Az Európai Bizottság formális egyeztetésre benyújtott változatai megtekintésére és észrevételezésére az alábbiakban nyílik lehetőség.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Észrevétel
A vélemények rögzítésére 2014-11-25 08:00 -ig volt lehetőség.

Informatika a Társadalomért Egyesület

2014-11-24 23:24:27

Észrevétel

Az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) észrevételei a KÖFOP 2014. november 7-én partnerségi egyeztetésre bocsátott változatának tartalmához Egyes állami, kormányzati informatikai témák, területek nincsenek feltüntetve a vonatkozó (NIS Digitális Állam) résznél (8. oldal). A Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Stratégia 2014-2020 mellett a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) számít a KÖFOP fő alapozó stratégiájának. Ugyanakkor a NIS Digitális állam pillérrel kapcsolatos részéből (lásd pl. SWOT) csak pár dolog van kiragadva a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának szükségessége kapcsán (KÖFOP 8. oldal), így a kép nem teljes, több lényeges téma, terület nincs taglalva, így pl. nincs utalás a központi G2G, G2C, G2B e-szolgáltatások bővítési szükségességére vagy az önkormányzatok gyenge IKT ellátottságára, ezeket szükséges lenne pótolni. A beavatkozási logikák és intézkedések kifejtése során látszik, hogy hiányoznak fontos fejlesztési tématerületek (egész anyag). A KÖFOP jelenlegi tervezete nem tartalmazza azokat az állami és kormányzati IKT tématerületeket, beavatkozásokat, amelyeket a Kormány által elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS)Digitális Állam pillére fogalmaz meg (a NIS csak hivatkozás szintjén jelenik meg, tartalomban csak részben). Így a KÖFOP-ban egyelőre nem kerültek beépítésre a következő a digitális állami intézkedések: - egyes (nem KAB célú) központi kormányzati informatikai - nem humán ágazati (nem KAB alapú pl. adóügyi, rendészeti, foglalkoztatási, igazságszolgáltatási) informatikai - önkormányzati IT (bár már az ASP megjelenik) és - állami IT biztonsági fejlesztések - intelligens városi / önkormányzati szolgáltatások A központi szolgáltatásoknál csak a Kormányablakokon keresztül elérhetőket tervezik fejleszteni KÖFOP-ból ez egyelőre csak szűkebb köre az intézmények közötti G2G és állam oldaláról az ügyfelek felé irányuló G2C, G2B folyamatoknak. Ezen fejlesztéseket szintén meg kell valósítani2014 és 2020 között, amelyek forrásvonzata több tízmilliárd Ft-os nagyságrendű lehet. A program pozitívuma, hogy kellő hangsúlyt fektet az interoperabilitás széleskörű megvalósítására, nem említi azonban az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényt, továbbá a Ket.-re több ízben hivatkozik, de nem jelöli ki stratégiai célként a szeüszök továbbfejlesztését, valamint a Ket. azon logikáját, amely szerint az állami infrastruktúra mellett elfogadott a piaci szolgáltatások használata is. E program esetében is elmondható, hogy nem fekteti le viszonyát az EKOP megvalósult fejlesztéseihez, nem szól a továbbfejlesztések irányairól. Az e-közigazgatás szolgáltatásai kapcsán nagyobb hangsúlyt kell adni a többplatformos megvalósításnak és a költséghatékony, felhőalapú infrastruktúrának. 1. prioritási tengelyhez kapcsolódó észrevétel: Ha az állam célja, hogy a lakosság széles körben használja az e-ügyintézési szolgáltatásokat akkor figyelmet kell fordítani a szoftverergonómiára. Szükség lenne a felhasználóbarátság eléréséhez szükséges fejlesztési módszerek és eszközök elterjesztésére a közigazgatásban, hasznos lenne egy kompetencia központ is létrehozni, amely a szemléletformáló tevékenységet végezne a közigazgatási dolgozók körében valamint szakmai háttértámogatást nyújtana szoftver ergonómiai kérdésekben. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia E4. pontjában az alábbi olvasható: „ A „Jó állam” koncepcióval összhangban olyan felhasználóbarát, gyors és kényelmes elektronikus (G2B, G2C) szolgáltatások bevezetése szükséges, amelyek révén lehetővé válik a közigazgatási ügyintézési időnek, illetve az ügyintézési folyamatban szereplők számának a csökkentése, a folyamatok elektronizáltságának növelése. A fejlesztések eredményeképpen egységes, minden digitális platformon hozzáférhető e-közigazgatási szolgáltatásoknak kell létrejönniük (önkormányzati szinten is), amelyek számottevően csökkentik az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheit.” E cél elérése érdekében az államnak komoly hangsúlyt kell helyeznie a felhasználóbarátságra, hiszen egy nehezen kezelhető rendszerrel az elektronikus szolgáltatások hatékonysága nem növekedhet. Az Operatív Programban az elektronikus szolgáltatások fejlesztése mellett a szoftver ergonómiai törekvéseknek is fontos szerepet kell szánni, hogy a létrejövő szolgáltatásokat az állampolgárok a mindennapok során egyszerűen tudják használni.


dr. Bánki Andrea

2014-11-24 21:32:32

Észrevétel

Az Operatív Program ismertetett stratégiai célkitűzései és más stratégiákhoz való kapcsolódási pontjai szélesebb megvalósítói kör bevonását igénylik, mint, amilyen a „Jó állam", illetve az „E-közigazgatás” egyedi célkitűzésekben, mint lehetséges kedvezményezetti kör, illetve beavatkozási célcsoport meghatározásra került. A jelzett programelemek végrehajtásában a közigazgatási szerveken túl az igazságszolgáltatási rendszer aktív közreműködése is kiemelkedően fontos, mind a helyi, ill. felsőszintű igazságszolgáltatási szerveket, mind a központi igazgatást ellátó szerveket illetően. Az adminisztrációs és bürokratikus eljárások egyszerűsítése, határidejének rövidítése, a jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata, korrupció visszaszorítására történő intézkedések, szervezet- és a humán kapacitás fejlesztése ebben a szektorban is elengedhetetlen. Az igazságügyi szervek mind a lehetséges kedvezményezettek, mind pedig a beavatkozások célcsoportjaiból történő kihagyása veszélyezteti a Partnerségi Megállapodás egyes célkitűzéseit, javasolt ezért azok bevonása, kiemelten az alábbi pontokon: 2.A.1.1.1.1. Intézkedés: Folyamatfejlesztés a közigazgatásban - Kedvezményezetti körben 2.A.1.1.1.2. Intézkedés: Korszerű közigazgatási szervezet és állomány- Kedvezményezetti körben 2.A.1.1.2.1. Intézkedés: Közigazgatási folyamatok elektronizálása - Kedvezményezetti körben 2.A.2.1.2.2.Intézkedés: A közszolgáltatási szakemberek kompetenciafejlesztése- Beavatkozások célcsoportjaként .


Kocsis István

2014-11-24 20:39:31

Észrevétel

Az operatív program 2014 júniusi egyzetetési verziójában szerepelt, a 4.1. intézkedésként a "A közösségi fenntartású humán közszolgáltatások infrastruktúra feltételei-nek fejlesztése" intézkedés, mely az operatív program jelen verziójából hiányzik. Mivel a tervezési dokumentáció alapján a tervezésért felelősök is fontosnak tartották e fejlesztési területet, annak kikerülése érthetelen, különösen, hogy így célzottan egyetlen más operatív programban sem jelenik meg. A Magyarországi Evangélikus Egyház javasolja, hogy más operatív program keretében (EFOP) kerüljön megfogalmazásra az intézkedés.


Farkas István

2014-11-24 13:43:45

Észrevétel

Hozzászólás a KÖZIGAZGATÁS –ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMhoz Magyar Természetvédők Szövetsége 2014-11-23 Sajnos az operatív program céljaiból, szemléletéből riasztóan hiányzik a környezeti partnerségi szempont. Pedig a XXI. Században e kettő nélkül nem lehet a jó kormányzást végrehajtani. Hiányoljuk a társadalmi részvétellel, civil szervezetek kormányzati és önkormányzati döntésekbe való bevonásával kapcsolatos tevékenységeket. Szükség lenne a kormányzati szektor képzésére, szemléletformálására és a civil szektor kapacitásainak, együttműködésének fejlesztésére is. Különösen fontos a két szektor együttműködésének erősítése. Ilyen program létezik a jelenlegi ÁROP-ban is, ezért nem értjük miért nincs a tervekben benne. A kormányzatban, hatóságoknál dolgozók jelentős részének nincs mélyebb tudása a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, társadalmi felzárkóztatás ügyeiről. Sajnos szemléleti, attitűd hiányosságok is vannak az említett témák terén. Szükség lenne a kormányzati szektor szemléletformálására és olyan intézményrendszeri megoldások kidolgozására, amelyek a fenti célokat horizontálisan integrálják a kormányzati munkába. Javasoljuk ilyen program, alintézkedés indítását tekintettel az EU rendelet 7. és 8. cikkelyére. Partnerek bevonása az OP végrehajtásába 2. A partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében Sajnos a regionális politika megvalósítási szakaszában tervezett partnerség nagyon szegényesre tervezett, szinte kizárólag a monitoring bizottságok munkájára terjed ki. Ez nem felel meg a European code of Conduct on Partnership rendelkezéseinek, amelyet a rendelet (CPR) 5. cikkelyében leírtaknak megfelelően fogadott el az EU Bizottság. A partnerség javítása érdekében javaslataink: Partnerek bevonása a tervezésbe Az OP elfogadása utáni tervezési folyamatokba, mint pályázati kiírások, programkiegészítő dokumentumok készítése aktívan és kötelezően, munkacsoport szinten kell bevonni a horizontális partnereket, esetünkben a környezetvédő civil szervezeteket. Horizontális partnerek kapacitásépítése Az EU alapok hatékony felhasználásához szükséges a partnerség, különös tekintettel a horizontális célok elérésére. A European Code of Conduct on Partnership (ECCP) előírja, hogy a technikai segítségnyújtásból támogatni kell a partnerek kapacitásfejlesztését, beleértve a képzéseket, a részvétel költségeit és a partnerek koordinációs és hálózati struktúráit is. Különösen fontos a horizontális elveket képviselő civil szervezetek kapacitásainak építése. A környezetvédő szervezeteknek speciális hálózataik vannak erre, amelyek alkalmasak e feladat ellátására. Horizontális partnerek bevonása a monitoringba és pályázati elbírálásba Legyen egyértelműen kimondva, hogy a monitoring bizottságokba szavazati joggal kell be vonni a civil szervezeteket, kiemelten a horizontális ügyekkel foglalkozó esélyegyenlőségi és környezetvédelmi civil partnereket. Emellett a pályázati kiírások tervezésénél és pályázati döntéseknél is legyenek ott a civil szervezetek szakértői – természetesen figyelembe véve az összeférhetetlenség elvét. A civil partnereket képviselő személyeket, szervezeteket ne az Irányító Hatóság válassza ki, hanem az illetékes szervezetek maguk válasszák a képviselőjüket. Horizontális szempontok, fenntartható fejlődés Környezeti demokrácia, mint horizontális cél Kérjük megjeleníteni a környezeti demokrácia témáját, mint az operatív programhoz tartozó, releváns környezeti szempontot. Szükséges a közigazgatási fejlesztésekhez kapcsolódóan a környezeti információhoz jutás, a társadalmi részvétel, a jogszolgáltatás biztosítása és a részvételre képesítés kérdéseit integrálni a fejlesztésekbe. Intézményrendszeri javaslatok a horizontális integrációra A környezeti és klíma szempontok (illetve a többi horizontális szempont) érvényesítése érdekében hozzon létre az Irányító Hatóság egy horizontális operatív szakmai bizottságot, amelyek minden pályázati kiírásnál megvizsgálja a horizontális szempontok egyedi integrálásának lehetőségét, építve a stratégiai környezeti vizsgálat eredményeire is. Ezekben a bizottságokban kapjanak szerepet a környezetvédő, illetve esélyegyenlőségi civilek. Emellett javasoljuk speciális, horizontális szempontok érvényesítését elősegítő pályázati kiírások létrehozását, illesztve az operatív program megfelelő prioritásaihoz. Fontos mind a pályázói, projekttervező és végrehajtói oldal, mind a lebonyolító intézmények képzése a horizontális szempontok integrációjára. Támogatjuk, hogy készüljön olyan érthető útmutató, amely az elvek érvényesítési lehetőségeit mutatja be. Mind az intézményrendszer, mind a pályázó kommunikálja a horizontális szempontok integrációjával kapcsolatos eredményeket. Fontos a nemzetközi és hazai jó példák összegyűjtése, terjesztése is. Dr. Farkas István Tamás Ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége


Szép Károly

2014-11-24 12:06:52

Észrevétel

2. prioritási tengely a szektoron átívelő közszolgáltatás-szervezés fejlesztése INTÉZKEDÉS: EGYSÉGES ELÉGEDETTSÉGMÉRÉSI PROGRAM Beavatkozás célcsoportja: helyi közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói és felhasználói. Lehetséges kedvezményezettek: az elégedettségmérés lebonyolítására kijelölt kormányzati szervezet. Észrevétel: Az egységes elégedettségmérés kialakításához és bevezetéséhez szükséges mértékben a közszolgáltatást nyújtó, érintett önkormányzatok, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, a többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok lehetséges kedvezményezettek körébe történő bevonása indokolt. INTÉZKEDÉS: INTEGRÁLT KÖZSZOLGÁLTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (IKIR) BEVEZETÉSE Beavatkozás célcsoportja: közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói Lehetséges kedvezményezettek: IKIR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére kijelölt kormányzati szervezet. Észrevétel: Az IKIR bevezetéséhez szükséges mértékben, az információs informatikai rendszerhez történő zökkenőmentes „csatlakozás” és adatszolgáltatás érdekében a közszolgáltatást nyújtó, érintett önkormányzatok, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok lehetséges kedvezményezettek körébe történő bevonása indokolt. INTÉZKEDÉS: A KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZAKEMBEREK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSE Beavatkozás célcsoportja: közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói Lehetséges kedvezményezettek: felsőoktatási intézmények. Észrevétel: A közszolgáltatást nyújtó, érintett önkormányzatok, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok lehetséges kedvezményezettek körébe történő bevonása indokolt a gyakorlatorientált képzési program kialakításához szükséges mértékben, az adott szakterületen kellő szakmai tapasztalattal és jártassággal rendelkező közszolgáltatási szakemberek bevonásával. INTÉZKEDÉS: INNOVATÍV KÖZSZOLGÁLTATÁS MINTAPROJEKTEK Beavatkozás célcsoportja: helyi közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói és felhasználói. Lehetséges kedvezményezettek: támogatást közvetítő szervezet, önkormányzat Észrevétel: az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, a többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok lehetséges kedvezményezettek körébe történő bevonása indokolt.


dr. Kis Gergely

2014-11-23 21:27:45

Észrevétel

Az Operatív Program első prioritás-tengelyében meghatározott "Jó kormányzás" egyedi célkitűzés potenciális kedvezményezetti körét igen szűkre, a közigazgatási szervekre szabták. Ez a lépés önmagában hordja a kitűzött célok teljesíthetetlenségét, jelesül a közigazgatási eljárásokban aktívan részt vevő igazságszolgáltatás folyamatainak fejlesztése (1.1 intézkedés), illetve a korszerű igazságszolgáltatási szervezet és állomány (1.2 intézkedés) megvalósulása nélkül a programozási időszakban megvalósult fejlesztések nyomán korszerűsített közigazgatási eljárásokat "agyon fogja ütni" a minden egyedi közigazgatási eljárásban felülvizsgálati fórumként megjelenő igazságszolgáltatás nem kellő fejlettsége. Ezért mindenképpen megfontolandó lenne az egyedi cél lehetséges kedvezményezetti körének bővítése az igazságszolgáltatás szereplőivel.


dr Gábori László

2014-11-18 08:57:16

Észrevétel

(9.oldal) A releváns feladatok közül hiányolom az igazgatásszervezés kulcsszót. Javaslat: A beruházások, fejlesztések kiemelt célja, hogy az IKT által biztosítható innovációs lehetőségeket korszerű igazgatásszervezéssel magas szinten kihasználjuk. Ugyanez a javaslatom a (21.oldal) 2.A.1.1.1.1. Intézkedés: Folyamatfejlesztés a közigazgatásban fejezetre is vonatkozik. (15-16.oldal) A közigazgatás átláthatóságának kihívásai: hiányolom a törvény előtti egyenlőség elvének kihangsúlyozását. Javaslat: Az átláthatóság növelése, a törvény előtti egyenlőség elvének fokozott biztosítása és a korrupció visszaszorítása… (22.oldal) 2.A.1.1.1.2. Intézkedés: Korszerű közigazgatási szervezet és állomány. Ebben a részben még utalás sincs a jelenlegi bérezési rendszer tarthatatlanságára. Javaslat: Digitális ügyiratkezelés automatikusan megteremt(he)ti az egyes dolgozók teljesítménymérését és a minőségbiztosítás alapfeltételeit, így megalapozott információt biztosíthat a dolgozókat ösztönző bérezési rendszerek kidolgozására (pl. bértömeg alkalmazása, premizálás, stb.), és elsősorban (vagy kezdetekben) az ügyfelekkel közvetlenül érintkező területeken célszerű bevezetni. (23.oldal) 2.A.1.1.2.1. Intézkedés: Közigazgatási folyamatok elektronizálása. Hiányolom annak kihangsúlyozását, hogy a digitális ügyintézés elterjedése az átláthatóságot is javítja. Javaslat: Digitális ügyiratkezelés bevezetésekor biztosítani kell a hivatal ügyintézésének teljesítmény- és minőségmérését, az átlagadatok publikus megjelenítését. Társadalmi szervezetekkel egyetértésben kell kidolgozni ennek az általános rendszerét, és nem szabad megengedni, hogy egy-egy hivatal maga határozza meg, hogy milyen adatot tekint az értékelési rendszerbe bevonandónak és ebből mit jelenít meg. (Pályázati feltétel és értékelési szempont lehet ennek a követelménynek az alkalmazása).


Metzker Erika

2014-11-13 12:44:18

Észrevétel

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érintő pontok kiegészítésére vonatkozóan az alábbi javaslatokat tesszük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviseletében, melyeket kérnénk az Operatív Program véglegesítése során a vonatkozó részeknél figyelembe venni, beépíteni: KÖFOP 1.1.1 (8. oldal): Az NKE tevékenységéhez kapcsolódóan az alábbi fejlesztési irányok határozhatók meg: -A közszolgálat-fejlesztés nemzetközi kompetencia igényeinek támogatása, az egyetem nemzetközi szintű közszolgálat-fejlesztési oktatási központtá, elemző-értékelési- és kutatási műhellyé fejlesztése. -A jó kormányzást célzó kutatási, fejlesztési és képzési programok megvalósítása. -Az egyetem tevékenységéhez és szolgáltatási jellegének erősítéséhez kapcsolódó szervezetfejlesztési igények biztosítása. -Kompetencia alapú közszolgálati életpálya program fejlesztéseinek támogatása. -A közszolgálati szellemi vagyon kezelése, eljuttatása a közszolgálatban dolgozókhoz a professzionális szintű munkavégzés elősegítése érdekében. -A közszolgáltatási szektor fejlesztésének támogatása képzésekkel, kutatásokkal, tanácsadással. - Közszolgálati mobilitási-és átképzési programok kidolgozása, megvalósítása. A közszolgálati továbbképzési rendszer oktatástechnológiai, tanulásmódszertani és képzésmenedzsment fejlesztése. KÖFOP 2.A.1.1.1.2. (22.o.) Intézkedés: Korszerű közigazgatási szervezet és állomány Lehetséges Kedvezményezettek: Közigazgatási szervek, Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖFOP 2.A.2.1.2.1. (33.o.) Intézkedés: A közszolgáltatások rendszerszintű megújítását megalapozó kutatások Lehetséges Kedvezményezettek: Tudományos intézmények, Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖFOP 2.A.2.1.2.2. (33.o.) Intézkedés: A közszolgáltatási szakemberek kompetenciafejlesztése Lehetséges Kedvezményezettek: Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖFOP 2.A.2.1.2.3. (34.o.) Intézkedés: Innovatív közszolgáltatás optimalizációs mintaprojektek Lehetséges Kedvezményezettek: Támogatás közvetítő szervezet, önkormányzatok, Nemzeti Közszolgálati Egyetem