A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Mobilitás Operatív Program (MIOP)
A vélemények rögzítésére 2021-03-11 11:00 -ig volt lehetőség.

Mobilitás Operatív Program (MIOP)
F.I. | 2021-01-31 20:47:16

A 2021-2027 programozási időszak operatív programjaihoz közös zöld (civil-szakmai) szervezeti fenntarthatósági észrevételek, javaslatok

 

I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

A gazdaság nem cél, hanem eszköz a társadalmi jóllét és a környezet eltartóképességét tiszteletben tartó, válságálló fejlődés eléréséhez. A hazai gazdasági döntéseknek, így az uniós források felhasználását szolgáló terveknek a következő alapelvekre kell épülniük:

 

Tartalom – fenntarthatóság, válságálló gazdasági-társadalmi szerkezetváltás

Elsősorban az emberek biztonságát és jóllétét szolgáló döntéseket kell hozni, amelyek a szükségletek és nem az igények kielégítésére irányulnak.

A gazdaságnak a természeti korlátokon belül kell működnie és ennek érdekében  abszolút mértékben csökkenteni kell az erőforrás-felhasználást.

Meg kell erősíteni Magyarország gazdasági függetlenségét, önellátásra való képességét, a helyi szintek válságálló önrendelkezését és önfejlesztő képességét.

Elő kell segíteni a társadalmi és gazdasági szereplők felelős viselkedését, a köztük való együttműködés erősödését és a gazdaság demokratizálódását.

A versenyképesség növelése, mint cél csak akkor felelhet meg a fenntarthatóságnak, ha a fenti elvek mentén természeti erőforrásainkat csak azok megújuló-képességének mértékéig használjuk, azaz pl. az innováció és az oktatás-képzés is az alacsonyabb erőforrás-felhasználásra, a körkörös gazdaság kialakítására, az anyag- és energiatakarékos termelés-fogyasztás és életmód felé való válságálló átmenetre irányuljon.

Az elővigyázatosság, a „ne okozz jelentős kárt”, az “első a hatékonyság” és „a szennyező fizet” uniós alapelvei, valamint az éghajlatvédelmi költések címkézése alkalmazandók.

 

Folyamat – Partnerség

A folyamatnak a partnerség és a társadalmi részvétel uniós tervezésre vonatkozó szabályaira, a lakosság és az érintett felek érdemi bevonására kell épülnie mind a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés során, valamint figyelembe kell venni a társadalmi partnerek  észrevételeit és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményeit.

 

Az Operatív Programoknak a fenti alapelveket elősegítő nemzeti célkitűzéseket kell szolgálniuk (pl. 2050-ig szóló klímasemlegesség), másfelől az uniós céloknak, stratégiáknak és tartalmi előírásaiknak közvetlenül is meg kell felelniük (Európai Zöld Megállapodás, uniós szintű 2030-as célkitűzések). Az operatív programoknak, a Partnerségi Megállapodásnak és a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervnek egymással összhangban kell lenniük. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az alapelvek sok esetben csak akkor érvényesíthetők, ha teljesen új megközelítést és megoldásokat alkalmazunk, több területen is szemléletváltásra van szükség.

 

 

II. AZ OPERATÍV PROGRAM (OP)  TERVEZETEIHEZ KONKRÉT KÖZÖS JAVASLATAINK:

Az OP-k éghajlat- és környezetbarát volta nem ítélhető meg az ezen célokra tervezett összegek és a további támogatandó intézkedések ismerete nélkül, továbbá anélkül, hogy ismernénk, milyen célokra tervezik fordítani a hazai költségvetési forrásokat.

Közösségi forrásból közösségi célokat kell finanszírozni. Magyarországnak az uniós kohéziós források legalább 40%-át éghajlatbarát és zöld célokra (klímaváltozás-megelőzés, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés) kell fordítania. De a fennmaradó 60% sem támogathat ezzel ellentétes, a klímasemlegességet vagy az energiaátmenetet veszélyeztető célokat, programokat. Az összes uniós támogatási programot és a magyar költségvetést is összhangba kell hozni a Párizsi Megállapodással.

Tekintettel arra, hogy a természetre alapozott megoldások és maga a biodiverzitás jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatpolitikai célok megvalósulásához, az Unió 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájában foglaltakkal összhangban az uniós költségvetés klímaváltozással kapcsolatos forrásainak nagy részét a biológiai sokféleség megőrzésére, gyarapítására és természetalapú megoldások kialakítására kell fordítani (a Stratégia 3.3.2. Beruházások, árazás és adók fejezetében foglaltak szerint). A hétéves költségvetés keretében született – jogi kötőerővel bíró intézményközi megállapodás értelmében – a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadásoknak 2024-ben ki kell tenniük az éves kiadások 7,5%-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10-10%-át.[1] Általánosságban elmondható, hogy nem engedhető meg az, hogy az éghajlatpolitikai célkitűzésekre fordított finanszírozásokból megvalósuló projektek negatívan érintsék a biodiverzitás-védelmi célokat. A különböző célkitűzések összehangolására a tervezés során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

 

Természetvédelem, zöldinfrastruktúra – ZIKOP:

A Natura 2000 és védett természeti területeket is magába foglaló zöldinfrastruktúra megőrzése és fejlesztése, továbbá az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható hasznosítása kapcsán fontos kiemelni az ágazatok közötti együttműködés erősítését, valamint a gazdasági és ökológiai szempontok megfelelő összehangolását.

Függetlenül attól, hogy mely ágazat valósítja meg a zöld- (és kék)infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéseket, azokat minden esetben alapvetően biodiverzitás-megőrzési és klímaváltozás-mérséklési szempontból kell tervezni. A szükséges intézkedéseket a helyi viszonyokhoz kell adaptálni, ugyanakkor a nagyobb térségi összefüggésekre is figyelemmel kell lenni, ahhoz, hogy ne elszigetelt válaszok szülessenek az aktuális problémákra.

A zöldinfrastruktúra (ZI) megőrzése és fejlesztése kapcsán egyértelművé kell tenni, hogy a Natura 2000 és védett természeti területek a településeken kívüli ZI fontos vázát adják, és a fókusz továbbra is ezen területeken van, ugyanakkor a Biodiverzitás 2030 Stratégia védett területek koherenciájának növelésére vonatkozó célkitűzésével összhangban a fejlesztéseknek, beavatkozásoknak a védett területeken kívüli, de azok állapotának javítását szolgáló szomszédos területekre is ki kell terjednie.

 

 Szemléletformálás -– ZIKOP, VMOP és más OP-k

Ne csak beruházásokhoz kapcsolódóan, hanem önállóan is támogathatóak legyenek a környezet- és természetvédelmi, éghajlat- és energiatudatossági szemléletformálási programok/projektek, akár minden egyes prioritás alatt külön intézkedésként, mivel a valódi változást és alkalmazkodást ezek tudják hatékonyan támogatni.

 

 Energiahatékonyság – ZIKOP „4.1 Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása”

Az OP pontosítsa, hogy milyen szektorban milyen hatékonyság-növelést támogatna. 

Javasoljuk, hogy a ZIKOP-ban a lakossági igényekkel arányosan (1,42 millió lakásfelújítási terv a következő 5 évben, ld. MEHI friss tanulmány[2]) szerepeljen a lakóépületek energetikai felújításának támogatása 30-40%-ban vissza nem térítendő formában, akár kombinálva visszatérítendő támogatással (0% hitel). Szükségesnek tartjuk támogatni, bevezetni az egyablakos tanácsadást és a lakásfelújítások áfájának 5%-ra csökkentését.

 

Megújulóenergia-közösségek (MEK) – ZIKOP 4.2 A megújuló energiák ösztönzése, VMOP:

A megújulóenergia-közösségek hazai létrejöttének és a működésüket támogató keretrendszer kialakításának támogatása átfogóan szükséges. A ZIKOP-ban (lakossági, közösségi, társasházi) és a VMOP-ban (önkormányzati részvételű) egyértelműsíteni kell az energiaközösségi terveket és kiírásokat, a jogharmonizációt, definíciót figyelembe véve.

Megfontolandó, hogy külön kiírás keretében legyen támogatható az energiaközösségek létrehozása a Megújuló Energia Irányelv (REDII) átültetése során bevezetendő támogató keretrendszer keretében. Akár az energiaközösségek létrehozását és működését támogató szolgáltatások, egyablakos ügyintézés is legyen kialakítható támogatásból.

A nem zöldmezős, azaz barnamezős és épületre telepített, megújulós energiatermelő energiaközösségeket támogassa. Bármely OP-ból támogatott új építési beruházáshoz vagy épületfelújításhoz kapcsolódóan kedvezőbb elbírálású legyen az energiaközösség bevonásával megvalósuló, illetve üzemeltetett megújuló energia beruházás, pl. napelemes rendszer. Amennyiben az adott ingatlan adottságai miatt nem létesíthető háztartási méretű kiserőmű, akkor kedvezőbb elbírálású legyen az a pályázó, amely vállalja, hogy energiaközösségen keresztül szerez be megújuló energiát.

 

Méltányos Átállás - ZIKOP „Igazságos átmenet”:

A terveket a projektek leendő kedvezményezettjeivel, azaz a helyi érdekképviseleti csoportokkal, közösségekkel, önkormányzatokkal kell átlátható folyamatban kialakítani[3]. A projekteknek elsősorban a régióbeli kkv-k és önkormányzatok klímasemlegességnek megfelelő fejlesztését, átalakítását kell támogatniuk; a nagyvállalatokat vagy nagy szennyezőket ne támogassák.  Nem világos, hogy mit fog a ZIKOP támogatni a méltányos átálláson belül, és mit a Méltányos Átállás Alap közvetlenül.

 

Humánfejlesztési operatív program

A humánfejlesztésekkel foglalkozó OP-ban a különböző nevelési, képzési,  intézményműködtetési, szociális, család- és ifjúságügyi programok tartalmába beépítendő környezeti szemléletformálási elem legyen elvárás. Kifejezetten legyen támogatható tevékenység a környezetbarát óvoda- és iskolakertek létrehozása, erdei iskolai programok működtetése. Az egészségügyi fejlesztések keretében legyenek külön programok a vegyszermentes, egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletformálásra.

 

Településfejlesztés – VMOP:

A VMOP és a ZIKOP jól kiegészíthetik egymást azáltal, ha az önkormányzati, ill. középületek energetikai fejlesztését a VMOP-hoz, a lakóépületekét a ZIKOP-hoz rendelik. Az önkormányzati részvételű energiaközösségek terve szerepeljen az OP tervezetben is, ne csak egy VMOP kiírástervezetben. Fontos, hogy a tervezés során e ZIKOP-VMOP szinergia következetesen fennmaradjon, és ezen tervezett intézkedések mindegyike számottevő kerethez jusson. Szükséges az infrastrukturális beruházások esetében a barnamezős beruházásokat előnyben részesíteni.

 

Zöld foglalkoztatás - Vállalkozásfejlesztési és Innovációs OP (VINOP):

Javasoljuk hangsúlyosan beemelni a programba a zöld foglalkoztatás előmozdítását, a környezet- és energiatudatosságra, zöld iparágakban történő foglalkoztatásra irányuló képzések támogatását. Ez amellett, hogy a fenti klímacélokat is szolgálja, a ZIKOP és a VMOP felé is kapcsolódási pontot jelenthet.

 

Fenntarthatóságnak megfelelő mobilitás – Mobilitás OP

A közúti közlekedési prioritást elvben a Kohéziós Alapból lehet finanszírozni, amely csak TEN-T közutakra fordítható. Ezeket a fejlesztéseket nem szabad (OP-ban) finanszírozni, mivel azok elsősorban a nemzetközi és átmenő forgalmat szolgálják, miközben az okozott környezeti, egészségi károkat a tagországnak, ill. a közvetlenül érintett lakosságnak kell elszenvednie, megfizetnie. Ez ellentétes azzal is, hogy az ország gazdasági függetlensége, önellátásra való képessége, a helyi szintek válságálló-képességének erősítése a kívánatos fejlesztési irány. Szükséges érvényesíteni „a szennyező fizet” elvet a közlekedésben – amit már a 2014-2020-as évekre vonatkozó Partnerségi Megállapodás is előirányzott.

A vasúti-vízi és a városi-elővárosi közlekedési prioritás keretében „szinte csak 100%-os klíma-arányú fejlesztések valósíthatók meg”, azonban nem derül ki, hogy mit tekintenek ilyennek.

 

Budapest, 2021. január 31.

Kezdeményező szervezetek:

CEEweb a Biológiai Sokféleségért

Levegő Munkacsoport

Magyar Természetvédők Szövetsége

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

WWF Magyarország

Csatlakozó (civil-szakmai) szervezetek – 41 db. (a tervezes2021@-re elküldve).

Mobilitás Operatív Program (MIOP)
H.Zs. | 2021-01-28 16:23:54

A Mobilitás Operatív Program (MIOP) középpontjában a közlekedésfejlesztés áll. A MIOP előkészítése, tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni az egyetemes tervezés, az infokommunikációs és fizikai akadálymentesítés, illetve a „Semmit rólunk nélkülünk” elveket annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés a fogyatékossággal élő személyek számára elérhető közlekedési forma lehessen. Már a tervezés folyamatába célravezető bevonni az érintett fogyatékos személyeket tömörítő érdekvédelmi szervezeteket, és a megvalósítás során is folyamatos szakmai konzultáció, egyeztetés ajánlott velük. Továbbá fontos, hogy a korszerűsítés során figyelmet kapjanak a regionális különbségek. A vidéki közlekedés jelenleg sokkal elmaradottabb, mint a fővárosi, és a nagyobb városokban  zajló közlekedés.

Preventív intézkedéseket kell hozni a fogyatékossággal élő személyek biztonságos közlekedését  veszélyeztető váratlan és vészhelyzetek  megelőzése, a  balesetek elkerülése érdekében. Az átjárók – különösen a kötöttpályás közlekedésben (vasút, HÉV, villamos) – biztonságossá tétele a településen kívül is fontos, de a településen belül elengedhetetlen. Fényjelző készülékekkel, sorompóval kell ellátni ezeket az átjárókat, hogy a fogyatékossággal élő személy vészhelyzeti észlelése ezzel legyen megtámogatva.

A közlekedési eszközök beszerzése során oda kell figyelni arra, hogy a beszerzett közlekedési eszközök mindenki számára egyenlő esélyű hozzáférést – infokommunikációs és fizikai akadálymentességet - biztosítsanak a közlekedésben. Ugyanezt az akadálymentesítési célt kell szem előtt tartani az állomások és megállóhelyek korszerűsítése során.

Mindezekre tekintettel a SINOSZ az alábbi javaslatok beépítését kéri a MIOP-ba:

 

- Az új közlekedési eszközök beszerzése során figyelembe venni, hogy azok mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhetőek legyenek.

- Preventív intézkedésekkel elősegíteni, hogy a közösségi közlekedés a fogyatékossággal élő személyek számára is egyenlő eséllyel hozzáférhető és biztonságos legyen.

- Az állomások és megállóhelyek fejlesztése során figyelembe venni, hogy azok a fogyatékossággal élő személyek számára is egyenlő eséllyel hozzáférhetőek legyenek.

Tisztelettel:

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)

 

 

Mobilitás Operatív Program (MIOP)
É.O.Sz.P.Á.e. | 2021-01-12 12:23:34

A közlekedés minden területén szükséges figyelmet fordítani az egyenlő esélyű hozzéféréshez hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő embertársaink érdekében. Az épített környezet és az infokommunikációs akadálymentesítés érdekében. Az ehhez szükséges személyi, tárgyi és financiális feltételek biztosítása ennek a programnak a keretében. (is)

Papp Ágnes

ÉTA Országos Szövetség

Mobilitás Operatív Program (MIOP)
B.K.A. | 2021-01-05 16:40:57

Tisztelt Címzettek!

A 2021-2027-s EU-s pénzügyi ciklusban megvalósítani tervezett Operatív Programoknak az interneten elérhető tartalmát áttanulmányoztuk. A korábbi időszakokban, a logisztika, általában a gazdaságfejlesztési operatív programban, vertikális tagozódásban, egy önálló tétel volt. A mostani OP-ban sem vertikálisan, sem horizontálisan nem jelenik meg a logisztika.

A 2020-s pandémiás év történései nagyon jól kihozták, hogy a logisztikai ágazat, az országműködtetése szempontjából, a legfontosabb nemzetgazdasági ág. A logisztika nélkül nincs alapanyag a gyárakban, nincs élelmiszer a boltokban, nem működik a közlekedés, az állami ellátórendszerek, nincs védekezési eszköz a vírus ellen, most meg egy jól szervezett logisztikai rendszer nélkül lehetetlen hatékonyan megvalósítani a védőoltás eljuttatását az egészségügyi intézményekben, a lakosághoz.

A vírusos időszak előtt is nagyon erős volt a nemzetközi versenyhelyzet ezen a piacon, a pandémiás időszak ezt jelentősen felgyorsította és intenzívebbé tette. A magyarok közül, nemzetközi mértékben, csak egy nagyon szűk réteg versenyképes, ugyanakkor erőteljes a magyar piacon is jelenlevő nemzetközi mezőny. Nagyon nagy a nyomás az innovációs-, digitalizációs-, mesterséges intelligenciával támogatott megoldások, korszerű piacszervezési módszerek irányába.

A magyar gazdaság működőképességének biztosítása szempontjából kulcsfontosságú, hogy legyen egy a mostaninál sokkal erősebb, nemzetközi szinten is versenyképes magyar logisztikai ágazat. Ezt nagymértékben tudná támogatni, ha a következő EU-s pénzügyi ciklusban is lennének, a logisztikai ágazat számára is használható, jó tartalmi részekkel bíró pályázatok.

A fentiek okán javasoljuk/kérjük, hogy a 2021-2027-s EU-s pénzügyi tervezési ciklus OP-jaiba, a logisztika, kerüljön be horizontális szinten, az OP-ba.

Mobilitás Operatív Program (MIOP)
M.V. | 2020-12-30 18:29:54

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

I. Javaslat

Jelen javaslat a Mobilitási Operatív Program (MIOP) 2021-2027. 1. prioritási tengely: Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése elnevezésű prioritási tengelyén belüli 1.1 A városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése c. intézkedésen belüli beavatkozásokhoz kapcsolódik.

A jelenleg megfogalmazásra került beavatkozások bővítését javasoljuk az alábbi kiegészítéssel:

- „Budapesti közúti közlekedési infrastruktúra vegyes-forgalmúvá alakítása, kerékpáros fejlesztések” helyett „Budapesti és megyei jogú városi közúti közlekedési infrastruktúra vegyes-forgalmúvá alakítása, kerékpáros fejlesztések”

- Közösségi közlekedési infrastruktúra bővítése, kerékpáros fejlesztések, illetve a hozzá kapcsolódó rendszerek kialakítása.

Indoklás

 

A fenntartható városi közlekedésfejlesztés, a környezetvédelem, illetve a zöld infrastruktúra kialakítása fontos célkitűzés a 2021-2027 közötti programozási ciklus rendszerében. A tett javaslat illeszkedik az európai zöld megállapodáshoz.

 

II. Javaslat

Továbbá javasoljuk az operatív program felépítéséül szolgáló 3 prioritási tengely további 1 prioritási tengely kiegészítésével:

- 4. Légiközlekedés fejlesztése; ERFA, KA; fejlett, kevésbé fejlett

Indoklás

Több közlekedési ágazathoz hasonlóan a légiközlekedés is szoros kapcsolatban áll a gazdaságfejlesztéssel. Egyenes arányos a gazdaság fejlődése a légi közlekedés infrastruktúrájának bővítésével. A mai növekvő gazdasági helyzetben nélkülözhetetlen a nagyvárosok számára a légiközlekedés biztosítása/fejlesztése.

 

Tisztelettel:

Miklós Viktor

Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala

Mobilitás Operatív Program (MIOP)
V.M. | 2020-12-17 17:38:18

A mobilitási Operatív Program feladata kell, hogy legyen az ország fölkészíülésének támogatása a villanyautózásra és a sofőr nélküli autózás nagy tömegű megjelenésére a következő  évtizedben. Mind a két terület komoly infokommunikációs fejlesztéseket kíván, mind az utak menti infrastruktúrában, mind a központi forgalomirányításban, mind pedig a töltőhálózatban. Bár nem közvetlenül közlekedési, hanem energetikai kérdés, de a kiszolgálhatatlan töltési igénycsúcsok elkerülése végett szükség van egy okos töltésvezérlő rendszer kiépítésére. De szükség van villanytöltőállomások telepítésének a támogatására is, különös tekintettel a városi áruszállítás és a városi autóbuszközlekedés gyors villamosítására, ami elegendő töltőállomás hiányában nem valósítható meg.

Tekintve azt a bénázást, amit a magyar államnak a sima töltéselszámolás megoldása terén sikerült előadnia, igencsak komoly erőfeszítésre lesz szükség, hogy az okos töltésvezérlés megoldása megelőzze a villanyautók számának felfutását. A jövő mobilitását szolgáló projektek támogatása jóval fontosabb, mint az, hogy kétszer két sávos autóutak vezessenek minden határállomáshoz.

Szükség van tehát egy prioritásra, amely kifejezetten a közlekedési ITS -- intelligens közlekedési rendszerek -- fejlesztésének támogatására hivatott. (Nem változtatható tartalmú információs táblák beszerzésére gondolok.)

Vargha Márton Levegő Munkacsoport

 

 

Mobilitás Operatív Program (MIOP)
M.K. | 2020-12-09 15:06:40

A MOP mindhárom prioritásának tervezésekor elsődlegesnek tartjuk a létesülő fejlesztések akadálymentességi szempontjait. Konkrét javaslataink:

Az 1. PRIORITÁSI TENGELY – TISZTA ÜZEMŰ VÁROSI-ELŐVÁROSI KÖZLEKEDÉS ERŐSÍTÉSE ALATT

Az összes tervezett vasúti állomás tervezésekor és a járművek beszerzésekor is elengedhetetlen (hazai törvény is előírja és nemzetközi egyezmény ratifikálásával is vállalta a magyar kormány) az akadálymentesség mint alapkövetelmény figyelembe vétele.

A városi, kötöttpályás és egyéb hálózatok fejlesztésekor (villamos, trolibusz, busz) ugyanígy biztosítani kell a fejlesztett/korszerűsített megállók és az újonnan beszerzendő járművek akadálymentességét.

A budapesti városi vasúthálózat fejlesztésekor biztosítani kell a kialakítandó állomások akadálymentességét, valamint az esetleges vasúti járműfejlesztéskor az akadálymentes kocsik beszerzését, ideértve a HÉV-vonalak (peronok, emelőberendezések stb.) és kocsik/járművek akadálymentesítését is.

A MEOSZ - Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (www.meosz.hu) javaslatai:

A közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések esetében is kiemelten kell érvényesíteni az akadálymentes megoldásokat, legyen szó parkolási lehetőségekről vagy személyszállítási csomópontok fejlesztéséről.

A folyamatban lévő központi ráhordási rendszer kialakításához szükséges akadálymentes infrastruktúra kialakításához forrás biztosítása (akadálymentes átszállási kapcsolatok, parkolók, járművek, online menetrendek, utastájékoztató rendszerek).

Szükséges a szolgáltatói oldal erősítése: a közlekedési vállalatok munkatársait érzékenyítő képzésekkel, ismeretterjesztő képzésekkel stb. kell segíteni abban, hogy ne csak a fizikai környezet váljon akadálymentessé, de a szolgáltatást működők is értsék azok szakszerű használatát.

A 2. PRIORITÁSI TENGELY: TEN-T VASÚTI ÉS REGIONÁLIS INTERMODÁLIS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE ALATT

Főszabályként mind a motorvonatok és személykocsik beszerzésekor, mind a vasútállomások és megállóhelyek fejlesztésekor kötelező biztosítani kell a fejlesztések akadálymentességét.