A Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközt (RRF) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) megelőzve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz a magyarországi kötöttpályás, közúti, kerékpárúti és kikötői beruházások legnagyobb uniós forrása lesz ebben az évtizedben. A magyarországi közlekedési helyzetet, a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap korlátait, illetve egyéb uniós alapelveket (pl. kettős finanszírozás kizárása, tiltott állami támogatások) figyelembe véve az IKOP Plusz 3 prioritási tengelyen tervez beavatkozásokat:

• Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése, köztük városi elektromos buszbeszerzéseket, nagyforgalmú elővárosi vasútvonalak fejlesztéseit. 

• TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése, benne a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó vasútvonalakét és kikötőkét.

• Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás részeként EuroVelo kerékpárutak fejlesztéseit, közlekedésbiztonsági és egyéb (pl. zajárnyékoló falak, e-töltők) beruházásokat.

A projekteknél uniós elvárás lesz a projektek hosszú távú megtérülése és a jelentős (környezeti) károkozás elkerülése.

Az IKOP Plusz mindhárom prioritásából lehetőség van a 2014-2020-as IKOP-ból 2023 végéig be nem fejeződő projektek finanszírozására, amennyiben azok megfelelnek a vonatkozó bizottsági elvárásoknak. Az IKOP Plusz a 2021 és 2027 közötti, EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza.

 

Dokumentumok
IKOP Plusz összefoglaló
Hivatalosan benyújtott IKOP Plusz_20221110

 

Archívum és kapcsolódó anyagok
IKOP Plusz – korábbi verziók
Társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek
Korábbi verziókhoz érkezett vélemények
Társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételekre adott válaszok