Általános ismertető

Definíció és célok

Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Szerződés értelmében "a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén."

Célja szerint a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféráinak konvergenciáját kell támogatni a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Erősíteni kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkenteni a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. A maastrichti konvergencia kritériumok kizárólag a pénzügyi feltételek teljesítését írják elő, amelyek teljesítése, elsősorban a költségvetési hiányra vonatkozó előírásé, a hosszú megtérülési idejű projektek elhalasztására ösztönöz.A Kohéziós Alap célja éppen az, hogy ezen dilemmákat a költségvetési deficit növekedése nélkül, de a környezet további romlását elkerülve oldja meg. A projekt átlagos megtérülési ideje a két kiválasztott célterületnél, a közlekedésnél és a környezetvédelemnél a legnagyobb.

A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át.

A környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó beruházások között ugyanúgy ahogy az ISPA-nál, egyensúlyt állapítanak meg.

A felhasználás célrendszerét meghatározó valamint a támogatni tervezett projektek listáját tartalmazó Kohéziós Alap Keretstratégiát az Irányító Hatóság állítja össze a szaktárcák által kidolgozott környezetvédelmi illetve közlekedési szektorstratégiák alapján, majd juttatja el az Európai Bizottsághoz. A stratégiától függetlenül minden projektjavaslatot külön-külön kell jóváhagyás céljából az Európai Bizottság elé terjeszteni.

A projektek elfogadtatására szolgáló pályázati dokumentáció három változatban létezik:
 

  • a környezetvédelmi projektek számára;
  • a közlekedési projektek számára; valamint
  • a technikai segítségnyújtás igénylésére készült dokumentum.

Az elfogadhatónak ítélt projektpályázatokat a Bizottság egy alapos projektértékelésnek veti alá, vizsgálva azt, hogy az intézkedések mennyiben felelnek meg a részletes kritériumoknak. A bizottsági szervek közötti első köröztetés során a Bizottság érintett szerveinek nyílik lehetősége arra, hogy a javaslathoz alapvető megjegyzéseket fűzzenek. Ez további elemzéshez és megbeszélésekhez vezet a kedvezményezett országok hatóságaival együttesen, melyek célja a projekt néhány pontjának tisztázása, illetve a projekt koncepciójának véglegesített megfogalmazása. A bizottsági szervek közötti egyeztetések második körének célja, hogy a Bizottság valamennyi szervének egyetértését elérjék.

A projektértékelés alapvető szempontjai a következők:
 

  • Gazdasági és Szociális hasznok
  • Hatékony menedzsment
  • Hozzájárulás a Közösség környezet-politikájának alkalmazásához
  • Hozzájárulás a Transz-európai Hálózatokhoz és közösségi közlekedéspolitikához
  • A környezetvédelem és a közlekedés közötti megfelelő egyensúly
  • A lehetséges alternatív finanszírozási források figyelembevétele
  • Kifizetés ütemezése

Előlegként a támogatás 20%-át utalja át a Bizottság a közösségi támogatás engedélyezéséről szóló határozat elfogadása után,az első kivitelezési szerződés aláírását követően. Amennyiben a projekt kielégítően halad befejezése felé, közbenső átutalás igényléseket lehet eszközölni az igazolt és ténylegesen kifizetett költségek megtérítésére, ezek összege azonban összességében – beleértve az előleg összegét is - nem lépheti túl az engedélyezett teljes támogatás 80%-át (indokolt esetekben 90%-ig emelkedhet). A fennmaradó záró egyenleget a projekt sikeres végrehajtása és a zárójelentés benyújtása után fizetik ki.

Jogosultság

Megjegyzendő, hogy az ISPA támogatásra jogosult tagjelöltekkel szemben az ISPA-t létrehozó rendelet az adott ország makrogazdasági mutatóira vonatkozó feltételt nem tartalmaz. Az előcsatlakozási eszközök folyósítása csupán a megítélt maximum értékek által korlátozott, míg a Kohéziós Alapból kapott összes évi támogatás és a Strukturális Alapok keretében nyújtott támogatás nem haladhatja meg az ország GDP-jének 4%-át.

Az Alap összes erőforrásainak indikatív elosztása figyelembe veszi, az ISPA-hoz hasonlóan:

az adott ország népességét,
egy főre jutó GNP adatokat,
az adott területen a nemzeti jólétben bekövetkezett fejlődést,
társadalmi-gazdasági tényezőket.

Retorziók

Abban az esetben, ha egy tagállam a támogatásra alkalmatlanná válik, a Kohéziós Alap erőforrásait ennek megfelelően csökkentik. Ez tehát szintén szigorúbb kikötés, hiszen ISPA esetén amennyiben valamely tagjelölt már nem jogosult a támogatásra, - azaz tagállammá vált - a rá eső összeg a többi jogosult ország között felosztásra kerül.

További korlátozás az ISPA-hoz képest, hogy a rendelet értelmében a Kohéziós Alap egyetlen új projektet vagy részprojektet sem finanszírozhat a tagállamban, ha az nem teljesítette a kormányzati deficitkorlát túllépésének elkerülését szorgalmazó feltételeket.

Akárcsak az ISPA-nál a 1265/1999/EK június 21-i Tanácsi Rendelet kimondja, hogy megfelelően indokolt esetek kivételével a projekt, projektcsoport vagy projektszakasz számára engedélyezett támogatást vissza kell vonni, ha a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban jelzett indulási dátumától, vagy, ha az későbbi időpont, jóváhagyásának dátumától számított két éven belül a végrehajtást nem kezdték el.

Támogatás mértéke

A támogatás mértéke az állami, illetve hasonló kiadások 80-85%-a. Ez a támogatási arány magasabb, mint ISPA projektek esetében. A támogatás mértéke azonban - ISPA-hoz hasonlóan - csökkenthető a projekt által termelt bevétel és a "szennyező fizet" elv alkalmazására való tekintettel.

Akárcsak az ISPA-nál egy projekt csak egy Alap támogatásából részesülhet egy időpontban. Tehát egy Kohéziós Alap projekt sem lehet egyidejűleg Strukturális Alap kedvezményezettje.

Projektre vonatkozó kitételek

Míg az ISPA esetében - főszabályként - a projekt minimális mérete 5 millió euró, Kohéziós Alap esetében a minimális méret 10 millió euró.

Hasonlóan ISPA-hoz, a projekt nagyságrendjének meghatározásánál kitétel, hogy jelentős hatással bírjon a környezetvédelem területén, illetve a transzeurópai infrastruktúra hálózatok fejlesztésében.

A kilencvenes évek óta az EU közlekedéspolitika fő célja:

a távolsági közlekedés és szállítás súlypontját a közutakról áthelyezni a vasútra;
a helyi közlekedés súlypontját a magánautókról a tömegközlekedési eszközökre;
légi kikötők fejlesztése;
a közlekedési hálózatok hatékonyságának, gyorsaságának növelése.

Az EU környezetpolitikája ezzel összhangban:

a levegő szennyezettségének mérséklése;
szilárd hulladék kezelése;
vízminőség javítása;
ivóvízellátás fejlesztése.

Jelentéstétel

Mind az ISPA, mind a Kohéziós Alap esetében a Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A jelentésre vonatkozóan a hivatalos véleményt az Európai Parlament készíti el.

--------------------------------------------------------------------------------
*
1.a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át
2.az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át
3.az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg annak a legfeljebb 3 országnak az inflációs rátáját, amely vagy amelyek az árstabilitás tekintetében a legjobbak
4.az árfolyam-ingadozás az Európai Monetáris Rendszer által előírt sávok között maradjon a vizsgálatot megelőző legalább két évben
5.hosszú lejáratú hitelek átlagos kamatlába nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a vizsgálatot megelőző egy évben annak, vagy annak a legfeljebb három tagállamnak a mutatóját, amelyek az árstabilitásban a legjobb eredményt érték el.