A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2015. március 16-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek
Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Adminisztratív információk
Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek
Egyéb észrevétel
A vélemények rögzítésére 2015-03-17 08:49 -ig volt lehetőség.

Orosz Árpád

2015-03-16 23:59:39

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Jelen pályázati kiírás léptéke mellett elkerülhetetlen, hogy hitéleti épületeinkre is gondoljunk, amelyek a történeti egyházak esetén döntően történeti épületszerkezetű templomokat jelentenek. Ezeknek a fűtése, ha van, általában helyi fűtést jelent a padokra korlátozódva. A templomok elenyésző részében találunk esetleg légfűtést. A használati komfort téli időben elég szerénynek mondható, amin jó lenne változtatni. Kívánatos lenne, hogy ez a pályázat erre is lehetőséget adjon. Ezzel kapcsolatban két kérdést vetnék fel. A történeti épületszerkezetű, többségében műemléki védettségű templomok esetén ritkán gondolunk hőszigetelésre. Ez alól talán csak a fafödémes templomok kivételek, bár találkoztunk már téglaboltozatok utólagos hőszigetelésével is. A vastag falazatok nem igényelnek hőszigetelést. A falazott boltozatok vastagsága általában 15cm, vagy 30cm, amelyek fűtött terek esetén már igényelnének hőszigetelést. Az utólagos hőszigetelés felvethet statikai, tűzvédelmi, páratechnikai, műemlékvédelmi, festőrestaurátori és technológiai kérdéseket is. Felmerülhet még a padlószerkezetek és az ablakok hőszigetelése, amelyek szintén egy sor szakmai kérdést rejtegetnek. A templomok fűtési rendszere is „megér egy misét”. Javasoljuk, hogy a pályázat adjon lehetőséget a hagyományos történeti épületszerkezetű templomok energetikai korszerűsítése szakszerű metódusának kidolgozására. Az energetikai korszerűsítéssel elért megtakarítás kimutatásának számlákkal való igazolása a templomok esetén nem megvalósítható, mivel a hőszigeteletlen templomok fűtésére eddig nem fordítottunk feleslegesen sok energiát. A várható megtakarítást számszerűsíteni mérnöki számításokkal lehet a tervezett komfortra és légállapotra vonatkozó energiaszükségletek összevetésével. Javasoljuk a megtakarítások számításokkal való kimutatásának elfogadását ezen épületek esetén. Pécs, 2015. 03. 12. Orosz Árpád tervező, építésügyi szakértő


Rácz Márta

2015-03-16 23:11:42

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

Tisztelt Kiíró! A Piarista Rend Magyar Tartománya örömmel értesült az energetikai fejlesztések előkészítésére szolgáló pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetésre történő bocsátásról. Annak érdekében, hogy szervezetünk, és a hozzánk hasonló méretű egyházjogi személyek sikerrel tudjanak pályázni az alábbi észrevételeket tesszük: A6., A7. A három fázis és a hozzájuk rendelt százalékos (I. fázis: 10%, II. fázis: 50%, III. fázis 40%) valamint helyrajzi számonként elszámolható egységár (I. fázis 50.000Ft/hrsz; II. fázis 1.000.000Ft/hrsz) korlátozások igen túlságosan beszűkítik a pályázók körét - legalább 200 épülettel kell rendelkezniük. A hozzánk hasonló méretű szervezetek gyakorlatilag nem tudnak pályázni, konzorcium esetén is 4-5 tagnak kell összeállnia, ami a rövid határidőre való tekintettel nehézségekbe ütközhet. Ezért javasoljuk: A6.: a támogatási százalékok tágabb intervallumban történő megadását A7: A támogatási igény 50 millió Ft-ban történő minimalizálását. C1. Az egyes fázisokból a következő fázisba történő átemelés szabályozása jogos, azonban az egyeztetésre bocsátott verziót túl szigorúnak találjuk. Javaslat: - a szempontrendszer legyen javaslatként megfogalmazva (legalább az I. és a II. fázis között) - II. fázisba lehessen nem közfeladatot ellátó épületet átemelni - II. fázisba lehessen átemelni az elmúlt 5 évben épületenergetikai megtakarítást célzó beruházással érintett épületet. Indoklás: elképzelhető, hogy az energetikai korszerűsítés csak egy részterületre terjed ki, s további fejlesztési igény kimutatható a II. fázisban. C2. A felhívás tájékoztat arról, hogy a KEHOP-5.7.0 konstrukció keretében előkészítési költség elszámolására nem lesz lehetőség. Ezért is kérjük, hogy az előkészítési pályázatot minél szélesebb körnek tegyék elérhetővé. A pályázati felhívásból nem derül ki egyértelműen, hogy a KEHOP-5.7.0 konstrukció keretében csak olyan pályázók indulhatnak, akik jelen pályázati felhívás keretében támogatást nyertek? Kérjük ennek tisztázását. C.3.2. Elszámolható költségekre vonatkozó korlátozások: A helyrajzi számok szerinti maximális igényelhető támogatás sok esetben nem fedezi a reális igényeket. Indoklás: Egy helyrajzi számon gyakran több (akár 5-7 épület), funkciójukban és adottságaikban igen eltérő épület (templom, rendház, iskola, kollégium) is elhelyezkedhet. Ilyen esetekben a 50.000Ft-os és 1.000.000Ft-os korlátozások nem fedezik a felmerülő költségeket. Javaslatok: Az egy helyrajzi számra jutó maximális költség növelése VAGY A korlátozás ne helyrajzi számokra, hanem épületekre vonatkozzon. Köszönjük az észrevételek Önökhöz való eljuttatásának lehetőségét, és bízunk abban, hogy Rendünk és a hozzánk hasonló méretű szervezetek is tudnak majd élni a pályázat adta lehetőségekkel.


Kubisch Ildikó

2015-03-16 18:00:42

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

Tisztelt Kiírók! A Magyar Pünkösdi Egyház üdvözli a pályázat-tervezetet és a kiírói szándékot is. Ezúton megküldjük észrevételeinket, kérdéseinket, javaslataink a tervezettel kapcsolatban: A1. Alapvető cél és háttér információ: „… épületállományi kataszter létrehozása”: az alapcélként feltüntetett kataszter fogalma, pontos tartalma még nincs meghatározva, nincsenek mellékeltek. A kiírónak mindenképp pontosítani kellene a (minimálisan) elvárt tartalmat. A6. Támogatás mértéke I. szakasz: Épületállományi kataszter készítésére nyújtható támogatás mértéke A projektre nyújtható maximális elszámolható költség legfeljebb 10%-a, de a kataszterben külön helyrajzi számon szereplő épületekre maximum 50.000,- Ft számolható el épületenként. II. szakasz: Előkészítésre nyújtható támogatás mértéke (Koncepcionális fázis)Kizárólag igazoltan közfeladatot ellátó épületek előkészítésére, a projektre nyújtható maximális elszámolható költség legfeljebb 50%-a, de az előkészítési szakaszba jutott, külön helyrajzi számon szereplő épületekre maximum 1.000.000,-Ft számolható el épületenként: Mivel a pontos tartalma még nincs meghatározva, hiszen nincsenek mellékeltek. A kiírónak pontosítani kellene az elvárt tartalmat, eszerint dönthető el, hogy a fenti értékek megfelelőek-e. C4. Nem elszámolható költségek: „Lakás célú ingatlanok korszerűsítési munkálatainak előkészítési tevékenységei jelen pályázati felhívás keretében nem támogathatóak.” Egyházunkon belül számos esetben van a tulajdoni lapon lakásként nyilvántartott épület, vagy olyan házrész, amely egyébként hitéleti-közösségi célokat szolgál, ezek is beletartoznak a nem lakáscélú ingatlanok fogalomkörébe? C.12. 7. Tervezés során vegyék figyelembe, hogy a nyílászáró cserére vonatkozó költségek nem haladhatják meg a bruttó 60.000,-Ft/m2 fajlagos költséget A 2015. január 1-től szigorodó energetikai feltételek miatt ez az összeg kissé alacsony, javasoljuk emelni. Üdvözlettel: Magyar Pünkösdi Egyház


Bodolóczki Mária

2015-03-16 17:59:45

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

Tisztelt NFM! A KEOP-7.13.0/15 kiírás tekintetében részegyházunk sajátosságából adódóan élve társadalmi egyeztetés kapcsán az alábbi észrevételeket tesszük. Az I. szakaszban a kataszter elkészítésekor csak a külön helyrajzi számon elhelyezkedő épületenként való figyelembevétele az ingatlan kataszterben szereplő épületek darabszámát leszűkíti. Hiszen adott esetben egy helyrajzi számon több, közfeladatot ellátó funkciójú épület (lakásotthonok) helyezkedik el, melynek elvárt kataszteri felmérése nem lehetséges, ha külön helyrajzi szám a kritérium.. A II. szakaszban az előkészítésre (felmérési tervek, energetikai tanúsítás, korszerűsítési javaslat, költségbecslés) felhasználható összeg, külön helyrajzi számon elhelyezkedő épületenként a fenti indokok miatt szintén nehézséget jelent az elvárt minimum épületszám teljesítése. Az kisebb részegyházak arányosan kisebb arányosan kisebb közfeladatot ellátó intézmény számai alapján kéjük, vizsgálják felül, az igénylés minimum 100 M Ft-os összeg alsó határának 40-50 millió forintra való csökkentése lehetőségét. A III. Tervezési fázisba tartozó előkészítési tevékenység célja a II. szakaszban részletesen felmért épületállományból kiválasztott épületekre vonatkozó épületenergetikai fejlesztések, megvalósításra történő teljes körű kidolgozása, megújuló energiaforrás hasznosításával (minimum 30 % a teljes fejlesztésre vetítve). A kiírás alapján azon épületek nem vehetnek részt ebben a fejlesztésben, ahol a fatüzeléssel fűtenek, pedig a legnagyobb szükség itt lenne mert ezek a leghátrányosabb legelmaradottabb településeken,helyezkednek el. A fatüzelésű a fűtés, a jelenlegi meghatározások alapján megújuló energiának minősül. Kérelmezzük, hogy a fatüzelésű épületekkel is lehessen pályázni energetikai megújítására. Köszönettel


Rajmon Viktor

2015-03-16 17:41:58

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

Tisztelt Kiíró! A Veszprémi Érsekség Műszaki Irodája nevében a következő észrevételeket tesszük. Örömmel vettük, hogy hiánypótló módon végre az előkészítő munkákra is van lehetőség pályázni. Ez nagy segítség lenne, hogy életképes és jól előkészített projektek álljanak készen a pályázatokra. Részletesen: Alapvető cél: A/. Az II-III. szakasz nélkül - a műszaki orientációjú (tényleges műszaki adatokkal feltöltött) - kataszter szűkebben értelmezhető, hiányos keret. Pont az ebben előállított adatok kellenének, hogy a legfrissebb és legaktuálisabb részét képezzék a kataszternek. Az előállítása a pályázat előkészítéséig nem életszerű. Javaslat: 1. A II-III. szakaszban előállított műszaki adatokkal feltöltve kéne készíteni, értelmezni a katasztert! Ezért az I. szakasz célszerűbb lenne, ha átfogná a teljes folyamatot. 2. Érdemes lenne a közfeladatokat ellátó intézmények mellé néhány más kiemelt (mintaprojektet is) beemelni, amely például igazgatási és hitéleti célt szolgáló intézményt érint Konstrukció: A/ A 3 részfeladatra osztás reális, de: B/ A kataszter szakaszokat átfogó, illetve a műszaki adatokból áll elő. Javaslat 1. Kataszter készítésbe beillesztendő lenne a hozzá való műszaki infrastruktúra (hardver, szoftver), illetve humán erőforrás (+ projekt menedzsment). Ebben az esetben a maximális mértéke emelendő lenne cca. 25 -30%-ra! 2. A koncepciókészítés szakaszában, ha csak a közfeladatot ellátó intézmények kerülnének be, akkor ezt a mértéket nem tudnánk kihasználni. Nálunk ez max. 20-25 intézményt érintene, ami a max. 1mFt/intézménnyel 20-25 millió Ft. Ez a 100 mFt-nak 20-25; a 200-nak csak 10-13 %-a. Amennyiben más igazgatási és hitéleti intézmények is bevonhatók, akkor ez lehetne 40-60 épület, ami 20-35 %-nak felel meg. 3. A tervezésre viszont célszerű lehet a koncepciókészítésbe bevont intézmények jelentősebb részét figyelembe venni. Egy-egy intézménynél durván 60-100 mFt-os átlagos építési költséget tekintve a komplex tervezés cca. 6 %. Ez a koncepcionálisan előkészített épületek felét feltételezve, 20-25 épületre 75-150 mFt összeg. I. Kataszter: 1. Fontos lenne a szakaszok közötti arányok rugalmasabbá tétele! A kataszter készítésnél elég lenne maximalizálni 25-30 %-ban, de elő kellene írni, hogy legalább a koncepciókészítésbe és tervezésbe bevont épületek kerüljenek bele teljes műszaki adataikkal a kataszterbe! 2. Egyházmegyénként 500-1200 épülettel számolva, ha 25 %-os összköltségarányt veszünk alapul, akkor 25-50 mFt felhasználható költséget tekintve ez a megadott 50eFt/épülettel 600-1000 épületet feldolgozását jelentené. Megítélésem szerint ez túlzott elvárás mind a munkát, mind a szükséges intézményi együttműködés lehetőségeit illetve a rendelkezésre álló időt és forrást tekintve is. Véleményem szerint egy jó kataszter felállításához ennek a harmada/negyede lenne reális. Tehát az épületenkénti maximumra javaslom 250e (de minimum 200 eFt)Ft megadását! Ebbe a nyilvántartási, adatfelkutatási munkát is bele kell érteni. Ugyanide bele kellene kerülnie a feldolgozáshoz szükséges hardver és szoftverfejlesztésnek is. II. Koncepciókészítés 3. Fontos lenne, hogy a koncepciókészítés szakaszában az egyéb szükséges energetikai és építészeti mellett a szakértői előkészítő munkák is bekerüljenek (épületdiagnosztika, faanyagvédelem, statika, műemlékvédelem). Ezek nélkül nem lehet komplex döntést hozni! Mindezekkel együtt az épületenkénti keretösszeget célszerű lenne 1,5 mFt-ra emelni! III. Tervezés 4. Fentiek mellett a tervezési munka arányának csak maximalizálását javasoljuk 75 %-ban. 5. Fontos lenne előírni, hogy a tervek kiviteli terv szinten készüljenek el, elkerülve a szokásos előkészítetlenséget, ami a kivitelezés pályáztatásánál egyéb anomáliákat szül. Támogatható tevékenységek: 1. Az I. 7. pontban jó lenne kivételként kezelni a csak napelemre nyert pályázatokat. Ezek az épületek még igénylik a komplex energetikát! 2. Ugyanitt az I. fázis feladatainak elvégzése a fenti javaslatok tükrében is nem szerencsés és életszerű! A teljes projektet átfogó feladatként célszerű értelmezni! 3. II.3. pontnál az épületdiagnosztikai szakértői vizsgálatok elvégzése is fontos lenne, hogy elszámolható legyen: Faanyagvédelem, statika, szigeteléstechnika és műemlék esetén a restaurátori szakvéleményezések is. Projekt-előkészítés során elszámolható költségek: 1. A nem saját intézményeinek a pályázó Érsekség sem tulajdonosa, sem fenntartója, sem üzemeltetője. Ha ilyen is pályázhat, akkor más megfogalmazást kell találni. 2. C.3.2. 3-4. Lásd támogatható tevékenységek 3. számú észrevétel! Az elszámolható költségekre vonatkozó részletes javaslatunk feljebb, illetve az összegzésben. Nem elszámolható költségek: 1.Amennyiben a plébániák is bevonhatók lesznek, akkor a plébános elhelyezésére szolgáló lakrész kivételt kéne, hogy képezzen a nem elszámolható lakáscélból. Összegzés: A fentiekben részletezett konstrukció biztosítaná azt a rugalmasságot, hogy a felhasználók dönthessenek a tekintetben, hogy a melyik részfeladatra helyezzék a hangsúlyt. Kellene egy minimális célnak teljesülnie minden területen (pl. Kataszter minimum 50 épület, koncepció minimum 20 épület, terv minimum 5 épület). A kataszterkészítésre minimálisan a II-III szakaszba bevont épületek (esetleg további 25-50 templom illetve plébánia) kellene, hogy bekerüljön, egyenként 250 eFt-os maximális költséggel, illetve maximálisan 30 % összes forrásarány felhasználással. A koncepciókészítésbe elszámolhatók lennének az egyéb mérnöki és szakértői költségek (épület-diagnosztika, faanyagvédelem, statika) és maximuma 1,5 mFt/épület. A koncepciókészítésre minimálisan 30 épület (vagy az összes közfeladatos intézmény) kerüljön bevonásra, maximálisan az összes forrásigény 35 %-a. Tervezésre épületenként a maximális a kamarai díjajánlás alapulvételével az összes forrásigény 75 %-a, de legalább a koncepcióba bevont/közfeladatot ellátó intézmény 1/3-a, de minimum 5 épület. Ez összhangban lenne a KEHOP 5.7.0 –ban rendelkezésre álló forrás egyházmegyénként jutó kb.2- 400 mFt-os összegének célszerű felhasználásához szükséges 5-10 projekt komplex előkészítését tekintve is. Veszprém, 2015. március 14. Rajmon Viktor Rábel István mérnök műszaki vezető Veszprémi Érsekség


Innerhoffer Géza

2015-03-16 17:35:48

Egyéb észrevétel

Tisztelt Kiíró! Kérdésem a következő: Kataszterbe kerülhetnek –e azok az épületek is melyek nem vissza nem térítendő támogatás keretében, a korábbi években részt vettek épületenergetikai felújításon, azonban az új hatályos TNM rendeletben foglalt energetikai értékekének már nem felelnek meg? A pályázatban kiírt minimum támogatási összeg lekorlátozza a kis épületszámmal rendelkező pályázók lehetőségeit. A kérdésben feltett egyéb lehetséges kritérium újabb korlátozást jelent a pályázók számára. Azonban a 2015. január 1-én hatályba lépett 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt szigorúbb energetikai tényezők figyelembevételével ezek az épületek is alkalmasak a pályázatban kiírt beruházás megvalósítására.


Pahocsa Dániel

2015-03-16 15:56:22

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

Tisztelt Kiíró! A költségkorlátok esetén a napelemekre vonatkoztatva nem egyértelmű, hogy az 500 000 Ft / kW korlát esetén a kW mire értendő. Ha az elérhető legnagyobb áramtermelésre, akkor a korlát összege korrekt, a megfogalmazásba vagy a kWpeak mértékegység jelölést, vagy egyértelműsítést legyenek kedvesek a kiírásba illeszteni. Ha a várható, átlagos áramtermelésre vonatkozik, akkor az egyértelműsítés mellett a korlát növelése is indokolt. Tisztelettel: Pahocsa Dániel


Palóczné Kovács Beáta

2015-03-16 14:15:19

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

Tisztelt Kiíró! Örömmel fogadta a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya a KEOP – 7.13.0/15 konstrukció kiírását, mellyel kapcsolatban - egyházi sajátosságainkból fakadóan - az alábbi észrevételek megtételét látjuk szükségesnek: A6. pont II.pont: kizárólag közfeladatot ellátó épületekkel lehet pályázni. A rendtartomány közfeladatokat lát el: nevelés, oktatás, képzés - többek között pl. rendi utánpótlás céljából, közösségi terek biztosítása - pl. hittanoktatás céljából, stb., viszont az energiahatékonysági fejlesztésben érintett épületei csak közvetetten. A szóban forgó épületeknél saját tulajdon és használat is előfordul. Javaslat: A kiválasztott, felújítandó épület igazoltan közfeladatot ellátó intézmény, szervezet tulajdonában legyen, azaz a közfeladat ellátás a pályázóra vonatkozzon, ne arra, hogy a korszerűsítendő épületben közfeladat ellátási tevékenységet végeznek, vagy sem, függetlenül attól, hogy az tulajdonban vagy használatban van. A7. pont – B1. pont A támogatási igény minimalizált 100 mFt-os értékhatára indokolatlan korlátozást jelent, ill. további hátrányt okoz az, hogy egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be. Konzorciumi megvalósítást helyez előtérbe a kiírás a nevezett összeghatárt el nem érő pályázók esetében. A rendtartomány önálló gazdálkodással bíró szervezeti egységei belső autonómiát élveznek, országosan több helyszínen vannak jelen, így nehezen kivitelezhető az, hogy a rendtartomány - összevonva a tervezett fejlesztendő ingatlanjait - csupán egy pályázatot nyújtson be, vagy konzorciumi konstrukcióban pályázzon csak azért, hogy a minimálisan elvárt támogatási összeget elérje. Az energetikai fejlesztés specifikációi nehezítik a konzorciumi konstrukcióban történő megvalósítást, ez (mind időben, mind ráfordított energiában) indokolatlan mértékű terhet jelent minden – a kiírásban érintett – fél részére, ha szem előtt tartjuk a pályázat beadására és a megvalósításra kiszabott határidőket is. Javaslat: A minimális támogatási összeghatár kerüljön csökkentésre, 20 mFt legyen a támogatási igény értékhatára. Az egyes, rendtartományon belül önálló gazdálkodással bíró szervezeti egységei saját tulajdonukban vagy használatukban, fenntartásukban lévő ingatlanjaik tekintetében legyenek jogosultak pályázni, azzal a kitétellel, hogy pályázatuk beadásához a tulajdonos (egyházi szervezet) képviselőjének támogató nyilatkozata előfeltétel legyen. Ezáltal a projektméretek is csökkennek, feleslegessé válik a konzorciumi forma. C1/II.7 pont A 7. pontban foglaltak kizárják a pályázat benyújtását megelőző 5 évben, a kiválasztott ingatlanra vonatkozó épületenergetikai célra vissza nem térítendő támogatást kapott épületet. Eddig elvégzett – nem teljeskörű – fejlesztést követően szükséges lehet további energiahatékonysági fejlesztés is. Javaslat: Vissza nem térítendő támogatásból részlegesen felújított épület további fejlesztése, korszerűsítése is legyen támogatott, amennyiben az energetikailag indokolt. Tisztelettel, Palóczné Kovács Beáta Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya


Kocsis István

2015-03-16 13:18:07

Egyéb észrevétel

A Magyarországi Evangélikus Egyház további észrevétele: „A tevékenység célja a II. szakaszban részletesen felmért épületállományból kiválasztott épületekre vonatkozó épületenergetikai fejlesztések, megvalósításra történő teljes körű kidolgozása, megújuló energiaforrás hasznosításával (minimum 30 % a teljes fejlesztésre vetítve).” A tapasztalatok, és az előző ezirányú pályázati kiírások alapján túlzónak találjuk ezt a minimum 30%-os részarányt. A legtöbb intézménynél az energiahatékonysági projektelemek sokkal nagyobb részarányt fednek le a költségvetésből, mint a megújúló alapú projektelemek. A pályázati felhívás nem tér ki a napkollektoros rendszerekre, de a napelemes rendszer fajlagos költsége ma már csak 500 000 Ft/kW, ami csökkenő tendenciát mutat az előző fajlagos költségekhez képest. Ezek a csökkenések tovább nehezítik a 30% elérését. Javaslat: A minimális megújuló részarány kerüljön eltörlésre, vagy csökkenjen alacsony szintre (5%).


Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatal

2015-03-16 11:34:40

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

A Magyarországi Református Egyház üdvözli a kiírói szándékot, mellyel az egyházak részére lehetőség nyílik az energiahatékonysági fejlesztések előkészítési, tervezési feladatainak támogatására. A pályázati kiírás tervezete azonban számos ponton vet fel olyan megvalósíthatósági problémákat, melyek miatt az alábbi módosításokat, illetve a felmerült kérdések tisztázását javasoljuk. 1. A kiíró nem egyértelműen nyilatkozik a KEHOP pályázatokban való részvétel, illetve az előkészítési költségek elszámolásának lehetőségéről, holott jelen pályázati felhívásban mindösszesen pályázóként 6 db ingatlant részesít a III. fázisban támogatásban. Azon ingatlanok esetében, melyek a jelen pályázati felhívás szerinti kritériumoknak megfelelően a III. Tervezési fázisba tartozó előkészítési tevékenységbe nem jutottak be, nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek teljes komplex előkészítettséggel. Kérdésként merül fel, hogy kizárólag azon ingatlanok esetében melyek csak részbeni előkészítésen, azaz csak a II. Koncepcionális fázisnak megfelelő előkészítettséggel rendelkeznek, a KEHOP 5.7.0 „Egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével” című konstrukcióban lesz-e lehetőségük a további előkészítési költségek elszámolására és egyáltalán, ezen pályázati felhíváson való indulásra, függetlenül attól, hogy nem nyertek teljes körűen támogatást az előkészítési költségek fedezésére? Nem egyértelmű továbbá az sem, hogy a majdani KEHOP pályázaton való részvétel előfeltétele-e a kataszterben való szereplés. 2. A pályázati felhívás C.1. pontja szerint katasztert készít a pályázó a meglévő épületállományról. A pályázati felhívás szövegezése alapján nem egyértelmű, hogy a kataszterben szerepelhet-e olyan épület is, amit biztosan nem KEOP támogatásból újítanak fel, vagy az épület funkciójából adódóan nem támogatható uniós forrásból? (pl.: templom, parókia) 3. A pályázati felhívás A7. pontja szerint „A jelen pályázati felhívás keretében kizárólag azon pályázatok részesülhetnek támogatásban, melyekben a támogatási igény minimum 100 millió Ft, maximum összege pedig nem haladja meg a 200 millió Ft-ot.” A pályázó nem tudhatja a pályázat beadása során, melynek feltétele csak a kataszter elkészítése, hogy a II. és III. szakaszban felmerült költségekkel elérik-e majd a minimum 100 millió forintot? 4. A Pályázati Felhívás C4 pontjának 3. bekezdése szerint lakás célú ingatlanok korszerűsítési munkálatainak előkészítési tevékenységei nem támogathatók. Kérjük annak pontosítását, hogy eszerint az egyházi jogi személyek tulajdonában lévő parókia épületek az épület kataszterben tervezhetőek-e, amennyiben ezek a parókia épületek lakás célját is szolgálják. 5. Nem egyértelmű a kiírás F12 II/ c) pontjából hogy amennyiben belső szervezeti egység (belső egyházi jogi személy) a fenntartója a pályázatba bevont ingatlannak, a hozzájáruló nyilatkozat elegendő-e a pályázatban való részvételhez? Értelmezésünk szerint ebben az esetben nem kell konzorciumot létrehozni, de a megfogalmazásból ez nem egyértelmű. (MRE esetén például egyházkerület és földrajzi területükön működő egyházközségek viszonylata) Nem világos az sem, hogy a KEOP-7.13.0/15 pályázatban konzorciumi formában résztvevőknek (különálló jogi személyeknek) lesz-e lehetőségük a KEHOP 5.7.0. pályázaton elindulni külön-külön, vagy a jelen kiírás szerinti konzorciumi pályázás a jövőre nézve is kötöttséget jelent-e? 6. Javasoljuk a megpályázható támogatási összeg minimum értékének csökkentését, vagy akár a kitétel teljes eltörlését, mivel számos olyan egyházi szervezet működik, ahol nem érhető el a 100 milliós minimum határ. 7. A pályázati felhívás C1/I/7 pontja úgy rendelkezik, hogy a kataszter állományból a II. tevékenységi körbe (Koncepcionális fázisba tartozó, projekt előkészítési tevékenységek) előkészíteni kívánt épületek kiválasztása kizárólag akkor lehetséges, ha az adott épületre vonatkozóan a pályázat benyújtását megelőző 5 évben, épületenergetikai megtakarítást célzó beruházásra nem nyert vissza nem térítendő támogatást a pályázó. Véleményünk szerint ez indokolatlanul korlátozza olyan épületekre vonatkozó pályázatok benyújtását, ahol korábban történt ugyan energetikai korszerűsítés, de az nem volt teljes körű. pl. nem került kiépítésre a napelemes rendszer, vagy a fűtési korszerűsítés. Javasoljuk ezen pont módosítását az alábbiak szerint: A kataszter épületállományából, a II. tevékenységi körben (Koncepcionális fázisba tartozó, projekt előkészítési tevékenységek) előkészíteni kívánt épületek kiválasztása az alábbi szempontok szerint: A pályázat benyújtását megelőző 5 évben, a kiválasztott ingatlanra vonatkozóan, épületenergetikai megtakarítást célzó beruházások kivételével kérhető csak vissza nem térítendő támogatás 8. Javasoljuk a hiánypótlásra való lehetőség megadását a kiírásán belül. 9. Nem egyértelműek a III. fázisba kerülő épületek kiválasztási kritériumai. Álláspontunk szerint nem lehet objektíven összehasonlítani két teljesen különböző funkciójú és energiafelhasználású épületet, tehát nem születhet igazságos rangsor. Tekintetbe véve, hogy egy bentlakásos intézmény funkciójánál fogva az év 365 napján üzemel a nap 24 órájában, benne jelentős energiafelhasználással, nagyobb esélyekkel kerülhetne a III. fázisba, mint egy közoktatási feladatokat ellátó intézmény, melyek esetében nincs üzemelési idő az év minden napján. Nem mondható ki tehát egyértelműen, hogy fajlagosan vagy abszolút energia-megtakarításban melyik épület „jobb” a másiknál. A felhívás e tekintetben nem egyértelmű és nem is igazságos. Továbbá, a megújuló energiafelhasználás hasznosítás mértéke sem egyforma két teljesen eltérő funkciójú épület esetében. Ha az előbbi példánál maradunk, egy bentlakásos intézmény nyilván ebben a kritériumban szintén kedvezőbb értékeket tud produkálni, hiszen éjjel-nappal kell fűteni, nagyobb a HMV, - és nagyobb a villanyfogyasztás is. Egy közoktatási intézmény a nyári időszakban - amikor a legnagyobb hatásfokkal tudna működni egy napelemes és/vagy egy napkollektoros rendszer -, nem üzemel, így a megtakarítás és a megtermelt energia nem hasznosítható. Nyilvánvaló, hogy adottságainál és üzemidejénél fogva sem fog olyan mértékű villany és HMV fogyasztást produkálni, mint egy bentlakásos intézmény. Álláspontunk szerint az ilyen összehasonlítás előnyben részesít bizonyos funkciójú épületeket, ami nem adhat objektív képet ingatlanállományunk fejlesztési szükségleteiről és ok nélkül kerülnének fontos és nélkülözhetetlen fejlesztések hátrébb a rangsorban. A korábbiakban olyan egyházi épületek energetikai korszerűsítésére is lehetett pályázni, melyek nem közfeladatot láttak el, különbségtétel a pályázati támogatás intenzitásában volt. Ez a lehetőség az egyházi pályázók számára fontos. 10. A Reformárus Egyház épületei között - és kiváltképpen a közfeladatot ellátó épületeink tekintetében is –, több műemléki védettség alá eső épület van. Ezen épületek megújuló energiával való felszerelése hatósági engedélyekhez kötött. A hatóságok jellemzően nem járulnak hozzá ezen épületek tekintetében a napelemek és napkollektorok felhelyezéséhez. Továbbá vannak olyan épületek is, melyek fekvésük miatt nem alkalmasak napelemek és/vagy napkollektorok telepítésére. Ez a kritérium szintén hátrányba hozza a műemléki védettség alatt lévő, valamint a fekvésük miatt megújuló energiák telepítésére alkalmatlan épületállományunk energetikai korszerűsítéseit, pedig jelentős energiafogyasztással rendelkeznek, és állagukat tekintve pazarló módon. A megújuló energiafelhasználás miért kötelező tehát az egyházi szervezetekre? A KEOP-2012-5.5.0/A pályázati felhívásban nem kötelező megújuló energiák felhasználása és ezáltal a kombinálási kötelezettség sem. Az egyházi szervezetek pályázási esélyeit megkönnyítené, ha ezen kiírások tekintetében is lehetne külön-külön konstrukciókban pályázni energetikai fejlesztésekre megújuló energiafelhasználás nélkül, és megújuló energiafelhasználással is.


D'Antonio-Strommer Szonja

2015-03-16 10:11:19

Egyéb észrevétel

Tisztelt Minisztérium, Tisztelt Közreműködő Szervezet! A Boldogasszony Iskolanővérek nagy örömmel és várakozással üdvözlik a most megjelentetett KEOP 7.13.0/15 egyházi épületekre vonatkozó pályázat tervezetét, mely előre mutató, biztató és hiánypótló. Annak érdekében, hogy a pályázat valóban elérje a kívánt célközönséget és egy gyümölcsöző együttműködés alakulhasson ki, az alábbi szempontok figyelembe vételét javasoljuk: 1. A6 és A7 pontok alapján a pályázható legalacsonyabb összeg 100 millió Forint, miközben a II. szakaszra, mely a pályázati összköltség 50%-a, egy millió forintot lehet elkölteni. Ez azt jelenti, hogy mintegy 50 épület bevonásával lehet pályázni. Ez megnehezíti több, a közfeladat ellátásban történelmi hagyományokkal rendelkező szerzetesrend életét, de ha értesüléseink pontosak, még a templomok és plébánia épületek esetében is sokszereplős konzorciumot feltételeznek. Jelen pályázat célját és jellegét tekintve indokolatlan plusz tehernek tartjuk a konzorciumban történő megvalósíthatóságot. A fentiek alapján javasoljuk a pályázható minimumösszeg jelentős csökkentését. 2. Az A6 pont értelmében a pályázatban megvalósítandó három szakasz közötti szigorú költségfelosztási korlát (10%-50%-40%) létezne. Ez a lehetséges pályázói kör sokszínűségéből és a pályázat keretben megvalósítandó feladatok jellegéből igen megnehezíti mind a projekt tervezését, mind később a kivitelezését. kérjük, a szigorú határok enyhítését vagy esetleges teljes feloldását. 3. A C1 pont értelmében 3 kifizetési kérelem beadására lesz lehetőség, szigorúan a projekt szakaszolása mentén. Több épületről szóló pályázat miatt a megvalósítás ütemezése épületenként különböző lehet, így a jelen korlátozás nagyban nehezíti a pénzügyi megvalósíthatóságot. Kérjük a szabályozást gondolják újra, esetlegesen oldják fel a szigorú határokat. 4. C1 pont I. szakasz 7. pont értelmében csak saját tulajdonú ingatlanon folytatható a beruházás. A Magyar Katolikus Egyházon belül bevett gyakorlat, hogy belső egyházi személyek egymásnak használatba adnak hosszú időre (akár több évtizedre) ingatlanokat, melyhez a használati jog a tulajdoni lapon bejegyzésre kerül. Ebben az esetben a tulajdonos szempontjából jogos elvárás lenne, hogy az épületet bejegyzetten használó belső egyházi jogi személy végezze a beruházást. Ennek mentén kérjük a fenti kitétel pontosítását. 5. C1 pont I. szakasz 7. pont értelmében a koncepcionális és tervezési fázis csak azon épületekre folytatható, ahol az elmúlt 5 évben vissza nem térítendő támogatásból épületenergetikai támogatás nem történt. A jelenleg már megvalósult vagy megvalósítási fázisban levő, támogatásból történő beruházások jellemzően nagy épületek (több ezer négyzetméterre gondolunk) kis részeit, egyes energetikai rendszereit érintették. Legtöbb esetben további beruházással lehetne teljessé tenni az épületenergetikai felújítást. Értelmetlenül zárná ki jelen pont azokat a szereplőket, akik proaktív magatartással már a korábbiakban is éltek hasonló kiírások lehetőségével. Kérjük a kitétel feloldását és oly módon történő megfogalmazását, mely a már meglévő, fenntartási időszakban lévő felújításokat védi. 6. C1 pont III. szakaszban utalás történik a KEHOP kiemelt projektekre. Ennek a megfogalmazásnak kérnénk a pontosítását, illetve amennyiben ez azt jelenti, hogy jelen (KEOP 7.13.0/15) konstrukció egy kiemelt projekt előkészítését szolgálja, kérjük ennek újragondolását, hiszen véleményünk szerint ez jelentősen csökkenti a KEHOP kiírásra potenciálisan pályázók esélyeit és lehetőségeit. Budapest, 2015. március 16. Sok sikert kívánva további munkájukhoz Tisztelettel D'Antonio-Strommer Szonja Boldogasszony Iskolanővérek


Kocsis István

2015-03-13 19:46:58

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

Tisztelt NFM! A Magyarországi Evangélikus Egyház Pályázati és fejlesztési osztálya nevében üdvözöljük a KEOP 7.13.0/15 kiírás tervezetben megjelölt célt, a KEHOP források felhasználására vonatkozó projektek műszaki előkészítését. Jónak tartjuk a koncepciót, ésszerű a megvalósítás során elvárt lépcsőzetesség, az a célkitűzés, hogy így valóban a leginkább energiahatékony fejlesztések valósuljanak meg. A pályázati előkészítésre, pályáztatásra, megvalósításra rendelkezésre álló idő rövidsége, az egyházi működésből fakadó sajátosságok miatt az alábbi észrevételeket, változtatási javaslatokat küldjük. 1. A 6. A támogatás mértéke: Észrevétel: Az I. szakaszban a kataszter elkészítésének költségeként, a külön helyrajzi számon elhelyezkedő épületenként 50.000 Ft maximalizálása nem életszerű, hiszen adott esetben egy helyrajzi számon több, közfeladatot ellátó funkciójú épület helyzekedik el (pl: iskola, óvoda, tornaterem, kollégium, stb..) amelynek elvárt kataszteri felmérése meghaladja ezt a költséget. A II. szakaszban az előkészítésre (felmérési tervek, energetikai tanúsítás, korszerűsítési javaslat, költségbecslés) felhasználható, külön helyrajzi számon elhelyezkedő épületenként 1.000.000 Ft a fenti indokok miatt szintén alultervezett. A III. szakaszba jutó épületek tervezésére (engedélyes tervek, tender terv, műszaki beavatkozási terv, kiviteli terv) fordítható mértékként meghatározott 40% alultervezett, mivel ezek a tevékenységek a szakmailag leginkább kvalifikált megvalósítókat igénylik. Ez azt eredményezi, hogy a 12-13. oldalon látható táblázatban elvárt, bevont épület közül a kezdeti 400-ból 100 kerül energetikai előkészítésre, és csak 6 jut el a megvalósításhoz szükséges tervekig. Mivel az elszámolható költségekre vonatkozó korlátozások táblázatból egyértelmű, hogy a fenti költségekbe beleértendő a közbeszerzés, menedzsment, és a nyilvánosság költsége is, kérjük a bevonható épületek számának és a költséghatárok újragondolását. Javaslat: Az egyes szakaszokra fordítható támogatási összeg arányosítva kerüljön meghatározásra. I.szakasz: 15%, II. szakasz: 25%, III. szakasz: 60% 2. A 7. A támogatás összege Észrevétel: Minimális támogatási igényként a 100.000.000 Ft elvárása szükségtelenül korlátozza a pályázók számát. A Magyarországi Evangélikus Egyház közfeladatait jellemzően két formában látja el, országos fenntartású és gyülekezeti fenntartású intézményeken keresztül. A szociális közfeladat ellátásnál jellemzően saját tulajdonú épületben, míg a nevelési és közoktatási közfeladatot ellátó intézményekben a saját tulajdon, illetve a használat is előfordul. Az egyéb közfeladat (pl, a kötelező iskolai feladatellátásként végzett gyülekezeti hittanoktatás, közösségi tér biztosítás, szabadidős programlehetőségek biztosítása) jellemzően gyülekezeti tulajdonú épületekben történik. Az egyes gyülekezetek, intézmények autonómiája miatt nem életszerű, hogy akár a Magyarországi Evangélikus Egyház, akár önálló szervezeti egységei (pl. egyházmegyék) önállóan vagy konzorciumi formában pályázzanak csak azért, hogy a minimálisan elvárt támogatási összeget elérjük. A minimális támogatási mértékből fakadó, várható közbeszerzési kötelezettségek a projekt tervezett időkeretekben tervezett végrehajtását lehetetleníti el (lásd még jelen észrevétel 7. pont) Javaslat: A minimális támogatási összeghatár kerüljön eltörlésre. Az egyes egyházi szervezetek saját tulajdonukban vagy használatukban, fenntartásukban lévő ingatlanjaik tekintetében legyenek jogosultak pályázni, azzal a kitétellel, hogy pályázatuk beadásához az egyházi főhatóság, döntéshozó szerv támogató nyilatkozata szükséges. Ezáltal a projektméretek csökkennek, a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárások a projekt megvalósítást is gyorsítják. 3. C1 Támogatható tevékenységek: Észrevétel: I.szakasz: A 3. pontban elvárt kataszter elkészítése a pályázat benyújtásának feltétele, és mivel az F2. pont szerint a meghirdetéstől számított 30 naptól felfüggesztésig lehet beadni a pályázatot, ez az idő rendkívül szűk (ismerve az eddigi pár nap alatti felfüggesztéseket, illetve tudva a feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét) különösen annak tudatában, hogy nem ismerjük az elkészítendő dokumentáció elvárt tartalmát (IV.melléklet). A 6. pontban az elvárt elmúlt 3 év számláinak beszerzésére, feldolgozására a fenti pontban jelzett időhatár szintén kevés a 100 milliós minimum összeghatárnál elvárt épületszám vonatkozásában. A 7. pont első két bekezdésénél nem egyértelmű, hogy a közfeladatot ellátó épület tulajdonban, használatban, fenntartásban létele kiegészítő vagy helyettesítő szabály. ( és -ként illetve vagy -ként értelmezendő?) A 7. pont harmadik bekezdésénél nem egyértelmű, hogy a rendeltetésszerű használat, vagy a közfeladatban használás az elvárás? Lehet-e olyan épület amely pl egy éve lát el közfeladatot, előtte nem közfeladatra, de rendeltetésszerűen használták? A 7. pont negyedik bekezdésénél indokolatlanul kerül kizárásra a beadás előtti öt évben épületenergetikai célra vissza nem térítendő támogatást kapott épület, hiszen részfelújítás esetén indokolt lehet a további hatékonyság növelés (pl nyílászáró csere után a homlokzati hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítés). Nem ismert a jelezett VI melléklet (II. fázisba átemelendő épületek listája) elvárása, mivel a mellékletek nem kerültek társadalmi egyeztetésre. Javaslat: A projektméret csökkentésével az elvárt elkészítési határidők vállalhatóbbá válnak. Vissza nem térítendő támogatásból, részleges energetikai felújításon átesett épület korszerűsítése is folytatható legyen, ha az energetikailag indokolt. II. szakasz: A szakasz megvalósítására rendelkezésre álló időkeret rövid, a 90 nap alatt a szükséges közbeszerzéssel együtt nem lehet elvégezni az elvárt tevékenységeket. III. szakasz: A 100% támogatási mérték nem teljesül, ha az elkészült tervek utógondozásának, aktualizálásának költségeit a pályázónak biztosítani kell, és azok a KEHOP egyházi kiírásaiban sem elszámolhatóak. Javaslat: Az utógondozás, aktualizálás költségei legyenek elszámolhatóak a KEHOP kiírásban. 4. C2 Nem támogatható tevékenységek: Észrevétel: A leírtak szerint a KEHOP egyházi célnál nem lehet majd előkészítési költséget elszámolni, ez a később azonosított fejlesztési szükségleteket kizárja (pl. időközben átvett közfeladat, szolgáltatás ellátást biztosító épület fejlesztése nem lesz lehetséges. Javaslat: A KEHOP keretében legyen elszámolható a kataszterben nem jelezett, felmért épületek előkészítése. 5. C3. Elszámolható költségek Észrevétel: A projektmenedzsment tevékenységben nem életszerű, hogy a munkaidő 30 %-nál kevesebb feladatot végző munkavégző ráfordítása nem elszámolható, egyes résztevékenységek, pl. aszsisztencia, nem feltétlenül igényel heti 12 óra időráfordítást. A menedzsment tevékenységben foglalkoztatottak számának 3 főben való maximalizálása szintén szükségetlen korlátozás, hiszen projektmenedzser, pénzügyi vezető, asszisztencia és jogi illetve műszaki feladatot is elláthat foglalkoztatott személy. Javaslat: Legyen elszámolható 30% alatti munkaidő ráfordítás költsége. Projektmenedzsment foglalkoztatottak száma ne kerüljön meghatározásra, az ellátandó feladatok szerint projektmenedzser, pénzügyi vezető, asszisztencia, jogi szakértő, műszaki szakértő státuszokban foglalkoztatni. 6. C.3.2. elszámolható költségek a megvalósítás során Elszámolható költségekre vonatkozó korlátok: Észrevétel: A táblázatban pazarlónak tűnik a 400/100/6 épületszám bontás, (hogy a táblázatban elvárt, bevont épület közül a kezdeti 400-ból 100 kerül energetikai előkéészítésre, és csak 6 jut el a megvalósításhoz szükséges tervekig). A közbeszerzésre fordítható, a projektköltségvetés 1,5 %áig terjedő mérétk kevés, az elvárt 100 milliós minimum projektméretnél a feltételezett 3 eljárásra az 1,5 millió forintért nem lehet megfelelő szolgáltatót találni. Javaslat: A minimális támogatási összeg kerüljön eltörlésre, az egyedi egyházfőhatósági jóváhagyással beadott gyülekezeti, intézményi pályázatok garantálják, hogy a tervezésig a valóban szükséges fejlesztési ötletek jussanak el. A közbezserzés költsége a projektköltségvetés 5%-áig legyen elszámolható. 7. C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje: Észrevétel: A 2015 12 31-ig történő számlateljesítés a közbeszerzések és a tervkészítés miatt nem látszik teljesíthetőnek. Lenti részletes alátámasztás alapján közbeszerzés-ütemezési szempontból megállapítható, hogy a kiírás által célzott feladat ellátásának megvalósítása a 2007-2013-mas keret terhére nem vagy csak kiemelt abszorpciós kockázattal megvalósítható, ugyanis a három minimálisan szükséges közbeszerzés együttes időigénye a pályázati felhívás megjelenésétől a projekt megvalósításáig minimum 165 nap, azaz több mint 5 hónap. Megj.: ebben nincs az esetleges egyéb közbeszerzési eljárási események időigénye (kiegészítő tájékoztatás, ajánlati felhívás módosításai, előzetes vitarendezés, stb.), melyekkel nyílt eljárások esetén számolni lehet. Ennek oka, hogy: - Tekintettel arra, hogy a kataszter elkészítése a pályázat benyújtásának feltétele, ezért feltételes 122/A § szerinti hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást szükséges lefolytatni, melynek időigénye a fent részletezettek alapján minimum 45-50 nap. - Feltételes közbeszerzés szükséges továbbá az auditálás tárgyában is. A pályázati felhívástervezetben foglaltak szerint az auditori teljesítésnek a Támogatói Okirat aláírását követő 90. napig be kell fejeződnie. A biztonságos teljesítéshez a 90 napra szükség van, ezt veszélyeztetheti a közbeszerzés időigénye (90-62=28 nap), amennyiben azt nem feltételesen, a Támogatói Okirat aláírását megelőzően folytatják le. Továbbá az auditálási feladatok megfelelő ellátásához szükség van az első körben kiválasztott nyertes ajánlattevő által elkészített felmérésekre, kataszterre, ezért a két közbeszerzési eljárás között előre láthatóan az átfedés nem javallott. - A tervezés közbeszerzését az auditori feladatok elvégzését követően lehet csak megkezdeni, tekintettel arra, hogy a pontos műszaki tartalom az auditálást követően válik ismertté. A feltételes közbeszerzés lehetősége tehát ebben az esetben nem opció, az időigény nem csökkenthető. Ha ehhez hozzávesszük a pályázati, értékelési és TSz kötési időket is 225-250 nap a minimális pályázati ciklus, azaz a projektek 2007-2013-mas forrásból nem tudnak megvalósulni. Javaslat: A pályázatban nevesített 100 millió Forintos minimum értékhatárt el kell törölni, ezzel a beszerzések más eljárás típusba sorolhatók és ott minimális időigénnyel megvalósíthatóvá válnak. 8. F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje Észrevétel: „A pályázatot (kitöltött projekt adatlapot és a felhívásban, valamint az útmutatóban előírt mellékleteket) elektronikus adathordozón (kizárólag egyszer írható, írásvédett CD/DVD lemezen) a pályázati kiírás részét képező, kinyomtatott és cégszerűen aláírt eredeti nyilatkozattal együtt zárt csomagolásban személyesen lehet benyújtani...” Ez az utóbbi időben már nem megszokott pályázat benyújtási forma korábban is jelentős viták kereszttüzében állt és folyamatos korrupciós és egyéb vádakat, ill. támadásokat vont maga után mind a kiíró mind a pályázók tekintetében. Az egyházak között különösen nem értelmezhető egy ilyen módon generált verseny – ill. annak előre nem jelezhető a negatív hatása. Javaslat: A pályázatban nevesített személyes benyújtás helyett szakaszos benyújtást személyes/postai vagy elektronikus úton kell biztosítani.


Kővári-Breuer Orsolya

2015-03-13 12:37:45

Egyéb észrevétel

Tisztelt Kiíró! Javaslatainkat és észrevételeinket a lenti pontokban foglaljuk összeg: Pályázat beadásának határideje (Pályázati felhívás F2.) "A pályázatok benyújtása a pályázat megjelenésétől számított 30. naptól a kiírás felfüggesztéséig folyamatosan lehetséges." A pályázat megjelenésére legkorábban 2015. 03. 17-én lehet számítani, a fenti leírás alapján legkorábban a pályázatot 2015. 04. 17-től lehet benyújtani. A pályázatok benyújtásának időpontját jó lenne előrébb hozni. pl. a megfogalmazást a kiírás megjelenésétől a kiírás felfüggesztéséig folyamatosra cserélni. Az általános pályázati útmutató C9. pontja értelmében a záró elszámolási csomag benyújtásának végső határideje 2015. 10. 31., míg a pályázati felhívás alapján 2015. 12. 31-ig lehet felhasználni a támogatás összegét (2015. 12. 31-ig teljesített és a szállító részére kifizetett számlák számolhatóak el, későbbi költségeket saját forrásból kell finanszírozni!). Jelen felhívás kapcsán lesz-e lehetőség a záró elszámolási csomag későbbi benyújtására úgy, hogy a felmerült költségek elszámolhatóak maradjanak lehetőleg saját forrás felhasználása nélkül. A Pályázati felhívás alapján 3 db elkülönített kifizetési kérelemben lehet lehívni az elnyert támogatást. 1 KK: a támogató okirat kiállításától számítva azonnal benyújtható (1. szakasz támogatható tevékenységei tartozhatnak bele); 2 KK: a támogató okirat kiállítása után max. 90 nappal szükséges benyújtani (2. szakasz támogatható tevékenységei tartozhatnak bele); 3 KK: 2015. 10. 31-ig érdemes benyújtani. (3. szakasz támogatható tevékenységei tartozhatnak bele). A fenti szabályozást lehetséges-e rugalmasabban kezelni!? Amennyiben csúszik a döntés, és a támogató okirat kiállítása, össze lehet-e vonni a kifizetési kérelmeket/ az egyes szakaszok költségeit!? Amennyiben a projektet jó esetben 2015. 03. 06-án (a társadalmi egyeztetés napján) megkezdjük, de a támogató okiratot rossz esetben csak júliusban kapjuk meg, és a projektet októberben zárnánk, lehet-e pl. 1 db záró kifizetési kérelemben elszámolni a támogatás összegét, vagy 3 helyett 2 db kifizetési kérelemben elszámolni (1 KK és ZKK)!? A pályázati felhívás C1. I. 7. pontja „A pályázat benyújtását megelőző 5 évben, a kiválasztott ingatlanra vonatkozóan, épületenergetikai megtakarítást célzó beruházásra nem nyert vissza nem térítendő támogatást.” véleményünk szerint túlzó. A pályázati felhívás A7. pontja kapcsán javasoljuk a támogatási igény minimum 50 millió Ft-ra való csökkentését, tekintve, hogy a szűkös határidők miatt a nagy volumenű projektek megvalósítása kockázatos, kisebb volumenű projekteket biztosabban lehet megvalósítani a rendelkezésre álló idő alatt. A pályázati felhívásban több helyen is szerepel, hogy „A KEHOP 5.7.0 „Egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével” című konstrukció keretében előkészítési tevékenységek elszámolására nem lesz mód, azonban a tervezési/ előkészítési munkákra a későbbiek során is szükség lehet. Tisztelettel: Kővári-Breuer Orsolya


Simonné Biró Angéla

2015-03-12 16:20:18

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

Tisztelt Kiíró! A pályázat tartalma nagyon előremutató és hasznos lehet, ha 1-2 magyarországi nagy történelmi egyházon kívül a kisebbek is indulhatnának rajta, ám az igénylés minimum 100M Ft-os alsó határa ezt nem teszi lehetővé, hiszen akinek csak 10-20 közfeladatot ellátó épülete van, az nem tud pályázni. Ugyanakkor a II. szakasz 1 M Ft/ épület elszámolható összeg korlátozásával is probléma lehet („a projektre nyújtható maximális elszámolható költség legfeljebb 50%-a, de az előkészítési szakaszba jutott, külön helyrajzi számon szereplő épületekre maximum 1.000.000,-Ft számolható el épületenként.”) Tudomásom szerint csak egy energetikai audit költsége ennek a limitált összegnek a többszöröse is lehet (a vizsgált épület éves energiafogyasztásának 6-8 %-a akár). Egy közfeladatot ellátó intézmény (oktatás, szociális szolgáltatások) esetében pedig igen nagy az energiafelhasználás. Ráadásul a II. szakaszban ezen kívül még sok más költséggel járó feladatot kell teljesíteni épületenként. Ezek fényében kérem az előttem szólókkal egyetértve, fontolják meg a teljes projekt igényelhető minimumának 100 M Ft-ról történő leszállítását 30-50 M Ft-ra, illetve, a II. szakaszban elszámolható maximum 1 M Ft/ épület összeget emeljék fel a többszörösére. Tisztelettel, Simonné Biró Angéla


Orosz Árpád

2015-03-10 19:34:34

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

Tisztelt Kollégák! Egyházi épületekről szól a pályázati kiírás. Ezen épületek körében okkal gondolunk a műemlékeinkre, templomainkra, nagyobb városi egyházi épületeinkre és a kisebb települések plébánia épületeire, vagy parókiáira. Ezen épületek gyakran tartószerkezeti károkkal is terheltek már csal koruknál fogva is. Az energiahatékonysági beruházások rendkívül fontosak, de nem lenne kívánatos, hogy úgy valósuljanak meg, hogy eltakarásra kerülnek a tartószerkezeti hibák azok kijavítása nélkül. Ezzel ugyanis ellehetetlenítjük, vagy igen megnehezítjük azok későbbi felismerését, javítását. Javasoljuk, hogy az épületkataszterhez tartozzon kötelezően tartószerkezeti szakvélemény, amely rögzíti az energetikai beavatkozással érintett épület tartószerkezeti állapotát, minősítését, szükség esetén a szükséges beavatkozást, megerősítést, különös tekintettel arra a tényre, hogy több évtizedre vonatkozó beruházást tervezünk az energetikai beavatkozással. Javasoljuk ehhez az épületkataszter készítés felső 50000,-Ft-os korlátját megemelni 500 000,-Ft-ra. A tervezett energetikai beavatkozásoknak legyen része az esetleg ehhez indokolt tartószerkezeti megerősítés is, nehogy a később halaszthatatlanná váló tartószerkezeti beavatkozásra az energetikai beruházás megtérülési idején belül kerüljön sor. Pécs, 2015. 03. 10 Orosz Árpád építésügyi és tartószerkezeti szakértő


Rév Zoltán

2015-03-09 11:51:41

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

A C1. (C1. Támogatható tevékenységek) II/4. pontja értelmében "az épületek meglévő állapotára vonatkozó energetikai tanúsítása" az egyik feladat. Bizonyára vannak olyan Pályázók, ahol a tanúsítás már megtörtént, és érvényes. Ez esetben felesleges újra tanúsítani, e helyett a meglévő tanúsítási számítások felülvizsgálata és szükség szerint korrigálása legyen a feladat.


Rév Zoltán

2015-03-09 11:46:30

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

A C1. (C1. Támogatható tevékenységek) I/6. pontja értelmében "az elmúlt három év (2012., 2013., 2014.) energia-szolgáltatók által kiadott, mérőóránként és éves szinten összesített fogyasztási adatainak beszerzése" a feladat. Ez (túl a Gortka István kolléga által jelzett techikai nehézségeken) egyes esetekben megoldhatatlan, illetve nem elegendő. Sokszor egész épületcsoportokat lát el egy-egy mérő (ezek az épületek egy telekhatáron belül, egy tulajdonos/üzemeltető kezelésében vannak) és az almérés általában nem megoldott. A pályázatok során ezek a problémák mérnöki módszerekkel (pl. a fűtési hőigényt a tanúsítási számítások adatai alapján, a villamos energiát a fogyasztók teljesítménye arányában szétosztva) megoldhatók, de a kataszter készítés fázisában ezek nem alkalmazhatók. A kataszter összeállításánál ezt a helyzetet kezelni kell!


Becska Bence

2015-03-09 10:02:18

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

Tisztelt Hölgyem/Uram! Pozitív kezdeményezésnek tartjuk, hogy külön jelenik meg pályázat épületenergetikai auditok elkészítésére és ezzel több idő fordítható a beruházásokat megelőző előkészítő munkára. Javaslatainkat, észrevételeinket a következő pontokban foglaljuk össze a kiírással kapcsolatban: - A támogatási érték minimum értéket csökkenteni kellene 50 millió forintra. Indoklás: több olyan lehetséges pályázó lehet, akik nem rendelkeznek ekkora épületállománnyal, illetve konzorciumok létrehozásának, és több száz épületből álló adatbázis összeállításának esélyét jelentősen csökkenti a rövid határidő. A C1/I/7 pontban található megfogalmazás - A pályázat benyújtását megelőző 5 évben, a kiválasztott ingatlanra vonatkozóan, épületenergetikai megtakarítást célzó beruházásra nem nyert vissza nem térítendő támogatást – véleményünk szerint indokolatlanul zár ki több olyan épületet, amelyen például napelemes fejlesztés történt, de más energiahatékonysági fejlesztés nem. Javasoljuk a megfogalmazás pontosítását azzal, hogy az elektromos áram termelése céljából telepített napelemes fejlesztés támogatása 5 évre visszamenőleg nem kizáró ok. A III. fázisba eljutott épületek tervezési költségei és a támogatás minimum értékére vonatkozó kikötés (100 millió Ft) között ellentmondást tapasztalunk, amelynek több része van. A tervezési költségeket az auditok előtt kell meghatározni, ez az ellentmondás szakmai része. Amennyiben a pályázatban meghatározott tervezési (III. fázis) költségek csökkennek, mert például az auditok során derül ki hogy kevesebb épületnél érhető el a 30%-os megújuló energia részarány, akkor a pályázat megvalósítása során csökkennek a költségek, ez az ellentmondás pénzügyi része. Véleményünk szerint ezért első lépésben kizárólag auditok támogatása / elkészítése célszerű. Véleményünk szerint visszamenőleg (például két évre) is elszámolható kellene, hogy legyen egy épületenergetikai audit, hiszen a jelenlegi kiírás szerint, aki előre gondolkodott az hátrányba kerül. A kiírással, és ezáltal a pályázatok előkészítésével / tervezésével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Mi történik azokkal az épületekkel, amelyek fejlesztése ebben a konstrukcióban nem kerül megtervezésre? Tervezési költség elszámolható lesz a következő konstrukciókban? Lesz majd olyan konstrukció amelyben előkészítési költség is elszámolható lesz azok számára akik kevés épülettel rendelkeznek és ezért ezen nem tudnak indulni? Véleményünk szerint ez a pályázati kiírás az épületenergetikai fejlesztéseket érintő éves fejlesztési keret nyilvánosságra hozatalával együtt érheti el célját, a hosszú távú tervezést. Tisztelettel: BluePlan Mérnökiroda Kft


Gortka István

2015-03-09 08:24:10

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

Tisztelt Kiíró! C1 I/6. pont Javasolnám hogy ne 3 év számláit kelljen összegyűjteni, hanem az elmúlt 2 év (2013, 2014) évből 1 teljes évnyi összefüggő számlasort. Sok esetben a számlák 3 évi összefüggő beszerzése nagyon nehézkes, időigényes és nem megoldható. A szolgáltatók sem partnerek ebben. Sok számla nincsen meg, vagy nem egyértelmű. Azt hogy az épület működött elegendő legyen igazolni az elmúlt 3 év (2012 2013 2014) minden évszakban csatolt 1-1 (tehát 4 db) számlával. Tisztelettel: Gortka István


Gortka István

2015-03-09 08:10:28

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Kiíró! Műemlékek esetében minden homlokzati változás építészmérnöki munkát igényel. Ezt jogszabály is rögzíti - építési engedélyezési köteles. Például hőszigetelés kiosztási terv szükséges VIP hőszigetelés alkalmazása esetén, az ornamentikák, stukkók, stb külső megoldásairól pontos felmérés, részletterv szükséges, stb. stb. Tisztelettel: Gortka István


Gortka István

2015-03-09 08:06:59

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Kiíró! Javaslom a minimum értékhatár csökkentését , hogy kisebb projektek is tudjanak pályázni, a nagyon különböző egyházi épületek és pályázók száma miatt. Javaslom a 100 M Ft-os minimumot 30 M Ft-ra csökkenteni Tisztelettel: Gortka István


Gortka István

2015-03-09 08:00:02

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

Kataszter kötelezően elvárt adattartalmáról nincsen információ, így nem lehet tudni hogy az épületenkénti 50.000 Ft-os díj fedezei-e a költségeket.


Gortka István

2015-03-09 07:54:39

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Adminisztratív információk

Tisztelt Kiíró! Jelzem, hogy az Építész Kamaránál megszűnt a SZÉSZ8 és át lettek sorolva ebből SZÉS6-ba az energetikai szakértők, mely ugyan az a jogosultság csak más szám alatt tisztelettel: Gortka István


dr Zydka Györgyi

2015-03-08 10:07:55

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

Tisztelt Kiíró! Átolvastam a KEOP-7.13.0/15 Pályázati felhívását. Nem tudom eldönteni kiknek szól ez a lehetőség. Az egyházi épületek igen jelentős részét képezik a vidéki kistelepülések templomai. Ezek jelentős részben igénylik a korszerűsítést. Nem tudom, hogy ebben a kiírásban mire nyílik lehetőség; a minimum maximum határok csak jelentős, nagy létesítményekhez köthetők. Mit csináljanak a kistelepülések, ők is szeretnének fejleszteni, amely igen fontos a vidék megtartóképességének erősítésében. Jó lenne az értékhatároknál erre is tekintettel lenni. üdvözlettel dr Zydka Györgyi


Kónya József

2015-03-07 18:26:03

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

Tisztelt Címzett! A KEOP-7.13.0/15 jelű pályázati felhívás tervezet C1 fejezetének, II/6. bekezdésének felsorolását javaslom kiegészíteni az alábbi elemmel: - innovatív, igazolhatóan költség és energiahatékony megoldások alkalmazása Kérem javaslatom figyelembe vételét! Köszönettel: Kónya József


Kónya József

2015-03-07 18:13:14

Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

Tisztelt Címzett! A KEOP-7.13.0/15 pályázat A bekezdésnek első mondata kerüljön kiegészítésre az alábbiak szerint: "Jelen Pályázati Felhívás (továbbiakban: felhívás) célja energia-megtakarítást eredményező beruházási, korszerűsítési és felújítási projektek előkészítése a 2014-2020 közötti időszakra." Léteznek ugyanis olyan utólagos hőszigetelési eljárások is, amelyek megfelelnek az épített örökség védelméről szóló törvénynek és az energetikai tanúsítványok által támasztott követelményeket is kielégítő eredmények érhetők el alkalmazásukkal. Az A7 bekezdésben a támogatási igény alsó határát javaslom 30 millió Ft-ra csökkenteni. Az energiahatékonyság nem csak épületgépészeti módszerekkel javítható az egyházi ingatlanokban. A műemlékvédelmi előírásoknak is megfelelő utólagos hőszigetelés alkalmazásával 20 - 40 % energiamegtakarítás érhető el, amely önmagában alkalmazva nem igényel mérnöki tervező munkát és így az I; II; III szakaszra szükségszerűen fordítandó költségek lényegesen alacsonyabbak. Kérem a javaslataim figyelembe vételét! Tisztelettel: Kónya József