Fiatal vállalkozó Javasoljuk, hogy az operatív program küldetése és stratégiai céljai közé kerüljön bele a hálózatosodás mellett a hálózati gazdaság fejlesztése is. A munkaerőpiacra visszatérő (kismamák, nők, friss diplomások és tartós munkanélküliek átképzéssel történő) a prevencióhoz és a szemléletformáláshoz kötődő hálózatának kiépítése és az ehhez kapcsolódó célok támogatása.

Sporttal egészségmegőrzéssel és prevencióval működő társadalmi szervezet nevében Javasoljuk, hogy az operatív program küldetése és stratégiai céljai közé kerüljön bele a hálózatosodás mellett a hálózati gazdaság fejlesztése is Általános egészségügyi állapotfelmérést támogató technológiák alkalmazása a prevenció területén. Az egészségügyi rendszer átalakítása miatt hasonlóan a Japán rendszerhez, egy olyan éves valid mérés alapján működő rendszer kiépítése, amely meghatározza, vagy befolyásolja az egészségügyi biztosítás mértékét, és az eü-i kiadások csökkentéséhez is vezethet.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritásának 1.11 Hátrány-enyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel c. intézkedése a szociális gazdaság és vállalkozások fejlesztését irányozza elő. Miközben az intézkedés céljai minden kétséget kizáróan helyesen kerültek megfogalmazásra, érthetetlen a beavatkozások tervezett irányainak korlátozása – a szociális szövetkezetek létrehozásának, működésük támogatásának kizárólagossága. A szociális vállalkozás bármely fogalmi meghatározásából kiindulva nem elsősorban egy egyértelmű definíció, sokkal inkább közös jellemzők, jellegzetességek összessége rajzolódik ki. Az Európai Bizottság „a szociális vállalkozásért” c. kezdeményezése (Social Business Initiative – SBI) szerinti szociális vállalkozás értelmezésnek nem csak és kizárólag a szociális szövetkezeti jogi forma képes megfelelni. Az intézkedés leírásában javasoljuk következetesen a „szociális vállalkozás” elnevezés használatát, és a konkrétumok szintjén a szociális szövetkezetek mellett legalább a társadalmi célú nonprofit kft-ék alapításának, működése támogatásának lehetőségét. A program hivatkozott szakaszában megjelenő „kistelepüléseken élők számára” megfogalmazás egyúttal területi szűkítő feltételként is értelmezhető, miközben az alacsony társadalmi státuszú egyének és csoportok önfenntartó, értékteremtő foglalkoztatásának igénye a leromlott, szegregált városi területeken is éppúgy jelen van – és erre talán csak a szociális gazdaság eszközrendszerével lehet érdemben reflektálni. A szociális gazdaság ösztönzése célszerűen nem önállóan, hanem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem részeként: integrált területi (akár közösségi részvétellel tervezett) alapú programok egyik, foglalkoztatási célokat szolgáló pilléreként kellene, hogy megvalósuljon. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a szociális vállalkozások létrehozásának lehetősége a kapcsolódó 1.5, 1.6, 1.7, 2.3 és 2.4 intézkedésekben is megjelenjen. A szociális vállalkozások ösztönzésének lehetősége egyébként az a terület, amely a 2007-2013 közötti tervezési időszakban a lakhatási integrációt célzó kísérleti, a területi integráltság és a komplexitás módszertani elveit magán viselő fejlesztésekből kimaradt. Az imént hivatkozott intézkedésekhez kapcsolódóan javasoljuk továbbá a részvételi tervezés előmozdításának hangsúlyosabb megjelenését. Bojcsev András vezető tervező menedzser DDRFÜ Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 3.

Elsősorban az EFOP a köznevelést és a kiemelt figyelmet érintő csoportokat érintő fejlesztési programjaihoz kapcsolódóan kívánom megfogalmazni észrevételeimet: 1. A dokumentumban leírtak alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az egyes prioritási tengelyekben, milyen mértékben támogatható és elvárt a köznevelési intézmények aktív részvétele. Ennek egyértelműsítését szükségessé teszi, hogy valamennyi prioritási tengely esetében meghatározhatóak azon fejlesztési irányok, melyek hatékony és széles körű megvalósulásához elengedhetetlen a köznevelési intézményrendszer aktív részvétele. . 2. A dokumentum több helyen is utal a záruló programozási időszak TÁMOP konstrukcióinak mintegy folytatására. Általánosságban mondható, hogy a hatékony forrás felhasználást jelentősen segítené egy olyan központi adatbázis kidolgozása, melynek keretében a megvalósult szakmai módszertani fejlesztések eredményeit (dokumentumait) rendszerbe foglalva, adaptálhatóságukat megvizsgálva az új programozási időszakban célzottan a hiányterületek, illetve az adaptációs és disszeminációs törekvések kerülhetnének előtérbe. 3. A tehetséggondozás keretében szakmai (szaktárgyi) gondozás helyett az általános pedagógiai fejlesztés és gondozás szakszerű folyamatrendszerének kidolgozása és működtetése kerülhetne előtérbe. 4. A felzárkóztatás és esélyteremtés témájában javaslom a tervek készítése helyett (ennek elkészítését szinte minden érintett számára jogszabály írja elő) az ebben – és a kapcsolódó fejlesztési stratégiában – célzottan megfogalmazott intézkedések megvalósulásának támogatását. 5. A korai iskolaelhagyásról szóló beruházási tervben nem szerepel az alapfokú köznevelési intézményeknek a pályaválasztásban/pályaorientációban jelentősen megnőtt szerepe és felelőssége a középfokú oktatási – elsősorban a szakképzési – rendszer átalakításából adódóan. Tapasztalataim szerint a megalapozott pályaválasztás jelentős mértékben csökkenti a iskola és pálya elhagyás veszélyét. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszer megváltozott jogszabályi környezethez történő alakítása és a szükséges módszertani eszközrendszer és eljárási protokollok kidolgozása és alkalmazása. 6. Sajnálatos módon valamennyi prioritási tengelyre vonatkozóan kimaradt a köznevelési feladatellátás fontos szerepet intézményei, a kollégiumok. Tekintettel arra, hogy ezek az intézmények elsősorban nevelési feladatokat látnak el, kiválóan alkalmasak valamennyi prioritási tengelyre vonatkozóan a megvalósításban való aktív részvételre.

A Magyar LMBT Szövetség véleménye: Az Európai Unió alapvető dokumentumai (Lisszaboni Szerződés 2. és 10. cikke; Alapjogi Charta 21. cikke) szerint a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem is az Európai Unió fontos célkitűzése. Ezen célkitűzések az Operatív Program finanszírozását biztosító rendelet (1303/2013/EU) részletes szabályai között is megjelennek: 7. cikk a szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzését szolgáló lépések megtételét, 96. cikk (7) bekezdés b) pontja pedig a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetésnek kitett társadalmi csoportok szükségleteinek figyelembe vételét írja elő az operatív program elkészítése, kidolgozása és végrehajtása során. Ennek ellenére a szexuális és nemi kisebbségek (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek) szempontjai sem az Operatív Programhoz kapcsolódó konzultáció során, sem a beruházási prioritások meghatározása, sem a konkrét beavatkozások kiválasztása során, de még az esélyegyenlőség mint horizontális szempont érvényesítését szolgáló intézkedések során sem kerültek megfelelően figyelembe vételre. KUTATÁSI ADATOK A kutatási eredmények szerint az LMBT emberek ma Magyarországon az egyik leginkább elutasítottabb társadalmi csoport, elutasítottságuk még a romákénál is magasabb (ELTE TáTK 2010). Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2012-es kutatása szerint a válaszadó LMBT emberek 45%-át érte az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás szexuális irányultságukkal összefüggésben, az elmúlt öt évben 28%-uk vált fizikai erőszak vagy fenyegetés áldozatává. Az elutasító társadalmi közeg hatására a lelki egészséghez kapcsolódó problémák a körükben különösen elterjedtek: az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság 2010-es kutatása szerint a válaszadó LMBT emberek 42%-ának voltak már öngyilkossági gondolatai, minden hetedik válaszadó élete során kísérelt már meg öngyilkosságot; jelentősen magasabb körükben a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-használat aránya. Az elmúlt öt évben a duplájára nőtt az újonnan kiszűrt HIV-fertőzött személyek száma, a szakértők szerint Magyarországon a következő években a HIV fertőzések számának radikális megugrására lehet számítani. A fent már idézett FRA kutatás szerint a magyar LMBT fiatalok európai összehasonlításban is nagy arányban vállnak iskolai diszkrimináció áldozatává (24%), 60%-uk találkozott az iskolában negatív megjegyzésekkel szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt. A fent idézett MTA-Háttér kutatás szerint a diszkriminációnak és zaklatásnak kitett fiatalok 39%-a számolt be róla, hogy azért hiányzott az iskolából, hogy egy időre megszabaduljon a zaklatástól, homofób/transzfób légkörtől, amely a nemzetközi kutatások alapján sok esetben iskolai lemorzsolódáshoz is vezet. A fent idézett FRA kutatás szerint a válaszadó LMBT emberek 16%-át érte hátrányos megkülönböztetés a munkára jelentkezés során, ez az arány transzneműek esetében 31%. Ez a munkanélküliségi adatokban is jelentkezik: az MTA-Háttér kutatása szerint a transznemű válaszadók 62%-a számolt be róla, hogy élete során volt már 3 hónapnál hosszabb ideig munkanélküli. Szintén e kutatás állapította meg, hogy az LMBT emberek körében a vidékről történő elvándorlás a társadalmi átlagot jóval meghaladja, az LMBT válaszadók 77%-a nyilatkozott úgy, hogy lakóhelyének megválasztásában szerepet játszik az, hogy mennyire szabadon élheti meg szexuális irányultságát vagy nemi identitását. Az FRA állami szervek, oktatási és egészségügyi intézmények munkatársai körében végzett kutatása szerint a magyar szakemberek alapképzése során az LMBT embereket érintő kérdések nem kapnak megfelelő figyelmet, és célzott továbbképzések sem állnak rendelkezésükre. KONZULTÁCIÓ ELMARADÁSA Az Operatív Program kidolgozása során a LMBT civil szervezetek semmilyen célzott formában nem kerültek bevonásra: nem kaptak meghívást sem az operatív tervezést megalapozó stratégiák előkészítése, sem a szakértői műhelymegbeszélések, sem a 2013 nyarán megszervezett partnerségi véleményezés, sem pedig a 2013 ősze folyamán megtartott szakmai fórumok során. Az Operatív Programok nem kerültek napirendre az LMBT civil szervezetek részvételével működő konzultációs mechanizmusok (PROGRESS Nemzeti Antidiszkriminációs Munkacsoport, Emberi Jogi Kerekasztal) ülésein sem. Az egyetlen véleményezési lehetőségük a bárki számára elérhető internetes véleményezés lehetősége volt, ez azonban nem helyettesíti egy fontos esélyegyenlőségi célcsoport célzott bevonását a Program elkészítésébe. A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE Összességében elmondható, hogy a Program célrendszere, prioritásai nagyrészt illeszkednek a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával kapcsolatos átfogó célokhoz, ugyanakkor a Program két alábbi célkitűzése ellentmondásban állhat az esélyegyenlőség előmozdításának céljaival. Egyházak szerepvállalásának növelése. Nem hagyva figyelmen kívül az egyházak fontos hozzájárulását a szociális, oktatási és egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez, fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon működő egyházak jelentős része kifejezetten ellenségesen viszonyul az LMBT emberek társadalmi integrációjához, aktív szerepet vállalnak az azonos nemű párok és családjaik jogegyenlőségét előmozdító kezdeményezések akadályozásában. Különösen az egyházi fenntartású oktatási intézményekben, illetve az egyházak által működtetett hitoktatás során jellemző az LMBT emberek elleni előítéleteket támogató hozzáállás. A lelkiismereti és vallásszabadság nem szolgálhat felmentésül a kisebbségi csoportok elleni gyűlöletkeltésre. A Programok végrehajtása során ezért fokozott figyelmet kell szentelni a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére. Elfogadhatatlan ugyanakkor az az elmúlt években bevetté vált gyakorlat, hogy egyes Európai Uniós forrásokból megvalósuló pályázatokon csak egyházi fenntartású szervezetek indulhassanak, vagy ezen szervezetek előnyt élvezzenek. A család társadalmi szerepének megerősítése. Nem vonva a kétségbe a család mint társadalmi intézmény fontosságát, az elmúlt időszakban számos kezdeményezést láttunk Magyarországon, amely a családok védelmének előmozdítása alatt valójában a család egy bizonyos formájának (a nő és férfi házasságán alapuló hagyományos családnak) előnyben részesítését és más családformák (így különösen az azonos nemű párok és gyermekeik alkotta családok) leértékelését, másodrendűként kezelését valósították meg. Ezt jól tükrözi a 2012 végén elfogadott, majd az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett családvédelmi törvény családfogalma. Az elmúlt időszakban a magyar kormány különböző képviselői ellentmondó állításokat tettek arra nézve, hogy a magyar jog családként ismeri-e el a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párokat, illetve a gyermeket nevelő azonos nemű élettársakat vagy bejegyzett élettársakat. Az elmúlt évek során volt már példa olyan pályázati felhívásra, amelyen arra hivatkozva utasítottak el egy pályázatot, hogy az értékelő véleménye szerint az azonos nemű párok gyermekvállalását támogató projekt „nem illeszkedik” a gyermekvállalás ösztönzését megcélzó pályázati felhívás célkitűzéseihez. Már az Operatív Programban egyértelművé kell tenni, hogy a családalapítást ösztönző, a családok számára támogató szolgáltatásokat biztosító programok tiszteletben tartják a családok sokszínűségét és valamennyi pár, illetve család (ide értve az azonos nemű párok és családjaik) számára elérhetőek lesznek. KONKRÉT JAVASLATOK Transznemű emberek foglalkoztathatósága. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek körében (40., 45.o.) a romák és a megváltozott munkaképességű emberek mellett jelenjenek meg célcsoportként a munkanélküliség kockázatának jelentősen kitett transznemű emberek is. Helyi LMBT közösségek támogatása. Az LMBT fiatalok Budapestre és külföldre vándorlásának megelőzésében, helyben maradásuk támogatásában alapvető jelentősége van a helyi LMBT közösségi infrastruktúra (közösségi események, támogató szolgáltatások) elérhetőségének, ezért az ifjúsági közösségek támogatása (47.o.) során kiemelt figyelmet kell szentelni az LMBT fiatalokat bevonását, társadalmi aktivitását megcélzó programok támogatására. LMBT témájú médiaprogramok. A nemzetiségek, romák és fogyatékos emberek médiabeli reprezentációjának növelése (50.o.) mellett fontos lenne az LMBT közösséget megcélzó, illetve az LMBT közösséget bemutató médiaprogramok támogatása, illetve az LMBT identitásukat nyíltan vállaló médiamunkások alkalmazása. LMBT identitás erősítése. A roma és más nemzetiségi valamint migráns identitás erősítését szolgáló kulturális kezdeményezések (50.o.) mellett fontos lenne az LMBT emberek történetét, sajátos kultúráját bemutató, az LMBT közösség és a többségi társadalmi közötti párbeszédet támogató programok támogatása is. Gyűlölet-bűncselekmények áldozatai. Összhangban az új áldozatvédelmi irányelvvel (2012/29/EU) és a Tanács 2013. decemberi 6-i határozatával „Az áldozattá és bűnelkövetővé válás megelőzése” beavatkozás (51.o.) kiemelt bűncselekménytípusai (kapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás, emberkereskedelem) egészüljenek a gyűlölet-bűncselekményekkel, ide értve a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményeket is. LMBT emberek lelki egészségének fejlesztése. A lelki egészség fejlesztésére, helyreállítására irányuló programok kezeljék (75.o.) kiemelt célcsoportként az LMBT embereket, különösen az LMBT fiatalokat. A Lelki Egészség Központok kialakítása és munkatársaik képzése során kapjanak kiemelt figyelmet az LMBT emberek szempontjai. LMBT emberek szerhasználata. A szerhasználat megelőzése és visszaszorítása érdekében megvalósítandó szemléletformáló programok (76.o) kezeljék kiemelt célcsoportként az LMBT embereket. HIV-szűrések. „A célzott lakossági szűrések” keretében (77.o.) kerüljenek kifejezetten nevesítésre a HIV-szűrések is, a férfiakkal szexelő férfiak (MSM) csoportját kezeljék kiemelt célcsoportként, a szűrések megszervezésébe vonják be az LMBT civil szervezeteket is. LMBT fiatalok korai iskolaelhagyása. A korai iskolaelhagyással kapcsolatos helyzetértékelés (16.o.) egészüljön ki azzal, hogy a korai iskolaelhagyás kockázatához nagyban hozzájárul az oktatási intézményekben elszenvedett diszkrimináció és zaklatás („bullying”), amely különösen súlyosan érinti az LMBT fiatalokat. Az LMBT fiatalok jelenjenek meg sérülékeny csoportként a Programban (128.o); a befogadó oktatás-nevelési módszerek, illetve az esélyegyenlőségi intézkedési tervek (129.o.) kifejezetten térjenek ki az LMBT fiatalok támogatására. LMBT emberek iránti elfogadás terjesztése. A tartalmi, módszertani fejlesztések keretében (136.o.) ne csak környezeti nevelés kérdései (klímaváltozás, természetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés), hanem a társadalmi kisebbségekkel, ide értve az LMBT emberekkel kapcsolatos elfogadást segítő tartalmi módszertani fejlesztések is kerüljenek megvalósításra. LMBT személyek mint hátrányos helyzetű csoport. Tekintettel a fent ismertetett kutatási adatokra, vitán felüli, hogy az LMBT kisebbség ma Magyarországon hátrányos helyzetű csoportnak minősül, így fontos az esélyegyenlőségi fejezetben (302.o.) a hátrányos helyzetű csoportok listájában megjeleníteni. Ennek megfelelően az országos LMBT civil szervezeteknek és/vagy az őket összefogó ernyőszervezetnek a Horizontális Monitoring Bizottságban is helyet kell kapniuk (304.o.).

Az Európai Unió alapvető dokumentumai (Lisszaboni Szerződés 2. és 10. cikke; Alapjogi Charta 21. cikke) szerint a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem is az Európai Unió fontos célkitűzése. Ezen célkitűzések az Operatív Program finanszírozását biztosító rendelet (1303/2013/EU) részletes szabályai között is megjelennek: 7. cikk a szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzését szolgáló lépések megtételét, 96. cikk (7) bekezdés b) pontja pedig a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetésnek kitett társadalmi csoportok szükségleteinek figyelembe vételét írja elő az operatív program elkészítése, kidolgozása és végrehajtása során. Ennek ellenére a szexuális és nemi kisebbségek (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek) szempontjai sem az Operatív Programhoz kapcsolódó konzultáció során, sem a beruházási prioritások meghatározása, sem a konkrét beavatkozások kiválasztása során, de még az esélyegyenlőség mint horizontális szempont érvényesítését szolgáló intézkedések során sem kerültek megfelelően figyelembe vételre. KUTATÁSI ADATOK A kutatási eredmények szerint az LMBT emberek ma Magyarországon az egyik leginkább elutasítottabb társadalmi csoport, elutasítottságuk még a romákénál is magasabb (ELTE TáTK 2010). Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2012-es kutatása szerint a válaszadó LMBT emberek 45%-át érte az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás szexuális irányultságukkal összefüggésben, az elmúlt öt évben 28%-uk vált fizikai erőszak vagy fenyegetés áldozatává. Az elutasító társadalmi közeg hatására a lelki egészséghez kapcsolódó problémák a körükben különösen elterjedtek: az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság 2010-es kutatása szerint a válaszadó LMBT emberek 42%-ának voltak már öngyilkossági gondolatai, minden hetedik válaszadó élete során kísérelt már meg öngyilkosságot; jelentősen magasabb körükben a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-használat aránya. Az elmúlt öt évben a duplájára nőtt az újonnan kiszűrt HIV-fertőzött személyek száma, a szakértők szerint Magyarországon a következő években a HIV fertőzések számának radikális megugrására lehet számítani. A fent már idézett FRA kutatás szerint a magyar LMBT fiatalok európai összehasonlításban is nagy arányban vállnak iskolai diszkrimináció áldozatává (24%), 60%-uk találkozott az iskolában negatív megjegyzésekkel szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt. A fent idézett MTA-Háttér kutatás szerint a diszkriminációnak és zaklatásnak kitett fiatalok 39%-a számolt be róla, hogy azért hiányzott az iskolából, hogy egy időre megszabaduljon a zaklatástól, homofób/transzfób légkörtől, amely a nemzetközi kutatások alapján sok esetben iskolai lemorzsolódáshoz is vezet. A fent idézett FRA kutatás szerint a válaszadó LMBT emberek 16%-át érte hátrányos megkülönböztetés a munkára jelentkezés során, ez az arány transzneműek esetében 31%. Ez a munkanélküliségi adatokban is jelentkezik: az MTA-Háttér kutatása szerint a transznemű válaszadók 62%-a számolt be róla, hogy élete során volt már 3 hónapnál hosszabb ideig munkanélküli. Szintén e kutatás állapította meg, hogy az LMBT emberek körében a vidékről történő elvándorlás a társadalmi átlagot jóval meghaladja, az LMBT válaszadók 77%-a nyilatkozott úgy, hogy lakóhelyének megválasztásában szerepet játszik az, hogy mennyire szabadon élheti meg szexuális irányultságát vagy nemi identitását. Az FRA állami szervek, oktatási és egészségügyi intézmények munkatársai körében végzett kutatása szerint a magyar szakemberek alapképzése során az LMBT embereket érintő kérdések nem kapnak megfelelő figyelmet, és célzott továbbképzések sem állnak rendelkezésükre. KONZULTÁCIÓ ELMARADÁSA Az Operatív Program kidolgozása során a LMBT civil szervezetek semmilyen célzott formában nem kerültek bevonásra: nem kaptak meghívást sem az operatív tervezést megalapozó stratégiák előkészítése, sem a szakértői műhelymegbeszélések, sem a 2013 nyarán megszervezett partnerségi véleményezés, sem pedig a 2013 ősze folyamán megtartott szakmai fórumok során. Az Operatív Programok nem kerültek napirendre az LMBT civil szervezetek részvételével működő konzultációs mechanizmusok (PROGRESS Nemzeti Antidiszkriminációs Munkacsoport, Emberi Jogi Kerekasztal) ülésein sem. Az egyetlen véleményezési lehetőségük a bárki számára elérhető internetes véleményezés lehetősége volt, ez azonban nem helyettesíti egy fontos esélyegyenlőségi célcsoport célzott bevonását a Program elkészítésébe. A PROGRAM ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE Összességében elmondható, hogy a Program célrendszere, prioritásai nagyrészt illeszkednek a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával kapcsolatos átfogó célokhoz, ugyanakkor a Program két alábbi célkitűzése ellentmondásban állhat az esélyegyenlőség előmozdításának céljaival. Egyházak szerepvállalásának növelése. Nem hagyva figyelmen kívül az egyházak fontos hozzájárulását a szociális, oktatási és egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez, fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon működő egyházak jelentős része kifejezetten ellenségesen viszonyul az LMBT emberek társadalmi integrációjához, aktív szerepet vállalnak az azonos nemű párok és családjaik jogegyenlőségét előmozdító kezdeményezések akadályozásában. Különösen az egyházi fenntartású oktatási intézményekben, illetve az egyházak által működtetett hitoktatás során jellemző az LMBT emberek elleni előítéleteket támogató hozzáállás. A lelkiismereti és vallásszabadság nem szolgálhat felmentésül a kisebbségi csoportok elleni gyűlöletkeltésre. A Programok végrehajtása során ezért fokozott figyelmet kell szentelni a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére. Elfogadhatatlan ugyanakkor az az elmúlt években bevetté vált gyakorlat, hogy egyes Európai Uniós forrásokból megvalósuló pályázatokon csak egyházi fenntartású szervezetek indulhassanak, vagy ezen szervezetek előnyt élvezzenek. A család társadalmi szerepének megerősítése. Nem vonva a kétségbe a család mint társadalmi intézmény fontosságát, az elmúlt időszakban számos kezdeményezést láttunk Magyarországon, amely a családok védelmének előmozdítása alatt valójában a család egy bizonyos formájának (a nő és férfi házasságán alapuló hagyományos családnak) előnyben részesítését és más családformák (így különösen az azonos nemű párok és gyermekeik alkotta családok) leértékelését, másodrendűként kezelését valósították meg. Ezt jól tükrözi a 2012 végén elfogadott, majd az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett családvédelmi törvény családfogalma. Az elmúlt időszakban a magyar kormány különböző képviselői ellentmondó állításokat tettek arra nézve, hogy a magyar jog családként ismeri-e el a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párokat, illetve a gyermeket nevelő azonos nemű élettársakat vagy bejegyzett élettársakat. Az elmúlt évek során volt már példa olyan pályázati felhívásra, amelyen arra hivatkozva utasítottak el egy pályázatot, hogy az értékelő véleménye szerint az azonos nemű párok gyermekvállalását támogató projekt „nem illeszkedik” a gyermekvállalás ösztönzését megcélzó pályázati felhívás célkitűzéseihez. Már az Operatív Programban egyértelművé kell tenni, hogy a családalapítást ösztönző, a családok számára támogató szolgáltatásokat biztosító programok tiszteletben tartják a családok sokszínűségét és valamennyi pár, illetve család (ide értve az azonos nemű párok és családjaik) számára elérhetőek lesznek. KONKRÉT JAVASLATOK Transznemű emberek foglalkoztathatósága. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek körében (40., 45.o.) a romák és a megváltozott munkaképességű emberek mellett jelenjenek meg célcsoportként a munkanélküliség kockázatának jelentősen kitett transznemű emberek is. Helyi LMBT közösségek támogatása. Az LMBT fiatalok Budapestre és külföldre vándorlásának megelőzésében, helyben maradásuk támogatásában alapvető jelentősége van a helyi LMBT közösségi infrastruktúra (közösségi események, támogató szolgáltatások) elérhetőségének, ezért az ifjúsági közösségek támogatása (47.o.) során kiemelt figyelmet kell szentelni az LMBT fiatalokat bevonását, társadalmi aktivitását megcélzó programok támogatására. LMBT témájú médiaprogramok. A nemzetiségek, romák és fogyatékos emberek médiabeli reprezentációjának növelése (50.o.) mellett fontos lenne az LMBT közösséget megcélzó, illetve az LMBT közösséget bemutató médiaprogramok támogatása, illetve az LMBT identitásukat nyíltan vállaló médiamunkások alkalmazása. LMBT identitás erősítése. A roma és más nemzetiségi valamint migráns identitás erősítését szolgáló kulturális kezdeményezések (50.o.) mellett fontos lenne az LMBT emberek történetét, sajátos kultúráját bemutató, az LMBT közösség és a többségi társadalmi közötti párbeszédet támogató programok támogatása is. Gyűlölet-bűncselekmények áldozatai. Összhangban az új áldozatvédelmi irányelvvel (2012/29/EU) és a Tanács 2013. decemberi 6-i határozatával „Az áldozattá és bűnelkövetővé válás megelőzése” beavatkozás (51.o.) kiemelt bűncselekménytípusai (kapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás, emberkereskedelem) egészüljenek a gyűlölet-bűncselekményekkel, ide értve a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményeket is. LMBT emberek lelki egészségének fejlesztése. A lelki egészség fejlesztésére, helyreállítására irányuló programok kezeljék (75.o.) kiemelt célcsoportként az LMBT embereket, különösen az LMBT fiatalokat. A Lelki Egészség Központok kialakítása és munkatársaik képzése során kapjanak kiemelt figyelmet az LMBT emberek szempontjai. LMBT emberek szerhasználata. A szerhasználat megelőzése és visszaszorítása érdekében megvalósítandó szemléletformáló programok (76.o) kezeljék kiemelt célcsoportként az LMBT embereket. HIV-szűrések. „A célzott lakossági szűrések” keretében (77.o.) kerüljenek kifejezetten nevesítésre a HIV-szűrések is, a férfiakkal szexelő férfiak (MSM) csoportját kezeljék kiemelt célcsoportként, a szűrések megszervezésébe vonják be az LMBT civil szervezeteket is. LMBT fiatalok korai iskolaelhagyása. A korai iskolaelhagyással kapcsolatos helyzetértékelés (16.o.) egészüljön ki azzal, hogy a korai iskolaelhagyás kockázatához nagyban hozzájárul az oktatási intézményekben elszenvedett diszkrimináció és zaklatás („bullying”), amely különösen súlyosan érinti az LMBT fiatalokat. Az LMBT fiatalok jelenjenek meg sérülékeny csoportként a Programban (128.o); a befogadó oktatás-nevelési módszerek, illetve az esélyegyenlőségi intézkedési tervek (129.o.) kifejezetten térjenek ki az LMBT fiatalok támogatására. LMBT emberek iránti elfogadás terjesztése. A tartalmi, módszertani fejlesztések keretében (136.o.) ne csak környezeti nevelés kérdései (klímaváltozás, természetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés), hanem a társadalmi kisebbségekkel, ide értve az LMBT emberekkel kapcsolatos elfogadást segítő tartalmi módszertani fejlesztések is kerüljenek megvalósításra. LMBT személyek mint hátrányos helyzetű csoport. Tekintettel a fent ismertetett kutatási adatokra, vitán felüli, hogy az LMBT kisebbség ma Magyarországon hátrányos helyzetű csoportnak minősül, így fontos az esélyegyenlőségi fejezetben (302.o.) a hátrányos helyzetű csoportok listájában megjeleníteni. Ennek megfelelően az országos LMBT civil szervezeteknek és/vagy az őket összefogó ernyőszervezetnek a Horizontális Monitoring Bizottságban is helyet kell kapniuk (304.o.).

EQUITY EGYESÜLET véleménye az OP-k társadalmi egyeztetéséről. (2014.11.24) Elsősorban az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) keretében, a közoktatást és a kiemelt figyelmet érintő csoportokat érintő fejlesztési programokra reagálunk. Az Equity Egyesület az oktatás méltányosságával, esélykiegyenlítő szerepének erősítésével foglalkozik, ezért elsősorban ezen szakpolitikai célokra fókuszálva tekintettük át az anyagot. Korábban is észrevételeztük, hogy az OP-ok tervezési folyamata minden részletében nem nyilvános, nem látni, hogy milyen mértékben, milyen szisztémával és eljárásrend mellett veszi figyelembe a tervezésért felelős minisztérium a különböző társadalmi egyeztetés kapcsán kifejtett véleményeket. Az egyeztetés ütemezése kiderül, de az is nyilvánvaló, hogy a tervezés a civil szektor figyelmen kívül hagyásával történik, több kapcsolódó stratégia nem került nyilvánosságra, így ebben a formában mindez nem nevezhető társadalmi egyeztetésnek. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az általunk vizsgált OP–ok olyan négy kulcsfontosságú dokumentumra hivatkoznak, amelyek hatályba lépésükkor nem voltak nyilvánosak. 2014. november 4-én fogadta el a kormány a (1603/2014. (XI. 4.) Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II-t, a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát, az Egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiáját és a Köznevelés-fejlesztési stratégiát. Az első két stratégiáról előzetes munkaanyagnak, összefoglalónak vagy szakmai szervezetekkel történt egyeztetésnek nincs nyoma, nem elérhetőek a dokumentumok. A 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való részvételről szabályozza, hogy a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére - a lehető legszélesebb köre jelenjen meg [2.§ (1) bek]. Így rendkívül nehéz releváns dokumentumként kezelni az OP-okat, és nagyobb energiákat fektetni a fejlesztési források komoly és alapos véleményezésére. Az áttekintett EFOP-mal kapcsolatban megjegyezzük, hogy több olyan statisztikai adat is elérhető, amellyel frissíteni lehetett volna (EUROSTAT, KSH, KIR) a dokumentumokat, bizonyos területekről egészen pontos adatok állnak rendelkezésre – ilyen a gyerekszegénység 2012-2014. közötti időszakban történt drámai emelkedésére például. (2014. októberében megjelent Civil jelentés a gyerekesélyekről, 2012–2013.). Problémának látjuk, hogy az EU2020-hoz kapcsolódó, korábban vállalt hazai indikátorok (korai iskola elhagyók aránya, felsőfokú diplomával rendelkező fiatalok aránya), illetve azok alakulása nem tükröznek valódi szándékot és erőfeszítéseket és mindez az EFOP-ban is visszaköszön. Van olyan stratégia, amely elvileg papíron már megszületett, de nemcsak a civilek nem látták, hanem az EFOP sem ismeri annak tartalmát (,,Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát”; 22.oldal). Illeszkedés, kormányzati intézkedések és az operatív programok: Nehezen érthető, hogy miközben az EFOP is aggódik a gyerekszegénység helyzete miatt (10. oldal), aligha találni olyan intézkedést, amelyik javította volna a szegény és hátrányos helyzetű gyermekes családok helyzetét és a napokban megjelent költségvetési törvény-tervezet tovább sújtja ezt a réteget. Mindenki számára elérhetőek azok az adatok, amelyek a gyerekszegénység drámai növekedését kimutatják, miközben e gazdasági térség több országa, Magyarországgal ellentétben javított a mutatókon. Mivel a szociálpolitikai, oktatáspolitikai és adópolitikai intézkedések szándéka és hatása teljes mértékben ellentétes az EFOP javító szándékával, mondhatni ezek a jövőben semlegesek lesznek vagy kioltják egymást. A korai iskolaelhagyókkal és a szegregációval kapcsolatos helyzetelemzés nem tér ki a főbb problémákra, de ennél nagyobb probléma, hogy miközben az EFOP helyesen kiemeli a köznevelés méltányossá válásának elősegítését, heterogén összetételű tanulói csoportok eredményes oktatását, sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók iskolai sikerességének támogatását, addig a 2015 évi költségvetési törvény tervezetéből hiányoznak az ezeket működtető programok. Megszűnik a beóvodázási támogatás, gyakorlatilag az Útravaló Program, a kidolgozott és kipróbált módszertant biztosító Integrációs Pedagógiai Rendszer és a sort még folytathatnánk. Üdvözöljük, hogy az oktatási deszegregációs szándék továbbra is a prioritások között szerepel (2.A.5A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények), emellett a tagintézmények közötti helyzetre is reagál (127.oldal): ,,deszegregáció megvalósulhat fenntartótól függetlenül intézmények és tagintézmények között, továbbá intézményen és tagintézményen belül” Az EFOP szerint ,,Dinamikusan növekszik az egyházi fenntartású intézmények aránya, így ennek megfelelően erősödik az egyházak társadalmi szerepvállalása.” Az egyházak továbbá a hátrányos helyzetű, vagy periférikus, veszélyeztetett élethelyzetben lévő emberek felé fordulnak, és támogató tevékenységeiken keresztül ösztönzik a társadalomba való sikeres beilleszkedésüket és megtartásukat.” (12. oldal) Habár tényleg emelkedett az egyházi intézmények aránya ellenkező adatok pont arra mutatnak, hogy a szegény gyerekek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű) továbbra sem jelennek meg az egyházi intézményekben kellő számban, így az egyház társadalmi szerepvállalás erősödése csak az intézmények növekvő számában jelentkezik, nem másban. Az oktatási szegregáció kezelése nem megy a lakhatási szegregáció kezelése nélkül. Jeleznénk, hogy tudomásunk szerint nincsen pontos adat arról, hogy hány szegregátum van és azokban hány ember él. Habár több próbálkozás volt ennek felmérésére, de az OP szövegében is idézett 2010-ben publikált Domokos-Herczeg felmérésből kimaradtak a szegregálódott települések, másrészt több térségről nem állnak rendelkezésre etnikai adatok. Úgy gondoljuk, hogy van egy jó alapot nyújtó felmérés, viszont arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a szegregátumok újabb és pontosabb felmérése megkerülhetetlen lett volna a tervezést megelőzően. Üdvözöljük viszont azt az újonnan megjelenő szándékot, hogy magántulajdonú lakásokat is terveznek bevonni a telepprogramokba (204. oldal), habár 2010 óta a szegregátumokban található ingatlanok felszámolása nem prioritás. Pedig az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-én kihirdetett 437/2010/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletben hozzá járult, hogy a marginalizált közösségeket segítő, lakásberuházási intézkedések esetén magántulajdonú ingatlanokat is bevonjanak a telepfelszámolási programba. Az elmúlt időszak programjai erről nem vettek tudomást, telepeket nem akartak megszüntetni-felszámolni, inkább egyenesen konzerválták a szegregátumok helyzetetét, külön szolgáltatásokat, párhuzamos szociális vagy kulturális intézmények létrehozásával. Viszont a TOP alig tér ki a telepprogramot érintő fontos részletekre (2.D.8.2. A Műveletek Kiválasztásában Alkalmazandó Vezérelvek), vagy igen puha elvárásokat támaszt a beavatkozásokkal kapcsolatban, ráadásul a szegregátumok megszüntetését ott sem tartják szempontnak. Mindezeken túl javasoljuk: Kifejezetten támogatandónak tartottuk a szegregáció elleni fellépés korábbi célkitűzését, hogy nem támogathatóak olyan fejlesztések, amelyek az elkülönítő oktatás-szervezési gyakorlat folytatásához vagy konzerválásához vezetnek. Éppen ezért javasoljuk a deszegregációs programok kidolgozását és olyan mérhető indikátorokkal történő kiegészítését, amelyekkel az óvodai és az általános iskolai intézmények közötti halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók szegregációjának aránya beláthatóan csökken. Javasoljuk, hogy az etnikai adatok aggregált és anonimzált formában és kutatási célzattal ismét gyűjthetőek legyenek. Erre kidolgozott módszertan és folyamatosan visszatérő javaslatok vannak, mivel az EFOP és más stratégiai dokumentumok nem releváns oktatási és a lakhatási adatai megnehezítik a tervezést és az eredmények követését. Szükségesnek tartjuk a deszegregációs programok kötelezővé tételét, helyi esélyegyenlőségi programokban történő szabályozását fenntartói háttértől függetlenül, és az egyházi fenntartású intézmények egyenlő részvételét a szabályozásban. Javasoljuk, hogy a jelenleginél konkrétabban, azaz a TOP-mal összehangoltan, az oktatási és lakhatási deszegregációs programok együttesen kerüljenek említésre és kezelésre. Equity Egyesület 2014. november 24.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) észrevételei az EFOP 2014. november 7-én partnerségi egyeztetésre bocsátott változatának tartalmához 1. és 2. prioritások (társadalmi felzárkózás, egészségügy): Az EFOP szövegének tartalma az indokoltságnál, illetve az ágazati vetületek, szükségletek leírásánál (lásd 6-8. oldal) infokommunikációs szempontból hiányos. Nem vagy kevés esik szó arról, hogy az infokommunikációs eszközök és megoldások használata a hazai egészségügyi ellátórendszerben, intézményeknél nemzetközi összehasonlításban sem kielégítő, illetve nem térnek ki arra, hogy az IKT fokozottabb alkalmazásával milyen eredmények, pozitív hatások lennének elérhetők az egészségügyi ellátásban és intézményrendszeri működésben. A hiányos szükséglet leírásra (is) visszavezethetően az 1. és 2. prioritások egészségügyet érintő specifikus céljainak és intézkedéseinek kifejtésénél csak részben és kis mértékben (pl. az 52. és 55. oldalakon) utalnak e-Health fejlesztésekre, úgy hogy azok nem koncentrálódnak, csak kiegészítő szereppel bírnak, holott az IKT már jóval túlmutat ezen. Szükségesnek tartanánk az 1. prioritásban önálló specifikus cél, intézkedés, művelet felállítását az E-Egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére (Lásd Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, Digitális állam pillér releváns intézkedések) annak érdekében, hogy a jövőben integráltan valósulhassanak meg az e-Health programok (lásd külön, TIOP 2.3 intézkedés, de a TÁMOP-ban is voltak / vannak (tisztán) egészségügy informatikai projektek). Lényeges lenne a célra dedikált forráskeret és vonatkozó (E-egészségügyi jellegű) output és eredményindikátorok beépítése (ez utóbbi akkor is fontos lenne, ha nem lesz külön intézkedés) az OP-ba. 3. és 4. prioritások (oktatás) Az egészségügyhöz hasonlóan IKT tartalom is bővíthető lenne az oktatás, képzés minden területén. Itt sem látható megfelelő kifejtése az infokommunikáció ágazati fontosságának, kiegészítő az egyes informatikai részfejlesztések összhangja nem látható, itt is szükség lenne a koncentrálásra, releváns (oktatási informatikai témájú) indikátorok, vállalások feltüntetésére. A két oktatási prioritás alulinformatizáltsága abból is látszik, hogy a 148. oldalon található táblázat alapján mindössze 12 millió euró (mintegy 3,6 milliárd Ft-nyi) EU támogatás jutna (7 év alatt!) a 4. prioritásban a „080. Az e-inklúzióval, e-hozzáféréssel, e-tanulással és e-oktatással kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások, digitális jártasság” témára. A 3. prioritásban nem jelennek meg a 2012-es UNESCO által elfogadott nyílt oktatási forrásokra (OER) vonatkozó Párizsi dekrétum irányelvei. A Life Long Learningben nincs viszonyítási alapunk, szükség van tényekre alapozott helyzet elemzésre amihez képest ki tudjuk jelölni a célokat úgy hogy mérhetővé váljanak. Fájó a hiánya a felnőtt kori kompetenciák mérését szolgáló PIAAC (http://www.oecd.org/site/piaac/) felmérésnek.

A Baranya Megyei Önkormányzat nevében ezúton teszem meg észrevételeimet az Operatív Programhoz: A Baranya Megyei Önkormányzat 2013. novemberében véleményezte az Emberi Erőforrás Fejlesztési Program 3.0. társadalmasításra szánt változatát. A Program azóta jelentős módosításokon esett át úgy az egyes prioritástengelyek, mint az egyes tervezett intézkedések tekintetében, a célok és prioritások átstrukturálásra kerültek. Korábbi véleményünkben jeleztük, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Program háttérben hagy olyan összefüggéseket, mint amilyen például az Ős-Dráva Program. A Kormány 1242/2012. (VII.17.) Korm. határozatában nevesíti az ún. Ős-Dráva Programot, melynek célja a Dráva térségének felszíni vízrendszerére alapozva a komplex, természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. A Program megközelítőleg 25 milliárd forint nagyságrendű és több eleme érintett az EFOP prioritásai által. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy az Ős-Dráva Program továbbra sem került nevesítésre az EFOP egyetlen beruházási prioritása keretében sem. Mindezek alapján javasoljuk az Ős-Dráva Program – mint kiemelt kormányprogram – nevesítését az OP-ban, illetve annak prioritásaiban. Véleményünk szerint az Ős-Dráva Program alábbi projektelemei illeszkednek az EFOP 2014. november 7-i tervezetében megfogalmazott prioritásokhoz és fókuszterületekhez, javasoljuk ezek figyelembe vételét az EFOP további tervezése során: 1. Együttműködő társadalom A munkaerő-piacról kiszorult személyek munkaerő-piacra jutásának segítése A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben Leszakadó járások hátrányainak csökkentése Területi esélyteremtés Munkaerő-piaci szerepvállalás erősítése a marginalizált közösségekben 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése egészségügyi, szociális, társadalmi felzárkózási és kulturális területen Infrastrukturális beruházások a területi leszakadási folyamatok megállítása érdekében 3. Gyarapodó tudástőke A felsőfokúnak megfelelő szintű Oktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése 5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel Az Operatív Program az beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések esetén néhány esetben igyekszik lehatárolni a több operatív program keretében is megvalósítható, vagy egymást kiegészítő tevékenységek finanszírozhatóságának kérdését. Véleményünk szerint ugyanakkor a lehatárolása több tevékenység esetén sem teljesen egyértelmű. Javasoljuk az egyes intézkedések kapcsán összefoglaló táblázat vagy önálló fejezet formájában kidolgozni a más Operatív Programokhoz való kapcsolódás valamint a több operatív program keretében is támogatható tevékenységek lehatárolását (pl. közösségi szerepvállalás erősítése, közösségek fejlesztése, periférikus élethelyzetek felszámolása, társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése). Úgy véljük, hogy a lehatárolás markánsabbá tételére nem kizárólag a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), hanem a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) esetén is szükség van. Véleményünk szerint a Program több fejezetének kidolgozatlansága (pl. 9.2. Az előzetes feltételrendszer teljesítését szolgáló intézkedések, a felelős szervezetek és az ütemterv ismertetése) nagymértékben megnehezíti a Program tervezett intézkedéseivel való tervezést. Továbbra is fenntartjuk a korábban megfogalmazott véleményünket a Programból hiányzó Fogalomjegyzék fejezet szükségességével kapcsolatban. Tisztelettel kérjük javaslataink figyelembe vételét!

A Baranya Megyei Önkormányzat nevében ezúton teszem meg észrevételeimet az Operatív Programhoz: Baranya Megye Területfejlesztési Koncepciója kiemelt jelentőségűnek ítéli a gazdaság fejlesztését, a természet- és energiatudatos fejlesztések szükségességét, ami mind az átfogó, mind a stratégiai célok közt egyértelműen definiálásra került. A Kormány az 1242/2012 (VII.17.) Korm. határozatában nevesíti az Ős-Dráva Programot, melynek célja a Dráva térségének felszíni vízrendezésére alapozva a komplex, természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. A program megközelítőleg 25 Milliárd forint nagyságrendű, és több eleme is érintett a KEHOP prioritási tengelyei által. A KEHOP 3.0 változattal ellentétben az új változat nem tesz említést az Ős-Dráva Programról, az kiemelt projektként az 1. prioritás tekintetében nem szerepel. Javasoljuk az Ős-Dráva Program – mint kiemelt Kormányprogram – nevesítését a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban. Véleményünk szerint az Ős-Dráva Program alábbi projektelemei illeszkednek a KEHOP tervezetében megfogalmazott prioritási tengelyekhez, javasoljuk ezek figyelembe vételét a KEHOP további tervezése és a beavatkozási kategóriák meghatározása során: I. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Holtmeder- és mellékág rehabilitáció Bel- és árvízvédelmi rendszerek fejlesztése Vizes élőhelyek kialakítása, revitalizációja Vízrendszerek összekapcsolása a Dráva mentén, vízkormányzási rendszer fejlesztése Vízvisszatartást szolgáló fejlesztések megvalósítása (beleértve a háztartási és intézményi szintű vízvisszatartást is - ciszterna program) Vízvisszatartást szolgáló víztározó területek kialakítása Vízenergia - vízerő-telepek létrehozása - helyszíntervezés és kijelölés IV. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása V. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Megújuló energiatermelés feltételeinek megteremtése (biogáz, biomassza, geotermia, nap, víz) Értelmezésünk szerint az OP lehetőséget biztosít arra, hogy társulás tagjaként az 1. prioritás keretében a kistelepülések is csatlakozzanak ivóvíz és szennyvízelvezési rendszerek kialakításához. Amennyiben így van, üdvözöljük a célt. Amennyiben tévesen értelmeztük a vonatkozó leírást, kérjük, az OP a kistelepülések számára is biztosítsa ezt a lehetőséget. Az 5.2. prioritás kedvezményezetti körét kérjük és javasoljuk kiegészíteni a kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal, tekintve, hogy ők a TOP 3.2. intézkedés keretében sem pályázhatnak.

A Baranya Megyei Önkormányzat nevében ezúton teszem meg észrevételeimet az Operatív Programhoz: Baranya Megye Területfejlesztési Koncepciója kiemelt jelentőségűnek ítéli a gazdaság fejlesztését, a természet- és energiatudatos fejlesztések szükségességét, ami mind az átfogó, mind a stratégiai célok közt egyértelműen definiálásra került. A Kormány az 1242/2012 (VII.17.) Korm. határozatában nevesíti az Ős-Dráva Programot, melynek célja a Dráva térségének felszíni vízrendezésére alapozva a komplex, természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. A program megközelítőleg 25 Milliárd forint nagyságrendű, és több eleme is érintett a KEHOP prioritási tengelyei által. A KEHOP 3.0 változattal ellentétben az új változat nem tesz említést az Ős-Dráva Programról, az kiemelt projektként az 1. prioritás tekintetében nem szerepel. Javasoljuk az Ős-Dráva Program – mint kiemelt Kormányprogram – nevesítését a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban. Véleményünk szerint az Ős-Dráva Program alábbi projektelemei illeszkednek a KEHOP tervezetében megfogalmazott prioritási tengelyekhez, javasoljuk ezek figyelembe vételét a KEHOP további tervezése és a beavatkozási kategóriák meghatározása során: I. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Holtmeder- és mellékág rehabilitáció Bel- és árvízvédelmi rendszerek fejlesztése Vizes élőhelyek kialakítása, revitalizációja Vízrendszerek összekapcsolása a Dráva mentén, vízkormányzási rendszer fejlesztése Vízvisszatartást szolgáló fejlesztések megvalósítása (beleértve a háztartási és intézményi szintű vízvisszatartást is - ciszterna program) Vízvisszatartást szolgáló víztározó területek kialakítása Vízenergia - vízerő-telepek létrehozása - helyszíntervezés és kijelölés IV. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása V. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Megújuló energiatermelés feltételeinek megteremtése (biogáz, biomassza, geotermia, nap, víz) Értelmezésünk szerint az OP lehetőséget biztosít arra, hogy társulás tagjaként az 1. prioritás keretében a kistelepülések is csatlakozzanak ivóvíz és szennyvízelvezési rendszerek kialakításához. Amennyiben így van, üdvözöljük a célt. Amennyiben tévesen értelmeztük a vonatkozó leírást, kérjük, az OP a kistelepülések számára is biztosítsa ezt a lehetőséget. Az 5.2. prioritás kedvezményezetti körét kérjük és javasoljuk kiegészíteni a kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal, tekintve, hogy ők a TOP 3.2. intézkedés keretében sem pályázhatnak.

Az IVSZ e-Health munkacsoportjának véleménye az EFOP 2014. november 7-én kelt, társadalmi egyeztetésre bocsátott változatáról. Az IVSZ e-Health munkacsoportja a Partnerségi Megállapodás tervezetet és az EFOP tervezet alakulását folyamatosan nyomonkövette azok fejlődése folyamán. Összességében a munkacsoport üdvözli az EFOP előző, 2014 június 6-i 5.1-es változatához képesti korrekciók bevezetését, hiszen azok szélesebb teret biztosítanak az elektronikus egészségügyi megoldások alkalmazására, a hatékonyabb, megfizethető, fenntartható és minőségi egészségügyi rendszer megszervezése, valamint elérhetőségének javítása területén. Az Együttműködő társadalom (1. proiritás tengely) 3. beruházási prioritásának intézkedései közül mindhárom (1.8, 1.9 és 1.10-es pontok) tartalmazza a vonatkozó részcélok eléréséhez szükséges, ill. a megfogalmazott intézkedéseket támogató vagy megvalósító informatikai megoldások alkalmazását. Kiemelendő az „1.8 Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése” pontban megfogalmazott – az előző változatból kimaradt – informatikai fejlesztések támogatása, amelyek lehetőséget biztosítanak a ma az e-health területén talán leggyorsabban fejlődő, innovatív telehealth és m-health megoldások meghonosításának és elterjedésének. Fontosnak tartjuk, hogy minél több orvos-szakmai területen legyen lehetőség olyan projekteket indítani, amelyek a hatásos telehealth és m-health megoldások hazai viszonyokban történő alkalmazásából származó tapasztalatok gyűjtésére és elemzésére is alkalmasak. Ezek új piaci szegmenseket nyithatnak meglévő vagy újonnan létrejövő vállalkozások számára. Külföldön is értékesíthető szolgáltatási rendszerek és/vagy eszközrendszerek kialakulását segíthetik elő. Annak érdekében, viszont, hogy a megfogalmazott céloknak alárendelt, hatékonyan megvalósítható, fenntartható, átfedés mentes és egymást kiegészítő informatikai fejlesztések valósuljanak meg, szükségesnek tartjuk egy – a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában is hivatkozott – e-egészségügyi programterv létrehozását, amely a 2014-2020 időszak e-health fejlesztéseit/konkrét fejlesztési területeit és céljait, az előzőekben említett szempontok elemzését követően dolgozza ki. Engi Csaba IVSZ – e-Health munkacsoport vezető

A Magyarországi Evangélikus Egyház üdvözli az EFOP társadalmi egyeztetésre kerülő legújabb verziójában megfogalmazott, a társadalmi esélyegyenlőséget, integrációt széles körben megvalósítani tervező intézkedéscsomagot. A kitűzött célok eléréséért, a tervezett beavatkozásokban való közreműködéssel részt kívánunk venni. Az Európai Uniós támogatási források felhasználására vonatkozó eljárásrendben (272/2014 (XI.05.) Kormány rendelet) szabályozott, a konkrét projektmegvalósításra vonatkozó egyes tevékenységek költségvetésen belüli mértékének meghatározása véleményünk szerint veszélyezteti a megfelelő előkészítést és megvalósítást (pl: előkészítés 1%, menedzsment 2,5 %). Kérjük az EFOP IH közbenjárását az eljárásrend újragondolásában, a költségvetési tételek arányának emelésében.

Az MT. Zrt tevékenységének egyik fókuszában a minőségi hazai élelmiszerek, s velük összefüggésben az egészséges táplálkozás promótálása áll. A lakosságot megcélzó kampányainkban minőségi, az egészséges életvitelhez szükséges élelmiszerek fogyasztását reklámozzuk. Ezért javasoljuk, hogy az EFOP kedvezményezetti körébe kerüljön be az MT Zrt., mint állami tulajdonú gazdasági társaság.

Hozzászólás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz - 2014.11.24 Széphő Zrt. - székesfehérvár MJV ITS-ITP kidolgozásáért felelős munkaszervezet 1. általános észrevétel Kapcsolódó EFOP intézkedések felsorolása az 1. prioritásban 1.8 intézkedéstől, azok számának növekedése miatt néhány helyen következetlen, felül kell ellenőrizni a visszautalásokat az egész dokumentumban. 2. általános észrevétel: Sok intézkedés esetén megszűnt az operatív programok közötti lehatárolással kapcsolatos hasznos információk megjelölése( pl. 1.10, 1.11) – a későbbi változatokban pótolandó. 3. észrevétel: 2.4 Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások Az intézkedésben tervezett programokban a fenti műveletek csak közösségi tulajdonban lévő ingatlanok esetében végezhetők. Nem világos a közösségi tulajdon definíciója, sok tevékenység nem igen képzelhető el magántulajdon érintettség nélkül – pl. „településen kívüli telepekvesetében lakások korszerűsítésével, komfortfokozatuk emelésével, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetésével, lakások kiváltásával”. 4. észrevétel: 3.5 és 3.6 intézkedéseknél a kapcsolódó egyedi célkitűzések megegyeznek magukkal a intézkedéscímekkel! 5. észrevétel: 5.1 Visszatérítendő támogatások nyújtása vállalkozások számára Beavatkozási célcsoport és intézkedés tartalom nehezen hozható össze: alacsony jövedelmezőségű, hátrányos piaci helyzetű vállalkozásokcélcsoportja versus „konszolidációs segítségnyújtási program alkalmazása a) hátrányos helyzetű, közte roma személyek lakhatási helyzetének javítására az elmaradott településrészek újjáélesztését célzó programokat megvalósító településeken önkormányzatok számára” - célcsoport bővítés mindenképpen javasolt. Ráadásul itt önkormányzaton keresztül magántulajdon átalakítására is lehetőség van önk-i lakásalapon keresztül, miközben 2.4 intézkedésnél teljesen azonos célra csak „közösségi tulajdonú” ingatlanoknál engednék ugyanezt. 6. észrevétel: 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése 104-105. oldal Idősellátás kapcsán világos támogathatósági lehatárolásokat kérünk a TOP-ban finanszírozható idősekre vonatkozó alapellátások és az EFOP között – a szakellátásnak számító bentlakásos idősotthonok fejlesztése (férőhely és minőség) kapcsán Székesfehérvár MJV esetén meglévő intézmények korszerűsítése, bővítése és esetlegesen új feladat-ellátási helyek létrehozása, támogatása is szükségessé válhat, de a TOP nem ad rá lehetőséget(csak szociális alapellátást enged) az EFOP-ban pedig nem látjuk helyét egyértelműen: „ A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése magában foglalja a következőket: […] g) az időseknek és hajléktalan személyeknek nyújtott nappali (nem bentlakásos) szociális szolgáltatásokat, a rehabilitációs intézményeket, a krízis- és közösségi ellátást nyújtókat, az idősek életminőségének javítását szolgáló infrastruktúrát, illetve idősügyi jelzőrendszer kiépítése érdekében koordinációs központok létrehozását;továbbá […]” ? ”az időseknek és hajléktalan személyeknek nyújtott nappali (nem bentlakásos) szociális szolgáltatásokat” – a nappali szolgáltatások zöme időseknél alapellátás – Nem EFOP hatókör, míg a szakma nem ismer olyat, hogy „bentlakásos nappali ellátás”, amit ez a szövegrész tilt és így nem megítélhető, hogy a bentlakásos szolgáltatások egészét tiltja-e?(amit egyébkéntakkor ki támogat, ha sem az EFOP – sem a TOP nem ad rá lehetőséget?) ?? „az idősek életminőségének javítását szolgáló infrastruktúra” – ez egy elég nehezen értelmezhető fogalom, mi ide például bele tudnánk érteni a nem profitorientált, önkormányzati tulajdonú és fenntartású idősek otthonait gondozási központokat,de lehet, hogy a majdani pályázatot kiíró nem… 7. észrevétel: A 6. észrevétel problematikáját általános szintre emelve - és az operatív programok előírt tartalmi követelményein túlmutatóan - mikor lesznek elérhetők-megismerhetők-véleményezhetők az ágazati OP-k , így az EFOP intézkedéseinek részletesebb konkrét szakmai követelményei az egyes adott intézkedésben érintett szűkebb szakmai szereplők és önkormányzatok számára? Erre lehetőséget kellene teremteni a pályázati kiírások társadalmasítása előtt vagy úgy alakítani a pályázati kiírások társadalmasítását, hogy legyen idő és lehetőség e fontos szakmai tartalmi elemek kielégítő megvitatására.

A TASZ véleménye az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2014-2020 című dokumentumról A kormány 2014. November 7-én tette közzé az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2014-2020 című dokumentumot. A TASZ az alábbiakban a dokumentumnak csak és kizárólag a fogyatékos személyek bentlakásos intézményeinek kitagolására, kiváltására vonatkozó szakaszokat véleményezi. A TASZ üdvözli, hogy a dokumentum forrásokat rendel a fogyatékos személyek bentlakásos intézményeinek kiváltásával kapcsolatos beruházásokhoz. A dokumentum beruházási prioritásként jelöli meg a fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek számára tartós lakhatást nyújtó nagy létszámú intézmények kitagolásának támogatását a közösségi források terhére. A dokumentum szerint “fontos az intézményi férőhely kiváltás Európai Bizottság által megadott általános módszertanán alapuló támogatása, a folyamat egészének irányítása, továbbá az egyes kiváltási lépések megfelelő előkészítése, a megvalósítás támogatása mentorálással és egyéb szolgáltatásokkal. (79. oldal)” Üdvözlendő, hogy a dokumentum így hivatkozza a Common European Guidelines on the Transition from Institutional to Community Based Care és a Toolkit on the Use of European Union Funds for the Transition from Institutional to Community Based Care (Brüsszel, Európai Bizottság, 2012) című dokumentumokat, amelyek részletesen is kifejtik a kitagolással kapcsolatos közösségi elvárásokat. A TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy a Toolkit Magyarországról szóló esettanulmánya rámutat: a 12-14 főt befogadó lakóottohonok és a 25-50 főt befogadó lakócentrumok konstrukciói nincsenek összhangban a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 19. cikkével, ebből kifolyólag pedig az irányadó európai normákkal (41. oldal). Ebből következően azt javasoljuk, hogy a beruházási programok támogatásakor csak és kizárólag lakások, illetve legfeljebb 4-6 fős lakóotthonok létrehozásának lehetőségét támogassa a pályáztató. Üdvözlendő, hogy a dokumentum szerint “a prioritási tengely a kevésbé fejlett régiók mellett a Közép-Magyarországi Régióban is tervez fejlesztéseket az intézményi férőhelyek kiváltása és az országos hatókörű egészségügyi szolgáltató intézmények terén” (97. oldal). Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy Közép-Magyarországon, különösen pedig Budapesten szélsőségesen alacsony a lakhatás nyújtó szolgáltatások volumene. A fővárosi értelmi fogyatékos és pszichiátriai beteg lakók többnyire a főváros közigazgatási határain kívül, sokszor az országhatáron elhelyezett intézetekben kényszerülnek élni. Ez a helyzet azt jelenti, hogy fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek tömegei kényszerültek arra, hogy elhagyják a fővárost az elmúlt évtizedekben. Mindezért javasoljuk, hogy a 2014-2020-as programozási periódusban legalább egy esetben hajtsanak végre kitagolást olyan intézmény esetében, amely nagy számban lát el fővárosi lakosokat Budapesttől jelentős távolságra, és támogassák azt, hogy az új közösségi ellátások a főváros belterületén jöjjenek létre. A dokumentumból nem világos számunkra az, hogy a kormány kíván-e forrásokat fordítani leromlott állapotú nagy létszámú bentlakásos otthonok felújítására, bővítésére. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogai bizottsága Magyarországról szóló országjelentésében felhívta rá a figyelmet, hogy az ENSZ Fogyatékosügyi egyezményének megsértésének tekinti azt, ha az Európai Unió valamely tagállama a közösségi források terhére tömegotthonok rekonstrukcióját végzi el. Ezért azt javasoljuk a kormánynak, hogy a közösségi forrásokból semmilyen formában ne újítson fel, rekonstruáljon vagy bővítsen ki nagy létszámú bentlakásos intézeteket, hanem a releváns forrásokat kiváltásra és közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésére fordítsa. A TASZ végül felhívja a figyelmet arra, hogy a 2007-2013-as programozási időszakban rendszeresen hajtottak végre olyan energetikai beruházásokat, amelyek bentlakásos intézmények belső infrastrukturáját célozták. Ilyen beruházás volt például a 350 fős Dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthon épületenergetikai fejlesztése Táplánypusztán 128 millió forintért. Álláspontunk szerint ez és az ehhez hasonló beruházások felújításnak minősülnek, és nem támogathatók. Azt javasoljuk, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon kívül más programok se hajtsanak végre intézményfelújításokat. Üdvözlettel: Verdes Tamás Fogyatékosügyi programvezető Társaság a Szabadságjogokért

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elnöke Az Operatív Program áttekintését az alábbi megyei humán erőforrás jellemzők mentén végeztük el, ezen jellemzők OP szerinti kezelésének módját vizsgáltuk mivel ezen adottságok figyelembe vétele minden beruházás, gazdaságfejlesztési elképzelés, munkahely teremtési akció megvalósításának a feltétele. A vizsgált jellemzők közül a megye humán erőforrás potenciálja – a népesség, az aktív keresők, az ifjúsági munkaerőforrás összetétele, iskolázottsága és szakképzettségi színvonala szempontjából összességében hasonló képet mutat, mint az országos átlag. Eltérés elsősorban abban van, hogy a megyén belül igen jelentősek a gazdaság fejlettségében és a humán erőforrás minőségi összetételében meglévő területi különbségek és nagy a gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott térségek aránya, korszerűtlen a munkahelyi struktúra, kiemelkedően magas a munkanélküliség, nagyarányú a társadalom perifériájára szorult, hátrányos helyzetben élők száma. Az elöregedő falvakból a munkaerő mobilizálhatósága nehézségekbe ütközik. Ennek orvoslását a TOP-ból biztosítottnak látjuk. A megye humán erőforrás-potenciáljának erősségei közé tartozik azonban a jelentős létszámú, jól képzett és kapacitásaiban jelentős részben kihasználatlan műszaki értelmiség, az ipari és mezőgazdasági munkakultúra, a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodni képes, folyamatosan újratermelődő ifjúsági munkaerőforrás, a magas szellemi potenciált képviselő, sokirányú humán erőforrás-fejlesztésre alkalmas egyetemi bázis. Az Európai Unió kiemelt jelentőséget tulajdonít az oktatásnak és a képzésnek, de ezeket a gazdaságfejlesztés részének tekinti, azaz a foglalkoztatás, illetve a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás oldaláról közelíti a képzés és az oktatás helyzetét a jelenlegi tervezési időszakban. Ezért a humánerőforrás fejlesztésének kérdéseit a gazdasághoz (és részben a társadalomhoz) kötődő kapcsolódási pontokat keresve célszerű vizsgálni a 2014-2020-as tervezési időszak viszonylatában. Az Operatív Program jelenleg véleményezett verziója 2014. november 7-én került lezárásra és társadalmasításra, a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, a „társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valamint a Jó Állam” prioritásban foglaltakat valósítja meg. Az Európai Unió 11 tematikus célkitűzése közül a 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem, a 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás valamint a 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás célkitűzéseket kívánja az OP megvalósítani. Az OP öt fő beavatkozási iránya közül kiemelkedően fontos az EU 2020 Stratégiában megjelölt célkitűzések alapján az iskolából kimaradók arányát 10% alá csökkenteni, a 30-34 éves korosztályban pedig - 30,3 %-ra emelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát (az EU-s célkitűzés 40%). Ezeknek az Nemzeti Reform Programban szintén szereplő vállalásoknak a finanszírozására az EFOP hivatott, prioritásaiban megfelel az EU és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodásnak, megvalósítja annak 4. nemzeti prioritását. Az OP illeszkedésének bemutatása érthető, jól strukturált, a fent leírt EU-s céloknak való megfelelés alapján került kialakításra. A teljes operatív program és a prioritás tengelyek ugyanazon struktúra alapján lettek kialakítva, követhető. Az ESZA finanszírozású társadalmi befogadást célzó beavatkozások a 2014-20 időszakban több kategóriába sorolhatók: • az EU rendeletek illetve a Közös stratégiai keret által meghatározott társadalmi befogadás tematikus célba tartozó, társadalmi befogadási prioritástengely keretében megvalósuló beavatkozások, • a társadalmi befogadás tematikus célba is tartozó, pl. oktatási vagy foglalkoztatási prioritástengely keretében megvalósuló beavatkozások A társadalmi befogadás és más tematikus célok lehatárolása az EU szabályok miatt fontos, de a végleges szabályok és kialakult értelmezés híján nem teljesen egyértelmű: Vannak határesetnek számító beavatkozások, amelyek elsősorban az oktatás, de a társadalmi befogadás tematikus célba is beletartozhatnak, ilyen például az oktatás határán a hátrányos helyzetű gyerekek integrált oktatása. Javaslatok: 2. Beruházási prioritás (1. prioritási tengely) A marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja 2.A.5. : A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben: A szolgáltatáshiányos, hátrányos helyzetű térségekben kiemelt fontosságú a szegénység átöröklődésének megakadályozása, fontos szem előtt tartani, hogy ott valósulhassanak meg a fejlesztések ahová eddig nem jutottak el a gyermekszegénységi programok által nyújtott támogatások (ez az ország egyharmada) és különböző eszközökkel fontos a megvalósítás biztosítása is. Beruházási prioritás: A nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi együttműködés előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás (9.a): 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése: Az igen érzékeny fekvőbeteg ellátás leépítése csak akkor lehetséges, ha Magyarország lakosságának egészségi állapota nem minden európai uniós statisztika szerint a legutolsó illetve azt megelőző helyen szerepel. Ilyen változtatások bevezetése a kiábrándító statisztikák fényében csak akkor indokolt, ha előbb az egészségügyi mutatóink jóval kedvezőbb képet mutatnak. Ugyanez az intézkedés nem szolgálja a hozzáférésbeli különbségek mérséklésének megvalósulását, sem a prioritás célját az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentését, hiszen pont a - jelenleg is legrosszabb egészségügyi jellemzőkkel rendelkező - marginalizálódott térségeket szigeteli el még inkább a szolgáltatásoktól. Az intézkedésnél a szociális ágazat tekintetében hiányolható, hogy nincsenek kiemelt célcsoportként feltüntetve a hajléktalan célcsoportokat támogató szervezetek. Ugyancsak ehhez a beruházási prioritáshoz kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy a mélyszegénységben élők, romák felzárkózását segítő infrastrukturális beruházások kapcsán a megvalósítás során a felújított szegregátumok fenntarthatóságáról, állagmegőrzésről gondoskodni kell az ott élők bevonásával, képzési programokkal és a közösségi érzést, összetartozást erősítő programokkal. A szegregátumok felszámolására vonatkozó intézkedést érdemes országos szinten megvalósítani, így tud integrált hatást kiváltani. 1. prioritási tengely: Társadalmi együttműködés erősítése A fejezet elemzései kiegészítésre szorulnak. 1. beruházási prioritás (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) A „munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett csoportok munkaerő-piaci foglalkoztathatóságának javítása” helyett a „halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése” került véglegesítésre az OP-ben. Ennek eredményeképpen több olyan nem halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoport maradt ki, amelyek helyzete továbbra is megoldatlan. Az intézkedés a beavatkozási célcsoportok között egyáltalán nem említi az idősebb korosztály valamint a kisgyermekes édesanyák munkaerő-piaci helyzetének nehézségeit, védelmét. 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása: Az alintézkedések között hiányoljuk a szakmai-módszertani szolgáltatás kialakítására, valamint a települési ifjúsági munka fejlesztésére irányulóan a szakmai megyei szint megjelölését, támogatását. 4. prioritási tengely: infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében: A célkitűzés esetében a demográfiailag növekvő vagy stagnáló népességű települések a fejlesztések célcsoportjai, ami a csökkenő népességű, egyébként is elmaradott, aprófalvas térségeket vonja ki a fejlesztések alól, ezzel még inkább elszakítva a két pólust egymástól, még inkább növelve a távolságot a fejlettebb és az elmaradottabb területek között. A felsőoktatási kapacitások túlnyomó többsége a Közép-magyarországi Régióban található jelenleg is, ezért értelmezhetetlen az intézkedés célja, mely szerint továbbra is elsősorban a KMR-ben megvalósuló felsőoktatási célú infrastrukturális fejlesztéseket fogja támogatni az OP: „Ez elsődlegesen a felsőoktatás terén jelentkezhet, lévén a hallgatók jelentős része a kevésbé fejlett régiókból érkezik.” Ennek oka, hogy más régiók (pl. Észak-magyarországi Régió) felsőoktatási intézményeiben megszűnnek egyes karok, ezért kénytelenek egyenlőtlen esélyekkel (kollégiumi ellátás stb.) az - eddig is sokkal előnyösebb helyzetben lévő - KMR-ben található felsőoktatási intézményekben továbbtanulni a diákok. Sajnálatosnak tartjuk azt a megállapítást, mely szerint a KMR szolgáltat országos szinten, a többi régió pedig mint „vevő” szerepel. Ez a leszakadás további növekedéséhez járul hozzá és semmilyen szempontból sem a többi felsőoktatási intézmény és régió felzárkózását szolgálja! 3. prioritási tengely: gyarapodó tudástőke: Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása esetében a korai iskolaelhagyás jelenségének azonosítására, nyomon követésére irányuló programok kidolgozásának lehetősége csak országos, regionális és helyi szinten lesz támogatva. A jelenlegi verzióban a megyei szint nem szerepel. A célérték 2022-ig a köznevelés fejlesztésre irányuló projektek esetében 1000 db, ami 30.000 hátrányos helyzetű diák bevonását tűzi ki célul, megfelel a prioritás céljainak. A felsőoktatás közvetlen részvételét növelő beavatkozások között olyan komplex „első munkahelyek” támogatását is tartalmazó programcsomagokat is célszerű lenne támogatni, amelyek a felsőoktatási képzésekhez kapcsolódóan nagyobb vonzerőt biztosíthatnának. Célszerű lenne a jelenleg „Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül” alintézkedés felsőoktatási szinten megvalósuló entrepreneurship szemléletformálási céljának beágyazása korábban, akár a középfokú - nem csak egyetemi - oktatási követelményrendszerbe, olyan módon ahogy a nyelvi kompetencia fejlesztést is a korai iskolai oktatásban kezdik. Egyéb megjegyzések: A társadalmi befogadás egyik legfontosabb eleme a kirekesztés megszüntetése a közszolgáltatások terén. Mivel megyénk aprófalvas térszerkezetű, ezért itt kiemelkedően fontos, hogy 2020–ra azonos szolgáltatások legyenek hozzáférhetőek mindenki számára, pl. a hátrányos térségekben illetve településen élők számára éppúgy, mint a fejlettebb térségekben élők számára. Mindez hosszútávon az érintettek foglalkoztathatóságának is feltétele. Az operatív program prioritásai közül - a megyénk szempontjából kiemelkedően fontos - társadalmi befogadás fenntarthatóságának feltétele a foglalkoztatás bővítése illetve a foglalkoztathatóság javítása, különösen az alacsony iskolai végzettségűek körében. A foglalkoztatás bővítése érdekében pedig szükségesek olyan programok amelyek, munkaerőpicai szolgáltatásokkal és képzésekkel erősítik meg a szociális gazdaság által kezdeményezett programokat. Ennek megvalósulását az OP tekintetében kiemelten kell kezelni, a tervezet ennek mentén alakította ki intézkedéseit. A fentiekhez képest sokkal kisebb forrásigényű, de a fentiek megvalósítása érdekében fontos cél a programok végrehajtására alkalmassá tehető szervezetek kapacitásfejlesztése. Hiányolható, hogy az OP a diszkrimináció kockázatának kitett csoportok által érintett területek speciális szükségleteit megcélzó stratégiája csak címszavakban került kialakításra, nem különülnek el és nincsenek kijelölve a különböző fejlettségi szintű (HH, LHH, komplex programmal támogatandó LHH) térségek különböző igényeire szabott intézkedések. A kimeneti mutatók sok esetben nem lettek megjelölve, hiányoznak. A horizontális szempontok érvényesítésének igazolása egyszerűsítése javasolt. Az intézmények felkészülését megkönnyítené, ha éves szinten tervezhetőek lennének a pályázati kiírások. Megfelelő indoklás benyújtása mellett legyen lehetőség a szakmai program módosítására, ami szintén a programok megvalósulását segíti elő.

A Roma Oktatasi Alap. külön üdvözli, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program egy beavatkozás keretében kiemelten kezeli a társadalmi integrációt, a szegregációs jelenségek csökkentését, különösen a roma többségű iskolák számának csökkentését. Örömmel láttuk, hogy a dokumentumban erre irányuló konkrét lépéseket is terveznek, mint például a deszegregációt szolgáló fejlesztések (iskolabusz, intézményi átalakítások). A három éves kortól történő óvodáztatás szintén pozitív kezdeményezés, azonban az óvodáztatás támogatás 2015. szeptemberétől történő megszüntetése a roma kisgyermekek beóvodáztatását akadályozza. Az Operatív Program általános megállapításokat tartalmaz, ezeket muszáj pontosítani, illetve nem tartalmaz néhány fontos indikátort amelyek meghatározása nélkül nem mérhető majd a tervezett eredmény. A program az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégiájának ismertetése beavatkozás alatt a következő megállapítást teszik: ”Dinamikusan növekszik az egyházi fenntartású intézmények aránya, így ennek megfelelően erősödik az egyházak társadalmi szerepvállalása. Ez horizontális jelleggel áthatja az összes beavatkozási irányt. Az egyházakat az országos lefedettsége, intézményrendszere, illetve az egységes szemléletrendszere, folyamatos jelenléte képessé teszi a feladatok minőségi és kiemelkedő ellátására. Az egyházak továbbá a hátrányos helyzetű, vagy periférikus, veszélyeztetett élethelyzetben lévő emberek felé fordulnak, és támogató tevékenységeiken keresztül ösztönzik a társadalomba való sikeres beilleszkedésüket és megtartásukat” A fenti megállapításhoz mindenképpen hozzátartozik, hogy a hazai finanszírozási keretek mellett az egyházak kiemelkedően kedvező helyzetben vannak, hiszen az egyházi fenntartású oktatasi intézmények normatívája meghaladja a közoktatási intézmények és alapítványi fenntartású oktatási intézményekét, valamint az egyházi fenntartású oktatási intézmények terjedését központi kezdeményezés is erősíti. A szövegben szinten megtalálható a következő állítás ”Az aktív közösségi partnerség fejlesztése keretében elérendő cél olyan szolgáltatások nyújtása egyebek mellett a nemzetiségeknek, amelyek elősegítik bekapcsolásukat a közösség életébe.” Javasolt kiegészíteni az etnikai kisebbséggel is, mivel nem tartozik a nemzetiségek közé. Szinten fontos, hogy a szolgáltatások az etnikai kisebbség eseteben is elősegítse a közösséghez való tartozásukat. Szintén a szövegben található, hogy “Az iskolai szegregáció jelensége részben arra vezethető vissza, hogy az oktatási rendszer jelenleg az egyes speciális oktatási-nevelési igényeket nem képes megfelelően kezelni, s ezzel nem kellően tompítja az egyes hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulók közötti különbségeket. Ezeket tovább erősíti a tanulók iskolán kívüli környezete is.” A fenti megállapítások figyelmen kívül hagyják az utóbbi évek szegregációs pereit, a legutóbbi nyíregyházi görög-katolikus egyház által fenntartott szegregált általános iskola esetében hozott elmarasztaló bírósági döntést is. A centralizált oktatási rendszer kifejezetten lehetővé tenné a szegregáció felszámolását, így, a szövegben megjelenő a speciális-oktatási, nevelési igények nem megfelelő kezelése nem teljes mértékben oka a szegregáció kialakulásának, meglétének. Az 1. Beruházási Tengely (A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a kora gyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is) pont alatt a 4. táblázatban meghatározott “A szegregáltan oktatott hátrányos helyzetű tanulók aránya egyes tankerületekben” mutatót javasolt meghatározni, a bázis értéket és az ehhez képest pozitív elmozdulást mutató célértéket egyaránt. Az erre vonatkozó adatok elérhetők, többek között a 2013-2018-as időszakra meghatározott a minisztérium által jóváhagyott Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervekben, amely tartalmazza azon iskolákat, ahol a HH es HHH gyermekek aránya magas (ilyen vonatkozású adatok a KIR adatbázisban is elérhetők). A Roma Oktatasi Alap által kiadott 100 iskolát vizsgáló szegregációra vonatkozó kutatás az Alap honlapján (http://www.romaeducationfund.hu/sites/default/files/publications/school_segregationschool_choice_and_educational_policies_-_final_2013.pdf) nyilvánosan elérhető és letölthető. 3.1 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése intézkedés alatt nem található utalás a Híd programokkal kapcsolatos tevékenységekre, illetve, hogy a felállított rendszer hogyan illeszkedik a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez. A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából fontosnak tartjuk, egy országos, a roma tanulókra irányuló ösztöndíjrendszer kialakítását. Fontosnak gondoljuk a 16 éves korhatár felülvizsgálatát is. 3.3 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül intézkedés során a Program nem tér ki a kapcsolódásra az egész napos iskolához, valamint nem látszik, hogy például a tanodák, mint informális oktatási formák hogyan illeszkednek bele az egész napos oktatás keretébe. Javasolt ezeknél a fejlesztéseknél pontosan meghatározni az egész napos oktatáshoz való kapcsolódást, illeszkedést. 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása intézkedés során ösztöndíjrendszerek kialakítására is sor kerül, ami a mi véleményünk szerint is nagy mértékben hozzájárulhat a felsőoktatásban tanuló roma hallgatók számának növeléséhez. Ehhez azonban szükségesnek tartjuk, hogy célzottan a romák számára hozzanak létre ösztöndíjakat. Javasolt a hátrányos helyzetű és fogyatékos személyek mellett a romák számára kialakított ösztöndíjakat is beemelni a szövegbe.

A Habitat for Humanity a világ csaknem száz országában működő, a lakhatási szegénység ellen kűzdő szervezeteként a megküldött jelen véleményében a lakhatás területén megfogalmazottakhoz kapcsolódóan kíván néhány észrevételt tenni. Véleményünkben a lakhatási szegénységre fókuszálunk, a dokumentumban szereplő további társadalmi és gazdasági fejlesztési területekkel nem kívánunk foglalkozni. - p 102-től A nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi együttműködés előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás(9.a) beruházási prioritás: p105 Előremutató hogy az OP a hajléktalanság kezelésének eszközrendszerében az „Elsőként lakhatást” megközelítésű programoknak is helyt ad, azonban a tervezett programok tartalmi elemeiről további részletek ismerete nélkül nincs módunk véleményt alkotni. A kimeneti mutatók között nem szerepel erre utaló mutató, így az ilyen típusú programok megvalósítása nem számonkérhető – javasoljuk, hogy az OP végleges változatába emeljenek be ilyen mutatókat. - p111-től A városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (9.b.) beruházási prioritás: a komplex megközelítés és a programok tervezett tartalmi elemei adekvát válaszokat jelenthetnek a telepszerű körülmények között élők lakhatással összefüggő problémáira. Azonban a beruházási prioritáshoz kapcsolódó programspecifikus eredménymutatók és kimeneti mutatók alapján nem látható, hogy a probléma nagyságrendjéhez képest számottevő változást irányozna elő az OP: - p113 a programspecifikus eredménymutatók esetében a megállapított érték nem értelmezhető: „A nem megfelelő lakhatási körülmények között (…) élő háztartások aránya (kiemelés tőlünk) esetében a célérték 2023-ra 1400, ami nyilvánvalóan elírás. A dokumentum szövegének korábbi pontja alapján vélhetően 1400 háztartásról van szó, miközben a probléma százezres nagyságrendű. - p119 a kimeneti mutatók esetében alacsonyak a célértékek (érintett településrészek száma 150, létrehozott vagy felújított szociális bérlakások száma 300), illetve egy esetben (a lakhatási program keretében kialakított szolgáltatásokat igénybevevő hátrányos helyzetű személyek száma) hiányzik a célérték. Javasoljuk, hogy a probléma nagyságrendjéhez jobban illeszkedő eredmény- és kimeneti mutatókat, és ennek megfelelő forrásallokációt határozzon meg az OP a beruházási prioritáshoz kapcsolódóan. - p201-től: A marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja (9ii) beruházási prioritás: Előremutató, hogy az OP kísérleti programként előirányozza helyi lakhatási alapok kialakítását amelyek lehetővé teszik magántulajdonú lakások felújítását is. A kimeneti mutatók között azonban nincs specifikálva erre vonatkozó mutató, javasoljuk ilyen mutató beemelését. A telepprogramok esetében felhívjuk továbbá a figyelmet a területi szegregáció azonosítására és a releváns intézkedések megfogalmazására vonatkozó, kötelezően követendő módszertani útmutatás és független tanácsadói, szakértői támogatás fontosságára. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát és annak megvalósítását elemző legfrissebb civil jelentés (Updated Civil Society Monitoring Report on the implementation of the National Roma Integration Strategies and Decade Action Plan in 2012 and 2013 in Hungary http://www.habitat.hu/files/HU_updated_civil_society_monitoring_report.pdf) kiemeli, hogy az elmúlt években ezek a módszertani elemek gyengültek.

Javasoljuk, hogy a szubszidiaritás elve mentén az Operatív Programban kiírásra kerülő pályázatok kiírások esetén vegyék figyelembe a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat, valamint a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat és ezek tulajdonában álló gazdasági társaságokat (leányvállalatokat) mint lehetséges a pályázói kört.

Hozzászólás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz Magyar Természetvédők Szövetsége 2014-11-23 Általánosságban elmondható, hogy az operatív program tervezete környezeti, fenntarthatósági szempontból javult a társadalmi egyeztetésre kiadott változathoz. Örömmel tapasztaljuk és köszönjük, hogy több javaslatunkat befogadta a tervező minisztérium. Az itt megfogalmazott javaslataink elfogadásával tovább javítható a CPR rendelet 8. cikkelyének (fenntartható fejlődés) illetve az 5. cikkelyének (partnerség) való megfelelés. 1.3.c. intézkedéshez A közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség, a karitatív munka előmozdítása és a civil társadalom megerősítése által” (50. oldal) Javasoljuk, hogy az önkéntesség területe természet- és környezetvédelmi önkéntességre is kiterjedjen. Ez egyrészt összhangba hozza a dokumentumot az alapok közös szabályaival foglalkozó EU rendelet 8. cikkelyével, másrészt a szegénysége elleni küzdelemhez is hozzájárul. Javasoljuk, hogy a közösségi szerepvállalás fejlesztése részben foglalják bele a környezeti konfliktusokkal való foglalkozást, a környezeti demokrácia kérdéseit. A környezeti konfliktusok elszenvedői sok esetben a hátrányos helyzetben élők, akik egyrészt rosszabb érdekérvényesítők, másrészt kevésbé mobilak, hogy például egy helyi környezeti probléma elől más helyre költözzenek. A környezeti ügyek egyébként is a helyi közösségszervezés egyik kiinduló pontjai sok esetben. 1.8 intézkedéshez „Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése” (74. oldal) Nagy örömünkre szolgál, hogy az EFOP, elfogadva a tavaly benyújtott javaslatunkat, célul tűzi ki az egészséges táplálkozás népszerűsítését és a környezetegészségügy témáját is tartalmazza. Az OP most így fogalmaz: „Az intézkedés kiterjed az emberi egészségre ható környezeti ártalmak, így a biológiai allergének (pl. a parlagfű pollenterhelés) monitorozására és előrejelzésének fejlesztésére az egészséges életmód kialakításához való hozzájárulása érdekében. „ A biológiai allergének mellett fontosnak tartjuk, hogy megjelenjenek más egészségkárosító környezeti hatásokkal kapcsolatos ügyek, mint a vegyszerek használata a háztartásban és az étkezésben, levegőtisztasággal és zajjal kapcsolatos kérdések. 3.2. intézkedéshez „A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása „ (136.oldal) Az OP-ban szerepel: „A tervezett tartalmi módszertani fejlesztések célja: ….c) a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés, pszichológia és iskolai szociális munka hangsúlyozása, továbbá a klímaváltozással, természetvédelemmel és szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet megerősítése” Örülünk, hogy a módszertani fejlesztések kiterjednek a környezetügy területére is. Azonban a szelektív hulladékgyűjtés kiemelését a környezetügy területei közül nem tartjuk szakmailag megfelelőnek, ugyanis nem felel meg az európai és hazai hulladékkal kapcsolatos prioritásoknak. Szöveges javaslatunk: „továbbá a klímaváltozással, természetvédelemmel és a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos szemlélet megerősítése” 3.6. intézkedéshez „A munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben „ (160. oldal) Lényeges, hogy a felsőoktatásban a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek jobban elterjedjenek, a jövendő felsőfokú végzettségű szakemberek ismerjék a fenntartható fejlődés elvi és gyakorlati megvalósítási szempontjait, rendelkezzenek az ezekkel kapcsolatos készségekkel. Ezért javasoljuk, hogy a beruházási prioritás tartalmazza a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciák erősítését a felsőoktatási rendszerben. 3.7. intézkedéshez „Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel „ (170. oldal) A fenti javaslatokhoz hasonlóan itt is kérjük belefoglalni a fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket. 7.2. szakaszhoz Partnerek bevonása 2. A partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében (236. oldal) Sajnos a regionális politika megvalósítási szakaszában tervezett partnerség nagyon szegényesre tervezett, szinte kizárólag a monitoring bizottságok munkájára terjed ki. Ez nem felel meg a European code of Conduct on Partnership rendelkezéseinek, amelyet a rendelet (CPR) 5. cikkelyében leírtaknak megfelelően fogadott el az EU Bizottság. A partnerség javítása érdekében javaslataink: Partnerek bevonása a tervezésbe Az OP elfogadása utáni területi tervezési folyamatokba, mint ITI és CLLD tervek, pályázati kiírások, programkiegészítő dokumentumok készítése aktívan és kötelezően, munkacsoport szinten kell bevonni a horizontális partnereket, esetünkben a környezetvédő civil szervezeteket. Horizontális partnerek kapacitásépítése Az EU alapok hatékony felhasználásához szükséges a partnerség, különös tekintettel a horizontális célok elérésére. A European Code of Conduct on Partnership (ECCP) előírja, hogy a technikai segítségnyújtásból támogatni kell a partnerek kapacitásfejlesztését, beleértve a képzéseket, a részvétel költségeit és a partnerek koordinációs és hálózati struktúráit is. Különösen fontos a horizontális elveket képviselő civil szervezetek kapacitásainak építése. A környezetvédő szervezeteknek speciális hálózataik vannak erre, amelyek alkalmasak e feladat ellátására. Horizontális partnerek bevonása a monitoringba és pályázati elbírálásba Legyen egyértelműen kimondva, hogy a monitoring bizottságokba szavazati joggal kell be vonni a civil szervezeteket, kiemelten a horizontális ügyekkel foglalkozó esélyegyenlőségi és környezetvédelmi civil partnereket. Emellett a pályázati kiírások tervezésénél és pályázati döntéseknél is legyenek ott a civil szervezetek szakértői – természetesen figyelembe véve az összeférhetetlenség elvét. A civil partnereket képviselő személyeket, szervezeteket ne az Irányító Hatóság válassza ki, hanem az illetékes szervezetek maguk válasszák a képviselőjüket. 11. SZAKASZ-hoz Horizontális szempontok, fenntartható fejlődés (298. oldal) Az operatív program több jó javaslatot tartalmaz a környezeti szempontú horizontális integrációra. Két kiegészítés: Infraberuházások Nagyon fontos, hogy az infaberuházásoknál érvényesüljenek az energiahatékonysági és más környezeti szempontok, nem csak környezeti cél érvényesülése miatt, de költséghatékonyság miatt is. Az OP írja: „..infrastrukturális beruházások során kell érvényre juttatni. Ennek módja, hogy az anyagok takarékos felhasználása, a víztakarékosság, az éghajlatváltozás mérséklése és az épület energetikai hatékonyságának javítása elemek közül legalább kettőt kötelező a beruházás során alkalmazni.” Nem egyenlő súlyúak a fenti szempontok, ezért fontos, hogy ne a pályázóra bízzuk a két szempont kiválasztását, hanem a pályázati kiírások specifikálják, hogy az adott beruházásnál milyen szempontokat kötelező alkalmazni, ha lehet mind a négyet. Intézményrendszeri javaslatok a horizontális integrációra A környezeti és klíma szempontok (illetve a többi horizontális szempont) érvényesítése érdekében hozzon létre az Irányító Hatóság egy horizontális operatív szakmai bizottságot, amelyek minden pályázati kiírásnál megvizsgálja a horizontális szempontok egyedi integrálásának lehetőségét, építve a stratégiai környezeti vizsgálat eredményeire is. Ezekben a bizottságokban kapjanak szerepet a környezetvédő, illetve esélyegyenlőségi civilek. Emellett javasoljuk speciális, horizontális szempontok érvényesítését elősegítő pályázati kiírások létrehozását, illesztve az operatív program megfelelő prioritásaihoz. Fontos mind a pályázói, projekttervező és végrehajtói oldal, mind a lebonyolító intézmények képzése a horizontális szempontok integrációjára. Támogatjuk, hogy készüljön olyan érthető útmutató, amely az elvek érvényesítési lehetőségeit mutatja be. Mind az intézményrendszer, mind a pályázó kommunikálja a horizontális szempontok integrációjával kapcsolatos eredményeket. Fontos a nemzetközi és hazai jó példák összegyűjtése, terjesztése is. Dr. Farkas István Tamás Ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület észrevételei az EFOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét fogalmaztuk meg. Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a következő oldalakon szükséges: 114. és 204. oldal. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.

Tisztelt EFOP! Szeretnénk észrevételeinket, véleményünket tolmácsolni az Operatív Programmal kapcsolatban. A programelem, melyhez hozzászólásunk csatlakozik: 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása Üdvözöljük, és kitűnőnek tartjuk, hogy ilyen témák is megjelentek a programban. Valahogyan az idő múlásával egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a család szerepe kisebb, nem tulajdonítanak akkora jelentőséget a családnak, amekkorát megérdemelne. Ezt okozhatja nagyon sok minden, egész világunk változik folyamatosan, azonban a család az emberiség fennállása óta létezik, egy olyan szoros köteléket jelent, melynek az egyénre gyakorolt pozitív hatása vitathatatlan, többek között ezért is kell megóvjuk. Munkánk során mi is tapasztaljuk, hogy a hátrányos helyzet ellen a legjobb megoldás a megelőzés. A mai fiataloknak nagy szükségük van a "jó" tanácsokra, melyet sajnos mostanság leginkább az elektronikus médiából, illetve az ismerősi körből szereznek, ám ezen információk legtöbbje téves szemléletet közöl velük. Ezért szükséges, hogy ellenőrzött információt kapjanak hiteles forrásokból. A non-formális oktatásra nagy szükség van, mert a 21. század kihívásai túlmutatnak a megszokott kiadványokon, "füzetecskéken", melyek ugyan nagyon helyes és hasznos információkat, segítséget közölnek, azonban elavultnak tűnnek az informatikában felnevelkedett generáció számára, és ezáltal a "segítség" és az ismeretanyag befogadása nem történik meg. Ezen segíthet, hogy a fiatalok helyes, megfontolt, felelősségteljes döntésre és életre ösztönzése és az információk átadása jobban rögzül, ha mindezt kézzelfogható élmények által tesszük elérhetővé. Bizonyítottan könnyebben befogadható bármilyen ismeretanyag ezzel a módszerrel. Nagyon jónak tartjuk, hogy a program foglalkozik a krízishelyzetekkel is. Számos krízishelyzetet átélt, vagy még benne élő emberrel találkoztunk munkánk során, és az ő elmondásaik alapján is arra a következtetésre lehet jutni, hogy hatékony oktatással kezelhetőek, elkerülhetőek az ilyen helyzetek, azonban ehhez szükség van a megfelelő ismeretekre. Egyet kell értsünk azzal, hogy a párkapcsolati kommunikációt, konfliktuskezelést is belevették a programba, ugyanis a legalapvetőbb kommunikációs forma, a beszélgetés egyre kevesebb időt tesz ki mindennapjainkban. A konfliktusok nagy része szintén kezelhető megfelelő kommunikációval. Felettébb örömteli, hogy a gyermeknevelési tanácsadás is említésre került, azonban véleményünk szerint az erre felkészítő oktatást már jóval korábban szükséges elkezdeni, hogy amire gyermekünk eljut a családalapításig, addigra megfelelő képességek birtokában legyen, valamint hogy a gyermekvállalás a megfelelő időben, felelősségteljesen történjen. Mindent megtanulunk az életben: autót vezetni, zongoraleckékre visszük gyermekeinket, vagy épp táncoktatásra, de arra nem tanítjuk, hogy hogyan váljon jó szülővé, és hogyan gondoskodjon megfeleflően gyermekéről. Példaként említhetnénk, hogy nagyon sokan megveszik a légzésfigyelő készüléket, hogy vigyázzon az újszülöttre, azonban azt nagyon kevesen tudják, hogy mit tegyünk, ha ez az eszköz jelez. Szakmai szemmel a program ezen részéhez tudtunk hozzászólni, azonban magánemberként elmondhatom, hogy nagyon sok érdekes és megvalósítható elemmel rendelkezik a program, melynek megvalósítása jótékonyan fejlesztheti a magyar társadalom egészét. Köszönjük, hogy észrevételeinket megoszthattuk. Teljes Szülői Élmény Egyesület

A Magyar Téglás Szövetség észrevételei az EFOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Magyar Téglás Szövetségnek az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét szeretnénk megfogalmazni. Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a következő oldalakon szükséges: 114. és 204. oldal. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.