Az Európai Bizottság formális egyeztetésre benyújtott változatai megtekintésére és észrevételezésére az alábbiakban nyílik lehetőség.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Észrevétel
A vélemények rögzítésére 2014-11-25 08:00 -ig volt lehetőség.

Adam Bodor

2014-11-24 22:48:56

Észrevétel

Tisztelt Holgyem/Uram A TOP kozetett verzioja kapcsan az alabbi eszrevetelt teszem: a. 1. Prioritas tengely. Turizmus. Csak minimalis szovegszeru javitast javaslok “A támogatással elsősorban helyi ökoturisztikai fejlesztések, kulturális látványosságok, turisztikai célú kerékpárutak ráhordó szakaszai valósulhatnak meg” helyett: “A támogatással elsősorban helyi ökoturisztikai fejlesztések, kulturális látványosságok, turisztikai célú kerékpárutak valósulhatnak meg (a GINOP-ban nevesitett EuroVelo turisztikai kerekparutak kivetelevel)” Ez azert lenne jobb igy mert egyertemubb, kulonben kerdes ki definialja hogy mi az hogy rahordo? Mire hord ra? Gondolom az orszagos, EuroVelo kp utakra de ez nem egyertelmu igy es amennyiben nincs valtoztatas a nem EuroVelo kerekparos turisztikai utvonalak tamogathatosaga nem lesz lehetseges. b. 3. Prioritas tengely. Kozlekedes teren csak minimalis valtoztatas lenne szukseges az indikatorok kapcsan, mivel a jelenlegi javaslat nehezen ertelmezheto. A “Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza 970km”, helyett “Kialakított kerékpárutak, kerekparsavok hossza 970km” lenne szukseges mivel ellenkezo esetben a kerekparforgalmi letesitmenykent ertelmezett (meglevo) kisforgalmu utak, mezogazdasagi, arvedelmi, edogazdasagi utak kijelolese vagy esetleg azok epitese is ide szamitana. A masodik esetben OP lehatarolasi problemak is fennallnanak. Udvozlettel Bodor Adam


Nagy Csaba

2014-11-24 22:42:14

Észrevétel

A Baranya Megyei Önkormányzat nevében ezúton teszem meg észrevételeimet az Operatív Programhoz: A 2014. november 7-én társadalmi egyeztetésre bocsátott operatív program változata mind a korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott 3.0, mind az Európai Unió számára megküldött 5.0 változattól fundamentális eltéréseket tartalmaz. A prioritástengelyek átstrukturálása és az intézkedések egy részének megszüntetése jelentősen visszaveti a megyei területi tervezés folyamatát. Örömmel értesültünk róla, hogy az OP forrásallokációja az 5.0 verzióhoz képest 15,14%-ról 15,71%-ra nőtt, ezzel elősegítve a decentralizmus elvének érvényesülését a területfejlesztésben. Örömmel olvastuk, hogy a forráselosztás tekintetében nem történt pénzeszköz-átcsoportosítás az 1.-6. prioritástengelyről a 7. prioritástengely részére. Az operatív programból és a 2015. évi költségvetési törvény tervezetéből sem világos számunkra, hogy a nem 100%-os támogatási intenzitású projektek önrészét miképpen lesz képes biztosítani az önkormányzati alrendszer? Az önkormányzati rendszer számára külső finanszírozás nélkül e projektek kivitelezése kétséges, ha nem megvalósíthatatlan. A TOP 5.0-hoz kapcsolódó, a megyei önkormányzatok számára rendelkezésre bocsátott ún. Szakmai követelményrendszer módosítása nem történt meg, szükségesnek tartjuk e dokumentumok mielőbbi aktualizálását az új OP verzióhoz. E részletszabályok aktualizálása nélkül a megyei tervezés nehézkes. Kiemelt problémának tartjuk, hogy jelenleg számunkra nem látható, hogy azon projektek, melyeknek közös megvalósítója egy megyei jogú város és egy megyei önkormányzat (jelesül Pécs Megyei Jogú Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat), és a megvalósítási helyszín kiterjed az M.J.V. és a megye M.J.V-n kívüli területére is, milyen módon, milyen forrásmegosztással lesznek finanszírozhatók? Fontos kérdés ez azért, mert szakmailag egybe tartozó fejlesztések, melyeknek együtt, egy időben való megvalósulásának van értelme, válnak bizonytalanná. Ilyenek például azon kerékpárút fejlesztések Pécs és egyéb települések között, ahol a kerékpárút egy szakasza Pécs közigazgatási területén belül, más részei – akár több járást is felölelve – más, Pécsen kívüli közigazgatási területeken valósulnak meg. Véleményem szerint e projekteket szétszabdalni nem szabad, hiszen egyes szakaszok a többi szakasz megépítése nélkül nem érik el céljukat. Egy Pécsről induló kerékpárút fejlesztés a pécsi szakasz megépítése nélkül értelmetlen. Amennyiben forrásallokációs okokból ezen fejlesztéseket nem lehet egy projekt keretében kezelni, kockázatossá válik hosszú távú céljaik megvalósulása. Kiemelt problémának tartjuk e tekintetben az egész megyét átfogó soft, szolgáltatásjellegű projektek finanszírozását is, amelyek döntő mértékben a megye területén fejtik ki hatásukat, azonban igazgatási és szervezési logika alapján központi helyüket, irodájukat az M.J.V. közigazgatási területén szükséges elhelyezni. Ilyen szolgáltatási projekt a TOP-ban nevesített Foglalkoztatási Paktum megszervezésére vonatkozó megyei projektjavaslat is, amely a megye egész területéről várja a csatlakozni kívánó vállalkozásokat és szervezeteket, és amelynek közös projektgazdája lehet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat. Külön foglalkoztatási Paktumot üzemeltetnie e két szervezetnek teljes mértékben értelmetlen. Egyrészt pazarló lenne külön-külön egy-egy szervezetet fenntartani, másrészt szakmailag is indokolt egyben tartani, annál is inkább, mert Pécs már megérte azt, hogy a megye legnagyobb foglalkoztatója esetén a 7000 fős foglalkoztatotti létszámból 4800 fő nem pécsi lakos volt. Egy megyei ösztöndíj vagy mentorprogram sem állhat meg Pécs közigazgatási határán. Szintén kiemelt problémának tartjuk olyan projektek finanszírozását, melyek több intézkedés keretéből tudnak megvalósulni, és komplexitásuk miatt a folyamatok sem időben, sem térben nem választhatók szét egymástól. Az 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése intézkedés esetében a tervek szerint „önkormányzatok, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, A város-vidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő komplex projektek esetében CLLD szervezetek” pályázhatnak. Az önkormányzati többségi tulajdon, mint korlátozó kitétel alkalmazása azt a helyzetet eredményezi, hogy a 25-50% önkormányzati tulajdoni részesedéssel rendelkező ipari parkok sem a GINOP-ban (mivel itt csak KKV-k támogathatók, azaz 25% önkormányzati részesedés alatti ipari parkok), sem a TOP-ban nem pályázhatnak. Javasoljuk a 25-50% közötti közösségi tulajdonú ipari parkok helyzetének rendezését, illetve a többségi kitétel több önkormányzat számára súlyos korlátozó feltétel miatti törlését. A pécsi IPARK ezen logika alapján kizárja magát mind a TOP-ból, mind a GINOP-ból, mert 26%-ban tulajdonosa Pécs M.J.V., míg többségi tulajdonosa külföldi befektető (mégis az ügyvezetői jogokat közösen gyakorolják a tulajdonosok, tehát a menedzsment jogok nem a tulajdoni hányad arányában oszlanak meg, így az IPARK menedzsment szempontból legalább 50%-os önkormányzati befolyás alatt áll). Kiemelt problémának tekintjük az 1.1. intézkedés tekintetében, hogy az OP-hoz kapcsolódó szakmai követelményrendszer kizárja az új épület építését. Ez különösen vásárcsarnokok, piacok létesítése esetén jelent kiemelt problémát, mely kiemelt igény a megye szinte minden városában. E fejlesztések építkezés nélkül nem megoldhatóak, mert vagy nem áll rendelkezésre megfelelő épület, vagy annak fejlesztése nem megoldható, illetve az új építésnél nagyobb költségvonzattal járna. Az 1.1. prioritás tekintetében ellentmondást látunk a kedvezményezettek és az indikátortáblázat között, mivel az indikátor csak támogatott vállalkozásokat tartalmaz, míg a főbb kedvezményezettek között többségben vannak a költségvetési szervek. Javasoljuk ezek harmonizálását. A korábbi 1.2. intézkedés törlése kiemelten megnehezíti a megyei tervezés folyamatát, tekintve, hogy számos projektötlet érkezett a régi 1.2. prioritás tekintetében, melyre több EMT is készült. E intézkedés hiányában veszélyeztetve látjuk, mind a 60%-os gazdaságélénkítési cél, mind a 2015-2016 időszak vonatkozásában a keret 40%-os lekötését. A korábbi 2.2, jelenleg 1.2. intézkedés követelményrendszere álláspontunk szerint a turizmusfejlesztés szempontjából fontos turisztikai fejlesztéseket zár ki, mely az önkormányzati turisztikai fejlesztések szempontjából kiemelten fontos lenne. Pl. Mohács számára egy sétahajó beszerzése és üzemeltetése a helyi turizmus szempontjából fontos mérföldkő lenne, vagy említhetnénk Harkány esetén a gyógyfürdő fejlesztését, amely helyben minden szereplő (fürdő vállalat, önkormányzat, helyi szálláshelyek, egyéb szolgáltatók) számára létkérdés. A Harkányi Gyógyfürdő az előző választási ciklusban olyan politikai patthelyzet áldozata lett, mely ellehetetlenítette az EU-s források bevonását a fürdő fejlesztésébe, mégis elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a szükséges fejlesztések megvalósulását a gyógyfürdőben, mert a fürdő fejlesztése - és ezzel összefüggésben vendégszámának jelentős emelkedése - nélkül Harkány jövője kilátástalan. 3.2 intézkedés esetén nem egyértelmű, hogy az önkormányzati tulajdonú épület esetén az önkormányzatnak milyen tulajdoni hányaddal kell legalább rendelkeznie az adott épület esetén. Kérdésként merül fel, ha csak 100%-os önkormányzati tulajdonú épületek esetén lehet pályázni, akkor miből finanszírozható olyan épületek fejlesztése, melyek önkormányzati funkciót látnak el, de állami tulajdonban vannak (pl.: múzeum és könyvtárépületek), illetve olyan épületek, melyek részben látnak el önkormányzati funkciót és csak részben önkormányzati tulajdonúak (pl. orvosi rendelő társasházban). A 4.1. és 4.2. intézkedések esetén számunkra nem egyértelmű, hogy „szolgáltatásának helyet adó épületek korszerűsítésére, felújítására, átalakítására” kitétel milyen tulajdonviszonyokat követel meg az épület tekintetében. Fejleszthető-e olyan épület, ami otthont ad a tevékenységnek, de nem az önkormányzat tulajdona. Végezhető-e olyan fejlesztés társasházon, amiben ilyen tevékenység folyik? Hogyan végezhető ilyen társasához olyan fejlesztés, ami nem csak az egészségügyi / szociális ellátást végző részt érinti? A korábbi 4.3-as intézkedés törlését követően lesz-e lehetőség valamely intézkedés keretében akadálymentesítésre? A 6. prioritástengely esetén az intézkedések döntő része az 1.-5. prioritástengely intézkedésit tartalmazza. A 6-os prioritástengely esetén azonban az intézkedések az 1.-5. prioritástengelyek intézkedéseinek csomagjai (TOP 6.1. = TOP 1.1., TOP 1.2., TOP 1.3.). Ez a tömbösítés az M.J.V-k esetén sokkal nagyobb mozgásteret ad a források felhasználása során. Kérjük és javasoljuk e mozgástér megadását a megyék részére is azzal, hogy a forráskeret prioritástengelyre és nem intézkedésre kerüljön meghatározásra. Tisztelettel kérjük javaslataink figyelembe vételét!


Szarka László

2014-11-24 22:11:54

Észrevétel

MÉASZ álláspont a TOP 2014.11.07-én társadalmi egyeztetésre bocsátott munkaanyagáról a http://palyazat.gov.hu/2014_2020_as_operativ_programok_tarsadalmi_egyeztetese alapján Üdvözöljük a TOP-ban kijelölt energiahatékonysági és épületenergetikai terveket, amelyekkel kapcsolatban az alábbi kiegészítéseket, módosításokat javasoljuk. 1. Új közcélú és lakóépület építések ösztönzése - A 2.D prioritáson belül a 4.3., valamint a 2.F prioritáson belül a 6.7 "Leromlott városi területek rehabilitációja" keretében támogatjuk "a lakhatási körülmények javítása szociális bérlakások felújítása, komfortfokozatának emelése, továbbá az életveszélyes lakóépületek bontása mellett új szociális bérlakások építése, vásárlása" célokat. - A 2.C.8 prioritásban, a 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése keretében javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések jelenleginél hangsúlyosabb, következetesebb megjelenítését. A 107. oldalon (a KEHOP 96. oldalán található, a KEHOP 5.2. intézkedéséhez kapcsolódó szövegrész mintájára) javasoljuk továbbá a következő bekezdés beillesztését: „Ezen felül az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük az önkormányzatok részére, mintaprojekt jelleggel, a 2010/31/EU irányelv szerinti költségoptimum szintnél magasabb energiahatékonysági és megújuló energetikai szintet biztosító új, közel nulla energiaigényű épületek létesítését is.” Az energiahatékony, iránymutató új építések nemcsak az épületállomány minőségi megújítását szolgálják, hanem a hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése (i) példaként szolgál a többi közcélú intézmény kezelőjének, (ii) jelentősen csökkenti az élettartam során fellépő költségeket (iii) javítja az hazai ingatlanállomány energetikai minőségét. 2. Energetikai korszerűsítés - Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás elsősorban a következő oldalakon látjuk szükségesnek: 106., 107., 117., 124., 132., 207., 208., 219., 227., 252. és 261. oldal. - Fontosnak tartjuk a korszerűsítésekre nézve, hogy a pályázók számára elérhető legyen egy energetikailag leromlott, pazarló épület korszerűsítésekor, annak egyenrangú alternatívájaként a helyettesítő új építés (amely nem „zöld mezős” új építés). Ennek oka, hogy számos esetben az utóbbi jelentheti hosszú távon gazdaságos és energetikailag optimalizált megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 3. Indikátorok és a megcélzott energiamegtakarítás - A TOP munkaanyagban nem látható célszám az épületek energiatékonyság-növelésén keresztül elérhető megtakarításra nézve. Ezért javasoljuk, hogy a TOP az épületekre vonatkozó energia-megtakarítások célértékeként a NÉeS ide vonatkozó célszámát vegye alapul, amely 1,6 PJ - 2020-ra. Továbbá, fontos a KEHOP, TOP, GINOP programok által elérni kívánt energiamegtakarítási célszámokat összehangolni annak érdekében, hogy látható legyen az operatív program hatékonysága. - Kérjük, vegyék figyelembe a 2013. december 15-i álláspontunk szerinti, alábbi egységes indikátorlistát: A) Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (tonna CO2 egyenérték) B) Új beépített megújuló energia termelési kapacitás (MW) C) Megújuló energiaforrásból előállított energia-termelés növekedése (MWh) D) A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése (MWh) E) Az épületek primer energiafogyasztásának csökkenése (kWh) F) A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége (PJ) G) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített középületek száma, területe (db, m2) H) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakóépületek száma, területe (db, m2) I) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakások száma, területe (db, m2) J) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített bérlakások száma, területe (db, m2) K) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített (...) infrastruktúra kapacitása (fő) L) A jobb minőségű (...) szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma (fő) M) Jobb energiafogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma (db) N) Jobb lakhatási körülmények között élő háztartások száma (db) 4. Javaslatok a konkrét intézkedésekre A konkrét intézkedési előírásokban az alábbiakat kérjük meghatározni annak érdekében, hogy a kivitelezési minőség és ezzel a megcélzott energia-megtakarítás elérhető legyen, továbbá az építőipari fellendülés fenntarthatóvá váljon: - Az építőanyagok és a kivitelezési munkálatok számlás beszerzése, valamint a megvalósítást követően azok bemutatása a kijelölt állami szakhatóság felé. Ez a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat. - Az építőanyagokra és a építőipari szolgáltatásokra vonatkozó számla, valamint a folyósított támogatás egyazon igénybe vevőhöz (névhez, címhez és tulajdoni laphoz) kötött legyen. - Pályázni csak minősített termékkel lehessen, amiért a gyártó felelősséget vállal. Az ügyfél által kiválasztott beruházást egy előminősített listán szereplő vállalkozó végezze el (pl. kamarai regisztráció). - A munka végeztével a tanúsító (aki egyben műszaki ellenőr) igazolja, hogy az adott színvonalú beruházás a termékek tényleges beépítésével együtt ténylegesen elvégzésre került. - Az A, A+ új lakóépületek építése esetén legyen előírva épületenergetikai szakértő részvétele is - a célok teljesülése érdekében. 5. Konzultációk Végezetül: az OP véglegesítését követően konzultáció(k) megtartását kérjük az egyes intézkedések tartalmi összeállítása során is. Ennek előnye, hogy a tárcák szakemberei értékes piaci inputokat kapnak az intézkedések szövegezéséhez, eljárásrendhez, és a részletes tartalmi követelményekhez. Az építőanyag gyártók számára ezáltal javul az üzleti tervezhetőség, amelynek fontos az igények megjelenésekor a megfelelő piaci kínálat kialakításához is. Kérjük, a fenti javaslatainkat vegyék figyelembe az OP véglegesítésekor. További kérdésekre, konzultációkra készséggel állunk rendelkezésre. Budapest, 2014. november 24. Tisztelettel: Szarka László MÉASZ ügyvezető ugyvezeto@measz.hu


Magyar Turizmus Zrt.

2014-11-24 19:08:26

Észrevétel

Tekintettel a Magyar Turizmus Zrt.-nél felhalmozott több évtizedes turisztikai és agrármarketing szakmai tapasztalatra és tudásra javasoljuk, hogy a TOP végső pályázati kiírásában az MT Zrt. kedvezményezettként vagy önkormányzatok konzorciumi partnereként megjelenhessen. Az önkormányzatoknál adott helyismeretet célszerű kiegészíteni az MT Zrt.-nél rendelkezésre álló naprakész, hazai és nemzetközi információkon alapuló szakmai tudással annak érdekében, hogy a fejlesztések a lehető legnagyobb valószínűséggel legyenek fenntarthatóak és multiplikátor hatásúak.


Sarkady Nóra

2014-11-24 19:02:28

Észrevétel

A terület- és településfejlesztési operatív program keretében 7 prioritási tengely került megfogalmazásra, amely kiemelt fontosságú minden település szempontjából, hiszen hozzájárul a GDP növekedéséhez, amely gazdasági és társadalmi javuláshoz is vezet. Nyíregyháza Megyei Jogú Város, mint leendő pályázó számára a 6. beruházási prioritás kiemelt fontosságú lesz, mivel a tengelyhez nevesített célkitűzések nyújtanak majd fejlesztési lehetőségeket a 2014-20-as időszakra. Fontos kiemelnünk, hogy az 1-5. és 7. prioritási tengely specifikus célterületei kizárják a megyei jogú városok beruházásra való jogosultságát, de lehetőséget biztosítanak arra, hogy összhangban a megyei fejlesztésekkel, közösen kerüljenek kidolgozásra fejlesztési programok más városokkal, szervezetekkel és a HACS-okkal. A 7. prioritási tengely felhívásai a HACS-ok számára biztosít fejlesztési forrásokat. Mivel az egyedi célkitűzések kísérleti jelleggel és néhány város számára biztosítanak pályázási lehetőséget, így még együttműködve, közös programok kidolgozása keretében sem biztos a lehetőségek kiaknázása. Egy nagyváros húzó erő a környező települések és a megye számára is, hiszen példát mutat, munkalehetőséget biztosít - infrastruktúra fejlesztésével, ipar területek megerősítésével.


Verdes Tamás

2014-11-24 17:46:23

Észrevétel

A Társaság a Szabadságjogokért hozzászólása A 2007-2014-es programozási időszakban Magyarország az Európai Unió támogatási forrásainak terhére jelentős felújításokat hajtott végre fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek bentlakásos intézményeiben: épületenergetikai fejlesztések, fűtés-korszerűsítés, akadálymentesítés, informatikai beruházások valósultak meg ezekben az intézményekben, amelyekben sokszor több, mint száz, helyenként háromszáz ember lakik. Ezek a beruházások súlyosan megsértették az Európai Unió emberi jogi elvárásait, és súlyos károkat okoztak a humán szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások területén. A nagy létszámú bentlakásos intézetek elavult szolgáltatások, az Európai Unió azt várja el a tagállamoktól, hogy ezeket lebontsák, bezárják, és helyettük olyan lakhatási szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek a helyi közösségben való életvezetést segítik. Ezekről az elvárásokról az Európai Bizottság részletes dokumentációt hozott nyilvánosságra. Ezért a Társaság a Szabadságjogokért azt javasolja, hogy a jelen operatív program keretében fogyatékos személyek és pszichiátriai beteg személyek ápoló-gondozó otthonai, rehabilitációs intézményei ne részesülhessenek fejlesztési forrásokból akkor, ha egy-egy telephelyükön több, mint 10 ember él együtt, és/vagy a szolgáltatás peremterületen helyezkedik el. A korábbi elhibázott beruházásokról információ érhető el itt: http://tasz.hu/fogyatekosugy/befektetes-multba Verdes Tamás Fogyatékosügyi programvezető Társaság a Szabadságjogokért


Graczka Sylvia

2014-11-24 17:23:15

Észrevétel

A Humusz Szövetség javaslatai a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (2014-2020) Hasznosnak és szükségszerűnek tartjuk, hogy az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataihoz is forrást biztosít a TOP. Nem támogatjuk, hogy „a beavatkozás keretében továbbá lehetőség nyílik a KEHOP és a GINOP intézkedéseit kiegészítve az önkormányzati kedvezményezettek számára a hulladék termikus hasznosítására, illetve a települési maradék, vegyesen gyűjtött hulladék égetéssel történő kezelésére. A szelektív válogatóművekből olyan hulladék képződik (kb. 500 ezer tonna /év mennyiségben), amelynek nagyobb része égethető, ennek hasznosítása a magas fűtőérték miatt speciális égetővel (RDF termikus hasznosító mű) lehetséges.” Az RDF-nek jelenleg szinte nincs ára a hulladékpiacon, a felvevő kapacitás további bővítése azzal járhat, hogy az égetőműveknek még a hulladékkezelő központok, tehát a lakosság fog fizetni (a szemétdíj/termékek áranak formájában) azért, hogy az RDF-et befogadják. Ez egy olyan rendszert betonoz be, amely az égetőművek monopolisztikus, állami kínálati piacát fogja megteremteni, amelyre a lakosság hosszú távon csak ráfizetni fog. A hulladékégetés a hulladékpiramis legalján a szerepel. A termikus hasznosítás során pontosan ugyanazok a határértékek vonatkoznak a műveletre, mint a hulladékégetésre, vagyis annak környezeti és egészségügyi hatása, kockázata pontosan ugyanakkora. A nálunk fejlettebb országok mind túlkapacitással küzdenek a hulladékégetés terén, ami jelentős gazdasági veszteséget okoz, és harcot jelent az alapanyagért, avagy a hulladékért olyan környezetben, ahol egyébként van egy kötelezően elérendő, várhatóan progresszíven növekedő uniós célszám az anyagában történő hasznosításra. Az égetésre történő fejlesztésekben emiatt már középtávon kódolva van a veszteség. Az 1. Prioritás 017-es kódjával szereplő Háztartási hulladék kezelésénél megjelenik a minimalizálás. Erre azonban egyetlen konkrét intézkedés sem olvasható. A hulladékos hierarchia leginkább priorizált elemére az önkormányzatok nem tehetik meg, hogy nem fordítanak legalább minimális figyelmet. A szelektív gyűjtés fokozása, a pazarláscsökkentés egyetlen módja a széles körű szemléletformálás. Amennyire megjelenik ez a közlekedésnél, a helyi közösségeknél, annyira nem látjuk nyomát a hulladékos területen. Úgy véljük, hogy e nélkül bármilyen technológiai fejlesztést eszközölhetnek az önkormányzatok az elkülönített gyűjtés elősegítésére, a lakosság nem fogja azt helyesen és széles körben igénybe venni, mint ahogy most sem ez a helyzet, jóllehet számos régióban elérhető már a szolgáltatás. Javasoljuk az intézkedések között a szemléletformálást is megjeleníteni.


Kun Eszter

2014-11-24 17:02:41

Észrevétel

Balaton Fejlesztési Tanács (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) nevében: a Balaton fejlesztési stratégiája szempontjából: Prioritás tengely: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Egyedi célkitűzés: A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával 2.A.5.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése… A kedvezményezettek között jelenjenek meg a térségi fejlesztési tanács, non-profit gazdasági társaságok, ami különösen fontos az alábbi téma megvalósítása szempontjából a Balaton térségében: „megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások kihasználtságát biztosító, a befektetés-ösztönző, a vállalkozások és gazdasági tevékenységek vonzását, bővítését célzó, a betelepülő és már a településen, térségben működő vállalkozások együttműködését, piacra jutását segítő, az önkormányzatok által szervezett, koordinált helyi szolgáltatások”. Egyedi célkitűzés: A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében 2.A.8.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése… Az intézkedés leírásban adjon lehetőséget, hogy ne csak megyei integrált területi programhoz illeszkedő fejlesztések, hanem a Balaton térség integrált területi programjához illeszkedő fejlesztések valósuljanak meg a Balaton térségében. A kedvezményezettek között jelenjenek meg a térségi fejlesztési tanács, non-profit gazdasági társaságok. 6. Prioritás tengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Egyedi célkitűzés: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 2.E.5.1 A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése… A foglalkoztatási megállapodások ne csak megyei szintűek legyenek, hanem lehessen a Balaton térségben is szerezni megállapodást, tekintettel a saját foglalkoztatási helyzetére (télen magas a munkanélküliség, nyáron kvázi munkaerőhiány) A kedvezményezettek között jelenjenek meg a térségi fejlesztési tanács, non-profit gazdasági társaságok. Egyedi célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése 2.E.8.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése… 5.4. Helyi közösségi programok megvalósítása intézkedés kapcsán: A főbb kedvezményezetteknél jelenjenek meg a térségi fejlesztési tanács, non-profit gazdasági társaságok


Török Dezső

2014-11-24 16:24:35

Észrevétel

I. Általános észrevételek A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program véleményezett 6.0 változata az előző verziókhoz képest jelentősen átdolgozásra és tartalmilag kibővítésre került. Az operatív program maximálisan figyelembe veszi a 2014-2020-as időszakra vonatkozó uniós tematikus célkitűzéseket, épít a jelenlegi megyei fejlesztési igényekre és a 2007-2013-as időszak tervezési, programvégrehajtási tapasztalataira. Az anyag ráirányítja a figyelmet a programszerűség, integráltság és a szinergia fontosságára, valamint kiemeli, hogy a megvalósítandó projekteknél alapvető a fenntarthatóság és a költséghatékonyság. Ez a 2007-2013-as időszakban csak részben sikerült. Megjelenik a TOP-ban a legfontosabb cél is, hogy a projekteknek közvetlenül vagy közvetetten a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk, e célt azonban érdemes lenne néhány intézkedésnél még jobban kihangsúlyozni. A településfejlesztési, város-rehabilitációs beavatkozásoknál javasolt ezt alapkövetelményként állítani, így elkerülhetőek az önmagukért való látványberuházások. A TOP és az ágazati OP-k közötti lehatárolás első közelítésben érthető, a pályázati kiírások kapcsán szükséges a lehatárolások további pontosítása, illetve a későbbiekben megjelöltek szerinti módosítása, melyre javaslatot teszünk. Megjegyzendő azonban, hogy a TOP és a VP közötti 10 ezer fős lakosságszámi lehatárolás hátrányosan érintheti a kistelepülések tervezett fejlesztéseit, és ezáltal jelentős kihatással lehet az ITP projektlistára. Javasoljuk a lakosságszám szerinti lehatárolás újragondolását. A különböző OP-kból támogatott, leendő projektek szinergiáját biztosítani szükséges. Ez a 2007-2013-as időszakban gyengén sikerült, ezért javasoljuk a TOP-ban is ezt erőteljesebben kihangsúlyozni. II. Tartalmi észrevételek A gazdálkodó szervezetek (pl. ipari, turisztikai, szolgáltatás) fejlesztéseinek teljes kivétele a TOP-ból nem indokolt, véleményünk szerint az önkormányzati fejlesztésekhez szorosan kötődnek a gazdálkodó szervezetek fejlesztései. Az 1-es prioritásnál az intézkedések közül kimaradt az önkormányzati iparterület előkészítés. Ez hátrányosan érintheti a kisvárosokat, ugyanis nem minden város képes nagyobb méretű, ipari park címre pályázó iparterületet kialakítani. A megyei önkormányzat által felmértek szerint kiemelkedően magas az igény az ilyen célú fejlesztésekre. Gyakran olvasható az anyagban a kereskedelmi szolgáltatás kifejezés. Amennyiben ez azt jelenti, hogy kereskedelmi tevékenység támogatható lesz a 2007-2013-as programidőszakkal ellentétben, akkor javasoljuk ezen szövegrészek pontosítását, a leírás egyértelműsítését. Egyetértünk azzal, hogy amennyiben a tervezés jelenlegi fázisában nem kötelező nagyprojektek nevesítése, azt ne tegyük meg a későbbi projekttervezés rugalmassága érdekében. A KEHOP-ban az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása prioritás, 2. intézkedése az épületek energiahatékonysági korszerűsítéséről szól, mely intézkedés kedvezményezetti köréből kizárja a fejletlenebb régiók önkormányzatait. A megyénkben található állami és önkormányzati épületállomány közel 60-70% korszerűsítésre szorul. Rendkívül fontos ezen épületek leromlott, energetikailag pazarló voltának megszűntetése, felújítása, átépítése. Az önkormányzati épületek energetikai felújítása, megújuló energiaforrások alkalmazásával kombinálva TOP forrásból finanszírozható, mely rendkívül szűkös keretet biztosít a felmért igényekkel szemben. Indokolt lenne az intézkedés kiterjesztése a KEHOP-on belül. Benne maradt a TOP-ban a települések belterületi csapadékvíz és belvíz elvezetésének támogatása, de véleményünk szerint a KEHOP-ba való beépítése lenne az indokolt, vagy a lehatárolás meghatározása szükséges, az alábbiak szerint: 5 ezer feletti települések támogatása a KEHOP-ból, a kistelepüléseké pedig a TOP-ból. A megyei önkormányzatunk által felmért igények jóval a forráskeretet meghaladó összeget mutatnak megyei szinten. III. Formai észrevételek Az egyes fejezetek számozása nincs szinkronban a TOP prioritás felépítésével, ezt javítani szükséges (pl. 6. prioritás = 2F fejezet). Az anyag olvasásánál, tanulmányozásánál ez nagyon zavaró, ugyanis a szövegrészekben természetes módon prioritás „kereszthivatkozások” vannak. A fenntartható városfejlesztés megyei jogú városokban című 2F fejezetben gyakran található a 2A-E fejezetekből származó átmásolt (nem javított) szövegrész, ami alapján a megyei jogú városok egyes megengedett fejlesztési intézkedéseiből maguk a megyei jogú városok vannak kizárva. IV. Egyéb (pénzügyi) javaslatok Javasoljuk, hogy a TOP-ban ne 7, hanem csak 2 prioritási tengely legyen. A térségi (megyei) gazdaság és településfejlesztés a foglalkoztatás elősegítésére, valamint a Fenntartható városfejlesztés megyei jogú városokban, és e két prioritáson belül legyenek a különböző intézkedések. Az esetleg később szükségessé váló forrásátcsoportosítás esetén az intézkedések közötti „pénzmozgatáshoz” uniós engedély – ismereteink szerint – nem kell, a Prioritások közötti forrásátcsoportosításhoz viszont igen. Amennyiben lehetséges, a TOP-ban csak a prioritási forráskeretek legyenek rögzítve, a korábbi végrehajtási tapasztalatok azt mutatták, hogy ez elősegíti az intézkedések közötti, később szükségessé váló forrásátcsoportosítást. Természetszerűen a TOP végrehajtására rendelkezésre álló forrás nem fogja tudni teljes mértékben finanszírozni a jövőben jelentkező fejlesztési igényeket. Ez különösen szembetűnő lesz a közoktatás, általános iskola fejlesztés, valamint szennyvíz-elvezetés, kezelés és a 4-5 számjegyű utak, önkormányzati utak esetében, amelyekkel kapcsolatosan a nagy forrásigényre tekintettel egyéb finanszírozási mód biztosítása szükséges, mivel a TOP-on belül erre nincs forrás. A fent említett fejlesztési területre érzékenyek az önkormányzatok. Az integrált területfejlesztési megközelítés szakaszban bemutatásra kerül a fejlesztéspolitika területi középszintje, és annak feladatai is körvonalazódnak. Szükséges a megyei önkormányzat, mint területi szereplő tekintetében a feladatok pontos és részletes kibontása, mert szerepünket a megvalósításban nem látjuk. Az irányító hatóság által életre hívandó döntés-előkészítő bizottság tekintetében javasoljuk, hogy a kialakításával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a megyei önkormányzatokra, mint területi szereplőkre delegálják.


Székely Imre

2014-11-24 16:14:08

Észrevétel

A TOP6.0 változat 13. oldalán található "Magyarország városhálózata, 2014" című 2. ábráról hiányzik a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény megjelölése. 37-41. oldalán található "Az operatív program beruházási stratégiájának áttekintése" című 2. táblázatban a "3. prioritási tengely" sor "egyedi célkitűzések" oszlop a következő mondatot tartalmazza: "A települési önkormányzatok..." Kezdeményezzük, hogy a megyei önkormányzatok is jogosultak legyenek, ezért javasoljuk a szöveg korrekcióját: "A helyi önkormányzatok..." (37.oldal) Kezdeményezzük továbbá, hogy az OP teljes dokumentumában előforduló összes "települési önkormányzat" jelzős szókapcsolat felülvizsgálatát: ahol releváns (szóba jöhet) a megyei önkormányzat is, ott az mindenütt lecserélendő "helyi önkormányzat"-ra. Ugyanezen 2. táblázat "6. prioritási tengely" sorának első oszlopa hibás: a "Megyei és helyi emberi erőforrás..." cím a "Fenntartható városfejlesztés..." címre módosítandó (39.oldal). Az 54. oldal 1.2 fejezete 1. mondatában jelzett "kisléptékű" tematikus turisztikai fejlesztések pontosítása indokolt volna ( pl. konkrétan, összegszerűen rögzíteni kellene a projektméret felső határát ). A 61.oldal 1.3 fejezete 3. bekezdésének 1-2. sorából indokolt a "belterületi" szó törlése: "...az országos közúthálózat 4-5 számjegyű útjainak és belterület önkormányzati utak ..."; ugyanis számos olyan önkormányzati településközi (azaz "külterületi" ) útszakasz fejlesztésére is nagy szükség volna, amelyek a munkaerő mobilitást szolgálják. Indokolt lenne nevesíteni, hogy a 83. oldal utolsó sorában példaként említett fejlesztésen ("belterületi csapadékvíz elvezetés") kívül milyen további fejlesztések jöhetnek szóba.


Marik Tibor

2014-11-24 16:00:14

Észrevétel

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata TOP 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók • Egyértelműsíteni javasoljuk, hogy a korábbi ROP-ból finanszírozott ipari területek bővítésére adható-e támogatás. • A megvalósítási helyszín csak gazdasági terület lehet, javasoljuk ezek kiegészítését a kereskedelmi és szolgáltató besorolású területekkel. • Fontos kérdés, hogy munkahelyteremtést a kedvezményezettnek kell közvetlenül biztosítania, vagy elegendő-e ennek a fejlesztett iparterületre betelepülő vállalkozás által történő biztosítása? Mindenképpen javasoljuk az új ipari célú épület (iparcsarnok, logisztikai csarnok, inkubátorház) építésének a lehetőségét beemelni a támogatható tevékenységek közé, valamint utalást arra, hogy a meglévő üzemépület bővítése milyen tevékenységnek minősül. • A 300 méter út építése mellett tervezik-e az alapinfrastruktúra kiépítésének korlátozását. A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével • Fontosnak tartanánk a mozgásfejlesztést segítő helyiség felújítása esetében tanuszoda felújításának a lehetőségét (a tanuszoda építés és bővítés nem támogatható tevékenység). TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés • A barnamezős terület területrendezési terv szerinti besorolásának pontosítása fontos. • A települési zöld infrastruktúra rekonstrukciójából következhet az utak, járdák fejlesztése is, pontosítani szükséges az elszámolható tevékenységet. A barnamezős területek rehabilitációjában szerepel közterület fejlesztés, szükségesnek látjuk a zöld város kialakítása támogatható tevékenységekben elszámolható költségként szerepeltetni a közterületi fejlesztést, sétálófelületek fejlesztését. TOP 2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés • Javasoljuk, hogy a fürdőfejlesztés kerüljön bele az önállóan támogatható tevékenységek közé azzal a feltétellel, hogy csak azok lehetnek projektgazdák, akik az elmúlt fejlesztési időszakban nem kaptak támogatást. TOP 3.2 A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújulóenergia-felhasználás támogatása • Javasoljuk, hogy ne csak az önkormányzati intézmények, hanem az önkormányzati tulajdonban lévő ifjúsági garzonházak, bérlakások energetikai korszerűsítése is legyen támogatható tevékenység. TOP 4.2. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése • A hajléktalan ellátás keretében javasoljuk a hajléktalan szálló fejlesztésének a lehetőségét megteremteni, javasoljuk, hogy ezen szolgáltatási kör ne legyen lekorlátozva a nappali ellátás támogatására. TOP 4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja • Fontos a szociális bérlakások kialakításának minél szélesebb körű lehetőségeit megteremteni. TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával • Fontos lenne a paktumokhoz kapcsolódó fizikai beruházások támogatása, pl. szakágazati tanműhelyek kialakításának támogatása. Egyebekben az alábbiakra kívánom felhívni a figyelmet: A 2014-2020-as EU-s költségvetési időszak forrásainak fogadása érdekében elvárt tervezési folyamatok jelenleg is zajlanak, országos, megyei, térségi és települési szinteken. Ennek keretében a megyei jogú városok és megyék részére a Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus első felében tervezési tájékoztatókat juttatott el. Ezen tájékoztatók néhány pontban módosítják a korábbi információkat, véleményem szerint a megyei jogú városok hátrányára. Ezek leglényegesebb elemei forrás oldalról a 2014. július 31-én megküldött „TOP tervezési tájékoztató” c. dokumentum alapján: • kormányzati döntés szerint a megyei jogú városok a TOP valamennyi prioritására és intézkedésére önállóan terveznek, így az MJV-k gazdaságfejlesztése is az MJV-k saját keretei terhére kerül megvalósításra; • szintén kormányzati döntés szerint a TOP kezeli valamennyi önkormányzati tulajdonú épület energetikai fejlesztését (korábban egyfajta megoszlás lett volna többek között az oktatási intézmények esetében, a KLIK ill. önkormányzat által működtetett ingatlanoknál, a TOP és a KEHOP forrásai tekintetében). A 2014. október 31-ig elkészített Integrált Területi Program is ezen előírások figyelembe vételével készült. A fenti két pont azt jelenti, hogy a megyei jogú városoknak a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat 2. mellékletében allokált indikatív forrásaik terhére jelentősen több (Békéscsaba esetében kb. kétszeres), korábban más – megyei vagy ágazati – forrásból tervezett műszaki tartalmat kellene megvalósítani, így összességében csökkenhet a megyei jogú városok területén megvalósuló fejlesztések összes volumene. A megküldött útmutatók utalnak arra is, hogy folyamatban van a korábbi, fenti kormányhatározattal allokált források felülvizsgálata, amire a 1431/2014. (VII. 31.) Korm. határozat 6. pontja is utal, bár ez a pont csak a várostérségi forrásoknak a megyei forrásokhoz történő átcsoportosításáról rendelkezik. A fentiek véleményem szerint azt jelentik, hogy a megyei jogú városok hátrányosan lesznek érintettek ezek megvalósulásával. Határozottan kérjük ezért, hogy történjen meg a források elosztásának a felülvizsgálata.


Hajba Károly

2014-11-24 15:51:48

Észrevétel

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat ----------------------------------------------------------------- CLLD-ék esetében legyen több idő a megalakulásra (eredetileg 2014. év végéig van tervezve), a civil szervezetek megalakulására, ne ad hoc módon alakuljanak ki csoportok. Kb. 3 hónapot kell szánni a szervezetek megszervezésére, illetve ennél többet a szervezetek tényleges megalakulására (korábbi tapasztalatok szerint átlagosan 6 hónap átfutással jegyezték be a civil szervezeteket, mivel speciális szervezetek). Másik fontos dolog, hogy érdemes átgondolni, melyik fontosabb: a szervezet vagy a helyi fejlesztési program. Mivel program alapon történik a kiválasztás, ezért érdemes ezt követően kötelezővé tenni a megalakulást. -- A Komplex-telep programok továbbfolytatásánál jelezném, hogy az eredetileg tervezett indikatív forrásleosztás a mi megyénk esetében nem teszi lehetővé valódi komplex program lebonyolítását. Az eredeti konstrukció 100-150 M Ft- közötti bekerülési költségeket tartalmazott projektenként lakhatási elemek nélkül, ebben a ciklusban pedig a tervezett források alapján a Mátészalkai járásban levő 3 városra ennek az 1/3-a jut keretként. Ezek alapján át kell gondolni a programok mélységét, illetve azt, hogy a városokat valóban a TOP-ban kell-e kezelni, ha járási szinten ennyi forrást szánunk rá, vagy az indikatív forráselosztást kell átgondolni és ezeket a programokat kivonni a járási szinten meghatározott forráskeretből. Általánosságban szintén érdemes a GINOP-TOP összefüggésben vizsgálni az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztési lehetőségeit. A korábbiakban ugyanis előfordult, hogy pl. a tulajdonviszonyok miatt kimaradtak az infrastruktúrájukat fejlesztő pályázati lehetőségekből. Érdemes tehát pontosabban meghatározni, hogy az ilyen speciális társaságok esetében milyen perspektívákat helyez a következő programozási ciklus előtérbe. -- 103. táblázatot érintően: Az 5. szakasz (szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek) célcsoportban a 4.4 leromlott városi területek rehabilitációja ill. a 6.3 a társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok támogatási intézkedési típus esetében célszerű lenne az ezek keretén belül megvalósuló programokat összekapcsolni a GINOP megfelelő részével oly módon, hogy a települési területek felújítása által minőségibb lakhelyhez ill. közösségi területekhez jutóknak egyben a közelben a GINOP által finanszírozott új munkahely lehetőség is keletkezzen. Amennyiben itt nem lesznek új munkahelyek, a szlömösödés megszüntetése csak tüneti kezelés és a terület újból el fog értéktelenedni, a belefektetett pénzügyi keret nem fogja meghozni a várt eredményt.


Hajba Károly

2014-11-24 15:32:43

Észrevétel

A Komplex-telep programok továbbfolytatásánál jelezném, hogy az eredetileg tervezett indikatív forrásleosztás a mi megyénk esetében nem teszi lehetővé valódi komplex program lebonyolítását. Az eredeti konstrukció 100-150 M Ft- közötti bekerülési költségeket tartalmazott projektenként lakhatási elemek nélkül, ebben a ciklusban pedig a tervezett források alapján a Mátészalkai járásban levő 3 városra ennek az 1/3-a jut keretként. Ezek alapján át kell gondolni a programok mélységét, illetve azt, hogy a városokat valóban a TOP-ban kell-e kezelni, ha járási szinten ennyi forrást szánunk rá, vagy az indikatív forráselosztást kell átgondolni és ezeket a programokat kivonni a járási szinten meghatározott forráskeretből. Általánosságban szintén érdemes a GINOP-TOP összefüggésben vizsgálni az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztési lehetőségeit. A korábbiakban ugyanis előfordult, hogy pl. a tulajdonviszonyok miatt kimaradtak az infrastruktúrájukat fejlesztő pályázati lehetőségekből. Érdemes tehát pontosabban meghatározni, hogy az ilyen speciális társaságok esetében milyen perspektívákat helyez a következő programozási ciklus előtérbe. (Izsó Gabriella)


Gradwohl Zoltán

2014-11-24 15:29:51

Észrevétel

A 3.2. intézkedés a fenntartható és hatékony városüzemeltetési fejlesztések támogatását célozza. A főbb kedvezményezettek az önkormányzatok, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, valamint azok az intézmények, amelyek önkormányzati tulajdonú épületen látnak el üzemeltetési, működtetési, feladat-ellátási felelősséget. Korábban önkormányzati tulajdonban és kezelésben levő települési intézmények nagy része 2013-tól állami kezelésbe került. A kedvezményezettek körét javasoljuk kiegészíteni aszerint, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő, de állami fenntartásban működő épületek támogathatósága is kivitelezhető legyen TOP forrásból. A 6. prioritás (Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban) TOP-ba való beemelésével az 1. prioritás (Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére) szigorúbb területi lehatárolást kapott. Meglátásunk szerint a későbbiekben ez problémát okozhat azáltal, hogy a megyei hatókörű, de a megyeszékhelyen, megyei jogú városban működő intézmények fejlesztését célzó projektek támogathatósága fenti lehatárolás miatt kétségessé válik. A dokumentum 283. illetve 285. oldalán (100. táblázat – Finanszírozási terv) az 1. valamint 6. prioritástengelyénél hibás megnevezés szerepel. Kérjük az elírás javítását.


Hajba Károly

2014-11-24 15:26:47

Észrevétel

103. táblázatot érintően: Az 5. szakasz (szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek) célcsoportban a 4.4 'leromlott városi területek rehabilitációja' ill. a 6.3 a 'társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok' támogatási intézkedési típus esetében célszerű lenne az ezek keretén belül megvalósuló programokat összekapcsolni a GINOP megfelelő részével oly módon, hogy a települési területek felújítása által minőségibb lakhelyhez ill. közösségi területekhez jutóknak egyben a közelben a GINOP által finanszírozott új és megfelelő mennyiségű munkahely lehetőség is keletkezzen. Amennyiben itt nem lesznek új munkahelyek, a szlömösödés megszüntetése csak tüneti kezelés és a terület újból el fog értéktelenedni, a belefektetett pénzügyi keret nem fogja meghozni a várt eredményt.


Hajba Károly

2014-11-24 15:19:29

Észrevétel

CLLD-ék esetében legyen több idő a megalakulásra (eredetileg 2014. év végéig van tervezve), a civil szervezetek megalakulására, ne ad hoc módon alakuljanak ki csoportok. Kb. 3 hónapot kell szánni a szervezetek megszervezésére, illetve ennél többet a szervezetek tényleges megalakulására (korábbi tapasztalatok szerint átlagosan 6 hónap átfutással jegyezték be a civil szervezeteket, mivel speciális szervezetek). Másik fontos dolog, hogy érdemes átgondolni, melyik fontosabb: a szervezet vagy a helyi fejlesztési program. Mivel program alapon történik a kiválasztás, ezért érdemes ezt követően kötelezővé tenni a megalakulást.


Bűdi András

2014-11-24 14:40:34

Észrevétel

Mikor lesznek elérhetők az ágazati OP-k intézkedéseinek részletesebb szakmai követelményei (TOP komplementerekhez, intézkedésenkénti szakmai követelményekhez hasonló leiratok)?


Ibrányi András

2014-11-24 14:31:14

Észrevétel

1.1 helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztés A kiválasztási elvek keretében elvárás, hogy összehangolt fejlesztések valósuljanak meg a megye földrajzi területén, sőt a kapcsolódást is szükséges kimutatni. Irreális elvárás azonban, hogy az adott megye egymástól akár 30-40 km-re lévő településének üzleti infrastruktúra fejlesztése között érdemi kapcsolódást lehessen kimutatni, melyet sem a lépték, sem a térségi elhelyezkedés nem indokol. Javasolt e kiválasztási elv módosítása. 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A kiválasztási elvek keretében elvárás a kapcsolódás más turisztikai szolgáltatáshoz, attrakcióhoz, GINOP-ból megvalósuló turisztikai fejlesztéshez, mely szempontot nem javaslunk kizárólagosan érvényesíteni. E szempont ne jelentsen kizárólagosságot a támogathatóságra vonatkozóan. A TOP lehetőséget biztosít helyi, vagy térségi jelentőségű turisztikai fejlesztésre, azonban szükséges e fejlesztések rugalmasságának biztosítása. Nem indokolt ezért a GINOP fejlesztésekhez való kapcsolódás (pl. tematikus utak) elvárása, ugyanis így a térségre jellemző egyediség szenvedhet csorbát. 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A kiválasztási elvek keretében elvárás, hogy összehangolt fejlesztések valósuljanak meg a megye földrajzi területén, sőt a kapcsolódást is szükséges kimutatni. Irreális elvárás azonban, hogy az adott megye egymástól akár 30-40 km-re lévő településéhez kapcsolódó közlekedésfejlesztés között érdemi kapcsolódást lehessen kimutatni, melyet sem a lépték, sem a térségi elhelyezkedés nem indokol. Javasolt e kiválasztási elv módosítása. 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Indokolt a fejlesztési célokon belül a gyermekjóléti alapellátásokat biztosító intézményekhez tartozó konyhák korszerűsítése és az ahhoz kapcsolódó eszközök beszerzése is,így ezt megjeleníteni indokolt. 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A közlekedésfejlesztés témakörében indokolt megjeleníteni a települési lakó, és gyűjtő utak témakörét is, mely fejlesztésekre rendkívül nagy igény mutatkozik a települések részéről. 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése A témakör bemutatása, leírása során többször történik hivatkozás a városokra, várostérségekre. A megyei energetikai fejlesztések azonban nem korlátozódnak csupán a városokra, így nem indokolt a témakör városokra történő fókuszálása sem. 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A TOP nem tartalmazza jelenleg az idősek bentlakásos gondozásának biztosítását kínáló fejlesztéseket, azonban a megyékben erre nagy igény mutatkozik. Különösen a keleti országrészben található megyékben, periférikus területeken nagy az elvándorlás, idősödő a társadalom, így az idősek ellátására alternatívát nem a nappali ellátás, hanem a bentlakásos intézmények nyújtanak. Szükséges ennek támogathatóságát megjeleníteni a TOP-ban is. 4.3.Leromlott városi területek rehabilitációja A szociális városrehabilitáció kapcsán a leszakadó csoportok kapcsán van lehetőség elsősorban a lakóépületek bontására, azonban ezt a lehetőséget indokolt kiterjeszteni a lakótelepek, valamint a leszakadással veszélyeztetett területek esetén is. 5.4. Helyi közösségi programok megvalósítása A helyi közösségi programok megvalósítása a megye igen sok településén indokolt, illetve felmerült, ezért kapcsolása a TOP 2. prioritásához ne legyen elsődleges szempont. A helyi civilek az élet sok területén kifejtik tevékenységüket, a megyében ezért célszerű megadni a lehetőséget számukra programjaik megvalósításához a TOP 2. prioritásánál szélesebb témakörben is.


Bűdi András

2014-11-24 14:28:59

Észrevétel

(1) általános észrevétel: A 2014-20 közötti, nemzeti szinten sikeres forrásfelhasználás szempontjából rendkívül fontos, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) prioritásai közötti forrásallokáció véglegesítésére a megyei jogú városi és megyei igényekkel összhangban, a projektigényeken alapulóan kerüljön sor. A jelenlegi verzióban egymástól elhatárolt megyei és megyei jogú városi fejlesztési prioritástengelyek és forrásallokációk egyértelműen nehezítik a programidőszak végén esetlegesen felmerülő forrásfelhasználási anomáliákat, támogatási lehetőségek beragadását kezelni képes rugalmas forrásátcsoportosítást. Jelenleg csak Operatív Program módosítással lehetséges ez, ami kizárja a megyei és megyei jogú városi források egyszerűbb, prioritástengelyen belüli átcsoportosításának lehetőségét. Ennek kezeléséhez érdemes lenne az Operatív Program végrehajtással foglalkozó részeiben valamilyen megoldási lehetőséget javasolni és Brüsszellel egyeztetni, hivatkozva a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program ezen szereplői közötti speciális viszonyokra. (Pl.: gazdaságfejlesztésben nincs megye megyei jogú város nélkül és megyei jogú város fejlesztései sem nélkülözik a megyei kihatást) (2) általános észrevétel: A TOP 1-5 prioritástengelyekből kizárásra kerültek a megyei jogú városok, a prioritástengelyekhez kapcsolódó 3. dimenziójú – területtípusokra meghatározott pénzügyi táblák (pl.: 32. és 41. táblázat) az 50 000 fő feletti lakosú városokra jelentős mértékű pénzügyi keretet határoznak meg, ugyanakkor nincs 50 000 fő feletti nem megyei jogú város az országban. (3) 2.E.12. fejezet: A beavatkozási kategóriák pénzügyi táblázataiban a 6. prioritástengelyhez kapcsolódó pénzügyi keretek kerültek meghatározásra, ugyanakkor ez vélhetően nem a 6. hanem az 5. prioritástengelyhez kapcsolódik, a félreérthetőség elkerülése végett javasolt a prioritástengelyekhez kapcsolódó pénzügyi táblázatok teljes körű felülvizsgálata. (4) 2.F. fejezet, Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban: A megyei jogú városok számára létrehozott 6. prioritástengely általánosságban tartalmaz a megyék számára megfogalmazott - megyei jogú városok esetében nem, vagy csak részben releváns - támogatható tevékenységeket, amelyeket javítani/törölni javasolt pl.: 2.F.5.1. fejezet: „A kistelepülésekről a megyei jogú városok elérhetőségét szolgáló kisebb léptékű közlekedési fejlesztések„ (5) 2.F.13.1. fejezet, Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés: Zöldterület fejlesztés kapcsán felmerülő kérdés, hogy ha épület is tervezett a projekt keretén belül az támogatható-e TOP forrásokból, illetve ha más OP-ból támogatható, az milyen eljárásrenddel valósulhat meg? (6) 2.F.18.1. fejezet, Fenntartható városi közlekedésfejlesztés: Székesfehérvár Megyei Jogú Városban jelentős problémát okoz a parkolási kapacitások hiánya, támogatásra javasolt a TOP-ban parkolók, illetve parkolóházak létesítése, melyek más területek forgalomcsillapítását is szolgálnák. (7) 2.F.21.1. fejezet, Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése: „Közvilágítási rendszerek felújítása egyedi beavatkozásként nem támogatható.” nem egyértelmű a megfogalmazás, ez azt jelenti, hogy a közvilágítási rendszerek felújítása támogatható, de egyedi beavatkozásként nem? Ebben az esetben mit takar egészen pontosan az egyedi beavatkozás?


Sasvári Csaba

2014-11-24 14:00:10

Észrevétel

Megelégedéssel látjuk, hogy a gazdaságfejlesztésre majdnem a teljes források 60%-át tervezi a forrásallokáció. Üdvözöljük, hogy a Kkv-k három OP. vonatkozásában is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. (GINOP ,VEKOP, TOP, azaz a teljes források jelentős része) Nagyon jónak tartjuk, hogy a Vidékfejlesztés is bekerült a fejlesztési időszak programjai közé. A magyar versenyképesség és innováció kiépítéséhez szükség van a Kkv-ra, versenyképességük fejlesztésére, mivel a gazdaság meghatározó DNS-molekulái. Ennek okán a javasolni szeretnék néhány kiegészítést: Javaslatok: A gazdaságfejlesztő támogatási programoknál a pályázatokhoz kapcsolódó projektek esetében a kkv-nál meggondolandó az utólagos önrész támogatás v. kiegészítés pl.:50-50%-ban. Az éven túli hitelek estén kamattámogatással lehetne segíteni a megvalósítását a fejlesztésnek. A továbbiakban is támogatni kellene a fiatal kezdő vállalkozókat (35 év), az ISO, és a HACCP minősítési rendszerek megszerzését és fenntartását. A kkv hálózatosodását, a klaszterek további létrehozását is javasoljuk támogatni, mivel sokkal könnyebben tudnak fellépni úgy, ha nem egyedül jelennek meg a piacon, hanem hozzájuk hasonló vállalkozásokkal, önkormányzatokkal, egyetemmel, civil szervezettel együtt tudnak megjelenni a piacon. A kkv szektor a gazdasági növekedés motorja és egy jól működő magánszektor munkát ad az embereknek azaz foglalkoztatás bővítéssel jár. Olyan csatornákat tud megnyitni amin ki tudnak emelkedni a szegénységből. Megfizethető árukat és szolgáltatásokat tud nyújtani. Javasoljuk, hogy a fogászati projektek mintájára más szolgáltatásokat végző vállalkozások is bekerülhessenek a támogatotti körbe. Pl.: építőipari kkv-k támogatása lakások ill. házak külső hőszigetelése. fűtési rendszerek korszerűsítése. A nagyvállalati projektek és a kiemelt projektek esetében javasoljuk a belföldi vállalkozások beszállítói alkalmazása kritérium komolyabb bevezetését. Továbbá a képzés, szakképzés, továbbképzés támogatását is erősíteni kellene, az üzleti szolgáltatásokkal, a szakmai tanácsadásokkal és a pályázati információ nyújtásokkal együtt.


Koltai Luca

2014-11-24 13:51:24

Észrevétel

A Habitat for Humanity a világ csaknem száz országában működő, a lakhatási szegénység ellen küzdő szervezetként a megküldött jelen véleményében a lakhatás területén megfogalmazottakhoz kapcsolódóan kíván néhány észrevételt tenni. Véleményünkben a lakhatási szegénységre fókuszálunk, a dokumentumban szereplő további társadalmi és gazdasági fejlesztési területekkel nem kívánunk foglalkozni. - p110-től illetve p205-től: „Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is” beruházási prioritás (mind megyei jogú városok, mind egyéb települések esetében): a program támogatni tervezi az önkormányzati tulajdonú lakóépületeket is. A kimeneti mutatók között ugyanakkor ez nem szerepel, tehát ilyen típusú programok megvalósítása nem számonkérhető. Emellett, az önkormányzati bérlakásállomány egy része vegyes tulajdonú épületben található. A vegyes tulajdonú épületben található közösségi bérlakásállomány társadalmi fenntarthatósági szempontból kedvezőbb (bár sok önkormányzat ezt az állomány könnyebb kezelhetőségének reményében csökkenteni törekszik), így indokoltnak tartjuk, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanállománynak ezt a szegmensét is érintsék vonatkozó programok. - p131-től: A városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása beruházási prioritás: A komplex megközelítés és a program tervezett tartalmi elemei adekvát válaszokat jelenthetnek a telepszerű körülmények között élők lakhatással összefüggő problémáira. Ugyanakkor: - p132 „társasházak (illetve lakásszövetkezeti lakóépületek) közös tulajdonú részeinek energiahatékonysági szempontú felújítása, illetve a főleg nagyarányú alacsony státuszú népességgel rendelkező területek esetében” – a mondat vége hiányzik/a mondat ebben a formában nem értelmezhető, ami fontos lenne annak megítéléséhez, mennyire adekvátak az intézkedés keretében támogatható tevékenységek. A nem megyei jogú városok esetében a program 1450 helyreállított lakóegységet irányoz elő, ami figyelembevéve a probléma nagyságát, nem túl ambiciózus cél, a célértéket (illetve ezzel összefüggésben az intézkedésre allokált forráskeretet) emelni javasoljuk. (p135) A megyei jogú városok esetében hiányzik a célérték (p230), ennek hiányában nem megállapítható, hogy az intézkedés a probléma nagyságrendjéhez képest mennyire adekvát. - p152-től Az aktív befogatás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében – beruházási prioritás (szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó szoft intézkedések): „A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma” eredménymutató megítélésünk szerint nem elég egzakt ahhoz hogy a program eredményességét mérje. A szociális városrehabilitációs programok esetében felhívjuk továbbá a figyelmet a területi szegregáció azonosítására és a releváns intézkedések megfogalmazására vonatkozó, kötelezően követendő módszertani útmutatás és független tanácsadói, szakértői támogatás fontosságára. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát és annak megvalósítását elemző legfrissebb civil jelentés (Updated Civil Society Monitoring Report on the implementation of the National Roma Integration Strategies and Decade Action Plan in 2012 and 2013 in Hungary http://www.habitat.hu/files/HU_updated_civil_society_monitoring_report.pdf) kiemeli, hogy az elmúlt években ezek a módszertani elemek gyengültek. Végezetül: Az Európai Parlament 2013. június 11-i ülésén elfogadott, „Az európai unióbeli szociális lakhatásról” szóló állásfoglalás (2012/2293(INI) számú döntés) egyértelműen szorgalmazza, hogy a tagállamok a szociális lakhatás kérdésének tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget szociális védelmi és társadalmi integrációs stratégiáikban. Ezzel összhangban, javasoljuk a szociális lakásszektor bővítésének érdekében a magántulajdonú lakások bevonását lehetővé tevő modellek támogatását, amilyen például a közösségi bérlakásrendszer megteremtése a szociális lakásügynökségek segítségével, melynek koncepcióját a Habitat for Humanity Magyarország a Városkutatás Kft.-vel közösen 2013 folyamán dolgozta ki. A közösségi bérlakásrendszer bevezetése révén egy olyan megfizethető bérlakás-rendszer jönne létre, amely a kihasználatlan lakáskínálatot kötné össze az alacsony fizetőképességű kereslettel. Több százezerre tehető azoknak a családoknak a száma, akik banki vagy közműhátralék miatt, családi támogatás nélküli pályakezdő fiatalként, netán hajléktalanként vagy egyéb megfontolásból változtatni szeretnének jelenlegi lakáshelyzetükön. Nem engedhetik meg maguknak saját lakás vásárlását, sem a hosszú távú magánbérletet, a helyhatóságok azonban a krónikus önkormányzati lakáshiány miatt nem tudnak segíteni a helyzetükön. A szorult helyzetből a kiút valamilyen átfogó szociális lakhatási koncepció megalkotásán át vezethet – ennek egyik eleme lehet a közösségi bérlakásrendszer és a szociális lakásügynökségek (SZOL) létrehozása. A SZOL egy olyan szervezet, amely – enyhítve a szociális lakhatás kérdésében az önkormányzatokra háruló nyomást – az üres, nem lakott lakással rendelkező magántulajdonost és a szociálisan rászoruló bérlőt összehozza. Néhány városban (többek közt Szombathelyen és Kecskeméten) megindult egy ilyen modell kialakítása a helyi önkormányzatoknál. Az Európai Parlament „Az európai unióbeli szociális lakhatásról” szóló döntése lehetővé teszi olyan pilot program indítását, amely a közösségi bérlakásrendszert egy-egy modell lakásügynökség létrehozásával bevezetné hazánkban. A pilot projekt a magánlakások bevonásával bővítheti a szociális lakáskínálatot, anélkül, hogy nagy beruházási igényű bérlakás építkezés vagy vásárlás válna szükségessé. A pilot program lehetőséget biztosíthatna olyan társadalmi csoportok tagjainak, akik számára a megfizethető lakhatás ma nem adott (például fiatal családoknak, hajléktalan embereknek, alacsony jövedelmű családoknak vagy lakáshitelük miatt eladósodott családoknak). A pilot program kidolgozásához és megvalósításához a Habitat for Humanity Magyarország örömmel bocsájtja rendelkezésre az említett projekt során szerzett tapasztalatait.


Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2014-11-24 13:38:02

Észrevétel

A Területfejlesztési Operatív Program 2.2 prioritástengelyét - Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása - javasoljuk kiegészíteni a következőkkel: - a kedvezményezettek körébe beilleszteni az központi költségvetési szerveket, melyek önállóan vagy a településekkel konzorciumban pályázhatnának, - illetve az intézkedéseket az állami kezelési művekre vonatkozóan.


Magyar Energiahatékonysági Intézet

2014-11-24 12:40:59

Észrevétel

A Magyar Energiahatékonysági Intézet állásfoglalása a TOP 2014 novemberében társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetével kapcsolatban Az alábbiakban a szöveg egyes szakaszaihoz tartozó észrevételeinket soroljuk fel: 1.1 A TOP szövege nem határoz meg konkrét energiahatékonysági célt, csak az indikátorok célértékeiből lehet következtetni arra, hogy 0,8 PJ-nyi primer energiát szeretnének megtakarítani A 2023-ben elérhető 0,8 PJ-nyi primer energia-megtakarítás csekélynek tűnik a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉes) nemrégiben társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének fényében, amelynek 6. oldalán egy táblázat szerint már 2020-ra 1,6 PJ-nyi megtakarítást lehet elérni a középületek hatékonyság-növelésével. Javaslat: A TOP a középületek energiahatékonyságában 2020-ra a NÉeS-ben megjelölt 1,6 PJ beavatkozási terület-arányos mértékét jelölje meg célként 1.2 A TOP-ban többször megemlített, a Nemzeti Reform Program alapján megjelölt 18%-os energiahatékonysági célkitűzés elavult, hiszen a Kormány felülírta a Nemzeti Reformprogramban foglalt vállalást, amikor az Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában Magyarország 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_hu.pdf. A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent. 1.3 A TOP 105. és 206. oldala szerint az energiahatékonysági intézkedések eredményindikátora a primer energiafelhasználás alakulása, és a cél, hogy a 2012-es 1349 PJ-os referencia-értékről 2023-ra 1348,2-re csökkenjen a primer energiafelhasználás. Ez az indikátor több szempontból is alkalmatlan az energiahatékonysági beruházások eredményességének mérésére: ad 1: Nemcsak a TOP, hanem a GINOP és a TOP is a primer energiafelhasználást használja eredmény-indikátornak, ami azt jelenti, hogy az indikátor nem fogja tudni megkülönböztetni a TOP, a GINOP és a KEHOP által elért eredményeket. ad 2: A referencia-érték és a cél közötti különbség nagyon alacsony a középületek energiahatékonysági potenciáljához és a NÉeS által tervezett megtakarításokhoz képest. Ezt kifejtettük már a fenti 2.1-es pontban. ad 3: Az 1349 PJ-os a referencia-érték irreálisan magas a 2012-es 998 PJ primer energiafogyasztási szinthez képest, hiszen azt feltételezi, hogy az energiafogyasztásunknak 2012 és 2020 között évente majdnem 4%-kal kellene növekednie, ami teljesen ellentétes lenne az ország gazdasági és demográfiai kilátásaival, és az elmúlt évek trendjeivel. Más szóval, a megjelölt indikátor akkor is sikeres teljesülést fog mutatni, ha egy fillért sem költünk energiahatékonyságra 2020-ig. Javaslat: A TOP a forrásaiból kiosztott támogatások által elért energiafogyasztás csökkentést jelölje meg indikátorként. PJ mértékegységben.


MAPI Zrt.

2014-11-24 12:28:54

Észrevétel

TOP 1.1 A kimeneti mutató alapvetően támogatott vállalkozásokra fókuszál, miközben elsődleges kedvezményezettek az önkormányzatok és csak másodsorban többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozások. Félő, hogy önkormányzati projektekkel nem lehet majd az elvárt outputot teljesíteni. TOP 1.2 A támogatható fejlesztések esetén a látogatószám növekedése nem kimeneti mutató, hanem eredménymutató. Kimenti (output) mutató a fejlesztéssel érintett helyszínek vagy komplex csomagok száma. Miközben a TOP azt írja, hogy vállalkozások turisztikai fejlesztéseit a TOP 1.2 nem támogatja, nem derül ki, hogy honnan támogathatók. TOP 1.3. A NIF Zrt., MÁV is meg van jelölve potenciális kedvezményezettként, miközben csak 4-5 számjegyű utak támogathatók. Itt ellentmondást érzünk. Az 1. prioritási tengely 12. táblázatában meghatározott beavatkozási területeknél 37 185 861 385 € értékben, a teljes összeg 13,05%-át kitevő mértékben kerültek meghatározásra olyan területek (Megújuló energia: szél, napenergia, biomassza, egyéb; Háztartási / Kereskedelmi, ipari vagy veszélyes hulladékok kezelése), melyek az egyes intézkedések szöveges leírása alapján nem támogathatók. A feltöltésre nem került 22. táblázat (3. dimenzió – Területtípus) és az „elsődlegesen a városfejlesztési beavatkozásokkal érintett területen (akcióterületen) nyílik lehetőség belterületi csapadékvíz elvezetésre, kis mértékben más településeken” megfogalmazás nem teszi lehetővé a 2.1 intézkedés forrásaira alapozó csapadékvíz-védelmi fejlesztések felelős tervezését; a nem városi rangú települések esetében rendelkezésre álló forrás jelen feltételekkel még csak közelítőleg sem becsülhető. A 75. oldalon lévő táblázat kifejezetten állami tulajdonú turisztikai eszközökről, szolgáltatásokról beszél, miközben azok fejlesztése a GINOP feladata. Ennek alapján az önkormányzatok, vagy más szervezetek tulajdonában álló turisztikai és kulturális kínálatok nem kapnak támogatást. A 79. oldalon a 2. azonosítóju egyedi célkitűzés címénél „Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal kialakítása” szerepel, ami nyilvánvalóan javításra szorul. TOP 1. és TOP 2. is tartalmaz gazdasági területfejlesztést (TOP 2-nél lásd 92. oldal táblázat 072 sor), úgy tűnik átfedés van a két intézkedés támogatható tevékenységei között. A TOP 3.2 szöveges leírásában az egyéb, pl. geotermikus energiaforrások hasznosítása nem kerültek nevesítésre. Ez különösen annak fényében is ellentmondásos, hogy a beavatkozási területeknél nevesített értékeknél a 012. Egyéb megújuló energia az önkormányzati energetikai fejlesztések összegének 33%-át teszi ki; a szövegesen is nevesített napelemek, napelem parkok telepítéséhez képest közel háromszoros összeggel szerepel. „A napelemek telepítését, napelem parkok létrehozását (és más egyéb villamos energia-termelésre alkalmas önkormányzati erőműveket) a program közcéllal… „– a kiemelt rész a szélenergiát is magába foglalja? Komárom-Esztergom megyében lenne rá igény. Javasoljuk a „Leromlott városi területek rehabilitációja” intézkedésben foglalt szociális településrehabilitációs programok kiterjesztését egyes, városi ranggal nem rendelkező települések körére is. Ipari technológiával épült lakótelepek és szegregátumok egyaránt találhatóak községi, nagyközségi jogállású településeken is. Komárom-Esztergom megyében például Tokod és Almásfüzitő esetében is nagyon súlyos szociális problémák halmozódnak. Az érintett településrészeken az időskorú lakosság, a romák, a leszakadás és társadalmi kirekesztettséggel fenyegetett társadalmi csoportok népességi aránya semmivel sem kedvezőbb a városi területek hasonló területeihez képest. A 4.3. intézkedés tartalma összeolvasztásra került a 4.2 intézkedéssel: „Az intézkedés keretében megvalósuló beavatkozások részeként az önkormányzati intézmények akadálymentesítését és családbarát funkciók elhelyezése, kialakítása is támogatható” – Ez ugyanakkor jelentős szűkítést jelent, a megfogalmazás értelmében csak a szociális alapszolgáltatások biztosítására szolgáló épületek akadálymentesítését és családbarát funkciókkal való ellátása támogatott. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy a más célú önkormányzati feladatellátási intézményekben ezek a fejlesztések nem lesznek támogathatók? Az 5. prioritási tengely „A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” intézkedésének sorszámozása (a dokumentumban 5.3. ) elcsúszott, 5.2 jelű intézkedés nincs. Ennek megfelelően a Helyi közösségi programok megvalósítása sorszáma (a dokumentumban 5.4) is hibás. Hasonlóképpen nehezíti a dokumentum értelmezését, követhetőségét, hogy az intézkedések sorszámozása több helyen hiányzik, ilyen a „Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés” (6.3). illetve a 7. prioritás mindkét intézkedése. Javasoljuk, hogy közterületi kerékpárhálózat fejlesztést (kivéve EUROVELO) kizárólag TOP 3.1-ből lehessen támogatni, mert nem világos az elhatárolás a különféle forrásokból támogatható kerékpárutak között. Nagyon kevés az olyan kerékpárhálózat fejlesztés, ami kizárólag turisztikai célú, kizárólag hivatásforgalmi célú, vagy kizárólag alacsony széndioxid kibocsátási célú fejlesztés (az utóbbi önmagában egyébként sem értelmezhető). Ennek megfelelően indokolt a TOP 3.1 keretét növelni. SZERVEZETI HÁTTÉR Nem értünk egyet azzal, hogy a TOP a meglévő hivatali rendszer keretében képzeli el a megyei programok lebonyolítását. Erre se forrása, se kapacitása nincs a megyének. A jelenlegi állomány túlterhelt, nem tud többletfeladatot elvállalni. Eközben továbbra sem látjuk, mi lesz a szerepe az RFÜ-knek és a Széchenyi Programirodáknak az új rendszerben. Várjuk az életszerű megoldást és a hozzárendelt forrásokat. Szívesen látnánk olyan szervezetileg és pénzügyileg független Gazdaságfejlesztési szervezet létrehozásának biztonságos pénzügyi-jogi lehetőségét, amilyet a megyei jogú városok fenn tudnak tartani.


Metzker Erika

2014-11-24 10:15:12

Észrevétel

Az 1.1.1. pont szöveges leírásából (25. oldal) hiányzik a közszolgáltatások hatékonyságának felmérésére, elemzésére, valamint a stratégiai képességek növelésére, mint a fejlesztést megelőző tevékenységre való utalás. Hiányzik ugyanebből a részből a közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági, vállalati környezeti megalapozó felmérés, valamint a közszolgáltatási szervezeti struktúra és irányítási rendszer értékelése is. A 2) Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása című rész (21. oldal) felsorolásából kimaradt a versenyképes és fenntartható önkormányzat működésének fejlesztésére vonatkozó utalás.


Dr. Kiss András

2014-11-24 09:39:22

Észrevétel

TOP 1.1 Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében A 3.2. pontban az Önállóan nem támogatható, válaszható kapcsolódó tevékenységek b) pontjához kapcsolódóan a monitoring mutatók között erre vonatkozóan mérőszám nincs meghatározva. Az 5.2.1. pont c., pontjával kapcsolatban nem egyértelmű, hogy kerékpárút, közút, gyalogút összesen vagy kategóriánként van a maximum 300 méter megállapítva? TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A 3.1. pont 4-es alpontjában meghatározott önállóan támogatható tevékenység meghatározását javasoljuk változtatni a következők szerint: 4 és 5 számjegyű utak csomópontjainak a környezeti terhelés minimalizálásával és a közlekedésbiztonság növelése érdekében történő átalakítása. TOP-2.1 Településfejlesztés A 3.1. Önállóan támogatható tevékenységek B) pont d) pontjának kiegészítése az alábbi elemekkel: - a gyalogos infrastruktúra felújítása, kibővítése, fejlesztése elsősorban a közösségi közlekedés hozzáférhetőségének javítása céljából; - közvilágítási rendszer javítása, fejlesztése elsősorban a közösségi terek és közösségi közlekedési várók használhatóságának támogatása céljából; A 3.3. pontban az Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységeket javasoljuk kiegészíteni az okos közlekedésre nevelő kampányok, közösségi közlekedés használatának népszerűsítésére vonatkozó tevékenységgel. TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Az önállóan projekt benyújtására jogosultak körét javasoljuk kiegészíteni a közösségi közlekedést közszolgáltatási szerződés alapján ellátó gazdasági társaságokkal. A 3.1 pont B., alpontjában meghatározott Közúti közösségi közlekedés infrastrukturális és informatikai fejlesztése, az intermodális közlekedési feltételek javítása, az utazási láncok fejlesztésével kapcsolatos önállóan támogatható tevékenységek körét javasoljuk kiegészíteni az alábbi tevékenységekkel: - Közösségi közlekedést kiszolgáló járműtelepek fejlesztése, a telepeken található épületek rekonstrukciója, javító-karbantartó, diagnosztikai felszereltségének fejlesztése, korszerűsítése. - Városi kötöttpályás közlekedés infrastruktúrájának rekonstrukciója Az önálló tevékenységek között meghatározott hibrid, CNG, elektromos meghajtású autóbuszok beszerzésére a meglévő helyi, közösségi közlekedési viszonylatok esetében is legyen lehetőség. Az 5.2. pont b13) alpontját javasoljuk törölni, mivel az utazási feltételek nem teszik lehetővé kerékpár szállítását autóbuszokon; illetve megítélésünk szerint városi helyi közösségi közlekedésben értelmezhetetlen a közösségi közlekedési eszközökön a kerékpár szállításra vonatkozó igény. A 6.2. pontban meghatározott mutatatókat célszerűnek tartjuk kiegészíteni közösségi közlekedésre vonatkozó mutatókkal, amennyiben a közösségi közlekedést közszolgáltatási szerződés alapján ellátó gazdasági társaságok önállóan is benyújthatnak projektek támogatására vonatkozó javaslatot. A 6.3. pontban meghatározott témaspecifikus mutatókat javasoljuk kiegészíteni a felújított városi kötöttpályás közlekedés infrastruktúrájára; valamint a közösségi közlekedést kiszolgáló járműtelepekre vonatkozó mutatókkal.


Dr. Maráczi Zsolt

2014-11-21 11:55:26

Észrevétel

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület észrevételei a TOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét fogalmaztuk meg. 1) Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás elsősorban a következő oldalakon szükséges: 106., 107., 117., 124., 132., 207., 208., 219., 227., 252. és 261. oldal. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 2) Új építések szükségessége Javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések jelenleginél hangsúlyosabb, következetesebb megjelenítését. A 107. oldalon (a KEHOP 96. oldalán található, a KEHOP 5.2. intézkedéséhez kapcsolódó szövegrész mintájára) javasoljuk továbbá a következő bekezdés beillesztését: „Ezen felül az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük az önkormányzatok részére, mintaprojekt jelleggel, a 2010/31/EU irányelv szerinti költségoptimum szintnél magasabb energiahatékonysági és megújuló energetikai szintet biztosító új, közel nulla energiaigényű épületek létesítését is.” INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.


dr. Rigó Mihály

2014-11-20 21:01:25

Észrevétel

Magyarország három részre szakadt. Ez a helyzet konzerválódik, sőt súlyosbodik a forráshiány miatt. Hiszen a főváros és a vidék egymás konkurensei a forrásokért folyó harcban. Megengedhetetlen az, hogy a vidék forrásairól az ellenérdekelt főváros döntsön. Automatizmus kell a pénzosztásnál! A többit pedig bízzuk a szubszidiaritásra, hiszen már Kálvin is ezt javasolta. "A szubszidiaritás elv értelmében, az egyéni felelősség megelőzi az állami intézkedéseket. Általánosan elfogadott elvként a protestantizmuson belül az 1571-es emdeni zsinaton fogalmazták meg (Karel Blei). Az akkor elfogadott felfogás szerint, a protestánsok elhatárolódnak a központosított társadalmi rendtől, és így - mai kontextusra vetítve - a társadalom föderatív és demokratikus felépítését erősítik. A szubszidiaritás biztosítja, hogy a társadalmi feladatokat elsősorban nem az államnak, hanem felelősségvállalásra képes társadalmi csoportoknak kell megoldaniuk. " 1571. "Kétségtelen: a "szubszidiaritás elv" a demokrácia egyik legjelentősebb sarokköve. " http://www.oroszgaborviktor.com/blog/megkulonboztetes-es-szetvalasztas Nincs ennél jobb. Az erről szóló írásaim: http://www.mernokkapu.hu/fileok/2/Videk_Alap-2.pdf és http://www.mernokkapu.hu/fileok/2/Videk_es_Budapest-2m-2.pdf Szeged, 2014. XI. 20. Üdvözlettel: Rigó Mihály


Kató Aladár

2014-11-20 13:38:00

Észrevétel

A Magyar Téglás Szövetség észrevételei a TOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Magyar Téglás Szövetségnek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét szeretnénk megfogalmazni. 1) Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás elsősorban a következő oldalakon szükséges: 106., 107., 117., 124., 132., 207., 208., 219., 227., 252. és 261. oldal. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 2) Új építések szükségessége Javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építések jelenleginél hangsúlyosabb, következetesebb megjelenítését. A 107. oldalon (a KEHOP 96. oldalán található, a KEHOP 5.2. intézkedéséhez kapcsolódó szövegrész mintájára) javasoljuk továbbá a következő bekezdés beillesztését: „Ezen felül az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük az önkormányzatok részére, mintaprojekt jelleggel, a 2010/31/EU irányelv szerinti költségoptimum szintnél magasabb energiahatékonysági és megújuló energetikai szintet biztosító új, közel nulla energiaigényű épületek létesítését is.” INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.


Dr. Czerny Károly

2014-11-19 15:01:39

Észrevétel

A települések épített és természeti értékeinek feltárása, javaslatok kidolgozása és kiadványokban történő megjelentetése, melyek a települések távlati fejlesztési programjainak bázisául is szolgálhatnak. Ezen célból térségi tervezőirodák – csoportok megszervezése is célszerű lenne.


Németh Gergely

2014-11-19 09:38:56

Észrevétel

6. prioritás (2F Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban) 6C alprioritás (Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés) részeként megjelenő I. Gazdaságélénkítő városfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása c. tevékenység keretében szükséges volna az elmúlt időszakban kiemelten támogatott, a burkolt közterületek megújítására irányuló beruházások folytatása, ezáltal a már megkezdett, ütemekre bontott fejlesztések befejezési lehetőségének biztosítása. Kérem ennek figyelembevételét, beépítést az Operatív Programba.


Pál Attila

2014-11-19 09:04:37

Észrevétel

A TOP 1.1. prioritásában az alábbi szerepel: "1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése A beavatkozás az (önkormányzati többségi tulajdonú) üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, innovációs központok, logisztikai központok fejlesztésére, kiemelten a szolgáltatás-fejlesztésre fókuszál." Az önkormányzati többségi tulajdon, mint korlátozó kitétel alkalmazása azt a helyzetet eredményezi, hogy a 25-50% önkormányzati tulajdoni részesedéssel rendelkező ipari parkok sem a GINOP-ban (mivel itt csak KKV-k támogathatók, azaz 25% önkormányzati részesedés alatti ipari parkok), sem a TOP-ban nem pályázhatnak. Nem értjük ezt a diszkriminatív szűkítést. Továbbá érdekelne, hogy ezen döntést megalapozta-e bármilyen elemzés, hatásbecslés, mely kitért az intézkedés hatásaira, az érintett ipari parkok körére, stb. és mely az ágazati szereplők által auditálva lett?


Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

2014-11-13 15:49:12

Észrevétel

A munkaanyagban szerepel, hogy a "Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése" prioritás esetében lehet majd azon iparterületeket, ipari parkokat , technológiai parkokat, inkubátorházakat, innovációs és logisztikai központokat fejleszteni, melyek önkormányzati többségi tulajdonban állnak. Több településen ezek a gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelkedő objektumok, önkormányzati alapítású alapítványok tulajdonában állnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek fejlesztésére is lehessen pályázni.


Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

2014-11-13 15:49:03

Észrevétel

A munkaanyagban szerepel, hogy a "Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése" prioritás esetében lehet majd azon iparterületeket, ipari parkokat , technológiai parkokat, inkubátorházakat, innovációs és logisztikai központokat fejleszteni, melyek önkormányzati többségi tulajdonban állnak. Több településen ezek a gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelkedő objektumok, önkormányzati alapítású alapítványok tulajdonában állnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek fejlesztésére is lehessen pályázni.