falunap megszervezése is nehézségekbe ütközik, a fejlesztések saját erő hiányában elmaradnak. A tőkeerős vállalkozások száma igen alacsony. Mindezek figyelembe vételével a LEADER által nyújtott lehetőség szinte az egyetlen elérhető forrás a települések számára, ha közösségi célú fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Véleményünk szerint fontos, hogy a források elosztásánál a kedvezményezett járáshoz tartozók. LHH-s települések előnyt élvezzenek. Az 500 fő alatti települések számára kizárólag a LEADER és a 3. tengely forrásai álltak eddig rendelkezésre. Vélhetőleg az apró településeink jelenleg sem fognak tudni hozzájutni más forrásokhoz. Számukra a LEADER, ill. a III. tengely forrásai nyújtottak eddig is lehetőséget. A 6. sz. prioritás LEADER helyi fejlesztési programjának aránya nagyjából 5% a Vidékfejlesztési Programon belül. Ez hasonló mértékű, mint ami az Új Magyar Vidékfejlesztési Program IV. tengelye esetében volt. Akkor azonban a LEADER-en kívül több helyi vidékfejlesztési intézkedésből – 3. tengely nem horizontális - tudtak forráshoz jutni a projektgazdák: turisztikai tevékenységek ösztönzése, mikrovállalkozások támogatása, falumegújítás- és fejlesztés, valamint a vidéki örökség megőrzése. Civil szervezeteinknek az előző ciklusban olyan fejlődési lehetőséget adott a LEADER forrás, amelyet máshonnan nem tudtak volna megvalósítani pl.: népi hangszer, népi egységes formaruha, felszerelések, rendezvénysátor, színpad, közösségi-, sport-, kulturális programok, eszközbeszerzések, stb. Rendezvények szervezése elengedhetetlen. ( Falunapokra csak úgy gondolok, ha kiemelt helyet kap a hagyományőrzés, hely termékek megjelenése) Az egyes feledésbe merült mesterségek fenntartását szolgáló programsorozataink vagy az egész térséget megmozgató vállalkozói képzés, szintén csak LEADER forrás segítségével valósulhatott meg. Mikrovállalkozások fejlesztése a Közép-Magyarországi régióban GINOP-ból való támogatása kizárt. Maradna a VEKOP, amely azonban a legtöbb helyi szolgáltatónak, helyi vállalkozóknak nem megfelelő, hiszen nekik elegendő volt 1 -5 millió Ft, ahhoz hogy munkavállalóit megtartsa, vagy egy újabb terméket fejlesszen. A 2007-2013-as időszak falumegújítási intézkedéséhez képest a 2014-2020-ban támogatható célok köre (20. cikk) csökken. A jelenlegi értelemben vett falumegújításra nem lesz lehetőség. A LEADER program keretén belül rendkívül széles körű, a helyi igényekhez igazodó fejlesztésekre nyílna lehetőség, viszont az erre fordítandó forrás nem elegendő. Az 500 fő alatti – több, mint ezer – települések számára szinte kizárólag a LEADER és a 3. tengely forrásai nyújtottak fejlesztési lehetőséget (a más operatív programok forrásaiból – a rendelkezésre álló 2011-es adatok szerint – az 500 fő alatti települések mintegy 0,5% forrást tudtak felhasználni. Az arány megváltozására most sem látszik semmilyen garancia.) A LEADER forrás jelenleg megállapított mértéke különösen azon települések számára lesz katasztrofális, amelyek esetén a más forrásokhoz való hozzájutás esélye csekély. A vidéki örökség támogatásának Vidékfejlesztési Programon belüli támogatásának megszüntetését semmilyen szakmai indok nem támasztja alá. (Az nem érv, hogy nem templom felújításra kell költeni a pénzt, a vidéki örökség forrásainak jelentős részét nem is arra használták fel.) A vidéki örökség a vidék éppoly szerves részét képezi, mint az agrárium. A falumegújítás és a vidéki örökség is közvetve gazdaságot fejleszt, hiszen a helyi szolgáltatóknak adott munkát, segítve a munkavállalók megtartását, esetleg néhány fővel még emelkedhetett is a létszám. Arról nem is beszélve, hogy a rendezett település látogathatóbbá válik, több pénz kerül az odalátogatóktól a falu, a helyi szolgáltatók kasszájába. A falusi turizmus az ország számos téregységében egyedüli kiegészítő, vagy megélhetési forrást jelent. A falusi turizmusban megjelentek a régi hagyományok, hiszen a fiatalok többsége a régi házakat újította fel, hagyományőrzést, helyi termékek bemutatását vállalta, összekapcsolta nagyanyáink örökségét a fiatalok lendületével. Így a gyökerek ápolását is segítette. A Vidékfejlesztési Program jelenlegi formájában a diverzifikáció, az együttműködés támogatásán, valamint a LEADER program keretén belül biztosít lehetőséget a falusi turizmus támogatására. A falusi turizmus önálló támogatása, illetve a jelenlegi keretek forrásainak növelése kínálhat megoldást a falusi turizmus fejlesztésére. Amennyiben mégis marad az 5%-os LEADER forrás, javasoljuk a 2007-2013-as „mintára” az un. III. tengelyes forrásokkal való kiegészítésére. A 60%-os gazdaságfejlesztést támogatjuk. Erre mi már az ÚMVP-nél is hangsúlyt fektettünk.

Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség észrevételei Érintett intézkedések: 6.2 A nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása 6.3 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése 6.4 Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésére irányuló beruházások 7.4 alapvető szolgáltatások fejlesztése 6.2: Idézet: „.a (GINOP) az ország teljes területén komplex módon támogatja a KKV-k tekintetében a”… ..”a (TOP) az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozói infrastruktúra fejlesztése mellett az önkormányzat által szervezett helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó munkahelyteremtő KKV beruházásokat ösztönzi.”… ..„A fenti fejlesztési területekhez történő átfedések nélküli illeszkedést a VP 6.2 és 6.4 alintézkedések támogatható tevékenységeinek, másrészt a kedvezményezettek körének pontos meghatározása teszi lehetővé.”… …” A két alintézkedés keretében a mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenységének fejlesztése, gazdasági diverzifikációja és a hagyományos kismesterségek, kézműves termékek, népi építészeti mesterségek művelőinek fejlesztési igényei támogathatók. A két alintézkedés kiemelten kezeli a leghátrányosabb helyzetű járásokban és településeken, a tanyás településeken és az aprófalvas térségekben megvalósuló fejlesztéseket. A kisméretű mezőgazdasági tevékenység fejlesztését szolgáló 6.3 alintézkedés elsődleges célja a stabil árutermelő tevékenység ösztönzése. Az intézkedés hazai adaptációja szem előtt tartja a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztését, valamint a hozzáadott értékteremtés irányába történő elmozdulást is. Az alintézkedés további célja a vidéki lakosság helyben tartása, valamint kiegészítő jövedelemtermelő tevékenység erősítése.” Kedvezményezettek: Egyéni és társas mikro, és kis vállalkozások, őstermelők, szövetkezetek, nonprofit vállalkozások, a tevékenységet elindító természetes személyek és a fentiek konzorciumai. Kézműves tevékenységek esetén nonprofit szervezetek is pályázhatnak. Javaslat: A kedvezményezettek között az őstermelőket is nevezze meg, illetve kerüljön be a szövegbe a mikro és kisvállalkozás kifejezés, ne csak a kritériumoknál legyen beírva. Indoklás: A vidéki településen a mikrovállalkozásokat nem támogatja más OP. A VP szövegéből nem derül ki egyértelműen, kiket támogat. 7. intézkedés: Alapvető szolgáltatások és falumegújítás Idézet: „Az intézkedés átfogó célja a vidéken élők számára a vidéki települések élhetőbbé, vonzóvá tétele. Ezt az intézkedés a vidéki települések épített környezetének kisléptékű fejlesztésével, az elérhető szolgáltatások körének bővítésével és színvonalának javításával kívánja elérni. További cél a munkavállalás, a munkaerő mobilitás feltételeinek javítása, a gazdasági tevékenység segítése. „ Javaslat: A természeti értékek megőrzése is legyen támogatható. Indoklás: A vidéki településeken belül és közvetlen környezetében külterületeken is található olyan természeti érték, melynek megóvása szükséges lehet. Ezek nem tartoznak általában a Nemzeti Parkok védelme alá. 7.2 Kisméretű infrastruktúra fejlesztése a vidéki térségekben Idézet: …” A TOP biztosítja az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozói infrastruktúra fejlesztést, beleértve a REL-hez kapcsolódó logisztikai fejlesztéseket, piacokat. A 7.2 alintézkedés a fentieket kiegészítő jelleggel a vidéki települések épített környezetének olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatja, amely hozzájárul vidéki térségekbe történő betelepüléshez, a foglalkoztatáshoz, a helyi gazdaság fejlesztéséhez, valamint a szabadidő igényes eltöltéséhez. „… Javaslat: A REL-hez kapcsolódó logisztikai fejlesztéseket, piacokat a VP támogassa, úgy mint eddig. Idézet: Jogosultsági kritériumok (7.2., 4., : …Védelem alatt nem álló épület, építmény fejlesztése” Javaslat: A műemléki védelem alatt álló épület ne kapjon támogatást, de a helyi védelem alatt álló igen. Indoklás: A helyi védelem alatt álló épületekre nem ismert másik OP, ahonnan támogatáshoz jutnának. 7.4 alapvető szolgáltatások fejlesztése Idézet: ..” Az önkormányzati tulajdonú utak kezeléséhez, állapot javításához és fenntartó karbantartásához munkagépek beszerzése a tanyás településeken és aprófalvakban.”.. Javaslat: Minden vidéki településen, ahol az ott élők életminőség javítása ezt indokolja, az érintett lakosok 75%-a ezt aláírásával kéri. Indoklás: A települések útjai teljesen leromlott állapotba kerültek az elmúlt évtizedekben elvégzett közműfejlesztések miatt. A TOP nem támogatja az útfelújítást csak városok esetében. Amennyiben egy önkormányzat a beszerzésre kerülő gépekkel meg tudja oldani a felújítást, a következő években a településeken az utak karbantartása sok helyen megoldódna. Idézet: ..” A szolgáltatások kialakításánál meglevő épület felújítása előnyt jelent az új építéssel szemben.” Javaslat: Új épület ne legyen támogatható, viszont lakatlan, rossz állapotú, a település frekventált, központban lévő magántulajdonú épületének megvásárlása legyen támogatható. Indoklás: nagyon sok a használaton kívüli épület a kistelepüléseken. Több ezek közül lakatlan, de magánszemélyek tulajdonában áll, akik a recesszióban nem tudják értékesíteni azokat. Ezek megvásárlására az önkormányzatok kapjanak lehetőséget, természetesen a felvetés elfogadása esetén a feltételek/konstrukció megfelelő kidolgozása mellett. Idézet: .(támogathatók).„polgárőr, mezőőr, hegyőr, halőr szolgálat eszközbeszerzései.”… Javaslat: Ezen szolgálatot végző szervezetek lovat is szerezhessenek be a támogatásból. Indoklás: A települések külterületén végzett járőrözés bizonyos terepeken sokkal jobban végezhető lóháton, környezetbarát, és sok településen foglalkoznak lótartással, igényként felmerült már régebben is, hogy a lovasok vállalnák ilyen jellegű szolgálatokban az önkéntes segítséget lovasjárőrként. Idézet: Legalább 3 különböző közösségi szolgáltatás nyújtását kell megvalósítani és működtetni Javaslat: A VP-ben kerüljön a fogalomtárba, mik a közösségi szolgáltatások 16. Intézkedés: Együttműködés 16.3 Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések, beleértve a turisztikai együttműködéseket Idézet: Innovációs bróker: az operatív csoport felállítását és a projektterv elkészítését segítő szakértő személy. Javaslat: magyar megfelelő használata (általában is, de itt főleg) Indoklás: pl. Újítási Csoport irányító Idézet:”AZ együttműködések gazdasági szereplői a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján a mikrovállalkozásnak minősülnek.” Javaslat: A természetes/magánszemélyek is lehessenek tagok. Indoklás: a mezőgazdaságban és turizmusban tevékenykedőknek az adótörvény alapján van módjuk nem vállalkozásban végezni tevékenységüket, emiatt az együttműködés miatt ne kelljen azzá válniuk. TURIZMUS: Idézet: (7.2.) „Az aprófalvak számára fontos kitörési pont lehet a turizmus fejlesztése, melyhez elengedhetetlen a településkép javítása is, ezért e falvakban a településképet meghatározó épületek külső felújítása és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális elemek megújítása támogatható.” Javaslat: Minden vidéki településen legyen támogatott, ahol a turizmusnak vannak már kezdeményei, illetve igazolt a turisztikai hatás a fejlesztések által, és/vagy az épület turisztikai funkcióval fog rendelkezni. Javaslat: olyan vidéki térségekben, ahol együttműködések jönnek létre, lehessen a támogatásból meghatározott számú/minőségű szálláshelyeket létesíteni. Indoklás: a szálláshelyek bővítése egyik OP-ban sem szerepel. Vidéken a szolgáltatásokat az elmúlt 7 évben fejlesztettük, termékutak jöttek és jönnek létre a következő években is, de nem lesz támogatás a frekventált turisztikai területeken, ott se, ahol még nincs szálláshely, vagy nem a turisták igényeinek megfelelő kategóriában. LEADER „A következő időszakban a LEADER a rugalmas és komplex fejlesztési eszközök alkalmazásával főként a leginkább rászoruló, hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére fókuszál.” Javaslat, vélemény: a LEADER valamennyi vidéki térség egyetlen kitörési pontja. Nélküle nagyon kevés fejlesztés valósulhat meg nemcsak a hátrányos helyzetű térségekben. Egyesületünkhöz tartozó 38 településen a 2007-2013-as időszakban közel 3 milliárd Ft értékben valósultak meg olyan fejlesztések, melyek a vidéki (de nem hátrányos helyzetű) települések, falvak mindennapjait megkönnyítették. A 2014-2020-as időszakban csökkenő LEADER források azt eredményezhetik, hogy ezek a fejlődések megállnak, a városok tovább szívják el a falusi lakosságot. Látva a megyei TOP forrásokat is, elmondhatjuk, hogy ez a forrás sem fogja megoldani a kistelepülések „gondjait”, hiszen a tervezett fejlesztéseiknek csak egy szeletét tudják majd megvalósítani.

Érintett intézkedések: 6.2 A nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása 6.3 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése 6.4 Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésére irányuló beruházások 7.4 alapvető szolgáltatások fejlesztése LEADER 6.2: Idézet: „.a (GINOP) az ország teljes területén komplex módon támogatja a KKV-k tekintetében a”… ..”a (TOP) az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozói infrastruktúra fejlesztése mellett az önkormányzat által szervezett helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó munkahelyteremtő KKV beruházásokat ösztönzi.”… ..„A fenti fejlesztési területekhez történő átfedések nélküli illeszkedést a VP 6.2 és 6.4 alintézkedések támogatható tevékenységeinek, másrészt a kedvezményezettek körének pontos meghatározása teszi lehetővé.”… …” A két alintézkedés keretében a mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenységének fejlesztése, gazdasági diverzifikációja és a hagyományos kismesterségek, kézműves termékek, népi építészeti mesterségek művelőinek fejlesztési igényei támogathatók. A két alintézkedés kiemelten kezeli a leghátrányosabb helyzetű járásokban és településeken, a tanyás településeken és az aprófalvas térségekben megvalósuló fejlesztéseket. A kisméretű mezőgazdasági tevékenység fejlesztését szolgáló 6.3 alintézkedés elsődleges célja a stabil árutermelő tevékenység ösztönzése. Az intézkedés hazai adaptációja szem előtt tartja a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztését, valamint a hozzáadott értékteremtés irányába történő elmozdulást is. Az alintézkedés további célja a vidéki lakosság helyben tartása, valamint kiegészítő jövedelemtermelő tevékenység erősítése.” Kedvezményezettek: Egyéni és társas mikro, és kis vállalkozások, őstermelők, szövetkezetek, nonprofit vállalkozások, a tevékenységet elindító természetes személyek és a fentiek konzorciumai. Kézműves tevékenységek esetén nonprofit szervezetek is pályázhatnak. Javaslat: A kedvezményezettek között az őstermelőket is nevezze meg, illetve kerüljön be a szövegbe a mikro és kisvállalkozás kifejezés, ne csak a kritériumoknál legyen beírva. Indoklás: A vidéki településen a mikrovállalkozásokat nem támogatja más OP. A VP szövegéből nem derül ki egyértelműen, kiket támogat. 7. intézkedés: Alapvető szolgáltatások és falumegújítás Idézet: „Az intézkedés átfogó célja a vidéken élők számára a vidéki települések élhetőbbé, vonzóvá tétele. Ezt az intézkedés a vidéki települések épített környezetének kisléptékű fejlesztésével, az elérhető szolgáltatások körének bővítésével és színvonalának javításával kívánja elérni. További cél a munkavállalás, a munkaerő mobilitás feltételeinek javítása, a gazdasági tevékenység segítése. „ Javaslat: A természeti értékek megőrzése is legyen támogatható. Indoklás: A vidéki településeken belül és közvetlen környezetében külterületeken is található olyan természeti érték, melynek megóvása szükséges lehet. Ezek nem tartoznak általában a Nemzeti Parkok védelme alá. 7.2 Kisméretű infrastruktúra fejlesztése a vidéki térségekben Idézet: …” A TOP biztosítja az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozói infrastruktúra fejlesztést, beleértve a REL-hez kapcsolódó logisztikai fejlesztéseket, piacokat. A 7.2 alintézkedés a fentieket kiegészítő jelleggel a vidéki települések épített környezetének olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatja, amely hozzájárul vidéki térségekbe történő betelepüléshez, a foglalkoztatáshoz, a helyi gazdaság fejlesztéséhez, valamint a szabadidő igényes eltöltéséhez. „… Javaslat: A REL-hez kapcsolódó logisztikai fejlesztéseket, piacokat a VP támogassa, úgy mint eddig. Idézet: Jogosultsági kritériumok (7.2., 4., : …Védelem alatt nem álló épület, építmény fejlesztése” Javaslat: A műemléki védelem alatt álló épület ne kapjon támogatást, de a helyi védelem alatt álló igen. Indoklás: A helyi védelem alatt álló épületekre nem ismert másik OP, ahonnan támogatáshoz jutnának. 7.4 alapvető szolgáltatások fejlesztése Idézet: ..” Az önkormányzati tulajdonú utak kezeléséhez, állapot javításához és fenntartó karbantartásához munkagépek beszerzése a tanyás településeken és aprófalvakban.”.. Javaslat: Minden vidéki településen, ahol az ott élők életminőség javítása ezt indokolja, az érintett lakosok 75%-a ezt aláírásával kéri. Indoklás: A települések útjai teljesen leromlott állapotba kerültek az elmúlt évtizedekben elvégzett közműfejlesztések miatt. A TOP nem támogatja az útfelújítást csak városok esetében. Amennyiben egy önkormányzat a beszerzésre kerülő gépekkel meg tudja oldani a felújítást, a következő években a településeken az utak karbantartása sok helyen megoldódna. Idézet: ..” A szolgáltatások kialakításánál meglevő épület felújítása előnyt jelent az új építéssel szemben.” Javaslat: Új épület ne legyen támogatható, viszont lakatlan, rossz állapotú, a település frekventált, központban lévő magántulajdonú épületének megvásárlása legyen támogatható. Indoklás: nagyon sok a használaton kívüli épület a kistelepüléseken. Több ezek közül lakatlan, de magánszemélyek tulajdonában áll, akik a recesszióban nem tudják értékesíteni azokat. Ezek megvásárlására az önkormányzatok kapjanak lehetőséget, természetesen a felvetés elfogadása esetén a feltételek/konstrukció megfelelő kidolgozása mellett. Idézet: .(támogathatók).„polgárőr, mezőőr, hegyőr, halőr szolgálat eszközbeszerzései.”… Javaslat: Ezen szolgálatot végző szervezetek lovat is szerezhessenek be a támogatásból. Indoklás: A települések külterületén végzett járőrözés bizonyos terepeken sokkal jobban végezhető lóháton, környezetbarát, és sok településen foglalkoznak lótartással, igényként felmerült már régebben is, hogy a lovasok vállalnák ilyen jellegű szolgálatokban az önkéntes segítséget lovasjárőrként. Idézet: Legalább 3 különböző közösségi szolgáltatás nyújtását kell megvalósítani és működtetni Javaslat: A VP-ben kerüljön a fogalomtárba, mik a közösségi szolgáltatások 16. Intézkedés: Együttműködés 16.3 Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések, beleértve a turisztikai együttműködéseket Idézet: Innovációs bróker: az operatív csoport felállítását és a projektterv elkészítését segítő szakértő személy. Javaslat: magyar megfelelő használata (általában is, de itt főleg) Indoklás: pl. Újítási Csoport irányító Idézet:”AZ együttműködések gazdasági szereplői a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján a mikrovállalkozásnak minősülnek.” Javaslat: A természetes/magánszemélyek is lehessenek tagok. Indoklás: a mezőgazdaságban és turizmusban tevékenykedőknek az adótörvény alapján van módjuk nem vállalkozásban végezni tevékenységüket, emiatt az együttműködés miatt ne kelljen azzá válniuk. TURIZMUS: Idézet: (7.2.) „Az aprófalvak számára fontos kitörési pont lehet a turizmus fejlesztése, melyhez elengedhetetlen a településkép javítása is, ezért e falvakban a településképet meghatározó épületek külső felújítása és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális elemek megújítása támogatható.” Javaslat: Minden vidéki településen legyen támogatott, ahol a turizmusnak vannak már kezdeményei, illetve igazolt a turisztikai hatás a fejlesztések által, és/vagy az épület turisztikai funkcióval fog rendelkezni. Javaslat: olyan vidéki térségekben, ahol együttműködések jönnek létre, lehessen a támogatásból meghatározott számú/minőségű szálláshelyeket létesíteni. Indoklás: a szálláshelyek bővítése egyik OP-ban sem szerepel. Vidéken a szolgáltatásokat az elmúlt 7 évben fejlesztettük, termékutak jöttek és jönnek létre a következő években is, de nem lesz támogatás a frekventált turisztikai területeken, ott se, ahol még nincs szálláshely, vagy nem a turisták igényeinek megfelelő kategóriában. LEADER „A következő időszakban a LEADER a rugalmas és komplex fejlesztési eszközök alkalmazásával főként a leginkább rászoruló, hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére fókuszál.” Javaslat, vélemény: a LEADER valamennyi vidéki térség egyetlen kitörési pontja. Nélküle nagyon kevés fejlesztés valósulhat meg nemcsak a hátrányos helyzetű térségekben. Egyesületünkhöz tartozó 38 településen a 2007-2013-as időszakban közel 3 milliárd Ft értékben valósultak meg olyan fejlesztések, melyek a vidéki (de nem hátrányos helyzetű) települések, falvak mindennapjait megkönnyítették. A 2014-2020-as időszakban csökkenő LEADER források azt eredményezhetik, hogy ezek a fejlődések megállnak, a városok tovább szívják el a falusi lakosságot. Látva a megyei TOP forrásokat is, elmondhatjuk, hogy ez a forrás sem fogja megoldani a kistelepülések „gondjait”, hiszen a tervezett fejlesztéseiknek csak egy szeletét tudják majd megvalósítani.

A 2007-2013-as időszakban tapasztalt problémákra alapozva a Vidékfejlesztési Programhoz az alábbi javaslatokat fűzzük. - Magyarországon jelenleg nem beszélhetünk egységes vidékről sem gazdasági, sem társadalmi értelemben. Az úgynevezett LHH-s kistérségek esetében az önkormányzatok súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek, akár a hagyományos falunap megszervezése is nehézségekbe ütközik, a fejlesztések saját erő hiányában elmaradnak. A tőkeerős vállalkozások száma igen alacsony. Mindezek figyelembe vételével a LEADER által nyújtott lehetőség szinte az egyetlen elérhető forrás a települések számára, ha közösségi célú fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Véleményünk szerint fontos, hogy a források elosztásánál az LHH-s kistérségek előnyt élvezzenek. - A fentiekből is következik, hogy a 2007-2013-as időszakban elérhető előleg felvételi lehetőség feltételeit az érintettek nem tudták teljesíteni. Javasoljuk ezért a feltételek könnyítését, összekapcsolva akár egy szigorúbb megvalósítás ütemezés ellenőrzéssel. - Javasoljuk a LEADER forrás emelését, legalább 10%-ra, hogy a vidéken élőknek legyen lehetőségük pályázatok benyújtására, elképzeléseik megvalósítására. - Javasoljuk a LEADER HACS-ok részére HFS tervezésre elkülönített forrás felhasználásnak módja ne utófinanszírozás legyen és a működési költségek finanszírozása esetében is biztosítva legyen az előfinanszírozás vagy előleg felvétel. Ellenkező esetben a hátrányos térségekben a szakmai segítséget biztosító HACS működését az egyébként is működésképtelen helyzetbe sodródott településeknek kell előfinanszírozni. Gyakorlati lehetetlenség. - A jelenlegi VP tervezettel szinte teljesen kikerülnek a kistelepülések vállalkozásai a pályázati lehetőségek alól. Vajon mi motiválhatja, hogy továbbiakban finanszírozzák tagsági viszonyukat a HACS-ban? Azt, hogy időt, pénzt, energiát fordítsanak a vidék előmozdításában. Jelenlegi formában nem ösztönzi a szektorok további együtműködését. - Az 500 fő alatti településeken szinte egyedüli pályázati pénzforrása volt már a 2007-2013-as időszakban. A jelenlegi forrás kerettel és tervezettel ez a lehetőség drasztikus csökkenést okoz pontosan ezen települések számára.

PÁLYÁZATI PROJEKTMENEDZSEREK ÉS TANÁCSADÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (PÁTOSZ) XXXIV. TANULMÁNY TANULMÁNY LEZÁRVA: 2015. FEBRUÁR 28. A Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) fontosnak tartja, hogy a Vidékfejlesztési Program 2014-2020-as tervezetéhez tett észrevételeivel javítsa a gazdaság hatékonyságát, a foglalkoztatottság bővítését, - miközben egyszerűbbé válik a pályázók, ill. a pályázatokat meghirdetők tevékenysége is. A VP sikerében érdekelt az egész ország, működjön jól! A jelentős terjedelmű anyag a korábbi programokhoz képest több új elemet tartalmaz, amelynek oka lehet a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályainak bevezetése, az ágazati stratégia változása, és a Brüsszel által igényelt változtatások beépítése. A korábbiakhoz képest megvoltozott anyag szerkezete és tartalma nem mindenkor szolgálta a jobb áttekinthetőséget. Szövetségünk, a PÁTOSZ pályázati tanácsadói évek óta foglalkoznak a vidékfejlesztési pályázatok készítésével és a projektek elszámolásig történő végigmenedzselésével, hogy a pályázók és az ország is lehívhassa a brüsszeli forrásokat. Szakértőink képzettségük és projektmunkájuk révén jól ismerik az ágazat gondjait, problémáit. A Vidékfejlesztési Program megvalósítását elősegítő észrevételeink: Általános észrevételek: -az anyag szakpolitikai és stratégiai megállapításait megismerve egyetértünk és kívánatosnak tartjuk a 12.13 milliárd euró maradéktalan lehívását és felhasználását, -a KAP szabályoknak a magyar gazdaságot segítő bevezetését és alkalmazását, -támogatjuk a Vidékfejlesztési Programban felvázolt prioritásokat, -kiemelten fontosnak tartjuk a vidék megtartó képességének jelentős növelését és fejlesztését, ehhez javasolnánk, hogy az induló vállalkozásoknál elszámolható költség legyen az ingatlan-vásárlás - az IH által közreadott aprófalvas, ill. tanyasi települések listája alapján, -gazdálkodó egység, társaság esetében a támogatást csak addig a mértékig tartjuk indokoltnak biztosítani, amíg a kapott összeg az agrár- és élelmiszer termelés minőségének és versenyképességének növekedését igazolható módon szolgálja. A pályázati támogatást a kedvezményezetteknek minden esetben fejlesztésre és a hatékonyság növelésére kelljen felhasználni! Ezt az elmúlt évek számos negatív tapasztalata alapján hangsúlyozzuk! -Javasoljuk a pályázati közleményeket a Széchenyi 2020 pályázati felhívásokhoz hasonló formátumban közzétenni, szakítva a 2007- 2013-as időszak jogszabályszerű megjelentetés gyakorlatával, a pályázóbarát, egyben könnyebb tájékozódás céljából. -Kiemelten fontosnak tartanánk minden területen a pályázatok teljes elektronikus formában, központi adatbázison keresztül való benyújtását, igazodva a kor elvárásaihoz. - Hasznosnak tartjuk, hogy továbbra is lehetőség lesz az előlegigénylésre, ugyanakkor fontosnak tartanánk a biztosíték nyújtására az egységes eljárásrend bevezetését. -Az előző időszakban tapasztaltuk, hogy az elbírálásokat jelentősen lelassította a pontozási rendszer, és gyakran szubjektivitásra adott okot. Különösen induló vállalkozásoknál támogatnánk az egyszerűsített eljárás bevezetését. Technikai észrevételek: A meghirdetni tervezett 76 pályázatban nem találni a települések fejlesztését, rendezését közvetlenül szolgáló pályázati célkitűzéseket. A pályázati megnevezések és értelmezésük alapján úgy tűnik, hogy a fejlesztésiek 46%, a közvetlen termelést segítők 42% tesznek ki, a maradék 22% főként a képzést és szervezési tevékenységet támogatja, - és hogyan történik a települések fejlesztése? Tapasztalataink szerint az elmúlt időszakban (pl. EMVA esetében) alkalmazott pályáztatási forma a pályázók számára nem volt megfelelő. Az újabb pénzügyi ciklusban úgy lenne célszerű a rendszert kialakítani, hogy a pályázati kiírás szakszerű, egyértelmű, jól átlátható és időben hozzáférhető legyen (hasonlóan más programokhoz). A kidolgozásukhoz szükséges időt pedig biztosítsa a pályázóknak. Fontos az egységes fogalomtár bevezetése, amellyel a pályázók számára egyértelművé tehetők pl. minimális üzemméret, EUME, innováció szakmai értelmezése stb. Pozitívan értékeljük, hogy az induló vállalkozások jogosultak lesznek a támogatás megszerzésére, mivel közismert, hogy kiemelkedő problémájuk a forrásokhoz való hozzáférés. Az induló vállalkozások jelentős része nem rendelkezik megfelelő tőkeerővel egy korszerű beruházás megvalósításához. Javasoljuk, hogy az támogatási intenzitás mértéke esetükben 10-20 %-kal legyen magasabb, figyelem-be véve az Art tv. szerinti régiós és vállalkozási méret szerinti támogatási intenzitási szintjét. Különösen fontosnak tartjuk a kifizetések gyors lebonyolítását a szűkös és idényszerű forgóeszköz ellátottság miatt. Részletes észrevételek: 8.2.1.3.1. 1.1.1 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek Javasoljuk, vegyék igénybe a PÁTOSZ minősített tanácsadóinak tájékoztató munkáját. a) A fiatal gazda támogatás igényléséhez szükséges szakmai tájékoztató és felkészítés projekteknél - mivel a támogatás pályázati rendszerben valósul meg - vegyék igénybe a PÁTOSZ minősített tanács-adóinak tájékoztató munkáját. A szakmailag hozzáértő tanácsadóink, pályázati projektmenedzsereink abban segítik a pályázót, hogy az elnyert támogatás szakszerűen, a kiíró elvárásai szerint a lehető leg-hamarabb lehívásra kerüljön. Szakértőink közreműködésével megelőzhető, hogy a pályázat-technikailag felkészületlen pályázók projektjei bebukjanak. b) az utazási költséget elszámolhatóságát a 2. és 3. célterületre is kiterjeszteni ebben a konstrukcióba . 8.2.1.3.2. 1.2.1 Bemutató üzemi programok A bemutató üzemek kiválasztásának elvei elnagyoltak, - javasoljuk pontosítani őket. 8.2.1.3.3. 1.2.2 Fiatal Gazda tájékoztatási szolgáltatás A felkészületlen pályázók miatt a projektek bebukhatnak. Ennek megelőzésére javasoljuk a tájékoztató szervezet kiválasztásánál megkövetelni a pályázatírási-pályázati projektmenedzseri (elszámolási) ismereteket, és a korábban számításba a tájékoztató szolgáltatást korábban megvalósító szervezetek között a PÁTOSZ-t, ill. a megfelelő szakmai minősítéssel rendelkező PÁTOSZ- tagoknak is lehetővé tenni, hogy részt vehessenek munkában, ill. a közbeszerzési pályázatokon. 8.2.1.3.4. 1.3.1 Szakmai tanulmányutak és csereprogramok Javasoljuk: A gyakornoki program esetében legyen jól körülhatárolt a gyakornokok végzettsége, tekintve az OKJ számok nem egyértelmű meghatározását. Továbbá, a 3 célcsoport gyakornoki programnál javasolnánk - szomszédos ország esetén- a megvalósítási hely alapfokú nyelvismeretét. 8.2.2.3.2. 2.1.2 Csoportos szaktanácsadás Javasoljuk: A szaktanácsadók között legyen olyan projektmenedzseri tapasztalatokkal rendelkező személy is, aki PÁTOSZ szakmai minősítéssel rendelkezik. 8.2.2.3.3. 2.1.3 Fiatal Gazdák kötelező tanácsadása Javasoljuk: AZ IH által kijelölt tanácsadók kiválasztásánál vegyék figyelembe a PÁTOSZ által minősített tanácsadókat is. Fontos, hogy a szaktanácsadói rendszerbe olyan tanácsadók beemelése is meg-történjen, akik pályázati projektmenedzseri minősítéssel, és a hozzá szükséges szaktudással, gyakorlattal és referenciával rendelkeznek. 8.2.3.3.5. 3.2.1 Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége Javasolnánk a felsorolt elszámolható költségek kiegészítését a termelői csoportosulás min. 1 fő közös marketingfelelős bér- és járulék költségeivel. 8.2.3.3.4. 3.1.4 Borok oltalom alatt álló eredet-megjelölései és földrajzi jelzései EU-s minőség-rendszeréhez történő csatlakozás :A pályázó bizonyítsa a projekt végrehajtása során, hogy terméke megjelent a külpiacokon, de egyelőre a projekt elején ne határozzon meg a pályázati kiírás elvárt export árbevételt. 8.2.4.3.15 4.2.1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése: ad. 8.2.4.3.15.4. a) pontja értelmébe jogosult pályázni a fő tevékenységként élelmiszer feldolgozással foglalkozó, a 800/2008/EK rendelet 1. számú mellékeltében foglaltak szerinti mikro- és kisvállalkozások. Tekintettel arra, hogy a b) és c) pontokban meghatározott feltételek egyike sem szűkíti le a jogosultságot kizárólag a mikro - és kisvállalkozásokra. Javasoljuk, az a) pont szerinti jogosultság se kerüljön szűkítésre. Javasoljuk a jogosultság kiterjesztését a középvállalatokra is. ad. 8.2.4.3.15.8. pont alatti táblázatban úgy tűnik, hogy a támogatási összeg a min.-max. (Ft) oszlopban a mértékegység helytelenül szerepel. Javasoljuk a dimenzió ellenőrzését és szükség esetén a javítását, vélhetően millió forintra. ad. 8.2.4.3.14. 4.1.9. Kertészet versenyképességének javítása. A tervezet pályázat 8.2.4.3.14.7. pontja értelmében a kiválasztás egyik fő szempontja a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló fejlesztés. Tekintettel arra, hogy hazánkban sok olyan el-maradt térség van, amely adottságai megfelelnek kertészeti üzemek létesítésére és üzemeltetésre, azonban nem feltétlenül a leghátrányosabb helyzetű kistérségben találhatóak, javasoljuk a területi korlátozás kibővítését. ad. 8.2.4.3.14.7. pont értelmében a kedvezményezett mikrovállalkozás, vagy kisvállalkozás lehet. Javasoljuk a méret szerinti korlátozás kibővítését a közép vállalatokkal, mivel a hazai kertészetek versenyképességét a külföldi konkurens vállalatokkal szemben is érdemes javítani. A hazai mikro- és kisvállalkozások azonban ezekkel a külföldi társaságokkal nem képesek felvenni a versenyt. ad. 8.2.4.3.2. 4.1.10. Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása kertészeti ágazatokban. A tervezet pályázat 8.2.4.3.2.7. pontja értelmében, a kiválasztás egyik fő szempontja a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló fejlesztés. Javasoljuk a területi korlátozás kibővítését, mivel sok olyan elmaradt térség van, amely adottságai megfelelnek kertészeti üzemek létesítésére és üzemeltetésre, azonban nem feltétlenül a leghátrányosabb helyzetű kistérségben találhatóak, ad. 8.2.4.3.2.7. pont értelmében a kedvezményezett mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás lehet. Javasoljuk a méret szerinti korlátozás kibővítését a közép vállalatokkal, tekintettel arra, hogy a hazai kertészetek versenyképességét a külföldi konkurens vállalatokkal szemben is érdemes javítani. A hazai mikro- és kisvállalkozások azonban ezekkel a külföldi társaságokkal nem képesek felvenni a versenyt ad.8.2.3.3.3. 3.1.3 A tervezett pályázat célját, hogy a termelőket segítse bekapcsolódni a nemzeti minőségrendszerekbe pozitívan értékeljük. Sajnálatosnak tartjuk, hogy csak a Kiváló Minőségi Sertéshús nemzeti minőségrendszer létezik, ezért célszerűnek találnánk további minőségi rendszerek felállítását, jogi szabályozását és a pályázatba történő beemelését. ad. 8.2.4.3.10.4.1.5 Versenyképesség javítása az állattenyésztési ágazatokban Az infrastruktúrafejlesztésből kimaradt az információs és kommunikációs rendszerfejlesztés, ami lehet, hogy beleértendő, de amikor korábban nem volt nevesítve, akkor nem volt támogatható sem. ad.8.2.4.3.13.4.1.8 Trágyatároló építésének támogatása. A leírás részletesen, több fontos szempontra is kitérve, a támogatási lehetőségeket a gyakorlat legfontosabb igényeinek meg-felelően tartalmazza. ad.8.2.8.3.7.8.6.1 Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások. A hagyományos erdészeti tevékenységek és termékek mellett fontos az erdei melléktermékek gazdasági hasznosítása is. A támogatási célok között gépek és technológiák beszerzése szerepel, amiből sok esetben kizárják a közúti szállító járműveket. Mivel a logisztikai igény igen jelentős és részben speciális, a közúti járművek támogathatóságát is le kellene írni – hacsak nem korlátozza az EU. ad. 8.2.16.3.2.16.3.1 Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések, beleértve a turisztikai együttműködés. Az intézkedés célcsoportja a vidéki gazdaság szereplői. Ez a megnevezéséből kimaradt. A megnevezésben nevesített turizmus viszont az intézkedés leírásából maradt ki. Fontos és jó, hogy a címben nevesítve van, de nyomatékosabb, ha a leírásban is szerepel (mint például az élelmiszer terület). A támogatható tevékenységek között tárgyi beruházás nincsen, (csak a tagok részben támogatható beruházásaira van utalás)- de ott kellene lennie. A rendkívül fontos szervezés, működtetés, együttműködési terv elkészítése, animáció, az együttműködés szakmai tartalmát és szervezeti optimalizálását célzó tanulmányok, tervek készítése, képzés, készségfejlesztés, az eredmények kommunikálása mellett, mivel erre egyértelmű igény van a tárgyi beruházásoknak is szerepelni kellene. A Vidékfejlesztési Program véleményezésénél igyekeztünk a megvalósításában kulcsszerepet betöltő pályázók szempontjából megfogalmazni az észrevételeinket és javaslatainkat, hogy a sikeresen meg-valósuló projekteken keresztül a Vidékfejlesztési Programot végrehajtó állami tisztviselők is sikeresek legyenek! Kérjük a VP véglegesítése során szíveskedjenek figyelembe venni javaslatainkat. Kezdeményezzük a VP-t tervező-kiíró- végrehajtó államigazgatási tisztviselők (Miniszterelnökség- Vidékfejlesztési Minisztérium- MVH) - és a PÁTOSZ szakmai szövetség közös eseti munkabizottságának felállítását annak érdekében, hogy a lehető legjobb kiírások szülessenek, és megelőzzük a későbbi folyamatos korrekciókat, ami sokkal több erőforrást köt le mind a kiírónál, mind a pályázónál. Várjuk visszajelzésüket, előre is köszönjük! Budapest, 2015.02.28. Maróczi Imre (30-940-32-40) Elnök, PÁTOSZ titkarsag@patosz.hu www.patosz.hu

A VP jelenlegi változatának egyik legveszélyesebb gyengesége, hogy a 2014-2020 időszakban nem biztosít majd megfelelő alapot arra, hogy segíthesse a hazai agráriumnak a már érvényesülő, globális szintű trendekhez történő alkalmazkodását. A legfenyegetőbb, nagyrészt kiszámíthatatlan ilyen fenyegetettség a klímaváltozás, amelyre, éppen kiszámíthatatlansága folytán egyelőre csak a klímarezíliencia növelésével készülhetünk fel. Ennek a kérdéskörnek érdemi vizsgálatát a tervezők mellőzték, az ehhez társított, többnyire nem ide illő intézkedések – pl. öntözés fejlesztés – szakmai megalapozottsága sem látható. Az öntözést például egyszerű, logikus megoldásként tálalja a program, holott ez, hasonlóan az árvízvédelemhez, egy ok-okozati lánc legvégén, a következmények enyhítése szintjén történő, drága, bonyolult (vízforrások? sótartalom? vezetőcsatornák oldalszivárgása vs. szállítási távolság? stb., stb.) megoldás, ugyanakkor preventív és jóval hatékonyabb, olcsóbb beavatkozásokkal (talajszerkezet, talajélet javítás, C-megkötés, stb.) nagyságrendekkel nagyobb pozitív kihatások lennének elérhetők. A másik, az elemzésekből teljesen kimaradt globális trend a legújabb egészségügyi kutatási eredmények (az egyre romló statisztikákat mutató Alzheimer kór, inzulin rezisztencia, stb., táplálkozási okai) következtében egyre erőteljesebben átalakuló élelmiszer fogyasztási igények. Ez nem csak a vegyszer ill. GMO mentes terményeket jelenti, hanem a jóval kisebb szénhidrát (keményítő, cukor) és az erőteljesen megnövekvő friss zöldség, zsír, olaj és fehérje (pl. halhús) igényt. Ide kapcsolódóan a program nem tartalmaz erőteljes intézkedéseket a fehérjetakarmány (többnyire GMO szója) függőség megoldására sem. Mindez, együtt a rohamosan növekvő világnépesedési trenddel azt jelenti, hogy mást, területegységre vetítve többet (nem feltétlenül kalóriában) kell termelni, nehezebb klimatikus körülmények között. Ennek, vagyis a tudásalapú és ökointenzív (ez nem természetvédelmet, hanem egy új alkalmazkodási paradigma rendszert takar!) agrárium kialakításának – ami a természeti erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodást jelentené - támogatási alapjai a programban nincsenek meg. Hiányzik a térségünkre jellemzően kiugró hazai biomassza termelési potenciál sokoldalú hasznosításának megalapozása is, különösen az energetikai hasznosítás és az élelmiszer és takarmány célú, innovatív eljárások (fehérje, tejsav, vitaminok, flavonoidok, stb. előállítása) ösztönzésének hiánya lesz majd fájó a 2014-2020 időszakban, mivel a világ fejlettebb részein ezek az irányok már most erőteljesen megjelentek, így a VP 2020-ra szinte kódolja lemaradásunkat e téren. Hasonlóan kétséges a hazánk és Európa, de leginkább az ország elmaradott és fejlettebb térségei közötti különbség csökkentésének lehetősége a jelenlegi VP alapján. A más operatív programok nyújtotta lehetőségeket is számba véve egyértelmű, hogy a tervezés a világban már mindenütt túlhaladott gazdasági konvergencia elvére épít, vagyis a fejlettebbeken „segít” azt feltételezve, hogy ezek (városok, nagyobb vállalkozások, stb) majd „felhúzzák” a lejjebb lévőket. Az elv korlátai nyilvánvalóak (pl. OECD IX. Vidékfejlesztési konferenciáján 2013-ban bemutatott kutatási jelentés), így a további differenciálódás, térségi és társadalmi értelemben, különösen az 500 fő alatti települések vonatkozásában elkerülhetetlen a VP és több más OP megfelelő módosítása – pl. a támogatás felhasználásban helyi döntésekre alapozó módszerek előtérbe helyezése - nélkül.

Tisztelt Döntéshozó! A meglehetősen kusza dokumentumból az szűrhető le, hogy több, mint 70 intézkedésből csak mintegy 11 hozható összefüggésbe az erdőgazdálkodással. Magyarország erdőterületének aránya meghaladja a 20 %-ot. Az erdőgazdálkodás és az erdőhöz kapcsolódó tevékenységek jelentős számú munkahelyet biztosítanak a vidéki térségben, jelentősen járulnak hozzá a vidék „embereltartó” képességéhez. Ezt a képességet támogatási források ide csoportosításával is szükséges erősíteni. Az erdészeti intézkedésekből most is kimaradni látszik az erdei utak rekonstrukciójának és fejlesztésének támogatása. Kérjük a VP-t véglegesítése előtt, az alábbi szempontok figyelembe vételével, kiegészíteni az alábbiakban ismertetett hiányzó intézkedés bevezetésével. Az erdőgazdálkodási célokat szolgáló feltáró hálózat fejlesztése az elmúlt 20 évben nem jutott támogatott fejlesztési lehetőséghez. A feltáró hálózat kiépítettsége, szerkezete és állapota lényegesen elmarad a környező EU-tagállamokétól, és a kívánatos magyarországi szinthez viszonyítva is. Ugyanakkor az erdőgazdálkodásban a korszerű, természetközeli és természetkímélő módszerek széles körű elterjesztése fontos fejlesztési irány, és egyúttal fokozódó társadalmi elvárás is. Ez azonban az erdőrészletek lényegesen gyakoribb megközelítését igényli, amely nagyobb energia felhasználási igényt jelent. Különösen igaz ez gyér és rossz minőségű úthálózat esetén. Az erdőterületek megközelítésének – utak hiánya miatti – nehézsége növeli az arra érzékeny területeken a tűzkárok bekövetkezésének lehetőségét és kiterjedését. Az észlelési, oltási feladatok ellátásához a földi megközelíthetőség elengedhetetlen. Fontos cél - a klímaváltozás elleni hosszú távú védekezés céljai elérésében- az erdőben megjelenő vizek visszatartása. Ez a cél a helyes erdőgazdálkodási eljárásokat meghaladóan, okszerű vízgazdálkodási beavatkozásokat is szükségessé tesz. Az ehhez kapcsolódó feladatellátás nem hajtható végre a megközelítési infrastruktúra kiépítése nélkül. A bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek felszámolását - lásd például a legutóbbi jégkárokat – a megközelítés – utak hiánya miatti - nehézsége jelentősen hátráltatja. A károsodott erdőkben levő faanyagban további romlás következik be. A kárfelszámolás – a megközelíthetőség hiánya miatti - elhúzódása jogos társadalmi kritikát vált ki. Az intézkedés keretében támogatás nyújtása szükséges – az új utak építésén túl - az első sorban erdőgazdálkodási célokat szolgáló külterületi útszakaszok magasabb kiépítettségi szintre fejlesztéséhez, vagy funkcionális felújításához (pl. szélesítéséhez), valamint az úthoz közvetlenül kapcsolódó, és azzal együtt megvalósuló műtárgyak létesítéséhez és általános felújításéhoz - pl. árkok, padkák, rézsűk, támfalak, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények. Összefoglalva: Az erdőgazdálkodást szolgáló feltáró hálózat (utak és kapcsolódó műtárgyak) fejlesztése elsősorban a multifuncionális erdőgazdálkodás megvalósításához szükséges, ezen belül a természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek elterjedését előmozdító beavatkozás. Hozzájárul az átfogó célkitűzésekhez: Innovációs célok: Az erdőgazdálkodás modern és természetközeli módszereinek innovációs igényét is közvetetten szolgálja a kiszolgáló feltáróút-hálózat és egyéb infrastruktúra biztosításával. Klímapolitika: Az intézkedés javítja az energiafelhasználás hatékonyságát, ezáltal hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. Környezetvédelmi célok: Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó feltáró hálózati infrastruktúra és a kapcsolódó fejlesztések előmozdítják az erdőgazdálkodás természetközeli módszereinek elterjedését. A korszerű erdőgazdálkodás többcélú feladatainak megfelelő színvonalú ellátásához szükséges a fejlett feltáróhálózat biztosítása, az erdőrészletek megközelíthetőségének javítása. Ez által erősíthető az erdőgazdálkodás jövedelmezőségi feltételeinek javítása, a környezeti és természeti értékek és erőforrások fenntartható hasznosítása, illetve a vidék munkaerő megtartó képességének erősítése. Az erdőgazdálkodást segítő feltáró hálózat legfontosabb elemei az erdészeti utak. Ezek közútnak nem minősülő, elsősorban az erdőgazdálkodás céljait, de ezzel együtt más igények (turisztika, katasztrófa védelem, stb.) kielégítését is hatékonyan szolgáló utak. Az erdőgazdálkodást segítő feltáró hálózat elemei (erdészeti utak, hidak és egyéb műtárgyak) számos esetben mozaikos módon helyezkednek el, így a fejlesztések célszerűsége érdekében szükséges: - erdőgazdálkodók csoportos fejlesztéseinek előmozdítása, valamint - a kapcsolódó, közútnak nem minősülő mezőgazdasági útszakaszokkal együttes fejlesztés támogatása. Az erdészeti utak feladatukat két szinten kell, hogy teljesítsék: - Az első szinten bekapcsolják az erdőgazdálkodás termelési területeit az állami közúti közlekedési hálózatba: növelik a gazdálkodás hatékonyságát, illetve biztosítják a termelést szolgáló telepek, majorok közúti kapcsolatait (fő feltáró hálózat). - A második szinten bekapcsolják az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek forgalmát a fő feltáró hálózatba, illetve megteremtik a területen lévő termelési egységek közötti belső kapcsolatokat és csatlakoznak a bekötőúthoz (telepi belső utak, termelési hálózat). Támogatás kívánatos módja: Egyszeri beruházási támogatás: nyújtható a támogatástartalom összeszámítási szabályok figyelembevételével a következő támogatási formákban, illetve azok kombinációjában (intézkedés jellegétől függően): - vissza nem térítendő tőkejuttatás, - kamattámogatás, Kedvezményezettnek javasoljuk: - Bejegyzett erdőgazdálkodó (magánjogi vagy közjogi) - Bejegyzett erdőgazdálkodók csoportja (magánjogi, közjogi vagy vegyes) - Bejegyezett erdőgazdálkodók által vezetett konzorcium (magánjogi, közjogi vagy vegyes) Elszámolható költségnek javasoljuk: a. Meglévő feltáró hálózati elemek stabilizációja, felújítása, vagy magasabb szintű továbbfejlesztése, beleértve az útszakasz rendeltetésszerű használatához szükséges kapcsolódó műtárgyak kiépítését, vagy rekonstrukcióját is - pl. vízelvezetés, közút-csatlakozás, híd, vasúti átjáró, stb. b. Új feltáró hálózati szakaszok létesítése, beleértve az útszakasz rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb kapcsolódó műtárgyak kiépítését, vagy rekonstrukcióját is, pl. vízelvezetés, közút-csatlakozás, híd, vasúti átjáró, stb. Az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az tervezési munkák költségei, továbbá engedélyezési és egyéb hatósági eljárásokhoz kapcsolódó költségek és díjak, valamint a megvalósítással és üzembe helyezéssel kapcsolatos költségek is, pl. projekt-menedzsment, használatba vétel, hatósági eljárási díjai, stb.. Figyelembe véve az útépítések 20 éves elmaradását - amit támogatás hiányában az útberuházások forrásigényének nagysága, a lassú megtérülés, a rendelkezésre álló fafedezet elégtelensége okozott – javasoljuk, hogy az idedelegált forrás érje el a 10 milliárd forintos nagyságrendet. A támogatási intenzitást legalább 60 %-ban kérjük meghatározni, lévén, hogy az erdei feltáróhálozat a gazdasági célokat jelentősen meghaladó közcélokat is szolgál. Mizik András okl. erdőménök "Az állami erdőgazdaságok pályázati munkatársai" nevében

Tisztelt Miniszterelnökség! A Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos önkormányzati szempontú észrevételeink a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nevében: 1. A vidék fejlődését szolgálni hivatott célok és források A célok értékelése A 2007-2013-as időszak falumegújítási intézkedéséhez képest a 2014-2020-ban támogatható célok köre (20. cikk) csökken. A jelenlegi értelemben vett falumegújításra nem lesz lehetőség. A LEADER program keretén belül rendkívül széles körű, a helyi igényekhez igazodó fejlesztésekre nyílna lehetőség, viszont az erre fordítandó forrás nem elegendő. A célok megvalósulásának esélyei a források tükrében A 2007-2013-as időszakban 270-290 Mrd Ft állt a 3. tengely és a LEADER (4. tengely) rendelkezésére. Ez az összeg is kevésnek bizonyult a vidéki területeket jellemző negatív trendek (népességcsökkenés, leszakadás) mérséklésére, megfordítására. (Ez az állítás akkor is igaz, ha a források felhasználása akár hatékonyabban is megtörténhetett volna.) Ha Magyarország vidéki térségeiben a 2014-2020 között rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrás teljes összegét gazdaságfejlesztésre fordítanánk, ez akkor sem érné el azt a kritikus tömeget, amely a vidék gazdaságát növekedési pályára lenne képes állítani. Az 500 fő alatti – több, mint ezer – települések számára szinte kizárólag a LEADER és a 3. tengely forrásai nyújtottak fejlesztési lehetőséget (a más operatív programok forrásaiból – a rendelkezésre álló 2011-es adatok szerint – az 500 fő alatti települések mintegy 0,5% forrást tudtak felhasználni. Az arány megváltozására most sem látszik semmilyen garancia.) A LEADER forrás jelenleg megállapított mértéke különösen azon települések számára lesz katasztrofális, amelyek esetén a más forrásokhoz való hozzájutás esélye csekély. A LEADER forrás legalább 10%-ra történő növelése Magyarország vidéki lakosságának érdekeivel áll összhangban. Az 5%-os kötelező minimumra vonatkozóan semmilyen megalapozott és szakmailag indokolható álláspontot nem tartalmaz egyetlen fejlesztési dokumentum, így a Vidékfejlesztési Program sem. Összességében a vidék fejlődést elősegíteni hivatott források nem képesek biztosítani a vidék fejlődését, így ellentétbe állnak az EUROPA 2020 célkitűzéseivel, illetve nincsenek összhangban az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 174. cikkével sem. 2. Struktúra változtatási javaslat (a 19-20. cikk megfelelő intézkedéseinek integrálása a LEADER programba) A LEADER programon belül több, jelen pillanatban központi kezelésű, intézkedés megvalósítására nyílna lehetőség: - 19. cikken belül a diverzifikáció, - 20. cikken belül a falu és tanyagondnoki busz kivételével minden további támogatás megvalósítható a LEADER program keretén belül. Indokolás: a VP szerkezete egyszerűsödne (kisebb tagoltság), a helyi igényeknek megfelelő célok megvalósítására a kötelező minimális 5% forrásfelhasználás mellett is lehetőség nyílna. (Csak szándék kérdése.) 3. Vidéki örökség visszahelyezése a Vidékfejlesztési Programba A vidéki örökség támogatásának Vidékfejlesztési Programon belüli támogatásának megszüntetését semmilyen szakmai indok nem támasztja alá. (Az nem érv, hogy nem templom felújításra kell költeni a pénzt, a vidéki örökség forrásainak jelentős részét nem is arra használták fel.) A vidéki örökség a vidék éppoly szerves részét képezi, mint az agrárium. Ha agrárium nélkül nem teljes a vidék, akkor ez a megállapítás éppígy igaz a vidéki örökségre is. Az örökségvédelem komplex megvalósítása örökséggazdálkodásként jelentős szerepet tölthetne be a vidék gazdaságának fejlesztésében is. A Térség és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2. prioritásán belül kizárólag a természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítású fejlesztésére nyílik lehetőség. A vidéki örökség nem kizárólag turisztikai hasznosítású elemekből tevődik össze. Emellett semmi nem garantálja, hogy a TOP keretén belül sor kerül a vidéki területeken a vidéki örökség megőrzésére, fejlesztésére. A vidéki örökség támogatása a VP-belül indokolt, figyelemmel AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013. december 17-i 1305/2013/EU RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló alábbi rendelkezéseire is: (18)… „Ösztönözni kell a mezőgazdaság, a vidéki térségekben folytatott fenntartható és felelősségteljes idegenforgalmi tevékenységek előmozdításán alapuló vidéki turizmus, valamint a természeti és a kulturális örökség területét egyidejűleg felölelő projekteket, továbbá a megújuló energiaforrások terén végrehajtandó beruházásokat.” „(19) A vidéki térségekben rendelkezésre álló helyi infrastruktúra és alapvető helyi szolgáltatások fejlesztése - ideértve a szabadidős és a kulturális szolgáltatásokat is -, a falvak megújítása, valamint a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének helyreállítását és fejlesztését célzó tevékenységek alapvető elemét képezik bármely, a vidéki térségek növekedési potenciáljának kiaknázására és fenntarthatóságának előmozdítására irányuló erőfeszítésnek. Következésképpen indokolt támogatást biztosítani azokhoz a műveletekhez, amelyek e cél megvalósítását szolgálják, ideértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést és a gyors, illetve nagyon gyors szélessávú internetkapcsolat kiépítését is.” 4. Falusi turizmus fejlesztése A turizmus összességében nagyobb mértékben járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), mint az agrárszektor egésze. A falusi turizmus az ország számos téregységében egyedüli kiegészítő, vagy megélhetési forrást jelent. A Vidékfejlesztési Program jelenlegi formájában a diverzifikáció, az együttműködés támogatásán, valamint a LEADER program keretén belül biztosít lehetőséget a falusi turizmus támogatására. Ez rendkívül szűk keresztmetszet mind a potenciális kedvezményezettek köre, mind pedig a rendelkezésre álló források tekintetében. (A diverzifikáció, illetve az együttműködési projektek – figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat – nagyon csekély számú szereplőt érinthetnek és a forráskeretük is csekély. A LEADER program széles körű potenciális kedvezményezettel számolhat, ám a nagyszámú célok között prognosztizálható forrásigény alapján a falusi turizmus fejlesztésére gyakorolt hatása a nulla fele közelíthet. Egyéb ágazati programok (pl.: GINOP) jelenleg ismert formájában a kis falusi vendéglátók számára nem nyújtanak fejlesztési lehetőséget. A falusi turizmus önálló támogatása, illetve a jelenlegi keretek forrásainak növelése kínálhat megoldást a falusi turizmus fejlesztésére. Tisztelettel, Schmidt Jenő elnök

Tisztelt Minisztérium, Tisztelt Irányító Hatóság! Üdvözlöm Önöket, több fontos észrevételt és véleményt szeretnék közölni Önnökel. Most szeretném kifejteni mire is gondoltunk: 1. A mi cégünknek nem mezőgazdaság, sem élelmiszeripar a fő tevékenységünk. De tavaly óta szeretnénk létrehozni egy élemiszeripari beruházást. Ez a beruházás a leghátrányosabb térségben valósulna meg, több mint száz embernek adna munkát. Sajnálattal olvastuk, hogy a mostani tervezetben a 8.2.4.3.15. 4.2.1 MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKNŐVELÉSE c. pályázaton kezdő élelmiszeripari cég nem adhatja be a kérelmét. Ezt nem értjük hiszen ez az iparág a legmunkaigényesebb, itt lehetne igazán a vidéken segíteni. Szinte minden más pályázatnál lehet induló mezőgazdasági termelő, vállalkozó, csak itt nem ez óriási megkülönböztetés, és hátrány. Ezért szeretnénk kérni, hogy ezen változtassanak, tegyék lehetővé hogy induló cég is pályázzon (inkább szigoritsan számukra a feltételeken). 2. Több nagyon jó kezdeményzést lehetett hallani, hogy végre a vidékfejlesztési programokból nem játszóterek, faluházak fognak épülni, hanem munkahelyeket hozznak létre. Ezzel a felfogással fejlődhet igazán a vidék. Remélem ezt szemelőtt tartva haladnak tovább. 3. (8.2.4.3.15 4.2.1) Mezőgazdasági termékek értéknövelése c. pályázattal kapcsolatban, nagyon jó dolognak tartom hogy könnyítettek sok adminisztratív feltételen, és már a nyerhető összeg is korrektebb. De a pályázok körét ki kell bővíteni ( induló vállalatok) hiszen sok cégnek csak ez az egy pályázati lehetősége van, hogy élelmiszeripari beruházást valósítson meg. Mivel a GINOP pályázatoknál az ANEX I. termékek miatt ki vannak zárva. Ezt vegyék figyelembe hogy nem csak eddigi termelő akar ilyen beruházást létrehozni, fejleszteni. Ez a pályázat sokban fejlesztheti az elmaradott, leghátrányosabb térségeket. Ha van munka megindulna fejlődés. Kérem vegyék figyelembe az érveinket, és változtassanak a feltételeken. Üdvözlettel: Kapitány István

Vidékfejlődést segítő célok és források Nem ágazati (nem csak agrárfejlesztés) javaslat: 19. cikk (a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése): A nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésére irányuló beruházások (mikro diverzifikáció) támogatása, induló és már működő vállalkozások fejlesztése külön-külön kerüljön megjelenítésre forrás. 20. cikk (alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben) javaslat: - kisléptékű infrastruktúra fejlesztése (tényleges közösségi vs gazdasági jellegű használatú létesítmények). LEADER Javasol, kiemelt fejlesztési célok: helyi gazdaság megerősítése, természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás kialakítása; kedvezőtlen társadalmi, demográfiai térségi folyamatok enyhítése. Javasolt a közösségvezérelt alapelvek és hatékonyság figyelembevételével az EMVA 10%-a. Észrevételek, javaslatok A LEADER program keretén belül rendkívül széles körű, a helyi igényekhez igazodó fejlesztésekre nyílna lehetőség, ha lenne mögötte forrás. A célok megvalósulásának esélyei a források tükrében A 2007-2013-as időszakban 270-290 Mrd Ft állt a 3. tengely és a LEADER (4. tengely) rendelkezésére. Ez az összeg is kevésnek bizonyult a vidéki területeket jellemző negatív trendek (népességcsökkenés, leszakadás) mérséklésére. Ha 2014-2020 között rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrás teljes összegét gazdaságfejlesztésre fordítanánk, ez akkor sem érné el a kritikus tömeget, amely a vidéki gazdaság növekedését megfelelő arányban támogatná. Az 500 fő alatti települések számára szinte kizárólag a LEADER és a 3. tengely forrásai nyújtottak fejlesztési lehetőséget (a más operatív programok forrásaiból – a rendelkezésre álló 2011-es adatok szerint – az 500 fő alatti települések mintegy 0,5% forrást tudtak felhasználni. A LEADER forrás jelenleg megállapított mértéke különösen azon települések számára lesz kiemelten hátrányos, amelyek esetén a más forrásokhoz való hozzájutás esélye csekély. A LEADER forrás legalább 10%-ra történő növelése indokolt és javasolt lenne. 1. Vidéki örökség megjelentetése a VP-ben A vidéki örökség a vidék szerves részét képezi. A Térség és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2. prioritásán belül kizárólag a természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítású fejlesztésére nyílik lehetőség. A vidéki örökség nem kizárólag turisztikai hasznosítású elemekből tevődik össze. Emellett semmi nem garantálja, hogy a TOP keretén belül sor kerül a vidéki területeken a vidéki örökség megőrzésére, fejlesztésére. 2. Falusi turizmus fejlesztése A turizmus összességében nagyobb mértékben járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), mint az agrárszektor egésze. A falusi turizmus az ország számos téregységében egyedüli kiegészítő vagy megélhetési forrást jelent. A VP jelenlegi formájában biztosít forrást a falusi turizmus támogatására. Ez rendkívül szűk keresztmetszet (kedvezményezettek és források). Egyéb ágazati programok (pl.: GINOP) jelenleg ismert formájában a kis falusi vendéglátók számára nem nyújtanak fejlesztési lehetőséget. A falusi turizmus önálló támogatása, illetve a jelenlegi keretek forrásainak növelése (esetleg csak a már működők minőségi fejlesztése esetében) kínálhat megoldást. 3. Strukturális javaslat (20. cikk intézkedéseinek áthelyezése a LEADER programba, forrás megnövelésével) - 20. cikk: a falu és tanyagondnoki busz kivételével minden további támogatás. Indokolás: a jelzett bonyolult és aprózott szerkezet egyszerűsödne és a helyi igényeknek megfelelő célok megvalósítására lehetőség nyílna (javaslat csak a forrás áthelyezésével együtt indokolt!).

Tisztelt értékelők! A Vidékfejlesztési Programról szóló értékelésünket a következő pontokban küldjük el. Kérjük az észrevételek figyelembe vételét és beépítését a végső anyagokba, illetve kérjük, hogy tegyék közzé annak indoklását, ha az észrevételek közül valamelyiket nem fogják figyelembe venni a véglegesítés során. A stratégia jelen változata rendkívül hosszú, kevert nyelven megírt és sok esetben nehezen olvasható, értelmezhető. Összességében azt látjuk, hogy a stratégia minden jelenleg ismert célt és eszközt magába foglal, vagyis nehezen látható egy konkrét célhierarchia, így nehezen láthatók át az egyes célok közötti ellentmondások is. A stratégia több helyen tárgyalja az éghajlatváltozást, mint veszélyforrást, ill. az ehhez történő alkalmazkodás lehetőségeit. A WWF álláspontja az, hogy az éghajlatváltozás hatásait és az azokhoz való alkalmazkodást is érdemes az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésén keresztül megközelíteni. A stratégia próbál ugyan ezekre rávilágítani, de meglehetősen rendszertelenül hívja fel a figyelmet a természetes ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokra, mint például az erdők szénmegkötő képessége vagy az édesvízkészletek tárolása illetve szabályozása. Az anyag több helyen is említi az öntözés fejlesztésének szükségességét, azonban nem veszi figyelembe, hogy az öntözőrendszerek kiépítése és fenntartása összességében az egyik legdrágább formája az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Javasoljuk, hogy a vidékfejlesztési program eredményeképpen kivitelezésre kerülő beruházások, elsősorban épületek, a tervezés során vegyék figyelembe a távhőrendszerekre való csatlakozást. A stratégia több helyen említi az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás eszközeit. Ezzel ellentétben ezek az eszközök szén-dioxid kibocsátás csökkentés eszközei, amelyekkel az időjárás változásaihoz tudunk alkalmazkodni. A vidéki térségek sérülékenységét felületesen vizsgálja a stratégia. Javasoljuk az érintettek, lehetséges és meglévő beruházók, földhasználók számára is hasznos, gyakorlati információk szemléletes ismertetését. Ehhez a hazai tapasztalatok mellett a nemzetközi szintű és egyéb, külföldi, országos szintű elemzések is jó alapot nyújthatnak. A stratégia ugyan említi, hogy az éghajlatváltozás érinti a vidékfejlesztésben is használatos megújuló energiaforrások elérhetőségét, de ezt érdemes lenne konkrét hazai ill. nemzetközi példákkal szemléltetni. Ilyen például a Rábán és vízrendszerén üzemelő vízerőművek nehézségei a vízhiányos időszakokban vagy például az EDF által a 2003-as hőhullám következtében elszenvedett profitveszteség, amely során kb. 300 millió Euró veszteséget szenvedtek a hosszan tartó vízhiányos időszak miatt, ugyanis nem volt elegendő mennyiségű és hőmérsékletű hűtővíz az erőművek számára. Ezek az események komoly hatással voltak a természeti környezetre és a vidékfejlesztésre is. Ilyen esetek hazánkban is várhatók, érdemes vizsgálni olyan példákat, ahol jelentős korlátozásokat kellett életbe léptetni a vízkészletekhez való nehéz hozzáférés miatt. Számos olyan külföldi és hazai példa érhető el, amellyel jobban szemléltethető az éghajlatváltozás mezőgazdaságra vidékfejlesztésre gyakorolt hatása. Ilyen például a közelmúlt aszályos éveinek hatása a hazai vagy a környező országok mezőgazdaságára vagy élelmiszeriparára (pl. romániai aszály hatása, hőhullámok hatása az árpahozamra és ezen keresztül a sörgyártásra stb.). Mindezeken kívül a nemzetközi szakirodalomban számos olyan elemzés vagy esettanulmány található, amely hasznos lehet az egyes ágazatokra vonatkozó éghajlatvédelmi stratégiák kialakításakor. Ilyen például a KPMG Climate changes your business (2008) című tanulmánya, amely sokkal tágabban értelmezi és vizsgálja az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat, elsősorban a vállalatok szemszögéből. A tanulmány erőssége, hogy nemcsak a fizikai (pl. szélsőséges éghajlati hatások), hanem a szabályozás, a megítélés és a bírósági eljárások kockázatát is figyelembe veszi. Ennek megfelelően csoportosítja az ágazatokat a veszélyes (Danger zone), a középúton lévő (Middle of the road) és a teljes biztonságot (Safe heaven) jelentő kategóriákba. A stratégia jelen formája nem vonja be a sérülékeny, érintett vagy információkkal bőven rendelkező ágazati szereplőket, illetve nem próbálja elképzelni, hogyan lehet tanulni példáual a vállalati éghajlatváltozási stratégiákból vagy hogyan lehet támogatni vállalati részvételű adaptációs kezdeményezéseket. Erre szeretnénk néhány pédát szolgáltatni. Climabiz: Többek között a görög Piraeus Bank és a WWF közös projektje, amelynek célja nemcsak az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati kockázatok vizsgálata, hanem azon piaci lehetőségek feltárása is, amelyek mentén egyes ágazatok fejlesztései irányai körvonalazódhatnak. A projekt kifejezetten vizsgálja az éghajlatváltozás pénzügyi hatásait a görög vállalatokra nézve; alkalmazásokat fejleszt, amelyek segítségével a vállalkozások információkat szerezhetnek jövőbeni üzleti lehetőségeikről és éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteket terjeszt a befektetők, beszállítók illetve a munkavállalók körében. Elsősorban a megújuló energiatermelésre, az ökológiai gazdálkodásra, a turizmusra, a pénzügyi és biztosítási szektorra, a bioüzemanyagokra, az élelmiszer- és italiparra és a telekommunikációra koncentrálva vizsgálja az éghajlatváltozás kockázatait és az általa teremtett piaci lehetőségeket is. Agua Brasil: Egy program, amelyben a Banco do Brasil és a WWF a mezőgazdaságban és a vízkészletgazdálkodásban alkalmazható adaptációs gyakorlatokat gyűjt össze, mutat be és promotál, elsősorban a brazil pénzügyi szektor számára fontos gazdálkodók számára. Olyan pilot projektek valósulnak meg a programban, amelyek hozzájárulnak a természeti erőforrások hatékony felhasználásához, figyelembe véve az éghajlatváltozás jövőbeni hatásait. Ennek keretében elsősorban a kritikus vízgyűjtőkön történő hatékony vízkészletgazdálkodást, a felszínborítást növelő élőhely-helyreállítást (pl. erdőtelepítés) vagy alacsony vízlábnyomú vállalkozások indítását ösztönzik kiemelten fontos vízgyűjtőkön. A vidékfejlesztésben és mezőgazdaságban érdekelt hazai vállalatok nagy része úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás extrém esetei nagyban befolyásolják az ágazatot, erre vonatkozó konkrét stratégiával viszont csak töredékük rendelkezik. Mindezeken kívül a Vidékfejlesztési programról készült stratégiai környezeti vizsgálat jelentésével egyetértésben az alábbi pontok kiemelését tartjuk fontosnak: Három lényeges környezeti szempont megerősítésre szorul a Programban: • erőforrások kímélete, takarékosság a fejlesztések során; • kibocsátások és terhelések csökkentése, mérséklése a fejlesztések során; • a táji, domborzati adottságokhoz illeszkedő és takarékos, az ökoszisztémák állapotának megőrzését és javítását elősegítő ésszerű és kíméletes területhasználati szempontok érvényesítése, szükség esetén új területhasználati módok bevezetése. Csak az egymást támogató, szinergiában megvalósuló programelemek által várható, hogy a hazai élőhelyek megfelelő állapotba kerülnek. Ez előfeltétele annak, hogy a jelölő fajok és élőhelyek állománya illetve állapota fennmaradjon, és eredményes együttműködés alakuljon ki a Natura 2000 területeken a gazdálkodói, természetvédelmi, helyi gazdaságfejlesztési szereplők között. Ezért javasoljuk a programelemek minél több esetben utaljanak egymásra, azonos feltételeket felállítva, illetve legyen utalás más irányelvek (például Víz Keretirányelv) bevezetésére szóló elvárásokról. Javaslat: Valóban támogatni kell az extenzív gazdálkodási módokat, de nem a természetes szukcesszió által uralt területeket kell erre átalakítani, hanem az intenzív gazdálkodásra alkalmatlan, ökológiailag érzékeny területeket kell extenzív művelés alá vonni. Ezt kérjük, hogy az extenzív gazdálkodásról szóló bekezdésekben említsék meg. További javaslat: A társadalomnak el kell ismernie azokat a tevékenységeket is, amelyek pusztán a közjavakat szolgálják. Ha valaki nem hasznosítja a földterületét (mezőgazdasági értelemben), és ott javul az ökoszisztéma szolgáltatás, akkor az sok esetben a közjavakat szolgálja. Ezért indokolt lenne, hogy azért is lehessen támogatást kapni, ha valaki a területét a természetes állapotban tartja meg, vagy rehabilitálja, és azt zöld infrastruktúra elemeként tartja fenn. Szintén a stratégiai környezeti vizsgálat jelentésével összhangban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Vidékfejlesztési Program összes intézkedésének tervezése és megvalósítása során be kell építeni a Natura 2000 hálózat ökológiai, természetvédelmi kezelési szempontjait. A feltételekkel kapcsolatban viszont sokkal szigorúbban fogalmaznánk. Úgy látjuk, hogy a Natura 2000 élőhelyek és fajok helyzete csak akkor nem fog romlani, ha 1) az előző időszakhoz mérten javul a N2000 program finanszírozása, 2) ehhez rendelkezésre fognak állni más források, 3) a természetvédelmi szabályozás megfelelően érvényesül, és 4) a nemzeti parki hálózat megfelelően működik. Részletes javaslatok a VP egyes fejezeteihez: 5.2.5.1 – a megfogalmazás kissé bonyolult, ezért javasoljuk érthetőbben megfogalmazni, hogy a fenntartható területhasználat sok esetben a területhasználat változtatását, és tájhasználat-váltást követel. A kiegyensúlyozott termelés megfogalmazás fontos hangsúllyal bír, az táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodási mód lényege, hogy nem a termelés és a bevétel maximalizálására törekszik. A számszerűsíthető termelési előny kifejezést javasoljuk azzal kiegészíteni, hogy az ilyen gazdálkodási formát folytató gazdálkodók megfelelő költségtérítésre tarthatnak igényt. 7.1 – az indikátorokról szóló táblázatban a P4 és a P5 programoknál az itt megnevezett, a természeti környezet jó állapotát biztosító és az erőforrás-hatékonyságra ösztönző támogatásokra szánt támogatási összegek aránytalanul alacsonyak a P4 és P5 programok teljes költségvetéséhez képest. Ezeknek a támogatásoknak sokkal nagyobb arányt kell képezniük a teljes költségvetésben. Az indikátorok között javasoljuk szerepeltetni, hogy megvalósul-e az ökológiailag érzékeny területek kijelölésére és fenntartására szóló követelmény, ami a művelt Natura 2000 hálózatban kijelölt területek 5%-ában határozza meg az erre fenntartandó területnagyságot. (EU Parlament és Tanács 1305/2013 számú rendelete, 30. cikk, 6. bekezdés b) pontja) Az indikátorok szinte valamennyi itt említett pont esetében túl általánosak, illetve az indikátorok száma kevés. Ez azért gond, mert csak a jól definiált indikátorok tudják biztosítani azt, hogy VP szándékainak megfelelő és annak a céljait valóban szolgáló intézkedéseket hajtsák végre a hét éves program során. Több és részletesebb indikátor megnevezését javasoljuk minden támogatási elem esetében. A vízgazdálkodásról, ökológiai állapot megőrzéséről szóló elemek esetén konkrét területi indikátorok beemelését javasoljuk, összhangban a Víz Keretirányelvvel: pl.: természetes vízvisszatartást elősegítő szerződésekkel lefedve és vízmegtartáson alapuló tájgazdálkodást támogató szerződésekkel lefedve (mindkét esetben feltüntetve a területek nagyságát). 8.2.11 M11, 8.2.12.M12 – A konkrét beavatkozások részletes leírásainál sem szerepel az ökológiailag érzékeny területek kijelölésének feltétele, ami a művelt Natura 2000 hálózatban kijelölt területek 5%-ában határozza meg az erre fenntartandó területnagyságot. Ezt mindenképpen javasoljuk pótolni. Budapest, 2015. február 27. Vaszkó Csaba, éghajlatváltozás és energia csoportvezető, WWF Magyarország Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi csoportvezető, WWF Magyarország

Az anyag hosszúsága és szerkezete ( felváltva, keverve magyar és angol ) miatt igen nehézkesen kezelhető, sokszor önmagát ismétlő, a részletekben elvesző. Tematikáját tekintve átláthatatlan. Rendkívül bürokratikus eljárásmódokra lehet következtetni ebből az anyagból – a kívánatos éppen ezzel ellentétes. Lényegesnek és kívánatosnak tartanám, ha egyszerre nem lenne többféle kizáró ok meghatározva. Az elérendő cél meghatározása után nem célszerű tovább szűkíteni a kedvezményezetti kört, például az erdőgazdálkodási feladatoknál. Amennyiben cél, hogy a biodiverzitás, az erdők területi növelése, az ökológiai stabilitás, a talajerózió védelmet szolgáló erdőgazdálkodás, a munkahelyteremtés – ráadásul mindezek együttesen -, akkor nem lehet azt mondani, hogy a támogatandó célok nagy részénél magánjogi erdőgazdálkodó, vagy települési önkormányzat lehet a támogatott. Ezen célok eléréséhez „helyzetbe kell hozni” az állami erdőgazdaságokat is. El kell felejteni azt az unalomig ismételt kitételt, hogy majd a kicsik megoldják. Nincs hátterük, csak néhány embert tudnak foglalkoztatni ( szemben az erdőgazdaságok egyenkénti több száz fős foglalkoztatásával ), nem megy. Fontos az önfoglalkoztatás támogatása, de ez nem tömegesen munkahelyet, vagy közfoglalkoztatást teremt. Téves az a vélemény is, mely szerint a közfoglalkoztatás e keretekből nem támogatandó! Ez esetben is a kitűzött célt kell nézni, és támogatni a „nagy” szervezeteket is. Kocsis Mihály vezérigazgató Vértesi Erdő Zrt. nevében Merkatz László

A DDRFÜ Nonprofit Kft. részéről megfogalmazott javaslatok: Általános jellegű javaslatok: Javasoljuk differenciálni a támogatásintenzitás maximális mértékét a fejlett és a konvergencia régiók között. Szakmailag nem indokolt magasabb támogatásintenzitás a Közép-Magyarországi régióban, mint a fejletlenebb területeken. (pl. 236. oldal: KMR 50%, nem KMR 45%). Javasoljuk a Program formai szempontú javítását (pl. részben angol, részben magyar nyelvű fejezetek mellőzését), az eligazodást segítő, az összefüggéseket bemutató ábrák, táblázatok használatát, a jelenleg nehezen értelmezhető ábrák kiegészítését (pl. 737-738. o.) Konkrét javaslatok: M01 – Knowledge transfer and information actions 162. oldal 8.2.1.3.1.4. Beneficiaries Javasoljuk a 3. célterület közvetett kedvezményezettjeinek pontosítását, azaz az induló fiatal gazdálkodó kedvezményezettje esetében azon kritériumok bemutatását, ami az induló fiatal gazdálkodóra jellemző, pl.: életkor -tól -ig. 165.oldal 8.2.1.3.2.1. Description of the type of operation Javasoljuk a bemutató üzemi programok esetében a területi szintér megfogalmazását és a hazai mellett kiterjesztését a nemzetközi (EU) területre is, így teremtve esélyt arra, hogy minél szélesebb, a hazaitól különböző szemléletű körből adódjon lehetőség innovatív technológiák, eljárások, jó megoldások megismerésére és hazai adaptációjára. 171. oldal 8.2.1.3.4.1. Description of the type of operation Javasoljuk az 1. és a 2. célterület esetében a területi szintér kiterjesztését az egész Európai Unióra. Javasoljuk továbbá a 3. célterület esetében a területi szintér megfogalmazását és a hazai mellett kiterjesztését a nemzetközi (EU) területre is, hogy minél szélesebb körből adódjon lehetőség ismeretszerzésre, gyakorlati kompetenciák fejlesztésére. M05 - Restoring agricultural production potential damaged by natural disasters and catastrophic events and introduction of appropriate prevention actions (art 18) 336. oldal 8.2.5.3.1.1. Description of the type of operation Megelőző intézkedések támogatása az alábbi célterületeken: 1. Mezőgazdasági árvízkár és felhőszakadáskár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása A művelet a vízkárok elleni védekezés érdekében a vízlevezető árkok készítéséhez szükséges speciális munkagép beszerzését és korszerűsítését támogatja. Véleményünk szerint az ár- és belvízvízkárok hatékony megelőzéséhez ennél sokkal komplexebb szemléletű és az önkormányzati, ill. állami kezelésű vízgazdálkodási, vízkár elhárítási fejlesztésekkel területileg és időben szorosan összehangolt fejlesztésekre lenne szükség. Sokkal inkább a vízelvezető árokrendszerek vízgyűjtő gazdálkodási szemléletben történő fejlesztéseinek tervezési és kivitelezési munkáinak támogatására kellene koncentrálni, mintsem az adott vízépítési munkák elvégzéséhez szükséges gépek beszerzésének támogatására (a szükséges gépparkkal általában a vízépítési munkákra szakosodott szervezetek, vállalkozások rendelkeznek, annak gazdálkodók, területgazdák általi beszerzését költséghatékonysági, fenntarthatósági okokból sem biztos, hogy szükséges preferálni). M07 - Basic services and village renewal in rural areas 366. oldal 8.2.7.3.1.6. Eligibility conditions A fejlesztésre vonatkozó megkötés: „Védelem alatt nem álló épület, építmény fejlesztése” Valószínűleg az eredeti szándék az volt, hogy a műemlékek felújítását ne támogassák a VP keretein belül, de a védelem alatt álló épület és építmény fogalom használatával összességében a helyi védelem alatt álló ingatlanok fejlesztését is kizárják. Főleg falusias térségekben jellemző a helyi védelem alatt álló épületek magas száma, amely a hagyományos falusias településkép megőrzését is hivatott szolgálni. Javasoljuk, hogy a „Védelem alatt nem álló épület, építmény fejlesztése” fogalom helyett a „Műemléki védelem alatt nem álló épület, építmény fejlesztése” fogalmat alkalmazzák és ezzel tegyék lehetővé a helyi építési szabályzatok által védetté nyilvánított épített objektumok felújítását. A 4.2.35. (39) Tanyás és aprófalvas térségekre jellemző speciális problémák kezelése című fejezetben rögzített szükséglet leírásában szerepel, hogy „Az épített örökség közösségi hasznosítása a helyi közösségi élet élénkítésére, a társadalmi kohézió növelésére is lehetőségeket teremt.” (90. oldal). Ez a megállapítás is alátámasztja azt, hogy a helyi védelem alatt álló épületek és építmények fejlesztési lehetőségét célszerű támogatni. 369.oldal 8.2.7.3.2.1. „Az új köz- vagy közösségi szolgáltatásokat befogadó közösségi hasznosítású tér kialakítása kizárólag meglévő ingatlan korszerűsítésével támogatható oly módon, hogy annak a fejlesztést követő üzemeltetési és fenntartási költségeiben megtakarítást kell elérni.” Célszerű figyelembe venni azt, hogy sok esetben használaton kívüli ingatlan felújításával valósítható meg a közösségi tér. A felújított, korszerűsített épület üzemeltetési költsége növekedni fog, hiszen egy új funkció jelenik meg. Javasoljuk, hogy tegyenek különbséget már meglévő, használatban lévő épületek felújítása, illetve használaton kívüli épületek felújítása között az üzemeltetési költségek vonatkozásában, valamint az új funkció megjelenése esetén az üzemeltetési költségmegtakarítás alól felmentés legyen adható. M19 - Support for LEADER local development (CLLD – community-led local development) 557. oldal A Helyi Fejlesztési Stratégiákra épülő fejlesztési elképzelések körében több innovatív elgondolás is szerepel. Különösen fontos cél a Kulturális (beleértve az épített környezetet) és természeti környezet fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és fenntartható közösségi és/vagy gazdasági hasznosítása. Figyelemreméltó kezdeményezés az innovatív aprófalu kísérleti program, amely az aprófalvak ellátó képességét és eltartó képességét hivatott javítani a települések által meghatározott speciális fejlődési irány (ökofalu, turizmus, egészségügyi és jóléti szolgáltatások) megvalósításához szükséges humán és fizikai fejlesztések támogatásával.

Az Észak-Borsodi LEADER Unió Egyesület tervezési területén a 2007-2013-as időszakban tapasztalt problémákra alapozva a Vidékfejlesztési Programhoz az alábbi javaslatokat fűzzük. - Magyarországon jelenleg nem beszélhetünk egységes vidékről sem gazdasági, sem társadalmi értelemben. Az úgynevezett LHH-s kistérségek esetében az önkormányzatok súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek, akár a hagyományos falunap megszervezése is nehézségekbe ütközik, a fejlesztések saját erő hiányában elmaradnak. A tőkeerős vállalkozások száma igen alacsony. Mindezek figyelembe vételével a LEADER által nyújtott lehetőség szinte az egyetlen elérhető forrás a települések számára, ha közösségi célú fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Véleményünk szerint fontos, hogy a források elosztásánál az LHH-s kistérségek előnyt élvezzenek. - A fentiekből is következik, hogy a 2007-2013-as időszakban elérhető előleg felvételi lehetőség feltételeit az érintettek nem tudták teljesíteni. Javasoljuk ezért a feltételek könnyítését, összekapcsolva akár egy szigorúbb megvalósítás ütemezés ellenőrzéssel. - Javasoljuk a LEADER forrás emelését, legalább 10%-ra, hogy a vidéken élőknek legyen lehetőségük pályázatok benyújtására, elképzeléseik megvalósítására. - Javasoljuk a LEADER HACS-ok részére HFS tervezésre elkülönített forrás felhasználásnak módja ne utófinanszírozás legyen és a működési költségek finanszírozása esetében is biztosítva legyen az előfinanszírozás vagy előleg felvétel. Pál Kitti munkaszervezet vezető Észak-Borsodi LEADER Unió Egyesület

A 6. sz. prioritás LEADER helyi fejlesztési programjának aránya nagyjából 5% a Vidékfejlesztési Programon belül. Ez hasonló mértékű, mint ami az Új Magyar Vidékfejlesztési Program 4. tengelye esetében volt. Akkor azonban a LEADER-en kívül több helyi vidékfejlesztési intézkedésből – 3. tengely nem horizontális - tudtak forráshoz jutni a projektgazdák: turisztikai tevékenységek ösztönzése, mikrovállalkozások támogatása, falumegújítás- és fejlesztés, valamint a vidéki örökség megőrzése. A Vidékfejlesztési Program elismeri ezen jogcímek, támogatási irányok létjogosultságát, mert nevesíti őket a 19. számú intézkedésen, a LEADER –en belül. A 19.2.1. pontban javasolt fejlesztési fókuszterületek között megtalálható a „vidéki örökség megőrzése”, a 19.2.2. pontban pedig a mikrovállalkozások ösztönzése és a turisztika támogatása. A 19.2.4. pontban szereplő innovatív aprófalu kísérleti program céljai pedig hasonlók a korábbi falumegújítás intézkedés céljaihoz. A programozók szándéka fedi a vidéki lakosság igényeit, azonban a LEADER program, árfolyamtól függően, nagyjából 55 milliárd forintnyi keretösszege erre kevés lesz, a 19. számú intézkedés túlzsúfolt lett. A vidéken élők részéről keresettek voltak és lesznek is a fenti támogatási lehetőségek, de a korábbiakhoz képest nagyjából egyharmad – egynegyed keretösszeg áll majd a rendelkezésre. A helyi szereplők, elsősorban a gazdasági oldal – magánszemélyek, őstermelők, kézművesek, falusi szállásadók, mikrovállalkozások - más Operatív Programból, hazai támogatásokból hasonló célokra sokkal rosszabb feltételekkel vagy egyáltalán nem tud pályázatos forrásokhoz jutni. A Vidékfejlesztési Program forrásainak legnagyobb arányát a versenyképességet, gazdaságfejlesztést szolgáló 2. prioritás köti le, de nem szabad elfelejteni hogy a LEADER, a mikrovállalkozások és turisztika támogatása szintén gazdaságfejlesztő hatású. A falumegújítás és a vidéki örökség megőrzése közvetetten járul hozzá a vidéki élet minőségéhez, ezért jónak tartom, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégiában a helyi közösség döntse el, hogy mire fordítsák a működési területükre eső LEADER forrásokat, azonban legalább 10%-ra kellene emelni a 6. prioritás forrásarányát többi prioritás terhére. Vida Balázs

Megyénk aprófalvas jellegéből adódóan, nagyszámú kistelepülés számára a Vidékfejlesztési Program forrásai biztosítják a fejlesztések alapját. A 2007-2013-as időszakban 270-290 Mrd Ft állt a LEADER rendelkezésére. Ez az összeg is kevésnek bizonyult a vidéki területeket hátrányainak mérséklésére. Mivel a TOP több intézkedése elsősorban városi rangú települések fejlesztéseit támogatja, így megyénkben is kiemelten fontos a LEADER keret, melynek 5%-ban való meghatározása (57 Mrd Ft) azt jelenti, hogy pont a vidéki vállalkozások nem fognak támogatáshoz jutni, ennek szakmai indokát nem látjuk. Összességében a vidék fejlődését elősegíteni hivatott források nem képesek biztosítani a vidék fejlődését. A dokumentum további szerkesztése szükséges, mivel az angol nyelvű részek - különösen a tartalomjegyzék, az indikátorok valamint a költségvetés zavarosak, több helyen értelmezhetetlen, ismétlésekkel teli. Az Operatív Program több melyen említ olyan szakigazgatási (közigazgatási) szervet a végrehajtás szintjén, amelyekkel az Operatív Program kötelező véleményeztetése már középszinten sem valósult meg. Az Operatív Program szerkezetével kapcsolatban megjegyezzük továbbá, hogy nem teljesen átlátható, nincsenek a tartalomjegyzékben rögzítve az alintézkedések, a fókuszterületek és a szükségletek, így a tájékozódás az anyagban nehézkes. Az anyag fejezetekre való bontása nem egyértelmű, számozása nagyon bonyolult, nem követhető. Javasoljuk, az alszámozási rendszer egyszerűsítését az egyértelműség érdekében. A Program különböző fejezeteiben sokszor előfordulnak olyan számhivatkozások, amelyek egy korábban említett fejezet felsorolására hivatkoznak. Ez szintén nehézkessé teszi az anyagban való tájékozódást a nagy terjedelem miatt. (Pl.: Az intézkedés közvetlenül kapcsolódik a következő SWOT állításokhoz: E – 1, 2, 21 GY – 1, 2, 3, 15, 35 L – 1, 2, 32 V – 1, 2, 14 illetve „Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: 1,2, 3, 13, 23.) Fenti példa az Operatív Program 157-158. oldalán található, a hivatkozott számadat pedig a 25. oldaltól kezdődik. Javasoljuk, egy könnyebb hivatkozás felállítását a jobb átláthatóság miatt. Az OP alintézkedései különböző mélységben lettek kidolgozva, a támogatási arányok támogatások összege megnevezésű pontoknál több esetben folyamatban van a tartalom meghatározása. Szintén az egységes szerkezet hiánya az áttekinthetőség és értelmezhetőség akadályozása, hogy több olyan részt tartalmaz az OP, ahol annak korábbi verziójára vonatkozóan tesz fel tisztázó, hiánypótló kérdést angol nyelven, a válasz pedig rá magyarul található meg. A választ célszerű lenne pontosabban kifejteni, mert sok esetben így elveszíthető az anyag logikája és menete. A Programban vannak olyan táblázatok, amelyek a szerkesztés során bevágásra kerültek az anyagba, de a táblázat mérete nem felel meg az oldalméretnek, ezek a táblázatok tartalmazhatnak az értelmezéshez nélkülözhetetlen információkat. A Program ebben a fázisában, jelenleg nem került meghatározásra az intézményrendszer (az irányítási és az ellenőrzési rendszer), a Program nem tér ki a Megyei Önkormányzatok vidékfejlesztési feladataira, nincsenek megfogalmazva a feladatok és az ehhez rendelt fejlesztési források sem. Tekintettel arra, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény tartalmazza azt, hogy a megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat is ellát, javasoljuk a hiányosságok pótlását. A helyi akciócsoportok (továbbiakban: HACS) kiválasztásának tervezett ütemezésének táblázata nem felel meg a jelenlegi állapotnak. 2014. 4. negyedévében szükséges lett volna a helyi fejlesztési stratégiák elkészítésére, de sok HACS esetében még el sem kezdődött a felkészítés és a mentorálás. Javasoljuk a Programban az időbeli ütemezés módosítását, helyesbítését. Az új pályázati ciklus új fogalmakat is hoz magával - közös beruházások, standard termelési érték, stb. – tartalmuk részletesebb bemutatását javasoljuk. Javasoljuk, hogy a fogalmak tartalmát tisztázzák, illetve a megfogalmazásokat pontosítsák – nem értelmezhető például a döntéshozók körének megjelölésénél az a szókapcsolat, hogy „helyi közösségek hivatala”. A rövid-ellátási lánc - amely a közvetlen értékesítés, a helyi piacok, a védjegyek és a tudásátadás eszközeivel segítheti a legkisebb gazdaságokat – elvét és támogatását, valamint a fiatal gazda alprogram kibővítését a programban jó kezdeményezésnek tartjuk. Javaslataink: Szükséges pontosítani a VP valamint a többi OP közötti pontosabb lehatárolást, különös tekintettel a TOP-ra. Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság esetében javasoljuk, hogy ne csak olyan együttműködések legyenek támogathatók, amelyek új tevékenységnek minősülnek. Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása esetében javasoljuk, a pályázók körének kibővítését a középvállalkozásokkal és az új cégekkel. A megadott szempontok alapján több vidéki kisváros nem minősül vidéki térségnek, ezért olyan területek esnek el vidékfejlesztési támogatástól, melyek mutatóik alapján halmozottan hátrányos helyzetűek. Nem helyes, ha ezek a települések azért maradnak ki a támogatottak köréből, mert a népességük magasabb, mint 10.000 fő, ugyanakkor a népsűrűség is meghaladja a 120 fő/km2. Javasoljuk a szempontrendszer bővítését. A SWOT elemzés valós, reális képet ad mezőgazdaságunkról. Nem látjuk azonban, hogy a megállapított gyengeségeket és a kihívásokat hogyan kívánja kezelni a program (versenyképességi és szerkezeti problémák a feldolgozásban, alacsony szintű helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, stb.) A lehetőségek megállapításával ugyanez a probléma - Magyarország mezőgazdasági termelése, valamint az élelmiszer-feldolgozás, mind az élelmezésbiztonság, mind a minőségi élelmiszerek piacán jelentős potenciállal rendelkezik - ennek kihasználására sem látjuk a Program irányát. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasága gondokkal küzd. Egyrészt, a hangsúly eltolódott a növénytermesztés felé, az állattenyésztéssel egyre kevesebben foglalkoznak. Javasoljuk a programban hangsúlyosan megjelentetni az állattenyésztés támogatását, hogy az egyensúly visszaállhasson. Szintén kiemelt figyelmet kíván a nagy élőmunka-igényes tevékenységek és az erre épülő feldolgozóipar támogatása. A termelési rendszerek egykor jól működtek, mára jórészt eltűntek. A termeltető – gesztor –, a termelő, a feldolgozás és az értékesítés egy nagy rendszerbe való rendezése tervezhetővé, kiszámíthatóvá tenné a mezőgazdaságból élők megélhetését és biztosítaná a rendszer fenntarthatóságát is. Ezzel szemben ma leginkább alapanyagot állítunk elő, amely feldolgozása a feldolgozóipar visszaesése miatt jórészt nem hazánkban történik, s a késztermék kerül újra vissza az országba. Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára létfontosságú, hogy a feldolgozóipar újrainduljon - tejüzem, savanyító üzem, hűtőház, konzervgyár, stb. létesítésével, ennek támogatásával. Erre ráépülve a termelési rendszer visszavezetné a családi gazdaságokat, háztáji gazdaságokat, gazdákat az ágazatba és egyrészt biztos megélhetést nyújtana, másrészt a lakosságot megbízható eredetű, hagyományosan jó minőségű élelmiszerrel láthatnánk el. Török Dezső

A Dél Baranya Határmenti Települések Egyesülete HACS részéről a Vidékfejlesztési program társadalmi vitára bocsátott tartalmával kapcsolatban általános észrevételeket teszünk. Ezek alapvetően a végrehajtott 2007-2013-as program és az új 2014-2020-as program összekapcsolására vonatkoznak 1. A programban tervezett forrástömeg (5%) nagyjából megegyezik az UMVP IV. tengelye forrástömegével. A korábban jogcímbirtokos HACS-ok előzetes regisztrációinak ismeretében a programozásban logikai folyamatosság várható. A fentiektől függetlenül a várható ügyfél-partnerkör megváltozása nem várható. Így prognosztizálható a pályázói igények és realitások nagyobb összhangja, az ügyfélaktivitás emelkedése. Jobb színvonalú előkészítés után siekresebb „kipályáztatás” is várható. Ez a tény relatív forráshiányt jelent mindenképp, mert a korábbi időszakok eredményeire épülés, célrendszer realitás-tartalmának növekedése, korábban szerzett pénzügyi-, műszaki-, menedzsment ismeretekkel társulva bátrabb pályázati részvételt is jelent. A stratégiai célrendszer mélyebb pozícionálása, a helyi érdekrendszer aktívabbá válása, nagyobb forráskeresletet tételez fel a következő programozási időszakban, mint amire az 5% fedezetet nyújt, így relatív forráshiányt jelent az 5%. 2. HACS szervezethez kapcsolt menedzsment feladatokon belül a fentiek miatt növekszik a feladattömeg, szükséges a helyi szereplők helyi menedzsmenttel segítése, mert garantálhatja a forrásfelhasználás helyi érdekrendszerhez való növekvő illeszkedését. Külső menedzsment (piaci pályázatírói közreműködés) területi ismeretek nélkül a személytelenség példájára „helyietlenné” diszlokálissá teszi a forrásfelhasználást, egy jól megfogalmazott Helyi Stratrégia elrombolódását segíti. Ezek alapján helyi érdek a helyi „ügynökség”, a feladatvállalás belülről is ösztönzött. Az elégtelen működési forrástömeg hiányát feloldó feladatbővítési ösztönzés pénzügyi problémamegoldó szemléletű, nem pedig szükséglet kilégítő motivációjú. A fejlestési forrástömegében alulfinanszírozott vidék életképessége javítására legalább a szükséges segítő menedzsment legyen „normatív” finanszírozású, azaz ne az allokált fejlesztési forrás valahány %-ában meghatározott, hanem átalány alapú, minimálisan 3 támogatott létszám meghatározásával. (Hasonlóan a közigazgatásban alkalmazott elismert létszám és a fedezetére jóváhagyott finanszírozási tömeg megadásával) 3. Helyi termékek logikai rendszerében a helyi agrárszektorra a helyi élelmiszertermelés kapcsolható, amit a REL tematikus alprogram jól vízionál. Ebben közvetlen és előírt kapcsolattá javasoljuk tenni a HACS-ok szerepét, mert az eddigi helyi termékkör érdekében elvégzett munkánk továbbfejlesztése egyben. Új dimenziót a miatt kap, hogy itt az agrárgazdálkodók lehetnek a reális ügyfél-alanyok, feléjük is helyi stratégiában alátámasztottan szükséges a feldolgozói fejlesztéseket generálni, a belső piac igényei figyelembevételével. Új piaci kapcsolatrendszert kell létrehozni, melyben integrálni kell a korábbi partnerségeket és az önkormányzati közmunka-programok eredményeit is. A fenti partnerkört a HACS tudja logikusan összefogni. 4. Az UMVP-III. tengely falumegújítási és vidéki örökség megőrzési célterületei korrekciókkal szükségesek, a vidéki turizmus jogcím tartalmi kínálatának fenntartása minimálisan a működők továbbfejlődéséhez, de a területi diverzifikáció növelésére új fejlesztések létrehozására is szükséges. A településképi jelentőségű fejlesztések mind a helyben-maradás, mind pedig a turisztikai érdekrendszer számára fontos, hazai forrásbiztosítás (korábbi CÉDE, TEKI) sem várható! A vidéki turizmus fejlesztése a turisztikai desztinálódás eszköze egyben. Itt a korábban dominánsan szálláshelyi fejlesztési célok mellett megerősödött a kiszolgáló turisztikai infrastruktúra közösségi megvalósítása, mely ismételten forrásokat igényel. Szarkándi Lajos munkaszervezet vezető

A vidéki települések számára a 2007-2013-as időszakban a falvak számára a LEADER program és a III. tengely pályázati nyújtottak támogatási lehetőséget. Tudomásom szerint a korábban rendelkezésre álló források mértéke csökken. Ez azt jelenti, hogy kevesebb fejlesztést tudunk majd megvalósítani a településünkön az ott élők számára. A LEADER 5 % véleményem szerint kevés! A falumegújítás és vidéki örökség megőrzése c. jogcímek kimaradnak. Ezek nélkül településünk megújítását, védett épületeink felújítását nem fogjuk tudni megvalósítani. Ezek a pályázati kiírások a továbbiakban is fontosak lennének a kistelepülések számára. Bikal községben a falusi turizmus fontos az ott élők számára, hiszen alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosít. Ennek csökkentet mértékű támogatása az itt élő számára szintén nem jó. A GINOP forrásai nem nyújtanak lehetőséget a falusi turizmus fejlesztésére. Fentiek alapján javaslom a LEADER 5 %-ról 10 %-ra való megemelését.

Sajnálattal értesültünk róla, hogy az aktuális tervezési időszak szerint a LEADER forrás csak 5 %, amely nagyon alacsony. Eddig a LEADER forrás volt egyedül elérhető forrás a vidéki civil szervezetek, kisvállalkozások részére. A civilek tevékenységét segítették a rendezvényeik megvalósításában, eszközeik beszerzésében. Azok, a többnyire kis vidéki szervezetek számára, mint a miénk is, melyek több területet (hagyományőrzés, sport, szabadidő, családi- gyermek programok, stb.) fednek le, együttműködve a környék többi hasonló típusú szervezeteivel, jelentős forrást jelentett a LEADER. Összefogásukkal, munkájukkal színesebbé, élhetőbbé teszik a vidéki életet, ez főként a hátrányos helyzetű kistelepüléseken jelentős feladat. Véleményünk szerint a LEADER forrás legalább 10%-ra történő növelése Magyarország összes vidéki lakosának érdeke. Környezetünkben több falu vidéki örökségmegőrzés, falufejlesztés pályázatok segítségével szépült meg (közterek, régi közösségi épületek), amelyek tevékenységeinket színterei. A felújítási munkálatok, állagmegóvásuk folyamatosan szükséges a jövőben is. A vidéki örökség támogatásának VP-én belüli támogatásának megszüntetése jelentős problémát okozhat a régi értékek megőrzésében, amely a múltunk része: a hagyományok, természeti és épített örökségünk megőrzése közös feladatunk. A falusi turizmus hatékonyabb támogatására is szükség lenne, mivel a szolgáltatásokra mind turisztikai, mind munkahelyteremtés szempontjából igény van. A falusi turizmus szinten tartása, fejlődése hozzájárul a helyi gazdaság szereplőinek bevételeinek növekedéséhez, a helyi civil szervezetek tevékenységének aktivizálásához is.

A 6. prioritás és ezen belül a LEADER program jelenlegi VP tervezetben szereplő változata – különös tekintettel a LEADER programra az országos lefedettség mellett tervezett 5 %-os minimális összegre – nem biztosítja a program hatékony működtethetőségét. A LEADER szervezetek által elvégzendő feladatkör meghatározásánál, nem csak az általuk kezelt támogatási keretösszeg felhasználásának szakmai, szervezeti és pénzügyi koordinációját kell számba venni, hanem az általuk képviselt térségek komplex, más OP-ket érintő, fejlesztési tervezési és projekt generációs feladatait is. A hátrányos térségekben, főként az aprófalvas területeken végzendő munka hatékonyságának jelentősége különösen nagy, tekintettel arra, hogy itt rendkívül gyenge a vállalkozói és a civil szektor, az önkormányzati szférában pedig nincs meg az aktív fejlesztés tervezéshez, pályázati tevékenységhez szükséges szaktudás, asszertivitás és kezdeményezőkészség. Ezt jól mutatják az eddigi támogatási időszakokban az ilyen és a fejlettebb térségek támogatás adszorpciós kapacitásai között mutatkozó különbségek, amelyek paradox módon nem csökkentették, hanem növelték a térségi fejlettségi különbségeket. Különösen aggasztó, hogy a jelenlegi VP-ben és a többi operatív programban szereplő lehetőségek a települések túlnyomó részét képező kistelepülések (1000 fő, de főként 500 fő alatt) számára még az e térségek felzárkóztatásában nem túl hatékonynak bizonyult 2007-2013 időszak által kínált lehetőségek szintjét sem érik el. A fentiekre való tekintettel javasoljuk az 5%-os LEADER allokáció lehetőség szerinti növelését, legalább az eredetileg is szakmai és gazdaságossági szempontból is ide sorolt falufejlesztéshez kapcsolódó, a 19.és 20. cikkben szereplő konstrukciók bevonásával. A LEADER munkaszervezetek működési költségének fedeznie kell a hatékony helyi fejlesztési ügynökségi feladatok ellátásához minimálisan szükséges 3-5 fő foglalkoztatási és egyéb járulékos költségeit. Aggasztó továbbá az is, hogy a helyi örökség megőrzés és hasznosítás, a turizmus fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosítása nem kap kellő figyelmet a programban.

Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület A Vidékfejlesztési Program tervezetével kapcsolatos véleményünket ezúton szeretnénk kifejteni: 1. A 104. oldal befejezetlen, a következő oldal új felsorolással folytatódik, kérjük javítását vagy kiegészítését! 2. Az 558. oldalon elírás történt a Európai Strukturális és Beruházási alapok (továbbiakban ESB alapok) koordinációja fejezetben, "kialaíktott" szót kérjük javítani. Ugyanezen lapon található ütemezési táblázat már nem naprakész, így kérjük átgondolását! A táblázat a dokumentumban kétszer is fellelhető, kérjük az ismétlés elkerülését! 3. Az 559. oldalon található, "nem azonos/teljes" engedményt örömmel vettük, és támogatjuk. Továbbá az 559. oldalon több elírás is található, kérjük a "nehézkedsen" "konstrukcuiók" és "valóba na helsi" szavak és kifejezések javítását! 4. Javasoljuk továbbá, hogy (mivel arra a Vidékfejlesztési Program tervezete is kitért) a rurális-urbánus szigorú lehatárolást a következő fejlesztési ciklusban gondolják át. A dokumentum az integrált, minél több kapcsolati ponttal és tőkével járó projekteket preferálja, ez viszont nagyon nehézkes akkor, ha a vidéki nagyvárosok ki vannak zárva még a rendezvények megvalósítási helyszínei közül is. A helyi Akciócsoportok ideális közreműködő szervezetek lehetnének ebben a törekvésben. 5. Az 560. oldalon megfogalmazódik az alábbi törekvés: "Első sorban a helyi társadalmi és környezeti viszonyokhoz igazodó szemléletformálásban, a helyi agrárium klímarezílienciájának fokozására irányuló közösségi tervezésben és a kisebb helyi beavatkozások megvalósításában indokolt a HACS-ok aktív szerepvállalása, továbbá kapcsolódási pontok megalkozása pl. a KEHOP beavatkozásokhoz." Ez a törekvés több szempontból is kivitelezhetetlen véleményünk szerint, ugyanis a Helyi Akciócsoportok semmilyen jogosítványt, érdekképviseleti lehetőséget, vagy akár szakmai segítségnyújtást nem tudnak adni jelen helyzetükben. Javasoljuk, hogy a Helyi Akciócsoportok erre kiterjedően is részesüljenek képzésben, hogy az esetleges feladatdelegálás során tevékenyen közre tudjanak működni. 6. Az 580. oldalon "A támogatás maximális intenzitása a kedvezményezettek jogállása és a műveletek típusa (jövedelemtermelő/nem jövedelemtermelő) alapján központilag definiált" kitételt kérjük átgondolni, ugyanis véleményünk szerint a helyi igényeket a legjobban ismerő Helyi Akciócsoportok egyéni döntése kell hogy legyen a támogatási intenzitás. 7. Az 583. oldalon ismertetett "innovatív aprófalu" kísérleti programot támogatjuk, viszont javasoljuk, hogy ne csak az aprófalvas kistérségek, hanem tanyák és településrészek is részt vehessenek a programban. 8. Az 592. oldalon a Hacsok feladatainak felsorolása kapcsán kérjük, hogy tegyék egyszerűbbé rendezvények, fórumok megrendezését, különös tekintettel az MVH felé kötelezően benyújtandó indikátorok és igazolások mennyiségére. 9. Az 593. oldalon az animációval kapcsolatos költségek résznél javaslatunk, hogy a HACS munkatársai részére folyamatos képzéseket, szakmai tudásátadással kapcsolatos rendezvényeket szervezzenek, hogy a feladatellátásban részt vevő munkatársak minél naprakészebbek és felkészültebbek legyenek.

Szigetköz – Mosoni-sík LEADER Egyesület Vidékfejlesztési Program 2014 – 2020 véleményezése Jelen véleményezés segítséget nyújt a vidékfejlesztési program tervezési dokumentumának megalkotásához és hatékony, eredményes végrehajtásához felhasználva a 2007 -2013 tervezési időszak korábbi tapasztalatait is. LEADER forrás minimum 10%-ra növelése elengedhetetlen a vidéki élet érdekében: Civil szervezeteinknek az előző ciklusban olyan fejlődési lehetőséget adott a LEADER forrás, amelyet máshonnan nem tudtak volna megvalósítani pl.: népi hangszer, népi egységes formaruha, daloskönyv, felszerelések, rendezvénysátor, színpad, stb. Rendezvények szervezése elengedhetetlen. (Nem a Falunapokra gondolva!) Az egyes feledésbe merült mesterségek fenntartását szolgáló programsorozataink vagy az egész térséget megmozgató vállalkozói képzés, szintén csak LEADER forrás segítségével valósulhatott meg. Mikrovállalkozások fejlesztése vidéken más OP-ból való támogatása a jelen állás szerint esélytelen. A legtöbb vállalkozónknak elegendő volt 1 -5 millió Ft, ahhoz hogy munkavállalóit megtartsa, vagy egy újabb terméket fejlesszen. A GINOP és más OP-k nem nyújtanak a vidéki gazdaságnak fejlődési lehetőséget. Falusi turizmus és kemping fejlesztése: Az előző programozási időszakban új megélhetési formát adott a falusi vendéglátóinknak, kempingjeinknek. A Szigetköz egy jellegzetes turisztikai vonzereje az aktív turizmus. Falusi vendéglátók mellett leginkább a kempingek jellemzőek, mint szállásadók. Kajak, kenu beszerzés, infrastruktúra fejlesztés egyetlen lehetősége a LEADER forrás. Más ágazati programokban nincs mód a falusi vendéglátók és a kempingek 5 -10 millió Ft értékű, kisebb méretű beruházási támogatására. Vidéki örökség fejlesztése: Egyetlen OP sem foglalkozik a vidék kulturális, természeti, történelmi örökségének fenntartásával. Fontos lenne a LEADER –ben való visszaemelése, mivel csak a helyi lakosság ismeri és tudja melyek azok az értékek melyet az utókornak meg kell őrizni és tovább kell adni. Fenntartásuk és élettel való megtöltésük a vidék népességmegtartó képességét növeli. A vidéki élet népességmegtartó képességét növelte a falufejlesztés kereti között megvalósult fejlesztések is. Igaz ezek a beruházások csak közvetve generáltak gazdaságfejlesztést, de pl. az egységes településkép, utcakép csak így valósulhatott meg (egységes házszám vagy utca táblarendszer kialakítása). Eddig a térségben 11 IKSZT-vel büszkélkedhetünk, azonban értékes programmal való megtöltése forrás nélkül nehézkes. Nem szabad erről a hungarikumról sem elfeledkezni. Fontos lenne, hogy fennmaradjanak ezek az értékes beruházások. Munkaszervezetünket állandóság jellemezte az előző ciklusban, a 4 ember évek alatt megszerzett tudása a következő tervezési szakaszban is hozzáadott értéket jelenthet a LEADER programnak. Hálózati, együttműködési projektek kidolgozása, megvalósítása minimum 3 emberrel lehetséges. A térségben kialakult bizalmat munkaszervezetünk iránt megerősítette tagságunk. A „pályázatírói sémák” után és a megvalósítás alatt magára hagyott projektgazdák számtalan esetben hozzánk fordultak tanácsért, segítségért. Javasoljuk, hogy a 3 ember foglalkoztatása mindenképp biztosítva legyen, független a megítélt forrás nagyságától! Fontosnak tartjuk, hogy a vidéki élet szereplői előre tudjanak tervezni. A kiszámíthatóság, a megbízhatóság a családok megélhetésének alapja. Olyan VP szükséges, amely az elkövetkező években stabil és előrelátható intézkedéseket tartalmaz, így a fejlesztések egymásra épülve szolgálják akár a gazdaság, akár a szolgáltatások fejlesztését. Összességében elmondhatjuk, hogy a LEADER forrás egy nagyon jó alulról jövő kezdeményezés, amit nem szabad elsorvasztani. A jó gyakorlatokat és akciócsoportokat propagálni kell, a megkezdett fejlesztéseket folytatni szükséges, a LEADER pozitív elismertségét kell fenntartani.

VP 2014-2020 Sajnálatos módon a korábbi ígéretekkel szemben a LEADER 5% maradt, ami nagyon csekély forrás arra, hogy hathat. Számos vidéki területen, s-köztük nálunk is- ez az egyetlen fejlesztési forrás az ott élők számára. Egyre több vállalkozás, civil szervezet ismerte meg a HACS-ok tevékenységét, ebből adódóan egyre többen szeretnének fejleszteni. Ezzel szemben a források egyre kevesebbek. Minimum 12%-ra kellene emelni a LEADER forrásokat, hogy esélyt adhassunk a vidéken élőknek a fejlesztésre, fennmaradásra. A vidéki területeken számos olyan, helyi, vagy országos védelem alatt álló épület van, amit ha sürgősen nem újítanak fel, már nem menthető meg az utókor számára. A Vidéki örökség megőrzése jogcím nélkül ezek az ország számára fontos épületek/építmények megsemmisülnek. Javasoljuk a Vidéki örökség megőrzését a VP-be beépíteni. Az angol és a magyar nyelv keverése nem egészséges, az angol nyelvű szöveg magyarra történő lefordítása szükséges.

Magyarországon a hivatalos nyelv magyar. Ha magyar vidékfejlesztési programról van szó, akkor miért nem egységesen magyar nyelvű? Átgondolták-e, hogy mivel ez a vidékfejlesztésről szól, egy áttekinthetőbb dokumentumot kellett volna készíteni? Ezt nem jogászok fogják olvasni, hanem a vidéken élő és dolgozó egyszerű emberek. A nagy terjedelem, a vegyesen alkalmazott angol-magyar nyelv, a fordítási hiányosságok, és a helytelen mondatszerkesztések miatt, az egész Program leírása átláthatatlan, helyenként értelmezhetetlen. 557. oldal: „Magyarország nem tervezi a LEADER kezdőcsomag alkalmazását, tekintettel arra, hogy a 2007-2013-as programozási időszakban a LEADER az ország teljes vidéki területét lefedte működő helyi közösségekkel. Valamennyi vidéki térségben alkalmazták a LEADER-t a 2007-2013 közötti időszakban, így minden térségben van olyan személy/szervezet, aki/amely több éves tudással és program végrehajtási tapasztalattal rendelkezik. A következő időszakban a LEADER a rugalmas és komplex fejlesztési eszközök alkalmazásával főként a leginkább rászoruló, hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére fókuszál.” - A HH és LHH térségekben működnek a „legkisebb” LEADER HACS-ok, a következő programozási periódusra tervezett finanszírozás módja és mértéke miatt, véleményünk szerint ezen HACS-ok szűnhetnek meg először a 2014-2020-as időszakban. Ezt követően milyen formában gondolják pont ezekben a térségekben végrehajtani a komplex fejlesztéseket, amennyiben az eszközök (a "több éves tudással és program végrehajtási tapasztalattal rendelkező" LEADER HACS-ok) nem állnak majd rendelkezésre? 557. oldal: Az intézkedéshez közvetlenül kapcsolódó SWOT állításokat az alábbiak szerint egészítenénk ki, illetve szűkítenénk: Programban jelzett: • (E19) Jelentős táji, (népi-) épített, tárgyi és szellemi örökség. • (E20) Helyi közösségi együttműködési előzmények • (E21) Jelentős kapacitással rendelkező vidéki közösségi intézményi háttér. • (E22) Magyarország jelentős termálvíz készlete. Kiegészítendő: • (E11) A rövid ellátási lánc (REL) mind keresleti, mind kínálati oldalról keresett Magyarországon. • (E25) Sokszínű, mozaikos, kulturális és természeti értékekben is gazdag táj. • (E28) Hagyományos nemzeti élelmiszerek és konyha, speciális táji ízvilág. • (E29) Közösségfejlesztésre felkészült szakember gárda. Programban jelzett: • (GY2) Alacsony együttműködési hajlandóság, innovációs teljesítmény és tudástranszfer. • (GY11) Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések. • (GY12) Városok és vonzáskörzeteik közötti termelési és fogyasztási kapcsolatok gyengesége. • (GY13) A rövid ellátási láncok (REL) hitelessége, valamint környezeti és gazdasági fenntarthatósága is fejlesztendő. • (GY15)A gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya. • (GY16) Alacsony szintű egészség‐ és környezettudatosság a fogyasztók részéről. • (GY24) Fosszilis energia‐függőség és gyenge energiahatékonyság vidéken. • (GY27) Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek. • (GY28) Fiatalok és képzettek elvándorlásának veszélye a vidéki területekről. • (GY29) Vidéki vállalkozások alacsony száma és jövedelmezősége. • (GY30) Helyi gazdaságfejlesztési és civil aktivitás hiánya. • (GY31) Az országos átlaghoz képest alacsony foglalkoztatottság és jövedelemszint a vidéki térségekben. • (GY32) Az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken. • (GY33) Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok alacsony fokú integrációja. • (GY34) Vidék infrastruktúra‐ellátottsága, helyi alapvető szolgáltatások szintje alacsony. • (GY35) A vidéki társadalom IKT használati szintje elmarad az átlagostól. • (GY36) Jelentős és erősödő vagyonvédelmi kockázatok a vidéki településeken. • (GY42) Fejlesztések céljait szeme előtt tartó, a kedvezményezettek felkészítését segítő, proaktív szemlélet helyett a szankcionálásra (reaktív), ellenőrzésre építő kifizetői intézményrendszer (MVH). • (GY43) A különböző fejlesztéspolitikai rendszerek, tervek egymással és a szakmai rendszereknek nem megfelelő az összehangolása. • (GY44) A táji, térségi és birtok szintű együttműködések gyakorlata és rendszere nem alakult ki, szétszabdalt, versengő vidéki fejlesztések. • (GY47) Az országos átlagnál magasabb vidéki munkanélküliség, alacsony fokú helyi aktivitás és mobilitás(GY48) A mezőgazdaság és a vidék nem vonzó a fiatalok számára. • (GY49) Alacsonyfokú a diverzifikáció. • (GY50) Alacsony szintű helyi termelés, feldolgozás és értékesítés. • (GY51) A vidék és a város korábbi szoros kapcsolatának átalakulása, nem csak a termelés, fogyasztás, hanem a társadalmi és kulturális kapcsolatok tekintetében is. Kivételét javaslom: • (GY17) Csökkenő biológiai sokféleség, élőhely‐degradációs folyamatok, inváziós fajok terjedése. • (GY18) A természetes élőhelyek megőrzése jelentős részben kezelést igényel. • (GY45) A táji és ökológiai adottságokat figyelmen kívül hagyó gazdálkodás, az alkalmazkodás jó gyakorlata nem terjed, talajt, vizeket és a biológiai sokféleséget károsító művelési gyakorlat. • (GY46) Csökken a mezőgazdaság élőmunkaigénye, népességeltartó képessége. Programban jelzett: (L1) Az innováció, a tudástranszfer és az együttműködési kultúra felértékelődése. • (L8) Növekvő igény a magasabb hozzáadott értékű, jobb minőségű termékek iránt. • (L10) Réspiacok, növekvő különleges fogyasztói igények (GMO és adalékmentes, különleges összetételű, kényelmi élelmiszerek). • (L14) Bekapcsolódás a regionális termékgyártási stratégiába, jó gyakorlatok átvétele, bemutatási lehetősége. • (L25) A helyi megújuló energiatermelés térnyerése és jobb hatásfokú technológiák. • (L30) Helyi adottságokra, értékekre alapozott turisztikai potenciál. • (L31) A vidéki térségek potenciális lakóhelyként történő felértékelődése a magasan képzett városi fiatalok, az idősebb (nyugdíjas) korosztály, valamint a megélhetési, lakásfenntartási nehézségekkel küzdők körében. • (L32) A „jó kormányzás” szemléletének és gyakorlatának felértékelődése. • (L33) A helyi közösségek felelősségtudatának és együttműködési készségének erősödése. • (L34) Egyre több magasan képzett ember választja állandó lakóhelyéül a vidéki településeket. • (L35) Vannak fiatalok, akik a vidéki életet és a gazdálkodást választják. • [L37] Növekvő foglalkoztatottság a munkaigényes ágazatokban (elsősorban állattenyésztés, kertészet, agrár-környezetgazdálkodás, élelmiszer-feldolgozás, erdőgazdálkodás) megvalósuló fejlesztések által. • (L38) Növekvő társadalmi igény a jó minőségű hazai termékek, illetve a biotermékek iránt, a környezeti tudás, az információk iránti igény, a környezettudatosság társadalmi szinten való erősödése. • (L39) A szociális gazdaság, helyi termékek, helyi piac, közösség által támogatott mezőgazdaság stb. esetében egyre erősödő európai és globális igény. Kiegészítendő: • (L7) Növekvő fogyasztói bizalom a hazai és helyi termékek iránt. • (L12) Helyi élelmiszerek és kézműves termékek iránti igény növekedése. • (L15) Fogyasztói tudatosság erősödése. • (L21) Mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek alternatív hasznosításának elterjedése. Kivételét javaslom: • (L4) Extenzív termelésben rejlő lehetőségek. 558.oldal: -"A HACS-ok kiválasztásának tervezett ütemezése" táblázat - Aktualizálni kell a táblázatot!!! - A VP egészében, ahol a CLLD/LEADER témaköre érintésre kerül, a LEADER-t az LHH térségek kapcsán emelik ki a fejlesztések eszközeként, azok vonatkozásában. A nem LHH térségekben véleményünk szerint szintén vannak nem kis számban olyan "ötszáz főnél kisebb, erősen szegregálódó aprófalvak vagy ezer főnél kisebb népességszámú települések" melyek fejlesztése ugyan úgy prioritásba kellene, hogy kerüljön (pl.: a KTZVE működési területének esetén Hunyadfalva (230 fő), Csataszög (315 fő)). Amennyiben ezek a települések alacsonyabb támogatási intenzitásban részesülnek majd területi elhelyezkedésük okán, mint az LHH térségek egyes települései, még jobban leszakadnak. Ezen települések fejlesztéséhez a LEADER HACS-ok segítsége elengedhetetlen. A pályázásukat az eddigiekben is megnehezítette az önerő hiánya, véleményünk szerint nagyobb hangsúlyt kell fordítani az ilyen és ehhez hasonló településekre. 560.oldal: - "A vidék szellemi és közösségi életének élénkítéséhez első sorban nem agrár jellegű képzésekkel , a gyakorlati ismeretátadást és szemléletformálást célzó közösségi akciók szervezésével járul hozzá." - Milyen nem agrár jellegű képzést tartanak szükségesnek és versenyképesnek a leszakadó, elmaradott, sokszor kielégítő színvonalú közműhálózattal sem rendelkező mezőgazdasági jellegű településeken, ahol a lakosság jelentős része a mezőgazdasággal foglalkozik és semmilyen végezettséggel sem rendelkezik? 562. oldal: „A Címzettek által elnyerhető támogatások nagyságát a HACS (Közvetítő Szervezet) határozza meg. A támogatásközvetítői tevékenység, valamint a címzettek által végrehajtott tevékenységek („mini-projektek”) szabályos és szerződésszerű végrehajtásáért szakmai, pénzügyi és adminisztratív felelősséget a Közvetítő Szervezet visel. Címzett az a pályázó, amely a HACS (Közvetítő Szervezet) által kiírt egyszerűsített pályázati felhívás keretében benyújtott programterve („mini-projektje”) megvalósításához támogatási összeg felhasználására vált jogosulttá. A HACS (Közvetítő Szervezet) és a Címzett egyszerűsített támogatási szerződést köt a Címzett fejlesztési elképzelésének megvalósítására. A támogatási szerződés megkötésével a Címzett előleg igénylésére válik jogosulttá. A támogatási összeg további részleteihez a „mini-projekt” végrehajtásához kapcsolódó számlák és egyéb bizonylatok számlaösszesítő formájában történő benyújtása és azok közvetítő általi befogadása után juthat a Címzett. A HACS (Közvetítő Szervezetnek) a Címzett felé közvetített támogatások összegének a Irányító Hatóság felé történő elszámolása a HACS (Közvetítő Szervezet) feladata.” - Miért a LEADER HACS-ok vállalják a szakmai, pénzügyi, adminisztratív felelősséget? A közeljövőben ennek okán kapjuk a 10%-os működési költség támogatást? Ebben az esetben minden projektet a HACS-oknak kell mentorálni, ami jó kezdeményezés, de csak a tapasztalt és akár vállalkozási szinten is ismeretekkel rendelkező kollegákra lehet rábízni. Erre a felkészítést milyen formában kívánják megoldani?

A Borsod-Torna-Gömör Egyesülethez tartozó 76 településből 69 település leghátrányosabb helyzetű település. Véleményünk szerint problémát jelent, hogy a LEADER program keretén belül a helyi igényekhez igazodó falufejlesztéssel kapcsolatos beruházásokat fognak támogatni, mert előreláthatólag az 5 %-os LEADER forrás nagyon kevésnek fog bizonyulni a területünkön erre az igényre. Javasoljuk az 5 % LEADER forrás megemelését duplájára legalább. Az 500 fő alatti települések számára kizárólag a LEADER és a 3. tengely forrásai álltak eddig rendelkezésre. Vélhetőleg az apró településeink jelenleg sem fognak tudni hozzájutni más forrásokhoz. Számukra a LEADER forrás nyújtott eddig is lehetőséget. A vidéki örökség támogatása a VP- belül jelenleg nem szerepel. Területünkön kevés volt a forrás a vidéki örökség megőrzésére, pedig nagyon fontos, hogy nemcsak a templomok, hanem az egyéb műemlék jellegű épületek és helyi védelem alatt álló vidéki épületek is felújításra kerülhessenek, melyhez forrást tudna biztosítani a VP, viszont ez kizárólag a TOP-ban lehetséges a természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítású fejlesztésekre, tehát egyéb épületek felújítására nem. A falusi turizmus támogatása a VP ben, mint diverzifikáció, vagy együttműködések támogatásán, valamint a LEADER forrásain belül biztosít lehetőséget. Ehhez a forrás, főleg a LEADER-en belül nagyon elenyésző lesz, viszont a projektgyűjtések során az igény annál nagyobb. A VP-ben a Helyi Akciócsoportok kapjanak nagyobb hangsúlyt, mivel a hátrányos helyzetű területeken a problémákat kezelni és megoldani helyben lehet, melyhez szakemberek szükségesek, viszont a tervezett működési forrás a 2014-20-as időszakban számításaink szerint maximum 2 ember foglalkoztatására elegendő. Ha az adminisztrációt teljesíteni szeretnénk, akkor 1 ember látja el a feladatot. Kérjük a LEADER forrás legalább 10 %-ra történő növelését és ennek a 15%-át legalább működési költségekre lehessen fordítani. A program további részeivel egyetértünk, megvalósítását támogatjuk.

LEADER HACS munkaszervezet-vezetőként tisztségem megemlíteni a LEADER-re allokált, minimális 5% forrással kapcsolatos aggályaimat, teszem ezt annak ellenére, hogy tudomásom szerint ennek módosítására sem akarat, sem mód nincsen. A VP-t olvasva úgy tűnik, hogy a 2014-2020 időszakban hangsúlyosabb szerepet kapnak a LEADER szervezetek („Közvetítő-szervezet”, „monitoring és értékelési tevékenység”, stb…), illetve a LEADER-típusú fejlesztések. Értékelendő a HACS-ok és a LEADER program ezen elméleti szerepének tovább erősítése, azonban reméljük a rendelkezésünkre álló fejlesztési és működési forrás elegendő lesz a tényleges és hiteles feladatellátáshoz. A VP önmagában nem képes – és nem is kell, hogy képes legyen - a vidéki területek hátrányainak mérséklésére, azonban a programból úgy tűnik, hogy a LEADER kapcsán a vidéki térség problémáinak tényleges kezelését éppen nem a VP végzi majd, hanem más OP-k által nyújtotta lehetőségekre támaszkodik. KEHOP, EFOP, TOP, GINOP programokhoz való szinergikus kapcsolódás elengedhetetlen, azonban ezen OP-k forrásai sok esetben nem vagy nehezen hozzáférhetőek a vidék számára. A helyi és térségi programokra a VP-nek kellene megoldást mutatnia! A korábbi időszakban munkaszervezet-vezetőként én sem értettem egyet a tömeges templom- és parkfelújításokkal, azonban jelenleg úgy tűnik egyik OP-ból sem lesz lehetőség hasonló fejlesztések megvalósítására. A vidék fejlesztéséhez hozzátartozik a helyi értékek megőrzése is, így ezen céloknak igen is meg kellene jelenjenek a Programban. Kicsit olyan érzés ez, mintha az előző programozási időszakban elkezdtünk volna valamit - legyen az akár örökség megőrzés, akár falusi turisztikai fejlesztés –, most pedig magára hagyjuk. Összességében a korábbi „III. tengely” által elindított fejlesztési lehetőségek továbbvitelére nem ad lehetőséget a Program. A HACS-ok kiválasztásának tervezett ütemezése csúszásban van, annak aktualizálásra lenne szükség. A LEADER HACS-ok jövőbeni feladatellátását illetően több fórumon elhangzott, hogy a korábbi kérelemkezelési és delegált feladatok ellátása helyett ún. „fejlesztési ügynökségként” működünk tovább. Az alábbi rendelkezéssel ellentmondást vélek felfedezni (8.2.18.3.7. 19.4.1. Működési és animációs költségek rész): „ …..(e) támogatási kérelmek (pályázatok) befogadása és értékelése; (f) tartalmi döntéshozatal, a pályázatok továbbítása adminisztratív/jogosultság ellenőrzésre”… Kiegészítésként megjegyezném, hogy a VP angol és magyar nyelvű részeinek váltakozása problémát okoz az értelmezésben!

A véleményezésre bocsájtott dokumentumról elmondható, hogy az angol és a magyar nyelv keveredése miatt átláthatatlan és igen nehezen értelmezhető. Az ábrák, grafikonok több helyen olvashatatlanok, oda "ollózottak" emiatt az ábrák címei többször is szerepelnek (néhol egymástól különböznek is), nincsenek sorszámozva és a hozzájuk tartozó magyarázatok is hiányosak, hiányoznak. Sok helyen nem elég részletes a kidolgozás. Pl.: 5.2.6.2.2 A HACS-ok kiválasztásának ütemezése igen nagy késésben van. 2015. első negyedévében már a HFS véglegesítését tüntetik fel a dokumentumban, pedig még a tervezés sem kezdődött el. A táblázat aktualizálása szükséges. A CLLD/LEADER fejlesztésre az EMVA 5%-a rettentően kevés. A vidéki térségek felzárkóztatása érdekében növelni kell a forrás mértékét. Nagyon sok leendő pályázó eshet el a forrásoktól, hiszen a korábbi III. tengely intézkedései is kevés szerepet kapnak a VP-ben, illetve a vidéki örökség megőrzése jogcím ki is maradt belőle.

Tisztelt Tervezők! Községünk számára az utóbbi időben egyedüli fejlesztési forrást a LEADER program jelentett. (Nyertünk ugyan pályázatot a DDOP-ban, de finanszírozási rendszer számunkra teljesíthetetlen követelményei miatt vissza kellett adnunk.) Nem tudjuk, hogy abból az 57 milliárd Ft-ból, ami a LEADER keretét képezi, a településünk milyen mértékben részesedne, de ha elosztjuk ezt több, mint háromezer település felé, azon belül pedig a vállalkozók és az önkormányzatok között, akkor ebből szinte semmi nem jut. Bemutatták számunkra a TOP, de a gazdaságfejlesztési program (GINOP) pályázható területeit. A GINOP pályázatok a helyieknek nem nyújtanak semmit, a TOP célokhoz akkor férhetünk hozzá, ha nem viszik el a pénzt a városok. A vidéki örökség keretén belül településünkön felújítottak egy országos védelem alatt álló vízimalmot, amely működőképessége miatt egyedülálló Baranyában. Több népviseleti ruha, régi népi hangszerek, szerszámok megőrzése is fontos lenne településünk és a jövő generációja számára. Nagy hiba lenne, ha a Vidékfejlesztési Program mindezeket nem támogatná.

Magyarország - Vidékfejlesztési Program 2014 – 2020 véleményezése Az elkészült dokumentummal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy az angol illetve magyar nyelv keveredése miatt sok tartalmi pont nehezen értelmezhető. Az egyes pontok-különösen a 3.2. részen belül- nem kidolgozottak, az angol nyelvű felvetésekre a válaszok, reagálások túl rövidek, nem részletezettek. Javasolt egy teljesen magyar nyelvű (szükség esetén egyes, valódi értelmezése miatt nehezen magyarra fordítható angol szakszó meghagyása mellett) dokumentum elkészítése. 1. A SWOT elemzés, stratégia leírás általánosságban véve jól körülírja a problémákat. A magyar mezőgazdaság minden ágazatára elmondható, hogy nagy növekedési potenciál rejtőzik benne. Ugyanakkor ennek kiaknázása továbbra is alacsony: a munkagépek alacsony technikai fejlettsége, magas a parlagon fekvő, műveletlen területek aránya és a szektoron belül alacsony a foglalkoztatottság is. Az energetika szektor továbbra is a fókuszban kell, hogy maradjon, ennek kiemelt jelentőségű területe lehet a biomassza felhasználás. A tematikus alprogramokra (Fiatal Gazda, REL) óriási szükség van, a források lehívásainak feltételrendszerét úgy kell kialakítani, hogy azok lehetővé tegyék a minél szélesebb ügyfélkört a források optimális felhasználásához. 2. CLLD/LEADER fejlesztés Az EMVA forrásból ezen intézkedésre fordítandó, EMVA 5%-ában tervezett forrás alkalmatlan arra, hogy az a hazai vidék problémáit megoldja vagy legalább szignifikáns méretben enyhítse. Javasolt annak a legalább 10%-os forrásarányon tartása annak érdekében, hogy a kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, demográfiai tendenciák legalább lassuljanak. Jelenleg a Vidékfejlesztési Program az egyik leginkább elmaradott a tervezés előrehaladását tekintve az összes operatív program közül. A HACS-ok kiválasztásnak két tervezett ütemezése is meg van jelölve. Az optimistább verziót alapul véve is kijelenthető, hogy a jelzett ütemben –egy éves csúszással-a minőségi HFS-ek kiválasztása akár 2016. év végére is kitolódhat, amely viszont a hatékony forrásfelhasználást veszélyezteti. 2.1. Általánosságban kijelenthető, hogy az egyes vidéki szereplők fejlesztéseinek, beruházásainak legkönnyebben elérhető forrását az előző ciklusban a LEADER és a III.tengely jelentette. A III.tengely megszűnésével (fókuszterületek szűkítésével) és a LEADER programra tervezett alacsony fejlesztési forrásokkal a vidék még inkább rászorul egyéb támogatási lehetőségekre. Azonban éppen azon programok (pl. GINOP), amelyekben jelentősebb forrás áll rendelkezésre, éppen jellegük okán nem nyújtanak sok esetben valós alternatívát, az azokban rejlő források sok esetben nem vagy nehezen hozzáférhetőek azon vidéki szereplők számára, akiknek éppen a legnagyobb szükségük lenne rá. 2.2 A LEADER program kapcsán szükséges lenne az LH-LHH területek differenciálásának pontos körülhatárolása. Fontos lenne annak meghatározása, hogy pontosan milyen arányszámok, indikátorok alapján kerülnek az egyes területi dedikált fejlesztési források meghatározásra. 3. Egyes fejlesztési területek, mint a vidéki örökség megőrzése, falufejlesztés, mezőgazdasági diverzifikáció vagy falusi turizmus túl kevés szerepet kap a programban, illetve kimaradt belőle. Ezen jogcímek nélkül, vagy az azokra allokált alacsony források miatt a vidéki szereplők jóval kevesebb pályázati lehetőséghez jutnának. 4. A beruházási előleg igénybevételének feltételei a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben általánosan szabályozva van, de ennek a vetülete, részletezése a Vidékfejlesztési Program tervezetéből kimaradt. Reméljük, hogy javaslatainkkal hozzájárulhatunk a megalapozott tervezéshez.

Tisztelt Miniszterelnökség! Cégünk tevékenységét az elmúlt évek során a vidékfejlesztési források igénybevételével sikerült kis léptékben fejlesztenünk. A jelenlegi program sajnos a mikrovállalkozások fejlesztését nem tartalmazza, az egyéb programok fejlesztési lehetőségét a vidéki vállalkozások nem fogják tudni kihasználni. A legrosszabb intézkedés a LEADER 5%-ban való meghatározása, ami azt jelenti, hogy az egyéb szükséges pályázatok miatt, pont a vállalkozások nem fognak támogatáshoz jutni. Fontosnak tartanám a LEADER minimálisan 10%-ban való meghatározását a gazdaságfejlesztési tevékenységek támogatása érdekében.

A Vidékfejlesztési Program életszerűségét, alkalmazhatóságát megalapozottságát, sikerességét célzó javaslatok észrevételek 1. A vidék fejlődését szolgálni hivatott célok és források 1.1. A nem ágazati (nem kizárólag agrárfejlesztési) célok 19. cikken (a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése) belül nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások (vagyis a – mikroszintű – agrárgazdák diverzifikációjának támogatása, induló és meglévő fejlesztése külön-külön) - Konkrét forrás nem ismeretes a 19. cikkre csoportosított forrás (60 Mrd Ft) meghatározó részét vélhetően a fiatal gazdák, illetőleg a mezőgazdasági üzemek támogatása teszi ki A 20. cikken (alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben) belüli célok: - kisméretű infrastruktúra fejlesztése (tényleges közösségi vagy gazdasági jellegű használatú létesítmények) - alapvető szolgáltatások fejlesztése (közétkeztetés, falubusz, tanyabusz, önkormányzati utakhoz karbantartó gépek, állatmenhely, polgárőr, mezőőr, stb. eszközbeszerzések, közösségi hasznosítású tér, meglévő épületben – IKSZT, csökkentett üzemmódban) - Rendelkezésre álló forrás: 70 Mrd Ft LEADER Lehetséges fejlesztési irányok: kedvezőtlen társadalmi, demográfiai térségi folyamatok hatásainak enyhítése, helyi gazdaság megerősítése, természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás kialakítása, térségek közötti, nemzetközi együttműködés. Rendelkezésre álló forrás: EMVA 5%, 57 Mrd Ft 35. cikk Együttműködések (Agrár-innovációs Operatív Csoportok létrehozása, kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések, beleértve a turisztikai együttműködéseket, Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért, a fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás együttműködései, szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság) Rendelkezésre álló forrás: 15 Mrd Ft (a nem agrárágazatot támogató arány nem ismert) 1.2. Észrevételek, javaslatok A célok értékelése A 2007-2013-as időszak falumegújítási intézkedéséhez képest a 2014-2020-ban támogatható célok köre (20. cikk) csökken. A jelenlegi értelemben vett falumegújítás nem lesz. A LEADER program keretén belül rendkívül széles körű, a helyi igényekhez igazodó fejlesztésekre nyílna lehetőség, ha lenne mögötte forrás. Az ismert nem agrárcélú támogatások összege 127 Mrd Ft (ezt növeli a diverzifikációs és az együttműködésre vonatkozó támogatás). A célok megvalósulásának esélyei a források tükrében A 2007-2013-as időszakban 270-290 Mrd Ft állt a 3. tengely és a LEADER (4. tengely) rendelkezésére. Ez az összeg is kevésnek bizonyult a vidéki területeket jellemző negatív trendek (népességcsökkenés, leszakadás) mérséklésére, megfordítására. (Ez az állítás akkor is igaz, ha a források felhasználása akár hatékonyabban is megtörténhetett volna.) Ha Magyarország vidéki térségeiben a 2014-2020 között rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrás teljes összegét gazdaságfejlesztésre fordítanánk, ez akkor sem érné el azt a kritikus tömeget, amely a vidék gazdaságát növekedési pályára lenne képes állítani. Az 500 fő alatti – több, mint ezer – települések számára szinte kizárólag a LEADER és a 3. tengely forrásai nyújtottak fejlesztési lehetőséget (a más operatív programok forrásaiból – a rendelkezésre álló 2011-es adatok szerint – az 500 fő alatti települések mintegy fél (0,5)% forrást tudtak felhasználni. Az arány megváltozására most sem látszik semmilyen garancia.) A LEADER forrás jelenleg megállapított mértéke különösen azon települések számára lesz katasztrofális, amelyek esetén a más forrásokhoz való hozzájutás esélye csekély. A LEADER forrás legalább 10%-ra történő növelése Magyarország vidéki lakosságának érdekeivel áll összhangban. Az 5%-os kötelező minimumra vonatkozóan semmilyen megalapozott és szakmailag indokolható álláspontot nem tartalmaz egyetlen fejlesztési dokumentum (így a VP) sem. Összességében a vidék fejlődést elősegíteni hivatott források nem képesek biztosítani a vidék fejlődését, így ellentétbe állnak az EUROPA 2020 célkitűzéseivel, illetve nincsenek összhangban az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 174. cikkével sem. 2. Struktúra változtatási javaslat (a 19-20. cikk megfelelő intézkedéseinek integrálása a LEADER programba) A LEADER programon belül több, jelen pillanatban központi kezelésű, intézkedés megvalósítására nyílna lehetőség: - 19. cikken belül a diverzifikáció, - 20. cikken belül a falu és tanyagondnoki busz kivételével minden további támogatás megvalósítható a LEADER program keretén belül. Indokolás: a VP szerkezete egyszerűsödne (kisebb tagoltság), a helyi igényeknek megfelelő célok megvalósítására a kötelező minimális 5% forrásfelhasználás mellett is lehetőség nyílna. (Csak szándék kérdése.) 3. Vidéki örökség visszahelyezés a Vidékfejlesztési Programba A vidéki örökség támogatásának VP-én belüli támogatásának megszüntetését semmilyen szakmai indok nem támasztja alá. (Az nem érv, hogy nem templom felújításra kell költeni a pénzt, a vidéki örökség forrásainak jelentős részét nem is arra használták fel.) A vidéki örökség a vidék éppoly szerves részét képezi, mint az agrárium. Ha agrárium nélkül nem teljes a vidék, akkor ez a megállapítás éppígy igaz a vidéki örökségre is. A Térség és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2. prioritásán belül kizárólag a természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítású fejlesztésére nyílik lehetőség. A vidéki örökség nem kizárólag turisztikai hasznosítású elemekből tevődik össze. Emellett semmi nem garantálja, hogy a TOP keretén belül sor kerül a vidéki területeken a vidéki örökség megőrzésére, fejlesztésére. A vidéki örökség támogatása a VP-belül indokolt, figyelemmel AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013. december 17-i 1305/2013/EU RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló alábbi rendelkezéseire is: (18)… „Ösztönözni kell a mezőgazdaság, a vidéki térségekben folytatott fenntartható és felelősségteljes idegenforgalmi tevékenységek előmozdításán alapuló vidéki turizmus, valamint a természeti és a kulturális örökség területét egyidejűleg felölelő projekteket, továbbá a megújuló energiaforrások terén végrehajtandó beruházásokat.” „(19) A vidéki térségekben rendelkezésre álló helyi infrastruktúra és alapvető helyi szolgáltatások fejlesztése - ideértve a szabadidős és a kulturális szolgáltatásokat is -, a falvak megújítása, valamint a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének helyreállítását és fejlesztését célzó tevékenységek alapvető elemét képezik bármely, a vidéki térségek növekedési potenciáljának kiaknázására és fenntarthatóságának előmozdítására irányuló erőfeszítésnek. Következésképpen indokolt támogatást biztosítani azokhoz a műveletekhez, amelyek e cél megvalósítását szolgálják, ideértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést és a gyors, illetve nagyon gyors szélessávú internetkapcsolat kiépítését is.” 4. Falusi turizmus fejlesztése A turizmus összességében nagyobb mértékben járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), mint az agrárszektor egésze. A falusi turizmus az ország számos téregységében egyedüli kiegészítő, vagy megélhetési forrást jelent. A VP jelenlegi formájában a diverzifikáció, az együttműködés támogatásán, valamint a LEADER program keretén belül biztosít lehetőséget a falusi turizmus támogatására. Ez rendkívül szűk keresztmetszet mind a potenciális kedvezményezettek köre, mind pedig a rendelkezésre álló források tekintetében. (A diverzifikáció, illetve az együttműködési projektek – figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat – nagyon csekély számú szereplőt érinthetnek és a forráskeretük is csekély. A LEADER program széles körű potenciális kedvezményezettel számolhat, ám a nagyszámú célok között prognosztizálható forrásigény alapján a falusi turizmus fejlesztésére gyakorolt hatása a nulla fele közelíthet. Egyéb ágazati programok (pl.: GINOP) jelenleg ismert formájában a kis falusi vendéglátók számára nem nyújtanak fejlesztési lehetőséget. A falusi turizmus önálló támogatása, illetve a jelenlegi keretek forrásainak növelése kínálhat megoldást a falusi turizmus fejlesztésére.

Tisztelt Irányító Hatóság! Tisztelettel megkaptam a Vidékfejlesztési Operatív Programot. Örömmel osztom meg Önnel a Baranya Megyei Önkormányzat álláspontját a tárgyi dokumentummal kapcsolatban. A Baranya Megyei Önkormányzat 2013. novemberében véleményezte a Vidékfejlesztési Operatív Program 3.0. társadalmasításra szánt változatát. Általános észrevételek: Az egyeztetési dokumentáció tartalmával kapcsolatban az alábbiak az észrevételeink: 1. Véleményünk szerint a dokumentum további szerkesztése szükséges, az angol nyelvű részek – döntően a szövegrészre való utalás- különösen a tartalomjegyzék, a költségvetés illetve az indikátorok ismertetésénél zavaróak, ezek magyarra fordítása szükséges, 2. Véleményünk szerint a dokumentum terjedelmét szerkesztéssel csökkenteni lehet, a tematikus alprogramok (719-771. oldalak), illetve a mellékletek a (772-876. oldalak) új kötetbe kerülhetnek, mivel ezek új szövegrészekkel bővülhetnek terjedelmük nőhet. Az intézkedések tartalmának kifejtését jóval tömörebben meg lehet fogalmazni, szerkeszteni, 3. A dokumentum nem azonos részezettséggel dolgozta ki az intézkedések,”alintézkedések” fejezetit, részeit (161-598. oldalak pl.: a támogatások összege és támogatási arányok megnevezésű pontoknál több esetben-folyamatban van a tartalom meghatározása). Álláspontunk szerint ezeket pótolni szükséges lehetőség szerint azonos szerkezetben illetve mélységben. Álláspontunk szerint a fejezetek kidolgozásánál törekedni kell a tömörebb fogalmazásra illetve szerkesztésre. 4. A Kormány az 1242/2012 (VII.17.) Korm. határozatában nevesíti az Ős-Dráva Programot, melynek célja a Dráva térségének felszíni vízrendezésére alapozva a komplex, természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. A program megközelítőleg 25 Milliárd forint nagyságrendű, és több eleme is érintett a VP prioritásai által. Mindezek alapján javasoljuk az Ős-Dráva Program – mint kiemelt Kormányprogram – nevesítését a Vidékfejlesztési Programban, illetve annak prioritásaiban. Az intézkedésék tartalmának kidolgozottsága eltérő mértékű, ezért intézkedések biztosítsák a későbbiekben is az alábbi - Ős-Dráva Programban szereplő- tevékenységek támogatását: Tájhasználat-váltás:  tájgazdálkodás ,művelési ág váltás (szántóból legelő), táblaméretek csökkentése; illetve természetvédelmi célú művelési ág váltás, szántóból gyep,mocsár, nádas,  ligetes Erdőtelepítés, állandó borítású erdők létrehozása (erdőtelepítés, folyamatos erdőborítás fenntartása), faállomány-csere,  hagyás fás, puhafás legelők rekultivációja,  gyümölcsösök telepítése, bővítése, felújítása, gyümölcsfák telepítése az utak mellé, mezővédő erdősávok a szántók, legelők szélére,  vízinövények ökológiai szabályozása, nádgazdálkodási rendszerek kialakítása,  tájfajta kultúrnövények szaporítását végző kertek kialakítása,  őshonos baromfifajták szaporítása, terjesztése,  tájfajta növények és őshonos állatok, illetve az azokkal rendelkező gazdaságok bemutató és oktató hellyé fejlesztése,  biomassza alapanyagok termesztése és gyűjtése,  gyógynövények termesztése és gyűjtése,  tájgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, eszközvásárlás,  legeltető állattartás feltételeinek megteremtése, állattartó telepek fejlesztése, állatvásárlások, állatkihelyezések Állattenyésztés:  méhészetek kialakítása,  zöldség- és gyümölcsfeldolgozók létrehozása,  tejfeldolgozók létrehozása (sajt, túró, egyéb tejtermékek előállítása)  hűtőházak kapacitás-fejlesztése Feldolgozás:  húsfeldolgozó, mézfeldolgozó, halfeldolgozó, nádfeldolgozó, gyógynövény,kapacitás kialakítása, létrehozása,  kézművesség fejlesztése,  épületenergetikai korszerűsítés,  megújuló energiatermelés feltételeinek megteremtése (biogáz, biomassza, geotermia, nap, víz),  K+F tevékenység fejlesztése,  értékesítési pontok, szövetkezetek kialakítása,  háttér infrastruktúra fejlesztése (falu-, ill. városmegújítás, parkosítás.),  ökoturisztikai infrastruktúra megteremtése (esőbeálló, madármegfigyelő útvonalak, bemutatóhelyek, túraállomások, tanösvények), Turizmus:  vízi turizmus lehetőségeinek fejlesztése,  ifjúsági turizmus fejlesztése, erdei iskolahálózat kialakítása,  hagyományőrző helyek kialakítása (kézművesség,),  örökségturizmus fejlesztése (műemlékek, védett épületek),  turisztikai desztináció menedzsment létrehozása, natúrpark kialakítása, turisztikai információs rendszer működtetése,  szociális gazdasággal és civil szervezeti kapacitásfejlesztése,  közfoglalkoztatatás és a közfoglalkoztatotti rendszer integrálása a Vidékfejlesztési Programba, Humánerőforrás-fejlesztés:  vállalkozóvá válás elősegítése,  hálózatszerű, egyénre szabott, munkaerő-piaci felkészítést célzó alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás mentori és képzési tevékenységek fejlesztése,  Ős-Dráva Program megvalósítását illetve közösségfejlesztést célzó további egyéni és csoportos képzési programok kidolgozása és megvalósítása. Javasoljuk ennek beemelését az operatív programba. Részletes észrevételek:  dokumentum 29. oldalán (SWOT) az E8.számú pontnál az Ukrán válság miatt nincs kedvező geopolitikai helyzet,  dokumentum 29. oldalán (SWOT) az E27. számú pontnál nem erősség a (Gyenge, de még létező gazdaközösségek),  dokumentum 34. oldalán (SWOT) a Gy3. számú pontnál a gyakorlat orientált képzés nem gyengeség,  dokumentum 35. oldalán (SWOT) a Gy48. számú pont ugyan az tartalmában, mint a Gy28. számú pont,  dokumentum 35. oldalán (SWOT) új pontként további gyengeség a vállalkozások magas adóterhe,  dokumentum 39-48. oldalán (SWOT) a táblázatok és ábrák adatainak aktualizálása,(több esetben 2009.évi az aktuális adat)  Dokumentum 42. oldalán (SWOT) a beruházásosok teljesítményértéke az élelmiszeriparban megnevezésű táblázat olvashatatlan,  dokumentum 49. oldalán (SWOT) az L27. számú pontnál kiegészítésként javasoljuk- záportározók építése-,  dokumentum 51. oldalán (SWOT) a V4 számú pontnál kiegészítésként javasoljuk- az Ukrán válság elmélyülése, tartóssága-,  dokumentum 51. oldalán (SWOT) a V16. számú pontnál másképpen szükséges fogalmazni –centralizációs nézetek erősödése-,  dokumentum 66. oldalán a szükségletek részeknél a 4.2.4. számú pontba és a 67.oldalon a 4.2.5. számú pontba lévő szükségletek azonosak,  dokumentum 89. oldalán a szükségletek részeknél a 4.2.32. számú pontba és a 90.oldalon a 4.2.33. számú pontba lévő szükségletek azonosak,  dokumentum 94. oldalán a szükségletek részeknél a 4.2.40. számú pontba és a 95.oldalon a 4.2.42. számú pontba lévő szükségletek azonosak,  dokumentum 151. oldalán a fogalommagyarázat „fejezet” feltétlenül szükséges, javasoljuk a költségvetés, a kiadások mutatóinak, illetve az indikátorok (tartalmának) ismertetését is,  dokumentum 684-695. oldalain táblázat formájában kerülne bemutatásra a kiegészítő hazai (nemzeti) támogatások szerkezete, mértéke. Ezt pótolni szükséges,  a program végrehajtási rendelkezéseinél a panaszok vizsgálatára vonatkozó szabályok (702. oldal) kidolgozását pótolni szükséges, figyelembe véve az új intézménystruktúrát. Remélem, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat építő jellegű észrevételeivel hozzá tudott járulni a Magyarország Vidékfejlesztési Program 2014-2020 dokumentum minőségi fejlődéséhez. További munkához sok sikert kívánok!

90 oldal: 4.2.34. (38) Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés közösségi megoldásainak segítése Vélemény: A közlekedés nem csak eszköz, hanem önmagában is alapszolgáltatás, melynek fontos szerepe van a térség fejlődésében, illetve hiányának a térség leépülésében. Az utóbbi évtized vasútbezárása, járatritkítása a leszakadó térségeket sújtotta, fokozva a leszakadást. A közlekedésért felelős minisztérium csak az utasáramlatok kiszolgálását tartja szem előtt, és utasszámcsökkenésre hivatkozva évről évre szűkít. A vidékfejlesztési programnak a közlekedés javításával is kell foglalkozni. Meg kell megteremtenie a régiók közötti esélyegyenlőséget. Diszkriminatív, hogy pl. a Balatonhoz javítják a vasúti közlekedést, a Tisza-tó vonatkozásában pedig az erre vonatkozó kérést a közlekedési tárca azzal utasítja vissza, hogy turizmus célú utazás közszolgáltatásból nem támogatható. Tévesen hivatkoznak az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendeletére. A rendelet ugyanis csak a tisztán turisztikai szolgáltatást nyújtó vasutakat zárja ki a közszolgáltatásból, mint pl. a múzeumvasutak, kisvasutak. (Ezek egyébként hazánkban turisztikai forrásból kapnak támogatást.) A téves értelmezés miatt állt elő az a helyzet, hogy a MÁV-START Zrt. kerékpárjegy akcióval ösztönzi ugyan a kerékpárral együttutazást a Tisza-tó-ra, de legtöbb vonat egyetlen Bz motorkocsival közlekedik, melyre nem lehet kerékpárral felférni. Ugyancsak ellentmondásos, hogy számos turisztikai nagyberuházás történt a periférikus régióinkban, de nem teremtették meg hozzá a jó közlekedést. De említhetnénk a bakancsos turizmus fejlesztésére, turistaházak létesítésére irányuló törekvéseket, miközben legszebb hegyvidékeinkre alig lehet eljutni. Szükséges felismerni a közlekedés térségfejlesztő és életminőség javító szerepét, és a közlekedést e szempont szerint tárcaközi témaként is kezelni. 90 oldal: 4.2.34. (38) Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés közösségi megoldásainak segítése szakaszban az alábbi szöveg beszúrását javasoljuk: "A közlekedés nem csak eszköz, hanem önmagában is közösségi szolgáltatás. A mobilitást segíti a meglévő kapacitások ésszerűbb kihasználása, pl. a regionális vasút fejlesztése, a ráhordás, csatlakozás javítása, a közúti közösségi közlekedésben a kisebb kapacitású, de sűrűbben járó buszok, iránytaxi, tanya- és falubusz beszerzése. Meg kell megteremteni a régiók közötti esélyegyenlőséget is, csökkenteni az eljutásba, elérhetőségben való területi aránytalanságokat. Somodi Mária a Civil érdekérvényesítés a fenntartható vidéki közlekedésért projekt vezetője Magyar Közlekedési Klub

Véleményünk szerint problémát jelent, hogy a korábbi értelemben vett falumegújítás nem lesz, kimaradt a VP-ből. A LEADER program keretén belül a helyi igényekhez igazodó falufejlesztéssel kapcsolatos beruházásokra nyílna lehetőség, ha lenne mögötte forrás. A 2007-2013-as időszakban 270-290 Mrd Ft állt a 3. tengely és a LEADER rendelkezésére. Ez az összeg is kevésnek bizonyult a vidéki területeket hátrányainak mérséklésére. Az 500 fő alatti település számára kizárólag a LEADER és a 3. tengely forrásai nyújtottak fejlesztési lehetőséget. A LEADER forrás jelenleg megállapított mértéke főként azon települések számára fog gondot okozni, ahol más forrásokhoz vélhetőleg nem fognak tudni hozzájutni Javasoljuk a LEADER forrás emelését, legalább 10%-ra, hogy a vidéken élőknek legyen lehetőségük pályázatok benyújtására, elképzeléseik megvalósítására. A vidéki örökség a VP-én belüli támogatása a jelen állás szerint nem lesz lehetőség. A vidéki területeken a vidéki örökség megőrzése, megóvása fontos feladat, nemcsak templomok, hanem egyéb örökül hagyott épület felújítása a továbbiakban is fontos feladat a vidéki társadalom számára. A TOP-ban kizárólag a természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítású fejlesztésére nyílik majd lehetőség, tehát egyéb épületek felújítására nem. A falusi turizmus az ország számos téregységében egyedüli kiegészítő, vagy megélhetési forrást jelent, így van ez a mi térségünkben is. A VP jelenlegi formájában a diverzifikáció, az együttműködés támogatásán, valamint a LEADER program keretén belül biztosít lehetőséget a falusi turizmus támogatására. Ez rendkívül szűk keresztmetszet ad. A LEADER program széles körű potenciális kedvezményezettel számolhat, ám forrási a jelenlegiek alapján a falusi turizmus fejlesztésére nem, vagy csak csekély mértéken fog rendelkezésre állni. A GINOP a kis falusi vendéglátók számára nem nyújtanak fejlesztési lehetőséget. A falusi turizmus önálló támogatása, illetve a jelenlegi keretek forrásainak növelése kínálhat megoldást a falusi turizmus fejlesztésére.

A 2007-2013-as időszak alatt Cserdi Község a lehetőségeihez képest sokat profitált az ÚMVP pályázati lehetőségeiből (az egyéb OP-k pályázatait az ország fejlettebb régióival szembeni versenyhátrány miatt egyáltalán nem támogathatták a település fejlesztési elképzeléseit). A LEADER szervezetek közreműködésével lebonyolított III. tengelyes pályázati körök garanciát jelentettek arra, hogy legalább a vidékfejlesztési források nem kizárólag az ország fejlettebb térségeiben landoltak. A Vidékfejlesztési Program a kistelepülések számára elérhető pályázatokat elkeserítően kis mértékben tartalmazza. A falumegújítás és vidéki örökség kiírások hiánya érzékenyen érinti a település teljes lakosságát. A LEADER 58 Mrd Ft alatt meghatározott forráskerete nem lesz képes a vidéki térségek problémáinak még tüneti kezelésére sem. Az egyéb OP-k támogatásaihoz, a vidéki falvak nagy valószínűséggel ismét nem fognak hozzájutni. A vidéki életminőség javítása az agrárszektor fejlesztésével nem mutatott eredményeket az elmúlt időszakban sem. Viszont a vidéki térségekben felhalmozódott társadalmi feszültségek, egyre nagyobb negatív kihatással lesznek az agráriumi fejlesztések biztonságára és fenntarthatóságára. Ezért mindenképpen szükséges volna legalább a helyi közösségek által vezérelt LEADER program arányának emelése, sőt az alapvető szolgáltatások intézkedéscsoport jelentős részének helyi akciócsoportokon keresztül történő megvalósítása. A hazai és nemzetközi nyilvánosság figyelmét is a magyarországi cigányság helyzetére irányító "Köcsögmentesítés mentálhigiénés programsorozat", valamint a több mint 500.000 néző által megtekintett "Hosszú az út hazáig" című dokumentumfilm az elmúlt időszak LEADER támogatásaival valósultak meg (az országos programokhoz képest elenyészően kis támogatástartalommal). Jelen program forráskereteinek ismeretében aggasztóan tekintünk a jövőbe, mivel nem látjuk a programokon átívelő elképzeléseink folytatásának lehetőségét. Bogdán László Cserdi község polgármestere

Véleményezés A véleményezés elsősorban kiegészítéseket, illetve jelenleg is aktuális kérdéseket vet fel, melyek elsősorban a Vidékfejlesztési Program kidolgozóinak mutatnak új irányokat esetleg újragondolást bizonyos fejezeteknél. Magyarország - Vidékfejlesztési Program 2014 - 2020 A Tiszazugi LEADER Egyesület, mint a Tiszazugban működő és a térségre kézzel fogható kedvező eredményeket elérő Helyi Akciócsoport mindig fontos feladatnak tartotta a ez egész országra, illetve a térségekre hatással bíró tervezési folyamatokban történő aktív részvételt. Ennek megfelelően a 2014-2020 időszakra vonatkozó területfejlesztési programok kialakulását is aktívan nyomon követte, véleményezések alkalmával pedig a tapasztalataink alapján konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg. Jelen véleményezéssel a Vidékfejlesztési Program hatékony, eredményes végrehajtását elősegítő, a 2007-2013 tervezési időszak korábbi tapasztalatait is felhasználó komplex tervezési dokumentum megalkotását kívánjuk elősegíteni. A véleményezés során az alábbi észrevételeket tesszük: 2. MEMBER STATE OR ADMINISTRATIVE REGION 2.2. Classification of the region „Vidéki térségnek minősül a 6. prioritás alkalmazása szempontjából az a település, ahol közigazgatási jogállástól (város/község) függetlenül: o a népesség 10 ezer főnél kevesebb, akkor is, ha a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2 értéket (összesen 3007 település, 3,97 millió lakos, 75 775 km2);” Tiszaföldvár település lakónépessége 11082 fő, tehát a fenti szabályozás értelmében nem minősül „vidéki térségnek”, holott a település szerkezete, a munkahelyek jellege nem teszi eltérővé a többi, környező településhez mérve. Tiszaföldvár településen a környező településekhez mérten problémaként jelentkezik a munkanélküliség, a vállalkozások versenyképességének a hiánya, illetve az alacsonyan képzett munkaerő. Ezeket a problémákat a LEADER programon belül hatékonyan lehet kezelni, mellyel kapcsolatban szép eredményeket értünk el. A 2007-2013-as tervezési ciklusban sajnos Tiszaföldvár település szintén nem tartozott bele a LEADER program települései közé, miközben számtalan életképesnek minősíthető és komoly fejlesztési tervekkel keresték föl irodánkat a településen régóta működő, eredményes vállalkozások. Javaslat: Tiszaföldvár település lehetőség szerint kerüljön bele a „vidéki térség” települései közé vagy legyen lehetősége LEADER programban való részvételre, mivel így a település versenyképessége nő. 4.2.46. (46) Helyi szintű tervező, fejlesztő, aktivizáló kapacitás rendelkezésre állása (LEADER) „A vidéki térségek egyik legsúlyosabb problémája a felkészült, kreatív, cselekvőképes emberi erőforrás hiánya. Ezzel összefüggésben kiemelten fontos a vidéki térségekben a helyi szereplőket mobilizálni és segíteni képes, gazdasági, közösségi és környezeti fejlesztéseket, együttműködéseket generáló szervezet stabil működtetése. Az eddigi tapasztalatok megerősítik, hogy valós és tartós fejlesztési eredményeket és hatásokat csak az érintettek részvételén alapuló fejlesztésekkel lehet elérni.” A 2007-2013 időszak alkalmas volt arra, hogy felkészült és kreatív szakemberekből álló erőforrás/csoportok jöjjenek létre, mely erőforrás „elherdálása” a tapasztalt szakemberek elvesztése hosszú távon mindenféleképpen a vidék hátrányára válna. Javaslat: LEADER csoportok megerősítése, munkájuk elismerése és támogatása, melynek szabályozott keretei a Vidékfejlesztési Programban is jelenjenek meg. 5.2.6.2.2. Combination and justification of rural development measures „LEADER helyi fejlesztések támogatása (CLLD - Közösségvezérelt helyi fejlesztés) 19.1 Előkészítő támogatás 19.2 A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia műveleteinek végrehajtásához nyújtott támogatás 19.3 A helyi akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és végrehajtása 19.4 A működési költségekhez és a szervezéshez nyújtott támogatás” Javaslat: A fent idézett pontok részletes kidolgozása jelenjen meg a Vidékfejlesztési Programban. 8.2.18.2. General description of the measure including its intervention logic and contribution to focus areas and cross-cutting objectives Javaslat: A HACS-ok kiválasztásának tervezett ütemezésének aktualizálása, mivel az abban szereplő határidők teljesítése a Vidékfejlesztési Program alkalmazásának csúszása miatt már nem tartható, illetve a Helyi Akciócsoportok számára is fontosak az aktualizált időpontok ismerete a tervezés miatt. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a Vidékfejlesztési Programban nagyobb hangsúlyt kapjanak a Helyi Akciócsoportok, mivel az elmaradott, hátrányos helyzetű településeken jelen lévő problémákat helyi szinten szükséges kezelni és megoldani, melyre a megfelelő szakemberek már rendelkezésre állnak. Ennek megfelelően kérjük, hogy a Helyi Akciócsoportok munkája a 2014-2020 időszakban a szükséges források rendelkezésre bocsátásával biztosítva legyen. Kérjük a LEADER forrás legalább 10%-ra történő növelését, mivel az előirányzott 5% nem biztosítja a magas szintű, felzárkózást elősegítő intézkedések megtételét a vidéken és a kézzel fogható eredmények majdani bemutatását. A program további részeivel egyetértünk, megvalósítását támogatjuk.

Tiszaföldvár Város felkérése kapcsán az alábbi észrevételt tesszük: A nyilvánosságra bocsátott dokumentum 12. oldalán meghatározásra kerülnek, hogy mi minősül vidéki térségnek: A Vidékfejlesztési Program az ország teljes területére, valamennyi megyére vonatkozik. Vidéki térségnek minősül a 6. prioritás alkalmazása szempontjából az a település, ahol közigazgatási jogállástól (város/község) függetlenül: - a népesség 10 ezer főnél kevesebb, akkor is, ha a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2 értéket (összesen 3007 település, 3,97 millió lakos, 75 775 km2); - a népsűrűség 120 fő/km2 érték alatt van (további 35 település, 591 410 fő és 7007 km2); - a fenti kritériumok alapján nem jogosult városok külterülete 2%-nál magasabb külterületi lakossági arány esetén - pl. városok külterületi tanyái; - a fenti kritériumok alapján nem jogosult városok (kivéve budapesti agglomeráció) részönkormányzatai, amelyek korábban önálló községként működtek. - alapvetően nem jogosult a fenti jellemzők ellenére sem: Budapest és a budapesti agglomerációhoz tartozó települések. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei városok közül a szempontok alapján 3 város nem minősül vidéki térségnek: Szolnok, Jászberény, Tiszaföldvár A megadott szempontok alapján több vidéki kisváros – egykori mezőváros – nem minősül vidéki térségnek, ezért olyan területek esnek el vidékfejlesztési támogatástól, melyek mutatóik alapján elmaradottak, halmozottan hátrányos helyzetűek – a településen nincs ipar, a mezőgazdaság aránya jelentős, nincsenek munkahelyet biztosító ipari üzemek, magas a munkanélküliség, kedvezőtlenek a népesség demográfiai mutatói (elöregedés, alacsony iskolai végzettségűek magas aránya), a települési infrastruktúra elmaradott. Ezek a települések azért maradnak ki a támogatottak köréből, mert a népességük magasabb, mint 10.000 fő, ugyanakkor a népsűrűség is meghaladja a 120 fő/km2. Ezért javasoljuk, hogy újabb szemponttal bővítsék ki a kedvezményezettek körét: Új szempont: - Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettségi mutatók alapján fejlesztendő, vagy komlpex programmal fejlesztendő járásban lévő 10.000 fő fölötti városok népsűrűségtől függetlenül ( 290/2014 (XI.26.) Korm. Rendelet 3. számú melléklete alapján) Amennyiben a Vidékfejlesztési Program szempontrendszere az általunk javasolt módon kiegészítésre kerülne, az alábbi városok is bekerülnek a támogathatók körébe: Ózd Város Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Mátészalka Város Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Nyírbátor Város Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tiszaföldvár Város Jász-Nagykun-Szolnok Megye Nagyatád Város Somogy Megye Szigetvár város Baranya Megye Edelény Város Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Bízunk javaslataink hasznosításában!

Falusi turizmus fejlesztése Nem látjuk biztosítottnak A VP jelenlegi formájában a lehetőséget a falusi turizmus támogatására. A falusi turizmus támogatására a diverzifikáció keretein belül jelenleg úgy látjuk igen kevés forrás biztosított. A LEADER program keretei pedig a forrás keret és az elérendő célok, az új megközelítések miatt nem képes ezt felvállani, ami azért sajnálatos mert a sikeresen elindított 2007-2013 programozási időszak falusi turizmus szereplőinek kiegészítő forrást biztosított a megélhetéshez, munkahelyeket terermtett, gazdaságfejlesztési folyamatokat indított el a településeken, hozzájárult más szolgáltatások bevételeinek eléréséhez is. Vállalkozások fejlesztése A VP és a GINOP vonatkozásában nem látjuk a lehetőséget a kis települések mikrovállalkozásaimak, vagy induló vállalkozásainak 1-7 millió.-Ft forrás igényű, fejlesztési lehetőségeinek. Sok esetben ezek a források biztosíthatják a vállalkozás fennmaradását, túlélését, vagy elindítását. Összességében az un. III.tengely elindított fejlesztési lehetőségeinek tovább élésére biztosított kereteket nem érzékeljük, miközben a sikeres megvalósítások példáján elindulva nagy a pályázói igény ezeken a területeken a vidéki településeken. Előre is köszönjük ha ezt lehet még pontosítani, és forrásokat rendelni mellé.

A vidéki, főként az apró és törpefalvas térségek számára elérhető, nem elsősorban agrárfejlesztéseket szolgáló forrásokat kizárólag az "alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben" és a "LEADER" intézkedések tartalmazzák. Nagyjából ez hivatott pótolni az előző programozási időszak III. illetve IV. tengelyeinek célkitűzéseit. Annak ellenére, hogy az előző programban az ide sorolt forráskeretek lényegesen magasabbak voltak, mégsem voltak elégségesek a vidéki elvándorlás megfékezéséhez és a leszakadási folyamatok lassításához. Ez előrevetítheti a jelen program sikerességét is, mivel köztudomású, hogy az agrárfejlesztések hozadéka már az előző időszakokban sem a vidéki térségekben csapódott le, tehát nem a vidéki közösségi rendszereket gazdagította. A nem horizontális pályázati kiírások az eddigi programok tanulságai szerint pont a leginkább rászoruló vidéki közösségekhez nem fognak eljutni. Ez a 2007-2013-as időszakban jóval nagyobb abszorpciós képességet érhettek el a leghátrányosabb helyzetű települések is a térségi pályázatkoordináció miatt. A LEADER intézkedés Európai Unió által minimálisan elvárt 5%-ban meghatározott forráskerete a megnövekedett feladatellátás, valamint a helyi közösségek számának emelkedése miatt nevetségesen alacsonynak tűnik, főként amiatt, hogy a vidéki közösségek az előző programozási időszak végén megszellőztetett 12 %-ra építettek volna (A Partnerségi Megállapodás még javított verziójában is a „Magyarországra érkező EMVA minimum 5%-a” kifejezést tartalmazza). Mivel a helyi gazdaság megerősítésére, a vidéki mélyszegénység csökkentésére és a fenntartható szemlélet kialakítására más lehetőséget a Program nem nyújt aggasztó, hogy e célok miként fognak megvalósulni. Az előző időszakban beindult és továbbfejlesztésre váró, működő turisztikai fejlesztések, valós funkcióval bíró falumegújítási tervek, nem kizárólag templomfelújításról szóló vidéki örökség megőrző tevékenységek további felkarolására nem mutatkozik lehetőség sem a Vidékfejlesztési Programon, sem az egyéb operatív programokon belül.

Vélemények, javaslatok a Vidékfejlesztési Program tervezetéhez. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége a Hagyományok Háza konzorciumi partnereként részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium által 2013-ban megrendelt „a használható hagyomány” - a népi kézművesség stratégiája című tanulmánykötetek elkészítésében. Jó érzéssel fedeztük fel a jelen programtervezetben az idézet stratégia néhány megállapítást. Pl. „Alátámasztó trendek, helyzetértékelő megállapítások rövid összefoglalója: „Kiemelkedő értéket képviselnek néprajzi értékeink, népzenénk, népmese és néptánc kincsünk, a magyar nyelv, népművészetünk, kézművességünk stb.” A Vidékfejlesztési program alábbi fejlesztéseit szeretnénk megerősíteni, néhány észrevétellel ellátni, amelyek hozzájárulhatnak a kézműves tárgykultúra szélesebb körben való elterjedéséhez, s ezáltal a falvak potenciális munkalehetőségének bővítéséhez 8.2.6.3.2. 6.2.1. Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása és 8.2.6.3.4. 6.2.1. Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése „Az induló kézműves tevékenységek támogatásának célja a hagyományos kismesterségek, kézműves termékek - népi iparművészeti termék, népi kézműves termék, kézműves háziipari termék, népi építészeti - mesterségek innovációjának ösztönzése formaviláguk és funkcióik megújítása a mai kor igényeinek és trendjeinek történő megfelelése érdekében. Termék-, szolgáltatás - és technológiafejlesztés, a tevékenység elindításához szükséges műhely fejlesztése, interaktív bemutatók tartásához szükséges fejlesztések, árusító helyek/termékértékesítési csatornák kialakítása, fejlesztése.” Megerősítjük, és nagyon jónak tartjuk, hogy a „kézműves tevékenység esetében nonprofit szervezetek is pályázhatnak.” Problémaként jelezzük, az igénybevétel feltételeit – „pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt év, éves árbevétele legalább 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származott” – amelyek megakadályozhatják a potenciális pályázókat. A kézművesek amennyiben foglalkozásukat professzionális módon végzik, a legritkább esetben végeznek olyan mértékű mezőgazdasági munkát, hogy ez a feltétel teljesüljön. A másik gond, hogy csak „induló új tevékenység kialakítására vehető igénybe” Javasoljuk, hogy a már meglévő műhelyek interaktív bemutatótermek, alkotóházak fejlesztését is vonják be a pályázók körébe. 8.2.7.3.1. 7.2.1. Kisméretű infrastruktúrafejlesztés a vidéki térségekben „Az aprófalvak számára fontos kitörési pont lehet a turizmus fejlesztése, melyhez elengedhetetlen a településkép javítása is, ezért e falvakban a településképet meghatározó épületek külső felújítása és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális elemek megújítása támogatható”. Javasoljuk, a településkép javítása esetében a helyi építészeti örökség, stílus megtartására történő ösztönzést akár az új építésű, akár a felújított épületek esetében. 8.2.3.3.5. 3.2.1 Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége „Támogatás nyújtható minőségrendszerhez kapcsolódó termelői, termék-előállítói csoportosulások közös, az adott minőségrendszerre vonatkozó tájékoztatási és promóciós (marketing) tevékenységeihez”. Javasoljuk, hogy a támogatás vonatkozhasson a Népi Iparművészeti Tanács által védjeggyel ellátott zsűrizett helyi termékekre is. 8.2.16.3.2. 16.3.1 Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések, beleértve a turisztikai együttműködéseket „A művelet célja a vidéki gazdaság szereplői között olyan együttműködések létrehozása és működtetése, melyek méretgazdaságos gazdasági egységek kialakulását eredményezik. Támogatható többek között a helyi gazdaság bármely más területén létrejövő együttműködés (élelmiszer és nem élelmiszer egyaránt), amely tartalmazhat többek között közös termékfejlesztést, közös feldolgozói kapacitások megtervezését és kialakítását. Nem élelmiszer termék előállítók együttműködése esetén a közös marketing és értékesítés szervezése szintén támogatható.” Javasoljuk a pályázat kézműves területre történő kiterjesztését. 8.2.18.3.2. 19.2.1. A kedvezőtlen társadalmi, demográfiai térségi folyamatok hatásainak enyhítése „A vidéki szellemi és közösségi élet fejlesztését, ismeretanyag átadását szolgáló programok, képzések, közösségi kezdeményezések, tevékenységek (táborok, kiállítások) helyi társadalmi akciók és humán erőforrás támogatása, a fentiekhez kapcsolódó beruházások és eszközfejlesztés. Kulturális (beleértve az épített környezetet) és természeti környezet fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és fenntartható közösségi és/vagy gazdasági hasznosítása.” Javasoljuk, hogy a pályázati kiírásokban, a pályázatokban hangsúlyos szerepet kapjanak a különböző események, programok, táborok stb. esetében a település paraszti hagyományai, szokásrendszere, sajátos értékei, a népi kézműves tárgykultúra tudásanyagának továbbéltetése. 8.2.18.3.3. 19.2.2. Helyi gazdaság megerősítése „A vidéki térségek idegenforgalmi specifikumaira pl. a természeti környezet, gazdálkodás, hagyományok, gasztronómia, vidékhez köthető szabadidős tevékenységekre, sportokra építő turisztikai fejlesztések. Egyedi élményeket nyújtó, specifikus vendégigényekhez alkalmazkodó tematikus turisztikai termékcsomagok kialakítása. Turisztikai hálózati infrastruktúra elemek fejlesztése. Turisztikai szolgáltatások hálózatos fejlesztése és/vagy marketingje (tervezés, animáció, működés, promóció) és ehhez kapcsolódó beruházások.” Javasoljuk, hogy a pályázati kiírásban, mint lehetséges „idegenforgalmi attrakció, termék” a népi kézművesség is szerepeljen. Tapasztalati tények támasztják alá, hogy egy –egy nyitott élő kézműves ház turisztikai vonzerőt jelent. A dokumentum 23. oldalán a jogosultak körének meghatározásánál kétféle megközelítés található 1. „Célszerű lenne a városok projektjeit is a jogosult körbe vonni, ha azok tartalmilag beleférnek az EMVA 24 keretébe.” Szervezetünk ezzel ért egyet. 2. „Az ERFA felhasználása kimondottan a városokra fókuszál, ezért az EMVA (6. prioritás) oldaláról sem indokolt a jogosultak körének bővítése.” Indokunk: A Használható hagyomány tanulmánykötetben bematattuk, hogy ma az országban mindössze 4000 népi kézműves dolgozik, akik 862 településén élnek. A telerepülés típusokat elemezve megállapítottuk, hogy az alkotók, a szakemberek a városokban élnek, a falvak ez irányú sajátos értékei összezsugorodtak, vagy eltűntek. A városokban alakultak meg a civil szervezetek, itt jöttek létre az alkotóházak, a kézművességet oktató szervezetek. A jelenség többek között azzal magyarázható, hogy a különböző kormányok művelődéspolitikája és az ehhez társuló támogatási rendszer nem kezelte megkülönböztetetten az identitást erősítő népművészetet, s e terület az ott élőkben nem képviselt helyi értéket. Ahhoz, hogy falvakhoz kötődő, helyi értéket képviselő, akár termelő, vagy turisztikai erőt képező tradicionális tárgykultúra ismét a falvak sajátossága legyen, jelenleg be kell kapcsolni a városokban lévő népi kézművességgel foglalkozó egyesületeket, kézműves iskolákat, amelyek erjesztő, fejélesztő segítséget nyújthatnak, mindaddig, amíg ez a tevékenység a falvakban nem erősödik meg. Meggyőződésünk, hogy a népi kézművesség, a vidékfejlesztés egyik lehetséges eszköze, amely hozzájárulhat - a helyi közösségek megerősítéséhez, - a helyi termékek, helyi értékek (kézművesek, mezőgazdasági termelők együtt-működése a lokális kultúrában) létrehozásához (Fenntartja a vidéki kisvállalkozásokat, kiegészítő keresetet biztosít a nem vállalkozóként tevékenykedő, alacsony jövedelemmel rendelkező alkotók számára. Javítja a helyi lakosság életszínvonalát.) - a falusi turizmushoz, a vendéglátáshoz (Látnivaló programot és eladható terméket hoz létre a turisták és a helyi lakosok részére. Elősegíti a falusi turizmus további fejlődését, mellyel növeli a vidéken élés esélyét.) - hozzájárul a települések arculatában a táji jellegzetességek megjelenéséhez. (Kézművesek-építészek együttműködése) - a népi kézművesek által felhasznált alapanyag termeléséhez, az értékesítési rendszerhez. Bízunk javaslataink hasznosításában. Budapest, 2015. február 21. Tisztelettel Pál Miklósné Népművészeti Egyesületek Szövetsége elnök

A nyilvánosságra bocsátott dokumentum 12. oldalán meghatározásra kerülnek, hogy mi minősül vidéki térségnek: A Vidékfejlesztési Program az ország teljes területére, valamennyi megyére vonatkozik. Vidéki térségnek minősül a 6. prioritás alkalmazása szempontjából az a település, ahol közigazgatási jogállástól (város/község) függetlenül:  a népesség 10 ezer főnél kevesebb, akkor is, ha a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2 értéket (összesen 3007 település, 3,97 millió lakos, 75 775 km2);  a népsűrűség 120 fő/km2 érték alatt van (további 35 település, 591 410 fő és 7007 km2);  a fenti kritériumok alapján nem jogosult városok külterülete 2%-nál magasabb külterületi lakossági arány esetén - pl. városok külterületi tanyái;  a fenti kritériumok alapján nem jogosult városok (kivéve budapesti agglomeráció) részönkormányzatai, amelyek korábban önálló községként működtek.  Alapvetően nem jogosult a fenti jellemzők ellenére sem: Budapest és a budapesti agglomerációhoz tartozó települések. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei városok közül a szempontok alapján 3 város nem minősül vidéki térségnek: Szolnok, Jászberény, Tiszaföldvár A megadott szempontok alapján több vidéki kisváros – egykori mezőváros – nem minősül vidéki térségnek, ezért olyan területek esnek el vidékfejlesztési támogatástól, melyek mutatóik alapján elmaradottak, halmozottan hátrányos helyzetűek – a településen nincs ipar, a mezőgazdaság aránya jelentős, nincsenek munkahelyet biztosító ipari üzemek, magas a munkanélküliség, kedvezőtlenek a népesség demográfiai mutatói (elöregedés, alacsony iskolai végzettségűek magas aránya), a települési infrastruktúra elmaradott. Ezek a települések azért maradnak ki a támogatottak köréből, mert a népességük magasabb, mint 10.000 fő, ugyanakkor a népsűrűség is meghaladja a 120 fő/km2. Ezért javasoljuk, hogy újabb szemponttal bővítsék ki a kedvezményezettek körét: Új szempont: - Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettségi mutatók alapján fejlesztendő, vagy komlpex programmal fejlesztendő járásban lévő 10.000 fő fölötti városok népsűrűségtől függetlenül ( 290/2014 (XI.26.) Korm. Rendelet 3. számú melléklete alapján) Amennyiben a Vidékfejlesztési Program szempontrendszere az általunk javasolt módon kiegészítésre kerülne, az alábbi városok is bekerülnek a támogathatók körébe: Ózd, Mátészalka, Nyírbátor, Tiszaföldvár, Nagyatád, Szigetvár, Edelény, összesen 106 ezer fővel.

• A SWOT analízis fejezetnél (4.1.3), 34. oldalon a „Gyengeségek” között a különböző járulékok és adónemek európai összehasonlításban is magasak és ez a költségek jelentős részét kitehetik. • A 4.2.3 (11) pont bővítésre szorul, ugyanis a mezőgazdasági termelés energiafelhasználási hatékonyságának javítása „Szükséglet” leírásánál (66. oldal) a hatékonyságnövelés egyetlen módozataként az épületek nyílászáró cseréjét említi (?). Fontos lenne a mezőgazdasági erőgéppark károsanyag kibocsájtásának csökkentését is besorolni ide, hisz hazai szinten egyik legnagyobb szennyezőforrás az ágazatban (az antropogén CO2-kibocsájtók közül 23% a mezőgazdasági erőgéppark károsanyag kibocsájtása). • 4.2.11. (18) pontban (73. oldal) az erdő taglalásánál, az egyetlen CO2 elnyelő tényezőként az erdő szerepel. Az egyik legnagyobb megkötő valóban az erdő biomasszája, a következő a talaj, amelynek szintén fontos és nem elhanyagolható a CO2 megkötő szerepe. A művelt, különböző művelési ágban használt területek országosan jelentősek (az erdőterületek többszöröse!). Ezt a szénmegkötő képességet talajok esetében forgatás nélküli műveléssel még tovább lehet növelni. • 4.2.20 pontban javasoljuk a „környezetkímélő” gazdálkodás fogalom használatát az extenzív helyett. A föld, mint egyik legfontosabb termelési tényező véges, ezen természeti erőforrással a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodnunk. A helyesen megfogalmazott prioritások (4A, 4B, 4C, 5A, 5E) a mi felfogásunk szerint inkább a már említett forgatás nélküli művelés sajátjai. A 81. oldalon szereplő „Szükségletek” pont alatt mindenképp érdemes bevenni az új környezetkímélő művelési technológiákat, azok elterjesztését. o 4.2.24 (3) pont alatt szereplő (83. oldal) „Szakmai továbbképzés” alatt mindenképp szükségszerű bevonni az új környezetkímélő művelési technológiák elterjesztését biztosító képzéseket. • 4.2.37 (40) pont alatt (92. oldal) „Környezeti terhelés csökkentése” szakaszban a következő általános kijelentés szerepel: „A környezetkímélő gazdálkodási módok meghonosítása, az erőforrásokkal való felelős gazdálkodási szemlélet elsajátítása, klímaváltozás krízishelyzetéhez való helyi szintű alkalmazkodás olyan tudások, melyek meghonosítása közösségi és egyéni szinten a vidékfejlesztés elodázhatatlan feladata.” Szerencsésebb lenne egy ilyen átfogó program esetében a környezeti terhelés csökkentésére konkrét javaslatokat, technológiákat, azt támogató tudományterületeket felsorolni (pl.: klímakutatás, nedvességmegőrző szárazgazdálkodás, a CO2-emisszió, a rendelkezésre álló, a gyakorlat számára kiajánlható – fentiek felhasználásával kialakított – forgatás nélküli művelés). • 4.2.43. (44) pont alatt (96. oldal) a „Komplex meliorációs beavatkozások víz- és tápanyag-gazdálkodás érdekében” teendő prioritások kerülnek felsorolásra. A feladatok helyesek, viszont ezen komplex eljárások jelenkori bekerülési értéke, kivitelezhetősége több kérdést is felvet. Az 1990-es évekre országosan abbamaradtak a komplex meliorációs beruházások, egyrészt a támogatások megszűnése miatt, másrészt a birtokviszonyok változásával lehetetlenné váltak újabb, nagyívű kivitelezések. A „Szükségletek leírásánál „Az ökológiai szempontokat is fegyelembe vevő, pazarlást minimalizáló (megszüntető) vízgazdálkodásnak komplex meliorációs beavatkozáson kell alapulnia.”megállapítás sajnos szakmailag kifogásolható, idejétmúlt. Helyette szakmailag helytálló a „komplex talajművelési eljárások” kifejezés használata. Ez magába foglalja a komplex víz- és tápanyaggazdálkodást, nedvességmegőrző talajművelési technológiákat. Szintén a fentieket tudjuk javasolni a 115. oldalon szereplő 5.2.4.3.3. ponthoz („Talajvédelem a mezőgazdaságban”). • A 252. oldalon újra előkerül a melioráció szerepe a mezőgazdaságban (8.2.4.3.7.1 pont), ahol a műveleti célterületben javasolják a régi meliorációs telepek, létesítmények felújítását, újak kialakítását. Az altalajcsövezés helyett a komplex víz- és tápanyaggazdálkodás, nedvességmegőrző talajművelési technológiák támogatása az időszerű a gazdatársadalom számára (megfizethető és elérhető!). • 8.2.4.3.8. 4.1.3 „Vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztése” pont alatt hosszú oldalakon keresztül az öntözővíz fontossága és szerepe kerül bemutatásra. Gyenge termőhelyi adottságok mellett intenzív, öntözést igénylő kultúrák termesztését a szűkös forrásokkal rendelkező gazdálkodók nem vállalják a jól ismert gazdaságossági okok miatt. Ezeken a területeken inkább a tájfajták felhasználásával a tájtermesztés a megoldás számukra. o Hátrányt szenved ugyanakkor, nem kerül bemutatásra az öntözővíz minőségi paramétereinek a fontossága (másodlagos szikesedés!), az ilyen veszélyek megelőzősének módozatai, ezek támogatási módozatai. o Szintén a klímaváltozás tüneteként jelentkező, egyre aszályosabb időszakok – egy vegetációs időszakon belül – kiemelt fontosságúvá teszik a nedvességmegőrző művelési technológiákat. o Az aszályok mellett jelentkező szélsőséges belvizes területeken pedig a termelést hátráltató vizek elvezetése az egyik fő probléma, ennek megoldására sem találunk intézkedéscsomagokat. • 8.2.5.2. pont alatti SWOT ismertetés kibontása a helyes, általános megállapítások után valószínű tovább fog majd bővülni. A tervezési időtáv hossza miatt a tervezési tér NUTS2 és NUTS3, de a teljes anyag jellemzően csak országos szinten mozog, a felhasznált térképi anyagoknál látni a NUTS3 (megyei) szintet csak.

A "bio-gazdaság" nem azonos a "bio-economy" kifejezés jelentéstartalmával. Ezért kérem korrigálni a szakmai anyagban a téves szóhasználatot és a "bio-economy" kifejezést helyesen "bio-ipar" kifejezésként a továbbiakban használni! Magyarázat: Több angol és magyar munkaanyagban és háttértanulmányban találkoztam már a bio-gazdaság kifejezéssel (angolul: bio-economy). A magyar fordítások következetesen keverik e kettőt, értelmezési zavart okozva. A "minden dió csonthéjas, de nem minden csonthéjas dió" tipikus esete áll fenn. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó magyar jogszabályokban és a közbeszédben már mintegy harminc éve meghonosodott a biogazdaság, biogazdálkodás kifejezés (angolul: organic farm, organic farming). A bio-ipar (bio-economy) egyik ágazata a mezőgazdasági-, és élemiszeripar, és ennek egyik al-ágazata a bio gazdálkodás (organic farming). A bio-gazdaság tehát nem az a biogazdaság, amit az ezzel foglalkozók mögötte érthetnek vagy értenek.

Vidéki térség Örömmel láttuk, hogy Vidéki térség lehatárolásánál a társadalmi igény teljesült, kibővült : A Vidékfejlesztési Program 6. prioritásának jogosultsági területét a vidékinek minősített települések köre alkotja. (majd ha lesz település felsorolás pótolni kell a bővítménnyel) település, ahol közigazgatási jogállástól (város/község) függetlenül: o – a fenti kritériumok alapján nem jogosult városok (kivéve budapesti agglomeráció) részönkormányzatai, amelyek egykor önálló községként működtek; Kérjük hozzák összhangba a VP lehatárolással a többi OP lehatárolást. Pl. térségek az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció tervezetében (2013), vagy a TOP ahol még mindig a vidéki térségek a 10 ezer fő alatti és/vagy 120 fő/km²-nél kisebb népsűrűségű települések csak. 4.2.46. (46) Helyi szintű tervező, fejlesztő, aktivizáló kapacitás rendelkezésre állása (LEADER) A HACS-ok kiválasztásának tervezett ütemezése EZ NEM FELEL MEG A VALÓSÁGNAK!

9.3 Értékelési Terv (604. old) A fogalakoztatási hatással együtt kell nézni a megélhetési, közjóléti hatást! A helyi társadalom és vidékfejlesztési hatást. A megtartott önfoglalkoztatási számok is beleértendőek az eredmények közé. Nem beleszámítva a közfoglalkoztatást. NEM LEHET VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSBÓL KÖZMUNKÁT TÁMOGATNI, így a 36. szükséglet ( humán erőforrás és vállalkozás hiányos térségben a belső erőforrásokra építő speciális gazdasági tevékenységek ösztönzése) NEM JELENTHETI azt! INDIKÁTOROK: eredmény indikátor legyen mindenhol a - munkahelyben az önfoglalkoztatás - a megújuló energiában a szél és napenergia - környezetei állapot, környezeti fenntarthatóság megóvás, javítás - megélhetés javulás

Szükségletek fókuszterületekhez való illesztését 4.2 táblázatban PÓTOLNI kell: (1) 4B 4C (10) 1A, 1B, 1C, 5A, 5B, 5E (11) 1B, 1C, 2A (12) 1C, 3A, 5C, 6A, 6B, 6C horizont: Climate (13) 1C, 3A, 6A, 6B (14) 1C, 4B, 4C, horizont: Climate (15) 1C (16) 1B, 1C (17) 1C, 3A, 4A (18) 1C, 4A, 4B, 4C, (19) 1C, 6A, 6B (2) 1C (20) 1C, 5B, 5C, 6B horizont: Climate, adók, terhek (21) 1C, 2A, horizont: Climate (22) 1C, 2A, 6B horizont: adók, terhek, bürokrácia (23) 5C, horizont: adók, terhek, bürokrácia (24) 1B, 1C, 4B, 4C (25) 1C, 2A, 6B (26) 1A, 1C, 2A, 5B, 5C, 6B (27) 1A, 1C, 2A, 5A, 5B, 5C, 6A, 6B (28) 1A, 1C, 2A, 5A, 5B, 5C, 6B (29) 1A, 1C, 2A, 5A, 5B, 5C, 6B (3) 6A, 6B (30) 1A, 1C, 2A, 5B, 5C, 6B (31) 1A, 1C, 2A, 5B, 5C, 6B (32) 1A, 1C, 2A, 5B, 5C, 6B (33) 1B, 1C, 2B, 3A, 4B, 4C, 5A, 6A (34) 1C, 2A, 5A, 5B, 5C, 6B (35) 1A, 1C, 2A, 2B, 3A, 4A, 4B, 4C, 5A (36) 1C, 3A, (37) 1A, 1B, 2A (38) 1C, 6A, 6C (39) 1C, 2A, 2B, 3B, 4A, 4B, (4) 6B háztáji, (40) 1A, 1B, 1C, 2A, 3B, 3C, 4A (41) 1C, 2B, 3A, 6A, 6C (42) 6B (43) 1A, 1C, 2A, 6A, 6B (44) 1B, 1C, 4B, 4C, 5E, 6B (45) 1B, 1C, 6A, (5) 1C, (6) 1A, 1B, 1C, 2B, 3A, 3B, 6A, 6B (7) 1B, 1C, 2A, 3A, 4A, 4B, 4C, 6A, 6B (8) 1A, 1C, 6A, 6B, 6C (9) 1B, 1C, 2A, 4A, 6A, 6B

Intézkedések támogatható tevékenységek: M01 14 cikk Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 11, 12, 14, 17, 21, 22, 24, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 34, 35, 37, 38, 39, 5, 6, 9, Ne kösse a REL szakmai tájékoztatót és felkészítő szervezetek esetében a közbeszerzés és az állami minisztérimi jelöléshez, henm tananyag megfelelőség legyen és referencia a követelmény. : 1.2 Demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek forrásból támogatható legyen: - Fennartható gazdálkodást és közjót szolgáló teleülési, egyházi, civil, szövetkezeti mintaprogramok (bárki részt vehet) A szolgáltatást nyújtó település, egyház, civil szervezet vagy együttműködés: - IH vagy REL szervező vagy HACS kiválasztása programleírás alapján. M02 15 cikk Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó szaktanácsadás (1. célterület: mezőgazdasági tevékenység folytatása, és legalább 2000 EUR STÉ gazdaságméret LEGYEN! Indoklás: hazánkban a 2 ezer euró alatti gazdaságok aránya 65,60 %, átlagos területük mindössze 0,50 ha, míg a 2-15 ezer euró közöttiek aránya 28,26 %, 4,26 ha/ gazdaság területtel, tehát a gazdaságok zöme (93,86 %-a) a 15 ezer euró STÉ (kb. 10 ha MT) alatti kategóriába tartoznak, átlagos területük mindössze 1,65 ha/gazdaság, ők tartják az állatállomány 21,51 %-át, viszont gazdaságonként csak 1,49 állat egységet, ők foglalkoztatják a mezőgazdaságban tevékenykedők 70,34 %-át, valamint állítják elő az országos STÉ 20,2%-át, 3428 euró STÉ/ÉME eredménnyel, farm economic size <2000 Standard Output (SO) 378 590 No 2010 farm economic size 2.000 - 3.999 SO 91 000 No 2010 farm economic size 4.000 - 7.999 SO 46 460 No 2010 M03 16 cikk A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 21, 24, 26, 27, 28, 29, 31, 32, 34, 37, 39, 40, 5, 8 M04 17 cikk Beruházások tárgyi eszközök Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 26 és 29(kerítés, árnyék, itató, karám..), 27!! (a mikro gazdaságban, agroturisztikai szolgáltatásnál, kézműves tevékenység végzés során, kiegészítő tevékenység esetén is. ) 28, 9 LEGYEN - Versenyképes mezőgazdasági termelő az a mezőgazdasági termelő, amely éves árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági termelésből, vagy mezőgazdasági termelésből és Annex I. terméket előállító élelmiszer-feldolgozási tevékenységből származik, és STÉ módszertan alapján számított legalább 4000 euró ágazati üzemmérettel rendelkezik. - Mezőgazdasági kisüzem az a mikrovállalkozásnak minősülő (jogi vagy természetes személy) mezőgazdasági termelő, amelynek mezőgazdasági tevékenységből származó üzemmérete STÉ módszertan alapján meghaladja az évi 2000 eurót, de nem éri el az évi 4000 eurót, vagy a mezőgazdasági termelésből, vagy mezőgazdasági termelésből és élelmiszer-feldolgozási tevékenységből származó árbevétele meghaladja az évi 2000 eurónak megfelelő forintösszeget, de nem éri el az évi 4000 eurónak megfelelő forintösszeget. - Induló mezőgazdasági termelő az a mezőgazdasági termelő, amely a beruházás megvalósítását követő első naptári év végére eléri az STÉ alapján számított évi 4000 euró minimális üzemméretet, és az éves árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági termelésből, vagy mezőgazdasági termelésből és Annex I. terméket előállító élelmiszer-feldolgozási tevékenységből származik. - Mezőgazdasági termelő induló tevékenységének fejlesztése esetén a beruházás megvalósítását követő első naptári év végére eléri az adott új tevékenység az STÉ alapján számított évi 4000 euró minimális üzemméretet - Mezőgazdasági tevékenység: magában foglalja a növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési tevékenységet, a méhanya nevelést, a szaporítóanyag-termesztést, valamint a kiegészítő tevékenységet végző vegyes gazdálkodást. Tehát egyértelműsítsük hogy a kiegészítő tevékenység bevételei beletartoznak a 50%-ba! Külön forrás szükséges a 6. prioritást teljesítő, gazdasági fejlődést támogató vidéki térség beruházásaira a 2000 STE alatti, akár kiegészítő tevékenységként végzett mezőgazdasági, élelmiszer feldolgozási, kézműves, turisztikai tevékenység beruházásaira. M06, 19 cikk] A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 1, 11, 20, 21, 22, 24, 26, 27, 28, 3, 30, 31, 32, 34, 37, 38, 39, 4, 40, 41, 42, 43, 44, 7, 9 6.2 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása vidéki területeken Egyértelműsítse, hogy a jogosultak köre nem a mezőgazdasági vállalkozások (éves árbevétele legalább 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származik.). Jogosult a jövedelem kiegészítő tevékenységet elindító vidéki lakos, szervezet. 6.3 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése Innovációs célok: RELEVÁNS! Klímapolitika: RELEVÁNS! Nem mezőgazdasági tevékenységek elindítása (6.2) és fejlesztésére irányuló beruházások” alintézkedéshez (6.4) Klímapolitika – RELEVÁNS! Környezetvédelemi célok - RELEVÁNS! Egyértelműsítse, hogy a jogosultak köre nem a mezőgazdasági vállalkozások (éves árbevétele legalább 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből származik.). Jogosult a jövedelem kiegészítő tevékenységet elindító vidéki lakos, szervezet. A gazdálkodásra építő szolgáltatások kialakítását, beleértve a szociális, rehabilitációs szolgáltatásokat, ismeretátadást, oktatást; NE kösse, (ne díjazza) a kis település mérethez, mezőgazdasági fő tevékenységhez (lsd egyetemek, autista majorságok) M07 20. cikk Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben. Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 1, 21, 24, 25, 27, 29, 7 Környezeti célok- RELEVÁNS! M08 21-26 cikk Erdő Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 10, 21(erdei élelmiszer), 22, 25, 27, 5, 7, a jogosultak köre a 6. szerint a közösség, erdei hasznok felett rendelkező vidéki lakos, szervezet.is, akár jövedelem kiegészítő tevékenységként is. M09 27. cikk Termelői csoportok és szervezetek létrehozása Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 39, 38, 34, 32, 31, 3, 28, 27, 22, 2, 11, 1, M10 28 cikk Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 1, 10, 12, 22, 28, 3, 39, 4, 5, 7, M11 29. cikk Ökológiai gazdálkodás Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 1, 10, 13, 2, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 3, 35, 37 , 39, 4, 40, 43, 44, 5, 6, 8, 9 Innovációs célok: releváns! M14 33.cikk Állatjólét Az intézkedés közvetlenül szolgálja a következő szükségletek kielégítését: PÓTOLNI A KÖVETKEZŐKKEL: 1, 11, 22, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 34, 35, 39, 4, 40(nem támogatható olyan állatjóléti beruházás, ami környezetterhelő). 5, 7, Környzet és klímavédelmi célom teljesülése kötelező elem! 14.1.1 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás mellett jelenjen meg a - Állatjóléti támogatás mikro kis vállalkozások részére 2000 STÉ -4000 STÉ-ig. . M16 35.cikk Együttműködés 16.1 A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP-csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás - Agrár-Innovációs Operatív csoportok mellett legyen: - Vidékfejlesztési innovációs csoportok 16.9 A mezőgazdasági termelői tevékenységeknek az egészségügyi ellátással, a szociális integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységekre bontás formájában végzett diverzifikálásához nyújtott támogatás - Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság beleértve (nem feltétel a kis, vagy hátrányos h település, és a mezőgazdasági kisüzemi méret!, nem feltétel a mezőgazdasági bevétel megkötés (egyetem, szociális intézmény, alapítvány, szövetkezet.…). TÖRÖLNI: Csak olyan együttműködések támogathatók, amelyek általuk eddig nem végzett, új tevékenységbe kezdenek. (pl. autista stb majorságok miatt) M19 32-35 cikk LEADER A forráskeret meg kell emelni, hiszen újabb területek támogathatóak, és a kis kiegészítő tevékenységek is ebből tudtak fejleszteni.

SWOT és kötelezettségek 4.1.3. Weaknesses identified in the programming area A PROGRAMOZÁSI TERÜLETRE VONATKOZÓAN AZONOSÍTOTT GYENGESÉGEK (34-35 old) Teljességgel hiányzik a magas ÁFA és adó-járulék teher, hatósági díj terhek. Magas bürokráciai teher és hatósági díjak. Alacsony vásárlóerő Így minden intézkedésnél hiányzik. PÓTOLNI KELL! Position Paper Tematikus célkitűzés: a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása 5. számú ország specifikus ajánlás (2012): (…) Az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések megvalósítása (…) Stabil jogi és vállalkozó-barát környezet biztosítása a pénzügyi és nem-pénzügyi vállalkozások számára, beleértve külföldi befektetőket is. Csökkenteni az adófizetési kötelezettség költségeit, és létrehozni egy stabil, jogszerű, torzítás mentes keretet a társasági adózás számára.(…) Specifikus, cél-orientált támogatási rendszer kidolgozása innovatív KKV-k támogatására az új innovációs stratégia keretében. 3. számú ország-specifikus ajánlás (2012): A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a munkát terhelő adókat foglalkoztatás-barátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel. MEG KELL JELENJEN AZ ADÓKÖNNYÍTÉS? ÉS A BÜROKRATIKUS KÖNNYÍTÉSEK A PÁLYÁZAT SORÁN ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉGEKBEN IS pl. engedélyezés....) Az adminisztratív terhek csökkentése egyedül a az intézményi kapacitás erősítése és a hatékony közigazgatás biztosítása terén és a pályázat kezelés terén jelenik meg (kedvező: csökkentésre került a pályázathoz bekérhető mellékletek száma; beszámolók és értesítések elektronikus benyújtásának, továbbításának lehetősége, (de ne legyen kizárólagos); bekért nyilatkozatok számának csökkentése, illetve csak szerződéskötéshez történő bemutatása, a pályázati folyamat részbeni elektronizálása, a kitöltő programok önellenőrző funkciójának bevezetése; pénzügyi könnyítések (önerő biztosítása, előfinanszírozás, állami garanciavállalással megvalósuló könnyített hitelfelvétel; féléves jelentések, kifizetési kérelmekhez kapcsolódó időszaki beszámolók; egyszeri előleg, majd kétszeri részlet folyósítás; egységköltség, átalányköltség; Természetbeni hozzájárulás)

Nyelvezet használhatatlansága, alkalmatlanság az anyag átláthatóságára: A VP Társadalmi véleményezésre bocsátott verzió nagy hányada angol szöveg. Pl. 64. old… vagy a táblázatok fejléce… INDIKÁTOROK (654.o-), tartalomjegyzék az 5. ponttól… A magyar 25-64 éves lakosság körében 37% beszél legalább egy idegen nyelvet (bármely nyelv), amivel azonban utolsók vagyunk az unióban. A magyarok legtöbben angolul beszélnek, ez a legismertebb nyelv. A 37%-ból Magyarországon összesen angolul, németül és franciául beszélnek (e három legbeszéltebb nyelv együtt 41% - a 37%-ra vetítve).Azonban csak 25% tudja elég jól használni az angolt, van széles körű jártassága a nyelvben, tudja azt rugalmasan használni. (Eurostat, Portfolio) A tervezet tematikája átláthatatlan, nincsenek rögzítve az elején összefoglalóan az intézkedésekhez tartozó alintézkedések, a fókusz területek, a szükségletek. Több helyen folyamatban lévő erdeményt kellene véleményezni.... HIBÁK (inkoherencia) A) 4.2.4. (12) A vidéki lakosság helyben tartása a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével = 4.2.5. (12) A vidéki lakosság helyben tartása mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével B) 560 oldal: A fenti tartalmakkal a CLLD a környezet, klímapolitika és az innováció átfogó célterületei mellett a vidéki gazdaság és közösségek területileg kiegyensúlyozott fejlesztéséhez járul hozzá. (NINCS CLLD) C) Fogalmi inkoherencia pl. ERDŐ (EMVA és a Magyar értelmezés szerint nem egyezik)

Szuhai Balázs családi gazdálkodó, állattenyésztési szaktanácsadó. Érdeklődöm, hogy lesz- e újból gazdaságátadási program?, és ha igen, milyen feltételekkel?A Kormány elsősorban a kis gazdaságokat szeretné támogatni, de a gazdaságátadási feltételek között kitétel volt, hogy csak az lehet gazdaság átadó, aki minimum 5 éve főállású gazdálkodó volt. Én 1986- óta vagyok mezőgazdasági vállalkozó, de mivel a 0- ról kellett kezdeni, és a bizonytalan felvásárlási árak miatt nagyon nehezen lehet előre jutni. A kisgazdák sajnos a mai napig nem tehetik meg, hogy főállásúak lehessenek.Én is szakoktató vagyok 15 éve egy Mg.-i szakiskolában. A fiam átvenné a gazdaságot és minden feltétele meg van hozzá, csak mivel én nem tudtam főállású gazdálkodó lenni, mert közben a gyermekeim is egyedül kellett,- kell felnevelnem, így elesek a gazdaságátadási lehetőségtől. Ezzel a problémával sok kortársam megegyezik- sajnos!! Várom válaszukat. Tisztelettel: Szuhai Balázs

A Leader programok ütemezését bemutató táblázat (mely többször is szerepel az anyagban) szerint már 2014-ben el kellett volna készülnie a helyi stratégiáknak, ezzel szemben - iránymutatás és képzés híján - még el sem kezdődött. Javaslom a táblázat aktualizálását a valóban várható időpontokra!

A nyilvánosságra bocsátott dokumentum 12. oldalán meghatározásra kerülnek, hogy mi minősül vidéki térségnek. A megadott szempontok alapján több vidéki kisváros – egykori mezőváros – nem minősül vidéki térségnek, ezért olyan területek esnek el vidékfejlesztési támogatástól, melyek mutatóik alapján halmozottan hátrányos helyzetűek – a településen nincs ipar, a mezőgazdaság aránya jelentős, nincsenek munkahelyet biztosító ipari üzemek, magas a munkanélküliség, kedvezőtlenek a népesség demográfiai mutatói (elöregedés, alacsony iskolai végzettségűek magas aránya), a települési infrastruktúra elmaradott. Ezek a települések azért maradnak ki a támogatottak köréből, mert a népességük magasabb, mint 10.000 fő, ugyanakkor a népsűrűség is meghaladja a 120 fő/km2. Ezért javasoljuk, hogy újabb szemponttal bővítsék ki a kedvezményezettek körét: Új szempont: Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettségi mutatók alapján fejlesztendő járás települései (290/2014 (XI.26.) Korm. Rendelet 3. számú melléklete alapján) Tisztelettel: Tiszaföldvár Város Önkormányzata e-mail: muszak.foldvar@externet.hu

Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar! A fejlesztési programot ezért magyarul kell megírni és legfeljebb 20-50 oldalon! Más kérdés az, ha az EU bürokraták ugyanezt 800 oldalban kérik és angolul. Akkor azt úgy kell nekik leírni. A kettőt összekeverni értelmetlen.

Tisztelt Irányító Hatóság! A Vidékfejlesztési Program javaslatával kapcsolatban az alábbi pontosításokkal kívánok élni az előbbi bejegyzésemhez képest. A program prioritásait, illetve speciális céljait megvizsgálva kizárólag a 2. prioritás 1-es tevékenysége, illetve a 6-os prioritás 1-es tevékenysége közé tudna bekerülni a mezőgazdasági, azon belül is a zöldségtermesztéshez kapcsolódó kapacitásbővítés, ha jól értelmezem. A zöldségtermesztés területén szükség lenne a pályázati források biztosítására, leginkább a fentiekben megnevezett prioritásokon belül. Gondolok itt eszközbeszerzésre, amellyel gyorsíthatóak, és automatizálhatóak a munkafolyamatok, olyan eszközök, amellyel moshatóak, darabolhatóak, száríthatóak, fagyaszthatóak, stb. lennének a zöldségek a feldolgozási folyamat során. Továbbá szükséges lenne olyan támogatási forma, amely lehetőséget nyújt meglévő telephely fejlesztésére, vagy pedig új csarnok létesítésére. Ez lehetőséget adna a gazdáknak egy kibővített gazdaság létrehozására, ezzel több ember foglalkoztatására, illetve hosszútávú kapacitásbővítés kialakítására. Bízom benne, hogy ezen irányzatok is bekerülnek a támogatható tevékenységek közé! Üdvözlettel: Kardos Dóra Projektmenedzser IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság u.49/A 06-62-444-188 web: www.intelligensregio.hu Facebook: www.facebook.com/intelligensregio

Tisztelt Irányító Hatóság! A következő észrevétellel fordulnék Önökhöz a Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatban. A program prioritásait, intézkedéseit megvizsgálva egy olyan hiányzó területet találtam, amely véleményem szerint fontos szereplő lenne forráselosztás tekintetében. Mezőgazdasági termelő tevékenységet végző gazdasági társaságok részére a programban nem érkezik támogatás. Pedig ezen társaságoknak nagyon fontos szerepük van a vidéki települések munkahelyteremtésében, vagy például a települések helyi adójában. Ezen társaságoknak is szükségük lenne a pályázati forrásokra, amelyet növekedési céllal használnának fel, javítva ezzel például gépparkjukat, növelve termelési kapacitásaikat. Eszközbeszerzéssel például hatékonyabb munkát tudnának végezni, szárításban, csomagolásban, fagyasztásban, stb. Meglévő telephelyük felújítás, vagy telephelyük bővítése lehetőséget nyújtana tárolási kapacitásaik bővítésére. Véleményem szerint ezen ágazat rengeteg mezőgazdaságban dolgozó tulajdonost, és alkalmazottat érint, ezért támogatásuk mindenképpen hiánypótlónak bizonyulna.

Varga László szakértő LAROZOL Kft tel: +36-30-9393-860 e-mail:mamopapo@t-online.hu VP társadalmi egyeztetés 1. Általános észrevétel/javaslat:  A támogatási források felosztási tervezetében az élelmiszer feldolgozó ipar kiemelt szerepet kap. A várható és felhasználható keret összeg két fő program (GINOP, VP) forrásából tevődik össze. A Programok EU-s szintű elfogadása előtt szükséges lenne meghatározni azokat a fejlesztési célokat melyek egységesen határoznák meg a támogatható intézkedéseket a programokban résztvevő élelmiszer előállítók számára. A programok végrehajtásának megkezdése előtt kormányzati intézkedés indokolt, hogy a források felhasználásának eljárásrendje is azonos legyen mindkét program esetében az élelmiszerágazatok számára.  EU- ban a vállalkozás nagyság kategóriák meghatározását Magyarországon a 2004 évi XXXIV. Tv. szabályozza, de csak a Kkv és mikró vállalkozások körét definiálja egyértelműen. E körön kivűl eső vállalkozásokat egyértelműen nagyvállalatként kezelik a gazdasági életbe, és a támogatások vonatkozásában. A magyarországi nagyvállalatok viszont foglakoztatásban, ha el is érik az európai nagyvállalati szintet, árbevétel vagy mérlegfőösszeg arányában nem  PARTNERSÉGI ALAPVETÉSEK 31 old. „Két fő fejlesztési szükséglete jelentkezik: a gyorsan változó igényekhez illeszkedő, magas minőségű termékfejlesztésre képes élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése, valamint a globálisan is versenyképes vállalkozások pozícióinak megőrzése, elsősorban az erőforrás-hatékonyság és a termelékenység javításával.” A 2014-2020 közötti támogatási időszakra vonatkozó Partnerségi megállapodás reálisan tárja fel és mutatja be a magyar élelmiszer előállítók szerkezeti tagoltságából adódó támogatási feladatok szükségességét. Más okból szükséges támogatni az ANNEX I termékek feldolgozását végző mikro,- kis vállalkozásokat, és más okból a közepes, illetve a globális versenyben résztvevő élelmiszer feldolgozó vállalkozásokat. A program viszont prioritásaiban, és a támogatási műveletekben csak a mikro,- kis vállalkozások támogatását kívánja biztosítani. EU támogatási rendelet nem tesz különbséget a támogathatóság vállalkozás mérete szerint. Javaslat: az élelmiszer ágazat és elsősorban az ANNEX I (agri-food) termékeket feldolgozó vállalkozásai szektor nagyságtól függetlenül a magyar mezőgazdasági termékek feldolgozásának valamint a hazai illetve export piacon történő értékesítésének aránya szerint igényelhessenek támogatást. A majdan elfogadásra kerülő Programok (GINOP, VP) alapján meghirdetett intézkedések szakágazatonként eltérő intenzitás mellett kerüljenek közzétételre. Mivel az egyes élelmiszer iparágak feldolgozó kapacitása, műszaki felkészültsége, környezetterhelő színvonala eltérő, ezért szükséges az egyes iparágak e sajátosságait figyelem bevéve meghatározni a részükre kiírandó támogatás intenzitását. Javasoljuk, hogy az agri-food ágazatokban a megengedhető 50% míg más közvetlenül nem mezőgazdasági terméket vagy élvezeti élelmiszereket előállító ágazatokban 30-40% intenzitást engedélyezzen a program.  PARTNERSÉGI ALAPVETÉSEK 36. old. „A mezőgazdasági alapanyag-termelésben előállított termékekhez a hozzáadott értékek és a biztosabb piaci pozíciót biztosító élelmiszer feldolgozásban megvalósult fejlesztések az elmúlt években rendre az amortizációs érték alatt maradtak, így annak versenyképessége egyre romlik.” A különböző élelmiszer előállító vállalkozások vezetői egyöntetűen úgy értékelik az elkövetkező középtávon egy technológiai (Boom) fejlesztési robbanás várható mivel az élelmiszer feldolgozás stratégiai szerepe világméretekben is meghatározó. A program nem kellő árnyaltsággal tárgyalja, a technológiai beruházások prioritásának szükségességét.Külön problémaként jelentkezik a mezőgazdasági termelés sajátosságából fakadó termés mennyiség ingadozásának megfelelő piaci körülmények között való kezelése, (puffer kapacitások kialakítása) ez a hiányosság a kormányzat mesterséges beavatkozást teszi indokolttá, ami terheli /a váratlan előre nem tervezhető/ költségvetést és nem segíti a fenntartható versenyképes mezőgazdasági termelést sem. Javaslat: A beruházási műveletek esetében, a hatékony, gazdaságos, de egyben környezetterhelést csökkentő technológiai beruházások kapjanak pozitív megkülönbözetést a műveletek leírásában. A Programokban foglalt célokra a forrástömeg a vállalkozás nagyságokat (szektorokat) figyelembe véve kerüljön felosztásra. Ugyanakkor a felosztott forrás tömeg átcsoportosítására legyen, lehetőség amennyiben az adott szektor vállalkozásai nem tudnák megfelelően felhasználni a rendelkezésükre álló forrástömeget. A 2017 évi teljesítmény értékeléskor legyen, lehetőség a szabad források olyan szektorban történő átcsoportosítására melyek a hatékony exportárualap előállításával segítik a mezőgazdasági termékek nagyobb arányú feldolgozását. Külön célként fogalmazódott meg a kamarai tagság részéről, hogy az elkövetkező időszakban az integráció (vertikális, horizontális) kiteljesítése fontos feladat és eszköz a hazai élelmiszergazdaság megerősödése szempontjából. Javasoljuk, hogy a GINOP keretében a termékpálya integrációk szervezése, működtetése valamint beszállítóként résztvevők támogatása lehetővé váljék. 2. Részletes észrevétel/javaslat: MŰVELETEK leírása  8.2.4.3.15. 4.2.1 Mezőgazdasági termékek értéknövelése 8.2.4.3.15.4. Beneficiaries (eredeti szöveg) „a. Fő tevékenységként élelmiszer-feldolgozással foglalkozó, a 800/2008/EK rendelet 1. számú mellékeltében foglaltak szerinti mikro- és kisvállalkozások. b. Fő tevékenységként mezőgazdasági termelést folytató, emellett élelmiszer-feldolgozással is foglalkozó vállalkozások. c. Fő tevékenységként mezőgazdasági termelést folytató, élelmiszer-feldolgozást új tevékenységként indító vállalkozások.” Javasolt szövegtervezet: 8.2.4.3.15.4. Beneficiaries a. Fő tevékenységként élelmiszer-feldolgozással foglalkozó, a 800/2008/EK rendelet 1. számú mellékeltében foglaltak szerinti mikro- és kisvállalkozások, és agri-food tevékenységet végző középvállalkozások b. Fő tevékenységként mezőgazdasági termelést folytató, emellett élelmiszer-feldolgozással is foglalkozó vállalkozások létszámtól és árbevételtől függetlenül. c. Fő tevékenységként mezőgazdasági termelést folytató, élelmiszer-feldolgozást új tevékenységként indító vállalkozások. d. 200 mill. € éves nettó árbevétel alatti agri-food tevékenységet végző élelmiszer-feldolgozással foglalkozó export árualap bővítést szolgáló beruházások megvalósításához  8.2.4.3.16. 4.2.2 Erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban „8.2.4.3.16.4. Beneficiaries (eredeti szöveg) a. Fő tevékenységként élelmiszer-feldolgozással foglalkozó, a 800/2008/EK rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerinti mikro- és kisvállalkozások. b. Fő tevékenységként mezőgazdasági termelést folytató, emellett élelmiszer-feldolgozással is foglalkozó vállalkozások, létszámtól és árbevételtől függetlenül. c. Közös beruházás esetén a beruházást megvalósító, a) vagy b) típusú vállalkozások tulajdonában lévő társas vállalkozás (projektcég), amelyben a tulajdonosok a beruházás eredményéből való részesedésük arányában vállalják a támogatással kapcsolatos kötelezettségeket.” Javasolt szövegtervezet: 8.2.4.3.15.4. Beneficiaries a. Fő tevékenységként élelmiszer-feldolgozással foglalkozó, a 800/2008/EK rendelet 1. számú mellékeltében foglaltak szerinti mikro- és kisvállalkozások, és agri-food tevékenységet végző középvállalkozások b. Fő tevékenységként mezőgazdasági termelést folytató, emellett élelmiszer-feldolgozással is foglalkozó vállalkozások létszámtól és árbevételtől függetlenül. c. Fő tevékenységként mezőgazdasági termelést folytató, élelmiszer-feldolgozást új tevékenységként indító vállalkozások. d. 200 mill. € éves nettó árbevétel alatti agri-food tevékenységet végző élelmiszer-feldolgozással foglalkozó export árualap bővítést szolgáló beruházások megvalósításához  Alintézkedés: 4.2 Mezőgazdasági termékek feldolgozásához, értékesítéséhez és/vagy fejlesztéséhez kapcsolódó támogatás indoklás: Az erős horizontális integráció mellett a piaci kitettség kockázatainak csökkentése érdekében Javasolt szöveg tervezet: Művelet címe vagy hivatkozása: 4.2.1.1. Borászat Művelet leírása: Támogatás nyújtható az olyan, szőlő feldolgozó létesítményekre, borászati infrastruktúrára irányuló tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét. Beruházási támogatások nyújthatók a következő fejlesztésekhez: - Magasabb hozzáadott értékű prémium termékek előállítását célzó fejlesztések, - Versenyképesebb, szőlő feldolgozásból adódó termék, vállalkozási struktúra kialakítását, piacra jutást elősegítő fejlesztések, - Piaci keresletre és/vagy termékpálya-együttműködésre borászati vállalkozások a borvidéket reprezentáló, termék kialakítás, kapacitásbővítő kollektív fejlesztések, - A Borrégió együttes piacra jutás elősegítése érdekében hegyközségek együttműködésében megvalósuló szőlő-feldolgozási beruházások, egységes árualap biztosítása érdekében. - Anyag-, energia- víztakarékos, valamint a környezetterhelést egyéb módon (egyebek között megújuló energia használattal) csökkentő feldolgozási technológiák és működési módszerek bevezetése, - Üzemi infrastruktúra korszerűsítése, új módszerek bevezetése Támogatás típusa: Támogatás nyújtható a támogatástartalom összeszámítási szabályok figyelembevételével a következő támogatási formákban, illetve azok kombinációjában: - vissza nem térítendő tőkejuttatás - kamattámogatás, - pénzügyi eszköz, - inézményi garanciavállalás A pénzügyi eszköz (hitel) formájában nyújtott kedvezményes finanszírozásra az általános hitelbírálati szempontok mellett minden, a vissza nem térítendő tőkejuttatásra vonatkozó előírás is vonatkozik (kedvezményezettek köre, elszámolható költségek, jogosultsági feltételek, kiválasztási kritériumok). Ugyanakkor pénzügyi eszköz igénybe vétele esetében a maximális támogatási intenzitás az EMVA-ban valamint a a GINOP-ban meghatározott maximális mértékkel egyezik meg. Kapcsolódás más szabályozással, jogszabállyal: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről; 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról; Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája 2014-2020 Kedvezményezettek: a) Fő tevékenységként szőlő-feldolgozással foglalkozó vállalkozások, szövetkezetek, termelő-értékesítő szervezetek valamint termelői csoportok és azok leányvállalatai, amelyek mikro-vagy kisvállalkozásnak minősülnek. b) Fő tevékenységként mezőgazdasági/egyéb termelést folytató, emellett szőlő-feldolgozással is foglalkozó vállalkozások. c) Közös beruházás esetén a beruházást megvalósító, az a) vagy b) típusú vállalkozások tulajdonában lévő társas vállalkozás (projektcég), amelyben a tulajdonosok a beruházás eredményéből való részesedésük arányában vállalják a támogatással kapcsolatos kötelezettségeket. Elszámolható költségek: a) Közvetlenül a technológiához kapcsolódó illetve az szőlő feldolgozó üzem működtetéséhez szükséges épület építése vagy fejlesztése; b) Új gépek és berendezések vásárlása, beleértve a számítógépes szoftvereket, IKT fejlesztéseket; c) Az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; d) A következő immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy folyamatok megszerzése. Előleg és természetbeni hozzájárulás alkalmazható. Jogosultsági feltételek: - A pályázó nem áll végelszámolás alatt, illetve nincs vele szemben folyamatban csődeljárás vagy felszámolási eljárás, - részletes üzleti és pénzügyi terv - a projekt hozzájárul az intézkedésben meghatározott célokhoz, - a fejlesztés eredményeként nem csökken a foglalkoztatottság A kiválasztási kritériumokra vonatkozó alapelvek: - a fejlesztés indokoltsága: az üzleti és a pénzügyi terv alapján gazdaságilag életképes és fenntartható a projekt. - a fejlesztési célokhoz való hozzájárulás mértéke, - szakmai színvonala, önálló innováció-tartalom vagy innovációs eredmény átvétele, - pozitív foglalkoztatási hatás, - ágazatpolitikai preferencia, - térségi szempontok (pl. leghátrányosabb helyzetű térségben megvalósuló beruházás) - horizontális szempontok (, környezethatékonyság, esélyegyenlőség) érvényesülése. [Alkalmazandó] összegek és támogatási arányok: Támogatási intenzitás max (%) Ebből a kamattámogatás max. (%) Támogatási összeg min – max. (Ft) Vállalkozás kevésbé fejlett régiókban 50 20 5 ‐ 300 Vállalkozás egyéb régióban (KMR 40 20 5 ‐ 300 Kollektív fejlesztések kevésbé fejlett régiókban 50 20 50 ‐500 Közös fejlesztések egyéb régióban (KMR) 40 20 50 ‐500 Budapest, 2015.02.12.

8.2.4.3.7. 4.1.2. Meliorációs beavatkozások mezőgazdasági területeken A kedvezményezettek körét kérjük kibővíteni azon mikro-, kis-, és középvállalkozásokkal, amelyek árbevételének legalább 50%-a Annex I.terméket előállító élelmiszer-feldolgozási tevékenységből származik Támogatási intenzitást szükséges emelni 60-70%-ra, mivel ezek nem termelő, hanem közösségi célt szolgáló beruházások A maximális támogatási összeget kérjük emelni 500 millió Ft-ra A keret legyen legalább 30 Milliárd Ft a teljes ciklusban 8.2.4.3.17. 4.2.3 Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása Kérjük, hogy tegyék lehetővé a pályázat benyújtását középvállalkozások és új cégek számára is A maximális támogatási összeget kérjük emelni 500 millió Ft-ra A keret legyen legalább 30 Milliárd Ft a teljes ciklusban 8.2.4.3.15. 4.2.1 Mezőgazdasági termékek értéknövelése Kérjük, hogy tegyék lehetővé a pályázat benyújtását középvállalkozások és új cégek számára is. A maximális támogatási összeget kérjük emelni 500 millió Ft-ra. Regionális/nemzetgazdaságilag jelentős beruházások esetén a támogatási összeg felső határát kérjük megemelni 1,5 milliárd Ft-ra. Ilyen esetben nagyvállalat is pályázhasson 30% támogatási intenzitással. A regionális/nemzetgazdaságilag jelentőségről Kormányhatározat, vagy FM Miniszter, vagy Miniszterelnökséget Vezető Miniszter által kiadott igazolás szükséges. A sörgyártás legyen támogatható ágazat A keret legyen legalább 100 Milliárd Ft a teljes ciklusban

4.2.48. (6) A kertészeti és állattenyésztési ágazat versenyképességének javítása A leírtakhoz annyit kívánok hozzáfűzni, hogy a versenyképesség egyik legfőbb alapja az olcsó energia. Ez a mezőgazdasági ágazatokban ne a talajerőt biztosító biomassza legyen, hanem a megújuló nap-, szél- és geotermális energia. NEm csupán a "termálvízre alapozott " hajtatást kellene támogatni, hanem átfogóan a mezőgazdaságban minden olyan termelő üzemet, amely jelentős energiafelhasználó (import). Legyen az akár szárító üzem, hűtőház vagy tojástermelő telep, esetleg fejőház. El kell felejteni a vad romantikát, hogy a kicsik majd megoldják. Ha a kicsik nem kapnak nagy hátteret, akkor eltűnnek az idők során. Európa nyugati felén is komoly állami szerepvállalással tömörítették a kicsit nagy és még nagyobb szövetkezetekbe. Nálunk sem fog ez másként menni.

4.2.18. (24) A mezőgazdasághoz kötődő fajok természeti helyzetének javítása (a fajok és élőhelyek igényeit figyelembe vevő földhasználat) A zöldítéssel párhuzamosan ideje lenne véget vetni a tisztességtelenek ámokfutásának és a törvénytisztelők igazat kaphatnának. Az elmúlt évtizedekben minden m2 után járt a támogatás, ami sok helyütt oda vezetett, hogy a dűlőút, árok , öntöző csatorna eltűnt, mert a földhasználó fel-, el- vagy éppen beszántotta. A jelenleg hatályos jogrendben a kiosztott szerepek szerint miért nem lehet helyreállíttatni az elorzott közvagyont?! Még az államkassza sem járna rosszul ha ha a helyreállítási kötelezettséget megfelelő méretű bírsággal toldanák meg. Falvanként elég lenne 1-2 kirakatper, mindjárt beállna mindenki a sorba.

NATURA2000 területek fejlesztése 10 évvel ezelőtt született a jogszabály, amely elég sok port vert fel. Az elmúlt 10 évben azt kellett megtapasztalni, hogy az pályázhat forrásra, akinek a fizikai blokkja "naturás" nem pedig az, akinek az ingatlana védett. A jelenlegi gyakorlat nem tekinthető korrektnek. Arról nem is beszélve, hogy a kijelölést célszerű lenne felülvizsgálni, és az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében, de a nagyobb kiterjedésű, több alrészletet tartalmazó ingatlanok esetében is a megosztást kellene elérni. LEgyen az védett, ami tényleg arra érdemes. Mert a mai lista röhejes. Főként annak tudatában, hogy egyébként is csak erdő és gyep művelési ágra jár kompenzáció. Az lehetséges, hogy az eminens státuszunk sérülne, és kiderülne némi turpisság, de ez még mindig jobb lenne, mint sok-sok tulajdonos életét megnehezíteni. Habár ezt a jogalkotó nem érzi, tehát ez a jelenség nem is létezik - gondolja.

A program végrehajtásához sok egyéb feltétel is szükséges, amit a jogalkotónak előrelátóan terveznie kellene. Az öntözésfejlesztés egyik legnagyobb hátráltatója a tulajdonviszonyok rendezetlensége. 25 évvel az eredeti kárpótlás után nem jutott el odáig az ország, hogy birtokrendezést valósítson meg. Sőt odáig sem jutott el, hogy az ingatlannyilvántartás a valós adatokat tartalmazza. Számos esetben a részarány kiadás, az öröklés során lehetetlen helyzetek alakulnak ki amiatt, hogy nem indítanak hivatalból póthagyatéki eljárást, hogy elhaltak nevére jegyeznek be gond nélkül tulajdonjogot. Ahhoz, hogy valóban térségi hatása legyen a források felhasználásának ezeket az alapvető jogszabályokat kellene megalkotni.