Az Európai Bizottság formális egyeztetésre benyújtott változatai megtekintésére és észrevételezésére az alábbiakban nyílik lehetőség.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Észrevétel
A vélemények rögzítésére 2014-11-25 08:00 -ig volt lehetőség.

MTTSZ

2014-11-25 07:03:51

Észrevétel

Kevésnek találjuk a napenergia hasznosításának fejlesztési intenzitását. Indoklás: Magyarország azon kedvező helyzeténél fogva miszerint a napsütéses időszak 2000 óra/év valamint az átlagos napsugárzási intenzitás 1,225 kw/m2, rendkívül kedvező lehetőség adódik a napenergia hasznosítására és ezáltal az ökológiai lábnyom csökkentésére. Ha egy átlagos földszintes lakóházra 2 kw teljesítményű napelemet felszerelnének, az esetben a családi ház 4000 kwóra energiát nyerne évente. Magyarországon a földszintes lakóházak száma 2011 évi KSH adatok szerint 2.585.000 (KSH 2.3.8.2). Ha csupán 2 millió földszintes lakásra kedvező feltételekkel ösztönözve ráépítenének annak lakói egy-egy kisebb teljesítményű ( 2 kw) napelemet, az esetben 8 milliárd kwóra energia termelődne a lakossági körben. Ez megfelel 8 Terrawattóra (TWh) éves energiatermelésnek, melyből a jelzett családok ebből – átlagos fogyasztást számolva – felhasználnak 3,6 TWh energiamennyiséget, a megmaradó fölösleges energia (4,4 TWh) pedig a villamos hálózati rendszerbe betölthető lenne. Ez 5,2 Twh importot biztosan kiváltaná. A szerény számítások szerint napenergiából könnyen előállítható lenne annyi energia, mint amennyit a Paksi atomerőmű két blokkja évente megtermel. Amennyiben megépül az atomerőmű tervezett új két blokkja is, akkor már sokkal kevesebb olyan energiatermelő létesítményre lesz szükség, mely szennyezi a környezetet. Noha még jelenleg nehezen is kezelhető a napelemek által termelt energia hálózatban történő tárolása, a lakosság által megtermelt és felhasznált napenergiát (3,6 TWh) már nem kellene más módon megtermelni. Már ez is jelentős előny lenne. A lakosság fogékony lenne a napelemek hasznosítására, de ehhez az alábbi megfelelő feltételeket lenne szükséges biztosítani: • Magasabb intenzitású (80 %) támogatás biztosítása • Egyszerűsített, jól érthető támogatási pályázat közzététele • A támogatásokat lehetőség szerint a beszállítók, kivitelezők oldaláról kellene igényelni • Aki napelemmel nyer háztartási energiát és betáplál a rendszerbe azesetben nagyobb intenzitással kellene ösztönözni. • Célszerű lenne ösztönözni a Magyarországon gyártott napelemek beépítését. A fentiek alapján megfontolásra javasoljuk a napelemmel történő lakossági energiatermelés fokozását, ösztönzését, gyorsított megvalósítását. Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége Szilvássy István elnök - Apró Pál szakértő


Koronczai Gyöngyi

2014-11-24 23:05:50

Észrevétel

A távhőrendszerek energiahatékony fejlesztéséhez az alábbi észrevételünk van: Egyre több távhőszolgáltatónál jelentős a megújuló hőtermelés aránya. Egyes energiahatékonysági projektek indikátorai ekkor rosszabbra adódnak, pedig a megújulókkal is takarékoskodni kell. Javasoljuk, hogy ha megújuló alapú primer energia megtakarítás történik, akkor azt valamilyen egyenértékű fosszilis energiahordozóval vegyék figyelembe. Távhőrendszerek energiahatékony korszerűsítése esetén sokszor a fogyasztónál is jelentkezik megtakarítás. Az értékesített hőmennyiség csökkenése árbevétel-kiesést jelent a szolgáltatónál, ami rontja a megtérülést. Javasoljuk, hogy a BMR számításakor a fogyasztó megtakarítását ne kelljen árbevétel csökkentő tényezőként figyelembe venni (hiszen a korszerűsítések egyik fő célja amúgy is a fogyasztói terhek csökkentése).


Nagy Csaba

2014-11-24 22:54:18

Észrevétel

A Baranya Megyei Önkormányzat nevében ezúton teszem meg észrevételeimet az Operatív Programhoz: Baranya Megye Területfejlesztési Koncepciója kiemelt jelentőségűnek ítéli a gazdaság fejlesztését, a természet- és energiatudatos fejlesztések szükségességét, ami mind az átfogó, mind a stratégiai célok közt egyértelműen definiálásra került. A Kormány az 1242/2012 (VII.17.) Korm. határozatában nevesíti az Ős-Dráva Programot, melynek célja a Dráva térségének felszíni vízrendezésére alapozva a komplex, természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. A program megközelítőleg 25 milliárd forint nagyságrendű, és több eleme is érintett a KEHOP prioritási tengelyei által. A KEHOP 3.0 változattal ellentétben az új változat nem tesz említést az Ős-Dráva Programról, az kiemelt projektként az 1. prioritás tekintetében nem szerepel. Javasoljuk az Ős-Dráva Program – mint kiemelt Kormányprogram – nevesítését a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban. Véleményünk szerint az Ős-Dráva Program alábbi projektelemei illeszkednek a KEHOP tervezetében megfogalmazott prioritási tengelyekhez, javasoljuk ezek figyelembe vételét a KEHOP további tervezése és a beavatkozási kategóriák meghatározása során: I. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Holtmeder- és mellékág rehabilitáció Bel- és árvízvédelmi rendszerek fejlesztése Vizes élőhelyek kialakítása, revitalizációja Vízrendszerek összekapcsolása a Dráva mentén, vízkormányzási rendszer fejlesztése Vízvisszatartást szolgáló fejlesztések megvalósítása (beleértve a háztartási és intézményi szintű vízvisszatartást is - ciszterna program) Vízvisszatartást szolgáló víztározó területek kialakítása Vízenergia - vízerő-telepek létrehozása - helyszíntervezés és kijelölés IV. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása V. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Megújuló energiatermelés feltételeinek megteremtése (biogáz, biomassza, geotermia, nap, víz) Értelmezésünk szerint az OP lehetőséget biztosít arra, hogy társulás tagjaként az 1. prioritás keretében a kistelepülések is csatlakozzanak ivóvíz és szennyvízelvezési rendszerek kialakításához. Amennyiben így van, üdvözöljük a célt. Amennyiben tévesen értelmeztük a vonatkozó leírást, kérjük, az OP a kistelepülések számára is biztosítsa ezt a lehetőséget. Az 5.2. prioritás kedvezményezetti körét kérjük és javasoljuk kiegészíteni a kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal, tekintve, hogy ők a TOP 3.2. intézkedés keretében sem pályázhatnak. Tisztelettel kérjük javaslataink figyelembe vételét!


Szarka László

2014-11-24 22:18:59

Észrevétel

MÉASZ álláspont a KEHOP 2014.11.07-én társadalmi egyeztetésre bocsátott munkaanyagáról Üdvözöljük a KEHOP-ban kijelölt épületenergetikai fejlesztési célokat és egyetértünk azokkal, az alábbi kiegészítésekkel: 1. Magas energetikai szintű lakóépületek építésének ösztönzése A MÉASZ Építéspolitikai Munkacsoportja "Új Otthonteremtés" címmel új lakóépületek építését ösztönző javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ). A javaslatcsomag három intézkedést irányzott elő: (i) A Növekedési Hitel Program mintájára (vagy akár annak forrásából) 2,5%-os Új Otthonteremtési Hitel biztosítására. (ii) Részleges ÁFA-visszatérítésra valamennyi legális, számlával igazolt (telekár nélküli) új lakásépítési beruházásra magánszemélyeknek és beruházó projekttársaságoknak. Ezen intézkedés jelentős gazdaságfehérítő hatással is bírna. (iii) Egyszeri 30.000 forint /m2 ösztönző energetikai támogatásra lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+ és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönzésére. A javaslatcsomagban kiszámítottunk az intézkedéscsomag bevezetésével 2014-2020 között elérhető előnyöket, amelyek nagyon jelentősek (növekvő, 12 -> 276Mrd Ft költségvetési nettó eredmény, akár 120 ezer foglalkoztatott. További részletek: www.measz.hu/hu - A fentiekkel kapcsolatban, a (iii) pontban javasolt egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatás lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönzésére mindazoknak, akik előrelátó beruházásukkal túlteljesítik a mindenkor érvényes energetikai szintet és így időtálló műszaki értéket hoznak létre. Az ilyen új lakóépületek jelentősen hozzájárulnak Magyarország uniós vállalásainak teljesítéséhez, és hazánk épületállománya épületenergetikai színvonalának javításához. Az energetikai szintek elérése a szükséges hőtechnikai felépítés mellett magával vonja a megújuló energiaforrások használatát is. Ezen elem a jelenlegi Szocpol rendszerben lévő épületenergetikai jóságot honoráló plusz támogatások kiterjesztését jelenti. Mindezzel összefüggésben kérjük: - a 2.5.9 fejezetben, az 5.2. intézkedésben javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építés jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését. A 96. oldalon emiatt javasoljuk az „Ezen felül … létesítését is” bekezdés folytatását, kiegészítését a következő szövegrésszel: „Az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük továbbá a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is; ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgál.” (Megjegyzés: az új építésekre hazánkban leginkább a épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség. Egyes épülettípusokon belül hazánkban sok az energetikailag olyan gyenge épület, hogy a korszerűsítés kifejezetten csak új építéssel oldható meg.) - a 2.5.9 fejezet intézkedéseihez álljon rendelkezésre forrás az előremutató lakóépületek fent összefoglalt ösztönzésére is - tehát ne csak a költségvetési szervek épületeinek egyes mintaprojekt-jellegű épület fejlesztéseire. 2. Energetikai korszerűsítés: pénzügyi eszközök a korszerűsítésekért Örömmel konstatáltuk, hogy a 14. és a 91. oldalon megjelenő pénzügyi eszközök alkalmazása helyet kapott a munkaanyagban. A MÉASZ egyetért a pénzügyi eszközök alkalmazásával és támogatja azok erőteljes alkalmazását. Ehhez kapcsolódóan javasoljuk, hogy a hatékony finanszírozás érdekében a pénzügyi eszközök rendszerének véglegezésekor vegyék figyelembe a tavaly kidolgozott és bemutatott Hazai Hatékonyság programban foglaltakat. Javaslatcsomagunk szerint akár évi 60 milliárd forint juthatna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és TOP-VEKOP programokon keresztül úgy, hogy egy közös finanszírozási alapban elhelyezett keretösszegek azonnal lehívottnak számítanának, a vissza nem térítendő (és akár visszatérítendő) uniós forrásokat pedig kedvezményes, önmegtérülő banki források egészítenék ki. További részletek: www.hazaihatekonysag.hu. Továbbá, javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a 29. és a 95. oldalakon szükséges. 3. Indikátorok és a megcélzott energiamegtakarítás - Az energia megtakarítási célértéket tekintve ellentmondás látszik a munkaanyag és a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia között. A munkaanyag a 93. oldalon 2023-ra elérhető 4,92 PJ-nyi primer energia-megtakarításról ír, mint célról, miközben az intézkedések úgy kerültek megtervezésre a 12. oldal szerint, hogy "... a KEHOP-on belül kiemelt hangsúlyt fektetünk egy széleskörű épületenergetikai támogatási program elindítására, amelynek alapjául a 2012/27/EU „új energiahatékonysági” irányelv követelményrendszerének megfelelő Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában (NÉeS) lefektetett cél- és eszközrendszere szolgál." Ezért javasoljuk, hogy a KEHOP a lakóépületek energia-megtakarítások célértékeként a NÉeS lakó- és középületekre vonatkozó célszámát vegye alapul, amely 40 PJ - 2020-ra. - Az indikátorokat tekintve kérjük, vegyék figyelembe a 2013. december 15-i álláspontunk szerinti, alábbi egységes indikátorlistát: A) Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (tonna CO2 egyenérték) B) Új beépített megújuló energia termelési kapacitás (MW) C) Megújuló energiaforrásból előállított energia-termelés növekedése (MWh) D) A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése (MWh) E) Az épületek primer energiafogyasztásának csökkenése (kWh) F) A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége (PJ) G) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített középületek száma, területe (db, m2) H) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakóépületek száma, területe (db, m2) I) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített lakások száma, területe (db, m2) J) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített bérlakások száma, területe (db, m2) K) A fejlesztések eredményeként felújított vagy újonnan épített (...) infrastruktúra kapacitása (fő) L) A jobb minőségű (...) szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma (fő) M) Jobb energiafogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma (db) N) Jobb lakhatási körülmények között élő háztartások száma (db) 4. Javaslatok a konkrét intézkedésekre A konkrét intézkedési előírásokban az alábbiakat kérjük meghatározni annak érdekében, hogy a kivitelezési minőség és ezzel a megcélzott energia-megtakarítás elérhető legyen, továbbá az építőipari fellendülés fenntarthatóvá váljon: - Az építőanyagok és a kivitelezési munkálatok számlás beszerzése, valamint a megvalósítást követően azok bemutatása a kijelölt állami szakhatóság felé. Ez a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat. - Az építőanyagokra és a építőipari szolgáltatásokra vonatkozó számla, valamint a folyósított támogatás egyazon igénybe vevőhöz (névhez, címhez és tulajdoni laphoz) kötött legyen. - Pályázni csak minősített termékkel lehessen, amiért a gyártó felelősséget vállal. - Az ügyfél által kiválasztott beruházást egy előminősített listán szereplő vállalkozó végezze el (pl. kamarai regisztráció). - A munka végeztével a tanúsító (aki egyben műszaki ellenőr) igazolja, hogy az adott színvonalú beruházás a termékek tényleges beépítésével együtt ténylegesen elvégzésre került. - Az A, A+ új lakóépületek építése esetén legyen előírva épületenergetikai szakértő részvétele is - a célok teljesülése érdekében. 5. Konzultációk Végezetül: az OP véglegesítését követően konzultáció(k) megtartását kérjük az egyes intézkedések tartalmi összeállítása során is. Ennek előnye, hogy a tárcák szakemberei értékes piaci inputokat kapnak az intézkedések szövegezéséhez, eljárásrendhez, és a részletes tartalmi követelményekhez. Az építőanyag gyártók számára ezáltal javul az üzleti tervezhetőség, amelynek fontos az igények megjelenésekor a megfelelő piaci kínálat kialakításához is. Kérjük, a fenti javaslatainkat vegyék figyelembe az OP véglegesítésekor. További kérdésekre, konzultációkra készséggel állunk rendelkezésre. Budapest, 2014. november 24. Tisztelettel: Szarka László MÉASZ ügyvezető ugyvezeto@measz.hu


Vargha Mártonn

2014-11-24 21:48:22

Észrevétel

Megjegyzések a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program társadalmi vitára bocsátott tervezetéhez Levegő Munkacsoport 1. Üdvözöljük a komplex programokat, amelyek egyrészt a tervezést illetve előkészítést is támogatják, és több OP forrás, különböző pénzügyi konstrukciók együttes felhasználását teszik majd lehetővé. Ezzel a szinergiák kihasználhatók, egyszerre több probléma kerülhet enyhítésre, vagy régóta húzódó problémák megszűntetéséhez nagyobb forrásokat lehet felhasználni. Az anyagban hiányoljuk ezt a megoldandó feladatoknál. Továbbra is szektor-szemlélet szerint épül fel. 2. Vízgazdálkodás: A szélsőséges csapadékeloszlás nemcsak árvizet, hanem szárazságot is okoz. A csapadékvíz mellett a talajból kivett vizeket is helyben célszerű tartani, nem pedig drágán megépített és költségesen üzemeltetett csatornarendszerek és központi szennyvíztisztítók közbeiktatásával élővizekbe vezetni. Annál is inkább, mert a talajvízszint süllyedése már több helyen aggasztó mértéket öltött. A víztározók létesítése, a víz lehetőség szerinti helyben tartása mellett a szennyvízkezelést új alapokra kellene helyezni. Nem értünk egyet az anyagban szereplő célkitűzéssel: „Cél az ellátási hiány csökkentése, a 2000 lakos egyenérték (LE) fölötti szennyvíz-elvezetési agglomerációk mindegyikében a megfelelő szintű szennyvíz-elvezetés és –tisztítás megvalósítása, továbbá a szennyvíziszap-kezelés, és -hasznosítás országosan egységes rendszerének kialakítása.” A drágán üzemelő, jelentős energiát fogyasztó (pl. átemelő szivattyúk), sűrű városi szövetre kidolgozott szennyvízkezelési technológiákat ritkán beépített területeken, kistelepüléseken, „ szennyvíz-elvezetési agglomerációkban” nem szabadna kiépíteni. Ehelyett olyan decentralizáltan működő technológiák alkalmazására ösztönözzenek, amelyekkel a szürkevíz helyben tartható,szükség szerint öntözéshez, a fekáliát pedig a talajerő utánpótláshoz hasznosítják. 3. Kármentesítés 50 hektár mentesítését irányozzák elő a 2015-2022 időszakra. Ez elégtelen cél, mivel a károk a mentesítés késlekedése miatt nőnek, és egyre költségesebben szűntethetők meg. Javasoljuk egy nyomon követhető kármentesítési program elkészítését (a jelenleg ismert veszélyes szennyeződések 2030-ig történő megszűntetésével), amely pontos adatokat tartalmaz a veszélyekről (térben és a sürgősséget tekintve), az elhárítási költségekről és arról, hogy kiknek a költségére, felelősségére kell a kármentesítést elvégezni. Ismételten javasoljuk a kármentesítés kiemelt célként kezelését, és ehhez források átcsoportosítását. (2.3.9. „Intézkedés 3: Országos Környezeti Kármentesítési Program”) http://issuu.com/holndonnerpeter/docs/neki_konyv_web 80. lapon a V.30. ábrát a szennyezett területek megyénkénti megoszlásáról.) A korábbi tervekben még szerepelt azbesztmentesítés külön programkénti nevesítése kimaradt a jelenlegi anyagból. Mivel rengeteg helyen található még azbesztszennyezés, ezért hivatkozással az Alaptörvényben rögzített egészséges környezethez való jogra, kérjük, hogy kerüljön vissza az azbesztmentesítés a támogatandó prioritások közé. Kapcsolódó anyagok: http://www.levego.hu/hirek/2014/06/fel-kell-gyorsitani-az-azbesztmentesitest http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/dokumentumok/Azbeszt_2.pdf 4. Méretgazdaságosság kiaknázása A kkv-k piackonform támogatását (folyamatosan meglevő, ismert volumenű kereslet) és a méretgazdaságosságból eredő költségcsökkentést eredményezi az épületek térben és időben előre megtervezett, a teljes fejlesztési cikluson átívelő, kiszámítható felújítása. A készülő Nemzeti Épületenergetikai Cselekvési Tervnek kell tartalmazni az ehhez szükséges adatokat (mennyiségeket stb.) és ütemezéseket. Az előző időszakok tapasztalatai azt mutatják, hogy a pályázatok befogadását a túljelentkezések miatt néhány nap alatt le kell zárni. A kiszámíthatóságot a pályázati feltételek módosításával (magántulajdon esetén kamattámogatás a vissza nem térítendő támogatások helyett), és elsősorban az auditálások, az előkészítés, a települések átfogó energetikai terveihez nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal biztosítsák. 5. Fűtéskorszerűsítés A „függetlenedés a függőségtől” energiastratégiai célkitűzés, az energiahatékonyság valamint a megújuló energiák arányának növelése elsősorban az épületek energiahasználatának javításával érhető el. Az ország természeti adottságai a megújuló energiák arányának növelését elsősorban a hőtermelésben teszik lehetővé (biomassza, földhő). A hőfelhasználásban célszerűen komplex programokra, kaszkád rendszerben hasznosításra kell törekedni. A geotermikus energia nagyobb arányú kiaknázását fékezi a fúrásokkal kapcsolatos kockázat és - gyakran - a kapcsolódó távhőrendszer kiépítésének terhe. A fúrási kockázatok - éghajlatvédelmi és energiapolitikai közérdekre tekintettel – versenysemleges állami támogatással, a fúrási eredmények átadásával csökkenthetők (lásd holland példa). A kaszkád rendszerek kiépítését pedig az 1. pontban említett komplex programok (többletforrások a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésekhez, GINOP új vállalkozások támogatása) ösztönözzék. A korábbi tervezetekhez képest csökkent a távhőszolgáltatás bővítésére illetve korszerűsítésére szánt összeg. A távhőszolgáltatás bővítése (új fogyasztók bevonása), a meglevő infrastruktúra kapacitásainak ésszerűbb kihasználását (beleértve a kapcsolt erőművek hőtermelését is) és ezáltal az egységköltségek csökkentését teszi lehetővé. Emellett javul a települések levegőminősége, elmaradnak az épületeken belüli a szénmonoxid mérgezések, tűzesetek, robbanások. A távfűtés bővítéséhez szükséges berendezések, vezetékek túlnyomó többségét hazánkban is gyártják, ezért a bővítés hazai munkahelyeket véd, illetve hoz létre. Előnye a távfűtésnek a rugalmas tüzelőválasztás, különösen a megújuló energiák (geotermikus, biomassza, biogáz, hulladék, nap) hasznosítása. Ezek az energiák elsősorban alacsonyabb (60/40) hőfok tartományban használhatók gazdaságosan. Ezt ésszerű az épület-felújítási támogatások odaítélésénél is figyelembe venni. Szemléletformálás, helyi közösségi kezdeményezések 6. A „2.1.6.1. Az intézkedések típusai”részben. Az „Intézkedés 2: Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése” alpont véleményünk szerint nem új beruházásokat kell, hogy támogasson elsősorban, hanem a társadalom önszerveződő képességét. Ebben a civil szervezetek, helyi közösségi kezdeményezések, szociális szövetkezetek az elsődlegesek. Ez utóbbiak esetében a támogatási feltételek olyan módosítását javasoljuk, amely saját lábra állás, piaci alapon működés lépcsőzetes kifejlesztésére ösztönöz. 7. Ismételten javasoljuk a 4. prioritástengelybe fölvenni specifikus célként: - Az ökoszisztéma szolgáltatásokról és az éghajlatváltozás ökológiai hatásairól való ismeretterjesztés és annak beépítése az oktatásba, a környezeti nevelésbe és a társadalmi szemléletformáló tevékenységekbe. - A specifikus célt megvalósító fejlesztések kedvezményezettjei közé fel kell venni az országos és helyi természetvédő civil szervezeteket. 8. A „Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” prioritástengely illeszkedjék a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához. A klímaváltozással valamint az elszegényedéssel nő a lakosság jelentős hányadának egészségét komolyan veszélyeztető települési levegőszennyezés (egyedi lignit- és hulladéktüzelés). Emellett széleskörű probléma a zajártalom is. Szükség van ezért a levegőtisztasági mérőállomások hálózatának bővítésére és zajméréssel való kiegészítésükre, különösen a közúti közlekedés által okozott zajhatásának a jelentős csökkentésére, a levegőszennyezések (PM, NOX stb.) visszaszorítására. nagy Az alkalmazkodás potenciális eszköztárának kifejlesztéséhez véleményünk szerint érdemes kihasználni az ESA forásokat. Javasolt új specifikus célkitűzések: a) A mezőgazdaság alkalmazkodó-képességének és a szereplők tudatosságának javítása, az alkalmazkodás potenciális eszköztárának kifejlesztése: – a cselekvési irányok rendszerezése, – az agroökológiai potenciálban rejlő lehetőségek feltárása, – a humánerőforrás fejlesztése, – K+F+I, – a menedzsmenteszközök és a külső szabályozási környezetnek való megfelelés számbavétele. b) A termények és a szerves hulladékok hasznosítása: – a termények előállítása és felhasználása közben minél kevesebb üvegházgáz és más káros anyag kerüljön a légkörbe. c) Fűtési eredetű levegőszennyezés csökkentése. Távfűtés arányának növelése nem fosszilis forrásokra építve. – Levegőminőség folyamatos monitorozása, a mérőhálózat sűrítése. d) A lakó-, irodai és szociális településrészeket érő zaj- és rezgésszennyezés csökkentése, ezen belül monitorhálózat fölállítása a levegőminőség-mérő állomások bázisán. e) Csapadékvíz-visszatartás támogatása. f) Rozsdaterületek zöldterületté alakítása. 9. Indikátorok: a) Az „Általános és programspecifikus output indikátorok ERFA, ESZA és KA alapok esetében (beruházási prioritásonként, és az ERFA és ESZA esetében régiókategóriánként bontva” táblázatba fölvenni az indikátorok közé az alábbiakat: – A szennyvízkezelés fajlagos (egy köbméter feldogozott szennyvízre vetített) energiaigénye országos átlagának 20 százalékos csökkenése. – Az országosan keletkező szennyvíziszap lerakott – nem hasznosított – hányadának 20 százalékos csökkenése. Sajnos ezek az indikátorok (mutatók) továbbra is hiányoznak. b) A 2.5.9.5. A prioritás kimenete pontbeli 42., „Közös és programspecifikus kimeneti mutatók (beruházási prioritásonként, régiókategóriánkénti bontásban az ESZA és az ERFA tekintetében”) táblázatban „A jobb energia-fogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma” indikátor helyett – ahol a jobb nem egy egzakt megjelölés – ismételten javasoljuk „Az alacsony energiafogyasztású – legfeljebb 60kWh/m² éves fűtési energiafelhasználású – háztartások száma” indikátor használatát. c) Itt jegyezzük meg, hogy az indikátorok általában is elégtelenek, egyáltalán nem jelenik meg a kiválasztásukban az eddigi ESA felhasználások ex post elemzéseinek, a tapasztalatoknak az összegzése. Különösen sajnálatos, hogy többszöri érdeklődésünkre végül azt a választ kaptuk a Széchenyi terv ügyfélszolgálatától, hogy a monitorozás egyáltalán nem terjed ki annak vizsgálatára, hogy az ESA felhasználás milyen hatással van Magyarországon a környezetterhelésre: csökkenti-e vagy növeli. Úgy véljük, ezen változtatni kell. Javasoljuk, hogy a monitorrendszer kialakításakor legyenek erre figyelemmel, és projektszinten építsenek be jelentéskényszert arról, hogy a projekt végrehajtása és – amennyiben ez értelmes – a megvalósult objektum – például víztisztó berendezés – működtetése milyen környezetterheléssel, kibocsátással jár. d) Az anyagból kiderül, hogy nem teljesül a „7. - Statisztikai rendszerek és eredmény-mutatók. A programok eredményességének és hatásának felméréséhez szükséges statisztikai alap megléte. Olyan eredménymutatórendszer megléte, amely szükséges a várt eredmények eléréséhez leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához, az előrehaladás monitoringjához és a hatásvizsgálat elvégzéséhez” előzetes (ex ante) feltétel. Tehát ennek a statisztikai alapnak a kereteit most hozzák létre. Javasoljuk hogy a statisztikai mutatók között legyenek a környezetterhelés, a káros kibocsátások változásának mérésére alkalmasak is. Ezen adatok gyűjtését minden projekt számára elő kell írni, és a monitorrendszerben – nyilvánosan elérhető módon – tárolni. Hasonló adatgyűjtést már javasoltak a „Környezet és Energia Operatív Program 5. prioritás: Hatékony energia-felhasználás akciótervének stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Zárójelentés 2007. október 5.” szerzői. Lásd a tanulmány 27. lapjától. 10. A KEHOP források alábbi felosztását javasoljuk: Prioritástengely Finanszírozási Alap A Levegő Munkacsoport javaslata% Forrásmegosztás a tervezetben% 1. Klimaváltozás hatásaihoz alkalmazkodás* KA 27,61 27,61 2. Települési vízellátás, szennyvízkezelés KA 15 32,86 3. Hulladékgazdálkodás és kármentesítés KA 16,48 10,57 4. Természetvédelem, élővilágvédelmi fejlesztések ERFA, KA 7,91 2,67 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása KA 33 26,28 *Települési élhetőség javítására, levegő-, és zajszennyezésre, csapadékvíz visszatartására, az NÉS támogatására és zöldterületre vonatkozó kiegészítéssel. Budapest, 2014. november 24. Vargha Márton és Beliczay Erzsébet


Csurgai-Horváthné Kiss Henriett

2014-11-24 20:03:05

Észrevétel

Annak ellenére, hogy a KEOP a komplex vízgyűjtő fejlesztésen belül kiemelten kezelt vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi beruházásokat is rögzített (Balaton, Kis-Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó, Felső-Duna, Szigetköz hullámtéri és mentett oldali vízpótlás, Ráckevei-Soroksári Duna-ág), a KEOP folytatásaként a 2014-2020 közötti programozási időszakra kidolgozott Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) definiált prioritási tengelyek egyike sem támogat komplex vízgyűjtő-fejlesztési intézkedéseket, ami veszélybe sodorhatja Magyarország VKI szerinti kötelezettségeinek határidőben történő teljesítését. A természetes nagytavainkat – Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó - mind mennyiségi, mind vízminőségi vonatkozásban a környezeti, meteorológiai változásokra való nagyfokú érzékenység jellemzi. A tavak vízmennyiségének időbeli változását a természeti tényezők együttesen határozzák meg, a vízháztartási folyamatok eredője a tó vízállásában mutatkozik meg. A globális éghajlatváltozás hatására kialakuló jelentős vízszintváltozások kezelése érdekében célszerűnek tartanánk a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás prioritási tengely 4. Intézkedése keretében támogatható tevékenységek kiterjesztését a hazai természetes nagytavakra vonatkozó kiemelt fejlesztések megvalósítására.


Sarkady Nóra

2014-11-24 18:53:56

Észrevétel

A KEHOP által lefedett legtöbb fejlesztési terület esetében a fejlesztési igények földrajzilag pontszerűen jelentkeznek, így a KEHOP nem bír markáns területi fókusszal, a beavatkozások jellemzően nem funkcionálisan együtt kezelendő térségek fejlesztését célozzák, ugyanakkor egyértelműen hozzájárulnak mind a fejlettebb, mind a felzárkóztatandó térségek fejlődéséhez. Nyíregyháza (MJV) több prioritás tekintetében sem kompetens, azonban inkább az energiahatékony termelésnek, korszerűsítésnek lesz jelentősége, hiszen nem rendelkezik jelentős természetvédelmi területtel, nem veszik körül folyók, amelyek katasztrófákhoz vezetnek, nincsenek olyan jelentős mezőgazdasági területek, ahol a talajszennyezést és ezzel összefüggő talajvédelmet – felszín alatti és felszíni vizeket – kellene alkalmazni. Mindazon által fontos a szennyvíz rendszernek a kérdése (mint minden városban/településen), a nagyvárosokat sújtó katasztrófák megelőző intézkedések, távhő korszerűsítése, nagy vállalatok bevonása az várost ellátó energiatermelésébe – megújuló energia -, a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése és a megújuló energiák nagyobb mértékű kiépítése és használata, mindezzel is hozzájárulni a CO2 kibocsájtásának csökkentéséhez, hulladékgazdálkodás korszerűsítése – szelektív gyűjtés korszerűsítése, ehhez kapcsolódó szemléletforma, hogy már ne csak beszéljünk, és minden 5. ember legyen aktív, hanem több és több embert kell rávezetni, hogy mindez természetes jellegű, valamint a hulladék hasznosítására hangsúlyt kell fektetni – energia, vagy másod nyersanyag nyerésével, stb.


Verdes Tamás

2014-11-24 17:42:08

Észrevétel

A Társaság a Szabadságjogokért hozzászólása A 2007-2014-es programozási időszakban Magyarország az Európai Unió támogatási forrásainak terhére jelentős felújításokat hajtott végre fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek bentlakásos intézményeiben: épületenergetikai fejlesztések, fűtés-korszerűsítés, akadálymentesítés, informatikai beruházások valósultak meg ezekben az intézményekben, amelyekben sokszor több, mint száz, helyenként háromszáz ember lakik. Ezek a beruházások súlyosan megsértették az Európai Unió emberi jogi elvárásait, és súlyos károkat okoztak a humán szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások területén. A nagy létszámú bentlakásos intézetek elavult szolgáltatások, az Európai Unió azt várja el a tagállamoktól, hogy ezeket lebontsák, bezárják, és helyettük olyan lakhatási szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek a helyi közösségben való életvezetést segítik. Ezekről az elvárásokról az Európai Bizottság részletes dokumentációt hozott nyilvánosságra. Ezért a Társaság a Szabadságjogokért azt javasolja, hogy a jelen operatív program keretében fogyatékos személyek és pszichiátriai beteg személyek ápoló-gondozó otthonai, rehabilitációs intézményei ne részesülhessenek fejlesztési forrásokból akkor, ha egy-egy telephelyükön több, mint 10 ember él együtt, és/vagy a szolgáltatás peremterületen helyezkedik el. A korábbi elhibázott beruházásokról információ érhető el itt: http://tasz.hu/fogyatekosugy/befektetes-multba Verdes Tamás Fogyatékosügyi programvezető Társaság a Szabadságjogokért


Kun Eszter

2014-11-24 17:04:41

Észrevétel

Balaton Fejlesztési Tanács (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) nevében: Sajnálattal vettük tudomásul, hogy korábbi egyeztetéseink, valamint a KEOP korábbi változatával kapcsolatban készített Balaton szempontú észrevételek nem épültek be a dokumentum jelenlegi változatába. A dokumentum sem a Balatonra sem hazánk természetes nagy tavaira vonatkozóan nem tartalmaz beazonosítható intézkedéseket. Korábban tett észrevételeinket tehát továbbra is fenntartjuk.


Graczka Sylvia

2014-11-24 16:39:16

Észrevétel

A Humusz Szövetség javaslatai a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (2014-2020) Üdvözöljük, hogy a program keretében az anyagában történő hasznosítás elősegítése, továbbá a szemléletformálási tevékenység is megjelenik, mindazonáltal számos ponton látjuk úgy, hogy pontosításra van szükség. „A Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés elősegítése.” – olvasható a dokumentum 1.1.1. pontjában, amely a KEHOP 1.1.1.5. pontjában javasolt szennyvíziszap energetikai hasznosításának szöges ellentéte a céloknak. Sem a magas hozzáadott értéket, sem a foglalkoztatás bővülést nem valósítja meg hatékonyan az anyagában történő hasznosításhoz képest. A forrásokat egy valóban fenntartható rendszerre kellene allokálni, olyan projektek finanszírozására, amelyekben meghatározzák a szennyvíztisztítás bemeneti és legfőképpen kimeneti értékeit annak figyelembevételével, hogy a végtermék komposztként hogyan hasznosítható, továbbá amelyek a komposzt minősítésével és piacának megteremtésével foglalkoznak. Ezek rendszer szintű fejlesztések, és nem feltétlenül cső végi beruházások finanszírozását szolgálnák; lényegesek az előző tervezési időszakban létrehozott EU-konform, komposztüzemet is működtető regionális hulladékgazdálkodási központok miatt is, továbbá azért is, mert a szerves hulladék lerakótól való eltérítési kötelezettsége és a 2.3.5. pontban vállalt elkülönített gyűjtés fejlesztése miatt várhatóan jóval több tisztán gyűjtött szerves hulladék fog keletkezni. Az egyelőre nem létező szennyvíziszap stratégiára való hivatkozás nem konkretizálja az iszapkezelés kereteit, módozatait, így nem tudható, hogy vajon a hulladék piramis mely szintjeit fogja preferálni. Legalább koncepció szintjén javasoljuk ezt pontosítani. A szennyvíziszap önmagában történő energetikai hasznosítása, a biogáz termelés, a rothasztás másodlagos, ám környezeti szempontból még mindig jobb alternatívája a hulladékkal vegyes égetésnek. A nagyprojektek között szereplő (2.2.6.1. Intézkedés 3) HUHA II. ütemében tervezett égetőben a szennyvíziszapot a kommunális hulladék vegyítésével oldanák meg, amely gyakorlatilag egy újabb kommunális égető üzembe helyezését jelentené. Ez ellentétes az Európai Unió Hulladék Keretirányelvével, valamint a hatályos hulladéktörvénnyel, tekintettel arra, hogy a hulladék piramis alapján fokozott egészségügyi és környezeti kockázatot jelent az anyagában történő hasznosításhoz képest. Az 1.1.1.8. pontban körvonalazott szemléletformálási tevékenységben kétségtelenül van kommunikációs szakmai alapja a kampányok összehangolásának, ugyanakkor ez a terület annyira heterogén tartalmában és módszereiben, hogy a kiírások során kellő teret kell hagyni a sokszínűségnek, elkerülve azt, hogy a kommunikáció technikai megfontolásai a szakmai tartalom rovására menjenek. Nem támogatjuk azt az elképzelést, amely során a szemléletformálási tevékenységet elsősorban a gyerekkorosztályra fókuszálnák. Ez egyszerűen a mai felnőtt generáció felelősségének áthárítása a jövő generációjára, ami teljes mértékben fenntarthatatlan. Kizárólag a két célcsoport egy idejű kezelését tartjuk hatékonynak. A KEHOP kapcsolata más programokkal c. táblázatban a Hulladékkezelésen belül a KEHOP V/1. cél a villamos- és hőenergia előállítása az anyagában gazdaságosan nem hasznosítható hulladékokból (csak biológiailag lebomló). Ez a cél a TOP II és VI-ben szereplő RDF hasznosítással van kapcsolatban. A RDF-nek ugyan van szervesanyag-tartalma, de egy másik jelentős frakciója szervetlen. Szükséges ennek a kapcsolatnak a pontosítása, annak tisztázása, hogy a szervetlen frakció hogyan kerül ki az RDF-ből, ha a KEHOP szerint csak a biológiailag lebomló anyagok hasznosításáról van szó, máskülönben ismét vegyes hulladék égetéséről lesz szó. A beruházási stratégiájának áttekintése c., 2. sz. táblázatban szereplő forráselosztásban és eredménymutatókban elengedhetetlennek tartjuk, hogy a ne csupán a hasznosításra határozzanak meg a tervezők célszámokat, hanem a hulladékmegelőzésre, a keletkező hulladék csökkentésére is! A 2.2.5. pontban bemutatott nemzeti egyedi célkitűzések közül „a szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban” című esetében felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megelőzésről az elérni kívánt eredmények között egyáltalán nem esik szó, csak a címben. Azt is szükségesnek látjuk, hogy a mezőgazdasági és az energetikai hasznosítás – a hierarchiának megfelelően – ne egyenrangú megoldásként legyen megemlítve, hanem az anyagában történő hasznosítás prioritása érvényesüljön. A szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében tervezett beruházások (2.2.6. pont, 3. Intézkedés) esetében szintén nem felel meg sem a Hulladék Keretirányelv, sem a hulladéktörvény prioritásainak az „elsősorban energetikai” felhasználás, továbbra is az anyagában történő hasznosítás a környezeti szempontból kívánatosabb. 2.2.6.4.: Belátjuk, hogy a budapesti szennyvíziszap kezelését meg kell oldani, az is kézenfekvő, hogy a csepeli szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó 16 milliárd forintos fennmaradó összeg kifizetése érdekében az EU számára is megnyugtató megoldást kell nyújtani. A kommunális hulladékkal keverve történő energetikai hasznosítást azonban teljes mértékben elutasítjuk. Különösen akkor, amikor az EU egyértelműen jelezte, hogy a hulladékégetést kerüljék a tagállamok a támogatások kiosztásánál. Üdvözöljük, hogy a tagállam által elérni kívánt eredmények között (2.3.5.) sorolják fel a hulladékmegelőzéssel kapcsolatos szemléletformálási tevékenységet, ugyanakkor ez az eredménymutatókban semmilyen formában nem tükröződik. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az újrahasználat, újrahasználatra való előkészítés teljesen kimaradt az érdemi részekből. A 2.3.6.1. pontban jelenik meg, mindössze egyetlen említés keretében. Az újrahasználati központok tevékenységét a közszolgáltatókra delegálja, amely szembe megy minden olyan létező mintával. Más uniós tagállamban (régiós és nyugati egyaránt) szinte kizárólag a nonprofit szféra vállal szerepet e központok üzemeltetésében. Az előkezelés, hasznosítás és ártalmatlanítás fejlesztése (2.3.6.1., 2. Intézkedés) tekintetében nem értünk egyet azzal, hogy a mechanikai előkezelést lehetővé tevő létesítmények elő fogják segíteni a hatékonyabb hulladékgazdálkodást. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a technológia rendkívül drága, különösen, hogy a kapacitások túlméretezettek. Ehelyett javasoljuk az elkülönített gyűjtés és az előválogatás hatékonyságának fokozását. A kiválasztási alapelvekről szóló 2.3.6.2. pontban példálózó jelleggel jelenik meg a környezeti teljesítmény, mint szempont. A hangsúly a költséghatékonyságon, a szervezeti, pénzügyi stb. fenntarthatóságon van, ami véleményünk szerint túlzott eltolódást jelent a gazdasági megközelítés irányába. Ebben a fejezetben térnek ki arra a tervezők, hogy az önkormányzatok szoros együttműködésére van szükség. Jól látható az elmúlt évek tapasztalatából, hogy a regionális centralizáció a nagyvárosok számára jelent előnyöket, a kisebb, leszakadó településeket jelentős hátrányba sodorhatja. Ezt ellensúlyozni szükséges. A KEHOP horizontális céljai közül a szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése címűben gyakorlatilag kizárólag cső végi közvetlen és közvetett célok jelennek meg. A megelőzés semmilyen konkrét formája nem látható, nem jelenik meg az indikátorok között sem. Az 1.1.3. pontban hivatkozott 2007-2013 közötti tapasztalatok értékelése során külön kitérnek a tervezők arra, hogy a hulladékgazdálkodási projekteken belül tervezett szemléletformáló és PR tevékenységet pontosítani szükséges, nyilvánvalóan azért, mert a kedvezményezettek gazdasági értelemben ellenérdekeltek a megelőzésben. Ehhez képest az új tervben sem jelenik meg sehol konkrétumok formájában a megelőzés, még akkor sem, amikor az ország számára kötelezően előírt, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és annak részét képező Nemzeti Megelőzési Program ex-ante feltételként szerepelt az uniós források megszerzéséhez. Összességében semmilyen konkrétumot nem vállaltunk a megelőzés terén, ráadásul jelentős részben olyan kedvezményezettekre kívánják delegálni ennek körvonalazatlan feladatát, amelyek gazdasági értelemben egyenesen ellenérdekeltek. Ez azt mutatja, hogy a tervezők nem tudnak és/vagy nem akarnak kilépni a hulladékgazdálkodás jól megszokott, „cső végi” keretei közül, és a foglalkoztatás szempontjait háttérbe tolva elsősorban a tőkeintenzív technológiai beruházásokat kívánják támogatni. Nem építenek a helyi közösségekre, az egyéni szemléletre és felelősségre, szinte kizárólag a már keletkezett hulladék problémájának megoldásával foglalkoznak a megelőzéssel legfeljebb az elvek szintjén.


Török Dezső

2014-11-24 16:36:31

Észrevétel

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elnöke A KEHOP fő célja a gazdasági, környezeti és területi szempontból egyaránt fenntartható fejlődés elősegítése, amelynek elérése érdekében a fejlesztések eredményeképpen mérséklődnie kell Magyarország térségei között fennálló fejlettségbeli különbségeknek, illetve erősödnie kell a fejlett térségek gazdasági húzóerejének. A KEHOP által lefedett legtöbb fejlesztési terület esetében a fejlesztési igények az ország területén pontszerűen, földrajzilag lehatárolva jelentkeznek, így a KEHOP nem bír markáns területi fókusszal. A klímaváltozáshoz hatásaihoz való alkalmazkodás elnevezésű prioritás esetében az ország egész területét áttekintve fogalmaz meg nagyprojekteket, melyek között szerepel a VTT Felső-tiszai árvízvédelmi rendszerének kiépítése, melyet a területre jellemző rendkívül gyors árvizek kialakulása indokol. A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések prioritásnál azonban, az Országos Környezeti Kármentesítési Program intézkedései között: „az OP beavatkozásai során alkalmazhat nagyobb projekteket is, ugyanakkor ezek kiválasztási folyamat miatt még nem ismertek”. Javasoljuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét érintő, a több évtizedes nehéz- és vegyipari tevékenység „öröksége”, illetve a Sajó-völgyének, a nehézipari tengely városainak, településeinek kármentesítése, mint nagyprojekt bekerüljön jelen intézkedésbe. A megye fejlesztési keretei messze elmaradnak a területét érintő rekultiváció mértékétől. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés és – tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése prioritás, 2. intézkedése a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések fő célkitűzése „a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv előírásainak teljesítése a 2000 LE feletti agglomerációkban.” Borsod-Abaúj-Zemplén településszerkezetére az aprófalvas szerkezet jellemező, így megyénkben jelentős a szennyvízelvezetéssel és – kezeléssel nem rendelkező települések száma, a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 65%. A 2000 LE feletti agglomerációk fejlesztése révén ezen települések fejlesztése továbbra sem megoldott. Az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása prioritás, 2. intézkedése az épületek energiahatékonysági korszerűsítéséről szól, mely intézkedés kedvezményezetti köréből kizárja a fejeletlenebb régiók önkormányzatait. Megyénkben található állami és önkormányzati épületállomány közel 60-70% korszerűsítésre szorul. Rendkívül fontos ezen épületek leromlott, energetikailag pazarló voltának megszüntetése, felújítása, átépítése. Az önkormányzati épületek energetikai felújítása, megújuló energiaforrások alkalmazásával kombinálva TOP forrásból finanszírozható, mely rendkívül szűkös keretet biztosít a felmért igényekkel szemben. Indokolt lenne az intézkedés kiterjesztése.


Orbán Tibor

2014-11-24 16:02:20

Észrevétel

A FŐTÁV Zrt. észrevételei. ÁTFOGÓ ÉSZREVÉTELEK A támogatást igénylő új projekteket komplex módon célszerű értékelni, figyelembe véve a megújuló energiaforrását, az ellátás biztonságát, a hálózati viszonyokat, a végfelhasználói árat és az ÜHG elkerülést. Biztosítani kell, hogy az energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztések összhangban legyenek egymással: Nem lehet cél sem a (nagy) hatékony(ságú) kapcsolt energiatermelés megújuló alapú távhőtermeléssel történő kiváltása, sem egyik megújuló energiaforrás másikkal történő kiváltása. Célként kell kitűzni azt, hogy a megújuló energiaforrásokkal is takarékosan, hatékonyan gazdálkodjunk. Azaz egy, akár ~100%-ban megújuló energiaforrással ellátott távhőrendszerben is támogatni kell az energiahatékonyság javítását, hiszen a megújulókat sem lehet pazarolni. Ezekben az esetekben viszont meg kell találni a megfelelő indikátorokat. Az épületenergetikai fejlesztések esetében sem lehet cél olyan egyedi fejlesztések támogatása, melyek nagyobb ÜHG elkerülést lehetővé tevő hőellátási formát váltanak ki. Elő kell segíteni a primer és szekunder oldali fejlesztéseket egyszerre megvalósító komplex programokat. A szekunder oldal tulajdonosi közösségét érdekeltté kell tenni ezen fejlesztések megvalósításában. Önerő biztosítása érdekében javasoljuk az állam, mint a garanciavállaló bevonását. Ki kell dolgozni egy szempontrendszert, mely alapján lehetőséget kell adni arra, hogy adott szereplők akár mentesülhessenek a pályázati biztosíték nyújtásának kötelezettsége alól. Az egyedi elöregedett központi fűtési rendszerek felújítása esetén kötelezővé kell tenni a távhőre való rákapcsolás vizsgálatát. Ezen projekteket csak akkor támogassa az állam, ha a távhőszolgáltató nyilatkozik arról, hogy nem tudja megfelelő fejlesztéssel gazdaságosan bekapcsolni az érintett épületet. Támogatni kell a thermoforos épületek problémájának (CO, CO2) távhőre való kapcsolással történő megoldását. Régi, elöregedett, műszakilag elavult vezetékek, távhőhálózati szakaszok rekonstrukciója a következő évtizedben mindenképpen szükséges. Ezért létre kell hozni egy „az ellátás és a szolgáltatás biztonsága érdekében” végrehajtandó beruházási pályázati ablakot, ahol más típusú indikátorokat kell meghatározni (pl: környezetvédelmi indikátor: a megvalósított beruházás miatt a környezetbarát távhő eljut a fogyasztókig, akiknek így nem kell alternatív, egyedi (fosszilis) tüzelési módokat választani.) Támogatjuk a távfűtési rendszerek új fogyasztók felé történő bővítését. Figyelemmel az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 5. cikkében (A közintézmények példamutató szerepe) foglaltakra a KEHOP projekt-előkészítésre rendelkezésre álló forrásaiból támogatni kell a közintézmények távhőre történő csatlakozásának felmérését, projekt-előkészítését. A távhőrendszerek energiahatékony fejlesztéséhez kapcsolódóan rögzített 5 PJ/év hatékonyság javítás elérhető, ha 1)a támogató hatóság - figyelemmel arra is, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklus elején vagyunk - legalább a ciklus elején a nagyobb hatékonyság javulást eredményező projekteket támogatja, és 2)jelentősen nagyobb összeg kerül az energiahatékonyság-javítást eredményező távhős projektek támogatásának allokálására, mint a korábbi, ill. jelenlegi információk szerinti 25, ill. 18,5 Mrd Ft. Az energiahatékonyság-javítást eredményező távhős projektekre allokált korábbi, ill. jelenlegi információk szerinti támogatási összeg (25, ill. 18,5 Mrd Ft) változatlansága mellett - az előző fejlesztési időszak átlagos fajlagos energiahatékonyság-javítási értékével (55 GJ/év/MFt a teljes beruházási költségre vetítve) számolva - a célértéket 2,75 / 2 PJ/év-re javasolt módosítani. A megújuló energiás távhőfejlesztések esetében a célul tűzött 4,91 PJ/év növekmény (pl. ~3,5 PJ/év biomassza + ~1,5 PJ/év geotermia formájában) a jelenlegi információk szerinti ~25 Mrd Ft támogatásból megvalósítható. KEHOP 12-13. oldal 1.1.1.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása és energiahatékonysági fejlesztések Jelentős energiamegtakarítási potenciál rejtőzik a hazai, működő távfűtési rendszerek teljes körű korszerűsítésében is. Jelenleg Magyarországon több mint 1,5 millió polgár számára biztosítja a fűtést és a meleg vizet a távhőszolgáltatás. Ezen rendszerek jelentős része szintén elavult és a teljes energiafelhasználás mintegy 6 %-át teszik ki, ezért korszerűsítésük és fejlesztésük elválaszthatatlan része a zöldgazdaság-fejlesztési törekvéseknek. A távhő versenyképessé tételéhez szükséges mind a primeroldal (hőforrások, távhővezetékek, hőközpontok), mind a szekunder oldal (épületek) korszerűsítése. A primer oldali fejlesztések tekintetében fontos szerepe van a megújuló/hulladék energiaforrások alkalmazásának is, különösen a biomassza, a geotermikus energia és a kommunális hulladék vonatkozásában jelentős a potenciál a távhőrendszerek megújuló/hulladék alapra helyezésére. KEHOP 95. oldal Intézkedés 2: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkal-mazásának kombinálásával) A támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, távhőre csatlakozásához szükséges átalakítását (kiemelten a települések és a főváros legszennyezettebb belső területein), beleértve a smart költségosztás feltételeinek a megteremtését, illetve az épületeken belül az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló világítási rendszerek korszerűsítését (karbantartási típusú beruházások nem megengedettek). KEHOP 96-97. oldal Intézkedés 3: Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Kiemelt intézkedésként jelennek meg az épületek energiahatékonysági korszerűsítései mellett a magyarországi távhőrendszerek primer oldali energiahatékonysági korszerűsítései, megújuló/hulladék alapokra helyezése, valamint ezek kombinált fejlesztései (primer oldali energiahatékonyság korszerűsítés és megújuló/hulladék alapra helyezés). A távhőrendszerek szekunder oldali korszerűsítései az épületek energiahatékonysági korszerűsítései (2. intézkedés) során tervezettek. Támogathatók továbbá a hőellátó rendszerek energetikai fejlesztései közjogi vagy magánjogi szervezetek által. Ennek során többek között tervezett az új megújuló/hulladék energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakításának, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítésének, energiahatékonyság növelésének, vagy kiváltásának és megújuló/hulladék alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése. A hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések támogatása során többek között az elosztórendszerek, a primer vezetékhálózatok cseréje, a magas vezetésű vezetékek hőszigetelése és föld alá helyezésével történő korszerűsítése kiemelt fontosságú. Elengedhetetlen a hőközpontok felújítása, szétválasztása, a szabályozó- és telemechanikai rendszerek beépítése, a távhűtés (hőhajtású fűtés) fejlesztése, valamint új kooperációs és piacbővítő gerincvezetékek kiépítése. Ezen belül hangsúlyt fektetünk az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatékonyságnövelő összekapcsolására is. Az új fogyasztók bekapcsolása a távhőellátásba kiemelt fontosságú. A fenti beavatkozások mindegyike közvetlenül, illetve közvetve fokozza az energiahatékonyságot, csökkenti az üvegház-hatású gáz kibocsátást. A projektek megvalósítása jelentősen hozzájárul a távhőellátás energiahatékonyságának javításához, a távhő rezsidíjak fenntartható módon történő féken tartásához. A 2014-2020-as időszakban az intézkedés keretében a projektek előkészítése is támogatható, ezzel hozzájárulva az eredményes projekt megvalósításhoz és a rendelkezésre álló európai uniós források hatékony felhasználásához. Ennek során a támogatandó műveletek kiterjednek a műszaki, tervezési, pályázati dokumentációk elkészítésére, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatok összeállítására, valamint az engedélyeztetéssel kapcsolatos eljárások elvégzésére. Ezen felül az intézkedés további célkitűzése, hogy a 2014-2020-as időszakot követő költségvetési ciklus programozásának hatékony előkészítéséhez is hozzájáruljon. A bemutatott fejlesztési elképzelések kapcsán az ország egész területéről várhatók potenciális pályázatok. KEHOP 98. oldal 2.5.9.2. Kiválasztási alapelvek Az operatív program különös hangsúlyt fektet azon fejlesztések támogatására, amelyekkel költséghatékony módon, egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítás érhető el a végső energiafogyasztáson belül, illetve amelyek egységnyi költségből a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenést érik el, s ezzel a leghatékonyabb módon segítik elő a dekarbonizációs törekvések, valamint az EU 2020 stratégia klíma és energia céljainak megvalósulását. Az épületenergetika területén az egyes támogatandó műveletek kiválasztása a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott irányvonalakhoz fog igazodni. Ennek során javasolt a kombinált, megújuló energiaforrásokat alkalmazó és energiahatékonysági fejlesztéseket egyaránt vegyítő beruházásokra hangsúlyt fektetni. Ezen felül célszerű összehangolni a távhőellátásban érintett épületállomány komplex energetikai korszerűsítéseit az érintett távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztéseivel és részbeni megújuló/hulladék bázisra helyezésével. A 2012/27/EU irányelvben foglaltak szerint az energiamegtakarítás maximalizálása és az energiamegtakarítási lehetőségek elmulasztásának elkerülése érdekében a távhőrendszerek fejlesztése során a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés prioritást kell, hogy élvezzen és megvalósításának lehetőségeit javasolt minden projekt esetén mérlegelni.


KSZGYSZ

2014-11-24 15:58:05

Észrevétel

3. prioritási tengely Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos feladatok. 1. Nemzeti egyedi célkitűzés Települési hulladékkezelő létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése Javasoljuk, hogy az elkülönített hulladékgyűjtés fejlesztéséhez hasonlóan a kedvezményezetti kör kerüljön kibővítésre az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal. Intézkedés 2. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése: Javasoljuk, hogy egyértelműen kerüljenek a támogathatók körébe az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (A Kedvezményezettek típusai között szerepel, de a szöveges kifejtésben nem egyértelműen jelenik meg.) Az önkormányzati tulajdonú közszolgáltatók és egyéb gazdasági társaságok is hatalmas összegeket takaríthatnak meg működési költségeikből, amennyiben az épületek átesnek a kor színvonalának megfelelő energetikai fejlesztéseken, és amely megtakarítások az államháztartás kiadásainak csökkentéséhez járulhatnak hozzá.


Nagy Árpád

2014-11-24 15:40:51

Észrevétel

A DDRFÜ Nonprofit Kft. részéről a KEHOP vonatkozásában az alábbi észrevételeket tesszük: - A 2. prioritás 2. intézkedése (szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések) az 58. oldalon egyfelől úgy fogalmaz, hogy fejlesztési terület a „Komplex projekt részeként közcsatornával gazdaságosan el nem látható települések, településrészek környezetbarát és költséghatékony, szakszerű egyedi szennyvízkezelése”. Másrészt viszont azt írja két bekezdéssel lejjebb, hogy „az agglomerációs települések gazdaságosan nem csatornázható részein komplex projekt részeként vizsgálni kell az egyedi szennyvízkezelés lehetőségét”. Kérdés a fentiek alapján, hogy a még nem csatornázott, de agglomerációhoz tartozó teljes településeken is van-e mód a szakszerű egyedi szennyvízkezelési megoldások megvalósítására, vagy csak egyes településrészek vonatkozásában lehet ezt választani. Itt hívnánk fel a figyelmet arra a tényre is, hogy a 2007-13-as programozási időszak pályázati lehetőségeit követően most sem a KEHOP, sem a TOP nem biztosít támogatást a 2000 LE feletti agglomerációba nem tartozó települések szennyvízkezelési problémáinak megoldásához. - A 3. prioritás 2.3.6 fejezete (67. oldal) így fogalmaz: „A területi operatív programok (TOP, VEKOP) az önkormányzatok kisléptékű környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztéseire fókuszálnak, míg a GINOP ad lehetőséget a kis- és középvállalkozások által végrehajtott hulladék újrafeldolgozási fejlesztésekre, valamint a hulladék anyagában történő hasznosításának elősegítésére”. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a 2014.11.07-én társadalmi vitára bocsátott TOP, a 2. prioritás, 2.1. intézkedésen belül szintén támogatja a hulladék anyagában történő hasznosítását („A beavatkozás továbbá biztosítja a lehetőségét az önkormányzatok számára a hulladék anyagában történő hasznosítása érdekében hasznosítási kapacitások kiépítésére”), továbbá azt is megjegyzi, hogy „A KEHOP nem finanszíroz ezen a területen”. Célszerűnek tartanánk e téren az OP-k közti lehatárolás további pontosítását. - Az 5. prioritás keretében meghatározásra került, hogy „ezen felül az integrált fejlesztések elősegítésére irányulóan a kevésbé fejlett régióban az önkormányzatok megújuló energiafelhasználásának növelését célzó beruházások ösztönzésére a TOP-on belül nyílik lehetőség”. Megjelenik továbbá, hogy „A KEHOP 2. egyedi célkitűzésében pedig támogathatók a távhő és hőellátó rendszerek megújuló alapú fejlesztései, továbbá a központi költségvetési szervek, nonprofit szektor – kivéve önkormányzat –, egyházak, többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok épülethez kapcsolódó megújuló energiafelhasználásának növelését célzó fejlesztései is”. Itt szükségesnek tartjuk azt a pontosítást megtenni, hogy a TOP tervezési folyamata során a jelenlegi TOP verzió már támogatja e téren nem csak az önkormányzatok, hanem az önkormányzati tulajdonú, de költségvetési szerv által fenntartott intézmények (pl. iskolák) fejlesztéseit. Azt is szükséges kiemelni, hogy a TOP elsősorban a városi jogállású települések esetében támogatja a megújuló energiaforrásokra alapozott önkormányzati hőellátó rendszerek fejlesztését, a községekben,- ahogy a TOP vonatkozó fejezete fogalmaz – „a VP ezzel komplementer módon a közösségi (önkormányzati) megújuló energiatermelést a nem városi jogállású településeken támogatja, vidéki infrastruktúra intézkedése keretében”. A fentiek okán is az OP-k végrehajtása során különös hegsúlyt kell fektetni az egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó, de különböző OP-k keretében finanszírozott fejlesztések összehangolása lehetőségének biztosítására. - A 3., az operatív program pénzügyi terve című fejezet 52/c táblázatában (108. oldal) hibás nagyságrendben lettek feltüntetve az összegek (a fejlécben millió EUR szerepel, míg a cellákba az EUR nagyságú keretek kerültek beírásra). Javasolt a táblázat adatainak pontosítása.


Hajba Károly

2014-11-24 15:33:59

Észrevétel

A távhőszolgáltatók korszerűsítése esetében a későbbiekben a támogatás intenzitásának meghatározásánál vegye figyelembe az OP, hogy önkormányzati tulajdonú vállalkozás nem fog tudni ekkora volumenű beruházásra 40-50 %-os önrészt biztosítani, illetve annak érdekében, hogy ezen a területen is valós rezsicsökkentést lehessen elérni a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése mellett, önkormányzati távhőszolgáltatók esetében alacsonyabb saját erő kerüljön meghatározásra. (Izsó Gabriella)


Szabó Zoltán

2014-11-24 15:03:48

Észrevétel

A Budapesti Erőmű Zrt a KEHOP 2014 novemberi társadalmi vitájára az alábbi észrevételeket teszi: 100. oldal 2.5.9.4. Nagyprojektek Csepel-Kispest-Kelenföld (dél-budapesti) hő kooperáció kialakítása Meglepődtünk a Csepel-Kispest-Kelenföld összekapcsolási projekten. Dél-Budapesten három kombinált ciklusú erőmű található; ezek közül kettőt (Kispest és Kelenföld) jelentős volumenű távfűtésre valamint villamos energia termelésre,- míg a másikat (Csepel2) főként villamos energia termelésre és kisebb mértékben hőenergia termelésre hozták létre. Nem látjuk, hogy a jelenlegi helyzethez képest az összekapcsolás milyen egyértelmű javulást eredményezne az energiahatékonyságban, a CO2 megtakarításban és a megújuló energiaforrások felhasználásában (amelyek a program stratégiai céljai). A projektet ugyan motiválhatja új fogyasztók bekapcsolása, a csővezetéket azonban olyan beépítetlen zöldmezős területen keresztül tervezik vezetni, ahol jelenleg nincsenek hőfogyasztók. Javasoljuk a projekt megvalósítását addig elhalasztani, amíg tényleges távfűtési igény nem jelentkezik új hőfogyasztók részéről, továbbá ragaszkodunk egy olyan átfogó hatástanulmány készítésének szükségességéhez, amely figyelembe veszi az összköltséget és több szempontból vizsgálja az előnyöket. Általában bármely új összekapcsolási projekt csak akkor támogatható, ha új fogyasztók bekapcsolására vagy a megújuló alapú hőenergia termelés arányának növelésére irányul. Az ilyen projekteket olyan komplex költség-haszon elemzés alapján lehet támogatni, amely kiszűri az aktuális távfűtési árszabályozás torzító hatásait. 89. oldal 2.5.6. A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések A támogatást igénylő új projekteket komplex módon javasoljuk értékelni, figyelembe véve a megújuló energia forrását, az ellátás biztonságát, a hálózati viszonyokat, a végfelhasználói árat és a CO2 megtakarítást a helyi távfűtési értéklánc szempontjából (elkerülve a miskolci geotermális fejlesztés példáját) annak érdekében, hogy a meglévő gázalapú kapcsolt termelők előnyei megmaradjanak (különösen Budapesten): - Jelenleg a gázalapú kapcsolt nagyerőművek garantálják a távhőszolgáltatás biztonságát. Új megújuló alapú termelőket csak e kapcsolt termelőkkel együttműködésben szabad létrehozni, mert ezek aláásásával az ellátás biztonsága is megszűnik; - A magyar villamos energia rendszernek szüksége van a kapcsolt erőművek villamos teljesítményére. A nagy hatékonyságú kapcsolt energia termeléshez a stabil hőigény elengedhetetlen, a hőtermelés megújuló energiával történő kiváltása pedig a villamos energia kapacitások, valamint a nagy hatékonyságú hő- és villamos energia termelés kiesését okozza. - A kapcsoltan termelő egységek rugalmasak, és ezeket a MAVIR szekunder szolgáltatások céljára jelentős mértékben igénybe is veszi, vagyis a MAVIR-nak is szüksége van rájuk. - Ezek az erőművek jelentősen hozzájárulnak a CO2 megtakarításhoz. A megújuló projektek CO2 megtakarítását a meglévő kapcsolt termelők CO2 megtakarításán felül és nem ahelyett kell elérni. Biztosítani kell, hogy az egyes intézkedések ne oltsák ki egymás hatását: a megújuló alapú épületenergetikai fejlesztéseket nem szabadna támogatni akkor, ha ez a távfűtési hálózatról történő leválással jár együtt. Az egyedi fűtés területén az épületenergetikai fejlesztéseket nem kellene támogatni ott, ahol a helyi távfűtés vállalja a hőszolgáltatást. Mindezeken felül támogatjuk a távfűtési rendszerek új fogyasztók és közintézmények felé történő bővítését.


Bűdi András

2014-11-24 14:41:16

Észrevétel

Mikor lesznek elérhetők az ágazati OP-k intézkedéseinek részletesebb szakmai követelményei (TOP komplementerekhez, intézkedésenkénti szakmai követelményekhez hasonló leiratok)?


dr. Orbán Péter

2014-11-24 14:37:56

Észrevétel

Örömmel olvastuk, hogy a Magyar Távhőszolgáktatók Szakmai Szövetségének több korábban tett javaslata beépítésre került a KEHOP-ba. A most társadalmi vitára bocsátott anyaghoz az alábbi javaslatokat tesszük: ÁTFOGÓ ÉSZREVÉTELEK A támogatást igénylő új projekteket komplex módon célszerű értékelni, figyelembe véve a megújuló energiaforrását, az ellátás biztonságát, a hálózati viszonyokat, a végfelhasználói árat és az ÜHG elkerülést. Biztosítani kell, hogy az energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztések összhangban legyenek egymással: - Nem lehet cél sem a (nagy) hatékony(ságú) kapcsolt energiatermelés megújuló alapú távhőtermeléssel történő kiváltása, sem egyik megújuló energiaforrás másikkal történő kiváltása. - Célként kell kitűzni azt, hogy a megújuló energiaforrásokkal is takarékosan, hatékonyan gazdálkodjunk. Azaz egy ~100%-ban megújuló energiaforrással ellátott távhőrendszerben is támogatni kell az energiahatékonyság javítását, hiszen a megújulókat sem lehet pazarolni. Ezekben az esetekben viszont meg kell találni a megfelelő indikátorokat. - Az épületenergetikai fejlesztések esetében sem lehet cél olyan egyedi fejlesztések támogatása, melyek nagyobb ÜHG elkerülést lehetővé tevő hőellátási formát váltanak ki. Javasoljuk, hogy legyen lehetőség az éveken átnyúló fejlesztések pályáztatására és a hozzá kapcsolódó finanszírozási eszközök folyamatos igénybe vételére. Például nagy gerincvezetékek cseréje csak hosszú távon, 3-5 éves kivitelezéssel valósítható meg a folyamatos szolgáltatás fenntartása mellett. Elő kell segíteni a primer és szekunder oldali fejlesztéseket egyszerre megvalósító komplex programokat. A szekunder oldal tulajdonosi közösségét érdekeltté kell tenni ezen fejlesztések megvalósításában. Önerő biztosítása érdekében javasoljuk az állam, mint a garanciavállaló bevonását. Ki kell dolgozni egy szempontrendszert, mely alapján lehetőséget kell adni arra, hogy adott szereplők akár mentesülhessenek a pályázati biztosíték nyújtásának kötelezettsége alól. Az egyedi elöregedett központi fűtési rendszerek felújítása esetén kötelezővé kell tenni a távhőre való rákapcsolás vizsgálatát. Ezen projekteket csak akkor támogassa az állam, ha a távhőszolgáltató nyilatkozik arról, hogy nem tudja megfelelő fejlesztéssel gazdaságosan bekapcsolni az érintett épületet. Támogatni kell a thermoforos épületek problémájának (CO, CO2) távhőre való kapcsolással történő megoldását. Régi, elöregedett, műszakilag elavult vezetékek, távhőhálózati szakaszok rekonstrukciója a következő évtizedben mindenképpen szükséges. Ezért létre kell hozni egy „az ellátás és a szolgáltatás biztonsága érdekében” végrehajtandó beruházási pályázati ablakot, ahol más típusú indikátorokat kell meghatározni (pl: környezetvédelmi indikátor: a megvalósított beruházás miatt a környezetbarát távhő eljut a fogyasztókig, akiknek így nem kell alternatív, egyedi (fosszilis) tüzelési módokat választani.) Támogatjuk a távfűtési rendszerek új fogyasztók felé történő bővítését. Figyelemmel az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 5. cikkében (A közintézmények példamutató szerepe) foglaltakra a KEHOP projekt-előkészítésre rendelkezésre álló forrásaiból támogatni kell a közintézmények távhőre történő csatlakozásának felmérését, projekt-előkészítését. A távhőrendszerek energiahatékony fejlesztéséhez kapcsolódóan rögzített 5 PJ/év hatékonyság javítás elérhető, ha 1) a támogató hatóság - figyelemmel arra is, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklus elején vagyunk - legalább a ciklus elején a nagyobb hatékonyság javulást eredményező projekteket támogatja, és 2) jelentősen nagyobb összeg kerül az energiahatékonyság-javítást eredményező távhős projektek támogatásának allokálására, mint a korábbi, ill. jelenlegi információk szerinti 25, ill. 18,5 Mrd Ft. Az energiahatékonyság-javítást eredményező távhős projektekre allokált korábbi, ill. jelenlegi információk szerinti támogatási összeg (25, ill. 18,5 Mrd Ft) változatlansága mellett - az előző fejlesztési időszak átlagos fajlagos energiahatékonyság-javítási értékével (55 GJ/év/MFt a teljes beruházási költségre vetítve) számolva - a célértéket 2,75 / 2 PJ/év-re javasolt módosítani. A megújuló energiás távhőfejlesztések esetében a célul tűzött 4,91 PJ/év növekmény (pl. ~3,5 PJ/év biomassza + ~1,5 PJ/év geotermia formájában) a jelenlegi információk szerinti ~25 Mrd Ft támogatásból megvalósítható. RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK Javasoljuk, hogy a KEHOP vonatkozó szövegrészletei az itt szereplő tartalommal kerüljenek véglegesítésre. KEHOP 12-13. oldal 1.1.1.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása és energiahatékonysági fejlesztések Jelentős energiamegtakarítási potenciál rejtőzik a hazai, működő távfűtési rendszerek teljes körű korszerűsítésében is. Jelenleg Magyarországon több mint 1,5 millió polgár számára biztosítja a fűtést és a meleg vizet a távhőszolgáltatás. Ezen rendszerek jelentős része szintén elavult és a teljes energiafelhasználás mintegy 6 %-át teszik ki, ezért korszerűsítésük és fejlesztésük elválaszthatatlan része a zöldgazdaság-fejlesztési törekvéseknek. A távhő versenyképessé tételéhez szükséges mind a primer oldal (hőforrások, távhővezetékek, hőközpontok), mind a szekunder oldal (épületek) korszerűsítése. A primer oldali fejlesztések tekintetében fontos szerepe van a megújuló/hulladék energiaforrások alkalmazásának is, különösen a biomassza, a geotermikus energia és a kommunális hulladék vonatkozásában jelentős a potenciál a távhőrendszerek megújuló/hulladék alapra helyezésére. KEHOP 95. oldal Intézkedés 2: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkal-mazásának kombinálásával) A támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, távhőre csatlakozásához szükséges átalakítását (kiemelten a települések és a főváros legszennyezettebb belső területein), beleértve a smart költségosztás feltételeinek a megteremtését, illetve az épületeken belül az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló világítási rendszerek korszerűsítését (karbantartási típusú beruházások nem megengedettek). KEHOP 96-97. oldal Intézkedés 3: Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Kiemelt intézkedésként jelennek meg az épületek energiahatékonysági korszerűsítései mellett a magyarországi távhőrendszerek primer oldali energiahatékonysági korszerűsítései, megújuló/hulladék alapokra helyezése, valamint ezek kombinált fejlesztései (primer oldali energiahatékonyság korszerűsítés és megújuló/hulladék alapra helyezés). A távhőrendszerek szekunder oldali korszerűsítései az épületek energiahatékonysági korszerűsítései (2. intézkedés) során tervezettek. Támogathatók továbbá a hőellátó rendszerek energetikai fejlesztései közjogi vagy magánjogi szervezetek által. Ennek során többek között tervezett az új megújuló/hulladék energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakításának, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítésének, energiahatékonyság növelésének, vagy kiváltásának és megújuló/hulladék alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése. A hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések támogatása során többek között az elosztórendszerek, a primer vezetékhálózatok cseréje, a magas vezetésű vezetékek hőszigetelése és föld alá helyezésével történő korszerűsítése kiemelt fontosságú. Elengedhetetlen a hőközpontok felújítása, szétválasztása, a szabályozó- és telemechanikai rendszerek beépítése, a távhűtés (hőhajtású fűtés) fejlesztése, valamint új kooperációs és piacbővítő gerincvezetékek kiépítése. Ezen belül hangsúlyt fektetünk az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatékonyságnövelő összekapcsolására is. Az új fogyasztók bekapcsolása a távhőellátásba kiemelt fontosságú. A fenti beavatkozások mindegyike közvetlenül, illetve közvetve fokozza az energiahatékonyságot, csökkenti az üvegház-hatású gáz kibocsátást. A projektek megvalósítása jelentősen hozzájárul a távhőellátás energiahatékonyságának javításához, a távhő rezsidíjak fenntartható módon történő féken tartásához. A 2014-2020-as időszakban az intézkedés keretében a projektek előkészítése is támogatható, ezzel hozzájárulva az eredményes projekt megvalósításhoz és a rendelkezésre álló európai uniós források hatékony felhasználásához. Ennek során a támogatandó műveletek kiterjednek a műszaki, tervezési, pályázati dokumentációk elkészítésére, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatok összeállítására, valamint az engedélyeztetéssel kapcsolatos eljárások elvégzésére. Ezen felül az intézkedés további célkitűzése, hogy a 2014-2020-as időszakot követő költségvetési ciklus programozásának hatékony előkészítéséhez is hozzájáruljon. A bemutatott fejlesztési elképzelések kapcsán az ország egész területéről várhatók potenciális pályázatok. KEHOP 98. oldal 2.5.9.2. Kiválasztási alapelvek Az operatív program különös hangsúlyt fektet azon fejlesztések támogatására, amelyekkel költséghatékony módon, egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítás érhető el a végső energiafogyasztáson belül, illetve amelyek egységnyi költségből a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenést érik el, s ezzel a leghatékonyabb módon segítik elő a dekarbonizációs törekvések, valamint az EU 2020 stratégia klíma és energia céljainak megvalósulását. Az épületenergetika területén az egyes támogatandó műveletek kiválasztása a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott irányvonalakhoz fog igazodni. Ennek során javasolt a kombinált, megújuló energiaforrásokat alkalmazó és energiahatékonysági fejlesztéseket egyaránt vegyítő beruházásokra hangsúlyt fektetni. Ezen felül célszerű összehangolni a távhőellátásban érintett épületállomány komplex energetikai korszerűsítéseit az érintett távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztéseivel és részbeni megújuló/hulladék bázisra helyezésével. A 2012/27/EU irányelvben foglaltak szerint az energiamegtakarítás maximalizálása és az energiamegtakarítási lehetőségek elmulasztásának elkerülése érdekében a távhőrendszerek fejlesztése során a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés prioritást kell, hogy élvezzen és megvalósításának lehetőségeit javasolt minden projekt esetén mérlegelni.


Koltai Luca

2014-11-24 13:53:37

Észrevétel

A Habitat for Humanity a világ csaknem száz országában működő, a lakhatási szegénység ellen küzdő szervezetként a megküldött jelen véleményében a lakhatás területén megfogalmazottakhoz kapcsolódóan kíván néhány észrevételt tenni. Véleményünkben a lakhatási szegénységre fókuszálunk, a dokumentumban szereplő további társadalmi és gazdasági fejlesztési területekkel nem kívánunk foglalkozni. A dokumentumból hiányzik az energiaszegénység problémájának azonosítása, és adekvát intézkedések megfogalmazása, miközben ezt a probléma nagyságrendje és következményei mindenképpen indokolttá tennék. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ 2011-ben megjelent, a fogalom meghatározásával foglalkozó tanulmányában megfogalmazott ajánlás szerint egy háztartás akkor tekinthető energiaszegénynek, ha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, bevételeinek egy meghatározott hányadánál többet költ energiaszámláira, emellett az épület energetikai besorolása F-nél rosszabb. Az Energiaklub becslése alapján a magyarországi háztartások 8-10%-a, azaz 300-380 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Az Eurostat adatai szerint 2012-ben az uniós tagállamokban a lakosság kb. egytizede (10,8%), míg hazánkban 14,5%-a nem tudta megfelelően kifűteni lakását . Drámaibb a helyzet, ha a mediánjövedelem 60%-a alatt élő háztartásokat vizsgáljuk: az EU-s országokban átlagosan kb. egynegyedük (24,4%), Magyarországon azonban már egyharmaduk (33,9%) nem volt képes megfelelően fűteni saját bevallása szerint. A három vagy többgyerekes családok közel egyötöde (18,6%) nem tudta kifűteni lakását. (Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2013 p 24-25. http://www.habitat.hu/files/Lakhatasi_Jelentes_2013_hosszu.pdf) Az energiaszegénység hozzájárul a társadalmi leszakadáshoz és kirekesztődéshez, melynek csökkentése egyebek mellett az Európa 2020 stratégia és ezzel összhangban a Nemzeti Fejlesztés 2020 program célja is. A KEHOP tervezetében szerepelnek ugyan lakóépületekre vonatkozó energetikai fejlesztések és szemléletformálásra irányuló programok is, azonban szociális célzás nélkül. Nem vitatva, hogy a KEHOP forrásallokációjának elsődleges célja az energia- és erőforráshatékonyság növelése, javasoljuk, hogy az OP-be kerüljenek beemelésre az energiaszegénység csökkentését célzó specifikus, komplex szemléletű tevékenységek, ideértve az energiahatékonyság javítását és energiafelhasználás csökkentését célzó beavatkozásokat (fizikai beavatkozások és szemléletformáló programok) az energiaszegénység által érintett háztartásokra vonatkozóan.


Farkas István

2014-11-24 13:41:10

Észrevétel

A Magyar Természetvédők Szövetsége véleménye a KEHOP tervezetéhez 2014-11-24 Örömmel tapasztaltuk, hogy a társadalmi véleményként eljuttatott javaslataink közül számosat elfogadtak és beépítettek az operatív programba a tervezők. Továbbra is küldjük javaslatainkat, hogy az OP jobban megfeleljen az EU rendelet 5. és 8. cikkelyének (partnerség és fenntartható fejlődés). Prioritás 1. KLÍMAALKALMAZKODÁS Intézkedés 4: A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség javítása (43. oldal) Továbbra is fenntartjuk, hogy a tiszai árvízvédelmi terveket alaposan át kell gondolni, ezen a területen kiemelten támogatjuk a WWF Magyarország javaslatait. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete (NÉS2) 133. oldalán olvasható: „Minden kialakítandó tározóterületen biztosítani kell a rendszeres, sekélyvízi elöntéshez igazodó ártéri tájgazdálkodási rendszerek kialakításának támogatási feltételeit. A gazdálkodókat képzéssel, szaktanácsadással, tudatformálással kell segíteni a fenntartható, közösségi tájhasználat mintaterületek kialakításában.” „Vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat teljes körű bevezetése vízgazdálkodásunkban. Kistáji vízkörforgási rendszerek helyreállítása.” „Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek, mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése.” Nem látjuk a fenti elvek érvényesülését az operatív programban. Az elmúlt támogatási időszakban a sokszori ígéret után sem nem tudta a magyar kormány kialakítani azokat a tájgazdálkodási támogatási rendszereket, amelyek biztosítanák az ártéri tájgazdálkodás működését a VTT tározók területén. Nem elég a koordináció és konzultáció, hanem világos szakpolitikai akaratra és cselekvésre van szükség. Prioritás 2. IVÓVÍZ, SZENNYVÍZ Intézkedés 1. és 2. Szemléletformálás Helyesnek tartjuk, hogy a prioritás tartalmaz szemléletformálást. Kérjük, hogy ez ne a két intézkedés (ivóvíz és szennyvíz) része legyen, hanem elkülönülten, külön intézkedésként jelenjen meg. A szemléletformálásnak el kell különülnie a konkrét beruházásoktól, mert ennek a problémák okainak a megszüntetésére kell irányulnia, a fenntartható fogyasztási mintázatokra ösztönzés révén. A szemléletformálás terjedjen ki a talajvédelemre is, amely kötődik a prioritás témájához és máshol nem szerepel. Javasoljuk a hulladékgazdálkodás prioritásnál leírtak átvételét ide is (68. oldal): „a beruházási projektektől független, önálló szemléletformálási akciók is szolgálni fogják, mivel a megelőzés rendkívül fontos és elsősorban a horizontális, komplex szemléletformáló akciók keretében valósítható meg eredményesen.” Kistelepülések szennyvíztisztítása A 2000LE alatti települések szennyvízproblémájával is foglalkoznia kell a KEOP-nak. Azért mert nem derogációs kérdés attól még jelentős hazai probléma, a túlnyomórészt hátrányos helyzetű kistelepüléseken. Intézkedés 3. Szennyvíziszapkezelés Lényeges, hogy a szennyvíziszap hasznosítási stratégia kidolgozásába bevonják a civil szervezeteket. Eddig nem történt civilek felé megkeresés, amit aggasztónak találunk. Különösen fontos ez a kérdés a budapesti nagyprojekt ügyében. Prioritás 3. HULLADÉK Intézkedés 1. Szemléletformálás A szemléletformálás kimeneti indikátora 90.000 fő, amely hét évre vetítve nagyon ki szám. Ezzel a volumennel tervezett szemléletformálásnak nem lehet olyan mértékű hatása, amellyel a hulladékprobléma érdemben csökkenthető hazánkban. Javasoljuk a kimeneti indikátor – és az allokált forrás – nagymértékű emelését. Már csak azért is mert maga az OP kissé foglalkozik a hulladék keletkezés megelőzésével, ami pedig az EU és a hazai célrendszerben a prioritás. Prioritás 4. - TERMÉSZETVÉDELEM Források emelése A biológiai sokféleség megőrzése, az ökológiai szolgáltatások biztosítása a létünk alapját szolgáltatja. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is konkrét célokat fogalmazott meg a Biodiverzitás Stratégia keretein belül. Ezért nagyon kevésnek tartjuk a 4. prioritási tengelyre allokált összeget és javasoljuk a források megemelését. Zöldinfrastruktúra beavatkozások védett területeken kívül is Az biodiverzitás védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások biztosítása nem lehetséges ha csak a védett területekkel foglalkozunk. A természetvédelmi fejlesztéseknek ki kell terjedniük az ország egész területére. Lényeges a mezőgazdasági művelési mód váltás ösztönzése, az ökológiai hálózat feljesztése és összefüggőségének biztosítása. Az EU zöldinfrastruktúra fejlesztési elképzeléseit meg kell valósítani a védett területeken kívül is. Például komplex térségi programokkal, ahol a helyi szereplők bevonásával készítenek terveket és szerződéseket, amelyek a szükséges beruházásokat biztosítják az ökológiai hálózatok egybefüggőségére, illetve a szereplők vállalják a természetvédelmi szempontok érvényesítését a gazdálkodási és önkormányzati döntésekben, párosulva szemléletformálási, nevelési programokkal. Tehát javasoljuk a források megemelését, hogy a védett területeken kívüli zöld infrastruktúra projekteket is támogathassa a program (akár Kohéziós Alapból). Szemléletformálás Lényeges, hogy a természetvédelmi szemléletformálás átfogó legyen, se ne csak természetvédelmi információkat közöljön, hanem kapcsolja össze a természeti értékek témáját a fenntartható fogyasztásra ösztönzéssel, a helyi kultúra és gazdaság kérdéseivel. Lényegesnek tartjuk, hogy ne csak Natura 2000 központú legyen, hanem általában is célozza a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos kérdéseket. Javasoljuk, hogy a 15.000 fős célértéket növeljék meg, hogy nagyobb hatást lehessen gyakorolni a lakosságra. Prioritás 5. ENERGIA Megújuló energia Látjuk, hogy elmozdulás történt a megújuló energia támogatási céloknál fenntarthatósági irányba. Továbbra is fontos, hogy a megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program. Így legyen támogatható a szélenergia is. A biomassza felhasználásánál az ökológiai szolgáltatások megőrzése, a biodiverzitás védelem és talajerő utánpótlás szempontjai is legyenek fontosak. Mind minőségi (hogyan és hol termett a biomassza, honnan szállítják), mind mennyiségi (a térségben fenntartható módon megtermelhető mennyiség) fenntarthatósági szempontokat határozzanak meg majd a kiírások. Különösen zárja ki a program a biomassza együttégetést szénnel vagy hulladékkal. Szemléletformálás Lényeges, hogy ne zárja ki az OP a felnőttek szemléletformálását. A szemléletformálás ne csak információkat közvetítsen, de ösztönözzön a fenntartható életmódra és előnyben részesüljenek a problémák okait a célcsoport elé táró projektek. Javasoljuk a kimeneti érték emelését, 150.000 fő hét évre kevésnek mondható. Partnerek bevonása az OP végrehajtásába 2. A partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében Sajnos a regionális politika megvalósítási szakaszában tervezett partnerség nagyon szegényesre tervezett, szinte kizárólag a monitoring bizottságok munkájára terjed ki. Ez nem felel meg a European code of Conduct on Partnership rendelkezéseinek, amelyet a rendelet (CPR) 5. cikkelyében leírtaknak megfelelően fogadott el az EU Bizottság. A partnerség javítása érdekében javaslataink: Partnerek bevonása a megvalósítás tervezési lépéseibe Az OP elfogadása utáni tervezési folyamatokba, mint pályázati kiírások, programkiegészítő dokumentumok készítése aktívan és kötelezően, munkacsoport szinten kell bevonni a horizontális partnereket, esetünkben a környezetvédő civil szervezeteket. Horizontális partnerek kapacitásépítése Az EU alapok hatékony felhasználásához szükséges a partnerség, különös tekintettel a horizontális célok elérésére. A European Code of Conduct on Partnership (ECCP) előírja, hogy a technikai segítségnyújtásból támogatni kell a partnerek kapacitásfejlesztését, beleértve a képzéseket, a részvétel költségeit és a partnerek koordinációs és hálózati struktúráit is. Különösen fontos a horizontális elveket képviselő civil szervezetek kapacitásainak építése. A környezetvédő szervezeteknek speciális hálózataik vannak erre, amelyek alkalmasak e feladat ellátására. Horizontális partnerek bevonása a monitoringba és pályázati elbírálásba Legyen egyértelműen kimondva, hogy a monitoring bizottságokba szavazati joggal kell be vonni a civil szervezeteket, kiemelten a horizontális ügyekkel foglalkozó esélyegyenlőségi és környezetvédelmi civil partnereket. Emellett a pályázati kiírások tervezésénél és pályázati döntéseknél is legyenek ott a civil szervezetek szakértői – természetesen figyelembe véve az összeférhetetlenség elvét. A civil partnereket képviselő személyeket, szervezeteket ne az Irányító Hatóság válassza ki, hanem az illetékes szervezetek maguk válasszák a képviselőjüket. Horizontális szempontok, fenntartható fejlődés Intézményrendszeri javaslatok a horizontális integrációra A környezeti és klíma szempontok (illetve a többi horizontális szempont) érvényesítése érdekében hozzon létre az Irányító Hatóság egy horizontális operatív szakmai bizottságot, amelyek minden pályázati kiírásnál megvizsgálja a horizontális szempontok egyedi integrálásának lehetőségét, építve a stratégiai környezeti vizsgálat eredményeire is. Ezekben a bizottságokban kapjanak szerepet a környezetvédő, illetve esélyegyenlőségi civilek. Emellett javasoljuk speciális, horizontális szempontok érvényesítését elősegítő pályázati kiírások létrehozását, illesztve az operatív program megfelelő prioritásaihoz. Fontos mind a pályázói, projekttervező és végrehajtói oldal, mind a lebonyolító intézmények képzése a horizontális szempontok integrációjára. Támogatjuk, hogy készüljön olyan érthető útmutató, amely az elvek érvényesítési lehetőségeit mutatja be. Mind az intézményrendszer, mind a pályázó kommunikálja a horizontális szempontok integrációjával kapcsolatos eredményeket. Fontos a nemzetközi és hazai jó példák összegyűjtése, terjesztése is. Dr. Farkas István Tamás Ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége


Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2014-11-24 13:30:13

Észrevétel

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság „Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programmal” kapcsolatos észrevételei, javaslatai a következőek: • A települési vízellátáson belül az Ívóvízminőség-javításra megfogalmazott célkitűzések a vízmű rendszerek széleskörű fejlesztését teszik lehetővé. A Nyugat-dunántúlon a vízművesítés a 90-es évek elejére befejeződött. A kiépített vízkezelő rendszerek mára amortizálódtak, jóllehet a szolgáltatott ívóvíz minősége megfelelő, de a beépített vízkezelő technológia nem gazdaságos és hatalmas víz vesztességgel üzemel. Amennyiben a beruházási prioritás azt lehetővé teszi, javasoljuk az energia hatékony és fenntartható vízhasználatot elősegítő vízkezelő rendszerek megvalósításának elősegítését is. A program eredményességét azonban csak az biztosíthatja, ha előtte kiértékelésre kerül a 2007-2013-as időszak Vízminőségjavító-programjának végrehajtása, és annak felhasználásával koncepcióterv készül a következő időszakra. A szakmai irányítás elengedhetetlen az eredményes projektfejlesztéshez. • Területünkön mára csak néhány szennyvízelvezetési agglomeráció kiépítése van hátra. Az ágazat szempontjából azonban fontosnak tartanánk a megvalósított Szennyvíz Program kiértékelését és annak tapasztalataira építve koncepcióterv készítését hasonlóan a szennyvíziszap elhelyezés koncepciójához. • Az esetek többségében nem biztosított a keret a projekt befejezését követő fenntartási időszakra, pedig önerőből ez nem megoldható. • A fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges fenntartó eszközök (pl. kaszálógép) beszerzésére irányuló elszámolható tevékenységek nincsenek beépítve a pályázati kiírásokba. • Célszerű lenne kétfordulós projekt kiválasztás bevezetése, mivel a környezeti hatásvizsgálat és az egyéb engedélyek beszerzésének folyamata nemcsak hosszú, de költségigényes is, így a kétfordulós eljárás esetén a megvalósításra fordítható rendelkezésre álló idő jelentősen lecsökkenne és nem róna akkora anyagi terhet az előírt engedélyek beszerzése a pályázóra.


Bűdi András

2014-11-24 13:29:28

Észrevétel

(1) általános észrevétel: A KEHOP forrásaira számot tartó projektek kapcsán rendkívül fontos kérdés a közszolgáltatások fejlesztéseinek önerő igénye illetve biztosításának rendje, melyről jelenleg csekély információ áll a tervezők és a lehetséges kedvezményezettek rendelkezésére, ugyanakkor kiemelt fontossággal bír a projektek megvalósításának, illetve megvalósíthatóságának biztosítása érdekében. A 2007-13-as időszakhoz hasonlóan tervezik-e egy KEOP önerő konstrukcióhoz hasonló megoldás alkalmazását, a közszolgáltatások fejlesztését jelentősen korlátozó probléma kezelését? (2) 2.1.6.1. fejezet, 1.3 Intézkedés Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása és 1.5 Intézkedés Dombvidéki vízgazdálkodás feltételeinek javítása, tározók építése: A KEHOP-ban és a TOP-ban is megtalálható, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a belterületen található csapadékvíztározó rekonstrukciója illetve új építése, mely a térségi vízgazdálkodás fontos részét képezi, támogatható-e a KEHOP-ból. az 1.3. és 1.5 intézkedésénél kérjük a vízügyi igazgatóságok mellett (hasonlóan az 1.4. intézkedéshez) a helyi önkormányzatok kedvezményezetti lehetőségének megteremtését az integrált projektek megvalósítása, komplett rendszerek támogatása és összehangolása céljából. (3) 2.2.6.1. fejezet, 2.1 Intézkedés Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával: A jelenlegi vízbázisoknál, a KEHOP támogatja a vízminőség javulást eredményező ivóvízhálózati rekonstrukciót illetve más ivóvízbázisra való áttérést is. Székesfehérvár Megyei Jogú Város az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) korm. rendelet 6 számú melléklete alapján nem esik a derogációs vízminőség határértéke alá. Székesfehérvár célja a várost jelenleg is ellátó Csóri vízbázis rendelkezésre álló kapacitásainak magasabb fokú kihasználása a város és a vízbázis között lévő szállítóvezeték kapacitásának növelésével. A vízbázis a jelenlegi vízkitermelés közel kétszeresét is képes lenne biztosítani, mely több szempontból is előnyös hatásokkal járna. A vízbázis jobb vízminősége, költséghatékonyabb működést eredményez, másik három vízellátásba bevont vízbázis kerülhetne megóvásra (ezekből kettő sérülékeny, kijelölt védőterülettel, egy pedig védett rétegeket csapol meg, tovább már nem bővíthető). Van-e tehát lehetőség derogációs vízminőség határérték alá nem eső, de jobb vízminőségű, költséghatékonyabb működést eredményező, más vízbázis megóvását is szolgáló fejlesztés megvalósítására? (4) 2.3.6.1. fejezet, 3.1 Intézkedés Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése és 3.2 Intézkedés Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában: A KEHOP ezen a területen nincs összhangban a TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés c. intézkedésével, amely azt írja, hogy „A KEHOP nem finanszíroz ezen a területen (Hulladékhasznosítás-kezelés)”, ugyanakkor a KEHOP-ban a kedvezményezettek között szerepelnek az önkormányzatok és társulásaik. Javasolt a TOP-ban megjelenő hulladék kezelés és hulladéklerakók rekultivációjának KEHOP-ból történő támogatása, mivel elsősorban KEHOP kompetenciába tartozó fejlesztésekről van szó. (5) 2.5. fejezet, 5. Prioritástengely Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása: Jelentős energia megtakarítási potenciál rejlik a közvilágítás korszerűsítésekben ennek ellenére mégsem található a KEHOP-ban, valamint a TOP-ban sem egyértelmű a támogathatósága. Javasoljuk az alapvetően KEHOP kompetenciába tartozó fejlesztési terület támogatását a köztulajdonban lévő infrastruktúra elemek fejlesztésének tárgyi lehatárolásával. (6) 2.5.9.1. fejezet, 5.2 Intézkedés Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával: Demonstrációs célzatú megújuló energiaforrások felhasználásával szeretnénk vonzóbb települési környezetet kialakítani új közel zéró energiafelhasználású követendő mintaprojektként megvalósítandó lakóépület építésével. A fejlesztési terület a korábbi KEHOP támogatási kompetenciájába tartozó projekt volt. Támogatható-e demonstrációs célzatú, megújuló energiaforrások felhasználásával tervezett új lakóépület kialakítása KEHOP 5.2 intézkedés forrásai terhére? (7) 2.5.9.1. fejezet, 5.3 Intézkedés Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése: A „tervezett az új megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények” támogatható tevékenység – hasonlóan a primer oldali energiahatékonysághoz – kerüljön úgy megfogalmazásra, hogy mind a fosszilis, mind a megújuló energia alapú hőtermelési egységek önálló és kombinált támogathatóságát is jelentse. Rendkívül fontos, hogy amennyiben az új kapacitás a meglévő létesítményeket váltja ki, akkor annak a felszámolási munkái (bontás, kármentesítés) is legyenek támogathatók, valamint a kapcsolódó távhőhálózat kiépítése és rekonstrukciója is. Székesfehérváron a Királysori fűtőerőmű kapacitásának kitelepítése több programidőszakon átívelő kezelendő probléma és fejlesztési szükséglet a jelenleg belváros közeli elhelyezkedésű, centralizált hőtermelési rendszer és sugaras elosztási megoldást jelentő létesítmény. A körvonalazódó műszaki megoldás egy olyan energiahordozót tekintve is komplex, decentralizált hőellátási rendszer kialakítását jelenti, melynek pályázatos úton, és elemeiben való megvalósulása a projektcélok elérését nem teszi lehetővé. Figyelembe véve a projekt nagyprojekti kategóriát elérő volumenét, összetettségét és azt, hogy Európai Uniós cikluson belül egymást feltételező projektelemekből összetevődő fejlesztésről van szó indokoltnak és szükségesnek látjuk, hogy a projekt a KEHOP-ban kiemelt projektként kerüljön nevesítésre - ahogyan a Csepel- Kispest-Kelenföld (dél-budapesti) hő kooperáció kialakítása című projekt is – a város megvalósítani kívánt kulcsprojektje. Tisztelettel kérünk tájékoztatást a KEHOP nevesítési eljárásának részleteiről. Milyen előkészítési feladatot jelent ez Székesfehérvár számára?


Magyar Energiahatékonysági Intézet

2014-11-24 12:38:11

Észrevétel

A Magyar Energiahatékonysági Intézet állásfoglalása a KEHOP 2014 novemberében társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetével kapcsolatban Az alábbiakban a szöveg egyes szakaszaihoz tartozó észrevételeinket soroljuk fel: 1.1 A KEHOP 93. oldala szerint ”A tervezett KEHOP fejlesztések eredményeképpen 2023. évben várhatóan 9,91 PJ primer energia felhasználás csökkenés érhető el, amelyből az épületek energetikai korszerűsítésének köszönhetően 4,92 PJ csökkenés prognosztizálható és a távhőrendszerek energiahatékony fejlesztéseinek eredményeként 5,0 PJ csökkenés irányozható elő, hozzájárulva a Nemzeti Reform Programban előirányzott 18 %-os primer energia megtakarítás eléréséhez.” A 2023-ben elérhető 4,92 PJ-nyi primer energia-megtakarítás nagyon csekélynek tűnik a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia nemrégiben társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének fényében, amelynek 6. oldalán egy táblázat szerint már 2020-ra 38,4 PJ-nyi megtakarítást lehet elérni a lakóépületek hatékonyság-növelési beruházásaival. Megjegyzendő továbbá, hogy a Nemzeti Reform Program alapján megjelölt 18%-os energiahatékonysági célkitűzés elavult, hiszen a Kormány felülírta a Nemzeti Reformprogramban foglalt vállalást, amikor az Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában Magyarország 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_hu.pdf. A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%-os csökkentést jelent. A MEHI javaslata: A KEHOP a lakóépületek energiahatékonyságában 2020-ra 38,4 PJ-nyi megtakarítás elérését tűzze ki célként. 1.2 A KEHOP 94. oldala szerint az energiahatékonysági intézkedések eredményindikátora a primer energiafelhasználás alakulása, és a cél, hogy a 2012-es 1349 PJ-os referencia-értékről 2023-ra 1344,08-re csökkenjen a primer energiafelhasználás. Ez az indikátor több szempontból is alkalmatlan az energiahatékonysági beruházások eredményességének mérésére: ad 1: Nemcsak a KEHOP, hanem a GINOP is a primer energiafelhasználást használja eredmény-indikátornak, ami azt jelenti, hogy az indikátor nem fogja tudni megkülönböztetni a GINOP és a KEHOP által elért eredményeket. ad 2: A referencia-érték és a cél közötti különbség nagyon alacsony a lakossági energiahatékonysági potenciálhoz és a NÉeS által tervezett megtakarításokhoz képest. Ezt kifejtettük már a fenti 2.1-es pontban. ad 3: Az 1349 PJ-os a referencia-érték irreálisan magas a 2012-es 998 PJ primer energiafogyasztási szinthez képest, hiszen azt feltételezi, hogy az energiafogyasztásunknak 2012 és 2020 között évente majdnem 4%-kal kellene növekednie, ami teljesen ellentétes lenne az ország gazdasági és demográfiai kilátásaival, és az elmúlt évek trendjeivel. Más szóval, a megjelölt indikátor akkor is sikeres teljesülést fog mutatni, ha egy fillért sem költünk energiahatékonyságra 2020-ig. A MEHI javaslata: A KEHOP a forrásaiból kiosztott támogatások által elért energiafogyasztás-csökkentést jelölje meg indikátorként. 1.3 A KEHOP 100. oldala szerint az energiahatékonyságról szóló 5.2 prioritásnál az egyik kimeneti mutató a középületek primer energiafogyasztásának csökkentése, amit kWh/év-ben adnak meg. Mivel a többi mutató PJ-ban van meghatározva, ezért ezt nehéz a többivel összehasonlítani. Nem találtunk továbbá kimeneti mutatót a támogatott lakossági energiahatékonysági beruházásokra A MEHI javaslata: A prioritás energiahatékonysági kimeneti mutatóját fejezzük ki PJ-ban, és ne éves mennyiségben, hanem a teljes időszakra vonatkozó értékben. A mutató ne csak a középületek energiahatékonyságára vonatkozzon, hanem az összes támogatott lakásfelújításra. 1.4 A KEHOP pénzügyi táblázata a 106. oldalon nem jelöli meg, hogy mennyi nem állami forrást kíván a KEHOP bevonni az energiahatékonyság finanszírozásába, ugyanis nincsenek megjelölve a fejlesztési banki források. Ha azonban az uniós finanszírozás aránya 85%, akkor az feltételezhető, hogy a Kormány nem számít jelentős magánforrásokra. Ez hiba lenne, hiszen a régiós tapasztalatok is azt mutatják, hogy az energiahatékonysági beruházások finanszírozásába hatékonyan vonható be a kereskedelmi bankok tőkéje, valamint a nemzetközi fejlesztési bankok forrásai. Összehasonlításul, az észt Kredex energiahatékonysági alap forrásainak csak harmada származik uniós forrásból, a többit jelentős részben kereskedelmi bankok, illetve fejlesztési bankok biztosítják. Hasonló a helyzet az EBRD által működtetett bulgár és román KKV-energiahatékonysági alapoknál, amelyek vissza nem térítendő uniós forrásokat kombinálnak állami, illetve magántőkével (a bulgár BEECIFF programot lásd pl. itt: http://www.beeciff.org/cms/en). A MEHI javaslata: Javasoljuk, hogy a magán-, illetve fejlesztési banki források bevonására külön szakmai társadalmi egyeztetés kezdődjön, ahol szakértők, illetve a fejlesztési, valamint kereskedelmi bankok bevonásával végigelemezhetők az egyes megoldások előnyei, illetve hátrányai, és meghatározható, hogy hogyan vonhatók be további források.


MAPI Zrt.

2014-11-24 12:30:55

Észrevétel

JAVASLATAINK: 1. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS: • Intézkedés 2: Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, a civil szervezetek mellett szerepeljen az oktatási intézmények gyűjtőcsoportja is; • Intézkedés 3: Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, a vízügyi igazgatási szervek mellett szerepeljen az önkormányzatok gyűjtőcsoportja is; • Intézkedés 5: Dombvidéki vízgazdálkodás feltételeinek javítása, tározók építése o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, a vízügyi igazgatási szervek mellett szerepeljen az önkormányzatok gyűjtőcsoportja is; 2. TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS –TISZTÍTÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS FEJLESZTÉSE • Intézkedés 1: Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, a vízi közmű tulajdonosok, vízi közmű szolgáltatók, önkormányzati társulások; állami tulajdonú gazdasági társaságok; kizárólag a szemléletformálás esetén civil szervezetek mellett szerepeljen az oktatási intézmények gyűjtőcsoportja is. • Intézkedés 2: Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, a vízi közmű tulajdonosok, vízi közmű szolgáltatók, önkormányzati társulások; állami tulajdonú gazdasági társaságok; kizárólag a szemléletformálás esetén civil szervezetek mellett szerepeljen az oktatási intézmények gyűjtőcsoportja is. • Intézkedés 3: Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, a vízi közmű tulajdonosok, víziközmű-szolgáltatók, állami tulajdonú gazdasági társaságok; mellett szerepeljen a (nem állami típusú) mezőgazdasági szervezetek gyűjtőcsoportja is. 3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL ÉS KÁRMENTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK • Intézkedés 1: Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, az önkormányzatok és társulásaik, állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, kizárólag a szemléletformálás esetén civil szervezetek mellett szerepeljen az oktatási intézmények gyűjtőcsoportja is; • Intézkedés 2: Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, az önkormányzatok és társulásaik, állami tulajdonú gazdasági társaságok mellett szerepeljen a nem állami tulajdonú gazdasági társaságok gyűjtőcsoportja is; 4. TERMÉSZETVÉDELMI ÉS ÉLŐVILÁGVÉDELMI FEJLESZTÉSEK • Intézkedés 1: A természetvédelmi helyzet javítását és a leromlott ökoszsiztémák helyreállítását célzó élőhely-fejlesztés o Javaslat: A kedvezményezettek típusai között, a jogszabály szerint az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelésért felelős szervek (nemzeti park igazgatóságok), védett természeti területek természetvédelmi kezelésében érintett központi költségvetési szervek (pl. vízügyi igazgatóságok), 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaságok (pl. állami erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok), civil szervezetek, önkormányzatok mellett szerepeljen az útkezelő társaságok gyűjtőcsoportja is; • Intézkedés 4: A hazai Natura 2000 területek hálózat egységes szemléletben, a helyi közösségek bevonásával történő bemutatását szolgáló mintaprojektek o Javaslat: A célterületet a Natura 2000 területeken felül, javasoljuk egyéb természetvédelmi területekkel kiegészíteni; 5. ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA • Intézkedés 1: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése o Javaslat: A megújuló technológiák között javasoljuk szerepeltetni a szélenergiát, továbbá javasoljuk, hogy a támogatott tevékenységek az erőművek létesítése mellett terjedjenek ki a meglévők korszerűsítésére, illetve felújítására.


Szép Károly

2014-11-24 12:13:22

Észrevétel

FKF Nonprofit Zrt. javaslata: 3. prioritási tengely: A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések prioritási tengelyben Intézkedés 1.: az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése Kedvezményezettek: önkormányzatok vagy társulásaik, állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok. Észrevétel: Kibővíteni szükséges: többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint e gazdasági társaságok tulajdonában álló gazdasági társaságok (leányvállalatok) Intézkedés 2: az előkezelés, a hasznosítás, és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában Kedvezményezettek: önkormányzatok vagy társulásaik, állami tulajdonú gazdasági társaságok lehetnek. Észrevétel: Kibővíteni szükséges: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint e gazdasági társaságok tulajdonában álló gazdasági társaságok (leányvállalatok). 5. prioritási tengely: Az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Intézkedés1: hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése Kedvezményezettek: gazdasági társaságok Észrevétel: A gazdasági társaságok kategóriájába véleményünk szerint minden típusú gazdasági társaság beletartozik, de amennyiben szükséges a pontosabb meghatározás érdekében: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint e gazdasági társaságok tulajdonában álló gazdasági társaságok (leányvállalatok) Intézkedés 2. épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával. Kedvezményezettek: közjogi vagy magánjogi szervezetek (végső kedvezményezett a lakosság), központi költségvetési szervek, nonprofit szektor (kivéve önkormányzat), egyházak, többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok, fejlettebb régióban lévő helyi önkormányzatok, fejlettebb régióban lévő helyi önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok. Észrevétel: amennyiben szükséges pontosabb meghatározás: és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint e gazdasági társaságok tulajdonában álló gazdasági társaságok (leányvállalatok) Intézkedés 3. Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Kedvezményezettek: távhő-szolgáltatók, valamint távhőtermelő gazdasági társaságok, közjogi vagy magánjogi szervezetek. Észrevétel: Kibővíteni szükséges: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, és többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint e gazdasági társaságok tulajdonában álló gazdasági társaságok (leányvállalatok) Intézkedés 4 szemléletformálási programok Kedvezményezettek: civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, oktatási intézmények, központi költségvetési szervek Észrevétel: Kibővíteni szükséges: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, és többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, és e gazdasági társaságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint e gazdasági társaságok tulajdonában álló gazdasági társaságok (leányvállalatok)


Kamarás Csilla

2014-11-24 12:11:47

Észrevétel

A Magyar Közút NZrt., mint az országos közúthálózat (gyorsforgalmi, fő- és alsóbbrendű úthálózat) kezelője a KEHOP-ban hivatkozott célkitűzések eléréséhez szeretne hozzájárulni a közúthálózat üzemeltetési, fenntartási feladataihoz kapcsolódó tervezett fejlesztéseivel. Az 1. prioritás szövegében olvasható: "a prioritási tengely kizárólag „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása” megnevezésű tematikus célkitűzés megvalósítását szolgálja". Ezen célkitűzéshez szeretnénk hozzájárulni az országos közúthálózat üzemeltetési feladatainak végzéséhez kapcsolódó fejlesztési elképzelésink megvalósításával. Az 1.2 és 1.3 egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnánk a közúti vízelvezetési rendszerének korszerűsítésével, fejlesztésével. Az egyre gyakrabban előforduló belvíz és árvíz, a hirtelen lezúduló csapadék elvezetése a közútról igen fontos a megfelelő szolgáltatási színvonalú közlekedés biztosítása és a közlekedésbiztonság javítása érdekében. Az. 1.4 egyedi célkitűzés megvalósításában pedig az útüzemeltetési feladataink során szeretnénk kapcsolódni (pl. téli síkosságmentesítés, hóeltakarítás, vízátfolyás, sárfelhordás, stb.). A 2. prioritási tengely 2. egyedi célkitűzése a szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, energiahatékonysági elemekkel. A közútkezelői mérnökségi telephelyeken (országosan 93 ilyen telephelyünk van) az útüzemeltetési járművek fenntartása, karbantartása miatt a szervizek, a műhelyek, a mosók szennyvize miatti környezetterhelést tervezzük csökkenteni uniós támogatás felhasználásával. A 3. prioritás a hulladékgazdálkodással foglalkozik. A közúti üzemeltetési, fenntartási feladatokból származóan a mérnökségi telephelyeinken a hulladékok kezelése, a bontott aszfalt tárolása, újrahasznosítása, a kármentesítés is komoly gondot okoz. Az 5. prioritás célja az energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása. A célkitűzés elérésében szeretnénk közreműködni azzal, hogy a közút mellett és pihenőhelyeken tervezzük új közvilágítás kiépítését, ill. a jelenlegi korszerűsítését energiahatékony, megújuló energiát is hasznosító megoldásokkal, amely egyrészt költségmegtakarítást eredményezne, másrészt a közlekedésbiztonságot is javítaná. Az útüzemeltetéshez kapcsolódóan a mérnökségi telephelyeken is tervezünk energiahatékonysági beavatkozásokat. Kérjük, hogy a kedvezményezetti körben szerepeljen a Magyar Közút NZrt. és pályázati felhívásokban tegyék lehetővé az említett elképzeléseink megvalósítását. Kamarás Csilla beruházási mérnök Magyar Közút NZrt. kamaras.csilla@kozut.hu


Dr. Maráczi Zsolt

2014-11-21 11:55:53

Észrevétel

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület észrevételei a KEHOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét fogalmaztuk meg. 1) Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a 29. és a 95. oldalakon szükséges. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 2) Új építések szükségessége Az 5.2. intézkedésben javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építés jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését. A 96. oldalon emiatt javasoljuk az „Ezen felül … létesítését is” bekezdés folytatását, kiegészítését a következő szövegrésszel: „Az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük továbbá a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is; ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgál.” INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.


Czipri András

2014-11-21 11:06:27

Észrevétel

1. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK Társaságunk Európai Uniós forrásokból társfinanszírozott beruházásai tekintetében a legfontosabb prioritási tényezők az alábbiak: -Üzemoptimalizáció a zónarendszerek átalakításával, hálózati elemek racionalizálásával -Agglomerációs szinten a központi szennyvízkezelés technológiai sorain a hidraulikai terhelés csökkentése az idegen vizek kiküszöbölésével -Vízbázis priorizáláson alapuló regionális, kisregionális rendszerek kialakítása -Szennyezett területek kármentesítése során rekultiváció végrehajtása -Sérülékeny vízbázisok védelme, minimálisan kisregionális rendszereken -Vízminőség javító programokhoz kapcsolódó vízbázis sérülékenység vizsgálata -2000 LE alatti es/vagy csatornázatlan települések és régiók bevonása a programba Sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálat terén tíz település esetében a diganosztikai vizsgálat elvégzésére vonatkozó pályázat előkészítésre került, de pályázati lehetőség hiányában nem végezhető el. Számos esetben a sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezési határozatokkal rendelkeznek, de a biztonságba helyezésre vonatkozó pályázati lehetőség nem áll rendelkezésre. Az ivóvízminőség javítása célkitűzésen belül a sérülékeny vagy a más vízbázisra való áttéréssel sérülékennyé váló vízbázisok diagnosztikai vizsgálatai és biztonságba helyezési intézkedések támogatását is lehetővé kell tenni. Az operatív programok egyes prioritási tengelyei esetén a kedvezményezetti körben már megjelennek a vízi közmű szolgáltatók. A lehetőség biztosítása mellett szabályozni szükséges a támogatásból fejlesztett közművagyon ellátásért felelős(ök) számára történő átadását operatív szinten, az elidegeníthetőség tilalmára és számviteli szabályokra való tekintettel. A regionális operatív programok megszűnésével nincs lehetőség a 2000 LE alatti - sokszor csatornázatlan - településeken szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések végrehajtására. A pályázati és támogatási rendszer működtetése és a hatékony forrásfelhasználás tekintetében kiemelkedő jelentőségű az előkészítés időszak lehatárolása a megvalósítási feladatok időigényének figyelembe vétele mellet és annak védelme érdekében. Az adminisztrációs terhek és kötelező, sok esetben improduktív projektelemek felülvizsgálata szintén szükséges lehet hatékony forrásfelhasználás szempontjából. 2. ÉSZREVÉTELEK A KEHOP PRIORITÁSI TENGELYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEIK TEKINTETÉBEN: • PRIORITÁSI TENGELY 1: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS Intézkedés 3: Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása. -Javasoljuk a csapadékvíz károkozás-mentes elvezetésének (bel- és külterületen) a támogatott célok közötti szerepeltetését, a települési csatornahálózatok csapadékvíz terhelésnek csökkentése érdekében. Ezzel a mélyen fekvő területek elöntését megakadályozó vízvisszatartó rendszerek és tározók építése, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén fellépő többlet üzemeltetési költségek csökkenésében és havaira helyzetek kialakulásának elkerülésében játszhatna fontos szerepet. Intézkedés 4: A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség javítása Intézkedés 5: Dombvidéki vízgazdálkodás feltételeinek javítása, tározók építése -A települési csapadékvizek kezelése, az elvezető rendszerek felülvizsgálata és fejlesztése során a támogatható tevékenységek között javasolt megjeleníteni az érintett szennyvízelvezető rendszerek felülvizsgálatát és a csapadékbefolyástól való mentesítését, rekonstrukcióját, vízzáróvá tételét. A mélyen fekvő csatornaszakaszok a vízelvezető rendszerek által el nem vezetett többlet vizeket zsompként gyűjtik össze, adott esetben kiöntéseket eredményezve, amik jelentős környezetszennyezéshez vezethetnek. • PRIORITÁSI TENGELY 2: TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS ÉS –TISZTÍTÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS FEJLESZTÉSE Intézkedés 1: Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával. (közvetlenül érintett) -Az ólomterhelés megszüntetése mellett javasoljuk a vízveszteség csökkentését célzó tevékenységek támogathatóságát is. -A rossz állapotban lévő vízi közmű rendszerek rekonstrukciójának nem csak részcélként történő megjelenítése energiahatékonysági, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból is releváns. -A vízbázisok védelme kiemelkedően fontos a vétlen (pl. vegyszer kiömlés), szándékos károkozás (pl. terrorcselekmények) és egyéb katasztrófák (természeti, ipari rendkívüli helyzetek) kiküszöbölése miatt, ennek ellenére a biztonsági infrastruktúra, jelző rendszer fejlesztése nem szerepel a támogatható tevékenységek között. -Amennyiben az ivóvízminőség-javító program más vízbázisra való áttérést eredményez, szükséges az érintett vízbázisok sérülékenységi szempontú felülvizsgálata adott esetben a diagnosztikai és biztonságba helyezési feladatok támogatása mellett. Az engedélyező hatóság kötelező intézkedéseket ír elő a létesítési engedélyekben, amikre forrás a projektekben nem áll rendelkezésre (KEOP tapasztalat). -Javasoljunk, hogy ivóvízminőség javításához kapcsolódó projekt keretén belül energiahatékonyság növeléstét, megújuló energiaforrások alkalmazását is támogassák energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontok szerint, mivel ilyen esetben két cél teljesül egy projekten belül. -Az üzemelő sérülékeny vízbázisokkal kapcsolatos diagnosztikai vizsgálatok és biztonságba-helyezési feladatok elvégzése nem jelenik meg intézkedés szinten, de még intézkedésen belül részcélként sem. -Javasoljuk támogatható tevékenységek közé sorolását a vélt és valós vízbázisok feltárását az amortizálódott, magas költségen fenntartott felszíni vízművek kiváltására, valamint távvezetékek, tározó térfogat kialakítását újonnan létesített karszt vízbázisok irányából. Intézkedés 2: Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések. -A rekultivációs tevékenységek elszámolhatóságát javasoljuk, mivel környezetvédelmi szempontból kimagasló fontosságú folyamat. -A hálózatrekonstrukció elszámolható mértéke a KEOP kiírások során túl alacsony volt ahhoz, hogy érdemi hatást kiváltó beavatkozásokat tegyen lehetővé. Az ivóvízminőség-javító programban eddig szereplő 20%-os mértékhez hasonló nagyságrendű hálózatrekonstrukció indokolt. -Dél-dunántúli régióban jelentős a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel nem rendelkező jellemzően 2000 LE alatti települések száma, amelyek ilyen irányú fejlesztése továbbra sem megoldott. -Javasolt felülvizsgálni az üdülőterületek csatornázásának támogatását érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőjén, amennyiben az egyben felszíni ivóvízbázisként is szolgál (pl. Balaton). Intézkedés 3: Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel. -A projektek valós energetikai haszna érdekében a szennyvíziszap felhasználása mellett egyéb alapanyagok későbbi beszállítását és kezelését lehetővé tevő műtárgyak kiépítésének támogatása is indokolt. A lakosság vízfogyasztási és ezzel szennyvíz-kibocsátási szokásainak változásával, idővel a tervezettől eltérő mennyiségű és minőségű iszapok keletkezésével és hasznosíthatóságával kell szembenézni. A több alapanyag felhasználására alkalmas műszaki megoldások vagy azok kiépítésére előkészített fejlesztések hosszú távon gazdaságilag fenntarthatóbb projekteket eredményezhetnek. -Javasolt a meglévő biogáz üzemek intenzifikálásának, alternatív alapanyagok befogadására alkalmas műtárgysorok utólagos kiépítésének megjelenése a támogatható tevékenységek között. • PRIORITÁSI TENGELY 3: HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL ÉS KÁRMENTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK Intézkedés 3: Országos Környezeti Kármentesítési Program -Működési területen számos felhagyott szennyvíztisztító telep található gyakran természetvédelmi területen belül, felszíni vízbázis közvetlen közelében. A környezeti értékek megóvása és a felszíni vizeink védelme érdekében, ezen telepek rekultivációjának támogathatósága indokolt lenne, kapacsolódása az intézkedés célkitűzéseihez igazolható. •PRIORITÁSI TENGELY 5: ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ ENERGIA-FORRÁSOK ALKALMAZÁSA Intézkedés 1: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése -A projektek valós energetikai haszna érdekében a szennyvíziszap felhasználása mellett egyéb alapanyagok későbbi beszállítását és kezelését lehetővé tevő komplex műtárgyak kiépítésének támogatása is indokolt. A lakosság vízfogyasztási és ezzel szennyvíz-kibocsátási szokásainak változásával idővel a tervezettől eltérő mennyiségű és minőségű iszapok keletkezésével és hasznosításával kell számolni. A több alapanyag felhasználására alkalmas műszaki megoldások vagy azok kiépítésére előkészített fejlesztések hosszú távon gazdaságilag fenntarthatóbb projekteket eredményezhetnek. Intézkedés 2: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával. -Indokolt lenne az intézkedés kiterjesztése az állami tulajdonú közműszolgáltatók működtető vagyonára (irodaházak) és vagyonkezelt létesítményeire (vízművek, szennyvíztelepek). Ezen létesítmények egyrészt állami tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában másrészt költségvetési szerv tulajdonában, állami tulajdonú közműszolgáltató vagyonkezelésében állnak.


Kató Aladár

2014-11-20 13:39:30

Észrevétel

A Magyar Téglás Szövetség észrevételei a KEHOP 2014. november 7-i társadalmi egyeztetési változatára vonatkozóan Az alábbiakban a Magyar Téglás Szövetségnek a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egyes szövegrészeinek módosításával kapcsolatos véleményét szeretnénk megfogalmazni. 1) Korszerűsítés: felújítás és helyettesítő új építés Javasoljuk az épületekre vonatkozó „felújítás” kifejezés helyett következetesen a „korszerűsítés” kifejezés alkalmazását. A javítás a 29. és a 95. oldalakon szükséges. INDOKLÁS: A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében ez gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia. 2) Új építések szükségessége Az 5.2. intézkedésben javasoljuk az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő új építés jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítését. A 96. oldalon emiatt javasoljuk az „Ezen felül … létesítését is” bekezdés folytatását, kiegészítését a következő szövegrésszel: „Az intézkedés keretén belül támogatni tervezzük továbbá a kötelező energiahatékonysági követelményeket túlteljesítő új lakóépületek létesítését is; ennek során a támogatás alapjául a magasabb energetikai szinthez tartozó beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgál.” INDOKLÁS: Az új építésekre nem elsősorban az épületek számának növelése, hanem az épületállomány minőségi megújítása miatt van szükség, illetve számos olyan eset lehet, amikor egy adott cél teljesítése kifejezetten csak új építéssel oldható meg. A hatályos energetikai követelményeknél magasabb energetikai szintet biztosító épületek építése, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése továbbá rendkívül fontos cél, ennek kiemelt ösztönzése szükséges.


Dr. Czerny Károly

2014-11-19 15:03:41

Észrevétel

Napelem parkok rendszerének létesítése munkahelyteremtési, energiahatékonysági és környezetvédelmi céllal is.


HAJDU ZOLTÁN

2014-11-17 14:03:09

Észrevétel

2.1 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 42. oldal: Intézkedés 2: Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése (települési klímastratégia kidolgozása) Javaslat: a klímastratégia foglalja magába önkormányzatok esetében az életciklus szemléleten alapuló anyag és energia mérleget, a hulladékok újrahasznosítását, a megújuló energiaforrásokat, az önkormányzat karbon-kibocsátásának értékelését. Hasonló módon gazdasági társaságok is kidolgozhassák saját stratégiájukat, amelynek kezdőpontja, annak meghatározása, hogy most hol tartanak, majd közép és hosszú távon hová akarnak eljutni. Indoklás: az EU környezeti lábnyom programja szervezetek részére http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/policy_oef.htm http://ec.europa.eu/environment/pubs/pdf/ERM_GHG_Reporting_final.pdf http://ec.europa.eu/environment/pubs/pdf/Incentives_Ecorys.pdf A termékek és a szervezetek környezeti teljesítményével kapcsolatos tájékoztatás fejlesztése COM(2013)196 Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve COM(2011)571, ahol a 8. oldalon található a következő:„kidolgoz egy olyan közös módszertani megközelítést, amely lehetővé teszi a tagállamok és a magánszektor számára, hogy felmérjék, közzétegyék és összehasonlítsák az egyes termékek, szolgáltatások és vállalatok környezetvédelmi jellemzőit a teljes életciklusra vetített környezeti hatások („környezeti lábnyom”) átfogó értékelése alapján” 2.2. Települési vízellátás 58. oldal :Intézkedés 3: Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel Elsősorban energetikai és mezőgazdasági felhasználás és hasznosítási módok támogatása tervezett. Javaslat: mivel a mezőgazdasági hasznosítás is cél, a kedvezményezettek típusaiban, mint vízi közmű tulajdonosok, víziközmű-szolgáltatók, állami tulajdonú gazdasági társaságok, szerepeljenek a nem állami tulajdonú mezőgazdasági szervezetek is. Megjegyzés: jelenleg gyakorlat, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek a budapesti szennyvizet a dömsödi biogáz üzembe hordja le naponta 20 tonnás tartálykocsikkal, majd visszafele hozza Csepelre a fermentált anyagot. 59 oldal 2.2.6.4. Nagyprojektek Budapesti szennyvíziszapok hosszú távú kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása Javaslat: a beruházások rendszerszemléletű átgondolása szüksége, mivel jelenleg is több 1000 tonna szennyvíziszapból készült eladatlan komposzt áll rendelkezésre. Ha a mezőgazdasági hasznosítás az egyik cél, akkor fontos a komposzt kémiai- fizikai- biológiai kockázatainak elemzése (kockázatbecslés) a bemenő források és a komposzt termék termőföldi hasznosítása érdekében. Kidolgozott nemzetközi példák rendelkezésre állnak (ezek alapján fut jelenleg egy magyar 300 M Ft projekt). Továbbá, az end –of waste kritérium megállapítása, valamint EWC szerinti anyagok jegyzéknek meghatározása (pl. engedélyezett anyagok listája, tiltott anyagok listája) 60. oldal 2.2.7. Társadalmi innováció és transznacionális együttműködés A prioritás szempontjából az alfejezet kitöltése nem releváns. Javaslat: számos szennyvíziszap hasznosítási innovációs eljárás alkalmazható a hazai gyakorlatban is, ezáltal is növelhető a végfelhasználás pl. a mezőgazdaságban is. 2.3. Hulladékgazdálkodás és kármentesítési fejlesztések 68. oldal Intézkedés 2: Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában Az intézkedés célja, hogy a keletkező települési hulladékból minél nagyobb mennyiségű hasznosítható anyag kerüljön kinyerésre, ezáltal csökkentve a hulladéklerakókra jutó települési hulladék – különösen a biológiailag lebomló hulladék – mennyiségét. Javaslat: a szerves hulladék gyűjtése és hasznosítása lehet komposztálás vagy (nagyobb mennységek és folyamatos ellátás esetében) kiskapacitású biogáz üzem. Ha a szerves anyag forrás egy településen nem elegendő, 2-4 település szervezheti meg közös beruházással (társulással) a hulladékok hasznosítását. 69. oldal Kedvezményezettek típusai: önkormányzatok és társulásaik, állami tulajdonú gazdasági társaságok Javaslat: a települési összefogás ne csak az állami tulajdonú gazdasági társaságokra és önkormányzatokra vonatkozzon 73. oldal 2.3.10. Társadalmi innováció és transznacionális együttműködés A prioritástengely kapcsán az alfejezet kitöltése nem releváns. Javaslat: számos külföldi és hazai innováció alkalmazható a hulladékhasznosításban. Általában hiányzik a hulladékok mennyiségének csökkentési és az újrahasznosítási lehetőségek kihasználása. 2.4. Természetvédelem és élővilág 78. oldal A célkitűzés keretében döntően olyan zöld infrastruktúrafejlesztések valósulnak meg, amelyek a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javításához szükséges ökológiai feltételek megteremtését, javítását célozzák. Javaslat: vegyék figyelembe a NATURA 2000 területeken működő mezőgazdasági egységek tevékenységeit is, mivel a mezőgazdaság a táj alakítója. Támogatás adható a természet védelmét támogató technológiák/eljárások alkalmazására pl. a minimális talajművelés, precíziós gazdálkodás, gyepes területek művelése, fás élőhelyek létesítése, amelyek jelentős természetvédelmi feladatokat látnak el. 80. oldal Kedvezményezettek típusai…. Javaslat: az erdészet mellé a mezőgazdasági egységek is 2.5. Energiahatékonyság növelése 87. oldal Intézkedés 1: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése Üdvözlendő a kisebb kapacitású biogáz üzemek létesítésének támogatása. ” A szerves hulladékok energetikai hasznosítása csökkenti a metánszivárgást…”mondat magyarázatra szorul. Ha lehetséges kerülni a szerves (elsősorban lágyszárú) anyagok égetését, inkább törekedni az újrahasznosításra, az összetevő elemek körforgásának biztosítására. Rossz gyakorlat, hogy szalmát exportálunk Ausztriába az ottani égetők részére. Javaslat: a szennyvíziszap hasznosítása mellett hasonló fontosságot élvezzen a mezőgazdasági alapanyagot hasznosító biogáz telepek létesítése is. Jelenjen meg a biometán előállításának (nyers biogáz tisztítása), hálózatban való juttatásának támogatása is, illetve a tárolás is. A tisztításra többféle eljárás (vizes, tisztító membránok/oszlopok, PSA adszorbció, szerves oldóanyagok alkalmazása stb.) áll rendelkezésre, hasonló módon a kéntelenítésre is. Jelenleg hiányoznak azok a technológiák, amelyek növelik az üzemek gázkihozatalát, mint a bemenő (input) anyagok előkezelése (pl. az enzimes, robbantásos eljárások) illetve a kijövő (output) fermentált maradék utókezelése. Az országban több jelenlegi biogázüzem a fejlesztésben, innovatív eljárások bevezetésében gondolkodik a második vagy harmadik generációs biogáztelep létrehozásában. Támogatást kapjon a biogáz üzemek hőhasznosítása, mivel ez a legtöbb esetben nem megoldott/részben megoldott a jelenlegi 54-56 biogáz üzemnél. Gyakori a fáklyaláng használata. Az energetikai célokkal párhuzamosan rendszerben kezelni a fermentált maradék elhelyezését, esetleges utókezelését, tárolását (pl. fedett tárolás az ÜHG illanás megelőzése) valamint a területre való kijuttatás, amint a programban is megfogalmazták „A mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításához kapcsolódó, a talaj szerves összetételét, a biodiverzitást és a vizek állapotát befolyásoló esetleges negatív hatások megelőzése kiemelt fontosságú”. Az energiafogyasztás nyomonkövetése érdekében az életciklus (LCA) szemléleten alapuló karbon lábnyom indikátor bevezetése, amint az a NÉS 2008-2025-ben megfogalmazásra került. 90. oldal Főbb célcsoportok: az energia szektor szereplői. Javaslat: megújuló energiaforrásokat felhasználók Indoklás: EU integrált termékpolitika COM(2003)302, a dekarbonizációs munkacsoport dokumentumai, Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve SEC(2011) 287 101. oldal 2.5.10. Társadalmi innováció és transznacionális együttműködés A prioritástengely kapcsán az alfejezet kitöltése nem releváns. Javaslat: számos külföldi és hazai innováció alkalmazható az energiahatékonyság növelésére Indoklás Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve COM (2011) 571, a kutatás és innováció támogatása (10. oldal)