A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
A vélemények rögzítésére 2021-05-03 08:00 -ig volt lehetőség.

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
P.Á. | 2021-04-25 20:39:48

Tisztelt Miniszterelnökség!

Humánfejlesztési Operatív Program társadalmi egyeztetése kapcsán a KézenFogva Alapítvány nevében a következő véleményt rögzítenénk:

A fogyatékos emberek méltóságteljes életét, az őket gondozó családok szempontjait és a befogadó társadalom kialakítását célzó, átfogó terveket mindenképp támogatandónak gondoljuk. Ennek kapcsán örömmel látjuk, hogy a 4. és 6. prioritásban megjelennek az általunk képviselt célcsoportot érintő legfontosabb kérdések. Ezek közül kiemelten fontosnak tartjuk a következőket:

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása- itt kiemelnénk, hogy fontos fokozott figyelmet kell a tervezés és megvalósítás során fordítani a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésére, a foglalkoztatási akkreditáltszolgáltatók (327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet) tervezhető, egyenlő és kiszámítható támogatására.

Gyermekek családban történő nevelkedésének támogatása, nevelőszülői hálózatok megerősítése- hangsúlyozni szeretnénk, a fogyatékos gyermekek számára is kiemelten fontos, hogy családban nevelkedhessenek, így a fogyatékos gyermeket örökbefogadó családokat támogató szolgáltatások megerősítése,fejlesztése kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a tervezés és végrehajtás során egyaránt.

Fogyatékos személyek és idősek családban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése- célterületénesetén kiemelnénk, hogy a KézenFogva Alapítvány mát több mint 10 éve irányítja az Otthoni Segítés Szolgáltatást, melynek célja a fogyatékos gyermekeket nevelő családok rugalmas támogatása, felügyelet és kísérés szolgáltatás biztosításával. Cél, hogy e szolgáltatás területi lefedettsége és szolgáltatás volumene növekedjen, minél több fogyatékos gyermeket nevelő család igénybe tudja venni a mindennapi életükhöz szükséges segítséget.

Ugyanennek a prioritásnak mentén emelnénk ki a Támogatott Lakhatás, szociális szolgáltatás jelentőségét, mely lehetővé teszi, hogy a felnőtt fogyatékos személyek önállóan tudjanak élni és dolgozni, úgy, hogy közben körbe veszi őket a megfelelő szolgáltatási gyűrű. Kiemelten fontosnak tartjuk e szolgáltatás fejlesztését, nyomon követését, kapacitás és volumen növekedését.

Mindezek mellett 6. prioritásban található célok kapcsán rávilágítanánk a figyelmet azokra az komplex, saját élmény alapú érzékenyítő programjainkra, melyeket óvodáknak, iskoláknak, és munkahelyeknek nyújtunk. Fontosnak tartjuk e programok fejlesztését és rendszerszintű támogatását és finanszírozását

 

Budapest, 2021-04-25

 

Tisztelettel:

Pordán Ákos

ügyvezető

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
P.L. | 2021-03-17 12:28:27

PIFKE

Amint a CSALÁD halad, úgy halad a NEMZET, és úgy halad az egész VILÁG, amelyben élünk. (Szent II. János Pál pápa, 1986)

A CSALÁD a társadalom elsődleges KÖZJAVA. A CSALÁD érinti a népességet, a munkaerőt, a gazdaságot, a kultúrát, az oktatást, a sportot, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a GDP-t, és még sok más területet.

Isten teremtő és megváltó terve szerint egy férfi és egy nő kizárólagos, felbonthatatlan és termékenységre nyitott szeretetközössége, a házasság. E kapcsolat gyümölcse a gyermek és így gazdagodik a család, mely szövi a társadalom szövetét. Ha a család folyamatosan megkapja mindazt a segítséget, amely közösségteremtő, életadó és életet kibontakoztató hivatásához szükséges, akkor valóra tudja váltani küldetését a világban. E házasság- és családmodellt védi és segíti a magyar alkotmány és a hozzá kapcsolódó jogszabályok is.

A család összetett volta miatt csak egy komplex támogató rendszer képes életképességét, termőképességét folyamatosan támogatni. Jelenleg a világon kiemelkedő módon segíti a kormány a családokat különböző anyagi és nem anyagi jellegű eszközökkel. A házasságok és családok szellemi-lelki támogatása viszont még nem elégséges. Az ember test és lélek egysége, ezért a szellemi-lelki oldal fejlesztésével nagy mértékben növelhető a házasságok és családok érzelmi, mentális stabilitása és így a gyermekvállalási hajlandóság növekedése.

A PIFKE már tavaly több egyházi és állami vezető felé megküldte a MEGERŐSÍTÉS HÁZA komplex házasság- és család megerősítő, gyógyító rendszer javaslatát. Az állami és egyházi vezetők is elismerően szóltak róla, sőt, egyesek már írásos támogatásukat is kifejezték. A civil szférából országszerte sokan támogatják a rendszer mielőbbi megvalósulását. A rendszer országos, sőt nemzeti összefogást valósít meg a keresztény házasság- és család megerősítésének érdekében. Emellett több terület szinergiájával folyamatosan fejleszti a támogató, gyógyító szolgálatot az ország, majd a nemzet területén. A cél, hogy minden házasodni vágyó és már házasságban, családban élő ember és pár folyamatosan megkaphassa azt az életkorának megfelelő segítséget, amellyel erősebb, tartósabb házasságot és szeretettelibb családi életet tapasztalhat meg élete során. Ezzel csökkenthető a válások száma, növelhető a mentálisan egészségesebb gyermekek száma, javul a korfa összetétele. Így a magyar társadalom életképesebbé, önfenntartóbbá válik. Kevesebb gazdasági veszteség éri a társadalmat, amely így gazdaságilag is jobban tud teljesíteni.

Kérésünk: Legyen mielőbb olyan EU-s pályázati kiírás (HOP 6. prioritási tengely: család, ifjúság), amelyben ezt az országos rendszert megvalósíthatjuk.

A pályázat keretében a következő fejlesztéseket lehet megvalósítani a házasság és a család megerősítése érdekében:

összefogás a keresztény házasság- és családmodell érdekében dolgozó személyek és szervezetek között (Magyarország, magyar Nemzet), szakmai szervezetekkel együttműködni, a kormányzati szereplőkkel élő és termékeny együttműködés kialakítása és folyamatos fenntartása

az együttműködni kívánókkal közös stratégia és akcióterv, és a megvalósításhoz szükséges források biztosítása

országos szervezeti rendszer kialakítása, monitoringja és folyamatos fejlesztése

keresztény family mainstreaming meghatározása és nemzetközi támogatás megszervezése, szakmai szervezetekkel együttműködni

komplex, folyamatos média támogatás a különböző korosztályok számára specifikus tartalommal és formával (TV, rádió, blog, instagram, facebook, honlap, levelező lista stb.)

szakmai anyagok tartalmi kivonatainak online biztosítása a gyakorlati szakemberek számára

a házasság- és családpasztorációban dolgozók javaslatai alapján kutatások, melyek segítik őket a gyakorlati munkájukban

jó gyakorlatok folyamatos gyűjtése itthon és külföldön, ezek tetté váltása

munkatársak folyamatos és különböző szintű képzése (egyetemi, posztgraduális, tréning stb.), ehhez tananyagok fejlesztése

nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és véleményünk eljuttatása az ENSZ és az EU felé, emellett társadalmi támogatottságot fejleszteni ezen körök mentén is

a Familiaris Consortio (Családi Közösség) dokumentum alapján 3 időszaka van a házasságra, családra, szexualitásra stb. nevelésnek: 1. foganástól az ifjúkorig, 2. ifjúkor, 3. jegyesség. E három időszak fő és mellék felelőseinek folyamatos támogatása (képzés, szakmai anyagok, szupervízió stb.) A felelősök: apa-anya, család, iskola (tanárok, oktatási szakemberek, diákok), kormányzati szereplők, plébánia, jegyesoktatást végzők.

a társadalom különböző korosztályai, célcsoportjai számára folyamatosan keresni a segítés, támogatás, növekedés lehetőségeit

a keresztény házasság- és családmodell társadalmi támogatottságát folyamatosan növelni, fiatalokat is bevonni a munkába

az önkéntes alapon munkát felajánlókat folyamatosan szervezni

a forrásteremtés, a szervezetfejlesztés, a szupervízió minden házasság, család területen dolgozó szervezet számára biztosítani

tárgyalásokat folytatni egyházi és kormányzati szereplőkkel, és létrehozni egy pénzügyi alapot a házasság és család szellemi-lelki támogatásának biztosítására

 

Kérésünk aktualitása: 2021. március 19-től indul a CSALÁD ÉVE Ferenc pápa felhívására, 2021-ben lesz 40 éves a Familiaris Consortio (Családi Közösség) kezdetű apostoli buzdítás (Szent II. János Pál pápa, 1981). A MEGERŐSÍTÉS HÁZA program a Familiaris Consortio alapján lett kifejlesztve az elmúlt 26 év alatt. Tart a Szent József év is.

Tisztelettel:

Pribék László MSc, STL, STL, SF, házasság- és családteológus, PIFKE elnök

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
Cs.T. | 2021-03-15 23:44:32

A CSALÁDTUDOMÁNYI SZÖVETSÉG KIEGÉSZÍTŐ JAVASLATA A 2. PRIORITÁSI TENGELY: XXI. SZÁZADI KÖZNEVELÉS:

A párkapcsolatra, a házasságra és a családra vonatkozó értékek oktatása, kutatása és védelme.

Tudományos és kulturális alapokon ki kell dolgozni a párkapcsolati kultúrára és családi életre nevelés alapvető értékrendjét, azt legitimmé és minél szélesebb körben elfogadottá kell tenni. Ezzel párhuzamosan e tématerületen megalapozott programot kell kidolgozni az óvodai, az alapfokú-, a középfokú-, és a felsőoktatás számára, majd azt mielőbb be kell vezetni az oktatásba. Ezenkívül a felsőoktatásba, a kutatásba és a felnőttoktatásba is széles teret kell adni e tématerületnek. Amennyiben a megfelelő családi életre nevelés elegendő teret kap, mind az oktatási rendszerekben, mind a médiában és a közösségi médiában (például folyóiratok, újságok, TV, rádió, blog, instagram, facebook, honlap), akkor várható a házasság és a család intézményének megszilárdulása és a családi élet válságának, valamint a demográfiai válságnak jelentős és hosszú távú enyhülése, majd megszűnése. Ehhez arra is szükség van, hogy a családellenes tendenciákat le kell állítani és szembe kell szállni a jó családok kialakulását és fennmaradását nehezítő vagy akadályozó tényezőkkel, mind a közoktatásban mind a társadalom valamennyi államilag ellenőrizhető közegében, így a médiában és a közösségi médiában is. Mindez közvetlenül következik Magyarország Alaptörvényéből is.

Manapság már az egyházi iskolák sem igazán képesek átadni a felelős párkapcsolatra, házasságra, családra vonatkozó legalapvetőbb értékeiket. Így állhat elő az a helyzet, hogy ezen a területen óriási a különbség az egyházi tanítás (a keresztény kultúra) és a diákok által megélt gyakorlat között. E területen az alapfogalmak tisztázására, szakemberképzésre, kellő számú szakemberre, országos családi életre nevelő és családvédő rendszer kialakítására (valamennyi fontosabb korosztály számára), hálózatépítésre, tananyagok fejlesztésére, valamint úgynevezett jógyakorlatok széleskörű elterjesztésére, monitorinkra és összefogásra lenne szükség.

Természetesen ez az állami iskolákra is igaz. A házastársi hivatásra képzés a mai világban minden oktatási és kulturális közeg része kellene, hogy legyen, de lassan ennek még az írmagja is kezd eltűnni, megfelelő szaktudású képzők is már alig vannak. Ezzel Alaptörvényünk, országunk és nemzetünk ereje is erősen sérül és az ország egészségi állapota egyre csak romlik.

 

Indoklás:

A hagyományos családmodellt évtizedek óta intenzív támadások érik a fogyasztói társadalomban. Mára már kimondhatjuk, hogy kulturális háború folyik a felelős párkapcsolat, a házasság és a család intézményei ellen és ez gyengíti a keresztény kultúra és a nemzetállam alapjait is. A családot lebontani igyekvő politikai és gazdasági hatalom helyesen ismerte fel, hogy társadalomromboló célját leginkább az emberek szexuális viselkedésének befolyásolásával érheti el. Sikeres tevékenységének köszönhetően hazánkban is fellazultak a párkapcsolatok és vergődik a házasság és a család intézménye. A támadások újabb frontjai, mint az egyneműek házasságának elfogadtatása, a gender- és transzideológia nyugaton már elképesztő méreteket ölt, mára már többnyire megrokkant az ott élő nemzetek és keresztény kultúrájuk ereje. Nem lenne jó, ha Magyarország is erre a sorsra jutna. Az új amerikai elnök Joe Biden beiktatása óta e negatív folyamatok intenzíven és a józan ész számára ijesztően felerősödtek az USA-ban.

Egy egészséges társadalomban a gyermekeket és fiatalokat két hivatásra neveli a társadalom: a szakmai hivatásra és a házastársi hivatásra. A felmérések szerint az embereknek e második a fontosabb, amelyre régen megtanította a gyermeket és a fiatalt a közvetlen környezete és az egyházak. Az utóbbi évtizedekben a kulturális marxista gyökerű családellenes ideológia nyugati térnyerése hazánkat is letarolta és így begyűrűztek a párkapcsolat, a házasság és a család körüli negatív és károsan individualista tendenciák, amelyeknek következtében kialakult a családi élet válsága, a demográfiai válság, megszaporodott az önző, deviáns, olykor erőszakos viselkedés, a pszichés zavarok és betegségek gyakorisága pedig ugrásszerűen megnőtt. Ott tartunk, hogy az otthon, a család már nem képes a családi értékekre megtanítani gyermekeiket, az iskola meg alig foglalkozik ezzel, sőt újabban az iskolákba szivárognak be a fent említett káros ideológiák újabb és újabb frontjai, ahol többnyire Alaptörvény ellenes ideológiát tanítanak a diákoknak.

A veszély akkora, hogy itt nem elegendő a választható tantárgyak közé felvenni a családi életre nevelést, hanem intenzív összefogott stratégiát kell kidolgozni, majd megvalósítani, hogy országunk és nemzetünk megmenekülhessen ezen téves, tudományellenes és alapvetően hazug, az egyénre és az egész társadalomra igen veszélyes kulturális marxista, ma balliberálisnak nevezett, ember-, keresztény- és családellenes kultúraellenes tendenciáktól.

Alaptörvényünk nemcsak a házasságot és a családot védi, hanem a keresztény kultúrát is. Ellenfeleink arra is rájöttek, hogy nem kell az egyházakat támadni, elégendő a szabados szexualitást elterjeszteni és a vallásosság elapad. A keresztény kultúra megőrzése lehetetlen a szabados szexualitás mellett. A házasság és természetesen a kereszténység is összeegyeztethetetlen a szabad szerelemmel. Nem a civilizáció hozta létre a házasságot, hanem a házasság hozta létre a civilizációt. Amikor a szexuális normák a történelem során bármi okból fellazultak, akkor minden esetben a társadalom három generáción belül széthullott. (Unwin: Sex and Culture, 1934, Oxford Press.) Ne hagyjuk, hogy hazánkkal is ezt tegyék.

 

Csabai Tiborné

Családtudományi Szövetség

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
Cs.T. | 2021-03-07 21:28:17

A CSALÁDTUDOMÁNYI SZÖVETSÉG KIEGÉSZÍTŐ JAVASLATA A 6. PRIORITÁSI TENGELY: CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGÜGYI FEJLESZTÉSEKHEZ:

A demográfiai kihívások megoldásához, valamint az ország egészségi állapotának javításához fontos a családok stabilitásának erősítése. A családra és a nemek kapcsolatára vonatkozó olyan javasolható – és széleskörűen elfogadott – értékekre és életvitel-modellekre van szükség, amelyek elősegítik az egyének és közösségeik lelki-testi egészségét, harmonikus fejlődését, valamint védi őket a káros hatások ellen. Ehhez az alábbi tevékenységek elvégzésére nagy szükség lenne:

A jellegzetes párkapcsolati típusok legkülönbözőbb következményeire és hatásaira vonatkozó külföldi és hazai kutatási eredmények gyűjtése, megismerése és rendszerezése, majd átfogó analízis készítése.

A jellegzetes párkapcsolati típusok fontosabb – különösen késői – következményeinek és hatásainak széleskörű tudományos felmérése.

Annak felmérése, hogy az emberek mennyire ismerik helyesen a különböző párkapcsolati típusok következményeit és hatásait.

Ezzel a stabil családok kialakulásához és fennmaradásához szükséges legfontosabb utakat és feltételeket lehet feltérképezni, majd terjeszteni.

Szintén fontos a negatív tényezők ismerete, ezért a családi élet társadalmi szintű válságát okozó fontosabb tényezők felmérése is fontos feladat.

E kutatások segítségével előállítható a stabil családok kialakulásához és fenntartásához tartozó legfontosabb folyamatok szintézisének megalkotása.

Mindez irányt adna a demográfiai válság enyhítése optimalizálásához, az egyén és közösségei számára javasolható egészséges életvitel modellek kidolgozásához és a veszélyek feltérképezéséhez.

Fontos az oktatás, azaz az eredmények megfelelő megfogalmazása és tanítása az oktatási rendszerekben (óvodától PhD képzésig).

A hazai és külföldi együttműködések bővítése. Ahhoz, hogy Magyarországon hatásosan és eredményesen javuljon az egészséget szolgáló párkapcsolatok és a család intézményének védelme fontos a külföldi szakmai szervezetekkel és szakemberekkel való együttműködés és kapcsolattartás.

Szintén fontos az eredmények széleskörű terjesztése, mind a tudományos közösség, mind a lakosság felé.

E feladatok megvalósítása elősegíti a párkapcsolatra és a családra vonatkozó értékek tudományos alapokon nyugvó védelmét, a pszichés és testi betegségek szignifikáns csökkenését, az egyén és a társadalom jólétének és egészségének fejlődését, és ezzel együtt a demográfiai folyamatok hosszútávú és stabil javulását.

Indoklás:

Lényeges felfigyelnünk arra, hogy a demográfiai válság a családi élet válságának egyik tünete, ezért a demográfiai válságra is egészséges megoldást csak a családi élet válságának enyhítése adhat, ami viszont nem képzelhető el másként, mint a jó családok kialakulásának és fenntartásának eredményes elősegítésével. Ez a folyamatok ismeretében egyértelmű, számos hazai és nemzetközi tanulmány igazolja ezt, például a híres, Demográfiai Tél (2008) szociológiai tanulmány [Demographic Winter – az emberi család hanyatlása (2008)]. Azt is fontos észre venni, hogy a családi élet válságát nem a család- és szociálpolitikai támogatások hiánya, és nem is a munka és a család összeegyeztetettségének csekély volta okozták. Ezért nem lehet elegendő ezekre összpontosítani.

 

Csabai Tiborné

Családtudományi Szövetség

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
Sz.I. | 2021-02-17 15:52:56

MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGÉNEK KIEGÉSZÍTŐ JAVASLATA ÉS INDOKLÁSA

A 2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés intézkedései kiegészítése az alábbi ponttal:

a formális (iskola-rendszerű) tanulás kiterjesztése (kihelyezése) a kulturális örökségi és természetvédelmi létesítményekbe (várakba, kastélyokba, falumúzeumokba, tájházakba és helytörténeti bemutatóhelyekre, nemzeti parkokba, stb.) a helyszínhez igazodó oktatás szükséges feltételeinek létrehozásával, módszer-fejlesztéssel

 

Indoklás:

Cél az iskola expanziója a digitális térből a valóságos térbe.

Az online digitális tartalmak között elharapódzott, sokkal erőteljesebb, gyakorlatilag agresszívebb a fikció mint maga a valóság. A valóság megismerése a XXI. század felnövekvő ifjúsága számára egyre inkább és elsődlegesen, leggyakrabban a virtuális valóságon keresztül történik. Ez természetesen együtt jár a digitális oktatás fejlesztésével is. Meglátásunk szerint:

A felnövekvő generáció a digitális térben mára már azonban a fikciós történelemmel többet találkozik mint a valós történelemmel. Az elmúlt két-három évtizedben az általános ismeretek mind humán, mind reál oldalon, de különösen a történelmi, irodalmi ismeretek terén sokkal felszínesebb és hiányosabb az előző generációkénál. Ez egy olyan kis nemzetnek mint a magyar megengedhetetlen, mert ez is egyfajta népesség fogyáshoz vezet, ha nem is számszerűen, de a nemzeti identitást tekintve igen.

Itt van továbbá a „csirkének nylon zacskója van” szindróma. Nem szükséges mélyreható felmérést készíteni arról, hogy milyen elenyésző azoknak a gyermeknek és a fiatal felnőtteknek az aránya, akik az offline, valós térben és a természeti környezetben, természet közeli életmódhoz szükséges alapvető ismereteket elsajátították, akik már érintettek húsra tenyésztett háziállatot, tereltek, fejtek juhot, fogtak be csirkét, pucoltak halat, műveltek kertet, tudnak fonni, varrni, fát fűrészelni, tüzet rakni, stb,.

Vannak hiányok a lokális identitás fejlesztésének, a tapasztalati ismeretszerzésnek, készségek megismerésének és ezek elsajátításának, amelyek korunkban is fontosak, de kizárólag az iskola épületben, osztályteremben nem lehet megfelelően megszerezni.

Fontosak és talán jobban támogatandók az olyan mozgalmak, civil szolgáltató egyesületek, amelyek ezeken a területeken működnek (pl. iskolakert mozgalom, cserkészet, stb.)

A nem-formális és az informális tanulás lehetőségei, a múzeum-pedagógiai foglalkozások is fontosak, azonban az ismeretek, készségek, a tananyag interiorizációja csak is a formális tanulásban mélyül el.

Az iskolákban az oktatás digitalizációja egyre kevesebb teret ad a valóság érzékelésre, a természetben való eligazodásra, a készségek elsajátítására. A kémiai kísérletet egy animációs film is helyettesítheti, viszont a valóságismertet torzítja. Sőt, az online, a virtuális élettér megszűnése, alapvető életviteli problémákat okozna a felnövekvő generációnál.

Mindebből levonható következtetés, hogy egyensúlyba kell tehát hozni a „kézzel fogható” természeti, történeti valóság érzékelését és megismerését, a digitális térben létrehozott oktatási anyaggal.

Míg az utóbbi az iskolai osztálytermekben és otthon hatékonyan elsajátítható, addig e helyiségekből, fizikai terekből az autentikus terekbe kell minél nagyobb arányban átvinni a valóságnak nemcsak megtanulását, hanem a megtapasztalását, a hozzá kapcsolódó ismeretek és képességek elsajátítását. Ezek leghatékonyabban és a felnövekvő generáció számára leghasznosabban az iskolán kívüli, autentikus helyeken valósítható meg, amelyek tárgyi, digitális és humán kapacitás fejlesztésével nemcsak az informális, hanem a formális oktatás helyeivé lesznek, és, amelyek több iskola számára nyújtanak oktató szolgáltatást.

A másik oldalon ott vannak a látogatható kulturális örökségi, természetvédelmi létesítményeknek általában éppen a délelőtti tanórák idejére eső kapacitás-kihasználatlansága.

Nem-formális oktatási szolgáltatásokat persze ezek is nyújtanak, de ennél többre van szükség.

Valamennyi tantárgy ismeret-anyagát bele lehet vinni a látogatható közép- és újkori várakba, várkastélyokba és hasonló kulturális örökségi létesítményekbe, tájházakba, nemzeti parki és más látogatóközpontba és ott kihelyezett formális oktatást folytatni. Nemcsak az alsó fokú oktatásról van szó. Lényegében a szakoktatás, a közép- és felsőfokú oktatásban rendszeresítve működő gyakorlati oktatóhelynek is alkalmasak számos szakma esetében ezek a kulturális örökségi és természetvédelmi létesítmények és intézményeik.

Az adott várat, tájházat, látogatóközpontot, stb. kezelő intézmény és a területi, helyi iskolai oktatás-szervezés felelős együttműködése számos jó megoldást alkalmazhat arra, hogy ezekbe a kulturális örökségi és természetvédelmi intézménybe kihelyezett formális (iskola-rendszerű) oktatás megvalósítására. Ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket, ami történhet a meglévő informális oktatási bázis továbbfejlesztésével vagy nulla állapotról létrehozva.

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
F.I. | 2021-01-31 20:44:32

A 2021-2027 programozási időszak operatív programjaihoz közös zöld (civil-szakmai) szervezeti fenntarthatósági észrevételek, javaslatok

 

I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

A gazdaság nem cél, hanem eszköz a társadalmi jóllét és a környezet eltartóképességét tiszteletben tartó, válságálló fejlődés eléréséhez. A hazai gazdasági döntéseknek, így az uniós források felhasználását szolgáló terveknek a következő alapelvekre kell épülniük:

 

Tartalom – fenntarthatóság, válságálló gazdasági-társadalmi szerkezetváltás

Elsősorban az emberek biztonságát és jóllétét szolgáló döntéseket kell hozni, amelyek a szükségletek és nem az igények kielégítésére irányulnak.

A gazdaságnak a természeti korlátokon belül kell működnie és ennek érdekében  abszolút mértékben csökkenteni kell az erőforrás-felhasználást.

Meg kell erősíteni Magyarország gazdasági függetlenségét, önellátásra való képességét, a helyi szintek válságálló önrendelkezését és önfejlesztő képességét.

Elő kell segíteni a társadalmi és gazdasági szereplők felelős viselkedését, a köztük való együttműködés erősödését és a gazdaság demokratizálódását.

A versenyképesség növelése, mint cél csak akkor felelhet meg a fenntarthatóságnak, ha a fenti elvek mentén természeti erőforrásainkat csak azok megújuló-képességének mértékéig használjuk, azaz pl. az innováció és az oktatás-képzés is az alacsonyabb erőforrás-felhasználásra, a körkörös gazdaság kialakítására, az anyag- és energiatakarékos termelés-fogyasztás és életmód felé való válságálló átmenetre irányuljon.

Az elővigyázatosság, a „ne okozz jelentős kárt”, az “első a hatékonyság” és „a szennyező fizet” uniós alapelvei, valamint az éghajlatvédelmi költések címkézése alkalmazandók.

 

Folyamat – Partnerség

A folyamatnak a partnerség és a társadalmi részvétel uniós tervezésre vonatkozó szabályaira, a lakosság és az érintett felek érdemi bevonására kell épülnie mind a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés során, valamint figyelembe kell venni a társadalmi partnerek  észrevételeit és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményeit.

 

Az Operatív Programoknak a fenti alapelveket elősegítő nemzeti célkitűzéseket kell szolgálniuk (pl. 2050-ig szóló klímasemlegesség), másfelől az uniós céloknak, stratégiáknak és tartalmi előírásaiknak közvetlenül is meg kell felelniük (Európai Zöld Megállapodás, uniós szintű 2030-as célkitűzések). Az operatív programoknak, a Partnerségi Megállapodásnak és a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervnek egymással összhangban kell lenniük. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az alapelvek sok esetben csak akkor érvényesíthetők, ha teljesen új megközelítést és megoldásokat alkalmazunk, több területen is szemléletváltásra van szükség.

 

II. AZ OPERATÍV PROGRAM (OP)  TERVEZETEIHEZ KONKRÉT KÖZÖS JAVASLATAINK:

Az OP-k éghajlat- és környezetbarát volta nem ítélhető meg az ezen célokra tervezett összegek és a további támogatandó intézkedések ismerete nélkül, továbbá anélkül, hogy ismernénk, milyen célokra tervezik fordítani a hazai költségvetési forrásokat.

 

Közösségi forrásból közösségi célokat kell finanszírozni. Magyarországnak az uniós kohéziós források legalább 40%-át éghajlatbarát és zöld célokra (klímaváltozás-megelőzés, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés) kell fordítania. De a fennmaradó 60% sem támogathat ezzel ellentétes, a klímasemlegességet vagy az energiaátmenetet veszélyeztető célokat, programokat. Az összes uniós támogatási programot és a magyar költségvetést is összhangba kell hozni a Párizsi Megállapodással.

 

Tekintettel arra, hogy a természetre alapozott megoldások és maga a biodiverzitás jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatpolitikai célok megvalósulásához, az Unió 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájában foglaltakkal összhangban az uniós költségvetés klímaváltozással kapcsolatos forrásainak nagy részét a biológiai sokféleség megőrzésére, gyarapítására és természetalapú megoldások kialakítására kell fordítani (a Stratégia 3.3.2. Beruházások, árazás és adók fejezetében foglaltak szerint). A hétéves költségvetés keretében született – jogi kötőerővel bíró intézményközi megállapodás értelmében – a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadásoknak 2024-ben ki kell tenniük az éves kiadások 7,5%-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10-10%-át.[1] Általánosságban elmondható, hogy nem engedhető meg az, hogy az éghajlatpolitikai célkitűzésekre fordított finanszírozásokból megvalósuló projektek negatívan érintsék a biodiverzitás-védelmi célokat. A különböző célkitűzések összehangolására a tervezés során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

 

Természetvédelem, zöldinfrastruktúra – ZIKOP:

A Natura 2000 és védett természeti területeket is magába foglaló zöldinfrastruktúra megőrzése és fejlesztése, továbbá az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható hasznosítása kapcsán fontos kiemelni az ágazatok közötti együttműködés erősítését, valamint a gazdasági és ökológiai szempontok megfelelő összehangolását.

 

Függetlenül attól, hogy mely ágazat valósítja meg a zöld- (és kék)infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéseket, azokat minden esetben alapvetően biodiverzitás-megőrzési és klímaváltozás-mérséklési szempontból kell tervezni. A szükséges intézkedéseket a helyi viszonyokhoz kell adaptálni, ugyanakkor a nagyobb térségi összefüggésekre is figyelemmel kell lenni, ahhoz, hogy ne elszigetelt válaszok szülessenek az aktuális problémákra.

 

A zöldinfrastruktúra (ZI) megőrzése és fejlesztése kapcsán egyértelművé kell tenni, hogy a Natura 2000 és védett természeti területek a településeken kívüli ZI fontos vázát adják, és a fókusz továbbra is ezen területeken van, ugyanakkor a Biodiverzitás 2030 Stratégia védett területek koherenciájának növelésére vonatkozó célkitűzésével összhangban a fejlesztéseknek, beavatkozásoknak a védett területeken kívüli, de azok állapotának javítását szolgáló szomszédos területekre is ki kell terjednie.

 

 Szemléletformálás -– ZIKOP, VMOP és más OP-k

Ne csak beruházásokhoz kapcsolódóan, hanem önállóan is támogathatóak legyenek a környezet- és természetvédelmi, éghajlat- és energiatudatossági szemléletformálási programok/projektek, akár minden egyes prioritás alatt külön intézkedésként, mivel a valódi változást és alkalmazkodást ezek tudják hatékonyan támogatni.

 

 Energiahatékonyság – ZIKOP „4.1 Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása”

Az OP pontosítsa, hogy milyen szektorban milyen hatékonyság-növelést támogatna. 

Javasoljuk, hogy a ZIKOP-ban a lakossági igényekkel arányosan (1,42 millió lakásfelújítási terv a következő 5 évben, ld. MEHI friss tanulmány[2]) szerepeljen a lakóépületek energetikai felújításának támogatása 30-40%-ban vissza nem térítendő formában, akár kombinálva visszatérítendő támogatással (0% hitel). Szükségesnek tartjuk támogatni, bevezetni az egyablakos tanácsadást és a lakásfelújítások áfájának 5%-ra csökkentését.

 

Megújulóenergia-közösségek (MEK) – ZIKOP 4.2 A megújuló energiák ösztönzése, VMOP:

A megújulóenergia-közösségek hazai létrejöttének és a működésüket támogató keretrendszer kialakításának támogatása átfogóan szükséges. A ZIKOP-ban (lakossági, közösségi, társasházi) és a VMOP-ban (önkormányzati részvételű) egyértelműsíteni kell az energiaközösségi terveket és kiírásokat, a jogharmonizációt, definíciót figyelembe véve.

 

Megfontolandó, hogy külön kiírás keretében legyen támogatható az energiaközösségek létrehozása a Megújuló Energia Irányelv (REDII) átültetése során bevezetendő támogató keretrendszer keretében. Akár az energiaközösségek létrehozását és működését támogató szolgáltatások, egyablakos ügyintézés is legyen kialakítható támogatásból.

 

A nem zöldmezős, azaz barnamezős és épületre telepített, megújulós energiatermelő energiaközösségeket támogassa. Bármely OP-ból támogatott új építési beruházáshoz vagy épületfelújításhoz kapcsolódóan kedvezőbb elbírálású legyen az energiaközösség bevonásával megvalósuló, illetve üzemeltetett megújuló energia beruházás, pl. napelemes rendszer. Amennyiben az adott ingatlan adottságai miatt nem létesíthető háztartási méretű kiserőmű, akkor kedvezőbb elbírálású legyen az a pályázó, amely vállalja, hogy energiaközösségen keresztül szerez be megújuló energiát.

 

Méltányos Átállás - ZIKOP „Igazságos átmenet”:

A terveket a projektek leendő kedvezményezettjeivel, azaz a helyi érdekképviseleti csoportokkal, közösségekkel, önkormányzatokkal kell átlátható folyamatban kialakítani[3]. A projekteknek elsősorban a régióbeli kkv-k és önkormányzatok klímasemlegességnek megfelelő fejlesztését, átalakítását kell támogatniuk; a nagyvállalatokat vagy nagy szennyezőket ne támogassák.  Nem világos, hogy mit fog a ZIKOP támogatni a méltányos átálláson belül, és mit a Méltányos Átállás Alap közvetlenül.

 

Humánfejlesztési operatív program

A humánfejlesztésekkel foglalkozó OP-ban a különböző nevelési, képzési,  intézményműködtetési, szociális, család- és ifjúságügyi programok tartalmába beépítendő környezeti szemléletformálási elem legyen elvárás. Kifejezetten legyen támogatható tevékenység a környezetbarát óvoda- és iskolakertek létrehozása, erdei iskolai programok működtetése. Az egészségügyi fejlesztések keretében legyenek külön programok a vegyszermentes, egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletformálásra.

 

Településfejlesztés – VMOP:

A VMOP és a ZIKOP jól kiegészíthetik egymást azáltal, ha az önkormányzati, ill. középületek energetikai fejlesztését a VMOP-hoz, a lakóépületekét a ZIKOP-hoz rendelik. Az önkormányzati részvételű energiaközösségek terve szerepeljen az OP tervezetben is, ne csak egy VMOP kiírástervezetben. Fontos, hogy a tervezés során e ZIKOP-VMOP szinergia következetesen fennmaradjon, és ezen tervezett intézkedések mindegyike számottevő kerethez jusson. Szükséges az infrastrukturális beruházások esetében a barnamezős beruházásokat előnyben részesíteni.

 

Zöld foglalkoztatás - Vállalkozásfejlesztési és Innovációs OP (VINOP):

Javasoljuk hangsúlyosan beemelni a programba a zöld foglalkoztatás előmozdítását, a környezet- és energiatudatosságra, zöld iparágakban történő foglalkoztatásra irányuló képzések támogatását. Ez amellett, hogy a fenti klímacélokat is szolgálja, a ZIKOP és a VMOP felé is kapcsolódási pontot jelenthet.

 

Fenntarthatóságnak megfelelő mobilitás – Mobilitás OP

A közúti közlekedési prioritást elvben a Kohéziós Alapból lehet finanszírozni, amely csak TEN-T közutakra fordítható. Ezeket a fejlesztéseket nem szabad (OP-ban) finanszírozni, mivel azok elsősorban a nemzetközi és átmenő forgalmat szolgálják, miközben az okozott környezeti, egészségi károkat a tagországnak, ill. a közvetlenül érintett lakosságnak kell elszenvednie, megfizetnie. Ez ellentétes azzal is, hogy az ország gazdasági függetlensége, önellátásra való képessége, a helyi szintek válságálló-képességének erősítése a kívánatos fejlesztési irány. Szükséges érvényesíteni „a szennyező fizet” elvet a közlekedésben – amit már a 2014-2020-as évekre vonatkozó Partnerségi Megállapodás is előirányzott.

A vasúti-vízi és a városi-elővárosi közlekedési prioritás keretében „szinte csak 100%-os klíma-arányú fejlesztések valósíthatók meg”, azonban nem derül ki, hogy mit tekintenek ilyennek.

 

Budapest, 2021. január 31.

Kezdeményező szervezetek:

CEEweb a Biológiai Sokféleségért

Levegő Munkacsoport

Magyar Természetvédők Szövetsége

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

WWF Magyarország

Csatlakozó (civil-szakmai) szervezetek – 41 db. (a tervezes2021@-re elküldve).

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
M.A. | 2021-01-31 15:57:16

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGI KOALÍCIÓJA

A Társadalmi Vállalkozások (továbbiakban: TV) Magyarországi Koalíciója egy alulról jövő önszerveződő egyesület Legfőbb célunk a TV-ok létrehozását, finanszírozását és növekedését támogató környezet kialakítása, a kiszámítható működést célzó átfogó stratégia kidolgozása, elfogadtatása és megvalósítása. További célunk a TV-ok ismertségének és elismertségének erősítése a magyar vállalkozások között, csakúgy mint a társadalmi és közösségi célért dolgozó szervezetek körében.

HOP vélemény

A “Felhívások társadalmi egyeztetés 2021-2027” keretében a Humánfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük:

OP általában

Összegezés: a TV-ok és az OP-ban megfogalmazott célok és prioritások között erős kapcsolat és szinergia tapasztalható. A társadalmi vállalkozások üzleti ÉS társadalmi/környezeti hasznot hajtó vállalkozások. Sikerességük megítélésében elsődleges az elért társadalmi hatás, de éppen olyan fontos az üzleti eredményesség. Európa legtöbb országához hasonlóan, a Koalíció is az Európai Bizottság meghatározását használaja, amely a társadalmi célok elsődlegességére, a vállalkozói szemléletre és az innovációra helyezi a hangsúlyt.[1]  

Emiatt fontosnak tartjuk, hogy az egyes felhívások adminisztratív szabályai ne zárják ki a társadalmi vállalkozások részvételét a pályázatokon. Sőt, ezek megfogalmazásakor a kiíró támogassa a mikro- és kisvállalkozások e speciális körének az indulását, akik nem csupán vállalkozási, üzleti eredményeikkel, de valamely társadalmi és/vagy környezeti probléma innovatív megoldásával is hozzájárulnak Magyarország fejlődéséhez, a 21. század kihívásainak hatékony leküzdéséhez.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a társadalmi vállalkozások küldetésük és alapcéljaik miatt, nagyon fontos szereplői a globális problémák lokális megoldásának. Megfelelő és támogató ökoszisztéma esetén, az innovatív megoldásaiknak köszönhetően, épp ott kínálnak hatékony megoldásokat, ahonnan a kizárólag üzleti szempontokat mérlegelő vállalkozások távol maradnak, a közhasznú szogáltatásokat kínáló civil kezdeményezések pedig  folyamatos finanszírozást igényelnek. 

Az OP céljaihoz való konkrét kapcsolódás

A HOP alapcéljai között szerepel a régiók fejlettségbeli különbségeinek csökkentése, a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtse,  és a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon. Mindezek teljes mértékben egybeesnek sok társadalmi válallkozás küldetésével és alapcéljaival.

Konkrét kapcsolódás található az alábbi, pirossal jelölt szakpolitikai célokhoz is:

PO4 Szociálisabb és befogadóbb Európa

PO5 A polgárokhoz közelebb álló Európa

Az OP céljai és a társadalmi vállalkozások céljai között erős és szinergikus a kapcsolat.  A 3-6-os prioritási tengely releváns e szervezeti kör számára, de a társadalmi vállalkozások nevesítve csak a 3. prioritási tengely kapcsán jelennek meg. Véleményünk szerint a többire tengely esetében is fontos biztosítani a társadalmi vállalkozások részvételi lehetőségét, mert az ott megfogalmazott célok eléréséhez is innovatív módon képesek hozzájárulni.  

Az OP 3. prioritása a társadalmi felzárkózási fejlesztések megvalósítását támogatja. A társadalmi vállalkozások széles körének céljai között szerepel a szegénységben élők arányának csökkentése, a területi egyenlőtlenségek felszámolása. Sokan közülük a leghátrányosabb helyzetű térségekben kínálnak értékteremtő munkalehetőséget, kiszámítható, tartós foglalkoztatást.

A társadalmi vállalkozások hidat jelenthetnek a közfoglalkoztatottak és az elsődleges munkapiac között. Különösen a vírusvészhelyzet kapcsán kialakult gazdasági válsághelyzetben lesz nagy jelentősége ennek az az integratív funkciónak.

Jelentős az aránya azoknak a társadalmi vállalkozásoknak, melyek célja a nők munkapiaci részvételének előmozdítása, sokan nyújtanak komplex szolgáltatásokat  (például integrált gyermekprogramok, koragyermekkori felzárkóztatás), aminek köszönhetően nemcsak foglalkoztatóként, hanem szolgáltatóként is képesek hozzájárulni ezen cél eléréséhez.

A társadalmi vállalkozások egy része kifejezetten a hátrányos helyzetű, például idő előtti iskolaelhagyó fiataloknak kínál második esélyt, és sokkal nagyobb hatékonysággal képes szakképzéshez juttatni a tanulási vagy szocializációs nehézségekkel küszködő fiatalokat, mint a fősodorú iskolarendszer.  Érdemes és fontos lenne olyan duális képzési rendszert kialakítani, ahol a hátrányos helyzetű fiatalok gyakorlati szakképzése táradalmi vállalkozásoknál valósul meg (akiknél esély van a tartós foglalkoztatásra is).

A társadalmi vállalkozások gyakran dolgoznak a leghátrányosabb helyzetű térségekben, nem ritkán egyedüli – önkormányzaton kívüli- foglalkoztatóként. Így nagyon fontos szerepet vállalnak a helyi közösség megtartó erejének növelésében.

Az OP 4. prioritása szociális fejlesztések megvalósítását célozza. A társadalmi vállalkozások ehhez is több területen, nagyon szervesen kapcsolódnak. Említhetjük a lakhatási problémák megoldásban résztvevő társadalmi vállalkozásokat vagy a fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását befogadó munkahelyi környezetben biztosító társadalmi vállalkozásokat.

Az OP 5. prioritás célja a rászoruló személyek támogatása.  Vannak olyan társadalmi vállalkozások, melyek az anyagi nélkülözés felszámolásában látnak el pótolhatatlan feladatokat, és közben átgondolt és helyi igényekre épülő tevékenységükkel önfenntartásra törekszenek. Ilyenek az élelmiszer pazarlást és megosztást megvalósító szervezetek vagy akár a cseriti boltok.

Az OP 6. prioritás célja a család- és ifjúságügyek fejlesztése. A társadalmi vállalkozások egy része kifejezetten a kisgyermekes családok számára kínál hiánypótló szolgáltatást. Gondolunk itt családbarát közösségi terekre, kávézókra vagy olyan közösségi irodákra, ahol a gyermekek időszakos felügyeletét is biztosítja fenntartó, ameddig a szülő ügyeit intézi, megbeszéléseken vesz részt. Ezen kívül néhány társadalmi vállalkozás kifejezetten egy-egy családtípus szükségeletire reagál, például az egyszülős vagy háromnál több gyermeket nevelő családok szükségleire választ adó szolgáltatásokat kínál.

Az Operatív Program összes felhívása esetében nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőséget kapjanak a társadalmi vállalkozások is a pályázaton való indulásra. A társadalmi vállalkozások olyan kritikus társadalmi problémák kezelésére adnak vállalkozó szemléletű, hatékony és hatásos megoldást, amelyekre az állami ellátórendszer és a piaci szereplők nem vagy kevésbé adekvát választ kínálnak. A szektor fejlődésének súlyos gátja az – a véleményünk szerint téves gyakorlat-, hogy a társadalmi vállalkozásokat a civil szektor részének tekintik, nem pedig gazdasági társaságok speciális,  társadalmi küldetéssel rendelkező körének. Ebből alakult ki az a jelenlegi helyzet, hogy nagyon kevés társadalmi vállalkozás volt képes az üzleti tevékenységét megerősíteni.  

Nem elegendő, hogy a felhívások elvi szinten engedjék a társadalmi vállalkozások részvételét, hanem felhívások mindegyikében a “Támogatást igénylők köre, 4.1.1. Jogi forma” szerinti meghatározásánál meg kell jelenniük a társadalmi válallkozásokat jellemző formakódoknak (például  572 nonprofit kft, 573 nonprofit részvénytársaság, 594 nonprofit szociális szövetkezet).

 

Tisztelettel kérjük észrevételeink, javaslataink megfontolást!

                                                                                                                  Mészáros Andrea

                                                                                                                  elnök

 

[1] https://ec.europa.eu/growth/sectors/social-economy/enterprises_en

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
G.J. | 2021-01-29 18:41:03

A hozzászólások terjedelmi korátai miatt hozzászólásunkat két részre bontjuk:

AMCHAM 2. RÉSZ

TRANSZPARENS SZABÁLYOZÓI KÖRNYEZET

3) Kerüljön forrás egy egységes, a betegelégedettséget mérő rendszer kialakítására

A páciensek, és hozzátartozóik tudják a legpontosabb visszajelzést adni ellátásuk színvonaláról és tapasztalataikról. A betegelégedettség mérése elengedhetetlen ahhoz, hogy a helyi szolgáltatások és az ellátószintek közötti kooperáció megfelelő legyen. Ehhez egy megfelelő digitális, és az adatvédelmi elveket követő platformra van szükség, mely a nyújtott szolgáltatás minden elemét érinti (kommunikáció, információ minősége, várakozás, ellátó intézmény tisztasága, stb.). Csak a beérkező adatokat folyamatosan elemezve van esély a betegközpontú ellátás programjának hosszútávú megvalósítására.

4) Kerüljön forrás a betegszervezetek működésének rendszerré fejlesztésére

A párbeszéd és az információcsere a betegekkel és a szervezeteikkel elengedhetetlen az egészségügy fejlesztéséhez és hosszú távú fenntarthatóságához. Szubjektív ismereteik, tapasztalataik a betegségekkel kapcsolatban javíthatják az egészségügyi döntéshozatal minőségét, a rendszer általános hatékonyságát és eredményességét. A betegszervezetek működését támogatni és fejleszteni szükséges, hiszen az egészségügyi intézményekkel, szakmai szervezetekkel együtt segíthetik a páciensek edukációját, támogatását. A betegszervezetek finanszírozásának átláthatónak kell lennie, nekik maguknak pedig transzparensen, és elszámoltathatóan kell működniük. A betegszervezetek állami támogatása előremutató lépés lehet.

A betegszervezetek támogatása, fejlesztése lehetőséget teremtene arra is, hogy az egészségügy szereplői jobban igazodhassanak az érintettek igényeihez, szükségleteihez. Tapasztalataik, javaslataik és nehézségeik figyelembevétele, valamint az információcsere formálhatja az orvostudományi kutatások és a betegségek kezelésének jövőjét, és elősegítheti, hogy a betegek kielégítetlen igényei hatékonyabban kerüljenek megválaszolásra. A betegszervezetek bevonásra kerülhetnek a döntéshozatalba az egészségügy számos területén, a kutatás-fejlesztéstől egészen az egészséggazdaságtani és egészségstratégiai kérdésekig.

5) Kerüljön forrás arra, hogy valamennyi rászoruló páciens gyors és transzparens módon férjen hozzá az egészség-nyereséget nyújtó innovációhoz.

Jelentős hatékonysági deficitet okoz az elérhető egészség-nyereség terén, ha a technológiai innováció és a gyártói kutatások nem érhetőek el megfelelően széles körben. Fontos szempont tehát, hogy a modern eljárások és termékek befogadása az rövid időn belül történjen meg. Az egészség-nyereség méréséhez, és így a leghatékonyabb megoldások kiválasztásához javasoljuk outcome-alapú minőségi indikátorok bevezetését az ellátásban, legalább a legfontosabb, legnagyobb halálozással járó betegségekre kidolgozva. Erre több nemzetközi jógyakorlat, és minősítési rendszer is létezik.

MAGAS FOKÚ DIGITALIZÁCIÓ

6) Kerüljön forrás a különböző rendszerekben található adatbázisok összekötésére (NEAK, EESZT, betegségregiszterek), valamint minőségi adatok rendelkezésre állítására a big data alapú elemzések elősegítéséhez.

A betegút során számos adat keletkezik, melyek segíthetnek hamarabb megérteni és pontosabban diagnosztizálni az egyes betegségeket, ezáltal lehetővé tenni hatékonyabb terápiás megoldások fejlesztését, a kezelési folyamat lerövidítését, a páciensek életminőségének javítását. Az elektronikus orvosi dokumentumok, laboreredmények, a klinikai vizsgálatok, a viselhető eszközökből származó adatok, valamint a finanszírozói adatbázis átfogó képet adhatnak a páciensek egészségi állapotáról, ugyanakkor a betegellátást közvetlenül nem érintő adminisztrációs folyamatokat is digitalizálni kell. Egységes elven működő kórházi integrált rendszerek révén a beszerzés, számlázás, szerződéskötés és megrendelés folyamata is hatékonyan végezhető. A digitális adattárolás a fenntarthatóság elvével is összhangba hozható, amennyiben megfelelő rendszert alkotva segíti az egészségügyi ellátás következtében létrejövő közvetlen és közvetett környezeti hatások csökkentését (kevesebb utazás, papír alapú megoldások tárolása, szállítmányok optimalizálása, stb.).

A digitális adatbázisok összekötésének az egészségügyben való közvetlen felhasználáson, valamint a szakpolitikai döntéshozatal megalapozásán túl, nemzetgazdasági előnyei is vannak. Amennyiben az adatokat rendezett és anonimizált módon egészségipari szereplők/cégek részére elérhetővé teszik – például a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségen keresztül – úgy nagyban növekszik az szektor innovációs kapacitása, és számíthatunk a magasabb hozzáadott értékű vállalati tevékenységek térnyerésére. Javasoljuk továbbá, hogy a fejlesztési források egy részét fordítsák a belföldi adatbázisok kompatibilissé tételére az Európai Egészségügyi Adattérrel. Javasoljuk egy munkacsoport létrehozását az e-health háttéripari és ezzel összefüggő egészségipari szereplők bevonásával.

7) Kerüljön forrás az e-health megoldások integrációjára az egészségügyi ellátás folyamatába, valamint a telemedicina további erősítésére a szakellátásban.

A COVID-19 világjárvány meggyőző tanulsága, hogy az egészségügy digitalizálása megkerülhetetlen feladat. A járvány okozta kényszerhelyzet ugyanakkor lendületet is adott a folyamatnak Európában és Magyarországon egyaránt. Fokozódott egyes digitális egészségügyi technológiák alkalmazása, széles körben tértek át online konzultációkra, diagnosztizálásra és kezelésre. A tapasztalatok egy része pozitív - a digitális átállás részben tehermentesítette a kapacitásokat, és gyorsabb, kényelmesebb eljárást biztosított. Másrészt fény derült a rendszer hiányosságaira is, azon területekre, ahol további előrelépések szükségesek. Ezeket a következőkben látjuk:

A digitális egészségügyi intézkedések megtartása és azok fejlesztése, melyeket a járvány során vezettek be.

A digitális egészségügyi technológiák bevezetése (például telekonzultációs infrastruktúra) megfelelő ösztönzők mellett.

Mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztése és alkalmazása a rendszer tehermentesítésére és fenntarthatóbbá alakítására.

Új orvostechnikai megoldások beépítése a rendszerbe, melyek távolról, a páciens otthonában teszik lehetővé annak utánkövetését, monitorozását.

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
G.J. | 2021-01-29 18:40:24

A hozzászólások terjedelmi korátai miatt hozzászólásunkat két részre bontjuk:

AMCHAM 1. RÉSZ

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) örömmel értesült Dr. Ágostházy Szabolcs, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úr megkereséséről, melyben felhívta figyelmünket a Next Generation EU Eszközhöz tartozó nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF), illetve a 2021-2027 közötti uniós fejlesztéspolitikai ciklus egyéb operatív programjainak véleményezési lehetőségére.

Ebben a dokumentumban az AmCham az RRF egészégügyi pillérével kapcsolatos véleményét és javaslatait gyűjtöttük egybe, de ugyanezen meglátásokkal szeretnénk élni a Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) egészségügyi pillérével kapcsolatosan is. Kérjük a kormányzati döntéshozókat, hogy vegyék ezeket figyelembe, amikor a forrásallokáció érdekében konkrét pályázati projektek kidolgozására kerül sor.

Szeretnénk biztosítani a döntéshozókat, hogy az AmCham a jelen véleményezési időszakon túl is kész együttműködni az értékalapú egészségügy kialakításában.

Szilárd álláspontunk, hogy az egészség a nemzeti versenyképességünk egyik tartópillére, amihez modern és hatékony, érték alapú, a legfrissebb tudományos eredményeket és nemzetközi gyakorlatokat figyelembe vevő egészségügyi és fejlesztési stratégiára van szükség. Az egészségügyi stratégiát, melyet az egészségügyre szánt uniós fejlesztési programokban is követni kell, a következő alapelvek mentén javasoljuk kialakítani:

AZ EMBER VAN A KÖZÉPPONTBAN:

Fontos, hogy az egészségügyi és fejlesztési stratégia össztársadalmi érdekeken alapuljon, mely elsődlegesen a beteg szükségleteit, igényeit és az életminőségében és életkilátásában elérhető eredményeit veszi figyelembe. Ne kizárólag a betegellátásra, hanem jövőbe mutató módon a megelőzésre, a népesség egészségi állapotának javítására is külön hangsúlyt fektessen, beleértve a különböző edukációs programokat.

TRANSZPARENS SZABÁLYOZÓI KÖRNYEZET:

Transzparens fejlesztési és finanszírozási környezetet kell kialakítani, amely pénzügyileg stabil, adósságmentesen gazdálkodó intézményrendszerbe illeszkedik, valós, hosszútávú költségeken alapuló finanszírozással.

MAGAS FOKÚ DIGITALIZÁCIÓ:

Világos digitális stratégiát és koncepciót szükséges kialakítani, az egészségügyhöz kapcsolódó valamennyi szereplő érdemi bevonásával.

Az uniós fejlesztéspolitikai programokkal kapcsolatos észrevételeinket ezen álláspontok szellemében tesszük meg.

----------

AZ EMBER VAN A KÖZÉPPONTBAN

1) A népesség egészségi állapotának javítására, a krónikus betegségek kialakulásának megelőzésére és korai felismerésére forrást kell allokálni.

Az uniós államok népességének egészségi állapotának javítása, és a krónikus betegségek kialakulásának megelőzése és korai felismerése európai és nemzetstratégiai érdek is. Ennek megfelelően a magyarországi források elosztásánál prioritást kell kapjanak a következő projektek:

A lakosság egészségtudatosságára, egészségértésére összpontosító programok. Fontos lenne, hogy kormányzati intézmények aktív koordinálásával, a szakmai és betegszervezetek bevonásával, széleskörű programok kerüljenek megvalósításra a morbiditási és mortalitási statisztika szerint súlyos problémát jelentő területeken, mint a mentális betegségek, daganatos megbetegedések, elhízás, szív- és érrendszeri megbetegedések, stb.

A szűrési programok kiterjesztése egy központi szűrési stratégia mentén, a legnagyobb egységnyi forrásra jutó egészségnyereség elérése érdekében. Egy megfelelően kialakított lakossági szűrőprogram segít idejében felderíteni a rejtett betegségeket és az egyes betegségeket megelőző kórállapotokat, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezőket, így a páciensek jó eséllyel és alacsonyabb költséggel gyógyíthatók.

Központi szűrési stratégiához kapcsolódó kommunikáció, mely a szűrőprogramokban való részvételre ösztönöz a háziorvosok, gyógyszerészek, védőnők és más, az egészségügyi ellátásban aktívan résztvevő szakemberek, illetve betegszervezetek bevonásával és megfelelő ösztönzésével.

2) Kerüljön forrás a hazai járó- és fekvőbeteg szakellátásra „a páciens az első” elv mentén: szükségleteik, igényeik és az életminőségükben és életkilátásaikban elérhető eredmények irányítsák a döntéseket.

Kiemelkedően fontos a hazai járó- és fekvőbeteg szakellátás fejlesztése is. Javasoljuk, hogy a tervezett egészségügyi fejlesztésekre allokált források felhasználása során vezető szempont legyen a “Megfelelő egészségügyi ellátás, a megfelelő helyen és időben” elv. A következőkben felsorolt pontok jelentős infrastrukturális fejlesztést igényelnek, így fontos lenne, hogy a történelmi nagyságú uniós forrásallokációból ezen területekre is jusson:

A várólisták felszámolása.  A várólisták jelzik, hogy valamely egészségügyi szolgáltatási területen hiány áll fenn eszköz, illetve ellátó személyzet terén. A várólisták lassítják és drágábbá teszik az egészségügyi ellátást, miközben az eredményességét csökkentik, így felszámolásukra folyamatosan törekedni kell. A cél eléréséhez elengedhetetlen az egészségügyi intézményrendszer tárgyi és személyi infrastruktúrájának javítása, a rendszerszintű betegútszervezés bevezetése, az egészségügybe történő megfelelő invesztíciók és fejlesztések véghezvitele a szakszemélyzet tervezett és irányított képzésétől kezdve az eszközös beruházásokig. Ezek tervezéséhez a népegészségügyi mutatók, a NEAK, EESZT és regiszterek adatai, az ezirányú kutatások, valamint a megfelelő benchmarkok alkalmazásai biztosítanak elegendő támpontot.

Optimális betegutak kialakítása. Bár a betegútmenedzsment, mely az egészségügyi ellátás viszonylag új fogalma, gyakran nehezen kivitelezhetőnek tűnik a jelenlegi struktúrán belül, de az orvosi ismeretek fejlődése, valamint a technológia és az adattudomány konvergenciája lehetővé teszi a megvalósítását. A szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak a piacon, a támogató IT infrastruktúra pedig kialakítható, sőt kevés plusz erőforrással a már a meglévő személyi és technikai eszközök optimális kihasználása is javíthatja a betegek időbeni hozzáférését diagnosztikai eljárásokhoz és terápiákhoz, azon túl, hogy segít összehangolni a már kezelés alatt állók kontrollját, a betegek megfelelő utánkövetését. Az optimális betegutak kialakítása, hosszútávú fejlesztése előfeltétele annak, hogy az egészségügy „személyre szabottá” válhasson, és kihat az egészségügyi rendszer egészére a terápiák fejlesztésén át a betegek ellátásának módjáig.

Betegellátás a betegség ellátása helyett. A megfelelőbb és hatékonyabb szolgáltatások biztosítása érdekében az egészségügyi rendszernek az orvosközpontú megközelítéstől el kell mozdulnia a holisztikusabb, betegcentrikus szemlélet felé, amely a beteget bevonja a gyógyítás folyamatába. A mai orvosi gyakorlatban legtöbbször a “megbetegedett szerv” kezelése történik, a beteg holisztikus kezelése helyett. Ha a terápia nem veszi figyelembe a megbetegedéshez vezető okokat, a beteg életmódját, és más körülményeit, akkor csökken az eredményessége. A megfelelően képzett és létszámú szakszemélyzet mellett a betegszervezetek is nagyon sokat segíthetnek a folyamatban, különös tekintettel az egészségértésre, betegedukációra. Érdemes lenne támogatni helyi betegklubok létrejöttét és működtetését legalább a nagy betegszámmal bíró betegségek esetén. Ezen klubok megfelelő finanszírozás mellett, kapcsolódva az országos betegszervezetekhez, megfelelő információval és jógyakorlatokkal támogathatnák a pácienseket.

Finanszírozási rendszer újragondolása a társadalmi költséghatékonyság szempontjából. Az egészségügyi személyzet szemléletváltásán túl a finanszírozási rendszer ösztönzőihez is hozzá kell nyúlni. A jelenlegi felállásban a páciensek az alapellátás felől a fekvőbeteg-ellátás felé áramlanak, ugyanis a legmagasabb szintű ellátás a fekvőbeteg-intézményekben történik, de ennek vannak a legmagasabb költségei is. Az egész egészségügyi ellátórendszerben ez „silók” kialakulásához vezet, melyek egymástól elkülönülve, eltérő finanszírozással és kontrollal működnek egymás mellett. A terápia eredményessége nincs figyelembe véve a finanszírozásban, így az alacsonyabb minőségű ellátásért ugyanaz a finanszírozás jár, miközben a társadalmi haszna alacsonyabb, így társadalmi költség-haszon aspektusból nem valósul meg optimális és költséghatékony ellátás. Végül az sem derül ki, hogy a munka nélkül töltött idő végül összesen mennyibe kerül az államnak. A betegellátásra, sőt, az egészségügy egészére, mint értékteremtő ágazatra kellene tekinteni, amely más szektorokra is szinergikus hatást képes kifejteni.

A kommunikációs készségek fejlesztése az egészségügyi dolgozók körében. Az egészségügyi dolgozók és páciensek kommunikációjában el kell mozdulni a két irányú kommunikációt lehetővé tevő partneri, az érintetteket bevonó megközelítés irányába. A páciens együttműködése sokkal magasabb fokú, ha megfelelő magyarázatot kap felmerült kérdéseire, és indoklást a terápia lépéseire így maga a kezelés is eredményesebbé válhat.

Betegre szabott átfogó kezelési tervek. A gyógyítás szakmai biztonságának és gazdasági hatékonyságának érdekében fontos, hogy az ellátás országosan, egységesen a szakmai kollégiumok által kidolgozott előírások – protokollok – mentén történjen. Javasoljuk, hogy a terápiás protokollok az érvényes, nemzetközi terápiás irányelvek alapján rendszeresen, – legalább évente – frissítésre kerüljenek és a finanszírozási protokollok alapjául szolgáljanak. A kezelési terv kialakítását érdemes a beteggel, illetve hozzátartozóval együtt végezni, biztosítva ezzel a beteg bevonását a döntési folyamatba és erősítve a bizalmat.

Otthoni kezelések lehetőségének és infrastruktúrájának kialakítása. Nem csak a COVID-19 járvány tapasztalatai mutatták meg, hogy nagy szükség lenne egy – mind intézményi, mint eszközök tekintetében vett – otthon kezelési infrastruktúra kialakítására. Az európai, és így a magyar társadalom is öregszik, ezzel együtt a krónikus betegek száma is folyamatosan növekszik. Számos gyógyszeres és rehabilitációs terápia, valamint ápolási program is kivitelezhető lenne egészségügyi intézményeken kívül is, csökkentve azok terheltségét. Okoseszközök segítségével folyamatos monitoring és két irányú információs kapcsolat teremthető a kezelőorvossal, vagy központtal. Az otthoni kezelés fontos eleme, hogy a páciensek és azok hozzátartozói lakóhelyükhöz közel is hozzáférhessenek a megfelelő gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, illetve szükség esetén megfelelő kiszállítási formák is rendelkezésükre álljanak.

Modern, a gyógyulást segítő kubatúra kialakítása, illetve a régiek felújítása.  Az egészségügyi ellátóhelyeknek modern, barátságos, biztonságot nyújtó érzést kell közvetíteni. Ez nem csak esztétikai kérdés, hanem bizonyítottan segíti a betegellátás hatékonyságát.

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
H.Zs. | 2021-01-28 16:01:52

A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon. Ezen belül mindenképpen figyelmet kell fordítani és biztosítani a fogyatékossággal élő – beleértve a siket és nagyothalló - személyek számára az egyenlő esélyű hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátásokhoz. Fontos, hogy mindezen intézkedések és a család- és ifjúságpolitikai rendelkezések eredményeként a fogyatékossággal élő személyek társadalmi felzárkózása megvalósuljon.

A SINOSZ az 1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztésekhez a következő célkitűzéseket javasolja:

Az egészségügyi fejlesztéseknek garantálniuk kell  az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáféréslehetőségét, amely különösen fontos a siket és nagyothalló személyek számára. Ez magába foglalja az egészségügyi intézményekhez, szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítását illetve segédeszközellátást egyaránt.

- Gyógyászati segédeszközök és a támogató technológiák elérhetővé tétele, mely hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek teljeskörű társadalmi integrációjához, valamint a jelenlegi támogatással elérhető gyógyászati segédeszközök és támogató technológiák rendszerének felülvizsgálata

- Egészségügyi intézményekhez, szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése.

- Foglalkozás egészségügy területén dolgozó üzemorvosok továbbképzése a fogyatékossággal élő személyek munkavégzéséhez kapcsolódó ismeretekkel.

- Az egészségügyi humánerőforrás, az egészségügyben dolgozó munkavállalók fogyatékosság-specifikus felkészítése

- Regionális szinten olyan fogászati klinikák létrehozása szükséges, amelyek akadálymentesek hallássérült személyek számára is

- Az igénybe vehető egészségügyi ellátásokról és fejlesztésekről fogyatékossággal élő személyek számára egyenlő eséllyel hozzáférhető tájékoztató anyagok létrehozása

A SINOSZ a 2. prioritási tengely: XXI. századi közneveléshez a következő célkitűzéseket javasolja:

A köznevelési intézményeknek követniük kell a kor kihívásait, ahogyan azt a program célkitűzései megfogalmazzák, emellett ki kell hangsúlyozni, hogy első lépésként mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhetővé kell tenni az oktatásban való részvételt, így a fogyatékossággal élő gyermekeknek, felnőtteknek. Az oktatás és képzés elérhetősége, az oktatás minősége hatással van a gazdasági növekedésre, a versenyképességre. Az oktatás a kulcs a társadalom perifériáján rekedt emberek aktív társadalmi részvételéhez.

- Sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő tanulók oktatáshoz történő egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése

- Fogyatékossággal élő és/vagy megváltozott munkaképességű személyek egész életen át tartó tanuláshoz történő egyenlő esélyű hozzáférését biztosító programok ösztönzése és fejlesztése

- A pedagógusok digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése oly módon, hogy képessé váljanak digitális tartalmak akadálymentes létrehozására és az anyagok  fogyatékossággal élő tanulók számára egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésére

- A formális online oktatási színtereken használt és fejlesztett programok fogyatékossággal élő tanulók, ill. fogyatékossággal élő szülők számára egyenlő eséllyel hozzáférhető formájának megteremtése

- A nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való akadálymentes, egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése

- Szemléletformálást ösztönző programok indítása az oktatás területén, pedagógusok, tanárok, felnőttoktatók számára képzések fejlesztése és indítása, mely támogatja az oktatás valamennyi színterén az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító, akadálymentes tanulási környezet megteremtését.

- A fogyatékossággal élő fiatalok szegregált iskolai rendszerből történő problémamentes átjárása az intézményrendszerbe, nemzetközi jó gyakorlatok, modellprogramok adaptálása

- Felül kell vizsgálni a jelenleg fogyatékossággal élő személyek számára elérhető szakképzési programokat, szükséges a célcsoport-specifikus módszertan kidolgozása és beillesztése, adaptálása

A SINOSZ a siket és nagyothalló személyekre vonatkozóan a következők fontosságára hívja fel a figyelmet:

- A védőnői és gyermekorvosi protokollba kerüljön beépítésre a siket gyermekek korai jelnyelvi fejlesztésének szükségessége

- A bilingvális módszerrel történő korai fejlesztés, óvodai és iskolai nevelés-oktatás kerüljön bevezetésre

- A tanárként, oktatóként dolgozó siket személyek részére külön képzési modell létrehozása szükséges (munkahelyteremtés)

- Az integrált oktatásban résztvevő siket gyermekek részére a támogatott jelnyelvi tolmácsolások óraszámának emelése szükséges

- A szakértői vizsgálat során a jelnyelv használata alapvetés a gyermek nyelvi és kognitív állapota megítélése érdekében

- A gyógypedagógusok, a fejlesztőpedagógusok és a pszichológusok között legyenek jelnyelvet ismerő és megfelelő szinten használni tudó szakemberek

- A nagyothalló tanulók számára a tanulást segítő technológiák biztosítása adja meg a hozzáférést a tananyaghoz

- Siket és nagyothalló személyek számára az elemi rehabilitáció megvalósítása szükséges

- A siketvak tolmácsok képzése szükséges

A SINOSZ a 3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztésekhez a következő célkitűzéseket javasolja:

Véleményünk szerint a társadalmi felzárkózási fejlesztések jelenlegi formájában túlságosan leszűkíti a mélyszegénységben élők körét a roma személyekre. A fogyatékossággal élő emberek jelentős része mélyszegénységben él, a többségi társadalomtól alacsonyabb iskolai végzettséggel és gazdasági aktivitással. A prioritási tengely során megfogalmazott célok közül az önfoglalkoztatás, a vállalkozóvá válás támogatása, a személyre szabott szolgáltatások, a tanulási lehetőségekhez történő akadálymentes hozzáférés,a  felnőttképzésben való részvétel, a foglalkoztathatóság növelése, az oktatási esélyteremtés, a szemléletformálás, a társadalmi felzárkóztatást megerősítő szakpolitikai fejlesztések szorosan kell, hogy irányuljanak a fogyatékossággal élő emberekre egyaránt.

- Fogyatékossággal élő személyek vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válásának támogatása, egyénre szabott szolgáltatások és különböző inkubátorprogramok biztosításával

- Fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok szegénységének csökkentése, szülőket segítő szolgáltatások fejlesztése

- Fogyatékossággal élő felnőttek későbbi életkorban történő tanulását, az egész életen át tartó tanuláshoz történő egyenlő esélyű hozzáférés támogatása.

- Fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők foglalkoztatásának támogatása különböző programok indításával

A SINOSZ a 4. prioritási tengely: Szociális fejlesztésekhez a következő célkitűzéseket javasolja:

- A megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek foglalkoztatási szintjének növelése

- Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek számára szolgáltatást nyújtó alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek támogatása

- Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek számára munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek továbbfejlesztése

- Nyílt munkaerő-piaci munkaadók számára igénybe vehető támogatások bevezetése a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek akadálymentes munkahelyi környezetének kialakítása és fenntartása érdekében

- Fogyatékossággal élő, de nem megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása

- Idős fogyatékossággal élő emberek minőségi időskorát támogató intézkedések fejlesztése, idősügyi ellátás területén protokoll bevezetése a fogyatékosság-specifikus egyéni szükségletekre vonatkozóan

- A komplex minősítést végző, szakértői bizottságokban közreműködő szakértők célcsoport-specifikus tudásának fejlesztése, az országos fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek bevonásával.

- A fogyatékossággal élő személyek mindennapi életminőségét jelentősen befolyásoló és meghatározó segédeszközök legyenek elérhetőek minél szélesebb körben

A SINOSZ az 5. prioritási tengely: Rászoruló személyek támogatásához a következő célkitűzéseket javasolja:

- Hajléktalanellátásban dolgozó személyek továbbképzése a fogyatékossággal élő személyekhez kapcsolódó legfontosabb kommunikációs ismeretekre vonatkozóan.

- Protokoll kidolgozása a hajléktalanellátásba bekerülő fogyatékossággal élő embereket ellátó szakemberek számára.

A SINOSZ a 6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztésekhez a következő célkitűzéseket javasolja:

- Fogyatékossággal élő fiatalok pályaorientációját, pályaválasztását, karrierútját segítő programok támogatása

- A hazai ifjúságpolitikában célzott programok indítása és fejlesztése, mely a  fogyatékossággal élő fiatalok társadalmi befogadását segíti elő

- Fogyatékossággal élő fiatalok számára tehetséggondozó projektek indítása

- Fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése

- Fogyatékossággal élő fiatalok számára ösztöndíjprogramok kibővítése és gyakornoki programlehetőség megteremtése, a munkaadók pályakezdő fogyatékossággal élő fiatalok irányába történő nyitottságának fejlesztése

- A családok és fiatalok védelmének biztosítása érdekében működő kríziskezelő szolgáltatások és kríziskezelő ambulanciák fogyatékossággal élő személyek számára is akadálymentesen elérhetőek legyenek.

- Szemléletformáló programok indítása a bölcsődei szektor számára, befogadókészség, nyitottság ösztönzése fogyatékossággal élő gyermekek fogadása iránt

- Fogyatékossággal élő gyermekek iskolába juttatásának és a szülő onnan történő hazautazásának finanszírozására vonatkozó intézkedési terv kidolgozása

- Fogyatékossággal élő gyermeket nevelőszülők mentorszülő hálózatának fejlesztése

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
K.G.R.E. | 2021-01-27 09:49:25

Érdemes volna figyelembe venni, mind a tehetséggondozás, mind az önkéntesség kultúrájának erősítése kapcsán, hogy ezek olyan területek, amelyek a felsőoktatásban is jelen vannak, illetve ott is keletkeznek értékes tapasztalatok, jó gyakorlatok. Így meggondolandó lehet a felsőoktatási intézmények bevonása, akár konzorciumi partnerként, akár még önálló pályázóként is.

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
B.Cs. | 2021-01-25 20:58:26

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

A 2021-2027 közötti időszakra szóló Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) keretében megvalósuló pályázatokkal kapcsolatban a következő szakszervezeti javaslatokat kérem figyelembe venni:

Javaslataink megfogalmazása a pályázati lehetőségek szakszervezetekre vonatkozó kiszélesítésére illetve az esélyegyenlőség feltételének további javítása érdekében került megfogalmazásra.

1.       Legyenek nevesített pályázatok, amelyeken munkavállalói érdekképviseletek vehetnek részt, anélkül, hogy többlet pontszámot kapnak pl., akkor ha konzorciumot alkot a munkaadói szervezetekkel, továbbá a szakszervezetek kapjanak lehetőséget (GFO: 512), hogy pályázni tudjanak a civil szervezetek részére kiírt pályázatokon.

2.       Ugyanúgy ahogyan a kkv szektor előnyben van, ugyanígy a kisebb szakszervezeteknek kedvezőbb feltételekkel hirdessenek pályázatokat, pl. támogatási előleg 100 %-os biztosítása , mert egyébként csak a már évtizedek óta a pályán levő nagyobb vagyoni vagy anyagi előnnyel bírók erősödnek még jobban és új munkavállalói csoportok, vagy új szakmák nem jutnak képviselethez .

3.       Ágazati specialitást miatt, fontos, hogy ne csak a konföderációk jussanak forrásokhoz, hanem az ágazati, vagy munkahelyi szervezetek is.

4.       Az 1-2 éves projektek, a hosszú előkészítési és zárási időkkel a projektek megvalósítására kevés teret engednek.pl jogi képviselet, képzés. Ezért javasoljuk, hogy a munkavállalói érdekképviseletek részére legalább 3 év megvalósítási idejű projektek kiírását is biztosítsák, ami egy stratégiaibb érdekvédelem felépítésére is ehetőséget ad.

5.          Az érdekvédelmi kapacitások kiépítése akkor lesz eredményes, ha a munkavállalók közvetlenebb formátumú segítséget is kaphatnak.

5.1.  Ilyen a jogi tanácsadás és képviselet, amelyet ágazati szintű támogatott jogi irodák, munkavállaló képviseletét is biztosítani kellene. A munkavállalói tanácsadást az ágazati szakszervezetek mellé javasoljuk rendelni, és külön választani a munkaadói képviselettől, mivel eltérő érdekeket jelenítenek meg.

5.2. Javasoljuk források elkülönítését a szakszervezetek számára képzési céllal, úgy hogy a tagok szakmai képzésére teremtődjenek források. Itt különösen olyan munkavállalók képzését tudnák a szakszervezetek felvállalni, akiknek ezáltal megmenthető volna a munkahelye. Fontos, hogy a képzésben résztvevők bértámogatást kapjanak, hogy a munkaadók elengedjék őket a képzésekere.

5.3. Szakértői szolgáltatás igénybevételének támogatása, továbbá különböző szakmai kutatásokhoz szükséges adatvásárlás költségeinek biztosítása. Pl. NAV, KSH stb.

6.       A pályázatok finanszírozása. Továbbra is indokolt a nonprofit szervezetek 100%-os támogatása, de lényegesen magasabb előlegek biztosításával,75-100% mivel általában a szakszervezetek forrásai nem elégségesek jelentős előlegek biztosításához, a kifizetések várhatóan a későbbiekben sem lesznek sokkal gyorsabbak. Vannak szakszervezetek, melyek ágazati szinten is vagyonhoz jutottak az újonnan alakult szervezetek nem rendelkeznek nagy vagyoni háttérrel. Ezek a hátrányból indulnak.

7.       Javasoljuk az egyszerűbb adminisztrációt, pl. szakértő csere, helyszín módosítás.

8.       Igen neuralgikus pont a közbeszerzést nem igénylő kisebb projekteknél az árajánlatok begyűjtése. Néhány esetben ez sok energiát elvesz az érdemi munkából, és gyakran nem is egyszerű és nem is életszerű. A beadáskori árak néha nem is tükrözik a pályázat kihirdetésekor érvényes árakat. Helyesebb lenne olyan költségkalkulációkat készíteni, amelyek pl. ajánlott szakértői havi vagy napidíjakat vesznek alapul, a KSH vagy bértarifafelmérés alapján, vagy eszközöknél, interneten elérhető összehasonlításokat is elfogadnának  a költségek alátámasztására. 

Üdvözlettel:

Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) 

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
É.O.Sz.P.Á.e. | 2021-01-12 12:17:16

Az egészségügyi fejlesztések területén az eddigieknél nagyobb figyelmet szükséges fordítani az alap és szakellátások tekintetében a fogyatékossággal élő, különös tekintettel az értelmi és halmozott fogyatékossággal élő emberek egészségügyi ellátására, az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségének biztosítására, az ehhez szükséges szeméyi és tárgyi feltételek kialakítására.

Az egészségügyi személyzet speciális képzésére, az épített környezet teljeskörű akadálymentesítésére, a segítő személy/szülő folyamatos jelenlétének lehetősége a vizsgálatok során.

Az egészségügyi intézményen belül olyan osztályok létrehozása, melyek minden tekintetben alkalmasak ezeknek az embereknek a gyógyítására, családtagjaik támogatására alap és szakellátás szintjén egyaránt.

Papp Ágnes

ÉTA Országos Szövetség

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
J.L. | 2021-01-11 20:18:19

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Cigány Szervezetek a Felzárkózásért Országos Szakmai Szövetség nevében az alábbi javaslatokat teszem:

1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztések

Javasoljuk, hogy a prioritások felsorolása közé kerüljön be a következő pont is:

- célzott egészségügyi programok a leghátrányosabb helyzetű embereknek

Indoklás:

Felmérések bizonyítják, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben élők születéskori várható élettartama 8-10 évvel alacsonyabb a fejlettebb térségekben élők születéskori várható élettartamánál. Ezt a szakemberek különböző okokkal indokolják, de abban mindenki egyetért, hogy ezen a helyzeten célzott programokkal kell változtatni. Mivel ezekben a térségekben a születésszám is magasabb, így arányuk a teljes népességen belül növekszik, az egészségtudatosság hiánya is átöröklődik. Ahogy a társadalmi felzárkózás szakterülete is külön koncentrál ezekre a térségekre, így az egészségügyi fejlesztési területnek is szükséges beavatkozásokat, célzott programokat indítania ezekben a térségekben.

Javasoljuk, hogy a prioritások felsorolásánál az „a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése” prioritás az alábbira egészüljön ki:

- a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése, mobil szűrőszolgáltatások fejlesztése

Indoklás:

Számos olyan területe van Magyarországnak, ahol a közlekedési infrastruktúra, vagy a településjellemzők (aprófalvas településcsoport, tanyavilág), vagy éppen a szociális helyzet, a szűrésekkel kapcsolatos attitűd miatt, a népbetegségeknek számító betegségcsoportokkal kapcsolatos egészségügyi szűrések tekintetében lefedetlen területeknek tekinthetők. Általában ezeken a területeken élő embereknél nagyobb a szűréssel amúgy időben beazonosítható és kezelhető betegségekben szenvedők aránya.

 

2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés

Javasoljuk, hogy a prioritások felsorolása közé kerüljön be a következő pont is:

- komplex pályaorientációs szolgáltatások fejlesztése

Indoklás:

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az általános iskolai és a középiskolai oktatásban résztvevő gyermekek fel legyenek készítve azokra a döntésekre, amelyek a későbbi életüket, a későbbi munkaerő-piaci helyzetüket nagyban meghatározzák. Ahhoz, hogy a Magyarországon tapasztalható 9. és 10. osztály során történő lemorzsolódás, oktatási sikertelenség csökkenjen, szükséges egy olyan nyugati típusú pályaorientációs, karriertervezési szolgáltatásra, amely az általános iskola 6-7. osztályától kezdve tudatosan fejleszti a választott irányba a kompetenciákat, olyan szabadidős tevékenységek, önkéntes szolgálat felé tereli a gyermeket, amely a későbbi pályaválasztási döntéséhez alapokat ad. Természetesen ezen szolgáltatások a gyermek igényeit veszi alapul, ugyanakkor a képességeinek, készségeinek megfelelő irányba tereli.

 

3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztések

Javasoljuk, hogy a prioritások felsorolása közé kerüljön be a következő pont is:

- társadalmi innovációt szolgáló fejlesztések, külföldi jó gyakorlatok átültetését szolgáló fejlesztések

Indoklás:

A fejlesztéspolitika és felzárkózáspolitika egyik legkülönlegesebb projektje volt az EFOP-5.2.1-es projekt. Egy teljesen új gondolkodásmódot hozott be a rendszerbe, és próbálta a szigorú konstrukciókból adódó „ötletvesztés” problémáját megoldani, teret engedni a pályázóknak a saját ötletből fakadó projektek kidolgozására. Általánosságban elmondható a konstrukciókról, hogy jelentősen behatárolták a pályázók projektötleteit, bár megpróbálnak a valós problémákra adekvát válaszokat adni, de a tervezést a Felhívások túl direkt módon irányítoták. Az EFOP-5.2.1-es konstrukció azonban lehetőséget adott arra, hogy azok a projektötletek is támogathatóvá váljanak, amelyek az Operatív Program, vagy a konstrukciók tervezése során nem kerültek felszínre.

Nem kell feltalálni újra azt, amit már mások feltaláltak. A társadalmi felzárkózás a világ összes országában jelen van, minden ország tesz valamit a hátrányos helyzetű közösségeik felzárkózása érdekében. Javasoljuk, hogy az Operatív Program teret engedjen annak, hogy külföldi, akár EU-n kívüli felzárkózási programokat adaptálhassanak a hazai szervezetek. Az EFOP-5.2.4-es konstrukció kísérletet tett társadalmi innovációs programok adaptáltatására, ami nagyon pozitív előrelépés. Ezt a megközelítést is szabadon kellene hagyni az Operatív Program tervezésénél.

 

Tisztelettel: Jakus László elnök

Cigány Szervezetek a Felzárkózásért Országos Szakmai Szövetség

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
M.V. | 2020-12-30 18:19:54

Tisztelt Irányító Hatóság!

 

I. Javaslat

Jelen javaslat a Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) 2021-2027. 2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés elnevezésű prioritási tengelyén belüli beavatkozásokhoz kapcsolódik.

A jelenleg megfogalmazásra került beavatkozások bővítését javasoljuk a beavatkozások alábbi kiegészítésével és új beavatkozással:

2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés és közművelődés

A 21. század új kihívásai, a digitalizáció térhódítása, a pedagógusokkal és közművelődési szakemberekkel szembeni elvárások és a tanulók attitűdváltozása új feladat elé állították a köznevelési rendszert, valamint átalakították az információszerzési és a tanulási módszereket. A következő időszak elsőszámú feladata a köznevelési intézmények, a pedagógusokat, és tanulók felkészítése az új kihívásokra.

- az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának növelése;

- a köznevelés, a közművelődés digitális infrastruktúrájának, eszközparkjának és szolgáltatásainak megújítása;

- a pedagógusok digitális és digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése, valamint a digitális tartalmak kiterjesztése, hozzáférhetőségének javítása;

- a tanulók digitális kompetenciáinak és idegen nyelvi készségének megerősítése;

- a nem-formális és informális tanulási és művelődési lehetőségekhez való hozzáférés javítása

- társadalmi kapcsolatok erősítése közművelődési programok biztosításával;

- közművelődéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása;

- a minőségioktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a köznevelési intézmények hátránykompenzációjának erősítése, a korai iskolaelhagyás megelőzése;

- az iskolai eredményesség javítása a művészeti neveléssel, tehetségtámogatással;

- a pedagógiai szakszolgálati intézmények, a gyógypedagógiai intézmények szakmai és infrastrukturális fejlesztése;

- az értelmi, érzelmi illetve testi fejlődés harmonikus egyensúlyának támogatása, az egészségtudatos életmód elterjesztése.

Indoklás

2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés és közművelődés

A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális, jólétbeli, oktatási és művelődéshez való hozzájutásbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása.

Az oktatás mellett a művelődéshez, ezen belül a közművelődés és a formális és informális művelődési formákhoz való hozzájutás lehetősége ugyanúgy függ a szociális helyzettől, ahogyan például a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége is. A közösségi kohézió elérése érdekében éppen ezért a művelődéshez való hozzáférés lehetőségeinek bővítése ugyanúgy elengedhetetlen, ahogy a jóléthez tartozó egyéb értékekhez való hozzáférés lehetőségeinek bővítése. A társadalmi kapcsolatok erősítése az egyes társadalmi rétegek közötti mobilitáson keresztül is hatékonyan valósulhat meg, amelynek elengedhetetlen feltétele az azonos lehetőségek biztosítása. A megváltozott oktatási, információhoz jutási és kulturális szokások olyan kihívások elé állítja a területek szakembereit, amelyet önerőből megoldani nem lehetséges és amelybe feltétlen beavatkozás szükséges minden szegmensben, így a kultúra és a közművelődés területén is.

 

II. Javaslat

Jelen javaslat a Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) 2021-2027. 6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések elnevezésű prioritási tengelyén belüli beavatkozásokhoz kapcsolódik.

A jelenleg megfogalmazásra került beavatkozások bővítését javasoljuk a beavatkozások alábbi kiegészítéssel:

- generációk közötti kapcsolatok erősítése fizikai, kulturális szellemi aktivitást igénylő programok biztosításával;

- tehetséggondozáshoz, kultúrához való egyenlő hozzáférés biztosítása;

Indoklás

6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések

A generációk közötti kapcsolatok erősítése a fizikai és a szellemi aktivitásokat jelentő programon túl a közös, generációkat összekötő vertikális kapcsot jelentő kulturális aktivitásokon keresztül is megvalósulhat. Ide tartoznak az életkortól független közösségi összetartozást jelentő kapcsolatokat erősítő erők, a nemzetiségi kulturális, a vallási kulturális, valamint a hagyományápoló, hagyományőrző tevékenységek támogatása és az ezeket szolgáló fejlesztések támogatása.

A fentiek mellett ugyanilyen fontos a tudás- és tapasztalat-átadáson alapuló közösségerősítés, amely a kulturális tehetséggondozáson keresztül is megvalósul azonban ehhez a kulturális javakhoz való hozzáférés lehetőségein is javítani szükséges.

 

Tisztelettel:

Miklós Viktor

Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
M.K. | 2020-12-09 15:04:51

A MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége - www.meosz.hu) a jövőbeli Humánfejlesztési Operatív Program tervezése során kéri a következő területek kiemelt kezelését.

Az 1. PRIORITÁSI TENGELY – EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK ALATT:

Országos lefedettséggel bíró komplex mozgásszervi rehabilitációs szolgáltatások (veleszületett fogyatékossággal élők esetében a folyamatos és az életminőséget javító, a többi esetben a megelőző, karbantartó ellátások) fejlesztése, ideértve meglévő kapacitások növelését és új rehabilitációs célú ellátások kialakítását. A rehabilitációt segítő korszerű gyógyászati segédeszköz rendszerek meghonosítása a fejlesztésekkel párhuzamosan elengedhetetlen feltétel.

Indoklás: A jelenlegi rehabilitációs ellátások kapacitása messze elmarad a mozgássérült emberek mozgásszervi rehabilitációs szükségleteinek nagyságától. A mozgásszervi rehabilitáció és a korszerű gyógyászati segédeszközök együttesen képesek biztosítani az aktív részvétel lehetőségét az oktatásban, a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban, alapvetően az önálló életvitel, és a társadalmi részvétel alapfeltételei is egyben. Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága által kiadott 2020-as jelentése is felszólítja a magyar kormányt (para B./4./(viii)) a terület fejlesztésére.

Egészségügyi szolgáltatások akadálymentesítésére irányuló projektek – ezek a fejlesztések biztosíthatják az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Az akadálymentesítésnek (épített környezet akadálymentesítésétől az akadálymentesen használható diagnosztikai eszközökig bezárólag) ki kell terjednie az akadálymentesített betegszállító járművek beszerzésére is és az orvosszakértői vizsgálatok helyszíneire is.

Indoklás: az egészségügyi intézmények és az orvosszakértői vizsgálatok helyszíneinek jelentős része még ma sem akadálymentes, így egyszerű vizsgálatok, szűrőprogramok, képalkotó eljárások vagy beavatkozások sem hozzáférhetőek a mozgáskorlátozott személyek számára.

Fogyatékos emberek tömegsportjának fejlesztése – ezek a fejlesztések segíthetik az érintettek egészséges életmódját, szocializációját, körükben az egészséges életmód népszerűsítését.

 

A 2. PRIORITÁSI TENGELY – XXI. SZÁZADI KÖZNEVELÉS ALATT:

Az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: oktatási intézmények akadálymentesítése és elérhető pedagógiai asszisztencia biztosítása (személyi segítő, egyéni szükségletekhez igazított mozgásszervi és gyógypedagógiai támogatás) és az „észszerű alkalmazkodás” feltételeinek megteremtése – ezek a fejlesztések szolgálhatják mozgássérült tanulók egyenlő esélyű oktatását. A programokat olyan tevékenységekkel javasoljuk összekötni, amely fokozott támogatási szükségletű (pl. beszédsérült) mozgáskorlátozott gyerekek inkluzív oktatását is támogatja. Szükséges továbbá a státuszban lévő gyógy- és fejlesztőpedagógusok számának növelése, amely előfeltétele a sikeres inkluzív oktatásnak.

Indoklás: a jelenlegi többségi iskolarendszerben jelenlevő mozgássérült tanulók számára az akadályt a személyi (szakemberhiány, nem egyéni szükségleten alapuló pedagógiai támogatás, pedagógiai asszisztensek száma elégtelen) és tárgyi feltételek (teljeskörű akadálymentesítés, infokommunikációs eszközök) hiánya okozza.

Sajátos nevelési igényű vagy kommunikációjukban akadályozott tanulók oktatásának technológiai fejlesztése eszközbeszerzések és azok használatára irányuló képzések – ezek a fejlesztések segíthetik az érintettek jobb minőségű oktatását, társadalmi integrációjukat, a köznevelés digitális eszközparkjának megújításán keresztül. Fontos továbbá a pedagógusképzésekben előtérbe helyezni a fogyatékos emberek inkluzív oktatásának módszereit ismertető, szemléletformálást célzó képzések biztosítása pedagógusok számára az

 

A 3. PRIORITÁSI TENGELY – TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI FEJLESZTÉSEK ALATT:

A szociális alapszolgáltatások széleskörű fejlesztése, ideértve azok infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztését (bérfejlesztés, szakember képzés), valamint azok területi lefedettségének javítását, kapacitás növelését és szakmai tartalmának emelését is – ezek szolgálhatják a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének támogatását.

Indoklás: A jelenlegi szociális ellátórendszer kapacitása és szakmai tartalma jelentősen alulmarad a fogyatékos emberek szükségleteihez mért szinttől. Számos kutatás, az ENSZ és a Központi Statisztikai Hivatal jelentései is azt mutatják, hogy jelenlegi szolgáltatások (pl. Szociális tv. szerinti támogató szolgálatok, nappali ellátások) esetében sem az országos lefedettség, sem a szolgáltatások kapacitása és szakmai tartalma nem ad megfelelő választ az egyéni szükségletekre.

 

A mozgáskorlátozott felnőttek és gyerekek digitális kompetenciáinak fejlesztése, és a közszolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítése – ezek a fejlesztések biztosíthatják, hogy mozgás- vagy beszédsérült emberek egyenlő eséllyel vehessenek részt a közügyek intézésében. Javasoljuk egy olyan program indítását, amelyek min. 3-4000 fő részére biztosítják 2021 után az ún. asszisztív eszközökhöz való hozzáférést, valamint ezek használatához képzést. A programban olyan innovatív módszertani központ létrehozása is szükséges, mely mind a felhasználókat, mind a közszolgáltatásokat (pl. hivatalok munkatársai) támogatja. A módszertani központnak ötvöznie kell az informatikai, szomatopedagógiai, valamint az augmentatív és alternatív kommunikációra (AAK) vonatkozó tudásokat. Fontos a logopédiai ellátóhálózat fejlesztése, különösen a felnőttkorra vonatkozóan.

Indoklás: a közszolgáltatások elérésében a mozgás- és beszédsérült emberek komoly hátrányban vannak. Megfelelő infokommunikációs és asszisztív eszközökkel nemcsak a közszolgáltatások elérése oldható meg, de az érintettek munkába állása, továbbképzése is segíthető, foglalkoztatottságuk nő és izolációjuk is csökken.

 

A mozgáskorlátozott emberek (és más társadalmi csoportok) súlyos lakhatási gondjainak kezelése: akadálymentes lakásállomány fejlesztése, szociális bérlakások építése által – ezek a fejlesztések segíthetik érintettek önálló életvitelét és kezelhetik a jelenlegi lakhatási krízist. A programban társasházak, lakások akadálymentesítése és új, akadálymentes szociális bérlakások építése, kialakítása lehetne a cél. A „panelprogramokban” (társasház felújításokban) be kell építeni az akadálymentesítést mint szempontot. Cél lehet olyan tudásmegosztás is, mely az önkormányzatok, lakásszövetkezetek, mérnökök, társasházi közös képviselők, valamint maguk az érintettek számára jó gyakorlatokat mutatnak be az akadálymentesség és az „egyetemes tervezés” világszerte egyre ismertebb elvei mentén. Ezzel párhuzamosan szükséges a lakás akadálymentesítési támogatás rendszerének egyéni szükségleteket figyelembe vevő felülvizsgálata, átalakítása.

Indoklás: jelenleg mind mozgássérült, mind egyéb hátrányos helyzetű emberek számára komoly gondot okoz a lakásbérlés és lakásvásárlás. Aktív korú mozgáskorlátozott személyek gyakran elérhető lakhatás hiányában kényszerülnek idősek szociális otthonaiba, hajléktalan ellátásba. Az újonnan épülő lakásoknak is csak töredéke akadálymentes. A jelenlegi lakás akadálymentesítési támogatás mértéke nem kezeli a problémát.

 

A nagy bentlakásos intézetek férőhelykiváltásának folytatását is kérjük – ezek a fejlesztések biztosíthatják, hogy a jelenleg bentlakásos szociális szolgáltatásokban élők saját vagy bérelt otthonukban élhessenek. Ehhez az intézkedéshez a MEOSZ már számos álláspontban tett javaslatokat az EMMI-vel való konzultációk során. Álláspontunk szerint a kiváltási programokat csak a szociális szolgáltatások alapos újratervezésével (lásd fenti javaslatainkat), erőteljes fejlesztésével párhuzamosan szabad folytatni.

Indoklás: a jelenleg bentlakásos intézetekben élő fogyatékos személyek jogai súlyosan sérülnek (ideértve a más lakhatási megoldás híján idősotthonokban élő 60 év alatti mozgássérült embereket is), és az eddigi kiváltási program nemcsak az érintetteket képviselő civil szervezetek, de az ENSZ 2020-as jelentése szerint is rendkívül aggályos és jogokat sértő volt.

 

4. PRIORITÁSI TENGELY – SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSEK

A szociális alapszolgáltatások széleskörű fejlesztése, ideértve azok infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztését (bérfejlesztés, szakember képzés), valamint azok területi lefedettségének javítását, kapacitás növelését és szakmai tartalmának emelését is – ezek szolgálhatják a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének támogatását, mozgássérült gyermekek családban maradását.

Indoklás: A jelenlegi szociális ellátórendszer kapacitása és szakmai tartalma jelentősen alulmarad a fogyatékos emberek szükségleteihez mért szinttől. Számos kutatás, az ENSZ és a Központi Statisztikai Hivatal jelentései is azt mutatják, hogy jelenlegi szolgáltatások (pl. Szociális tv. szerinti támogató szolgálatok, nappali ellátások) esetében sem az országos lefedettség, sem a szolgáltatások kapacitása és szakmai tartalma nem ad megfelelő választ az egyéni szükségletekre. (Ez a javaslatunk tartalmilag megegyezik a 3. Prioritási tengelyhez tett javaslatunkkal, mindkét tengelyhez relevánsnak tartjuk.)

A megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiacra kijutását segítő programok, és az ún. alternatív munkaerőpiaci szolgáltatók támogatása.

Indoklás: a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedése egy tipikus „win-win” helyzet: a munkavállaló munkajövedelmet kap, anyagi és társadalmi helyzete javul, több adót fizet – az állami oldalra pedig kevésbé támaszkodik szociális ellátások vagy más támogatások révén.

 

6. PRIORITÁSI TENGELY: CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGÜGYI FEJLESZTÉSEK

Fogyatékos és nem fogyatékos fiatalok közös közösségépítő programjainak támogatása.

Indoklás: A hazai ifjúságpolitikában nem kellően hangsúlyos a fogyatékos fiatalok társadalmi befogadását célzó programok támogatása és tagságunk tapasztalata szerint nem elég a különböző programokat nyitottá tenni. Célzott programokat is elérhetővé kell tenni, hogy a jellemzően szegregált oktatási intézményekben tanuló fiatalok közös társadalmi akciókat valósítsanak meg.

Fogyatékos gyermekeket, felnőtteket gondozó családok elszigetelődésének megakadályozása, társadalmi részvételük biztosítása

Indoklás: A támogatásra szoruló fogyatékos családtag ellátásában gyakran maradnak maguk a családok. Az ő támogatásukra célzott programok a hazai és az úniós célokkal egyaránt összhangban van, a munkaerőpiaci és a társadalmi részvételt elősegítő projektekre egyaránt szükség van.

 

További javasolt programok:

Tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása fogyatékossággal élő gyermekek és fiatal felnőttek számára.

Pályaorientáció és pályatanácsadás megerősítését célzó programok fogyatékossággal élő fiatalok számára.

Jogtudatosságot, önrendelkezést, aktív állampolgárságot elősegítő kezdeményezések támogatása kifejezetten fogyatékos fiatalok számára.

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
N.A. | 2020-11-05 14:23:53

Tisztelt kollégák!

Az Egyszülős Központ 2,5 éve foglalkozik egyszülős családokkal, de a központot működtető alapítvány már 15 éve támogatja ezeket a családokat. A közvetlen, mindennapi tapasztalataink felhasználásával és a nemzetközi trendek figyelembevételével öt nagy területen szeretnénk projektjavaslatokat tenni a Humánfejlesztési Operatív Program 6. prioritási tengely egyszülős családok támogatásáról szóló tervezetéhez.

Az öt terület együttes kezelése

- napi szinten javítja a családok életkörülményeit és életminőségét és közvetlenül éri el az érintett gyerekeket és szülőket

- rendszerszinten támogatja a családokat kiszolgáló rendszereket, javítja a hatékonyságukat

- komplex megoldásokkal a családok életének több szegmensét is felöleli, nem egy-egy részletre, hanem a családi élet egészére fókuszál

- a már meglévő jó gyakorlatok felhasználásával olyan tudásbázist hoz létre, amely képes valódi változásokat elindítani különböző országok egyszülős politikáiban.

A projektjavaslatok azokra a problémákra adnak választ, amelyek a tapasztalatok alapján az egyszülős családok életében a legnagyobb nehézséget jelentik.

I.                    A gyerekeket támogató családi háló fenntartása, megerősítése, a válás utáni szülői együttműködés helyreállítása, megtartása

- a válás utáni együttműködés rendszerének kidolgozása validált dán vagy német példa alapján, online segítő anyag a szülők közötti kommunikáció fenntartására

- a különélő apákat támogató program kidolgozása és beépítése a családokat támogató rendszerekbe

- a szülői elhanyagolás, a szülői kötelezettség megszegésének jogalkalmazási áttekintése, kutatási anyag elkészítése, az eredmények alapján a jogi háttér áttekintése

II.                  Az egyszülős családok élethelyzetének javítása, az egyetlen szülővel nevelkedő gyerekek esélyeinek növelése – a megfelelő védőháló kialakítása, amely képes megtartani a családokat

- a tartásdíjfizetési hajlandóságra és a tartásdíjak hatékonyabb behajtására fókuszáló kutatás és szakmai anyag összeállítása valamint nemzetközi jó gyakorlatokból referenciaanyag készítése

- Fecskeház Plusz-program egyszülős családoknak a megváltozott lakhatási helyzetük megoldására

- házibölcsi/háziovi/házi iskolai program egyszülős családoknak – otthoni gyerekfelügyelet, iskolabusz-szolgáltatás reggeli és délutáni gyerekszállítással, beteg gyerekek napközbeni otthoni felügyelete

- egyszülős óvoda létrehozása, amely képes rugalmasan válaszolni azokra az igényekre, amelyek az egyszülős családok életében napi szinten előfordulnak és sokszor nehezen megoldható problémát jelentenek

- közösségi terek létrehozása országszerte a társas kapcsolatok kialakítására a lelki egészség és az elmagányosodás kezelésére, az izoláció enyhítésére.

III.                Sérült/fogyatékossággal élő/tartósan beteg gyerekeket egyedül nevelő szülők támogatási programja

szülőhelyettesítő támogatások – otthoni és kinti gyerekfelügyelet, hétvégi és nyári táboroztatás, napközbeni gyerekszállítás – a szülők szabadidejének biztosítására, munkavállalási lehetőségeik segítésére

speciális egészségmegőrző és szűrőprogramok, szülőcsoportok, pszichológiai segítségnyújtás szülőknek

speciális szülőcsoportok sérült gyereket nevelő szülőknek prevenciós jelleggel, párkapcsolati tanácsadás

IV.                Kárpát-medencei és európai hálózat létrehozása

kárpát-medencei és európai hálózat létrehozása, amely összefogó koordinációs szerepet tud vállalni a területen és képes a szétaprózott tevékenységeket nemzetközi jó gyakorlatokká alakítani. Képes arra, hogy az egyszülős családok és gyerekek érdekeit európai szinten tudja képviselni és a döntéshozatali folyamatokba behozza az egyszülős családok szempontjait. Feladatának tekinti, hogy nemzetközi kutatásokat kezdeményezzen az egyszülősség számos területén.

V.                  Közvetlen támogatási javaslatok

- éves ösztöndíj támogatás - éves szinten (10 hónap) 100 budapesti és 200 vidéki egyszülős családban élő gyermek támogatása havi ösztöndíjjal

- szakkörtámogatás 

Köszönettel:

 

Nagy Anna

Egyszülős Központ

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
K.T. | 2020-11-04 23:32:08

A 2020-g megjelent pályázati kiírások nem tették lehetővé a "GFO 151    Közérdekű nyugdíjas szövetkezet" számára a részvételt, noha a KNySz-ek nem csak a nyugdíjasok foglalkoztatása, hanem pld. K+F területén, vagy valamint bármely ágazatban a beszerzés - termelés - értékesítés egészében érdekelt vállalkozások. Kérem, hogy a pályázók köréből a KNySz-ek ne legyenek kizárva. A KNySz-ek kiemelten a 3-4-5-6 prioritási tengely szerinti feladatok ellátásában lehetnek aktívak.

Kabai Tibor