Az energiahatékonysági intézkedések előmozdítása érdekében a KEHOP Plusz támogatást nyújtana a – nem önkormányzati fenntartású, és/vagy tulajdonú – középületek, az állami közfeladatot ellátó szervezetek, a lakó- és a vállalkozások épületei mélyfelújításának energetikai fejlesztéseihez .

Úgy gondoljuk, hogy ezen célok elérése érdekében az energiahatékonysági korszerűsítések mellett érdemes lenne megfontolni az épületek lebontásának és újjáépítésének, azaz a helyettesítő új építés koncepcióját, amennyiben az újjáépítés ökológiailag és gazdaságilag megfelelőbb, mint a felújítás. A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek jelentős részében a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöld mezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimálisabb megoldást lehessen választani. Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. A helyettesítő új építés esetén is minimum a komplex felújításhoz kapcsolódó támogatásnak kell rendelkezésre állnia.

Ezzel összefüggésben fontosnak tartanánk, hogy a szabályozásban megjelenjen egy kötelező vizsgálat elvégzése annak megállapítására, hogy a mélyfelújítás (tisztán energetikai felújítás) vagy a bontás és az azt követő újjáépítés észszerűbb-e. Ezért gazdasági ösztönzőket kell biztosítani a legmegfelelőbb megoldás megtalálásához és megvalósításához. 

A WWF Magyarország észrevételei a KEHOP Plusz tervezetéhez és annak környezeti jelentéséhez

Észrevételek a ’KEHOP Plusz tervezet’ fejezeteihez (KEHOP Plusz 1.0)

2.1.1 fejezet, Éghajlat változáshoz való alkalmazkodás, kockázat csökkentés, katasztrófavédelmi rezíliencia

Véleményünk szerint a katasztrófakockázat csökkentés beavatkozásai nem illeszkednek ehhez a címhez és ehhez a fejezethez. Ezek a feladatok nem ehhez a prioritáshoz valók lennének. Különös tekintettel arra, hogy a 2.1.1.1 fejezetben a beavatkozások között csak katasztrófakockázat csökkentés célú beavatkozások vannak, és egyáltalán nincs éghajlat változáshoz való alkalmazkodás célú beavatkozás.

A 2.1.1 és a 2.1.2 fejezetek ugyanazt a címet viselik. Ezek közül a 2.1.2 fejezet szól az alkalmazkodásról, a 2.1.1 fejezetben csak katasztrófa védelemről van szó. Megtévesztő a 2.1.1 fejezet címében az éghajlat változáshoz való alkalmazkodás megnevezés, a cím módosítása szükséges. A két fejezetnek két különálló címe legyen, egy dokumentumban két fejezetnek nem lehet egyforma címe.

2.1.2.1 fejezet, 1-es prioritás – víz és település

A fejezetben szükségesnek látjuk hangsúlyozni, hogy a különböző szektorokhoz tartozó beavatkozások tervezésének és végrehajtásának összehangolása szükséges. Enélkül a tervezett intézkedések nem fogják egymást erősíteni, sőt ellentmondásosak is lehetnek. Az SKV-ban erre a hiányosságra javasoljuk felhívni a figyelmet.

2.1.2.1 fejezet, 2-es prioritás – víz és aszálykár.

A fejezet leírása megfelelő, ebben egy kivétel van. Nem helytálló az állítás, miszerint az öntözőrendszerek ökológiai vízpótlásra is alkalmasak. Ezt javítani szükséges a programtervezetben és az SKV-ban fokozottan szükséges felhívni erre a figyelmet. A felsorolt intézkedésekkel és javasolt beavatkozásokkal összességében egyetértünk. Sokkal hangsúlyosabban szükséges hivatkozni arra, hogy a KAP támogatási lehetőségek megújítása mindenképp szükséges a 2.1.2.1 fejezetben foglaltak eredményes megvalósulásához. Az SKV-ban fokozottan fel kell hívni a figyelmet erre az elvárásra, ami mintegy kritériuma a hatékony megvalósításnak. 

2.2.2. fejezet, Biológiai sokféleség, városi zöldinfrastruktúra, környezetszenny csökkentése

Az alprogram célja és a támogatási javaslatok nem felelnek meg a címnek. A javaslatok között nincs semmi biodiverzitás vonatkozású, csak zöld infrastruktúra elemek és környezet terhelés csökkentése szerepel benne. A megtévesztő címet korrigálni kell a programtervezetben és az SKV-ban fokozottan szükséges felhívni erre a figyelmet.

A fejezet szövegében a szerzők is leírják, hogy a városi zöldinfrastruktúra a TOP-ban lévő elem. Ez az állítás is indokolja, hogy a KEHOP Plusz programban megkérdőjelezhető ennek megjelenése. Javaslatunk szerint a városi zöldinfrastruktúra elemnek nincs helye ebben az alprogramban.

2.2.4 fejezet, Biológiai sokféleség, városi zöldinfrastruktúra, környezetszenny csökkentése

Ennek a fejezetnek ugyanaz a címe, mint a 2.2.2 fejezetnek, de csak körforgásos gazdaságról szól és környezetszennyezést csökkentő intézkedéseket tartalmaz. A fejezet címéből törölni kell a biológiai sokféleség megnevezést, mert a fejezet erről nem szól. Biológiai sokféleség a következő, 2.3 fejezetben jelenik meg.

2.3.1 fejezet Biológiai sokféleség, városi zöldinfrastruktúra, környezetszenny csökkentése

Ennek a fejezetnek szintén ugyanaz a címe, mint a 2.2.2 fejezetnek. Véleményünk szerint ebben az alprogramban a városi zöldinfrastruktúra elemnek nincs helye.

A 2.3.1 alprogram 4-es számú csomagja infrastruktúra fejlesztéseket tartalmaz (látogatóközpont, túraútvonal, vonalas létesítmény, stb.). Véleményünk szerint indokolni szükséges, hogy ezek a fejlesztések miért a természetvédelmi intézkedések között jelennek meg, holott nem konkrét természetvédelmi célú beavatkozások. Az SKV-ban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy ennek az alprogramnak jelen felépítése nem kellő eredményeséggel hozhat biológiai sokféleség megőrzését szolgáló megvalósítást.

Az alprogram 5-ös számú csomagja fontos és szükséges információs fejlesztésekről szól, de nem kellő alaposságú megfogalmazások vannak benne arról, hogy ezek mit szolgálnak és milyen elemekből állnak. Konkretizálni szükséges, hogy biomonitoring, adatbázis, térképi fejlesztés, stb. jelenik-e meg ebben az alprogramban. Az SKV-ban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az alprogram célját ezzel a pontosítással lehet elérni. 

2.4.4. fejezet, Az éghajlatváltozás mérséklése és hatásaihoz való alkalmazkodás

Ennek a fejezetnek a címe megtévesztő, mert a fejezet tartalma nem a címben szereplő pontokról szól. Nincs benne éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, viszont megfelelő indoklás nélkül megjelenik például az egészségügyi ellátás javítása. A fejezet további jelentős hiányossága, hogy hiányzik belőle az intézkedési csomag leírása. Véleményünk szerint az SKV-ban fokozottan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a fejezet jelen felépítésében nem a címében megadott alprogramokat szolgálja és intézkedési csomag megfogalmazása nélkül a végrehajtásáról nem lehet képet alkotni.

2.5.1 fejezet, méltányos átmenet,

Az értintett három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Baranya) kibocsátáscsökkentése fontos alprogram. De észrevételünk szerint a beavatkozási tervek túlzottan elnagyolt megfogalmazásúak és nem kézzel fogható vállalásokról szólnak, holott jelen prioritás eléréséhez pontos és határozott megfogalmazásokra van szükség a jelentős üvegházhatású gázibocsátás visszaszorítása érdekében.

KEHOP Plusz SKV, előzetes környezeti értékelés dokumentumhoz szóló észrevételek

4.3 fejezethez szóló észrevételek

Nem értünk egyet az SKV 4.3 fejezetében megfogalmazott állítással, ami szerint a prioritástengelyek hozzájárulnak a címekben megnevezett célkitűzéseknek. A KEHOP Plusz Tervezet címei több esetben félrevezetőek és nem a prioritásoknak megfelelő tartalommal bírnak. Az SKV-ban szükséges lenne ráirányítani a figyelmet arra, hogy a fejezetek több tartalmi elemét nem a KEHOP Plusz forrásokból szükséges biztosítani (2.1.1.1 fejezet, 2.4.4. fejezet, 2.2.2 fejezet zöld infrastruktúra elemek). Továbbá az SKV-ban szükséges kiemelni, hogy több fejezet félrevezető címe miatt az intézkedések nem felelnek meg a megfogalmazott prioritásoknak és elvárásoknak. (2.1.1.1 fejezet, 2.2.2. fejezet, 2.2.4 fejezet, 2.4.4. fejezet)

Az SKV 4.3 fejezete téves megközelítésben ír a fenntartható városfejlesztés és biodiverzitás összekapcsolásáról. Ez teljesen hibás állítás, a fenntartható városfejlesztés nem biodiverzitás célú prioritás. Szintén jelen fejezetben a zöldterület fejlesztés szófordulat is megjelenik, de ez a szóhasználat nem helyes, mert a KEHOP Plusz Tervezetben nem zöldterület fejlesztés, hanem zöldinfrastruktúra szerepel, és a kettő nem ugyanaz.

5.2.1.4 felszíni és felszín alatti vizek védelme

A WWF véleménye szerint a fejezet elején lévő állítás nem helytálló és nem kellően kritikus. A 3 idézett prioritás tartalmaz ugyan vizek állapotát javító elemeket, de sok olyan is van a 3 prioritási elemben, amelyek nem, vagy csak nagyon közvetve gyakorolnak bármi hatást. Mivel ezek az elemek helytelen irányba viszik a hangsúlyt a prioritásokban megnevezett munkacímekhez képest is, ezért elveszik a lehetőséget az intézkedések eredményes és hatékony megvalósításától. Összességében emiatt a várható eredményességet mérséklik, illetve nem szolgálják a kellően a hatékony megvalósítást. Erre a tényre az SKV nem hívja fel a figyelmet, amit az SKV-ban javítani szükséges. 

5.2.1.5 fejezet, Táj, ökoszisztémák, biológiai sokféleség, Natura 2000 területek

Az SKV jelen fejezete összességében kiegyensúlyozott véleményt ad, de a záró megállapítás megközelítése helytelen. Ez úgy fogalmaz, hogy a KEHOP Plusz intézkedések túlnyomó része nem gyakorol kedvezőtlen hatást az élővilágra és a biodiverzitásra. Ez a megállapítás azért furcsa, mert a KEHOP Plusz program összességében mindezek javítását kellene, hogy elősegítse (Főbb kihívások, szakpolitikai válaszok, 1. fejezet, KEHOP Plusz program tervezet), tehát egyáltalán nem elegendő, ha azt lehet megállapítani, hogy nem gyakorol kedvezőtlen hatást. Ennek ellentéte, a javulás lenne elvárható az intézkedésektől. Ezt a megállapítást (intézkedések túlnyomó része nem gyakorol kedvezőtlen hatást az élővilágra és a biodiverzitásra) az SKV-ban mindenképp pontosítani szükséges, illetve az itt leírt gondolatmenet szerint megfogalmazni.

5.2.1.7 klímaváltozás hatásai, alkalmazkodás, ÜHG kibocsátás

A ’vízgazdálkodás és katasztrófa-kockázat’ prioritásról írt alfejezetben a szöveg is utal rá, hogy a katasztrófakockázat csökkentés érdekében javasolt fejlesztések (intézmény, eszközpark, stb.) „nem természeti katasztrófa-centrikus”. Ez a megállapítás helyes, ugyanakkor hiányoljuk, hogy ez a megállapítás nem hangsúlyozza, hogy emiatt ezeknek a javasolt fejlesztéseknek a kapcsolódása ehhez a prioritáshoz rendkívül laza. Ennek következményeként egy alapjaiban teljesen másról szóló feladatkör költségeit és fejlesztéseit fedezi ez a prioritás. Az 5.1.2.7 fejezet megfogalmazás és gondolatmenete tehát összességében hibás, mert a megfogalmazásnak arról lenne szükséges szólnia, hogy a KEHOP Plusz tervezet jelen fejezetének ( ’vízgazdálkodás és katasztrófa-kockázat’ prioritás) megközelítése alapvetően hibás.

5.3 fejezet, KEHOP Plusz várható környezeti hatásainak értékelése, összefoglalója

Az SKV 5.3 fejezetében a 3-as prioritás (környezet- és természetvédelem) értékelési oszlopaiban a +2-es értékek eltúlzottak. A programban felsorolt intézkedések jelentős része intézményi, vagy infrastruktúra elemek javítását és fejlesztését szolgálja és nem közvetlenül a prioritás címét viselő környezetvédelmi és természetvédelmi célkitűzéseket. Emiatt közvetett hatás valószínűsíthető és legfeljebb +1-es pontszám tekinthető jogosnak. Egyedül a kármentesítés, technológiai fejlesztések indokkal hozott sorban mutat megfelelő értéket a +2-es pontszám. Az SKV értékelést eszerint javasoljuk módosítani.

6.1 fejezet, KEHOP plusz tartalmára vonatkozó javaslatok

A víz és település beavatkozási terület témakörben a javaslatok az élmény alapú szemléletformálási akciók erősítését kérik. Véleményünk szerint az „élmény alapú” megközelítést nem érdemes kiemelni, inkább úgy érdemes fogalmazni, hogy a célközönség fogyasztási szokásaihoz leginkább igazodó környezeti nevelési feladatokat érdemes támogatni. Tehát a célközönség határozza meg, hogy milyen eszköz alkalmazása javasolt;

A felsorolt javaslatokat a WWF véleménye szerint szükséges kiegészíteni a következővel: a KEHOP Plusz tervezetben hangsúlyozni kell, hogy a más forrásokból elérhető támogatások, elsősorban a KAP forrásaival és a leendő agrárkörnyezetgazdálkodási programokkal szoros összhangba kell hozni a KEHOP plusz megfelelő beavatkozási területet. Ezek egymást kiegészítve teszik lehetővé, hogy a KEHOP pluszban javasolt intézkedések eredményesen megvalósuljanak. Ez a gondolat a KEHOP tervezet vízkár, aszálykár fejezetéhez írt javaslatok között megjelenik ugyan, de ott sem konkrétan nevesítve azokat a támogatási politikákat, amelyekkel az összehangolásra szükség van.

A 3-as prioritáshoz (környezet- és természetvédelem) szóló javaslatok között olvasható, hogy emelni kell az ide allokált forrás arányát. Ezzel a WWF maximálisan egyetért, mert a 3,5 %-os arány erre a prioritásra rendkívül alacsony.

A javaslatok között hiányolható, hogy a zöld infrastruktúra intézkedési csomagok, a katasztrófa kockázat csökkentés, az egészségügyi ellátás elemek finanszírozását nem a KEHOP Plusz tervezet prioritásaiból szükséges biztosítani.

A finanszírozás tervezett összegei

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a pénzösszegek felosztásának arányairól az SKV jelentésben és a KEHOP Plusz program Tervezet jelenleg elérhető leírásában nincsen adat. Számok és összegek hiányában az intézkedési csomagok eredményességét és egymáshoz képesti kiegyensúlyozottságát nem lehet megítélni, pedig ez a program értékelése szempontjából szükséges lenne.

Gruber Tamás, Élő folyók programvezető, WWF Magyarország

Budapest, 2021. 06.02

Fővárosi Önkormányzat véleménye a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezetéhez - 5. rész

4. prioritás: Megújuló energiagazdaság

Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása - 2.4.1.1.

Üdvözöljük a fejezet elején tett megállapítást, mely szerint „a lakosság épületeinek korszerűsítése nagy energiahatékonysági potenciállal bír, azonban támogatás nélkül a korszerűsítés nem tolódik el a potenciált kiaknázó mélyfelújítások irányába (hőszigetelés és nyílászárócsere, valamint a hűtés-fűtési és használati melegvíz-rendszer korszerűsítése)”. Bizalomra ad okot, hogy a 2021-2027-es programozási ciklusban sikerül a lakóépületek felújítására is számottevő forrást allokálni. Azonban a biztató kezdeti felütés után nem derül ki, hogy milyen mértékben tervez a KEHOP Plusz a lakóépületek felújítása kombinált (vissza nem térítendő + visszatérítendő) forrásokkal a lakosság számára elérhető támogatást nyújtani. Nem érthető a tervezetből felsejlő konstrukció, melyben a kötelezettségvállalási rendszer kötelezettjei (energiakereskedők és –szolgáltatók) jogosultak közvetlenül a KEHOP-források felhasználására, mely aztán a tervezetben ki nem fejtett módon és pénzügyi konstrukcióban kerül a végső kedvezményezettekhez. Véleményünk szerint ez állami támogatás szempontból egy nehezen kezelhető és a végső kedvezményezett számára nem feltétlenül előnyös konstrukció, ahol a piaci érdekek jelentősen átrajzolhatják a támogatói szándékot.

Ugyanakkor rá kell mutassunk, hogy a támogatói ambíciót érthetetlenül alacsonynak gondoljuk. A tervezet alapján az energiahatékonysági célindikátor (javított energiateljesítménnyel bíró háztartások száma) 2024-re 16.987 db, 2029-re 31.865 db háztartás. Magyarországon 4 millió háztartás van (ebből 790 000 Budapesten). Csak Budapesten kb. 300 ezret lenne szükséges felújítani az érdemi kibocsátáscsökkentéshez.

Egyetértünk a megközelítéssel, hogy az „épületek energiahatékonysági fejlesztései terén a zöldinfrastruktúra megoldások (zöldfal, zöldtető) mindeddig teljesen kihasználatlanok voltak, holott ezek a megoldások viszonylag kis beruházással számottevő energiamegtakarítást (fűtés és az egyre fontosabb hűtés terén is) jelenthetnek.” Tapasztalatunk szerint mivel ezekre az energiamegtakarítási értékekre nincsenek benchmarkok, ez indokolatlanul szolgál hivatkozási alapként sok esetben a zöldtető elhagyására. Érdemes lenne a pályázati konstrukció részleteinek kidolgozása során számszerűsített hátteret adni a zöldtető hatására, így a beruházás költségvetésében nem addicionális tételként jelentkezik a zöldtető, hanem a hőszigetelés költségcsökkentése mellett, így jelentős lökést adhat a városi zöldinfrastruktúra fejlődésének is. (Nem említve a le nem gyártott hőszigetelés környezetvédelmi szempontjait…) Megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint az Óbudai Egyetem végzett kísérleteket korábban a zöldtető, mint hőszigetelést – részben – helyettesítő réteggel kapcsolatban.

Az energiahatékonysági beruházások szerves részét képezik a hatékony hűtési rendszerek is, ahogy a tervezet említi, azonban fontosnak tartunk rámutatni, hogy a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás szempontjából (Magyarországra jellemző hőhullámok intenzitásának és gyakoriságának közép távú növekedése) mindenképpen a mélyfelújítások integráns részeként kezelendő a passzív és aktív hűtési rendszerek kialakítása, melyek közül a passzív (pl. árnyékolás) módszereket hiányoljuk a felsorolásból. Jelezzük, hogy a külső épületburkolatot érintő korszerűsítések csak a településképi előírások (településkép-védelmi rendeletben és településképi arculati kézikönyveben foglaltak) betartásával végezhetők.

Az elszámolható intézkedések felsorolása gyakorlatilag mindent felölel. Azonban a konstrukció részletes bemutatása hiányában kérdéses ennek a végső kedvezményezett szintjén történő realizálása.

A kedvezményezetti körben nem kerültek nevesítésre az önkormányzatok, valamint önkormányzati társaságok, annak ellenére, hogy önkormányzati tulajdonban számos középület, köztük kulturális, oktatási-nevelési, szociális épületek, valamint szociális bérlakásoknak helyet adó épület található. Nem világos, hogy a szövegben megjelenő energiaközösségek támogatása milyen szerkezetben valósul meg.

A fent hivatkozott budapesti SECAP és ITS is tartalmaz intézkedést a lakossági energiahatékonysági beavatkozások kombinált finanszírozására, illetve az ahhoz kapcsolódó lehetséges ún. szuper-ESCO modell bevezetésére, melyek kidolgozásában a Főpolgármesteri Hivatal szakértői szívesen támogatják a KEHOP Plusz kidolgozásának folyamatát.

A mutatókra vonatkozó táblázatokban ellentmondás van az alapok tekintetében a kimeneti és az eredmény mutatókat tartalmazó táblázatok között: a kimeneti csak ERFA, míg az eredmény ERFA/KA támogatást említ. Amennyiben lehetséges, a fentebb ismertetett okokból javasoljuk Kohéziós Alap forrás bevonását is. Továbbá megjegyezzük, hogy a kimeneti mutatóknál nincs összhang a Javított energiateljesítménnyel rendelkező középületek száma mutató és mértékegysége között.

Megújuló energiák ösztönzése az egyéni és közösségi szintű villamosenergia-termelésben – 2.4.2.1

Az intézkedésben megfogalmazott célok és elszámolható tevékenységek lefedik a budapesti SECAP-ban definiáltakat, azonban kérdéses az említett célcsoportok tekintetében, hogy milyen mértékben és módon lesznek ezek elérhetőek a végső kedvezményezettek, illetve az önkormányzatok számára.

Nem értünk egyet azzal, ha a napelemes rendszerek telepítésének támogatása csak az „elektromos fűtési igényt kielégítően” lehetséges. Kérjük annak biztosítását, hogy a napelemes rendszerek által megtermelt energia nem kizárólag elektromos fűtésre lesz használható (ld. fűtéstől eltérő célú áramfelhasználás, visszatáplálás, tárolás, melegvíz biztosítás).

Rá kívánunk mutatni, hogy ugyan a tervezett pénzügyi keretet nem mutat be, a tervezett indikátorok a megújulók esetében is elfogadhatatlanul alacsonynak tűnnek (2024-re 417MW, 2029-re 784 MW), különös tekintettel arra, hogy a beavatkozás keretében távhő-rendszerek korszerűsítésére, tehát nagy beruházások megvalósítására is sor kerül. Összehasonlításul megjegyezzük, hogy csak Budapesten becsléseink szerint kb. 1500 MW napenergia hasznosítási potenciál van.

Nem világos, hogy a szövegben megjelenő energiaközösségek támogatása milyen szerkezetben valósul meg.

Az átviteli- és elosztóhálózatok rugalmasságát célzó fejlesztések, intelligens energiarendszerek és az energiatárolás ösztönzése – 2.4.3.1

Budapest leginkább a közösségi közlekedés és az aktív mobilitási hálózatok fejlesztése vonatkozásában tervez megújuló energia integrációs fejlesztéseket megvalósítani, melyhez kapcsolódóan uniós és államközi finanszírozású, köz- és piaci szolgáltatók, egyetemek, kerületek és társasházak bevonásával megvalósuló pilot projektek megvalósítása jelenleg is folyamatban van. Ugyanakkor a tervezet csak az üzemeltetőket és a "közszektor szervezeteit" említi főbb célcsoportokban. Kérjük egyértelműen megjelölni az önkormányzatokat és az önkormányzati közszolgáltató cégeket a támogatás célcsoportjaként, tekintettel arra, hogy párhuzamos uniós finanszírozású útkereső projektek ilyen önkormányzati részvétellel megvalósuló konstrukciók felskálázását készítik elő. A folyamatban lévő projektjeinkre vonatkozó információkkal készséggel támogatjuk a program kidolgozását.

További problémaként azonosítottuk, hogy a kimeneti indikátor táblázatban a fő célcsoportok között fejlett EU-régió (ERFA/KA forrásokkal) csak a "Digitális menedzsment rendszerek okos energiarendszerekhez" megvalósítására került megjelölésre. Ugyan a meghatározott mutató értelmezési keretei nem meghatározottak, vélelmezzük, hogy más mutatókhoz is eredményesen tudna hozzájárulni, így pályázni a főváros vagy közszolgáltató cégei.

Az éghajlatváltozás mérséklése és hatásaihoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés – 2.4.4.1

Az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó 1005/2009/EK rendelet hazai szabályozása 2015-16 óta hatályos (14/2015 (II. 10.) Korm. rendelet és a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról szóló 60/2016. (XII. 28.) NFM rendelet). Tekintettel a hatályos szabályozásra, a vonatkozó intézkedések forrásallokációjának alátámasztására vonatkozó részletek, támogatható tevékenységek, célcsoportok ismertetését szükségesnek tartjuk az anyagban megjeleníteni.

Az anyag említi, hogy „kimutatható, hogy a többlethalálozások egyik fő kiváltó oka a bentlakásos idősotthonok rossz energetikai paraméterei miatt az időseket érő hőstressz, amely hatására a legyengült szervezetű egyének kórházba kerülnek”, ugyanakkor célként az egészségügyi intézmények, „elsősorban kórházak” fejlesztését irányozza elő. Ellentmondást érzünk abban, hogy a referencia idősotthonokra vonatkozik, miközben a tervezet a célcsoport tekintetében elsősorban a kórházakat nevezi meg.

Rá szeretnénk világítani, hogy a vonatkozó TNM rendelet lehetőséget ad a tervezőnek akár helyiségszintű értékelésre is, melyek tapasztalataink szerint hiányoznak az elvégzett energetikai auditok jelentős részében. Javasoljuk, hogy az auditok klímaadaptáció szempontú felülvizsgálatára – különösen nyári túlmelegedés, épülethűtés szempontból – kritikus intézmények (idősotthonok, kórházak, óvodák, bölcsődék) esetében legyen rendelkezésre álló forrás a program keretében.

A település szintű klímaadaptációs intézkedéseket optimális esetben a települési SECAP-ok tartalmazzák. Ezért javasoljuk települési szintre telepíteni a tervezett adat- és információbázisok bővítésének és telepítésének feladatait. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a fentebb említett LIFE Runoff projektben részt vesz a Lechner Tudásközpont és az OMSZ, valamint a kapcsolódó KEHOP projekt eredményeire (lokális klímamodell) alapozva a projektben tervezetten elkészül egy Budapest szintű, épületeket blokk szinten számításba vevő érzékenység vizsgálat, melynek eredményei és elsősorban módszertana a résztvevők reményei szerint skálázható lesz más, kevésbé összetett települési körülményekre is.

A tervezet említ egy éghajlati alkalmazkodást elősegítő döntéstámogató eszköz fejlesztést is. A program alapján nem világos a konkrét célkitűzés, azonban fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy a 2014/52/EU irányelvvel összhangban módosított 314/2005 (XII. 25.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet hatálya alá eső beruházások esetén kötelező „az elmúlt harminc évre vonatkozó és a klímamodellekből származtatható, jövőbeli, legalább harminc évre vonatkozó adatokkal alátámaszt[ott]” kitettség vizsgálat elvégzése, amely megfelelő eljárás esetén biztosíthatja a rendelet hatálya alá eső beruházások klímaállékonyságát. Javasoljuk a KEHOP Plusz alatt finanszírozott kutatások és módszertanok kidolgozását a rendelet hatálya alá NEM eső beruházásokra koncentrálni (különös tekintettel a rendelkezésre álló uniós iránymutatásokra és módszertanokra), az EK direktíva betartását elősegítő hatósági munka támogatását lehetővé tenni, illetve kapcsolódó egyéb (direkt EU támogatással megvalósuló) projektek támogatását figyelembe venni a konstrukció kidolgozásánál.

Összességében megállapítható, hogy a beavatkozás tervezett céljai nem azonosíthatók, a többi beavatkozással összehasonlítva, itt nem szerepel a támogatható tevékenységek felsorolása, ami tovább nehezíti a beavatkozás értelmezését. Emellett az OP-n belül és más OP-kra is tartalmaz kereszthivatkozásokat és a lehatárolás módszere nem világos.

Tekintettel a fentiekre és különösen arra, hogy a szinergia projekteket, finanszírozási kereteket és az indikátorokat a tervezet nem tartalmazza, a beavatkozás célja, érvényessége és hatásossága egyáltalán nem megítélhető.

5. prioritás: Méltányos Átmenetet Támogató Alap

Megfontolásra javasoljuk, hogy a munkahelyteremtési, képzési, helyi gazdaságfejlesztési intézkedések a vonatkozó ágazati operatív programokból (GINOP Plusz, EFOP Plusz) kerüljenek finanszírozásra, tehermentesítve ezzel a környezet- és klímavédelmi ágazati OP-t.

Fővárosi Önkormányzat véleménye a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezetéhez - 4. rész

3. prioritás: Környezet- és természetvédelem

Az egyes beavatkozásokkal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük.

A budapesti levegőminőség legfőbb tényezői: a NO2 esetében elsősorban a gépjárművek kibocsátásai, míg szálló por tekintetében elsődlegesen az ipari és lakossági (különösen a szilárd) tüzelés, valamint a meteorológiai viszonyok alakulása. Ki kell emelni a „finom szálló por” (PM2,5 aeroszol) különösen egészségkárosító hatását: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020. évi jelentése szerint Magyarországon 2018-ban 13.100 idő előtti halálozás volt köthető a PM2,5 szennyezettséghez. Egy másik nemzetközi tanulmány (https://www.cedelft.eu/en/publications/download/2976 69. oldal) szerint a légszennyezettség a budapesti lakosokra vetítve évente fejenként 1860 €/fő gazdasági veszteséget okoz. A PM10 szálló porra vonatkozó határtértékek tartós túllépését két másik régió és Budapest esetében, így Magyarország kötelezettségszegését állapította meg az Európai Unió Bírósága 2021. február 3-i ítélete is (2021/C 110/03). Javasoljuk, hogy az intézkedések fókuszáljanak az érintett Sajóvölgye, Pécs és Budapest 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet szerinti levegőszennyezettségi agglomerációira.

Budapest 2020. decemberében elfogadott Környezeti Programja alapján a fővárosi közszolgáltató cégek 2022. végéig kötelesek EMAS rendszert bevezetni. Reméljük, hogy a vonatkozó intézkedés támogatási célcsoportja között önkormányzati tulajdonú cégek is megjelenhetnek.

NATURA 2000 területek megőrzéséhez, védett természeti területek megőrzéséhez kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódóan a Radó Dezső Terv alapján 9,73 Mrd Ft fejlesztési igényt azonosítottunk (megjegyezzük, hogy ezeket fejlesztéseket beleértettük a Zöld-kék infrastruktúra - 2.2.2.1. pontban említett 200 Mrd Ft-os keretbe). A projektek egy részét a főváros a Pilisi Parkerdővel együttműködésben tervezi megvalósítani. Megőrzés szempontjából kiemelt fontosságú egyes projektekben a területvásárlás, kisajátítás, mely városi környezetben biztosítja, hogy hosszú távon is fennmaradó zöldinfrastruktúra elemeket tudjon létrehozni a beruházó önkormányzat, javasoljuk ezt a később kidolgozásra kerülő elszámolhatósági szabályok esetén figyelembe venni.

Üdvözöljük a tervezetben, hogy lehetőség nyílik megőrzéshez kapcsolódó fejlesztések finanszírozására, reméljük, hogy a pályázatok önkormányzatok, így Budapest számára nyitottak lesznek. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a kimeneti és az eredménymutatók alapján nem egyértelmű, hogy a vélhetően kis pályázati keretre eséllyel pályázhatnak az önkormányzatok.

Fővárosi Önkormányzat véleménye a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezetéhez - 3. rész

Körforgásos hulladékgazdálkodás - 2.2.3.1.

A fővárosi ITS számos, a beavatkozás céljaival és elszámolható intézkedéseivel összhangban lévő projektet tartalmaz.

Az EU Körforgásos gazdaságról szóló csomagban elfogadott hulladékgazdálkodási célértékek teljesítése érdekében lakossági biohulladék (konyhai hulladék, ételmaradék) kezelési rendszerének kiépítése – pilot kísérleti szakasz elindításával az első fázisban – 5 Mrd Ft

A komposztálási technológia új telephelyen való biztosítása. Nyitott táblaprizmás komposztálási technológia 1 ha területtel 20 000 tonna/év zöldhulladék mennyiséget képes kezelni. A táblaprizmás technológia alkalmazása ekkora mennyiségre kisebb fajlagos költséget eredményez, mint a félig zárt (takarólaminátos) megoldás. Integrált megközelítéssel lefedve Budapesten a FŐKERT, a BTI és az FKF szolgáltatási területein keletkezett és begyűjtött zöldhulladék körforgásos hasznosítása – 1 Mrd Ft

Hulladékudvarok számának növelése, Szemléletformáló és Újrahasználati Központok létesítése, lomtalanítási rendszer átalakítása infrastrukturális hátterének biztosítása, szemléletformálás – 2,5 Mrd Ft

A budai régióban jelentős többlet forgalmat eredményeznek a hulladékgyűjtő és szállító célgépek, kizárólag szállításra fordított megtett út távolsága. A budai belső kerületek forgalom csökkentésére javasolt egy a budai régióban begyűjtött hulladék – tovább szállítás céljából - fogadására alkalmas, 60 - 70 000 tonna éves kapacitású hulladékátrakóállomás megvalósítása a dél-budai régióban – 4,6 Mrd Ft

A 20/2006 (IV.5.) KvVM rendelet szerint 2 lépcsős rekultiváció elvégzése a pusztazámori lerakón – 2,2 Mrd Ft

A beavatkozás széleskörű támogatható intézkedéseivel véleményünk szerint nincsenek összhangban a szerepeltetett kimeneti és eredménymutatók. Itt sem szerepel az alap megnevezése, a felsorolt projektjavaslatok mentén azonban javasoljuk Kohéziós Alap forrás alkalmazását is a beavatkozás finanszírozásába.

Körforgásos gazdaság fejlesztése - 2.2.4.1.

A szöveg alapján nem egyértelmű a beavatkozás célkitűzése, a támogatható tevékenységek köre, célcsoportja véleményünk szerint túl széles, előrevetítve a támogatás szétaprózását. A GINOP Pluszban megvalósuló vállalkozástámogatásokkal sem körében, sem struktúrájában, sem pedig a pénzügyi eszközök által megmozgatott tőkeáttétel miatti szinergiákkal nem érezzük versenyképesnek a beavatkozást. A megjelölt indikátorok között csak az új KKV-k száma (start-up inkubációra és támogatásra bejáratott konstrukciók és jó gyakorlatok vannak a GINOP-ban), eredménymutatóként pedig a piaci vagy szervezeti innovációt megvalósuló vállalkozások száma szerepel, miközben a szövegben ennél sokkal szélesebb a potenciális kedvezményezettek köre (pl. értékláncok köré szerveződő gazdasági társaságok, civil szervezetek szociális vállalkozások stb.). Megfontolásra javasoljuk a beavatkozás átalakítását a támogatáskoncentráció figyelembevételével a leginkább vissza nem térítendő támogatásra számot tartó szektorok felé.

Fővárosi Önkormányzat véleménye a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezetéhez - 2. rész

2. prioritás: Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság

Szennyvíz Plusz - 2.2.1.1.

A fővárosi szennyvizek esetében a szélsőséges csapadékesemények (szennyvízmennyiség) mellett jelentős problémát jelent a tisztítókon a megváltozott fogyasztói szokásokból és szárazidei hozamokból eredő kisvízi (szennyvízminőség) terhelés kezelése, mely a korábbi műszaki megoldások változtatását kívánja. Javasoljuk az elszámolható tevékenységek között ezeket a célokat is megjeleníteni. Kapcsolódó beruházási igényként a fővárosi Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) a szennyvíztisztító telepek fejlesztésére 24,1 Mrd Ft, a csatornahálózat és átemelőkapacitásokhoz kapcsolódóan 12,6 Mrd Ft értékű fejlesztés szerepel.

Ivóvízminőség - 2.2.1.1.

Az ivóvízminőség javítása beavatkozásban megfogalmazott célok, és elszámolható tevékenységek összhangban vannak a fővárosi fejlesztési igényekkel. Budapest esetében a kutak és ivóvíz ellátó hálózat fejlesztés esetében mind a rekonstrukciós, mind a dunai alacsony vízjárásból eredő többletkapacitások kielégítésének, illetve a napelemes rendszerek már elindult továbbfejlesztésnek szükségessége megjelenik. A csápos kutak (futó KEHOP projekten felüli) rekonstrukciós költségigénye 13 Mrd Ft.

Az ivóvíz hálózatrekonstrukciót a hálózati veszteség csökkentése mellett az ellátásbiztonság fenntartása teszi szükségessé. Már idén várhatóan elindul a Pesti alsó rakpart rekonstrukciójával összehangolt módon az életciklusuk végén lévő SENTAB hálózati elemek cseréje. Emellett az ITS minimum forgatókönyve szerint 15 Mrd Ft (futó KEHOP projekt adatai alapján 19 Mrd Ft), míg a teljes beruházási igényt tekintve 130 Mrd Ft beruházási költségigényű fejlesztési szükségletet azonosít. Ezek kisebb része nagyátmérőjű kockázatos öntöttvas, „Sentab” anyagú csövek cseréje (DN300-1600, 33 km hossz), míg a nagyobb része PVC hálózat rekonstrukciója (lakótelepeken DN150, 200, 300 PVC anyagú csőhálózat cseréje, 52,4 km hossz), öntöttvas elosztóhálózat rekonstrukciója (80 évnél idősebb DN50-125 csövek cseréje, 295 km hossz), azbesztcement elosztóhálózat rekonstrukciója (60 évnél idősebb DN50-125 azbesztcement anyagú csövek cseréje, 347,5 km hossz), illetve a gravitációs csatornák rekonstrukciós programja (balparti Duna alatti átvezetések felújítása, illetve kiváltása; alacsony nyomású és gravitációs gyűjtőhálózat kritikus állapotú szakaszainak felújítása), medencék felújítási programja (az ivóvíztároló medencék belső felújítása, szerkezeti és vízzárósági felújítás, cseppmentes leválasztó felület kialakításával a vízminőségi kockázatok csökkentése). Az ivóvízellátó hálózat üzemeltetéséhez kapcsolódó napelemes és a decentralizált energiatermelés, energiahatékonysági fejlesztések, az elektromos hálózat felújítási program (a víztermelés energiaellátását biztosító 10kV-os kábelhálózat cseréje, termelőterületi középfeszültségű elektromos hálózat kapcsoló berendezéseinek felújítása, cseréje) ITS-ben szereplő projektjei 7,1 milliárd Ft értékben szerepelnek. Az ivóvízellátó hálózat kapcsán a vízkár, és az árvíz vonatkozásában is fontos igény lenne fővárosi szintű kockázatelemzés (előkészítő projektként) elkészítése, hiszen a korábbi évek kárstatisztikáját elég jól mutatja, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kárkockázat mértéke (nőtt az ingatlanok és az ingatlanokban tárolt ingóságok értéke is) annak ellenére, hogy a kárszám csökkent. A kockázatelemzés eredményként a kárkockázat megalapozhatja a vezetékhálózat felújítási igényének indoklását és a távelzárás fejlesztési igényét is.

Korábban a fővárosi pályázatoknál problémát jelentett a közigazgatási határ miatti lehatárolás, ezért a közműves rendszerek, környezetvédelmi, vízbázis védelmi (Budapest vízellátása a Szentendrei-szigetről, Csepel-szigetről történik), valamint vízkár, árvíz elemeknél ki kell hangsúlyozni és beépíteni a felhívásokba az agglomerációs, regionális jelleget és finanszírozhatóságának lehetőségét.

Emellett fontos megemlíteni, hogy a CEF forrásból előkészítés alatt álló Dunai mederkotrás projekt SKV vizsgálata során a főváros jelezte az illetékes NIF Zrt.-nek, hogy a projekt megvalósulása számos, Budapest ivóvízellátását biztosító partiszűrésű kút áthelyezését idézheti elő az ellátásbiztonság fenntartása érdekében, mellyel a fenti programokban (ITS) nem számoltunk.

Budapesten komoly problémaként jelentkezik a társasházi hálózati elemek esetében az ólom anyagú csövek cseréjének szükségessége, melyre lakossági pályázati rendszert javaslunk felállítani a Fővárosi Önkormányzat, a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Vízművek bevonásával. Az energiahatékonysági fejlesztéseknél alkalmazni tervezetthez hasonló, ahhoz pályázati és/vagy intézményi szempontból is kapcsolható vagy azzal párhuzamosan futó vissza-nem-térítendő és visszatérítendő forrásokat kombináló konstrukció kidolgozását a Főpolgármesteri Hivatal szakértői kapacitásaival is támogatja.

Víztakarékosság és az éghajlatváltozás kihívásai - 2.2.1.1.

Budapest esetében jelentős fejlesztési igényként jelentkezik a csapadékmaximumok növekvő gyakorisága és eseti mennyiségének növekedése. Klímamodellek leskálázása alapján az éves maximum csapadékintenzitás 1 óra alatt 20 éves visszatérési idővel számolva 15 éves távlatban közel 30%-kal, míg 30 éves távlatban 56%-kal növekszik. Erre mind a létező „szürke” infrastruktúrát fel kell készíteni, mind pedig a vízgyűjtőn, a rendelkezésre álló szűk, beépített városi területeken fejlesztéseket kell végrehajtani. Ezzel kapcsolatos célokat a Főváros Közgyűlés márciusi ülésén 638/2021.(03.31.) sz. határozatával elfogadott Budapest Főváros Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) tartalmaz. A beruházásokhoz kapcsolódóan a Főváros és több kerület részvételével várhatóan 2021 őszén indul egy LIFE projekt, melynek célja átfogó, lefolyási modellen alapuló csapadékstratégia készítése. A stratégiát követően azonosíthatók és tervezhetők azok a vízgyűjtőkön szükséges beavatkozások, melyek KEHOP Plusz támogatásra számítanak. A Radó Dezső Tervben több olyan zöldfelületi fejlesztés szerepel, melyek tartalmaznak természetközeli csapadékhasznosítási és visszatartási megoldásokat. A fővárosi fejlesztési igények jelenleg nem pontosan becsülhetők, az ITS-ben és SECAP-ban 10 Mrd Ft keretösszeg szerepel, amelyhez kapcsolhatók a Radó Dezső Terv projektelemei, illetve további átemelő kapacitásbővítések mintegy 5 Mrd Ft értékben.

A fenti három beavatkozás esetében csak ERFA forrás került megjelenítésre az OP-ban, míg véleményünk szerint Kohéziós Alap forrás is fordítható a területre, amely a főváros esetében indokolt. Továbbá – kiindulva a kimeneti indikátorokból célértékeiből (felújított vagy új hálózat hossza – 100 km és felújított szennyvíztisztítási kapacitás – 400e LE) – úgy véljük, hogy fővárosi fejlesztéseket nem vették számításba, pedig ez jelentősen emelné az indikátorok célértékeit.

Az ivóvízkutakra, illetve a csapadékvisszatartásra vonatkozóan az anyag nem tartalmaz kimeneti indikátort. A kutak esetén a rekonstrukcióval érintett kutak vízhozamát kimeneti, csapadékvíz esetén a visszatartott vagy hasznosított csapadék arányának növekedését eredmény mutatóként javasoljuk alkalmazni.

Zöld-kék infrastruktúra - 2.2.2.1.

Fontos és szakmai szempontból támogatandó törekvés a vízgazdálkodási és víziközmű projektekben természetközeli megoldások támogatása, ugyanakkor fontos rámutatni, hogy sűrűn beépített területeken jelentősen eltérnek a teljesíthető célindikátorok, alkalmazható műszaki megoldások, illetve az egyes beruházási elemek (szürke-zöld-kék) racionális költségaránya a kevésbé beépített, családi házas vagy kisvárosias beépítési területeken. Fontos látni, hogy sűrű beépítésű területeken nagyon korlátos lehet a zöld megoldások közterületi alkalmazása, így véleményünk szerint a vízgyűjtő területen folytatott adaptív csapadékvízgazdálkodást egyértelműen támogatja vízvisszatartást és hasznosítását biztosító medencék építése vagy a lefolyást késleltető átfolyó medencék telepítése. Fontos rámutatni, hogy a csapadékcsúcsok okozta elöntések és villámárvizek kezelésében sűrű beépítésű vízgyűjtőkön szinte kizárólag szürke megoldások tervezhetők, amely megoldások a kárenyhítésben és a befogadók terhelésének csökkentésében működhetnek közre, továbbá nagyobb költséggel megvalósuló befogadóközeli záportározók létesítését teszik szükségtelenné. A vízgyűjtőn létesített, lefolyást csökkentő műtárgyak támogathatósága költségarányának vagy méretének korlátozása negatívan befolyásolhatja Budapest és más sűrűbb beépítéssel rendelkező városok pályázási lehetőségeit.

Ugyanakkor a fajlagosan jóval kisebb beruházási költségigényű zöldfelület fejlesztések esetén szükséges és indokolt minden esetben az elérhető maximális mértékű csapadékvízhasznosításra törekedni. Ebben a szellemiségben készítette elő a Fővárosi Önkormányzat az RRF tárgyalásokra a Miniszterelnökség részére átadott, a Radó Dezső Tervre, ITS-re és a SECAP-ra támaszkodó, ezekben megjelenő zöldfelület és közterület fejlesztési projektjavaslatait, melyek széles spektrumú adaptációs intézkedéseket tartalmaznak. A javasolt beruházási csomag összértéke meghaladja a 200 Mrd Ft-ot és zöld, kék és szürke infrastruktúra fejlesztési beruházási elemeket egyaránt tartalmaznak.

Tervezett komplex közterületi fejlesztéseink (pl. Andrássy út, Nagykörút megújítása) lehetséges támogathatóságát támasztja alá továbbá a zajvédelmi és levegőminőség javító intézkedések elszámolhatósága. Ugyanakkor rá kívánunk mutatni, hogy közvetlen zajvédelmi intézkedésekre a KEHOP Plusz nem nevesít beavatkozást. A zajvédelem összekapcsolása a zöldfelületek létesítésével inkább pszichés (nem látható zajforrás miatt csökken a panaszok száma), mint valós zajcsökkentést jelent. Egy kb. 100 m széles sűrű aljnövényzetű erdősáv zajcsökkentő hatása mindösszesen 1 dB körül van. Városias környezetben ugyanakkor szükséges lokálisan zajvédelmi létesítmények építése, ezért javasoljuk ilyen jellegű beavatkozás támogathatóságát is beépíteni a KEHOP Plusz programba.

Fontos célterület a csapadékvisszatartás és hasznosítás szempontjából a társas- és családi házak számára elérhető források biztosítása udvarzöldítés, zöldtetők, házi szürkevíz hasznosítás és csapadékgyűjtő tartályok támogatásán keresztül. A Fővárosban futó Égig érő fű, illetve számos kerületi pályázati konstrukció sikerrel támogatja a csatornahálózatba kerülő csapadékok mennyiségének csökkentését. A kialakult jó gyakorlatokra és fokozódó lakossági érdeklődésre alapozva javasoljuk, hogy legyen elérhető keret önkormányzati pályázati rendszerek finanszírozására, melyek elérhető forrást tudnak biztosítani a lakosság számára. Kérjük, hogy ennek elszámolhatósága kerüljön be a beavatkozás elszámolható intézkedései közé.

A KEHOP Plusz tervezet kimeneti indikátora és a beavatkozás célkitűzése között ellentmondást vélünk felfedezni: az indikátor a „klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól eltérő céllal támogatott zöldinfrastruktúrát” méri, ugyanakkor a célkitűzések között a zöldinfrastruktúra rekreációs céljai mellett a „település lakóinak” klímaadaptációs megoldást kívánó problémái kerülnek nevesítésre. Javasoljuk a közterület és zöldfelület méretét alkalmazni. Itt sem szerepel az alap megnevezése, a felsorolt projektjavaslatok mentén azonban javasoljuk Kohéziós Alap forrás alkalmazását is a beavatkozás finanszírozásába.

Fővárosi Önkormányzat véleménye

a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezetéhez

I. Előzmények

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala áttekintette a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) tervezétét és összefoglalóan megállapítja, hogy a tervezet erősen hiányos, nem szerepelnek benne pénzügyi táblák, nincsenek nevesítve a célzott területek, több esetben hiányoznak a kimeneti és eredménymutatók, régiókategóriák és támogatásra felhasználni tervezett alapok megnevezése. Az anyag teljes körű véleményezése ezek hiányában nem lehetséges.

Megjegyezzük, hogy 2020. végén a KEHOP Monitoring Bizottság tagjaként észrevételeztünk egy komplex zöld-kék infrastruktúra pályázati felhívást, melynek során jeleztük, hogy az indikátorok, értékelési szempontok és a maximális projekt költség jelentősen korlátozzák Budapest és más nagyvárosok pályázási lehetőségeit, tekintettel a sűrű beépítésű területek korlátozott hozzáférésére a pályázatokhoz. Bár látjuk, hogy jelen operatív program (OP) tervezet minden prioritás esetében lehetővé teszi a fejlett régió támogathatóságát, azonban ez az egyes prioritások bemutatásánál a hiányos táblázatok okán nem egyértelmű. Az OP Budapest szempontú vizsgálata nem lehet teljeskörű, ennek ellenére igyekeztünk a rendelkezésre álló információk alapján visszajelzést adni és jelezni Budapest Főváros Önkormányzata által elkészített területfejlesztési és ágazati programok alapján elősegíteni a tervezést.

Budapest Főváros Önkormányzata részéről - összhangban a Kormánnyal 2020. és 2021. folyamán folytatott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa üléseken elhangzottakkal - szeretnénk jelezni nyitottságunkat minden szakpolitikai egyeztetésre, melyek során szívesen adunk részletes tájékoztatást a Főváros által elfogadott tervekkel és programokkal kapcsolatban.

II. Programstratégia fejezet

A tervezetben 3-5 évente több napig tartó, heves zivatarok kerülnek említésre, melyek kiterjedt károkat okoznak. Megjegyezzük, hogy városi léptékben a heves, a klímaváltozással egyre növekvő gyakoriságú és intenzitású pár óráig tartó csapadékok már jelentős károkat, többletköltségeket okoznak. Az extrém száraz és magas hőmérsékletű (trópusi éjszakák, hőhullámos) időszakok gyakorisága növekszik középtávon, ami kis vízhozamokkal, illetve az előidézett hőszigethatással jelentős egészségügyi és pénzügyi hatásokat okoz.

A vízgazdálkodási intézkedéseknél említésre kerülnek a belvízvédelmi hatások, azonban erre sem az OP, sem az RRF nem tartalmaz intézkedést.

Az árvízvédelmi feladatok kapcsán fontos megemlítenünk, hogy az érvényes ÁKK nem tartalmaz Budapest közigazgatási határán belüli kockázatértékelést, a térképek nem terjednek ki a fővárosra, a fővárosi veszélyeztetettség országos összehasonlítása nem lehetséges az állami adatok alapján. Az árvízvédelmi fejlesztések tervezésébe a Főváros nem került bevonásra, így a beavatkozás tervezése során nem került sor a fővárosi projektek betervezésére annak ellenére, hogy a Római-parti szakasz tervezése és a Pest-Észak szakasz részleges kivitelezése KEHOP forrás terhére a jelen programozási időszakban folyamatban van. Mindemellett az OP1. fejezet (1) pontja kimondja, hogy a „települések életét közvetlenül befolyásoló vízgazdálkodási beruházások” a „nagyobb lakosszámú települések […] illetékességébe tartozó problémáinak megoldását a KEHOP Plusztól” remélik.

A hulladékgazdálkodási intézkedés véleményezésével kapcsolatban szeretnénk kifejezni a vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos bizonytalanságból eredő szakmai bizonytalanságunkat. A kormányzati szerkezetátalakítási tervek korlátozott ismeretében minden korábbi fővárosi koncepció és terv érvényessége kérdőjeles, így pusztán szakmai és a jelenleg érvényes – hatályos szabályozásra épülő – terveink, de a szabályozás lehetséges változásából eredő kockázatokat figyelembe vevő nem túl ambiciózus véleményünknek tudunk hangot adni.

A tervezetben említett hálózati vízveszteség országos mértékének közel 20%-át számításaink szerint a budapesti vízveszteség adja. Ennek okán különösen indokolt budapesti fejlesztéseket is számításba venni a beavatkozás tervezésénél.

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program adatbázisa jelenleg nem elérhető, ami ugyan indokolja a FAVI fejlesztését, azonban megnehezíti a fővárosi illetékességű és a közigazgatási határon belül elhelyezkedő területekkel kapcsolatos szakmai véleményünk kialakítását.

Részletesen kifejtjük az adaptációs tervezést, modellezést célzó beavatkozással kapcsolatos fenntartásunkat lejjebb, de ki szeretnénk emelni a meglévő szabályozás (314/2005 KR) betartatásával és pilot projektekkel, valamint a helyi jelentőségű SECAP tervek és önkormányzati intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatok jelentőséget és felhívni a figyelmet, hogy az adaptációs intézkedések helyi szinten végezhetők hatékonyan, a központosított eszközök alkalmazhatósága erősen korlátozott.

A puha intézkedések esetén említésre kerül a szakágak koordinációja és az adatok, információk kihasználása. Ezzel kapcsolatban fel szeretnénk hívni a figyelmet a környezeti adatok valós idejű, ingyenes, teljes körű kötelező és széles nyilvánosság számára biztosított hozzáférhetőségének szükségességére (2001. évi LXXXI. tv.). Továbbá fontosnak tartjuk a közvetlen uniós finanszírozású projektek tapasztalatainak gyűjtését és a szerzett tapasztalatok beépítésének elősegítését a központi és helyi programokba.

A szemléletformálási projektelemekkel kapcsolatban fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy a 2014-2020-as időszakban (nem) működő központosított gyakorlat (NKOH szerepe) gyakorlatilag ellehetetlenítette a megvalósulást (legalábbis a budapesti projektek esetében). Célszerűnek tartjuk a szubszidiaritás elvét érvényesíteni a gyakorlatban a szemléletformálási projekt- vagy programelemek esetében.

A területi megközelítés esetében úgy tűnik, hogy Budapest eleve hátránnyal indul a programban. A főváros területi (TOP) forrásokhoz történő hozzáférése korlátozott, ezért az ágazati programokból, az országos tervekkel összhangban lévő projektjeinek (különösen Kohéziós Alapból történő) finanszírozásának biztosítása kulcsfontosságú. A forrásokhoz történő hozzáférés korlátozását nem támasztják alá Budapest elmúlt időszaki regionális adatai. Az Eurostat adatai alapján más magyarországi régiókkal való összevetésben a Fővárost az elmúlt évtizedben minden évben legalább két NUTS2 régió, de 2010-ben, 2013-ban és 2015-ben az összes régió megelőzte a GDP megelőző évhez mért relatív növekedésében. Budapesten 2019-re az előző évihez képest 1,7%-kal nőtt a szegénységben és társadalmi kirekesztésben érintett személyek száma, míg 5 másik régióban ez az arány csökkent. Hasonlóképpen a szegénység kockázatának kitettek aránya 3 régióban (Pest megye, Budapest és Nyugat-Dunántúl) nőtt, míg a többiben csökkent 2018-ról 2019-re. A munkanélküliséget vizsgálva az elmúlt öt évben három NUTS2 régió mutat Budapestnél kedvezőbb adatokat. A külföldről Magyarországra látogató turisták aránya messze Budapesten a legmagasabb, így a koronavírus okozta visszaesés a budapesti vállalkozásokat érintette a legsúlyosabban.

Ezen felül fontos rámutatni, hogy az ország egyetlen nagy, közel 2 milliós települése (az EU 16. legnagyobb városa) esetében a környezeti problémák megoldása nem biztos, hogy a teljes települést érinti. A területi hátrányok csökkentése érdekében a beavatkozás jellegéhez illeszkedő módon nem csak a település, hanem a településrészhez kapcsolódóan lenne szükséges területi lehatárolásra, például a zöld-kék infrastruktúrák, csapadékvízhasznosítás, városi hőszigethatás területén a „fejlett” városias beépítésű területeket is szükséges lenne kiemelni az érintettség okán, akár építési övezeti lehatárolással (nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület építési övezetei, nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület építési övezetei, nagyvárosias, jellemzően szabadon álló jellegű lakóterület építési övezetei, nagyvárosias telepszerű lakóterület építési övezetei).

A továbbiakban prioritásonként részletezzük észrevételeinket.

1. prioritás: Vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentés

Katasztrófakockázat csökkentés - 2.1.1.1

A tervezet alapján nem egyértelmű, hogy árvízi védekezéshez kapcsolódóan is támogathatók-e a felsorolt fejlesztési elemek (a tűzoltóságok és polgári védelem kerül említésre, illetve a kimeneti és eredménymutatók sem tartalmaznak árvízvédelemhez kapcsolódó indikátorokat). A 2.1.2.1 Víz és település beavatkozás alatt ugyanakkor nincs kiemelten megjelenítve a védekezési eszközök, logisztika, informatika tevékenységek támogathatósága. Jelenleg a Főváros közigazgatási határán belül a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és 47/1994. számú, Fővárosi Önkormányzati rendelet alapján 93 kilométernyi árvízvédelmi fővédvonal mellett az Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) üzemelteti a mintegy 168 kilométer hosszúságú kisvízfolyás és árokrendszert is. Az ezeken végzett kárelhárítási és árvízi védekezés segítéséhez ugyanakkor szükség van a Fővárosi Önkormányzat és szakcége kapcsolódó fejlesztései megvalósításának támogathatóságára is, különös tekintettel vízszintmérők és csapadékmérők telepítésére és üzemeltetéséhez kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztésére Budapesten és a városba érkező kisvízfolyások, csatornák felső szakaszaira.

Víz és település és Vízkár, aszálykár, vízvédelem -2.1.2.1

Budapest belterületén jelenleg három árvízvédelmi projekt megvalósítása élvez prioritást, melyek nem, vagy csak részben valósulnak meg a 2014-2020-as programozási időszak zárásáig. Ezek: Csillaghegyi öblözet Római parti szakasz, Pest-Észak 27-34. és 39-40. számú védvonalszakaszainak és Buda-Közép 8. számú védvonalszakaszának fejlesztése. Utóbbi kivételével mindkét projekt esetében komplex, természeti, közparki rehabilitációt, a galériaerdők és vízparti rekreációs területek védelmét is tervezi a Főváros megvalósítani. Véleményünk szerint a projektek támogatják a beavatkozás megfogalmazott céljait, és jelentősen hozzá tudnak járulni a meghatározott indikátorokhoz is (pl. 28,6 km megerősített árvízvédelem). A projektek becsült összeértéke 20,6 Mrd Ft körül van.

A Főváros márciusban 665/2021 (03.31.) sz. közgyűlési határozatával elfogadott zöld infrastruktúra fejlesztési, Radó Dezső Tervében számos kisvízfolyás revitalizációs projektterv szerepel (pl. Rákos-patak, Szilas-patak, Hosszúréti-patak), melyek zöld megoldásaikkal maximálisan illeszkednek a beavatkozás céljaihoz.

Javasoljuk a fenti projektek és kapcsolódó fővárosi tervek figyelembevételét a KEHOP Plusz 1. prioritása tervezése során, illetve megfontolásra ajánljuk Kohéziós Alap elérhetőségének biztosítását ezen fejlesztésekre, tekintettel a Főváros fejlett régió besorolására. (Jelenleg az anyag nem tartalmaz az finanszírozó alapra vonatkozó adatot.)

Általános észrevétel:Minden prioritási tengely elején szerepel, hogy az „ifjúsági foglalkoztatást célozza”, ugyanakkor sehol nem kerül kifejtésre, hogyan tervezik az ifjúság bevonását, amit javaslunk pótolni a szövegben.

Részletes észrevételek:

2.1.1.1 Katasztrófakockázat csökkentés (26. oldal):

     Az intézkedések a katasztrófák elleni védekezés 4 fő szakaszát kívánják figyelembe venni, azonban a leírt, tervezett intézkedések a felkészülés és a reagálás szakaszára helyezik a hangsúlyt, és hiányoznak a megelőzésre, valamint a helyreállításra vonatkozó intézkedések.

2.2 Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság fejezet:

A fejezeten belül két alfejezet (2.2.2. és a 2.2.4.) azonos címet visel, nevezetesen „A biológiai sokféleség megőrzése, városi zöldinfrastruktúra, a környezetszennyezés csökkentése” címet. Mindemellett a fejezetekben a biológiai sokféleség megőrzése csak közvetetten jelenik meg, például az ökoszisztéma-szolgáltatásokon keresztül. Javasoljuk a biológiai sokféleséget közvetlenül szolgáló intézkedéseket ugyancsak megjeleníteni.

2.2.1. A fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása: 3. Víztakarékosság és az éghajlatváltozás kihívásai (38. oldal):

A következő mondatot javasoljuk kiegészíteni az alábbi módon (változás vastagon szedve): „Elvárt a pályázók részéről a település és térség egészére kiterjedő gondolkodás, a település folyamatainak ismerete. A projektek megalapozásához számos szakterület bevonása szükséges, ugyanis a csapadékvíz-gazdálkodás és a felületek, a zöld-kék infrastruktúra kialakítása vízgazdálkodási, tájépítészeti, építészeti, közlekedésszervezési, kertészeti, ökológiai stb. ismereteket igényel.”

2.3.1. A biológiai sokféleség megőrzése, városi zöldinfrastruktúra, a környezet szennyezés csökkentése:

A felsorolt intézkedések kiegészítését javasoljuk az idegenhonos inváziós fajok terjedésének megakadályozására vonatkozó, a pollinációt elősegítő, valamint a mezőgazdasági szegélyek biodiverzitásának növelését célzó intézkedésekkel.

2.4.4. Az éghajlatváltozás mérséklése és hatásaihoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés:

A mutatókhoz nincsenek számok rendelve, célszerű lenne egy becsült éréket megadni, arra vonatkozóan, hogy hány embert ér el a szemléletformáló tevékenység.

2.5.1. Méltányos átmenet elősegítése:

A mutatók fejezet táblázataiban nem szerepelnek az elérni kívánt célok mértékei, ezt javasoljuk pótolni.

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft

Általános észrevétel:

Minden prioritási tengely elején szerepel, hogy az „ifjúsági foglalkoztatást célozza”, ugyanakkor sehol nem kerül kifejtésre, hogyan tervezik az ifjúság bevonását, amit javaslunk pótolni a szövegben.

Részletes észrevételek:

2.1.1.1 Katasztrófakockázat csökkentés (26. oldal):

     Az intézkedések a katasztrófák elleni védekezés 4 fő szakaszát kívánják figyelembe venni, azonban a leírt, tervezett intézkedések a felkészülés és a reagálás szakaszára helyezik a hangsúlyt, és hiányoznak a megelőzésre, valamint a helyreállításra vonatkozó intézkedések.

2.2 Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság fejezet:

A fejezeten belül két alfejezet (2.2.2. és a 2.2.4.) azonos címet visel, nevezetesen „A biológiai sokféleség megőrzése, városi zöldinfrastruktúra, a környezetszennyezés csökkentése” címet. Mindemellett a fejezetekben a biológiai sokféleség megőrzése csak közvetetten jelenik meg, például az ökoszisztéma-szolgáltatásokon keresztül. Javasoljuk a biológiai sokféleséget közvetlenül szolgáló intézkedéseket ugyancsak megjeleníteni.

2.2.1. A fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása: 3. Víztakarékosság és az éghajlatváltozás kihívásai (38. oldal):

A következő mondatot javasoljuk kiegészíteni az alábbi módon (változás vastagon szedve): „Elvárt a pályázók részéről a település és térség egészére kiterjedő gondolkodás, a település folyamatainak ismerete. A projektek megalapozásához számos szakterület bevonása szükséges, ugyanis a csapadékvíz-gazdálkodás és a felületek, a zöld-kék infrastruktúra kialakítása vízgazdálkodási, tájépítészeti, építészeti, közlekedésszervezési, kertészeti, ökológiai stb. ismereteket igényel.”

2.3.1. A biológiai sokféleség megőrzése, városi zöldinfrastruktúra, a környezet szennyezés csökkentése:

A felsorolt intézkedések kiegészítését javasoljuk az idegenhonos inváziós fajok terjedésének megakadályozására vonatkozó, a pollinációt elősegítő, valamint a mezőgazdasági szegélyek biodiverzitásának növelését célzó intézkedésekkel.

2.4.4. Az éghajlatváltozás mérséklése és hatásaihoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés:

A mutatókhoz nincsenek számok rendelve, célszerű lenne egy becsült éréket megadni, arra vonatkozóan, hogy hány embert ér el a szemléletformáló tevékenység.

2.5.1. Méltányos átmenet elősegítése:

A mutatók fejezet táblázataiban nem szerepelnek az elérni kívánt célok mértékei, ezt javasoljuk pótolni.

Tisztelt Irányító Hatóság!

I. Javaslat.

2.1. Vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentés

2.1.2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés és katasztrófavédelmi

reziliencia előmozdítása

Víz és település

Az intézkedés célrendszerébe javasoljuk beemelni az (árvíz) előjelző szenzoros figyelő rendszerek telepítését kiegészítendő/megelőző vízgyűjtő területek csapadékvíz elvezetési rendszerét felmérő, modellező kutatásokat.

Ehhez kapcsolódóan javasoljuk a kedvezményezetti kört kiegészíteni egyetemi, kutatóintézeti körrel, amely a feladatot el tudja végezni.

Az output indikátorok körét is ki kell egészíteni az árvízvédelemre vonatkozó indikátorokkal (pl.: Villámárvíz kockázatától felszabadított lakosok száma, Telepített árvíz előrejelző rendszer száma stb.)

Indoklás

Az OP tervezetben leírtak szerint is „A projektek kiváltó oka elsősorban valamely vízgazdálkodási probléma (pl. árvíz-, belvíz-, káros víztöbblet, aszálykár, vízminőségi, ökológiai probléma), egyéb felszíni vagy felszín alatti vízhez kötődő probléma (pl. talajvízszint, vízhiány) kezelése/javítása, vízvisszatartás, vízhasznosítás, öntözés, csapadék és tüzivíztározás, vízhasználat és vízgazdálkodás hatékonyság javítás lehet.”

Azonban a támogatható tevékenységek között nem szerepel ezek előrejelzésére vonatkozó kutatás és beruházás, és ilyen jellegű modellezések nélkül nem lehet hatékonyan meghatározni a villámárvizek valószínűségét, okait és a jelzőrendszerek kiépítésének konkrét elemeit.

II. Javaslat.

2.2. Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság

2.2.1. A fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása

2. Ivóvízminőség

Az ivóvíz biztonság fejlesztési lehetőségek bővítése, a kiemelt szennyezőanyagokon túlmenően egyéb szennyezések figyelembevételével.

Indoklás

Az OP tervezet alapján a beavatkozás figyelembe veszi az éghajlatváltozást, azonban a támogatható tevékenységek között nem jelenik meg az abból következő ivóvíz minőség változás kezelése, a következők a különösen támogathatók:

új ivóvíz irányelvből adódó kötelezettségekhez tartozó beruházások,

az integrált rendszerekhez szükséges fejlesztéseket,

ellátási hiányok felszámolása,

aszályos időszakok, vízszűkösség áthidalásához szükséges fejlesztések

Az ivóvíz biztonság fejlesztése azonban nem korlátozódhat csupán a kiemelt szennyezőanyagokra (vas, mangán, ólom). Ugyanilyen fontos az extrém csapadékkülönbségek okozta szennyezés veszély elhárítása, különösen a hegyvidéki területeken.

III. Javaslat.

2.4. Megújuló energiagazdaság

Kérjük, hogy a közvetetten önkormányzati tulajdonú közszolgáltatókat ne zárják ki a támogathatósági körből, különösen abban az esetben, ha csak azért nem lenne támogatható, mert kapcsolt vállalkozásai miatt nagyvállalati kategóriába sorolandó.

Indoklás

A következő időszakban kiemelt céljok az energiafüggőség csökkentése, a fűtési-hűtési- és villamos-energiatermelési célú megújuló energiafelhasználás, az ÜHG csökkentés, az energiahatékonyság növelése, valamint az energiagazdálkodás és infrastruktúrája fenntarthatóságának biztosítása. A célok elérésében más programokra (önkormányzati beruházások és közlekedés) is számítanak az OP tervezet alapján, ezért fontosnak tartjuk a fent nevezett közszolgáltatók helyzetének pontosítását.

Megértjük, hogy a KEHOP Plusz nem támogatja az önkormányzati fenntartású középületek energetikai fejlesztését, mert arra más források állnak rendelkezésre (TOP), de sajnos sok esetben gondot jelent, hogy közvetetten önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltatást, foglalkoztatást végző cégek épületeinek energetikai felújítása nem finanszírozható más forrásokból (kiváltképp, mert nem sorolhatók KKV körbe).

Miklós Viktor

Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala

Kedves Kiíró!

Úgy gondolom a célok és célcsoportok nem teljesen fedik egymást.

„1. Az átviteli- és elosztóhálózatok rugalmasságát célzó fejlesztések, intelligens energiarendszerek és az energiatárolás ösztönzése

A villamosenergia-szektor átalakulása, az időjárásfüggő megújuló energia alapú áramtermelés térnyerése megköveteli a nagyobb hálózati rugalmasságot és a költséges hálózatfejlesztési beruházások szükségességét minimalizáló megoldások alkalmazását.

A beavatkozással olyan hálózati rugalmasságot és stabilitást, illetve szolgáltatásbővítést célzó fejlesztések valósulnak meg, amelyek a megújuló energia alapú, időjárásfüggő termelők integrációját és az elektrifikációt (pl. hőszivattyúk és elektromos autók terjedése) elősegítik.

A termelés ingadozásait a különböző energiatárolási technológiák alkalmazása, a szezonális tárolásra is alkalmas villamosenergia-tároló kapacitások és a keresletoldali válaszintézkedések tudják majd kisimítani, így javasolt ezek elterjedésének ösztönzése.

További cél a hő- és hidegenergia-tárolási megoldások támogatása, amelynek révén tovább növelhető a villamosenergia-termelés rugalmassága. „

„A fő célcsoportok

Lakossági fogyasztók, mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok, elosztók, átviteli rendszerirányító, termelői engedélyesek, ipari energiafogyasztók, elektromobilitási üzemeltetők, hidrogénmobilitási üzemeltetők, távhőszolgáltatói működési engedélyes gazdasági társaságok és/vagy távhőtermelői engedéllyel rendelkező társaságok, a lakosság, civil szervezetek, közszektor szervezetei.”

Ugyanúgy, mint az előző – hasonló célú - kiírás tervezetekből kimaradt az Energia Tátárolói engedélyes. Ilyen egyenlőre csak egy van az országban.

TÁROLÓI ÖSSZEVONT ENGEDÉLY villamos energia tárolására.  MEKH határozat száma: 9289/2018. Két teljes üzleti éve van.

A tároló nem termelő, nem elosztó és nem rendszerirányító. Ugyanakkor kulcsszereplő lehet a jelen és a jövő rendszerszintű rugalmasságának elősegítésében. Csak mérés kérdése, hogy kezelni lehessen segítségével KÁT – METÁR mérlegkört és menetrendtartást.

Hasonló a helyzet a Hidrogén alapú célokkal. Az áram – hidrogén – áram összhatásfoka magasabb a legkorszerűbb IGCC erőműnél, tényleg lehet benne kis helyen nagy energiát tárolni. Ugyanakkor ez is ugyanolyan jogi státusz mint az akkumulátoros tárolás. A villamos energia tárolására létrehozott elektrolízis és hidrogén üzemanyagcella együtt ugyanazt a célt szolgálja mint az akkumulátoros tároló, csak a hidrogén tárolás lényegében időtlen. Azonban ez sem termelő, nem elosztó és nem rendszerirányító.

Kérem, ha módjukban áll szíveskedjenek a fentieket figyelembe venni.

Köszönettel,

Székely József

jozsef.szekely@tritonenergo.hu

Kedves Kiíró !

Van visszaigazoló mail a hozzászólásról? Meg lehet e valahol nézni, hogy a rendszer rögzíti e ?

Székely József