Véleményező szervezet neve:

BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

A partnerségre bocsátott IKOP Plusz változattal kapcsolatban az alábbi szakmai észrevételeket javasoljuk megvizsgálni.

A Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése prioritási tengely alatt vissza nem térítendő támogatásra javasolt intézkedések egyikének (12. A közösségi közlekedést előnyben részesítő alkalmazások, adatbázisok fejlesztése és bevezetése – (pl. igényvezérelt közlekedési rendszert támogató alkalmazások, esélyegyenlőséget elősegítő utazási alkalmazások)) további értelmezését, kiegészítését javasoljuk az alábbiak szerint.

A BKK helyi közösségi közlekedésszervezőként az IKOP nevezett célkitűzésével összhangban, a fenntartható, multimodális városi mobilitást elősegítendő számos komoly fejlesztés végrehajtását tervezi: forgalomirányítási-utastájékoztatási rendszerének különféle korszerűsítéseit és funkcióbővítését, elektronikus jegyrendszer bevezetésére irányuló lépéseket és egyéb digitalizációs megoldások bevezetését. Ezek a fejlesztések alkalmasak lehetnek az IKOP Plusz célrendszerének elérésére nem csak Budapesten, de valamennyi magyarországi közlekedésszervező és -szolgáltató esetében. Valamennyi közülük a közösségi közlekedés, mint fenntartható, részben már jelenleg is nettó zéró-kibocsátású (metró, villamos, trolibusz, elektromos autóbusz) helyváltoztatási mód hozzáférhetőségét javító intézkedés, melyek ugyan közvetetten, de összességében rendkívül nagy mértékben képesek szolgálni a tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés népszerűbbé válását.

Javasoljuk, hogy a felsorolt fejlesztési célok jelenlenek meg az operatív program keretében támogatható fejlesztési irányok között.

A fentiek alapján szükségesnek tartjuk, hogy az operatív program keretében megjelentetésre kerülő pályázatokban az alábbi konkrét fejlesztéstípusok támogathatósága biztosított legyen:

- a forgalomirányítási-utastájékoztatási fejlesztések vonatkozásában:

     - a hatékonyabb forgalomlebonyolítás-támogatás kialakítása;

     - a műholdas helyzetmeghatározáson és 3G adatkapcsolati technológián alapuló forgalomfelügyeleti rendszerek átalakítása 4G kompatibilis megoldásra a technológiai fejlődéssel összhangban;

     - a közösségi közlekedési járműveket előnyben részesítő jelzőlámpa befolyásolási rendszer fejlesztése;

     - az igényvezérelt közlekedési szolgáltatás informatikai támogatásának javítása;

     - a járműfedélzeti tájékoztatás színvonalának fejlesztése (pl. valós idejű átszállási- és zavarinformációk nyújtása, innovatív tartalomszolgáltatás a fedélzeti monitorokon),

     - a járművek külső és/vagy belső hangszóróinak a vakok által széles körben használt távirányítóval vezérelhető üzemmódjának bevezetése, ezáltal a megállóhelyen álló járat azonosításának lényeges könnyítésével az önálló utazás hatékony támogatása a vakok és gyengénlátók számára;

     - a megállóhelyi tájékoztató elemek digitalizációja;

- a szolgáltatási minőség és az elszámolási pontosság javítására irányuló vállalatirányítási megoldások bevezetését célzó digitalizációs fejlesztések vonatkozásában:

     - a közlekedési tényadatok és a műszeres utasszámlálások nyers mérési adatainak hatékonyabb felhasználásával megvalósuló adatalapú döntéshozatali modell megteremtése, a mérési adatok megosztásával;

     - az adatalapú működést lehetővé tevő adattárház fejlesztések megvalósítása;

     - az adatkapcsolatok kialakításával és működtetésével intermodális szolgáltatások biztosítása, a különböző közlekedési szolgáltatók közötti átjárás lehetőségének fokozatos megteremtése (mobility-as-a-service);

     - multimodális utazási szolgáltatások platformjának kialakítása és működtetése (mobility-as-a-service);

     - a közösségi közlekedés járművein aktuálisan tapasztalható zsúfoltság mértékének megjelenítése, illetve a jövőre nézve az utaskihasználtság várható mértékének előrejelzése.

- az elektronikus jegyrendszer bevezetése vonatkozásában:

     - a bankkártyás fizetés lehetőségeinek megteremtése a közösségi közlekedés járművein;

     - a komplett elektronikus jegyrendszer előkészítése és fokozatos több ütemben történő kialakítása.

Javasoljuk, hogy a felsorolt fejlesztési célok szövegszerűen is jelenlenek meg az operatív program keretében kiírásra kerülő pályázatok támogatható fejlesztési irányai között.

Általános észrevételek:Az operatív programba beépítésre kerültek az Európai Zöld Megállapodás közlekedési célkitűzései, amelyek fő célja a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérés felgyorsítása. Ezzel összhangban kiemelt prioritás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a klímaváltozás hatásaival szemben reziliens közlekedés kialakítása. Ezen fontos elemeken belül azonban a dokumentum nem tér ki az alábbi, a célokkal összhangban álló természetvédelmi megfontolású kérdésekre, amelyek pótlását javasoljuk: Idegenhonos inváziós növényfajok – A fejleszteni kívánt vonalas létesítmények környezetében található mezsgyékben a környezetátalakító tevékenység hatására gyomtársulások alakulhatnak ki. Megfelelő természetvédelmi beavatkozás nélkül inváziós flóraelemek dominálhatnak, a létesítmények elősegíthetik ezek terjedését. Ilyen esetekben javasolt a területileg érintett nemzeti parkokkal közös kezelési tervek kidolgozása, azok alkalmazása (1.1. és 2.1 prioritási tengely-pontok).

Az alternatív üzemanyagok viszonylatában az agroüzemanyagok előállítása során célszerű meghatározni az idegenhonos fajokból álló ültetvények létrehozásának tilalmát, a növényfajok által jelentett természetvédelmi kockázat (ültetvényekről való tovaterjedés) miatt.

A biodiverzitás védelme – Ezen kérdéskör az operatív program tekintetében két elemből áll:

A biodiverzitás megőrzése – Új létesítmények elhelyezésének, nyomvonalának kijelölésekor a területileg érintett nemzeti parkkal konzultálva az új létesítményeket úgy kell tervezni, hogy azok a lehető legkisebb negatív hatással legyenek a biodiverzitás-megőrzés szempontjából kiemelt fontosságú (védett és Natura 2000) területekre és azok élővilágára. Az élővilágvédelmi intézkedések közül kiemelendő a hosszabb nyomvonalú létesítmények esetén a vadátjárók létesítése, amely az értékes fajok populációnak izolációját hivatottak megelőzni. A létesítmények környezetében ügyelni kell továbbá a természetes növényzet lehető legkisebb bolygatására, az állomány legkisebb mértékű eltávolítására.

A biodiverzitást érő negatív hatások mérséklése, remediáció – A létesítmények építése, fejlesztése által okozott környezetálalakítás negatív hatásait mérséklendő, célszerű a létesítmények környezetében olyan kezeléseket foganatosítani, amelyek a bolygatott területen a tájra jellemző, őshonos növényzet regenerációját segítik elő, biztosítva a terület biológiai sokféleségének védelmét.

Javasolt a városi környezetben található létesítmények környezetének „zöldítése” (várakozó épületeken zöldtető létesítése, környezetükben fák és cserjék telepítése), a tájra jellemző, őshonos növényfajokkal. Ezek biodiverzitás-megőrző hatásukon túl hozzájárulnak a szennyezések és terhelések (pl. hő, por, zaj) csökkentéséhez is.

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft

Általános észrevételek:Az operatív programba beépítésre kerültek az Európai Zöld Megállapodás közlekedési célkitűzései, amelyek fő célja a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérés felgyorsítása. Ezzel összhangban kiemelt prioritás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a klímaváltozás hatásaival szemben reziliens közlekedés kialakítása. Ezen fontos elemeken belül azonban a dokumentum nem tér ki az alábbi, a célokkal összhangban álló természetvédelmi megfontolású kérdésekre, amelyek pótlását javasoljuk: Idegenhonos inváziós növényfajok – A fejleszteni kívánt vonalas létesítmények környezetében található mezsgyékben a környezetátalakító tevékenység hatására gyomtársulások alakulhatnak ki. Megfelelő természetvédelmi beavatkozás nélkül inváziós flóraelemek dominálhatnak, a létesítmények elősegíthetik ezek terjedését. Ilyen esetekben javasolt a területileg érintett nemzeti parkokkal közös kezelési tervek kidolgozása, azok alkalmazása (1.1. és 2.1 prioritási tengely-pontok).

Az alternatív üzemanyagok viszonylatában az agroüzemanyagok előállítása során célszerű meghatározni az idegenhonos fajokból álló ültetvények létrehozásának tilalmát, a növényfajok által jelentett természetvédelmi kockázat (ültetvényekről való tovaterjedés) miatt.

A biodiverzitás védelme – Ezen kérdéskör az operatív program tekintetében két elemből áll:

A biodiverzitás megőrzése – Új létesítmények elhelyezésének, nyomvonalának kijelölésekor a területileg érintett nemzeti parkkal konzultálva az új létesítményeket úgy kell tervezni, hogy azok a lehető legkisebb negatív hatással legyenek a biodiverzitás-megőrzés szempontjából kiemelt fontosságú (védett és Natura 2000) területekre és azok élővilágára. Az élővilágvédelmi intézkedések közül kiemelendő a hosszabb nyomvonalú létesítmények esetén a vadátjárók létesítése, amely az értékes fajok populációnak izolációját hivatottak megelőzni. A létesítmények környezetében ügyelni kell továbbá a természetes növényzet lehető legkisebb bolygatására, az állomány legkisebb mértékű eltávolítására.

A biodiverzitást érő negatív hatások mérséklése, remediáció – A létesítmények építése, fejlesztése által okozott környezetálalakítás negatív hatásait mérséklendő, célszerű a létesítmények környezetében olyan kezeléseket foganatosítani, amelyek a bolygatott területen a tájra jellemző, őshonos növényzet regenerációját segítik elő, biztosítva a terület biológiai sokféleségének védelmét.

Javasolt a városi környezetben található létesítmények környezetének „zöldítése” (várakozó épületeken zöldtető létesítése, környezetükben fák és cserjék telepítése), a tájra jellemző, őshonos növényfajokkal. Ezek biodiverzitás-megőrző hatásukon túl hozzájárulnak a szennyezések és terhelések (pl. hő, por, zaj) csökkentéséhez is.

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Tervezet 6. oldalához kapcsolódó észrevétel:A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény szerint "a települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet a helyi közösségi közlekedés fenntartása". Ez hatalmas terhet ró az egyes Önkormányzatokra azzal, hogy természetesen ezt a feladatot vállalnia kell, hiszen a települések nagy része nem működhet helyi közösségi közlekedés nélkül. Az elektromos autóbuszokra történő átállás további terheket jelenthet majd az Önkormányzatoknak, mert ezek beszerzési költsége lényegesen magasabb dízel üzemű járművekhez képest, illetve az alacsonyabb futásteljesítményük miatt mintegy 1,5 szoros darabszámmal kell számolni. 

A Tervezet 10. oldalához kapcsolódó észrevétel:"Fentartható városi-elővárosi közlekedés" címszó alatt írtakkal. Itt ugyanis (2022-től) csak elektromos autóbusz üzembeállításának lehetőségéről ír.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata/Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály

Tisztelt Irányító Hatóság!

Javasoljuk a kötöttpályás közlekedési rendszerek bővítésének támogatását nemcsak az elővárosi viszonylatban, hanem a városokon belül is.

Indoklás

Ez a közlekedési mód a legkörnyezetkímélőbb és legköltséghatékonyabb módja a tömegközlekedésnek. Nagy előrelépést jelentene a városok CO2 kibocsátásának csökkentése, a zaj és környezetszennyezés-, ill. a belső utak forgalomterhelésének csökkentése terén.

Miklós Viktor

Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala