Az Európai Bizottság formális egyeztetésre benyújtott változatai megtekintésére és észrevételezésére az alábbiakban nyílik lehetőség.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Észrevétel
A vélemények rögzítésére 2014-11-25 07:59 -ig volt lehetőség.

Siska Lajos

2014-11-25 00:00:45

Észrevétel

Fiatal vállalkozó Javasoljuk, hogy az operatív program küldetése és stratégiai céljai közé kerüljön bele a hálózatosodás mellett a hálózati gazdaság fejlesztése is. A munkaerőpiacra visszatérő (kismamák, nők, friss diplomások és tartós munkanélküliek átképzéssel történő) a prevencióhoz és a szemléletformáláshoz kötődő hálózatának kiépítése és az ehhez kapcsolódó célok támogatása.


Informatika a Társadalomért Egyesület

2014-11-24 22:57:58

Észrevétel

Az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) észrevételei a VEKOP 2014. november 7-én partnerségi egyeztetésre bocsátott változatának tartalmához A VEKOP 3. Infokommunikációs prioritásának a tartalmát, összehasonlításban a GINOP-al, illetve figyelembe véve a Közép-Magyarországi régiós szükségleteket átgondolni javasoljuk: A leglényegesebb probléma: a 3. IKT prioritás tervezett kerete: mintegy 10 millió euró EU-s forrás (tagállami kiegészítéssel összesen kb. 6,3 milliárd Ft) a VEKOP összes forrásának mindössze 2,19%-át jelenti, amely rendkívül kevés (összehasonlítva mondjuk a K+F+I prioritás 20,4%-ával). A KMR IKT szektorban betöltött fontosságát (lásd itt tevékenykednek a jelentősebb infokommunikációs cégek) tekintve ezt az arányt legalább 12-15% körüli szintre kellene növelni. A prioritás intézkedéseinek leírásánál megfontolásra javasoljuk, elsősorban akkor ha van mód forrásnövelésre, hogy a GINOP-hoz hasonlóan a VEKOP-ban is legyenek digitális gazdaság előmozdítását és digitális közösségi hozzáférés erősítését célzó programok, hiszen mind a KMR-s kkv-k (EU-s összevetésben alacsony) IKT ellátottsága, mind a régióban található hátrányos helyzetű, digitális kompetenciákkal nem rendelkező állampolgárok száma ezt indokolná (jelenleg csak a versenyképes IKT szektorra és a kormányzati szélessávú hálózatok fejlesztésére van intézkedés tervezve).


Adam Bodor

2014-11-24 22:36:56

Észrevétel

Tisztelt Holgyem / Uram! A kozzetett dokumentum kapcsan a kovetkezo modositasokat javasoljuk. a. Turizmus: az EuroVelo kerekparos utvonalhalozat irasmodja nem helyesen szerepel a dokumentumban. Javasoljuk "EuroVelo" kent feltuntetni. b. Kozlekedes teren a “Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza 60 km” indikator a helyett “Kialakított kerékpárutak, kerekparsavok hossza 60 km” indikatort javasoljuk megadni. Az indoklas oka hogy a kerekparforgalmi letesitmenyek koze tobbek kozott az arvedelmi uzemi ut, mezogazdasagi ut es kisforgalmu kozut is beszamit. Az eredmeny ertekelest ez lehetetlenne tenne es az OP-ok, intezkedesek kozotti lehatarolast sem tartja tiszteletben. c. A forras viszont (bar nehezen kovetheto a dokumentumbol) abszolut minimalis 100millio Euro az egesz prioritasra (energia, fenntarthato kozlekedesfejlesztes). Eleg nagy az eselye, hogy vegul semmire nem jut elegendo forrast. Vagy forrast emelni vagy priorizalni lenne szukseges. Udvozlettel Bodor Adam


Szarka László

2014-11-24 22:05:02

Észrevétel

MÉASZ álláspont a VEKOP 2014.11.07-én társadalmi egyeztetésre bocsátott munkaanyagáról a http://palyazat.gov.hu/2014_2020_as_operativ_programok_tarsadalmi_egyeztetese alapján Üdvözöljük a VEKOP-ban kijelölt energiahatékonysági és vállalkozások épületenergetikai fejlesztésére irányuló terveket, amelyekkel kapcsolatban az alábbi kiegészítéseket, módosításokat javasoljuk. 1. Új telephely- és lakóépület építések ösztönzése - A 2.6.4 "Települési Környezet és Közszolgáltatás Fejlesztése" keretében támogatjuk a lakhatási körülmények javítása szociális bérlakások felújítása, komfortfokozatának emelése, továbbá az életveszélyes lakóépületek bontása mellett új szociális bérlakások építése, vásárlása célokat. - Az 5.2. beruházási prioritáshoz tartozó intézkedésben kérjük az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések hangsúlyosabb megjelenítését. A 157. oldalon (a KEHOP 96. oldalán található, a KEHOP 5.2. intézkedéséhez kapcsolódóan, azt kiegészítve) a következő bekezdés beillesztését javasoljuk: „Ezen felül az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük az önkormányzatok részére, mintaprojekt jelleggel, a 2010/31/EU irányelv szerinti költségoptimum szintnél magasabb energiahatékonysági és megújuló energetikai szintet biztosító új, közel nulla energiaigényű épületek létesítését is. Az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük továbbá a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is; ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgál.” 2. Energetikai korszerűsítés: pénzügyi eszközök Örömmel konstatáltuk, hogy a VEKOP-ban pénzügyi eszközök kerültek betervezésre. A MÉASZ egyetért a kombinált pénzügyi eszközök alkalmazásával és támogatja azok erőteljes alkalmazását. - Ehhez kapcsolódóan javasoljuk, hogy a hatékony finanszírozás érdekében a pénzügyi eszközök rendszerének véglegezésekor vegyék figyelembe a tavaly kidolgozott és bemutatott Hazai Hatékonyság programban foglaltakat. Javaslatcsomagunk szerint akár évi 60 milliárd forint juthatna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és VEKOP programokon keresztül úgy, hogy egy közös finanszírozási alapban elhelyezett keretösszegek azonnal lehívottnak számítanának, a vissza nem térítendő (és akár visszatérítendő) uniós forrásokat pedig kedvezményes, önmegtérülő banki források egészítenék ki. További részletek: www.hazaihatekonysag.hu. 3. Indikátorok és a megcélzott energiamegtakarítás - A VEKOP nem határozza meg, hogy konkrétan mekkora energia-megtakarításra számít az egyes energiahatékonysági intézkedésekből. Ezért azt javasoljuk, hogy legyen célszám a megcélzott energiamegtakarításra, amely harmonizál a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) 6. oldalán található táblázatának számaival, egyúttal figyelembe veszi a KEHOP, TOP, GINOP programok által elérni kívánt célszámokat is - és számol a KEHOP programokhoz rendelni tervezett, visszatérítendő forrásokkal is. Ezzel összefüggésben: a 145. és a 154. oldalon van összesített, feltüntetett PJ célérték, de önmagában ez nem értelmezhető, mivel ebben nem látszik a VEKOP konkrét hatása; az egyes energetikai intézkedések több OP között vannak szétosztva. - Az indikátorokat tekintve kérjük, vegyék figyelembe a 2013. december 15-i álláspontunk szerinti, alábbi egységes indikátorlistát: A) Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (tonna CO2 egyenérték) B) Új beépített megújuló energia termelési kapacitás (MW) C) Megújuló energiaforrásból előállított energia-termelés növekedése (MWh) D) A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése (MWh) E) Az épületek primer energiafogyasztásának csökkenése (kWh) F) A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége (PJ) G) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített középületek száma, területe (db, m2) H) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakóépületek száma, területe (db, m2) I) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakások száma, területe (db, m2) J) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített bérlakások száma, területe (db, m2) K) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített (...) infrastruktúra kapacitása (fő) L) A jobb minőségű (...) szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma (fő) M) Jobb energiafogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma (db) N) Jobb lakhatási körülmények között élő háztartások száma (db) 4. Javaslatok a konkrét intézkedésekre A konkrét intézkedési előírásokban az alábbiakat kérjük meghatározni annak érdekében, hogy a kivitelezési minőség és ezzel a megcélzott energia-megtakarítás elérhető legyen, továbbá az építőipari fellendülés fenntarthatóvá váljon: - Az építőanyagok és a kivitelezési munkálatok számlás beszerzése, valamint a megvalósítást követően azok bemutatása a kijelölt állami szakhatóság felé. Ez a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat. - Az építőanyagokra és a építőipari szolgáltatásokra vonatkozó számla, valamint a folyósított támogatás egyazon igénybe vevőhöz (névhez, címhez és tulajdoni laphoz) kötött legyen. - Pályázni csak minősített termékkel lehessen, amiért a gyártó felelősséget vállal. - Az ügyfél által kiválasztott beruházást egy előminősített listán szereplő vállalkozó végezze el (pl. kamarai regisztráció). - A munka végeztével a tanúsító (aki egyben műszaki ellenőr) igazolja, hogy az adott színvonalú beruházás a termékek tényleges beépítésével együtt ténylegesen elvégzésre került. - Az A, A+ új lakóépületek építése esetén legyen előírva épületenergetikai szakértő részvétele is - a célok teljesülése érdekében. 5. Konzultációk Végezetül: az OP véglegesítését követően konzultáció(k) megtartását kérjük az egyes intézkedések tartalmi összeállítása során is. Ennek előnye, hogy a tárcák szakemberei értékes piaci inputokat kapnak az intézkedések szövegezéséhez, eljárásrendhez, és a részletes tartalmi követelményekhez. Az építőanyag gyártók számára ezáltal javul az üzleti tervezhetőség, amelynek fontos az igények megjelenésekor a megfelelő piaci kínálat kialakításához is. Kérjük, a fenti javaslatainkat vegyék figyelembe az OP véglegesítésekor. További kérdésekre, konzultációkra készséggel állunk rendelkezésre. Budapest, 2014. november 24. Tisztelettel: Szarka László MÉASZ ügyvezető ugyvezeto@measz.hu


Magyar TDM Szövetség

2014-11-24 20:22:56

Észrevétel

A Magyar TDM Szövetség javaslatai a VEKOP 2014. november 7-én társadalmi egyeztetésre közzétett tervezetével kapcsolatban: 2.1.5.2. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések Vállalkozások együttműködésének támogatása A VEKOP keretében a GINOP-hoz hasonlóan javasoljuk szerepeltetni a TDM szervezetekre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Ezt egyrészt indokolja, hogy a Közép-magyarországi régió az ország legmagasabb turisztikai teljesítményét felmutató régió, másrészt a VEKOP lehetőséget ad olyan országos, hálózatos turisztikai termékfejlesztésre, tematikus útvonalak fejlesztésére, amik érintik a régiót, így azok menedzselése, piaci kínálatba történő integrálása szintén szükségessé teszi a TDM szervezetek fejlesztését ebben a régióban is.


Verdes Tamás

2014-11-24 17:43:17

Észrevétel

A Társaság a Szabadságjogokért hozzászólása A 2007-2014-es programozási időszakban Magyarország az Európai Unió támogatási forrásainak terhére jelentős felújításokat hajtott végre fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek bentlakásos intézményeiben: épületenergetikai fejlesztések, fűtés-korszerűsítés, akadálymentesítés, informatikai beruházások valósultak meg ezekben az intézményekben, amelyekben sokszor több, mint száz, helyenként háromszáz ember lakik. Ezek a beruházások súlyosan megsértették az Európai Unió emberi jogi elvárásait, és súlyos károkat okoztak a humán szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások területén. A nagy létszámú bentlakásos intézetek elavult szolgáltatások, az Európai Unió azt várja el a tagállamoktól, hogy ezeket lebontsák, bezárják, és helyettük olyan lakhatási szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek a helyi közösségben való életvezetést segítik. Ezekről az elvárásokról az Európai Bizottság részletes dokumentációt hozott nyilvánosságra. Ezért a Társaság a Szabadságjogokért azt javasolja, hogy a jelen operatív program keretében fogyatékos személyek és pszichiátriai beteg személyek ápoló-gondozó otthonai, rehabilitációs intézményei ne részesülhessenek fejlesztési forrásokból akkor, ha egy-egy telephelyükön több, mint 10 ember él együtt, és/vagy a szolgáltatás peremterületen helyezkedik el. A korábbi elhibázott beruházásokról információ érhető el itt: http://tasz.hu/fogyatekosugy/befektetes-multba Verdes Tamás Fogyatékosügyi programvezető Társaság a Szabadságjogokért


Magyar Innovációs Szövetség

2014-11-24 15:50:03

Észrevétel

Általános észrevételek Alapvetően egyetértünk az Operatív Program célkitűzéseivel, s tagságunk bízik a mielőbbi elfogadásban, hogy megindulhasson a tényleges pályáztatás a vállalkozások széles körét érintően. Külön kiemeljük és támogatjuk, hogy a vállalkozások önálló k+f tevékenységének támogatása azonosításra került a célok közt. Ugyanakkor javasoljuk, hogy a program térjen ki a beadandó pályázatok információ biztonságára, vagyis arra, hogy mi biztosítja azt, hogy a pályázatok anyaga ne kerülhessen illetéktelen kézbe. Egy innovatív ötletből csak akkor lesz gazdaságilag is sikeres termék vagy szolgáltatás, ha azokat a piaci bevezetésükig más (pl. versenytárs) nem tudja lemásolni. Részletes észrevételek 54. oldal 2.1.4.3.: „Cél továbbá, hogy a vállalkozások termelési folyamatainak anyag- és energiaintenzitása csökkenjen, ami hozzájárul a termelékenység és a versenyképesség javításához” Javaslat: kerüljön bele a szövegbe a zöld beszállítói rendszerek alkalmazása. Az anyag és energiaintenzitás csökkentésének módja a termelt termékek környezeti lábnyomának meghatározása, az egységes zöld termékek piacának kialakítása. Az EU kezdeményezésére jelenleg számos ipari termék tesztelése zajlik, elérhető a http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/pef_pilots.htm oldalon Indoklás: Building the Single Market for Green Products COM(2013)196 A 73. oldalon üdvözlendő az egészséges helyi élelmiszer és az agrár-innováció megjelenése. Javaslat: kerüljön be az öko-innováció (zöld innováció), vagyis olyan innovációs tevékenységek, amelyek a termékek/szolgáltatások teljes életciklusa alatt csökkentik a természeti erőforrások felhasználását és a káros anyagok kibocsátását. (Az öko-innováció a 79. oldalon, illetve később is megjelenik.) 80. oldal 2.2.3.4. Javaslat: a kiválasztás alapelveibe kerüljön bele a téma nemzetközi fontossága, indoklása, bemutatása. A 96. oldalon üdvözlendő, hogy figyelembe veszik az EIT keretében várható új KIC-et létrehozásának támogatását 2016-tól. 150. oldal: „Azon projektek nem támogathatók, amelyek az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelését, feldolgozását, forgalmazását célozzák. Továbbá nem nyújtható támogatás azon kedvezményezettek részére, akik az EUMSZ I. mellékletben foglalt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak minősülnek.„ Javaslat: a megfogalmazás kizáró jellegű a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok részére. Ha cél a rendszerszemlélet, akkor például biogáz üzemek esetében a fermentált maradékanyag hasznosítása, a tápanyagok körforgása nem megoldott. Nem minden esetben működik a biogázüzem önálló gazdasági társaságként. Ha az intézkedést azért fogalmazták meg így, hogy elkerüljék a kettős finanszírozást, akkor ugyanerre a tételre, pl. a vidékfejlesztésben kell lehetőséget adni a mezőgazdaságban dolgozó gazdasági társaságok részére. 421. oldal Javaslat: a kiválasztási előnyökbe kerüljön be, hogy zöld beszállítói rendszert alkalmaz/bevezetését vállalja, öko-innováció alkalmazását/bevezetését vállalja, igazolja a zöld termékek egységes piacának kialakításához szükséges intézkedések megtételét, vállalja azok bevezetését a projekt futamidejének végére.


Budapest Főváros Önkormányzata

2014-11-24 15:24:43

Észrevétel

Áttekintve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 5.0-ás változatát, amely dokumentum 2014. november 7-én került elektronikusan feltöltésre a Széchenyi 2020 honlapjára, az alábbi megállapításokat tesszük a fővárosi stratégiai dokumentumok ismeretében. A VEKOP 5.0-ás változata sajnos a korábbi változathoz képest szinte minden területen visszalépést mutat: a fővárosi indikatív keret – becslésünk szerint – a negyedére zsugorodott, a támogatható fejlesztési területek köre szűkült. A tervezők munkáját érthető módon nehezítette, hogy a VEKOP-ban – a régió speciális helyzetéből fakadóan – egy többszörös feltétel-rendszert kell érvényesíteni. Egyértelmű, hogy a forrásfelosztás során OP-szinten érvényesítették a 3. célterülethez kapcsolódó tematikus meghatározottságokat (KKV, K+F, CO2), azonban jelentősen sérülnek az 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozatban foglaltak, különös tekintettel a 4. pontban megfogalmazottakra. Nehezen magyarázható, hogy a véleményezésre megküldött program az elmúlt évben elkészített megyei és fővárosi terveket, illetve a partnerségi folyamat eredményeit szinte teljesen figyelmen kívül hagyja. A program sikeréért való aggodalommal vetjük fel továbbá, hogy a VEKOP 5.0-ás verzió a korábbi 4.0-ás változathoz képest növelte a prioritások, az intézkedések és a három fő stratégiai célhoz kapcsolódó fő fejlesztési irányok számát, mely a forrásfelhasználás stratégiai irányokra történő fókuszálását gyengíti. Mindemellett üdvözöljük, hogy a VEKOP 4.0-val kapcsolatban tett néhány javaslatunk elfogadása és/vagy figyelembe vétele megtörtént az 5.0 verzió kialakításakor. Az 5.0-ra vonatkozó javaslatainkat három szempontból fogalmazzuk meg: (1) általános észrevételek, (2) az egyes prioritástengelyekre vonatkozó észrevételek a fővárosban tervezett fejlesztések illeszkedésének vizsgálata alapján, valamint (3) a Fővárosi Önkormányzat által koordinált Tematikus Fejlesztési Programok és ehhez kapcsolódóan az Integrált Területi Program (ITP) megvalósítása szempontjából. (1) Általános észrevételek • A VEKOP 5.0 változatának 4.2 fejezete értelmében (315. o.) a Területi Kiválasztási Rendszer alkalmazásával megvalósítani tervezett budapesti fejlesztési területek, intézkedések szintjén a következők: – Közösségi közlekedés energiahatékonysági célú fejlesztései; – Családi napközik, bölcsődék, óvodák fejlesztése; – Rászoruló közösségek lakókörnyezeti és komplex rehabilitációja. A prioritásokra – amelyek a fenti intézkedéseket tartalmazzák – allokált teljes források összesítve sem biztosítják a fővárosi Integrált Területi Programra meghatározott 26,72%-os tervezési keretet, ezért a VEKOP 5.0 változata jelenlegi formájában nincs összhangban az 1803/2013. (XI. 8.) Korm. határozatban foglaltakkal. A fentiekre tekintettel javasoljuk az 5. és 6. prioritásra allokált források és ezen belül a Területi Kiválasztási Rendszerben megvalósuló fenti intézkedésekre allokált források növelését, az 1803/2013. (XI. 8.) Korm. határozatban foglalt feltételek teljesülése érdekében. • Budapest Integrált Területi Programja alapján egyértelművé vált, hogy a VEKOP jelen forráskerete nem tudja lefedni a Közép-magyarországi régiós (KMR), de önmagában a fővárosi fejlesztési igényeket sem. Javasoljuk, hogy a VEKOP keretösszegét növeljék meg, akár az ágazati jellegű tartalmak VEKOP megjelenésének visszaszorításával, akár más hazai költségvetési forrásból származó keretösszegekkel. Mindezt a jelentős abszorpciós kapacitás mellett a régióban megvalósuló projektek területi és gazdasági multiplikátor hatása is indokolja. • A VEKOP minden esetben csak az országos szintű stratégiai dokumentumoknak való megfelelést hangsúlyozza, pedig a területi alapú – és ahhoz szorosan kapcsolódó ágazati jellegű – fejlesztések megvalósítása során elengedhetetlen lenne, hogy azok, a területi szereplők fejlesztési dokumentumaival is összhangban legyenek. • Világosan látszik, hogy a Területi Kiválasztási Rendszer keretében megvalósuló intézkedésekre allokált források rendkívül szűkösek; ezeket a kereteket mindenképp javasoljuk megemelni. • A VEKOP irányításáról, az ellenőrzésről, valamint a partnerek szerepéről szóló 7. fejezetben az adminisztratív kapacitások megerősítésével kapcsolatos intézkedések, képzések pontos tartalma és kialakítása keretében mindenképp indokoltnak tartjuk a területi szereplőkkel való intenzívebb konzultáció, szorosabb együttműködés megvalósítását. (2) Az egyes prioritástengelyekkel kapcsolatos észrevételek • Az egyes prioritások intézkedéseiből származó források főbb célcsoportjai és a végső kedvezményezettek köre között több esetben is ellentmondás tapasztalható pl. 3.2-es intézkedés esetében. A fogalomhasználat a fenti csoportok esetében nem teljes mértékben következetes és világos, több helyen hiányzik a potenciális kedvezményezettek felsorolása. Az egyes intézkedésekhez tartozó kedvezményezettek körét fókuszáltan javasolt kiegészíteni. • A jelenlegi tartalmi felépítés azt a célt szolgálja, hogy már a tervezés szakaszában előzetesen azonosított, országos jellegű fejlesztések arányosított KMR igényei a VEKOP forrásaiból kerüljenek támogatásra. Ezzel szemben már önmagában a területi szereplők által azonosított fejlesztési igények is többszörösen meghaladják az OP forráskeretét. • Javasoljuk a kimeneti mutatókhoz kapcsolódó célkitűzéseket (melyek több esetben is az előző, 4.0-ás verzióhoz igazodnak, tehát ambiciózusabbak) a megváltozott forráskerethez hozzáigazítani. • Az 1. prioritástengely 2. és 3. intézkedésének a célterülete Pest megyére korlátozódik. Véleményünk szerint a KKV-k számára kialakított vállalati infrastruktúra fejlesztése (ipari parkok, inkubátorházak, általában telephelyek) Budapest területén is indokolt. • A vállalati infrastruktúra fejlesztése a külső kerületekben a helyi gazdaságfejlesztés, míg az átmeneti zónában az alulhasznosított barnamezős területek vállalkozói telephelyként történő minőségi megújulásának legfontosabb eszköze lehet. Nem tartjuk méltányosnak a fővárosi KKV-k vissza nem térítendő forrásokból való teljes kizárását sem, ugyanakkor elfogadjuk Pest megye fejletlenebb területeinek differenciált támogatását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a főváros jelentős barnamezős telephely-fejlesztési programok elindítását tervezi, ezért javasoljuk a területi szűkítés törlését az 1.2-es intézkedés címéből, még akkor is, ha az általános vállalkozási eszközbeszerzési pályázatok tekintetében élni kívánnak a területi preferenciával. • A VEKOP nem teszi lehetővé a nagyvállalatok finanszírozását, ugyanakkor a fővárosnak kiemelten fontos a tulajdonában lévő nagyvállalatok támogathatóságának biztosítása mind a VEKOP, mind az ágazati programok (GINOP, KEHOP, IKOP) terhére. Javasoljuk ezen lehetőség megfontolását az önkormányzati tulajdonú cégek esetében. • Az 1., 2., 3. prioritástengelyek intézkedéseinek tartalmával egyetértünk, azonban továbbra is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a GINOP 15%-os rugalmassági keretét a K+F+I intézkedések kapcsán maximálisan javasoljuk figyelembe venni. • Fontosnak tartjuk a Budapesten elérhető kulturális szolgáltatásokhoz kapcsolódó korszerű tájékoztatási rendszerek létrehozását, ezért javasoljuk a 3. prioritástengely 3.2 intézkedésének kibővítését az infokommunikációs beruházások és alkalmazásfejlesztés finanszírozásának lehetőségével. • A 4. prioritástengely kapcsán örömmel vettük javaslatunk figyelembevételét (turizmus, mint húzóágazat támogatott ágazatok között való megjelenítését), azonban a prioritásra allokált forrás nagyságrendileg alultervezett. Javasoljuk továbbá a területi kiválasztási rendszer (TKR) hatályának kiterjesztését a 4.1-es intézkedésre, vagy minimálisan az önkormányzatok szerepeltetését a lehetséges kedvezményezettek között. Javasoljuk, hogy a 4.1-es intézkedés tartalma terjedjen ki a műemléki épületek felújítására. A műemlékfelújítás a turizmusfejlesztés, így közvetetten a turizmusból élő KKV-k fejlődését biztosíthatja. Javasoljuk továbbá a jelentősebb vonzerőt képviselő, de nem hálózat részét képező turisztikai és kulturális látványosságok fejlesztését is lehetővé tenni a prioritás keretében, (pl: Dagály Strandfürdő fejlesztése, Palatinus Strandfürdő fejlesztése, Paskál Strandfürdő téliesítése.) • A 6. tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan szükségesnek tartjuk kiterjeszteni a biodiverzitás növelésének célját a városi környezetre is (4.2-es intézkedés). • Javaslatunk, hogy az önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonysági célú felújítása is a KEHOP terhére legyen finanszírozható, részben teljesült. A VEKOP 4.0 változatában 3.1-es számú intézkedés közintézményekre vonatkozó tartalma kikerült az OP-ból, és ezzel párhuzamosan a KEHOP 5.2 intézkedés kedvezményezettei körében megjelentek a Közép-magyarországi önkormányzatok is. A KEHOP intézkedés forrása azonban változatlan maradt, így összességében kevesebb projekt valósulhat meg a témában. A lakossági kedvezményezettek támogatása viszont a KEHOP-ból a VEKOP-ba került átemelésre, amelyet a keretösszeg szűkössége miatt nem tartunk szerencsés megoldásnak. • A KEHOP 5. prioritásával kapcsolatban javasoljuk, hogy a hőellátó rendszerek energiahatékony fejlesztése egészüljön ki a bővítés lehetőségével, a megújuló energiaforrások alkalmazása pedig a hulladék energia hasznosítását célzó távhő- és hőellátó beruházások ösztönzésével. Támogatandó a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések (a primer vezetékhálózatok cseréje, a magasvezetésű távvezetékek hőszigetelése és föld alá helyezése), a felhasználói hőközpontok felújítása, a szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, korszerű szabályozó- és telemechanikai rendszerek beépítése, Új fogyasztók távhőre kapcsolása, a hőhajtású hűtés (távhűtés) kialakítása, valamint új stratégiai kooperációs és piacbővítő távvezetékek kiépítése. • A VEKOP-ban rögzített prioritástengelyek közül számos áttételesen kapcsolatban van a közlekedéssel, mint rendszerrel. Ezért javasoljuk, hogy a közlekedési rendszerek fejlesztésének lehetősége jelenjen meg a kutatás-fejlesztésre, a technológiai innovációra, az infokommunikációs fejlesztésekre, a régió turisztikai fejlesztéseire és a települési környezet és közszolgáltatás-fejlesztésre vonatkozó prioritásokon belül is. • Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a konkrét intézkedési tervek, projektek kidolgozásánál kiemelt szempont kell, hogy legyen a CEF, IKOP, H2020 közlekedési vonatkozású részeinek és ehhez hasonló programokban tervezett fejlesztések figyelembe vétele. • A 4. tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan továbbra is javasoljuk a közösségi közlekedés járműállományának cseréjére is lehetőséget biztosítani – különösen a környezetbarát technológiák alkalmazása és a kapcsolódó (pl. KEHOP-ban megvalósítani kívánt) fejlesztések tekintetében (pl. elektromos, LPG, LNG, CNG). • Szakmapolitikailag elhibázottnak tartjuk, hogy a településfejlesztési keret (6. prioritás) összege közel ~17 Mrd forinttal csökkent, ez még a korábbi változatnál is kevésbé tudja biztosítani a tervezett fejlesztések finanszírozhatóságát, ezért – az ITP tervezés tapasztalatai alapján – javasoljuk a városfejlesztési források kiegészítését, akár hazai költségvetési forrásokkal. (Az 5.0-ás VEKOP által nem finanszírozott CLLD-szerű beavatkozásokat is beleértve.) • A 7. prioritás 7.1-es számú intézkedése kertében megvalósuló projektek esetében javasoljuk a kiválasztási vezérelvek között szerepeltetni az önkormányzatok által tervezett szociális városrehabilitációs projektekhez való illeszkedést. • A 7.2-es intézkedés keretében, a szociális intézményi háló tartalom- és kompetenciafejlesztése kapcsán fontosnak tartjuk az új, innovatív kezdeményezések, illetve a szektorban működő társadalmi vállalkozások támogatását (kedvezményezettek körének kiegészítése továbbra is javasolt). A 9. prioritástengely (közigazgatás) jelenleg kidolgozás alatt áll, így nem ismertek a prioritáson belüli intézkedések. A prioritásra rendelkezésre álló keretösszeg (83 M EUR) aránya a többi prioritáshoz képest ugyanakkor jelentős. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás fejlesztése országos hatáskörű, így az intézkedések nagy része KÖFOP-ból kerülhet finanszírozásra, javasoljuk a keretösszeg arányának felülvizsgálatát, esetleges részbeni átcsoportosítását a többi prioritási tengelyre. (3) Tematikus Fejlesztési Programok és ITP-hez kapcsolódó észrevételek • A területi szereplők igényeinek figyelembe vételére, a velük partnerségben való tervezésre való hivatkozások ellenére a VEKOP jelenlegi verziója szinte egyáltalán nem veszi figyelembe az elmúlt másfél-két év során a területi szereplők által megvalósított intenzív tervezés – elfogadott stratégiai dokumentumokban lefektetett! – eredményeit. A Fővárosi Önkormányzat esetében ez különösen a Tematikus Fejlesztési Programok és az Integrált Területi Program esetében érthetetlen, hiszen e dokumentumok kifejezetten a 2014-2020-as európai uniós finanszírozási időszak előkészítését szolgálják. • Indokolatlannak tartjuk, hogy barnamezős területek és a Duna menti területek fejlesztésének lehetősége teljes egészében kikerült az OP-ból. o A Duna menti területfejlesztések elmaradásával Magyarország az egyik legértékesebb szinergiáját hagyja veszni. Számos kihasználatlan, vagy rehabilitációra váró folyó menti terület áll jelenleg kihasználatlanul, amelyek kiváló helyszínei lennének számos értékteremtő beruházásnak mind a fővárosban, mind a régió egyéb településein. • A szociális városrehabilitációs projekteket finanszírozni hivatott 6.2-es intézkedés nem áll összhangban a kerületi és fővárosi önkormányzatok közös tervezésének eredményeként a Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programban lefektetett irányelvekkel, szempontokkal. Technikai módosítási javaslatok: • A 3. prioritáshoz kapcsolódó, Beavatkozási kategóriák c. 46-50. táblázatban több cellába angol nyelvű szöveg került, ezt javasoljuk magyarra fordítani. • A 4.5-nél a tagállam által azonosított programterület szükségleteire is figyelemmel a program szerint tervezett beavatkozásoknak a makroregionális stratégiákhoz és tengeri medencéket érintő stratégiákhoz való hozzájárulása (adott esetben) c. pontban a VEKOP korábbi verziója szerinti prioritástengelyekhez kerültek hozzárendelésre a DRS prioritásterületei. Javasoljuk a jelenlegi prioritástengelyekhez történő aktualizálást.


Sasvári Csaba

2014-11-24 14:00:45

Észrevétel

Megelégedéssel látjuk, hogy a gazdaságfejlesztésre majdnem a teljes források 60%-át tervezi a forrásallokáció. Üdvözöljük, hogy a Kkv-k három OP. vonatkozásában is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. (GINOP ,VEKOP, TOP, azaz a teljes források jelentős része) Nagyon jónak tartjuk, hogy a Vidékfejlesztés is bekerült a fejlesztési időszak programjai közé. A magyar versenyképesség és innováció kiépítéséhez szükség van a Kkv-ra, versenyképességük fejlesztésére, mivel a gazdaság meghatározó DNS-molekulái. Ennek okán a javasolni szeretnék néhány kiegészítést: Javaslatok: A gazdaságfejlesztő támogatási programoknál a pályázatokhoz kapcsolódó projektek esetében a kkv-nál meggondolandó az utólagos önrész támogatás v. kiegészítés pl.:50-50%-ban. Az éven túli hitelek estén kamattámogatással lehetne segíteni a megvalósítását a fejlesztésnek. A továbbiakban is támogatni kellene a fiatal kezdő vállalkozókat (35 év), az ISO, és a HACCP minősítési rendszerek megszerzését és fenntartását. A kkv hálózatosodását, a klaszterek további létrehozását is javasoljuk támogatni, mivel sokkal könnyebben tudnak fellépni úgy, ha nem egyedül jelennek meg a piacon, hanem hozzájuk hasonló vállalkozásokkal, önkormányzatokkal, egyetemmel, civil szervezettel együtt tudnak megjelenni a piacon. A kkv szektor a gazdasági növekedés motorja és egy jól működő magánszektor munkát ad az embereknek azaz foglalkoztatás bővítéssel jár. Olyan csatornákat tud megnyitni amin ki tudnak emelkedni a szegénységből. Megfizethető árukat és szolgáltatásokat tud nyújtani. Javasoljuk, hogy a fogászati projektek mintájára más szolgáltatásokat végző vállalkozások is bekerülhessenek a támogatotti körbe. Pl.: építőipari kkv-k támogatása lakások ill. házak külső hőszigetelése. fűtési rendszerek korszerűsítése. A nagyvállalati projektek és a kiemelt projektek esetében javasoljuk a belföldi vállalkozások beszállítói alkalmazása kritérium komolyabb bevezetését. Továbbá a képzés, szakképzés, továbbképzés támogatását is erősíteni kellene, az üzleti szolgáltatásokkal, a szakmai tanácsadásokkal és a pályázati információ nyújtásokkal együtt.


Koltai Luca

2014-11-24 13:52:57

Észrevétel

A Habitat for Humanity a világ csaknem száz országában működő, a lakhatási szegénység ellen küzdő szervezetként a megküldött jelen véleményében a lakhatás területén megfogalmazottakhoz kapcsolódóan kíván néhány észrevételt tenni. Véleményünkben a lakhatási szegénységre fókuszálunk, a dokumentumban szereplő további társadalmi és gazdasági fejlesztési területekkel nem kívánunk foglalkozni. Az Európai Parlament 2013. június 11-i ülésén elfogadott, „Az európai unióbeli szociális lakhatásról” szóló állásfoglalás (2012/2293(INI) számú döntés) egyértelműen szorgalmazza, hogy a tagállamok a szociális lakhatás kérdésének tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget szociális védelmi és társadalmi integrációs stratégiáikban. Ezzel összhangban, javasoljuk a szociális lakásszektor bővítésének érdekében a magántulajdonú lakások bevonását lehetővé tevő modellek támogatását, amilyen például a közösségi bérlakásrendszer megteremtése a szociális lakásügynökségek segítségével, melynek koncepcióját a Habitat for Humanity Magyarország a Városkutatás Kft.-vel közösen 2013 folyamán dolgozta ki. A közösségi bérlakásrendszer bevezetése révén egy olyan megfizethető bérlakás-rendszer jönne létre, amely a kihasználatlan lakáskínálatot kötné össze az alacsony fizetőképességű kereslettel. Több százezerre tehető azoknak a családoknak a száma, akik banki vagy közműhátralék miatt, családi támogatás nélküli pályakezdő fiatalként, netán hajléktalanként vagy egyéb megfontolásból változtatni szeretnének jelenlegi lakáshelyzetükön. Nem engedhetik meg maguknak saját lakás vásárlását, sem a hosszú távú magánbérletet, a helyhatóságok azonban a krónikus önkormányzati lakáshiány miatt nem tudnak segíteni a helyzetükön. A szorult helyzetből a kiút valamilyen átfogó szociális lakhatási koncepció megalkotásán át vezethet – ennek egyik eleme lehet a közösségi bérlakásrendszer és a szociális lakásügynökségek (SZOL) létrehozása. A SZOL egy olyan szervezet, amely – enyhítve a szociális lakhatás kérdésében az önkormányzatokra háruló nyomást – az üres, nem lakott lakással rendelkező magántulajdonost és a szociálisan rászoruló bérlőt összehozza. Néhány városban (többek közt Szombathelyen és Kecskeméten) megindult egy ilyen modell kialakítása a helyi önkormányzatoknál. Az Európai Parlament „Az európai unióbeli szociális lakhatásról” szóló döntése lehetővé teszi olyan pilot program indítását, amely a közösségi bérlakásrendszert egy-egy modell lakásügynökség létrehozásával bevezetné hazánkban. A pilot projekt a magánlakások bevonásával bővítheti a szociális lakáskínálatot, anélkül, hogy nagy beruházási igényű bérlakás építkezés vagy vásárlás válna szükségessé. A pilot program lehetőséget biztosíthatna olyan társadalmi csoportok tagjainak, akik számára a megfizethető lakhatás ma nem adott (például fiatal családoknak, hajléktalan embereknek, alacsony jövedelmű családoknak vagy lakáshitelük miatt eladósodott családoknak). A pilot program kidolgozásához és megvalósításához a Habitat for Humanity Magyarország örömmel bocsájtja rendelkezésre az említett projekt során szerzett tapasztalatait.


Orbán Tibor

2014-11-24 12:59:20

Észrevétel

Az OP benyújtott változatában található szövegezéshez képest az érintett helyen az alábbi szövegváltozatot javasolom figyelembe venni (FŐTÁV Zrt. észrevételei): 16. oldal 1.1.1. A PROGRAM INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁNAK ISMERTETÉSE. Az élhetőbb környezethez és a versenyképességhez egyaránt hozzájárul a lakóépületek energetikai korszerűsítése, valamint a távhő- és hőellátó rendszerek energiahatékony fejlesztése, bővítése és a megújuló/hulladék energiaforrások alkalmazásának növelése. A lakóépületek korszerűsítésének támogatásához a VEKOP a visszatérítendő támogatást, vagyis a pénzügyi eszközöket biztosítja, kiegészítő forrásként a KEHOP vissza nem térítendő támogatásai mellé. 17. oldal (ugyanez a szövegmódosítás szükséges a 32. oldali táblázatban és a 153. és 157. oldalon) A stratégiai célhoz kapcsolódó fő fejlesztési irányok, egyedi célok a következők: • lakóépületek energetikai korszerűsítése, valamint távhő- és hőellátó rendszerek energiahatékony fejlesztése, bővítése és a megújuló/hulladék energiaforrások alkalmazásának növelése, 153. oldal 2.5.4.1. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények A lakóépületek, valamint a távhőrendszerek energetikai korszerűsítésével és megújuló/hulladék alapra helyezésével jelentős volumenű üvegházhatású gázkibocsátás kerülhető el, csökken a károsanyag-kibocsátás, tisztább és élhetőbb környezet jön létre, a helyi megújuló energia felhasználási arányának növekedése miatt Magyarország energiafüggősége csökken. Célunk a korlátozottan rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások kedvezményes pénzügyi eszközökkel történő kiegészítése, a piaci forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben jutó célcsoportok finanszírozási lehetőségének megteremtése annak érdekében, hogy egy hosszú távú és fenntartható finanszírozási struktúra legyen elérhető az energiahatékonyság növelését és a megújuló/hulladék energia hasznosítását célzó távhő- és hőellátó beruházások széleskörű ösztönzéséhez. 157. oldal 2.5.4.3. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását Az intézkedés keretében a KEHOP 5. prioritás 2. intézkedésben foglalt lakóépületek energiahatékonysági és megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló korszerűsítéseit tervezzük pénzügyi eszközökkel támogatni a Közép-Magyarországi Régióban. A támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, távhőre csatlakozásához szükséges átalakítását (kiemelten a települések és a főváros legszennyezettebb belső területein), beleértve a smart költségosztás feltételeinek a megteremtését, illetve az épületeken belüli világítási rendszerek korszerűsítését. Az intézkedésben lehetőséget biztosítunk továbbá, a KEHOP 5. prioritás 3. intézkedés távhő- és hőellátó rendszerek energiahatékonysági és megújuló/hulladék energiaforrások alkalmazására irányuló korszerűsítéseinek pénzügyi eszközökkel történő támogatására a Közép-Magyarországi Régióban. A támogatható tevékenységek magukban foglalják a távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztését is, illetve megújuló/hulladék alapra helyezését, új megújuló/hulladék energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítását, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítését, energiahatékonyság növelését, vagy kiváltását és megújuló/hulladék alapra helyezését is, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálását. Támogathatók továbbá a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések (a primer vezetékhálózatok cseréje, a magasvezetésű távvezetékek hőszigetelése és föld alá helyezése), a felhasználói hőközpontok felújítása, a szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, korszerű szabályozó- és telemechanikai rendszerek beépítése, új fogyasztók távhőre kapcsolása, a hőhajtású hűtés (távhűtés) kialakítása, valamint új stratégiai kooperációs és piacbővítő távvezetékek kiépítése. 158. oldal 2.5.4.4. A műveletek kiválasztásában alkalmazandó vezérelvek Az épületenergetika területén az egyes támogatandó műveletek kiválasztása a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott irányvonalakhoz igazodik. Ennek során javasolt a kombinált, megújuló energiaforrásokat alkalmazó és energiahatékonysági fejlesztéseket egyaránt vegyítő beruházásokra hangsúlyt fektetni. Ezen felül célszerű összehangolni a távhőellátásban érintett épületállomány komplex energetikai korszerűsítéseit az érintett távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztéseivel és részbeni megújuló/hulladék bázisra helyezésével.


Magyar Energiahatékonysági Intézet

2014-11-24 12:46:02

Észrevétel

A Magyar Energiahatékonysági Intézet állásfoglalása a VEKOP 2014 novemberében társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetével kapcsolatban Az alábbiakban a szöveg egyes szakaszaihoz tartozó észrevételeinket soroljuk fel: 1.1 A VEKOP 144. oldala szerint ”Célunk … hogy segítsük a vállalkozások által tervezett energiahatékonysági fejlesztéseket is, ezáltal hozzájárulva a Nemzeti Reform Programban kitűzött 18 %-os teljes energia megtakarítás eléréséhez.” A VEKOP nem határozza meg, hogy konkrétan hány PJ-nyi primerenergia-megtakarításra számít az egyes energiahatékonysági intézkedésekből. A Nemzeti Reform Program alapján megjelölt 18%-os energiahatékonysági célkitűzés elavult, hiszen a Kormány felülírta a Nemzeti Reformprogramban foglalt vállalást, amikor az Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában Magyarország 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_hu.pdf. A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent. Javaslat: A VEKOP PJ-ban kifejezett megtakarítási célokat határozzon meg az energiahatékonysági támogatások kapcsán. 1.2 A VEKOP 145. és 154. oldala szerint az energiahatékonysági intézkedések eredményindikátora a primer energiafelhasználás alakulása, és a cél, hogy a 2020-as 1349 PJ-os referencia-értékről 2023-ra 1348.9-ra csökkenne a célérték. Ez az indikátor több szempontból is alkalmatlan az energiahatékonysági beruházások eredményességének mérésére: ad 1: Nemcsak a VEKOP, hanem a KEHOP, a GINOP és a TOP is a primer energiafelhasználást használja eredmény-indikátornak, ami azt jelenti, hogy az indikátor nem fogja tudni megkülönböztetni a GINOP, a TOP és a KEHOP által elért hatást. ad 2: A 1349 PJ-os referencia-érték irreálisan magas a 2012-es 998 PJ-hoz képest, hiszen azt feltételezi, hogy az energiafogyasztásunknak 2012 és 2020 között évente majdnem 4%-kal kellene növekednie, ami teljesen ellentétes lenne az ország gazdasági és demográfiai kilátásaival, és az elmúlt évek trendjeivel. Más szóval, a megjelölt indikátor akkor is sikeres teljesülést fog mutatni, ha egy fillért sem költünk energiahatékonyságra 2020-ig. Ezt szemléleti az alábbi ábra. Javaslat: A VEKOP a forrásaiból kiosztott támogatások által elért energiafogyasztás csökkentést jelölje meg indikátorként.


Szép Károly

2014-11-24 11:53:58

Észrevétel

FKF Nonprofit Zrt. észrevételei Javasoljuk, hogy a prioritáshoz tartozó pályázati kiírások esetén vegyék figyelembe a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat, valamint a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat és ezek tulajdonában álló gazdasági társaságokat (leányvállalatokat) mint lehetséges a pályázói kört.


Metzker Erika

2014-11-24 10:11:14

Észrevétel

Javasoljuk, hogy az operatív program küldetése és stratégiai céljai c. rész (10. oldaltól) szöveges leírásába kerüljön bele a hálózatosodás mellett a hálózati gazdaság fejlesztése is. A 2.2.1. pont szöveges leírásába kerüljenek bele a már működő vállalkozások, tevékenységét segítsék gazdaságbiztonsági és védelmi képességek fejlesztését célzó intézkedések is. A 2.3.3.3 pontban a Versenyképes IKT szektor fejlesztése c. leírásból hiányzik az IKT termékek és szolgáltatások fejlesztésére, az e-kereskedelemre, az IKT termékek iránti kereslet élénkítésére, illetve a digitális felzárkózás (e-inclusion) és közösségi hozzáférés fejlesztésére vonatkozó utalás. Az IKT támogatott területei közé kerüljön be az egyedi kommunikációs technológiák támogatása (pl. szoftver alapú kommunikáció, vezetés-irányítási rendszerek, távérzékelés stb.) Az IKT támogatott területei közé kerüljön be a térinformatikán alapuló technológiai megoldások támogatása is (pl. térképek, on-line hozzáférés, digitális archiválás.) Az éghajlatváltozás célkitűzésekhez nincs felhasználandó támogatási összeg rendelve, holott az éghajlatváltozás az összes prioritási tengelyt érinti. Hiányzik az OP-ból az elektronikus információvédelem, mint önálló téma. Hiányoznak a KÖFOP-ban nevesített célok, eredmények, melyek az 1668/2014 (XI.20) Korm. határozat alapján a kapcsolódó prioritásról szóló fejezetben a VEKOP-ban, előkészítésre kerülnek. 


Kövesd Péter

2014-11-23 18:13:55

Észrevétel

2. Kutatás, technológiafejlesztés és innováció Javasoljuk, hogy a K+I infrastruktúrát, illetve az innovációs hálózatokat egészítsék ki helyi innovációs házak, illetve ezek hálózatának létrehozásával. Nyilvánvalóan pozitív, hogy a legtöbb településen van közösségi ház, illetve könyvtár. Ezek többek között a kultúra közvetítésének nélkülözhetetlen elemei. Ugyanakkor – véleményünk szerint – jelentős hiányosság, hogy a települések jelentős részében nincsenek olyan intézmények, amelyek az kutatási eredményeket és az innovációt közvetítenék, illetve segítenék a helyi lakosság, intézmények és vállalkozások erre alkalmas és erre kész részének bevonását a kutatásba és innovációba (pl. a kutatási eredmények helyi hasznosításában). Célszerű lenne ilyen innovációs házak létrehozása az olyan nem nagyvárosi jellegű településeken, amelyek közelében nincs egyetem, innovációs park és hasonló. Az ilyen innovációs házak nagymértékben segíthetnék a „Fenntartható társadalom” intelligens szakosodási irány, illetve különösen a következő intelligens szakosodási specializációk megvalósítását és társadalmi elterjesztését: • Egészséges társadalom és jólét • Tiszta és megújuló energiák • Fenntartható környezet • Egészséges helyi élelmiszerek • Agrár-innováció • Befogadó és fenntartható társadalom és élhető környezet Természetesen az ilyen innovációs házaknak nem kellene minden esetben elkülönült épületnek illetve tevékenységnek lennie. Ahol ez lehetséges az innovációs házak tevékenységét új tevékenységként végezhetnék pl. a közösségi házak, az önkormányzatok vagy ezek valamely intézménye. Az új innovációs házak pedig lehetnének részben vagy egészében magán vagy önkormányzati beruházások és fenntartásúak. (Már legalább egy ilyen van. A kizárólag magán beruházásban létrehozott Nagykovácsi Innovációs Porta.) Az ilyen innovációs házak működésének jelentős feltétele kell legyen, hogy önfenntartásuk költségeinek fedezetét részben vagy egészében maguk biztosítsák. Az ilyen innovációs házak tevékenysége lehet a teljesség igénye nélkül: innovatív KKV-k létrejöttének elősegítése, KKV-k innovatívvá, gyorsan fejlődővé válásának támogatása, KKV-k, önkormányzatok és intézményeik korszerű innovációs menedzsment rendszerének kiépítése, egészséges helyi élelmiszerek gyártásának segítése, egészséges társadalom és jólét biztosítási módszereinek terjesztése, annak támogatása, hogy a hely KKV-k, önkormányzatok és intézményeik minél aktívabban vegyenek részt a Horizon 2020 és az Erasmus+ programban. 6. Versenyképes munkaerő prioritás A K+I prioritásban igen szimpatikus, hogy a program szorosan kapcsolódik a Horizon 2020 programhoz, amelynek hatására a magyar intézmények és cégek jobban be tudnak kapcsolódni a Horizon 2020 projektjeibe, sőt az intézkedés még segítséget nyújt ahhoz is, hogy a magyar pályázók részt vehessenek a Horizon 2020 pályázatain. Ennek előnyei ismertek: pl. a magyar kutatók-fejlesztők olyan támogatási összeg felhasználásával tudnak tevékenységet folytatni, amely összeg nem tartozik Magyarországnak eredetileg meghatározott uniós támogatási összegbe, együtt tudnak dolgozni más országok kutató-fejlesztőivel, a projektek eredményei Magyarországon is felhasználhatók, a Horizon 2020 K+I projektjeiben résztvevő intézmények és vállalkozások az eredmények felhasználásával gazdaságilag erősödhetnek, stb. Figyelembe véve, hogy az egész életen át tartó tanulás szoros kapcsolatban áll az Unió Life-long Learning programjával, illetve 2014-től kezdődően az Erasmus + programmal. Javasoljuk, hogy az intézkedés a K+I intézkedéshez hasonlóan segítse elő, hogy a magyar intézmények és vállalkozások minél aktívabb szerepet vállalhassanak az Erasmus + programban. Ennek sikere azt jelentené, hogy több magyar fejlesztő és oktató tudna a magyar EU támogatási keretet nem terhelő támogatási összegből professzionális tevékenységet végezni (új munkahelyek jöhetnének létre).. A projektek nemzetközi konzorciális jellege miatt számos más ország ismeretei és tapasztalatai, illetve a projektek eredményei lennének Magyarországon is hasznosíthatók. Problémának látjuk továbbá, hogy a Life-long Learning programban kifejlesztett és az Erasmus + programban kifejlesztendő korszerű oktatási anyagok, módszerek a magyar tanulási programokban nem vagy alig hasznosíthatók, mert a Life-long Learning és Erasmus + programokban sikeres magyar intézmények és vállalkozások jelentős része a hazai szabályozás miatt nem jogosult a különböző támogatott tevékenységekben részt venni. Nyilvánvaló, hogy a tanulni vágyók szinte kizárólag a Magyarországon támogatott programokban akarnak részt venni, és igen szűk azoknak a köre, akik ehelyett a fizetős programokat választják. Ez azt eredményezi, hogy a Life-long Learning és Erasmus + programban magyar részvétellel létrehozott korszerű tananyagok és módszerek a szükségesnél jóval kisebb mértékben kerülnek hasznosításra. Fentieket még jobban alátámasztják, hogy az Erasmus + és a Versenyképes munkaerő prioritás célkitűzései között igen sok egyezés van.


Dr. Maráczi Zsolt

2014-11-21 11:53:36

Észrevétel

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület észrevételei a VEKOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét fogalmaztuk meg. Új építések szükségessége Az 5.2. beruházási prioritáshoz tartozó intézkedésben javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések még hangsúlyosabb megjelenítését. A 157. oldalon emiatt (a KEHOP 96. oldalán található, a KEHOP 5.2. intézkedéséhez kapcsolódó szövegrész mintájára, egyúttal azt kiegészítve) javasoljuk a következő bekezdés beillesztését: „Ezen felül az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük az önkormányzatok részére, mintaprojekt jelleggel, a 2010/31/EU irányelv szerinti költségoptimum szintnél magasabb energiahatékonysági és megújuló energetikai szintet biztosító új, közel nulla energiaigényű épületek létesítését is. Az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük továbbá a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is; ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgál.” INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.


Kató Aladár

2014-11-20 13:41:08

Észrevétel

A Magyar Téglás Szövetség észrevételei a VEKOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Magyar Téglás Szövetségnek a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét szeretnénk megfogalmazni. Új építések szükségessége Az 5.2. beruházási prioritáshoz tartozó intézkedésben javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések még hangsúlyosabb megjelenítését. A 157. oldalon emiatt (a KEHOP 96. oldalán található, a KEHOP 5.2. intézkedéséhez kapcsolódó szövegrész mintájára, egyúttal azt kiegészítve) javasoljuk a következő bekezdés beillesztését: „Ezen felül az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük az önkormányzatok részére, mintaprojekt jelleggel, a 2010/31/EU irányelv szerinti költségoptimum szintnél magasabb energiahatékonysági és megújuló energetikai szintet biztosító új, közel nulla energiaigényű épületek létesítését is. Az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük továbbá a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is; ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgál.” INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.


Dr. Czerny Károly

2014-11-19 15:03:08

Észrevétel

A fejlettebb közép-magyarországi régión belüli különbségeket szeretnénk csökkenteni a budapesti agglomeráció alatti területek, így különösen a Csepel-sziget déli részén fekvő „SAVOYAI – KULTÚRTÁJ” terület, a Ráckevei Járás kulturális – idegenforgalmi fejlesztésével, együttműködésben a szomszédos, csatlakozó, még kevésbé fejlett régiókkal.


HAJDU ZOLTÁN

2014-11-17 13:57:23

Észrevétel

2.1. VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 54. oldal 2.1.4.3. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását. „Cél továbbá, hogy a vállalkozások termelési folyamatainak anyag- és energiaintenzitása csökkenjen, ami hozzájárul a termelékenység és a versenyképesség javításához” Javaslat: kerüljön bele a zöld beszállítói rendszerek alkalmazása. Az anyag és energiaintenzitás csökkentésének módja a termelt termékek környezeti lábnyomának meghatározása, az egységes zöld termékek piacának kialakítása. Az EU kezdeményezésére jelenleg számos ipari termék tesztelése zajlik, elérhető a http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/pef_pilots.htm oldalon Indoklás: Building the Single Market for Green Products COM(2013)196 73. oldal üdvözlendő az egészséges helyi élelmiszer és az agrár-innováció megjelenése. Javaslat: kerüljön be az öko-innováció (zöld innováció), vagyis olyan innovációs tevékenységek, amelyek a termékek/ szolgáltatások teljes életciklusa alatt csökkentik a természeti erőforrások felhasználását és a káros anyagok kibocsátását. Az öko-innováció a 79. oldalon illetve később is megjelenik. 80. oldal 2.2.3.4. A műveletek kiválasztásában alkalmazandó vezérelvek A kiválasztás alapelvei: - esélyegyenlőség és fenntarthatóság, - a kiválasztás szakmai és/vagy pénzügyi tartalom alapján történik, - az értékelést szakmai csapat, bizottság végzi, amely munkáját speciális szakterület esetében szakértő(k) segíti(k), kivéve az egyszerűbb eljárás során, - a projekteknek hozzá kell járulniuk közvetve a magán k+f befektetések elősegítéséhez - preferált projektek: piacvezérelt fejlesztések, high-tech mikro és kis- és középvállalkozások. Javaslat: kerüljön bele a téma nemzetközi fontossága, indoklása, bemutatása 96. oldal üdvözlendő, hogy figyelembe veszik az EIT keretében várható új KIC-et létrehozásának támogatását 2016-tól 2.5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG, AZ INTELLIGENS ENERGIAHASZNÁLAT ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK FELHASZNÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 150. oldal „Azon projektek nem támogathatók, amelyek a EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelését, feldolgozását, forgalmazását célozzák. Továbbá nem nyújtható támogatás azon kedvezményezettek részére, akik az EUMSZ I. mellékletben foglalt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak minősülnek. „ Javaslat: a megfogalmazás kizáró jellegű a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok részére. Ha cél a rendszerszemlélet, akkor például biogáz üzemek esetében a fermentált maradékanyag hasznosítása, a tápanyagok körforgása nem megoldott. Nem minden esetben működik a biogázüzem önálló gazdasági társaságként. Ha az intézkedést azért fogalmazták meg így, hogy elkerüljék a kettős finanszírozást, akkor ugyanerre a tételre, pl. a vidékfejlesztésben kell lehetőséget adni a mezőgazdaságban dolgozó gazdasági társaságok részére. 420. oldal 11.1. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS „A kiválasztásnál előnyt jelentő fenntartható fejlődést szolgáló szempont lehet, ha a projektnek: - tényleges környezetállapot, illetve települési környezetállapot javító hatása van, - kimutatható ÜHG és/vagy légszennyezőanyag kibocsátás csökkenéssel jár, - a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira való felkészülést, az ellenálló-, alkalmazkodóképesség javítását szolgálja, - alacsony szállítási távolságokkal, anyag-, és energiafelhasználással valósul meg” …….. Javaslat: kerüljön be , hogy zöld beszállítói rendszert alkalmaz/bevezetését vállalja, öko-innovációt alkalmaz/bevezetését vállalja, igazolja a zöld termékek egységes piacának kialakításához szükséges intézkedések megtételét, vállalja azok bevezetését a projekt futamidejének végére,