Az Európai Bizottság formális egyeztetésre benyújtott változatai megtekintésére és észrevételezésére az alábbiakban nyílik lehetőség.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Észrevétel
A vélemények rögzítésére 2014-11-25 08:00 -ig volt lehetőség.

Rácz Gábor

2014-11-25 00:25:08

Észrevétel

Sporttal egészségmegőrzéssel és prevencióval működő társadalmi szervezet. Észrevétel Javaslom, hogy az operatív program szöveges leírásába kerüljön bele a hálózatosodás mellett a hálózati gazdaság fejlesztése


Siska Lajos

2014-11-25 00:24:16

Észrevétel

A Gazdaságfejlesztési célok között felsorolt 5. pontban javaslom kiemelni a nemzetközi hálózatokba szerveződő, illetve ezekkel a vállalatokkal partnerségben működő vállalkozások támogatását.


Körmendy Gál

2014-11-24 23:12:43

Észrevétel

Klaszterfejlsztési észrevételek 78. oldal „A tervezett akciók során a hálózatok és klaszterek támogatását a működési múlttal rendelkező és/vagy Akkreditált Innovációs Klaszter címmel rendelkező klaszterekre célszerű fókuszálni.” Amennyiben megvalósítható, javasoljuk az akkreditációs rendszer kétszintűvé tételét. Az AIK minősítést célszerű szigorúan értelmezni és kimondottan S3-hoz kapcsolódó, kritikus tömeget és innovációs potenciált képviselő klasztereknek fenntartani, hogy a kör ne híguljon fel. Szükség volna egy „imposztorszűrőre” is. Ez az ECEI bronz minősítéséhez hasonló funkciót betöltő „bronzakkreditáció”, vagy „dinamikus klaszter” cím az AIK-nál könnyebben elérhető, nem feltétlenül komplex, de folyamatos, valós tevékenységet és ráfordítást megkívánó minősítés lehetne, pl évenkénti megújítási kényszerrel. A klasztertámogatások zöméhez erre lenne szükség, ez pedig egyaránt hozzájárul a hatékony monitoringhoz és a csak pénzszerzésre létrejött klaszterek kiszűréséhez. Emellett további induló klaszterek támogatására nincs komoly szükség, amennyiben létezik olyan platform, amely a klaszteresedés valós mechanizmusával, feltételeivel és előnyeivel megismerteti az új klasztert alapítókat. Javasolt az új klasztert alapítókat vagy egyedi konzorciális beruházási/innovációs projektek felé, vagy a működő klaszterekkel való együttműködés felé terelni amíg az új klaszter támogatáséretté nem válik. Ez hozzájárul a forrásfelhasználás hatásosságának növeléséhez illetve a kritikus tömeg megközelítéséhez, a további fragmentálódás elkerüléséhez a klaszterekben. „Támogatni kívánjuk a klaszterek és egyéb hálózatok szervezeti működésének javulását (menedzser szervezeten keresztül), a nyújtott szolgáltatások bővítését és azok színvonalának emelését.” A klasztermenedzsment-szervezetek kompetencia- és szolgáltatásfejlesztését alapvetőnek tekintjük abban a folyamatban, melynek során a klaszterek valódi iparági és gazdaságfejlesztési koordináló és innovációvezető szerepet tölthetnek be, kiaknázva a hálózati együttműködésben rejlő potenciált. A klaszterek ütemes felkészítése regionális és nemzetgazdasági stratégiai pozíciójuk felvállalására és magas szintű betöltésére elsőrendű fontosságú a nemzetgazdaság fejlesztése, a kkv-szektor dinamizálása szempontjából. Lényeges, hogy a menedzsmentszervezetekben felhalmozott kompetenciák megfelelően kerüljenek kiaknázásra, a klasztertagok felé közvetítésre. Ezért különösen fontosnak tartjuk hogy a klaszteren belüli fejlesztési, tanácsadási és stratégiatámogatási tevékenységeket kedvezményes – alkalmasint ingyenes – szolgáltatás formájában lehessen nyújtani a klasztertagok számára. A többszintű kompetenciafejlesztésnek érdemes lenne a olyan dimenziót is adni, hogy több klasztermenedzsment szervezet komparatív előnyök alapján nyújthasson közösen/megosztva is ilyen szolgáltatást. Ez megerősítené a klaszterközi együttműködést, és gátolná a redundáns kompetenciák fejlesztését. Javasolható az osztrák mintára hosszabb időtartamú (3-5 év), de azonos elvárt szolgáltatásszint mellett lineárisan csökkenő intenzitású klasztermenedzsment-támogató projektek lehetőségének végiggondolása is. Ez egyrészt kitolja a kétéves ciklusban gondolkodás keretét, másrészt viszont rászorítja a klasztert a fenntarthatóság egyéb lehetőségeinek kihasználására. „Másrészről célunk az előzetes minősítésen átesett Akkreditált (Innovációs) Klaszterek és tagvállalatainak kiemelt segítése az új nemzetközi piacokra történő eredményes belépés érdekében.” A közvetlen vállalati külpiacra lépésen túl támogatni javasolt a klaszterek nemzetközi tevékenységének kiterjesztését, ideértve nemzetközi partnerek bevonását klaszterszintű együttműködésben megvalósuló innovációs projektekbe a közvetlen know-how transzfer elősegítésére, illetve a stratégiai cluster2cluster együttműködések erősítéséhez kapcsolódó koordinációs, tanácsadási és kompetenciafejlesztési szolgáltatások nyújtását. 263. oldal „A GINOP a hazai klasztermenedzsment szervezeteket, klasztertagok együttműködésben megvalósított beruházásait, illetve ipari és technológiai parkokat is támogat.” Javasoljuk olyan konstrukciók lehetővé tételét, amelyekben az együttműködő partnerek felvállaltan egynél több klasztert képviselnek. A klaszterközi, illetve szektorközi együttműködés lehetősége a diszruptív innováció alapfeltétele, és a hálózatok stabilizálódásának, hosszú távú organikus fejlődéséhez is elengedhetetlen. Koordinációs és disszeminációs kapacitásaikra való tekintettel pedig ilyen konzorciumokban fontosnak tartjuk a klasztermenedzsment-szervezetek partnerként való bevonásának előírását is.


Informatika a Társadalomért Egyesület

2014-11-24 23:06:31

Észrevétel

Az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) észrevételei a GINOP 2014. november 7-én partnerségi egyeztetésre bocsátott változatának tartalmához 17. oldal: prioritások forrásmegoszlása táblázat A 3. IKT prioritás tervezett kerete: mintegy 454,8 millió euró EU-s forrás (összesen kb. 134 milliárd Ft) a GINOP összes forrásának mindössze 5,19%-át jelenti, amely rendkívül kevés (összehasonlítva mondjuk a K+F+I prioritás 19,26%-ával). Az IKT gazdaságfejlesztésben és versenyképesség növelésében betöltött fontosságát tekintve ezt az arányt legalább 10% körüli szintre kellene növelni. Ugyanakkor a 8. Pénzügyi eszközök prioritásra szánt források nagyságát (összesen mintegy 692 milliárd Ft) beleértve itt az IKT célokra fordítandó 90,9 milliárd Ft-ot indokolatlanul magasnak tartjuk, figyelembevéve ezek visszaforgását és a piacon jelenleg és a jövőben is rendelkezésre álló állami támogatású, kedvező feltételű hitelek (lásd MNB Növekedési Hitelprogram, Széchenyi Kártya) nagyszámban elérhetőségét is, nem tartjuk valószínűnek, hogy ennyi visszatérítendő forrás elkölthető. Javasoljuk ezen összeg csökkentését és áthelyezését pl. a 3. IKT prioritásra. I. rész Stratégia 1.1-1.3 részek: Nem tartjuk kielégítőnek a fejezet infokommunikációs tartalmát, vonatkozásait (főleg a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia alapján) szükséges lenne ezen rendkívül fontos szempont jobban beépítése. 1.4 Kiemelt célcsoport: Termelői szektor Tekintettel a szolgáltatói (tercier) szektor, így az infokommunikációs ágazat cégeinek a magyar gazdaságban, GDP-ben és foglalkoztatásban betöltött fontosságára javasoljuk, hogy a kiemelés ne ennyire hangsúlyosan vagy kizárólag a termelő vállalatokra vonatkozzon 27. oldal: Kiválasztott tematikus célkitűzések indoklása: IKT Nem tartjuk értelmezhetőnek, illetve célszerűnek azt a kitételt, hogy „Önálló IKT beszerzés nem támogatható a GINOP 3. IKT prioritása keretében”. Mind egyes vállalkozásoknál, mind a hátrányos helyzetű állampolgároknál súlyos gond, hogy már az alapvető infokommunikációs eszközökkel (pl. PC-vel) való ellátottság sem megfelelő, ezen szükséges lenne, akár kisebb összegekkel is, állami támogatással javítani. 48. oldal: prioritáson belüli témák (beruházási prioritások) közötti forrásfelosztás: Nemcsak a 3. IKT prioritás alulfinanszírozottságával van gond, hanem azzal is, hogy az egyes infokommunikációs témákra milyen arányban kíván költeni az OP. A szélessávú célra szánt (2 a) 253,5 millió euró támogatás (kb. 90 milliárd Ft tagállami kiegészítéssel) indokolatlanul több ennyivel, mint a digitális gazdaságra és az IKT vállalkozásokra szánt (2 b) 107 millió euró (kb. 40 milliárd Ft, illetve a digitális közösségekre szánt összeg (2 c) is alacsonynak tűnik. Figyelembevéve az addigi tapasztalatokat (lásd GOP) illetve a tényleges szükségességet, amennyiben forrástöbblet érkezik a prioritáshoz (lásd korábban tett észrevételünket) javasoljuk a pótlólagos összeget mind a 2 b) és 2 c) beruházási prioritások céljaira fordítani. 2. K+F+I prioritás Mindenképpen szükségesnek tartanánk, hogy a GINOP-ból a korábbiakkal ellentétben lehessen célzott, csak az infokommunikációs vállalatoknak szóló kutatás-fejlesztési és innovációs programokat indítani. Az S3 meghatározottság minden bizonnyal erre lehetőséget ad, de indokolt lenne ezt már az OP szövegében is megjeleníteni. 3. IKT prioritás specifikus észrevételek Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása és Digitális közösségi hozzáférés intézkedések: Javasoljuk, hogy a két intézkedés kedvezményezettjei között akárcsak a Versenyképes IKT szektor intézkedésnél lehessenek (infokommunikációs) szakmai szervezetek is, amelyek hatékonyan részt tudnának venni pl. motivációs programokban. Szélessáv intézkedés: 133. oldal: szélessáv lefedettségi indikátor bázisérték (2013): 75,7% Meggyőződésünk, hogy a feltüntetett Eurostat adat téves, annál a valós érték, amely legalább utcaszintű meghatározást is igényel (nem elég csak, ha a település egy pontján van ekkora érték), alacsonyabb (mintegy 60% körüli). Javasoljuk a 2012-es adatot (ami 59,7%) feltüntetni. Állami hálózati kapacitás célérték: 10-20 MBps (2023) Szükségesnek tartanánk a célértéket legalább a piaci hálózatoknál (mindenhol) elérni kívánt 30 MBPS-re emelni. Szakmai szempontból helyes és üdvözlendő a támogatások célkitűzései kapcsán a pályázók piaci életképességének hangsúlyozása, a vállalkozók mentorálásának szükségessége, valamint a piaci erő és az elérhető szélessáv kapacitás közötti összefüggés megjelenítése. A program kiemelten említi az e-kormányzás, e-health és e-learning vetületeket, reményeink szerint ezekbe e gyűjtőcsoportokba tartozó projektjavaslatok magas szakmaisággal és a piaci helyzetet figyelembe véve, kiemelt fontosságuk szerint nyernek bírálatot. Hiányosság ugyanakkor, hogy a célok egy része az EKOP program megismétlése, nem pedig továbbfejlesztése, a program nem helyez kellő hangsúlyt a technológiai fejlődés követésére, nem vállalja fel egyes informatikai vívmányok technológiasemleges, de irányelvszerű megkövetelését. A program nem hangsúlyozza kellőképp a leghatékonyabb és legköltségkímélőbb megoldások választását, amelyek támogathatják pl. a részmunkaidős, távolról végzett munkavállalást. Az egyes támogatott tevékenységeknél nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a multiplatformos megvalósítás jelentőségének, kiemelt figyelemmel a mobilplatformokra. A K+F+I prioritás kapcsán jó kiindulópont a klaszterek fejlesztése és hálózatosodás támogatása. Az ipari parkok támogatása kapcsán nem támasztja alá kellőképp az innovációs potenciál feltételezett meglétét.


Nagy Csaba

2014-11-24 22:51:45

Észrevétel

A Baranya Megyei Önkormányzat nevében ezúton teszem meg észrevételeimet az Operatív Programhoz: A Baranya Megyei Önkormányzat 2013. novemberében véleményezte az Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3.0. társadalmasításra szánt változatát. A Program azóta jelentős módosításokon esett át úgy az egyes prioritástengelyek, mint az egyes tervezett intézkedések tekintetében, a célok és prioritások átstrukturálásra kerültek. Az Operatív Program 1.11. Demarkáció és szinergia fejezete igyekszik a lehető legrészletesebben lehatárolni a több operatív program keretében is megvalósítható tevékenységek finanszírozhatóságának kérdését. Véleményünk szerint ugyanakkor a Vidékfejlesztési Program intézkedéseinek bemutatása és a GINOP-tól való lehatárolása is helyet kellene, hogy kapjon a fejezetben. Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása prioritási tengely kapcsán: A „Modern üzleti infrastruktúra megteremtése” intézkedés kapcsán megfogalmazott kiválasztási alapelv („csak a meglévő ipari parkok támogathatók, ill. már sikeresen működő ipar területek”) véleményünk szerint nem kellően egzakt. A dokumentumból nem derül ki világosan, mit jelent a „már sikeresen működő” iparterület, javasoljuk ennek konkretizálását. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 1.1. intézkedés esetében legalább 50% önkormányzati tulajdoni részesedéssel rendelkező ipari parkok pályázhatnak, míg a GINOP KKV-k számára teszi lehetővé az ipari parkok fejlesztését (tehát 25% alatti önkormányzati tulajdon esetén). Javasoljuk a 25-50% közötti közösségi tulajdonú ipari parkok helyzetének rendezését, illetve a többségi kitétel több önkormányzat számára súlyos korlátozó feltétel miatti törlését. A „Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése” intézkedés kapcsán az intézkedések típusai között kiemelésre került a turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek fejlesztése is, azonban a kiválasztási alapelvek között kizárólag vonatkozó vállalkozásokra vonatkozó szempontok szerepelnek, ugyanakkor a desztinációmenedzsment szervezetek jellemzően egyesületi vagy nonprofit kft keretek között működnek. Javasoljuk a desztinációmenedzsment szervezetek pályázati feltételeinek és a lehetséges kedvezményezetti kör egyértelmű definiálását. Kutatás, technológiafejlesztés és innováció prioritási tengely kapcsán: A prioritási tengely intézkedései kapcsán megfogalmazott kiválasztási alapelv („Csak azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek illeszkednek az S3 céljaihoz vagy szakosodási irányaihoz”) az S3 Stratégia jelen készültségi szinten nem értelmezhető teljes körűen. Infokommunikációs fejlesztések prioritási tengely kapcsán: A prioritási tengely intézkedései kapcsán megfogalmazott kiválasztási alapelvek („esélyegyenlőség és fenntarthatóság”, valamint „a kiválasztás szakmai és/vagy pénzügyi tartalom alapján történik”) túlságosan általánosak, nem biztosítanak hátteret az intézkedések által elérni kívánt célokhoz. Javasoljuk a kiválasztási alapelvek egyértelmű, pontosabb definiálását. Az OP 8.9.4. fejezetében a megújuló energia és energiahatékonyság támogatása intézkedés kapcsán leírtak alapján „az eszközök szükség szerint kombinálhatóak a KEHOP 5. prioritások vissza nem térítendő forrásaival. A kombinált programok esetében jelen intézkedés kizárólag a pénzügyi eszközt tartalmazza, a vissza nem térítendő forrást nem.” Az esetleges kombinálás módja semmilyen szinten nem került bemutatásra, így a két Operatív Program intézkedései közti szinergia nem egyértelmű. Javasoljuk a kombinálás lehetőségeinek részletesebb bemutatását. A 2007-2013-as időszakban a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében az egyik legnépszerűbb fejlesztendő tevékenység a telephelyek fejlesztése volt. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program vállalkozások számára elérhető intézkedések nem állnak rendelkezésre, és a GINOP 2014. november 7-i változatában is csak említés szintjén kerül bemutatásra egyes intézkedések kapcsán a telephelyek fejlesztésének lehetősége, azonban egyértelműen, önálló tevékenységként nem jelenik meg a Programban. Javasoljuk annak megfontolását, hogy a GINOP keretében a mikro, kis- és közepes vállalkozások számára lehetőség nyíljon célzottan, akár eszközbeszerzés megvalósítása nélkül telephelyeik infrastrukturális fejlesztésére, bővítésére. Tisztelettel kérjük javaslataink figyelembe vételét!


Adam Bodor

2014-11-24 22:43:20

Észrevétel

Tisztelt Holgyem/Uram A GINOP kozzetett verzioja kapcsan a kovetkezo eszreveteleket teszem: a. Mindenkeppen javitani kellene az irasmodot az EuroVelo, europai kerekparos utvonal halozat neve kapcsan. b. Fontos lenne tisztazni, hogy mely EuroVelo utvonalak es esetleg mely mas orszagos kerekparos turisztikai nyomvonalak kialakitasa, fejlesztese tamogathato (pl. Balaton koruli Kerekparut). A dokumentum elejen csak az EV6 szerepel kesobb a hivatkozas altalanosabb. c. Tisztazni kellene a kerekparos turautvonalak eseten milyen koltsegek tamogathatoak (onallo kerekparforgalmi letesitmenyek letesitese, kijeloles / kitablazas, promocio-markeing, szolgaltatas fejlesztes). Udvozlettel Bodor Adam


Szarka László

2014-11-24 21:57:48

Észrevétel

MÉASZ álláspont a GINOP 2014.11.07-én társadalmi egyeztetésre bocsátott munkaanyagáról Üdvözöljük a GINOP-ban foglalt energiahatékonysági és vállalkozások épületenergetikai fejlesztésére irányuló terveket, és egyetértünk azokkal, az alábbi kiegészítésekkel. 1. Energetikai korszerűsítés: pénzügyi eszközök és műszaki szempontok A MÉASZ egyetért kkv-k telephely-fejlesztésére vonatkozó, kombinált pénzügyi eszközök alkalmazásával és támogatja azok erőteljes alkalmazását. - Ehhez kapcsolódóan javasoljuk, hogy a hatékony finanszírozás érdekében a pénzügyi eszközök tervezésekor vegyék figyelembe a tavaly kidolgozott Hazai Hatékonyság programban foglaltakat. Javaslatcsomagunk szerint akár évi 60 milliárd forint juthatna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és TOP-VEKOP programokon keresztül úgy, hogy egy közös finanszírozási alapban elhelyezett keretösszegek azonnal lehívottnak számítanának, a vissza nem térítendő (és akár visszatérítendő) uniós forrásokat pedig kedvezményes, önmegtérülő banki források egészítenék ki. További részletek: www.hazaihatekonysag.hu. - Javasoljuk továbbá az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a következő oldalakon szükséges: 14., 27., 38., 39., 41., 144., 146. és 255. oldal. Fontosnak tartjuk a korszerűsítésekre nézve, hogy a pályázók számára elérhető legyen egy energetikailag leromlott, pazarló épület korszerűsítésekor, annak egyenrangú alternatívájaként a helyettesítő új építés (amely nem „zöld mezős” új építés). Ennek oka, hogy számos esetben az utóbbi jelentheti hosszú távon gazdaságos és energetikailag optimalizált megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 2. Indikátorok és a megcélzott energiamegtakarítás - A 141. oldalon olvasható energia megtakarítási célértéket tekintve ellentmondás látszik a munkaanyag és a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia között: nem harmonizál a NÉeS 6. oldalán létható táblázatának vonatkozó értékével. Ezért javasoljuk, hogy a GINOP a vállalati épületek energia-megtakarítások célértékeként a NÉeS ide vonatkozó célszámát vegye alapul, amely 4 PJ - 2020-ra. E cél elérése érdekében a KEHOP, TOP, GINOP programok által elérni kívánt célszámokat szükséges továbbá összehangolni. - Az indikátorokat tekintve kérjük, vegyék figyelembe a 2013. december 15-i álláspontunk szerinti, alábbi egységes indikátorlistát: A) Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (tonna CO2 egyenérték) B) Új beépített megújuló energia termelési kapacitás (MW) C) Megújuló energiaforrásból előállított energia-termelés növekedése (MWh) D) A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése (MWh) E) Az épületek primer energiafogyasztásának csökkenése (kWh) F) A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége (PJ) G) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített középületek száma, területe (db, m2) H) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakóépületek száma, területe (db, m2) I) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakások száma, területe (db, m2) J) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített bérlakások száma, területe (db, m2) K) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített (...) infrastruktúra kapacitása (fő) L) A jobb minőségű (...) szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma (fő) M) Jobb energiafogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma (db) N) Jobb lakhatási körülmények között élő háztartások száma (db) 3. Javaslatok a konkrét intézkedésekre A konkrét intézkedési előírásokban az alábbiakat kérjük meghatározni annak érdekében, hogy a kivitelezési minőség és ezzel a megcélzott energia-megtakarítás elérhető legyen, továbbá az építőipari fellendülés fenntarthatóvá váljon: - Az építőanyagok és a kivitelezési munkálatok számlás beszerzése, valamint a megvalósítást követően azok bemutatása a kijelölt állami szakhatóság felé. Ez a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat. - Az építőanyagokra és a építőipari szolgáltatásokra vonatkozó számla, valamint a folyósított támogatás egyazon igénybe vevőhöz (névhez, címhez és tulajdoni laphoz) kötött legyen. - Pályázni csak minősített termékkel lehessen, amiért a gyártó felelősséget vállal. Az ügyfél által kiválasztott beruházást egy előminősített listán szereplő vállalkozó végezze el (pl. kamarai regisztráció). - A munka végeztével a tanúsító (aki egyben műszaki ellenőr) igazolja, hogy az adott színvonalú beruházás a termékek tényleges beépítésével együtt ténylegesen elvégzésre került. - Az A, A+ új lakóépületek építése esetén legyen előírva épületenergetikai szakértő részvétele is - a célok teljesülése érdekében. 4. Technikai megjegyzés Javasoljuk a „magyar kkv” kifejezés helyett a „Magyarország területén működő kkv” kifejezés következetes használatát. A javítást a következő oldalakon látjuk szükségesnek: 25., 65., 66. és 77. oldal. 5. Konzultációk Végezetül: az OP véglegesítését követően konzultáció(k) megtartását kérjük az egyes intézkedések tartalmi összeállítása során is. Ennek előnye, hogy a tárcák szakemberei értékes piaci inputokat kapnak az intézkedések szövegezéséhez, eljárásrendhez, és a részletes tartalmi követelményekhez. Az építőanyag gyártók számára ezáltal javul az üzleti tervezhetőség, amelynek fontos az igények megjelenésekor a megfelelő piaci kínálat kialakításához is. Kérjük, a fenti javaslatainkat vegyék figyelembe az OP véglegesítésekor. További kérdésekre, konzultációkra készséggel állunk rendelkezésre. Budapest, 2014. november 24. Tisztelettel: Szarka László MÉASZ ügyvezető ugyvezeto@measz.hu


Lenkeyné Dr. Biró Gyöngyvér

2014-11-24 21:48:09

Észrevétel

Az anyagban több helyen használják a „közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek (kutató-ismeretterjesztő szervezetek)” megfogalmazást. Ebben egyrészt zavaró a zárójelben szereplő megnevezés, mivel ez úgy is értelmezhető, hogy ez a nonprofit kutatóhely magyarázata, ami nem helyes. Egyébként a „kutató-ismeretterjesztő szervezet”-et definiálni kellene, hogy pontosan mit értünk ez alatt, mivel sok helyen nem releváns prioritásoknál is szerepelnek mint lehetséges kedvezményezett, pl. a K+F infrastruktúra fejlesztésnél. Ehhez képest az új K+F+I törvényjavaslatban a következő kutatóhely típusok vannak definiálva: „költségvetési kutatóhely : alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató költségvetési szerv, nonprofit kutatóhely: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civi l szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú szervezett é minősített kutatóhely” Javaslom, hogy a GINOP-ban is ezeket a fogalmakat használják, illetve ha nem, akkor legyen egy értelmezés a dokumentum elején (pl. hogy mit tekintünk közfinanszírozású kutatóhelynek, vagy kutató-ismeretterjesztő szervezetnek). Korábbi javaslatunk az volt, és ez pl. a nyitott labor koncepcióra vonatkozó munkaanyagban is így került definiálásra, hogy közfinanszírozású kutatóhelynek a költségvetési és az állami tulajdonban lévő nonprofit kutatóhelyeket kell tekinteni.


Rusz Ágnes

2014-11-24 20:49:04

Észrevétel

A legfontosabb, stratégiai jellegű javaslatok • A 2. prioritásra tervezett 498 milliárd Ft az elérni kívánt célokhoz képest kevés forrás: - az NFÜ adatbázisa szerint a 2007-2013-as időszakban a GOP 1. prioritására (KFI) beérkezett támogatási igények összege több mint 600 milliárd Ft; - a 2007-2013-as hétéves időszakhoz képest jelentős mértékben bővül a támogatni kívánt területek, fejlesztések köre összhangban az EU 2020-as célkitűzéseivel, pedig a megítélt támogatás már ekkor is meghaladta a 300 milliárd Ft-ot; - a GOP keretében több mint 400 milliárd Ft-nyi támogatási igény 2011-ben és 2012-ben került benyújtásra, azaz évente 200 milliárdos támogatási igény jelentkezett; - az innovációs járulék felhasználhatóságának megszüntetését követően a nagyvállalatok és kutatóhelyek is jóval nagyobb igénnyel jelennek meg ezen a területen, ami éves szinten több tízmilliárdos forrásigényt generál; - amennyiben továbbra is kapcsolódhat gyártástechnológia és infrastruktúra-fejlesztés termék- és szolgáltatásinnovációhoz kapcsolódóan (ld. GOP 131/A pályázat), akkor az ilyen jellegű beruházásokat ezen forrásokból kedvező feltételekkel lehet támogatni és erre jelentős piaci kereslet várható; - az EKD helyett a Kormányzat számos nagyberuházás támogatását ebből a forrásból is meg tudja oldani, a hagyományos technológiafejlesztési pályázatoknál jobb feltételeket kínálva nagyvállalatoknak is. • Korábban számos bejelentés született arról, hogy a Vidékfejlesztési Program mellett a GINOP fogja finanszírozni az élelmiszeripari fejlesztéseket is. A pontos lehatárolás nem ismert és ez a végleges verzió sem tartalmazza. • Még ebben a végleges verzióban sem teljesen egyértelműek célcsoport lehatárolások (Annex I. termelés, vidéki mikrovállalkozások, TOP vállalkozásfejlesztési lehetőségei), így a keretösszegek nagyságrendje sem ítélhető meg. • A K+F+I-intézkedések esetében az Imp3rove-szakértők alkalmasak arra, hogy előszűrjék és felkészítsék az innovációs projektek megvalósítására alkalmas cégeket, majd a projektek megvalósítását is végigkísérjék. Ezt mindenképpen tanácsos figyelembe venni akár ajánlásként, akár kötelező elemként. • Véleményünk szerint fontos, hogy a vállalkozásfejlesztési és K+F+I támogatási lehetőségek nagyvállalatok számára is elérhetőek legyenek, ahogy azt a GINOP most is tartalmazza, bár nem teljesen egyértelműen. Indokaink: - Nemzetközi versenyképesség szempontjából fontos, hogy az EKD háttérbe szorulásával/szorításával elérhetőek legyenek vissza nem térítendő források mind a most betelepülni szándékozó nagyvállalatok, mind a már Magyarországon kapacitással bíró, de a további fejlesztési lehetőségekért és forrásokért szintén nemzetközi versenyt folytató multinacionális cégek és a már nagyvállalatnak minősülő hazai tulajdonú vállalkozások számára is. - A K+F+I eredmények piacra vitelében sikeresebbek lehetnek a jelentős humán és anyagi erőforrásokkal, nemzetközi piacokkal, jelentős marketing lehetőségekkel bíró cégek. - A nagyvállatok által generált beszállítói kapacitás növeli a piacát a KKV körnek is. • A nemzeti intelligens szakosodási stratégia (S3) megállapításai, irányai egyértelműen nem köszönnek vissza mindenhol a dokumentumban (például valahol kizárólagosnak írják a szerepét, van ahol csak prioritást élveznek a megfogalmazott szakosodási specializációk (a 90. oldal alapján inkább az utóbbi szemlélet az általános). Fontos, hogy a nemzeti specializáció kiemeli a következőt: Intelligens gyártás (A termékfejlesztést helyezi középpontba. Az innovációs értékláncban technológiai megújulással képes saját termékek előállítására, vagy már létező termék továbbfejlesztésére, amely versenyelőnyt jelent, elsősorban intelligens technológiák és/vagy korszerű anyagok segítségével.) Véleményünk szerint is meghatározó fontosságú, hogy a KFI prioritás az ilyen célú projektek támogathatóságát is biztosítsa. • A támogatásközvetítő által menedzselt ún. global grant típusú intézkedés-megvalósítást szélesebb körben is alkalmazni kellene. • Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy megfelelő kritériumok teljesítése esetén induló vállalkozások, projektcégek is részesülhessenek támogatásban. • A 2007-2013 közötti programidőszakra vonatkozó GOP eredményei és részletes tapasztalatai hiányoznak a dokumentumból. Részletes megjegyzések 2.2.2 KFI, 1.7.4 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése, 2.4.4 Vállalati K+I tevékenység Fontos, hogy az innovációs szolgáltatások tartalmazzák az innovációmenedzsment-tanácsadás igénybevételét is. Fontos tapasztalatunk, hogy a K+F+I vállalati szintű kiépítésében, hasznosításában, jelentőségének tudatosításában szükséges a menedzsment megfelelő felkészítése. 1.4 Kiemelt célcsoport A feldolgozóipar tekintetében nincs pontosítva, hogy a TEÁOR szerint ide tartozó élelmiszeripar is a célcsoport részét képezi-e. 1.6. Piaci akadályok Az első pont tartalmazza a vállalkozói tudás hiányát. Ha mindezt kiegészítjük azzal, hogy Magyarországon nagyon alacsony a vállalati oldalról a külső tanácsadás iránti igény, annak az értékének a helyes meghatározása az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, akkor kiemelten fontos, hogy ezt a problémát külső segítséggel orvosolja az operatív program. 1.8 Tematikus célkitűzések A növekedési zónáknak kiemelt szerepet szánnak, de még mindig nincsenek pontosan definiálva. 1.11 Demarkáció és szinergia A TOP-ból támogatott „kkv-k helyi foglalkoztatás előmozdítása érdekében tett versenyképességet javító fejlesztései” meghatározásból egyáltalán nem derül ki, hogy a TOP milyen típusú KKV fejlesztéseket fog támogatni és mi lesz az elhatárolás a GINOP-hoz képest. Ahhoz képest, hogy kormányzati nyilatkozatok alapján 150 milliárd Ft jut az élelmiszeriparra a GINOP-ból, az alábbi lehatárolás nem túl pontos, főleg, hogy a részletes kifejtésnél ezen információk nem kerülnek pontosításra (sőt inkább még ilyen szinten sem jelennek meg (pl. a pénzügyi eszközöknél): „Az élelmiszeripari vállalkozások EMVA támogatását a vissza nem térítendő támogatások mellett pénzügyi eszközök is szolgálják, valamint a pénzügyi észköz és a vissza nem térítendő támogatások közös használatára épülő kombinált termékek is. Azon közepes, nem mezőgazdasági terméket előállító vállalkozások részére, amelyek az EK Szerződés 1. melléklete szerinti termékeket állítják elő, ERFA támogatás elsődlegesen pénzügyi eszközökön keresztül lesz elérhető. Alátámasztott esetekben pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások kombinációja is nyújtható ezen cégeknek.” Ugyanígy nincs pontos lehatárolás a K+F tekintetében, ott közös projektekre a VP kerül kijelölésre, de az egyedi mezőgazdasági, élelmiszeripari projektek forrása nem tisztázott. Az IKT és az energetika esetében szintén csak a mezőgazdasági cégek vannak nevesítve a VP-hez kapcsolódóan, de az élelmiszeripar informatikai fejlesztéseihez nincsenek források rendelve. 1.6.4 Kapacitásbővítés támogatása Az intézkedés elsősorban csak a feldolgozóipari cégek fejlesztését finanszírozza. Mindenképpen indokolt − akár kisebb keretösszeggel vagy kevésbé jó feltételekkel − azon cégek közül is támogatni a fejlődőképeseket, amelyek saját ágazatukban, területeken képesek fejlődni, foglalkoztatást növelni (a korábbi munkaverziókban volt ilyen intézkedés). 1.6.4 Kapacitásbővítés támogatása, 4.4.4 Energiahatékonyság és megújuló energia használatának elősegítése A vállalkozások erőforráshatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása esetében támogatjuk, hogy a célcsoportba ne csak kkv-k tartozzanak, mert a korábbi GOP 214-es pályázatokra vonatkozó csekély igényhez képest érdemi elmozdulást jelenthet, ha nagyvállalatok is kedvezményezettek lehetnek. A nagyobb termelési kapacitás hozzájárulhat ahhoz, hogy például a hulladék-felhasználás volumenében gazdaságos legyen. 1.7.4 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése „A tervezett akciók során a hálózatok és klaszterek támogatását a működési múlttal rendelkező és/vagy Akkreditált Innovációs Klaszter címmel rendelkező klaszterekre célszerű fókuszálni.". Fontos megvizsgálni, hogy vannak-e olyan kiemelt ágazatok, területek, ahol nem jöttek még létre működő klaszterek, vagy a meglévők valóban megfelelő minőségű együttműködést kínálnak-e. A hiányterületeken javasolt új klaszterek támogatása is. Nincs továbbá utalás arra, hogyan is kívánják fejleszteni az üzleti és vállalkozói készségeket. (Követendő jó példa erre a ROP-ok keretében, global grant formájában működő Vállalati tanácsadási program.) 2.4.4 Vállalati K+I tevékenység Ahogy az anyag is fogalmaz, illeszkedve az S3-ban meghatározott intelligens gyártás fogalmához, célszerű az innovációs folyamatot a piacra lépésig támogatni és a gyártástechnológiát, technológiai fejlesztést is finanszírozni. Javasoljuk a korábbi GOP 131A/B pályázati konstrukciók lényegének továbbvitelét, amely a termék- és technológiafejlesztést a gyártástechnológia és infrastruktúra kiépítésében is támogatta. (Ezen pályázatok továbbvitelének szándéka a Partnerségi Megállapodásban is megjelent). Kimondottan fontosnak tartjuk, hogy itt nagyvállalatok is lehessenek kedvezményezettek, hiszen az ezen intézkedésben érintett cégek több esetben a nagyvállalati kategóriába tartoznak. Ráadásul az egyedi kormánydöntések helyett/mellett ezen források is használhatóak új multinacionális cégek betelepítésére és már meglévő cégek további befektetéseinek támogatására is. Javasoljuk az S3-nál meghatározott elvet alkalmazni (Habár az egyes intézkedések keretében azon projektek lesznek prioritásként kezelve, amelyek illeszkednek a fönti S3 prioritásokhoz és szakosodási irányokhoz, megjelenhetnek olyan projektek is, amelyek nem illszkednek a fönti felsorolásba közvetlenül, ám mégis jó hatással lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Ezek a projektek és potenciálok szintén támogathatóak, amennyiben hozzájárulnak az S3 folyamat céljaihoz.) ellentétben a 95. oldalon megadott kizárólagos jellegű szűkítéshez. 3.5.4 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása Kiemelten fontosnak tartjuk a KKV-k hatékonyságának növelése szempontjából az új IKT alkalmazások használatának, bevezetésének támogatását. Fontos, hogy a hazai startup és innovatív vállalkozások is közvetetten támogatásra kerülhetnek azáltal, hogy az általuk kifejlesztett termékek támogatott formában kerülhetnek bevezetésre szélesebb körben a piacon. 8.2. Több régiókategóriára jutó érintettség Az. 1.11-hez képest nem tartalmaz kapcsolódást az EMVA-hoz a prioritás. 8.4.4 Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása a KFI területén Az anyag megállapításai szerint: Az első kategóriába tartozó vállalkozások körében kizárólag visszatérítendő támogatások alkalmazhatók, a további kategóriákban pedig egyre nagyobb arányú vissza nem térítendő támogatással kombinált konstrukciókat szükséges kidolgozni. Visszatérítendő és kombinált eszközökkel a piachoz közeli innovációs tevékenységeket javasolt támogatni, míg a K+F tevékenységet nagyobb arányban vissza nem térítendő támogatással javasolt ösztönözni. (1-es kategória: nemzetközi piacon versenyképes, KKV-k innovációs tevékenységei iránt keresletet támasztó nagyvállalatok). Ezen megfogalmazás alapján gyakorlatilag a GINOP 2-es prioritására allokált 498 milliárd Ft vissza nem térítendő forrás felhasználása szinte lehetetlen, mivel az ott leírtak szerint alapkutatást nem, vagy csak kis mértékben kívánnak támogatni. Ez alapján a cégek által elsősorban végzett kísérleti fejlesztés (piachoz közeli tevékenység) csak VT forrást kaphatna. A fentiek alapján nagyvállalatok szintén nem részesülhetnének VNT forrásból, azaz gyakorlatilag a teljes operatív programból kizárásra kerülhetnek, miközben a statisztikai adatok alapján is jelentős a nagyvállalatok részesedése és hozzáadott értéke a KFI szektorban. Nélkülük a területen kitűzött célok nem tűnnek elérhetőnek. Pénzügyi eszközök intézkedései A KHG-eljárás kapcsán meg kell vizsgálni, hogy a korábbi időszaknak mik voltak a főbb tapasztalatai. A banki döntéshozatalt nagyon gyors támogatási döntéseknek kell követniük, és a KHG-eljárásban résztvevőknek jobb támogatási feltételeket (pl. magasabb arányt) kell biztosítani ahhoz, hogy vállalják az előzetes hitelbírálati folyamatot. Ugyanakkor ez az intézményrendszernek is előnyös, hiszen átgondoltabb, megfelelő önerővel rendelkező és szorosabb kontroll alatt megvalósított projekteket eredményez.


Magyar TDM Szövetség

2014-11-24 20:26:17

Észrevétel

A Magyar TDM Szövetség javaslatai a GINOP 2014. november 7-én társadalmi egyeztetésre közzétett tervezetével kapcsolatban: Az alábbi pontokban a TDM szervezetek fejlesztésére vonatkozó részeket az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni. 1.7.3. Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése 1.7.4. Az intézkedések típusai A turisztikai desztináció menedzsmenthez (TDM) köthető fejlesztések során a szervezeti rendszer területi egységeit a megfelelő szakmai kompetenciák mentén, a piaci versenyképesség és a méretgazdaságosság szempontjainak figyelembevételével, önkéntesen alulról szerveződő turisztikai szervezetek alkotják. A keresleti elvárásoknak megfelelő és a helyi sajátosságok alapján összeállított komplex turisztikai termékeket, szolgáltatáscsomagokat a TDM szervezetek alakítják ki. A TDM területi alapon fogja össze a helyi turisztikai szolgáltatókat és a turizmusban érintett egyéb szervezeteket. Együttműködésük révén magasabb színvonalú és jobb ár-érték arányú szolgáltatásokat képesek biztosítani. Magyarországon 2008-ban kezdődött a TDM rendszer kiépítése, az eddigi jó tapasztalatok alapján az együttműködések további kiterjesztése és fejlesztési programjaik megvalósítása szükséges. A TDM rendszer elmúlt években történt fejlesztéseire alapozva a továbbiakban elsősorban a piaci szempontból versenyképes méretű turisztikai desztinációk és menedzsment szervezeteik kerülnek előtérbe (desztinációs szintű szervezetek), míg újabb helyi (bázis) szervezetek létrehozásának ösztönzésére csak indokolt esetben kerül sor. A TDM szervezetek egymás közötti tematikus együttműködésének elősegítése egy turisztikai termék, szolgáltatás vagy tematikus út köré szerveződve projektalapon valósul meg. ... Ezen túl fontos, hogy szakmailag felkészülten működjenek és fejlődjenek tovább a TDM szervezetek. Továbbá lényeges a TDM szervezeti szintek további kiépítésének ösztönzése, elsősorban a piaci szempontból versenyképes desztinációk szintjén, valamint a meglévő, regisztrált TDM szervezetek által kidolgozott stratégián alapuló, ütemezett, részletes szakmai program megvalósítása, ami monitoringozásra kerül.


Palotás Gábor

2014-11-24 19:52:06

Észrevétel

2.4.3. Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése A vállalati K+I kapacitásfejlesztés kapcsán fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy e tekintetben a nagyobb kkv-k valamint a hozzájuk hasonló, de a kkv-határokba már bele nem férő ún. nemzeti nagyvállalatok érdemi potenciált képviselnek. E szervezeteknek - amellett, hogy a kutatás-fejlesztésben együttműködnek kutatóhelyekkel, más vállalatokkal (alvállalkozókkal) - szükségük van saját K+I infrastruktúrára is. Sajnálatos, hogy a korábbi gazdaságfejlesztési pályázati kiírások (pl. GOP-2012-1.2.1./B) paramétereiknél fogva (pl. az említett GOP-kiírásban a 250 mio-5 mrd támogatási összeghatárok) gyakorlatilag csak a nemzetközi óriásvállalatok hazai K+I infrastruktúra fejlesztéseinek támogatására adtak lehetőséget. Ezek nemzetgazdasági jelentőségét nem vitatva feltétlenül szükségesnek tartjuk 2014-2020 közt olyan vállalati K+I infrastruktúra fejlesztési pályázatok kiírását is, melyek paraméterezésük révén (támogatási összeg, létrehozandó K+I munkahelyek száma stb.) a versenyképes hazai közép- és nagyvállalatok számára teremtenek lehetőséget kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük magasabb szintre emeléséhez.


Sarkady Nóra

2014-11-24 19:27:54

Észrevétel

nagyvárosok számára is lehetőséget kell biztosítani egy meglévő inkubátorházak fejlesztése, illetve újak létrehozása. Fontos a kapacitás bővítésénél figyelembe venni a feldolgozóipart- vállalkozások számára jó lehetőség jelenthet, valamint támogatni az ipar és a felsőoktatás kapcsolatát - gyakorlati helyek biztosítása, mindazoknak munkahely teremtés, iránymutatás. A turisztika Magyarország tekintetében egy igen magas bevételi forrás a természeti adottságai és kulturális örökségei miatt. A meglévő TDM fejlesztése, együttműködés fejlesztés, további szervezeti szintek kiépítése - elősegítése elmaradottabb térségekben is -, általuk kidolgozott szakmai program megvalósítása fontos és kiemelkedő. A keleti országokban, illetve a hazai turisztikai kínálat fejlesztésekor figyelemmel kell lenni a keletről érkező utazók igényeire és minderre központosítani is szükséges. a Egy MJV Polgármesteri Hivatala is kerüljön bele a kedvezményezetti körbe, mivel az OP csak vállalatokat említ. A PH-nek is versenyeznie kell a képzett, szaktudással rendelkező munkavállalókért, és azok megtartásáért, épp ezért kiemelten fontos a megfelelő munkahelyi körülmények biztosítása.


Magyar Turizmus Zrt.

2014-11-24 19:21:25

Észrevétel

1. Nemzeti turizmusmarketing tevékenység támogatása A Magyar Turizmus Zrt. feladata a magyar turisztikai szolgáltatások piacra jutásának elősegítése. A nemzetközi versenyben a hazai turizmusmarketing egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Jelenleg a tervezési dokumentumokban a fenti tevékenység a GINOP 1. prioritás 1.8.3 Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program pontjában szerepel, ahol az intézkedés kedvezményezettjeként a Magyar Turizmus Zrt. van meghatározva. Ennek fenntartása a jövőbeni tevékenység ellátásának alapvető feltétele. 2. Turisztikai vállalkozások támogatása Javasolt az európai uniós forrásból meghirdetett pályázati lehetőségek esetén a feltételeket oly módon meghatározni, hogy azok a turizmus területén működő vállalkozások számára is elérhetőek legyenek. A 2014. október 10-én megjelent első gazdaságfejlesztési pályázatokon történő indulásból a turisztikai szolgáltatók ki vannak zárva. A Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása c. pályázat a vállalkozások külpiacra lépését kívánja elősegíteni a hatékony külpiaci marketingtevékenység támogatása, kiállításokon, vásárokon való megjelenés elősegítése, illetve a piaci versenyben való eredményes részvételhez szükséges tudás biztosítása által, de a „magas szinten feldolgozott terméket előállító iparágak vállalkozásai (pl.: a szolgáltató szektor, az építőipar és bányászat kivételével)” nem pályázhatnak. A fenti pályázat benyújtási határideje 2014. december 31. Amennyiben lehetőség nyílik rá, javasoljuk a felhívás módosítását annak érdekében, hogy a pályázók körébe a turisztikai szolgáltatók is bekerülhessenek. Javasoljuk emellett a további, kis- és középvállalkozások számára elérhető pályázati támogatások esetében a turizmus területét szintén kiemelten kezelni, azaz számunkra ezeket a forrásokat hozzáférhetővé tenni.


Verdes Tamás

2014-11-24 17:41:27

Észrevétel

A Társaság a Szabadságjogokért hozzászólása A 2007-2014-es programozási időszakban Magyarország az Európai Unió támogatási forrásainak terhére jelentős felújításokat hajtott végre fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek bentlakásos intézményeiben: épületenergetikai fejlesztések, fűtés-korszerűsítés, akadálymentesítés, informatikai beruházások valósultak meg ezekben az intézményekben, amelyekben sokszor több, mint száz, helyenként háromszáz ember lakik. Ezek a beruházások súlyosan megsértették az Európai Unió emberi jogi elvárásait, és súlyos károkat okoztak a humán szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások területén. A nagy létszámú bentlakásos intézetek elavult szolgáltatások, az Európai Unió azt várja el a tagállamoktól, hogy ezeket lebontsák, bezárják, és helyettük olyan lakhatási szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek a helyi közösségben való életvezetést segítik. Ezekről az elvárásokról az Európai Bizottság részletes dokumentációt hozott nyilvánosságra. Ezért a Társaság a Szabadságjogokért azt javasolja, hogy a jelen operatív program keretében fogyatékos személyek és pszichiátriai beteg személyek ápoló-gondozó otthonai, rehabilitációs intézményei ne részesülhessenek fejlesztési forrásokból akkor, ha egy-egy telephelyükön több, mint 10 ember él együtt, és/vagy a szolgáltatás peremterületen helyezkedik el. A korábbi elhibázott beruházásokról információ érhető el itt: http://tasz.hu/fogyatekosugy/befektetes-multba Verdes Tamás Fogyatékosügyi programvezető Társaság a Szabadságjogokért


Észak-magyarországi Informatikai Klaszter

2014-11-24 17:35:57

Észrevétel

A 2014-2020-as EU fejlesztési ciklus Operatív Programjainak társadalmasítása keretében a régió és az iparág érdekeit képviselve az alábbi véleményezést fogalmaztuk meg: (1) Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindenképpen hangsúlyozni szükséges a „kevésbé fejlett régiók” számára elérhető fejlesztési források hozzáférhetőségével kapcsolatban, hogy azok nem minden esetben olyan gazdasági szereplők tevékenységét támogatták, akik valóban a célrégióban működnek – sajnos a források elérhetősége érdekében a kevésbé fejlett régióban kifejezetten erre a célra és időszakra létrehozott kisebb K+F egységek, fejlesztői irodák révén olyan szereplők is támogatásban részesültek, akiknek a működése sem a támogatási időszakot megelőzően sem azt követően nem szolgálta a régió fejlődését, felzárkózását. Meggyőződésünk, hogy a kevésbé fejlett régiókba irányított források célja a valóban a régióban működő innovatív vállalkozások támogatása és ezáltal a régió gazdasági és társadalmi felzárkózásának elősegítése. Fenti célok érdekében a jövőben mindenképpen szükséges a pályázati elbírálási szakaszban annak ellenőrzése, hogy a pályázó szervezet az adott régió valós gazdasági szereplője-e. Fentieket javasoljuk a 2.2 Korábbi tapasztalatok című fejezetben illetve az egyes prioritástengelyek régiókategóriára szóló érintettség fejezetében hangsúlyozni. (2) Az IKT szektor szakember-utánpótlásának megoldása érdekében a kormányzati célokkal összhangban a duális felsőoktatási modell bevezetése is aktuális lépés. A 3.4.3 Versenyképes IKT szektor fejlesztése fejezetben megfogalmazott célokkal egyetértve, azt kiegészítve az intézkedések típusai között a felsőfokú IKT duális képzés bevezetésének és működtetésének elősegítése, támogatása is nevesítetten meg kell jelenjen az anyagban.


Tajthy Krisztina

2014-11-24 17:25:32

Észrevétel

A 2014-2020-as EU fejlesztési ciklus GINOP társadalmasítása keretében a régió és az iparág érdekeit képviselve az alábbi véleményezést fogalmazzuk meg: (1) Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindenképpen hangsúlyozni szükséges a „kevésbé fejlett régiók” számára elérhető fejlesztési források hozzáférhetőségével kapcsolatban, hogy azok nem minden esetben olyan gazdasági szereplők tevékenységét támogatták, akik valóban a célrégióban működnek – sajnos a források elérhetősége érdekében a kevésbé fejlett régióban kifejezetten erre a célra és időszakra létrehozott kisebb K+F egységek, fejlesztői irodák révén olyan szereplők is támogatásban részesültek, akiknek a működése sem a támogatási időszakot megelőzően sem azt követően nem szolgálta a régió fejlődését, felzárkózását. Meggyőződésünk, hogy a kevésbé fejlett régiókba irányított források célja a valóban a régióban működő innovatív vállalkozások támogatása és ezáltal a régió gazdasági és társadalmi felzárkózásának elősegítése. Fenti célok érdekében a jövőben mindenképpen szükséges a pályázati elbírálási szakaszban annak ellenőrzése, hogy a pályázó szervezet az adott régió valós gazdasági szereplője-e. Fentieket javasoljuk a 2.2 Korábbi tapasztalatok című fejezetben illetve az egyes prioritástengelyek régiókategóriára szóló érintettség fejezetében hangsúlyozni. (2) Az IKT szektor szakember-utánpótlásának megoldása érdekében a kormányzati célokkal összhangban a duális felsőoktatási modell bevezetése is aktuális lépés. A 3.4.3 Versenyképes IKT szektor fejlesztése fejezetben megfogalmazott célokkal egyetértve, azt kiegészítve az intézkedések típusai között a felsőfokú IKT duális képzés bevezetésének és működtetésének elősegítése, támogatása is nevesítetten meg kell jelenjen az anyagban.


Kun Eszter

2014-11-24 17:00:22

Észrevétel

Balaton fejlesztési stratégiája szempontjából Javaslat 1. Prioritás tengely: Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása Egyedi célkitűzés: Versenyképes vállalkozói tudás elterjesztése 1.4.4. Az intézkedések típusai Javasolt a program kiterjesztése az ország teljes területére és a vállalkozások széles körére, hiszen minden vállalkozásnak (térségenként meghatározott ágazati (pl. Balaton térségében releváns kézműves termékek, informatika, egészségügyi, időskori, vendéglátóipari, szállásadói szolgáltatások, illetve ilyen szolgáltatók tevékenységének diverzifikációja céljából), vagy tulajdonosi specifikumok (pl. nők) alapján) jellemzők nélkül) szüksége van olyan tudásra, tapasztalatra, ami segíti az előrelépést, új termékek, szolgáltatások fejlesztését, vagy a meglévő működési rendszer javítását. Ez nemcsak mentor rendszerről szól, az csak egy eleme lehet a tanácsadásnak, tudásátadásnak. Ezen belül szükséges: a tudásátadás széles formájának megismerése, például • információ és tudásátadás finanszírozási lehetőségek, releváns innovációs eredményekről, illetve új fejlesztésekről, illetve Beszállítói lehetőségekről és feltételekről. • Jó gyakorlatok átadása, sikeres vállalkozások siker kritériumainak bemutatása, helyben megvalósult projektek sikereinek, eredményeinek bemutatása. • Partnertalálkozók szervezése, egy adott térségen belüli üzleti együttműködési lehetőségek ösztönzésére. • Személyes konzultációk szervezése üzlet- és termékfejlesztési, finanszírozási, innovációs, marketing tanácsadás nyújtása témában • Újszerű megoldások keresése érdekében egy szűkebb térségben élők, dolgozók számára innovatív ötletek támogatása- A fenti programot javasolt központi koordináció mellett kisebb térségenként, pl. megyénként, illetve Balaton térségében is javasolt megszervezni. 1.4.5 Kiválasztási alapelvek A megyei, illetve a Balatoni szervezését a tanácsadó-rendszernek javasolt a projektek kiválasztási kritériumoknál is javasolt érvényesíteni. Inkubátorházakat (kisebb méretben is) javasolt kialakítani a főbb járásközpontokban, illetve a legalább 10 ezer lakosú településeken. Szükséges a fent bemutatott tanácsadási szolgáltatási palettát hozzákötni az inkubációs infrastruktúrához, oly módon, hogy ahol fizikai tér van kezdő vállalkozások elindításának ösztönzésére, ott legyen elérhető a tanácsadás. Egyedi célkitűzés A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése 1.6.4. Az intézkedések típusai Javasolt, hogy a támogatás szélesebb körben legyen elérhető nemcsak feldolgozóiparban, olyan eszköz- és infrastruktúra igényes ágazatokban is, ahol lehetőség nyílik nemzetközi szinten is versenyképes szolgáltatások nyújtására, mint pl. az egészségipar (piaci alapú, nemzetközi szinten is versenyképes gyógyászati szolgáltatások, melyek fejlesztését javasolt gyógyászati központonként támogatni.) Javasolt az előzőkkel kiegészíteni a preferált ágazatok szövegét. 1.6.5 Kiválasztási alapelvek Szükséges a növekedési zónák egzakt definiálása, illetve Balaton térségében az egész éves foglalkoztatást biztosító szolgáltatások, tevékenységek megtelepedésének ösztönzése érdekében a Balaton térség kiemelése a támogatott térségek körében, vagy a növekedési zónák között. A kedvezményezettek között jelenjen meg a gyógyászati központokban gyógyászati tevékenységet végző kkv-k. Javasolt gyógyászati központok kijelölése a területen. A Balaton térségében három-hat gyógyászati központ támogatását tartjuk a következő programidőszakban indokoltnak. Egyedi célkitűzés: Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése 1.7.4 Az intézkedések típusai A vállalkozói együttműködés kapcsán külpiaci értékesítésnek tekinthető, ha az a külföldiek helyben nyújtott szolgáltatások igénybe vételének ösztönzése céljából szükséges. Ilyen programok vannak az Balaton térségében az egészségügyben, illetve az idősellátás szervezésében). Szükségesnek tartjuk, hogy ezen célok érdekében is lehessen vállalkozások közti együttműködéseket ösztönözni (pl. egységes és magasa színvonalú minőségi szolgáltatások feltételeinek kialakítása érdekében, illetve vezetők és munkatársak tudásának növelésére), illetve érétkesítést támogató kommunikációs programokat megvalósítani. Ezt javasolt a piaci értékesítés során figyelembe venni, hogy legyenek térségenként, vagy ágazati csoportonként külpiaci értékesítést támogató központok, melynek része, hogy ismeretekkel és tudással felkészítse a vállalkozásokat a külpiaci értékesítésre. Az akkreditált innovációs klaszterek csak kevés vállalkozást érnek el, illetve a piacra jutás kapcsán a marketing tevékenységek és egyéb szolgáltatások, csak egyfajta költségelszámolást jelentenek, amit a fentiek alapján javasolt kiegészíteni. A TDM-ek kapcsán kiemelnénk: hogy a TDM szervezetek fő feladata, hogy elősegítsék a térség turisztikai célú marketing tevékenységét, a képviselt térség piacra jutását, illetve segítsék az együttműködő szolgáltatók közti információ-áramlást, közös kínálatok kialakítását (mely részét képezi a tudás-átadás is). A turisztikai marketing során többféle területi szinten kialakítandó, pl. helyi és nagytérségi (Balaton térség szintjén) kialakítandó TDM-ek támogatása szükséges. Kérjük, hogy a térségi alapú (nem egyéni szolgáltatónként szervezett) marketing és ezen belül a kommunikáció tevékenység hangsúlyosan jelenjen meg az OP szövegében. 1.7.5. Kiválasztási alapelvek A TDM-ekre vonatkozó kiválasztási elveket javasolt megjeleníteni a leírásban. Egyedi célkitűzés Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése 1.7.5 Az intézkedések típusai A turisztikai kommunikációt javasolt a térségi alapon szervezett TDM szervezetek igényei alapján szervezni és finanszírozni. A MT Zrt. legfeljebb a nemzetközi turisztikai kommunikáció lebonyolító szervezete lehet, de javasolt a turisztikai kommunikációba (termékek kialakítása, elvárások megfogalmazása) helyi szereplők intenzívebb bevonása. A turisztikai kommunikáció csak akkor lehet sikeres, ha összhangban van a turisztikai termékek kínálattal, amit helyi szinten a TDM-ek szervezésében alakítanak ki. Kiemelnénk, hogy a Balaton számárára különösen fontosak a környező országok, mint turisztikai célpiac. A Balaton térségének fontos, hogy az időskorúak ne csak rövid távú turisztikai utazásait ösztönözzék a kommunikációs eszközökkel, hanem a hosszabb tartózkodását (ami években mérhető) összhangban a Balaton fejlesztési stratégiai céljaival. Ennek kapcsán szükséges, hogy a Balaton térség önállóan meg tudjon jelenni szervező erőként. Ehhez hasonlóan szükséges, hogy a gyógyászati turizmusban a Balaton térségben fejlesztendő gyógyászati központok szolgáltatásait ki tudja a térség ajánlani az érintett országok számára. Ez a tevékenység - az időskorúaknak nyújtott szolgáltatásokkal egyetemben - nemcsak a kommunikációt, hanem szolgáltatás-fejlesztést, piackutatást, minőségbiztosítást, értékesítési csatornák kialakítását is igényli (ami több mint adatbázis építés). Javasolt az előzőkkel kiegészíteni az OP tartalmát. A fenitek alapján javasolt, hogy az intézkedés kedvezményezetti körében megjelenjen a Balatoni Integrációs Kht, mint a Balaton Fejlesztési Tanács menedzsment szervezete, amely az MT Zrt-vel tudna Balaton specifikus programokat lebonyolítani. PT 7. TURIZMUS Egyedi célkitűzés: A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken 7.4.4 Az intézkedések típusai: Balaton számára kiemelten fontos a természetben való barangolás, aktív időtöltés. A Balaton, mint egy értékes természeti környezettel rendelkező turisztikai desztináció számára különösen fontosak az aktív időtöltést nyújtó szolgáltatások feltételeinek kialakítása. Ezért javasolt, hogy a prioritástengelyben a Balaton, mint kiemelt turisztikai desztinációban legyen lehetőség infrastruktúra-fejlesztése kapcsán • a biztonságos kerékpárút-hálózat fejlesztéséhez (nem csak a Balatoni bringakörúton, hanem a parttól távolabbi településeken is, felfűzve azok turisztikai, gasztronómiai kínálatát és ezzel is segítve a hátrányosabb helyzetű települések fejlődését) -, ez igényli a program kiegészítését, mert Eurovelo útvonal nem található a Balatonnál és a program nem tenné lehetővé a kerékpárutak fejlesztését a Balaton térségében • a térség egészében gyalogtúra-útvonalak, kilátópontok, illetve ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére • vitorlás útvonalakhoz kikötők fejlesztésére • lovastúra-útvonalak kijelölésére és kialakítására, valamint • kajakos vizibázisok kialakítására. • és a tóban való fürdés, nyíltvízi úszást segítő létesítmények korszerűsítésére. (Utóbbival a Balaton kapcsán, mint kiemelt turisztika desztináció és turisztikai alapú fejlesztési térség szükséges kiegészíteni az intézkedés leírását.) Ez nemcsak a gyógyhelyek fejlesztését jelentené, hanem a Balaton körüli településeken a strandok fejlesztését is, amelyek az év nagy részében nyilvános közterületnek is számítanak. A fentiek érdekében szükséges olyan közösségi célú szolgáltatások támogatása, amelyek segítik a fentebb említett és a programban szereplő sportágak megszerettetését, megismerését, az utánpótlás-nevelést, illetve kapcsolódó vállalkozói alapon nyújtott szolgáltatások minőségfejlesztését. Az intézkedés kapcsán a kifejlesztett termékek kommunikációja érdekében szorosan együtt kell működni az 1. prioritás TDM-eket és turisztikai kommunikációt finanszírozó intézkedésével. Kérjük a fentiek átvezetését az intézkedés leírásán. Javasolt kiegészíteni az intézkedés leírását az országos jelentőségű témaparkok fejlesztésével, melyből egyet terveznek építeni a Balatont térségében. Ezért szükséges ezen jellegű témaparkok fejlesztésének megjelenítése az intézkedés leírásban. A kulturális létesítményeknél fontos, hogy lehetőséget adjon az intézkedés leírás egy kiemelt kulturális célú multifunkcionális csarnok építésére, ami elsődleges célja a Balaton térségében a nagyszabású fedett –időjárástól függetlenül megszervezhető - kulturális események befogadása, illetve 300 főt meghaladó konferenciák számára helyszín biztosítása. Megítélésünk szerint csak a fentiek megvalósulása szükséges ahhoz, hogy a Balatonra érkezők számát bővíteni és a turisztikai költését ösztönözöni a térségben.


Graczka Sylvia

2014-11-24 16:57:12

Észrevétel

A Humusz Szövetség javaslatai a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (2014-2020) A GINOP több ponton is foglalkozik hulladékgazdálkodási kérdésekkel, amely alapvetően előremutató, és a szektor számára rendkívül előnyös, hogy a KEHOP és a TOP mellett összesen háromféle forrásból is lehetőség van a fejlesztésekre. 1.6.3. A kapacitásbővítés támogatásán belül a 2. Beruházás prioritásnál említik a tervezők azt a másodlagos célt, hogy „a kkv-k termelési folyamatainak anyag- és energiaintenzitása csökkenjen; ezzel növekszik a termelékenység és a versenyképesség, illetve fenntartható munkahelyek is létrejöhetnek.” Ezt a cél külön említést érdemel, mint a környezeti szempontból kulcsfontosságú fejlesztési irány. Üdvözöljük ennek beépítését a programba, illetve azt is, hogy többek között a hulladék „újrahasznosítással” foglalkozó szektor is a támogatások várományosa. Azt azonban több okból is javasoljuk pontosítani, hogy a hulladékgazdálkodási szektoron belül milyen tevékenységekről van szó pontosan. • A hulladéktörvény értelmében nem létezik már önmagában az újrahasznosítás fogalma: újrafeldolgozásról beszélhetünk, azon belül pedig anyagában történő hasznosításról vagy termikus/energetikai hasznosításról lehet szó. Szükségesnek látjuk a kettő közötti különbség megtételét a támogatások kedvezményezettjeinek meghatározása során is tekintettel arra, hogy a hulladékos hierarchia szerint a környezeti hatás, továbbá a munkaintenzitás, tehát foglalkoztatás szempontjából is kedvezőbb terület az anyagában történő hasznosítás. A termikus hasznosítás esetében pedig környezeti szempontból szintén nem mindegy, hogy biomassza hasznosítást vagy kommunális égetőkkel, együttégetőkkel kapcsolatos beruházásokat támogat-e a Program. Utóbbiakat ugyanis az Európai Unió sem sorolja a potenciális kedvezményezettek közé, nyilvánvalóan azért, mert az Unióban egyébként is jelentős túlkapacitás van ezen a területen, továbbá a hulladékégetők működésükkel komoly egészségügyi kockázatot is jelentenek. • Jelentős kapacitáshiány tapasztalható az anyagában történő hasznosítás terén a magasabb feldolgozottsági szint elérésében. E szektor ma Magyarországon nagyrészt a hulladékbegyűjtéssel és exporttal foglalkozik, így a folyamatban a hozzáadott érték nagy része külföldön keletkezik. A természeti erőforrások kiáramlásának csökkentése céljából hazánkban meg kell teremteni a másodlagos nyersanyagok feldolgozóiparát, a hulladékból nyert anyagok hazai felvevő piacát. Ehhez a felvevői oldalon is szükség van innovációra, a meglévő technológiák továbbfejlesztésére, átalakítására, amelyek később biztosítják, hogy stabil, belföldi alapanyag-szállítói háttérből dolgozhassanak a feldolgozóipari szereplők. • Az Európai Unió idén közzétett Körkörös gazdaságra vonatkozó koncepcióját segítené elő olyan láncok kialakítása, amely során az egyik termelőnél képződő melléktermékek visszavezetésre kerülnek egy másik gyártónál. Ez egyúttal az anyagintenzitás csökkenéséhez is hozzájárul. • Az uniós Hulladék Keretirányelv, továbbá a magyar hulladéktörvény is kimondja, hogy az újrahasználatra való előkészítés környezeti hatásában jobb, mint az újrafeldolgozás. Ráadásul a hulladékgazdálkodásban meghatározott uniós célszámoknál a tagállami teljesítménybe nem csupán az újrafeldolgozás, hanem az újrahasználatra való előkészítés is beleszámít. Amennyiben a javító szektorba, illetve a termékfejlesztések során a tartós használat elősegítése érdekében történne beruházás, az nem csupán az anyagtakarékosságot segítené elő, de a segéd és szakképzett munkaerő számára is foglalkoztatást biztosíthatna. Más tagállamokban sok évtizedes hagyománya van az újrahasználati központoknak, amelyeket szövetkezetek, nonprofitok üzemeltetnek önkormányzati együttműködéssel.


Máthé Péter

2014-11-24 16:45:50

Észrevétel

A DDRFÜ nkft. részéről a következő javaslatokat tesszük: A GINOP 1. prioritásának 2.intézkedése (Modern üzleti infrastruktúra megteremtése) esetében szerepel a következő megállapítás: "Magyarországon megközelítőleg 220 ipari park van, ezek az ország teljes területét lefedik, tehát új ipari parkok létrehozására nincs szükség." Az ipari parkok nem fedik le "az ország teljes területét", az eloszlásuk meglehetősen egyenetlen, több szabad vállalkozási övezetként nevesített térségben (mely az intézkedés egyik célterülete) jelenleg nincs Ipari Park címmel rendelkező terület, ami szükségessé teheti új ipari parkok létrehozását. Ipari Parkok fejlesztésére a TOP-ban is lehetőség van. A terület több OP-ból történő finanszírozása extrém esetekhez is vezethet (pl. egy település 2 ipari parkja párhuzamos, egymást gyengítő fejlesztést hajt végre a két különböző OP támogatásával). A szabad vállalkozási övezetekben és a növekedési zónákban is sok hasznosítatlan barnamezős terület található (melyek száma egyes térségekben a gazdasági válság hatására az elmúlt években növekedett). Ezen területeken történő fejlesztés preferálása összhangban lenne mind a nemzeti, mind az EU2020 tematikus célkitűzéseivel. A GINOP 8. prioritás több intézkedésének elnevezése hasonló, vagy megegyező, az intézkedés leírásokból sem azonosíthatóak az egyes intézkedések közötti különbségek. Nem teljesen világos a pénzügyi intézkedések hatásmechanizmusa, működése, kapcsolódása a vissza nem térítendő forrásokhoz. Javasoljuk ezen intézkedések pontosítását. A GINOP 4. prioritása lehetővé teszi vállalkozások energetikai célú beruházásainak támogatását. A korábbi időszakban az üzleti infrastruktúra fejlesztések esetében integrált módon is lehetőség nyílt energetikai fejlesztések megvalósítására, melyre a jövőben is szükség lenne. Ezért javasolt a GINOP 1. prioritásában is meghagyni ezt a lehetőséget, illetve az indikátorokkal mérni az energiahatékonyság változását. A GINOP VII. fejezete foglalkozik az OP megvalósításáért felelős szervezetrendszerrel. A leírásból nem lehet következtetni arra, hogy a helyi KKV-k, illetve egyéb projektgazdák, helyi szinten milyen intézményrendszerrel fognak találkozni a projekt-megvalósítás során.


Török Dezső

2014-11-24 16:32:11

Észrevétel

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elnöke Általános észrevételek Javasoljuk, hogy minden fejezet elejére, vagy a dokumentum bevezető szakaszához készüljön egy összefoglaló elemzés, ami a 2007-13 időszak tapasztalatait, számszerű eredményeit, illetve a hiányosságokat mutatja be. (előző időszak indikátorainak teljesülése, forráslehívás eredményessége, ágazati elemzések, stb., és: következtetések!) A prioritásokhoz kapcsolódó indikatív fejlesztések számszerűsített eredményei önmagukban csak jelzésértékűek lehetnek. Nem lehet megítélni, hogy mit jelent, hogy x darab vállalkozás veszi majd igénybe a támogatást, ha nincs adat arról, hány vállalkozás dolgozik pl. az IKT szektorban és abból mennyit terveznek bevonni. Ahogy az előző véleményezésnél, itt is kiemelendő, hogy elengedhetetlen egy fogalomtár kialakítása és csatolása mellékletként. Számos új fogalom merül fel – szociális vállalat, munkaképes korú lakosság, stb. – amely kevésbé ismert és nem tudni, konkrétan mit takar. Javasolt emellett a komoly mennyiségű rövidítés, betűszó megjelenítése, angol nyelvű kiírásuk és magyar fordításuk, illetve jelentésük tisztázása – vagy lábjegyzetben, ahogyan ez helyenként megjelenik, vagy indexszámozva és a fogalomtárba helyezve. Ahogyan korábbi javaslatunkban szerepelt, a forráselosztásnál az intenzitási szintet a fejlettségi szinthez kellene kapcsolni, hogy a felzárkózásra szoruló térségek tényleg felzárkózhassanak, a fejletlenebb területek kaphassanak magasabb intenzitású támogatást. Az ITI eszköz szerepe többek között az OP-k közötti átjárhatóság és egy összetett és kombinálható finanszírozás biztosítása. A kapcsolódási pontok továbbra sem tisztázottak, új információt nem kapunk. Több olyan terület fejlesztése is hangsúlyt kap, amelyek más OP-ból finanszírozandók inkább – pl. képzés, átképzés, stb. – illetve mivel konkrét tartalmuk nem ismert, nem is látható, hogy mennyiben járulnak hozzá a gazdaságfejlesztéshez, a munkahelyteremtéshez – pl. közösségi terek létrehozásának támogatása. Szintén általános észrevétel, hogy a termelő ágazatok, termelő vállalatok támogatása kaphasson nagyobb hangsúlyt. A hagyományosan ránk jellemző, bár az utóbbi évtizedben elhanyagolt, hanyatló, (munkaerő-igényes!) iparágak ne szoruljanak vissza a szolgáltató-szektor mögé. Gondolunk itt a könnyűiparra, a mezőgazdasági vállalkozásokra, az élelmiszer-feldolgozó iparra. Ha már munkahelyteremtés, akkor indokolt a kínálati oldalt erősíteni! Tartalmi észrevételek Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása Továbbra sem tisztázott az önkormányzati tulajdonú vállalkozások támogathatósága, üzleti és vállalti infrastruktúra fejlesztések terén. A szabad vállalkozási zónák területén fejleszteni kívánó vállalkozások támogatása fontos, jó irány, tisztázandó, hogy a végrehajtásba hogyan kívánják bevonni a megyei önkormányzatokat. A vállalkozások életszakasz szerinti fejlesztése jó irány, de kicsit zavaros. Lehet majd támogatást nyújtani egy hanyatló ágban lévő vállalkozásnak is? Milyen szempontok alapján kerülhet egy vállalkozás ilyen tekintetben besorolásra? Kutatástechnológiai fejlesztés és innováció Az igények beazonosítása megfelelő, a célok határozottak és átgondoltak. Jó elgondolás, hogy komplett folyamatokat támogassunk, az alap kutatástól a létrehozott termék piacra juttatásáig. A GINOP-ban továbbra is egy nagyprojekt került nevesítésre, ami ide kapcsolódik, az ELI-ALPS. Infokommunikációs fejlesztések Számos olyan intézkedés (digitális írástudás) is szerepel az operatív programban, amely gondolatunk szerint nem alapvető feltétel – és nem is lesz az a jövőben. Létezik már például elektronikus építési napló, a fejlődés nyilván nem áll meg, de alapvetően az élőmunka és a benne rejlő szaktudás, ami a munkaerőpiacon szükséges. A digitális írástudás pedig inkább előny, mint alap. A versenyképes IKT fejlesztése fontos és jelentős szerepet is kap, már csak annak okán is, hogy kiemelkedően magas a hozzáadott érték-teremtő képessége, és az exporthoz való hozzájárulása is számottevő. Javasolt ezt nem csak a szolgáltatási szektorban erősíteni, hanem a termelő szektorra is kiterjeszteni. Az elektronikus közigazgatás intézkedésben az önkormányzatok informatikai fejlesztése szerepel, hozzá kapcsolódó képzésünk viszont nem. Javasolt ennek beemelése. A kívánt eredmények között szerepel, hogy az állami és az önkormányzati intézményeknél az elérhető sávszélesség az uniós támogatással ötszörösére fog megnövekedni, de ennek a kivitelezéséhez mindenféleképpen szükséges az informatikai infrastruktúra fejlesztése is, mert sok esetben ez nem eléggé kiépített. Energia A Top az önkormányzati tulajdonú épületállományok energiahatékonyságának növelését támogatja, a GINOP pedig a kevésbé fejlett régióban a vállalkozások (kkv-k) épületenergetikai és megújuló energia felhasználás növelését célzó projektjei kapnak helyet, de ez a meghatározás az operatív programban nincs megnevezve. A megyénket tekintve jó lenne, ha a megújuló energia felhasználásának ösztönzése mellé beférnének a fosszilis energiahordozók is, környezetbarát és/vagy újszerű technológia felhasználásával, ld. tiszta-szén technológia. Nem zárja ki a leírás a hagyományos energiahordozók területét, de nem is nevesíti. Foglalkoztatás Továbbra is – már a GINOP 3.0-ban is említésre került - fontos lenne egy demográfiai összefoglaló, hogy pl. hány 15-24 éves van. Így nem mond semmit az indikátor mellé rendelt célérték. Élethosszig tartó tanulás támogatása fontos, hangsúlyt is kap, minden más képzési forma mellett. A célcsoportok azonosítása után ismét csak kellene az adat, hogy pl. mennyi munkaképes x korú van, mert a forrás tekintetében is fontos lenne. Pontos lehatárolási pontok nincsenek megadva, hogy mely intézkedések támogathatóak ezen program keretében és melyek más program keretében. Megjegyeznénk, hogy más operatív program pontosan nevesíti a foglalkoztatás témakörében lévő tevékenységek támogathatóságát. Versenyképes munkaerő Pontos lehatárolás nincs a kompetenciafejlesztés és a felnőttképzés területén, hogy milyen területen dolgozók képzése lehet támogatott milyen eszközökkel. Példaként említve egy másik operatív programból: TOP egy intézkedésen belül támogatható az „…új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás szükségleteinek támogatására (átmeneti foglalkoztatási támogatás), ehhez kapcsolódóan a rugalmas foglalkoztatás, családbarát munkahelyi környezet, munka és a magánélet összehangolását célzó fejlesztéseket a GINOP 5. prioritása finanszíroz, kompetenciája, a már állományban lévő bölcsődei dolgozók, (óvoda) pedagógusok képzése pedig az igényelt ágazati koordináció miatt az EFOP kompetenciájába tartozik.” Turizmus Jól kidolgozott, átgondolt célkitűzések – nem pontszerű, hanem az egymáshoz kapcsolódó, hálózatos fejlesztések (például: a Bejárható Magyarország program minden korosztály számára), a termékfejlesztés, az egészségturizmus, a gyógyhely és a gyógydesztináció. Célszerű lenne megnevezni azokat a GINOP-on belül nem támogatható tevékenységeket, amelyek más op-ból lennének támogathatóak. Pénzügyi eszközök Az intézkedés teljes mértékben illeszkedik az S3 stratégiához. A kkv-k versenyképessége növelése érdekében elengedhetetlen, hogy a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésük javuljon. Dicséretes, hogy a kkv-k és az IKT cégek informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére igen nagy hangsúlyt fordítanak. Ahogy az op-ban is említésre kerül, a vállalatok 50%-a nem rendelkezik honlappal, így a piaci pozíciója gyengébb lehet, ennek megerősítése létfontosságú, mely közvetetten multiplikátorhatást érne el a foglalkoztatásban is. Ennek kiterjesztése a turizmusra is pozitív teljesítményt eredményezhet. Demarkáció és szinergia Fontos és hasznos összefoglaló a tevékenységek támogathatóságáról az egyes OP-kban és a kapcsolódási pontokról. Ehhez illeszkedően, javasolt az OP-k eljárásrendjeinek összehangolása is, a valódi komplexitás és a gördülékeny lebonyolítás érdekében. Integrált területfejlesztés Általános információk, további részletezés indokolt. Az irányításért, a kontrollért és az ellenőrzésért felelős hatóságok Kicsivel több részletet tudunk meg a felelős szervek kilétéről, azonban a megyei önkormányzatok szerepe továbbra sem tisztázott. Formai észrevételek Az egyes fejezetek számozása összhangban van a prioritások felépítésével, könnyen követhető, visszakereshető. Annyi viszont megjegyezendő, hogy a 87. oldalig nem történik számozás, amely kisebb kavarodást jelenthet a tanulmányozás során. Az egyes fejezetek alszámozásai helytállóak.


Petrikné Molnár Erika

2014-11-24 16:08:01

Észrevétel

A turisztika, ami Magyarország egyik kiemelt célja, szét van szórva az anyagban. Bár a GINOP 6-végül is teljes egészében turisztikáról szól, van szó turisztikáról az 1.7 alatt (TDM), 1.8 alatt (Nemzeti turisztikai marketing) is. Örülünk, hogy van külön tematikus turisztikai prioritás, hiszen ez összhangban van megyénk céljaival, ahol a turisztika szintén külön prioritásként nevesített, de jó lenne a tematikához kapcsolódó összes támogatási lehetőséget egyben látni. Ez egyszerűsítené például a monitoringot is, hiszen az eredménymutatók a többféle beavatkozás szinergikus hatását mérik. A támogatható hálózatos turisztikai fejlesztések között felsorolásra kerülnek a Bejárható Magyarország programhoz kapcsolódó fejlesztések, azonban a célterületek pontos nevesítése nem történt meg, csupán annyi került rögzítésre, hogy a „1184/2013 IV.9) Korm. határozat alapján”.Kérjük a támogatható projekthelyszínek pontos nevesítését. Nehezen értelmezhető a kastélyok, várak, mint fejleszthető kulturális örökséghelyszínek pontos lehatárolása az alábbi megfogalmazás alapján: „a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet kastélyok, várak, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletének III. pontjában szereplő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek” Minden bizonnyal a 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletének III. pontjában szereplő kastélyokról és várakról van szó, de a megfogalmazást kérjük javítani. A természeti örökséghelyszínek nevesítése nem történhet „a természet védelméről szóló 1995. évi LIII tv. alapján”, a természet védelméről szóló törvény a 1996. évi LIII. számú törvény. GINOP 6.: Hálózatba illeszkedő magán tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonú műemlék illetve műemléki érték felújításának támogatására nem biztosít keretet sem a TOP sem a GINOP. Sok más jelentős érték mellett Komárom-Esztergom megye esetében az Esterházy örökség turisztikai csomag több elemének fejlesztése nem valósítható így meg: pl. naszályi kastély, kocsi kastély, császári lovas major. Megyénkben kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk az ipari és bányászati örökség hálózatos bemutatásának. Ennek kitűnő példái valósultak meg európai uniós forrásból más országokban. Fontos lenne erre is forrásokat találni. Keressük a lehetőséget arra, hogy amennyiben nem turisztikai fejlesztés, hanem pl. munkahelyteremtés (pl. inkubátorház, co-working irodák, szakképző intézmény stb) fejlesztését valósítjuk meg pl. ipari örökség részét képező létesítményekben, akkor az örökség védelmével összefüggő többletköltségek fedezésére a GINOP 6-ból is lehessen többlettámogatáshoz jutni. Hiszen ezek a létesítmények a nemzetközi üzleti és oktatási kapcsolatok (lásd utóbbi ERASMUS program, COMENIUS program, GRUNDVIG program) révén végső soron a turisztikai bevételek bővüléséhez jelentős mértékben hozzájárulnak, de a felújított, hasznosított örökség a település és a térség turisztikai vonzerejéhez közvetetten is hozzájárul. Ugyanezen okból javasolt, hogy azok a vállalkozói fejlesztések, melyek kulturális örökség hasznosításával valósulnak meg, a kulturális örökség megőrzését biztosító, kimutatható többletköltségük fedezésére kaphassanak vissza nem térítendő támogatást a GINOP 6 terhére, függetlenül attól, hogy fejlesztésüket egyébként hogyan támogatja (visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatással) vagy esetleg nem támogatja a GINOP. Kastélyaink és ipari örökségünk megőrzését és műemlékvédelmi szempontból szakszerű felújítását ez nagymértékben segítené. Zoltai Dániel, KEM Közgyűlés tagja észrevétele: Ahhoz, hogy a vállalkozások belföldi, ill. a külföldi piacokon sikeresen meg tudjanak jelenni, elengedhetetlen az innovációs képességüknek a fejlesztése. A vállalkozások kevés hathatós innovációs képességgel rendelkeznek, ezzel szemben a kutatóintézetek jelentős szellemi tőkét halmoznak fel. A kutatóhelyeken az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokat is támogatni kell, amit csakis a helyi vállalkozások bevonásával célszerű kezelni. Erre kiváló példa az Edutus Főiskola lézertechnológia irányába tett kutatási kapacitásának bővítése. A megyében jelentős az ipari parkok termelése, azonban ezekben a területekben megtelepedett vállalkozások csak 10%-a alkalmaz K+F munkatársat. Az ipari parkokon kívüli cégeknél még kisebb ez a szám. Célszerű lenne a cégeknek olyan lehetőségeket teremteni, ahol a technológia transzfer folyamatokba, ill. a kapcsolódó képzési programokba tudnának részt venni. Az Akkreditált Innovációs Klaszter (AIK) címet olyan hálózatos együttműködések nyerhetik el, amelyek régiós viszonylatban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a foglalkoztatás, az innováció és az export területén, valamint együttműködésükben rejlő hatékonyságuk révén képesek jelentős fejlesztési projektek megvalósítására. Az országban összesen 21 akkreditált innovációs klaszter tevékenykedik. Ezek közül nincs olyan, amelynek székhelye a megyében lenne, viszont a Komárom-Esztergom megyei cégek több, AIK státuszú klaszternek a tagjai. Az AIK státuszú klasztereknek és azok tagjainak a tervek szerint külön célzott pályázatokat kellet volna kiírni, ám ezek mind a mai napig váratnak magukra, így célszerű lenne ezt pótolni.


Petrikné Molnár Erika

2014-11-24 16:07:55

Észrevétel

A turisztika, ami Magyarország egyik kiemelt célja, szét van szórva az anyagban. Bár a GINOP 6-végül is teljes egészében turisztikáról szól, van szó turisztikáról az 1.7 alatt (TDM), 1.8 alatt (Nemzeti turisztikai marketing) is. Örülünk, hogy van külön tematikus turisztikai prioritás, hiszen ez összhangban van megyénk céljaival, ahol a turisztika szintén külön prioritásként nevesített, de jó lenne a tematikához kapcsolódó összes támogatási lehetőséget egyben látni. Ez egyszerűsítené például a monitoringot is, hiszen az eredménymutatók a többféle beavatkozás szinergikus hatását mérik. A támogatható hálózatos turisztikai fejlesztések között felsorolásra kerülnek a Bejárható Magyarország programhoz kapcsolódó fejlesztések, azonban a célterületek pontos nevesítése nem történt meg, csupán annyi került rögzítésre, hogy a „1184/2013 IV.9) Korm. határozat alapján”.Kérjük a támogatható projekthelyszínek pontos nevesítését. Nehezen értelmezhető a kastélyok, várak, mint fejleszthető kulturális örökséghelyszínek pontos lehatárolása az alábbi megfogalmazás alapján: „a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet kastélyok, várak, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletének III. pontjában szereplő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek” Minden bizonnyal a 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletének III. pontjában szereplő kastélyokról és várakról van szó, de a megfogalmazást kérjük javítani. A természeti örökséghelyszínek nevesítése nem történhet „a természet védelméről szóló 1995. évi LIII tv. alapján”, a természet védelméről szóló törvény a 1996. évi LIII. számú törvény. GINOP 6.: Hálózatba illeszkedő magán tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonú műemlék illetve műemléki érték felújításának támogatására nem biztosít keretet sem a TOP sem a GINOP. Sok más jelentős érték mellett Komárom-Esztergom megye esetében az Esterházy örökség turisztikai csomag több elemének fejlesztése nem valósítható így meg: pl. naszályi kastély, kocsi kastély, császári lovas major. Megyénkben kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk az ipari és bányászati örökség hálózatos bemutatásának. Ennek kitűnő példái valósultak meg európai uniós forrásból más országokban. Fontos lenne erre is forrásokat találni. Keressük a lehetőséget arra, hogy amennyiben nem turisztikai fejlesztés, hanem pl. munkahelyteremtés (pl. inkubátorház, co-working irodák, szakképző intézmény stb) fejlesztését valósítjuk meg pl. ipari örökség részét képező létesítményekben, akkor az örökség védelmével összefüggő többletköltségek fedezésére a GINOP 6-ból is lehessen többlettámogatáshoz jutni. Hiszen ezek a létesítmények a nemzetközi üzleti és oktatási kapcsolatok (lásd utóbbi ERASMUS program, COMENIUS program, GRUNDVIG program) révén végső soron a turisztikai bevételek bővüléséhez jelentős mértékben hozzájárulnak, de a felújított, hasznosított örökség a település és a térség turisztikai vonzerejéhez közvetetten is hozzájárul. Ugyanezen okból javasolt, hogy azok a vállalkozói fejlesztések, melyek kulturális örökség hasznosításával valósulnak meg, a kulturális örökség megőrzését biztosító, kimutatható többletköltségük fedezésére kaphassanak vissza nem térítendő támogatást a GINOP 6 terhére, függetlenül attól, hogy fejlesztésüket egyébként hogyan támogatja (visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatással) vagy esetleg nem támogatja a GINOP. Kastélyaink és ipari örökségünk megőrzését és műemlékvédelmi szempontból szakszerű felújítását ez nagymértékben segítené. Zoltai Dániel, KEM Közgyűlés tagja észrevétele: Ahhoz, hogy a vállalkozások belföldi, ill. a külföldi piacokon sikeresen meg tudjanak jelenni, elengedhetetlen az innovációs képességüknek a fejlesztése. A vállalkozások kevés hathatós innovációs képességgel rendelkeznek, ezzel szemben a kutatóintézetek jelentős szellemi tőkét halmoznak fel. A kutatóhelyeken az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokat is támogatni kell, amit csakis a helyi vállalkozások bevonásával célszerű kezelni. Erre kiváló példa az Edutus Főiskola lézertechnológia irányába tett kutatási kapacitásának bővítése. A megyében jelentős az ipari parkok termelése, azonban ezekben a területekben megtelepedett vállalkozások csak 10%-a alkalmaz K+F munkatársat. Az ipari parkokon kívüli cégeknél még kisebb ez a szám. Célszerű lenne a cégeknek olyan lehetőségeket teremteni, ahol a technológia transzfer folyamatokba, ill. a kapcsolódó képzési programokba tudnának részt venni. Az Akkreditált Innovációs Klaszter (AIK) címet olyan hálózatos együttműködések nyerhetik el, amelyek régiós viszonylatban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a foglalkoztatás, az innováció és az export területén, valamint együttműködésükben rejlő hatékonyságuk révén képesek jelentős fejlesztési projektek megvalósítására. Az országban összesen 21 akkreditált innovációs klaszter tevékenykedik. Ezek közül nincs olyan, amelynek székhelye a megyében lenne, viszont a Komárom-Esztergom megyei cégek több, AIK státuszú klaszternek a tagjai. Az AIK státuszú klasztereknek és azok tagjainak a tervek szerint külön célzott pályázatokat kellet volna kiírni, ám ezek mind a mai napig váratnak magukra, így célszerű lenne ezt pótolni.


KSZGYSZ

2014-11-24 15:54:52

Észrevétel

Az Operatív Program 1.7.3 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése 1.7.4 Az intézkedések típusai alapján a vállalkozások tartós versenyben maradásához elengedhetetlen a folyamatos újítás (termék-, szolgáltatás innováció, szervezetfejlesztés) és az új piacokra történő belépés. Nem egyértelmű, hogy a KKV-k szolgáltatás innovációja, majd az innovatív szolgáltatás új piacra belépése támogatott-e illetve támogatható-e egyáltalán. A GINOP Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása kapcsán megjelent felhívás szerint nem. Bár az Operatív Program 8.7. pontjában rendelkezik a Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatásáról, az itt megfogalmazott célkitűzések a KKV-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítását célozzák, és nem teszik közvetlenül lehetővé a szolgáltatással külpiacra történő lépés támogatását. Az Operatív Program fenti pontjai alapján értelmezhető úgy, hogy a KKV-k innovatív szolgáltatásukkal támogatható módon kiléphetnek a nemzetközi piacra, mivel fontos cél, hogy tartósan versenyben maradjanak. A GINOP Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása kapcsán megjelent felhívást ezért nem érezzük összhangban a GINOP Operatív Program fenti pontjaiban állítottakkal, mivel, egyértelműen a szolgáltató szektor, valamint az üzleti szolgáltatások nyújtása, szolgáltatással külpiacra történő lépés az említett felhívásból ki van zárva. GINOP Operatív Programban szerepel az Akkreditált Innovatív Klaszterek kiemelt segítése a 78. oldal közepén: A tervezett akciók során a hálózatok és klaszterek támogatását a működési múlttal rendelkező és/vagy Akkreditált Innovációs Klaszter címmel rendelkező klaszterekre célszerű fókuszálni. Támogatni kívánjuk a klaszterek és egyéb hálózatok szervezeti működésének javulását (menedzser szervezeten keresztül), a nyújtott szolgáltatások bővítését és azok színvonalának emelését. Másrészről célunk az előzetes minősítésen átesett Akkreditált (Innovációs) Klaszterek és tagvállalatainak kiemelt segítése az új nemzetközi piacokra történő eredményes belépés érdekében. Ugyanakkor a pályázati kiírásokban nem látható ezeknek a céloknak a megjelenése.


Magyarok a Piacon Klub

2014-11-24 15:38:51

Észrevétel

Kérjük fejtsék ki bővebben a következőket: "ERFA támogatás elsődlegesen pénzügyi eszközökön keresztül lesz elérhető" Nem fogalmazódik meg egyértelműen, hogy az élelmiszeripari vállalkozásoknak milyen szerep jut majd. Javaslat: konkretizálják, hogy az élelmiszeriparon belül mely ágazatok férnek bele a programba.


dr. Orbán Péter

2014-11-24 14:43:11

Észrevétel

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) részéről javasoljuk, hogy a GINOP társadalmi vitára bocsátott anyagának vonatkozó részei az alábbi tartalommal kerüljenek véglegesítésre: A GINOP 41. oldal 1.11 Demarkáció és szinergia rész alábbi módosítást javasoljuk: A megújuló energiaforrások tekintetében a GINOP 4. prioritása alatt támogathatóak azok a gazdasági társaságok, melyek jellemzően saját energiaigényük kielégítésére szolgáló megújuló energia beruházásait végzik. A támogatás kiegészül pénzügyi eszközökkel is, a GINOP 2. K+I prioritása keretében pedig a területhez kapcsolódó kutatás és fejlesztés támogatható. A KEHOP 4. prioritása esetében támogathatóak az épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával. A KEHOP 5. prioritása alatt támogathatóak a mezőgazdasági üzemen kívüli, megújuló energetikai projektek a hálózatra termelő, nem épülethez kötött zöldáram termelés, demonstrációs projektek (ipari léptékű bevezetés előtt álló, újonnan kifejlesztett technológiák, termékek megépítése/tesztelése, üzemi méretű referencia), illetve a távhőrendszerek fejlesztése, bővítése megújuló/hulladék alapra helyezése. A TOP 3. és 4. prioritása keretében támogathatóak az önkormányzatok fejlesztései (középületek, önkormányzati tulajdonú lakóépületek). A VEKOP 3. prioritása esetében támogatható ugyanez a KMR-ben. A VEKOP prioritása esetében támogathatóak az energetikai K+F+I fejlesztések (termék, technológia, prototípus), melyek pénzügyi eszközökkel is kiegészülnek. A VP 5. prioritása alatt támogathatóak a mezőgazdasági üzemen belüli, megújuló energetikai projektek, a 4. prioritás keretében pedig a biomassza alapú energiatermelés kisléptékű lokális rendszerek esetében. GINOP 242. oldal 8.9.2 Nemzeti egyedi célkitűzések alábbi módosítását javasoljuk: Azonosító: 16.1 Egyedi célkitűzés: Épületek energetikai korszerűsítése, valamint távhőrendszerek energiahatékony fejlesztése és a megújuló/hulladék energiaforrások alkalmazásának növelése A tagállam által az uniós támogatással elérni kívánt eredmények: A lakásépítési ágazatban a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésével, illetve megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, valamint a távhőrendszerek komplex energetikai korszerűsítésével és megújuló/hulladék alapra helyezésével csökken a károsanyag-kibocsátás, az épületek energiafelhasználásnak racionalizásával pedig tisztább és élhetőbb környezet jön létre, a helyi megújuló energia felhasználási arányának növekedése miatt Magyarország energiafüggősége csökken. GINOP 244. oldal 8.9.4 Az intézkedés típusai alábbi módosítását javasoljuk A KEHOP 5. prioritásában foglalt meghatározott célok pénzügyi eszközökkel történő támogatására kerül sor az intézkedés keretében. Így a támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, távhőre csatlakozásához szükséges átalakítását (kiemelten a települések és a főváros legszennyezettebb belső területein), beleértve a smart költségosztás feltételeinek a megteremtését, illetve az épületeken belüli világítási rendszerek korszerűsítését. Az intézkedésben támogatni tervezzük a távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztését, illetve megújuló/hulladék alapra helyezését, új megújuló/hulladék energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítását, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítését, energiahatékonyság növelését, vagy kiváltását és megújuló/hulladék alapra helyezését is, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálását. Támogathatók továbbá a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések (a primer vezetékhálózatok cseréje, a magasvezetésű távvezetékek hőszigetelése és föld alá helyezése), a felhasználói hőközpontok felújítása, a szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, korszerű szabályozó- és telemechanikai rendszerek beépítése, új fogyasztók távhőre kapcsolása, a hőhajtású hűtés (távhűtés) kialakítása, valamint új stratégiai kooperációs és piacbővítő távvezetékek kiépítése. Észrevételeink megfontolását és figyelembe vételét megöszönjük.


Sasvári Csaba

2014-11-24 13:59:32

Észrevétel

Megelégedéssel látjuk, hogy a gazdaságfejlesztésre majdnem a teljes források 60%-át tervezi a forrásallokáció. Üdvözöljük, hogy a Kkv-k három OP. vonatkozásában is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. (GINOP ,VEKOP, TOP, azaz a teljes források jelentős része) Nagyon jónak tartjuk, hogy a Vidékfejlesztés is bekerült a fejlesztési időszak programjai közé. A magyar versenyképesség és innováció kiépítéséhez szükség van a Kkv-ra, versenyképességük fejlesztésére, mivel a gazdaság meghatározó DNS-molekulái. Ennek okán a javasolni szeretnék néhány kiegészítést: Javaslatok: A gazdaságfejlesztő támogatási programoknál a pályázatokhoz kapcsolódó projektek esetében a kkv-nál meggondolandó az utólagos önrész támogatás v. kiegészítés pl.:50-50%-ban. Az éven túli hitelek estén kamattámogatással lehetne segíteni a megvalósítását a fejlesztésnek. A továbbiakban is támogatni kellene a fiatal kezdő vállalkozókat (35 év), az ISO, és a HACCP minősítési rendszerek megszerzését és fenntartását. A kkv hálózatosodását, a klaszterek további létrehozását is javasoljuk támogatni, mivel sokkal könnyebben tudnak fellépni úgy, ha nem egyedül jelennek meg a piacon, hanem hozzájuk hasonló vállalkozásokkal, önkormányzatokkal, egyetemmel, civil szervezettel együtt tudnak megjelenni a piacon. A kkv szektor a gazdasági növekedés motorja és egy jól működő magánszektor munkát ad az embereknek azaz foglalkoztatás bővítéssel jár. Olyan csatornákat tud megnyitni amin ki tudnak emelkedni a szegénységből. Megfizethető árukat és szolgáltatásokat tud nyújtani. Javasoljuk, hogy a fogászati projektek mintájára más szolgáltatásokat végző vállalkozások is bekerülhessenek a támogatotti körbe. Pl.: építőipari kkv-k támogatása lakások ill. házak külső hőszigetelése. fűtési rendszerek korszerűsítése. A nagyvállalati projektek és a kiemelt projektek esetében javasoljuk a belföldi vállalkozások beszállítói alkalmazása kritérium komolyabb bevezetését. Továbbá a képzés, szakképzés, továbbképzés támogatását is erősíteni kellene, az üzleti szolgáltatásokkal, a szakmai tanácsadásokkal és a pályázati információ nyújtásokkal együtt.


MAPI Konzult Kft.

2014-11-24 13:46:36

Észrevétel

A 1.7.3 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése 77.o: szó van a klaszterekről, azonban a klasztermenedzsment fejlesztésére, klaszter szervezetek szervezetfejlesztésére nem találtunk lehetőséget. Ahhoz, hogy a klaszterek jól működjenek érdemes energiát és időt fektetni a jó klasztermenedzsmentbe – ezt is lehetne támogatni. A 183,195,198.o.-hoz kapcsolódik, hogy bármilyen kompetencia, szemléletfejlesztést érdemes lenne támogatni szervezeti oldalról, hogy hosszú távon alkalmazkodni tudjon a szervezet a változásokhoz (vezető- és szervezetfejlesztéssel). A duális szakképzésre vonatkozó elképzelések, valamint a tanműhelyek kialakításának támogatása, azzal kapcsolatos fejlesztési lehetőségek, források megjelölését egyelőre nem látjuk konkrétan (ebben) a programban; Javaslat: duális szakképzés támogatásának, valamint a tanműhelyek kialakításának szakmai hátterét vegyék be a programba;


Magyarok a Piacon Klub

2014-11-24 12:53:39

Észrevétel

GINOP társadalmi egyeztetés 12. o. 2.1.2 Nagyvállalatok támogatása A fejezet a hivatkozott 1301/2013 (EU) ERFA rendeletnél szigorúbb megkötéseket alkalmaz, figyelembe véve, hogy a hazai ipar – különösen a beszállítók – minőségi és kapacitásbeli fejlődése továbbá az új munkahelyek számának növekedése szempontjából a nagyvállalati beruházások nélkülözhetetlenek, kizárólag a rendeletben is szereplő korlátozások alkalmazását tartjuk indokoltnak. Eszerint nagyvállalatok közvetlenül, a KKV szektortól függetlenül is részesülhetnek beruházási támogatásban, amennyiben beruházásaik K+I területen valósulnak meg, vagy azok hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez. 13. o. 2.2.1 A kkv-k versenyképessége A fejezetben hivatkozott „különösen népszerű” kombinált eszközök közismerten nem a gazdaságélénkítés területén hasznosultak. Bár az ingatlanpiaci hatásai (elsősorban a városias területek lakáscélú ingatlanai vonatkozásában) egyértelműen jelentősek voltak az OP céljaihoz történő hozzájárulásuk megkérdőjelezhető. Bár a pénzügyi eszközök és a kombinált eszközök hasznosságával maximálisan egyetértünk, fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy forszírozni szükséges, hogy ezek valós gazdaságélénkítő hatással bírjanak. 2.2.2 Kutatás, fejlesztés és innováció A működő, már bizonyított klaszterek preferálása érthető, ugyanakkor megfontolásra érdemesnek tartjuk azon induló klaszterek projektjeinek, vagy akár magának a klaszternek/klasztermenedzsment szervezetnek támogatását, amelyek a GINOP célkitűzéseihez illeszkedő konkrét, részletesen kidolgozott és reálisan megtervezett költségvetéssel rendelkező projektekkel rendelkeznek. 15. o. 2.2.7 Nemzetközi tapasztalatok A visszatérítendő források versenyképességre gyakorolt hatásával kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezek széles körben csak akkor érvényesülnek, amennyiben a forráshoz jutás feltételei is széles kör számára hozzáférhetőek. A hazai KKV-k alultőkésítettsége, biztosítéknyújtási képesség közismert, a VNT-k akkor lehetnek hatékonyak, ha könnyített hozzáférhetőségük révén (pl. a korábbi évek közteherviselése mint fedezet) erre az évtizedes problémára is megoldást nyújtanak. 19. o. Gazdaságfejlesztési célok „A fejlesztések innovatív jellege minden támogatott projekt esetében elvárást.” A fejlődő KKV-k számára sok esetben a kapacitásbővítés jelenti az első komolyabb lépcsőt a beszállítóvá válás útján, amely beruházások innovatív jellege adott esetben nem egyértelműen alátámasztható, az ilyen, gyakran munkahelyteremtéssel is járó projektek támogathatósága azonban nem lehet kérdéses.   35. o. 1. Prioritás - KKV A következő 7 évre vonatkozó, legfontosabb célkitűzések között rendre megjelenik az üzleti infrastruktúra-fejlesztés folytatása (pl. inkubátorok, ipari parkok) azonban a fejlett gyártó tevékenységhez szükséges külső logisztikai szolgáltatások fejlesztése alig kerül említésre az OP-ban. Bízunk benne, hogy a korábban sikeres logisztikai szolgáltatásfejlesztésre, a logisztikai kapacitások bővítetésére irányuló támogatások a jövőben is elérhetőek lesznek! 35. o. 2. Prioritás - Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció A piacszerzés szempontjából alapvető fontosságú termékfejlesztés támogatása véleményünk szerint elengedhetetlenül fontos, érdemes lenne nevesítve is megjeleníteni a prioritás leírásánál. 40. o. Demarkáció és szinergia Az élelmiszeripari vállalkozások, különösen az ún. Annex I-es termékeket előállító nem mezőgazdasági termelő KKV-k támogathatósága a GINOP-ból nem egyértelmű. Javasoljuk, hogy a pontosítás során kerüljön egyértelműen meghatározásra, hogy az élelmiszeripari vállalkozások termelő tevékenysége támogatható vissza nem térítendő források felhasználásával. 72. o. Kapacitásbővítés támogatása Az OP szeritn feldolgozóipari ágazaton kívüli kkv-k kapacitásbővítéséhez elsődlegesen visszatérítendő pénzügyi eszköz nyújtható. Véleményünk szerint a B2B jellegű, a termelő tevékenységhez kapcsolódó, ám nem közvetlenül feldolgozóipari tevékenységet végző, adott esetben szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vissza nem térítendő támogatásokkal történő támogatása is indokolt, külünösen abban az esetben, ha azok munkahelyteremtéssel járnak vagy közvetlenül kapcsolódnak az OP céljaihoz (pl. termelő gépek javításával foglalkozó vállalkozások, B2B szolgáltató cégek IKT fejlesztései, stb.), hiszen ezek fejlődése jelentős mértékben javíthatja a termelő szektor versenyképességét is. 94. o Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése „A vállalkozások és a kutatóhelyek (kutató-ismeretterjesztő szervezetek) meglévő és potenciális tudásbázisában rejlő szinergiák kihasználása érdekében elengedhetetlen a kisebb együttműködések támogatása is” Összhangban a klaszterek ill. a klaszter tagvállalatok kiemelt támogatásával javasoljuk, hogy előnyben részesüljenek azon projektek, amelyek azonos klaszterben tagként jelen lévő konzorciumi tagok által kerülnek megvalósításra, mivel ezek a kezdeményezések várhatóan részben egymásra épülő, nagy hozzáadott értéket képviselő projektek megvalósítását teszik lehetővé.   95. o Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése „automatikusan alkalmazható kiválasztási szempontok (amelyek részben a pályázó korábbi dokumentált K+F+I tevékenységét igazolják, részben az alkalmasságát a projekt végrehajtására). Ez nincs összhangban a vállalkozások versenyképességének javításával, illetve a vállalkozások piaci sikeresélyének növelésével. Idézve a 94. oldalról: „A beavatkozás célja a nemzetközi piacokon versenyképes, magyar K+F eredményekre alapuló vállalkozások létrejöttének és fejlődésének elősegítése, valamint az ezt támogató ökoszisztéma kialakítása.” Egy jó projekt megvalósítását segítheti a vállalkozás korábbi K+F tevékenysége, ennek hiánya azonban nem lehet kizáró tényező, különösen nem automatikus kiválasztási szempont. 101. o. Stratégiai K+I együttműködések és kezdeményezések támogatása „az intézkedés kizárólag a központi régió kapacitásainak bevonásával fejtheti ki az elvárt hatást.” Nem tartjuk minden esetben indokoltnak, hogy stratégiai K+I hálózat kialakítása csak központi régió bevonásával valósulhasson meg. 119. o Versenyképes IKT szektor fejlesztése Az IKT projektek esetében a horizontális és esélyegyenlőségi szempontok együttes teljesítése nehézséget okozhat a célcsoport számára. Az IKT fejlesztések esélyegyenlőségi szempontokat csak ritkán és akkor is közvetve szolgálnak (pl. egy távmunka modul jó lehet arra, hogy akár kismamák visszatérését segítse), azonban a fenntarthatósághoz (pl. papír alapú ügyintézés részarányának csökkenése) sokkal egyértelműbben és közvetlenebbül kapcsolódik. 145. o. Energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése Az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése célok esetében a feldolgozóiparban működő nagyvállalatok támogathatóságának megfontolását javasoljuk, figyelembe véve, hogy a 1301/2013 (EU) ERFA rendelet 3. cikke alapján ez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés érdekében ez lehetséges. 168. o. Ifjúsági Garancia „A gyakornoki program és vállalkozóvá válás támogatása a fiatalok körében a 25 év alatti fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációját célozza.” Indokolatlan a fenti korcsoport szűkítés (35 éves felső korhatárt javaslunk), mivel 18-25 év közti fiatalok életkezdési nehézségei miatt (tanulmányok folytatása, önállósodás) túl korai lehet egy vállalkozás megalapítása. A felsőfokú végzettségűek jellemzően mindenféle munkatapasztalat, rutin nélkül kerülnek ki az oktatásból, így bár a saját vállalkozás elindítása jó ötlet, azonban rendkívül szerteágazó ismereteket igényel, nagy az esély, hogy ezek már a kezdeti életszakaszt sem éli túl.


MAPI Zrt.

2014-11-24 12:48:48

Észrevétel

Már a vezetői összefoglalóban is kiemelésre kerül, illetve a dokumentumot végig kísérő kiemelt prioritásként (1.2. Gazdaságfejlesztési célok) szerepel a hozzáadott-érték potenciállal és export növekedési potenciállal bíró vállalkozások nemzetközi szerepvállalásának támogatása. Ennek elengedhetetlen feltétele a vállalkozások nemzetközi hálózatokba történő sikeres bekapcsolódása. Miként az Operatív Programok is kiemelik (GINOP, VEKOP), ezen cél eléréséhez kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak azon fejlesztések, amelyek a nemzetközi termelési és kutatási hálózatba történő hosszútávú integrációt segítik, legyen szól beszállítói, üzleti, és kutatói együttműködésekről. Ez utóbbit kiemelve, a MAPI Zrt. elmúlt több, mint tíz éves tapasztalatára építve, rengeteg Európai szintű kihívással, problémával foglalkozó kutatás-fejlesztési ötlettel bírnak a magyarországi szervezetek, de a nemzetközi piacokon való sikeres belépés és jelenlét vagy a nemzetközi kutatói hálózatokba történő csatlakozás szervezeti és személyi feltételei nem adottak. Így javasolnánk, hogy az ezen irányú fejlesztési célokat kitűző prioritások - és később pályázati felhívások - minden esetben tartalmazzanak szervezetfejlesztési és képzési elemeket, ezzel felkészítve a vállalatokat a nemzetközi piacokon történő sikeres szereplésre, összhangban az Intelligens Szakosodási Stratégia képzésekre irányuló horizontális célkitűzésével. A SWOT elemzésben erősségként került feltüntetésre a vállalkozások erős nemzetközi beágyazottsága, amivel erősen vitatkoznánk - illetve ezen álláspontunkat megerősíti a dokumentumban végig kísért gondolat, mi szerint szükséges a vállalkozások nemzetközi szerepvállalásának támogatása. A versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése célkitűzés kapcsán a célcsoportok kibővítését javasolnánk oly módon, hogy az a jól prosperáló, kiemelkedő nemzetközi versenyképességi potenciállal bíró vállalatok megerősítését is célozza, a megjelölt női vállalkozások mellett. Nagyon fontosnak értékeljük a különféle versenyképességi potenciállal bíró szegmensek, célcsoportok differenciált képzési programokban történő részesítését, ezzel hozzájárulva a fenntartható versenyképességhez, az innovációhoz. Szeretnénk jelezni, hogy míg a GINOP-ban kiemelten elsődlegesen a női vállalkozások kerültek megfogalmazásra, mint célcsoport, úgy a VEKOP-ban az 1-5 év működési tapasztalattal rendelkező fiatal és női vállalkozások, ezzel kizárva a jól prosperáló, nemzetközi versenyképességi potenciállal bíró vállalkozások körét. Javasolnánk ezen utóbbi csoport kiemelését mind a két Operatív Programban, hiszen ezen középvállalkozói réteg erősítése jelentősen járul hozzá az ország hosszú-távú versenyképességéhez. A vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítését célzó intézkedést nagyon fontosnak értékeljük, egyet értve az Operatív Programok szövegezésével, mi szerint rendkívül magasak a nemzetközi piacra történő lépések költései, illetve fejletlenek a szervezeti és működési folyamatok, így ezen törekvés nagyban hozzájárulhat a versenyképességet gátló tényezők csökkentéséhez. Kérnénk, hogy a piacra lépés és marketing költségek fajlagos költségei mellett kerüljenek kiemelésre a nemzetközi piacra lépéshez elengedhetetlen szervezetfejlesztési és képzési költségek, valamint a hálózatosodás költségei és azok támogatása is. A vállalati K+I tevékenységek intenzitásának ösztönzését célzó intézkedés kapcsán örömmel fogadtuk a H2020 programban történő hazai részvétel támogatását, illetve a sikeres H2020 projektek utánkövetését és az eredmények hasznosítását támogató intézkedést. A megfogalmazott indikátorok kapcsán kiemelnénk, hogy az egyes prioritásokhoz kapcsolódó mutatókat túlságosan leegyszerűsítettnek véljük, ezzel megnehezítve a monitoring és értékelési folyamatok valódi célját, hogy pontos tükröt nyújtsanak az Operatív Programok célkitűzéseiről, azok eredményességéről.


Magyar Energiahatékonysági Intézet

2014-11-24 12:44:11

Észrevétel

A Magyar Energiahatékonysági Intézet állásfoglalása a GINOP 2014 novemberében társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetével kapcsolatban Részletes észrevételek: Az alábbiakban a szöveg egyes szakaszaihoz tartozó észrevételeinket soroljuk fel: 1.1 A GINOP 139. oldala szerint „A hazai energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentése 2030-ra az európai uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével" Bár a cél ígéretesnek hangzik, a szövegből nem derül ki, hogy ezt melyik stratégiai dokumentum alapján állapítja meg a szöveg, és az sem, hogy milyen bázisévhez képes kívánjuk elérni a fűtési energiaigény csökkentését. Bázisév, vagy referenciaérték nélkül nem értékelhető ez a célkitűzés Javaslat: A GINOP határozza meg, hogy milyen értékhez képest kívánja a "hazai energiastratégia" csökkenteni az épületek fűtési energiaigényét. 1.2 A GINOP 141. oldala szerint ”A tervezett GINOP intézkedések eredményeképpen 2023. évben az épületek energetikai korszerűsítésének köszönhetően várhatóan 2,64 PJ primer energia felhasználás megtakarítás érhető el 2012. évre vonatkozó értékéhez képest, hozzájárulva a Nemzeti Reform Programban előirányzott 18 %-os energia megtakarítás eléréséhez.” A 2023-ben elérhető 2,64 PJ-nyi primer energiamegtakarítás nagyon csekélynek tűnik a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia nemrégiben társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének fényében, amelynek 6. oldalán egy táblázat szerint már 2020-ra 4 PJ-nyi megtakarítást lehet elérni a vállalatok épületeinek hatékonyság-növelésével. Megjegyzendő továbbá, hogy a Nemzeti Reform Program alapján megjelölt 18%-os energiahatékonysági célkitűzés elavult, hiszen a Kormány felülírta a Nemzeti Reformprogramban foglalt vállalást, amikor az Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában Magyarország 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_hu.pdf. A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent. Javaslat: A GINOP a vállalati épületek energiahatékonyságában 2020-ra 4 PJ-nyi megtakarítás elérését tűzze ki célként. 1.3 A GINOP nem határoz meg célt az ipari termelési folyamatok energiahatékonysági fejlesztése útján elérhető megtakarításokra, noha a KEHOP 7.9.0 2013-ban 487 millió Ft támogatást adott a hazai ipari energiahatékonysági potenciál felmérésére a Virtuális Erőmű Nkft-nek. E kutatások nyomán bizonyára elérhető legalább egy becslés a megtakarítási potenciálról, ami alapján egy konzervatív cél meghatározható lenne. Ha ez nem így lenne, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Századvég készített elemzéseket az ipari energiahatékonysági potenciálra, ami kiindulópont lehet a becslésekhez: http://www.szazadveg-eco.hu/files/kutatasok/Energiamegtakaritasi-potencial.pdf Javaslat: A GINOP határozzon meg PJ-ban kifejezett célt az ipari folyamatok energiahatékonyságának javítására 1.4 A GINOP 142., illetve 238. és 243. oldala szerint az energiahatékonysági intézkedések eredményindikátora a primer energiafelhasználás alakulása, és a cél, hogy a 2012-es 1349 PJ-os bázisértékről 2023-ra 1346-ra csökkenne a célérték. Ez az indikátor több szempontból is alkalmatlan az energiahatékonysági beruházások eredményességének mérésére: ad 1: A 2012-es bázisév primer energiafelhasználása nem 1349 PJ volt, hanem 998 PJ . Ehhez képest az 1346 PJ nem csökkenést jelent, hanem jelentős növekedést. ad 2: Nemcsak a GINOP, hanem a KEHOP is a primer energiafelhasználást használja eredmény-indikátornak, ami azt jelenti, hogy az indikátor nem fogja tudni megkülönböztetni a GINOP és a KEHOP által elért hatást. ad 3: A referencia-érték és a cél közötti különbség nagyon alacsony a vállalati energiahatékonysági potenciáljához képest. Ezt kifejtettük már a fenti 2.2 és 2.3-as pontokban. ad 4: Ha feltételezzük, hogy az 1349 PJ-os bázis valójában nem 2012-ra vonatkozik, hanem egy 2020-ban elérendő referencia-érték, akkor is látnunk kell, hogy az a referencia-érték irreálisan magas a 2012-es 998 PJ-hoz képest, hiszen azt feltételezi, hogy az energiafogyasztásunknak 2012 és 2020 között évente majdnem 4%-kal kellene növekednie, ami teljesen ellentétes lenne az ország gazdasági és demográfiai kilátásaival, és az elmúlt évek trendjeivel. Más szóval, a megjelölt indikátor akkor is sikeres teljesülést fog mutatni, ha egy fillért sem költünk energiahatékonyságra 2020-ig. Javaslat: A GINOP a forrásaiból kiosztott támogatások által elért energiafogyasztás csökkentést jelölje meg indikátorként. 1.5 A GINOP 245. oldala szerint az épületek energetikai korszerűsítése területén alkalmazandó outputindikátorok az ÜHG-kibocsátások csökkenése, illetve a jobb energetikai besorolást kapott lakások száma. A MEHI szerinte egyik indikátor sem kielégítő jelenlegi formájában, ugyanis: ad 1: Az ÜHG-kibocsátások sok okból csökkenhetnek (gazdasági teljesítmény, időjárás, energiamix, lakószám, stb), és így a kibocsátások csökkenése önmagában nem tudható be pusztán a támogatásoknak. Ehelyett javasoljuk inkább PJ-ben megjelölni a megtakarítandó energiamennyiséget, illetve az előállítandó megújuló energia mennyiségét. ad 2: A jobb energetikai besorolás hasonlóan bizonytalan mutató. Nem mindegy, hogy egy ház F-ről vagy C-ről ugrik B-re, illetve a B és a C között sokkal kisebb a hatékonysági lépcső, mint az E és az F között. ad 3: A tervezett évi 72 ezer jobb besorolást elérendő lakásszám is kevésnek tűnik a Nemzeti Épület-energetikai Stratégia (NÉeS) tervezetének fényében. A NÉeS ugyanis 38,4 PJ-t jelöl meg, mint a lakosság körében 2020-ra elérendő csökkenés, ami a NÉeS egy lakásra jutó megtakarítási számait alapul véve évi kb. 115 ezer háztartás felújítását teszi szükségessé. Javaslat: A GINOP a pénzügyi eszközök segítségével elért energiafogyasztás csökkenést, illetve megújuló energia-termelést (PJ-ban mérve) jelölje meg indikátorként. 1.6 A GINOP pénzügyi táblázata a 258. oldalon nem jelöli meg egyértelműen, hogy mennyi nem állami forrást kíván a GINOP bevonni az energiahatékonyság finanszírozásába. Nincsenek megjelölve a fejlesztési banki források és üresen maradt magánfinanszírozás aránya is. Ha azonban az uniós finanszírozás aránya 85-95%, akkor feltételezhető, hogy a Kormány nem számít jelentős magánforrásokra. Ez hiba lenne, hiszen a régiós tapasztalatok is azt mutatják, hogy az energiahatékonysági beruházások finanszírozásába hatékonyan vonható be a kereskedelmi bankok tőkéje, valamint a nemzetközi fejlesztési bankok forrásai. Összehasonlításul, az észt Kredex energiahatékonysági alap forrásainak csak harmada származik uniós forrásból, a többit jelentős részben kereskedelmi bankok, illetve fejlesztési bankok biztosítják. Hasonló a helyzet az EBRD által működtetett bulgár és román KKV-energiahatékonysági alapoknál, amelyek vissza nem térítendő uniós forrásokat kombinálnak állami, illetve magántőkével (a bolgár BEECIFF programot lásd pl. itt: http://www.beeciff.org/cms/en). A MEHI javaslata: Javasoljuk, hogy a magán-, illetve fejlesztési banki források bevonására külön szakmai társadalmi egyeztetés kezdődjön, ahol szakértők, illetve a fejlesztési, valamint kereskedelmi bankok bevonásával végigelemezhetők az egyes megoldások előnyei, illetve hátrányai, és meghatározható, hogy hogyan vonhatók be további források.


MIK Magyar Innovációs Klasztermenedzsment Kft.

2014-11-24 12:42:58

Észrevétel

GINOP tervezet klaszterfejlesztési észrevételek 78. oldal „A tervezett akciók során a hálózatok és klaszterek támogatását a működési múlttal rendelkező és/vagy Akkreditált Innovációs Klaszter címmel rendelkező klaszterekre célszerű fókuszálni.” Javasoljuk, hogy a 2008-as és 2011-es években a Regionális Operatív Programok keretében kiírt induló klaszterek támogatását lehetővé tevő pályázati kiírások tapasztalatait figyelembe véve, szigorított feltételek mellett évente, országosan 4-5 induló klaszter támogatását beemelni a tervezett akciók közé. A hangsúly megítélésünk szerint is a működési múlttal és/vagy Akkreditációs címmel rendelkező klaszterek továbbfejlesztésén kell, hogy legyen, azonban valóban életképes elképzelések induló támogatását limitált keretek között mindenképp célravezetőnek tartjuk. „Támogatni kívánjuk a klaszterek és egyéb hálózatok szervezeti működésének javulását (menedzser szervezeten keresztül), a nyújtott szolgáltatások bővítését és azok színvonalának emelését.” A klasztermenedzsment szolgáltatások fejlesztése elengedhetetlen feltétele a klaszterekben megvalósuló közös innovatív projektek megvalósulásának. Jól működő, magas hozzáadott értékkel rendelkező klasztermenedzsment szervezet által működtetett klaszterekben olyan mértékű innovációs potenciál rejlik, melyek kiaknázása elengedhetetlen. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a szolgáltatások fejlesztését támogató jövőbeni pályázatokban a szolgáltatást nyújtó szervezetek pályázhassanak olyan támogatási konstrukcióra, melyekben a támogatás hatására a klasztertagok számára ingyenes szervezetfejlesztési, képzési és kompetenciafejlesztési valamint innovációs tanácsadást/szolgáltatást nyújthassanak. 263. oldal „A GINOP a hazai klasztermenedzsment szervezeteket, klasztertagok együttműködésben megvalósított beruházásait, illetve ipari és technológiai parkokat is támogat.” Tapasztalataink szerint a klasztermenedzsment szervezetek által nyújtott professzionális szolgáltatások igénybevétele nagyban megkönnyíti egyes klasztertagok között az együttműködések, közös projektek létrejöttét. Ennek értelmében javasoljuk, hogy olyan támogatási konstrukciók esetében, ahol klasztertagok közös fejlesztése, beruházása kerül támogatásra, a kedvezményezett klasztertagok esetében lehessen elszámolni a klasztermenedzsment szervezet által nyújtott szolgáltatásokat.


Szép Károly

2014-11-24 12:03:12

Észrevétel

Javasoljuk, hogy a szubszidiaritás elve mentén az Operatív Programhoz tartozó pályázati kiírások esetén vegyék figyelembe a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat, valamint a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat és ezek tulajdonában álló gazdasági társaságokat (leányvállalatokat) mint lehetséges a pályázói kört.


Kamarás Csilla

2014-11-24 10:35:35

Észrevétel

A 4. prioritás (ENERGIA - A környezet fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasági fejlesztése) szövegében szerepel: a "prioritás egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés és a felhasznált primer energia mennyiségének csökkentését, ezen keresztül a rezsiköltségek terheinek enyhítését egyaránt. A prioritás tartalmazza a megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazásának lehetőségét, ezzel lehetőséget biztosítva az ország energiafüggőségének mérséklésére." A Magyar Közút NZrt., mint az országos közúthálózat (gyorsforgalmi, fő- és alsóbbrendű úthálózat) kezelője a hivatkozott célkitűzés eléréséhez szeretne hozzájárulni a közúthálózat üzemeltetési, fenntartási feladataihoz kapcsolódó tervezett fejlesztéseivel. 1. Többek között tervezzük a közút melletti közvilágítás kiépítését, ill. a jelenlegi korszerűsítését energiahatékony, megújuló energiát is hasznosító megoldásokkal, amely egyrészt költségmegtakarítást eredményezne, másrészt a közlekedésbiztonságot is javítaná. 2. Tervezünk egyebek mellett az országos közúthálózathoz kapcsolódó mérnökségi telephelyeken (összesen 93 ilyen telephelyet üzemeltetünk országos lefedettséggel) épületenergetikai, energiahatékonysági beruházásokat. 3. Egyéb útüzemeltetési feladatainkhoz kapcsolódóan tervezett energiahatékonysági fejlesztési elképzeléseink is vannak. Kérjük, hogy (ahhoz hogy későbbiekben pályázhassunk) a pályázati dokumentumokban a kedvezményezettek között szerepelhessünk. Kamarás Csilla beruházási mérnök Magyar Közút NZrt. kamaras.csilla@kozut.hu


Metzker Erika

2014-11-24 10:07:55

Észrevétel

A GINOP 1.8 Kiválasztott tematikus célkitűzések kiválasztása c. fejezet (25. oldaltól) szöveges leírását javasoljuk kiegészíteni a következőkkel: • KKV szektor fejlesztése során… bekezdésben: a már működő vállalkozások tevékenységét segítsék gazdaságbiztonsági és védelmi képességek fejlesztését célzó intézkedések, • Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) iránti globális kereslet… bekezdésben: az IKT támogatott területei közé kerüljön be egyedi kommunikációs technológiák támogatása is (pl. szoftver alapú kommunikáció, vezetés-irányítási rendszerek, távérzékelés stb.) • Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) iránti globális kereslet… bekezdésben szintén: az IKT támogatott területei közé kerüljön be a térinfomatikán alapuló technológiai megoldások támogatása is (pl. térképek, on-line hozzáférés, digitális archiválás.) Hiányzik az OP-ból az elektronikus információvédelem, mint önálló téma.


Kapronczai Miklós

2014-11-24 08:52:58

Észrevétel

(1) A központi tervezők figyelmébe ajánlva jelezzük, hogy a gazdasági szereplők számára a biztosítékadási feltételek könnyítése komoly gazdasági igény. Amennyiben nem GINOP tartalmi kompetenciaként kezelendő, kérjük a végrehajtási eljárásrendekben figyelembe venni (a 272/2014. (XI.5.) Korm.rendelet 83. §-ának alábontásaként a pályázati felhívások dokumentumaiban). A pályázati hajlandóságnak és aktivitásnak komoly gátja lehet a megfelelő biztosíték hiánya is. JAVASLAT a 2007-13-as időszak fejlesztéseinek biztosítékaként beállított ingatlanfedezetek második ranghelyes bejegyzésének elfogadása, amennyiben a támogató az NFÜ, és fenntartási időszakban lévő (működő) projektről van szó. (2) Figyelembe véve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban EUMSz) 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat a belső piaccal abban az esetben összeegyeztethető a nagyvállalkozásnak nyújtott támogatás, ha azt olyan induló beruházáshoz nyújtják, amely az adott térségben új tevékenységeket eredményez, vagy amelynek célja a meglévő létesítmények új termékekkel vagy új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja. Az ERFA rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalkozás méretétől függetlenül támogatottak azok a termelő beruházások, melyek vagy a kutatás, technológiafejlesztés és az innováció megerősítését szolgálják (5. cikk (1) bekezdés), ezen belül az „alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése” támogatási igényként megfogalmazott Székesfehérvár gazdasági szereplői részéről (5. cikk (1) bekezdés b) pont), vagy az ikt-hoz való hozzáférést segítik (5. cikk (2) bekezdés), harmadik eshetőségként pedig alacsony széndioxid kibocsátást eredményeznek (5. cikk (4) bekezdés). Nyújtható-e regionális támogatási térkép alapján közvetlen beruházási támogatás – a kkv-k mellett – a nagyvállalkozások számára, amennyiben teljesítik az EUMSz 107. cikke (3) bekezdésének c. pontja kitételét, valamint az ERFA rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja elvárásait? Támogatható-e a GINOP forrásaiból a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, az innovatív, illetve a magas hozzáadott érték előállítására képes KKV-k mellett a multinacionális nagyvállalatok egészen a működő és majdan betelepülő gazdasági társaságok termelő kapacitásainak bővítése, kialakítása?” (3) A növekedési zóna gyakorlati megvalósulása és a területi szempontok érvényesítésének kérdése a projektkiválasztásban.Hogyan biztosítható, hogy a gazdaságfejlesztési források felhasználása a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési irányai szerint, a városok gazdaságfejlesztési programja mentén történjen? Van-e szó városi stratégiai alapú gazdaságfejlesztésről? (4) Mikor lesznek elérhetők az ágazati OP-k intézkedéseinek részletesebb szakmai követelményei (TOP komplementerekhez, intézkedésenkénti szakmai követelményekhez hasonló leiratok)? (5) Lakófunkció fejlesztése/a letelepedés ösztönzés gazdaságfejlesztési eszközként való megjelenése a képzett munkaerő mennyiségi és minőségi rendelkezésre állásának egyik akciójaként. (6) "A tervezett akciók során bevonjuk a nagyvállalatokat is, amennyiben a kkv-k számára szükséges hálózatosodás és piacra jutási feltételek rajtuk keresztül jobban biztosíthatóak." - VÉLEMÉNY: A hálózatosódás fő elemei a nagyvállalatok. A bedolgozói rendszerek/hálózatok legtöbsször a multinacionális vállalatok feladatmegosztásai révén jönnek létre. (7) "Magyarországon megközelítőleg 220 ipari park van, ezek az ország teljes területét lefedik, tehát új ipari parkok létrehozására nincs szükség." - Vélemény: Ugyan az ipari park lefedettség indokolatlannak tartja újabb ipari park létesítését, több város esetében, így Székesfehérvár esetében is indokolt lehet egy újabb, korábban terv szinten is már megjelent ipari park kialakítása, mely lehetővé teszi újabb nagyberuházó fogadását, ugyanis a jelenlegi kapacitások korlátot jelentenek egy újabb multinacionális válllat befogadására. (8) "A bevatkozás keretében a vállalkozások (kkv-k) épületeinek energiahatékonysági és megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló korszerűsítéseit tervezzük támogatni" - Vélemény: A nagyvállalatok - kapacitásuk arányában - nagyobb energia felhasználók és kibocsájtók a hazai piacon, mint a KKV szektor, így célszerű a multinacionális vállalatokra is kiterjeszteni az intézkedést.


Kövesd Péter

2014-11-23 18:02:06

Észrevétel

2. Kutatás, technológiafejlesztés és innováció Javasoljuk, hogy a K+I infrastruktúrát, illetve az innovációs hálózatokat egészítsék ki helyi innovációs házak, illetve ezek hálózatának létrehozásával. Nyilvánvalóan pozitív, hogy a legtöbb településen van közösségi ház, illetve könyvtár. Ezek többek között a kultúra közvetítésének nélkülözhetetlen elemei. Ugyanakkor – véleményünk szerint – jelentős hiányosság, hogy a települések jelentős részében nincsenek olyan intézmények, amelyek az kutatási eredményeket és az innovációt közvetítenék, illetve segítenék a helyi lakosság, intézmények és vállalkozások erre alkalmas és erre kész részének bevonását a kutatásba és innovációba (pl. a kutatási eredmények helyi hasznosításában). Célszerű lenne ilyen innovációs házak létrehozása az olyan nem nagyvárosi jellegű településeken, amelyek közelében nincs egyetem, innovációs park és hasonló. Az ilyen innovációs házak nagymértékben segíthetnék a „Fenntartható társadalom” intelligens szakosodási irány, illetve különösen a következő intelligens szakosodási specializációk megvalósítását és társadalmi elterjesztését: • Egészséges társadalom és jólét • Tiszta és megújuló energiák • Fenntartható környezet • Egészséges helyi élelmiszerek • Agrár-innováció • Befogadó és fenntartható társadalom és élhető környezet Természetesen az ilyen innovációs házaknak nem kellene minden esetben elkülönült épületnek illetve tevékenységnek lennie. Ahol ez lehetséges az innovációs házak tevékenységét új tevékenységként végezhetnék pl. a közösségi házak, az önkormányzatok vagy ezek valamely intézménye. Az új innovációs házak pedig lehetnének részben vagy egészében magán vagy önkormányzati beruházások és fenntartásúak. (Már legalább egy ilyen van. A kizárólag magán beruházásban létrehozott Nagykovácsi Innovációs Porta.) Az ilyen innovációs házak működésének jelentős feltétele kell legyen, hogy önfenntartásuk költségeinek fedezetét részben vagy egészében maguk biztosítsák. Az ilyen innovációs házak tevékenysége lehet a teljesség igénye nélkül: innovatív KKV-k létrejöttének elősegítése, KKV-k innovatívvá, gyorsan fejlődővé válásának támogatása, KKV-k, önkormányzatok és intézményeik korszerű innovációs menedzsment rendszerének kiépítése, egészséges helyi élelmiszerek gyártásának segítése, egészséges társadalom és jólét biztosítási módszereinek terjesztése, annak támogatása, hogy a hely KKV-k, önkormányzatok és intézményeik minél aktívabban vegyenek részt a Horizon 2020 és az Erasmus+ programban. 6. Versenyképes munkaerő prioritás A K+I prioritásban igen szimpatikus, hogy a program szorosan kapcsolódik a Horizon 2020 programhoz, amelynek hatására a magyar intézmények és cégek jobban be tudnak kapcsolódni a Horizon 2020 projektjeibe, sőt az intézkedés még segítséget nyújt ahhoz is, hogy a magyar pályázók részt vehessenek a Horizon 2020 pályázatain. Ennek előnyei ismertek: pl. a magyar kutatók-fejlesztők olyan támogatási összeg felhasználásával tudnak tevékenységet folytatni, amely összeg nem tartozik Magyarországnak eredetileg meghatározott uniós támogatási összegbe, együtt tudnak dolgozni más országok kutató-fejlesztőivel, a projektek eredményei Magyarországon is felhasználhatók, a Horizon 2020 K+I projektjeiben résztvevő intézmények és vállalkozások az eredmények felhasználásával gazdaságilag erősödhetnek, stb. Figyelembe véve, hogy az egész életen át tartó tanulás szoros kapcsolatban áll az Unió Life-long Learning programjával, illetve 2014-től kezdődően az Erasmus + programmal. Javasoljuk, hogy az intézkedés a K+I intézkedéshez hasonlóan segítse elő, hogy a magyar intézmények és vállalkozások minél aktívabb szerepet vállalhassanak az Erasmus + programban. Ennek sikere azt jelentené, hogy több magyar fejlesztő és oktató tudna a magyar EU támogatási keretet nem terhelő támogatási összegből professzionális tevékenységet végezni (új munkahelyek jöhetnének létre) . A projektek nemzetközi konzorciális jellege miatt számos más ország ismeretei és tapasztalatai, illetve a projektek eredményi lennének Magyarországon is hasznosíthatók. Problémának látjuk továbbá, hogy a Life-long Learning programban kifejlesztett és az Erasmus + programban kifejlesztendő korszerű oktatási anyagok, módszerek a magyar tanulási programokban nem vagy alig hasznosíthatók, mert a Life-long Learning és Erasmus + programokban sikeres magyar intézmények és vállalkozások jelentős része a hazai szabályozás miatt nem jogosult a különböző támogatott tevékenységekben részt venni. Nyilvánvaló, hogy a tanulni vágyók szinte kizárólag a Magyarországon támogatott programokban akarnak részt venni, és igen szűk azoknak a köre, akik ehelyett a fizetős programokat választják. Ez azt eredményezi, hogy a Life-long Learning és Erasmus + programban magyar részvétellel létrehozott korszerű tananyagok és módszerek a szükségesnél jóval kisebb mértékben kerülnek hasznosításra. Fentieket még jobban alátámasztják, hogy az Erasmus + és a Versenyképes munkaerő prioritás célkitűzései között igen sok egyezés van.


Varga László

2014-11-22 16:57:54

Észrevétel

Varga László Szakértő LAROZOL Kft tel: +36-30-9393-860 e-mail:mamopapo@t-online.hu Általános észrevétel és véleménynyilvánítás az élelmiszeripar, mint stratégiai ágazat támogatás indokoltságához Az élelmiszer előállítás speciális helyzetben lévő ágazat, amelyet csak teljes élelmiszerlánc szemlélettel lehet értelmezni és elemezni. Ezen belül is kifejezetten sajátos helyzetben van az élelmiszer-feldolgozó ipar, amely az utóbbi években egyfelől a kiskereskedelem árleszorító törekvése, másfelől a növekvő alapanyag és az egyéb termelési költségek között kettős présbe szorult. Ennek eredményeként jövedelmezősége romlott, termelése és foglalkoztatottainak száma csökken, és így az élelmiszerlánc leggyengébb elemévé vált. Az ágazat meghatározó üzemei közül többet is csak súlyos költségekkel járó állami beavatkozással lehetett megmenteni és a piacon tartani. Ez a helyzet súlyosan visszahat az élelmiszerlánc egészére, hiszen egy lánc annyira eredményes és hatékony, mint annak leggyengébb eleme. Elsősorban, viszont a nagyüzemi élelmiszer-feldolgozó ipar még ilyen helyzetben is a mezőgazdaság által megtermelt alaptermékek legfőbb felvevő piaca: a Magyarországon megtermelt mezőgazdasági alapanyag kétharmadát dolgozza fel, és juttatja el élelmiszerként a fogyasztókhoz. Másfelől az élelmiszergazdaság nemzetközi szinten történő felértékelődése egyértelműen érzékelhető folyamat. Ezt támasztja alá az Európán kívülről mutatkozó fokozott érdeklődés is az élelmiszeripari termékek iránt. Harmadsorban, de szintén fontos szempont, hogy a magyar élelmiszeripar nagy hagyományokkal rendelkezik a minőségi, igényes élelmiszerek előállítása terén. Hagyományosan a közép-kelet európai térség vezető élelmiszer exportőre volt és lehet. A kedvező termőhelyi, éghajlati adottságok és az élelmiszeripari kultúra adta különlegesen kiváló érzékszervi tulajdonság, jellegzetes magyar termékek előállítását teszik lehetővé. Kiemelt kormányzati cél, hogy a magyar mezőgazdaság 2020-ig érje el az 1990 évi kibocsátási szintet, ami az élelmiszerlánc egészére, minden szereplőjére nézve komoly feladatot jelent. Az élelmiszergazdaság versenyképességének, tartós fenntarthatóságának egyik feltétele azon élelmiszeripari szakágazatok fejlesztése, melyek közvetlen az elsődleges mezőgazdasági termelők stabil piacát jelentik (hús, baromfi, tej, gyümölcs, zöldség). Ezen agri-food szektorhoz tartozó szakágazatok szakmai fejlettsége eltérő.  A mikro-, és kisméretű élelmiszeripari vállalkozásoknak különösen jelentős szerepük van a helyi ellátásban, a vidéki munkaerő foglalkoztatásában, valamint a mezőgazdasági alapanyagok lokális felvásárlásában és feldolgozásában. Ezt a tevékenységüket nagymértékben korlátozza a logisztikai hálózat hiánya, amely jelentős költségnövelő tényező számukra, valamint az a tény, hogy gyakran ugyanolyan termékkínálattal próbálnak versenyezni, mint a nagyobb élelmiszeripari vállalkozások. Továbbá az is tény, hogy az élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, termékjelölési kötelezettségek fajlagos költsége esetükben többszöröse a nagyobb cégekének. A Vidékfejlesztési Program kizárólag ezeket a vállalkozástípusokat kívánja támogatni  A közepes méretű élelmiszeripari vállalkozások termékeiket regionális, országos és egyre gyakrabban az országhatárokon túlnyúló piacokon is értékesítik. Az élelmiszeripar értéktermelési lánca egyre inkább túlnyúlik az országhatárokon, részben az olcsóbb alapanyag, illetve munkaerő kínálat miatt, amely a közepes vállalkozások növekedésével és a mérethatékonyság javulásával is együtt járhat a jelenlegi tervek szerint ezek a vállalkozások visszatérítendő pénzügyi eszköz felhasználásával jutnának támogatáshoz a GINOP-ból  A nagyvállalati körbe tartozó élelmiszervállalkozások részben a hosszú ideje (8 éve) diszkriminatív támogatási eljárás következtében elvesztették nemzetközi versenyképességüket és jövedelmező fenntartható működőképességük is erősen erodálódott. Ugyanakkor számarányukhoz viszonyítva most is meghatározó szerepet töltenek be a hazai élelmiszerlánc teljesítményét illetően. Véleményünk szerint a fejlesztési irányok, elérhető eredmények 2014-2020 között az alábbiak: Az elkövetkezendő programozási ciklusban továbbra is kiemelt prioritást kell, hogy kapjon az agri-food szektor, de e szektoron belül az egyes szakágazatok fejlesztési súlypontjai helyzetükből adódóan eltérő kell, hogy legyen. A versenyképesség és a hosszú távú fenntarthatóság érdekében a következő területeken szükséges a fejlesztések ösztönzése. 1. A mikro vállalkozások technikai és technológiai fejlesztése A hagyományos élelmiszerek iparszerű előállítása növekvő mértékben segíti a magyar élelmiszeripar súlyát a hazai fogyasztás területén. 2. Kis- és középvállalkozások A hazai kkv-k valódi kitörési pontja egyrészt a magasabb hozzáadott értékű, különleges igényeket kielégítő termékek előállítása, másrészt a helyi, regionális ellátás biztosítása lehet. Valamilyen demográfiai, társadalmi vagy egyéb szempont szerint megcélzott fogyasztói csoport számára előállított termék jelentősen befolyásolhatja a fogyasztói szokásokat. Ezen kihívásokra választ adó stratégia alapja az, hogy – mivel az árverseny megnyerését a magyar élelmiszeripar erőforrásai nem teszik lehetővé –az árra kevésbé érzékeny termékek felé kell elmozdulni. Tekintettel arra, hogy a középvállalkozások az export termékek területén nem lehetnek versenyképesek a nemzetközi nagyvállalatokkal, törekedniük kell a magasabb hozzáadott értékű, különleges igényeket kielégítő termékek előállítására, a réspiacok kihasználására, mely támogatott céltudatos fejlesztési beruházást indukál. A hozzáadott érték a versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjének tekinthető. A mikro, kis- és középvállalkozások gyenge tőkeellátottságának javítása hozzájárulhat a technológiai fejlesztés adta lehetőségek kihasználásához, melynek eredménye a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása. 3. Nagyvállalatok Elengedhetetlen erősíteni a nagyvállalatokat ahhoz, hogy hatékonyságuk és termelékenységük javításával a Magyarországon megtermelt nyersanyagok feldolgozása és a hazai élelmiszer ellátás területén fel tudják venni a versenyt a nemzetközi nagyvállalatokkal.  Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy felül kell vizsgálni azt, hogy a magyarországi „nagy” vállalkozások nemzetközi összehasonlításban milyen kategóriába tartoznak. A magyarországi közel 90-100 db nagyvállalati körbe sorolt vállalkozás nemzetközi mércével mérve is maximum közepes kategóriába sorolható.  Fontos a 2020. évre előirányzott célok elérése érdekében a nemzetközi szinten versenyképes nagyvállalatok fenntartható működésének elősegítése, tekintettel a Magyarországon jó minőségben és gazdaságosan megtermelhető mezőgazdasági nyersanyagokra. Alapvető érdekünk, hogy a hazai ellátást ezek hazai feldolgozásából biztosítsuk, és a fennmaradó rész is a lehető legmagasabb hozzáadott értékkel jusson el a külföldi piacokra. Ezért minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell segíteni, hogy az alapvető élelmiszerek területén fennálló óriási versenyben a jelenleg tőkehiányban és innovációs hátrányban lévő magyar feldolgozók helyt tudjanak állni, felzárkózva a Magyarországra beszállító külföldi cégekhez a hatékonyság, termelékenység, innováció, technológia, szervezés, menedzsment stb. területén.  A nagyvállalatok integrációs képessége a termékpálya egészére nézve a legerősebb. Az egész élelmiszergazdaság számára elkövetkező időszak egyik meghatározó eleme az integráció akár vertikális akár horizontális formája. Éppen ezért e gazdasági eszköz támogatása fontos szakmapolitikai elem lehet megakadályozva a nagyvállalati kör további erodálását. 4. Élelmiszer-minőség és -biztonság A fogyasztók természetes elvárása a biztonságos élelmiszer. Az élelmiszerbiztonság színvonalának javítása érdekében újabb és újabb jogszabályok jelennek meg, melyek új követelményeket támasztanak az iparral szemben és ezek teljesítése pénzt és további erőforrást igényel, melyek önerőből való biztosítása a jelenlegi jövedelmezőségi szinten nem biztosított. Javaslatok 1. A támogatási források felosztási tervezetében az élelmiszer-feldolgozóipar kiemelt szerepet kap. A várható és felhasználható keretösszeg két fő program (GINOP, VP) forrásából tevődik össze. A Programok EU-s szintű elfogadása előtt szükséges lenne összehangolni a két programot és meghatározni azokat a fejlesztési célokat, amelyek meghatározzák a támogatható intézkedéseket a programokban résztvevő élelmiszer előállítók számára. A programok végrehajtásának megkezdése előtt kormányzati intézkedés indokolt, hogy a források felhasználásának eljárásrendje is azonos legyen mindkét program esetében az élelmiszerágazatok számára. 2. EU szinten különböző módon értelmezett a vállalkozás nagyság kategóriák meghatározása. Magyarországon a 2004. évi XXXIV. Tv. csak a kkv és mikro vállalkozások körét definiálja egyértelműen. E körön kivűl eső vállalkozásokat egyértelműen nagyvállalatként kezelik a gazdasági életben, és a támogatások vonatkozásában. A magyarországi nagyvállalatok viszont foglakoztatásban, ha el is érik az európai nagyvállalati szintet, árbevétel vagy mérlegfőösszeg arányában messze elmaradnak attól. Javasoljuk, hogy a 2004. évi XXXIV. Tv. korrigálásra kerüljön és legyen meghatározva az önálló nagyvállalati kör. A foglalkoztatotti létszám határa magasabb legyen. 3. A majdan elfogadásra kerülő Programok (GINOP, VP) alapján meghirdetett intézkedések szakágazatonként eltérő intenzitás mellett kerüljenek közzétételre. Javasoljuk, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását végző szakágazatokban (hús, baromfi, tej, zöldség-gyümölcs) a megengedhető legmagasabb 50%-os, míg más közvetlenül nem mezőgazdasági terméket vagy élvezeti élelmiszereket előállító ágazatokban 30-40%-os intenzitást engedélyezzen a program. 4. A Programokban foglalt célokra a forrástömeg a vállalkozás nagyságokat (méretkategóriákat) figyelembe véve kerüljön felosztásra. Ugyanakkor a felosztott forrástömeg átcsoportosítására legyen lehetőség, amennyiben az adott szektor vállalkozásai nem tudnák megfelelően felhasználni a rendelkezésükre álló forrásokat. Tehát javasoljuk, hogy tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termékek legnagyobb felvásárlója a nagy vállalatok, így ők is részesülhessenek elkülönített mértékben a támogatásokból. A 2017. évi teljesítmény értékeléskor legyen lehetőség a szabad források olyan szektorban történő átcsoportosítására, melyek a hatékony exportárualap előállításával segítik a mezőgazdasági termékek nagyobb arányú feldolgozását. 5. Külön célként fogalmazódik meg, hogy az elkövetkező időszakban az integráció (vertikális, horizontális) kiteljesítése fontos feladat és eszköz a hazai élelmiszergazdaság megerősödése szempontjából. Javasoljuk, hogy a GINOP keretében a termékpálya integrációk szervezése, működtetése, valamint beszállítóként résztvevők támogatása lehetővé váljék. Érd, 2014.11.21 Tisztelettel: Varga László


Dr. Maráczi Zsolt

2014-11-21 11:54:55

Észrevétel

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület észrevételei a GINOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét fogalmaztuk meg. 1) Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a következő oldalakon szükséges: 14., 27., 38., 39., 41., 144., 146. és 255. oldal. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 2) Új építések szükségessége Javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését. A javítás elsősorban a 144. oldalon szükséges. INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség. Számos olyan eset lehet továbbá, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg.


Kató Aladár

2014-11-20 13:34:57

Észrevétel

A Magyar Téglás Szövetség észrevételei a GINOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Magyar Téglás Szövetségnek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét szeretnénk megfogalmazni. 1) Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a következő oldalakon szükséges: 14., 27., 38., 39., 41., 144., 146. és 255. oldal. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 2) Új építések szükségessége Javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését. A javítás elsősorban a 144. oldalon szükséges. INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség. Számos olyan eset lehet továbbá, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. 3) Magyarország területén működő kkv-k Javasoljuk a „magyar kkv” kifejezés helyett a „Magyarország területén működő kkv” kifejezés következetes használatát. A javítás a következő oldalakon szükséges: 25., 65., 66. és 77. oldal. INDOKLÁS: A „magyar kkv” kifejezés pontatlan, félreérthető, ennél konkrétabb megfogalmazás szükséges.


Dr. Czerny Károly

2014-11-19 15:00:26

Észrevétel

Alkalmi munkákat szervező hálózat szervezése a lehetőségek folyamatos feltárása és a munkakapcsolatok kialakítása, főként a roma munkavállalók segítése érdekében.


dr Gábori László

2014-11-18 09:15:35

Észrevétel

2.2.2 Kutatás, fejlesztés és innováció fejezethez Általánosságban a jelenlegi pályázati rendszer alkalmatlan az innovatív ötletek hatékony szponzorálására. Főbb hiányosságok: zéró biztosíték a titkosságra, hosszú a pályáztatási átfutási idő, ez alatt sokszor már elveszti az ötlet az újszerűségét, keretgazdálkodás van, ha a pénzügyi keretnél több ötlet üti meg a támogathatósági mértéket, akkor fűnyíró-elv és gyorsító-sáv kerül alkalmazásra. Teljesen elhibázott a területalapú innováció erőltetése, bár ezt a jelen dokumentum is már bírálja. Innovációnál felesleges értelmetlen adminisztratív előírás erőltetése (340-342.oldalak: 3. FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG). Javaslat: többlépcsős pályáztatás, első körben kisebb támogatási összeggel, ami egy demonstrációra és/vagy kiviteli terv elkészítésére elég. Első körben minden téma indulhasson, amelyik eléri a megjelölt szakmai szintet ezzel is gyorsítva a pályázati átfutási időt.. 13. oldal (K+F+I): „Ez pedig elsősorban a tudományos fokozatok megszerzését és a minőségi referált folyóiratokban történő publikálást jelenti.” – Sajnos a publikáció sokszor pont a szerző (és szervezete) érdekével ellentétes! „Nemzetközi tapasztalatok alapján viszont hatékony eszköznek bizonyult a kutatóintézetek, valamint a kis- és középvállalkozások közti interakciók ösztönzésére az innovációs csekk is.” Ilyen csekk volt a Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése c. pályázati konstrukció (KMOP-GOP 1.1.2), amit tízéves működtetés után 2010-ben megszűntettek! 14. oldal: „Ezért kívánatos a támogatások hasznosulását, eredményeik nyomon követését megteremteni, ezt pedig nyilvántartásokkal (műszerkataszter, Magyar Tudományos Művek Tára stb.) kell segíteni, amelyek kiépítése és működtetése is meglehetősen erőforrás igényes.” Tudománytámogatási szemléletet és módszereket kellene újragondolni, az új igényekhez igazítani. Teljesség igénye nélkül: 1. Akadémiai és egyetemi kutatás szervezeti összevonása. 2. Ezen kutatóhelyek feltőkésítése (ne legyenek rászorulva a pályázati rendszerekre) és profitorientált menedzselés bevezetése. 3. Kutatási eszközpark centralizálása, a működtetés „kétarcúvá” tétele (röviden: kutatási igények kiszolgálása mellett az eszközök piaci alapú termeltetése is legyen a feladata, hogy professzionális szintű kisegítő személyzetet lehessen ezekben az eszközparkokban működtetni, pl. ne a kutató legyen az operációs rendszergazda is, stb.).


HAJDU ZOLTÁN

2014-11-17 13:59:57

Észrevétel

27. oldal Az alapanyag- és energiahatékonyság javítása és az alacsony károsanyag-kibocsátás biztosítása szintén kiemelt uniós cél a vonatkozó beruházási prioritás értelmében, ezért az örökölt, elavult és rendkívül alacsony energia hatásfokú hazai épületállomány felújítása is részben GINOP forrásokból történik. A lakosság a közösségi szabályok értelmében visszatérítendő támogatások keretében részesülhet támogatásban a lakóépületek energiahatékonyságának javítása érdekében. Mindezek hozzájárulnak Magyarország és az EU külső energiafüggésének csökkentéséhez is. Javaslat: a célként kitűzött alacsony CO2 gazdaság megvalósítása, elsősorban nem „az elavult és rendkívül alacsony energia hatásfokú hazai épületállomány”-hez kötődik. A gazdaság motorja a vállalkozások, tehát a GINOP a vállalkozások alacsony CO2 kibocsátási céljainak megvalósítására törekedjen, mint energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése, zöld beszállítói rendszerek alkalmazása, a zöld termékek egységes piacának kialakítási folyamatában való részvétel. Szinergia alkalmazása a 41 és 144 oldalon leírtakkal. 63. oldal A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése NEC 2.1 Javaslat: ne csak ipari parkokban működő KKV-re vonatkozzon, mivel az innováció nyitott, nem parkokhoz kötött 65. oldal 1.5.3 Modern üzleti infrastruktúra megteremtése Javaslat: nem minden esetben indokolt, számos ipari park irodaháza, műhelye jelenleg üres. 77. oldal 1.7.3 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése Javaslat: kerüljön be a zöld beszállítói rendszerek alkalmazása, tovább a zöld termékek egységes piacának kialakítási feltétele a termék értékláncban résztvevő szereplők együttműködése, Általános: a 35 oldalon utalás van az EU pozíciós papírra, amely a mezőgazdasági és erdészeti vállalkozások támogatását írja elő. A KKV prioritásban nem találni erre utaló megfelelést, hacsak a 73 oldalon szereplő élelmiszeripar és nem annex 1 termékek támogatása sorolható ide. Épp az annex 1 termékek kizártak. 90. oldal Örvendetes, hogy megtalálható az egészséges helyi élelmiszerek és az agrár-innováció támogatása. Javaslat: kerüljön be az öko-innováció (zöld innováció), vagyis olyan innovációs tevékenységek, amelyek a termékek/ szolgáltatások teljes életciklusa alatt csökkentik a természeti erőforrások felhasználását és a káros anyagok kibocsátását. 101. oldal 2.5.5 Kiválasztási alapelvek Javaslat: jelenjen meg a téma nemzetközi fontosságának/helyzetének/gyakorlatának bemutatása 144. oldal Gazdasági-termelési folyamat energiahatékonysági korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása Javaslat: kerüljön bele a zöld beszállítói rendszerek alkalmazása. Az energiafogyasztás csökkentésének módja a termelt termékek környezeti lábnyomának meghatározása, az egységes zöld termékek piacának kialakítása. Az energiahatékonyság növelése érdekében az EU kezdeményezésére jelenleg számos ipari termék tesztelése zajlik, elérhető a http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/pef_pilots.htm oldalon Indoklás: Building the Single Market for Green Products COM(2013)196 és a hazai dekarbonizációs munkabizottságok dokumentumai Általában: nem világos, hogyan fogják meghatározni a vállalatok az ÜHG kibocsátás csökkentésében elért előrehaladásukat, ha nem tudják, hogy a projekt kezdetekor milyen kibocsátással rendelkeznek. Milyen módszert javasol használni a támogató a B2B és B2C viszonyban, illetve hogyan számolható a közvetett és közvetlen ÜHG kibocsátás (szervezetek és termékek esetében)? Javaslat: egységes metodika kidolgozása és közreadása vagy szakismerettel rendelkező vállalkozások (alvállalkozók) bevonása a kivitelezésbe. 336. oldal 1. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A kiválasztásnál előnyt jelentő fenntartható fejlődést szolgáló szempont lehet, ha a projektnek: - tényleges környezetállapot, illetve települési környezetállapot javító hatása van, - kimutatható ÜHG és/vagy légszennyezőanyag kibocsátás csökkenéssel jár, - a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira való felkészülést, az ellenálló-, alkalmazkodóképesség javítását szolgálja, - alacsony szállítási távolságokkal, anyag-, és energiafelhasználással valósul meg, ……………………. Javaslat: kerüljön be, hogy zöld beszállítói rendszert alkalmaz/bevezetését vállalja, öko-innovációt alkalmaz/bevezetését vállalja, igazolja a zöld termékek egységes piacának kialakításához szükséges intézkedések megtételét, vállalja azok bevezetését a projekt futamidejének végére,