2017 április 12.
Felhívjuk a támogatást igénylők figyelmét, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 1. pontjában foglaltakra tekintettel az EPTK felületen az átláthatósági nyilatkozatra vonatkozó funkció teljeskörű kitöltése kötelező. Ez alól kivételt csak a törvény erejénél fogva átlátható szervezetek jelentenek. Kérjük a támogatást igénylőket, hogy fokozottan figyeljenek az átláthatósági nyilatkozat helyes kitöltésére, mert nem ítélhető meg támogatás a támogatást igénylőnek, ha az Áht. 2. § (1) bekezdés t) pontja és 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem átlátható szervezet.

I. Törvény erejénél fogva átlátható szervezetek

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.) értelmében törvény erejénél fogva átlátható szervezetek az alábbiak:

  • állam,
  • költségvetési szerv,
  • köztestület,
  • helyi önkormányzat,
  • nemzetiségi önkormányzat,
  • társulás,
  • egyházi jogi személy,
  • az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
  • nemzetközi szervezet,
  • külföldi állam,
  • külföldi helyhatóság,
  • külföldi állami vagy helyhatósági szerv
  • az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság.

A fent felsorolt szervezeteknek a Támogatást igénylő alapadatai funkció Átláthatósági nyilatkozat mezőjének legördülő listájában az I. Törvény erejénél fogva átlátható szervezetek minősítést szükséges kiválasztania és nem szükséges nyilatkozatot tenniük az Átláthatósági nyilatkozat funkcióban.

Példa:

A fentieknek megfelelően nem kell nyilatkozatot tennie a költségvetési szerv formában működő oktatási intézményeknek, közgyűjteményeknek, egészségügyi intézményeknek.

II. Belföldi vagy külföldi jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az Nvtv. 3. § (1) 3a. pontja értelmében gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §) gazdálkodó szervezet, azaz az alábbiak:

  • a gazdasági társaság,
  • az európai részvénytársaság,
  • az egyesülés,
  • az európai gazdasági egyesülés,
  • az európai területi társulás,
  • a szövetkezet, a lakásszövetkezet,
  • az európai szövetkezet,
  • a vízgazdálkodási társulat,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • az állami vállalat,
  • az egyéb állami gazdálkodó szerv,
  • az egyes jogi személyek vállalata,
  • a közös vállalat,
  • a végrehajtói iroda,
  • a közjegyzői iroda,
  • az ügyvédi iroda,
  • a szabadalmi ügyvivői iroda,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
  • a magánnyugdíjpénztár,
  • az egyéni cég,
  • az egyéni vállalkozó.

A fent felsorolt szervezeteknek a Támogatást igénylő alapadatai funkció Átláthatósági nyilatkozat mezőjének legördülő listájában a II. Belföldi vagy külföldi jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek minősítést szükséges kiválasztaniuk - kivéve a törvény erejénél fogva átlátható szervezeteket (100%-os állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek) – és nyilatkozatot kell tenniük az Átláthatósági nyilatkozat funkcióban.

Az átláthatósági nyilatkozat kitöltése szükséges

  • a támogatást igénylő gazdálkodó szervezetre vonatkozóan,
  • valamint valamennyi a támogatást igénylő gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre vonatkozóan.

FIGYELEM! Minden szervezet esetében annyi átláthatósági nyilatkozat rögzítése szükséges, ahány több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező tulajdonosa van az adott gazdálkodó szervezetnek.

A  többségi befolyás meghatározása a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 8:2. § [Befolyás] szakasza alapján:

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Példa:

  • Ha „A” Kft. 60%-ben tulajdonosa „B” Kft-nek és más szálon nem kapcsolódnak egymáshoz, akkor az „A” Kft. a „B” Kft-ben 60% tulajdonnal/befolyással bír.
  • Ha „B” Kft. 20 %-os mértékben tulajdonosa C Kft-nek, akkor az „A” Kft. közvetetten 20%-os befolyással rendelkezik „C” Kft-ben (több, mint 50%-os tulajdonlást, így a 60%-ot is egy egészként kell figyelembe venni: 1x20%=20%),
  • Ha azonban „A” Kft is tulajdonosa közvetlenül „C” Kft-nek 10%-ban, a közvetlen 10%-ot és a „B” Kft-n keresztül közvetett 20%-ot egybe kell számítani, s a 30%-os befolyás miatt már „C” kft tulajdonosait tovább kell vizsgálni.

III. Civil szervezetek, vízitársulatok

Civil szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint:

a) a civil társaság,

b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével -,

c) - a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével - az alapítvány;

A vízitársulatokat a 2009. évi CXLIV. törvény szabályozza

A fent felsorolt szervezeteknek a Támogatást igénylő alapadatai funkció Átláthatósági nyilatkozat mezőjének legördülő listájában a III. Civil szervezetek, vízitársulatok minősítést szükséges kiválasztaniuk és a szervezet valamennyi vezető tisztségviselőjére nyilatkozatot kell tenniük az Átláthatósági nyilatkozat funkcióban.

FIGYELEM! Minden szervezet esetében annyi átláthatósági nyilatkozat rögzítése szükséges, ahány vezető tisztségviselője van az adott szervezetnek.

Példa:

Egy alapítvány kuratóriuma 3 tagból áll, egy elnök és két kuratóriumi tag. Az átláthatósági nyilatkozat kitöltése nem csak az elnök, hanem a kuratórium valamennyi tagjára kötelező.