A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. február 19-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Felhívással kapcsolatos észrevétel
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Felhívással kapcsolatos észrevétel - A jelentkezés feltételei
A vélemények rögzítésére 2017-02-19 23:45 -ig volt lehetőség.

Hajósy Adrienne

2017-02-19 23:38:54

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

Kérem, hogy a 4.1 pontban a támogatást igénylők körének megfogalmazását tegyék egyértelművé. Nem világos, milyen tagokból szerveződhet egy pályázó konzorcium. Konkrétan, van-e lehetőség kizárólag civil szervezetekből álló konzorcium pályázására?

Ha a jelen kiírás szerint csak "önkormányzat-civil szervezet" összetételű konzorcium pályázhat, akkor javasolom a csak civil szervezetekből álló "civil szervezet-civil szervezet" konzorciumi forma lehetővé tételét. 

2017. február 19. Köszönettel: Dr. Hajósy Adrienne (Nők a Balatonért Egyesület)

 


Farkas István Tamás

2017-02-19 17:34:41

Felhívással kapcsolatos észrevétel

A jelenlegi tervezett kiírás feltételrendszere szerint a veszély fenyeget, hogy támogatási összeg legnagyobb része nem fogja szolgálni az éghajlatvédelmi célokat, a projekt végrehajtók és pályázatíró cégek elnyelik, vagy a kiírással kevéssé összefüggő, más célokra használják.

A legfontosabb problémák:

1. A kiírás feltételei nincsenek összhangban a kiválasztási eljárásrenddel.  A kiírás szerint részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, amelynek tartalmi elemeire előírást ad a tervezet. Azonban az egyszerűsített eljárásrendben NEM lehet ellenőrizni, figyelembe venni az értékelésnél ezen tartalmi elemeket, csak azt a néhány, egyszerű szempontot, amit a kiválasztási szempontok tartalmaznak. Így a tartalmilag nívótlan, rossz tervek több pontot kaphatnak, mint az ötletes, komplex, a célcsoportra hatékonyan tervezett pályázatok.

2. A kötelezően vállalandó elérés számok túl alacsonyak, a megadott keret összegnél jóval kevesebb összegből teljesíthetőek. A 2007-2013 ciklus KEOP végső értékelési jelentése szerint egy aktív elérést a KEOP fenntartható fogyasztás pályázatok 2.000 Ft körüli összegből értek el. A jelen kiírás alapján egy aktív elérésre 12-25 ezer Ft jut, a projektmérettől függően. Ennek az lesz az eredménye, hogy drága programokat fognak tervezni, sok, nem a témába illő elemmel. Például a falunapok nem témába illő költségeinek finanszírozására fordítják a keret jelentős részét. Vagy a pályázatírók indokolatlanul magas költségeire.

3. A kiírás nem ösztönzi kellően a helyi klímastratégiák elkészítését. Az csak 5.000 fő felett kötelező, a kisebb települések estére az opcionális lehetőséget nem támogatják plusz pontok. Ennek az lehet az eredménye, hogy mivel a pontozás a kisebb településeket részesíti előnyben (lásd a következő pontom), nagyon kevés olyan pályázat nyer, amelyben szerepel a klímastratégia tervezése. Így az OP szintű indikátor teljesítése is veszélybe kerül.

4. A túl könnyen teljesíthető feltételek miatt megnő az egyes pontszámok szerepe, így lehetséges, hogy kizárólag komplex fejlesztendő térségekben fekvő települések nyernek támogatást. Mivel túlságosan könnyű teljesíteni formailag a pontozási szempontokat, s mivel nincs lehetőség az érdemi tartalmi bírálatra, a pályázók hozhatják az összes pontot, ami fizikailag lehetséges is. Ám az utolsó értékelési szempont szerint a komplex fejlesztendő járásokban végrehajtott projektek 3 pont előnyben lesznek, s elegendően sok pályázat esetén – amit a relatíve magas támogatási összeg és a könnyű feltételrendszer predesztinál – a nem fejlesztendő járásokban lévő települések nem fognak nyerni.

5. Az egyszerűsített eljárásrendhez és a könnyített és ellenőrizhetetlen feltételrendszerhez képest magas a bárki által megpályázható 20 millió forintos támogatás. Ez a pályázatíró cégeket arra fogja ösztönözni, hogy önkormányzatok százait keressék meg, s olyan projekteket dolgozzanak ki, amelyek kevésbé az éghajlatvédelmet, de más egyéb célokat – mint például drága előadók egy falunapon – szolgálják. Elég arra gondolni, hogy a KEHOP 5.4.1 pályázatoknál, amely nehezebb és kisebb összegű volt, hány pályázatíró cég nyerte meg önkormányzatok százait kétes szakmaiságú projektekre. Nem túlzás az a becslés, hogy akár 1000 pályázat is beérkezhet a kiírásra ilyen könnyű feltételek mellett, amely jelentősen meg fogja terhelni a KEHOP IH kapacitásait még az egyszerűsített eljárásrend mellett is.

A megoldásnak két lehetősége van:

A. A pályázat nem egyszerűsített, hanem standard eljárásrenddel kerül kiírásra. Ha jól tudom, ez szerepel az aktuális ÁFK-ban is. Így meg lehet különböztetni a szakmailag jó és rossz pályázatokat. Emellett is szükséges egyes feltételek módosítása (aktív elérések emelése, klímastratégia elkészítésének ösztönzése).

B. Az egyszerűsített eljárásrend marad, de a kiírás első felét jelentősen átdolgozza az IH. Például sávos pályázható összeget kellene beállítani a lakosság számmal arányban, emelni a nagyobb települések esetén az aktív elérés minimumot, költségfajlagosokat kidolgozni az egyes tevékenység típusokra, törölni a komplex fejlesztendő térségek pontbeli előnyben részesítését, stb.

Farkas István ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége


Bóka István

2017-02-17 16:54:49

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

ÉSZREVÉTEL a KEHOP-1.2.1. Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás című felhíváshoz kapcsolódóan

A Felhívás 4.1 Támogatást igénylők köre című fejezet kiegészítése javasolt az 572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság KSH szerinti gazdálkodási forma kóddal. A felhívás ilyen jellegű kiegészítése elősegíti a Balaton térség klímaváltozás ellensúlyozásához kapcsolódó tevékenységeinek támogatását – Balaton Régióra vonatkozó térségi klímastratégia megalkotásával.

Indoklás

Számos tanulmány alapján kijelenthető, hogy a Balaton térsége minden szempontból különösen kitett a klímaváltozásnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint elsősorban környezeti és turisztikai érdekek miatt egységesen fejlesztendő terület szempontjából kulcskérdés a környezeti érdek elsődlegességének elismerése, hiszen a tó elsősorban élővíz. A balatoni ökoszisztéma, a sérülékeny balatoni természeti egyensúly stabilizálása és megóvása prioritást élvez annak érdekében, hogy hosszú távon alkalmas legyen a tóval kapcsolatos gazdasági, turisztikai tevékenységek ellátására.

Ennek érdekében szükséges egy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére vonatkozó klímastratégia elkészítése, mely figyelembe veszi a BKÜ speciális tulajdonságait:

  • környezeti: az ország legnagyobb édesvizű tava, önálló vízgyűjtő terület, önálló ökológiai egység, sajátos mikroklíma
  • társadalmi: a térség helyi társadalmát az állandó lakosok, az üdülőtulajdonosok és a turisták alkotják, ebből adódik a kulturális sokszínűség, településszerkezete sajátos képet mutat
  • gazdasági: turizmusra épülő gazdaság, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezeti értékeinek védelme érdekében létrehozott szigorú szabályozások miatti behatároltság.

Sajnos a megyei tervezésnél (KEHOP 1.2.0 pályázat esetében) nincs figyelembe véve, hogy a kiemelt térség három megyét érint. A klímaváltozás és az alkalmazkodási feladatok a tó és vízgyűjtője (ami az egyetlen olyan víztest, ahol a teljes vízgyűjtő terület az ország határon belül található) szempontjából létfontosságúak.

Az 1996. évi területfejlesztésről és területrendezésről szóló XXI. törvény (Tftv.) módosítását követően a területfejlesztés intézményrendszere a két területi szinten túl (megyei és országos), kötelezően létrehozandó kiemelt térségi tanácsként nevesíti: a Balaton térsége vonatkozásában a Balaton Fejlesztési Tanácsot.

A Tanács feladatait a Tftv. határozza meg: 15. § (2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.

A területfejlesztési törvény, mely a megyék mellett a Balaton térségét is önálló fejlesztési egységként határozza meg, valamint a fent leírt éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szakmai indokok alapján indokoltnak tartjuk, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nek is legyen lehetősége a KEHOP-1.2.1pályázaton részt venni a célul kitűzött klímastratégiai dokumentum kidolgozására, széleskörű szemléletformálási program megvalósítására.

A Balaton és térsége megfelelő rehabilitációja, védelme, hasznosítása csak és kizárólag úgy vezethet eredményre, ha közben minden szempontot, tervet és intézkedést egyidejűleg a fenntartható fejlődés kritériumaival összevetünk valamint minden egyes döntésbe a klímaváltozást, annak hatásait és a hozzájuk való alkalmazkodás szükségességét, mint peremfeltételt integrálunk. Nem halaszthatók tehát a helyi, térségi szintű beavatkozások, amelyek alapjául szolgálnak a Térségi szintű klímastratégiai dokumentum kidolgozásának.

 


Kompaktor Emília

2017-02-17 13:23:28

Felhívással kapcsolatos észrevétel

KEHOP-1.2.1 „Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot

erősítő szemléletformálás” című felhívással kapcsolatos

MKIK vélemény

 

 

4.1. Támogatást igénylők köre

Kérjük, hogy a kedvezményezettek körét bővítsék ki a következőkkel:

- 572 nonprofit korlátolt felelősségű társaság

- 541 kamara.

4.3.1. A támogatási kérelem benyújtásának határideje

2017. szeptember 1.napjától 2019. szeptember 1-ig van lehetőség a kérelmeket benyújtani. Az értékelési határnapok közül az utolsó 2019. május 30. Javasoljuk a határidőket összhangba hozni.

4.4.2. Kiválasztási kritériumok – 3. Tartalmi értékelési szempontok

1. „A támogatást igénylő vagy a konzorcium valamely tagja, vagy a projektben együttműködési megállapodás alapján együttműködő partner rendelkezik referenciákkal igazolható tapasztalattal környezetvédelmi témájú szemléletformáló kampányok lebonyolításában (1 év tapasztalat vagy 1 kampány)”.

Ugyanakkor a 3.4.1.1. f) pont „A projekt tervezése és megvalósítása során, ha a támogatást igénylő, illetve konzorciumi vagy együttműködő partnere nem rendelkezik legalább hároméves tapasztalattal környezet-/klímatudatossági területen, ezzel összefüggésben nem jártas a klímaváltozás hatásaiban, kötelező a szakirányú civil szervezet vagy szakember bevonása a projekt előkészítésébe és megvalósításába.”

Úgy véljük, hogy a kiválasztási kritériumban a 3.4.1.1. f) pont szerinti követelményeknek kellene szerepelniük.

2. Ugyanebben a pontban egy másik kiválasztási kritérium a következőket írja elő: „A kötelező tevékenységeken túl választott projektelemek száma: (Kötelező tevékenységek: klímastratégia kidolgozása azon települések esetében, amelyek számára a KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 projekt keretében nem készült klímastratégia, továbbá egy tevékenység, a 3.1.1.2. pontban foglaltak és egy tevékenység a 3.1.2.2. pontban foglaltak közül)”.

 

A 3.1. pont első három bekezdése a következőket tartalmazza:

„5 000 fő vagy annál magasabb lakosszámú település önkormányzata esetén:

A 3.1.1.1. pontban meghatározott tevékenység kötelezően elvégzendő. Továbbá minimum egy tevékenységet a 3.1.1.2., valamint minimum egy tevékenységet a 3.1.2.2. pontban felsorolt tevékenységek közül megvalósítani szükséges, a kidolgozott klímastratégiával összhangban.

 

5 000 főnél kisebb lakosszámú település önkormányzata esetén:

A 3.1.1.1. pontban meghatározott tevékenység opcionálisan elvégezhető. Kötelezően elvégzendő minimum egy tevékenység a 3.1.1.2., valamint minimum egy tevékenység a 3.1.2.2. pontban felsorolt tevékenységek közül.

 

Azon települési önkormányzatok, amelyek számára a KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 azonosító számú „Klímastratégia kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című projekt keretében klímastratégia kerül kidolgozásra, a 3.1.1.1. pontban meghatározott tevékenységre nem pályázhatnak. Ezen önkormányzatok számára a KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 projekt keretében kidolgozott klímastratégiával összhangban kötelezően elvégzendő minimum egy tevékenység a 3.1.1.2., valamint minimum egy tevékenység a 3.1.2.2. pontban felsorolt tevékenységek közül.”

 

A 3.1.1.1. pont a kötelezően megvalósítandó helyi klímastratégiáról szól, amely a 3.1. pont első bekezdése szerint kötelezően elvégzendő az 5000 és 5000 főnél nagyobb lakosszámú településeken, amely követelményt a 3.1. pont 3. bek. (lásd fent) azzal egészíti ki, ahogy az az önkormányzat, amely korábbi KEHOP projekt keretében már készített klímastratégiát, nem pályázhat. A 2. bekezdés az 5000 fő alatti önkormányzatoknak opcionálisan írja elő a klímastratégia alkotást.

 

A 3.4.1.1.j) pont szerint: „Amennyiben a támogatást igénylő települési klímastratégiával/klímaakciótervvel rendelkezik, jelen pályázat keretéből vagy a meglévő klímastratégiának/klímaakciótervnek a KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 azonosító számú „Klímastratégia kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című projekt keretében készült módszertannak megfelelő módon történő átdolgozására igényelhet támogatást, vagy a pályázat keretében új, a módszertannak megfelelő klímastratégiát készít, a felhívás 5.7 pontjában foglalt elszámolási korlát figyelembevételével.”

 

Javasoljuk, hogy a klímastratégiára vonatkozó ellentmondásos követelmények összhangban szerepeljenek az értékelési szempontok között oly módon, hogy egyik önkormányzat se kerüljön hátrányos helyzetbe. Így az az 5000 és 5000 lakosszám feletti önkormányzat kaphasson pontot, amely még nem rendelkezik klímastratégiával és a projekt keretében elkészíti, vagy már rendelkezik és a projekt keretében átdolgozza, vagy a fenti módszertannak megfelelően újat ír. Az 5000 lakosszám alatti önkormányzatoknál ne legye követelmény a klímastratégia, de plusz pontot lehessen kapni érte.

 

3. Értékelési szempontként szerepel a következő kritérium is:

„A projekt megvalósításába bevont (igazoltan, együttműködési megállapodással vagy konzorciumi partnerként) civil szervezetek, intézmények száma

 1

 2

 3 vagy annál több”.

 

A 4.1. pont szerint:

„A konzorciumba maximum 2 partner vonható be…”

 

Javasoljuk, hogy az értékelési szempontok úgy módosuljanak, hogy maximum 2 konzorciumi partnert lehessen pontozni.

 

 

 

5.7. Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások

 

A 3.1.2.2. c) b) g) pont szerepel a 3.1.2.2. pont alatt található „választható, önállóan nem támogatható tevékenységek” közül. Véleményünk szerint más pontok esetén is indokolt lenne a költségkorlátozás pl. a) pont – szakkörök szervezése, d) pont – szakirányú kirándulások, szakmai tanulmányutak. Kérjük ennek átgondolását.

 

                                  

                                                                                  Kompaktor Emília

                                                                                          MB tag                              

 


Tóth Gergely

2017-02-15 14:58:51

Felhívással kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

4.1. Támogatást igénylők köre részben leírásra kerül, hogy Települési önkormányzatok

KSH szerinti gazdálkodási forma kód alapján:

 321, Helyi ökormáyzat  327, Helyi ökormáyzatok tásulása           pályázhat.

Valamint "Jelen felhívás keretében konzorciumi formában is van lehetőség pályázni.

Kérem, a pályázat kitöltő programja keretében figyeljenek rá, hogy konzorciumi partner Helyi Önkormányzat is lehet, mivel TOP 3.2.2 ben volt ezzel probléma.

Esetleg a felhívásban is javasolt lenne jelezni, hogy több település összefogásával is lehet pályázni.