A Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervre vonatkozó társadalmi észrevételek beérkezésének határideje 2021. április 30-án lejárt.

A hozzászólások lehetséges tipusai: 
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
A vélemények rögzítésére 2021-04-30 12:00 -ig volt lehetőség.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
A.P. | 2021-04-30 10:48:29

Baja Város Önkormányzat állásfoglalása Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve kapcsán

 

Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze a koronavírus világjárvány okozta egészségügyi, társadalmi, gazdasági krízishelyzetben az elszenvedett károk, a negatív következmények felszámolását, enyhítését szolgálja, a támogatott országok válságból való kilábalását, ellenálló-képességük javítását hivatott elősegíteni. Az EU kimagasló összegű támogatása egyedülálló, páratlan segítséget jelent Magyarország számára is, így a megfelelő fejlesztések és beruházások kiválasztása hazánk válságból való kivezetése szempontjából kulcsfontossággal bír. E fejlődési lehetőség megragadásának mikéntje, eredményessége, és a pénzügyi források felhasználásának hatékonysága, hatásossága a következő évek építkezésének alapvető kérdései lesznek.

Habár a kormány által kidolgozott programtervezet tartalmaz támogatandó fejlesztési célokat, helyénvaló fejlesztési irányokat, az mégis meglehetősen általános, sok helyütt elnagyolt, nem kellő alapossággal kidolgozott. Az összeállított terv pénzügyi részletei, illetve egyéb fontos kérdései, feltételei, paraméterei egyelőre tisztázatlanul maradtak. Ennek okán csak korlátozottan nyújt lehetőséget az információszerzésre, a tájékozódásra, inkább fejlesztési irányokat, beavatkozási területeket fogalmaz meg.

Az eddig tapasztaltak alapján komoly hiányosságnak, egyelőre fel nem oldott problémának tartjuk a kormánynak azt a programalkotási, döntéshozatali mechanizmusát, melynek során az önkormányzatokkal való érdemi konzultációk a programtervezet tartalmát illetően valójában elmaradtak.

A rendelkezésünkre álló információk birtokában Baja Város Önkormányzat részéről a közzétett programtervezettel kapcsolatban - a helyi igényekre támaszkodva - az alábbi fejlesztési javaslatokat, projektjavaslatokat tesszük:

Csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése.

Klímaváltozás miatt az árvízvédelmi, vízgazdálkodási projekteknek hangsúlyosabb, kiemelt szerep biztosítása elengedhetetlen.

Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése.

Városi parkok, zöldfelületek fejlesztése az aktív kikapcsolódás, rekreáció feltételeinek javítását, bővítését is szem előtt tartva.

Elektromos meghajtású buszokra épülő tömegközlekedés bevezetése.

Kerékpárút-hálózat továbbfejlesztése.

Digitalizáció: városi térinformatikai rendszer kialakítása.

Felzárkózó települések fejlesztésének tekintetében elsődleges feladat a munkahelyteremtés.

Szennyvízelvezető/tisztító rendszer fejlesztése.

Hulladékkezelési és hulladékhasznosítási/feldolgozási rendszer fejlesztése.

Háziorvosi ellátás feltételeinek javítása.

Köznevelési intézmények fejlesztése. Szakképzés támogatása gyakorlati helyek kialakításával. A hazai felsőoktatási intézmények fejlesztése.

Kérem a szóban forgó program kidolgozásakor a fentiek szíves megfontolását és figyelembevételét.

Baja, 2021.04.30.      

 

Tisztelettel:

Nyirati Klára

Baja Város Polgármestere

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
B.L. | 2021-04-30 09:56:19

Köszönettel vettük felkérésüket a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének véleményezésére. Szövetségünk röviden összefoglalta észrevételeit, javaslatait.

Örömmel látjuk a szándékot, hogy megfogalmazták az EU tagországok közössége csak együtt és koordináltan lehet sikeres. Ezt különösen fontosnak tartjuk ágazatunk szempontjából - egységes zöld igazolvány, koordinált, így előre kalkulálható nyitási feltételek, stb.

A legtöbb tagország HEE programjában kihangsúlyozza az egyszeri, megismételhetetlen alkalmat a felzárkózás gyorsítására, a fejlesztések eddig ismeretlen mértékű bővítésére. Ezt helyes lenne nekünk is hangsúlyoznunk, és ennek a szellemében bevezetni, illetve megvalósítani a HEE-re alapuló programokat. Az anyag 2022-re a GDP 3,2%-ára rugó beruházással is számol. Véleményünk szerint itt helyes lenne figyelembe venni az RRF-hez köthetően igénybe vehető hitelforrást, és a 7 éves EU-s programból az adott évben figyelem bevehető összegek együttes hatását, ami akár a GDP 5%-a fölé is emelhetné a beruházási összeget alátámasztva az érvünket. Ez tényleg egy egyedi lehetőség, amely sok-sok, korábbiakban elodázott probléma megoldását szolgálhatná.

A program megnevezése azt jelentené, hogy a legsújtottabb ágazatokat kell, hogy segítse a helyreállításban és mi teljes mértékben ide tartozónak gondoljuk a turizmus-vendéglátást. Az ágazat tekintetében a válság több mint egy éve alatt többször is megfogalmazódott, hogy nem kellően ellenállóképes, ezért véleményünk szerint erre is kellene koncentrálnia a tervnek. Multiplikátor hatásai, munkahelyteremtő képessége, rurális-regionális gazdaság-társadalom fenntartó hatása és a devizaegyenleg javításában játszott szerepe alapján az ágazat ehhez minden feltételnek megfelel.

Szerepelhetnének dedikált összegek a válsággal leginkább sújtott, és így leginkább rászoruló ágazatok, így a turizmus-vendéglátás számára, példaként említenénk meg, hogy például az olasz programban szerepel 1000 közösségi konyhának a megújítása.

A kezdeti kommunikáció, a társadalmi vita folyamata nem ítélhető túl sikeresnek. A kibővített HEE anyag véleményezésére, társadalmi vitájára rendkívül kevés idő állt rendelkezésre. Remélhetőleg az anyag tovább dolgozásakor azonban az utolsó napokban beérkező, az anyag jobbítását eredményező javaslatok a későbbi módosítások során is beépülhetnek.

A foglakoztatási adatokat túl optimistának találjuk, az ágazatunk számait a további EU tagországok statisztikái nem támasztják alá, ugyanez figyelhető meg a munkanélküliségi adatoknál is. Az adatfelvétel sajátosságai torzíthatják a valós képet.

Alágazataink számára okozott gondot az infláció nem kellő alábontottsága, amivel itt is találkozunk. A részletes elemzés pl. az élelmiszerek és a munkaerő költségek átlagot meghaladó emelkedését mutatta ki, ami pl. a közétkeztetésnél rendkívül káros hatású volt.

Vannak félelmeink a költségvetési hiány és ennek következtében az államadósság növekedése miatt, ezért fontos lenne ezeknek a költéseknek–beruházásoknak hatékonysági mutatókhoz kötése.

A. komponens – Demográfia és köznevelés

Helyesnek tartanánk, ha nem csak a technikai környezetre koncentrálna, hanem véleményünk szerint erősebb humán oldalú fejlesztésre is szükség van a köznevelésben.

„A munka és a magánélet közötti egyensúly biztosításával a nők munkaerőpiaci részvételének további növelése” célkitűzés kapcsán javasoljuk a nők munkaerőpiaci jelenlétének növelését a turizmus-vendéglátásba átképzések segítségével, amely amúgy is egy nők által dominált szakma.

„Foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása, különös tekintettel a fiatalokra, a tartós munkanélküliekre és az inaktív személyekre” - itt is kiemelkedő szerepet játszhat a turizmus-vendéglátás.

B. komponens – Egyetemek megújítása

Főként a felnőtt képzési tevékenységük hangsúlyozódik, ami a jelenleg rendkívül népszerű FOSZK leépítésével egyidejűleg ellentmondásosnak tűnik.

Nem világos, hogy a szakképzési intézmények miért az egyetemek komponensnél találhatóak meg. Eddigi részvételünk a szakképzési reform folyamatban és az aktívan dolgozó szakértői munkacsoportok révén sem volt információnk, hogy e terület hogyan kerül át az új intézmény rendszerbe, mikor csak 2020-ban álltak fel az új struktúrák.

A felnőtt kori tanulásban egy nagyon modern szakképzési iskola - és infrastruktúra hálózat - lehet a megoldás, nagyon modern tudással rendelkező oktatóival. Ezeknek az erősítése indokolt lenne, hiszen számosságuk lényegesen meghaladja az egyetemi felnőtt korú részképzéseket.

A digitális tananyagfejlesztés különösen fontos azon szakmákban, ahol jelenleg ez még nem áll rendelkezésre mindenki számára. Nem elfelejtve, hogy vannak olyan szakterületek, melyeknél a digitális oktatást ki kell egészíteni gyakorlati alapokon nyugvóval, például turizmus-vendéglátás.

C. komponens – Felzárkózó települések

Attrakcióleltár:

A komplex fejlesztéseken túl szerintünk itt is helyet kaphatna a sokszor alulfejlett térségekben fellelhető és több szempontból nehezen hozzáférhető turisztikai attrakciók komplett összegyűjtése, átfogó attrakcióleltár összeállítása és pénzügyi programok beindítása ezek hozzáférhetőségének lényegi javítására (odavezető infrastruktúra fejlesztése, többnyelvűsítés, akadálymentesítés, erre képzett személyzet, digitális elérhetőség stb.). Erre annál is inkább  szükség lesz, mert a Covid utáni új trend egyik vezérmotívuma az élménykeresés lesz, nem okvetlenül tömegek által látogatott helyeken.

D. komponens – Vízgazdálkodás

Keveselljük a vízgazdaság mezőgazdaságra szűkítését. Foglalkozni kellene településvédelem, a hobbi horgászat, az egyéb víz körüli pihenés, a csónakázás stb. - egy szóval a turizmus-vendéglátás kérdéskörével is.

E. komponens – Fenntartható zöld közlekedés

A program nagyon impozánsak tűnik, turisztikai szempontból fontosnak gondolnánk a természetvédelmi területeken mozgó kisvasutak életben tartására vonatkozó programot.

Jó példaként említhető, hogy egyes európai nagyvárosok már reagáltak és elindították a vonatozás megreformálását. Ezek a városok (Brüsszelt, Prága, Amszterdam, Rotterdam, Berlin) repülés vagy autó használat helyett már inkább a vasutat preferálják. Hasonló kezdeményezésnek köszönhetően a „slow travel” kedvelői hamarosan Közép-Európából Svédországon és Finnországon át, akár Lappföldre is eljuthatnak.

A leginkább fenntartható közlekedési mód a vasút. Hatékonyságát, ezáltal versenyképességét növelve nem kizárólag a személy- és áruforgalom közútról vasútra tereléséhez, a vasút részarányának a növeléséhez járul hozzá, hanem turisztikai szempontból is vonzó lehet. Hiányoljuk viszont a nyugat-európai kapcsolódás gyorsítását, mint témakört.

F. komponens – Energia - zöld átállás

Véleményünk szerint nem kap elegendő hangsúlyt a meglevő épület állomány tömeges energia hatékonysági javítása. Ne csak a köznevelésben, szakképzési intézményekben legyenek ezek a zöldítések – az energia hatékonyság javítása kiemelt tevékenység.

Fontos lenne az ország hátrányosabb régióira koncentrálni, hiszen ők valószínűsíthetőleg ilyen fejlesztéseket önerőből nem tudnak megvalósítani. Példaként: Nem véletlen, hogy Pécs térségében kiemelkedően magas a szálló por koncentrációja: Baranya megye déli részén a mélyszegénységben lévő falvakat messziről elkerülik a korszerűsítési munkálatok, rá vannak utalva a szénalapú tüzelésre.

G. komponens – Átállás a körforgásos gazdaságra

A körforgásos gazdasággal kapcsolatos elképzelések - tekintettel az ide költendő összegre - nem elég nagyvonalúak, átfogóak.

H. komponens – Digitalizáció a versenyképesség szolgálatában

Ez a program erősen, alaposan kidolgozott. Amit hiányolunk főként a kis- és középvállalkozásokra, de a magán személyekre is leső veszélyek tudatosítása, amely lehetne egy állami feladat.

Tekintettel arra, hogy a célcsoport KKV-k százezreit öleli fel, helyesnek tartanánk egy központi programot, melyben széleskörű tudatosító kampány zajlana a digitális világ felől érkező fenyegetések fajtáiról és az okozható károk mértékéről. Ez vonatkozik mind az illegális – bűncselekmény jellegű tevékenységekre, mind a digitális világban kialakult monopolisztikus viszonyok jelentette hátrányokra (mesterséges intelligenciával, bonyolult algoritmusokkal, big data felhasználási képességével felvértezett túlerővel bíró szereplők vs. eszköztelen KKV-k), ez a tudatosítás is segíthetne a cégen belüli digitalizáció gyorsabb előmozdításában.

Digitális készségek - legmagasabb képzési igényszint: AI, AR, VR, számítógép-programozás, online biztonság, online marketing és kommunikáció, adatértékelési készség, közösségi média üzleti felhasználása, hirdetési anyagok szerkesztése, honlap szerkesztése.

A vállalati digitális megoldásokat időben és széles keretek között el kell terjeszteni a KKV-k körében, ösztönözni szükséges őket a digitális átállásra. A HEE keretében elsősorban a magasabb szintű vállalati IKT (ipar 4., mesterséges intelligencia, big data alapú, szolgáltatás-automatizáció, robotizáció, applikáció stb.) rendszerek, alkalmazások átvétele, illetve a külső és belső üzleti adatok megfelelő hasznosítása kerüljön közvetlenül támogatásra. 

I. komponens – Egészségügy

A leírtakat helyeseljük. Kiemelten fontosnak tartanánk azonban azt, hogy a tervezett beruházások úgy történjenek meg, hogy a létrejövő infrastruktúra, technológia, valamint a hozzájuk rendelt szakszemélyzet megfeleljen a rendkívül jól jövedelmező és a világban egyre erősebben teret nyerő egészségturizmus céljainak is.

A gyerekek, fiatalok egészségügyi megelőző programja, az egészségesebb étkeztetésre nevelés, egyáltalán az élelmiszerek termelésének fontossága, a pazarlás elkerülése jó lenne, ha megjelenne az oktatásban.

Fontos lenne az aktív turizmus, mely magába foglalja példaként említve a (pl. természetjárás, kerékpáros turizmus, sportturizmus, lovasturizmus, vízi turizmus). Ezek lehetővé teszi a fizikai aktivitást igénylő szabadidős, az egészségfejlesztő testmozgások, és sporttevékenységek gyakorlását, így hozzájárul az egészségügyi állapot javulásához, a megbetegedések megelőzéséhez és kezeléséhez, illetve az elhízás csökkentéséhez. Ezért örömmel olvastuk a komponens zöld dimenziójában említésre kerülő beruházásokat, amelyek nagyban elősegítenék a helyi sportolás és a rekreációs tevékenységek végzésének a lehetőségét (pl. kerékpáros infrastruktúra, lineáris park).

J. komponens – Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások

Remek a közigazgatási döntések meggyorsításának a megfogalmazása.

A verseny javítását célzó intézkedések tekintetében megfogalmazott ágazat-specifikus elemzés szükségessége véleményünk szerint is indokolt, hiszen ennek révén lehetne célzott és jobbító intézkedéseket tenni az adott ágazat sajátosságait figyelembe véve.

Örömmel látjuk, hogy az anyagban említésre kerül a szociális párbeszéd. Az ebben résztvevő munkaadói és munkavállalói szervezetek válság utáni kapacitás bővítésére helyes lenne önálló forrásokat rendelni, azt is figyelembe véve, hogy ezeknek a bejegyzett székhelye jellemzően Budapest. A szociális párbeszéd struktúra pénzügyi támogatása éveken keresztül nagyon redukáltra sikerült, és most a válság alatti létszám leépülés, részidős foglalkoztatás stb. tovább gyengítette őket.

A 408. oldalon szereplő munkaerőpiaci adatok megbízhatósága több szempontból is kétséges, ahogy azt anyagunk bevezető részében is említettük. Ezért rájuk alapozni részben félrevezető lesz (pl. bérek, foglakoztatás 5 fő alatti cégeknél; egyéni vállalkozók adatgyűjtése kérdőjeles; nem mért a pandémia miatt az országok közti mozgások hatása; a bérek emelkedésénél nem látszik a számokban annak a hatása, hogy a foglalkoztatásban tömeges volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya).

Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
G.M.E. | 2021-04-29 16:47:17

A Greenpeace észrevételei Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének tervezetéhez

Az Európai Unió által életre hívott Helyreállítási Alap arra a célra szolgál, hogy a tagállamok enyhíthessék a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeit, amit jelentős mértékben zöld fejlesztésekre kell fordítani. Magyarország elkészítette és április 14-én közzé tette a az Alap által biztosított összeg felhasználására vonatkozó Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET). A 9 komponensből álló terv mintegy 5760 milliárd forintnyi beruházást vett számításba. A Tervet társadalmi egyeztetés keretében április 30-ig lehet véleményezni, a Greenpeace a környezetvédelmi aspektusú elemeit értékelte. 

Általános észrevételek

A HET rövid távon kíván gyors gazdasági növekedést elérni, a HEE céljának megfelelően. Az ebből a szempontból rövidtávú eredményeket célul kitűző beavatkozás érthető a koronavírus-járvány gazdasági hatásának fényében, ellenben figyelembe kell venni azt is, hogy meg kell teremteni a folyamatos gazdasági növekedésre építő gazdasági modell növekedésen túli, nemnövekedési alternatíváját.

A HEE által kitűzött célt, miszerint a rendelkezésre álló összeg legalább 37%-át klímapolitikai célokra kell elkölteni, túlteljesíti a HET, bár a konkrét érték (51%) kiszámításának módja nem teljesen egyértelmű. Fontos továbbá, hogy a tervezett beruházásokat meg kellett vizsgálni környezeti szempontból („zöld dimenzió”), illetve a „ne okozz jelentős kárt” elv mentén. Elismerve, hogy más uniós és hazai forrásokból további környezeti relevanciájú fejlesztések, beruházások, támogatások is megvalósulnak, illetve, hogy a HET időtávja nem elégséges hosszabb távú, rendszerszintű kérdések kezelésére, úgy látjuk, hogy az éghajlati és ökológiai válságok megoldásához kevés, ha továbbra is döntően a növekedést fókuszba állító beruházásokra támaszkodunk.

A HET igyekezete, hogy környezeti értelemben jól hasznosuló beruházások valósuljanak meg, örömteli, hiszen számos, régóta megoldásra váró probléma rendezésére vállalkozik. Mindez, a fentiek tükrében vizsgálva, illetve különös tekintettel a készítéséhez rendelkezésre álló relatíve rövid időre is, elfogadható. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül értékeljük a HET által felvázoltakat, elsősorban azokon a pontokon, ahol a legnagyobb hiányosságokat tapasztaltuk.

Felzárkózó települések

Komoly lehetőségként tartjuk, hogy energetikai eszközökkel is javítani tervez a HET a leghátrányosabb helyzetű települések környezeti állapotán. A javasolt energiahatékonysági (felújítások) és energiatermelési intézkedések (közösségi megújulós termelés) jelentős helyi levegőtisztasági eredményeket hozhatnak, amit azonban ki kell egészíteni szemléletformálással is (főleg a helytelen égetés, hulladékégetés terén). Az intézkedéseket, a tapasztalatok feldolgozásával, javasoljuk a beazonosított 300-on túlmenően, további településekre is a lehető leghamarabb kiterjeszteni. Ezen felül javasoljuk a tervek kidolgozásánál olyan jó példák figyelembe vételét, ahol hosszú távon sikerült környezeti és társadalmi eredményeket elérni a megújulók alkalmazásával (pl. Wildpoldsried, Németország).

Vízgazdálkodás

Egyetértve a vízgazdálkodási komponenshez tartozó, szemléletformálást célul kitűző reformok között az „Éghajlati eredetű károk mérséklésének lehetőségei a mezőgazdaságban” fejezetben felsoroltakkal, felhívjuk a figyelmet, hogy a fejezetben említettek megvalósításában nagy segítséget nyújtana egy regionális fajtanemesítő intézeti hálózat. Ez a szükséges, a klímaváltozással kapcsolatos kutatások végzésén túl segíthetné honos, termeszthető növényfajták kereskedelmi forgalomba hozatalát, elérhetővé tételét, termesztésbe vonását.

Fenntartható zöld közlekedés

Örömteli, hogy miután az elmúlt évtizedekben az autós közlekedés fejlesztése volt a meghatározó Magyarországon, immár a kötöttpályás közlekedés van a fókuszban. Azonban nem látjuk a rendszerszintű felkészülést a belső égésű járművek kivonására, és a nem motorizált közlekedés, illetve a mikromobilitás kérdéskörei is gyakorlatilag hiányoznak a HET-ből. Mindössze 260 km-nyi EUROVELO kerékpárút fejlesztése található benne, a közösségi közlekedésen túl a helyi fenntartható közlekedésre nem jutott figyelem. Ennél lényegesen nagyobb szerepet kellene a területnek biztosítani, az önkormányzatok érdemi bevonásával.

Energia – Zöld átállás

A NEKT üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó céljának (40%-os csökkentés 2030-ig) uniós szinthez (legalább 55%) való igazításához, a magasabb ambíciószinthez szükséges intézkedések vizsgálatát üdvözöljük, azzal a kitétellel, hogy mindent meg kell tenni az 55%-ot meghaladó eredmény eléréséhez, mivel a számítások szerint 65%-os csökkentés szükséges a párizsi 1,5 fokos cél teljesíthetőségéhez.

A napenergiás fejlesztéseknél jó irányt jelent, hogy hangsúlyosan megjelenik benne a háztartási rendszerek kérdése, a beruházások támogatása. Ezzel együtt súlyos, alapvető hibának tartjuk, amit sajnos a NEKT-tel kapcsolatban is el kellett mondanunk: hogy az energiahatékonyság és -takarékosság kérdéseit a HET is jobbára negligálja. Márpedig a hazai ingatlanállomány modernizációjának környezeti, gazdasági és mérnöki szemmel is alapja kell legyen az energiahatékonyság és -takarékosság szempontja. Az épületenergetikai rendszerek tervezési alapját az épületek üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges energiamennyiségnek a biztosítása képezi. A jelenlegi állapotból való kiindulás azonban azt fogja eredményezni, hogy igen sok pénz befektetésével, egyszerűen más módon oldanánk meg az épületállomány energiapazarló üzemeltetését.

A fentieket is figyelembe véve, nem látjuk biztosítottnak, hogy a javasolt átlagos rendszermérettel (4-5 kW) megoldható lenne a lakossági fűtés (és HMV készítés) elektrifikációja, még a tervezett „legalább” 200 000 háztartás esetében sem. Nem látszik ráadásul, hogy a HET számolna a napenergiának a termelés és az energiaigény jelentkezésének különbségéből fakadó korlátaival (azaz, hogy az energiatermelés csúcsa nyáron, a fűtési igény pedig télen jelentkezik).

Sajnos, a HET sem teszi érthetővé a kormányzati megközelítést, ami a szélenergia felhasználásának a növelését továbbra is kizárja Magyarországon, holott tanulmányok sora bizonyítja, hogy az ország adottságai megfelelőek a szél nagyobb mértékű kihasználására.

Átállás a körforgásos gazdaságra

A körforgásos gazdaság kérdésköre jobbára a hulladékgazdálkodásra fókuszál. Komoly hiányosságnak tartjuk, hogy a terv nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. A hulladékok keletkezésének megelőzése (1) nem tűnik szempontnak, illetve az újrafelhasználás (2) is kevés figyelmet kap, inkább a hulladékok anyagában történő újrahasznosításának (3) megoldására fókuszál a HET. Úgy gondoljuk, hogy a hierarchia (1)-(2) lépcsői esetében is van tér az innovációnak és támogatásnak, az állami beavatkozásnak. Az újrafelhasználás esetén kifejezetten fontos látni, hogy pl. a visszaváltási díj szükséges, de önmagában nem elégséges intézkedés ahhoz, hogy az érintett szereplők létrehozzák, biztosítsák és üzemeltessék a szükséges kereteket, erőforrásokat és infrastruktúrát, és a gyakorlatban is biztosítsák az egyszer használatos csomagolóanyagok tényleges teljeskörű hasznosítását.

Az illegális lerakók felszámolásánál külön ki kellene térni a veszélyes hulladékokat tartalmazó korábbi szennyezésekre, különös tekintettel az ivóvízbázisokat, vagy vizes élőhelyeket veszélyeztetőkre.

A szennyvízkezelésnél javasoljuk figyelembe venni a nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hígtrágyának és szennyvizek kezelésének a megoldását, mivel ez hiányzik a HET-ből.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Zs. | 2021-04-29 16:46:21

Az Energiaklub véleménye az A komponensről - DEMOGRÁFIA ÉS KÖZNEVELÉS

A köznevelés kapcsán szükségesnek tartjuk jelezni, hogy a dokumentum két lényeges területre nem szentel kellő figyelmet. Az egyik az elmúlt évek centralizációs beavatkozásaiból fakadó számos káros következmény, amelynek megoldása a közoktatás rendszerének decentralizálása, a közoktatás autonómiájának visszaadása.

Legalább ennyire fontos a pedagógusképzésben a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási-nevelési feladatokra való megfelelő felkészítés, mert ezen a téren ma jellemzően nem javulás, hanem hanyatló tendencia figyelhető meg. Különösen aggasztó az a tény, hogy a tanárszakos egyetemi hallgatók döntő többsége egyáltalán nem találkozik a képzése során fenntarthatósággal kapcsolatos kötelező kurzusokkal. Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy a környezeti tematikájú kurzusok háttérbe szorulnak a tanárképzésnek azon szegmensében, ahol kötelező vagy választott kurzusok formájában egyáltalán megjelennek. A fentiekből fakadóan a pedagógustársadalom nagyobb része nincs megfelelően felkészítve a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák helyes értelmezésére és feldolgozására.

Részben a fentiekkel, de azzal is magyarázható, hogy a tankönyveket sokszor egyetemi oktatók írják, hogy a közoktatásban használatos tankönyvek megközelítése túlzottan elméleti jellegű, nagyrészt a hétköznapi életben használhatatlan ismereteket igyekszik átadni, miközben a gyakorlatban ténylegesen használható ismeretek rendre kimaradnak a curriculumból. Fokozottan igaz ez az olyan újabb műszaki megoldásokra vonatkozóan, amelyek mára elérhetővé váltak, de mégsem kapnak megfelelő teret a képzésben, így például a napelemekre, napkollektorokra, hőszivattyúkra. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fatüzeléssel kapcsolatos elemi ismeretek sem képezik a tananyag részét - miközben legalább 1,5 millió háztartás téli fűtési igényét részben vagy egészben ezzel az erőforrással igyekeznek fedezni - az alapismeretek híján sajnos jelentős környezetterhelés árán (pl. hazánk mutatói a PM-szennyezettség vonatkozásában a legrosszabbak közé tartoznak európai viszonylatban).

Javasoljuk az ökológiai válsággal (így például az éghajlatváltozással, a biodiverzitás csökkenésével) kapcsolatos ismereteknek a jelenleginél lényegesen hangsúlyosabb megjelenítését az oktatásban. Ennek kapcsán elkerülhetetlen a pedagógusképzés környezeti fókuszú reformja, a közoktatásban az alaptanterv átalakítása, illetve a tankönyvek tartalmi megújítása, a lehető legtöbb szak és tantárgy vonatkozásában (hiszen a környezeti tematika a képzés minden területén, minden tantárgy keretében előkerülhet).

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Zs. | 2021-04-29 16:45:23

Az Energiaklub Egyesület véleménye a „ komponensről - Felzárkózó települések 

Felzárkózó települések esetében elsősorban energiahatékonysági beruházások és a körforgásos gazdaság elveinek megfelelő, helyi termelésen és feldolgozáson alapuló gazdaság támogatását javasoljuk. 

Napelemes rendszereket tekintve a nagyerőművi egységek helyett a kisebb, háztartási rendszereket szükséges előnyben részesíteni.

A közösségi energia projektek ezeken a településeken kis (HMKE) léptékben, az önkormányzat bevonásával valósíthatók meg a leghatékonyabban, így az ilyen típusú projektek támogatását javasoljuk.

A fotovoltaikus egységeket nem hatékony az épületfűtésbe bekapcsolni. A fűtés napenergiával történő biztosítása jelentősen növelné a villamos energia hálózatban a kiegyenlítő energia igényt, hiszen nyáron jelentős túltermelés, télen, a fűtési ciklusban óriási hiány alakulna ki. Összemosódás látszik az Energia - zöld átállás komponens céljaival és tevékenységeivel, valamint a KEHOP közösségi energetikai támogatásaival.

1. Az energiaszegénység felszámolásának megalapozása

Az energiaszegénység valódi csökkentéséhez nélkülözhetetlen a jelenség léptékének pontos feltárása az egész országban, kiváltképp az ezzel a problémával leginkább sújtott 300 településen. Mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre hivatalos és egzakt felmérés az energiaszegénységről, ezért javasoljuk, hogy elméleti és gyakorlati szakemberek (kutatóintézetek, egyetemek, helyi döntéshozók, civil és terepi tapasztalattal rendelkező segély szervezetek stb.) bevonásával készüljön egy, a probléma minden aspektusát figyelembe vevő átfogó módszertan és kiterjedt terepi felmérésen alapuló elemzés, amely segítségével a lehetővé válik az energiaszegénység mértékének és jellegének mérése.

Az energiaszegénység részletes átfogó felmérése mellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a jelenséget rendszeresen és folyamatosan monitorozni kell. Ezért a felzárkózó települések esetében évente új helyzetjelentés elkészítését javasoljuk az előző pontban már megfogalmazott multidiszciplináris módszertan és szakértői háttér bevonásával. Meglátásunk szerint a konkrét szakpolitikai intézkedéseket minden esetben a rendszeres felmérések eredményéhez kell igazítani (amelyek akár a telepelesülésenként eltérhetnek), hiszen sok esetben a terepi tapasztalatok felülírják a tárgyalóasztalok mellett született döntéseket.

Az energiaszegénység Magyarországon több formában ölt testet, pl. tüzelőanyag szegénység mellett az áram szegénység is kiterjedt probléma, főként a 300 leghátrányosabb településen. Ugyanakkor hazánkban az energiafelhasználás legjelentősebb részét épületeink, így otthonaik fűtéséhez szükséges hőenergia teszi ki. Ezért a hőenergia szektor racionalizálása és fenntarthatóvá tétele (termelés, szállítás és különösen a felhasználás) prioritást kell élvezzen. Javasoljuk, hogy minden intézkedésnek, javaslatnak az első és legfontosabb eleme a lakossági energiahatékonyság növelése legyen. A felújítási munkálatokba pedig javasoljuk a helyi munkaképes lakosság aktív bevonását, célzott testre szabott képzési programokkal és állandó szakmai iránymutatással.

Tekintve, hogy az energiaszegénység az egyik legjelentősebb és legösszetettebb társadalmi, környezeti és gazdasági probléma ma Magyarországon, javasoljuk, hogy létesüljön egy független multidiszciplináris alapú “Országos Energiaszegénység (kutató/mérséklő) Központ” az EPOV (EU Energy Poverty Observatory) mintájára. A központ feladata lenne koordinálni és összefogni a hazai energiaszegénység mérséklését célzó projekteket és kezdeményezéseket. Továbbá célzott stratégia alkotási, szemléletformálási feladatokat is ellátna.

2. Hőenergia ellátás racionalizálása

A legkiszolgáltatottabb energiaszegény háztartások sok esetben, meglepő módon erősen túlfűtik (>25°C) otthonaikat a téli estéken. A magas hőmérsékletet gyakran illegális forrásból származó tüzelő vagy háztartási hulladék elégetésével érik el. Az életviteli sajátságok mellett erre azért van szükségük, mert a rendkívül rossz minőségű lakások szobahőmérséklete hajnalra akár 10-15°C-ot is zuhanhat! Ez is alátámasztja, hogy az épületek energiahatékonyságának nagymértékű és szakszerű fejlesztése nélkül ezeken a családokon egyáltalán nem segítene az elektromos fűtőtestek használata, mert az elszökő hőenergia csak még nagyobb függőséget okozna, ráadásul irreálisan megnövelné a villamosenergia-felhasználást.  Továbbá az elektromos fűtés nem jelent garanciát arra, hogy a káros tüzelési gyakorlat ezzel egyidőben meg is szűnik. Ezért az épületek általános energiahatékonyságának növelése mellett a meglévő (szilárd) tüzelőberendezések és kémények korszerűsítését és a használatukhoz köthető intenzív és állandó szemléletformáló tevékenységek támogatását javasoljuk.

A 300 leghátrányosabb település fűtési energia mixében domináns szerepet tölt be a tűzifa és vegyes tüzelés. Ugyanakkor csak nagyon kevés háztartás számára érhető el megfelelően előkészített, légszáraz magas fűtőértékű (4-4,5 kWh/kg) tűzifa. Ennek oka többek között az, hogy egy fűtési szezonra elegendő tüzelő beszerzése hatalmas anyagi terhet ró(na) a családokra, ráadásul sok esetben nincs lehetőségük 10-20 m3 fát megfelelő módon tárolni. Ezért azt javasoljuk, hogy a felzárkózó településeken épüljenek nagy befogadóképességű központi (a helyi önkormányzat által felügyelt és üzemeltetett) fa tárolók, ahol több mint egy évig fedett helyen száradhatna frissen vágott alacsony fűtőértékű (2-2,5 kWh/kg) tűzifa. A tárolók építésébe, majd a tűzifa előkészítési folyamataiba (hasogatás) aktívan vonják be a helyi lakosokat. Egy ilyen hosszú távú program azon túl, hogy új állandó és szezonális munkahelyeket teremtene, a helyi közösséget is összekovácsolhatná.

Továbbá javasoljuk, hogy a központi tároló mellett induljon átfogó program a háztáji tűzifa tárolók létesítésére is. Ezzel egy időben pedig a szociális alapon kiosztott tüzelőanyagok listájáról végérvényesen kerüljön le a lignit és más szén fajták.

Ami az energiaszegény települések téli légszennyezés mérséklését illeti, kezdeményezzük, hogy a NEKT-ben foglalt célokkal és elképzelésekkel összhangban induljanak el átfogó és célzott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy mely települések esetében lehetséges helyi, megújuló energiára alapozott falufűtőművek és távfűtő rendszerek létesítése. A távhőrendszerek létesítése számos pozitív externális hatással járna, nagy mértékben csökkentheti a helyi légszennyezettséget, miközben új munkahelyeket teremt.

Aggasztó tehát, hogy a hazai lakóépületek nagyszabású energiahatékonysági felújítása hiányzik a tervezetből. A kiszolgáltatott háztartások esetében pedig különösen aggasztó, ugyanis kiterjedt és komplex segítségnyújtás nélkül az energiaszegények és szegények élethelyzete csak felszínesen és átmenetileg javítható. Kiemelten kell tehát a kiszolgáltatott csoportok által lakott épületek felújítását támogatni.

Az elmúlt évtizedek energiaszegénységhez kötődő közpolitikákhoz képest üdvözlendő a Felzárkózó Települések komponensben látható intézkedések komplexebb szemlélete. A villamos energia és hőenergia elemeket tekintve azonban az elektromos fűtés támogatása, illetve az előrefizetős mérőórák felhasználási módja problematikus. Az előrefizetős mérőórák egyedül olyan lakóépületekbe szerelhetők fel, melyek belső villamos hálózata megfelelő műszaki állapotban van. Félő így, hogy átfogó felújítások nélkül a tervezett mérőórák sok esetben nem is kerülhetnek felszerelésre. Mivel a mérőórákra feltöltött anyagi támogatás a naperőművek által előállított megújuló energia hasznosításából befolyt bevételből fog származni, ezért nem látható biztosítottnak az érintett háztartások egész éves kielégítő anyagi támogatása. A tervezetben támogatott elektromos fűtési mód kiemelkedő anyagi terheket ró a háztartásra, amit a téli hónapok alatti energiatermelésből származó bevételek képtelenek kiegyensúlyozni. Legrosszabb esetben tehát a háztartások eladósodni nem fognak, de áram nélkül maradnak. Az itt említett szempontok miatt sürgetjük gazdasági és szociális szempontok mérlegelésével a leghátrányosabb helyzetű települések lakóépületeinek széleskörű energiahatékonysági fejlesztését és új épületek biztosítását, illetve az előrefizetős mérőórák rendszerének bevezetését, de biztosítva az érintett háztartások egész éves anyagi és szociális támogatását.

[1] https://kszgysz.hu/zoldgazdasag2021-tanulmany

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Zs. | 2021-04-29 16:44:07

Az Energiaklub Egyesület véleménye a „G komponensről” – Átállás a körforgásos gazdaságra 

A körforgásos gazdaság megvalósítása elsősorban nem az EU pénzügyi támogatásának függvénye, hanem a már meglévő hazai jogszabályok konzekvens és helyes alkalmazásával, pontosabban annak hiányával van szoros összefüggésben. Például a termékdíj törvény (1995. évi LVI. törvény) eredeti verziójának 6. § szerint a termékdíj-bevételek felhasználásának fő célja a termékdíjjal sújtott termékek inverz logisztikájának, az ehhez szükséges szervezeti háttérnek és infrastruktúrának kialakítása és működésben tartása. Ám a jelentős termékdíj bevételek igen hamar arra ösztönözték a kormányzatot, hogy a fenti célok helyett az alap bevételeit a költségvetés hiányainak befoltozására fordítsa, így a 6. §-t töröljék a jogszabályból. Sajnos a helyzet rendezése a 2011. évi LXXXV. törvény elfogadásával sem történt meg, így a körforgásos gazdaság nélkülözhetetlen infrastruktúrája nem alakulhatott ki Magyarországon. Mindeközben a fogyasztók 25 éve fizetik a termékdíjat, tehát a befizetett 1000 milliárd forint nagyságrendet elérő díjakból a szükséges infrastruktúra már régen megvalósulhatott volna. Ma ott tartunk, hogy a magyar gyakorlatban a gumiszervizek 300-500 Ft/db átvételi árat számolnak fel a használt gumi leadásánál, mert termékdíjas bevétel nem tölti be a szerepét.

Egy másik anomália figyelhető meg a Hulladéktörvény (2000. évi XLIII. tv) kapcsán már 2000 óta, hiszen azóta említi a jogszabály a gyártói felelősség elvét, amely arra kötelezi a termelőket, hogy a tervezéstől a gyártásig a hulladékmegelőzés és a termékek újrahasználhatóságának, újrafeldolgozhatóságának szempontjait érvényesítsék - ám szankcionálás híján ebből a gyakorlatban szinte semmi nem valósul meg: a betétdíjas rendszer teljesen visszaszorult, az italcsomagolások esetében uralkodóvá váltak a nehezen vagy egyáltalán nem újrafeldolgozható kombinált csomagolóanyagok.

A két fenti jogszabály következetes alkalmazásával, a törvényszegés szankcionálásával igen nagy lépéseket tehetnénk a körforgásos gazdaság felé. Amíg azonban e tekintetben nem lesz előrelépés, addig felesleges hatalmas összegeket önteni a rosszul működő rendszerbe. A komponens nélkülözi az előre mozdító és innovatív megközelítést, nincs összhangban a komponens címe a tartalommal.

Örömteli, hogy a dokumentum kiemelt figyelmet szentel a szennyvíz problémának, ám a megközelítés megkérdőjelezhető: “Az Átállás a körforgásos gazdaságra komponens beavatkozásai azzal járulnak hozzá a válságreagálási képesség növeléséhez, hogy hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá teszik a hulladék-gazdálkodást és –hasznosítást, továbbá megoldják a kétezer lakosnál kisebb települések szennyvíz-elvezetési gondjait.” Az elvezetés ugyanis valójában nem megoldás, hiszen a tisztítás volna a cél, ami viszont nem feltétlenül jelenti a szennyvíz elvezetését, sőt a megcélzott kisebb települések esetében kifejezetten a helyben történő tisztítást, a kisléptékű, akár egyedi szennyvíztisztítási megoldásokat volna szükséges előnyben részesíteni. Az ennek megfelelő priorizálást a 254. oldalon felsorolt műszaki lehetőségek sorrendiségével lehetne jelezni. 

“Az illegális hulladék lerakások felszámolása” bár fontos lenne, nem kapcsolódik szorosan a körforgásos gazdaság témájához és amíg átfogó szemléletformálással meg nem előzhető a probléma újraképződése, célravezetőbbnek tartjuk az erre allokált 25,5 Mrd Ft-ot az “Intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítése” beruházásokra átcsoportosítani.

Hiányzó, de fontos téma lenne a területhasználat „körforgása”: a barnamezős területek revitalizációja és hasznosítása – ez utóbbi elsősorban a klímacélokkal, ill. a HET egyéb komponenseivel összefüggésben.

Javasoljuk továbbá a KSZGYSZ által 2021-ben kiadott „Zöldgazdaság[1]” c. kiadvány javaslatait figyelembe venni a komponens tervezése során.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Zs. | 2021-04-29 16:42:38

Az Energiaklub Egyesület véleménye az F komponensről - ENERGIA - ZÖLD ÁTÁLLÁS (II. rész)

3. A rugalmasság feltétele a több lábon állás

A HEE és a HET céljaival is ellentétes, hogy a zöld energetika terén szinte kizárólag a napenergia támogatásáról van szó, holott a rugalmas ellenállóképesség feltétele a diverzitás, a több lábon állás.

A fotovoltaikus rendszerek mellett elengedhetetlen más megújuló rendszerek fejlesztése is, egyedi helyi adottságok (természeti, társadalmi, gazdasági, műszaki…) felmérésén alapuló döntés nyomán, minden esetben szem előtt tartva a fenntarthatósági, költséghatékonysági elveket. Azokban az esetekben, ahol hatástanulmányok alapján a szélerőművek, biogáz erőművek költséghatékonyabb alternatívát biztosítanak a naperőműveknél, ezeket kell támogatni. A diverzifikálás a rendszer stabilitását is segíti, mely a hálózatfejlesztési és kiegyenlítő kapacitások volumenét és költségét enyhíti. A többféle megújuló forrás egymás termelését részben kiegyensúlyozhatja, így az időjárásfüggő megújuló kapacitások kedvező vagy kedvezőtlen körülmények között fellépő túltermelését és alultermelését kisebb mértékben szükséges kiegyenlíteni.

A szélenergia ellen felhozott érvelés súlyos szakmai hiányosságokról árulkodik.  Erre példa az alacsony hazai szélsebességre való hivatkozás, amely a 10 méter magasságban mért meteorológiai adatok (2-4 m/s) megemlítésében merül ki, holott a mai szélerőművek nem a földfelszín közelében, hanem 150-200 méter magasságban dolgoznak, ahol lényegesen jobbak a szélsebesség-adatok: a 2019-ben megjelent Global Wind Atlas[5] szerint 150 méteren 7,8, míg 200 méteren 8,5 m/s. Ha a szomszéd országokat vizsgáljuk, ezek az adatok jobb szélklimatikus adottságokról árulkodnak, mint a romániai és majdnem elérik az ausztriait. A valódi energetikai autonomitásra törekvő román és osztrák kormányzat már eddig is támogatta a hazai erőforrást kiaknázó szélerőművek telepítését, így mindkét országban a magyar kapacitásnak éppen a tízszerese termeli környezetkímélő módon a villamos energiát. Mind Ausztria, mind Románia esetében a szélerőművekkel fedezett részarány 12% a villamosenergia-termelésben.

Arra sem tér ki a HET, hogy a hazai elavult szélerőműpark kapacitásfaktora még mindig hasonló vagy jobb értékeket mutat, mint az európai vagy német adatsorok - ami ugyancsak nyilvánvalóvá teszi, hogy Magyarországon is kifejezetten kedvezőek a természeti adottságok szélerőművek telepítésére. Súlyos hiba jogilag megakadályozni azt, hogy magánbefektetők a pénzüket egy olyan technológiába fektessék, amely a környezeti szempontból - az éghajlatváltozásra gyakorolt hatást is beleértve – az egyik legkedvezőbb megoldást jelentik az emberiség számára.

A napenergia és szélenergia potenciál összehasonlításában a dokumentum hibás következtetéseket von le. Az éves napsütéses és szeles órák összehasonlítása önmagában elégtelen, a dokumentum nem számol a beruházási és működési költségekkel, hatásfokkal, és az erőművek pontos kihasználtsági arányaival az idő és a változó környezeti tényezők függvényében. Ebben az esetben is a kapacitásfaktor összevetése volna inkább célravezető, amiből kiderülne, hogy a szélerőművek a beépített kapacitásban rejlő villamosenergia-termelő potenciált lényegesen jobban használják ki. Ebből következően a 2030-ra tervezett 6500 MW napelem-kapacitás által megtermelhető ~7,8 TWh villamos energiát ~4000 MW-nyi szélerőmű képes volna megtermelni.

Az Energiaklub által gyűjtött és publikált (Szélenergia a 21. században - és Magyarországon; 2020) adatok igazolják, hogy a hazai elavult szélerőműpark még mindig legalább ugyanolyan egységteljesítményre vetített termelést produkál, mint az európai vagy német átlag, tehát természeti adottságaink kifejezetten alkalmasak a szélerőművek gazdaságos üzemeltethetősége szempontjából[6].

A szélerőművek és a regionális árampiac kapcsolatrendszerének említésénél egy újabb ellentmondást rejt a dokumentum: “a napenergia hangsúlyos hazai alkalmazása jelenti egyedül a kiegyensúlyozott regionális megújuló energia portfoliót”. Nem világos, hogy miképpen lehet “kiegyensúlyozott” egy olyan 2030-ra előre jelzett megújulóenergia-portfólió, amelyben döntően a napelemes technológia jelenik meg (~6500 MW teljesítmény), míg az összes többi műszaki megoldás csak lényegesen szerényebb, mindösszesen ~1100 MW teljesítménnyel szerepel.

Mindezzel kapcsolatosan az Energiaklub a közelmúltban adott közre egy tudományos alaposságú értékelést, ami a szélenergiával kapcsolatos legfrissebb hazai és nemzetközi kutatási eredményekre támaszkodik, illetve saját elemzések eredményeit is tartalmazza[7].

4. A villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő és az időjárásfüggő megújuló alapú áramtermelés integrációját elősegítő fejlesztésekre van szükség

A rugalmas ellenállóképesség érdekében a rendszerfejlesztéseket a minél inkább decentralizált áramtermelés támogatásával kell megvalósítani. Ezzel az átviteli hálózatot is részben tehermentesíteni lehet. A transzformálási és szállítási veszteségek minimalizálásával jelentős megtakarítás érhető el.

A rendszerbe integrált energiatárolási kapacitások intenzív növelése elengedhetetlen. Ezeket az egységeket a kisebb megújuló energiát szolgáltató erőművek méretéhez és elhelyezkedéséhez kell igazítani.

Az okos mérők telepítése maximálisan támogatandó. A mérők cseréjének a lehető leggyorsabb ütemben meg kell valósulnia.

5.. A hőszivattyús fűtési rendszerek támogatása elengedhetetlen

A hőszivattyús fűtési rendszerek támogatására irányuló költségvetési keretek elengedhetetlenek a lakossági megújulóenergia-beruházások elősegítése terén. Ezek a rendszerek a napelemes egységekkel is jól kombinálhatók, egyszerre segítve a villamos energia és a fűtés dekarbonizációját. A magyarországi éghajlati viszonyok között az egész évben állandó rendelkezésre állást biztosító hőszivattyús rendszerek sokkal biztosabb és hatékonyabb ellátást biztosíthatnak az épületekben, mint a napenergiára alapuló elektromos fűtési rendszerek, melyek jelentős költségű kiegyenlítő kapacitást igényelnének a fűtési időszakban.

A napelemek az épületek villamos energia igényének biztosítása mellett csak a hőszivattyúk működéséhez szükséges áramot szolgáltassák, a teljes fűtési rendszer elektrifikációja csak egyedi esetekben lehet prioritás.

 

[1] Magyarország Nemzeti Energia és Klímatervének értékelése a fenntartható energiagazdálkodás nézőpontjából: https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub%20NEKT%20v%C3%A9lem%C3%A9ny.pdf  

[2]https://www.renovate-europe.eu/wp-content/uploads/2018/09/Checklist-What-Buildings-Elements-in-the-National-Recovery-Plans..pdf

[3] https://renohub-h2020.eu/hu/

[4] https://www.renovate-europe.eu/2021/04/06/technical-assistance-in-recovery-plans-the-wealth-enabler-for-buildings/

[5] https://globalwindatlas.info/

[6] Szélenergia a 21. században - és Magyarországon. https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub_Sz%C3%A9lenergia%20a%2021.%20sz%C3%A1zadban_2.pdf

[7]u.o.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Zs. | 2021-04-29 16:42:13

Az Energiaklub Egyesület véleménye az F komponensről - ENERGIA - ZÖLD ÁTÁLLÁS (I. rész)

Az Energiaklub üdvözli, hogy ez a komponens is szerepel a HET-ben, mint a klímabiztos és fenntartható jövő záloga. Bár a MFF programokban is szerepelnek kapcsolódó elemek, ezekkel együtt is vannak olyan szempontok, amelyek még hiányoznak, illetve megfontolásra, kiegészítésre szorulnak.

Az Energia-Zöld átállás komponens stratégiai hátterét az új Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (új NES) valamint a Nemzeti és Energia- és Klímaterv (NEKT) képezi. Ez érthető, azonban negatív értelemben nyomja rá a bélyegét a jelenleg készülő dokumentumra, hiszen a hivatkozott kiindulási dokumentumok évtizedes szakmai és szemléletbeli lemaradást tükröznek, ráadásul alapvető nemzetstratégiai érdekekkel ellentétes elképzeléseket tűznek ki célul. Az Energiaklub 2020-ban közreadott NEKT értékelése[1] részleteiben kifejti ezeket a problémákat és a megoldási javaslatokat.

A HEE energetikai területre vonatkozó tervei között egyértelműen az energiaszektor dekarbonizálása és a villamosenergia-termelés karbonsemlegessé történő átalakítása áll. A terv nagy hangsúlyt helyez továbbá a lakossági megújuló energia beruházások elősegítésére és az ehhez szükséges hálózati kapacitások növelését célzó beruházásokra. A villamosenergia-szektor dekarbonizációja és a megújuló energiafelhasználások növelése fontos stratégiai célok, de ezek nem elégségesek a klímacélok eléréséhez: az energiafelhasználásért és szén-dioxid-kibocsátásért közel fele részben felelős végfelhasználói szektorokat - különös tekintettel az épületekre - a tervnek sokkal nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe vennie.

Az energetikai rendszer modernizációjának és zöldítésének elsődlegesen az energiafogyasztás csökkentésére kell fókuszálnia. Nincs „tisztább” az el nem fogyasztott energiánál. Az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot célzó intézkedéseket minden esetben prioritásként kell kezelni. Ezzel a szolgáltató hálózat fejlesztésének költségeit és a szükséges megújuló energiás fejlesztések költségeit egyaránt csökkenteni lehet. Az energiatakarékosságot serkentő kommunikációs kampányok, pénzügyi ösztönzők volumenének nagyságrendi növelésére van szükség.

1 Az épületek energetikai felújítása nélkül nem megvalósítható a fenntartható jövő és a klímacélok teljesítése, ezért mindenképpen szükséges erre vonatkozó reformok és intézkedések beépítése a HET-be.

Az épületek energetikai felújítása egyike azon hét zászlóshajó területnek, amit a Bizottság külön kiemel és a tagállamok számára erősen javasol szerepeltetni a nemzeti helyreállítási tervekben. Ez nem véletlen, hiszen az épületfelújítások más támogatandó tevékenységekhez képest is jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, kibocsátáscsökkentő és jólét növelő hatása egyértelműen alátámasztott. Az is egyértelmű (pl. a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2021-es tanulmánya alapján), hogy az épületállomány nagyszabású felújítása révén a magyar gazdaság is olyan előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket.

A Bizottság ajánlása alapján[2], mellyel az Energiaklub is egyetért, az alábbi intézkedések integrálását javasoljuk a HET-be:

egyablakos tanácsadó iroda rendszer felállítása és működtetése, melyet javaslunk az Energiaklub RenoHUB[3] projektjének tapasztalataira alapozni vagy egyéb módon biztosítani a szakmai segítséget a megfelelő minőségű felújításokhoz[4];

az építőipari szakemberek felkészítése és kapacitásépítése a felújítási hullám megalapozása érdekében (témák: mélyfelújítás, szakaszolt mélyfelújítás, közel-nulla energiaigényű épületek feltételrendszere és az ehhez szükséges technológiák);

jelentős össz-energiafogyasztású épülettípusok felújítására vonatkozó technológiai javaslatok és elvárások megfogalmazása, majd a mélyfelújítások támogatása a lakossági szektorban;

a magántőke bevonására Magyarországon kevés a jó példa, holott ennek elterjedése előmozdíthatná a felújításokat; ennek megfelelően az ezt támogató szabályozási és intézményi környezet megteremtése és fenntartása szintén jelentősen hozzájárulna a HEE céljaihoz, hasonlóan a mélyfelújítást elősegítő, könnyen hozzáférhető zöld pénzügyi termékekhez.

Ezt indokolja az Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) megfogalmazott „Első az energiahatékonyság” elve is, amely pontosan azt célozza, hogy az energiaszektor bármely nagyszabású beruházási döntése előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket kell mérlegelni. Ennek szisztematikus érvényesítésének nincs nyoma a tervek között.

Magyarország energiaintenzitása és a lakosság fajlagos energiafogyasztási indikátorai egyértelműen jelzik, hogy hazánkban pazarló az épületek, különösen a fűtési célú energia felhasználása. Az energiafelhasználás tartós, hosszú távú mérséklésének feltételeit kellene elsőként megteremteni, vagyis a „torta” nagyságát ésszerű először csökkenteni, és utána dönteni a zöldítés, az elektrifikáció, és a szükséges hálózatfejlesztések nagyságáról. Komoly lehetőség elszalasztásának látjuk ezért, hogy a terv nem veszi kellően figyelembe a végfelhasználói szektor – különös tekintettel a lakosság és az épületállomány - energiafelhasználásának csökkentését sem a stratégia célkitűzések, sem a javasolt intézkedések között.

2. A fűtéskorszerűsítés energiahatékonyság nélkül nem zöld, hanem pazarló

Számos kutatás bizonyítja, hogy energiahatékonyság nélkül a hőenergia előállításának dekarbonizációja hatalmas költségeket emészthet fel. Egy energetikailag rosszul teljesítő lakóépületben csak a fűtési rendszer megváltoztatásával nehéz és pazarló a helyiségeket komfortos beltéri hőmérsékletre melegíteni, ráadásul, egy alacsony hőigényű házhoz képest a beruházási és üzemeltetési költségek is lényegesen magasabbak lennének. Sőt, egy ilyen megközelítés költségeket jelentene az egész energiarendszer számára is, hiszen feleslegesen teszi szükségessé újabb termelőkapacitások beépítését. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési technológiák és az energiahatékonyság javításának kombinációjára van szükség a hő dekarbonizálásához.

Az egyik támogatandó beruházás típus a lakossági fűtési rendszerek “elektrifikálása”. A napelemes rendszerek telepítésének és fűtési, valamint HMV előállító rendszereik elektrifikálásának vissza nem térítendő támogatással történő ösztönzése az energiaköltségek csökkentésére kizárólag akkor észszerű, ha előtte sor került az épület vagy lakás hőigényénének csökkentésére. Az energiahatékonysági beavatkozásoknak először a hőigény csökkentését kell megcélozniuk szigeteléssel, nyílászárócserével, nyáron a hűtési energiaigény csökkentését árnyékolással, és a megmaradt – lehetőség szerint – minimális energiaigényt kellene megújuló energiahordozókat felhasználó technológiákkal kielégíteni (pl. napelem, hőszivattyú). Energetikailag korszerűtlen épületekre telepített napelemektől nem várható lényeges fogyasztáscsökkentés. A villanyfűtés (infrapanel, villanyradiátor) épületfűtésre való alkalmazhatósága erősen korlátozott, ezek telepítésének támogatása nem elfogadható. A lényegesen hatékonyabb hőszivattyús alkalmazások és ezekkel párhuzamosan napelemes rendszerek megvalósítása azonban valóban támogatásra érdemes.

A megújuló energiaforrások tervezett kapacitásbővítése kapcsán egyfelől erősen alulbecsült elképzelések körvonalazódnak az elkövetkező 10-20 évre, míg 2040-2050 között irreálisan nagy teljesítménybővülés kellene megvalósuljon - legalábbis a HET-ben hivatkozott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia szerint.

A forrásszerkezet vonatkozásában a Nemzeti Energiastratégiára hivatkozik a dokumentum, amely műszakilag nyilván megvalósítható, de a rendszer működtetése indokolatlanul nagy terhet ró majd a rendszerirányításra és az adófizetőkre egyaránt. 

A dokumentum szövegében célként szerepel a villamosenergia-hálózat rugalmassá tétele - nyelvtanilag és szakmailag is pontatlanul: “az Energetika - Zöld átállás komponens intézkedései pedig a villamos-energia hálózatokat teszik rugalmassá és biztonságossá”. A rugalmasság ugyanis pusztán a villamosenergia-rendszer keretein belül gondolkodva csak részben, lényegesen szerényebb mértékben valósítható meg. Szükséges volna - a 21. századi lehetőségekhez igazodva - az energiarendszer egészében keresni a lehetőségeket, szinergiákat, vagyis a hőenergia (így például a hőszivattyúzás és hőenergia-tárolás) és a közlekedésenergetika (elektromos autózás) felé bővíteni, megnyitni a lehetőségek feltérképezése és az intézkedések körét.  

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.L. | 2021-04-29 16:37:45

A Klímabarát Települések Szövetségének véleménye, hogy a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (továbbiakban HET) jelentős ráfordításokat irányoz elő a klímacélok teljesítésére, különös tekintettel a fenntartható közlekedés, a fenntartható energiagazdálkodás, a körforgásos gazdaság és a vízgazdálkodás dimenzióiban. Megítélésünk szerint, ha e területeken a források hatékonyan hasznosulnak, úgy a HET számottevően hozzájárulhat a körforgásos és klímasemleges átmenethez.

Javasoljuk, hogy az „egyetemek megújítása” komponens – az infrastruktúrális fejlesztés mellett – hangsúlyosan terjedjen ki a képzések és a kutatátsok fejlesztéséhez is, különösen a körforgásos gazdaság, a zöld versenyképesség és a reziliens alkalmazkodás területein.

Hiányoljuk a HET-ből a lakóépületek energetikai felújításának támogatását. Számos hazai megvalósult példa igazolja, hogy a legkisebb költséggel a legnagyobb dekarbonizációt a lakóépületek energetikai korszerűsítésével lehet elérni. E területre allokált források a meglévő családtámogatási konstrukciókat egészíthetné ki, jelentős társadalmi és település-fejlesztési járulékos hasznokat is hozna.

Javasoljuk, hogy a vízgazdálkodási komponensre nagyobb forrásokat irányozzanak elő. Magyarország számára a klímaváltozás kockázata elsősorban a „sok víz – kevés víz” dimenziókban jelentkezik, a klímabiztos, természetközeli alkalmazkodási megoldások elterjesztése mind sürgetőbb. A legsérülékenyebb önkormányzatok megismerjék, teszteljék, integrálják a természetes vízmegőrző megoldásokat a helyi szintű környezetgazdálkodási stratégiákba. Az öt beavatkozási mintaterület olyan magyarországi településeken található, ahol az éghajlatváltozás hatására felerősített jelenségként a közép-kelet-európai kistelepülésekre jellemző vízkockázatok és települési sérülékenység fokozottan tapasztalhatók. Ezen helyzeteket a természetes vízmegtartó megoldások helyi vízgazdálkodási rendszerbe történő integrálásával kívánja kezelni a projekt. A Szövetség részvételével megvalósuló projekt kiterjesztése megfelelő alapot jelenthet a vízgazdálkodási komponens megerősítésére.

Fontosnak tartjuk, hogy a HET ráfordításai a helyi közösségek differenciált klímacéljaival összhangban valósuljanak meg, e téren – többek között a települési és térségi klímastratégiák, klímaplatformok vonatkozásában - Szövetségünk jelentős tapasztalatokat halmozott fel. E tapasztalatainkkal készséggel együttműködünk a HET végrehajtását támogató partnerségi mechanizmusokban, mind az érdekeltek párbeszéde, mind a monitoring területén.

Üdvözlendő, hogy a HET kiemelt célja a szélesen értelmezett – a lakosság mellett a vállalkozói, közintézményi szereplőket is magában foglaló – társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, a települési, térségi szintű „klímabarát” fejlesztések elfogadtatásának javítása révén, ezek hiánya ugyanis meghiúsíthatja a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia intézkedéseinek hatékony megvalósítását. A kormányzat új klíma- és energiapolitikai céljainak és a megyei és települési klímastratégiák sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintett célcsoportok további tájékoztatása és szakmai támogatása, a klímaváltozás mérséklését, azaz a megelőző környezetvédelmet hangsúlyozó és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is kiterjedő tevékenységükben.

A jelenlegi sajnálatos járványügyi helyzet következtében kialakult „kedvező” klímapolitikai környezetet, illetve a társadalom visszafogottabb fogyasztását, továbbá a gazdaság mérsékeltebb szén-dioxid és egyéb káros anyag kibocsátását fenntarthatóvá kell tenni a „visszafogottabb életstílus” szokássá változtatásával.

Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. Kiemelten fontos az állami beruházások, kormányzati programok klímavédelmi teljesítményének mérése és bemutatása, illetve közérthető kommunikációja a nyilvánosság felé, valamint az egyes állami lépések karbonsemlegességhez való hozzájárulásának ismertetése.

Javasoljuk a mérési és monitoring tevékenység folyamatos biztosítását és a visszacsatolást a települési önkormányzatok számára a klímaváltozás megelőzését és a klímaalkalmazkodást szolgáló tevékenységeik teljesítményéről, mely információt ad a kormányzat számára az éghajlatpolitika területi szintű folyamatairól.

Indokolt lehet továbbá felmérni a települési szinten meghatározó szerepű kis- és középvállalkozások éghajlatvédelmi beavatkozási potenciálját.

A kis- és középvállalkozások éghajlatvédelmi, zöldgazdaság-fejlesztési lehetőségeit (pl. anyag-, víz- és energiatakarékos technológiák, szállítási és logisztikai igények mérséklése) többek között az Országos Fejlesztéspolitikai és Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Környezeti Innovációs Stratégia és a Nemzeti Energiastratégia is hangsúlyozza.

Az integrált településfejlesztési stratégiák, valamint a megyei szintű integrált területfejlesztési programok szintén hangsúlyozzák a jelentős fejlődési potenciállal rendelkező KKV-k „megtalálását” a településeken. Ugyanakkor semmiféle információval nem rendelkezünk arról, hogy a „meghatározó” KKV-k milyen – üzleti alapon tevékenységükbe illeszthető – éghajlatvédelmi hozzáadott értékkel rendelkező beavatkozásokat indíthatnának.

Javasoljuk a KKV-k éghajlatvédelmi beavatkozási lehetőségeinek, korlátainak reprezentatív mintán történő felmérését és - a különböző szakmák és régiók dimenzióiban – összehasonlító értékelését.

Összességében megállapítható, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve gazdasági és szakmai szempontok alapján egyaránt megalapozott, végig gondolt és jövőbe mutató. Ez a stratégiai terv alapjaiban járulhat hozzá Magyarország sikeres, karbon semleges gazdasági átállásának támogatásához.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Zs. | 2021-04-29 16:37:41

Az Energiaklub Egyesület általános véleménye a HET-ről

A helyzetelemzés kizárólag néhány makrogazdasági mutató változását mutatja be (ráadásul nem azonos időszakokat összehasonlítva), holott pl. egy, a legsúlyosabban érintett ágazatok helyzetét bemutató problémafa kellően megalapozná a tervet. Hiányzik az a koherens elemzés, mely bemutatná, hogy melyek azok a területek, amelyek a járvány hatására jelentős veszteségeket szenvedtek el (vagy amelyeknél a járvány még látványosabbá tette az egyébként is fennálló hiányosságokat), és melyek azok a tényezők, amelyek támogatták a járvány hatásainak mérséklését, alkalmasnak bizonyulva az ellenálló képesség növelésére. Ennek következtében a célkitűzés általános, és a komponensek, valamint a megjelölt reformok és beruházások megalapozatlanok. Nem átlátható az a döntési mechanizmus, amely a komponenseket és azokon belül a cselekvési irányokat meghatározta. Szektoriális megközelítés helyett integrált tervezésre lenne szükség.

“A magyar HET célja elsősorban a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenálló-képességének, fenntarthatóságának és a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése. Ennek legfőbb eszköze a magyar Kormány álláspontja szerint egy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pálya kialakítása, amely a gazdasági ökoszisztéma minden elemére, illetve a társadalom minden csoportjára kiterjedő módon járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a munkahelyek fenntartásához, illetve újak létrehozásához, a vállalkozások versenyképességéhez és a társadalmi felzárkózáshoz.” (HET)

A gazdasági növekedés ellentétes a fenntarthatósági elvekkel, ezért nem kerülhet a fejlesztési célok közé – bár ezt az alapelvet, mintha maga az EU is feledné a „2021 Annual Sustainable Growth Strategy” megfogalmazásával. A Bizottsági ajánlás „ember és bolygóközpontú gazdaság” kialakítását várja el. A HET által lehetővé tett beruházásoknak lehetőséget kell teremteniük a gazdaság fenntartható alapokra helyezésére. A növekedési pálya, mint eszköz NEM összeegyeztethető a fenntarthatósággal és a Klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényben rögzített klímacélokkal.

Az elővigyázatosság elvének megfelelően minél több természeti erőforrás megőrzése szükséges. A kulcsfontosságú erőforrások szűkössége miatt ezek helyettesítését lehetővé tevő technológiai innovációk alkalmazása indokolt a célok elérése érdekében, ugyanakkor az erőforrások használatának korlátozása is megfontolandó.

“A technológia-vezérelt, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre kiemelt hangsúlyt helyező növekedési pálya egyszerre támogatja a zöld átállást és a digitális átalakulást, hiszen a fenntarthatósági és a digitalizációs célok teljesítése egyaránt olyan versenyképes gazdaság létrehozását feltételezi, amelyben valamennyi szereplő osztja a zöld gazdasággal és a digitalizációval összefüggő célokat.” (HET)

A fenti idézet által felvázolt összefüggések egyelőre nem bizonyítottak, számos, zöldnek szánt technológiai újítás végül újabb környezeti problémákat okozott vagy súlyosbította a meglévőket (lásd pl. Jevons paradoxon).

A technológia vezérelt növekedési pálya nem garantálja önmagában a zöld átállást. Az alapfeltételként megjelölt “valamennyi szereplő osztja a zöld gazdasággal és a digitalizációval összefüggő célokat” kitétel megvalósítása rövidtávon (a terv megvalósításának kezdetéig rendelkezésre álló néhány hónapban) kivitelezhetetlen, hiszen minden szakmai fórumon elhangzik, milyen jelentős szemléletformálásra van még szükség hazánkban. Ezzel az egy mondattal tulajdonképpen kimondja a HET, hogy a fenntarthatósági és digitalizációs célok elérése nem lesz lehetséges.

A tudomány mai állása szerint hazánk ökológiai lábnyoma lényegesen nagyobb a rendelkezésre álló biokapacitásnál, vagyis a Kárpát-medence térségének élhetősége érdekében a környezeti hatás csökkentése a fenntarthatóság jegyébenelkerülhetetlen. A fenntarthatóság biztosítására az alábbi tudományos megközelítést javasoljuk: az Ehrlich–Holdren formula (I=P*A*T)[1] értelmében három területen szükséges változást elérni: a népesség száma, a fogyasztás mértéke és az alkalmazott technológia terén. Ha a HET célja valóban a fenntarthatóság felé való elmozdulás elősegítése, akkor szükség van a fogyasztás dematerializálására (lásd EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja) és a kevesebb környezeti terheléssel működő technológiák alkalmazására egyaránt.

Annak érdekében, hogy a zöld és klímacélokkal összhangban lévő átállás valóban biztosított legyen, a beruházások környezeti fenntarthatóságának bemutatása céljából javasoljuk feltüntetni az intézkedéseknek köszönhető üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás-csökkentés várható éves átlagos mértékét (tCO2e/év), ill. ennek fajlagos költségét az élettartamra vetítve (Ft/tCO2e), ezzel támogatva a költséghatékony és klímabarát gazdasági helyreállítást.

 

Klímacélokra fordított összegek a HET-ben

Nem egyértelmű, hogy a teljes magyarországi HET keret hány százaléka fog klímapolitikai célokat szolgálni. “Az egyes komponensek zöld átállás területén várható hatásai” fejezetben (15-16. oldal) ellentmondás van:

15. oldal: “A magyar HET esetében valamennyi komponens tartalmaz olyan beavatkozásokat, amelyek az uniós klímacélok elérését célozzák. Az erre a célra allokált források mindösszesen a teljes terv keretösszegének 39,65 százalékát teszik ki.”

16. oldal: “A magyar HET összességében a tervezett források 51 százalékát kívánja klímapolitikai célokra fordítani.”

A “climate tagging” fogalmát és számításának módszertanát javasoljuk bemutatni, hogy a százalékos becslések megalapozottsága igazolt legyen. Ez a javaslatunk kiterjed a digitalizációs cél megvalósítására allokált összegek és százalékok becslésére is (18. o.).

Amennyiben a 39,65% a helyes arány a klímacélokra fordított összegeket illetően, javasoljuk felülvizsgálni az alábbi mondatot, hiszen a “fókusz” legalábbis többséget jelent: “A források felhasználásának fókuszában a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében megjelölt fejlesztési területek, illetve a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célterületei állnak.” Ugyanakkor valóban fontos lenne, ha a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia irányaira alapoznák a HET-et, így figyelemmel a szektoriális kibocsátásokat tartalmazó helyzetelemzésre (56-58.o), a forrásokat ennek megfelelő arányban javasoljuk allokálni – ebből következően a források legalább60%-a az energiaszektor és a közlekedési ágazat zöldítésére fordítandó, ezen belül is kihagyhatatlan az épületállomány energetikai felújítása.

Fontosnak tartjuk a komponensek összekapcsolását: pl. felújítások során a körforgásos építőipar szempontjainak, és akkreditált (pl. Green City) tájépítészek közreműködésének a megkövetelését - jó példa erre, ahogyan a digitalizáció szempontjai jelennek meg a többi komponensben is.

Nem engedhető meg, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) forrásaiból olyan fejlesztések, ill. beruházások valósuljanak meg, amelyek ellentétesek a klímacélokkal illetve kibocsátás-növekedést okozhatnak (pl. közúti közlekedés fejlesztése: Kalocsa és Paks térségeket összekötő Duna híd és csatlakozó úthálózata) – ilyen esetekben különös körültekintéssel kell eljárni és a várható hatásokat részletesen elemezni szükséges. Amennyiben az adott beruházás további káros ÜHG kibocsátással jár, úgy a kibocsátásokat kompenzálni szükséges. Új beruházások építése esetén kizárólag a barnamezős fejlesztéseket tartjuk elfogadhatónak, hiszen a talaj további burkolása, a párolgási és energetikai folyamatokba való ilyen irányú beavatkozás további környezeti és éghajlati károkat okozna.

Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze magyarországi végrehajtását szabályozó önálló Kormányrendelet megalkotása során javasoljuk beépíteni a fenntartható, zöld és klímabarát átállást szakmailag biztosító elvárásokat és iránymutatásokat. Ezek meghatározásában szívesen részt vesz az Energiaklub.

[1] Impact=Population*Affluance*Technology

 

A társadalmi egyeztetés hiányosságai

A fő platformként említett palyazat.gov.hu nem “konzultációra” ad lehetőséget, hanem vélemények beküldésére. A 432 oldalas HET Tervezet 2021.04.13-án került fel a honlapra, tehát reálisan nem valósulhatott meg annak véleményezése és a vélemények, készítők általi feldolgozása, beépítése. A komponensek vázlatai ugyan (részben) már márciusban, részben április elején kerültek nyilvánosságra, ezek azonban számos hiányossággal bírtak, pl. a források allokációjával kapcsolatban nem tartalmaztak információkat.

Javasoljuk, hogy különösen ilyen kiemelkedően fontos témában valódi társadalmi párbeszéd megvalósításával, és az aktív bevonás különböző lehetőségeit kihasználva készüljenek Magyarország tervei. Értjük ezalatt:

érdemi, kétirányú kommunikáció megvalósítását, a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumokról való kommunikációt,

a véleményalkotásra megfelelő idő biztosítását, a beküldött véleményekre reagálást, vagy a javaslatok elutasításának indoklását

a témában érintett kutatóintézetek és szakmai szervezetek bevonását már a helyzetelemzés folyamatába, a célokat és fejlesztési irányok megalapozását mélyinterjúkkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, workshopokkal;

a célok eléréséhez vezető beavatkozásokat szintén állítsák górcső alá, elsőként több lehetőséget mérlegelve, majd azok közül kiválasztva (az előbbi pontban felsorolt módszereket alkalmazva) a célok elérését leghatékonyabban szolgálókat.

Feltételezzük, hogy ez a széleskörű társadalmi párbeszéd megvalósításának elmaradásáért elsősorban az alkotók kapacitás-hiánya okolható, ezért felajánljuk közreműködésünket és bátorítjuk az alkotókat, hogy vegyék igénybe szakértelmünket és szolgáltatásainkat.

Egyéb általános fejezetekhez kapcsolódó megjegyzések

Javasoljuk a közép-és hosszú távú makrogazdasági hatások felülvizsgálatát (419.o.) az Energia komponens tekintetében. A napenergia az EU-ban már 2008-ban 300.000 munkahelyet teremtett. Nem tűnik megalapozottnak, hogy Magyarországon középtávon egyáltalán nem jelentkezik semmiféle makrogazdasági hatás. Javasoljuk a Solar Power Europe “Solar PV Jobs & Value Added in Europe” (2017), valamint az “Employment in the energy sector: trends and impact of the green energy transition - EU Science Hub - European Commission” (2020) kiadványok áttekintését. Az 1.6.6. fejezet szerint többek közt a légkondicionálás ágazatban is jelentkezik majd többletkereslet. Bizonyára véletlenül maradt ki az árnyékolástechnika, amely klímaadaptáció szempontjából (a hőtechnikai tulajdonságok javítása után) elsőbbséget kell élvezzen az aktív hűtéshez képest.

Nagyon hasznos áttekintést ad a szakterületek a 2021-2027-re tervezett operatív programok és Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) közötti lehatárolását tartalmazó táblázat (355. oldaltól).

A végrehajtáshoz felállítandó Nemzeti Hatóság humánerőforrás-igényét összesítő táblázat alapján az is előfordulhat, hogy a szervezetben (51 főből) egyetlen környezetvédelmi és műszaki végzettséggel rendelkező személy sem fog dolgozni. Ez nagy kockázatot rejt és veszélyezteti a zöld átállásra, klíma célok megvalósítására szánt összegek hatékony elköltését. Javasoljuk legalább egy, tapasztalt, releváns végzettséggel rendelkező szakember biztosítását a HET megvalósításához, aki felügyelné, hogy a reformok és beruházások végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon kárt a környezeti célkitűzésekben.    

A dokumentum szövegével kapcsolatos általános észrevétel, hogy nyelvhelyességi szempontból is tartalmaz kifogásolható elemeket (különösen gyakori a számok és a hármas szóösszetételek hibás írásmódja - ami különösen zavaró a “villamos energia” különböző alakjainak az esetében, hiszen ez egy szakmai dokumentum, amelyben az elemi szakkifejezések írásmódja nem szerepelhet rosszul). Kérjük, hogy mielőtt a végleges verzió elkészül, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét nyelvi szempontból is lektorálják

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
M.H.B. | 2021-04-29 11:10:25

Előzetes megjegyzés az egyeztetés hiányosságairól

 

Előzetesen megjegyezni kívánjuk, hogy bár a HET Tervezet 393. oldalán az szerepel, hogy 467 partnerszervezetet keresett meg konzultációs célból a kormány, azonban ezen szervezetek listáját nem hozta nyilvánosságra a HET publikálásakor a kormányzat. A 395. oldalon szereplő tájékoztatás szerint ebből 59 szervezet adott le „értékelhető észrevételt” valamely komponensre, ebből 8 valamilyen önkormányzat. A J komponenssel kapcsolatban az ugyanezen oldalon szereplő táblázat szerint egyetlen egy szervezetnek sem volt semmilyen észrevétele. Hogy pontosan ki is ez a 467 szervezet már csak azért is érdekes, mert a J Komponens egyebek mellett a korrupcióval és a bíróságok függetlenségével foglalkozik, miközben se a korrupcióellenes kérdésekkel (TI Magyarország, K-Monitor), se a bíróságok függetlenségével (Magyar Helsinki Bizottság, Amnesty International Magyarország, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet) foglalkozó szervezetek nem voltak az előzetes konzultációra meghívott szereplők között. Annak ellenére sem vonták be ezeket a szervezeteket, hogy például a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország több alkalommal is találkozót kért az Igazságügyi Minisztériumtól a bíróságok függetlenségével kapcsolatos konstruktív észrevételek megosztása érdekében.

 

Ebben a körben szintén meg kell jegyezni, hogy 2021. február 9-én több mint 60 civil szervezet fordult közös levélben az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárhoz jelezve, hogy „az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, illetve a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv keretében Magyarországnak jutó uniós támogatások felhasználásáról folyó társadalmi egyeztetés jelen formájában nem biztosít valódi konzultációs lehetőségét a társadalom szereplői számára.” Az aláírók azt kérték az államtitkártól, hogy „tegye lehetővé a civil szervezetek és szakmai közösségek minél szélesebb körű és érdemi részvételét” – azonban nemhogy ez nem történt meg, de még választ sem kaptak a civil szervezetek a mai napig.

 

A valós társadalmi konzultáció hiányát ennél is egyértelműbben mutatja, hogy az elmúlt napok sajtóhírei szerint a kormány végül nem a jelen dokumentumban szereplő összegekre és beruházásokra vonatkozó tervet fogja beadni, miközben semmilyen részletet nem hozott nyilvánosságra az új tervvel kapcsolatosan. Mivel arról, amit nem hoz nyilvánosságra a kormány, véleményt sem lehet formálni, ezért alábbi észrevételeink és konkrét javaslataink az egyedül elérhető, 2021. április 13-i dátummal ellátott, de április 16-án nyilvánosságra hozott HET Tervezetben szereplő információkra reflektálnak.

 

Tartalmi észrevételek

 

Azzal a J Komponensben található három reformmal kapcsolatban (1., 2. és 5. reform), ahol a Magyar Helsinki Bizottság a véleményalkotáshoz megfelelő kompetenciával bír (az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése, a bírói függetlenség megerősítése és az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása), először is le kell szögezni, hogy nem reflektálnak az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus ajánlásokra. Ez a hiányosság még egyértelműbbé válik az egyes ajánlásokat megalapozó szemeszterbeli megállapítások fényében.

 

Az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése: A 2019-es európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint meg kell erősíteni a korrupcióellenes keretet, „többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén”. Az ezt megalapozó érv szerint „bár úgy tűnik, hogy az alacsony szintű korrupcióval szembeni küzdelmet célzó intézkedések némi sikerrel jártak, még mindig hiányoznak azok a határozott intézkedések, amelyek alapos gyanú esetén a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével kapcsolatos korrupció üldözésére irányulnának. Aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság kérdése, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. A korrupció megelőzését a közintézmények által alkalmazott korlátozások, például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák.”

 

Egy új ügyészségi informatikai rendszer bevezetésének, amely az ügyészségen belüli kommunikációt és ügykezelést tenné hatékonyabbá, lehet ugyan pozitív hatása, de semmilyen módon nem fog hozzájárulni a közérdekű adatokhoz való hozzáférés javításához, ahogy a korrupciós ügyek kivizsgálására irányuló politikai akarat hiányát sem fogja megváltoztatni. Mivel még a nyomozások érintettjeinek sincs hozzáférése az ügyészség ügykezelésével kapcsolatos dokumentumokhoz, az úgynevezett „házi iratokhoz”, így a tervezett új rendszer által kezelt dokumentumok teljesen elérhetetlenek lesznek a köz számára, vagyis a beruházásnak semmilyen relevanciája nincs az ajánlás egyik meghatározó elemével, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés javításával kapcsolatban. Önmagában egy ügykezelő szoftver szintén semmiben nem járul hozzá ahhoz, hogy megszülessen a politikai akarat bizonyos típusú korrupciós ügyek feltárására.

 

Kutatás, workshopok és konferenciák a bíróságok függetlenségével kapcsolatban (4 éves projekt): A 2019-es európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint a korrupcióellenes keret megerősítése érdekében az igazságszolgáltatás függetlenségét is meg kell erősíteni. Az ezt megalapozó okok szerint „az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek[re] és ellensúlyok[ra] […] további nyomás nehezedik a rendes bírósági rendszerben. Az Országos Bírói Tanács számára egyre nagyobb kihívást jelent az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek az ellensúlyozása.”

 

Kutatások elkészítése és ezek eredményeit feldolgozó szakmai workshopok, konferenciák megszervezése segíthet ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kihívások jobb megértésében, azonban elég valószínűtlen, hogy ezen tevékenységek érdemben hozzá tudnának járulni azon akut strukturális problémák, egyéni döntések és problematikus jogalkotási lépések orvoslásához, amelyek létrehozták a 2019-es európai szemeszterben pontosan leírt helyzetet. A Kúria elnökének tavalyi megválasztása az Országos Bírói Tanács elsöprő, 13-1 arányú ellenvéleményével szemben feltűnő példáját adja a bírói vélemények semmibevételének.

 

Annak ellenére, hogy számtalan hazai és nemzetközi szervezet többször figyelmeztetett arra, hogy – egyebek mellett – az OBH elnökének rendkívül széles jogkörei és az OBT elégtelen ellenőrzési eszközei egyensúlyhiányt teremtenek és aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét, semmilyen ezt orvosló jogszabályváltozást nem kezdeményezett a kormány és nem fogadott el az Országgyűlés az elmúlt évek bírósági rendszert érintő módosításai során. Ebben a politikai kontextusban a javasolt kutatási projekt nyilvánvalóan nem több látszattevékenységnél, ami egyedül azt a célt szolgálja, hogy ki lehessen pipálni a tervezéskor az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó ajánlásokat.

 

Az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása: A 2019-es európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint javítani kell „a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekeltek bevonása, valamint a rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén.” A 2020-as európai szemeszter 4. országspecifikus ajánlása szerint biztosítani kell „a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba.” Utóbbi ajánlás indokaként a szemeszter a következőket tartalmazza: „Az elmúlt években nem vonták be megfelelő mértékben a szociális partnereket a szakpolitikai kezdeményezésekbe és a végrehajtásba, ami gyengítette a politikai döntéshozatal minőségét és kiszámíthatóságát, és növelte a szakpolitikai hibák esélyét. A konzultációkat és a hatásvizsgálatokat ismételten megkerülték olyan külön jogalkotási eljárásokkal, mint az egyéni képviselői indítványok és a sürgősségi eljárások. Az érdekelt felek bevonása a kormányrendelettel történő döntéshozatal jelenlegi rendszerében tovább gyengült.”

 

A Tervezetben szereplő „reform” (200 fő részére adatvizualizációs képzés az elfogadott jogszabályok vizualizációja érdekében, illetve a „szigetszerűen rendelkezésre álló adatbázisok és ráépített adatmodellek fejlesztése”) nyilvánvalóan semmiben nem tud hozzájárulni az ajánlásban megfogalmazottak teljesítéséhez. Beszédes, hogy az egész „reform” kapcsán egyetlen ponton jelennek meg a szociális partnerek: az elkészült adatvizualizációkkal kapcsolatban, mint fókuszcsoportok.

 

Javasolt tevékenységek

 

Számos aktuális problémát egész egyszerűen nem tud kezelni egy olyan pénzügyi terv, mint a HET. A problémák jó részének megoldása ugyanis nem több éven át tartó jelentős összegű beruházásokat, hanem politikai akaratot és/vagy viszonylag egyszerű és egyértelmű jogszabályváltozást igényel (ilyen például a szintén a 2019-es európai szemeszterben felvetett probléma, miszerint „a korrupció megelőzését […] például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák”). Ugyanakkor vannak olyan beruházások, amelyek valóban érdemben hozzá tudnának járulni az európai szemeszterek országspecifikus ajánlásainak végrehajtásához.

 

a) Az OBT és az egyéb bírói önigazgatási szervek továbbra sem rendelkeznek önálló költségvetéssel és infrastruktúrával. Az OBT még a honlapját is a tagjainak saját önkéntes felajánlásaiból tartja fent. A HET források egyik értelmes elköltési módja lenne az OBT és más, helyi szinten működő bírósági önigazgatási testületek működését garantáló pénzügyi- és humánerőforrás biztosítása, hogy ezen testületek ne az általuk ellenőrizni rendelt szervezetek és személyek kegyétől függjenek a mindennapi működésük során.

 

b) A közérdekű információkhoz való hozzáférést, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét és az igazságszolgáltatás működésébe vetett közbizalmat erősítendő ki lehetne építeni a bírósági tárgyalások nyilvános közvetítésére alkalmas informatikai rendszert. Adatvédelmi megfontolásokból az ilyen közvetítéseket az olyan ügyekre kell korlátozni, ahol az egyik peres fél az állam vagy valamilyen közigazgatási szerv (például közigazgatási perek vagy olyan polgári perek, amelyek állami szereplőket érintenek), és nyilvános közvetítésnek csak a nem-állami peres fél kérelmére lenne helye. Természetesen meg kell teremteni annak a jogi lehetőségét is, hogy az eljáró bíró megtiltsa a közvetítést, amennyiben azt bizonyos körülmények miatt indokoltnak látja. A közérdekű adatokkal kapcsolatos perek közvetítése például fontos eszköze lehetne a közvélemény tájékoztatásának és a közérdekű információkhoz való hozzáférés biztosításának, és arra ösztönözhetné az érintett szerveket, hogy maguktól is a lehető legszélesebb körben biztosítsák a köz számára releváns információk hozzáférhetőségét.

 

c) A független és pártatlan ítélkezés biztosítása érdekében be kell vezetni egy előre rögzített, átlátható és automatizált ügyelosztási rendszert. Ennek érdekében egy informatikai fejlesztés keretében létre kell hozni egy olyan rendszert vagy felületet, amely emberi beavatkozás nélkül biztosítja az automatikus ügyelosztást minden bíróság előtt indult ügyben. Az ügyelosztásra vonatkozóan felállított informatikai rendszernek azt is biztosítania kell, hogy minden konkrét ügyben a felek számára visszakövethető és bármikor lekérdezhető legyen, hogy az ügyet tárgyaló bírót/bírói tanácsot mikor és az ügyelosztási rend mely szabályainak alkalmazása révén rendelték ki, ideértve azt az esetet is, ha az ügyben eltértek az ügyelosztási rendtől. 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
d.M.O. | 2021-04-28 11:41:40

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat véleményezésének folytatása:

H. komponens –Digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában

-Szélessávú infrastruktúra és Digitális Jólét Gerinchálózat fejlesztése. 

-Digitális készségek rendszerének átfogó fejlesztése. 

-A vállalkozások digitalizációjának növelése. 

-Az állam digitális kapacitásainak erősítése a közlekedés és mezőgazdaság fejlesztése érdekében.

Érd forgalmas közterületeinek, közösségi tereinek ingyen wifivel való lefedése; Okospad rendszer kiépítése

-Érdi Főtér, Érdligeti strand és park, Fürdő utca ingyen wifivel való felszerelése, Bem tér, lakótelepi közterületek, a szabadidőparkok, Papi földek területének ellátása

-Okospadok: a Padok környezeti adatokat gyűjtenek, mint UV sugárzás, hőmérséklet, páratartalom. Padok autonóm önálló működésűek, saját akkumulátorral rendelkeznek, és napelemen keresztül töltődnek

Padok ezen felül rendelkeznek beépített világítással, valamint 2 beépített töltőegységgel is, amelyek garantálják az okoseszköz töltési lehetőséget

 

I. komponens –Egészségügy

-Az alapellátás fejlesztésére a háziorvosok szerepének erősítésére, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítésére és a szakellátás tehermentesítésére irányuló beavatkozások. 

-A kórházi hálózat fejlesztése, a megfelelő szintek kialakításához szükséges feltételek biztosítása. 

-Az infektológiai ellátóhelyek teljes infrastrukturális megújítása. 

-A humán közszolgáltatások digitális átállásának támogatása.

Egészségügyi alapellátási alközpont kialakítása Érd Felső-Parkvárosi településrészén

Érd megyei Jogú Város legdinamikusabban fejlődő településrésze a Bem tér feletti Felső Parkvárosi településrész. Kedvező fekvése miatt vonzó főleg a fiatal családosok részére, mivel az autópálya közelsége lehetővé teszi a munkábajárást a főváros és a környező települések irányába. Egészségügyi alapellátási tevékenység a Bem tér alatti területen van, a fejlesztéssel az oktatási centrum jelenleg zajló kialakítása mellett az egészségügyi alapellátás településrészen történő kialakításával helyben érnék el a szolgáltatásokat. A Felső Parkvárosi településrészen a Bem tér feletti terület lakosságszáma folyamatosan nő, jelenleg közel 7.000 fő. Egészségügyi alapellátási feladatokat és gyógyszertárral nem rendelkezik a településrész. A projekt célja, egy egészségügyi alapellátási alcentrum kialakítása, melyben háziorvosi, házi gyermekorvosi,védőnői szolgálat, és gyógyszertár kerülne kialakításra. A lakosság közeli ellátása ezzel a fejlesztéssel megvalósulna. Jelenleg védőnői szolgálat, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő a Bajcsy Zsilinszky út 143. szám alatt, míg gyógyszertár a Bem téren működik. A feljesztés célcsoportja a terület felnőtt és gyermek lakossága, mely közel 7000 lakos.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Érd, 2021.04.28.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
d.M.O. | 2021-04-28 11:40:13

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat véleményezésének folytatása:

F. komponens –Energetika (zöld átállás) 

-A villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő és az időjárásfüggő megújuló alapú áramtermelés integrációját elősegítő fejlesztések támogatása. 

-Okos mérés elterjesztése. 

-Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése. 

-A lakossági megújulóenergia-beruházások elősegítése.

Érdi Park Program

Célunk a város első rendszerezett park-kataszterének a létrehozása, amelyből komplex közép-és hosszútávú megvalósítási tervek készülhetnek, ellensúlyozandó a városunk jelenlegi közpark-hiányos jellegét és állapotát. Mindennek része a város közterületeinek és közparkjainak a madár-és rovarbaráttá tétele, vadvirágos rétek kialakítása a város belterületén a rohamosan csökkenő populációjú beporzó rovarok megmentése és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Egyértelmű célként fogalmazódik meg, hogy ne csak a nagyobb és közismert zöldterületeket, hanem valamennyi, akár egészen kicsiny méretű önkormányzati zöldterületet is számba vegyünk és megmentsünk a további beépítéstől, ezzel is szolgálva a lakosság komfortérzetét, az egyre növekvő üvegházhatású gázok megkötését, valamint a legszennyezettség csökkentését. Ide sorolható többek között, a vincellér utcai kiserdő, a diófa utcai, a darukezelő-és a tárnoki úti parkok, az ajnácskő utcai ún. szilvafás park és még sok más helyszín

Érd város komplex  ökoturisztikai fejlesztése

A térségi natúrparkkal összefüggésben, érdi központtal, a tágabb natúrpark koncepció helyi természeti és gazdasági előnyeit maximálisan kihasználva, egy komplex közösségi ökoturisztikai potenciál fejlesztése a helyi és környékbeli lakosok részére a fenntartható és szelíd turizmus aktuális és sikeres trendjére alapozva.  Kiemelt részei az óvárosi Duna-part, valamint a Beliczay-sziget, amely a vizes élőhelyek és a természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdőterület maximális védelme, a biodiverzitás megőrzése és növelése, valamint a szelíd és környezettudatos szabadidős sportok, mint kajak, kenu, sárkányhajó, csónak, séta, túra, futás, kocogás, nordic walking, valamint a helyi termelőket előtérbe helyező pincesor népszerűsítése. Fontos szelíd és környezetbarát turisztikai lehetőségnek tartjuk az Érd-sóskúti fennsíkon található VadLevendulás illegális hulladékmentesítését és ökoturisztikai fejlesztését, népszerű levendulaszüretek szervezésével és kapcsolt szabadidős fejlesztési potenciálok kialakításával, továbbá Érd első túraútvonalának a "LevenDuna" túraútvonalnak és erdei tornapályának a kialakítását, az Érdet átszelő első zarándokútvonal létrehozását, egy természet-és hobbifotós vadles elhelyezését a Natura 2000-es területen, a favágó utcai Nyári Tábor területén pedig egy nyitott közösségi ÖkoLiget kialakítását valamint az ország első klímabarát parkjának a létrehozását a darukezelő utcai park területén. Mindezen tervek jelentős eredményeket hozhatnak a környezettudatos szemléletformálás és életmód népszerűsítése, valamint a lokálpatriotizmus a helyi közösségek erősítése terén, csökkentve Érd "ingázó", "arctalan" és "inaktív" szociológiai jellegét

Légyszennyezettség mérők elhelyezése

A budapesti agglomeráció változó irányú és sok esetben erősen szennyező levegőjének, a települést három irányból is közrefogó autópályák szennyezésének, valamint a saját közlekedésből és illegális tüzelésből származó mérgező anyagok elemzését és mérését lehetővé tevő mérőállomás hálózatok fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy Érd város levegője tisztább és jobban monitorizható legyen és ezzel egyidejűleg konkrét programokat tudjunk kidolgozni a forgalom-és sebességcsökkentés, a károsanyag kibocsátás, valamint az illegális levegőszennyezés megállítása és visszaszorítása érdekében

Megújuló erőforrások használata

Az energetikai körszerűsítés részének is tekinthető, de önálló súllyal is bíró megújuló energiák széleskörű elterjesztése és használata elengedhetetlen a város lakossági és közületi energetikai rendszerében. Településünk adottságait figyelembe véve a fotovoltaikus, a geotermikus, valamint a szélenergia lehetőségei mutatnak széleskörű alkalmazás lehetőséget.

Jószomszédság könyvtár és Csuka Zoltán emlékház felújítása; Magyar Földrajzi Múzeum fejlesztése; Városi Könyvtár felújítása, szolgáltatás-bővítése

Az épületek felújítása, korszerűsítése tervezett - a bauhaus épület esetén a korhű, az eredeti építészeti stílusjegyek megőrzésével. Az intézmény - övezeti előírások szerinti bővítése is lehetséges, közösségi, oktatásra, előadások megtartására alkalmas térrel.

A múzeum kiállító, közösségi terei tovább bővítése szükséges a díszterem felújításával, pince-tér hasznosításával. A Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállításainak fejlesztése szintén fontos feladat a turisztikai vonzerő növeléséhez. Az új kiállítások tartalmi és esztétikai megújítása is elengedhetetlen, hogy modern és izgalmas tárlatok várják a látogatókat. A fejlesztés elsősorban interaktív eszközök segítségével lehetséges. A tudományos központ és oktatási funkció erősítése érdekében a raktári kapacitás bővítése fontos feladat. A kutatók számára a gyűjteményi anyagokhoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása is szükséges, melyhez a technikai háttér és a személyi feltétel megteremtése is elengedhetetlen.A Magyar Földrajzi Múzeum egyik fontos feladata a környezettudatos szemléletformálás. Ennek keretében programokat szervez, pályázatokat hirdet. A szemléletformálás egy további lépése az épület energiahatékony fejlesztése (nyílászárók cseréje, napelemes fűtés kialakítása).

Városi Könyvtár felújítása, szolgáltatás-bővítése

A városközponti ingatlanon két épületben (régi családi ház, 1978-ban épült könyvtárépület) működő könyvtárhelyiségek felújítása, korszerűsítése bővítése szükséges, melyre az ingatlan intenzívebb, településközpont vegyes övezeti besorolása lehetőséget ad. A korszerű technikák, szolgáltatások - pld. digi könyvtár, multifunkciós közösségi tér- kialakítása a város különböző korcsoportú lakosságát szolgálják.

Önkormányzati Energiahatékonysági Program

Érd Megyei Jogú Város épületállományának a jelenlegi hőszigetelési  és hőtermelési megoldásai meglehetősen korszerűtlenek. Ennek érdekében a nemzeti és helyi klímacélok elérése érdekében elengedhetetlenek ezek felújítása.  A program keretében jelentős hőszigetelés és energiahatékonysági beruházások szükségesek.

Önkormányzati tulajdonú intézmények energiahatékonysági rehabilitációja

Önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények energiahatékonyság központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének, tető szigetelésének, nyílászárók cseréje. 

Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése. 

Az épületek hőszigetelésének javítására, ezáltal a hőtechnikai adottságok javítására, hőveszteségek csökkentése az eredmény. Ezáltal az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra energia-felhasználásában jelentős megtakarítás érhető el.

Önkormányzati Napelem Program

Érd Megyei Jogú Város  energiamixében jelenleg csekély kihasználtságú a napenergia aránya, bár egyes területeken előfordul. Ebből fakadóan létrehoznánk az önkormányzati tulajdonú intézmények, épületek villamos energia ellátásának fotovoltaikus energiatermeléssel való segítését. Az önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése és besugárzási felületei megfelelő alapot adnának mindehhez.

Érdi Napelempark

Érd Megyei Jogú Város energiaellátásában jelenleg csekély szerepet játszik a megújuló energia, különösen a napenergia, bár adottságaink alapján több megújuló energiaforrásunk is van. Ilyenek többek között a meglévő és jelenleg kihasználatlan termálforrásunk, a nagyarányú zöldhulladék, geotermikus és biogáz erőmű létrehozására adna lehetőséget, illetve Magyarország második legszelesebb településeként a szélenergia kinyerésére is lenne lehetőségünk, de ezeknek az alternatív forrásoknak az energetikai potenciál felmérése a klímastratégiánk és a SECAP akciótervek elkészítése utánra vannak tervezve. Mindezek mellett azonban a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában is kiemelt szerepet kapó napenergia parkok létrehozása kézzelfoghatóbb közelségben lehet. Ezért városunk is értékes lehetőségnak tartana egy napelempark programot. 

 

G. komponens -Átállás a körforgásos gazdaságra

A lakossági és intézményi hulladék újrahasznosításának a növelése

Az elmúlt éveken Érden is kiépültek a szelektív hulladékgyűjtést lehetővé tevő rendszerek, de a jövőben folytatni kell azokat a folyamatokat, amelyek révén a keletkező hulladék minél nagyobb arányban újrahasznosításra, vagy újrafeldolgozásra kerülhet, illetve növekszik az újrahasználat lehetősége. Ennek érdekében nem csak a keletkező városi és lakossági zöldhulladék nagyobb aányú komposztálását, vagy bioüzemű feldolgozását kell megoldani, de szélesebb teret szeretnénk nyitni a lakosság újrahasználati. újrahasznosítási lehetőségeinek a kialakításával, a közösségi műhelykávézók (repair cafe), illetve egy újrahasználati központ és garázsvásárok létrehozásával.

Ipari Parki fejlesztés keretében hulladékgazdálkodási fejlesztés 

A város déli külterületi részén, az M6 autópálya - településhatár - 6. sz. főút között található, ~30 ha nagyságú gazdaságfejlesztésre kijelölt terület - a TSZT-ben részben különleges hulladékgazdálkodási, városüzemeltetési és mezőgazdasági terület - ideális közúti kapcsolatokkal.

Az érintett területen jelentős - több parcella - önkormányzati tulajdon van, a hulladékgazdálkodással kapcsolatban már vermi komposztáló üzem működik. További, hulladékgazdálkodással, hasznosítással foglalkozó gazdasági tevékenység betelepülése is tervezett - pld. zöldhulladék hasznosító. A fejlesztési terület kialakításához szükséges költségigényes előkészítés: a magántulajdonosoktól további területvásárlás, szántó művelési ágú ingatlanok művelésből való kivonása, közmű és útfejlesztés, körforgalmú csomópont építése a 6. sz. főúton. A fejlesztés előnye a helyben foglalkoztatottság növelése, a településen és vonzáskörzetében keletkező hulladék helyben hasznosítása.

Városi Klímastratégia kidolgozása és megvalósítása

A vonatkozó uniós és kormányzati célkitűzésekkel összhangban elkészült a város 2050-ig tartó klímavédelmi startégiája, amely 27 beavatkozási területet ölel fel, a zöld ipar és kereskedelem fejlesztésétől, az energetikai korszerűsítésen és a zöld közlekedésen át, egészen a komplex zöldfelület növelő beavatkozások, az újrahasznosítás növelése, a levegőszennyezés csökkentése, a vízgazdálkodási renedszerek korszerűsítése, az alkalmazkodás kérdésköre, illetve a szemléletformálás területéig.   

Folytatás a következő hozzászólásban.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Érd, 2021.04.28.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
d.M.O. | 2021-04-28 11:38:23

Tisztelt Miniszterelnökség!

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről az alábbi javaslatot tesszük Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz véleményezésével kapcsolatban.

A véleményezésünket komponensenként kívánjuk bemutatni, Érd városára specifikálva.

 

A. komponens –Demográfia és köznevelés

-Megerősített intézményi és szociális háló a családok számára. 

-Bölcsődei férőhelyek fejlesztése és már meglévő férőhelyek korszerűsítése. - Iskolabusz program. 

-Alap- és középfokú oktatásban ökotudatos, klímaalkalmazkodó intézmények, digitális oktatás fejlesztése. 

-Online oktatási tér fejlesztése.

Környezettudatos oktatás és életmód népszerűsítése

A fenntartható fejlődés alapvető elemeként szereplő társadalmi tájékoztatás és szemléletformálás elsőrangú területeinek tekintjük a város iskoláit, közterületeit és zöldfelületeit, amelyek enyhítik a jelenlegi tervezetlenség érzését és egyértelmű új, környezettudatos funkciókkal ruházza fel ezeket a jelentős véleményformáló  tereket és intézményeket.

Érdi Bölcsőde program

3 év alatti gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása bölcsődei ellátás keretén belül. Jelenleg a városban 2 önkormányzati fenntartású bölcsőde működik 204 férőhellyel. A szolgáltatás iránti igények jelentősen megnőttek egyrészt a város lakosság számának drasztikus növekedése következtében. A városban 20 családi bölcsőde működik, azonban csak töredékét tudják a keletkező igényeknek kielégíteni, így jelentős várólista van a bölcsődék esetében. Év közbeni felvételre szinte nincs lehetőség tekintettel arra, hogy a város óvodái is 150%-os kihasználtság mellett működnek és nem tudják átvenni évközben a 3. életévüket betöltő bölcsődés gyermekeket. Megközelítően 300 új férőhely biztosítása lenne szükséges a város több pontján kialakítva.Jelenlegi bölcsödei  férőhelyek duplázása!Két bölcsőde kerülne megvalósításra, a Néra utcai és a Visegrád utcai fejlesztésekkel.

Érdi Óvoda program

Érd Megyei Jogú Város területén 2 önkormányzati fenntartású óvoda, több telephellyel és 5 nem önkormányzati fenntartású óvoda működik. Az intézmények alapító okirata alapján a felvehető gyermeklétszám önkormányzati fenntartású intézményekben 2216 fő, nem önkormányzati fenntartású intézményben 141 fő. A város 3-6 éves korosztályának létszáma 2660 fő fő. Annak érdekében, hogy a város a kötelező felvételt tudja biztosítani az óvodaköteles gyermekek számára további 500 fős óvodai férőhely bővítés szükséges. 

-6 darab óvodai játszóudvar kialakítása, fejlesztése: Szivárvány, Kutyavári, Kincses, Meseház, Napsugár, Tündérkert

-3 óvoda felújítása: Rozsnyói utcai,  Néra utcai, Visegrádi utca

-valamint Pumukli Német Nemzetiségi óvodáé.

Érdi Iskola program

Érdi Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlesztése, bővítése - a Klikkel való egyeztetéssel összhangban

érdi általános iskolák Klikkel való egyeztetésével zajló felújítása, modernizálása

 

D. komponens –Vízgazdálkodás

Csapadékvíz elvezető alrendszerek fejlesztés (klímabarát felhasználás, eco módszerek bevezetése)

1. Moder Városok Program keretében elvégzett Csapadékvíz elvezető alrendszerek IV. ütemű tervezése  engedélyezési tervek alapján a kiemelt fontosságú gyűjtő útnál meglévő, elavult vízelvezető rendszer rekonstrukciója, átépítése. 

2. Szintén Modern Városok Program keretében elvégzett Csapadékvíz elvezető alrendszerek III ütemű tervezése során elkészült tervek alapján csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. Ezzel egyidejűleg feltárásra kerül a jelenleg épülő Fenyves Parkváros köznevelési Centrumhoz vezető, buszközlekedésre alkalmas útvonal.

Érdligeti (Papi földek) záportározó és környezetének fejlesztése

A Sulák patak mentén található, önkormányzati tulajdonú, 03/4, 24714/37, 03/2, hrsz-ú, ~ 30 ha nagyságú terület, melyen az önkormányzat a városi szintű csapadékvíz elvezető hálózat kiépítéséhez kapcsolódóan záportározó tavat létesített. A szabadidőpark kialakítása megkezdődött, a városi szintű közösségi tér befejezéséhez további beruházások szükségesek.

Környezettudatos vízgazdálkodás, fenntartható mező-és erdőgazdaság kialakítása

A mindennapok során egyre jobban érezhető éghajlatváltozás nagy kihívás elé állítja az erdő-és mezőgazdaságot, valamint a  jelenlegi vízgazdálkodási rendszereket, mivel a kiszámíthatatlan időjárás változás jóval alkalmazkodóbb növényfajokat és innovatívabb vízgazdálkodási  és mezőgazdasági módszereket kíván. Ennek érdekében erősíteni szeretnénk az élelmiszerek helyi előállítását, az új alkalmazkodóbb növényfajok elterjesztését és a környezettudatos gazdálkodás alapelveinek a gyorsított térnyerését.

 

E. komponens -Fenntartható zöld közlekedés 

-Vasúti közlekedésfejlesztés 

-Elektromos városi közlekedési hálózat fejlesztése 

-Zöld Busz Program - közösségi közlekedésben résztvevő autóbusz állomány cseréje

E-Mobilitás Program, Érd

Érd MJV elhelyezkedéséből és alvóvárosi pozíciójából fakadóan jelentős mind a belterületi, mind az átmenő forgalom. A lakosság, az intézmények és a vállalkozások is jobbára fosszilis energiával működő személy és tehergépjárműveket használnak. Ebből fakadóan meglehetősen magas a gépjárműhasználat, ami jelentős ÜHG kibocsátást eredményez. Városunk eddigi felmérései szerint a gépjárműves közlekedésből származó ÜHG kibocsátás közvetlenül a második helyen áll az épületek által kibocsátott üvegházhatású gázok mögött. Ennek a tendenciának a visszafordítása érdekében szeretnénk egy ÉrdBike elnevezésű városi elektromos roller, bicikli és motormegosztó szolgáltatást indítani, hogy a városunk lakossága, kisvállalkozói a lakott területen belül alternatív közlekedési megoldások közül is választani tudjanak és ezzel mind a közlekedési dugók számát, mind pedig az ÜHG kibocsátást csökkenteni tudják. Ezen megosztós szolgáltatás mellett szeretnénk elindítani a városon belüli E-Go MIDI autóbuszos körforgalmat is, ami élénkítené a városrészek jelenleg eléggé gyenge kapcsolódását, valamint csökkentené a személyautó használatot. A program harmadik elemeként pedig szeretnénk bővíteni az elektromos töltők számát. 

Kerékpáros, gyalogos projektjavaslat

Érd fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében célunk a legsérülékenyebb közlekedési résztvevők (gyalogosok és kerékpárosok) biztonságos és kényelmes közlekedését lehetővé tevő infrastrukúraelemek fejlesztése. Célunk a település gyalogos és kerékpárforgalmi hálózatának magas színvonalú kialakítása, olyan megoldások alkalmazásával, amelyek vonzóvá teszik a fenntartható közlekedési módokat.

A gyalogos és kerékpáros hálózat fejlesztésének a legtöbb közlekedői csoport célcsoportja, pl.: ingázók esetében jelentős mértékben növelni kívánjuk a közösségi közlekedéssel közlekedők arányát, akik gyalog vagy kerékpárral érik el a vasúti/buszmegállókat. A helyi hivatásforgalomban kerékpárt használók arányának növelésében is jelentős potenciált látunk. Külön foglalkozni kívánunk a kiemelt közlekedési célpontok, különösen az iskolák megközelítését lehetővé tévő gyalogos és kerékpáros útvonalak fejlesztésével. A fejlesztés keretében ki kívánjuk alakítani a biztonságos kerékpározás lehetőségeit az egyes városrészek, illetve alközpontok között. A fejlesztések kiemelt irányai: Parkváros-Városközpont, Ófalu-Városközpont, Balatoni út, Budapest-Érd kapcsolatok és az iskolák környezete.

Érd új kötöttpályás kapcsolata

Érd Parkváros, mintegy 5 km-re helyezkedik el a városközpontban elérhető vasúti megállóhelyektől, a Budapest irányú forgalom túlnyomó része gépjárművel zajlik. A területtől mintegy 3 km-re futó hegyeshalmi vonalba bekötő szárnyvonal megvalósítása olyan közösségi közlekedési szolgáltatást tenne lehetővé, amely jelentősen enyhítené az M1 és M7 autópályák, illetve a főváros terhelését.

Jelenleg előkészítés alatt áll a hegyeshalmi vonal megújítása (részben harmadik vágány), amelyhez reálisan csatlakoztatható egy szárnyvonal. Egyetlen közbenső megállója Törökbálint Sportközpontnál alakítható ki (térségi jelentőségű iskola, FINA uszoda stb.), majd az M0-t a meglévő Dulácska-völgyhíd alatt keresztezi a nyomvonal, amely az M7-tel párhuzamosan, a térséget minimálisan megbolygatva vezet az Iparos utcáig. Az autópálya alatt átvezetve a Bem tér kibővítésével egy új, XXI. sz-i városközpont és intermodális csomópont alakítható ki. A tervezett vasútvonal kiegészítő fejlesztései további jelentős gazdasági hatásokat generálhatnak (új városi alközpont, Budapestről is jól elérhető irodanegyed új munkahelyekkel).

Szociális Gondozó Központ gépjárműpark korszerűsítése, elektromos kerékpárok beszerzése

A Szociális Gondozó Központ által biztosított szociális és gyermekjóléti szolgáltatások minőségi fejlesztése a gépjármű park korszerűsítése és elektromos kerékpárok beszerzése által.

Folytatás a következő hozzászólásban.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Érd, 2021.04.28.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Cs.S. | 2021-04-28 09:59:29

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének véleménye a D komponens (vízgazdálkodás) témakörhöz:

Javaslom, hogy az RRF anyagban az alábbi fejlesztés jelenlen meg.   

 

A Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése

/vízpótlás, víztározás, helyi vízvisszatartás megvalósításával/

 

 

Megoldandó probléma

Az 1990-es évek elejétől a kiszáradási folyamat felgyorsult a Nyírségben, hasonlóan a Duna-Tisza közi hátsághoz. A talajvízszintek süllyedésnek indultak, ami miatt az azt addig megcsapoló felszíni vízfolyások vízhozamai csökkennek, sok esetben a vízfolyások teljesen kiszáradtak.

A felszíni vízrendszer egyre kevésbé tudja biztosítani a vízigények kielégítését, az 1960-70-es években megépült tározók gyakran vízutánpótlás nélkül maradnak. Ezen okok miatt a mezőgazdasági és egyre inkább az ipari vízigényeket részben engedélyezett, és részben engedély nélkül létesített kutakból, felszín alatti vizekből próbálják a felhasználók kielégíteni, ami további talajvízszint süllyedésekhez vezetett és megindult a vele szoros kapcsolatban lévő rétegvizek nyomásszintjének csökkenése is. A talajvízszintek csökkenése elindította a térség természeti értékeinek degradációját, a rétegvízszint csökkenés pedig hosszabb távon az ivóvíz szolgáltatást is veszélyeztetheti.

A kialakult helyzet tehát jelentősen akadályozza a gazdaság fejlesztését. Egyetlen lehetőség a helyzet javítására a felszíni vízkészletek növelése vízátvezetéssel, valamint a helyben keletkező felszíni vizek minél nagyobb mértékű visszatartásával.

Stratégiai cél (országos, megyei)

elmaradott térség gazdaságfejlesztése (mezőgazdálkodás, élelmiszeripar, természeti értékek megőrzése, rekreáció);

klímaváltozáshoz való alkalmazkodás;

Beavatkozások

A Nyírségben (mintegy 2000 km2) jelentkező vízhiány enyhítése érdekében öt egymásra épülő intézkedéscsoport végrehajtása tervezett:

vízátvezetés a Tiszából,

víztározás fejlesztés,

a helyi vizek területi és mederbeni visszatartása,

a meglévő vízkészletgazdálkodási rendszer rekonstrukciója,

a hatékony üzemeltetést biztosító egyéb fejlesztések (monitoring fejlesztés, folyamatos hatáselemzések, dinamikus vízkészletgazdálkodás feltételeinek megteremtése)

Várható eredmény

vízpótlás lehetőségének megteremtése mintegy 10-15 ezer hektáron,

élelmiszeripar fejlesztése, helyi termékekkel való ellátása,

természeti értékek revitalizációja, táji értékek helyreállítása (100-150 helyen),

rekreációs lehetőség kialakulása (15-20 helyen).

A projekt előkészítettsége

Részletes vízháztartási vizsgálatok már történtek, melyek alátámasztják a kedvezőtlen folyamatok jellegét és irányát. Az Agrárkamarával együttműködésben 2020-ban az OVF megbízásából elkészült a vízkészletgazdálkodás fejlesztés műszaki koncepciója. Meghatározásra kerültek a további projektelőkészítés, tervezés feladatai, elkészült annak ütemterve, valamint a tervezett fejlesztések becsült költségigénye.

Megvalósítás lehetséges ütemterve

2021. III. negyedév: projektelőkészítés műszaki tervezés kezdete, hatósági engedélyek beszerzése

2024. II. negyedév: a kivitelezés kezdete, befejezése 2027. IV. negyedév.

 

A beavatkozás hiányában félő, hogy 2030-ra a kedvezőtlen folyamatok visszafordíthatatlanná válnak.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-27 20:03:07

A HET    G – Körforgásos komponens MTVSZ vélemény melléklete

a biohulladékok kötelező gyűjtéséről és a 2000 LE alatti települések szennyvízkezeléséről

 

 

 

A Javaslatokkal kapcsolatos környezeti kifogások:

 

1. A klasszikus művi szennyvíztisztítás, a gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep kiépítése, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetése fenntarthatósági szempontból nem alternatíva, mivel a rendszer kiépítése, üzemeltetése, fenntartása, majd felszámolása anyag és energiaigényes, környezeti átterhelésekkel jár a környezeti elemek és földrajzi helyek között, szennyezi a környezetet, a terhelést szétosztja a környezeti elemek között.

Ideje lenne szembenézni ennek a technológiának a fenntarthatatlanságával, és a jövőben kikerülni a hasonló „megoldásokat”.

 

2. A tisztított szennyvíz keletkezése folyamatos, az öntözésre való használat lehetősége időben korlátozott, pl., télen, csapadékos időszakokban nem lehetséges.

Másrészt az öntözés minden formája károsítja a talaj szerkezetét. Harmadrészt a talaj víztároló képességét a talajélet befolyásolja, amely a talajforgatásos technológiák miatt tizede a kellő mennyiségnek.

 

3. A szennyvíziszap hasznosítása mezőgazdasági területeken

A nitrát direktíva korlátozza a kihelyezhető nitrogén hatóanyag mennyiségét, illetve a szennyvíziszap nehézfémtartalma miatt az ismétlődő kihelyezés akkumulációhoz vezet. A nitrogén hasznosulásához szénre is szükség lenne, ennek hiányában a denitrifikáció eltávolítja a fölös mennyiségeket, amelyek egyik formája a dinitrogén oxid, az egyik legjelentősebb felmelegítési potenciállal rendelkező GHG.

 

4. A szennyvíziszap komposztálása

 

A komposztálódás alapfeltétele a megfelelő C:N (30:1). A szennyvíziszapok szénben szegények ehhez képest, vagyis magas széntartalmú, rostos humuszképzők adagolása lenne indokolt. Az ipari komposztálás folyamata költséges, energiaigényes, és szennyező anyag kibocsátással jár (ammónia, metán, dinitrogén oxid).

 

5. A szennyvíziszap kigázosítása – biogáztermelés

 

A szennyvíziszapból az amúgy is kevés szén alakul metánná, így a kigázosított töltet a talajba juttatva rontja a nitrogén ciklust.

 

6. A lakosság biohulladék lakosság általi, helyben történő komposztálása komposzt edényekben

 

A lakossági biohulladékok – konyhai tisztítási hulladék; kerti zöld hulladékok (fűnyesedék, gyomok) nitrogénben gazdagok, keletkezésük idején rostos, szénben gazdag humuszképzők bekeverését igényelnék. Ennek hiányában rothadás, anaerob folyamatok következnek be, amelyet csak súlyosbít a rosszul szellőző, többnyire kényszerből újrahasznosított műanyag edényzet. Az edényzet csekély térfogata nem alkalmas arra, hogy a komposztálás termofil fázisa megvalósuljon, és a környezettől való elszigeteltség okán a komposzt felépülési folyamat nem valósul meg.  Többnyire trágya giliszták táplálékaként szolgál a szerves-anyag, és a képződött „giliszta -humusz” nem felel meg a humusz fogalmának.

A komposztáláshoz a siló teljesen fölösleges, anyag és energiapocsékolás, a komposztálás prizmákban elvégezhető.

 

 

7. A biohulladék kötelező elkülönített gyűjtése 2023. december 31-től (vagy keletkezés

helyén történő gyűjtése és hasznosítása) helyes célkitűzés, de sem a helyben történő lakossági „komposztálás”, sem az elszállítás, és központi komposztálás nem környezetkímélő megoldás a fenti érvek miatt. Így a zöldhulladékok rendszeresen, gyakoribb elszállítást nem kellene megcélozni, viszont  helyben kellene megszervezni a hasznosításukat.

 

8. A falevelek összegyűjtése, elszállítása fenntarthatósági szempontból helytelen, mivel a falevél a fa természetes körforgásának alapja (a fa körforgásos gazdasága). Haszontalan gyűjtésére és szállítására energiát fordítani, és megkárosítani a fa élőhelyét.

 

 

Javaslat a szennyvizek és biohulladékok helyben történő, környezetkímélő és klímabarát hasznosítására.

 

A vidéki települések családi házas beépítettsége lehetővé teszi a lakossági fekete és szürke szennyvíz szétválasztását. A fekete szennyvíz keletkezése beltéri alomszékek alkalmazásával megszüntethető. Ezzel jelentős ívó víz megtakarítást (felhasznált napi ívó víz 30%-ka) lehet elérni, illetve nem keletkezik fekete szennyvíz. A szürke szennyvíz az Országh József féle KEGYEDI rendszerrel (emésztő, növényi szűrőcsatorna, derítő vagy szórógödör) helyben kezelhető. Az alomszékek a magas széntartalmú hulladékokat (papír, gyaluforgács, ágapríték) hasznosítják. Az alomszékek tartalma helyben hasznosítható a kertgazdálkodásban. A legkisebb logisztikai feladatot ez adja, mivel a kiindulási anyag térfogatának csak a negyedét kell kezelni. Beltéri alomszékek a kereskedelembe kaphatók, új építésű házaknál, felújítás esetén beltéri rendszer kültéri komposztálással kiépíthető.

 

A biohulladékok esetében azok helyben történő felhasználását javasoljuk a talajmegújító kertgazdálkodás keretében.

 

A lakosság egyre nagyobb számban foglalkozik kertgazdálkodással, kiegészítve ezzel jövedelmét, vagy részben önellátást valósít meg. A megtermelt javak minősége változó, sok esetben hiányzik a hozzáértés, az ökológiai termesztés elenyésző, a konvencionális gazdálkodással próbálkoznak. A hagyományos kertgazdálkodási eljárások azonban nem környezetkímélők, sokszor a növényvédő-szer és műtrágya használat szakszerűtlen és terheli a környezetet. További probléma, hogy az alkalmazott eljárások nem alkalmasak arra, hogy kivédjék az éghajlatváltozással járó időjárási anomáliákat.

 

A talajmegújító ökológiai gazdálkodás a permakultúrában ismert eljárás, hazai innovatív módszere a komposzthagyó mélymulcs. Az eljárás lényege, hogy a helyben keletkező szerves hulladékokat talajtakarásra használja fel oly módon, hogy a takaró anyagból televény talaj keletkezzen. Mondhatjuk, hogy komposztdomb helyett a talaj felszínén történő komposztálás, amely védi a talajt az eróziótól, kiszáradástól, tömörödéstől, tápanyag kimosódástól, táplálja a talajéletet, és helyreállítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét. A mélymulcsos gazdálkodás mellőzi a talajforgatásos technikákat, a kapálást, a locsolást, mérsékli a gyomosodást, illetve szükségtelenné tesz mindennemű növényvédelmet. Ezzel jelentősen csökkenti a környezetet érő terhelést. A módszer önfenntartó, ökológiai elveken alapuló, teljesen vegyszermentes gazdálkodás, amely helyreállítja a talaj termőképességét, élővilágát, segít az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, minimalizálja a külső inputokat, a körforgásos gazdaságot valósítja meg, egészséges élelmiszert szolgáltat, és terméshozamában felülmúlja a konvencionális technológiákat.

 

Éghajlatvédelmi szempontból fontos, hogy a módszer csökkenti a közvetlen és közvetett, talajforgatással, műtrágyázással kapcsolatos ÜHG kibocsátást, mivel mellőzi a talajforgatást, és a mesterséges talajerőpótlást. Összehasonlítva a konvencionális gazdálkodási formákkal a módszert választók jelentősen csökkenthetik ökológiai lábnyomukat. Összességében ez a gazdálkodási forma a helyi termelést, a helyben keletkező szerves hulladékok helyben történő újrahasznosítását, a helyi megélhetést támogatja, miközben növeli a fenntartható termeléssel és fogyasztással kapcsolatos tudatosságot.

Az eljárás alkalmas arra, hogy a településeken (közterületek – helyi önkormányzat; közkonyhák, intézmények; háztartások; mezőgazdasági üzemek; kertészetek; szántóföldi gazdálkodók; állattartók) keletkező szerves hulladékokat helyben hasznosítsa. A hulladékokat egy-egy településen többen is hasznosíthatják, mezőgazdasági, kertészeti vállalkozások, őstermelők, de akár közösségi hasznosítása is megszervezhető. Mindenkinek keletkezik szerves hulladéka, de nem mindenki fog annak hasznosításával foglalkozni. Viszont azok, akik felhasználják a talajmegújító kertgazdálkodásban, haszonnal vehetik át a szerves hulladékokat azoktól, akik nem hasznosítják. Ezáltal a begyűjtés is megvalósul, akiknek szüksége van erre, azok begyűjtik. (Ma néhány ezren követik a komposzthagyó mélymulcsos módszert, és felkutatják, honnan tudnak elegendő szerves-anyagot szerezni. Itt tetten érhető a motiváció azzal szemben, mintha mindenki kap egy komposztládát, de nincs motivációja). Ez a megoldás alkalmas arra is, hogy javítsa a településeken élők közötti összetartást, a termelők például a termés egy részével viszonozzák a szerves anyagot.

 

dr. Gyulai Iván

 

Kontakt: info@mtvsz.hu 

2021. április 26.

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-27 20:02:05

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége értékelése a magyar HET (ápr. 13-i verzió)Digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában (H) és Egészségügy (I) komponensérőla biológiai sokféleség védelmének szempontjából

 

 

Digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában (H)

A komponens 6. fejezetben tárgyalt zöld dimenzió valamennyi felsorolt reform és beruházás esetében tételesen, táblázatos formában tér ki arra, hogy digitális elemei (pl. otthoni munkavégzés, agrár-digitalizáció, engedélyezési eljárások elektronikus útra terelése) közvetetten hozzájárulnak a zöld átálláshoz, az éghajlatpolitikai és/vagy biodiverzitás megőrzéssel kapcsolatos célok eléréséhez, a környezetterhelés csökkentéséhez. Erre vonatkozóan konkrét példákat a dokumentum nem hoz. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a digitális technológia önmagában nem járul hozzá a környezeti célok teljesítéséhez, legfeljebb újabb eszközt/lehetőséget jelenthet azok megvalósítására. Példaként: az agrárdigitalizáció, illetve az erre alapozó precíziós gazdálkodás éppúgy alkalmas a mezőgazdaság negatív környezeti hatásainak növelésére, mint azok mérséklésére - a kitűzött célok, illetve a technológia konkrét alkalmazásának függvényében.

A digitális technológia fejlesztése a természetvédelem lehetőségeit bővítheti pl. élőhelyi változások távérzékeléssel történő monitorozása, zöldinfrastruktúra-hálózat változásainak finom skálán történő követése, ökoturizmushoz kapcsolódó adatok (pl. forgalom, látogatószám) pontos monitorozása.

A stratégia fenntartható gyakorlatként említi a precíziós mezőgazdálkodást. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a digitális/precíziós technológiák önmagukban nem fenntarthatóak, bár kétségtelenül új lehetőségeket teremthetnek fenntarthatóbb, környezetkímélőbb mezőgazdálkodási módszerek kialakítására.

A DNSH-elv érvényesülését tárgyaló 8. fejezet - a zöld dimenzióban leírtakkal analóg módon - valamennyi reform és beruházás esetén kitér arra, hogy a digitalizáció következtében csökkenő helyváltoztatás (pl. otthoni munkavégzés), a hatékonyság növelése, illetve a rendelkezésre álló szabadidő növelése révén hozzájárul az éghajlatváltozással és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzések teljesüléséhez. A tervezett reformoknak és beruházásoknak negatív környezeti hatása nincs - sok esetben ez inkább pozitív.

A komponens nem tartalmaz utalást az uniós természetvédelmi irányelvekből fakadó hatásmérséklési követelmények figyelembevételére vagy környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.

 

 

 

Javaslataink:

A digitális átálláshoz tartozó fizikai hálózatfejlesztési beruházásokat (pl. kábelek, átjátszó tornyok) az elektromos hálózatokkal analóg módon kell kezelni, ugyanazon környezeti, természetvédelmi szempontok érvényesítésével.Fontos a szabadvezetékekre vonatkozó szabályozások betartása a digitális hálózatok esetében is.

A digitális infrastruktúra fejlesztését célzó, fizikai hálózat kiépítésével járó beruházásokat a vonatkozó környezeti engedélyben foglaltak szerint, az élőhelyekre gyakorolt közvetlen negatív hatások (pl. földkábelek fektetésének következtében) minimalizálásával kell végrehajtani. Új építésű légvezetékek, valamint ökológiai csapdaként működő, folyamatos fénykibocsátású kommunikációs tornyok létesítése az ütközésveszély, illetve az élőhely-fragmentáció miatt mindenképpen kerülendő. (Kivitelezés során figyelembe kell venni az áramszolgáltatók és a természetvédelmi szakigazgatás által aláírt Akadálymentes Égbolt megállapodást és egyéb vonatkozó tanulmányokat.)

A hálózatfejlesztést célzó beruházások tervezésekor és kivitelezésekor a természetvédelmi szakmai szervezetekkel való egyeztetés szükséges.

 

 

Egészségügy (I) komponens:

A természetalapú megoldások, illetve a biodiverzitás megőrzése explicit módon nem kerülnek említésre a komponens leírásában. A komponens legjelentősebb infrastrukturális beruházása a Dél-budai Centrumkórház felépítése, amelynek kapcsán a zöld dimenzió (6. pont) említi, hogy az "40%-os klíma és 40%-os zöld együtthatókkal jellemezhető", az energiahatékony épületek építése, illetve az energiahatékonyságot növelő átalakítások miatt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kórház építése - a jelenleg megismerhető tervek alapján - nagyobb részben zöld mezős beruházás formájában valósul meg, így természetközeli élőhelyek jelentős átalakításával jár.

A zöldmezős beruházás formájában megvalósuló fejlesztések - így pl. a Dél-budai Centrumkórház esetében - felmerül, hogy az elveszített zöld területek milyen arányban állnak a kivitelezés során újonnan létrehozandó zöld területekkel. Az országos zöld infrastruktúra rendkívül fontos részét képezi a városi zöld felületek hálózata - különösen a főváros esetében, ahol az egy főre jutó zöld felület aránya rendkívül csekély.

A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 8.2 célkitűzése alapján a csökkenteni kell a zöldmezős beruházások által érintett területek arányát és nyomon kell követni a zöldmezős fejlesztéseket, egyúttal ösztönözni a barnamezős fejlesztéseket. A stratégia 2.2.8 pontja alapján meg kell állítani a városi zöld ökoszisztémák eltűnését, a várostervezésben pedig rendszerszinten kell érvényesíteni az egészséges ökoszisztémák valamint a zöld infrastruktúra megőrzését és fejlesztését, illetve a természetalapú megoldásokat.

A komponens a DNSH elv alkalmazását nem tartja relevánsnak a beruházások szempontjából (8. pont), holott szükséges lenne vizsgálni a DNSH-elv érvényesülését a nagy területfoglalással járó beruházások esetében.

 

 

 

Javaslataink:

A beruházások és a projektek kidolgozása során javasoljuk a természetvédelmi szakismeretek becsatornázása és a kedvezményezett projektek kiválasztása során a természetvédelmi elvek kiválasztási kritériumokban történő megjelenítését.

A zöldmezős beruházások, termőföld kivonása és belterületi zöldfelületek beépítése kerülendő.

Építési beruházásoknál a városi biodiverzitás védelmét, a fényszennyezés elkerülését és a zöldfelületek természetközeli kialakítását kell előtérbe helyezni.

 

Kontakt: info@mtvsz.hu 

2021. április 26.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Z. | 2021-04-27 15:49:41

Tisztelt Miniszterelnökség!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat felajánlva együttműködését, az alábbi véleményt és javaslatokat fogalmazza meg a Magyarország Helyreállítási Ellenállóképességi Tervéhez.

1. Vélemény és javaslat a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének C komponenséhez

Leszakadó térségek, mint tudjuk évtizedek óta nehézségekkel küszködnek, területenként eltérő mértékben. Ezen területekre irányuló felzárkóztatások kiemelt fontossággal bírnak. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve közel 30 oldalon keresztül kellő mennyiségben és minőségben részletezi a legfőbb problémák orvosolására érkező javaslattételeket. A Komponensek bemutatása részben a jelentkező gondokat komplexen vizsgálja és kiemeli a szociális ellátórendszer működésében jelentkező valós hiányosságokat és arra fókuszál. A tervezetben reformok bevezetésével, folyamatos jelenléten alapuló szociális munkával és közösségfejlesztéssel kívánják megalapozni a problémák feltárását, megelőzve a később jelentkező fokozódó gondokot. Véleményünk szerint fontos a probléma megelőzése, mielőbbi megismerése és a javaslattételek kidolgozása a megoldásra.

A fő kihívások fejezetben pontosan ismerteti az ország jelenlegi helyzetét, hátrányait. Számszerű adatokkal alátámasztja azokat. Különösképpen jó, hogy megemlíti azokat az OP-kat, amelyek foglalkoznak a hátrányok mérséklésével, és dolgoznak azok javításain. A Terv célkitűzései egyezést mutatnak a kihívásokra vonatkozó megoldáslehetőségekkel. Továbbá jól határolja be azokat, illetve fontos kiemelni, hogy összhangban vannak a 2019. és 2020. évi, Magyarország számára készült országspecifikus ajánlások hátrányos helyzetű csoportokat érintő javaslataival. Igencsak kedvező a felzárkózó települések számára, hogy olyan fejlesztések indulnak a közeljövőben, amelyek hasznukra válnak.  A Tervben bemutatásra kerül a részletes cél és a tervezett ütemezése, ami egy keretet ad a megvalósítandó fejlesztéseknek. Az Intézkedések kapcsolódnak hazai szakpolitikai stratégiákhoz, valamint uniós szakpolitikai stratégiákhoz is. A komponens reformjainak és beruházásainak bemutatása részben meghatározásra kerül az összes aktuális kihívás, illetve azok a célok, amiket szeretnének elérni a kihívás megszűntetésének érdekében reformok és beruházások révén. Összetett, részletes betekintést és teljes ismeretet nyújt a leírás.

A megyék különböző társadalmi mutatói (szegregátumok száma, kedvezményezett települések száma, kedvezményezett járások száma, Helyi Esélyegyenlőségi Programok intézkedési terveinek száma) előrevetítik a felzárkózást érintő kihívások mihamarabbi eredményes kezelését.

A 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján a kedvezményezett települések között a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett megyei települések száma a 82-ből 47 település (57%), jelentős munkanélküliséggel sújtott települések 40 település (48%), mindkét szempontból kedvezményezett 30 település (36%). A mindkét szempontból kedvezményezett települések mindegyikében található szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett településrész.

A 2011. évi népszámlálás és a KSH adatai alapján Hajdú-Bihar megye 82 településből 50-ben található szegregátum, 5 településen pedig szegregációval veszélyeztetett településrész.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a fent említett mutatók ismeretében az alábbi tevékenységeket tervezi megvalósítani a megyei szintű felzárkózás elősegítése érdekében.

A felsorakozott reformok mindegyike szükséges a változás érdekében, viszont nagy hiányosság, hogy számos család kistelepülésen mégsem él a felkínált lehetőségekkel. Az az általános tapasztalat, hogy nem elég hatékony a kommunikáció a szociális munkások és a hátrányos rászoruló emberek között, holott a célok egyértelműen a felzárkóztatást segítenék.  A visszautasítás származhat érdeklődés, bizalom hiányából vagy szégyenérzetből. A szakemberek feladata elsősorban a szemléletformálás, bizalom elnyerése, új ismeretek átadása.

104. oldal: Helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializáció és készségfejlesztés, a helyi gazdasági kultúra erősítése: Javasoljuk a célokat a Gazdaságélénkítő Programban megvalósuló üzemekben történő foglalkoztatás támogatásának kiegészítésével. Ezáltal a GÉP programban megvalósuló üzemekben – a kötelező foglalkoztatotti létszám felett – a munkavállalók bérét biztosítani lehet a Felzárkózó települések program keretei között.

105-106. oldal: Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás: A kihívás részben a fűtési tevékenységet és a szmoghelyzetet részletezi, később említést tesz a fűtés korszerűsítéséről, az áram vételezésről majd előfizetős órákról. Nem egyértelmű ebben a részben, hogy a rossz fűtéstechnika helyett elektromos áram által működtetett fűtési berendezéseket helyezik előtérbe.

A beruházásokat illetően fontosnak és szükségesnek tartjuk a „szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása” és a „közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás tevékenységeket”, mindazonáltal valószínűsíthetjük, hogy az energiaszegénységben élők nehézségeit nem a közösségi megújuló energiatermeléssel és felhasználással fogjuk tudni megoldani. Az Európai Unió és az ország számára is kiemelt fontosságú a megújuló energiaforrások használata, viszont véleményünk szerint a vizsgált elszegényedett települések nagyobb horderejű környezeti és infrastrukturális problémáit elsőként az alapvető szolgáltatások nyújtásával szükséges lenne kezelni. Ezért javasoljuk a 89. oldalon található beruházások körének kibővítését az alábbiak szerint:

- Közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkózása, beilleszkedésének elősegítése, készségfejlesztése érdekében:

- Leromlott településrészen található illegális hulladéklerakók felszámolása, gyűjtőszigetek kialakítása a településképhez illeszkedő módon (járműbeszerzés nem támogatható).

- Közterek, parkok, játszóterek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése, kapcsolódó eszközbeszerzés.

- Közlekedési- és közlekedésbiztonsági fejlesztések, amennyiben a hátrányos helyzetű lakosság számára célzott közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételeit segítik elő (közvilágítás, közutak szilárd burkolattal történő ellátása, járda felújítás, közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés vezetékrendszerének felújítása, kiépítése…)

- Infrastrukturális fejlesztés (fürdőszoba projekt)

A KSH adatokból az tapasztalható, hogy a szegregátumokon található ingatlanoknál jelentős számú a fürdőszobával nem rendelkező ingatlanok száma.

A fürdőszoba hiánya nem csak a felnőtt lakosságot érinti hátrányosan, hanem a gyerekek mindennapjait is, ezért az infrastrukturális fejlesztés egyik iránya lehet a fürdőszobák kialakítása.

 A projekt első szakaszában azok az ingatlanok vonhatók be rövid határidővel, amelyek rendelkeznek ingatlanon belüli vezetékes vízzel, árammal és szennyvízcsatornával.

Valószínű, hogy sok olyan ingatlan található a hátrányos helyzetben lévő településeken, amely nem rendelkezik olyan helyiséggel, ahova kialakítható lenne a fürdőszoba, ezért külső megoldásban, telepített fürdőszoba konténerben is érdemes gondolkodni.

Standard műszaki tartalommal és gyártással javasolt sorozatban gyártani az ingatlanból közvetlenül elérhető fürdőszoba konténereket.

A program kezdeti szakaszában kialakítandó technológiai fejlesztés a szakmai területen jártas vállalkozók bevonásával történne.

A projekt egyik sajátossága, hogy a fürdőszobák kialakításánál vagy konténerek gyártásánál aktívan bevonásra kerülnek az ingatlanban vagy az ingatlan környezetében lakó hátrányos helyzetben élő, foglalkoztatható személyek. A végzettséggel rendelkezők (vízszerelők, burkolók) szakmai irányítása mellett segédként foglalkoztathatók lennének azok hátrányos helyzetű szegregátumban élők, akik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.

A helyszín kiválasztásánál prioritást élvezne a legalább három, 14 év alatti gyermeket nevelő család, illetve az infrastrukturális háttér megléte (vízvezeték, áram, csatorna).

A kiválasztott ingatlan egyik feltétele az ingatlan környezetének rendben léte és kerítéssel való ellátása.

- Szociális bérlakások számának növelése

A különböző projektek megvalósítása során azt a következtetést vontuk le, hogy nagy igény mutatkozik a szociális bérlakásokra, amelyekhez csak kevesen jutnak hozzá, ezzel szemben sok a nem lakott ingatlan a településeken, amelyek nincsenek hasznosítva, ezek felmérése szükséges lenne.

Megoldást jelenthet, ha a megyei önkormányzat koordinálásával a helyi önkormányzatok lehetőségük szerint kedvezményesen helyben vásárolhatnának vagy újíthatnának fel rendelkezésre álló ingatlanokat.

- Hazai és EU-s felzárkózást segítő projektek területi szintű összehangolása

Mind a hazai, mind az EU-s források által támogatott projektek esetében tapasztaltuk, hogy a projektek területi szintű összehangolásának hiányából fakadóan, a pályázás és a megvalósítás nem minden esetben hatékony. Egy megyei szintű összehangolással, valamint az eddigi együttműködések kihasználásával erősíthetők lehetnének a pályázatok eredményességi mutatói.

- Megyei Szociális Kerekasztal

Több szociális szolgáltatótól érkezett a megyei önkormányzathoz jelzés a korábban már működő Megyei Szociális Kerekasztal igényével kapcsolatban. A szervezett, közvetlen tapasztalatcserét (problémák közös kezelésére hozott megoldások, módszertanok megismerése, jó gyakorlatok) szolgáló rendszeres konzultációk segíthetik a szociális szolgáltatáshoz való hozzáférést a hátrányos helyzetű lakosok részére.

A beavatkozások lehetővé teszik az érintett településrészek komplex körülményeinek javítását, meglévő funkcióinak bővítését, fejlesztését, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítását.

Összességében, a Terv jól bemutatja a felzárkózó térségek alapvető problémáit, segít megérteni az okokat és a legcélravezetőbb megoldási javaslatokat gyűjti össze. Olyan reformokat állít össze, aminek a megvalósítása sikerhez vezet (szociális ellátó rendszer minőségi javulása és kiterjesztése mehet végbe), beruházásokkal pedig megfelelő környeztet teremthet meg az egészséges fenntartható életmódhoz. Kizárólag az energetikai megoldások kapcsán látok esetleges eltérő, hatásosabb lépéseket. Összhangban a TOP Plusz energetikai felhívástervezetben megfogalmazott megyei szintű energiaközösségek létrehozását, amelyben integrálni szükséges a szociális energiaközösségeket.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk a megyénket érintő, felzárkózást segítő programok iránt.

Debrecen, 2021. április 27.

Üdvözlettel:

Pajna Zoltána megyei közgyűlés elnöke 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
H.L.Á. | 2021-04-27 15:28:44

Az SMTIT véleménye.

A- Demográfiai és köznevelés c. komponenséhez

 

1981-óta folyamatosan csökken hazánk népessége, a határon túli magyarok bevándorlása nélkül, még tragikusabb lenne a helyzet. Nyilvánvaló, hogy a népességpótlás ezen formája előbb utóbb kimerül és nem is szerencsés. Ezért mindenképpen támogatandó, hogy a demográfiai válság a születésszám növelésével történő megállítása Magyarország társadalmi és gazdasági fenttarthatóságának egyik kulcsterülete. Azonban a kérdést csak teljes komlexitásában szabad vizsgálni. A gazdasági eszközöknek segíteni kell a társadalmi folyamatokat és azt nem szabad alárendelni gazdasági megfontolásoknak.

Időként felreppen a hír, hogy a nyugdíjba vonulás korhatárát meg kell emelni. A gazdasági szempontból észszerűnek tűnő lépés szerintünk a születések számára negatívan hatna.

 A gyermekvállalás a szülők szuverén döntésére, de a gyermekek nevelése a családi összefogásra alapul. A gyermekek fejlődését és nevelését nagymértékben a nagyszülők törődése és áldozatvállalása is biztosítja. A nők érvényesülését segíti a munkaerőpiacon, ha a nagyszülök foglalkoznak betegség esetén a gyerekekkel. A kormánynak mindenképpen el kell kerülnie, hogy a nyugdíjrendszer problémáit az életkor emelésével oldja meg.

A rendkívüli hasznos nők 40 programot ki lehetne egészíteni a 65 év alatti nyugdíjasok ingyenes utazásával, amennyiben bizonyítottan az utazás a kisgyermekek nevelését szolgálja.

A demográfiai válság megoldása a magyar vidék fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Az államnak keresnie kell a munkaerő helyi foglalkoztatásának megoldásait, netán maga is beruházó lehetne. A feldolgozó ipar vertikumának szélesítése, a helyi piacra történő termelés ennek egyik eszköze lehet.  A tudatformálás nélkül a demográfiai problémák nem oldhatók meg. Az ismeretterjesztés sokat tehet a társadalmi  probléma megértéséért az egyéni felelősségvállalás kialakításáért. A Kormánynak a hagyományos ismeretterjesztés lehetőségeit is igénybe vevő országos programot kellene indítani (előadások,konferenciák), támaszkodva a meg lévő hazai infrastruktúrára a nagymúltú ismeretterjesztő szervezetekre.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
S.D. | 2021-04-27 14:53:56

Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai IV/IV

 

2.Komponenesek operatív - folytatás

 

C Komponens

A hátrányos helyzetű települések legjelentősebb problémái:

- Elvándorlás, az idősek és versenyképtelenek maradnak.

- Munkahelyek hiánya.

- Leromlott infrastruktúra.

 

Javasoljuk a fiatalok betelepülésének dinamizálása okán:

- Informatikai munkahelyek (digitális nomád) telepítését és a lakhatás támogatás az LHH településeken

- Infrastruktúra kiépítését, további lakhatást támogató finanszírozási rendszer fejlesztését (1 Ft telek…..stb.)

- Az alapvető igények kielégítésére (bolt, étterem, orvos….) infrastrukturális program gyorsítását.

- Csarnok és ipari munkahelyek telepítésének további kedvezményrendszerét.

- Közlekedési problémák gyors megoldását – belső utak a megyeszékhelyekig.

 

E komponens

Közúti és vasúti infrastruktúra átgondolt és rendszerszerű fejlesztése, az ország határain található nagyvárosok összekötése és a belső útvonalak gyors fejlesztése. Megfelelő infrastruktúra hiányában a technológiai fejlesztések nem hatékonyak, nem érik el céljukat.

Hidrogén és más megújuló energiaforrások alkalmazásának és kapcsolódó fejlesztések támogatása, a megfelelő szakemberek képzése, KFI tevékenység szervezése. Nem elég platformokat szervezni, az arra képes és alkalmas cégek fejlesztéseit szükséges támogatni!

 

 

F komponens

Az igazságos átmenet programban a három érintett megye vonatkozásában komplex for-profit fejlesztési program kialakítása a gazdaság köztestületével és a gazdasági szereplőkkel! Cél a for-profit szektor támogatásával valódi fenntartható fejlesztések, új piacok, termékek és technológiák bevezetése!

G komponens

A körkörös gazdaság fogalmának kibővítése és a fenntarthatóság és ökológiai lábnyom csökkentésével járó projektek támogatása. Műanyag kiváltása, speciális anyagok alkalmazása a feldolgozóiparban…stb.

Hulladék tv. alakítása szükséges, amely a gazdasági szereplők fenti témához kapcsolódó aktivitásait is ösztönzi.

H komponens

Egyablakos rendszer kiépítése, az on-line eszközök bevezetése minden papírt használó felületen, kezdve a beadványoktól, a pályázati rendszer mellékletig, a regisztrációk és bevallásokon át. Hatóságok, felelős állami intézmények és köztestületek közötti interfészek kialakítása.

Termelésirányítási rendszerek bevezetésének támogatása a mikro és KKV kör számára is.

I egészségügy

Ki kell használni az ország értékeit és a remek health service rendszerekre építve megyei nyugdíjasotthonokat kell építeni, amelyek nemzetközi szinten megoldást jelentenek szociális – egészségügyi – sport – kulturális – természeti értékek használata mentén az „aeging” problémára.

E-Health programok finanszírozása, az egészségügyi rendszerben az egyedi tömeggyártás elveire építeni: minden beteg más és más, de léteznek egységes megoldási szisztémák. Okos technológiák alkalmazása és bevezetése a szűrés, napi diagnosztika…stb. feladatokhoz.

 

Kamara hivatala - pbkik@pbkik.hu

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
S.D. | 2021-04-27 14:53:45

Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai IV/III

 

2.Komponenesek operatív

 

A komponens

A fiatalok helyben tartása, az elvándorlás csökkentése és a válságövezetekbe történő szakember vonzás és ezeknek a finanszírozása a legfontosabb feladat:

- Szakképzési intézményrendszer gyors technológiai és infrastrukturális fejlesztése.

- Mérnök és természettudomány tanárok bérezésének rendezése, életpálya modell fejlesztése. A vállalati szakemberek iskolai – képzési rendszerbe történő beillesztésének megoldása, a cégek kompenzálása.

- Visszavándorlást növelő és elvándorlást csökkentő helyi programok támogatása: önkormányzati lakásprogramok, #ajelenajövőd kampány kiterjesztése, családi vállalkozások megerősítése, középfokú és felsőfokú képzés összefűzése.

- A munkaerőközvetítő szervezetek külföldi munkavégzésre irányuló aktivitásainak szabályozása.

- Szakképzésben és fiatalok esetében a sportban bevált menedzser szerződési rendszer kialakítása, nevelési díj megállapítása ha a fiatalt kineveljük és más céghez megy dolgozni akkor a nevelési díj megfizetése.

- Munkaerőmobilitást segítő infrastruktúra gyors kezelése, korszerű busz és vonatközlekedés!

- Munkába járást segítő adózási rendszer bevezetése, kidolgozott javaslatunk a KKM részére megküldésre került 2020-ban.

- Általános és középiskolában gyakorlati műszaki és pénzügyi ismeretek átadása, bevezetése a tantárgyi követelmények közé.

- Iskolai pedagógusok értékelési rendszerének fejlesztése, folyamatos tanártovábbképzés főleg a műszaki területeken.

 

„Kamarai műszaki arculat kampány. Vállalkozások és klaszterek, a PTE és PSZC mellett Pécs városa és a Baranya Megyei Önkormányzat is bekapcsolódott a kamara által ősszel elindított kampányba, amely a megye műszaki arculatának megteremtése, ezzel a fiatalok elvándorlásának csökkentése és a visszavándorlás erősítése célrendszer mentén indult. #ajelenajovod című kampányban 102 vállalkozás arculata és szlogenje került bemutatásra a helyi közterületi és írott/elektronikus médiákban. A vállalkozások összefogása és a fiatalok számára a lehetőségek bemutatása többszörös hatással bír, a folytatásban külföldi nagyvárosokban is megjelenik a kampány, a kivándorolt műszaki értelmiség visszavonzása érdekében.

 

 

B komponens

Strukturális változás kell, amely nemcsak a fenntartás és finanszírozás formájában jelenik meg. Szakindítás, helyi ipari kapcsolatok dinamizálása, a vállalkozások kiszolgálása az alkalmazott kutatás területén!

Az egyetemi fejlesztések akkor jelentenek valódi, a helyi gazdaságra építő és helyi gazdasággal kooperáló támogatást, ha az egyetemi fejlesztések nem pontszerűen végrehajtott zárt rendszerek, hanem a helyi gazdaságra építő, azokat kötelezően bevonandó programok. Javasoljuk az egyetemközpontú fejlesztési forrásoknál az ICT, feldolgozóipari, élelmiszeripar, egészségipari gazdasági szereplők kötelező bevonását, az egyes fejlesztéseknél a vállalkozások számára központi támogatás nyújtását, amely támogatást megbízásos jogviszonyban a választott egyetem végzi el.

Olyan stratégiai együttműködésre van szükség, amely kompetitív módon hangolja össze az erőforrások és kompetenciák rendszerét. Hosszú távon mind a helyi gazdaság, mind az egyetemek érdeke, hogy folyamatos együttműködésben meginduljanak a közös fejlesztések, alkalmazott kutatások, prototípus fejlesztések. A helyi gazdaság KFI aktivitásainak és az egyetemek kutatási tevékenységének összehangolására javasoljuk Alkalmazott Kutatási Központok létrehozását, amely alkalmas lehet mind a kutatói, mind a megrendelői oldal kooperációs aktivitásainak szervezésére. Egyben virtuális és fizikai központ is, amely „digitális/technológiai tisztásként” közvetíti a meghatározó szereplők számára a keresletet és kapacitásokat.

 

Egyetemek és szakképzési iskolák együttműködési felületét kell kialakítani:

A műszaki pályák, a szakképzés presztízsének visszaállításához szükség van az elméleti és gyakorlati oktatás színvonalának emelésére, de az oktatás infrastruktúrájának fejlesztésére is. Főleg a high-tech hiányszakmák képzési hátterét kell felfejleszteni. A szakképzési centrum és a kamarák, szakmai szervezetek, egyetemek bázisán kezdeményezzük olyan új szakképzési központi intézmény felépítését, amelyben e szakmákat a legújabb technológiai háttérrel és az elérhető legjobb oktatókkal lehet tanítani. A jelenlegi szakmunkásképzésből kell átemelni e képzéseket, egyben racionalizálva a meglévő képző intézmények szakosodását és infrastrukturális hátterét. Az intézmény a magas szintű iskola rendszerű oktatás mellett biztosítani tudná a gyakorlati képzés üzemek feletti képzési lehetőségét, amely ma hiányzik a képzési rendszerből. Független vizsgaközpontként is működne. Az egyetem műszaki képzéseinek gyakorlati hátterét is adni tudja.

Mindezek alapján az új intézmény helyére legmegfelelőbb helyszín az egyetemek technológiai park projektje lenne. Így szoros kapcsolat alakulhatna ki az oktatóintézmények (közép és felsőfokon) és a magas technológiát képviselő vállalkozások között.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
S.D. | 2021-04-27 14:53:25

Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai IV/II

 

Források, támogatások

1. Iparágakon átívelő közös termék és szolgáltatásfejlesztéseket szükséges támogatni, ehhez szükséges a támogatási rendszert igazítani és fejleszteni. Szükséges a fejlesztési folyamatok folytonosságára építő pályázati programok kialakítása, akár egy lépcsőzetes programmal, amelyben 0-1 egység fejlesztési indukció elemzése, 1-5 egység fejlesztés és prototípus, 6-10 egység piacra vitel és export támogatás.

2. A nehéz helyzetbe került (korlátozás alatt) szektorok gyors és hatékony beruházási és eszközvásárlási hitelek – ezek gyorsított banki eljárásainak kezdeményezése. Korlátozás alá került szektorok normatív támogatása, a normatív támogatás rendszerének kialakítása. Széchenyi Kártya rendszer további bővítése és a válság konstrukciók fenntartása.

3.Szervezet innovációs és termékinnovációt kell támogatni, egyszerű voucher jellegű finanszírozási programokkal. A szervezetek fejlesztése azért is fontos, mert a KKV-k esetében sokszor pont a definiálatlan folyamatok állítanak gátat a hatékonyság fejlesztése és a digitalizáció elé.

4. Nehéz helyzetbe került, finanszírozás képtelen cégek megmentése, vállalati megyei felvásárlási alap létrehozása.

 

Adminisztráció

1. A szürke és feketepiaci szereplők határozott szűrése és a tevékenység gyakorlásától történő eltiltás. A törvényesen működő vállalkozások széleskörű támogatása, amely a magasabb adóbefizetésben realizálódik.

2. Adminisztrációs terhek csökkentése, egyszerűsítése. A valódi egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása.

3. Közbeszerzési törvényben a helyi beszállítók és kapacitással rendelkező potenciális teljesítők előnybe hozása, például a helyben fizetett HIPA, helyi munkaerő megléte mentén.

 

Humán Erőforrás

1. Céges igényekre választ adó rövid ciklusú átképzések és tréningek, ezek támogatása.

2.Szakmák népszerűsítése, korszerű és egységes kamarai – vállalati pályaorientáció. Visszavándorlást növelő, elvándorlást csökkentő közös programok indítása; #ajelenajövőd PBKIK program pilotrendszerű bevezetése és indítása.

3.Szakképzési centrum tagiskolák fejlesztése, koordináltan az egyetemi fejlesztésekkel. Párhuzamosan 21.sz-i képzőközpont kialakítása szükséges az érintett egyetemi karok – vállalkozói parkok és „fél laborok” egységében.

4. Fiatal oktatók, mérnök és természettudományos oktatók képzése, speciális tanári életpályamodellek fejlesztése.

5. Az újraindulást követően a munkaerőfelvételt képzésekkel, bértámogatással támogatni.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
S.D. | 2021-04-27 14:53:07

Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai IV/I

Általános szakmai javaslataink:

- Megyei műszaki fejlesztési alap(ok) létrehozása, amelynek keretében a KKV kör jut gyors és hatékony pénzügyi támogatáshoz műszaki fejlesztéseik megvalósítására.

- Forrásrendszer belső arányainak fejlesztésével a hazai KKV kör fejlesztéseinek, termékfejlesztéseinek támogatása és azok piacra jutásának segítése.

- Innovációs voucher szisztéma újraindítása, amely maximum 20 m Ft-ig nyújt egyszerű támogatást.

 

Pályázati rendszer általános fejlesztése szükséges:

- Sokkal gyorsabb elbírálásra, kiutalásra és szakmai ellenőrzésre van szükség. Sokszor 6 hónapot kell várni egy egyszerű számlaszám módosítást követő támogatási szerződés frissítésre – például.

- Csökkenteni kell a papíralapú mellékletek számát és mennyiségét.

- A mellékletek beszerzését kormányzati igazgatási keretekben szükséges megszervezni, minden adat és nyilatkozat amúgy is elérhető – összhangban a DIMOP célokkal.

- Bírálati és értékelő bizottságok személyi összetétele során a szakmaiság a legfontosabb, javasoljuk a megyei szakértő vállalkozói és elméleti (egyetemi) kör hangsúlyos bevonását.

 

Operatív programokhoz kapcsolódó javaslatok:

- A vidéki megyeszékhelyek sugár alakú összekötése sürgető feladat, országon belüli körgyűrű kialakításával, amelyre kapcsolódhat a kárpát-medencei közlekedésfejlesztés. Fő prioritás a vasúti és közúti közlekedés és a hajózható folyók fejlesztése.

- Az egészségügyi fejlesztések elengedhetetlenül fontosak. Legalább annyira, mint a megelőzés elemei: egészséges táplálkozás (hazai élelmiszeripar), szabadidősport, táplálék kiegészítők. Fenti elemek fejlesztésére forrásokat kell szervezni, a lakosság sportos életmódját nem elég kommunikációs eszközökkel segíteni, a munkáltatóknak támogatásokra van szüksége: sport bérletek, edzők, sportesemények…stb.

- A vállalkozások üzleti – fejlesztési és beszállítói kooperációs lehetőségeit szükséges fejleszteni, például a nagyvállalati innovációs források szervezésével (nagyvállalat akkor kap KFI forrást, ha helyben költi el KKV-nál).

- Az eddigi tervezési dokumentumokból hiányzik a klaszterek fejlesztése és szervezése. Szükséges fejlesztési elem, forrás, célrendszer!

 

1.Stratégiai megközelítés

Fejlesztéspolitikai javaslatok

1. a Baranyai Iparfejlesztési Program egésze mintaprojektként azonnal elindítható, a program minden érintett helyi entitással egyeztetve már koordináltan megindításra került, a felmért közel 40 vállalkozás fejlesztési projektjei egy gyors frissítést követően azonnal támogathatóak, a programban leírt módszerrel és eszközökkel. A program forráskerete: 50 MRD Ft Baranyára! A program gyors és hatékony lehetőséget jelent a bevételt termelő, eddig is fejlesztési és egy részben export tevékenységet is végző gépipar, elektronikaipar, egészségipar, környezetipar, kreatív ipar számára, amely összhangban van a világ globális trendjeivel és a tudásgazdaságot erősíti, arra épít. A program gyors tempóban megragadja az érdekcsoport KKV-k és nagyvállalatok adottságait és feszítő sebességgel támogatja az elrugaszkodást és új termékek és szolgáltatások fejlesztése révén a hazai és nemzetközi piacon történő megjelenést, tevékenységet. A program közvetlen forrásokat, vissza-nem és visszatérítendő támogatást jelent, épít a kreativitásra, kooperációs képességre, értékláncok részben önmaga gerjesztett építésére. Felelősséget jelent és eredményez minden a fejlesztéspolitikában résztvevő szereplőnek, függetlenül attól, hogy a politika szervezője vagy a fejlesztések haszonélvezője

2. Az egyetemi fejlesztések akkor jelentenek valódi, a helyi gazdaságra építő és helyi gazdasággal kooperáló támogatást, ha az egyetemi fejlesztések nem pontszerűen végrehajtott zárt rendszerek, hanem a helyi gazdaságra építő, azokat kötelezően bevonandó programok. Javasoljuk az egyetemközpontú fejlesztési forrásoknál az ICT, feldolgozóipari, élelmiszeripar, egészségipari gazdasági szereplők kötelező bevonását, az egyes fejlesztéseknél a vállalkozások számára központi támogatás nyújtását, amely támogatást megbízásos jogviszonyban a választott egyetem végzi el.

3. Kapcsolódni kell tudni a nemzetközi értékláncokhoz (rövidebbek lesznek mint a válság előtt), ehhez sok nemzetközi lehetőség és felhordás szükséges, például a HEPA vezette és kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok közös Enterprise Europe Network hálózatára építve, amely 60 ország üzleti és innovációs együttműködése.

4. Körkörös gazdaság valódi pénzügyi támogatása (igazságos átmenet is), az anyagok – közlekedés – új energiák és kapcsolódó fejlesztések koordinálása. A vállalati kezdeményezések összefűzve történő támogatása, a helyi beszállítók minél magasabb szintű bevonásával.

5. Klasztereket és beszállítói közösségeket kell szervezni, támogatni.

6. Állami megrendelések volumenének növelése és a megrendelések ügyintézésének gyorsítása.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.E. | 2021-04-27 11:36:57

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat észrevételei Magyarország Helyreállítási és Ellenállósági Tervezetéhez

A COVID-19 pandémia okozta válsághelyzetből való kilábaláshoz egységes, karakteres megoldási tervezetet ismerhetett meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a Magyarország Helyreállítási és Ellenállósági Tervezet című dokumentum áttanulmányozása során. Sajátos nézőpontjából tekintve a tervezetet az általános érvényű támogatás mellett több ponton javasol kiegészítést, továbbgondolást, esetleges részletezést.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat véleményezői státusza és ebből fakadó prioritásai

Az 1841-ben alapított Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 180 éves tapasztalattal rendelkezik a tudásátadás, ezen belül a nem formális oktatás, az élethosszig tartó tanulás, a tudományos ismeretterjesztés, a tudománykommunikáció, a felnőttoktatás és az idegennyelv-oktatás terén. Szintén több mint egy és háromnegyed évszázados szakmai tapasztalattal bír az egész országra kiterjedő hálózatos működés, illetve a határon átnyúló ismeretátadási együttműködések területén. Ezért e tapasztalati nézőpontok alapján kívánja megtenni javaslatait, illetve ismertetni álláspontját.

Demográfia és köznevelés komponens

- Digitalizáció – tananyagon túlra mutató, tanagyagok közötti átjárást biztosító, az iskolai oktatás és az infotainment elemeit ötvöző digitális ismeretterjesztő program kidolgozása.

- Hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek növelése – a hátrányos helyzetű és roma fiatalok eredményes iskolai oktatásba történő bevonása elengedhetetlen a segítő családi környezet és a tanulás irányába orientáló pozitív kortársi közösség kialakítása nélkül, ezért szükséges új szemléletű ismeretterjesztő, felvilágosító programok kialakítása, melynek célcsoportja a hátrányos helyzetű szülők, az ilyen környezetben élő fiatalok.

- Szemléletbővítő programok a tudományellenes társadalmi tendenciák – kiemelten az oltásellenesség, vírustagadás, a járványügyi intézkedésekkel szembeni tudatmódosítás – megelőzésére, célzott iskolai programokkal.

- Ökotudatos szemléletmód iskolán kívüli, szünidei ismeretterjesztő formáinak hálózatszerű kidolgozása.

Egyetemek megújítása komponens

A COVID-19 pandémia éles helyzetben hangsúlyosan megmutatta a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd fontosságát. A hazai tudományos szellemi tőke legnagyobb „tulajdonosa” jelenleg az ország egyetemi hálózata. Célszerű lenne az ország egyetemein folyó, a széles közvéleményt közevetlenül érintő, pl. járványügyi, egészségtudományos információk számára egységes kommunikációs felületet kidolgozni, mert jelenleg ez az intézményi kommunikáció rendszerében szétaprózott, hálózatba foglalva hatásfoka jelentősen növelhető

A világjárvány megmutatta azt is, hogy a tudomány részéről szükség van a társadalommal kommunikálni kész és e készségekkel magas szinten bíró tudományos szakemberekre. Jelenleg a magyar felsőoktatásból hiányzik a tudományos kommunikátorok hálózatos és szisztematikus, az ország minden egyetemére kiterjedő képzése. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ezért vállalja egy olyan tudománykommunikátori képzés kidolgozását, amely az ország bármely felsőoktatási intézményében gyors és intenzív képzést biztosít a tudománykommunikáció alapjairól – tapasztalt tudományos szerkesztők és tudományos újságírók bevonásával.

Az elmúlt években már elterjedtek hazánkban a számítógépes alapú nyelvvizsgák, a koronavírus járvány idejére ezeket a nyelvvizsgázási lehetőségeket könnyen online, otthonról letehető vizsgákká lehetett átalakítani. Hasznos lenne a teljes felsőoktatási szektor számára támogatottan és általános módon bevezetni a számítógépes-online nyelvvizsgázás kiépítését.

Általános javaslat:

Javaslataink több komponensen belül is a tudománykommunikáció, ismeretterjesztés köréhez kapcsolódnak. A válsághelyzet hangsúlyosan megmutatta a tudománynépszerűsítés fontosságát, a tudományellenes (pl. vírustagadó) nézetekkel szembeni hatékony fellépés fontosságát. Ennek ellenére a tudományos ismeretterjesztés nagy múltú, országos lefedettségű, minőségi szolgáltatást nyújtó szervezetei számára jelenleg még nincs olyan pénzügyi pályázati forrás, amely krízishelyzetben, konkrét célra gyors és hatékony elérést biztosító pályázati forrásként rendelkezésre állhatna. A jelenlegi finanszírozási formák az ismeretterjesztés támogatására kisösszegű pályázatokra építenek, ezért elaprózottak, s az évenkénti egy-kétszeri pályázási lehetőséggel nem teszik képessé a tudományközvetítő civil és egyéb szervezeteket arra, hogy egy akut társadalmi válsághelyzetben ismeretterjesztő tevékenységükkel gyorsan és hatékonyan  kormányzat segítségére siessenek. Ezért kiemelten indokoltnak és célszerűnek tűnne egy olyan alap létrehozása, amely kifejezetten a tudomány hatékony, gyors közvetítését segítené folyamatosan pályázható és elérhető, nagyobb keretösszegű programtámogatásokkal.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:54:12

A Magyar Természetvédők Szövetsége értékelése a HET Energetika – Zöld átállás (F) komponensérőla biológiai sokféleség védelmének szempontjából

 

A komponens „A villamosenergia szabályozás átalakítása”, a „NEKT magasabb ambíciószint miatti felülvizsgálata”, az „Okos mérés elterjesztése”, az „Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései”, a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” és az „Új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatása” reformok, illetve beruházások keretében tervezi a kitűzött célokat megvalósítani. A komponens kitér a társadalmi egyeztetés folyamatára, illetve a beérkezett vélemények feldolgozására, azonban nem tesz utalást az észrevételek átvezetésére. A komponens leírása szerint a beruházások tervezése során történtek egyeztetések a főbb érintettekkel elsősorban a gazdasági szektorra utalva. Tekintettel az energetikai ágazat direkt környezeti és természeti kihatásaira, indokoltnak tartjuk a tervezésben mélyebben integrálni a környezet- és természetvédelmi ágazat szereplőit, mind a komponens tartalmának véglegesítése, mind a projektek tervezése és megvalósítása során.

A biodiverzitás megőrzése több helyen említésre kerül a komponens tartalmában, elsősorban a naperőművek tervezett beruházásai kapcsán. A komponens a napelem beruházások kapcsán kiemeli a biodiverzitás és ökoszisztémák védelmének szükségességét, és rögzíti azok fontosabb alapelemeit. Naperőművek sok esetben termelésre kevésbé alkalmas - ám a biodivezitás szempontjából jelentős értéket képviselő - területeken, jellemzően gyepterületeken valósulnak meg. Ez a folyamat komoly természetvédelmi aggályokat vet fel, mivel hazánk gyepterületei az elmúlt évtizedekben 30-40 %-os területi csökkenést mutattak. A gyepek kiterjedésének további csökkenése az ökológiai hálózat erózióját eredményezi, ezért el kell kerülni, hogy a kialakítandó energiatermelési kapacitások (akár a lakossági, akár az üzemi jellegű) zöldmezős beruházásként valósuljanak meg. Tekintettel a mezőgazdasági területek és a zöldfelületek elmúlt évtizedekben tapasztalt drasztikus csökkenésére, valamint arra, hogy a naperőművek jellegénél fogva (nagy felületet lefedő panelek, vagyonvédelmi céllal létrehozott kerítések, talajbolygatással járó telepítés, rendszeres ellenőrzések okozta zavarás) nem feltételezhető, hogy a biológiai aktivitás nem változik megfontolandónak tartjuk a zöldmezős beruházások támogatásának tilalmát a komponens forrásaiból. A zöld áltállás komponens nem utal a korábban az elektromos légvezetékek és madárvédelem kérdéskörére, holott a komponens tartalma alapján ez egy kiemelt terület.

A naperőművek tekintetében a komponens említi a zöldfelületek kíméletét, a védett természeti területekre és vizes élőhelyekre vonatkozó tilalmat, illetve a biológiai aktivitás csökkenésének tilalmát. Az élőhelycsökkenés és élőhelykárosítás veszélyét a zöldmezős beruházások elkerülésével lehet garantálni. Hiányként azonosítható a komponens vonatkozásában az elektromos hálózat fejlesztése során a madárbarát megoldások alkalmazása. Az új nyomvonalas hálózati elemek létesítésekor - különösen a középfeszültségű hálózatokon - a madárvédelmi standardok (minimum a madárbarát oszlopfej kialakítás, illetve esetlegesen földkábeles kivitelezés) alkalmazását javasoljuk a támogatott projektek esetén kötelezővé tenni. Megfontolandónak tartjuk a komponens keretében a madárvédelmi berendezések általánossá tételében a jelentősebb elmozdulást lehetővé tevő pénzügyi források mobilizálását és ez által az elosztói engedélyesek és a természetvédelmi szakterület képviselői között létrejött "Akadálymentes égbolt" megállapodás céljaihoz való magasabb rendű hozzájárulást.

Hiányként azonosítható a komponens tartalmából a szemléletformálásra és a környezettudatosság javítására vonatkozó törekvések támogatása. A komponens jellemzően a fogyasztás növekedésének szükségszerű infrastrukturális fejlesztéseit tartalmazza, holott alapvető lenne az energiafogyasztás mérséklésére vonatkozó lakossági tájékoztató kampányok végrehajtása.

Egyre jelentősebbnek mondható a megfelelő adottságú mezőgazdasági területek igénybevétele a napenergiaberuházások kivitelezése során. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági területek biodiverzitása drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, minden zöldmezős beruházás kerülendő ezeken a területeken. Az elektromos légvezetékek az áramütés és az ütközések miatt jelentős veszélyt jelentenek a védett és fokozottan védett madárfajok egyedeire. Számos olyan technológiai létezik (madárbarát oszlopfej kialakítás, légkábelek földfelszín alá helyezése, mely a természeti károk mérséklését szolgálja. Ezek megjelenítése javasolt a komponens tartalmi elemei között.

A „jelentős károkozás elkerülése”elv betartására vonatkozó elemek megjelennek a tervben, de azok kiegészítésre szorulnak megítélésünk szerint a zöldmezős beruházások támogatásának tilalmával, illetve az elektromos hálózatfejlesztés során a madárvédelmi intézkedések (madárbarát oszlopfej-kialakítás, földkábelezés) támogatásának lehetővé tételével.

A komponens tartalmi elemei nem tesznek utalást a természetvédelmi irányelvekre és a hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettségére.

 

Kapcsolódó stratégiák

A légvezetékek tekintetében a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiai eredményességi mutatókat is meghatároz, ezért a komponens tartalmi kiegészítését látjuk szükségesnek a légvezetékek madarakra való veszélyességének csökkentése érdekében.

Az EU Biodiverzitás Stratégia 2030 a napenergia hasznosítása tekintetében kiemeli a környezetkímélő talajborítás szükségességét, ennek megjelenítése indokolt lehet a komponens leírásában, illetve érvényesítendő a tervezett projektek tekintetében.

 

Javaslataink:

A zöldmezős beruházások szabályozásának szigorítása szükséges, mind a zöldfelületek, mind a biodiverzitás, mind a termőföld, mind pedig a tájkép védelme szempontjából.

 Szemléletformálási tevékenység szükséges a fogyasztás-csökkentés és a környezettudatosság javítása érdekében.

A természetvédelmi szakterület bevonása indokolt a releváns fejlesztések előkészítésébe és megvalósításába.

A komponens keretében támogatott tevékenységek közül el kell kerülni a mezőgazdasági területeken kivitelezett naperőművek támogatását, valamint a madárvédelmi szempontokat nélkülöző elektromos hálózatfejlesztést.

A légvezetékek természetvédelmi vonatkozásai a Natura 2000 PAF-ban is említésre kerülnek, mely indokolja a javasolt megoldási lehetőségek megjelenítését a komponens tartami elemei között.

 

Kontakt: info@mtvsz.hu   2021. április 26.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:49:12

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

G - Átállás a körforgásos gazdaságra komponenséről

 

A körforgásos gazdaság eléréséhez elsősorban az anyag- és energiafelhasználásunkat, a hulladék keletkezését kell csökkenteni, és az ez után maradó hulladékanyagot és -energiát visszaforgatni a rendszerbe. A visszaforgatás minél természetközelibb és víztakarékos módon történjen. Pl. a klasszikus művi szennyvíztisztítás, a gyűjtőrendszer és önálló művi szennyvíztisztító telep kiépítése, a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetése fenntarthatósági szempontból nem alternatíva, mivel a rendszer kiépítése, üzemeltetése, fenntartása, majd felszámolása anyag és energiaigényes, környezeti átterhelésekkel jár a környezeti elemek és földrajzi helyek között, szennyezi a környezetet, a terhelést szétosztja a környezeti elemek között.

 

 

Éghajlatvédelem&energia szempontú értékelés:

Szennyvíziszap-hasznosítás: a tervezést és a megvalósítást is monitorozni kell érintett felek, köztük civilszervezetek által, hogy valóban elsősorban mezőgazdasági és rekultivációs célokra menjen, ill. biogáz-üzem alapanyaga legyen. Energetikai célokra (égetés) ne fordítsák, az plusz energia és tüzelőanyag ráfordítással járna, és kibocsátásokkal.

Az 1. beruházás kapcsán nem fejtik ki, hogy betétdíjas rendszert is kialakítanak a műanyagra és üvegre?

A 2. beruházás (petrolkémia) egyértelműen egy nagyvállalatra van kihegyezve, a MOL-ra. Az átláthatóság, monitorozás, társadalmi kontroll fokozottan szükséges.

 

A biológiai sokféleség védelme a komponensben:

 

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos reformnak és beruházásoknak a természeti sokféleség megőrzéséhez nincs közvetlen kapcsolódásuk A biodiverzitás megőrzése közvetlen módon az illegális hulladéklerakók - mint tájromboló, illetve a természetes vagy természetközeli élőhelyeket közvetlenül is terhelő jelenségek - illetve a szennyvízkezeléssel, a tisztított szennyvíz felhasználásával kapcsolatos tervek kapcsán kerül hangsúlyosabban említésre.

 

Természetalapú megoldásokat e komponensre vonatkozóan a dokumentum a szennyvízkezelésre vonatkozóan tartalmaz. A települési adottságoknak megfelelően alkalmazható nádastavas illetve gyökérzónás szennyvíztisztítási módszerek, a tisztított szennyvíz öntözésben (pl. faültetvények öntözése) való felhasználása, illetve a szennyvíziszap helyben történő hasznosítása sorolhatók ide.

 

A komponens keretében a hulladékgyűjtés, előkezelés és logisztika témákban tervezett reform és beruházások a biodiverzitás védelméhez jobbára közvetett módon járulhatnak hozzá. Bár az új létesítmények (hulladékudvarok, hulladékválogatók, kapcsolódó logisztika) elhelyezésére vonatkozóan részletes tervek nem kerülnek bemutatásra az anyagban, a jelentős élőhelyvesztéssel, illetve mezőgazdasági területek fogyatkozásával járó beruházások - csakúgy mint más létesítmények esetében - itt is kerülendők.

 

A komponens kapcsán említésre kerül az anyagáramokon (akár egyirányú, akár körforgásos) keresztül haladó nyersanyagok mennyiségének csökkentése. Szeretnénk tovább hangsúlyozni ennek jelentőségét: bár a HET a hulladék fajtánkénti begyűjtésének, szállításának és előkezelésnek infrastrukturális beruházásait tartalmazza, alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy ezek a fejlesztések ne a kényelmes lakossági hulladéktermelés további növekedése irányába hassanak. Megfelelő ösztönző és szabályozó rendszerek kialakításával (pl. a hulladékszállítás ritkításával, a gyűjtőedények űrtartalmának csökkentésével, illetve később a hulladékszállítás súly alapján történő beárazásával) és célzott kommunikációs kampányokkal el kell érni, hogy az újrahasznosítható, komposztálható hulladékból is minél kevesebb keletkezzen. Biodiverzitás-megőrzés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szezonális kerti hulladék lehetőség szerint ne is kerüljön elszállításra: helyben történő, illetve közösségi komposztálási programokkal rendkívül költséghatékony megoldások alakíthatók ki, amelyek egyben a kertek, kertes lakóövezetek madárbarát, biodiverzitás-barát irányba történő elmozdítását is segítik.

 

Az illegális hulladéklerakók felszámolása - a tájromboló és élőhely-degradáló hatás megszüntetésével - evidens pozitív hatással jár a biodiverzitásra nézve. Kiegészítő szempontként javasoljuk szerepeltetni, hogy az illegális hulladéklerakókban összegyűlő csapadékvíz ideális szúnyogkeltető, így ezek felszámolása a csípőszúnyogok okozta problémát is képes mérsékelni.

 

A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági célú kijuttatása a talaj és vízvédelmi kockázatok miatt szigorúan szabályozott (50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet). Védett területeken, gyepeken valamint ökológiai és AKG-programban részt vevő területeken ezek nem alkalmazhatók.

 

A hulladékgyűjtés és kezelés beruházásai esetében előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek a keletkező hulladék minél nagyobb arányának helyben történő újrahasznosítását támogatják (pl. házi, társasházi, illetve közösségi komposztálási programok) - a szállításból fakadó járulékos környezetterhelés csökkentése érdekében - kerülendő gyakorlat a zöldhulladék és az egyéb komposztálható hulladék rutinszerű elszállítása.

 

Természeti területeken (pl. turistautak mentén, erdei pihenőhelyeken) kihelyezett hulladékgyűjtők - az ürítés rendszertelensége miatt - gyakran jelentenek pontszerű szennyező forrást, továbbá kimondottan ösztönzik a látogatókat a hulladék elhelyezésére és többlet terhet rónak a terület kezelőjére - ez a gyakorlat kerülendő.

 

A szennyvízkezeléssel kapcsolatos beruházások helyszíneinek véglegesítése esetén érdemes figyelembe venni, hogy a 2000 lakos feletti, érzékeny vízbázisok mentén fekvő települések csatornázottsága sok esetben nem teljes, ugyanakkor a szennyvíz-terhelés igen jelentős lehet. A növekvő fővárosi agglomerációba tartozó, illetve a klasszikus agglomeráción kívül eső, de a közlekedés fejlesztésével könnyen elérhető települések lakosságszáma az elmúlt évtizedben ugrásszerűen növekedett, jellemzően a korábbi üdülőházas, csatornahálózattal nem rendelkező településrészek intenzív beépülésével.

 

A szennyvíztisztítás kapcsán vázolt természet-alapú módszerek alkalmazása mellett kiegészítő beruházásként javasoljuk a többlet csapadékvíz ideiglenes tárolására alkalmas esővízgyűjtők, kis méretű záportározók, szikkasztó árkok kialakítását. A tározókkal a hirtelen lezúduló csapadék következtében a szennyvíztisztítókat érő vízlöketek pufferelhetők, illetve természetközeli, változatos mikro-élőhelyek alakíthatók ki.

 

A DNSH-elemzések valamennyi beruházás és reform esetében külön dokumentumban kerültek elkészítésére az Európai Bizottság vonatkozó útmutatója alapján. A hatások a DNSH-elv valamennyi környezeti célkitűzése esetében legrosszabb esetben neutrálisak, de jellemzően pozitívak. Negatív hatást a vizsgálat egyetlen környezeti tényező esetében sem állapított meg a komponens reformja, illetve beruházásai esetén.

 

A hazai édesvízi, illetve víztől függő, közösségi jelentőségű élőhelyek esetében jelentős veszélyeztető tényezőnek számítanak a rossz hatásfokkal tisztított, illetve tisztítatlan szennyvíz-bevezetések, valamint az illegális hulladéklerakás - az ezeket a környezeti hatásokat mérséklő beruházások tehát elvileg összhangban vannak a természetvédelmi irányelvek céljaival. A hulladékgazdálkodással illetve szennyvízkezeléssel kapcsolatos beruházások hatásvizsgálata és környezetvédelmi engedélyezése, valamint azok kivitelezése során ugyanakkor különös körültekintéssel kell eljárni annak érdekében, hogy a kialakított műszaki megoldások esetleges havária helyzetek (pl. szélsőséges időjárási körülmények, áradások, stb.) esetén is megakadályozzák a súlyos környezeti károk kialakulását.

 

A beruházások biodiverzitás-biztosítása érdekében a kötelező hatásvizsgálati eljárásokon túl a természetvédelmi szakmaiság bevonása indokolt - különösen a beruházások előzetes vizsgálati szakaszában, a lehetséges beruházási helyszínek priorizálása kapcsán (természetvédelmi szempontból leginkább problémás helyszínek kiválasztása), illetve indokolt esetben a beruházásokat követő természetvédelmi monitorozás kapcsán.

 

Mivel a komponensben szereplő beruházások jelentős részben közvetlenül érintik a lakosságot, illetve építenek a lakosság aktív közreműködésére, az érintettek bevonása a tervek kialakításába és véglegesítésébe alapvető fontosságú. Az illegális hulladéklerakók, illetve szennyvíz-elvezetések felderítésében a lakosság szerepe továbbra is kiemelkedően fontos. A biodiverzitással kapcsolatos elővigyázatosság és a kompromisszumok nélküli tervezés/megvalósítás érdekében szükséges a helyi és országos szakmai szervezetek - természet- és környezetvédelmi szervezetek bevonása.

 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:47:59

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

I - Egészségügy komponenséről

 

Az egészségügy a komponens szemléletében valójában “beteg-ügy”, a már kialakult egészségi problémák orvoslásának feltételein igyekszik javítani, egészségmegőrzési kezdeményezéseket (egészségmegőrzési infrastruktúra és programok) nem tartalmaz.

Illetve a komponens zöld dimenziójának bemutatásánál egy olyan bekezdés is szerepel (tanuszoda, kézilabda pálya, kerékpárutak, zöldfolyosó stb.), amely a komponens reformjainak és beruházásainak ismertetéséhez nem illeszkedik: “Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program...”

„XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” és a „Dél-budai Centrumkórház” beruházás 40%-os klíma és 40%-os zöld együtthatóval bíró mutatókkal jellemezhető. Ennek keretében új, energiahatékony épületek építése, és infrastruktúra energiahatékony felújítása vagy azok energiahatékonyságát fokozó intézkedések, demonstrációs projektek valósulnak meg.”

Vélemény: A komponens 6 beruházása/reformja közül kettő kapcsán fogalmazódik meg az anyagban az energiahatékonyság érvényesítése, de csak a “zöld dimenzió” ismertetésénél, az egyes beruházásokat/reformokat ismertető fejezetekben nem.  Az (épület és működtetés) energiahatékonysági szempontok érvényesülésének pedig semmi garanciája nem található az anyagban – a tág „klíma” ill. „zöld” kategóriáknál pontosabb, SMART mérhető indikátorok, energiatanúsítvány. A Dél-budai Centrumkórháznál a környezetbarát közlekedési megközelíthetőség is hiányzik, tipikus zöldmezős beruházás.

 

Kontakt: info@mtvsz.hu

Budapest, 2021. április 26.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:47:07

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

C - Felzárkózó települések komponenséről

 

Éghajlatvédelem – energia szempontú értékelés

Alapvetően szociálpolitikai célú ez a komponens, emellett lakhatási és megújuló energia cél, ill. ezek összekapcsolása érhető tetten benne. Összességében átgondolt, komplex fejlesztési programnak tűnik, amely a helyi sajátosságokból indul ki, a helyi civil és egyházi szereplők közreműködésére épít - de szociálpolitikai szempontból nem vagyunk hivatottak megítélni. A Helyreállítási Terv a 2019-ben indult program földrajzi kiterjesztését (több település bevonását) és továbbfinanszírozását biztosítja.

Az itt felsorolt ágazati tevékenységeknek szinergiájuk van az A. Demográfia és köznevelés és az I. Egészségügy komponenssel. Fontos, hogy a helyreállítási terv forrásai ne azonos/hasonló feladatra duplikált forrásként jelenjenek meg, hanem területi elven kiegészítsék az ágazati fejlesztéseket.

A képzési, tanácsadási és közösségfejlesztő programok környezeti-fenntarthatósági szempontból elhanyagolható környezetterhelést jelentenek. Annál fontosabb viszont, hogy e szemléletformáló képzésekben az egészséges, zöld és fenntartható életmód igénye és gyakorlata jelenjen meg. Konkrétan: a “felzárkózó települések” és lakói ne a fenntarthatatlan városias fogyasztói társadalomhoz akarjanak felzárkózni, hanem a program keretében igyekezzenek a hátrányokból előnyt kovácsolni és a falvak helyi adottságainak megfelelő szelíd, zöld és kisebb léptékű közösségi fejlesztéseket megvalósítani.

E komponens beruházási kulcsterülete a szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása, tervezetten 800 db új és 3700 db felújított lakás létrehozása. Ideális esetben az építkezések ill. mélyfelújítások közel alacsony (közel nulla) energiaigényű lakásokat eredményeznek: megfelelő szigeteléssel, korszerű fűtési, vízmelegítési, mosási és főzési rendszerrel, hulladékszegény és energiatakarékos életmódot lehetővé tevő körülmények kialakításával. Természetesen a leendő lakókat képessé és motiválttá is kell tenni, hogy az életmódjuk, fogyasztási és életvezetési szokásaik is energiatakarékosak és környezettudatosak legyenek az új vagy felújított otthonaikban.

 

Örvendetes, hogy a komponens környezeti szemléletformálásra alkalmas elemet is tartalmaz, hiszen szerepel benne kiskertek fejlesztése, tankertek, mintakertek létrehozása. Környezetegészségügyi vonatkozása is van, hiszen élhető, egészséges környezet megteremtésére törekszik a célcsoportok számára.

A 2. intézkedésben szerepel, hogy “A tervezett szolgáltatások és beszerezni kívánt eszközök környezeti szempontból semlegesnek tekinthetőek, amennyiben a beszerzés során van lehetőség eltérő technológiájú eszközök beszerzésére, úgy a zöld- és környezetbarát technológiák preferálása történik meg a beavatkozás keretében.” Ezt a jó megközelítést, a zöld és környezetbarát technológiák és termékek előnyben részesítését erősíteni kell a programban.

Az 5. intézkedés (Helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializáció és készségfejlesztés) keretében megvalósítandó foglalkoztatás, képzések környezettudatos, környezetbarát tevékenységekre kell, hogy irányuljanak, ill. a képzéseknek ilyen irányú ismereteket (is) tartalmazniuk kell. A gazdálkodási ismeretek és gazdálkodás, valamint termékelőállítás során környezettudatos, környezetbarát eljárások és gazdálkodási módok alkalmazása és átadása szükséges.

A komponens hozzájárulhat az energiahatékonyság javulásához, érintőlegesen, járulékos haszonként, a hátrányos helyzetű települések hátrányos helyzetű társadalmi rétegei lakóépületeinek felújítása kapcsán. Továbbá: könnyűszerkezetes építés, szociális lakásügynökség (a megvalósító szervezetek tulajdonába kerülő ingatlanok kezelése szociális lakásügynökség keretében történik, amely nyilvános pályázati rendszerben juttatja a lakásokat a rászorulókhoz, bérlemény formájában), a romos, üres telkek hasznosítása, használaton kívüli telkek közösségi, mezőgazdasági művelésbe vonása, adósságkezelési tanácsadás, pénzügyi szemléletformálás -- elég komplex hozzáállás a problémához szociális vonalról.

6. intézkedés: Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása

„Településképi, illetve a közösségek önfenntartó képessége szempontjából is fontos, hogy az építésekre a település minél központibb részén kerüljön sor, a romos, üres telkek hasznosításával, a használaton kívüli telkek pedig közösségi, mezőgazdasági művelésbe kerüljenek.”- Ez a megközelítés a felsoroltakon túl környezeti szempontból is üdvözlendő, hiszen nem új területeket vesz igénybe, hanem úgymond barna zónákat hasznosít.

 

A biológiai sokféleség védelme a komponensben:

A komponens csak érintőlegesen releváns a biodiverzitás védelme szempontjából, így a természeti alapú megoldások is csak korlátozottan értelmezhetőek a felzárkózó települések beruházásai körében (pl. a megújuló energiafelhasználás vonatkozásaiban).

A Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás fejlesztési elem tekintetében a tervezett beruházások során a zöldmezős megoldások kerülendők, a települési zöldfelületek megőrzése biodiverzitás-védelmi szempontból minden esetben indokolt.

Amennyiben a tervezett Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása, szociális lakásügynökségi rendszer működtetésével és Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás beruházás elemek a környezeti vonatkozásokat figyelembe véve valósulnak meg, úgy nem várhatóak a komponens keretében káros környezeti és természeti hatások.

A komponens röviden említi az elv betartásának elemeit, kiemelve az energiahatékonysági vonatkozásokat. A biodiverzitás megőrzése csak szerény relevanciával bír a komponens fejlesztései tekintetében.

A komponens környezeti hozzáadott értékét növelni javasolt a környezetvédelmi civil szervezetek érintett&érdekelt félként (stakeholder) történő bevonásával a kistelepülések projektjeibe. A pedagógiai, a munkaszocializációs és készségfejlesztési vonatkozású fejlesztési elemek megvalósítása során indokolt a környezeti nevelés elveit integrálni a folyamatba, melynek a helyi természeti/környezeti értékek megbecsülésére és a környezettudatosság emelésére kell törekedni. 

 

Kontakt: info@mtvsz.hu

Budapest, 2021. április 26.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:45:47

3. RÉSZ - KÖZLEKEKDÉS komponens, MTVSZ ELEMZÉS

A biológiai sokféleség védelme a komponensben:

A biodiverzitás megőrzése, illetve a természeti alapú megoldások az intézkedés leírásánál említés szintjén jelennek meg, amennyiben dokumentum utal a 2014-HU-TMC-0606-S azonosító számú CEF-projektre, illetve az ennek keretében készülő ""Dunai hajóút fejlesztési programra"", amelynek segítségével a ""Duna hajózhatósága a legszigorúbb környezet- és természetvédelmi elvek betartása mellett is biztosítható"". A program Stratégiai Környezeti Vizsgálati folyamata ismereteink szerint jelenleg van folyamatban, az egyes szakaszok környezeti hatásvizsgálata még nem indult el, így az idézett kijelentés nem megalapozott. Bár a HET keretéből a jelenlegi tervek szerint 4 TEN-T kikötő, illetve egy üzemi kikötő fejlesztését tervezik, a belvízi útvonal fejlesztései egymástól el nem válaszhatók, így környezeti hatásaik is egyben értékelendők.

A regionális kohézió erősítése közlekedései hálózatok fejlesztésével c. intézkedésen belül a biodiverzitás megőrzés, illetve a természet alapú megoldások az EUROVELO kerékpárút-hálózat fejlesztése, illetve az új Duna-híd építése kapcsán lehetnének relevánsak, de itt nem kerülnek említésre, ami a jelenlegi kidolgozottság (környezeti hatásvizsgálatok készítése előtti szakaszban) indokolható. A dokumentum említi, hogy az új Duna-híd nem tekinthető önmagában zöld közlekedés-fejlesztési elemnek, ugyanakkor megépítésével olyan rövidítő út jön létre, amelynek mérhető kibocsátás-csökkentő hatása lesz.

A Közlekedés digitalizációja c. intézkedés esetében a biodiverzitás megőrzése csak közvetetten, az intézkedés közép-hosszútávú hatásaként értelmezhető. A leírt beruházások a meglévő infrastruktúra fejlesztését jelentik, nem járnak élőhelyek megszűnésével, illetve további fragmentációjával. Az intézkedés zöld komponensében leírt megállapítás, amely szerint "a fejlesztés eredményeképpen… a leginkább fenntartható közlekedési mód hatékonysága és versenyképessége növekszik" támogatandó elképzelés."

 

A Natura 2000 területekre vonatkozóan a dokumentum utalást sem tesz. Bár tudomásunk szerint Magyarország ellen jelenleg nem zajlik olyan jogsértési eljárás a tervezett beruházásokkal érintett Natura 2000 területek vonatkozásában, fontos megemlíteni, hogy valamennyi, a komponensben szereplő infrastruktúra-fejlesztés (vasút-fejlesztések, kerékpárút-fejlesztések, illetve belvízi hajózóút- és kikötőfejlesztések) esetében szinte bizonyos, hogy ezek védett természeti, illetve Natura 2000 területeket érintenek - olykor igen jelentős mértékben. A DNSH elvnek való gépies megfeleltetés itt nem lesz elegendő, ehelyett megfelelő minőségű projekt előkészítéssel, stratégiai környezeti vizsgálatokkal, alternatívák elemzésével stb. meg kell bizonyosodni arról, hogy a projektek valóban kiemelt közösségi célból, illetve a természeti értékek lehető legkisebb sérülésével, a megfelelő kármérséklési és kompenzációs intézkedések mellett valósulnak meg.

 

Az új Duna-híd beruházás kapcsán mindenképpen felmerül a Natura 2000 terület, az élőhelyek és fajok érintettsége, hiszen a Duna szinte teljes magyarországi szakasza (Duna és ártere - HUDI20034) része a hálózatnak. A beruházás várható negatív környezeti hatását, annak indokoltságát, illetve a hatást mérséklő és ellensúlyozó intézkedéseket a Natura 2000 hatásbecslés illetve a környezeti hatásvizsgálat szintjén szükséges részletesen bemutatni, ugyanakkor fontos, hogy erre már a projekt-előkészítési szakaszban is történjen utalás.

A komponens DNSH-érintettségét a dokumentum intézkedésenként külön fejezetrészben, valamint a 8. pontban összefoglaló táblázatos formában tárgyalja - ez a részletesség a többi komponenshez képest kiemelkedő.

 

A Budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének átalakítása c. intézkedés esetében a dokumentum az Európai Bizottság vonatkozó útmutatójára hivatkozva megállapítja, hogy mivel az intézkedés az éghajlatváltozás mérséklése célkitűzést 100%-os együtthatóval támogatja, az megfelel a DNSH elvnek. Kétségtelen, hogy a kötöttpályás városi-elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése, illetve a járműpark korszerűsítése pozitív környezeti hatásokkal rendelkezik. Fontos azonban megemlíteni, hogy a közösségi közlekedést ösztönző intézkedéssel párhuzamosan ki kell dolgozni és életbe kell léptetni egy az agglomeráció és a főváros közötti gépjárműforgalmat jelentős mértékben korlátozó, a részleges, illetve teljes autómentesség irányába ható intézkedéscsomaggal, a minél gyorsabb zöld átállás érdekében.

 

Az alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolása c. intézkedés esetében a DNSH érintettséggel foglalkozó fejezet csak a vasútfejlesztésekre tér ki, a jelentős természetvédelmi problémákat is felvető belvízi közlekedés-fejlesztési beruházásokat egyáltalán nem tárgyalja. A TEN-T vasútfejlesztésekkel kapcsolatban a dokumentum - az 1. intézkedéshez hasonlóan - a éghajlatváltozás mérséklése célkitűzés 100%-os együtthatóval való támogatására utal, így megállapítja, hogy az intézkedés minden tekintetben megfelel a DNSH elvnek. Ez a megállapítás, illetve a DNSH-értékelés - a hiányzó belvízi közlekedés fejlesztés szempontjából - felülvizsgálatra szorul, a belvízi hajózóút-fejlesztés sem önmagában, sem a vasútfejlesztéssel összehasonlítva nem kezelhető egyértelműen fenntartható, "zöld" teherszállítási alternatívaként - ennek megállapítását a kapcsolódó és még el nem készült környezeti hatásvizsgálatok hivatottak megállapítani.

 

A Duna-híd létesítésének kivételével a többi beruházás 100%-os együtthatóval támogatja az Éghajlatváltozás mérséklése célkitűzést, így a "legtöbb elem tekintetében megfelel a DNSH-elvnek". Az 1. intézkedéshez hasonlóan a regionális közösségi közlekedés fejlesztéséhez és vonzóbbá tételéhez, valamint a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez kell, hogy társuljon egy olyan intézkedéscsomag is, amely a gépjármű-közlekedést egyes kiemelt turisztikai térségekben korlátozni, szabályozni hivatott. A Duna-híd kapcsán egyértelművé kell tenni, hogy a beruházás a DNSH-elv többi szempontjának milyen mértékben felel meg, különösen a biológiai sokféleségre: a közösségi élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatás tekintetében.

A közlekedés digitalizációja c. intézkedés 100%-os együtthatóval támogatja az Éghajlatváltozás mérséklése célkitűzést, így a vonatkozó útmutató alapján megfelel a DNSH-elvnek.

Az infrastrukturális beruházások egyes engedélyezési eljárásai során a hatályos környezet- és természetvédelmi szabályozás betartatása szükséges. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásokkal, illetve hatásbecslésekkel kapcsolatban általános probléma, hogy nem foglalkoznak hosszú távon kibontakozó hatásokkal - miközben ezeknek a rendszerszintű fejlesztéseknek a hatásai hosszú távon akár sokkal nagyobbak lehetnek (pl. a forgalom növekedéséből fakadó terhelések). Erre szükséges lenne egy megfelelő monitoring-rendszer kialakítása, és az eredmények figyelembe vétele a hatásbecslésben.

Infrastruktúra-fejlesztéssel járó beruházások (vasút, víziút, kerékpárút) esetében az összeadódó/kumulatív környezeti hatásokat a stratégiai környezeti vizsgálatok hivatottak értékelni. Kiemelt jelentőségű, hogy az egyes beruházás-elemek (pl. egy-egy útszakasz vagy kikötő) ne önmagukban, hanem a teljes fejlesztendő rendszer részeként kerüljenek értékelésére. A belvízi hajózóút fejlesztésekor pl. környezeti szempontból azt is szükséges elemezni, hogy az alternatív áruszállítási módok (pl. vasúti szállítás) fejlesztése milyen mértékben válthatja ki ezt a várhatóan jelentős negatív környezeti hatással bíró fejlesztést.

A Budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének átalakítása c. intézkedés esetében a zöld felületek rekonstrukciója, illetve új zöld felületek kialakításakor, illetve a technikai részletek kidolgozásakor a javasoljuk maximálisan figyelembe venni a Főváros új zöld infrastruktúra-fejlesztési koncepcióját (Radó Dezső terv), illetve a Főváros kiadásában megjelentetett zöld infrastruktúra füzetek sorozat vonatkozó útmutatóit. A zöld felületek jellegétől függően felmerül egyebek között azok madárbarát kialakítása, beporzó rovarok számára vonzóvá tétele is.

Az alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolása c. intézkedés esetében a dokumentum utal a 2014-HU-TMC-0606-S azonosító számú CEF-projektre, illetve az ennek keretében készülő "Dunai hajóút fejlesztési programra", amelynek segítségével a "Duna hajózhatósága a legszigorúbb környezet- és természetvédelmi elvek betartása mellett is biztosítható". A program Stratégiai Környezeti Vizsgálati folyamata ismereteink szerint jelenleg van folyamatban, az egyes szakaszok környezeti hatásvizsgálata még nem indult el, így az idézett kijelentés megítélésünk szerint nem kellően megalapozott. Bár a HET keretéből a jelenlegi tervek szerint 4 TEN-T kikötő, illetve egy üzemi kikötő fejlesztését tervezik, a belvízi útvonal fejlesztései egymástól el nem válaszhatók, így környezeti hatásaik is egyben értékelendők."

A nagy ívű közlekedés-fejlesztési projektek esetében a nagyobb térbeli kiterjedésű (pl. térségi szintű), illetve időben hosszabb távú hatásokat is szükséges figyelembe venni. Az érintettek bevonása és informálása esszenciális lenne annak érdekében, hogy a lakosság tisztában legyen a várható rövid-, közép- és hosszútávú környezeti következményekkel, köztük a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokkal és ennek alapján tudjon viszonyulni az adott projekthez. 

 

A biodiverzitással kapcsolatos elővigyázatosság és a kompromisszumok nélküli tervezés/megvalósítás érdekében szükséges a helyi és országos szakmai szervezetek - természet- és környezetvédelmi szervezetek bevonása.

A vonalas infrastruktúra-fejlesztéssel (vasút, belvízi út, kerékpárút) járó beruházások esetében a védett és Natura 2000 területek érintettsége egyértelmű. A dokumentum a 8. fejezet összefoglaló táblázatában a DNSH-elv biodiverzitás céljának való megfeleltetés értékelésekor a stratégiai környezeti vizsgálatokra, illetve a "megfelelő nyomvonal kialakítására", mint megelőző intézkedésre utal. A hatásmérséklési hierarchia a Natura 2000 hatásbecslés készítésekor kerülhet elő, ahol nagy hangsúlyt kell majd fektetni az alternatívák elemzésére.

 

Az uniós biodiverzitás stratégia helyreállítási céljai között explicit módon szerepel az édesvízi ökoszisztémák helyreállítása, ezen belül a folyók természetes funkcióinak helyreállítása, beleértve az árterek rehabilitációját. A hazai Duna-szakasz hajózhatóságának további, kimondottan közlekedési/ipari célú fejlesztése természeti területek sérülésével, illetve a folyó ökológiai állapotának várható romlásával jár, a konkrét beavatkozások (mederkotrás, műtárgyak, illetve kikötő-fejlesztések), illetve a hajóforgalom növekedése miatt. Tekintettel a biodiverzitás stratégia említett céljaira, a hazai Duna-szakasz közösségi jelentőségére (Natura 2000 hálózat) a fejlesztésnek a TEN-T irányelvekben meghatározott minimális szint elérését szabad legfeljebb céloznia - amelynek a Duna jelen állapotában is megfelel.

[1]http://hidaszokertegyesulet.hu/resources/pdf/ev00034/prg00716_KisbanS_Kalocsa_Paks_kozotti_Duna_hid_tervezese.pdf

[2] https://www.vg.hu/vallalatok/kozlekedes/megkezdo%CC%8Bdik-a-kalocsa-paks-duna-hid-epitese-3536110/ és https://g7.hu/kozelet/20200925/az-uj-paksi-duna-hid-92-milliardert-nem-csak-draga-de-nagyreszt-szuksegtelen-is/

[3] https://24.hu/fn/gazdasag/2020/03/11/kalocsa-paks-hid/

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:45:09

2. RÉSZ: MTVSZ elemzése E - KÖZLEKEDÉS HET komponensről

3.) Regionális kohézió erősítése a közlekedési hálózatok fejlesztésével intézkedés

Az iskolabusz hálózat valóban népességmegtartást szolgál.

A térségek népességmegtartását nem igazán szolgálja az InterCity vagonok beszerzése, mert a kistelepülésről nem IC-vel fog beutazni a munkavállaló a gazdasági központba.

A HET a Paks és Kalocsa között épülő Duna-híd[1] építését tervezi támogatni. A beruházás 2021 februárjában elkezdődött. A tervezet nem jelöli meg, hogy összesen mekkora összeggel, támogatás vagy hitel formájában, mekkora támogatási intenzitással kívánja finanszírozni a beruházást.

A beruházás több szempontból problémás.

A híd költségei egyes értesülések szerint irreálisan magasan tervezettek, gazdasági megtérülése nem biztosított.[2] 

 „A rurális térségek számára fejlődési akadályt jelent a folyami átkelések alacsony száma és nem egyenletes eloszlása. A cél az, hogy 25-30 km-enként létesüljön a folyó két partja között. (…) A (közép-dunai térségben) épülő híd használatával az átjutási idő jelentősen csökken, amely segíthet a bal parti fejletlenebb térség felzárkózásában és a további elnéptelenedés megelőzésében. Az új közlekedési kapcsolatok az utazási idő csökkenésének köszönhetően jelentős gazdaságélénkítő hatást fejthetnek ki.” Nem logikus, hogy az új Duna-híd mitől javítaná a térség népességmegtartó képességét. Az bizonyos, hogy a bővülő paksi atomerőműhöz és kapcsolódó beruházásaihoz könnyebben biztosítaná a munkerő eljutását a Duna bal partjáról. Azonban az atomerőmű bővítését – ahogyan az Energia komponensnél és korábban a Nemzeti Energia- és Klímaterv, a Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kapcsán kifejtettük – elhibázott energiapolitikai döntésnek tartjuk. Kalocsa térségének népességmegtartó képességét más, a térség természetes adottságaira épülő fejlesztési stratégiával és gazdaságpolitikai eszközökkel kell javítani, nem az atomerőmű kiszolgálásával.

 

A Duna két partja közötti kapcsolatok sűrítése és a hozzá kapcsolódó úthálózat nem a környező (kis)térségek népességmegtartó képességét fogja javítani, hanem elsősorban a nagyobb távolságokat átívelő közúti közlekedést (személyi és teherforgalmat) fogja szolgálni. Ezért a szennyező, alapvetően és nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokkal működő közúti közlekedés támogatását jelenti, ami elkerülendő.

Természetvédelem: A híd építése 2,4 hektár Natura 2000 besorolású erdő kivágását követeli meg, bagatellizálja ill. “kárenyhítő intézkedések”-re bízza a környezeti hatásokat.[3] 

 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:41:26

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

E - Fenntartható, zöld közlekedés c. komponenséhez

 

A komponens értékelése éghajlatvédelem-energetika szempontból:

A komponens alapvetően “zöldnek”, környezetbarátnak tekintett intézkedéseket, beruházásokat tartalmaz: városközi, városi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése, a közösségi közlekedés elektrifikációja, a városközi kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, iskolabusz program, forgalomszervezési, menetrendi, jegyrendszert illető reformok, városi közösségi közlekedési pályák összekapcsolása stb.

Néhány olyan intézkedés található a komponensben, amelynek közvetlen légszennyezés-csökkentési hatása ugyan van, de összességében karbonsemlegesnek vagy klímavédelmi beruházásnak nem tekinthető, vagy más szempontból aggályos:

A közösségi közlekedés elektrifikációs reformja –légszennyezés szempontjából jó, az elektromos energia forrása miatt életciklus szemléletben a klímavédelmi / karbon hatása, ill. a lock-in hatás miatt kérdéses lehet (pl. nukleáris energia).

A Duna teherkikötőinek fejlesztése (4 TEN-T kikötő és 1 üzemi kikötő), a Dunai teherforgalom növelése természetvédelmi szempontból problémás, amennyiben a Duna hajózhatóságának medermélyítéssel történő fejlesztéséhez párosul.

A vasút-, ill. kerékpárút-építéseknél természetvédelmi aggályok léphetnek fel, zöldterületek igénybevétele esetén mindenképpen környezeti hatásvizsgálat szükséges a biodiverzitás szempontjainak körültekintő figyelembevétele érdekében.

Az alternatív üzemanyag hajtású buszok kapcsán megjegyezzük, hogy hidrogén üzemanyag cellák alkalmazása a hidrogén fosszilis ill. Fenntarthatóságnak nem megfelelő eredete esetén szintén jelenthet környezeti/klímavédelmi problémákat, a kibocsátást csupán átterhelve időben és földrajzilag.

A légiközlekedést érintő jogszabályok átfogó reformja kikerült az anyagból.

Végül meg kell állapítani, hogy a komponensben tervezett beruházások, intézkedések önmagukban nem képesek az autóforgalom célul kitűzött csökkenését eredményezni; mindenképpen szükség van arra, hogy a közúti közlekedést forgalomcsillapító eszközökkel, intézkedésekkel (dugódíj, fosszilis üzemű gépjárművek forgalmának és forgalmazásának korlátozása stb.) mérsékeljék.

Részletes elemzés

1.) Budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöld átalakítása:

A közlekedés színvonalának emelése mellett forgalomszervezési, települési közúti forgalomcsillapítási intézkedésekre (szabályozás, gazdasági ösztönzők pl. dugódíj, fosszilis üzemű gépjárművek forgalmának és forgalmazásának korlátozása stb. stb.) is szükség van ahhoz, hogy a kívánt közlekedésimód-váltás bekövetkezzen. Ebben a Főváros és a kormányzat szoros együttműködésére van szükség.

Fontos lehetőség rejlik az 1. intézkedés beruházásaiban az intézkedés zöld dimenziójának ismertetésénél említett barnamezős vasúti területek rekultivációja, parkosítása, új zöldfelületek kialakítása útján, azonban konkrétan erre irányuló beruházási elemek nem olvashatók ki a tervből, megvalósulásuk garanciája így nem látszik. Ezeket az elemeket költségvonzatukkal együtt fel kell tüntetni a tervben.

Az 1.B beruházás keretében kiépítendő villamosvonal „feltárja a budapesti új egyetemvárost, az Infoparkot és a Rákóczi hídtól délre lévő ingatlanfejlesztési területet”. Ezzel ez a beruházás közvetve új területek beépítésének fokozását is támogatja, és az ingatlanbefektetők érdekeit is szolgálja, ezért környezeti-természeti szempontból nem tekinthető maradéktalanul pozitívnak.

2.) Alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolása intézkedés

A fő kihívások között említi az anyag: „A vízi közlekedés esetében a Duna, mint nemzetközi vízi út, nem teljesíti az elvárt hajózási paramétereket, igénybe vehetősége kiszámíthatatlan.” Ez a mondat is azt a téves szemléletet tükrözi, hogy a természet adottságai az emberért vannak, az ember céljait kiszolgálni kötelesek. Szegény Duna nem tehet és nem tud arról, hogy neki nagy teherhajók közlekedését és rakodását kellene biztosítania. A célokkal ellentétben az emberi tevékenységet kell a természet adottságaihoz igazítani, a természet minél kisebb mértékű zavarása mellett. Jelen esetben a dunai teherszállítás léptékét és ütemezését a folyó adottságaihoz (mélység, szélesség, vízhozam stb.) igazítani, legfeljebb a már kiépített kikötői infrastruktúrát a kapacitás növelése nélkül modernizálni. Alapvetően pedig, ahogy a COVID járvány is rámutatott a nemzetközi kereskedelemben, globalizációban rejlő egészségügyi és gazdasági kockázatokra, a szállítási igények felülvizsgálatára lenne szükség.

Ebből a szempontból „A komponens zöld dimenziója” fejezet is téves következtetést von le, amikor megjegyzi, hogy: „A Covid19-világjárvány (…) rámutatott arra, hogy a közlekedési tevékenységgel kapcsolatos összehangolt európai megközelítés elengedhetetlen a válságok leküzdéséhez és az EU stratégiai autonómiájának és ellenálló képességének megerősítéséhez. A súlyos válságból való kilábalással összefüggésben az állami támogatásnak elő kell segítenie a mobilitás „jobb helyreállítását” (…). Így (…) a HET számára a következő célok vezethetők le: (…) Európai közlekedés folyosókon a szűkkeresztmetszetek felszámolása.”

A különböző víz- és területhasználati igények mérlegelése rendkívül fontos, emellett szem előtt kell tartani, hogy a Duna csaknem teljes hazai szakasza a Natura 2000 hálózat, valamint az Országos Ökológiai Hálózat része, továbbá számos védett természeti területet is érinteni fog a hajóút fejlesztése. (…) A stratégiai környezeti vizsgálat és a hozzá kapcsolódó dokumentumok azt a hamis illúziót keltik, hogy vannak ugyan bizonytalanságok, de azzal párhuzamosan, hogy a víziút adottságainak javulásával a belvízi áruszállítás térnyerése nő, a közúti teherszállítás okozta környezetterhelés csökkenése várható. Ez a felvetés azonban erősen vitatható és nem veszi figyelembe a meglévő adottságokat. (…) Semmi sem garantálja (…), hogy a jelentős uniós és nemzeti ráfordítással létrejövő új, olcsóbb áruszállítási lehetőségek a közutak tehermentesítésével járnak. (…) (A)mennyiben az áruk szállítása olcsóbbá és hatékonyabbá válik az azt vonja maga után, hogy még nagyobb mennyiségű szállítmányt, az eddigieknél távolabbi piacokra is megéri majd eljuttatni, így lényegében az újabb utak létesítése – beleértve a víziutak fejlesztését is – a szállítmányozás mennyiségét növelik, ami a környezet további terhelését vonja maga után. (…)

A Dunai hajóútfejlesztési program egyértelműen zárja ki a víziút biztosítása érdekében a duzzasztás lehetőségét. (…) A dunai víziútfejlesztést szükséges más stratégiákkal – különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz felhasználásához kapcsolódó nemzeti stratégiában foglalt ambiciózus vasútfejlesztési szempontokkal, valamint az Európai Unió 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájával – összehangolni, a hajózáshoz kapcsolódó kibocsátáscsökkentési és klímaalkalmazkodási célok nem járhatnak közvetlenül vagy közvetve a biodiverzitás számottevő csökkenésével.”[1]

Ezért a vízi teherszállítás fejlesztését kizárólag az idézett anyagban felsorolt feltételek teljesülése és egyúttal a közúti teherszállítás számára ellenösztönzők bevezetése esetén tartjuk megfontolhatónak.

 

[1] A WWF Magyarország állásfoglalása a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti hatásvizsgálata kapcsán. https://wwf.hu/public/uploads/toltsdle/1614256070-dunai-hajoutfejlesztes-allasfoglalas-wwf.pdf

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:39:14

2. RÉSZ: A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

Társadalmi részvétel értékelése és Alapvetés

----------

A végrehajtás intézményrendszere 

A végrehajtásban való "társadalmi konzultáció” tekintetében kevésnek tartjuk a tervben foglaltakat (“a zajló fejlesztések megismertetése, a lakosság tájékoztatása, fő célja a transzparencia fenntartása, a nagyközönség tájékoztatása”). (391. o.) 

A Bizottság COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT GUIDANCE TO MEMBER STATES on the RECOVERY AND RESILIENCE PLANS (January 2021) leszögezi: “As far as possible and suitable, Member States may make use of already existing national management and control system(s) and related bodies, such as those used for other EU funds. This is without prejudice to the requirement that Member States describe in their plans the control systems and other relevant arrangements (as mentioned above) and how these will be used in the context of the Recovery and Resilience Facility.” (48. o.) 

A fentiek alapján javasoljuk, hogy a HET végrehajtását a kohéziós források operatív programjainak monitoring bizottságai is kövessék nyomon (az egyes komponenseket a hasonló szektorra irányuló OP-hoz rendelve), azokat vonják be a HET végrehajtását szolgáló pályázati felhívások, feltételrendszerek, tenderfelhívások, kiválasztási kritériumok stb. kidolgozásába, véleményezésébe.

Továbbá a monitoring bizottságok kapjanak rendszeres (legalább félévenkénti) tájékoztatást (előrehaladási jelentést) a HET megvalósulásáról, beleértve a vállalt indikátorok és “a komponens zöld dimenziója” kapcsán jelzett szempontok, ill. a “ne okozz jelentős kárt” elv szempontjainak érvényesülését. 

Emellett az egyes komponensekhez tartozó szakpolitikai reformok részleteinek tervezésébe is szükségesnek látjuk bevonni a társadalmi szereplőket, kiemelten a környezeti ügyekkel való civil szervezeteket a „jelentős károkozás elkerülése” elvnek megfelelően. 

 

 

A minden komponensre vonatkozó Alapvetésünk

A biológiai sokféleség (biodiverzitás) és a gazdaság kapcsolata 

A biológiai sokféleség, azaz az élőhelyek, fajok és gének változatossága biztosítja a Földön élő összes élőlény, így az ember számára is az élethez, a jólléthez és a gazdaság működéséhez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség révén tudnak működni az ún. ökoszisztéma szolgáltatások, mint például  

Talajképződés  -> növények és állatok -> mezőgazdaság, élelmiszer, gyógyszerek 

Fa, erdők - építőanyag, klímaszabályozás, széndioxid megkötés 

Nádas, parti növények -> tisztavizű természetes tavak, egészséges halállomány 

Rovarok -> beporzás -> gyümölcsök, zöldségek 

Ha csökken a biológiai sokféleség, megszűnnek ezek az ökoszisztéma szolgáltatások. Tehát gazdasági szempontból is fontos, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget és a természetes ökológiai rendszereket.  

Amikor a biológiai sokféleség mellett érvelünk, akkor jól működő, fenntartható gazdasági rendszerek mellett érvelünk. 

A Terv 2021. április 13-i tervezetében bemutatott forrásallokáció nem adja ki a Magyarország számára rendelkezésre álló keretösszegeket.

 

Stratégiai megközelítés 

Számos jó kezdeményezést tartalmaz a terv, pl. a helyi gazdaság fejlesztését, a közösségi közlekedés fejlesztését, megújuló energiaforrások használatát, vízvisszatartó gazdálkodást, klímatudatosságra nevelést, törekszik körforgásos gazdaság elősegítésére stb., de ezek nem állnak össze egy egységes rendszerré, ill. bizonyos intézkedések éppen ezek ellen hatnak. 

Ugyanakkor, miközben az uniós elvárásoknak megfelelően igyekszik a zöld és digitális átállást támogatóként bemutatni minden tervezett beruházást és reformot, érezhető, hogy ez a szemlélet nem vált a tervezők sajátjává, hanem külső kényszer miatt igyekeztek érvényesíteni ezeket a szempontokat. 

A támogatni tervezett intézkedések között is belső logikai ellentét feszül (pl. vízvisszatartó, természetközeli gazdálkodás iránti szemléletformálás és a precíziós öntözéses gazdálkodás támogatása).  

 

Számos intézkedés “csővégi” beruházásra irányul a problémák gyökereinek kezelése helyett (pl. Egészségügyben minimális a prevenció, mindössze egy 50 ezer főre kiterjedő program irányul erre, és más komponensekben se szerepelnek egészségmegőrzést szolgáló intézkedések, beruházások, amelyek a digitalizáció, az ülőmunka növekvő aránya miatt egyre fontosabbak lennének; az energetika terén a meglévő vagy növekvő energiaigény zöldebb kielégítésén van a hangsúly az energiaigény csökkentése helyett; a közlekedési infrastruktúra fejlesztése mellől hiányoznak a forgalomcsillapító intézkedések). 

 

Az egyetemek megújítása, az innováció nem feltétlenül a körforgásos gazdaság, energiahatékonyság, fenntarthatóság céljait szolgálja, noha említi ennek lehetőségét. 

 

“A magyar HET összességében a tervezett források 51 százalékát kívánja klímapolitikai célokra fordítani.” Ez önmagában és elvileg örvendetes lenne, hiszen 14%-kal meghaladja az EU-s előírást. 100%-ban klímapolitikai célúnak tekinti a Vízgazdálkodás, az Energetika és a körforgásos gazdaság komponenseket. Ugyanakkor nem minden intézkedés besorolása helytálló. Például a fűtés elektrifikációja tekintetében helytelen a 100%-os klímaegyüttható alkalmazása (indoklását l. korábbi véleményünkben)! 

A “ne okozz jelentős kárt” elv érvényesülését meghatározott EU-s módszertan (Technical Guidance) szerint minden egyes intézkedés (beruházás, reform) esetében elemezni és ismertetni kell.  Civil útmutató is készült.[1]

A - Demográfia komponens: “nem sérti” az elv érvényesülését, “azokkal összhangban” lett megtervezve, és bizonyos DNSH kérdőívekre utal, amelyek eleddig nem nyilvánosak. 

B – Egyetemek megújítása: “vizsgáltuk”, “nem sérti” - ez önmagában nem meggyőző, a részletek az anyagban rejlenek, a jelzett irány jó lehet. 

C - Felzárkózó települések: nincs intézkedésenkénti DNSH elemzés, nem meggyőző. 

D - Vízgazdálkodás: mellékelt kitöltött sablonokra utal, ezek nem ismertek nyilvánosan. 

E - Közlekedés: intézkedésenként elemzi a DNSH érvényesülését. A táblázatos összefoglaló helyenként elnagyolt, pl. a “Versenyképes városi és elővárosi járműpark” vonatkozásában nem tartja relevánsnak a légszennyezés megelőzését, a “Vízi szállítás szűk keresztmetszeteinek feloldása” esetében a vizek fenntartható használatát nem tekinti relevánsnak. Az új közúti Duna-híd építése kapcsán nem fogadhatók el azon megállapítások, melyek szerint “A regionális hídépítés a környezeti elemek közül a levegőre és a vízre semleges, a földhasználatra kismértékben negatív. Az élőhelyek és természeti értékek megőrzése a megfelelő nyomvonal kiválasztásával biztosított.” Köztudott ugyanis, hogy a hídépítés a folyó ökoszisztémájába való beavatkozással jár (pillérek telepítése, zavarás az építést végző úszó munkagépek által stb.), másrészt a híd használata során az útról szennyezőanyagok (elsősorban olaj) mosódhatnak folyóba.

F – Energetika: az egyes beruházástípusok várható hatásait röviden összefoglalja.  

G - Körforgásos gazdaság: néhány mondatban összefoglalja a várt hatásokat, a hivatkozott külön dokumentumban intézkedésenként elkészített DNSH elemzés összegzését. 

H - Digitalizáció: a DNSH elemzés egyetlen intézkedés esetében sem vél felfedezni negatív környezeti hatást. A számítástechnikai hulladék keletkezésére (hulladékmegelőzés, újrahasznosítás), az 5G természeti és egészségi hatásaira nem tér ki. 

I - Egészségügy: a DNSH elvet “nem releváns”-nak tekinti, a komponens zöld dimenziójának bemutatása is felületes. Pl. nem veszi figyelembe az új építésekhez szükséges területhasználatot, szállítási és építkezési porkibocsátást.

J - Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások: a DNSH elv 6 szempontja közül “egyikre se gyakorolnak jelentős és közvetlen hatást.” 

 

 

Kontakt: info@mtvsz.hu

Budapest, 2021. április 26.

 

[1] https://www.greenrecovery.eu/s/Guaranteeing-a-Green-Recovery-across-Europe-in-Next-Generation-EU 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-26 20:36:51

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

J - Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások; Társadalmi részvétel értékelése és Alapvetés

 

J - Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások

A komponens ide sorolja a 2020. évi országspecifikus ajánlások 4. pontját, amelynek értelmében Magyarországnak ajánlott, hogy “biztosítsa a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba”. A komponens ezt a 3. célkitűzéssel kívánja orvosolni (Az adatalapú, transzparens döntéshozatal támogatása), noha a probléma messze túlmutat az ott leírt cél- és eszközrendszeren (a társadalom tájékoztatásának bővítése és audiovizualizációs tartamak széles körű elterjesztése, döntés-előkészítésben résztvevő szereplők tudásszintjének növelése, kompetenciáik bővítése, pilot projektek megvalósítása az adatvizualizációval javítható döntések bemutatására, automatizált döntések körének bővítése kijelölt ügykörökben, úgymint gépjármű ügyintézés, egyszerűsített honosítás, földhivatali hatósági tevékenység).  

Jellemzően nem ezek azok a döntések, amelyekbe a lakosságnak, ill. az érdekelt feleknek, szociális partnereknek beleszólást kellene biztosítani, hanem sokkal inkább a szakpolitikai döntések. A tervezett intézkedés ezzel legfeljebb a digitális közigazgatás fejlesztését szolgálja, az országspecifikus ajánlás által megjelölt célt nem. 

5. Reform: Adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása célja alapvetően jogszabályok adatvizualizációja és infografikákon való ábrázolása, a reform keretében egy erre irányuló pilot projekt valósulna meg társadalmi partnerség útján fókuszcsoportok bevonásával, valamint az ehhez szükséges adatbázis és személyes szaktudás (munkatársak képzése) fejlesztése. 

6. Reform: Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali Rendszer kiterjesztése: bár a fejlesztés javíthatja az átláthatóságot, gyorsaságot és a hozzájuk kapcsolódó állampolgári bizalmat is (pl. gépjármű és földhivatali ügyintézés), a szociális és társadalmi partnereknek a döntéshozatalban való részvételéhez semmi köze nincs. 

Összességében tehát nem mondható el, hogy a Terv válaszolna a 2020. évi országspecifikus ajánlás 4. pontjára, hiszen a döntéshozatalban való részvétel elősegítésére minimális erőfeszítést tesz, az (egyoldalú) tájékoztatásra, a döntések megértetésére helyezi a hangsúlyt. 

Sajnos a HET tervezeteinek egyeztetése sem felelt meg ennek az ajánlásnak. Ezt bővebben l. kifejtve a véleményünk “Társadalmi egyeztetés” fejezetében. 

A komponens zöld dimenziója kapcsán megjegyzi az anyag, hogy “Az ügyintézés digitalizációja következtében (…) jelentősen csökken a felhasznált papírmennyiség, csökken a keletkező hulladék.” Sajnos számos kutatás rámutatott már arra, hogy a digitalizációval valójában nem csökkent a felhasznált papír mennyisége, legalább is nem egyenes következménye egyik a másiknak[1]. 

 

Társadalmi egyeztetés 

A HET tervezeteinek társadalmi egyeztetése 

A Kormány 2020. december elején tette közzé az “Összefoglaló Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről” c., 13 oldalas anyagot és nyitotta meg a honlapon a véleménybeküldés lehetőségét, határidő megjelölése nélkül. A kiemelt társadalmi partnereknek küldött közvetlen felkérő levélben a véleményezés határidejeként 2021. január 31-ét jelölte meg.  

2021. március elejétől folyamatosan, meglepetésszerűen kerültek fel újabb anyagok a honlapra: GYIK, bemutató előadás, majd az energetika komponens 12 oldalas összefoglalója, március közepétől április elejéig pedig újabb és újabb komponensek és egy angol nyelvű, tízoldalas összefoglaló. Mindezek a dokumentumok még nem tartalmaztak forrásallokációt és indikátorokat sem, így a tervezett fejlesztések hatását nehéz vagy lehetetlen volt megítélni. 

Április 14-én jelent meg egy 432 oldalas, részletes tervezet (április 13-án véglegesítve), majd április 16-án egy április 14-i keltezésű anyag. A komponens összefoglalók pedig ugyanekkor lekerültek az oldalról. A véleményezésen társadalmi munkában dolgozó partnerek, köztük a MTVSZ így rohammunkában az addigra kész vagy közel kész komponens összefoglaló értékeléseit hirtelen a 432 oldalas részletes terv véleményezésévé kellett alakítsa. A tervezetek ilyen kiszámíthatatlan módon történő közzététele elbizonytalanítja a partnereket a véleményezésben ill. hogy egyáltalán marad-e szándék, lehetőség, idő a tervező részéről a beküldött vélemények érdemi megfontolására,  beépítésére; megéri-e a részükről befektetetett szakmai munka és idő. 

Nehezményezzük, hogy a tervezetek nyilvánosságra hozatalának ütemezését és az egyes dokumentumok véleményezési határidejét nem jelölték meg a honlapon sem az adott dokumentum megjelenésekor, sem az egyeztetési folyamat kezdetén nem tettek közzé várható ütemtervet, amely alapján a társadalmi partnerek felkészülhettek volna, és munkájukat ütemezni tudták volna. Így a partnerek nem tudhatták, hogy egy adott dokumentumot meddig kell/érdemes véleményezni ahhoz, hogy észrevételeik beépülhessenek az újabb tervezetekbe. Eközben a 2021 január 31-ig beküldött véleményeknek csak töredékét válaszolták meg a honlapon keresztül, így a partnerek legfeljebb a váratlanul megjelent újabb anyagok tanulmányozása során észlelhették, hogy észrevételeiket az újabb verzióknál figyelembe vették-e.  

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv az Európai Bizottság és a Tanács 2020. évi országspecifikus ajánlásaira (is) hivatott reflektálni. A Terv “J” komponense hivatkozik is az ajánlás 4. pontjára, amely ajánlja, hogy Magyarország “biztosítsa a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba.”  

Az RRF rendelet tervezetének[2] 15. Cikk (3) bekezdés (ja) pontja értelmében a HET-nek tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályokkal összhangban lévő társadalmi egyeztetés folyamatának leírását, és hogy az észrevételeket hogyan vették figyelembe. Miután az Aarhusi Egyezmény a magyar jog részét képezi és a HET környezeti vonatkozású döntésekre irányul, az egyeztetés folyamatának az Aarhusi Egyezményben foglaltakkal összhangban kell lennie. Ennek értelmében a társadalmi egyeztetés során alkalmazandó elv: a korai és hatékony részvétel biztosítása észszerű határidők mellett. 

A HET egyeztetése során alkalmazott eljárás nem felel meg a fent hivatkozott jogszabályoknak, elvárásoknak és elveknek, ti. hogy átlátható és kiszámítható legyen a folyamat, a partnereknek legyen elegendő idejük véleményezni az adott dokumentumokat, a véleményeket érdemben vegyék figyelembe és arról a partnerek érdemi választ kapjanak. Az alkalmazott eljárás legfeljebb arra alkalmas, hogy a kormányzat felmutassa a beérkező vélemények nagy számát, és elvegye a társadalmi partnerek egyeztetés és szakmai véleménynyilvánítás iránti motivációját. 

 

[1] https://humusz.hu/hirek/szakmai-cikkek/digitalis-technika-vagy-nyomdaipar-zold-szemmel/16651

[2] Az RRF rendelet 2020. decemberi tervezete (https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14310-2020-INIT/en/pdf)

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
J.D. | 2021-04-26 15:35:32

Ózd Város Önkormányzata javaslatai, véleményeMagyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez

Egy brüsszeli forrásból származó, Magyarországon nem publikált anyag szerint a pénzeszközök előzetes felosztása a 9 komponens között az alábbiak szerinti: 10% demográfiai és köznevelési célokra; 13,3% egyetemek megújítására; 3% felzárkózó településekre: szegénység felszámolása; 4,5% vízgazdálkodásra; 33,3% zöld közlekedés támogatására; 6,7% energetikai/zöld átállásra: megújulók, takarékosabb megoldások, Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése; 5,9% átállás a körforgásos gazdaságra; 6,6% digitális átállás; 16,7% egészségügy fejlesztése.Részletes információ csak az energetikai és közlekedési témában áll rendelkezésre, de támogatási összegeket ezek sem tartalmaznak .A hátralévő kevesebb, mint egy hónap folyamán az érdemi konzultációk teljes hiányát pótolni már nem lehet. Némi előrelépést jelentene, ha a kormány, a teljes tervezési dokumentum azonnali publikálása mellett lehetőséget biztosítana arra, hogy az önkormányzati érdekképviseleti vezetők, szakértők, és a kormány képviselői, szakértői között azonnali, több fordulós egyeztetésre kerülne sor, természetesen úgy, hogy a kormányzati döntéshozók nyitottak arra is, hogy a javaslatokat, vagy azok egy részét beépítsék a reform programba.Egy másik lehetőséget jelenthet, hogy a reform programba illeszkedő konkrét beruházások nem kerülnének most pontosan rögzítésre, azok térségi egyeztetésére április 30-a után kerülne sor. Az ilyen térségi egyeztetések a térségközpontok, megyék és önkormányzati szövetségek bevonásával kerülhetnének lebonyolításra, kulcsfontosságú szerepet adva a kistérségi egyeztetéseknek. 

Az „Energetika – Zöld átállás”  komponens elemzése a helyi szempontokat figyelembe véve:A teljes reform-programon belül meglehetősen alacsonynak tűnik a komponens mindössze 6,7%-os aránya, különösen annak fényében, mekkora jelentőséget tulajdonít az EU a dekarbonizációnak.Ennek a beruházás típusnak a tartalmát nagyon leszűkítően értelmezi az anyag, csak napenergiához kapcsolódó támogatásokat említ.Kimaradnak az egyéb potenciális megújuló-energia források (pl. szélenergia) és teljesen figyelmen kívül hagyja az energiafelhasználás csökkentése irányába tehető lépéseket, mint pl. a lakó- és középületek energetikai célú korszerűsítése. Az RRF decemberi, első nyilvános dokumentumában az Energetika (zöld átállás) komponensnek még hangsúlyos eleme volt az energetikai lakóépület-felújítás, de a márciusi változatában az épületfelújítások már egyáltalán nem szerepelnek. Pedig az energiahatékonyság növelése kulcsfontosságú cél, amelynek megvalósításában az önkormányzati szektor nagy szerepet játszhat, mint ahogyan az látható is volt a 2000-es években. A napelemek kizárólagos támogatása a soklakásos, többemeletes, városi lakótelepi beépítés modernizálásának háttérbe szorítását is jelenti. A „Fenntartható, Zöld Közlekedés” komponens elemzése a helyi szempontok figyelembe vételével:

Ez messze a legnagyobb súlyú komponens, az RRF teljes összegének egyharmadát célzó beruházásokkal. A hatalmas infrastrukturális fejlesztésekhez (gyorsvasút hálózat, TEN-T kikötők, vasúti irányító rendszerek) képest csak érintőlegesen foglalkozik az anyag az aktív mobilitás témakörével, csupán a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését említi, kizárólag a települések közötti fejlesztésekre vonatkozóan, miközben a településeken belüli kerékpáros és gyalogos közlekedéssel, helyi specilis közösségi közlekedési fejlesztésekkel, települések  közúti elérhetőségével egyáltalán nem foglalkozik. Nagy kérdés, hogy az április végén benyújtásra kerülő reform- és beruházási program terv mennyiben határozza meg a konkrét beruházásokat, azaz hogy mennyire nyílik lehetőség a reform program brüsszeli jóváhagyása után a javasolt részletes térségi tervezés elvégzésére, ez év második felében. Véleményünk szerint, összhangban a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által megfogalmazottakkal – a nemzeti felzárkóztatási, és fejlesztési célokra tekintettel – jó döntések csak az érintett önkormányzati szereplők bevonásával zajló térségi tervezési folyamatban születhetnek és nem ettől függetlenített kormányzati döntési centrumokban.

A rendelkezésre álló dokumentumok áttanulmányozása után városunk és térsége szempontjából akár több komponensen belüli megosztással támogatva az alábbi fejlesztések kiemelkedően fontosak:

1.    Egyik legfontosabb, hogy a város megközelíthetősége akár Miskolc felől a 26. számú főúton, akár a Bátonyterenye irányából (Budapest) 23-as és a 25-ös főutakon javuljon, amely segítheti a közelmúltban megszűnt mintegy 2000 munkahely pótlását. Az egyik távozó cég, a Johnson-Electric Ózd Kft. 2015. júliusában stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormánnyal és a cég képviselői már akkor szorgalmazták a probléma megoldását. Nem kizárt, hogy 800 munkahely megszűnésében a megvalósítás elmaradása is szerepet játszott.2.    Munkahelyteremtés, megőrzés másik fontos területe a TOP-1-1-1 pályázati forrásbál létesített zöldmezős iparterületre a vállalkozók hatékonyabb bevonzásához a talajvizes terület feltöltésének támogatása.3.    A zöldmezős iparterülethez és a környezetében meglévő vállalkozások számára 50-70 férőhelyes kamionparkoló, terminál kialakítása a már most is jelentős számú (már közlekedési fennakadást okozó) és közeljövőben várhatóan többszörös járműforgalom kiszolgálása céljából.4.    Ehhez kapcsolódik a belterületi utak fejlesztése, amely a városon belüli zökkenőmentes, kulturált közlekedéshez elengedhetetlen. A város saját bevételeinek szűkössége miatt erre sajnos önerőből nincs lehetőség, csupán pályázati forrás igénybevétele jelenthet megoldást.

5.    Szükséges egy átfogó épület-energetikai, energiahatékonyság program indítása, aminek (a családiházak felújításának támogatásán kívül) elsősorban a térségi központokra, városokra kell koncentrálnia, ahol a paneles épületek, többlakásos lakóépületek energetikai felújításának elmaradása még ma is jelentős. 6.    Az egészségügy és az oktatás szükséges szakági fejlesztései, szintén kistérségi szinten meghatározva, az ellátottsági mutatókat az elérendő normatív célokhoz viszonyítva; ugyanígy kistérségi alapon kell feltárni.7.    A közterületek, zöldfelületek feljavítása, és ezzel összefüggésben az aktív mobilitási formák támogatása átfogó, kistérségi szinten koordinált fejlesztési program keretében, ami alapvetően fontos az egészség megőrzése szempontjából;8.    Kizöldülő város: parkok, az épített környezet és a városi erdők fejlesztése; 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
H.T.E. | 2021-04-25 22:13:35

HET Tervezet – javaslatok

D KOMPONENS: VÍZGAZDÁLKODÁS

 

Illeszkedve az Európai Unió biodiverzitás stratégiájához (2030) javasoljuk a HET keretén belül egy hortobágyi mintaprojekt megvalósítását, mely fő vízgazdálkodási és klímavédelmi elemei:

Szikes vizesélőhely-láncolatok és vízfolyások természetes medrének ambiciózus visszaállítása a Hortobágy kistájon: az összes hortobágyi vízfolyás (pl. Hortobágy, Szandalik, Hollós, Kadarcs, Kösely, Árkus, Sáros-ér) természetes mederbe terelése, sérült partszakaszok felszámolása, az ősi szabad vízjárások visszaállítása, mesterséges csatornák, árkok felszámolása a Natura 2000 területen belül.

A területre lehulló csapadék megtartása, mint prioritás biztosításán túl a Hortobágy nyugati medencéjének a Tiszából, a keleti medencéjének pedig a Hajdúhátról érkező vizekkel történő feltöltése, betáplálása, belvizek elhelyezése.

Extenzív legeltető állattartás erősítése és a természetvédelmi és klímavédelmi intézkedésekkel való harmonizációja.

Hortobágyi Nemzeti Parkon és a Natura 2000 területen belüli szántóterületek klíma- és humuszvédelmi célú visszagyepesítése.

A természetes szikesedési folyamatokat gátló, természet- és klímavédelmi, gazdasági szempontból irreleváns fásítások, erdősülések felszámolása a Natura 2000 területen belül, klíma- és biodiverzitás-védelmi füves és vizes élőhelyekre cserélése. A szikes tájhasználati zóna természetszerű erdőinek javítása, erdőtelepítések az aktív pufferzónában.

A Hortobágyi-halastó visszaalakítása természetes szikes vizes élőhelyek láncolatává, a természetes vízjárások helyreállításával, a vízpótlás lehetőségeinek megteremtésével, a meglévő turisztikai infrastruktúra megőrzésével és fejlesztésével egy komplex turisztikai attrakció megteremtése.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-23 17:56:48

2. RÉSZ - MTVSZ HET vélemény, F - Energia komponens

 

3. A komponens reformjai és beruházásai bemutatása fejezet:

 

2. Beruházás: Okosmérés elterjesztése

A kedvezményezettek körébe nem csak a HMKE beruházást megvalósító termelő-fogyasztókat, hanem az energiaközösségekhez csatlakozókat is be kellene vonni, ezzel biztosítva a hátrányos helyzetű csoportok részvételét is az energiaközösségekben.

 

3. Beruházás: Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva

 

A napelemes rendszerek és a fűtés elektrifikációjának összekapcsolása nem indokolt, hiszen a napelemekkel való áramtermelés nappal és tavasztól-őszig intenzívebb, míg a fűtési igény jellemzően éjszaka és télen jelentkezik. Így a támogatott napelemmel megtermelt áramot jellemzően ritkán tudják saját fűtésre fordítani, a megtermelt áram nagy része betáplálásra kerül a hálózatba. Az éves szaldó elszámolás kivezetésével a támogatottnak sem fogja megérni a nyáron termelt áram árának kétszereséért visszavásárolható árammal télen fűteni. Azaz a családok még rá is fizethetnének, ha nem ingyen kapnák a napelemes rendszert és a hálózatba termelt áramot. A fenti okokból a fűtési szezonban vételezett áramban a megújuló (napelemekből származó) részarány alacsonyabb az átlagosnál, a fűtés elektrifikációjával a szén-dioxid kibocsátás általában nem csökken, gyakran még gázfűtésről való átállás esetén sem. (Lásd primer energia átalakítási tényezők: elektromos áram: 2,5 (csúcson kívül: 1,8); földgáz: 1; tűzifa: 0,6).”

Az elektromos fűtés nem hatékony, ezért nem támogatandó. Ha fa- és szénfűtést vált ki, akkor csökkenhet ugyan a légszennyezés, de klímavédelmi célú beruházásnak nem tekinthető. A lakossági fűtési rendszerek környezet- és klímabarát átalakítása érdekében sokkal inkább a hőszivattyús rendszerek telepítésének támogatása indokolt, de azt is csak a hőigény minimalizálása azaz pl. szigetelés, nyílászárócsere mellett vagy után. Elsődleges célként a fűtési energiaigény csökkentését kell kitűzni, enélkül az energiaszegénység elleni küzdelemben a fűtés elektrifikációja nem költséghatékony és klímavédelmi hatása is elenyésző. Energetikai tanúsítvánnyal mindenképpen vizsgálni kell a beruházást.

 

Kizárólag műanyag ablakra történő nyílászáró cseréje több okból sem támogatandó:

Komplex energiahatékonysági beruházás (fal, mennyezet, padló) szigetelés nélkül a lecsökkent légcsere okán megnő a páralecsapódás, penészesedés, veszélye, ami az épület és a benne lakók élettartamát is csökkentheti.

A körforgásos gazdaság elvének ellentmond kizárólag PVC nyílászárók támogatása.

Sok helyen településképi rendelet is tiltja a műanyag nyílászárók beépítését, így eleshetnek a támogatástól

Máshol ragaszkodnak a technológiai semlegességhez, akkor is lehetőséget kellene biztosítani, akár fix egységáras támogatással.

Nyílászárócserére a mélyfelújítások keretében kell lehetőséget biztosítani, ha azok energetikai számításokkal alá vannak támasztva.

 

Miközben az anyag a jogosultak körét az energiaszegénység kockázatának átlagosnál nagyobb mértékben kitett, jellemzően alacsony hitelképességgel rendelkező, (…) ingatlantulajdonnal rendelkező háztartásokként határozza meg, megjegyzi, hogy az intézkedés célja nem az energiaszegénység csökkentése, “hiszen az nem energiapolitikai eszközökkel érhető el” (216. o.), hanem “általános felzárkózási és társadalompolitikai eszközökkel”. Az energiaszegénység ellen éppen az energiamegtakarítási lehetőségek bővítésével (energiahatékonysági beruházások támogatása) és az esetlegesen megemelkedő energiaárak differenciált kompenzálásával, tehát energiapolitikai eszközökkel lehet leghatékonyabban és tartósan küzdeni.

Ami jó, de erősítendő, mert ezek eleve hatékonyabbak: “Elvi lehetőség van a földhő és a napkollektorok fűtési célú alkalmazására is, amennyiben azok beruházási költsége és működési hatékonysága nem kedvezőtlenebb a fentebb szereplő eszközökénél.”

 

4. beruházás: Új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatása

 

Megújulóenergia-közösségek: (helyi) közösségek vagy önkormányzatok közösségbe szerveződve beruháznak megújuló energia termelő berendezésbe, és abból fedezik energia-szükségletüket, sőt a felesleget eladják vagy tárolják, a hasznot pedig a közösségük javára fordítják. Az Uniós jogszabályok alapján a hazai jogszabályokba átültetés és a támogató keretrendszer kialakítása jelenleg zajlik az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az energiahatóság (MEKH) koordinálásában. Az MTVSZ Közösségi Energia programja keretében szakmai érdekérvényesítést, lakossági szemléletformálást végez és mentorként segíti hazai közösségi energia pilot projektek létrejöttét.

 

A helyreállítási terv energia komponense az energiaközösségek támogatását említi, de mind a meghatározást, mind a támogató keretrendszert bővíteni kellene. Például a célkitűzések, intézkedések között megjelenik ugyan az energiaközösségek fogalma, de azoknak csak egy bizonyos típusa, és csak mint a beruházás által kiszolgált termelő egység. Az energiaközösségek akár hálózati rugalmassági szolgáltatást is nyújthatnak a 2021. január 1-jétől hatályos villamosenergia törvény (VET) szerint, így nem csak haszonélvezői, de projektgazdái, konzorciumi tagjai is lehetnek ilyen irányú fejlesztéseknek.

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint megközelítési tévedés az energia komponensben, hogy az energiaközösségek naperőműveit külön méretkategóriának tekintik, az energiaközösségi nem beruházási típus, hanem szervezési mód, amely a fogyasztók bevonásával valósul meg, de ugyanúgy lehet nagyobb kapacitású, hálózatra termelő naperőmű is.

 

Az pedig az energiaközösségi tulajdoni viszonyok teljes félreértelmezésére utal, hogy a 4-es beruházás célcsoportja állami tulajdonú gazdasági társaság. Ha az MVM-re (vagy hasonló vállalatra) írnák ki a METÁR tendereken keresztül már eleve támogatott átvételi ár miatt megtérülő beruházások további 45%-os támogatását, abba sehogyan sem férnek bele a megújulóenergia-közösségek kisebb beruházásai. Hiszen azok csak szövetkezetek vagy non-profit gazdasági társaságok lehetnek, amelyben nem szerezhet energetikai vállalat irányítási jogot és az autonómiájukat csak akkor tudják megőrizni, ha tagjaik maguk fejlesztik a megújulóenergia erőműveiket, nem az MVM által támogatásból létrehozott erőműveket kapják/veszik tulajdonba.

Valóban növelhetné az energiaszegénységben élők rezilienciáját, ha a belgiumi Eeklo önkormányzata és az EcoPower energiaszövetkezet együttműködéséhez hasonlóan a problémát csak tünetileg kezelő rezsitámogatás helyett energiaközösségi részvényt adna a rászoruló családoknak, amelynek hasznából, a megtermelt energiából hosszabb távon részesülhetnek.

Tehát nem mellékesen vagy kisebb mértékben, hanem kiemelten támogatásra érdemesek az energiaközösségek naperőművei[1]. Annak okán, hogy növelik az ilyen típusú beruházások társadalmi elfogadottságát, helyi tőkét vonnak be a klímasemlegesség felé való energiaátmenetbe. Sőt,  hozzájárulhatnak az energiaszegénység csökkentéséhez és az energiahatékonyság növeléséhez, mivel törvényi definíciójuknál fogva a tagjaik és/vagy működési területük környezeti, társadalmi, gazdasági céljait szolgálják.

 

Mivel a nagyobb méretű (500kW-os és nagyobb), hálózatra termelő naperőművek már lassan piaci alapon is megtérülnek, még állami vállalatok (gazdasági társaság) esetén sem indokolt ezek jelentős vissza nem térítendő beruházási támogatása (ld. 4.beruházás), amennyiben a megújuló energia támogatási rendszeren keresztül (METÁR) támogatáshoz jutnak.

 

[1] Szélenergia a 21. században - és Magyarországon, Energiaklub, 2020., https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub_Sz%C3%A9lenergia%20a%2021.%20sz%C3%A1zadban_2.pdf

A tanulmány kifejti: “a szélsebesség a felszíntől számított magassággal nő, mert egyre kevésbé érvényesül a domborzat és a tereptárgyak áramlására gyakorolt fékező hatása. Ennek energetikai szempontból azért van jelentősége, mert a nagy szélturbinák esetében, a korábbi 60-100 m-es helyett napjainkban egyre inkább 120-150 méter a jellemző toronymagasság. (…) Az országos léptékű lekérdezés alapján az átlagos szélsebesség 100 méteres magasságban 5,9 m/s (11. ábra), 150 méteren a 6,8 m/s (12. ábra), 200 méteres magasságban pedig már 7,4 m/s-ot (13. ábra)”

 

[2] HET: “(a) nagyobb kapacitású, hálózatra termelő naperőművek mellett kisebb részben energiaközösségek naperőművei is támogathatóak”.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-23 17:54:33

A Magyar Természetvédők Szövetsége véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

F.  Energia – Zöld átállás c. komponenséhez

 

Rövid összefoglaló

Javaslatok

1. Az energia komponensben kitűzött “zöld átállás”, a társadalom válságálló-képességének javítása, a hazai klímacélok elérése a szén-dioxid kibocsátások 36 százalékáért felelős lakásállomány energetikai felújítása nélkül elképzelhetetlen. 30-40%-os vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások kombinálásával, széles körben elérhető egyablakos tanácsadó szolgálat felállításával el kell érni, hogy évente több mint 100 ezer lakás mélyfelújítása megtörténjen. A 30-40%-os vissza nem térítendő támogatás 5 év alatt 1170-1220 milliárd Ft többletberuházást igényel, de ebből 350-490 Mrd Ft (+adminisztráció) maga az állam kiadása a támogatásra. Ennek következtében fellépő 7,5 PJ/év megtakarítás, 470-500 milliárd Ft állami bevétel - azaz 6-122 milliárd Ft-tal többet kap vissza az állam, mint amennyi támogatást nyújt - és 140-145 ezer munkahelyet is hozna. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) friss kutatási eredményeit támogatva a MTVSZ a költési tervekben br. 350-490 Mrd Ft támogatási keretet javasol.

2. El kell ismerni, hogy a megújulóenergia-közösségek hozzájárulnak az energiatermelés, -elosztás és -fogyasztás rendszerének átalakításához, segítik a megújuló energiákra való átállást és lakossági hozzáférést, miközben erősítik a helyi gazdaságot és helyi tőkét vonnak be. Ezért pénzügyi támogatással, szabályozással egyaránt segíteni kell az alulról szerveződő megújulóenergia-közösségek alakítását és működtetését. MTVSZ javaslat: 50 Mrd Ft támogatás az alulról szerveződő megújulóenergia-közösségeknek. Ezt az összeget pl. a hálózatra termelő, túltámogatott, nagyobb naperőművektől (4. Beruházás, össz. 109 milliárd Ft) lehetne átcsoportosítani.

3. Mindezek forrásához hozzájárulhat például a lakossági elektromos fűtésre váltás támogatását szolgáló összegek átcsoportosítása. Az elektromos fűtés nem hatékony, a jelenlegi helyzetben történő erőltetése (ráadásul 100% támogatással) esetén előreláthatólag nem is csökkenne ennek következtében az üvegházgáz-kibocsátás. Az energia komponens felét, 250 milliárd Ft-ot szánnak lakossági napelemes rendszerek támogatására és fűtési rendszerek elektrifikálására napelemes rendszerek kombinálásával. Nem írják le, hogy elektromos fűtésre ebből hány milliárd Ft jutna, de várhatóan jelentős része (indikátor: 75 MW-nyi elektromos fűtés), azt az összeget át kell csoportosítani. Természetesen komplex mélyfelújítás részeként hatékony és támogatandó a hőszivattyús elektromos fűtés az 1. pontban leírt módon.

Az energiával kapcsolatos komponens a teljes 5800 milliárd Ft-os keret kb. 10%-áról, br. 493 milliárd Ft-ról szól, a közlekedés reformja majd háromszor, az egyetemek megújítása kerete kétszer akkora.

Az anyagban egyelőre nincs megindokolva, hogy az összes intézkedés hogyan, miért 100%-ban járul hozzá a 37%-os klímapolitikai célhoz. Az intézkedéseknél a környezeti hatásvizsgálatra utalás is hiányzik (még akkor is, ha végül nem relevánsnak ítélték).

 

Részletes vélemény

1. Bemutatás és 2. Fő kihívások és célkitűzések fejezet

Új elemként jelent meg a 2021. április 13-i anyagban két reform: (I) A villamosenergia szabályozás átalakítása és (II) NEKT magasabb ambíciószint miatti felülvizsgálata.

A Magyarországon tervezett energetikai fejlesztések megítéléséhez (a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez vezető megfelelő mértékű intézkedések kijelölésének vizsgálatához) is szükség lenne a Helyreállítási Terv, az operatív programok, a Modernizációs Alap, az Innovációs Alap és a Méltányos Átállási Alap keretében megvalósítani tervezett, energetikai vonatkozású fejlesztést áttekintő (pl. táblázatos) összefoglalóra.

Miközben az anyag Célkitűzése leszögezi, hogy “A komponens (…) hozzájárul – a családok szintjén is jelentkező energiafüggetlenség és energiahatékonyság megteremtésével – a szociális ellenálló-képesség növeléséhez, az energiaszegénység felszámolásához”, az anyag további részében nem találhatók olyan intézkedések, amelyek a megtakarításokkal/önerővel (részben a járvány miatt) nem vagy alig rendelkező legalább 900 ezer magyar háztartás körében a (lakás) energiahatékonyság megteremtését, támogatását szolgálnák. Míg a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv 2020. december 2-án közzétett “Letölthető bemutatója” (RRF_Letölthető_bemutató_1130.pdf) megállapítja, hogy “(a) lakóépületek energiahatékonysági felújítása kiemelten a támogatandó lakossági szektorban, energiaszegénységben élők számára”, és ennek elsődleges eszközeként az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert javasolja, az Energetika komponens jelen tervezetében ennek nyoma sincs. A KEHOP Pluszba szorult vissza a lakóépületek energiahatékonyság-növelő finanszírozása, de ott is csak a kötelezettségvállalási rendszer és ESCO keretében, nem a javasolt széleskörű, 30-40%-os vissza nem térítendő támogatás és egyablakos tanácsadás támogatási rendszerrel.

 

Fő kihívások

Az anyag a fő kihívások között sem említi az energiahatékonysági problémákat, pedig a lakóépületek energiahatékonyságának fokozásában óriási energiamegtakarítási potenciál rejlik. A rezsit nem mesterségesen alacsony energiaárakkal kell alacsonyan tartani, hanem valóban alacsony energiafelhasználással. Az Energetikai komponens tehát téves energetikai koncepción és stratégián alapul. Az Európai Bizottság munkaanyaga, a tagállamoknak a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervekre vonatkozó iránymutatása(2021. január) és a  Felújítási hullám stratégiája (Renovation Wave)kifejezetten elvárja, hogy megvalósításához a Helyreállítási és Ellenállóképességi /Rezilienciaépítési Eszköz biztosítson forrásokat.

Az április 13-i tervezet a Fő kihívások fejezetben (199. o.) hivatkozik a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában foglalt vázolt jövőképre, mely szerint “a fogyasztók villamosenergia-igénye a következő mintegy 10 évben jelentősen nőni fog: a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2030-ra vonatkozó előrejelzése szerint 46-52 Wh órára nőhet”. Sajnos a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia mindmáig nem nyilvános. Ugyanakkor a villamosenergia-igény növekedése nem kész tényként kezelendő, gazdaságpolitikai szándék esetén az igény megfelelő eszközökkel befolyásolható, mérsékelhető lenne. Azonban jelen terv intézkedéseinek nagy aránya a különböző ágazatok, köztük a lakossági fűtés elektrifikációját is szorgalmazza. Tehát az egyik oldalon generál egy igényt és problémát, a másik oldalon próbálja ugyanazt megoldani ahelyett, hogy az energiaigény csökkentéséhez rendelne szabályozási eszközöket, gazdasági ösztönzőket.

A fogyasztó oldali rugalmasság növeléséhez szükségesek az okosmérők, de csak dinamikus, időben változó árazással lehet ösztönözni, aminek feltétele a jelenlegi "rezsicsökkentett", időben és mennyiségben is állandó lakossági árszabás felülvizsgálata. Ez felveti a rugalmas fogyasztásra kevésbé képes energiaszegénységben élők számára a rezsiköltségük várható növekedését kompenzáló beavatkozások, támogatási rendszer szükségességét.

 

Célkitűzések

Sem a komponens, sem az azt alkotó programok/projektek környezeti hatásvizsgálatára, sem az egész Terv Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálatára nem utal, pedig az előírás. A 2021 márciusban közzétett EU Do No Significant Harm technikai iránymutatásnak(DNSH) megfelelően mind a 6 környezetvédelmi prioritás intézkedéseire külön szükséges a DNSH elemzése.

A célkitűzésekből, beruházásokból a korábbi verzióhoz képest kikerült a lakóépületek energetikai felújítása. Kérdéses, hogy az Operatív Programok mennyire tudják ezek átfogó, széleskörű támogatását ellátni.

A célkitűzéseket a korábbi tervezethez képest némileg átstrukturálták, olyan módon, hogy azok közvetlenebbül feleltethetők meg a tervezett reformoknak, beruházásoknak. A jogi és stratégiai környezet új alapokra helyezése új célkitűzésként jelenik meg az április 13-i tervezetben.

A lakossági megújulóenergia-beruházásokat kizárólag a Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva célkitűzéshez kapcsolja hozzá az új tervezet. A Korszerű, megújuló energia befogadására képes, magas ellátásbiztonságot nyújtó hálózat célkitűzés a korábbi tervezettel ellentétben nem említi az energiaközösségek rendszerbe integrálását semmilyen vonatkozásban. Az csak az 1. jogi szabályozásról szóló célkitűzésnél szerepel. A 4. célkitűzésből (növekvő elektrifikációs igény lefedéséhez hozzájáruló megújuló energia hasznosítás) a március eleji tervezethez képest kikerült a napenergiát termelő energiaközösségek támogatása.

 

Indokolja az anyag, hogy miért nem támogatják Magyarországon a szélenergia kihasználását. Az indoklás indokolatlanul nagy szélsebességet vesz alapul a szeles napok és a napsütéses órák számának összevetéséhez, ill. nem a legjobb elérhető technológia alkalmazásával számol a szélenergia esetén. Egy friss tanulmány rámutat, hogy“már relatív alacsony oszlopmagasságot figyelembe véve is vannak hazánkban szélenergia-hasznosításra kifejezetten alkalmas területek, nagyobb magasságokban pedig az ország nagyobb része látszik megfelelőnek (kritikus értéknek itt is a 6 m/s-os évi átlagot választottuk).”[1]A szélturbinák tehát 10 m/s (36 km/h) szélsebesség alatt is képesek hatékonyan működni és termelni.

Másrészt: miközben az anyag Fő kihívások és célkitűzések fejezete megállapítja, hogy “(a)z új NES, valamint a NEKT (…) legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése”, visszás azzal indokolni a szélenergia hazai mellőzését, hogy a regionális árampiacon a környező országok jobb pozícióban vannak jobb szélenergetikai adottságaik révén. A hazai forrásokon alapuló, szuverén energiaellátást a diverz energiaforrásokon (energiamixen) alapuló energiatermelés biztosíthatja. Továbbá a környező országok hasonlóan terveznek vagy kiviteleznek atomerőmű fejlesztést, ezzel a logikával Paks2 sem indokolt.

 

 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-23 17:52:02

3. RÉSZ - MTVSZ HET D. komponens

Javaslatok

Javaslataink lényege, hogy a komponens főművi fejlesztései, szemléletformálási és monitoring elemeinek cél- és eszközrendszerében magasabb szinten szükséges integrálni a biodiverzitás védelmével és az ökológiai károkozások elkerülésével kapcsolatos igényeket.

A környezeti szempontrendszert mélyebben integráló öntözési fejlesztési koncepció megalkotása és megvalósítása

A komponens tartalmából – és a vonatkozó, mezőgazdasági ágazati nyilatkozatokból – az a feltételezés tehető, hogy az öntözésfejlesztés egyébként jelentős környezeti hatásokkal jellemezhető tervei nem integrálják kellő mélységben a környezeti tényezőket. A környezeti állapot leromlásának megelőzése ugyanakkor a mezőgazdasági szakterület alapvető célja kell, hogy legyen, tekintettel arra, hogy az a gazdaságilag fenntartható termelés alapeleme. Megítélésünk szerint olyan átfogó koncepció megalkotása szükséges, mely a mezőgazdasági környezeti adottságokhoz igazodva tesz lépéseket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, a rendelkezésre álló támogatási és szabályozási eszközrendszer arzenáljának összehangolásával. Egy ilyen koncepciónak alapeleme kell, hogy legyen a művelésre alkalmatlan területek szántóföldi használatból való kivonásának ösztönzése, a gyenge termőképességű területeken a környezeti célokat előtérbe helyező agrár-környezetvédelem elterjesztése és – amennyiben azt a termőhelyi adottságok és a társadalmi célok indokolják – az öntözési kapacitások megteremtése. E koncepció nélkül a komponensben bemutatott fejlesztések – a természetvédelmi célú projektek kivételével – nem minősíthetők a zöld átállást segítő beruházásoknak.

A természetvédelmi intézményrendszer szerepének növelése a döntésekben

Szükséges, hogy a természetvédelmi intézményrendszer (állami és civil szervezetek) hangsúlyos szerepet kapjanak a további tervezésben és a rendszerek működtetésben - pl. Üzemeltetési tanácsok létrehozása többek között a vízmegosztásról szóló döntésekre, ahol az állami és civil természetvédő szervezetek döntő szerepet kapnak.

A természetvédelmi célú fejlesztések támogatásának jelentős növelése

A komponens költségvetése arányaiban igen szerény mértékben fókuszál a kifejezetten természetvédelmi fejlesztések megvalósítására. A természetvédelmi célú fejlesztések komponensen belüli költségvetési arányának markáns emelése szükséges, melyből jelen javaslatcsomag finanszírozható. A komponens Természetvédelem eleme közvetlenül segíti a PAF megvalósítását, ezért is javasoljuk további projektelemekkel való bővítését és költségvetésének növelését.

Szabályozással és hatósági engedélyezéssel kapcsolatos javaslataink

A komponens környezeti kockázatainak mérséklése érdekében szükséges az öntözés jogszabályi korlátozása a Natura 2000 területeken.

A vízügyi beruházások hatósági engedélyezése során fokozott figyelemmel kell eljárni környezetvédelmi jogszabályok betartatása terén.

A Szemléletformálás projektelemben hangsúlyosabban jelenjenek meg a földhasználat-váltást elősegítő elemek, hiszen a mezőgazdasági földhasználat környezeti adottságokhoz történő igazítása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlen eszköze.

A szemléletformálásra fordítandó összegeket jelentősen meg kell emelni és megnyitni a társadalmi szereplők szélesebb rétege számára.

Javasoljuk a projekt beavatkozási területén a gazdálkodók továbbképzését ökológiai gazdálkodás, ökológiai tájhasználat, extenzív halastavak fenntartása, extenzív, gyepre alapozott, legeltetéses állattartás, integrált növényvédelem és természetkímélő kaszálás témakörökben ingyenes és gyakorlati megközelítésű továbbképzésre, mely magában foglalja mintaterületek és sikeres ártéri gazdálkodást bemutató területek látogatását.

Tanácsadó iroda létrehozását javasoljuk, ahol mezőgazdasági és természetvédelmi szakemberek aktívan segítik a területen gazdálkodók földhasználatváltását.

Fontos, hogy a tervezett beruházások összhangban legyenek a KAP Stratégiai Terv intézkedéseivel, és együttesen segítsék a gazdálkodók földhasználat-váltását és a mezőgazdasági területeken történő vízvisszatartást.

Csak olyan területeken valósuljanak meg beruházások, ahol ökológiai szempontú vízpótlás domináns része a fejlesztésnek. A Mosoni-Duna vizének átvezetése Ausztriába öntözési célból teljes egészében elvetendő.

Javasoljuk, hogy a projektben konkrét célként jelenjen meg legalább 25 000 km-folyószakaszon a szabad vízáramlás helyreállítása. (Halvándorlást akadályozó műtárgyak eltávolításával, átalakításával, valamint a víz és az üledék áramlásának javításával.)

A beruházások eredményszámaként az árasztással, vízvisszatartással érintett területek mennyisége is jelenjen meg mérőszámként.

A beruházások megvalósítási tanulmányaitól egészen a kivitelezésig és az eredmények monitorozásáig a biodiverzitás célok integrálása és megvalósulásának mérése szükséges.

A beruházások esetén a környezeti vállalások jelenjenek meg projekt-indikátorokként (pl. árasztással érintett terület növekedése a bázis értékhez viszonyítva százalékban; felszíni vízmegtartás keretében megőrzött vízmennyiség).

javasoljuk a vízvisszatartásra alkalmas területek felmérését a beruházással érintett területeken és a felszíni vízmegőrzés hálózatának kialakítását. (A komponens elemei jelentősen hozzájárulhatnak a PAF-ban kitűzött, élőhelyek vízpótlásához kapcsolódó célokhoz.)a komponens leírásba való beillesztése.

Az építési munkák kivitelezése során figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat.

A beruházások hatósági engedélyezésének ökológiai szempontrendszere mellett, azok biodiverzitás-biztosítását a projektek kidolgozása során természetvédelmi szakismeretek becsatornázása is támogassa. Természetvédelmi szakértők vegyenek részt a projekttervezésben és a kivitelezés felügyeletében.

A komponens keretében tervezett beruházások (kotrások, mederrekonstrukciók) során az ökológiai kockázatok minimálisra csökkentése szükséges (beavatkozások kivitelezésének időpontja, a kotrások kivitelezésének módja stb.)

Törekedni kell a kialakított medrek eredeti ökológiai állapotának visszaállítására, ha szükséges akkor a korábban ott előforduló kétéltű-, hüllő-, és halfajok újratelepítésével.

A csatornák rézsűjének kialakítása során kerülni kell az ökológiai csapdaként működő technológiai megoldások alkalmazását.

Az infrastruktúra fejlesztéssel érintett területeken a beruházás kapcsán igénybe vett területek (pl. felvonulás, iszaptározás) kiterjedésének minimalizálása szükséges.

A beruházásokat környezeti monitoring rendszer keretében kell nyomon követni.

 

További, a vízügyi kérdéseken túlmutató javaslatok a természetvédelmi fejlesztésekbővítésére:

A HET közel 6 ezer milliárdos költségvetése mindössze mintegy 6 milliárd forint támogatást biztosít közvetlen természetvédelmi fejlesztésekre – ez egy ezrelék részesedés. Az hazai és EU biodiverzitás stratégia érvényesítése érdekében javasoljuk a biológiai sokféleség védelmét szolgáló források jelentős emelését. Többek között a következő típusú projektek támogatását javasoljuk:

Szemléletformálási elemek hangsúlyosabbá tétele a tervben: minden környezet- és természetvédelmet érintő intézkedéshez kapcsolódnia kell egy hangsúlyos szemléletformáló projektelemnek, ami a természet-alapú megoldások (nature-based solutions) népszerűsítését célozza meg az érintettek körében. Fontos, hogy ezek a szemléletformálási programok hozzáértő, az adott területen tapasztalattal rendelkező természetvédelmi civil szervezetek bevonásával történjenek.

Gazdálkodókat érintő intézkedések esetén javasoljuk az alábbi szemléletformáló kampányok lebonyolítását: ökoszisztéma szolgáltatások, ökológiai gazdálkodás, tájhasználat-váltás, táji adottságokhoz igazított mezőgazdasági gyakorlat.

Építkezések, felújítások, energetikai korszerűsítések megvalósulása esetén: természet-alapú (nature-based solutions), illetve a települési zöld infrastruktúra fejlesztésével járó gyakorlati megoldásokat népszerűsítése (pl. élő falak, árnyékolók, esőkertek, udvarzöldítések, madár- és beporzóbarát udvar stb.)

Oktatási programokhoz kapcsolódó és lakossági szemléletformálás: beporzók (lakosság, önkormányzatok), Natura 2000 területekhez kapcsolódó lakossági tájékoztatás, ökoszisztéma szolgáltatások (gazdálkodók), fenntartható horgászat

Továbbképzések a zöld átállás és a munkahelyteremtés együttes előmozdítására. Fontos, hogy ezek a továbbképzési programok hozzáértő, az adott területen tapasztalattal rendelkező természetvédelmi civil szervezetek bevonásával történjenek.

Mezőgazdaságban a gazdálkodóknak:ökológiai tájhasználat, extenzív halastavak, gyepre alapozott állattartás, integrált növényvédelem.

Építőiparban vállalkozóknak, gyártóknak, beszállítóknak és önkormányzatoknak: zöld-infrastruktúra fejlesztés, természet-alapú megoldások (nature-based solutions) alkalmazásának gyakorlata (például zöld falak, városi zöldfelületek, zöld tetők tervezése, kivitelezése) fenntartható esővízkezelés, zajszennyezés, fényszennyezés csökkentésének módszerei, zöld építőanyagok, építészeti megoldások szelektív hulladékgyűjtésre és komposztálásra társasházakban, intézményekben.

A projektelemek által érintett területek illetékes szervezetei (nemzeti parkok, erdészetek, vízügy)számára az inváziós fajok elleni védekezéshez szükséges eszközbeszerzés és az inváziós fajok elleni védekezés fokozása.

Élőhelyvédelmi fejlesztések és programok, kapcsolódó szemléletformálás.

 

Kontakt: info@mtvsz.hu

Budapest, 2021. április 23.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-23 17:51:13

2. RÉSZ - MTVSZ HET D komponens

 

A komponens hiányosságai

A komponens nem kezeli koherensen a szükségletek, a célok és az eszközök rendszerét. A fejlesztések indokoltságát alátámasztandó a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az ökológiai vízigények kielégítése mellett az élelmiszer-ellátás biztonság és a mezőgazdasági versenyképesség célkitűzéseit is felsorolja. Megítélésünk szerint az öntözéses mezőgazdasági termelés nem minősíthető a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás eszközének, sőt – a szükséges környezeti szabályozók betartása nélkül – az növeli a környezeti terhelést. Meggyőződésünk, hogy az öntözéses mezőgazdasági növénytermesztést csak abban az esetben lehet közösségi forrásokból támogatni, ha annak összes társadalmi haszna (pl. vidéki munkahelymegtartó képesség emelkedése, mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növekedése, stb.) meghaladja a potenciális környezeti kockázatok mértékét. Nem tartjuk támogatandónak a szántóföldi kultúrák termésbiztonság és hozamnövelés céljából történő öntözési fejlesztéseket, mivel ezek társadalmi hozzáadott értéke szerényebb a felmerülő környezeti kockázatoknál (pl. biodiverzitás-csökkenés, szikesedés, erózió, felszíni és felszín alatti vizekbe történő tápanyagbemosódás).

A komponens legfőbb problémája, hogy az öntözéses mezőgazdaság fejlesztési igényei az igazán hangsúlyosak benne. Az öntözéses mezőgazdasági földhasználatnak számos környezeti és kockázata van és gazdasági szempontból is aggályos. Az öntözés, még ha precíziós és víztakarékos is, csupán az agrárium kis szegmensének helyzetét képes majd javítani.

A mezőgazdasági területek öntözhetőségének megteremtése - bár jár némi rövidtávú és szűkkörben érzékelhető anyagi haszonnal - a biodiverzitás, a talaj környezeti állapota és a klímaadaptáció szempontjából aggályos. Az öntözött területek a mezőgazdasági élőhelyek csökkenését eredményezik, az itt folytatott gazdálkodási tevékenység jellemzően intenzívebb, így az öntözéses beruházások a Natura 2000 hálózat kedvező természeti állapotának romlását eredményezhetik.

A terv jelenlegi állapotából nem megbecsülhető, hogy a fejlesztések eredményeként a vízmegtartási cél vagy a mezőgazdasági cél lesz a meghatározó, mivel nem tartalmaz garanciákat a visszatartott víz felhasználásának rendjéről.

A terv egyik kiemelten aggályos eleme a Mosoni-Duna vízkészletével osztrák termőföldek öntözése. Figyelembe véve, hogy a Duna az osztrák oldalon teljes vízkészletével rendelkezésre áll míg Magyarországon csak a vízkészlete egy részével, és a Mosoni-Dunába érkező vízmennyiség rendkívül bizonytalan, ennek az elképzelésnek a megvalósítása egyszerre ökológiai és nemzetstratégiai hiba. A nyilvánvalóan országhatáron átterjedő környezeti hatások miatt a beruházás az Espooi egyezmény hatálya alá esik, ezért szükségesnek tartjuk az egyezménynek megfelelő vizsgálat és társadalmi részvételi eljárás lefolytatását.

A komponens által több helyen is említett, éghajlati és ökológiai szempontból indokolt vízvisszatartás legjelentősebb akadálya az arra alkalmas területek mezőgazdasági hasznosításának igénye a földhasználók oldaláról. Ez az igény – főleg, ha a fejlesztések során ezen területek öntözésre alkalmassá válnak - nem fog változni, így a fejlesztés lényegében a káros struktúrák rögzüléséhez és a földhasználatváltás meghiúsulásához vezethet.

A beruházások eredményszámaként több helyen az öntözhető területek kiterjedésének növekedése van megadva, ugyanakkor az árasztással, vízvisszatartással érintett területeké nincs, pedig ezek fontos értékmérői lennének a komponens zöld teljesítményének.

A komponens több helyen kitér a felszín alatti vízkészletek illegális használatának kérdésére és célként jelöli meg ezek csökkentését. Megítélésünk szerint a hatályos jogszabályok érvényesítésével kell az illegális használatot visszaszorítani, amíg ez nem történik meg, addig a komponenstől e téren elvárt eredmények nem reálisak.

A terv szemléletformálással kapcsolatos része elnagyolt és általános, nem alapozza meg a tájhasználat-váltáshoz szükséges ismeretek valódi elsajátítását és gyakorlati integrációját, továbbá pénzügyileg alultervezett.

A komponens nem tartalmaz utalást sem környezeti hatásvizsgálat elvégzésére, sem hatásmérséklési hierarchiára.

A "jelentős károkozás elkerülése" elvre vonatkozó kötelezettségek csupán nyilatkozat formájában jelennek meg a komponens leírásában. Egyrészt nem látható, hogy a megvalósítás során mi garantálná a természetvédelmi szempontok érvényesülését. Másrészt a terv nem felel meg a Bizottság jelentős károkozás elkerüléséről szólóútmutatója 2.4. pontjának, mely alapján egy beruházás környezeti hatását abszolút értékben kell értékelni. Azaz, ha létezik környezeti szempontból jobb alternatíva, akkor, azt kell előnyben részesíteni. Jelen esetben a tehát az öntözéses gazdálkodást az ökológiailag fenntartható ártéri gazdálkodással kell összehasonlítani.

Az anyagból nem derül ki, hogy a társadalmi egyeztetés során érkezett véleménynek milyen módon vagy milyen mértékig lettek beépítve a tervbe.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-23 17:49:26

1. rész - A Magyar Természetvédők Szövetsége értékelése a magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási TervVízgazdálkodási (D) komponenséről, valamint javaslatai a biológiai sokféleség védelmének erőteljesebb megjelenítésére

I. RÉSZ

Alapvetés

A biológiai sokféleség biztosítja az emberi élet, így a gazdaság számára is az erőforrások jelentős részét. A biológiai sokféleség csökkenése a gazdaságot is veszélyezteti, ezért a gazdasági célok és a természetvédelmi célok nem különíthetők el, és nem állnak ellentétben egymással.

Összefoglaló és főbb javaslatok

A komponens által tervezett beruházások a vízpótlás és az öntözéses mezőgazdasági földhasználat megvalósításához elengedhetetlen létesítmény-fejlesztéseket célozzák. Ugyanakkor a terv több helyen utal a biodiverzitás megőrzésére, arra vonatkozóan célokat is megfogalmaz. A komponens kifejezetten természetvédelmi célú fejlesztési elemet is tartalmaz, mely Natura 2000 területeken élőhelyfejlesztési célú projektek megvalósítását tervezi.

A terv jelenlegi állapotából nem megbecsülhető, hogy a fejlesztések eredményeként a vízmegtartási cél vagy a mezőgazdasági cél lesz a meghatározó, mivel nem tartalmaz garanciákat a visszatartott víz felhasználásának rendjéről. Amennyiben a terv a jelenlegi formájában valósul meg, úgy az ökológiai vízigény és a mezőgazdasági vízigény versengeni fog egymással. Véleményünk szerint jelenlegi formájában a program nem felel meg a "ne okozz jelenetős kárt" uniós elvnek és káros beruházásnak minősül.

Javasoljuk, hogy a Kormány a komponens főművi fejlesztései, szemléletformálási és monitoring elemei cél és eszközrendszerébe mélyebb szinten integrálja a biodiverzitás védelmével és az ökológiai károkozások elkerülésével kapcsolatos szempontokat. Továbbá javasoljuk, hogy a tervben hangsúlyosabban jelenjenek meg a földhasználat-váltást elősegítő elemek, hiszen a mezőgazdasági földhasználat környezeti adottságokhoz történő igazítása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlen eszköze.

A komponenst abban az esetben tudjuk elfogadni, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

1. A környezeti szempontrendszert mélyebben integráló öntözési fejlesztési koncepció megalkotása és megvalósítása

2. A természetvédelmi intézményrendszer (állami és civil) érdemben részt vehet a további tervezésben és működtetésben (többek között a projektelemek gyakorlati tervezésében, a kivitelezés felügyeletében, monitoringban, a későbbi vízmegosztással kapcsolatos döntésekben stb.).

3. A természetvédelmi célú vízgazdálkodás a programköltségvetésének jelentősen nagyobb részét teszi ki.

4. A vízvisszatartást célzó infrastruktúra és a kiegészítő természetvédelmi elemek az összes területi projektbe beépülnek.

5. Jogszabályi szinten tiltásra kerül a Natura 2000 szántók öntözése. Az arra alkalmatlan területek szántásos művelésének támogatása megszűnik. Érvényesül a felszínalatti vizek használatának tilalma.

6. A terv elsődlegesen a földhasználat-váltás ösztönzésével mozdítja elő a klímaadaptációt(többek között a KAP Stratégia támogatásaival).

7. Azokon a területeken történnek beruházások, ahol az ökológiai szempontú vízpótlás domináns része a fejlesztésnek. Osztrák termőföldek Mosoni-Duna vízkészletéből való öntözése kikerül a tervezetből.

8. A terv szemléletformálási eleme résztvevők és források tekintetében is érdemben kibővül

8a. A NAK mellett az állami és a civil természetvédelem és egyéb társadalmi szereplők is részt vesznek a szemléletformálásban.

8b. A szemléletformálásra szánt összeg jelentősen bővül.

8c. Együttműködés támogatására is lehetőséget biztosít a program.

9. A természetvédelmi szempontok az indikátorok szintjén is beépülnek projektekbe.

10. A monitoringra szánt összegek jelentősen nőnek.

 

Részletes értékelés

Alapvetés

A biológiai sokféleség (biodiverzitás) és a gazdaság kapcsolata

A biológiai sokféleség, azaz az élőhelyek, fajok és gének változatossága biztosítja a Földön élő összes élőlény, így az ember számára is az élethez, a jóléthez és a gazdaság működéséhez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség révén tudnak működni az ún. ökoszisztéma szolgáltatások, mint például:

talajképződés → növények → mezőgazdaság, élelmiszer, gyógyszerek

fa, erdők → építőanyag, klímaszabályozás, széndioxid-megkötés

nádas, parti növények → tisztavizű természetes tavak, egészséges halállomány

rovarok → beporzás → gyümölcsök, zöldségek

Amikor a biológiai sokféleség mellett érvelünk, akkor jól működő, fenntartható,az emberiség számára hasznot hozó gazdasági rendszerek mellett is érvelünk.

A rendszerszemlélet fontossága a vízgazdálkodásban

A vízgazdálkodás több, mint öntözés, vízpótlás, vagy vízvisszatartás. A vízellátásra fókuszáló programok akkor lehetnek sikeresek, ha kiegészülnek a természeti adottságokhoz igazodó tájhasználattal.

Háttér

Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alap célja, hogy segítséget nyújtson a koronavírus okozta járvány következményeinek enyhítésére és előmozdítsa a gazdasági fellendülést. Tehát ez a pénzügyi forrás a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, melynek keretében előmozdítja a zöld és digitális átállást. Az Alapot létrehozó jogszabály kifejezetten előírja, hogy a forrás 37%-át kötelezően a zöld átállásra kell fordítani, melynek része a biológiai sokféleség megőrzése is.

A magyar terv 9 komponensből áll, „D” komponense vízgazdálkodási fejlesztésekről szól. Aterv finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5797,1 milliárd forint, ebből 163,51 milliárd forint jut a vízgazdálkodási komponensre, melyből csupán 6,577 milliárd forint (a komponens költségvetésének csupán 4 %-a) céloz konkrét természetvédelmi projekteket.

A Vízgazdálkodás komponens a Szemléletformálás, a Főművi öntözőrendszerek építési munkái, új hálózatok és rendszerek kialakítása, a Főművi fejlesztésekkel megvalósuló vízutánpótlás hatásterületének kiterjesztése, a Természetvédelem és a Monitoring rendszer kiépítése fejlesztési területein tervezi a források felhasználását.

Magyarországon az összes vizes terület 71,5%-a a Natura 2000 hálózat része. A természetvédelmi irányelvek és a VKI célja alapján Magyarországnak is kötelezettsége az egészséges vízi ökoszisztémák fenntartása, illetve az egyensúly megteremtése a vízgazdálkodás és a természet védelme és fenntartható használata, illetve a természeti erőforrások használata között. Azonban a hazánkban jellemző természetes vizes-élőhelytípusok zömének természetvédelmi helyzete rossz.

A vízgazdálkodás értelmezése

A vízgazdálkodás magában foglalja – egyebek mellett - a talaj vízháztartását, vízgazdálkodását, a folyóvizek magas és alacsony vízhozamaival való ésszerű gazdálkodást, a csapadékvizekkel való gazdálkodást, a térszinteknek megfelelő tájhasználatot és vízkormányzást, valamint a térszintekhez és táji adottságokhoz alkalmazkodó növényborítást és annak mozaikos jellegét.

Egy terület vízgazdálkodása akkor tekinthető sikeresnek, ha jól tudja kezelni mind a vízben bő, mind a vízben szegény időszakokat, ha egyaránt képes kiszolgálni az agrárium és a természetes területek vízigényét, valamint, ha mindezt kevés külső beavatkozással, alacsony költségek mellett teszi. Egy ország agrárgazdálkodásában megjelenő aszálykár és belvízkár például ésszerűtlen területhasználatra és ésszerűtlen vízgazdálkodásra utal, hiszen azt mutatja, hogy a gazdálkodás sok helyen a természetes folyamatok és adottságok ellen dolgozik.

 

A komponens főbb jellemzői

A komponens által tervezett beruházások a vízpótlás és az öntözéses mezőgazdasági földhasználat megvalósításához elengedhetetlen létesítmény-fejlesztéseket célozza. Főművi öntözőrendszerek építési munkáira 80 milliárd forintot, a vízutánpótlás hatásterületeinek kiterjesztésére 76,54 milliárd forintot, természetvédelemre 6,577 milliárd forintot, monitoring-rendszer kiépítésére 320 millió forintot, szemléletformálásra 72 millió forintot különít el. Ugyanakkor a terv a vízgazdálkodási komponenst teljes egészében beleszámítja az éghajlatpolitikai együtthatóba (climate tagging).

A kifejezetten a biológiai sokféleség védelmét célzó beruházások a teljes pénzügyi keret alig több mint, 0,1%-át teszik ki.

 

A biológiai sokféleség megőrzése a tervben

A Vízgazdálkodás komponens több helyen utal a biodiverzitás megőrzésére, arra vonatkozóan célokat is megfogalmaz. A komponens kifejezetten természetvédelmi célú fejlesztési elemet is tartalmaz, mely Natura 2000 területeken élőhelyfejlesztési célú projektek megvalósítását tervezi.

A komponens több olyan indokoltnak mondható fejlesztést tartalmaz (pl. a Homokhátság vízpótlása), mely nélkül a természetvédelmi célú vízigények kielégítése sem megoldható.

Elvben a komponens az édesvízi ökoszisztémák állapotának javításával, azok természetes funkcióinak helyreállításával nagyban hozzájárulhat a biodiverzitás 2030-ig kitűzött közösségi céljainak megvalósításához.

 

 

Kontakt: info@mtvsz.hu

Budapest, 2021. április 23.

 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-23 17:44:48

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

B - Egyetemek megújítása komponenséhez

 

A biodiverzitás szempontú értékelése: 

Az Egyetemek megújítása komponens három reformterületet céloz, a felsőoktatási képzések ágazati modernizációját, a szakképzés megújítását és az innovációs ökoszisztéma megerősítését. 

A komponens leírása általánosan fogalmaz a környezeti tartalmak szempontjából, a biodiverzitás védelme nem kerül említésre. Az anyag a komponens zöld dimenziója fejezetében tartalmaz utalást a zöld átállásra, a körforgásos gazdálkodásra és a klímasemlegesség kérdéseire, de ez konkrét tartalmi javaslatokként (reformok és beruházások) nem jelenik meg.  

A "jelentős károkozás elkerülése" elvre vonatkozó kötelezettségek mindössze egy egymondatos nyilatkozat formájában jelennek meg a komponens leírásában. 

A biodiverzitás védelmének biztosítékát az jelentené, ha a természetvédelmi szakismeretek becsatornázásra kerülnének a projektek tervezése során és a kedvezményezett projektek kiválasztása során megjelennének a természetvédelmi elvek.  

 

Javaslatok a biológia sokféleség védelmének nagyobb arányú érvényesítésére, hogy a terv megfeleljen az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló 2021/241 számú rendelet 18. cikk  4. bekezdés e) pontjának: 

1) A zöld dimenzió tekintetében több konkrétum és vállalás szükséges. A felsőoktatási rendszer fejlesztése, versenyképességének javítása során a környezeti fenntarthatóság szempontjainak való megfelelésnek kiemelt szerepet kell szánni, hiszen a kedvezőtlen környezeti folyamatoknak közvetlen gazdasági kihatásai vannak. Tehát a környezeti fenntarthatóságot meg kell jeleníteni a tudásipar kapcsolódási pontjainál is. (Például: a zöld területek csökkenése rontja a mentális egészséget, a nádasok, parti növényzet eltűnése rontja a tavak vízminőségét, a beporzó rovarok állományainak csökkenése rontja a rovarbeporzású haszonnövények hozamait.) 

2) A komponens infrastrukturális fejlesztéseket célzó beruházásainál figyelembe kell venni a környezeti fenntarthatóságot. Kerülni kell a zöldmezős beruházásokat, melyek során értékes termőföldeket veszítünk el. Előnyt kell élveznie a vadvilág-barát megoldásoknak, a városi biodiverzitás védelmének, a fényszennyezés elkerülésének és a zöldfelületeket természetközeli módon kell kialakítani.  

3) Az innovációs-kapacitást célzó beruházások esetében magasabb szinten kell érvényesíteni a környezeti szempontokat, mivel a felsőoktatási intézményeknek kiemelt szerepe lehet a környezeti fenntarthatóságot segítő innovációk előmozdításában. A jövő szakembereinek képzésébe valamennyi szakterületen mélyen kell integrálni a fenntarthatóság eszméit, ennek megjelenítését szükségesnek tartjuk a szakképzési anyagok fejlesztését leíró fejezetekben. 

4) Javasoljuk a fenntarthatósági témát érintő felsőoktatási képzési folyamatok során a Natura 2000 hálózat jelentőségének megismertetését és a gyakorlati terepi képzést.   

5) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák ügyének az iskolai, a szakmai és a felsőoktatási képzésbe való integrációja érdekében az EU Biodiverzitás Stratégia alapján a Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fog előterjeszteni 2021-ben a környezeti fenntarthatóság oktatása terén való együttműködés ösztönzéséről. Ez iránymutatást nyújthat az iskolák és a tanárok számára a biológiai sokféleséggel kapcsolatos oktatás terén megvalósítható együttműködésről és tapasztalatcseréről tagállamok között. Ennek a folyamatnak a B komponens részéről való fogadókészségének megjelenítése erősítheti a komponens zöld dimenziójának értékét.  

6) Az EU Biodiverzitás Stratégia alapján a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemnek megbízható tudományos alapokon kell nyugodnia. A kutatásba, az innovációba és a tudáscserébe való beruházások fontosak a minőségi adatgyűjtéshez és a legoptimálisabb természetalapú megoldások kifejlesztéséhez. Ennek megjelenítése indokolt a komponens tartami elemei között. 

 

A komponens éghajlatvédelmi-energetikai szempontú értékelése: 

 

Beruházás 1. – Felsőoktatási intézmények komplex infrastrukturális, szervezet- és képzésfejlesztése  

“A fejlesztések legalább közepes mélységű felújítást jelentenek majd az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban foglaltaknak megfelelően. A komplex infrastrukturális fejlesztések során elvárás, hogy a felhasznált források legalább 30%-ából közvetlen energiahatékonysági vagy megújuló energiaforrás felhasználására irányuló beruházási elemek valósuljanak meg. (…) A komponens keretében olyan beruházások is megvalósulnak, ahol a meglévő, elavult infrastrukturális elemek helyét modern, zéró károsanyag kibocsátású infrastruktúrák létesülnek.”  

Javasoljuk a több intézmény kisebb-közepes mértékű (30-60%, ami a gyakorlatban inkább az alsó értéket jelentené) energiamegtakarítást eredményező felújítása helyett kevesebb képzési intézmény mélyfelújítását (60% feletti primer energiamegtakarítás) támogatni. Emiatt különösen fontos, hogy a felújítást a beruházás előtt és után elkészítendő energiatanúsítvány követelményéhez kössék, ezzel igazolva, hogy valóban elérték-e a mélyfelújítást. Csak a mélyfelújítás alkalmas a nemkívánatos lock-in hatás elkerülésére (mivel a kiaknázatlan felújítási potenciál felszámolása később már nem hatékony, hiszen az bizonyos elvégzett beruházások - kialakított műszaki megoldások, kapacitások és homlokzat kialakítás - visszabontását követelné, másrészt a közepesről mély megtakarításra való beruházás költség-haszon aránya is rosszabb, mint a rosszról a mély kategóriára fejleszteni). A fentiekből eredően a  mélyfelújítások bírnak szemléletformálásra érdemes értékkel. Az energiahatékonysági beruházás legyen az elsődleges és alapkövetelmény, és legfeljebb ezt kiegészítően, másodlagos a megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházási elem.  

Beruházás 2. – A felsőoktatási képzések és a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéhez igazodó szolgáltatások intézményi innovációja és a felsőoktatás felnőttképzési tevékenységének erősítése 

“A beruházás eredményeként a képzésekben és kutatásokban/innovációkban a fenntarthatóság, körforgásos gazdaság és klímasemlegesség tématerületek is megjelenhetnek.” 

Jó, hogy adott ennek a lehetősége, azonban ennél többre van szükség: elsősorban ilyen tematikájú kutatások és képzések szervezésére, és a többi képzésben is ezen szempontok erőteljes, átfogó érvényesítésére. Azonban a beavatkozási területek ismertetése alapján ez a beruházás elsősorban a tananyagok elérhetőségének bővítésére (digitalizáció, adathalmazok kezelése, anyagok megőrzése stb.) irányul, a tartalomfejlesztés gyakorlatilag nem vagy minimálisan kap szerepet benne. Ezért a fenti állítás garanciáit (a fenntarthatóság, körforgásos gazdaság, klímasemlegesség mint tématerületek megjelenése) nem látjuk benne. 

Beruházás 3. – XXI. századi szakképző intézményfejlesztési program 

A tervezetből nem derül ki, hogy mit takar az “energetikai fejlesztés”. Ennek legalább energiatanúsítvánnyal igazolt energiahatékonyság-növelő beruházásnak kell lennie, az elérendő minimális energiamegtakarítás mértékét indikátorként elő kell írni. Javasolt az 1. beruházásnál  megkövetelendő mélyfelújítási (60% feletti) megtakarítási szint elvárása itt. Az 1. beruházás kapcsán írt véleményünk is mérvadó. 

Beruházás 6. – Kutató-tudásközvetítő szervezetek létrehozása és komplex fejlesztése 

“Főszabályként a kutató-tudásközvetítő szervezetek olyan tématerületekhez kapcsolódva jönnek létre, ahol jelenleg hasonló szektorközi együttműködés nem zajlik, illetve, amelyek gazdasági-társadalmi kihívás kezelését célozva HET relevanciával vagy a zöld/digitális átálláshoz való kapcsolódással bírnak. A teljesség igénye nélkül előzetesen az alábbi tématerületek kerültek azonosításra: védelmi innováció, mechatronika, körforgásos gazdaság, Ipar 4.0 stb.” - Ez jó irány, elsősorban a körforgásos gazdasági irányultság. 

A komponens zöld dimenziója c. fejezet említi: “A fenntarthatóság, körforgásos gazdaság és klímasemlegesség megjelennek a képzésekben és kutatásokban, beépülnek a finanszírozás elveibe, energiahatékonyságot növelő infrastrukturális egyetemi beruházások valósulnak meg.”  - Sajnos a képzésekben, kutatásokban való előtérbe helyezés garanciáit nem látjuk a reformok és beruházások ismertetésénél, sem a Mérföldkövek, célok és ütemezés fejezetben.  

Az Egyetemek és a szakképzés megújításának is abba az irányba kellene hatnia, hogy elsősorban az energiaátmenetet, a körforgásos gazdaság kialakítását és működtetését szolgáló tudást adjon át, az energia-, az anyag- és a természetes élőhely-használat abszolút mértékű csökkentését előtérbe helyező szemléletet közvetítsen és ezt szolgáló innovációt támogasson, ezáltal felkészítve a munkavállalókat a környezeti kihívásokhoz alkalmazkodó új feladatok, munkakörök betöltésére. 

Kontakt: info@mtvsz.hu

Budapest, 2021. április 23.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.I. | 2021-04-23 17:43:42

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) véleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET, 2021. április 13. verzió)

A - Demográfia és köznevelés c. komponenséhez

 

A biodiverzitás szempontjainak megjelenése a komponensben:  

A Demográfia és Köznevelés komponens két reformterületet, ezen belül összesen négy beruházást foglal magába. A 21. századi, digitális technológiára épülő versenyképes köznevelés megteremtése a digitális oktatás feltételeinek (eszközök, oktatási anyagok) megteremtését és erősítését, valamint az oktatásban részt vevők (pedagógusok és diákok) digitális kompetenciáinak növelését, illetve az oktatás ezen formáihoz való hozzáférés elősegítését célozza - utóbbit különösen a hátrányos helyzetű csoportok körében. A zöld átállás e komponens esetében a meglévő iskolaépületek energetikai korszerűsítését, energiahatékonyságának növelését, valamint a klímatudatossággal, környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadását jelenti. 

A komponens leírásában sem a természeti alapú megoldások, sem biodiverzitás nem jelenik meg explicit módon vagy célként; ugyanakkor a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a környezettudatosság, mint a köznevelésbe beépítendő tartalmak és módszertanok említésre kerülnek az „Ökotudatos szemlélet megerősítése a köznevelésben” c. fejlesztés leírásában, utalva arra, hogy ezek a lépések szükségesek a természeti és épített környezeti megóvása érdekében.  

A "jelentős károkozás elkerülése" elvre vonatkozó kötelezettségek mindössze egy egymondatos nyilatkozat formájában jelennek meg a komponens leírásában. 

A biodiverzitás védelmének biztosítékát az jelentené, ha a természetvédelmi szakismeretek becsatornázásra kerülnének a projektek tervezése során és a kedvezményezett projektek kiválasztása során megjelennének a természetvédelmi elvek.  

 

Javaslatok a biológia sokféleség védelmének nagyobb arányú érvényesítésére, hogy a terv megfeleljen az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló 2021/241 számú rendelet 18. Cikk  4. bekezdés e) pontjának: 

1) A biodiverzitás védelme szempontjából valódi hozzáadott értéket a környezeti nevelést érintő tartalmi fejlesztések jelenthetik, ezért a vonatkozó fejlesztés és a kitűzött célok részletesebb leírását, a köznevelésben megjelenítendő környezeti témakörök kibővítését - a biodiverzitás szempontok megjelenítését, illetve az intézkedés valamennyi köznevelést ellátó intézményre való kiterjesztését tartjuk szükségesnek. 

Az egyre súlyosbodó ökológiai- és klímaválság ismeretében a környezeti szempontoknak egyértelműen, átfogóan és hangsúlyosan kell megjelenniük a köznevelés valamennyi területén. Létfontosságú az ökoszisztéma szolgáltatások tudatosítása, a természet megismerése, a természettel való elvi és gyakorlati kapcsolat helyreállítása alapvető kompetenciákká kell, hogy váljanak a felnövekvő generációk körében. Az oktatás digitalizációja, a kapcsolódó eszközpark és a digitális tartalmak fejlesztése e kompetenciák kialakításának mindössze eszköze tud lenni - és a környezettudatosság kialakításában a természettel való fizikai találkozás, a különböző terepi foglalkozások nem hiányozhatnak a tananyagból. 

2) Az épületek energetikai korszerűsítéséhez kapcsolódó beruházások esetében az előzetes vizsgálatok, valamint az esetleges természetvédelmi károk mérséklésére, illetve a természetvédelmi eszközök alkalmazására vonatkozó ismeretek és útmutatók alkalmazása biztosíthatják a természetvédelmi szempontok érvényesülését. Külön kiemelendők azok a szakmai anyagok, amelyek az épületek korszerűsítésekor alkalmazott természet-alapú, illetve a települési zöld infrastruktúra fejlesztésével járó gyakorlati megoldásokat tartalmaznak (pl. élő falak, árnyékolók, esőkertek, udvarzöldítések stb.) 

3) Az energetikai korszerűsítések esetében a kizárólag technológiai megoldásokkal szemben előnyben kell részesíteni a komplex, természet-alapú megoldásokat (pl. a növényzet felhasználása az árnyékolás, hőmérséklet-szabályozás, illetve a csapadékvíz-gazdálkodás tekintetében). Az épületek felújítása, szigetelése esetén külön figyelmet kell fordítani a biodiverzitásnak helyet biztosító (pl. madár- és denevérbarát) megoldásokra, a megfelelő természetvédelmi berendezések telepítésére. 

 

Éghajlatvédelmi-energiaátmeneti szempontú elemzés:

Reform 1.: Korai nevelés feltételeinek bővítése a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére és a szülők foglalkoztatási esélyei 

Előremutató a komponens zöld dimenziójának ismertetésében: “Célunk, hogy a reform megvalósulása során a létrejövő infrastruktúra épületeinek kialakítása az energiahatékonyság figyelembe vételével történjen, a fejlesztések zöld átállása és hosszútávú fenntarthatósága érdekében. Az infrastrukturális beruházás minden tevékenységelemének végrehajtása során érvényesülnek az energiahatékonyság szempontjai, mint például pl. az épületek külső határoló szerkezeteinek korszerűsítése (pl.: utólagos külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje) és/vagy a fűtési és/vagy HMV rendszer korszerűsítése révén. Az építés és felújítás során – az adottságok figyelembe vételével – a zöld infrastrukturális lehetőségeket is ki kell használni, pl.: zöldtető, zöldfal, árnyékoló lombhullató fa telepítése a déli oldalon stb.”  

Az energiahatékonyság javítását célzó beruházások esetén a minimális  (közepes mélységű felújítás, 30-60% primerenergia-megtakarítási potenciállal) helyett a lock-in hatás elkerülésére mélyfelújítási szintű (60% feletti) energiamegtakarítást javaslunk előírni és ezt 2 db energiatanúsítvánnyal (beruházás előtt-után) igazolni. Az is indokolja, hogy a szemléletformálás a mélyfelújítást mint jó példát behozhassa. (A közepes felújítás miatt fennmaradt, kiaknázatlan felújítási potenciál felszámolása később már nem hatékony, hiszen az bizonyos elvégzett beruházások - kialakított műszaki megoldások, kapacitások és homlokzat kialakítás - visszabontását követelné, másrészt a közepesről mély megtakarításra való beruházás költség-haszon aránya is rosszabb, mint a rosszról a mély kategóriára fejleszteni.) 

 

A komponensben erőteljes a környezeti, klímatudatos szemléletformálási, oktatás-nevelési vonulat, külön “beruházást” (2.2.) szán ennek. 

Reform 3.: Klímaalkalmazkodás a köznevelésben

Beruházás 3.1.: Ökotudatos, klímaalkalmazkodó köznevelési intézmények 

„A meglévő ingatlanállományt figyelembe véve a köznevelésben elvégzett és elvégzendő energiahatékonysági fejlesztések leghasznosabb pontjai a nagy, több száz tanuló együttes oktatását biztosító ingatlanok, amelyek nagyfokú energiaigényükkel, illetve az energia alacsony hatékonyságú felhasználása miatt évről-évre jelentős mennyiségű széndioxid kibocsátásért felelősek. (…) A beruházás keretében országosan legalább 300 db, tervezetten legalább 250 fő tanulólétszámú iskola energetikailag korszerűsítése valósul meg (…).” 

Nagyon jó, de elenyésző ahhoz képest, hogy az anyag állítása szerint Magyarországon 13 056 köznevelési feladatellátási hely működik. A 2030-ra kitűzött cél harmadát hivatott megvalósítani a Helyreállítási Terv: „2030-ra legalább 1000 köznevelési feladatellátási hely felújítása, korszerűsítése valósuljon meg.” Elfogadható lehet, hogy a legnagyobb képzési intézményeket újítják fel, azonban a lock-in hatás megelőzésére a minimális helyett mélyfelújításra (60% v. feletti primerenergia-megtakarítás) van szükség. Az elvárt felújítás mértékét követelményként meg kell határozni, a Tervben indikátorként megjelölni. A felsőoktatási intézményekhez hasonlóan mélyfelújítást, azaz min. 60% ill. afeletti primerenergia-megtakarítást eredményező felújítást javaslunk elvárni.  

Egyúttal különösen fontos, hogy azt a beruházás előtt és után elkészítendő energiatanúsítvány követelményéhez kössék, ezzel igazolva, hogy valóban elérték-e a legalább 60% mélységű felújítást. A beruházáshoz szemléletformálási elem kapcsolása szükséges, amelynek során a mélyfelújítások fontosságát (a lock-in elkerülésére) is hangsúlyozni kell. Az intézmény épülete így egyúttal jó példa bemutatóhellyé, hatékony lakossági szemléletformáló eszközzé válik. Az energiahatékonysági beruházás legyen az elsődleges és alapkövetelmény, és legfeljebb ezt kiegészítően, másodlagos a megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházási elem. A megújuló energiaforrások felhasználásának vállalt és kialakított részarányát szintén igazolni kell. 

Beruházás 3.2.: Az ökotudatos szemlélet megerősítése a köznevelésben 

Nagyon jó kezdeményezés, fontos, hogy a szakterületen működő civil szervezetek is szerepet kaphassanak ennek kivitelezésében, szakmai tapasztalataik becsatornázása a projektbe biztosított legyen.

 

Kontakt: info@mtvsz.hu

Budapest, 2021. április 23.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.Z. | 2021-04-22 13:30:03

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökének véleménye:

HET Tervezet – javaslatok

D KOMPONENS: VÍZGAZDÁLKODÁS

Összhangban a komponens célkitűzéseivel, különösen a „Zöld átállás” és a „Társadalmi és területi kohézió” elemekkel, javasolt a „Regionális gazdaság-, biodiverzitás és klímavédelmi mintaprojekt tervezet” megvalósítása a Hortobágy kistájon

Szikes vizesélőhely-láncolatok és vízfolyások természetes medrének visszaállítása a Hortobágy kistájon

Biodiverzitás- és klímavédelmi projekt megvalósítása, amellyel a jelenlegi gazdasági szereplők nem veszítenek, hanem az itt élő emberek többségével együtt profitálnak a visszaállított élhető táj nyújtotta ökoszisztéma szolgáltatásokból.

F KOMPONENS: ENERGIA – ZÖLD ÁTÁLLÁS

Javaslat: Klímamenedszer hálózat létrehozása - MÖOSZ – "Megyei Klímamenedzseri Koordinációs Központok"

klímavédelmi, klímaadaptációs, valamint értékvédelmi célok és feladatok (természeti/társadalmi/gazdasági/kulturális)

divíziók: környezet/természet – társadalom – gazdaság – kommunikáció

energetika, innováció, körforgásos gazdaság, zöld/kék infrastruktúra, közoktatás és felsőoktatás területei

megyei klímastratégiák gyakorlati „adaptálása”

szakmai útmutatás, online elérhető kézikönyvek és útmutatók, gyakorlati példák, online szabadon elérhető rövid képzési anyagok, edukációs tevékenységek, hatékony és interaktív kommunikáció+szemléletformálás

klímavédelem, mint turisztikai vonzerő - érdekes, már létező hatékony megoldások megismertetése, attrakcióvá alakítása

nemzetközi hálózatokhoz csatlakozás, kapcsolatrendszer kiépítése, akár hasonló kihívásokkal küzdő testvértelepülések (pl. rendszeres villámárvizek, aszályok, stb.) együttműködésének kialakítása

hazai és nemzetközi források felkutatása

a Központok humánerőforrása minimum 4-5 fő, ebből legalább két fő rendelkezzen ha nem is szakirányú, de legalább ahhoz kapcsolódó végzettséggel.

G KOMPONENS: ÁTÁLLÁS A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA

A hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése, az illegális hulladék lerakások felszámolása, az intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítése, illetve a kistelepülések szennyvízkezelésével kapcsolatos beruházások körén túl javasolt a nyersanyagfelhasználás csökkentését célzó intézkedések erősítése.

Különösen hangsúlyos lehet az agrár-élelmiszeripari szektorban működő vállalkozások körforgásos gazdaságra történő átmenetének támogatása, a teljes értéklánc vonatkozásában

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
J.K.Ö. | 2021-04-22 12:15:10

JÁNOSHIDA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTÉKELÉSE ÉS JAVASLATAI MAGYARORSZÁG HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ALKALMAZKODÁSI TERVÉHEZ. 2.rész

A „Tudatos öregedés Jánoshidán 2030” című programtervünk a helyi és a kistérségben élő 60 év fölötti korosztályt célozza meg. Ennek a komplex programnak az első ütemében megvalósításra tervezett része a következő:

Projekt címe: Idős-, és környezetbarát, fenntartható Jánoshida

Projekt célja: A település idősellátási és élelmiszer előállítási infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése oly módon, hogy az helyi és térségi munkalehetőségeket teremtsen, a térség turisztikai vonzerejét növelje, és hozzájáruljon Jánoshida gazdasági megújulásához.

Igényelt forrás: 1.000.000.000, azaz 1 Milliárd Ft

Fő projekt elemek

Öko-Idősotthon építése

Az önkormányzat tulajdonában lévő 15 ha területen egy ökológialiag fenntartható, 200 férőhelyes idősotthon komplexum kialakítása. További 40 férőhely lenne kialakítva idősbarát, rekreációs célú időszakos lakhatásra illetve turisztikai célú használatra.Az idősotthon az ökológiai, biokertészeti és permakultúrás szempontokra alapulva lenne megtervezve és kialakítva, így helyben történne a közösség élelmiszerének a megtermelése is. Ez egyben helyi munkalehetőséget is teremtene a faluban élők számára. Itt különösen fontos szempont, hogy olyan élet-, és munkakörülményeket kínáljon a komplexum, hogy az a helyi fiatalok számára is vonzó alternatíva legyen a településen maradásra.A komplexum 100%-ban megújuló energiaforrásokra támaszkodna, illetve a meglévő melegvízű forrásra a fűtési rendszerhez.

Haltermelési egység létrehozása

Jánoshida melegvízű forrásra alapozott haltermelő egység (afrikai harcsa) létrehozása. Bár szerkezetében ez önálló egység, az idősotthon komplexum ökológiai rendszerének, és a helyi élelmiszertermelési rendszernek is szerves része. Ez az egység az idősotthon közelében kerülne kialakításra, és az egység elfolyó vize szolgáltatná a kertészeti tevékenység locsolóvíz igényét. A megtermelt hal a településen és a környéken kerülne értékesítésre, rövid ellátási láncú, térségi értékesítési csatornák kialakításával.

Egészségügyi és sportlétesítmények kialakítása

Az idősotthon és az egész település aktív és egészséges öregedését támogató egységek létrehozása. A kialakítandó modern és európai színvonalú egészségközpontban prevencióra és terápiára egyaránt alkalmas szolgáltatások és helyiségek kerülnének kialakításra (pl. fizikoterápia, masszázs, labor, fogazattal és hallással kapcsolatos szolgáltatások, stb.)

Emellett a beltéri és szabadtéri sportolás lehetőségét biztosító eszközök és infrastruktúra is kialakításra kerülne.

A COVID veszélyhelyzet kapcsán ez a legutóbbi időseket érintő program, az amelyiknek hiánya a vidéken élő veszélyeztetett korcsoportok számára a legfontosabb jövőképet adhatja, és egy alapvető biztonságérzetet fogalmazhatna meg minden felnőtt ember számára.

Előre tervezhető és kiszámítható „Tudatos öregedés” a legkisebb falvakban is.    

 

ÖSSZEGZÉS

A fentiekben felsorolt fejlesztési tervek közül Jánoshida részéről a 3 legfontosabb igény:

Települések közötti és ezzel együtt belterületi közlekedés feltételeinek fejlesztése, közutak, önkormányzati utak, kerékpárutak, és járdák építése, fejlesztése területén.

A kis településeken, falvakban élő idős emberek mindennapi életének segítése, lakhatási feltételek javításával, és a szolgáltatások színvonalának érzékelhető fejlesztésével, a „Tudatos öregedés Jánoshidán 2030” projekt terv elindításával.

A zöld átállás gyorsítása, és a természet védelme, fejlesztése a legkisebb településeken, így Jánoshidán is. Ezzel párhuzamosan a vidéken élő családok érzékenyítése a megújuló energia használata irányában.

 

Jánoshida egy kis település az Alföld közepén, a Jászságban. Azt én nem tudom megítélni, hogy az eddigiekben elmaradt konzultációkat, egyeztetéseket hogyan és milyen módon lehetne bepótolni, vagy, hogy egyáltalán még bepótolhatók-e, de az számomra, mint falusi polgármester is egyértelmű, hogy Magyarország, a magyar emberek, közöttük a jászok és a jánoshidaiak számára elengedhetetlenül fontos az összetartozás, és egymás komolyan, felelősen komolyan vétele. Értem ez alatt a kormányzat, és az önkormányzatok kapcsolatát, amelyben az lenne a legoptimálisabb, ha senki nem lenne sem pozitívan, sem negatívan megkülönböztetve, akkor sem ha kormánypárti, független, vagy éppen ellenzéki az adott település polgármestere. Itt nem ez a kérdés, és ezen mindenkinek felelősen felül kellene emelkednie. Itt, és most többről van szó. Egy nemzetet kellene, a mögöttünk hagyott emberöltőnyi idő alatt soha nem tapasztalt COVID világjárványt követően, jelentősen kiemelkedő európai források segítségével érzékelhető módon fejlődési pályára állítani. Nem az országon belüli jelentős gazdasági és fejlettségi eltérések fokozásával, hanem mindezt a kiegyenlítésre törekvés, és a felzárkóztatás szellemében.

Szerény megítélésem szerint ma még biztosan nem lehetünk abban a helyzetben, hogy a Magyar Kormány konkrét fejlesztési programokat nevesíthessen, támogatott településeket nevezhessen meg, mert erre nem jogosítják fel a jelen tervhez kapcsolható előzetes egyeztetések, és konzultációk, amelyek valamely okból szinte teljesen elmaradtak. Ezt mindannyian jól, és pontosan tudjuk, és tapasztaljuk.

Tisztelettel kérem az eddigiekben elmaradt valós egyeztetések és konzultációk pótlását Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez, a készülő terv véglegesítéséhez.

Jánoshida, 2021. április 22.

Készítette: Eszes Béla polgármester

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
J.K.Ö. | 2021-04-22 12:13:51

JÁNOSHIDA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTÉKELÉSE ÉS JAVASLATAI MAGYARORSZÁG HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ALKALMAZKODÁSI TERVÉHEZ. 1.rész

Teljes mértékben egyetértve a Magyar Önkormányzatok Szövetségének álláspontjával, mely szerint: „Magyarország a reform program nyilvánossága és az önkormányzatokkal való konzultációk tekintetében az EU-n belül - sajnos - a legrosszabb példát mutatja: kevesebb, mint egy hónappal az Európai Bizottsághoz való beadás végső határideje előtt az ország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve továbbra sem publikus. Az érdemi konzultációk elmaradtak, és leginkább az valószínűsíthető, hogy a kormány, a nemzeti terv benyújtásáig már nem is akar érdemei egyeztetéseket, az időközben megfogalmazódó konstruktív javaslatok befogadására pedig nem mutat nyitottságot.”

A magyarországi kistelepülések részéről az információk szinte elérhetetlenek, a vidéki falvak közel 100%-a nem is tud az egész folyamatról és a kistérségekben strázsáló országgyűlési képviselők még csak a nevét sem említik meg az anyagnak.

A tervhez kapcsolódó források nagyságrendjét nem ismerjük, a megosztásokat még annyira sem ismerjük, ezért csak a tervezett költségek hozzávetőleges megjelölésével jelenítem meg egy alföldi kis település lehetséges igényeit, amely javaslatom szerint Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervében helyet kaphatna.

 

Jánoshida egy 2550 lakosú kis település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is a Jászságban, annak is a művileg kialakított Jászapáti járásában, amely kisvároshoz soha nem kapcsolódtunk. Ez a járás az elmaradott térségek közé sorolt terület.

JAVASLATAINK:

A települések közötti közúti közlekedés fejlesztése. A nálunk fő közlekedési útnak számító 32. számú főút Jászberény-Szolnok közötti szakasza bizonyos helyeken már csak igen lassú tempóban járható, amelyre sűrűn kihelyezett sebességkorlátozó táblák is figyelmeztetnek. Az évek óta ígért felújítás még mindig várat magára. A közlekedés veszélyeire az út mentén sűrűn kihelyezett sebességkorlátozó táblák figyelmeztetnek. A felújítással együtt a belterületi lassítást és a biztonságos keresztirányú közlekedést a Jánoshidára behajtásnál körforgalom építésével javasolt megoldani. Ez az összesen 9 települést, és az azokban lakó közel 130.000 embert napi közlekedésének biztonságában érintő feladat, amelybe az átutazók számát nem is vettem figyelembe legalább 10 milliárd Ft-ot jelent.

A belterületi közlekedéshez elengedhetetlenül fontos a belterületi utak, járdák, kerékpárutak építése, illetve a meglévő rendszerek teljeskörű felújítása. A belterületi utak elhasználódtak az elmúlt 20-30 évben, gyakoriak a kátyúk, és az útfelületek töredezései, repedései, beszakadásai. Esetenként nem elegendő a kopófelület javítása, az alap kövezet cseréjét is el kell végezni. Az utak mellett biztonságos szélességű és felületű járdák, illetve kerékpárutak építése elengedhetetlen, mert a vidéki lakosság a használhatatlan járdák miatt ma már egyre nagyobb számban az autók mellett sétál, ami jelentősen veszélyesebbé teszi a belterületi közlekedést. A lakosság biztonsága érdekében jó minőségű utak, kerékpárutak, járdák építésével jól el kell különíteni a gyalogos, kerékpáros és autós közlekedést. A gyermekeinket is vissza kell szoktatni a járdákra, illetve a kerékpárutakra, az igen veszélyes autók melletti közlekedésről. Ennek becsült bekerülési költsége 1 milliárd Ft.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a „zöld átállásra” a helyi intézmények fűtési rendszereinek korszerűsítésére, és a megújuló energiaforrások általános használatára a közösségi terekben. A tervezett fejlesztéssel érintett helyi intézmények az iskola, óvoda, Faluház, könyvtár, polgármesteri hivatal, Szent Norbert Idősek Klubja, Premontrei Rendház, és a rendházat kiszolgáló épületek. Tervezett bekerülési költség 300 millió Ft.

A helyi civil szervezetek, kis közösségek fejlődése, működésének segítése érdekében a 200 éves Premontrei Rendház elkezdett felújításának folytatása szükséges, a tetőtérben rendezvényterem kialakításával, a pince helyiségeinek feltárásával és felújításával, az udvar és a kerítés teljes újjáépítésével, az előzőekben régészek által feltárt 200 éves falfestések restaurálásával. A szomszédos szintén önkormányzati tulajdonban lévő épületek teljes külső, belső felújítása, és azokban szálláshelyek kialakítása. Az országosan védett műemlék épület bekapcsolása a térség turisztikai kínálatába. Tervezett bekerülési költség 600 millió Ft.

Az 1186-ban a premontrei szerzetesek által épített Jánoshidai Templom teljes, külső és belső felújítása. Az Alföld legrégibb, ma is használt építészeti emlékét be kell mutatni a látogatóknak, fejlesztve ezzel is a hívő emberek zarándok turizmusát, amelyet Jánoshidán Szűz Mária tiszteletére több mint 30 éve a május 13-i, és az október 13-i Fatimai Napok jelentenek. Tervezett bekerülési költség 200 millió Ft.

Közterületek, zöldfelületek javítása, a Zagyva folyó mederkotrása, és árterének rendezése. A település parkjainak, utcáinak természetes zöldítése, és gondos virágosítása mellett, elengedhetetlenül fontos a Zagyva folyó megmentése. A folyó jelenlegi elhanyagolt formájában haldoklik, sok településen a „megtisztított” szennyvizek minősége időszakosan jelentős mértékű károkat, halpusztulásokat okoz az élővízben. A folyó és környezete jelenlegi formájában nem tud kikapcsolódási célpontja lenni a természet kedvelőinek, és a régebben jelentős számú horgász turistáknak sem. A ma még orvosolható negatív folyamat a fejlesztéssel megállítható lenne, a Zagyva folyó ismét kedvelt turisztikai, és horgász célponttá válhatna. Az egész folyót érintő rendezés bekerülési költségét nem tudom meghatározni.

Tájsebek rehabilitációja, az elhagyott bányagödrök rekonstrukciójával, és kulturált rendezésével. Jánoshidán 4 db régi elhagyott bányagödör található a település szélén, a KSH által helyi szegregált területként megjelölt részen. Ezek valamikor az itt élő főként roma családok megélhetését segítették, mint vályog néven ismert építési anyag előállítására alkalmas alapanyagot biztosító felszíni kitermelési helyek. Ezek a tájsebek ma elgazosodott, sok helyen illegális szeméttel is fertőzött belterületek. Az illegális hulladék térségi lerakóba történő elszállítása után a terület kulturált rendezésével, 2 bányagödör parkosításra kerülne 2 bányagödörben pedig horgásztó, és haltenyésztés valósulhatna meg. Tervezett bekerülési költség 400 millió Ft.

Közösségi sport területek felújítása fejlesztése. A helyi sportpálya, tornacsarnok, szabadidőpark és konditerem teljes felújítása és fejlesztése mellett egy új gumiborítású 400 méteres futópálya és egy nagyméretű (68m x 105m) műfüves labdarúgó pálya a helyi sportolási igények kielégítése mellett lehetőséget biztosítana a Jánoshidától egyaránt 5 km-en belül elhelyezkedő másik 3 település – Alattyán, Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza – minden korosztálya számára a színvonalas sportolás elérésére. A 4 település több mint 10.000 lakost jelent, akiknek az elmúlt 1 év COVID veszélyhelyzete idején is nagy segítséget jelentett volna egy ilyen kulturált, és jelenleg 30 km-en belül nem elérhető sportolási lehetőség. Tervezett bekerülési költség 500 millió Ft.

Közétkeztetési konyha és iskolai étkező épületének bővítése és teljes felújítása. A településen csak ezen az egy helyen biztosított a meleg étkezés, amely szintén az elmúlt 1 éves COVID időszakban nagyon fontos szerepet töltött be a lakosság szolgálatában. Az épület közel 50 évvel ezelőtt épült és csak kisebb felújítások történtek az elmúlt 4 évtizedben. Az iskolások étkeztetése ezzel a fejlesztéssel kulturált körülmények között történhetne. Tervezett bekerülési költség 200 millió Ft.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.t.2. | 2021-04-21 16:49:22

Pécs Megyei JOgú Város észrevétele:

Pécs városa javasolja, hogy az E.  komponens - Fenntartható zöld közlekedés fejezetben megfogalmazott célok egészüljenek ki a városon belüli kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével, az aktív mobilitás támogatásával, figyelemmel arra,  hogy a közösségi közlekedés mellett, az aktív mobilitás támogatása, a városokon belüli kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlen feltétele egy jobb, fenntarthatóbb városi mobilitási rendszer megteremtésének. Ez a cél szerepel Pécs Fenntartható Városi Mobilitási Tervében (SUMP) is.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.E. | 2021-04-21 01:13:39

Tatabánya MJV - 4

E KOMPONENS: Fenntartható, zöld közlekedés

A komponenshez rendelt beruházások, a bemutatott fejlesztési projektek Budapest és 3-4 nagyváros közlekedés-fejlesztésére fókuszál, és jellemzően a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a járműpark elektrifikációjára koncentrál. A teherforgalmat érintő megállapításai alapvetően elfogadhatók, a nemzetközi áruszállítás – és így az élelmiszer ellátás is – a járvány idején megmutatta, hogy mennyire sérülékeny, illetve, hogy az ország az ellátás szempontjából mennyire kiszolgáltatott. (Hivatkoznánk itt a körforgásos gazdaságra való átállás komponens hiányosságára, mely szerint a hazai élelmiszerellátás kihívásaira nem adnak választ a tervezett beavatkozások.)

A közösségi közlekedés a pandémia ideje alatt egyértelműen a leginkább kiszolgáltatott ágazat lett. A forgalomban lévő eszközpark esetében például az infekciókontroll szempontjából súlyos hiányosságokra világított rá (sofőrök szeparálása, megvédése, utasok számának csökkentésére tett kísérletek, járatsűrítési lehetőségek hiánya, stb.) sok esetben visszafordította a közösségi közlekedést használókat a gépjárművel való közlekedés felé. A településen belüli közlekedési rendszerek hiányosságai sem segítették elő a kontaktszám csökkenést.  Az  időjárástól is függő közlekedési módok (kerékpár, gyalogos) esetében az áttérés időszakos megoldásként szóba jöhetett ott, ahol a települési kerékpárút rendszer kiépült, még inkább ott, ahol a kerékpár kölcsönzés lehetősége adott. Az RRF nem tér ki arra, hogy készült-e felmérés a környezetbarát (és így járványmegelőzési szempontból kedvezőnek is mondható) közlekedési módokra való áttérésről, nőtt-e a kerékpárkölcsönzések száma, stb.

A világjárványok közlekedést érintő kihívásaira települési és agglomeráció szintű, komplex rendszerek kialakítása tudhat választ adni. A távmunkára, otthoni munkavégzésre rendelt dolgozók esetében a települések közötti közlekedés igénybe vevőinek száma ritkult, a helyi közlekedésben vélhetően nőtt (háztartási bevásárlás, ügyintézés).

Fontosnak tartjuk, hogy a közlekedés zöldítése ne csak a káros-anyag kibocsátás csökkentésével kapcsolatban legyen fejlesztési terület, hanem a világjárvány(ok) káros hatásainak csökkentése szempontjából is. Szorgalmazzuk a települési kerékpáros hálózati fejlesztések hiányzó elemeinek beemelését a célterületek közé, különös tekintettel a munkába járást, a települési intézmények, szolgáltatók közötti összekötést biztosító útszakaszok megvalósítására, kerékpár kölcsönző rendszerek fejlesztésre, bővítésére.

Tatabánya MJV kidolgozás alatt lévő projektjei az alábbiak:

Környezetkímélő közlekedés Tatabányán – II.

A projekt tartalma: Tatabánya területén közlekedő autóbusz gépparkjába elektromos buszok beszerzése, az elektromos töltőállomások számának növelése, TABI – kerékpárkölcsönző rendszer fejlesztése, települési szintű kiépítése.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 1,5 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

 

Települési, hivatás-forgalmú és közösségi, valamint a településen átvezető regionális kerékpárutak fejlesztése

A projekt tartalma: Tatabánya Kerékpáros Hálózati Terve (ITM KKF által is zsűrizett) alapján a tervezett kerékpárút hálózat hiányzó elmeinek kiépítése, fókuszban a hivatás-forgalmú (ipari parkok megközelítését települési és agglomerációs szinten biztosítani tudó) kerékpárutak egyes szakaszainak, valamint a települési alközpontokat, közintézményeket, iskolákat  az intermodális csomóponttal (autóbuszállomás-vasútállomás), városközponttal összekötő közösségi és turisztikai célú kerékpárutak szakaszainak megvalósítása.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 3,5 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

F KOMPONENS: ENERGIA – ZÖLD ÁTÁLLÁS

A komponens fókuszában nem komplex megújuló energiaforrásokra épülő, az energiafelhasználást csökkentő (pazarlást megszüntető) megoldások állnak. Hiányoljuk a több alternatív energiaforrást rendszerben használni tudó megoldások tervezését, (hőszivattyúk, szélerőművek, vízerőművek, geotermikus energiaforrások), és a hálózatba táplálás mellett a megtermelt energia tárolását szolgáló fejlesztéseket.

Az energia termelésének megújuló módjai mellett, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a pazarlás megállítására, az energiatudatos fogyasztói magatartás kialakítására is.

A nemzeti vállalások teljesíthetősége szempontjából komplex, a problémát egy időben több oldalról kezelő megoldások, pilot projektek megvalósítását, támogatását is célszerűnek tartanánk. Tatabánya esetében is, hasonlóan több nagyvároshoz , kiemelten problémás terület az épületállomány energetikai korszerűsítésének elmaradása, a nagy számú, jellemzően lakótelepi lakások pazarló energiafelhasználása.

A közintézmények, önkormányzati tulajdonú épületek, valamint a közszolgáltatók épületei számos esetben régi, leromlott állapota miatt jelentős energia-túlfogyasztás van, ami indokolná a lakótelepi ingatlanok nagy léptékű korszerűsítése mellett a közintézmények energetikai korszerűsítésének folytatását, nagyobb léptékű megvalósítását.

A hulladékgazdálkodás terén továbbra is nagy probléma az illegális lerakók felszámolása, az illegális hulladék közterületről elszállításának jelentős költsége, a szemléletformálás hiánya. E kihívásra nem adnak érdemi, országos szintű választ a komponenshez megjelölt beavatkozások. 

Javasoljuk beemelni a panelházak nagy léptékű energetikai korszerűsítését, mint beavatkozási területet, és az okos megoldások bevezetését a közszolgáltatásokban.

 Tatabánya MJV kidolgozás alatt lévő projektjei az alábbiak:

Társasházi lakóingatlanok, panel épületek települési szintű energetikai korszerűsítése helyben termelt és tárolt, megújuló energia előállítással.

A projekt tartalma: Tatabánya területén az elmúlt években bevezetett pályázati rendszer megtartása mellett a társasházi ingatlanok teljes körű energetikai korszerűsítése, szükség szerint azbesztmentesítéssel, az energiafelhasználás csökkentése érdekében, valamint a településen egykor működő erőművek meddőhányóin kialakítandó napelemparkokban előállított és helyben tárolt megújuló energia előállítása. A projekt az energiafelhasználás és a károsanyag kibocsátás csökkentését két oldalról közelíti meg: csökkenti a korszerűtlen épületek általi pazarló energiafelhasználást, ezáltal a CO kibocsátást, ugyanakkor növeli a helyben előállított megújuló energia felhasználást, ami szintén a károsanyag kibocsátás csökkenését eredményezi. Az energiatárolók telepítésével az előre nehezen kiszámítható megújuló energia tárolása, ezáltal akár a hálózatba táplálása is megoldható, kezelhető.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 15 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

Okos közszolgáltatások rendszerének kialakítása Tatabányán.

A projekt tartalma: A helyi közlekedésben okos megoldások bevezetése a közlekedési, forgalomirányító lámpák korszerűsítése, intelligens parkolási rendszer fejlesztése, bővítése, és a közvilágítás rendszerének korszerűsítése (okos közvilágítás) révén a károsanyag kibocsátás csökkentése.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 2,5 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2022-2025, ütemezhető.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.E. | 2021-04-20 22:51:27

TBMJV - 3

H KOMPONENS: DIGITALIZÁCIÓ

A komponensben megfogalmazott célok érintettjei, lehetséges célcsoportja körében nem jelennek meg a szociális ellátási területhez kapcsolódó intézmények, melyek esetében a digitalizáció szintén fontos lenne. A kompetenciafejlesztések területén nem gondol a hátrányos helyzetűekre, a hajléktalanokra, a gyermekvédelmi intézményekre, sem az időskorúakra, akik körében sok azok száma, akik nehezen barátkoznak meg az új technológiákkal, eszközökkel, vagy éppen nem férnek hozzá ezekhez. Ugyanakkor a közszolgáltatások erős, intenzív digitalizációja ezen csoportok körében csökkentheti az egyenlő esélyű hozzáférést, a minél szélesebb körű infrastruktúra fejlesztés, a gyors  technológiaváltások pedig a felhasználók lemaradásához vezethetnek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy  beillesztésre kerüljön a „a digitális szolgáltatásokhoz a távmunka, távoktatás, elektronikus közszolgáltatások mellé az egészségyügyi ügyintézés. A digitális infrastruktúra fejlesztés területének kibővítésével lehetővé válna, hogy lakóhely, vagy telephely földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül a lakosság,  vállalkozások mellett a szociális ellátórendszerben élők  is megfelelő minőségű  internet-kapcsolattal rendelkezhessenek, ami lehetővé tenné az online munkavégzést, tanulást, ügyintézést  (e-közigazgatás, e-egészségügy) és az információszerzést, a kapcsolattartást.  A digitális kompetenciafejlesztés terén a szociális terület beemelésével, és ezen területhez kapcsolódó intézményrendszer fejlesztésével nagyban csökkenthető lenne a digitális kompetenciák elmaradása és nagyban nőne az  e-közigazgatás, e-egészségügyi szolgáltatások elérése.

Javasoljuk, hogy az állampolgári digitális alapkompetencia fejlesztések ne csak „30 órás online formában mentorálással” legyenek elérhetők, hanem személyes oktatás is megvalósulhasson. Korábban a Kattints rá Nagyi! kezdeményezés keretében sok idős korú, kis településen élő sajátíthatta el a számítógép használatát, ismerhette meg az okostelefonokat, az online teret, az online szolgáltatásokat. E kezdeményezések személyes részvétel mellett, tanfolyamok formájában valósultak meg. Az IT eszközök alapszintű megismerése, használatának elsajátítása online képzés formájában nem tűnik megvalósíthatónak, a leginkább hátrányosan érintett csoportok esetében (alacsony, vagy nulla tudásszintről) pedig lehetetlen. Ugyanakkor pl. az EESZT használata, időpontfoglaló alkalmazások ismerete számukra is igen fontos, előnyös lenne.  A COVID-19 megjelenésével a bentlakásos intézmények lakói hirtelen szigetelődtek el a külvilágtól, a látogatási tilalom a személyes kapcsolattartást is ellehetetlenítette. A gondozottak körében ugyanakkor többen alkalmasak az IT eszközök használatának elsajátítására, a meglévő ismereteik bővítésére, így a számukra szervezett, akár intézményekbe kihelyezett oktatások ezen területen is látványos eredményt  hozhatnának. Véleményünk szerint az elérhető ügyfélbarát digitális közszolgáltatások körének bővítése és a használatuk iránti nyitottság és motiváció erősítése a lakosság esetében akkor valósulhat meg sikeresen, ha ehhez megfelelő kompetencia fejlesztés, oktatás is társul.

Szükségesnek tartanánk nevesíteni "A magyar közigazgatás digitalizációjának megerősítése" reformintézkedésen belül az olyan önkormányzati fejlesztéseket, melyek a saját tulajdonú optikai alépítmények, hálózatok fejlesztését, és erre alapozva integrált helyi önkormányzati hálózatokat hoznak létre. Az alépítmény fejlesztésével, a mellette fekvő önkormányzati intézmények „bekapcsolásával” olyan önkormányzati hálózat alakítható ki, amely olcsóbban üzemeltethető, biztonságos, gyorsabb. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás során például a megbízhatóság, az információáramlás sebessége javulna, ami veszélyhelyzet esetén nem elhanyagolható tényező. De a belső, önkormányzati és intézményi hálózat fejlesztésével más területen is gyorsulna információáramlás, rövidülnének a beavatkozási idők, szűrhető, nyomon követhető lenne sok ügy, eljárás. Említhetnénk például a gyermekvédelmi intézkedések, védelem alá helyezések szakterület ügyeit, (átfutási ideje jelentősen csökkenne, a civilek szerepvállalásai láthatóvá, nyomon követhetővé válnának a közigazgatás résztvevői számára is, stb.). A komponenshez kapcsolódóan az adatvédelmi, biztonságtechnikai fejlesztések arányát is indokoltnak tartanánk növelni, illetve a területeket beemelni.

Tatabánya MJV kidolgozás alatt lévő projektötletei az alábbiak:

Tatabányai közoktatási intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztése, egy szintre hozása, hálózatba szervezése

A projekt tartalma: az önkormányzat területén található alap- és középfokú nevelési-, oktatási intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztése, hálózatfejlesztés, és WIFI hozzáférés biztosítása, IT eszközök beszerzése, kompetenciafejlesztés, szemléletformálás. Az intézményekben tanulók számára az online oktatási formák készség szintű elsajátításához tanfolyamok szervezése biztonságos internetezés, felelős internethasználat, biztonságtechnikai, adatvédelmi ismeretek terén.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 2 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

Szociális ellátó intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztése

A projekt tartalma: az önkormányzat területén működő, a szociális ellátásban érintett intézmények, kiemelten, de nem kizárólag a szociális otthonok, hajléktalanellátó intézmények, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények digitális infrastruktúra fejlesztése, eszközbeszerzés, kompetenciafejlesztés, szemléletformálás.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 1 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

Inkubátorház létrehozása, digitális  szolgáltatások nyújtása induló vállalkozások részére, vállalkozások digitalizáltsági szintjének növelése

A projekt tartalma: Inkubátorház létesítése meglévő ingatlan fejlesztésével, amely az induló vállalkozások létrehozását és mikro-vállalkozások növekedését segíti elő  a tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra (energia, víz, telefon, szennyvíztisztító stb.) biztosításával, és olyan szolgáltatások nyújtásával, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek. Co-working, shared office meghonosítása a településen. Vállalati digitalizációt elősegítő élményközpontok létrehozása, melyek segítenek a KKV számára bemutatni az IKT (információs és kommunikációs technológiai) megoldások hasznosságát a vállalkozás külső és belső folyamatainak hatékonyabb ellátása érdekében.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 2,5 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2022-2025, ütemezhető.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.E. | 2021-04-20 22:48:33

TBMJV - 2

B KOMPONENS: EGYETEMEK MEGÚJÍTÁSA

A véleményezésre bocsátott dokumentumok alapján a tervezett beruházások, fejlesztések nem kellően definiáltak ahhoz, hogy megállapítható legyen, mely egyetemek fejlesztése a cél (szakterület szerint). Az egészségügyhöz kapcsolódó felsőfokú képzési intézmények fejlesztése evidens válasz a Covid-19 kihívásra, bár az erősen kétséges, hogy valóban meg tudja-e oldani a munkaerőhiányt, az elvándorlást az egészségügyi intézményekből, vagy a háziorvosi rendszerben dolgozók átlagéletkorának csökkenéséhez hozzá tud-e járulni.

Hangsúlyosan kellene megjelenjen a munkaerőpiacon jelentős munkaerőhiánnyal küzdő műszaki felsőoktatás területi kiterjesztése, az egyetemi karok munkáltatókhoz „közelebb vitele”.

 

Tatabánya MJV kidolgozás alatt lévő projektötletei az alábbiak:

Műszaki felsőoktatás meghonosítása Tatabányán

Tatabánya MJV 2016-ban fogalmazta meg azon javaslatát a felelős tárca irányába, hogy a műszaki felsőoktatás kerüljön meghonosításra a településen, együttműködésben az EDUTUS Egyetem és a Széchenyi Egyetem között, annak érdekében, hogy a jelentős ipari parki munkaerőigényt helyben képzett szakemberekkel tudjuk kielégíteni. A fejlesztési ötlethez kapcsolódóan indokolt a pályakezdő szakemberek lakhatási nehézségeinek megoldására önkormányzati bérlakás biztosítása is fontos eleme a projektnek, annak érdekében, hogy a képzett munkaerőt helyben is tudjuk tartani.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 3,8 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

 

A duális képzés kiterjesztése Tatabányán

A projekt tartalma: Az Önkormányzat területén működő szakképzésben érintett intézmények korszerűsítése, eszközök beszerzése, tanműhelyek kialakítása, kiemelten, de nem kizárólag a kereskedelmi és vendéglátóipari, logisztikai, építőipari, járműipari képzési területen, a szakképző intézmények épületállományának energetikai korszerűsítésével, gépészeti rendszerek felújításával, digitális hálózatok kiépítésével, szakmaspecifikus eszközök beszerzésével.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 3,0 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

 

 

C KOMPONENS: FELZÁRKÓZÓ TELEPÜLÉSEK ÉS RÉGIÓK

A komponens célja a leírás alapján a 300 leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatását segíteni komplex programokkal. A dokumentum megemlíti, hogy a 300 településen 300ezer ember él igen rossz körülmények között. A közzétett, 2021.04.15-ig elérhető dokumentumból nehéz megítélni, hogy valóban látványos és eredményes, a célok eléréséhez hozzájáruló kezdeményezések kerülnek megvalósításra, és azok hatása mennyire hosszú távú. A hátrányos helyzetű, főleg roma emberek felzárkóztatására komplex programok kidolgozása és megvalósítása lenne a fontos, amibe beletartozik a közösségfejlesztés, a szociális-, a tanulási- és társadalmi készségek fejlesztése is, amellett, hogy a lakhatási, egészségügyi körülményeket javító beruházások valósulnak meg. A dokumentumból nem derül ki, hogy az érintett településeken illetve környékükön mekkora a munkaerőhiány, van-e lehetőség a foglalkoztatottság növelésére az érintett csoportok esetében. Amennyiben ez nem biztosított, a felzárkóztatás nem terjed ki a foglalkoztatottság növelésére is, úgy az érintettek élethelyzetének konzerválódása várható, ami elégedetlenséghez, rossz tapasztalatokhoz, deprivációhoz vezet.

A dokumentum nem tér ki arra, hogy vizsgálták-e a 300 leghátrányosabb helyzetű településen kívül élő, hasonlóan deprivált körülmények között, az ország más településén élők helyzetét, beleértve, de nem kizárólagosan a roma közösség tagjait is.

 

Tatabánya MJV több éve valósítja meg a település (ma már - részben - egykori) szegregátumaiban élő lakosainak (mára már nem csak romák!!!) életkörülményeit javító társadalmi felzárkóztatási projektjeit. A megkezdett, főleg közösségfejlesztési, szociális felzárkóztatási programok (infrastrukturális és szoft) folytatása nagy léptékű, az érintett lakóterületeket lefedő fejlesztése látványos és fenntartható, sajátos választ tud adni a területet érintő kihívásra.

 

Tatabánya MJV kidolgozás alatt lévő projektötletei az alábbiak:

Komplex felzárkóztatási program megvalósítása Tatabánya hátrányos helyzetű településrészein

A projekt tartalma: Az egykori Mésztelep felszámolása, az ott élők hasonló kulturális közegbe történő átköltöztetése, jobb lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati bérlakásokba, együttműködésre épülő felzárkóztató és készségfejlesztő programokkal.

A projekt keretében megtörténik a Hatos telep ún. hatajtós, egykori bányászlakásainak (komfort nélküli, kis alapterületű önkormányzati bérlemények) komfortnövelő korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásával, a megfizethető bérleti díj érdekében. A programhoz csatlakozó családok a kedvezményes lakhatás biztosítása szociális készségfejlesztő, munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítő felzárkóztató programokban vesznek részt, melyek hosszabb távon segíteni tudják a munkaerőpiaci reintegrációt, a kulturális entitás megőrzése mellett a többségi társadalomba való integrációt.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 3 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

D KOPONENS: VÍZGAZDÁLKODÁS

A Komponens a kiadott dokumentum alapján főként a mezőgazdasági öntözésre fókuszál. Hiányoljuk a dokumentumból és a tervezési megközelítésből a nagyvárosokkal határos mezőgazdásági területek öntözéshez kapcsolódó egymásra utaltság, együttműködésben rejlő lehetőségek oldali megközelítést.

Az éghajlatváltozás számos, vízgazdálkodást érintő kihívás elé állítja a nagyvárosokat is. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék összegyűjtése, elvezetése, tárolása (felszín alatti záportározók) és a tárolt víz használhatósága, továbbítása többek között egy ilyen kihívás. A nagyvárosokkal határos mezőgazdasági területek öntözésében érdemesnek gondoljuk vizsgálni a települési záportározók kapacitásának növelését, a csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztését, kiépítését, a tárolt vizek felhasználását. A hivatkozott mezőgazdasági területek domborzati és művelési sajátosságaiból adódó csapadékelvezetési problémák (villámárvizek, záporok) a települési vízgyűjtőket érintő problémákat tudnak okozni (elöntések), melyek kezelése szintén kihívás a települések számára.

Tatabánya MJV kidolgozás alatt lévő projektötletei az alábbiak:

Tatabánya belterületi vízelvezetés rendszerének fejlesztése, záportározó kapacitás növelése, települési vízfolyások medrének karbantartása, megújítása

A projekt tartalma Tatabányát érintő vízfolyások medrének, vízgyűjtő területének rendezése, fejlesztése (főként, de nem kizárólag: Galla-patak, Marasztok-árok Névtelen- patak, Palahányó-patak, Új Dubnyik-patak, Öreg Dubnyik-patak, Síkvölgy-patak, Tükörtói ág, Síkvölgy-patak Farkastói ág, Antall J. u.-i vízfolyás, Szent György–ér).

Zárt rendszerű csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a település azon pontjain, ahol az elmúlt évek váratlan, hirtelen lezúduló csapadék elöntéseket okozott. Nyílt medrű, burkolt árkok rendezése azon területeken, ahol a szállító kapacitás nem megfelelő, lakóházas övezetet veszélyeztet áradás, illetve ahol szükséges az elmúlt évek tapasztalatai szerint.  Záportározók kialakítása az elöntéssel leginkább veszélyeztetett helyeken. Vízkezelést segítő digitális infrastruktúra fejlesztése.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon) 5 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, ütemezhető.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
F.E. | 2021-04-20 22:14:41

TBMJV - 1.

Általános észrevétel:

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz palyazat.gov.hu oldalon társadalmi egyeztetésre bocsátott tervdokumentum Tatabánya MJV által feltárt legnagyobb hiányossága, hogy egyáltalán nem, vagy csak alig tesz említést a beavatkozásokba bevonni tervezett partnerekre, ez utóbbi esetben pedig a lehetséges (körülírt) kedvezményezetti kör szűkítettnek tűnik.  Nem derül ki a dokumentumból, hogy történt-e előzetes projektgyűjtés, van-e a tervezőknek információjuk az önkormányzatok, intézmények, piaci szereplők tervezett beruházásairól, azok előkészítettségéről, idő- és forrásigényéről, mint ahogy az sem, hogy azon kezdeményezések, beruházások esetében, ahol nem került megjelölésre partner, vagy témafelelős, ott számíthatnak-e az önkormányzatok forrásra, vagy sem.

Tatabánya MJV felé nem érkezett projektek, forrásigények megadására megkeresés, ezért az egyeztetésre szánt a felületen osztjuk meg az egyes komponensekhez tett észrevételeinket, és az azokhoz kapcsolható projektjeinket, fejlesztési elképzeléseinket.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott RRF tervezet véleményünk szerint egyes komponenseknél olyan léptékű beruházásokat, célokat fogalmaz meg, melyek megvalósíthatósága 2025. év végéig nem reális. A tervező nem számol a 2021-ben induló új EU támogatási ciklus projektjei miatt várhatóan jelentkező építőipari, és szolgáltatói kapacitáshiánnyal. (Korábbi ciklus tapasztalata!!!) A nagy léptékű állami beruházások várhatóan lekötik a kivitelezői kapacitások nagy részét, ami az operatív programok nagyobb számú, ugyanakkor zömmel kisebb léptékű projektjeinek megvalósítását jelentősen megnehezítheti.

A dokumentum meglátásunk szerint nem kizárólag a COVID-19 fertőzés miatt előállt helyzetre keres rövid távon hatékony választ, hanem az évek óta tervezett, forrás hiányában elhalasztott, vagy meg nem valósult beruházásokat gyűjti össze, kvázi az operatív programok kiegészítője. A fejlesztési csomag azon részei közül, amelyek a pandémia miatt kialakult egészségügyi, szociális, társadalmi kérdésekre kellene választ adjanak, a szociális ellátás területe szinte teljes egészében kimaradt. A járvány szignifikánsan érintette a bentlakásos intézményeket (szociális intézmények, gyermekvédelmi intézmények, anyaotthonok, hajléktalan szállók, fogyatékkal élők intézményei), ahol gyorsan terjedt a fertőzés és kis idő alatt nagy számú megbetegedést okozott. A társadalmi egyeztetésre kiadott dokumentumban nem találtunk ezen intézmények fejlesztésére, infekciókontrolljára, a megelőzést segítő beruházásokra vonatkozó javaslatot, elképzelést. Szintén hiányoljuk a szociális területről a tartós otthoni beteggondozásban, betegápolásban érintettek munkerőpiacra visszajutását segítő kezdeményezésket. A bentlakásos szociális intézmények férőhelyei már ma is jelentősen korlátozottak, jellemzően az igények alatti kapacitás mellett működnek, hosszas várakozási idővel. A betegek ápolását sok esetben családtagok, hozzátartozók végzik, (a házi beteggondozási rendszer szintén nem túl kedvező állapota miatt), akik munkaképes korúak, ám az ápolási-ellátási feladatok nem teszik lehetővé számukra, hogy munkát vállaljanak. A szociális intézmények férőhely bővítésével kombinált korszerűsítése lehetővé tenné ezen személyek munkaerő piacra történő visszavezetését is. (több komponenshez illeszthető lenne.)

Általános véleményünk az, hogy az RRF források átgondolt, a területi sajátosságokat is figyelembe vevő elosztása rövid idő alatt, ütemezetten megvalósuló, partnerségre, együttműködésre épülő projekteket eredményezne, mely a vállalások teljesíthetőségét érintő kockázatokat csökkenteni tudná, amellett, hogy a pandémia által okozott gazdasági, szociális, társadalmi, kulturális kihívásokra érdemi választ, adaptálható jó gyakorlatokat tudna adni.

Az egyes komponensekhez tett észrevételeink

A KOMPONENS: DEMOGRÁFIA ÉS KÖZNEVELÉS.

A részletező dokumentum alapján korlátozott a fejlesztéssel potenciálisan érintett köznevelési intézmények köre, a vállalások száma területi elaprózódást épp annyira jelenthet, mint koncentrációt.

A 2021. április 15-éig online elérhető dokumentum a Klebersberg Intézményfenntartó Központot név szerint említi, ami azt a látszatot kelti, hogy csak a KIK által kezelt közoktatási objektumok állapota nem éri el a kívánt szintet. Az önkormányzatok, Tankerületek, Szakképzési Centrumok, néhol alapítványok által üzemeltetett, fenntartott közoktatási, köznevelési létesítmények fizikai, energetikai állapota is sok esetben alatta van az elvárhatónak, szintén több évtizede épült, leromlott létesítményekről van szó. A világjárvány kihívásaira a középfokú oktatásban érintett létesítmények korszerűsítésével, a szakoktatáshoz elengedhetetlen korszerű eszközök beszerzésével markáns válasz adható. Esetükben legalább annyira probléma az elhanyagolt épület, a rossz energetikai mutatók, elavult gépészeti, elektromos rendszerek, rossz minőségű internetkapcsolat, a szakoktatók, pedagógusok hiánya, elöregedése, az elavult eszközpark, a digitalizáció hiánya. Indokolt lenne a középfokú oktatást is beemelni a fejlesztendő területek közé.

Hasonlóan indokolt lenne az állami gondozásban, nevelésben érintett intézmények felújítása, korszerűsítése, a hátrányos helyzet leküzdéséhez is hozzájáruló fejlesztések kiterjesztése ezen intézményekre is.

Demográfiai szempontból teljesen indokolt lenne az időskorúakat érintő fejlesztések beemelése is. A Covid járvány markánsan megmutatta, hogy a szociális intézményeknek helyt adó épületek mennyire nem alkalmasak a fertőzések elkerüléséhez, terjedésének megállításához hozzájáruló funkciók kialakítására. Ezen létesítmények korszerűsítése, a szükséges, a kapacitás-kihasználtság csökkentését lehetővé tevő, férőhely-bővítést biztosító átalakítása, alapterület bővítése szintén fontos lenne. Sem az I komponenbsen, sem az A komponensben nem jelenik meg, miközben régóta ismert tény a társadalom elöregedése, a korfa kedvezőtlen alakulása (lásd KSH adatsorok).

Mind a középfokú oktatást, mind az időskorúakat érintő létesítmények esetében gyorsan kivitelezhető, épületgépészeti, energetikai felújítások valósíthatók meg, melyek hozzá tudnak járulni a nemzeti vállalásokhoz, összhangban vannak az országspecifikus ajánlásokkal és a 6 pillérben megfogalmazottakkal. Tatabánya MJV területén a korábbi évek forrásai csak részben nyújtottak fedezetet az óvodák, iskolák energetikai korszerűsítésére, szinte minden esetben kizárták a komplex felújítást, nem támogatták az elektromos, a gyengeáramú rendszerek felújítását, korszerűsítését, melynek eredményeként szigetelt, korszerű nyílászárókkal ellátott intézmények esetében elavult elektromos hálózattal, egyes esetben több évtizedes gépészeti rendszerrel, lassú internetkapcsolattal, WiFi rendszerekkel találkozunk. Az RRF alap keretében indokolt lenne településenként egy, vagy két nagy komplex projektcsomag összeállítása a nevelési- oktatási és szociális intézmények energetikai korszerűsítéséről, mely lehetővé tenné a lehetséges CO kibocsátás-megtakarítás helyi és (összesítve) országos szintű becslését, és ez alapján a leghatékonyabb projektcsomagok beemelését az RRF projektjei közé.

 

Tatabánya MJV kidolgozás alatt lévő projektötletei az alábbiak:

Köznevelési és közoktatási, szakképzési célokat szolgáló épületek energetikai és digitális korszerűsítése Tatabányán

A projekt célja a település köznevelést és közoktatási, valamint szakképzési célt szolgáló épületeinek egységes szintre történő fejlesztése, részben a már megkezdett fejlesztések folytatásával, részben pedig a még fejlesztésbe nem vont bölcsődei, óvodai, alapfokú oktatási és középfokú oktatási funkcióval bíró épületek energetikai és gépészeti korszerűsítésével, digitalizációjával.

Becsült forrásigénye (2021.évi árakon): 4 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, több telephely érintettsége miatt jól ütemezhető.

Szociális intézményeknek helyt adó létesítmények korszerűsítése Tatabányán

A projekt célja az időskorúak, fogyatékkal élők, hajléktalanok ellátásában érintett intézményeknek helyt adó épületek komplex felújítása (energetikai, gépészeti, elektromos, digitalizációs). A felújítás, szükség- vagy lehetőség szerinti bővítés esetén a létesítmények használhatósága javul, a jövőbeni kihívásokra választ adó megoldások (infekciókontroll) mellett a társadalmi, szociális reintegrációhoz, az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás javításához is hozzájáruló létesítmények jönnek létre, mely jelentősen javítani tudja a kiszolgáltatott, hátrányos helyzetű csoportok, egyének helyzetét, társadalmi részvételét, életminőségét.

Becsült forrásigénye (2021. évi árakon):3 milliárd Ft bruttó.

Megvalósítás becsült időtartama: 2021-2025, több telephely érintettsége miatt jól ütemezhető.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Sz.S. | 2021-04-19 15:02:25

Tisztelt Döntéshozó!

 

 

Lokálpatrióta városvezetőként, pártpolitikai vitáktól függetlenül nagy elkötelezettséggel és felelősséggel viseltetek az általam vezetett település és tágabb környezete iránt; így különösen is a térségi, az országos és regionális, valamint tágabb értelemben összefüggő nemzetközi fő áramlatokba és trendekbe való megfelelő bekapcsolódás, végső soron a versenyképesség iránt.

 

Természetesen elfogadva, hogy a politikai sokszínűség okán lehetnek hangsúlybeli és stratégiai különbségek is, induljunk ki mégis abból, hogy abban egyetértés van közöttünk, hogy településeink közösségének, így az országnak elemi érdeke, hogy település szinten hatékonyan reagáljunk a COVID-járvány kapcsán felerősödött változásokra. Számos hazai és nemzetközi kutatás is igazolja, hogy azok az országok a legsikeresebbek, ahol a helyi települések sikeresek, és hogy a települések sikerességi – jó önkormányzási kritériumai között előkelő helyen szerepel a helyi ökoszisztéma aktivitása és fejlettsége. 

 

Az tehát minden körülmények között nyilvánvalóan közös érdek, hogy a települések jövedelemtermelő (hatékonysági és működési) és helyi közigazgatási szolgáltató képességét a lehető legteljesebb mértékben bontakoztassuk ki, hogy egyúttal mind kevesebb központi költségvetési terhet, forrást igényeljenek.

 

Mindezt a konkrét beruházásokon túl, szabályozással és a térségi együttműködés erősítésével lehet erősíteni. Itt kell megjegyeznünk, hogy a jelen levelünk tárgyát képező „helyreállítási és rugalmassági” politika kifejezetten igényli a konzultációk érdemi megvalósítását, és ami legalább ennyire fontos: az ágazati elemzések multilaterális elvégzését. Ezek adnának lehetőséget a helyi konkrét adottságok és fejlesztési igények érdemi vizsgálatára és összehangolására, de ez sajnálatos módon eddig elmaradt, a megalapozó dokumentumok jelentősen késve és jelentősen korlátozott terjedelemben váltak hozzáférhetővé. Csalódottak vagyunk amiatt is, hogy a tárgyban született „Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve” a mai napig nem hozzáférhető.

 

Mindazonáltal, a Kormány által most rendelkezésre bocsátott anyagok, az Európai Unió település- és városfejlesztési irányelveinek; a Lipcsei Charta-nak, valamint az ismert folyamatok és igények alapján a következő észrevételeket tesszük, egyben ezúton is kifejezzük azon igényünket és készségünket arra, hogy az egyes komponensek (szakterületek) arányai tekintetében is és azok megoldásainak kimunkálásában; szabályozási feltételek kidolgozásában, műszaki megoldások vonatkozásában is kapjunk érdemi szerepet.

 

Engedje meg, hogy e tekintetben a teljesség igénye nélkül ráirányítsam figyelmét példaként Finnország e tárgyban megvalósított gyakorlatára:

 

Finnország részesedése az RRF támogatási részéből 2,1 milliárd euró (Magyarország: 7,2 milliárd)

2020 szeptemberében a programért felelős minisztérium meghatározta a reform program hat fő komponensét és felkérte a Regionális Tanácsokat, hogy szervezzenek meghallgatásokat a területükön és ezek eredményeképpen becsüljék meg a régióban szükséges RRF-finanszírozás összegét, és összegezzék a legfontosabb projekteket is, amelyeket az RRF-vel valósítanának meg.

 

Október folyamán a Regionális Tanácsok 18 regionális találkozót tartottak és 1 külön meghallgatást a legnagyobb városok számára. Ezeken a meghallgatásokon különböző szereplőket hívtak meg regionális szinten, önkormányzatokból és városokból. A szereplők írásos elképzelésekkel álltak elő, amelyeket a regionális találkozón egyeztettek.

 

November végén a kormány benyújtotta a Parlamenthez a Fenntartható Növekedés Programot, amely a helyreállítási eszköz pénzeszközeinek tervezett felhasználására vonatkozik Finnországban.

 

Január 14-én a kormány miniszteri munkacsoportot állított fel a tervezési és konzultációs folyamat véghezvitelére. A fókuszterületek részletes tartalmát január-februárban alakították ki.

 

Az RRF első teljes változatát március 15-én publikálták.

 

A 18 Regionális Tanácsnak kulcsfontosságú szerepe volt a helyi önkormányzatok nemzeti reformtervbe való bevonásában. A regionális tanácsok javaslatokat készítettek régiójuk önkormányzataival több találkozó és műhelymunka során és az önkormányzatokkal folytatott közvetlen megbeszéléseken. Végül a régiók a helyi célokat és elképzeléseket beruházási csomagok formájában összegezték.

 

A Finn Önkormányzatok Szövetsége is aktív szerepet játszott a folyamatban, úgy politikailag, mint technikailag (a politikusokkal való kapcsolatok segítenek; kis ország; aktív egyesület). Számos bizottságban részt vett az RRF-fel kapcsolatos parlamenti meghallgatásokon.

 

Az első és kiemelt érdemi észrevételünk tehát, hogy az Európai Unió által finanszírozott fejlesztési projektekből is jól ismert (és gyakorlatilag nélkülözhetetlen) tartalmi elem, a (helyi) konzultáció – együttműködés – bevonás („inclusion” – „engagement”) elengedhetetlen a modern, adat-alapú és „fair” döntéshez. Ennek megfelelően, szeretnénk ezeket a konkrét és a település életét jelentős mértékben meghatározó kérdéseket minden helyben érdekelt fél (iparágak és szolgáltatók, helyi- és térségi közösségek, települések, akadémia, szakszervezetek, stb.) bevonásával közösen kiérlelni. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ennek kultúráját és módszertanát széleskörben alakítsuk és napi szinten meghonosítsuk.

 

Az eddig hozzáférhető információk alapján meg kell említenünk továbbá néhány olyan észrevételt, amely alapján kérjük az anyag korrekcióját, illetve az észrevételek tervezetbe való beemelését, és az erről szóló érdemi egyeztetést:

 

A magyar RRF-tervezet nem reagál a COVID-járvány utáni „helyreállítási és rugalmassági” kihívásokra és szempontokra, úgy tűnik, hogy statikus módon az ettől függetlenül korábban eltervezett beruházásokra kíván fedezetet teremteni ilyen módon.

Az „Energetika – Zöld Átállás” komponens kapcsán vészesen alul-reprezentáltnak látjuk a városok – városi épületek energetikai korszerűsítését, miközben ismert, hogy a károsanyag kibocsátásának jelentős többségét a lakó és intézményi épületek korszerűtlen fűtése okozza, tehát a lakóépületek energiahatékonysági felújítása kiemelt támogatást indokol, és lakó- és intézményi épületekből is a városokban van a legtöbb. Nem utolsó sorban a 2030-as és 2050-es klímacélok is nagyságrenddel több épületkorszerűsítéssel teljesíthetők.

Az „Energiahatékonysági Kötelezési Rendszer” (EKR) nem szerepel az anyagban, ami pedig nem véletlenül alappillére az „EU Green Deal” és a „Renovate Europe” programjának, hiszen ez szakmai sztenderdek és szabályozási szinten tereli a hatékonysági beruházások – felújítások felé a településeket és szolgáltatókat.

Az energetikai szolgáltatások diverzifikációját kifejezetten és kockázatosan alacsony szintűnek értékeljük, amennyiben a(z) – egyébként nagyon is támogatható – napenergia-hasznosítás mellett nem tekinti át és nem emeli a rendszerbe számos egyéb technológia alkalmazását.

A „Fenntartható, Zöld Közlekedés” komponens kapcsán erős Budapest-dominancia és ugyancsak erősen felül-reprezentált iparági és technológiai preferenciák érzékelhetők, ilyen módon kockázatosan alacsony szintű a szolgáltatási diverzifikáció.

A közösségi közlekedés elektrifikációs reformja címet viselő témakör csak a fővárosról és három, elektromos városi közlekedési hálózattal rendelkező vidéki nagyvárosról szól.

 Nem foglalkozik a tervezet pl. az aktív mobilitás lehetőségeivel és a városon belüli gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztésével.

A tervezet nem érinti az ún. „Sustainable Urban Mobility Plan” (SUMP) tervezést, amely a mobiltás (eszközök) összehangolt tervezését, a lakó- és munkaerőpiacot lefedő térségi finomhangolást valósíthatná meg.

A „Körforgásos gazdaság” komponens túlságosan egy témára épül és nem nyújt rendszerszintű támogatást, nem hangsúlyozza a helyi gazdaságfejlesztés, s ebben az önkormányzatok szerepének erősítésének szükségszerűségét.

A tervezetből kitűnően a településvezetők nem számíthatnak arra, hogy a készülő „RRF”reformértékű, rendszerszintű és intézményes forrás és támaszték lehet a célzott fejlesztésekben.

A „Digitális reform” komponens egyszerűen nem foglalkozik a települések és városok digitalizálásával. A vállalati szektort (kkv-k) érintő néhány javaslaton és 9 állami projekten kívül nem szerepel elképzelés vagy terv a helyi szintű digitális kihívásokkal és kényszerekkel kapcsolatban.

A tervezetben is hivatkozott „DESI” – index alapján Magyarország nagyon alulfejlett ezen a területen (de az „IMD” – index szerint még Budapest is a legalulfejlettebbek között van a régió városai között), mégsem szerepel rendszer- és település szintű terv ennek javítására.

Végezetül, ahogy az eddigi „tervezés”, úgy a „tervezet” sem tartalmaz olyan ágazati és szakmai sztenderdek alapján működő algoritmusokat és eljárásrendet, amely képes lenne a helyi technológiai adottságok és függőségek alapján – az érintett (szakmai és közösségi) érdekcsoportok bevonásával – optimalizálni a szükségességet és a hozzárendelhető forrásallokációt, tudás- és technológiatranszfert.

 

Fentiek figyelembevételén és az adott észrevételekre adott kiegészítéseken túl, fontosnak tartjuk, hogy a következő további témák is helyet és figyelmet kapjanak:

 

helyi gazdaságfejlesztési programok (különös tekintettel a rövid ellátási láncokra) intézményes keretei, ahogyan pl. a „building back better” elv alapján (válaszul a COVID-járványra), fenntarthatósági és „reziliencia”-képességek fejlesztésére szolgáló, ehhez hasonló elem van például a cseh programtervezetben,

átfogó épületkorszerűsítési program annak érdekében, hogy az „EU-RRF” 37%-os klíma-hányadát (és az EU által vállalt károsanyag kibocsátás-csökkenést) ne csak a megújuló energiaforrások arányának növelésével, hanem az energia- és kibocsátás megtakarítás oldaláról is közelítsük,

decentralizált település-szintű közösségi működés- és szolgáltatás-digitalizáció és kapcsolódó innovációs környezet, klaszteres ökoszisztéma építés támogatása („okos város” programok),

„sétálható város” (10 percen belül minden lényeges szolgáltatás gyalog elérhető) kapcsolódó infrastruktúrájának és szabályozásának támogatása,

társadalmi vállalkozások kialakításának rendszerszintű támogatása; B-Corp, 3rd Sector stb.,

lakhatási problémák enyhítésére alkalmas üzleti és közösségi modellek kialakításának és működtetésének támogatása,

a közigazgatási, üzleti és civil - különösen a személyes ügyfélkapcsolati - szolgáltatások  kistelepülési elérhetőségének jelentős mértékű javítása a legkorszerűbb digitális technológiák támogatásával a helyi fejlődés és életminőség legfontosabb garanciájaként,   

és még egyszer kiemelten is, az egyes szakmai és közösségi kérdésekben az ésszerűség határain belül legszélesebb érdekelti kört bevonó konzultáció intézményes kereteinek kialakítása, ezáltal a kvalitatív és kvantitatív adatokat is alapul vevő döntéshozatal megvalósítása a legszélesebb körű közjó érdekében.

 

Tisztelt Döntéshozó!

 

Amint az az Európai Unió Helyreállítási és Rugalmassági Alapjának (NGEU – RRF) szabályai között is szerepel, a források lehívásának feltétele a vonatkozó „Helyreállítási és Rugalmassági Terv” elkészítése és azok megvitatása. Aggodalomra ad okot, hogy álláspontunk szerint az elkészült, illetve most hozzáférhető dokumentum nem kellőképpen reagál a rugalmassági és helyreállítási célokra, továbbá nem vitatta meg a Kormány azt az önkormányzatokkal sem.

 

Mindazonáltal mindannyiunk elemi érdeke, hogy a lehető leghasznosabban tudjuk felhasználni az adott célokra létrehozott alapot. Ezért ezúton is felajánljuk kapacitásainkat és együttműködésünket ahhoz, hogy azt akár a folyamat későbbi szakaszában is, az érdemi felhasználási célok és forráselosztás tárgyában, érdemben megvitassuk.

 

 

Budaörs, 2021. április 19.

 

 

 

Wittinghoff Tamás s.k.

Budaörs Város polgármestere

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Sz.M.F.I. | 2021-04-16 11:41:01

A. komponens – Demográfia és köznevelés:

Az iskoláktól eltérően nem kellően hangsúlyos az óvodák és a bölcsődék támogatása a célkitűzések között, holott a köznevelésnek ez utóbbiak is részei.

D. komponens –Vízgazdálkodás:

A komponensben a megyei jogú városok, városok, községek szerepe nem látható.  Javasoljuk a nagyobb léptékű (legalább 5000 lakost érintő vagy kb. tervezetten bruttó 500 millió Ft-ot meghaladó) a települések vízgazdálkodásához kapcsolódó önkormányzati, állami vagy konzorciumban megvalósítható közös önkormányzati-állami többcélú beruházások támogathatóságát, amelyekkel komplex települések, település részek, vagy nagyobb területű (mintegy 50 ha-t meghaladó) gazdasági (elsősorban ipari vagy K+F) területek vízgazdálkodási problémái válnak kezelhetővé.

E. komponens - Fenntartható zöld közlekedés:

 - A komponensben javasoljuk a „tömegközlekedés” helyett a „közösségi közlekedés” kifejezés használatát.

- Javasoljuk a városi kötöttpályás szolgáltatások (villamos, troli) fejlesztésének nagyobb hangsúllyal történő szerepeltetését. A városi közlekedésben szintén jelentős nyereséget hoznak a buszsáv fejlesztések, amelyek az előnyben részesítés révén növelik az utasvonzó képességet csökkentik a menetidőt és a kibocsátást.

 - A városi és elővárosi közlekedés fejlesztései között a dokumentum a fővárosról és agglomerációjáról szól elsősorban.  Szükségesnek tartjuk Budapest mellett a vidéki nagyvárosokat is figyelembe venni. Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, stb. esetén is jelentős agglomerációs mobilitás van, az infrastruktúra felhasználása, fejlesztése révén ezen városok esetén is komoly elővárosi hálózatok lennének fejleszthetőek. A módváltási pontok fejlesztése fontos.

 - A vasútvonalak és a meglévő városi villamoshálózat átjárhatóságát biztosító tram-train Szeged mellett Debrecen és Miskolc esetében is komoly potenciállal rendelkezik. A „Támogatható tevékenységeket” (5. o.) szükségesnek látjuk kiegészíteni a tram-train járművek beszerzésével, új városi villamosvonalak építésének, meglévők korszerűsítésének támogatásával.

 - A Déli Körvasút mellett stratégiai fontosságúnak tartjuk a déli országhatár mentén futó vasúti körgyűrű fejlesztését/helyreállítását. Az ország vasúthálózata Budapest-centrikus, a déli országrészek megfelelő színvonalú, versenyképes összekötése nem biztosított (pl. Szeged-Pécs). A folyami átkelési lehetőségek között a szegedi vasúti híd és a kapcsolódó nemzetközi vasúti kapcsolatok (Temesvár, ill. Szabadka) helyreállítása is szükséges.

 - A „városi átszállópontok” (6. o.) között stratégiai fontosságú lenne a közvetlen átszállást biztosító intermodális csomópontok létrehozása. Számos városban – így Szegeden is – a vasútállomás és az autóbusz-állomás egymástól távol helyezkedik el, a helyi közlekedési rendszerekbe csak részben integrálódtak. Az intermodális csomópontok közvetlen átszállási lehetőséget, rövidebb- és ezáltal versenyképesebb – eljutási időket biztosítva javítják a közösségi közlekedés versenyképességét.

 - „A közösségi közlekedés elektrifikációs reformja” pontban a járműállomány érintett szegmenseit szükségesnek tartjuk kiegészíteni a városi és vasúti hálózatok közötti átjárásra alkalmas tram-train járművekkel.

 - Fontosnak tartjuk korszerű digitális, anonim, GDPR-előírásoknak megfelelő SMART utasáramlás-követést (pl. okos forgalomfigyelő/utasszámláló kamerák, vagy mobil-alapú utasszámláló szenzorok alkalmazása). Az átszállási, infrastruktúra-fejlesztési, menetrend-hangolási, stb. igények csak pontos, valós idejű és visszakereshető adatok alapján határozhatóak meg. Szükségesnek tartjuk a rendszerek fejlesztését, eszközök és háttér-infrastruktúra beszerzését is támogatni.

- Szükségesnek tartjuk a vasúti pályák települési szakaszain a szintbeli keresztezések megszüntetését-kiváltását. A baleseti kockázat csökkentése mellett a városi közlekedést (közösségi, kerékpáros, de egyéni gépjármű is) segíti, csökkentve az eljutási időket, mérsékelve a sorompóknál kialakuló torlódásokat, károsanyag-kibocsátást, stb.

 - Fontosnak tartjuk a közösségi közlekedés közlekedésszervezésének és tarifarendszerének integrálását, összehangolását nem csak Budapest, de országos szinten a távolsági busz- és vasúti, valamint a helyi közlekedés között.

- Az elővárosi közlekedés tervezési feladatait javasoljuk támogatni, mivel 2026-ig tervek hiányában a megvalósítás nem reális.

- Városokon belüli kerékpáros infrastruktúra fejlesztése mint cél hiányzik, csak a városok közötti kerékpárutak kiépítése szerepel. A célok elérése érdekében szükséges a településeken belüli hiányzó gerinchálózat hiányzó szakaszainak kiépítése és a hálózati átjárhatóság biztosítása.

- A régióknak egységes, összehangolt térségi hálózati fejlesztésekben kell megvalósulniuk.

- Zöld Busz Programban beszerzett járművek a jelenlegi technológia miatt jelentős többlet költségeket jelentenek az üzemeltetésben a fenntartók részére, ennek a finanszírozási kérdéseit kezelni kell (kb. 7 év elteltével a járművekben teljes akkupakkot kell cserélni, továbbá ezen járművek kevesebb utas szállítására alkalmasak, ezért több járművet kell forgalomba állítani).

F. komponens – Energetika (zöld átállás):

Szükségesnek látjuk a tervezetet az alábbi fejlesztési lehetőségekkel bővíteni:

- önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése

- nyílászárók cseréjének támogatása

- teljes körű hőszigetelés (födém, falak) támogatása

- elektromos hálózatfejlesztés

- fűtéskorszerűsítés

- geotermikus fűtés támogatása

- hőszigetelés,

- elektromos és világítási rendszerek korszerűsítése,

- zöld tető, zöld fal támogatása

H. komponens – Digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában

Önkormányzatok alkalmassá tétele digitális kihívásokra, korszerű technológiák alkalmazására, a vállalkozások, lakosság számára a gyorsabb, egyszerűbb, átláthatóbb ügyintézést, valamint feladatellátási, nyomonkövetési, hatékonyságnövelési szempontból, továbbá elősegítve az integrált döntéselőkészítést és gyorsítva a városi döntéshozatal folyamatát.

Szükséges a lakosság számára nyújtott internet elérési szolgáltatások (public wifi), jelentős bővítése. A városokban kialakítandó szenzorrendszerek a közlekedés területén kívül magukba kell, hogy foglalják a település üzemeltetés minden területét. A lakosságnak szóló és a településüzemeltetési és menedzsment szolgáltatok költséghatékony és integrált létrehozásához a településeken önálló optikai gerinchálózat kiépítése szükséges.

I. komponens – Egészségügy:

Az egészségügyi alapellátást végző orvosi rendelők (védőnői szolgálatok) egy része nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú ingatlanokban működnek. Ezen ingatlanok korszerűsítésének támogatását is javasoljuk a tulajdonostárs(ak) arányos teherviselése mellett.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.G. | 2021-04-15 18:55:52

Gödöllő Város Önkormányzatának javaslata Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez (2021-2026)

Demográfia és köznevelés

Támogatva a megfogalmazott célkitűzések megvalósulását, kérjük a köznevelés kapcsán az óvodák iskolákkal azonos súllyal való szerepeltetését mind a környezettudatos nevelési programok megvalósítása mind az intézményi épületállomány energiahatékony működési feltételeinek biztosítása szempontjából.

Az összefoglaló anyagban a Demográfia és Köznevelés komponens összefoglaló ismertetésénél még ugyan szerepel a megerősített intézményi és szociális háló szerepe, a komponens részletes ismertetésében azonban a szociális szektor fejlesztése háttérbe kerül. Önkormányzati szempontból eddig is fontos volt, de a koronavírus-járvány csak erősítette az igényt a helyi esélyegyenlőségi programok támogatására, a szociális intézményháló tartalom- és szolgáltatásfejlesztésére. Kérjük ennek a szempontnak a megfelelő súllyal való szerepeltetését.

Egyetemek megújítása

Üdvözölve az ambiciózus egyetemi fejlesztések tervét, javasoljuk, hogy a felsőoktatási campus-ok fejlesztésében kapjon hangsúlyos szerepet azok tágabb kontextusban az egész befogadó település fejlesztésére gyakorolt potenciális hatásának kiaknázási lehetősége,például az egyetemi városok és az egyetemek szoros partnerségi együttműködésével megvalósuló fejlesztések előtérbe helyezésével. A városi infrastruktúrához való kapcsolódási pontok fejlesztésének támogatása is - többek közt - fontos elem lenne (pl.: kerékpáros és gyalogos közlekedési infrastruktúra fejlesztése a campus és a befogadó város között, hogy a kereskedelmi, kulturális, rekreációs és egyéb szolgáltatások elérhetőségének javításával az egyetemi polgárok igényeit a település megfelelő színvonalon tudja kiszolgálni, és ennek települési szinten is érzékelhető legyen a helyi gazdaságfejlesztésre gyakorolt pozitív hatása.

Vízgazdálkodás

Egyetértünk a fejezet célkitűzéseivel.  (Szennyvíz-hasznosításra vonatkozó javaslatunkat lsd. a „körforgásos gazdaság” fejezetben.)

Fenntartható, zöld közlekedés

Messzemenőkig egyetértve a kitűzött programok (város és agglomerációja kötöttpályás elővárosi közlekedésének fejlesztése, Zöld Busz Program minden 25 ezernél nagyobb lakosságszámú településen, településközi kerékpáros infrastruktúra fejlesztése) szükségességével, javasoljuk erősíteni a fejezetben a településen belüli kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztését szintén a klímacélok, a modalitásváltás elősegítése, egészségmegtartás és az élhető környezet kialakítása érdekében.

A település belterülete élhető kialakítása, az átmenő forgalom érzékelhető lecsökkentése, a nagyobb gyalogos- és kerékpáros közlekedésbiztonság, ezáltal szintén a módváltás ösztönzése érdekében feltétlenül szükségesnek tartjuk a városi elkerülő utak, (pl. az évtizedek óta húzódó Gödöllőt elkerülő út) megvalósításának támogatását.

Energetika, zöld átállás

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (továbbiakban: MÖSZ) által megfogalmazott észrevételekhez kapcsolódva megtévesztőnek tartjuk, hogy ebben a fejezetben hangsúlyosan csak a lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatása szerepel, komplex energetikai megújítás, valamint a közintézmények és többlakásos házak energiahatékonyságának támogatása nem.

Bár a „Köznevelés” fejezeten belül nevesítve van az intézmények (óvodák, iskolák) épület-állománya energiahatékony felújításának igénye, szerencsésebb lenne, ha az energetika fejezeten belül is megjelenne ez, kiterjesztve általánosan valamennyi közintézmény és a többlakásos lakóépületek energia-megtakarítási célú komplex felújítására.

 

A fejezeten belül, a Bizottság RRP-kidolgozásához adott ajánlásainak megfelelően,

a zöld átállás jóval szélesebb spektrumú megközelítését, és nagyobb súllyal való szerepeltetését kérjük, külön nevesítve a biodiverzitás megőrzésére és fejlesztésére; ökoszisztémák (erdők, vizes élőhelyek) helyreállítására és rehabilitálására, fenntartható élelmiszer-ellátási módokra, és fogyasztási láncokra, „Farm to Fork” stratégiák kialakítására vonatkozó programok szükségességét. Külön kérjük kiemelni a közétkeztetési cégek ún. rövid ellátási láncból való beszerzései 676/2020. (XII. 28) Korm. rendeletben előírt kötelező vállalásai teljesíthetőségének támogatását.

A zöld átállás pillér keretein belül tárgyalja a Bizottsági ajánlás a szociális bérlakás-program kialakítására, távfűtőrendszerek korszerűsítésére, okos mobilitási eszközökre vonatkozó programokat is. Ezek szintén fontosak lennének a helyi önkormányzatok, így Gödöllő számára is. A szociális bérlakásprogram nemcsak az általános, hanem az országspecifikus ajánlások között is szerepel. A bérlakások iránt Gödöllőn is fokozott az igény. A pályáztatásnál többszörös túljelentkezések vannak.

A városi terek „zöldítése” szintén hangsúlyos ajánlásként szerepel a „Zöld átállás” pillér bizottsági ismertetésében. Egyetértünk a MÖSZ azon megállapításával, hogy a pandémia rávilágított a közterületek kulcsfontosságú szerepére az életminőség alakulásában, emiatt a legtöbb településen előtérbe került a közterületek, zöldterületek fejlesztésének igénye, és ezzel összefüggésben az aktív mobilitási formák (gyaloglás, kerékpározás) egészségmegtartó szerepe.

Ezt a szempontot kiegészítenénk még az egyéni sportolási lehetőségek létesítményei további fejlesztésének igényével (futókörök, görkorcsolyás „körpályák” kialakítása a közparkokban, meglévők komfortosabbá tétele pl. közvilágítással, professzionális szabadtéri edzőpályák kialakítása, amelyek iránt a pandémia alatt, a szociális távolságtartás követelménye miatt szintén fokozott igény mutatkozott).

Körforgásos gazdaság

A fejezetben ugyan szerepel a másodnyersanyag-piac erősítése, valamint a csomagolási hulladék feldolgozására létrehozott kapacitások bővítése, konkrétabban javasoljuk szerepeltetni a hulladékkezelő létesítményekhez kapcsolódó, másodnyersanyag-feldolgozó ipari vállalkozások telepítésének támogatását, a szinergiák kihasználására.

Bár a „komponens” fő kihívásai között szintén szerepel a hatékony vízfelhasználás, a víz újrahasznosítása, a víz megtartása, és a településeken keletkező szennyvizek hasznosításában rejlő lehetőségek kiaknázása, a fejezetben nevesített ún. reformok között csak a 2000 lakosnál kisebb települések szennyvíz-kérdéskörének megoldása szerepel.

Kérjük erősíteni a csapadék- és szennyvizek megfelelő kezelése és környezettudatos, biológiai tisztítás utáni helyben tartásának, mezőgazdaságban, halgazdaságban való, vagy rekreációs célú felhasználásának célkitűzését nagyobb, szennyvíztisztítóval rendelkező települések esetén is.

Digitalizáció

Üdvözölve a fejezet alapvető célkitűzéseit, kérjük a digitális átállás támogatott fejlesztéseinek kibővítését az Európai Bizottság útmutatójában is ajánlott következő fejlesztésekkel: digitális közszolgáltatások, helyi digitális ökoszisztémák, modernizált közigazgatás és lakossági szolgáltatások kialakítása, ügyfélbarát hatósági, városüzemeltetési és városi ügyintézés kialakítására az önkormányzati informatikai, térinformatikai rendszerek fejlesztése.

Egészségügy

Messzemenőkig támogatjuk az alapellátás fejlesztésére, háziorvosok szerepének erősítésére és a lakóhelyközeli egészségügyi szolgáltatások bővítésére vonatkozó javaslatokat. Kérjük, hogy a 25 ezer fő feletti települések esetén a járóbeteg szakellátás infrastrukturális és szolgáltatási színvonalának emelése kiemelt célként szerepeljen.

 

Összességében javasoljuk, hogy a koronavírus-világjárvány negatív társadalmi és gazdasági hatásainak helyi szintű kiértékelése, és az ezzel kapcsolatos, helyben lefolytatott társadalmi egyeztetések után véglegesedjenek csak a konkrét helyreállítási finanszírozási programok, és ilyen konkrét programelemeket az Európai Bizottsághoz 2021. április 30-áig benyújtásra kerülő nemzeti reformprogram, a Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve még ne tartalmazzon.

 

Tekintve, hogy ezen negatív hatások többnyire a helyi társadalom szintjén csapódtak le, és a megoldások is terület-specifikusak lehetnek, a MÖSZ álláspontjával egyetértve szorgalmazzuk, hogy a rendelkezésre álló források egy bizonyos hányada az önkormányzatoknak közvetlenül váljon elérhetővé, amit a helyi (de egyes kérdésekben kistérségi, de akár agglomerációs) társadalmi szereplőkkel partnerségben kialakított egyedi gazdaságfejlesztési, helyreállítási és alkalmazkodási programjaik megvalósítására fordíthatnak.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.Gy. | 2021-04-15 11:40:37

SZMJVÖ (1. rész)

Szombathely RRF programja részben a korábbi években megkezdett fejlesztési programok szerves folytatása – elsősorban a zöld közlekedés, vízgazdálkodás területein -, míg több elem újszerű, a COVID következtében megváltozott gazdasági és társadalmi körülményekre adott reflexió. Ennek megfelelően a Szombathely RRF program e kettő hatás eredőjeként jött létre. Szombathely elsődleges célja a gazdasági diverzifikáltság elősegítése, a válságálló gazdasági szerkezet megvalósítása, valamint a digitális átállás terén a város nyertes pozíciójának biztosítása. Ezt egészíti ki a környezetbarát és élhető városi életmód elősegítése, a zöld közlekedési infrastruktúra és formák megvalósítása, a tudatos lakossági és vállalkozói hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, a minőségi életet szolgáló egyedi fejlesztések elindítása. A program kidolgozása során széleskörű szakmai együttműködés valósult meg, több, mint 6 hónapon keresztül, egyetemek, fejlesztő szervezetek, vállalati képviselők és az önkormányzat együttműködésében. A programalkotási folyamatot egyedi társadalmasítási folyamat zárta, melynek eredményeképpen 1000 lakos fogalmazott meg véleményt, valamennyi nagyvállalati vezető és a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége. A Szombathely2030, illetve az Integrált Településfejlesztési Stratégiai dokumentumokból az RRF-releváns programelemeket a következő pontok tartalmazzák.

3. Felzárkózó települések és régiók

Projekt neve: Iparterület közmű infrastruktúrájának fejlesztése Forrás: A fejlesztések szempontjából meghatározó jelentőségű északi iparterületre megcélzott fejlesztések kiszolgálása céljából feltétlenül szükséges az alábbi ipartelepi közművek kiépítése. A beruházás során hat elemből álló komplex tevékenység-sorozat valósul meg. Ennek lépései: elektromos ellátás: első fázisban direkt földkábel vezetékkel, második fázisban kétrendszerű légkábelen, új kapcsolóállomással; gáz: a jelenlegi igény a logisztikai telephelyhez kiszolgálható, további kisebb igények hasonlóan kiszolgálhatók, nagyobb gázigény azonban csak magasnyomású gerincvezetékről, amihez már átadóállomás szükséges; szennyvíz: lehetséges a rácsatlakozás a kiépített vezetékekre, nagyobb igény esetén direkt vezeték kiépítése a városi gerincre; ivóvíz: kiépített vezetékekről vagy saját vezeték építésével; csapadékvíz: helyi érbe elvezethető a közterületekről, az üzemi területek pedig saját telken belül kezelik; informatikai infrastruktúra: az egyes beruházók saját igényei szerint önálló hatáskörben létesítik. Tervezett összeg: 7 mrd Ft.

4. Vízgazdálkodás

Projekt neve: Belterületi csapadékvíz elvezetés és mentesítés Forrás: A megoldások lényege a lefolyó települési vizek „keletkezés helyén történő szabályozása”. A cél az egyesített rendszer megszüntetése, a lefolyási csúcsok ellaposítása, a lehulló csapadék visszatartása a csapadékmentes időszakokra. Megoldások a lefolyást és összegyülekezést lassító megoldások, mint például a lapos tetejű épületek, vagy az autóparkolók olyan kialakítása, hogy alkalmasak legyenek néhány centiméternyi víz ideiglenes visszatartására. Ide tartoznak a zöldtetők is, bár itt az ideiglenes vízvisszatartás mellett a víz egy részét a növények hasznosítják. Megemlíthetőek még a felszín alatti szivárogtató tározók, illetve a különböző felszíni megoldások, mint a beszivárogtató járda, továbbá a lakossági vízgazdálkodás erősítése. Az esővíz tárolása és felhasználása a legrégibb települési vízgazdálkodási tevékenység, aminek elsődleges funkciója mindig is a csapadék értékes vízkészletének a megőrzése volt. A lefolyási csúcsok csökkentése ennek a tevékenységnek csupán járulékos kiegészítője, de rendkívül hasznos a közösség számára. Tervezett összeg: 500 mio Ft.

Projekt neve: Csatornahálózat fejlesztés Forrás: A csatornahálózatba be nem kötött ingatlanok hálózatba integrálása a vizek védelme érdekében. Tervezett összeg: 2 mrd Ft.

Projekt neve: Szemlélet-formálás Forrás: A lakossági vízgazdálkodás népszerűsítése. Tervezett összeg: 100 mio Ft.

5. Fenntartható, zöld közlekedés

Projekt neve: Útépítések a partnerségi kapcsolatok erősítése érdekében Forrás: A regionális és határon átnyúló partnerségi kapcsolatok kialakítása és bővítése érdekében azonban feltétlenül szükséges: Az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közti szakaszának megépítése, amellyel a város közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatba kerülne Béccsel; az M86-os gyorsforgalmi út – Szombathely-Zanat kelet új csomópontból – déli irányba új nyomvonalon történő megépítésével és Körmendnél az épülő M8-as gyorsforgalmi útra való csatlakozással pedig Graz irányába nyílik meg a közúti közlekedési folyosó. A város hiányzó észak-keleti elkerülő szakaszának kiépítése 2*1 sávos – 89-es főút –, illetve az M86-os út csomópontjáig 2*2 sávos – M87-es gyorsforgalmi út – szakaszokkal, valamint ehhez egy projekten belül kapcsolódva, a Puskás Tivadar utca kikötése a 87-es számú főútra a budapesti vasútvonal külön szintű keresztezésével. Ún. TESCO körforgalom átépítése az áteresztőképesség és a közlekedésbiztonság fokozása érdekében. Tervezett összeg:  240 mrd Ft.

Projekt neve: Iparterület intermodális fejlesztése Forrás: Az északi iparterület fejlesztése a városi ipartelepítés meghatározó jelentőségű eleme. A Kőszeg – Szombathely vasúti vonalból kiágazandó, sajátcélú vasúti vágány (továbbiakban iparvágány) létesítésével Szombathely versenyképessége és tőkevonzó potenciálja erőteljesen megnövekszik. Lehetővé válik, hogy az Európai Zöld Megállapodás szellemiségével összhangban valósuljon meg az új munkahelyteremtés. Az iparvágányok esetén a kiszolgálás és vonatösszeállítás egy kisállomás kialakításával válik lehetővé. A tervezett kisállomásig villamosított vasútvonalat célszerű figyelembe venni. Így lehetőség nyílik arra is, hogy a vasúttársaságok irányvonatokat közlekedtessenek. A területre megcélzott fejlesztések kiszolgálása és a tervezett kisállomás megvalósítása során elengedhetetlen a várható kapacitás figyelembevétele és a tervezett logisztikai terület technológiai kialakításának ismerete. Ezek alapján kell a vasúti pályatereket elkészíteni, a nyíltvonali kiágazást megvalósítani. A kiszolgálásra a kapacitás nappali órákban egy kiszolgáló menet óránként. Az éjszakai órákban 23-04 óráig nincs korlátozva. Ez a kapacitás hosszú távon is biztosítható, és megfelel a Szombathely2030 program alapján várható igényeknek.  Tervezett összeg: 1.3 mrd Ft.

Projekt neve: Kerékpáros közlekedés Forrás: Szombathely Városnak nevesített célja, hogy a kerékpáros fejlesztések által a városban 25%-ra növekedjen a kerékpáros közlekedés részaránya a jelenlegi 19%-ról. Ennek egyik alapfeltétele a megfelelő infrastruktúrahálózat kiépítése. 2019 végén a városban meglévő kerékpárforgalmi létesítmények teljes hossza 44 km volt. A 2020 és 2022 közötti időszakban létrejövő további 15,68 kilométer kerékpározható infrastruktúra-fejlesztés révén a város jelentős része, illetve az agglomeráció több települése is biztonságosan elérhetővé válik, azonban ezzel még nem valósul meg a város egész területét lefedő összefüggő kerékpárút-hálózat. A hosszabb távú fejlesztési program keretében szükséges a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó új megoldások kialakítása – tárolók, világítás –, valamint a szemléletformálás és a használat ösztönzése. A létrejött infrastruktúra kihasználását forgalomszámláló eszközök üzembe állítása, az üvegházhatású gázok csökkentését elősegítő kerékpáros forgalombővülés folyamatos kommunikációs megjelenítése, a középiskolások és munkavállalók között célzott marketingkampányok segítik. Tervezett összeg: 2 mrd Ft.

Projekt neve: Zöld busz program Forrás: A szombathelyi városi közlekedés modernizációjának első lépcsője a 2020 novemberében üzembe állított 7 új csuklós autóbusz. A város határozott célja a teljes buszpark lecserélése környezetbarát közösségi közlekedési eszközökre. Tervezett összeg: 1 mrd Ft.

Projekt neve: Új vasúti megállók Forrás: A kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztésének egyik lehetősége két új vasúti megállóhely létesítése a Zanati településrész és Iparterület, valamint a Csaba utcai üzemek kiszolgálására. A két új megállóhely létesítése forradalmasíthatná Szombathely nagyfoglalkoztatóinak műszakos kiszolgálását a szombathelyi elkerülő úton közlekedtetett hivatásforgalmú ingajáratokkal az elővárosi megállóhelyek között. Tervezett összeg: 3 mrd Ft.

Projekt neve: HUB-ok kialakítása Forrás: Tömegközlekedési megállóhelyekhez kapcsolódóan a lakóterületek határában, a városi bevezető utak térségében úgynevezett HUB-ok alakítandók ki. A térfigyelő kamerával felszerelt biztonságos, burkolt, kulturált várakozásra lehetőséget nyújtó parkolókból koncentráltan lehet korszerű ingajáratokat közlekedtetni a városközpontba, munkahelyekre (Pl. a síbuszok mintájára). Ezáltal csökken a belváros úthálózatának forgalma, enyhülnek a parkolási problémák. A városnak megéri támogatni az egyéni közlekedéssel szembeni alternatív lehetőségeket, hiszen az egyéni közlekedés városon belüli visszaszorítása csökkenti az egyéb terheket, miközben az épített környezet hozzáigazítása a megváltozott igényekhez elengedhetetlen. Tervezett összeg: 5 mrd Ft.

6. Energetika (zöld átállás)

Projekt neve: Épületenergetika Forrás: Épületenergetikai szempontból a kitűzött célt az energiahatékonyság növelése és a természetalapú megoldások erősítése jelentik. A környezetbarát épületenergetikai megoldások ösztönzésének egyik eszköze a helyi szabályozás, aminek segítségével megnövelhető a városban a zöldfelületek nagysága, illetve zöldfalak, zöldtetők alakíthatóak ki. Ezen megoldások pozitív hatásai szemléletformáló kampány segítségével mutathatóak be a lakosság számára. Fontos felhívni a figyelmet a futó pályázati lehetőségekre, a lakossági napenergia hasznosítására, a távhő és a passzív házak előnyeire is. Tervezett összeg: 400 mio Ft.

Projekt neve: Bioerőmű Forrás: Az európai hulladékkezelési irányzat egyértelműen a bioszelektív begyűjtés és hasznosítás felé vette az irányt. A begyűjtött élelmiszermaradék megfelelő előkezelés után jó alapanyag a bioerőművek működtetéséhez. Az ilyen anyagáram egyrészt csökkenti a hulladéklerakó leterheltségét, másrészt zöldenergia termelésére is alkalmas. Tervezett összeg: 1,5 mrd Ft.

Projekt neve: Városi hőtérképek és természet alapú megoldások Forrás: A városi hősziget-hatás miatt a prioritást az olyan természetalapú megoldások városi szintű alkalmazásának erősítése jelenti, mint például a közterek és utcák hatékony hűtése. A kánikulák idején a nagyvárosokban a környező területekhez viszonyítva a levegő akár 6-8 ̊C-kal is melegebb, a páratartalom pedig 30%-kal alacsonyabb lehet. A klímaváltozás miatt a jövőben ez a hőszigethatásnak nevezett jelenség még inkább erősödhet. A leghatékonyabb védekezést a természetalapú megoldások jelenthetik ellene, így ezeket a káros hatásokat például faültetéssel, zöldtetők vagy zöldfalak létesítésével csökkenthetjük. Elsődleges feladat a városi hőtérkép elkészítése, ami a klímaváltozás modellezése segítségével megmutatja a szükséges beavatkozási pontokat. A program megvalósításának tervezett elemei: városi hőtérkép elkészítése, természetalapú megoldások erősítése. Tervezett összeg: 400 mio Ft.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.Gy. | 2021-04-15 11:28:22

SZMJVÖ (2. rész)

7. Körforgásos gazdaság

Projekt neve: Személetformálás és design Forrás: A szemléletformálás és lakossági tudatosítás hatékonyságának feltétele a közérthetőség és a széles körű társadalmi bevonás. Ennek kampányszerű kommunikációs elemein túlmenően a kreatív alkotásban való részvétel – például faalapú formatervezési pályázatok környezetbarát megállók kialakítására – jelentős mozgósító erővel bír. Ezeken túlmenően pedig üzleti célra is alkalmas, akár kezdő, akár már működő vállalkozások irányában. A fenti okok miatt, egyúttal támogatva Szombathely tudásalapú gazdaság irányába történő elmozdulását is, szükséges, hogy a korábbiakban megfogalmazott, a gazdasági szerkezetváltást támogató Design Központ erőteljesen támogassa a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformálási célokat is. A projekt célja, hogy minden iparágban és a gazdaság minden területén ez a szemlélet érvényesüljön. Egy jól működő gazdasági térségben, régióban ez a szemlélet az alapoktatástól a felsőoktatáson keresztül, az ipar minden szereplőjére érvényes kell, legyen, a tervezőktől a kivitelezőkig, ezzel egyfajta szinergiát teremtve a teljes gazdasági térben. A Design Központ ezt a szemléletformálást tudja tudatosan elősegíteni és támogatni. Tervezett összeg: Beruházás: 2 mrd Ft, Üzemeltetés: 80 mio Ft/év.

8. Digitalizáció

Projekt neve: Jövő Park – Szombathely tudományos élményközpont Forrás: Az önkormányzat kötelező közművelődési alapszolgáltatási feladata többek között az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, valamint a kulturális alapú gazdaságfejlesztés. Szombathely Megyei Jogú Városban a közművelődési feladatokat az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ látja el. A szervezet keretei között (a közművelődési alapszolgáltatások teljesülése érdekében is) tervezzük a „Jövőpark ­– Szombathelyi Tudományos Élményközpont” létrehozását, melynek célja, hogy science center típusú intézményként a jövő technológiáival kapcsolatos, élményalapú tájékozódási lehetőséget biztosítson a lakosság számára már kisgyermek kortól, amit az interaktív kiállításokon túl foglalkozások, előadások és nyári táborok is segítenek. Az egészséges táplálkozás, az aktív életmód jelentőségével kapcsolatosan rendszeres programok is megvalósításra kerülnek. A Jövőpark nem csupán a helyiek tudományos ismeretterjesztését szolgálja, de egyben Szombathely turisztikai vonzerejét is bővíti. A tudományos élményközpontban helyet kapnak a kreatív gazdaságot és ipart fejlesztő programok, az egyéni és közösségi tudást és kreativitást erőforrásként értelmező és használó helyi gazdaságot fejlesztő programok, olyan tevékenységek, amelyek az információs és kommunikációs technológiák, a digitalizáció kulturális alapú használatához segítenek hozzá. A fentieken túl megjelennek iskolarendszeren kívüli tanfolyamok, képzési, ismeretterjesztő alkalmak, valamint olyan tevékenységek, amelyek a digitális világban történő eligazodást segítik. Tervezett összeg: Beruházás: 1,5 mrd Ft, Üzemeltetés: 80 mio Ft/év.

Projekt neve: Nemzetközi Kutatóközpont Forrás: A kutatóközpont elsősorban, de nem kizárólagosan interdiszciplináris projekteket és tematikákat karol fel és fog össze a régióban. A kutatóközpont egyszerre valósít meg több célt: katalizálja a térségben folyó kutató-fejlesztő munkát, hidat teremt a működő entitások között, valamint az európai és magyarországi gazdasági és szakági stratégiák operatív megvalósító központjaként is működik. Egy olyan technológiaorientált kutató és szolgáltató központot jelent, mely a teljes EGT térség számára végez K+F szolgáltató és technológiatranszfer tevékenységet. Tervezett összeg: 1 mrd Ft.

Projekt neve: Regionális innovációs központ építése Forrás: A fejlesztési program meghatározó fázisaként a programelemek egy közös infrastruktúrában kerülnek elhelyezésre. Így mindezt egységes lakossági kínálatként lehet a helyi üzleti, intézményi közösség és a lakosság számára bemutatni, megteremtve a bevonásuk, illetve az egyes fejlesztések összehangolásának lehetőségét is. Biztosíthatóvá válik az elemek közötti szinergia is azáltal, hogy egymást támogató, erősítő, a város gazdasági fejlődését meghatározó épületegyüttes kerül kialakításra. Tervezett összeg: 3 mrd Ft.

Projekt neve: Tudományos ipari park infrastruktúra Forrás: A tematikus tudományos ipari park célja, hogy előmozdítsa az új vállalkozások megtelepedését (meglévő iparágak mellett a később bemutatandó egészségipariakét is). Olyan fizikai infrastruktúrát jelent, mely koncentrálja az ágazatilag összefüggő vállalkozásokat, és ezáltal is ösztönzi a betelepülést. Kifejezetten egyetemi és egyéb technológiatranszfer-szolgáltatásokat nyújtó intézmények együttműködése valósul meg a betelepülő vállalkozásokkal. A park kutatás-fejlesztéssel, képzésfejlesztéssel és oktatással kapcsolatos támogató szereplői az egészségtudományi szakemberképzés, a mesterséges intelligenciával, robotikával és orvostechnikával kapcsolatos mérnöki kutatások és képzések, valamint technológia transzferszervezet. Az új szakmai orientáció bázisát ez a négy szereplő teremti meg. Az új ágazati gyártási szereplők Szombathely ipari parkjába fognak betelepülni. Tervezett összeg: 3,5 mrd Ft.

Projekt neve: Smart city megoldások Forrás: Az okos város – smart city – fejlesztés nem cél, hanem eszköz a minőségi életet célzó komplex programban. Alapja az okos- és informatikai eszközök oly módon történő felhasználása, mely lehetővé teszi a városlakókkal és a vállalkozásokkal történő közvetlen együttműködést és a közszolgáltatások rugalmas testreszabását. Kiemelt megvalósítási területei a közlekedés (parkolás- és forgalomszabályozás, okos gyalogátkelőhely), a szenzoros környezetfigyelés (levegőminőség- és zajszenzorok, köztéri okos eszközök), a közszolgáltatás monitoring (parkfenntartás monitoring), a mindezeket hatékonyan támogató városléptékű modellezés (digitális ikertestvér), valamit az egészségügy és idősgondozás (telemedicina rendszerek és idősek vészjelző rendszere). Tervezett összeg: 1,7 mrd Ft.

9. Egészségügy

Projekt neve: Regionális Rehabilitációs Központ Forrás: A kialakított környezetben a már meglévő eszközök felhasználásával, illetve új kiegészítők beszerzésével indul el a magas színvonalú oktatási háttér biztosítása, sportolók sérüléseinek ellátása, gyógytornája. Ehhez szervesen kapcsolódik a gyógymasszőr- és gyógytornász-képzés. Egy következő fázisban valósul meg a Regionális Rehabilitációs Központ megépítése, kialakítása. Az új helyszínen valósulhat meg a szolgáltatások koncentrálása, ahol már napi 8 órában 6-14 óra között válik elérhetővé a betegellátás. Tervezett összeg: Beruházás: 300 mio Ft.

Projekt neve: Készségfejlesztő labor létrehozása Forrás: Olyan skill labor kerül kialakítása Szombathelyen, mely egyszerre alkalmas arra, hogy infrastrukturális hátteret nyújtson a releváns ápolói képzési programjának, miközben új megoldásokhoz felhasználható tesztlehetőségként is szolgál fejlesztő cégek számára. A valós környezetben történő fejlesztés, illetve a kórházi orvosi szimulációs oktatóegységhez történő illeszkedés a Markusovszky kórházzal folytatott szoros együttműködés révén szintén biztosított. A képzési központ fejlesztését is támogatja a digitális, smart technológiaalapú oktatási és kutatási környezet megteremtése, a regionális egészségtudományi szakemberképzés, az idegen nyelvű oktatás és a képzési kínálatbővítés feltételeinek megteremtése érdekében. Az okos technológián alapuló ápolási intézet létesítése révén okos technológia alkalmazásával, kutatási és intervenciós programok folytatásával nagyvállalati és települési egészség-mintaprogram kialakítása valósul meg. A rendszer alkalmazása csökkenti az orvoshoz fordulás igényét, kiszélesíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, növeli a megfigyelt személy utánkövetésének biztonságát, csökkenti a kórházi gondozás, ápolás iránti igényt, így szignifikáns költségcsökkenést eredményez. Tervezett összeg: Beruházás: 100 mio Ft.

Projekt neve: Egészségügyi mérnökképzés Forrás: Olyan skill labor kerül kialakítása Szombathelyen, mely egyszerre alkalmas arra, hogy infrastrukturális hátteret nyújtson a releváns ápolói képzési programjának, miközben új megoldásokhoz felhasználható tesztlehetőségként is szolgál fejlesztő cégek számára. A valós környezetben történő fejlesztés, illetve a kórházi orvosi szimulációs oktatóegységhez történő illeszkedés a Markusovszky kórházzal folytatott szoros együttműködés révén szintén biztosított. A képzési központ fejlesztését is támogatja a digitális, smart technológiaalapú oktatási és kutatási környezet megteremtése, a regionális egészségtudományi szakemberképzés, az idegen nyelvű oktatás és a képzési kínálatbővítés feltételeinek megteremtése érdekében. Az okos technológián alapuló ápolási intézet létesítése révén okos technológia alkalmazásával, kutatási és intervenciós programok folytatásával nagyvállalati és települési egészség-mintaprogram kialakítása valósul meg. A rendszer alkalmazása csökkenti az orvoshoz fordulás igényét, kiszélesíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, növeli a megfigyelt személy utánkövetésének biztonságát, csökkenti a kórházi gondozás, ápolás iránti igényt, így szignifikáns költségcsökkenést eredményez. Tervezett összeg: 300 mio Ft / év üzemeltetési költség.

1. Demográfia és köznevelés – köznevelési fejlesztési irányelvekFolytatni kell az óvodák korszerűsítését az energetika, a belső felújítások, infokommunikációs eszközök biztosítása terén. A Digitális Óvoda működtetése prioritás továbbra is.Keresni kell a lehetőséget az állami fenntartókkal közös pályázatok benyújtására az iskolaépületek felújítása, korszerűsítése érdekében.Az óvodák tekintetében kiemelt figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, folytatni szükséges a személyi és tárgyi feltételek (pedagógiai asszisztensek számának növelése, fejlesztőszobák) fejlesztését, annak érdekében, hogy Szombathelyen minden sajátos nevelési igényű gyermek megfelelő ellátásban részesüljön.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
D.I. | 2021-04-14 16:18:50

A koronavírus járvány elleni sikeres védekezés előfeltételei közül több – „Maradj otthon!”, szociális távolság betartása – gyakorlatilag alkalmazhatatlan volt és a mai napig is az a hajléktalan személyek átmeneti ellátását biztosító intézményekben, különös tekintettel az éjjeli menedékhelyekre.

A járvány elleni védekezés tapasztalatai alapján az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg:

1. Az összes átmeneti ellátási kapacitáson belül növelni kell a magas színvonalú ellátást nyújtani képes átmeneti szállások számát a 2. pontban foglaltak figyelembevételével.

2. A jelenlegi jogi szabályozáshoz képest sokkal pontosabban szükséges standardizálni a hajléktalan személyek átmeneti ellátásainak tárgyi feltételeit (például a támogatott lakhatás mintájára). Az infekciókontroll szempontjából alapkövetelmény, hogy a lakószobákban 2 főnél többet ne lehessen elhelyezni, és egy zuhanyozó és nemenkénti illemhely tizenöt helyett nyolc ellátottra jusson.

3. Növelni kell azon (nappali melegedővel együtt működő) éjjeli menedékhelyek számát, amelyek nem kényszerülnek reggel 8 órakor elbocsátani az ellátottakat; a nyitvatartást folyamatossá kell tenni. Az éjjeli menedékhelyeken négy főben kell korlátozni az egy lakószobában elhelyezhető hajléktalan emberek számát.

Az Európai Bizottság által közreadott példatár (Example of component of reforms and investments – Renovation wave - https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/component_renovation.pdf) az energia és az erőforrások hatékonyságának fokozása érdekében indított felújítási munkák között említi meg a szociális ellátórendszert – ennyiben javaslatunk bizonyára illeszkedik a keretekhez.

Ami területi célzást illeti, a fenti fejlesztéseket legalább a Közép-Magyarországi régióban indokolt az RFF-ből finanszírozni a Strukturális Alapok helyett; tekintettel arra, hogy az ilyen célok elérésére bizonyára nem fog jutni a szűkösen elérhető forrásokból.

Dandé IstvánBMSZKIFEANTSA AC tag

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Cs.T. | 2021-04-13 15:42:43

A Családtudományi Szövetség észrevételei a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) magyarországi tervhez:

 

A tervezett 9 komponens alábbi komponenseihez fűzünk észrevételeket:

 

A. Komponens: Demográfia és Köznevelés:

A demográfiához:

A demográfiához kiírt célhoz, miszerint "Célunk a gyermekvállalási kedv és a hazai lakosságszám növelése az ezt elősegítő család-, adó- és egészségpolitikai eszközök révén" a fennmaradásunkat lehetővé tevő, következő javasolt kiegészítést és indoklást tesszük:

Javasolt kiegészítés:

Fel kell mérni a párkapcsolat, a házasság és a család intézményei ellen az utóbbi évtizedekben bevetett támadásokat, azokat vissza kell verni és ki kell építeni ezen intézmények egészséges, az emberi méltóságot szem előtt tartó, az Alaptörvénnyel harmonizáló, stabil rendszerét.

Indoklás:

Hazai és nemzetközi szakkutatások (szociológiai, történelmi, filozófiai, etikai, egészségügyi) egész sora bizonyítja, ezenkívül az utóbbi ötven év külföldi és hazai demográfiai folyamatait figyelve egyértelműen adódik, ezenkívül a kultúra alapjainak pilléreit elemezve, vagy egyszerűen a józan ész segítségével észre kell hogy vegyük, miszerint a demográfiai válság a családi élet válságának – vagy másként fogalmazva a párkapcsolati kultúra alacsony szintjének – egyik tünete, ezért a demográfiai válságra is egészséges megoldást csak a családi élet válságának enyhítése adhat, ami viszont nem képzelhető el másként, mint a jó családok kialakulásának és fenntartásának eredményes elősegítésével. Ez a folyamatok ismeretében egyértelmű, számos hazai és nemzetközi tanulmány igazolja ezt, például a híres, Demográfiai Tél (2008) szociológiai tanulmány [Demographic Winter – az emberi család hanyatlása (2008)]. Azt is fontos észre vennünk, hogy a családi élet válságát nem a család- és szociálpolitikai támogatások hiánya, és nem is a munka és a család összeegyeztetlensége okozták. Ezért nem lehet elegendő ezekre összpontosítani.

Szintén érdemes észre vennünk, hogy a párkapcsolat, házasság és család intézményeit az utóbbi évtizedekben komoly támadások érték és érik ma is. Ezek ellen nem védekeztünk és nem védekezünk elég hatásosan, ezért van demográfiai válság. Egy szemléltető példa: az Amisok létszáma (egy, az USÁ-ban élő népcsoport) 150 év alatt megezerszeresedett, pedig őket semmiféle család-, adó- és egészségpolitikai eszközzel nem támogatták.

Az erős család és szociálpolitikai támogatások rendszerét Svédországban vezették be, miután megszüntettek minden, a házasságot az egyéb együttélési formákból kiemelő törvényjavaslatot, aminek az lett a következménye, hogy a népesség elkezdett erősen csökkenni. Természetesen valamit értek ezen támogatások, de a demográfiai katasztrófát a muszlim bevándorlók akadályozták és akadályozzák meg, akikre az alkalmazott családellenes támadások nem hatnak. (A.C. Carlson: Failure of the Swedish Model of Family Policy. The Natural Family 31, 2, 105-118, 2017). Az úgynevezett svéd modellt, tehát a családot lebontani igyekvő, immár globális hatású balliberális elit találta ki és vezette be. Látjuk mi van nyugaton, különösen most az USÁ-ban. Ha ez ellen nem lépünk fel, hanem helyette csinálunk egészen mást, nevezetesen pénzt és kedvezményeket adunk a gyermekek szüleinek, az hosszú távon semmiképp sem adhat megoldást. Sőt ezzel még szabadabb, még pusztítóbb kultúrharcnak tesszük ki hazánkat és nemzetünket, mert így rövid távon a népességre vonatkozó mutatók romlását valamennyire enyhíthetjük és kevésbé látszik a valódi baj.

Ha a párkapcsolat, a házasság és a család intézménye ellen támadás van, akkor ezen támadás visszaverése kellene, hogy legyen az elsődleges feladat. E támadások célja olvasható a kulturális marxisták írásaiban és pontosan az történt és történik, amit ők megírtak és megírnak. Céljuk a család, a kereszténység és a nemzetállam felszámolása, a társadalmi rend felborítása. Helyesen ismerték fel, hogy mindehhez a szexualitás síkján kell támadni. A támadások eddigi három fő frontja a szabados szexualitás elterjesztése (ettől mára már rogyadozik a házasság és a család intézménye), az egyneműek házasságának elfogadtatása és a genderőrület (végül is a nő és a férfi megkülönböztetésének megszüntetése) amely céljaikhoz zseniális megközelítés, mert elvben is felszámolja a házasság és a család intézményét. Ha elég jól csinálják akkor valóban össze tudják roppantani az országot és a nemzetet.

 

A közneveléshez:

A közneveléshez kiírt céllal, miszerint: "Célunk a fiatal generációk XXI. századi követelményeknek megfelelő, nemzeti alapokon álló, minőségi oktatásának biztosítása" egyetértünk, de nemzetstratégiai fontossága miatt kiegészítést javaslunk:

Javasolt kiegészítés:

A párkapcsolatra, a házasságra és a családra vonatkozó értékek tudományos és kulturális alapokon történő megfogalmazása, oktatása, kutatása, legitimmé tétele, védelme és széleskörű terjesztése (a közneveléshez a mai időkben és az adott nemzetközi környezetben elengedhetetlen).

Indoklás:

Egy egészséges társadalomban a gyermekeket és a fiatalokat két hivatásra neveli a társadalom: a szakmai hivatásra és a házastársi hivatásra. A szaktudományok, a felmérések és a józan ész szerint az embereknek e második a fontosabb. A házastársi hivatásra régen megtanította a gyermeket és a fiatalt a közvetlen környezete és az egyházak. Az utóbbi évtizedekben a kulturális marxista gyökerű családellenes ideológia nyugati térnyerése hazánkat is letarolta és így begyűrűztek a párkapcsolat, a házasság és a család intézményei körüli negatív és károsan individualista tendenciák, amelyeknek következtében kialakult a családi élet válsága, a demográfiai válság, megszaporodott az önző, deviáns, olykor erőszakos párkapcsolati viselkedés, a pszichés zavarok és betegségek gyakorisága pedig ugrásszerűen megnőtt különösen a nők között, hiszen elsősorban ők és a gyermekek a kárvallottjai ennek. Ott tarunk, hogy az otthon, a család már nem képes a családi értékekre megtanítani gyermekeiket, az iskola meg alig foglalkozik ezzel, sőt újabban az iskolákba szivárognak be a fent említett káros ideológiák újabb és újabb frontjai, ahol többnyire Alaptörvény ellenes ideológiát tanítanak a diákoknak. A problémát fokozza, hogy alig van szakember e területen és ők is csak korlátozottan mernek megszólalni. Sőt, mindez már az egyházakra is kezd érvényes lenni. Ha ezen nem változtatunk, akkor az ország is, a nemzet is és az egyházak is meg fognak roppanni, mint ahogy ez Nyugat- és Észak-Európában már be is következett.

 

Megoldási javaslatok:

A Családtudományi Szövetségnek mind a demográfia mind a köznevelés terén itt tett észrevételeihez ajánlásai, megoldási javaslatai és tervei vannak.

 

B. Egyetemek megújítása:

A kiírásban ezen "B" pont alatt megfogalmazott céllal egyetértünk, de a fenti "A" pontban leírt témák oktatásához és kutatásához az egyetemek nélkülözhetetlenek.

 

C. Felzárkózó települések és régiók:

Az "A" pont alatt fent megfogalmazott feladatokat a felzárkózó településeken és régiókban is meg kell oldani.

 

D. Digitalizáció:

Az "A" pont alatt fent megfogalmazott feladatok megoldásába a digitális technológiákat és hálózatokat is fel kellene használni.

 

I. Egészségügy:

Az "A" pont alatt megfogalmazottak az egészségügyet alapvetően és közvetlenül érintik.

 

Csabai Tiborné

Családtudományi Szövetség

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Sz.T. | 2021-04-09 13:32:53

Javaslataink az Energetika – Zöld átállás komponenshez 

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete javasolja a zöld átmenet igazságos és méltányos lebonyolítása érdekében a Mátrai Erőmű Zrt. munkavállalói számára egy szociális alap létrehozását, a korengedményes nyugdíjat pótló társasági ellátó rendszer működtetése céljából a várható bányabezárások és erőművi létszámcsökkentés miatt.

Indokaink a következők:

- a munkaerő a cégnél elöregedett, a munkavállalók közül kb. 300 fő 2025-ig nyugdíjba vonulhat és van egy másik nagyobb csoport hasonló létszámban, akik 60 év felettiek lesznek 2025-re. Számukra igazságos átmenetet biztosítani rendkívül nehéz, mert átképzésük után életkoruk miatt új munkahelyen a korábbi bérszínvonalon az elhelyezkedési esélyük meglehetősen alacsony. 341 fő érintett a bányáknál, 170 fő az Erőműben, 104 fő az Rt. Irányító részlegben.

- a társaságnál a korengedményes nyugdíj és a szénkülfejtéses szakmai nyugdíj magyarországi megszüntetése után működött az öregségi nyugdíjjogosultság előtti korengedményes nyugdíjat pótló társasági ellátó rendszer. Ezt POOL rendszernek hívták. A kidolgozott szabályai alapján az egészségkárosodást szenvedett, csökkent munkaképességű munkavállalók vagy azok a munkavállalók, akik több műszakos munkarendben legalább 20 évet dolgoztak, igénybe vehették a szakszervezettel megkötött megállapodás alapján a szolgáltatást. Ennek kidolgozott szabályzata volt.

Javaslataink az ellátási rendszer legfontosabb elemeire:

1. Ha a munkavállalónak az öregségi nyugdíjjogosultság eléréséig kevesebb, mint öt éve van hátra, ezen munkavállaló az ellátó rendszerben való részvételi kérelmével a munkáltató érdemben foglalkozik. Az elbírálásnál előnyben részesíti azon munkavállalók kérelmét:

- aki csökkent munkaképességű vagy tartós egészségkárosodást szenvedett és ez a munkája ellátásában jelentősen korlátozza, és ezt üzemorvosi igazolással alátámasztja, vagy

- a munkavállaló által betöltött munkakör megszűnik, és nincs szükség a szervezeti egységnél új munkaerő felvételére, vagy szociális körülményei indokolják.

Az ellátási rendszerben résztvevők jogállása, a juttatás megállapítása, folyósítása:

- Az ellátási rendszerben résztvevők továbbra is munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, munkavégzési kötelezettségük azonban szünetel.

- Az ellátási rendszerben részt venni szándékozó munkavállaló kérelmével egyidejűleg a társaság részére köteles átadni a társadalombiztosítási szerv által kiadott okmányokat a szolgálati időről és a kereseti adatokról.

- Amennyiben a munkavállaló kérelme elfogadásra kerül, meg kell állapítani az ellátás összegét.

 - Az ellátás havi összege a folyósítás megkezdésének időpontjáig megszerzett szolgálati idő, valamint ugyanezen időpontig elért kereset alapján – öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó mindenkor hatályos szabályok szerint – kerül megállapításra, vagy a távolléti díj alapján kerül kiszámításra.

- Az ellátás megállapított havi összegét a hatályos jogszabályok alapján bruttósítani szükséges.

- A bruttósított összegből kerül levonásra és befizetésre a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó és az egyéb egyéni munkavállalói kötelezettségek. A befizetett adók és járulékok biztosítják, hogy a munkavállaló további szolgálati időt és nyugdíjalapot szerezzen az ellátó rendszerben való részvétel időtartama alatt.

- Az ellátás folyósítása havonta a munkabér fizetéssel egyidejűleg történik. Az ellátás havi összegét a munkáltató a folyósítás időtartama alatt a társasági béremeléseknek megfelelően emeli.

- A munkavállaló az ellátás időtartama alatt jogosult a társadalombiztosítási egészségügyi ellátást (rendelkezik hatályos egészségbiztosítással) valamint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat igénybe venni önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén. Amennyiben a munkavállaló betegszabadságra vagy táppénzre való igényét érvényesíti, úgy nem kaphat azzal párhuzamosan ellátást.

- A munkavállaló az ellátási rendszerben csak öregségi nyugdíjkorhatára elérésének napjáig vehet részt.

- Az ellátás folyósításának időtartama végén a munkavállaló eléri az öregségi nyugdíjra jogosító életkort. A munkavállaló benyújthatja öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó igényét. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény jelenlegi szabályai alapján a tényleges társadalombiztosítási nyugdíj megállapításánál figyelembe fogják venni az ellátás folyósításának időtartamát, mint többlet szolgálati időt és a folyósítás összegét, mint nyugdíjalapot.

Következő javaslatunk, hogy a kis- és közepes szénbányászati vállalkozások termékváltás (pl. szén helyett építőanyag bányászat) esetén kapjanak pályázati lehetőségen keresztül támogatást új, modern – digitalizációs elvárásoknak megfelelő - gépi berendezések beszerzésére. Ez biztosíthatja a munkahelyek megőrzését, segítheti a zöld átmenetet, vagy optimális esetben kritikus nyersanyagok bányászatát.

Bízunk benne, hogy javaslataink beépülnek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközökbe.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Sz.T. | 2021-04-09 13:30:16

Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete javaslata az „Átállás a körforgásos gazdaságra” komponenshez

A KKV-k a bányászati hulladékok: meddők és építőipari bontási hulladékok, mint másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosításában jelentősebb mértékben részt vehetnének, ösztönző támogatások esetén. Hazánkban a szén, kő- és kavicsbányászati meddők mennyisége a legjelentősebb, hasznosítási lehetőségük lényegesen nagyobb a 90-es évek eleji 1000 kt/év mértéknél, ez a mérték alig haladta meg az 5 %-ot. A meddők hasznosítása, rekultivációja környezet- és természetvédelmi szempontból is fontos, munkahelyeket teremthet és másodlagos nyersanyagokat adhat az ipar számára.

Bízunk benne, hogy javaslatunk beépül a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközökbe.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.G. | 2021-04-08 15:20:07

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kritikai értékelése, javaslatai és konzultációs kezdeményezése: Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez

(2021. 04. 06.)

(5. rész)

 

3. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége javaslatai a hazai és uniós döntéshozók felé

 

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a kormány által kézben tartott magyar reformprogram kritikáján túlmutató olyan elképzelések megfogalmazását tartotta feladatának, amelyek a nemzeti felzárkóztatási, és fejlesztési célok elérése érdekében feltétlenül szükségesek, ám egyáltalán nem szerepelnek az eddig nyilvánosságra hozott program-elemek között.

Ilyen javaslatok a MÖSZ részéről a következők:

átfogó épület-energetikai, energiahatékonyság program indítása, hogy az RRF 37%-os klíma-hányadát (és az EU által vállalt kibocsátás-csökkenést) az ország ne csak a megújuló energiaforrások arányának növelésével, hanem az energia- és kibocsátás megtakarítás oldaláról is közelítse. Ennek a programnak (a családiházak felújításának támogatásán kívül) elsősorban a térségi központokra, városokra kellene koncentrálnia, ahol a paneles épületek, többlakásos lakóépületek energetikai felújításának elmaradása hazánkban még ma is jelentős. Egy átfogó, nagyszabású, középületekre is kiterjedő energiahatékonysági program minden szempontból fontos lenne, az energia- és klíma célokon kívül a lokális gazdaságfejlesztést is szolgálná. Célszerű lenne egy ilyen programot az önkormányzatok aktív szerepvállalásával, támogatások és hitelek rendszerére alapozni és ehhez képest csak másodlagos szerepet adni a szolgáltatók érdekeltségén alapuló EKR megközelítésnek.

a legégetőbb szakpolitikai problémák közül az egészségügy és az oktatás önálló komponensekkel szerepelnek a reform programban. E témakörök esetében a magyar programban alkalmazott központi prioritás-kijelöléshez (és településenkénti projekt-gyűjtéshez) képest teljesen más megközelítés lenne szükséges, a régiós és a kistérségi szint alapulvételével. A szakági fejlesztések is kistérségi szinten lennének a leghatékonyabbak, nem abból kiindulva, hogy kinek milyen ötletei vannak, hanem az ellátottsági mutatókat az elérendő célhoz viszonyítva, például mi kell a 15 perces egészségügyi eléréshez, mi kell adott iskolai sztenderd kialakításához?

Kistérségi alapon kell feltárni az egészségügyi és oktatási alapellátás hiányain kívül a közlekedési vagy éppen a vízgazdálkodási, csatorna-ellátottsági, víziközmű szolgáltatási problémákat is. A kistérségi gondolkodásból – a MÖSZ álláspontja szerint – természetesen a megyei jogú városokat sem szabad kihagyni, hiszen ezeknek a városoknak is van kistérségük, és különösen fontosak a térségi feladatellátás és szolgáltatás szervező szerepük miatt.

a COVID járvány élesen rávilágított a közterületek kulcsfontosságú szerepére az életminőség alakulásában – a legtöbb településen előtérbe került a közterületek, zöldfelületek feljavítása, összefüggésben az aktív mobilitási formák támogatásával. Ilyen átfogó, kistérségi szinten koordinált fejlesztési programmal sokat lehetne tenni az egészség megőrzésére, csökkentve az egészségügyi ellátórendszer leterheltségét is.

Az ilyen programokban indokolt kulcsfontosságú szerepet adni az önkormányzatoknak.

A mindennapi gondokon túllépve, távlatosan gondolkodva felvethetőek még további, a magyar reform program mai felfogásához képest távolinak tűnő, valójában azonban a poszt-COVID helyzetre felkészülő, az önkormányzatok valódi problémáira reflektáló reform elképzelések, amelyek új program-komponensekként kerülhetnek megfogalmazásra:

nemzeti bérlakásprogram kialakítása, megfizethető lakásfejlesztések közösségi kezdeményezésekre alapozva, mint például önkormányzati földalapok hosszú távú bérleti jogokkal, állami és a nonprofit lakásépítési offenzíva, az elavuló városi lakásállomány korszerűsítése a lakásszegénység szempontjainak figyelembevétele mellett

komplex élelmiszer ellátási program, rövid ellátási láncokra alapozva és a körforgásos logikát is alkalmazva, a város és vidék kapcsolatának erősítését szolgálva

újrahasznosítás a helyi körülményekhez igazítva: helyi termelési-fogyasztási-újrafelhasználási ciklusok kialakítása az élet minden területén

helyi programok támogatása a gazdaság beindítására, a ’building back better’ elv alapján, azaz fenntarthatósági, reziliencia-képességi elvek alapján (egy ehhez hasonló elem van a cseh programban: 4% intézmények, szabályozás és üzleti támogatás a COVID-19-re válaszul)

szociális vállalkozások rendszerének kialakítása a profit / non-profit motívumok ötvözésével

kizöldülő város: parkok, épített környezet és városi erdők fejlesztése

policentrikus város, 15 perces városrészek kialakítása, ötvözve a munkát, a testmozgást, a közösségi elkötelezettséget, a kis léptékű kiskereskedelmet és vendéglátást, a tanulást…

városi kézművesség, a kisipari foglalkoztatás és műhelyek visszahozása a városokba, kézműves képzés és mentorálás a városiasság megújításához

a városok digitalizálása – nem csak városi beruházásokkal, hanem a lakosok digitális készségeinek fejlesztése útján.

Természetesen ezeket nem lehet mind az RRF program keretében felvetni, az azonban problémás, hogy ilyen típusú, a korábbiakhoz képest valódi reform-irányokat jelentő elképzelések teljesen hiányoznak a magyar reform programból és az önkormányzatoknak esélyük sincsen ezekhez forrást szerezni – nem csak az RRF-ből, hanem várhatóan a normál OP-k kereteiből sem.

 

 

4. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége konzultációs kezdeményezése

 

Az RRF vonatkozásában a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos előírások egy 2020. decemberi Európai Tanács anyagában[1] elég egyértelműek:

„A helyreállítási és rugalmassági tervet megfelelően meg kell indokolni. Ennek során különösen a következő elemek fontosak: … a nemzeti jogi keretrendszerrel összhangban folytatott konzultációs folyamat összefoglalása a helyi és regionális önkormányzatokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más érdekelt felekkel a terv előkészítése és adott esetben a végrehajtása érdekében és annak bemutatása, hogy a terv hogyan tükrözi az érdekelt felek hozzájárulását.”

Azt már ma ki lehet mondani, hogy Magyarországon az érdemi konzultáció teljes egészében elmaradt. A magyar kormány a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos uniós előírásokat teljességgel figyelmen kívül hagyta, és álcselekvéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy teszi a dolgát.

 

 

Ma már csak az lehet a kérdés, hogy lehet-e még érdemben kiegészíteni, módosítani a programot a hátralévő kevesebb, mint egy hónap folyamán – számításba véve a teljes program ismeretének hiányát is? Erre három megoldás kínálkozik a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint.

Az eddig elmaradt konzultációs folyamat már nem pótolható, de mindenképpen előrelépés volna, ha a tervezési dokumentum azonnali publikálása mellett lehetőséget biztosítana kormány arra, hogy az önkormányzati szakmai és érdekvédelmi szövetségek vezetői, szakértői, valamint a kormány munkaanyagán dolgozók szakértők és döntéshozók között több fordulós egyeztetésre kerülne sor az előttünk álló rövid időkeret figyelembevételével. Ilyen egyeztetéseknek akkor van értelme, ha azok nem formálisak, és a kormány képviseletében tárgyalók készek arra is, hogy a felmerülő javaslatokat, vagy azok egy részét beépítésék a reform programba.

Egy további lehetőséget jelenthet, hogy a reform programba illeszkedő konkrét beruházások nem kerülnek most pontosan rögzítésre, azok térségi egyeztetésére április 30-a után kerül sor. (Ez hasonló lenne a finn megoldáshoz, ahol április végén még nem foglalnak állást az egyes projektek finanszírozásával kapcsolatban, a konkrét projektdöntésekre csak ősszel kerül sor.) Az ilyen térségi egyeztetések a térségközpontok, megyék és önkormányzati szövetségek bevonásával kerülhetnének lebonyolításra, kulcsfontosságú szerepet adva a kistérségi egyeztetéseknek (amelyekhez a mai járásoknak a korábbi kistérségekhez hasonlóan újra fejlesztési kompetenciákat kellene adni, megteremtve az ehhez szükséges feltételeket).

Az RRF program elemeinek utólagos térségi pontosítása lehet az esély arra, hogy az országos reform programban az önkormányzatok elképzelései, az általuk javasolt programok/projektek legalább részben figyelembevételre kerüljenek az RRF felhasználására vonatkozó döntéseknél. Ennek érdekében a területi partnereknek (a régiók hiányában ez a megyéket, kistérségeket/járásokat, településeket és önkormányzati szövetségeket jelenti) összehangoltan kellene fellépniük.

A program tervezésénél és a végrehajtásnál is alapvető probléma a funkcionális várostérségi szemlélet teljes hiánya. A városok és vonzáskörzetük együttes tervezése mindegyik komponens szempontjából fontos lenne. Ehhez persze újszerű ösztönzők kellenének, feladva az utóbbi évtizedben alkalmazott megközelítést, amely a városkörnyéki és a kistérségi kapcsolatok felszámolását célozta. A funkcionális várostérségi szemlélet hiányát a megyék, illetve a megyék élén álló döntéshozók helyzetbe hozása önmagában nem pótolja, már csak a megyei jogú városokkal sok helyen kialakult történelmi ellentétek miatt sem.

Végül megoldási alternatíva lehet, ha az RRF források egy része közvetlenül megnyílna a helyi önkormányzatok számára, hogy maguk dönthessék el, a helyi szükségletek és realitások ismeretében, kistérségi koordinációban tervezve, hogy milyen fejlesztéseket lehet a legcélszerűbben megvalósítani.

Minden ország szembekerül azzal a kihívással, hogy az RRF program elfogadása után hatalmas pénzből kell fejlesztéseket megvalósítani, igen rövid idő alatt (2021-26 között). Ilyen körülmények között nagyon nagy az abszorpciós képességgel és a jó kormányzási kritériumokkal kapcsolatos problémák kockázata.

Ha az RRF-et és a többéves pénzügyi keretet összeadjuk a következő 6 évre, akkor az elköltendő uniós pénz Bulgária és Horvátország esetében a GNI 30% -át, másik 9 ország esetében pedig a GNI 20% -át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy projekteket évente a GNI 3-4%-ának megfelelő nagyságrendben kell előkészíteni és megvalósítani, ami normál körülmények között, a ma létező tervezési és közbeszerzési eljárások, építőipari kapacitások mellett a lehetetlenséggel határos. A hatalmas EU-s pénzforrások elköltésének kihívása tehát erősen valószínűsíti a rossz végrehajtást, ideértve a csalást és a korrupciót is és súlyos abszorpciós nehézségekhez vezethet.

Magyarország nemzeti felzárkóztatási és fejlesztési céljai meghatározásának és a források hatékony, valamint transzparens felhasználásának nélkülözhetetlen feltétele az érintett szereplők bevonása.  Itt az ideje, hogy hazánk kormányzati döntéshozói is felismerjék: a helyi szereplőkkel, az önkormányzatokkal, szakmai érdekképviseleti szövetségeikkel, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel együtt kell működniük!

Éppen ezért a kormánynak - a COVID okozta válság rendkívül súlyos következményei felszámolását célzó uniós helyreállítási csomag nemzeti-közösségi célú felhasználása érdekében - mielőbb meg kell teremtenie, a ma még fájóan hiányzó párbeszéd és partnerség intézményes kereteit.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége készen áll a párbeszédre, a partneri együttműködésre.

 

 

[1] Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing a Recovery and Resilience Facility. Brussels, 21 December 2020. Council of European Union. Interinstitutional File: 2020/0104 (COD). Article 15(ja): https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14310-2020-INIT/en/pdf 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.G. | 2021-04-08 15:19:27

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kritikai értékelése, javaslatai és konzultációs kezdeményezése: Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez

(2021. 04. 06.)

(5. rész)

 

 

 

2.3 A „Fenntartható, Zöld Közlekedés”[1] komponens elemzése

 

 

Ez messze a legnagyobb súlyú komponens, az RRF teljes összegének egyharmadát célzó beruházásokkal. Az általános célkitűzéseket, a fenntartható, közösségi közlekedés centrikus átalakítás célját nem lehet vitatni és a fő kihívások is fontos problémákra hívják fel a figyelmet. Már ennél a résznél is feltűnő azonban az erős vasút- és Budapest, fővárosi agglomeráció közlekedésfejlesztési dominancia, ami bár indokolható, nem a fejlesztésekben érintett önkormányzatokkal való érdemi párbeszéden alapul.

Az első reform a ’Városi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztései’ címet viseli, és a leírás elején már nyilvánvalóvá válik, hogy elsősorban a vasútról szól, amelyet mint környezetbarát közlekedési eszközt a közúti közlekedési módok versenyképes alternatívájává kívánja alakítani. A fejezet bevallottan a Fővárosról és agglomerációjáról szól elsősorban, csak egyszer kerülnek említésre egyéb vidéki nagyvárosok elővárosi vasúti hálózatai.

A városok közötti és nemzetközi vasúti közlekedés, valamint a városi átszállópontok témakörök a vasút-fejlesztés keretei között maradva, de már a fővárosi térségen túllépve mutatnak be fontos fejlesztési irányokat. A közösségi közlekedés elektrifikációs reformja címet viselő témakör a fővárosról és a három, elektromos városi közlekedési hálózattal rendelkező vidéki nagyvárosról szól, alapvető beavatkozásokat említve ahhoz, hogy e településeken az elektromos közösségi közlekedési rendszer integrált módon fejlődjön. A Zöld Busz Program az ország minden, 25 ezernél nagyobb lakosságszámú településén célozza meg a közösségi közlekedésben résztvevő autóbusz állomány tiszta járművekre való cseréjét.

Nagyívű elképzelések találhatók még az anyagban a gyorsvasúti hálózatról, a TEN-T kikötő fejlesztésekről, továbbá a vasúti irányítási rendszerek reformjáról. Ezen kétségtelenül fontos elemek mellett kerül említésre a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének szükségessége.

A hatalmas infrastrukturális fejlesztésekhez képest csak érintőlegesen foglalkozik az anyag az aktív mobilitás témakörével, és ezt is leszűkítve értelmezi: a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését kizárólag a települések közötti kerékpárutak fejlesztésére hegyezi ki, miközben a településeken belüli kerékpáros és gyalogos közlekedéssel egyáltalán nem foglalkozik.

A közlekedési fejezet fontos elemeket fogalmaz meg a fenntarthatóbb, zöldebb közlekedési rendszerek irányába. A reform iránya alapvetően helyes, ugyanakkor a távlati célok és beavatkozások megfogalmazása kevés érzékenységet mutat a válság helyi specifikumainak megértésére. A COVID válság következtében a nagyvárosi és a középvárosi térségek lakó- és munkaerőpiaca jelentős átrendeződésben van, amire a közlekedési rendszereknek reagálniuk kell, a különböző közlekedési módok összehangolt fejlesztésével. A mobilitási helyzet azonban a településhierarchia különböző szintjein lévő települések esetében eltérő módon alakul, különböző típusú kihívásokat támaszt, amelyek kezelése differenciált beavatkozásokat igényel. A kihívásokat és a lehetséges válaszokat legjobban a lakó- és munkaerőpiacot lefedő funkcionális városi területeken lehet modellezni és meghatározni. Míg tehát a beavatkozások általános és hosszabb távon kívánatos irányai hasonlók, elengedhetetlen a térségi finomhangolás, amelyet a térség-központ városoknak a vonzáskörzeti településekkel együttműködve kellene elvégezniük, úgy Budapesten, mint a vidéki városi térségekben. Az adott közlekedési reform stratégia keretei között a városi térségek specifikus beavatkozásait az erre szolgáló SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan) tervezés keretében és folyamán kellene meghatározni.

 

Összefoglalva: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a Fenntartható, Zöld Közlekedés komponens kapcsán hangsúlyozni kívánja, hogy az adott stratégiai célkitűzések keretei között a térségi tervezés felgyorsításával, a térségközponti városok és vonzáskörzeti településeik együtt-tervezése során kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a válság okozta problémákra a mobilitási rendszerek térség-specifikus átalakításával a leghatékonyabb válaszok születhessenek. A térségi egyeztetés hangsúlyos eleme kell legyen az RRF programnak, és nem is csak a közlekedés témakörében.

A helyi (várostérségi) SUMP tervek nem csak a vasút, az elektromos közlekedési rendszerek és a zöld buszok lehetőségeivel kell foglalkozzanak, hanem az intermodalitás feltételeinek megteremtésével, az aktív mobilitási formák bekapcsolásával és a közlekedési gondolkodásmód (mindset) megváltoztatásával is, aminek térségenként eltérő megoldási módjai lehetségesek. Mindezek mellett természetesen figyelemmel kell lenni a közlekedési szegénység problémáinak kezelésére is.  

Nagy kérdés, hogy az április végén benyújtásra kerülő reform- és beruházási program terv mennyiben határozza meg a konkrét beruházásokat, azaz hogy mennyire nyílik lehetőség a reform program brüsszeli jóváhagyása után a javasolt részletes térségi tervezés elvégzésére, ez év második felében. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint – a nemzeti felzárkóztatási, és fejlesztési célokra tekintettel – jó döntések csak az érintett önkormányzati szereplők bevonásával zajló térségi tervezési folyamatban születhetnek, és nem ettől függetlenített kormányzati döntési centrumokban.

 

2.4. A meglévő anyagok kritikája

 

A magyar RRF reform programról a ma rendelkezésre álló információk alapján elmondható, hogy abból hiányzik egy átfogó, a COVID utáni újjáépítésre vonatkozó vízió. Ehelyett hagyományos szempontok mentén, az akut problémák között önkényesen szelektálva, az intézményi és politikai érdekekre koncentrálva folyt a tervezés, kizárólag országos szinten, az ágazati és területi szervezetekkel folytatott érdemi konzultációk teljes elmaradásával.

 

Magyarország nem csak az érdemi konzultációk elmaradásában egyedülálló az elemzett EU-s országok között, hanem abban a vonatkozásban is, hogy kevesebb, mint egy hónappal a benyújtási határidő előtt a teljes reform program továbbra sem nyilvános, arról csak egyes kisebb részletek kerültek publikálásra. Ilyen mértékű szándékos titkolózásra más országokban nincs példa, legalább márciusra mindenhol nyilvánosságra hozták a programot, legalább egy utolsó megvitatási hullámra lehetőséget adva.

Nálunk a program-elemek csak az általánosságok szintjén kerültek eddig megfogalmazásra, és az ezekhez kapcsolódó részletes intézkedések és finanszírozási allokációk továbbra is titkos információk (amelyeket a brüsszeli tisztviselők ismerhetnek, de a magyar önkormányzatok és más érdekelt szervezetek nem). Ebben a helyzetben lényegében csak indirekt módon hámozhatók ki a programozást vezérlő központi politikai prioritások. A részleteiben áttekintett két program-elem (energia-zöld átállás, illetve fenntartható zöld közlekedés) esetében ezek vélhetően a következők lehetnek:

 

napenergia és napelemek: elsősorban kisebb házak esetében alkalmazhatóak, sugallva a kisebb települések felé való elköteleződést; ugyanakkor elfedve azt, hogy a nagyobb települések, térségközpontok esetében alapvetően fontos, nagy épületekre is vonatkozó lakossági energetikai épületfelújítások teljesen kimaradtak a programból

vasút és nagy infrastruktúra fejlesztési projektek: elsősorban Budapest térségére koncentráló program, a térség fejlesztésével megbízott állami szervezetre, és nem az önkormányzatokra alapozva

városi közlekedés-fejlesztési elképzelések: alapvetően helyes elvek hangsúlyozása, azonban egyoldalúan nagy súlyt adva a nagy infrastrukturális fejlesztéseknek, teljesen kihagyva a településeken belüli aktív mobilitási formák támogatását.

A részletesebben elemzett két komponens egyrészt jól illik – az egy év múlva esedékes országgyűlési választások előtt – a vidéki választók megtartására, az önkormányzatokat nem partnerként kezelő, valamint a Fővárosi önkormányzattal szembeni állami erődemonstrációra irányuló kormányzati stratégiába, másrészt tükrözi a kormány által közvetlenül ellenőrzött, vagy legalább kormánybarát szervezetek támogatásának szándékát.

A politikai prioritások nem csak tartalmi, hanem eljárási elemekben is tetten érhetőek. Ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy ’alulról jövő’ javaslatok begyűjtésére a kormány a megyéket kérte fel, mint a kormánypártok által kizárólagosan dominált, így politikailag leginkább megbízható területi intézményeket. Ám még a megyék sem arra kaptak megbízást, hogy a területükön koordinácós célú megbeszéléseket, egyeztetéseket szervezzenek, hanem kizárólag a projektek begyűjtését kellett elvégezniük. Ezzel sikerült elkerülni, hogy a hatalmas RRF fejlesztési lehetőségek kapcsán bármilyen érdemi térségi tervezésre és koordinációra sor kerülhessen.

 

Ez a politikai által dominált kormányzati megközelítés és gyakorlat a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint elfogadhatatlan.

 

 

2.5. Vélelmek a terv jelenlegi állapotáról, a részleteikben nem kifejtett komponensekről

Részletesebb információk hiányában törvényszerűen alakulnak ki spekulációk arra nézve, hogy milyen valós indokok lehetnek egyes program-elemek mögött. A MÖSZ keretein belül polgármesterekkel folytatott párbeszédből leszűrhető vélemények jól tükrözik a települési vezetők aggályait, gondolkodását.

A települési vezetőknek sincsenek információi az országos terv részleteiről, csak azok az elképzelések ismertek, amik a hivatkozott honlapon vannak. Így aztán azt sem tudják, hogy pontosan mi az elképzelés a források tekintetében. Azt viszont érzékelik az informális, felülről leszivárogtatott kommunikáció alapján, hogy a kormány szerint az RRF pénz kizárólag központi célokat szolgál, a helyi szintnek nem ebből, hanem majd a 2021-27-es ERFA keret egy részéből (TOP+, VMOP) fog jutni. Az informális üzenet tehát az, hogy az RRF-el nem érdemes foglalkozniuk helyi szinten.

Megfelelő információk hiányában természetesen különböző konkrétabb vélelmek is léteznek a terv egyes komponenseivel kapcsolatban:

A pénz egy jelentős része elmegy az egyetemeknek, az egyetemi irányítás mostani, gyorsan elvégzett és radikális átszervezését, úgynevezett modellváltását követően – ehhez hasonló program más országokban egyébként nem található.

Egy másik jelentős szeletet a körfogásos gazdaság jelent, amelynek tekintetében – a kirajzolódó elképzelések szerint – egy nagy állami vállalat juthat jelentős forrásokhoz a hulladékgazdálkodásra fókuszálva.

A legnagyobb, nevesített projektek mögött – aktuálpolitikai megfontolásoktól nem függetlenül – felsejlik nagyhatalmi geopolitikai törekvések kiszolgálásának szándéka (pl. a HÉV felújítása orosz, a budapesti déli városkapu kínai egyetemi érdekeket szolgálhat).

A 2022. tavaszán esedékes országgyűlési választások előtt, a lehető legtöbb odaítélhető forrás bejelentése, lehívása a kampánycélokkal, konkrétan egy-egy billegő választási körzet elhódítása érdekében is használható.

A polgármesterek túlnyomó többsége a végletesen centralizált kormányzati hatalomfelfogás ismeretében, az aktuálpolitikai realitásokat tudomásul véve, pragmatikus önkormányzati vezetőként az RRF forrásra igazából nem épít. Ennek ellenére törekszik arra, hogy saját települése fejlesztési céljait konkretizálja, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy projektjeinek a sorsa nem azok megalapozottságán és szükségességén múlik majd, hanem a kormányzat hatalom-megtartási szempontjain és megfontolásain.  

Sajnálatosnak tartják, hogy csak egy szűk vállalkozói kör fér hozzá a hatalmas fejlesztési források beruházási projektjeihez, és reálisan nem látnak esélyt arra, hogy ezen a helyzeten települési vezetők változtatni tudnának, legyen szó falvakról, városokról. A polgármesterek szkepticizmusát jól mutatja az, hogy az RRF-el kapcsolatos kormányzati honlapra csak kevés önkormányzati álláspont érkezik, és ezek is kivétel nélkül ellenzéki oldalról.

 

 

 

[1] https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf# Közlekedés anyag

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.G. | 2021-04-08 15:18:58

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kritikai értékelése, javaslatai és konzultációs kezdeményezése: Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez

(2021. 04. 06.)

(4. rész)

2. Áttekintés és kritikai elemzés a rendelkezésre álló magyar tervezési dokumentumokról

 

2.1 A nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok

Az egyik februári nyilvános dokumentum[1] tartalmazza, hogy Magyarország 2020. decembere óta folyamatos tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a reformprogram részleteiről. Eközben itthon a 2020. decemberi „Összefoglaló Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről” című anyag alapján csak annyi vált ismertté, hogy Magyarország a forrásokat a következő kilenc komponens mentén tervezi felhasználni: A. Demográfia és köznevelés B. Egyetemek megújítása C. Felzárkózó települések és régiók D. Vízgazdálkodás E. Fenntartható, zöld közlekedés F. Energetika (zöld átállás) G. Körforgásos gazdaság H. Digitalizáció I. Egészségügy.

Február végén a pályázati honlapra feltöltésre került két magyarázó anyag (a gyakori kérdésekről, illetve egy a bemutató előadás), majd március folyamán feltöltésre került hat (egyenként 10-12 oldal terjedelmű) szakmai részanyag, amelyet április elsején további három követett. Az április eleji állapot szerint tehát, kevesebb, mint egy hónappal az Európai Bizottsághoz való beadás végső határideje előtt, Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve itthon továbbra sem publikus, a kilenc komponensről csak rész-információk állnak rendelkezésre.

A források nagyságát tekintve annyit lehet tudni, hogy Magyarországot 2 512 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás és 3 383 milliárd Ft hitelkeret, mindösszesen tehát 5 894 milliárd Ft illeti meg (350 Ft/eur árfolyamon számolva). A kilenc komponens nyilvános anyagai pénzügyi információkat nem tartalmaznak, tehát még ma sem derül ki, hogy milyen nagyságrendű forrás eshet egy-egy komponensre – a decemberi anyag a források elosztásáról csak egy mondatot tartalmazott, hogy a program költségvetésének közel egyharmada közlekedésfejlesztést, míg egyhatod része az egészségügy fejlesztését érinti.

 

Egy brüsszeli forrásból származó, Magyarországon nem publikált anyag szerint a pénzeszközök előzetes felosztása a 9 komponens között az alábbiak szerinti: 10% demográfiai és köznevelési célokra; 13,3% egyetemek megújítására; 3% felzárkózó településekre: szegénység felszámolása; 4,5% vízgazdálkodásra; 33,3% zöld közlekedés támogatására; 6,7% energetikai/zöld átállásra: megújulók, takarékosabb megoldások, Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése; 5,9% átállás a körforgásos gazdaságra; 6,6% digitális átállás; 16,7% egészségügy fejlesztése.

Miután Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervének tervezete teljes egészében nem került nyilvánosságra, csak a https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf honlapon hozzáférhető információkat lehet elemezni.

Magyarország helyi önkormányzatai, azok jogszabályban elismert szakmai és érdekvédelmi szövetségei eltérő mértékben, de mindegyik témakörben érintettek, és lennének is észrevételeik – ha rendelkezésre állnának a kellő részletezettségű, finanszírozási elképzeléseket is tartalmazó reform elképzelések. Ezek hiányában ebben az anyagban, a komponensek közül az energetikait és közlekedésit elemezzük részletesebben, mert ezeket illetően vannak még leginkább az önkormányzatoknak kompetenciáik.

 

2.2 Az „Energetika – Zöld átállás”[2] komponens elemzése

A teljes reform-programon belül meglehetősen alacsonynak tűnik a komponens mindössze 6,7%-os aránya, különösen annak fényében, mekkora jelentőséget tulajdonít az EU a dekarbonizációnak.

A fő célkitűzés: energiaszektorunk dekarbonizálása és villamosenergia-termelésünk 90 százalékban karbonsemlegessé történő alakítása 2030-ig; a hazai megújuló energia-felhasználás növelése; az uniós és a nemzeti energia-, és klímapolitikai célok eléréséhez történő hozzájárulás; továbbá a fentiek infrastrukturális és egyéb feltételeinek megteremtése.

Ezeket a célokat az alábbi beruházásokkal kívánja a kormány megvalósítani:

A villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő és az időjárásfüggő megújuló alapú áramtermelés integrációját elősegítő fejlesztések támogatása;

A lakossági megújulóenergia-beruházások elősegítése;

A villamos energia szektor dekarbonizációjának elősegítése az időjárásfüggő megújuló alapú áramtermelés növelésével.

 

Fenti reformlépések, illetve beruházások elsősorban országos és ágazati jelentőségűek, amelyek megfogalmazásánál feltűnő a napenergia egyoldalúan kiemelt helyzetbe hozása.

Az önkormányzatok leginkább csak a másodiknak említett lakossági beruházások terén vállalhatnak szerepet. Az anyag megállapítja, hogy „a lakossági szektor óriási potenciállal bír a megújuló energetikai beruházások, valamint az elektrifikáció terén”. Ugyanakkor ennek a beruházás típusnak a tartalmát nagyon leszűkítően értelmezi, csak a következő két, napenergiához kapcsolódó támogatást említve:

Lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatása

Lakossági fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva

Az Energetika – Zöld átállás komponens tehát egyoldalúan az energia-rendszerekre, és ezen belül a napenergiára fókuszál. Ennek oltárán nem csak az egyéb potenciális megújuló-energia forrásokat (pl. szélenergia) áldozza be, hanem teljesen figyelmen kívül hagyja az energiafelhasználás csökkentése irányába tehető lépéseket. Az RRF egy másik, Közneveléssel foglalkozó részanyaga[3] a zöld átállás témakörében kiemeli az épületek felújításának szükségességét:

„Ma Magyarországon az energiafelhasználás 40%-a épületekben történik, ennek mintegy kétharmada a fűtést és hűtést szolgálja. Bár a fűtési hőigény elsődlegesen az energiahatékonyság növelésével lenne mérsékelhető, hazánkban a lakások és középületek közel 70%-a nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek.”

Ennek a felfogásnak a szellemében az RRF decemberi, első nyilvános dokumentumában az Energetika (zöld átállás) komponensnek még hangsúlyos eleme volt az energetikai lakóépület-felújítás:

"Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése a korszerűtlen energiahatékonysági lakóépületek problémájára ad választ. Segítségével évi 1,29 PJ új energia megtakarítás érhető el 2021-2030 között. A lakóépületek energiahatékonysági felújítása kiemelten a támogatandó lakossági szektorban, energiaszegénységben élők számára elnevezésű beavatkozás nélkül nem prognosztizálható jelentős előrelépés, hiszen a beruházások drágák és lassan, vagy nem térülnek meg."

Ez egy önmagában nehezen értelmezhető mondat, ami arra utal, mintha lenne egy másik, „a támogatandó lakossági szektorban, energiaszegénységben élők számára” szóló beavatkozás (aminek nyomai sehol sem találhatók). A mondat tartalma azonban nagyon fontos volt: lakossági energiamegtakarítási célú épület-felújítások támogatásáról szólt.

Ehhez képest jelentős változás, hogy a komponens részletesebben kifejtett, márciusi változatában az épületfelújítások már egyáltalán nem szerepelnek. Pedig az energiahatékonyság növelése kulcsfontosságú cél, amelynek megvalósításában az önkormányzati szektor nagy szerepet játszhat, mint ahogyan az látható is volt a 2000-es években.

Az épületek energiahatékonyság-növelő felújításának kiiktatása az RRF programból annak ellenére történt, hogy EU Green Deal programja, amely „vezérhajója”, fő stratégiai dokumentuma a hét éves EU-s ciklusnak, erős környezeti direktívákat tartalmaz, köztük a Renovate Europe programot. Ez kötelezővé teszi a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, a „mély” (legalább 60%-os energia-megtakarítást eredményező) felújítások jelentős növelésével.

Információink szerint az energiahatékonysági témakör a hét éves ciklusra szóló Operatív Programokban megmaradt. A "miként" azonban továbbra sem derül ki belőle, azaz hogy hogyan is lesznek ebből a lakossági szektorban megvalósuló beruházások, sőt, hogyan lesznek ebből mély-felújítások.

Az indikátorok az új KEHOP pluszban ugyanis csak nagyon óvatos programot mutatnak, az időszak végére (2029) mindössze 32 ezer "Javított energiateljesítménnyel rendelkező háztartás"-sal számolnak, miközben csak éves szinten ennek a többszörösére lenne szükség a 2030-as és 2050-es klímacélok eléréséhez. A felújítások mélysége ebből nem is derül ki, az eredménymutató (PJ/év megtakarítás) kitöltetlenül szerepel.

 

Összefoglalva: a nemzeti felzárkóztatási, és fejlesztési célokra, és ezen belül a hatékonysági, valamint az önkormányzati szempontokra tekintettel az Energetika – Zöld átállás komponens kapcsán a Magyar Önkormányzatok Szövetsége fontos észrevételekkel, kemény kritikai érvekkel, valamint javaslatokkal áll elő. Amellett, hogy ez a komponens az EU-s célkitűzésekben elfoglalt súlyához képest kicsi szerepet kap a programban, a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú energiatakarékosság, és az ezt erősítő lakossági energiatakarékos épületfelújítás egyáltalán nem szerepel az RRF-ben.

Az OP-k mai állapotából az is látszik, hogy az energiatakarékosság egyáltalán nem prioritása a kormánynak, mert a normál kohéziós alapból sem jutna erre jelentős támogatás. A MÖSZ ezért kezdeményezi ennek az elemnek a hangsúlyos szerepeltetését az RRF programban azzal, hogy a lakossági felújítások megszervezésében, lebonyolításában és a szükséges szociális támogatási elem kialakításában az önkormányzatoknak nagy szerepet kell adni.

Egy további kritikai észrevétel a napenergia és ennek kapcsán a napelemek túlzott priorizálásával kapcsolatos. A napelemek segíthetik a megújuló energia térnyerését, de elsősorban csak a családiházak esetében. Ha egy megújuló energia program egyoldalúan csak a napelemeket támogatja, ez a soklakásos, többemeletes, városi lakótelepi beépítés modernizálásának háttérbe szorítását is jelenti.

 

 

[1] https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf# RRF bemutató előadás, február 24.

[2] https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf# Energia komponens összefoglaló

[3] https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf# Köznevelés anyag

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.G. | 2021-04-08 15:18:26

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kritikai értékelése, javaslatai és konzultációs kezdeményezése: Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez

(2021. 04. 06.)

(3. rész)

Információk más EU-s országokból

Olaszországban az önkormányzatok az önkormányzati szövetség (ANCI) közvetítésével vesznek részt a tárgyalásokban. Az ANCI közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatallal áll párbeszédben. A korábbi kormány felkérte az ANCI-t, hogy gyűjtsön lehetséges projektötleteket a legnagyobb várostérségektől, de nincs még döntés arra, hogy a források mekkora részét fogják a városi térségek által közvetlenül vagy közvetve irányított projektekre fordítani. Az új kormány minden héten konzultál az önkormányzati szövetséggel és annak elnökével, Bari polgármesterével. Az ANCI tehát aktív közvetítő szervezetként koordinálja és közvetíti a nemzeti szint felé az önkormányzati elképzeléseket.

Portugáliában a nemzeti kormány elkészítette a nemzeti reform program első tervezetét, és a teljes, 147 oldalas dokumentumot nyilvános konzultációra bocsátotta február 15. és március 1. között. A kormány létrehozott egy munkacsoportot, amely koordinálja az online nyilvános konzultációt. A lisszaboni térség esetében a várostérségi tanács közvetítő szerepet tölt be a lakhatás, a mobilitás és a környezetvédelem területén, összegyűjtve a város és a környező helyi önkormányzatok elképzeléseit.

Belgiumban a kormány a régiókkal való tárgyalásokon meghatározta a pénzösszeg pontos elosztását: a szövetségi szint 20% -ot, Flandria 40% -ot, Vallónia 25% -ot, a brüsszeli régió 6,7% -ot kap, a francia nyelvű térségek 7% -ot, a német nyelvűek 1% -ot. A városok ezután a régiójuk kereteiből részesülnek majd, annak alapján, ahogyan hozzájárultak a régió programjának kialakításához.

Csehországban a teljesen centralizált és titkosított tervezési folyamatot a területi partnerek közös fellépéssel októberben erőteljesen kritizálták. Ennek hatására az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kerekasztal konzultációkat kezdeményezett a területi partnerekkel november és december folyamán. A nagyvárosok (a várostérségi ITI programok megvalósítói) januárban és februárban további egyeztetéseket igényeltek, amelyekre sor is került. Csehországban a helyi szereplők részéről nagy a várakozás, hogy a megbeszéléseknek ez a két fordulója valóban érdemi befolyással lesz az egész dokumentumra. Ez eddig azonban nem igazolható, például a területi partnerek által követelt barnamezős rehabilitáció továbbra sem része a nemzeti tervnek. A részletes terv március második felében került publikálásra, addig csak egy PPT volt ismert a főbb prioritásokkal és előzetes allokációval.

21% Digitális átalakulás

48% fizikai infrastruktúra és zöld átmenet

12% Oktatás és munkaerőpiac

4% Intézmények, szabályozás és üzleti támogatás a COVID-19-re válaszul

7% Kutatás, fejlesztés és innováció

8% A lakosság egészsége és ellenálló képessége

 

 

 

 

Összefoglaló a külföldi példákról

 

Az áttekintett példák azt mutatják, hogy a projektek koordinálatlan begyűjtése az önkormányzatoktól csak az érdemi konzultáció hiányának elfedésére jó, hiszen az egymástól térben és tartalmilag is elszigetelt projektek országos szintű értékelése ad-hoc eredményekhez vezet, amit a politika könnyen befolyásolhat. Jól illusztrálja ezt a lengyel (és a magyar) eset, míg a cseh példa kísérletet jelent ennek a módszernek a megváltoztatására, egyelőre bizonytalan kimenettel.

Az önkormányzatokkal való érdemi konzultációhoz, ahogyan azt a finn és az olasz példa mutatja, közvetítő szervezetekre van szükség. Különösen jó példát mutat Finnország, ahol a koordináció térségi szinten valósult meg: a Regionális Tanácsok érdemi, többfordulós konzultációkat szerveztek, amelyek során lehetőség nyílt az önkormányzati elképzelések térségi és tartalmi értelemben vett összecsiszolására, és így egyeztetett reform- és fejlesztési elképzelések továbbítására a központi szint felé. Olaszország esetében az (egyetlen és politikailag erős, elismert) önkormányzati szövetség segítette a kompromisszumos javaslatok kidolgozását, például a legnagyobb városrégiók szintjén és képviselve az eredményeket az országos szervekkel való konzultációkon.

A reform-tervek kialakításának és megvitatási folyamatának mintái aszerint alakulnak, mennyire akar érdemi vitát az országos szint. Itt is a finn a pozitív példa: a kezdeti, még részletekbe nem menő keretrendszer alapján kezdődnek hosszas, érdemi konzultációk regionális szinten a különböző szereplőkkel. Ezt követi a visszajelzések alapján országos szinten módosított keretrendszer parlamenti megvitatása, majd a tovább pontosított terv teljes egészében való nyilvánosságra hozatala, amely után még mindig van lehetőség módosító javaslatok benyújtására.

A lengyel példa élesen világít rá a tervezés manipulációs lehetőségeire. Önmagában még a teljes terv publikálása és a konzultáció kinyitása sem jelenti az érdemi vitát, hiszen a „mindenki hozzászólhat” alapon szervezett rövid online konzultációk lényegében semmire nem jók és a döntés továbbra is a központi szervek kezében marad, amelyek teljes egészében érvényesíthetik a politikai megfontolásaikat.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.G. | 2021-04-08 15:17:53

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kritikai értékelése, javaslatai és konzultációs kezdeményezése: Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez

(2021. 04. 06.)

(2. rész)

1.  Néhány EU-s ország és város példája: a reformprogram és a konzultációk menete

 

Az RRF-el kapcsolatosan készülő nemzeti reform programok áttekintése nem könnyű feladat, egyaránt vannak nyelvi és nyilvánossági/hozzáférési nehézségek. Az egyes EU-s országokban nagyon eltérő a tervezés és a konzultációk menete és különbözik az eltérő fázisban lévő program dokumentumok hozzáférhetősége is.

Az alábbi elemzés néhány EU-s országra és városra terjed ki, az információk zöme informális kapcsolatokon keresztül került összegyűjtésre. Az eredmény nem reprezentatív, de jól illusztrálja a megközelítések eltéréseit, amelyekből a magyar gyakorlatra is le lehet vonni következtetéseket.

Az RRF rendelet csak a tagállamokra vonatkozik, a szubnacionális hatóságok tervezésbe és végrehajtásba való bevonására nincs specifikus, az általánostól eltérő kötelezettség. Ugyanakkor világos, hogy a helyi közösségeket érintik legsúlyosabban a válság gazdasági és társadalmi következményei. Az önkormányzatok növekvő feladatokkal szembesülnek, miközben csökkennek a bevételeik, ami veszélyezteti a közszolgáltatások ellátását. Az európai helyreállításban a helyi önkormányzatok, a városok lehetnek a zöld, digitális és igazságos átmenet mozgatórugói ezért a helyreállítás tervezésébe és végrehajtásába való érdemi bevonásuk kulcsfontosságú.

Az EU-s országok zömére centralizált tervezés jellemző, az RRP-t általában minisztériumok készítik elő, a szubnacionális szint mellőzésével. Egyes országokban, például Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban a nemzeti szint legalább a régiókkal konzultál. A centralizáció elleni erőteljes fellépéssel azonban van esély arra, hogy a nemzeti kormányok bevonják a helyi szintű képviselőket az RRP-vel kapcsolatos megbeszélésekbe és módosítsanak a program egyes elemein, amint azt az alábbi példák mutatják.

 

Finnország

Finnország részesedése az RRF támogatási részéből 2,1 milliárd euró (Magyarországé 7,2 milliárd)

2020 szeptemberében a programért felelős minisztérium meghatározta a reform program hat fő komponensét (oktatás, kutatás és innováció; zöld átmenet; versenyképesség biztosítása; infrastruktúra és digitalizáció; foglalkoztatás; szociális és egészségügyi), felkérte a Regionális Tanácsokat, hogy szervezzenek meghallgatásokat a területükön, ezek eredményeképpen becsüljék meg a régióban szükséges RRF-finanszírozás összegét és összegezzék a legfontosabb projekteket is, amelyeket az RRF-vel valósítanának meg.

Október folyamán a Regionális Tanácsok 18 regionális találkozót tartottak és egy külön meghallgatást a legnagyobb városok számára. Ezeken az általában többfordulós találkozókon különböző szereplőket hívtak meg regionális szinten, önkormányzatokból és városokból. A szereplők írásos elképzelésekkel álltak elő, amelyeket a regionális találkozón egyeztettek.

November végén a kormány benyújtotta a Parlamenthez a Fenntartható Növekedés Programot, amely a helyreállítási eszköz pénzeszközeinek tervezett felhasználására vonatkozik Finnországban. Január 14-én a kormány miniszteri munkacsoportot állított fel a tervezési és konzultációs folyamat véghezvitelére. A fókuszterületek részletes tartalma január-februárban került kialakításra.

Az RRP első teljes változata március 15-én került publikálásra (299 oldal finn nyelven[1]).

A gazdaságpolitikai miniszteri bizottság támogatta a tervet, de ezen a ponton még nem foglaltak állást az egyes projektek finanszírozásával kapcsolatban. A projektdöntésekre majd azután kerül sor, hogy az EU-s finanszírozás a folyó év folyamán átutalásra kerül. Az előzetes tervezetet február közepe táján, a végleges RRP-t áprilisban küldik el a Bizottságnak

A 18 Regionális Tanácsnak kulcsfontosságú szerepe volt a helyi önkormányzatoknak a nemzeti reformtervbe való érdemi bevonásában.

A regionális tanácsok együtt dolgoztak régiójuk önkormányzataival több találkozó és műhelymunka során és az önkormányzatokkal közvetlen megbeszélésekre is sor került. Végül a régiók az egyeztetett helyi célokat és elképzeléseket beruházási csomagok formájában összegezték.

 

A Finn Önkormányzatok Szövetsége is aktív szerepet játszott a folyamatban, úgy politikailag, mint technikailag, a szövetség politikusokkal való jó kapcsolataira alapozva. Többek között az RRP-vel kapcsolatos parlamenti meghallgatásokon számos bizottságban aktívan részt vett a szövetség.

 

Lengyelország

Lengyelország részesedése az RRF támogatási részéből 23,9 milliárd euró. A Regionális Politikai Minisztérium koordinálja a Nemzeti Újjáépítési Terv elkészítésének munkáját. Minisztériumoktól, régióktól és más intézményektől szeptemberben gyűjtöttek beruházási javaslatokat. Az MFiPR több mint 1200 beruházási javaslatot kapott, 557-et a régióktól és önkormányzatoktól, 641-et a minisztériumoktól.

A benyújtott projekteket öt tematikus munkacsoport értékeli és választ ki olyan projekteket, amelyek megfelelnek a Nemzeti Újjáépítési Tervben meghatározott feltételeknek. Ezek a csoportok magukban foglalják a nemzeti operatív programok irányító hatóságai, minisztériumok, régiók, szociális és gazdasági partnerek és külső szakértők képviselőit.

 

A nemzeti RRF program február 26-án került publikálásra (232 oldal[2]). Főbb komponensei és azok súlya a következő:

A gazdaság ellenálló képessége és versenyképessége 17.3%

Digitális átalakulás 12.7%

Az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és minősége 17.9%

Zöld és intelligens mobilitás 25.5%

Zöld energia és az energiaintenzitás csökkentése 26.6%

 

A február 26. és április 2. közötti időszakban folynak a nemzeti helyreállítási terv nyilvános konzultációi. Március végén kerül sor az úgynevezett "ötnapos meghallgatásokra a nemzeti helyreállítási tervről", amelynek során a minisztérium meghallgatja a véleményeket a nemzeti reformprogramban meghatározott fő területekről. Ekkor hívják fel a helyi önkormányzatok képviselőit, a társadalmi-gazdasági partnereket, a nem kormányzati szervezeteket és az összes érdekelt felet, hogy szólaljanak fel.

A nemzeti terv semmilyen területi dimenziót nem tartalmaz, régiók és városok nem kerülnek benne említésre.

Lodz városából kapott vélemények alapján ez a tervezési eljárás erősen centralizált és politikai motívumok által vezérelt – háttérbe szorítva a nagyvárosokat, amelyek mind ellenzéki vezetésűek. Lodz városa 11 projektet nyújtott be, de ezek közül egyet sem választottak ki. Hasonló ehhez a többi, ellenzéki polgármesterek által irányított nagyvárosok esete. A városi tisztviselők számára egyáltalán nem világos, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe országos szinten a projektválasztás során – a politikai hovatartozást leszámítva.

Az elfogadott beruházások tömegét elemezve figyelmes szem kell a ki nem mondott hangsúlyok felfedezésére. Így lehet azonosítani pl. a kicsi és közepes városok priorizálását azzal, hogy a tipikusan nagyvárosi problémák (pl. villamos-hálózatok) nem támogathatók a programból, vagy hogy a csatornahálózatnál a nagyvárosi agglomerációkon kívülre korlátozza a terv a támogatást.

Az egyeztetések a lodz-iak véleménye szerint a témakörönként tartott egyeztetések formálisak, rövid ideig tartanak és semmilyen kézzelfogható eredménnyel nem járnak. Ennek a város politikusai éles hangú állásfoglalásokban is hangot adnak. A lengyel nagyvárosok szövetsége formálisan is tiltakozott az RRF politikai szempontok alapján történő elkészítése és megvitatása ellen, kihangsúlyozva, hogy a RRP háttérbe szorítja a lengyel nagyvárosi területeket. Megállapításra került, hogy a legnagyobb lengyel városok megkülönböztetése az RRP tervezetében a lengyel kormány általánosabb politikai irányvonalához illeszkedik.

 

A röviden áttekintett két példa két végletes modellt mutat: míg Finnországban a helyi önkormányzatok bevonása lényegében és érdemben megvalósult, addig Lengyelországban a konzultációk, a magyarhoz nagyon hasonló módon, csak formálisak voltak. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy még az erőteljesen átpolitizált és centralizált lengyel példában is teljes egészében nyilvánosságra hozták a reformprogramot februárban, hagyva némi időt a program (legalább formális) megvitatására.

 

[1] https://julkaisut.valtioneuvosto.fi/bitstream/handle/10024/162935/VN_2021_22.pdf?sequence=1&isAllowed=y

[2]https://uploads.strikinglycdn.com/files/3f83e715-9795-4b2e-9edf-e11403d62e92/KPO_projekt_26022021_na_konsultacje-web.pdf

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.G. | 2021-04-08 15:16:38

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kritikai értékelése, javaslatai és konzultációs kezdeményezése: Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez

(2021. 04. 06.)

(1. rész)

Vezetői összefoglaló

 

Az önkormányzatok érdemi bevonása a nemzeti reformprogramok elkészítésébe és megvalósításába kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU által finanszírozott helyreállítás valóban sikeres legyen. Az áttekintett külföldi példák azt mutatják, hogy az önkormányzatokkal való érdemi konzultációhoz közvetítő szervezetekre van szükség. Finnországban a Regionális Tanácsok érdemi, többfordulós konzultációkat szerveztek, amelyek eredményeként térségi és tartalmi értelemben egyeztetett önkormányzati elképzelések kerültek kialakításra. Olaszországban az országos önkormányzati szövetség (ANCI) segítette a kompromisszumos javaslatok kidolgozását, képviselve az eredményeket az országos szervekkel való konzultációkon.

Több más külföldi példa ugyanakkor azt igazolja, hogy a konzultációnak helyi projektek koordinálatlan begyűjtésére szűkítése csak az érdemi egyeztetés hiányának elfedésére jó, mivel az egymástól térben és tartalmilag is elszigetelt projektek országos szintű kezelése mellőzi a szükséges egyeztetési folyamatot, szakmaiságot, és a politikai döntéshozók szabadon, akár önkényesen szelektálhatnak a javaslatok, illetve projektek között.

Élesen világít rá erre a lengyel példa: önmagában még a teljes terv publikálása és a konzultáció kinyitása sem jelenti az érdemi vitát, hiszen a „mindenki hozzászólhat” alapon szervezett rövid online konzultációk lényegében semmire nem jók és a döntés továbbra is a központi szervek kezében marad, amelyek teljes egészében érvényesíthetik a politikai megfontolásaikat.

Magyarország a reform program nyilvánossága és az önkormányzatokkal való konzultációk tekintetében az EU-n belül - sajnos - a legrosszabb példát mutatja: kevesebb, mint egy hónappal az Európai Bizottsághoz való beadás végső határideje előtt az ország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve továbbra sem publikus. Az érdemi konzultációk elmaradtak, és leginkább az valószínűsíthető, hogy a kormány, a nemzeti terv benyújtásáig már nem is akar érdemei egyeztetéseket, az időközben megfogalmazódó konstruktív javaslatok befogadására pedig nem mutat nyitottságot.

A terv kilenc komponenséről csak rész-információk állnak rendelkezésre, amelyek pénzügyi információkat nem tartalmaznak, tehát még ma sem lehet tudni, hogy milyen nagyságrendű források eshetnek egy-egy komponensre és az azon belüli beruházásokra.

A rendelkezésre álló szűkös információkon alapuló elemzés kimutatta, hogy az energetikai komponens az EU-s célkitűzésekben elfoglalt súlyához képest kicsi szerepet kap a programban. A beruházásokat tekintve a villamosenergia-rendszer fejlesztésének országos programja mellett a lakossági szektort csak azok a megújulóenergia-beruházások érintik, amelyek kizárólag napelemes rendszerekre vonatkoznak. A zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú energiatakarékosság, és az ezt erősítő lakossági energiatakarékos épületfelújítás egyáltalán nem szerepel az RRF-ben.

A közlekedési komponens alapvetően helyes elveket fogalmaz meg a vasút, az elektromos közlekedési rendszerek és a zöld buszok fejlesztésére. Kimaradnak viszont a településen belüli aktív mobilitási formák.

Az eddig ismertté vált elképzelések között, szó sem esik a várostérségi koordinációról, amelynek eredményeként az intermodalitás feltételeinek megteremtésével, az aktív mobilitási formák bekapcsolásával és a közlekedési gondolkodásmód (mindset) megváltoztatásával térségenként eltérő beruházási javaslatok születhetnek meg a mobilitási problémák optimális kezelésére.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a magyar reformprogram ma ismert formájának súlyos hiányosságait, problémáit kezelendő, konkrét tartalmi és eljárási javaslatokkal él.

Fontosabb tartalmi javaslatok a következők:

átfogó épület-energetikai, energiahatékonyság program indítása, aminek (a családiházak felújításának támogatásán kívül) elsősorban a térségi központokra, városokra kell koncentrálnia, ahol a paneles épületek, többlakásos lakóépületek energetikai felújításának elmaradása még ma is jelentős. Egy ilyen programot az önkormányzatok aktív szerepvállalásával, támogatások és hitelek rendszerére kell alapozni, amihez képest csak másodlagos szerepet kell adni a szolgáltatók érdekeltségén alapuló EKR megközelítésnek;

az egészségügy és az oktatás szükséges szakági fejlesztései, szintén kistérségi szinten meghatározva, az ellátottsági mutatókat az elérendő normatív célokhoz viszonyítva; ugyanígy kistérségi alapon kell feltárni a vízgazdálkodási, csatorna-ellátottsági, víziközmű szolgáltatási problémákat is;

a közterületek, zöldfelületek feljavítása, és ezzel összefüggésben az aktív mobilitási formák támogatása átfogó, kistérségi szinten koordinált fejlesztési program keretében, ami alapvetően fontos az egészség megőrzése szempontjából;

kizöldülő város: parkok, az épített környezet és a városi erdők fejlesztése;

nemzeti bérlakásprogram kialakítása, megfizethető lakásfejlesztések közösségi kezdeményezésekre alapozva, az elavuló városi lakásállomány korszerűsítése a lakásszegénység szempontjainak figyelembevétele mellett;

komplex élelmiszer ellátási program, rövid ellátási láncokra alapozva és a körforgásos logikát is alkalmazva, a város és vidék kapcsolatának erősítését szolgálva;

helyi programok támogatása a gazdaság beindítására, a ’building back better’ elv alapján, fenntarthatósági, reziliencia-képességi elvek alapján.

 

A hátralévő kevesebb, mint egy hónap folyamán az érdemi konzultációk teljes hiányát pótolni már nem lehet. Némi előrelépést jelentene, ha a kormány, a teljes tervezési dokumentum azonnali publikálása mellett lehetőséget biztosítana arra, hogy az önkormányzati érdekképviseleti vezetők, szakértők, és a kormány képviselői, szakértői között azonnali, több fordulós egyeztetésre kerülne sor, természetesen úgy, hogy a kormányzati döntéshozók nyitottak arra is, hogy a javaslatokat, vagy azok egy részét beépítésék a reform programba.

Egy másik lehetőséget jelenthet, hogy a reform programba illeszkedő konkrét beruházások nem kerülnének most pontosan rögzítésre, azok térségi egyeztetésére április 30-a után kerülne sor.

Az ilyen térségi egyeztetések a térségközpontok, megyék és önkormányzati szövetségek bevonásával kerülhetnének lebonyolításra, kulcsfontosságú szerepet adva a kistérségi egyeztetéseknek.

Az RRF program elemeinek utólagos térségi pontosítása lehet az esély arra, hogy az országos reform programban az önkormányzatok elképzelései, az általuk javasolt programok/projektek legalább részben figyelembevételre kerüljenek az RRF felhasználására vonatkozó döntéseknél.

Végül az is előrelépést jelentene, ha az RRF források egy része közvetlenül megnyílna a helyi önkormányzatok számára, hogy maguk dönthessék el, a helyi szükségletek és realitások ismeretében, kistérségi koordinációban tervezve, hogy milyen fejlesztéseket a legcélszerűbb megvalósítani.

Bevezető

 

2020. júliusában az EU csúcson megállapodás született a 2021–27-es uniós költségvetésről (többéves pénzügyi keret) és a Next Generation EU-ról (NGEU), amely az EU kivételesen magas összegű reagálása, helyreállítási csomagja a COVID válságra. Utóbbin belül a legfontosabb elem a Recovery and Resilience Facility (RRF, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz), amely magas összegű (360 milliárd euró kölcsön és 312,5 milliárd euró támogatás) és nagy ambíciójú, transzformatív, reform-orientáltságú program a helyreállításra, az EU Green Deal (Európai Zöld Megállapodás) és a digitális átalakulás vezérelvei mentén.

A szabályozás szerint 2021. április 30-a a határideje annak, hogy az uniós országok megküldjék az Európai Bizottságnak a nemzeti reformprogramjukat, és ezzel egy dokumentumban a helyreállítási és rugalmassági tervüket.

A tagállamoknak koherens reformra és állami beruházási csomagra kell tervet kialakítaniuk, amelyeket 2026-ig meg is kell valósítaniuk. A terveknek az európai szemeszterben meghatározott kihívásokkal kell foglalkozniuk, különös tekintettel az Európai Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásokra. A tervekben az éghajlat-változással kapcsolatos kiadások legalább 37% -os, és a digitális átmenetre vonatkozó kiadások legalább 20% -os súlyt kell elérjenek.

Magyarországon egészen a legutóbbi hetekig szinte semmi információ nem jelent meg a készülő reformprogramról. A https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf honlapon 2020. december 2-án jelent meg az első hír, egy mindössze 12,5 oldalas általános szöveg formájában. Azóta ezt március folyamán a témakörök tekintetében némileg részletesebb program-töredékek követték. Miután az újabb anyagok részben eltérnek a decemberi dokumentumtól, ezért ma már meg is kérdőjelezhető a decemberi, konkrétumokat mellőző általános szöveg érvényessége.

A magyar kormány márciusban, az utolsó pillanatban - több önkormányzati és érdekképviseleti vezető megszólalását követően – ébredt rá arra, hogy az önkormányzatokkal folytatott konzultációk teljes hiánya veszélyeztetheti a magyar reformprogram EU-s jóváhagyását.

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről érezhető erőteljes nyomás hatására az elkövetkező hetekben egy utolsó lehetőség nyílhat a reformprogrammal kapcsolatos nemzeti-helyi konzultációkra.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége – annak érdekében, hogy Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve a lehető legjobban fejezze ki és szolgálja hazánk nemzeti felzárkóztatási és fejlesztési céljait, az itt élő emberek érdekeit – úgy döntött, hogy nemcsak értékeli a nemzeti helyreállítási tervről eddig nyilvánosságra került, meglehetősen hiányos információkat, hanem együttműködést ajánlva, konkrét javaslatokat fogalmaz meg és mielőbbi, nyílt és érdemi párbeszédet is kezdeményez a kormány képviselőivel.

A COVID okozta válsághelyzetben, a negatív gazdasági-társadalmi következmények mielőbbi felszámolása a tagállamok érdeke. A magyar kormány nem késlekedhet tovább a   Magyarország számára is megnyíló uniós helyreállítási csomag hatékony, nemzeti-közösségi célú felhasználását megalapozó - ám eddig elmaradt  - érdemi konzultációval.

A legnagyobb önkormányzati szakmai és érdekvédelmi szövetség képviseletében a Magyar Önkormányzatok Szövetsége értékelő dokumentumát és javaslatait az alábbi szerkezetben készítette el:

Néhány EU-s ország és város példája: a reformprogram és a konzultációk menete

Áttekintés és kritikai elemzés a rendelkezésre álló magyar tervezési dokumentumokról

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége javaslatai a hazai, és uniós döntéshozók felé

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége konzultációs kezdeményezése

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
P.t.2. | 2021-04-01 09:43:04

PMJVÖ tervezési javaslatai, észrevételei

 

A. komponens –Demográfia és köznevelés: 

Javasoljuk a komponensen belül a támogatandó célcsoportnál a városi területek szegregálódott lakosságát is megjelölni; javasoljuk a komponens keretében gyermektáborok támogatását is nevesíteni. Az "Ökotudatos, klímaalkalmazkodó köznevelési intézmények" beavatkozás keretében javasoljuk általános iskolák és bölcsődék infrastruktúra-fejlesztését is nevesíteni. A komponens keretében javasoljuk a beavatkozások között megjelölni az önkormányzati bérlakás-építést is, figyelemmel arra, hogy ezzel érdemi segítség nyújtható a valóban felzárkóztatást és támogatást igénylő célcsoportoknak.

D. komponens –Vízgazdálkodás

Figyelemmel arra, hogy a vízgazdálkodással összefüggő intézkedések (pl. a villámárvizek, belterületi szélsőséges domborzati viszonyok, vagy éppen a városok peremterületein lévő mikrogazdaságok miatt) nemcsak a vidék/agrárterületeket érintik, javasoljuk a támogatott települések körét kiegészíteni a városokra is. Javasoljuk a támogatott beavatkozások körét kiegészíteni a víz- és szennyvízkezeléshez kapcsolódó térinformatikai fejlesztésekkel és a kapcsolódó ügyfélszolgálati IKT-fejlesztésekkel. 

A programelemhez kapcsolódóan indokolt még a városi külterületi részeken működő háztartások, őstermelők, kisgazdálkodók támogatása egy olyan kialakítandó szociális szövetkezeti rendszer keretén belül, melynek célja a vízrendezéssel összefüggésben a csapadékvíz öntözés célú hasznosítása.

Ugyanitt indokolt még a csapadékvíz hasznosítására, a villámárvizek visszaszorítására vonatkozó beruházások települési szintű kiterjesztése is.

E. komponens -Fenntartható zöld közlekedés

A vasútfejlesztéseket illetően javasoljuk az olyan települési vasúti vonalfejlesztések támogatását is, melyek célja nem a személyszállítás, hanem a gazdasági alapinfrastruktúra szélesítéséhez kapcsolódóan a teherszállítás fejlesztése (pl. városon belüli vasúti szállítmányozási vonalak kialakítása és fejlesztése, régi nyomvonalak fejlesztése, meglévő nyomvonalak mellett iparterületek vasúti kapcsolatainak kialakítása, új nyomvonalak létesítése; teherdepó állomás kialakítása, repülőterek és ipari parkok vasúti összeköttetése), mely fejlesztések révén javulnak a városok gazdasági pozíciói.

A komponensen belül (mivel máshol nem jelenik meg) a támogatott fejlesztések között javasoljuk nevesíteni a helyi közszolgáltatási rendszerekben (pl. hulladékgazdálkodás) használt gépjárműparkok elektrifikációjának támogatását is. A jelentős városi légszennyezettség orvoslására jelenthet fokozatos megoldást, ha az önkormányzati tulajdonú társaságok jelentős gépjárműállománya ütemezetten cserére kerül jóval kedvezőbb kibocsátási normákkal bíró hibrid hajtású, vagy lényegében zéró emissziósnak tekinthető villamos meghajtású járművekre, valamint a közszolgáltatásokban érintett, hagyományos üzemű célgépjárművek elektromos hajtásúra cserélését.

F. komponens –Energetika

Javasoljuk a beavatkozások között az alábbi intézkedések nevesítését: napelem-park storage funkciókkal, kapcsolódó hálózatfejlesztéssel, ehhez kapcsolódóan e-töltők telepítése, e-flotta beszerzése és épületkorszerűsítés a szolgáltatásminőség javítása érdekében. A beruházás részeként – a vízellátás-biztonság növelése érdekében - víztározó fejlesztése.

 

A települési közszolgáltatási rendszerekben, a szolgáltatók telephelyein az épületek sok esetben elöregedett állapotúak, amely miatt jelentős az energetikai túlfogyasztás, ennek okán azok energetikai korszerűsítése elengedhetetlen: épületek szigetelése, nyílászárók, cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése napkollektorokkal, a villamosenergia felhasználás lokális, szigetüzemű mini napelemparkokkal történő biztosítása. 

Az energetikai beavatkozásokban javasoljuk nevesíteni továbbá a közszolgáltatási célú smart megoldások támogatását, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra (okos hulladéktároló edények beszerzése, hulladékszállító járművek okosítása). Ugyancsak lényeges az okos megoldások alkalmazása a helyi közlekedésben, a következők szerint: okos közlekedési, forgalomirányító lámpák; a rendszer előnye az, hogy a főbb közlekedési csomópontokban automatizált forgalomszámlálást biztosít, ezáltal nem csupán előre programozott, optimalizált forgalomirányítás valósulhat meg, hanem a valós és éppen aktuális forgalmi események határozzák meg a forgalomirányítást, aminek köszönhetően biztosítható a forgalom folyamatossága, ezáltal a járművek által kibocsátott károsanyag mennyisége.

A fejlesztések körét indokolt, hogy képezze az elindított okos parkolási program továbbfejlesztése és kiterjesztése a városban, biztosítva így az intelligens parkolási módok elterjedését.

A megújuló energiák hasznosításához kapcsolódó fontos előkészítő feladat, hogy folytatódjanak a geotermikus feltáró vizsgálatok - főként a tüskésréti területen, az ide tervezett nagyvolumenű beruházások kiegészítéseként.

Szintén kiemelt cél az önkormányzati és lakossági szektor megújuló energia-beruházásainak ösztönzése, ennek érdekében pedig további önkormányzati és lakossági hasznosulással járó beruházások megvalósítása az RRF keretében.

Ugyancsak fontos és nevesítendő beavatkozás az intelligens városi energiamenedzsment és térinformatikai rendszeresek kialakítása, ezen belül:

1..Járat optimalizálás (célja a „zöld városi közlekedés” koncepció erősítése) ennek keretében: az autóbuszok felszerelése okos mérővel, ezáltal a folyamatos környezeti monitoring; az autóbuszok felszerelése terhelésvizsgáló kamerával, ezáltal a buszok forgalmi optimalizálni lehet (ha kevés az utas, ritkábban is elegendő az adott vonalon a járatindítás)

2.Városi energiamenedzsment és térinformatikai rendszer kialakítása: egyplatformos városi monitoring rendszer kialakítása, melynek keretében a zajterheléses, emissziós monitoring és zöldterületi kataszter, lakás, víz- és szennyvíz, valamint csapadékvíz kataszter, intézményi ingatlankataszter nyilvántartás megvalósulhat, elősegítve az integrált döntéselőkészítést és gyorsítva a városi döntéshozatal folyamatát.

3. Intelligens közvilágítás kialakítása: nemzetközi gyakorlati tapasztalatok igénybevételével intelligens városi közvilágítási rendszer kiépítése, ezzel akár 30-70%-os megtakarítás elérése. A monitoring gyorsabb és pontosabb városvezetői közbeavatkozást tesz lehetővé, biztosítva ezzel a városi káros környezeti hatások minimalizálását.

G. komponens - Átállás a körforgásos gazdaságra

E komponensben az alábbiakat javasoljuk nevesíteni, mint érdemben is fontos fejelsztési területeket/beavatkozásokat:

 

1. Szennyvízhasznosítási kapacitás növelése infrastrukturális fejlesztéssel (pl. csarnoképítés, iszapfogadási infrastruktúra fejlesztése, biogáz hasznosítási célú beruházási elemek).

1. Mechanikai kezeléssel leválasztott magas biológiailag lebomló anyag tartalmú frakció fermentációja biogáz hasznosítással, a megtermelt villamos energia helybeni felhasználásával

A magas biológiailag lebomló anyag tartalmú frakciót ( ami pl. Pécsett évi mintegy 60 ezer tonna) stabilizálással kezeljük, ami átlagosan 1-1,5 hónapos irányított biológiai bomlást jelent és amelynek célja a metán keletkezés megelőzése. A folyamat hasznosítási elemeket nem tartalmaz, viszont CO2 kibocsátással jár.  A fejlesztéssel biztosítható lenne a magas biológiailag lebomló anyag tartalmú frakció anaerob kezelése, a keletkező biogáz gyűjtése és hasznosítása. A biogázból gázmotorral elektromos áram állítható elő, amelyet a helyi közszolgáltatás energiaigényének részbeni kielégítésére helyben lehetne hasznosítani.

2. Magas biológiailag lebomló anyag tartalmú frakció előkezelése, energetikailag hasznosítható frakciók kiválasztása, inert alkotók kiválasztása

A kökényi hulladékkezelő központban mechanikai kezeléssel leválasztott magas biológiailag lebomló anyag tartalmú frakció kísérleti mérések szerint –szitamérettől függően -20 – 30 % körüli energetikailag hasznosítható összetevőt (műanyag, papír, textil, stb.) és 10% körüli inert anyagot (kő, beton, üveg stb.) tartalmaz. Ezen összetevők leválasztása egyrészt hatékonyabbá teszi a biológia kezelést (stabilizálás, vagy anaerob erjesztés), másrészt a kezelés előtt elválasztott 30-40 % anyag csökkenti a kezelendő mennyiséget ezáltal energiamegtakarítást eredményez, másfelől növeli az energetikailag hasznosítható volument. E technológia más városokban is alkalmazott, ezért javasoljuk az említett beavatkozások nevesítését a komponensben.

3. Szennyvíziszap hasznosítása komposztba történő keverésével

A kökényi regionális hulladékkezelő központ komposztot állít elő a begyűjtött kommunális hulladékok biológiai frakciójából és zöld hulladékokból. A komposzt beltartalmi értékei, tápanyagtartalma és ezáltal mezőgazdasági, vagy kertészeti hasznosíthatósága jelentősen javítható lenne a Tettye Forrásház Zrt.-nél keletkező szennyvíziszap hulladék komposztba történő keverésével, amely fejlesztés a szennyvíziszap hulladék hosszútávú hasznosítására is megoldást nyújthat. E technológia más városokban is alkalmazott, ezért javasoljuk az említett beavatkozások nevesítését a komponensben.

Szennyvízkezelés fejlesztése a helyi közszolgáltatási területeken

A Tettye Forrásház Zrt. Pécs mellett Aranyosgadány, Bicsérd, Zók, Kökény és Szalánta településeken is nyújt szolgáltatást, melynek része a szennyvízkezelés. A tervezett beruházás célja a fent jelzett, 2000 LE alatti településeken keletkező szennyvíz pécsi szennyvíztelepre juttatása és további hasznosítása, egyúttal pedig a szolgáltatásminőség javítása. Indokoltnak tartjuk tehát, hogy a komponensben az integrált szolgáltatási területen (tehát városban és falvakban egyaránt) az egyes, szolgáltatással érintett településeken keletkező szennyvíz megfelelő hasznosítása támogatható legyen (ideértve a szennyíz kezelőtelepre juttatását és a hasznosítási technológia, valamint kapcsolódó infrastruktúra kiépítését is).  

Zöldhulladék gyűjtés támogatása: javasoljuk nevesíteni a komponens keretében a zöldhulladék gyűjtéshez kapcsolódó fejlesztéseket azzal, hogy kiemelten fontos a változatos, főleg hegyoldali fekvésű településeken a nehezebben megközelíthető településrészeken zöldhulladék járat bevezetése és ehhez kapcsolódó elektromos hulladékszállító célgépek beszerzése, mely biztonságossá és környezetbaráttá teszi a közszolgáltatást.

H. komponens –Digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában

A komponens keretében javasoljuk nevesíteni a közszolgáltatások digitalizációját is, ideértve például a csapadékvíz és szennyvíz térinformatikai fejlesztésének és hálózati modellezésének kialakítását és fejlesztését, valamint a kapcsolódó, modern közszolgáltatási ügyfélszolgálati platform kialakítását is.

Ugyancsak javasoljuk nevesíteni "A magyar közigazgatás digitalizációjának megerősítése" reformintézkedésen belül az olyan önkormányzati fejlesztéseket, melyek a saját tulajdonú optikai alépítmények-hálózatok fejlesztését (befúvás, béléscsövezés) és erre alapozva integrált helyi önkormányzati hálózatokat hoznak létre. Az alépítmény fejlesztésével, a mellette fekvő önkormányzati intézmények „bekapcsolásával” olyan önkormányzati hálózat alakítható ki, amely olcsóbban üzemeltethető, biztonságos, gyorsabb.

I. komponens –Egészségügy

Javasoljuk a komponensen belül nevesíteni, hogy támogatható beavatkozás legyen az alapellátás minőségének és biztonságának javítása komplex infrastruktúra- és eszközfejlesztéssel, ideértve a háziorvosi, védőnői és fogorvosi ellátásokat is.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
N.A. | 2021-03-30 11:54:39

Az Aurtonómia Alapítvány szakterületekhez kapcsolódó kérdései

a) Folyamatos jelenléten alapuló szociális munka és a közösségek megerősítése

A tervezet hivatkozik az ellátási egyenlőtlenség földrajzi dimenziójára: „A szociális ellátórendszer rendkívül túlterhelt: a családsegítő és gyermekjóléti központok esetében az 1000 lakosra jutó ellátott személyek száma a 300 településen átlagosan 136 fő, míg az országos átlag 41 fő.” A javaslat a szociális ellátások kiegészítése és nem fejlesztése annak ellenére is, hogy a komponens készítői jelzik: „A családokkal végzett szociális munka a helyi és járási szintű szociális ellátórendszerrel együttműködve zajlik, nem helyettesítve, hanem kiegészítve annak szolgáltatásait, humánerőforrásban és eszközökkel is megerősítve a szakembereket.” Az anyag azonban nem tér ki arra, hogy miért nem a már meglévő infrastruktúrát és humán kapacitást fejlesztik, bővítik. Egyértelműen kijelenthető, hogy jelenleg óriási hiány van azonnal munkába állítható, tapasztalt szociális munkásokból (amennyiben falvanként két szociális munkásra van szükség, akkor 300 település esetén 600 alkalmas szakembert kellene munkába állítani rövid időn belül). Tapasztalataink szerint, jelenleg az állami szociális ellátórendszerből vagy külső (nem helyben élő) szakemberekkel lehet feltölteni a stábokat.

Mindkettő esetében felmerül a kérdés, hogy lesz ez fenntartható? Meddig marad fenn a kettős szolgáltatás, mennyivel drágítja a költségeket a szakemberek utaztatása? Terveik szerint hogyan biztosítanak a program megvalósításához elegendő szakembert?

Megtörtént-e a felmérése ezeknek a településeknek abból a szempontból, hogy hová, mennyi humán kapacitást és épületet kell fejleszteni ahhoz, hogy lényegi változás következzen be a szociális ellátórendszer helyzetében?

A tervezetben az eladósodottságra reflektáló pénzügyi fejlesztés és egy krízisalap is megjelenik. Tapasztalatunk szerint egy pénzügyi fejlesztő program működésének alapvető része kell, hogy legyen egy méltányos kölcsönfelvételi lehetőség (akár lakhatási – beruházási –, akár fogyasztási céllal). A jelenlegi jogszabályi környezet (HPtv.) gyakorlatilag ellehetetleníti ilyen mikrohitel programok indítását, a kereskedelmi bankok pedig nem nyitottak erre az ügyfélkörre. Akár egy krízisalap, akár egy hitelalap prudens működéséhez pedig meg kell a jogszabályi környezetet teremteni.

A krízisalap esetében milyen szakmai tervek készültek, illetve tervezik-e az uzsorázás csökkentésére is alkalmas mikrohitel program indítását? Ennek milyen tervezési, kodifikációt is érintő előzményei vannak?

b) Egészségügyi alapellátás mobilizálása és minőségi megelőző szolgáltatások nyújtása

Ahogy a tervezet is hivatkozik rá, ezeken a településeken az egészségügyi problémák (és kockázatok) megléte jóval nagyobb, mint más, fejlettebb településeken. Ugyanakkor az ellátás – sokszor a háziorvosi praxis betöltetlensége miatt – nem vagy korlátozottan elérhető. Erre a fordított arányosságra kínál választ a koncepció, de főként a mobil és nem telepített szolgáltatások alkalmazásával. Kétségtelen, hogy a magyar egészségügy humán kapacitása jelenleg nem teszi lehetővé minden praxis betöltését.

Ezzel együtt, készült-e olyan költségbecslés és megvalósíthatósági terv, amely az indokoltan betöltendő (azaz bizonyos lakosságszám feletti) praxisok ellátásának biztosítására vonatkozik? (Ebben az esetben tudjuk, sokkal általánosabb kérdésről van szó, mivel az egész egészségügyi ellátórendszer finanszírozását és az orvosi életpályamodellt is érinti, de ugyanez elmondható az ezeken a településeken munkát vállaló pedagógusokról, szociális szakemberekről is.)

c) Közösségorientált pedagógia

A program által érintett településeken működő iskolák pedagógusai sokkal összetettebb (vagy más típusú) kihívásokkal néznek szembe, mint a fejlettebb településeken dolgozó kollégáik. Ez nemcsak erős pedagógiai felkészültséget, vagy újabb értékelési rendszert (ami nem biztos, hogy a motivációjukat fogja növelni) igényel, hanem magasabb és motiváló javadalmazást. Ennek bevezetése elősegíthetné a pedagógushiány mérséklését, és azt is, hogy ezekre a településekre a legfelkészültebb és motivált pedagógusok menjenek tanítani. Erre a koncepció nem tesz javaslatot.

A komponens által javasolt megoldások mögött milyen hatástanulmány vagy pilot-projekt található? Milyen felmérés igazolja, hogy ezeknek az iskoláknak valóban a „pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, az intézményvezetők kiemelt támogatása és a nevelőtestületek, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők motivációjának növelése kulcskérdés az intézmények eredményessége szempontjából.”?

d) Helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializáció és készségfejlesztés

Nincs kétségünk afelől, hogy a helyi munkaerő-piac hiánya az egyik legfontosabb oka a települések általános helyzetének. Azzal kapcsolatban azonban kétségeink vannak, hogy a javasolt, főleg háztáji (kiskerti) gazdálkodás mennyiben lehet egy fenntartható modell alapja. A tervezet szerint „a perifériákon működő társadalmi vállalkozások ma már jó minőségű, versenyképes áron értékesíthető termékekkel jelennek meg a piacon.” Csak sporadikus ilyen kezdeményezéseket ismerünk, annyira semmiképpen nem eleget, ami egy ilyen koncepciót meg tudna alapozni. Aggályunk a kiskerti gazdálkodással kapcsolatban a profitábilitás, a magas fajlagos költség és a nem vagy nehezen biztosítható folyamatos minőség.

Ugyanígy, az önellátás, mint perspektíva is kérdéses, hiszen annak legfeljebb aktivizáló, gyakorlatilag pszichológiai haszna van. (Emellett talán meg lehet említeni a pedagógiai értéket is.) Az önellátás költsége és a kistermelői működés kockázata inkább fenyegeti a háztartások létbiztonságát, ha ezt a kapacitást az elsődleges munkapiacon is le tudnák kötni.

Természetesen a kertek művelését, a termelést a saját tapasztalataink alapján is fontosnak tartjuk, de erre gazdasági modellt nem, legfeljebb munkaszocializációs, pedagógiai és – valóban – településesztétikai projekteket építenénk.

Melyek azok a mintaprojektek, amelyek üzletileg fenntartható és a hátrányos helyzetű településeken élő, mélyszegény családokat bevonva értek el mintát adó eredményeket?

e) Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása

Ennek a programelemnek fontos előzményét jelentik az ún. komplex telepprogramok, a jelenlegi tervezetben ugyanakkor nincs utalás ezen programok tapasztalataira és nem derül ki az sem, hogy szegregátumok részbeni vagy teljes felszámolását tervezik-e.

A lakhatással kapcsolatos intézkedésekkel kapcsolatban még egy szempontra hívjuk fel a figyelmet:

Az elmúlt évtizedekben több, a roma telepeket is érintő szociális lakásépítési program futott, de szinte mindben közös volt, hogy jelentős visszaélések történtek, melyek során a tulajdonképpeni kedvezményezett családok helyzete nem hogy javult volna, de inkább romlott (ld. az ún. szocpol házakkal való visszaéléseket). A komponensben szereplő irány mindenképp fontos, de szükségesnek tartjuk egy szigorú és a kedvezményezettek érdekében is fellépő monitoring rendszer kidolgozását és működtetését és annak előzetes tesztelését, hogy a tervezett házak és elhelyezkedésük megfelelnek-e majd az abba költözőknek (ld. ócsai lakópark története).

A lakhatással kapcsolatban jegyezzük meg, hogy az állami lakhatási szubvenció, a falusi CSOK gyakorlatilag épp a telepen élők számára nem érhető el. Ennek több oka is lehet (társadalombiztosítási státusz hiánya, az adminisztratív terhek vállalhatatlansága, a saját erő hiánya, rendezetlen ingatlanviszonyok), de amíg ezt a problémát nem sikerül orvosolni (azaz a roma családok egyenlő hozzáférését biztosítani ehhez a támogatásformához), addig a lakhatással kapcsolatos intézkedések is, úgy, mint maga a FETE koncepciója egy kettős Magyarország, szeparált intézményrendszer kiépítésére tett kísérletnek tűnnek és nem egy lényegi és tartós megoldást célzó intézkedéscsomagnak.

Célja-e a FETE programnak az érintett településeken lévő szegregátumok felszámolása, van-e a programnak ehhez kapcsolódó konkrét vállalása illetve céldátuma? Mik a konkrét mutatószámok a program keretében az elbontandó és építendő ingatlanokkal kapcsolatban?

f) Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás

A szöveg pontosan azonosítja az ún. energiaszegénységgel kapcsolatos környezetterhelési problémát. Ennek oka összetett és egy fordított arányosságon alapul: minél szegényebb egy háztartás, annál valószínűbb, hogy a fatüzeléses fűtőberendezése (kályha) alacsony hatásfokú, az épület hőszigetelése rossz. Így a családi költségvetésben a tűzifa költségének aránya jóval magasabb, mint egy jobb anyagi helyzetű család esetében.

A probléma azonosítása mellett azonban nem olvasható lényegi javaslat ennek a fordított arányosságnak a felszámolására: hatékonyabb fűtőberendezés beszerzésére vagy építésére, a hőszigetelésre. Az elektromos árammal kapcsolatos elképzelés szerint, ahogy az anyag írja, egy helyiség fűtése lenne megoldható. Ennek költsége és komfortja (egy nagylétszámú család esetében) nem lesz elfogadható a telepi családoknak, így nagyon kockázatos ennek sikere.

A lakott, meglévő ingatlanok esetében milyen energiahatékonysági intézkedésekkel számolnak, milyen konkrét mérőszámokat lehet ehhez rendelni?

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
N.A. | 2021-03-30 11:53:21

Az Autonómia Alapítvány kérdései

Általános kérdések

1. A tervezetben a 300 leghátrányosabb helyzetű települést érintő FETE program esetében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kidolgozott és alkalmazott Jelenlét módszertan szerepel mintaként és módszertani alapként. Ez a módszertan az eddig bevont településeken, a hiányzó alapszolgáltatások és szakellátási formák már meglévő intézményrendszeren belül történő biztosítása helyett, kiegészítő és párhuzamos szolgáltatások kiépítésével számol. Véleményünk szerint ez általánosságban és összességében is elhibázott koncepció:

A leghátrányosabb helyzetű településeken élők számára ugyanolyan színvonalú és elérhetőségű szolgáltatásokat kell nyújtani, mint a más, fejlettebb településeken élők számára. A párhuzamos ellátási formák erre nem adnak garanciát, a tervezett intézkedések zöme pedig nem a meglévő intézményrendszer kapacitásainak bővítését és az általuk nyújtott szolgáltatások színvonalának javítását célozza.

Az RRF forrásaiból biztosítani tervezett szolgáltatások (FETE) fenntarthatóságát ez a keret nem teszi lehetővé, félő, hogy a projektszintű finanszírozás, még ha az anyag is hangsúlyozza a hosszútávú fejlesztés (jelenlét) fontosságát, soha nem adhat olyan garanciát, mint az állami ellátórendszerben, normatív finanszírozással és valódi minőségbiztosítás mellett nyújtott ellátásformák.

Az állami, önkormányzati ellátórendszer (akár radikális és új, innovatív elemeket) alkalmazó fejlesztése helyett miért egy projektfinanszírozáson alapuló, kísérleti modell élvez prioritást?  

2. A tervezet egyértelműen a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot jelöli meg a komponens szakmai hátterét biztosító szervezetként. Bár hivatkoznak a helyi civil szereplők bevonásának szükségességére, a tervezetből úgy tűnik, hogy kizárólag a MMSZ módszertana érvényesülhet ezeken a településeken, holott más szakmai szereplők is bírnak eredményekkel e területen.

Mi garantálja a szakterületen működő civil szereplők valódi és szektorsemleges, azaz partneri bevonását a végrehajtásba? Tervezik-e bármiféle független szakmai kontrollmechanizmus alkalmazását a végrehajtás során?

A társadalmi fejlesztések nem egyik napról a másikra történnek, ez a program is helyesen, több évre tervez. A program 300 településre való kiterjesztése szakaszosan valósul meg, de pontosan egy-egy település hány éven keresztül kap segítséget?

Mikor ér véget a program? Egy-egy település hány éves fejlesztési időszakban vehet részt? Mi az elvárt kimenet, eredmény egy-egy településen?

3. A tervezet tartalmazza, hogy „kiemelt figyelmet szükséges fektetni a programhoz kapcsolódó adatgyűjtési, monitoring és értékelési tevékenységre”. Ennek az anyagban nem látható sem szervezeti, sem végrehajtási módja.

Mikor és ki fogja kidolgozni és főleg elfogadni ennek az értékelési rendszernek a részleteit, az mikorra várható?

4. Az Implementáció és ütemezés pontban említi az tervezet, hogy “Azon intézkedések esetében, ahol helyi szereplők kerülnek kiválasztásra és bevonásra, a MMSZE funkcionálisan önálló, szervezeti szinten elkülönített szervezeti egysége (akár közreműködő szervezetként) végzi a támogatás kezelésével kapcsolatos hitelesítési feladatokat.”

Hogyan történik a helyi szereplők kiválasztása?

Amennyi tudható a 2019 óta futó programról, annak kapcsán alapvetően nem beszélhetünk ötletek versenyéről, nyílt pályázatról, a támogatási- és részvételi folyamat nem ismert. Eddig nem voltak nyilvános meghirdetések, nincsenek ezekkel kapcsolatos értékelési kritériumok, nem ismert, hogy ki és milyen alapon dönt arról, hogy az érintett településeken mely végrehajtó szervezetek kapnak lehetőséget.

Hogyan fér ez össze az esélyegyenlőséggel, átláthatósággal és számonkérhetőséggel? Miért nincs nyílt felhívás? Mik az ezzel kapcsolatos tervek?

5. A helyi viszonyokat legjobban ismerő szereplők, az önkormányzatok, a települések vezetőinek bevonása, megnyerése, partnerként kezelése minden fejlesztés esetében kulcskérdés. Miközben az önkormányzatok általában segítségként élik meg a fejlesztők megjelenését, egyben gyámként is tekinthetnek rájuk. Az egyébként autonómiájukban korlátozott, forrásaiktól megfosztott szereplők frusztrációja tovább nő. A tervezet a stakeholderek bevonása pontnál a diagnózis felállítása kapcsán még bevonja az önkormányzatokat, de a cselekvési terveket már csak a helyi szinten dolgozó civil, illetve egyházi szervezetek vitatják meg, a megvalósítás esetében pedig már szóba sem kerülnek.  

Mi a szerepe az önkormányzatoknak a fejlesztésben? Hogyan vonják be őket a tervezésbe, milyen lehetőségeik vannak saját elképzeléseik érvényesítésére? Hogyan marad majd náluk is abból a tudásból, ami szükséges a munka folytatásához?

6. Fontos kérdés, hogy az újonnan induló FETE programnak milyen a viszonya az érintett járásokban és a bevont településeken már működő más programokkal.

Milyen biztosítékok, bevált és igazolható módszerek vannak arra, hogy egyes programok között hatékony együttműködés alakul majd ki?

7. Az egyik legnagyobb erőforrást, a helyben lévő, önkéntes alapon szerveződő, tenni akaró közösségek alkotják. Ezek megerősítése, életre segítése és bátorítása a kezdeményezés fenntarthatóságát is erősítené. 

Milyen lépéseket terveznek a programban civilfejlesztésre, a helyben működő öntevékeny csoportok megerősítésére, bevonására?

8. A roma emancipáció nem valósulhat meg a többségi társadalom, és a többségi társadalmat privilegizáló intézmények attitűdjének megváltoztatása nélkül, anélkül, hogy többen igeneljék és aktívan támogassák az esélyteremtést. A többség megnyerése kommunikációs kérdés.

Milyen központi- és helyi kommunikációs stratégia biztosítja majd ezt, mi ennek a lényege, a források hány százalékát fordítják majd erre? Kapnak-e központi segítséget, illetve rendelkeznek-e erre külön forrással a településen jelenlévő megvalósítók?

9. A kiemelt konstrukcióban tervezett program – természeténél fogva – nehezen képes támogatni az innovációt. Ha nincs pályázati felhívás, mely innovációra, a legjobb megoldások kidolgozására ösztönözné a szociális szektor szereplőit, akkor a megvalósítók az állami megrendelések végrehajtóiként működnek, nem kérdeznek akkor sem, ha nem sok értelmét látják a megkapott feladatnak.

Milyen módszerek, megoldások, programirányítói koncepciók vannak a kreatív energiák, felszabadítására, és a végrehajtásban dolgozó szereplők, szervezetek és egyének motiválására? 

10. Ahogyan a többségi társadalom támogatása elengedhetetlen, a roma integráció elképzelhetetlen romák részvétele nélkül. A romák érdekeit következetesen és hitelesen önszerveződő roma közösségek tudják képviselni. Egy jól szervezett roma közösség a legfontosabb szereplővé tudna válni egy településen, ami a romák emancipációját illeti. Illetve, ha csak fejlesztési szempontokat nézünk, aranyat érnek az ilyen szervezetek egy-egy településen, mivel megszervezik a közösséget, képviselik az igényeket, a helyi érdekeket, tehát a segítségükkel egyének helyett szervezett csoportokkal lehetne partnerkedni. Kapacitásukat növelve – azon túl, hogy önjogukon működnek és érdeket képviselnek – partnereivé tudnának válni vagy ők maguk is élére tudnának állni különböző fejlesztési programoknak.

Hány bevont roma szervezet vesz most részt a már futó program megvalósításban, és milyen szerepben? Milyen terveik vannak a programban arra, hogy megerősítsenek már létező, és életre segítsenek, az intézményesülés felé elindítsanak önszerveződő roma közösségeket? 

11. Az elmúlt évtizedekben több tucat olyan civil kezdeményezés született, melyek célja közös: egy befogadóbb országért való küzdelem, esélyteremtés a roma közösségek számára. Ezen szervezetek olyan módszereket, programokat, projekteket dolgoztak ki, melyek miközben helyben változásokat hoztak, használhatóak és mintaként szolgálhatnak a szakpolitikákat leginkább alakító kormányoknak, intézményeknek, döntéshozóknak. A szociális szektor morálját rombolja az a végrehajtási mód, amely különbséget tesz társadalmi partnerek közt, hiszen a forrásokhoz néhány független civil szereplő mellett, alapvetően egyházi kötődésű szervezetek férnek hozzá, meghívásos alapon.

Tervezik-e a megvalósító szervezetek körének bővítését? Ha igen, milyen szempontok alapján?

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.Zs. | 2021-03-25 18:45:35

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) véleménye a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv Energetikai komponenséhez

Ma már nem vitatott tény, hogy az épületekbe való befektetés a klíma célok elérésének egyik leginkább költséghatékony és fenntartható eszköze.

Az Európai Bizottság 2019-ben közzétette az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal, COM 2019), az Unió új növekedési stratégiáját, ami Európa klímasemlegességét tűzte célul 2050-ig, 2030-ig 55%-os kibocsátáscsökkentés megvalósításával. A stratégia egyik sarokpontja az energiahatékonyság növelése, amelynek középpontjában az épületek állnak: „Az energiahatékonyság és a megfizethetőség kettős kihívásának kezelése érdekében az EU-nak és a tagállamoknak be kell indítaniuk a köz- és magánépületek korszerűsítési programját”, mivel így mérsékelhetők az energiaköltségek, csökkenthető az energiaszegénység, elősegíthető az építőipar fellendítése, a kkv-k és a helyi munkahelyek támogatása.

A válságot követő társadalmi-gazdasági helyreállítás során az épületállomány felújításának szintén kiemelt szerepe van, mivel ezáltal a gazdaság talpra állása és a munkahely teremtés is felegyorsítható. A zöld beruházások a GDP akár 4%-át kitevő többletet is eredményezhetnek 2030-ig (lsd. Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzését a V4 országokról: https://www.camecon.com/what/our-work/green-recovery-scenarios-in-visegrad-countries/), amely beruházások sarkalatos pontja az épületek energiahatékonyságának növelése. A megújuló energiatermelés részarányának növelése és a közlekedés elektrifikációja mellett azonban ez a stratégiai terület alig kap említést a dokumentumban.

Az energetikailag elavult épületállomány felelős Európa karbonkibocsátásának több, mint harmadáért. Az épületállomány dekarbonizációját célozza ezért az Unió új, 2020 októberében közzétett startégiája, a Felújítási Hullám (Renovation Wave), amely az épületfelújítási ráta megkétszerezését tűzte célul a következő évtizedre. Az Európai Unió 55%-os kibocsátáscsökkentéi céljainak és a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség eléréséhez nélkülözhetetlen az épületfelújítások felpörgetése és egyúttal a felújítások mélységének növelése. Részben ennek finanszírozására szánja az Unió a Next Generation Fund részeként a tagállamoknak az RRF-en keresztül biztosított forrásokat.

Az épületek energetikai felújítása egyike azon hét zászlóshajó területnek, amit a Bizottság külön kiemel és a tagállamok számára erősen javasol szerepeltetni az nemzeti helyreállítási tervekben. Ez nem véletlen, hiszen az épületfelújítások más támogatandó tevékenységekhez képest is jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, kibocsátáscsökkentő és jólét növelő hatása egyértelműen alátámasztott. Számos tanulmány alátámasztja, hogy az épületállomány nagyszabású felújítása révén a magyar gazdaság is olyan gazdasági és társadalmi, energetikai és nem-energetikai előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket.

Magyarország Nemzeti Energia és Klíma Tervének (NEKT) a bizottság által kiadott 2020. október értékelése világosan rámutat, hogy az energiahatékonysági célok tekintetében Magyarországnak növelnie kell ambícióit. Egyértelmű elvárás a primer és végső energiafelhasználás a tervezettnél jelentősebb csökkentése és az energiamegtakarítások növelése megfelelő szakpolitikák révén. A NEKT-ben a következő évtizedre vállalt 331 PJ kumulált energiamegtakarítás eléréséhez ki kell aknázni az épületekben rejlő, nagyságrendileg ennek harmadát kitevő megtakarítási potenciált. A célkitűzést a hazai felújítási ráta minimum megkétszerezésével, a mélyfelújítások arányának növelésével lehet csak elérni, különös tekintettel a családi házakban rejlő, a leginkább költséghatékonyan kiaknázható energiamegtakarítási lehetőségre.

A Magyarország által 2050-re vállalt klímasemlegesség megvalósítása nem teljesíthető a hazai 3,7 milliós lakott lakásállomány energetikai felújítása nélkül, ami nagyjából évi 130 ezer lakás felújítását tenné szükségessé. Ez az ütem, vagyis egy nagyszabású hazai felújítási hullám egyelőre elképzelhetetlen egy átfogó és jól megtervezett ösztönzőrendszer nélkül. Ennek elemeit nem látjuk megfelelően megjelenni sem hazánk helyreállítási tervében (RRF), sem a kohéziós források tervezésére vonatkozó dokumentumban (KEHOP plusz).

Az RRF energetikai területre vonatkozó tervei között egyértelműen az energiaszektor dekarbonizálása és a villamosenergia-termelés karbonsemlegessé történő átalakítása áll. A terv nagy hangsúlyt helyez tovább a lakossági megújuló energia beruházások elősegítésére és az ehhez szükséges hálózati kapacitások növelését célzó beruházásokra. A villamosenergia-szektor dekarbonizációja és a megújuló energiafelhasználások növelése fontos stratégiai célok, de ezek nem elégségesek a dekarbonizációs célok eléréséhez: az energiafelhasználásért és széndioxid kibocsátásért közel fele részben felelős végfelhasználói szektorokat - különös tekintettel az épületekre - a tervnek sokkal nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe vennie.

Számos kutatás bizonyítja, hogy energiahatékonyság nélkül a hőenergia előállításának dekarbonizációja hatalmas költségeket emészthet fel. Egy energetikailag rosszul teljesítő lakóépületben csak a fűtési rendszer megváltoztatásával nehéz és pazarló lenne a helyiségeket kényelmes beltéri hőmérsékletre melegíteni, ráadásul, egy alacsony hőigényű házhoz képest a beruházási és üzemeltetési költségek is lényegesen magasabbak lennének. Sőt, egy ilyen megközelítés költségeket jelentene az egész energiarendszer számára is, hiszen feleslegesen teszi szükségessé újabb termelőkapacitások beépítését. Sz alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési technológiák és az energiahatékonyság javításának kombinációjára van szükség a hő dekarbonizálásához.

Az egyik támogatandó beruházás típus a lakossági fűtési rendszerek elektrifikálására irányul. A napelemes rendszerek telepítésének és fűtési, valamint HMV előállító rendszereik elektrifikálásának vissza nem térítendő támogatással történő ösztönzése az energiaköltségek csökkentésére kizárólag akkor észszerű, ha előtte sor került az épület vagy lakás hőigényénének csökkentésére. Az energiahatékonysági beavatkozásoknak először a hőigény csökkentését kell megcélozniuk szigeteléssel, nyílászárócserével, nyáron a hűtési energiaigény csökkentését árnyékolással, és a megmaradt – lehetőség szerint – minimális energiaigényt kellene megújuló energiahordozókat felhasználó technológiákkal kielégíteni (pl. napelem, hőszivattyú). Energetikailag korszerűtlen épületekre telepített napelemektől nem várható lényeges fogyasztáscsökkentés.

Ezt indokolja az Európai Zöld megállapodásban megfogalmazott „Első az energiahatékonyság” elve is, amely pontosan azt célozza, hogy az energiaszektor bármely nagyszabású beruházási döntése előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket kell mérlegelni. Ennek szisztematikus érvényesítésének nincsen nyoma a tervek között. Magyarország energiaintenzitása és a lakosság fajlagos energiafogyasztási indikátorai egyértelműen jelzik, hogy hazánkban pazarló az épületek, különösen a fűtési célú energia felhasználása. Az energiafelhasználás tartós, hosszú távú mérséklésének feltételeit kellene elsőként megteremteni, vagyis a „torta” nagyságát ésszerű először csökkenteni, és utána dönteni a zöldítés, az elektrifikáció, és a szükséges hálózatfejlesztések nagyságáról. Komoly lehetőség elszalasztásának látjuk ezért, hogy a terv nem veszi kellően figyelembe a végfelhasználói szektor – különös tekintettel a lakosság és az épületállomány - energiafelhasználásának csökkentését sem a stratégia célkitűzések, sem a javasolt intézkedések között.

A hazai helyreállítási tervben a fentiek alapáján ezért javasoljuk, hogy az energiahatékonyság a kitűzött stratégiai célok között szerepeljen, a tervezett intézkedések pedig kiterjedjenek az alábbiakra:

- Az épületállomány nagyszabású felújítása, a komplex, mélyfelújítások ösztönzése finanszírozási megoldásokkal a lehető legnagyobb megtakarítási potenciál és a „lock in” hatás elkerülése érdekében. Sikeres nemzetközi példák működnek az állami és uniós források privát tőkével való párosítására. A vissza-nem-térítendő támogatások és kedvezményes hitelek kombinálásával, amelyet egy közvetítő szervezet kezel és ajánl ki a felújítók számára, technikai segítségnyújtással kiegészítve, számos európai országban a felújítások felpörgetését eredményezte (pl. KfW Németországban, Kredex Észtországban, vagy a VIPA Litvániában).

- Kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás támogatása – ezek nélkül a felújítási ráta (minimum) megkétszereződése nem teljesülhet. Ilyen címszó alatt támogatható például egyablakos felújítási irodák felállítása, amelyek a felújítási folyamat komplex tervezésében és lebonyolításában segítik a lakosságot és biztosítékot jelentenek a minőségi megvalósításra, ezáltal a várt energiamegtakarítás elérésére. Például Csehország és Belgium is a helyreállítási forrásaikból erősíti meg a regionális, illetve helyi tanácsadó irodák szerepét a felújítási hullámmal járó tervezési, adminisztratív, lebonyolítási, monitoring és jelentéstételi feladataira. Németországban több, mint 10 ezer akkreditált energetikai szakembert foglalkoztat az állami KfW bank, akik a felújítási tervek előkészítésben és végrehajtásának szervezésében vesznek részt.

- Az épületfelújítások kivitelezéséhez szükséges lépéseket tenni az építőipari szakemberhiány kezelésére. A jó szakmunkások és energetikai mérnökök, szakemberek képzése és rendelkezésre állása kulcskérés egy felújítási hullám sikeréhez, a felújítások szakszerű kivitelezése esetén keletkezik csak az elvárt energiamegtakarítás.

 

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Sz.G. | 2021-03-25 16:29:50

MAHÖSZ vélemény Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve F energetika (zöld átállás) komponenséhez

A Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ) az Energetika komponens Lakossági fűtésrendszerek elektrifikálása (4. pont) kapcsán üdvözöli azt, hogy a hőszivattyúk – beleértve a levegő-levegő rendszereket is – kiemelt szerepet kaphatnak a fűtési rendszerek elektrifikálásban.

A MAHÖSZ az összeállított érvek mellett az alábbi összefüggésre szeretné is ráirányítani a figyelmet, mely a napelemek elterjedését tovább segítheti, egyben egyszerűsítheti a magyar megújuló célok elérését, és komplementer lehet a lakossági keresletoldali válaszadás kialakításában.

 Az épületállomány, így a hűtés- és fűtés  2050-re kitűzött dekarbonizációja kulcsfontosságú lesz Európa klímasemlegessé tételében, és ebben a hőszivattyúk központi szerepet fognak játszani.

A hőszivattyúk ugyanis az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. A  hőszivattyús megoldások jelentik tehát az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját, hiszen képesek egységnyi villamos energia beviteléből három-négyszer több hőenergiát előállítani; szemben az egyéb elektromos, illetve gáz alapú fűtésmódokkal.

Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú-technológia a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség.

Elsikkadt nálunk eddig viszont az a rejtett technológiai előny, miszerint a hőszivattyúk által előállított hasznos energiát megújuló energiának kell tekinteni, és a megújulóenergia-statisztikában megjeleníteni.

A hőszivattyúk nemcsak az egyik leghatékonyabb fűtési és hűtési technológiát testesítik meg, hanem a hőszivattyúval előállított, egy épület energiaellátáshoz szükséges energiamennyiség és a folyamat beviteli energiaigényének különbözetét hasznos energiának nevezzük, és a hasznos energiát is megújuló energiának kell tekinteni.

Tehát elmondható, hogy azáltal, hogy a hőszivattyúk is megújulóenergia-technológiának számítanak, ez segíthet a magyar megújuló energia célkitűzések teljesítésében is. Azaz minél több hőszivattyús rendszer kerül hazánkban beépítésre, annál könnyebb lehet a megújuló energia célokat is teljesíteni – ideális esetben a napelemek által megtermelt tiszta áramból.

Hőszivattyú technológia kulcs lehet a keresletoldali válaszadáshoz is, okosmérőkkel kombináltan 

Hőszivattyúk beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.D. | 2021-03-11 16:54:30

Fővárosi Önkormányzat állásfoglalása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv véleményezéséhez kapcsolódóan I. rész

I. Partnerségi egyeztetés – A Fővárosi Önkormányzat bevonásának hiánya

A Budapest Főváros Önkormányzata (továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat, Főváros) 2020. szeptember 22-én írásban fordult a Miniszterelnök Úr felé az uniós források tervezése kapcsán és jelezte igényét, hogy be kíván kapcsolódni a tervezésbe. A Főváros – megkeresés hiányában, illetve a nehézkes kapcsolatfelvétel miatt – proaktívan elkészítette saját, 2021-27-es időszakra vonatkozó fejlesztési tervét, amely az akkor párhuzamosan készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiához és egyéb ágazati tervekhez igazodott. Ezt az ún. Integrált Fejlesztési Programot a 2020. október 15-én tartott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (a továbbiakban: FKT) ülésen be is mutatta és kérte a Főváros bevonását a programozási folyamatba mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), mind a strukturális fejlesztési eszközök vonatkozásában. Az FKT határozata azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a Főváros az induló társadalmi egyeztetési folyamat keretében tegye meg észrevételeit és javaslatait.

A Kormány 2020. novemberében elindította az uniós források (strukturális alap és helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz források) társadalmi egyeztetését. A közzétett rövid leírások azonban nem tartalmazzák az allokált források volumenét, a tervezett beavatkozások részleteit (például nem derül ki, hogy mely konstrukciók lesznek önkormányzatok számára nyitottak, és milyen eljárásrend szerint tervezi a Kormány a pályázatok lebonyolítását), továbbá az ún. stratégia projektek sem szerepelnek a programok közzétett tartalmában. Így gyakorlatilag lehetetlen érdemi véleményt alkotni a tervezetekről. Megjegyezzük, hogy időközben elkezdődött a programok előzetes vizsgálata (ún. ex ante értékelési folyamat és a 2/2005. (I. 11.) egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló Korm. rendelet szerinti stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)), melynek keretében a Főváros is megkapta az SKV tematikus értékelési programját és részletes véleményt nyújtott be.

A hatályos Operatív Programok monitoring bizottságai (melyek közül néhányban a Főváros is tag) időközben elkezdtek egyes felhívásokat és projekteket tárgyalni 2020 végén. Eddig a Mobilitás Operatív Program vagy IKOP Plusz közlekedési felhívásai közül csupán néhányat és egy projektlistát tartalmazó ún. „éves fejlesztési keret” tervezetet, illetve a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program vagy KEHOP Plusz egy felhívását ismerhettük meg ilyen módon. Emellett a Versenyképes Magyarország Operatív Program (továbbiakban: VMOP) koncepcióját kapta meg a Fővárosi Önkormányzat 2021. január 18-án, amellyel kapcsolatos észrevételeink 2021. február 5-én kelt, FPH59/226-2/2021 iktatószámú levélben kerültek megküldésre Marczinkó Zoltán Helyettes Államtitkár Úr részére.

A Kormány 2020 végén közzétett továbbá egy rövid, 13 oldalas „összefoglalót” Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről, amely teljes terjedelemében az Európai Bizottság felé került kizárólag benyújtásra, az számunkra nem érhető el.

Az összefoglalónak hívott dokumentum azonban kizárólag az általánosságok szintjén mutat be különböző intézkedéseket, azok alapján a stratégiai alátámasztottság nem igazolható. Nincsenek világos célok, ezek hiányában azok indokai sincsenek bemutatva. Mindebből következik, hogy a célok eléréséhez szükséges lépések is hiányoznak. Tekintettel arra, hogy a tervezett intézkedések megjelölése teljesen hiányzik, nem tudható, hogy milyen beruházásokat és reformokat terveznek, illetve azoktól milyen hatást várnak. Az intézkedések hatásosságának és hatékonyságának javítása érdekében elengedhetetlen lenne a partnerek bevonása, de az „összefoglaló” nem tér ki a megvalósításban az önkormányzatoknak szánt szerepre sem.

Így, a teljes anyag és a tervezett beruházások, projektek hiányában az „összefoglaló” érdemben nem értékelhető, és nem is véleményezhető.

 

II. A Fővárosi Önkormányzat stratégiai célrendszere

Budapest 2019-ben megválasztott új városvezetése a zöld, esélyteremtő, demokratikusan működő város megvalósítására tett vállalást. A részvételi tervezési folyamatban megfogalmazott igények, a stratégia vizsgálati munkarészei során azonosított fejlesztési szükségletek és kihívások alapján a Fővárosi Önkormányzat – vízióját megerősítve – három stratégiai célt jelölt ki, melyek meghatározzák a következő hét év városfejlesztési beavatkozásainak fókuszát:

Esélyteremtő Budapest: minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatás biztosítása, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítása.

Zöld Budapest: egy élhető és egészséges, értékőrző és értékteremtő, klímatudatos város feltételeinek megteremtése

Nyitott Budapest: kezdeményező városkormányzás, ahol kulcsszerepet kap az együttműködés és az innováció. 

A fenti célok összhangban vannak Budapest hosszú távú városfejlesztési víziójával, ugyanakkor kiemelik azokat az irányokat, ahol a Fővárosi Önkormányzat a következő években az egymással összehangolt, integrált beavatkozások eredményeként lényeges változást, elmozdulást szeretne elérni.

 

A Fővárosi Önkormányzat felelős a város működését alapvetően meghatározó szolgáltatásokért, ezeket a változó fogyasztói szokások és társadalmi igények figyelembevételével, az új technológiák alkalmazásával kell úgy fejleszteni a következő években is, hogy pénzügyi szempontból fenntarthatóan működjenek, a környezeti károk csökkentését eredményezzék és - nem utolsó sorban - a városlakók, ügyfelek elégedettségét is növeljék. Ezért a célok elérése érdekében mind a gazdaságban, mind a városi szolgáltatások és a városi környezet megújításában a Fővárosi Önkormányzat elsődleges feladata a környezetkímélő, erőforrás-hatékony zöld átállás és a digitalizáció elősegítése, a technológiai fejlődés és az innováció adta lehetőségek minél jobb kihasználásával. Ezek az irányok szorosan illeszkednek az Európai Unió és az RRF (2021/2041 rendelet 3. cikk (a) és (b) területek) azon célkitűzéseihez, ahol a következő évtizedben a legfontosabb strukturális változásokat kívánja elérni a globális klímacélokhoz való hozzájárulás és Európa versenyképességének javítása érdekében.

Az átállás azonban csak akkor lehet sikeres, ha párhuzamosan kellő figyelmet kapnak azok a társadalompolitikai intézkedések, amelyek az egyenlőtlenségek csökkentésére irányulnak, támogatják a különböző élethelyzetükben segítségre szoruló lakosokat, mindenki számára egyenlő eséllyel elérhetővé teszik a városi szolgáltatásokat és közösségi tereket (2021/2041 rendelet 3. cikk (d) és (e) területek).

A kezdeményező városkormányzás azt jelenti, hogy a belső döntéshozási és végrehajtási kapacitások, szervezeti és eljárási folyamatok fejlesztésével a Fővárosi Önkormányzat javítja működését, szolgáltatásainak minőségét, és ez képessé teszi a fejlesztési programok sikeres végrehajtására (2021/2041 rendelet 3. cikk (e) terület). Mindezt úgy valósítja meg, hogy eközben sokoldalúan együttműködik lakosságával, a civil- és szakmai szervezetekkel, a magánszektorral és egyéb érdekeltekkel.

 

III. Illeszkedés az Európai Unió által biztosított helyreállítási eszközökhöz

Az Európai Bizottság a koronavírus okozta válság kezelésére egy új helyreállítási eszközt (Következő Generáció EU - Next Generation EU) hozott létre a többéves pénzügyi keret mellett. Ezen belül a legjelentősebb potenciális finanszírozás az ún. Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül érkezhet Budapest számára. Az RRF célja, hogy nagyléptékű pénzügyi támogatást nyújtson olyan beruházásokhoz és reformokhoz, különösen a zöld és digitális átállás terén, amelyek a jövőre felkészültebbé teszik a tagállamokat. A forrásoknak hozzá kell járulniuk az éghajlati és a környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok érvényesítéséhez, támogatnia kell a tiszta energiára való átállást az energetikai rendszerek korszerűsítésén keresztül. A helyreállítási források mielőbbi lehívása érdekében a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteniük, melyekben meghatározzák a következő négy évre szóló reform- és beruházási menetrendet.

Az RRF forrásokból Budapest egyaránt jogosult támogatást kapni a környezetvédelmi, természetvédelmi, kék- és zöldinfrastruktúra-fejlesztési, valamint energiahatékonysági projektjeihez. A Magyarországra allokált keret vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokat is tartalmaz.

Az alábbi indikatív projektlistában nagyságrendjét és a megvalósítás módját tekintve is két rendhagyó projekt jelenik meg: a fővárosi lakásügynökségi modell elindítása a megfizethető bérlakások számának növelésével, illetve a magántulajdonban lévő lakásállomány energetikai megújítását és a megújuló energiahasználat növelését célzó projektek. Mindkettő projektről elmondható, hogy strukturális változásokat kíván elérni az adott területen, valamint a megadott fejlesztési volumen mellett jelentős a foglalkoztatási hatásuk is. A budapesti épületfelújítási program elindítását az RRF keretből történő finanszírozás biztosíthatja, a támogatások mellett a visszatérítendő (hitel) források együttes igénybevételével. Cél, hogy a 600 milliárd Ft-os RRF forrást és az egyéb forrásokat (vállalkozások, kerületek, lakosság) ötvözve több mint 1000 milliárd Ft értékben valósuljanak meg épületenergetikai beruházások a következő hét év alatt. A budapesti közösségi klímagyűlésen elsöprő többséggel a legfontosabb klímavédelmi javaslatként fogalmazták meg a résztvevő állampolgárok az épületenergetikai korszerűsítések pénzügyi támogatását.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.D. | 2021-03-11 16:51:28

Fővárosi Önkormányzat állásfoglalása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv véleményezéséhez kapcsolódóan VI. rész

V. Az egyes komponensek részletes véleményezése

E komponens, Fenntartható zöld közlekedés: a komponens tartalmaz egyértelműen a Fővárossal kapcsolatos részeket, azonban az ezek mögötti részletes koncepció kidolgozásában a Főváros bevonása nem történt meg. A komponens intézkedései közül az intézményrendszeri reform az, amely valódi ugrást jelenthet a közlekedés színvonalában, bár konkrétan nem a zöld átállásról szól (a digitálisról inkább). A másik két intézkedés (infrastruktúra és szolgáltatási reform és logisztikai reform) ezzel szemben nem utal olyan beavatkozásokra, amely strukturális választ tudna adni a közlekedés kihívásaira, inkább csak ágazati fejlesztésnek tekinthetők (a logisztikai reform tartalma nem is értékelhető az összefoglaló alapján). A legnagyobb hiányosság ugyanakkor a Fenntartható Városi Mobilitási Tervre (SUMP) való hivatkozás hiánya, amely az integrált közlekedésfejlesztés alapja, és az Unióban általános iránytűként szolgál ahhoz, hogy adott város közlekedése milyen mixben fejlesztendő.

A közlekedés fenntartható és zöld szempontú fejlesztése nem valósulhat meg az aktív közlekedési módok (elsősorban gyaloglás és kerékpározás) integrációja, valamint azok facilitálása nélkül. Ez különösen fontos terület Magyarországon, amely az európai országok között a 3. helyen áll közlekedési célú kerékpározás arányát tekintve, dinamikus fejlődés mellett. Fontos szempont továbbá az aktív közlekedés egészséget javító hatása, amely pótlólagos előnyöket jelenthet a kibocsátások és torlódások csökkentése mellett. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy komplex forgalomcsökkentési intézkedések és a másodlagos hálózatok fejlesztése nélkül komoly veszélyt hordoz a város közép- és hosszútávú fejlődése szempontjából egy, csak a főhálózati elemekre és az elővárosi közlekedésre fókuszáló fejlesztési csomag.

Az aktív közlekedéshez kötődő infrastruktúrafejlesztés (a városi közterületek reformja) mellett ennek a célkitűzésnek egyik kulcseleme lehet a közösségi járműmegosztó rendszerek fejlesztése, amely biztosítja a különböző közlekedési módok kombinált, rugalmas használatát.

Javasoljuk itt az Európai Bizottság által készített útmutatóban foglalt reform törekvéseket integrált módon beépíteni a Tervbe:

1. Keretrendszer kidolgozása a városok/agglomerációk részére Fenntartható Városi Mobilitási Tervek (FVMT) létrehozása és megvalósítása érdekében. A szabályozás biztosítsa, hogy az FVMT-k összhangban legyenek az országos és EU szintű klíma- és környezetügyi célokkal, és alapként szolgálhassanak a környezetbarát, okos, biztonságos és igazságos közlekedésfejlesztésekhez.

2. A legszennyezőbb járművek kivezetése a leginkább szennyezett városi területeken. A szabályozás kiegészíti az egyéb országos vagy helyi erőfeszítéseket, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a torlódások és a szennyezés csökkentését célozzák.

3. Közösségi járműmegosztó rendszerek telepítésének támogatása. Ez az intézkedés segíti azokat a helyi erőfeszítéseket, amelyek fenntartható járműmegosztó rendszerekre vonatkoznak, beleértve az igényvezérelt közlekedést a közösségi közlekedés kiegészítésére, és a fenntarthatósági célok elérését.

4. Az alternatív hajtóanyagok infrastruktúrájára vonatkozó eljárások egyszerűsítése és harmonizációja. Ez az intézkedés elsősorban az elektromos töltőállomásokba történő befektetéseket, valamint az elektromos hálózat és a töltőállomás-infrastruktúra üzemeltetői közötti együttműködést segítheti.

Az alábbi komponensek esetében néhány szempontot kívánunk kiemelni:

D komponens, Vízgazdálkodás: a komponens a mezőgazdaságra és az öntözésre korlátozza a szükséges beavatkozásokat, míg a Főváros részéről kiemelkedően fontosnak tartjuk az adaptív csapadékvíz gazdálkodásra történő átállást, a csapadékok, mint erőforrás figyelembevételét, különös tekintettel az extrém csapadékesemények gyakoriságának a klímaváltozással történő megnövekedésére. Ennek értelmében erősen hiányoljuk a vízgazdálkodás települési és városi fókuszúlábát.

F komponens, Energetika: A települések, különös tekintettel a megyei jogú város és Budapest kiemelt mértékben jelentős energia felhasználásuk miatt kiemelt klímavédelmi célkitűzésként kellene, hogy megjelenjen. Véleményünk szerint kizárólag 4 régió 5000 fő alatti településeire koncentráltan, kifejezetten alacsony költséghatékonyságú beavatkozások valósulnak meg. A teljes ország energiahatékonysági mutatóinak javítása érdekében nem megkerülhetők a nagytelepülések. Budapest az IFP-ben megjelölt célok mentén partnerként kíván megjelenni a lakossági energiahatékonyság növelése területén, különös tekintettel a megfogalmazott országos és saját települési klímacéljai és a Magyarország ellen a PM10 szennyezés miatt lezajlott kötelezettségszegési eljárás következményeinek megszűntetése érdekében.

G komponens, Körforgásos gazdaság: A települési hulladékgazdálkodás területén ellátott önkormányzati hulladékgyűjtési és ártalmatlanítási feladatok szervezése helyi vagy regionális szinten valósul meg a leghatékonyabban. A települési hulladékok újrahasznosítás arányaiban még mindig jelentős elmaradásban van az ország az uniós átlaghoz és a 2020-as célkitűzésekhez képest, ezért a gyártói felelősségi rendszerek fejlesztésén és az illegális lerakók felszámolása mellett az élettartamuk végéhez ért települési lerakók rekultivációja és a működő lerakók biogáz hasznosítását is javasoljuk integrálni a komponensbe. A biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtésére és kezelésére vonatkozó uniós kötelezettség teljesítéséhez szükséges technológiai, infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztések ugyancsak elengedhetetlen részét kell képezzék a programnak. Emellett a 2000 lakosánál kisebb települések szennyvízkezelésének megoldása mellett a lakosság vízfogyasztási szokásainak megváltozása és az extrém csapadékok okozta elöntések negatív hatásainak mérséklése érdekében elengedhetetlennek tartjuk a nagyobb települések szennyvízkezelési kapacitásainak fejlesztését, a keletkező biogáz kezelésének teljeskörű kiépítését és a nagy mennyiségű szennyvíziszapok körforgásos hasznosításának előmozdítását.

H komponens, Digitalizáció: Az elmúlt évtizedben az önkormányzatok hatósági feladatainak elvonásával párhuzamosan a kormányzati szektor jelentős digitalizációja valósult meg. Ugyanakkor az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások és önként vállalt feladatok közvetlen vagy önkormányzati tulajdonú cégeken keresztül történő ellátása nem részesült jelentős forrásokban. Mindenképpen javasoljuk az önkormányzatok digitális átállását, városi smart megoldások alkalmazásának támogatását beépíteni a komponens intézkedései közé.

I komponens, Egészségügy: A komponens címéből is következik, hogy nem tartalmaz az elavult és a COVID járványnak erősen kitett szociális területre kiterjedő szerkezetváltási elemeket. Ahogy a járványhelyzet is rávilágított, sérülékeny társadalmi csoportok jelentősen kitettek a bekövetkező szélsőséges hatásoknak, akár a járvány egy újabb hullámáról, akár a klímaváltozás hatásairól legyen szó. Kiemelten szükséges, hogy a szociális ellátórendszer önkormányzatok által működtetett ágai (idősgondozás, hajléktalan ellátás, szegregált csoportok) is jelenjenek meg a minőségi szolgáltatások fejlesztésének célterületeként mind infrastruktúra, humánerőforrás, mind digitalizáció fejlesztése területén.

A dokumentum alapján a megyei jogú városok, nagytelepülések, így Budapest is kevéssé jelenik meg a célterületek között, ami – különös tekintettel régiós státuszából fakadó strukturális forrásokhoz való korlátos hozzáférésére – jelentősen visszavetheti fejlődését az elkövetkező hétéves időszakban. A főváros számára elérhető források ilyen mértékű korlátozását nem támasztja alá Budapest elmúlt időszakban mutatott fejlődése. Az Eurostat adatai alapján más magyarországi régiókkal való összevetésben a Fővárost az elmúlt évtizedben minden évben legalább két NUTS2 régió, de 2010-ben, 2013-ban és 2015-ben az összes régió megelőzte a GDP megelőző évhez mért relatív növekedésében. Budapesten 2019-re az előző évihez képest 1,7%-kal nőtt a szegénységben és társadalmi kirekesztésben érintett személyek száma, míg 5 másik régióban ez az arány csökkent. Hasonlóképpen a szegénység kockázatának kitettek aránya 3 régióban (Pest megye, Budapest és Nyugat-Dunántúl) nőtt, míg a többiben csökkent 2018-ról 2019-re. A munkanélküliséget vizsgálva az elmúlt öt évben három NUTS2 régió mutat Budapestnél kedvezőbb adatokat.

A külföldről Magyarországra látogató turisták aránya messze Budapesten a legmagasabb, így a koronavírus okozta visszaesés a budapesti vállalkozásokat érintette a legsúlyosabban.

VI. Összefoglaló megállapítások

Összességében elmondható, hogy a folyamatban lévő társadalmi egyeztetés alatt elfogadott éves fejlesztési keretek és nagyösszegű pályázati felhívások, illetve az Európai Unió szerveivel folytatott egyeztetés alatt álló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (Terv) kidolgozása során a Főváros és a kerületek kihagyása a tervezési folyamatból erősen erodálják a partnerségi folyamatba vetett bizalmat és erősen megkérdőjelezik annak jelentőségét és szerepét. A Főváros bevonásának hiánya a Terv kidolgozásának folyamatába – különös tekintettel a fővárosi közlekedésszervezés és fejlesztési stratégia jelentős átalakításának tervezésébe – legitimációs és jogi kérdéseket is felvet.

A párbeszéd hiánya sajnos nem csak a problémák feltárását, de a hatékony megoldások azonosítását is ellehetetlenítik, és félő, hogy a helyi szint kihagyása – legalábbis a Főváros esetében – hatékonytalan beruházások sorát eredményezheti, sőt esetenként káros folyamatokat indíthat el a Főváros további fejlődése érdekében.

A Főváros továbbra is nyitott és készen áll a konstruktív párbeszédre, melynek alapjául javasoljuk az általunk kidolgozott Integrált Fejlesztési Programot, valamint a frissen társadalmi egyeztetésre bocsátott Integrált Településfejlesztési Stratégiát áttekinteni, és szakmai nyitottságot remélve továbbra is várjuk a Kormányzat szakértőinek megkeresését a további egyeztetések érdekében.

Budapest, 2021. március 10.

Karácsony Gergely

főpolgármester

 

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.D. | 2021-03-11 16:50:27

Fővárosi Önkormányzat állásfoglalása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv véleményezéséhez kapcsolódóan V. rész

II.16 ENERGIAHATÉKONY ÉPÜLETEK ÉS VILÁGÍTÁS

Épületenergetikai fejlesztések és megújuló energiahasznosítási projektek a fővárosi tulajdonú intézmények, a fővárosi tulajdonnal érintett vállalatok körében, továbbá a magántulajdonban lévő lakóépület állomány energetikai megújításának és a megújuló energia használatának támogatása pénzügyi eszközökön keresztül, visszatérítendő források bevonásával.

Potenciálisan bevonható források: ZIKOP, VMOP, RRF, EIB hitel/InvestEU/pénzügyi eszközök, ZFR    640 700

II.16.1 Kulturális és sportcélú intézmények épületenergetikai fejlesztései

 indítás: 2021     időtartam: 7 év                                            10 000

II.16.2 Épületenergetikai és technológiai fejlesztések a fővárosi tulajdonú gazdasági szervezeteknél

indítás: 2021     időtartam: 7 év                                              15 000

II.16.3 A magántulajdonban lévő lakásállomány energetikai korszerűsítésének támogatása

A projekt M és L forgatókönyvben 300 milliárd Ft támogatással és 300 milliárd Ft visszatérítendő forrással számol elsődlegesen az RRF keret terhére; S szcenárió esélyegyenlőségi programként is értelmezhető, a leginkább rászoruló háztartások bevonásával.

indítás: 2021     időtartam: 7 év                                              600 000

II.16.4 Önkormányzati lakóépületek épületenergetikai fejlesztései

 indítás: 2021      időtartam: 7 év                                               1 700

II.16.5 LED lámpatestek cseréje és kapcsolódó smart fejlesztések

 indítás: 2021      időtartam: 7 év                                            14 000

II.19 BIZTONSÁGOS ÉS FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁS

Víziközmű-szolgáltatások, csapadékvíz-gazdálkodás és árvízvédelmi rendszer fejlesztése hatékony és fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás céljából.

Potenciálisan bevonható források: ZIKOP, RRF                      165 900

II.19.1 Észak-pesti szennyvíztisztítótelep fejlesztései

 indítás: 2021      időtartam: 3 év                                            4 200

II.19.2 Délpesti szennyvíztisztító telep vízgyűjtő területéhez kapcsolódó fejlesztések - II. ütem

indítás: 2025     időtartam: 5 év                                             6 500

II.19.3 Békásmegyeri szivattyútelep fejlesztése

 indítás: 2021      időtartam: 2 év                                             900

II.19.4 A BKSZTT fejlesztései

 indítás: 2021      időtartam: 2 év                                            5 300

II.19.5 Kockázatos nagy átmérőjű csövek cseréje

 indítás: 2021      időtartam: 7 év                                          30 000

II.19.6 Hálózati rekonstrukciók

 indítás: 2021      időtartam: 7 év                                         100 000

II.19.7 Kutak felújítási programja

 indítás: 2021     időtartam: 7 év                                            7 300

II.19.8 Bp., XII.ker. Nagykapos utca - Irhás árok, Konkoly-Thege Miklós út - magas út csatornázása

indítás: 2025     időtartam: 3 év                                            8 100

II.19.9 Dél-budai átemelő telepek fejlesztése

indítás: 2021      időtartam: 3 év                                           1 400

II.19.10 gépházak korszerűsítése

 indítás: 2022      időtartam: 2 év                                          2 200

III.3 KÖZ-DIGIT – DIGITALIZÁCIÓ A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKBAN

Hatékonyságot és együttműködést növelő, magasabb szolgáltatási színvonalat és (smart) üzemeltetést támogató fejlesztések, integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetése, illetve a meglévők fejlesztése; digitális készségek munkavállalói oldalú fejlesztései.

Potenciálisan bevonható források: DIMOP, VINOP, MIOP, RRF               20 000

III.3.1 Vállalati digitális fejlesztések és képzések

indítás: 2021  időtartam: 3év                                               10 000

III.3.2 Információtechnológiai fejlesztések a városi közlekedésszervezésben

indítás: 2022 időtartam: 2év                                                  9 500

III.3.3 Digitális mozi program

 indítás: 2021  időtartam: 2év                                                  500

III.4 MINŐSÉGI ÜGYFÉLSZOLGÁLTATÁSOK PROGRAMJA

Ügyféloldali fejlesztések a Főpolgármesteri Hivatalban és a közszolgáltatásoknál; e-ügyintézés, egyablakos ügyintézés és hibabejelentő felületek, ügyfélszolgálati központok; city-logisztikai infrastruktúra és IT alapú szervezés fejlesztése; közösségi közlekedésben tájékoztatáshoz és e-jegyrendszerhez kapcsolódó fejlesztések.

Potenciálisan bevonható források: DIMOP, MIOP, RRF                          28 900

III.4.1 E-Budapest program

 indítás: 2021 időtartam: 7 év                                                              3 000

III.4.2 e-jegyrendszer (*az egységes rendszer függvényében)

 indítás: 2021  időtartam: 6 év                                                           23 500*

III.4.3 Utastájékoztatás digitalizációja megállókban

 indítás: 2021  időtartam: 2év                                                             500

III.4.4 BKK Ügyfélközpontok fejlesztése

 indítás: 2021  időtartam: 2év                                                            1 000

III.4.5 Iskolai étkeztetés korszerűsítése

 indítás: 2021  időtartam: 2év                                                             400

III.5 Budapest adat- és innovációs program

A Budapesten születő, városi kihívások megoldására irányuló ötletek számának növelése, az arra alkalmas ötletek fejlesztésének további támogatása, a fővárosi adatvagyonnal való tudatos gazdálkodás feltételeinek megteremtése és a digitális átállás támogatása a vállalkozói szektorban.

Potenciálisan bevonható források: DIMOP, VINOP, RRF                       7 000

III.5.1 Fővárosi közadat program

indítás: 2021 időtartam: 7 év                                                            1 000

III.5.2 Budapest Városi Innovációs Központ

 indítás: 2021  időtartam: 7 év                                                          5 000

III.5.3 KKV-DIGIT: Digitális átállás támogatása a KKV szektorban

indítás: 2021  időtartam: 7 év                                                         1 000

III.6 Értékalapú és közösségi célú turisztikai fejlesztések

Lakossági igényeket kiszolgáló és turisztikai kínálat minőségi bővítéséhez egyaránt hozzájáruló projektek megvalósítása, ügyfélélményt növelő digitális fejlesztések.

Potenciálisan bevonható források: DIMOP, VINOP, VMOP, RRF         55 000

III.6.1 Gyógyfürdők komplex fejlesztése - Egészséges életmód program

indítás: 2021  időtartam: 7 év                                                         40 000

III.6.2 Budapest Múzeuma Program

indítás: 2021  időtartam:5 év                                                           5 000

III.6.3 Könyvvilág program

indítás: 2021  időtartam: 2 év                                                          1 000

III.6.4 Fővárosi Növény- és Állatkert Fejlesztési Program

indítás: 2021  időtartam: 3 év                                                         3 000

III.6.5 Fővárosi turisztikai szolgáltatások digitális fejlesztései

 indítás: 2021  időtartam: 3 év                                                       1 500

III.6.6 Turistabusz forgalom infrastrukturális feltételeinek biztosítása

indítás: 2022  időtartam: 2 év                                                         4 500

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.D. | 2021-03-11 16:49:07

Fővárosi Önkormányzat állásfoglalása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv véleményezéséhez kapcsolódóan IV. rész

II.9 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS hálózati fejlesztése

Meglévő hálózatok rekonstrukciója, új hálózati szakaszok előkészítése, kiegészítő beruházások, hídfelújítási projektek.

Potenciálisan bevonható források: MIOP, RRF, EIB hitel/InvestEU/pénzügyi eszközök (Gellérthegyi sikló)          252 440

II.9.1 A közösségi közlekedési járművek előnyben részesítése

 indítás: 2021      időtartam: 2 év                                            1 000

II.9.2 Trolibusz hálózat fejlesztése

 indítás: 2021     időtartam: 6 év                                           15 000

II.9.3 M1 Millenniumi vasút fejlesztése és hosszabbítása

indítás: 2021     időtartam: 6 év                                            52 500

II.9.4 Városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése

indítás: 2023     időtartam: 5 év                                           19 900

II.9.5 M3 metróvonal északi meghosszabbítása

indítás: 2021     időtartam: 8 év                                          111 800

II.9.6 M4 metróvonal nyugati meghosszabbítása előkészítés

indítás: 2022     időtartam: 3 év                                            4 000

II.9.7 Gellért-hegyi sikló

 indítás: 2021     időtartam: 2 év                                          10 000

II.9.8 P+R parkolók ütemes megvalósítása

indítás: 2021     időtartam: 5 év                                           21 000

II.9.9 Petőfi híd szerkezetének felújítása

è indítás: 2022     időtartam: 4 év                                         8 000

II.9.10 Aquincumi híd MEGÉPÍTÉSÉNEK előkészítése

indítás: 2022    időtartam: 2 év                                              240

II.9.11 Csepeli gerincút (Teller Ede út) kialakítása II. ütem

indítás: 2022    időtartam: 2 év                                           9 000

II.10 DUNAI ZÖLD FOLYOSÓ

Az árvízvédelmi feladatokkal összehangoltan a terület átfogó, rekreációs célú fejlesztése, a természetközeli jelleg megtartása, a zöldfelületek minőségi és mennyiségi növelése, a galériaerdők védelme mellett. A fejlesztési lehetőségek között szerepel a parti sétány folytatása az Aranyhegyi-patak és az Almási Balogh Lóránd utca között, valamint a part menti használaton kívüli műtárgyak közösségi célú hasznosítása. Zöldfelületi fejlesztés és karaktervédelem keretében az Óbudai-sziget és parti területek kapcsolatának javítása kiemelt feladat: gyalogos—kerékpáros hidak létesítése történik a sziget és a parti területek között.

Potenciálisan bevonható források: VMOP, RRF                     8 200

II.10.1  Római-part és a Gázgyári Duna-part közparki és természeti rehabilitációja, a galériaerdők és vízparti rekreációs területek védelme

indítás: 2021    időtartam: 4 év                                            2 500

II.10.2  Óbudai-sziget rekreációs célú és karakterőrző fejlesztése

indítás: 2021     időtartam: 5 év                                          1 000

II.10.3 Pünkösfürdő ökologikus zöldfelület fejlesztése

indítás: 2021     időtartam: 2 év                                          1 000

II.10.4 Háros-sziget és Hunyadi laktanya

  indítás: 2022    időtartam: 4 év                                           700

II.10.5 Gyalogos és kerékpáros kapcsolatok kialakítása a Duna szigeteivel

indítás: 2023   időtartam: 3 év                                           3 000

II.11 VÁROSI PARKOK LÁNCOLATA PROGRAM

A Népliget régóta tervezett megújításával egy olyan komplex, közcélokat szolgáló funkciókínálat, városi park kialakítása a cél, amely a növényzet megújítása és védelme, valamint az alapszintű parkinfrastruktúra fejlesztése mellett tartalmas szabadidős és rekreációs lehetőséget biztosít a látogatók számára, miközben történeti kertként kultúrtörténeti értéket is képvisel. A Gellért-hegy városrészre vonatkozó komplex fejlesztési projekt részeként a zöldfelületek és az arculatot meghatározó építmények megújítása, valamint a park funkcióbővítése tervezett.

Potenciálisan bevonható források: VMOP, RRF                     20 750

II.11.1 Népliget megújítása

indítás: 2021     időtartam: 7 év                                             15 000

II.11.2 Gellért-hegy zöldfelületeinek megújítása

indítás: 2021     időtartam: 4 év                                             1 500

II.11.3 Terebesi-erdő teljes körű megújítása (Fehérdűlő)

indítás: 2021     időtartam: 4 év                                                800

II.11.4 budai parktengely megújítása

indítás: 2021     időtartam: 4 év                                              1 800

II.11.5 Margitsziget megújításának folytatása (Mező projekt és további fejlesztések)

 indítás: 2021     időtartam: 3 év                                               800

II.11.6 Flórián tér közparki felújítás

 indítás: 2021     időtartam: 3 év                                             850

II.12 VÁROSI PATAKOK PROGRAMJA

A patak szakasz revitalizáció során mérnökbiológiai meder-megújítás, hullámtér kiszélesítése, a terület zöldfelületi és ökológiai fejlesztése a cél. Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi terület élőhelyrekonstrukciója, valamint az ex lege lápok vízutánpótlásának biztosítása, a vízborítottság időtartamának növelése. A Szilas-patakon a Zúgó-patak torkolata és a Naplás-tó között, a patak épített művi medrének átalakítása.

 Potenciálisan bevonható források: ZIKOP, VMOP, RRF          1 850

II.12.1 Felsőrákosi rétek természetvédelmi területek természetvédelmi célú rehabilitációja, természetvédelmi célú kezelése

indítás: 2024     időtartam: 3 év                                               450

II.12.2 Rákos-patak: Városias patak-revitalizáció és zöldsétány kialakítása a Madarász utca – Béke utca közötti szakaszon

 indítás: 2021      időtartam: 3 év                                         1 300

II.12.3 Szilas-patak: Zúgó-patak és Naplás-tó közötti szakaszának természetvédelmi célú mederrendezése és vizes élhőhely rehabilitáció

 indítás: 2022      időtartam: 3 év                                            100

II.13 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK PROGRAM

A Mocsáros-dűlő természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő, a klímavészhelyzet mérséklésérére irányuló fejlesztése: élőhely-rehabilitációs projektek, oktatóközpont, időszakos vízborítású árvíztározó kialakítása. A fővárosi TSZT-ben erdő besorolású, de nem fásított területek termőhely-feltáró alkalmassági vizsgálata, az alkalmas területekre erdőtelepítési terv kidolgozása, majd elsőként a fővárosi tulajdonú ingatlanokon a tervszerű erdőtelepítések megkezdése.

Potenciálisan bevonható források: ZIKOP, RRF                     4 500

II.13.1 Mocsárosdűlő természetvédelmi célú rehabilitációja

 indítás: 2021      időtartam: 3 év                                         1 000

II.13.2 Vad Budapest program – természetvédelmi célú rehabilitáció

 indítás: 2021     időtartam: 7 év                                         2 500

II.13.3 Erdőtelepítési program

 indítás: 2021      időtartam: 7 év                                        1 000

II.15 ÁRVÍZ ÉS ELÖNTÉSVÉDELEM, KAPCSOLÓDÓ ZÖLDFEJLESZTÉSEK

Víziközmű-szolgáltatások, csapadékvíz-gazdálkodás és árvízvédelmi rendszer fejlesztése hatékony és fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás céljából

 Potenciálisan bevonható források: ZIKOP, RRF                   65 400

II.15.1 Pest-észak árvízvédelmi Védvonalszakaszok fejlesztése (27-34., 35., 101., 37., 38., 39-40.)

indítás: 2020     időtartam: 7 év                                         15 600

II.15.2 Budai árvízvédelmi Védvonalszakaszok fejlesztése (8. szakasz és Római -part)

indítás: 2021     időtartam: 6 év                                         15 500

II.15.3 Csapadékvíz visszatartás és hasznosítás zöldfelületi fejlesztésekhez kapcsolódva

 indítás: 2021     időtartam: 7 év                                       10 000

II.15.4 Béke tér projekt II. és III. ütem

indítás: 2021     időtartam: 3 év                                        16 900

II.15.5 Stróbl Alajos utcai főgyűjtőcsatorna felbővítése

 indítás: 2021      időtartam: 3 év                                      2 600

II.15.6 Jászberényi út - Maglódi út főgyűjtőcsatorna építése

 indítás: 2021      időtartam: 3 év                                     4 800

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
K.D. | 2021-03-11 16:47:05

Fővárosi Önkormányzat állásfoglalása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv véleményezéséhez kapcsolódóan III. rész

II.4 EGÉSZSÉGES UTCÁK PROGRAM

A levegőminőség javítása, károsanyag kibocsátás csökkentése a forgalom korlátozásával, közterületek humanizálásával, használatának újraosztásával, a zöld hálózati hiányok pótlásával. A program célja olyan értékteremtő beavatkozások megvalósítása, amelyek átfogalmazzák az utca definícióját, a közlekedési felületek újraosztása révén lehetőséghez jut a zöld és a közterületi funkciók látványos megjelenítése. Ezekkel a beavatkozásokkal javul a városi életminőség, csökken a városi hőszigethatás, javul az utcák, az oda nyíló lakások, intézmények klimatikus állapota, mindezt a fenntarthatóság módszertanával megvalósítva. Fontos az útfelújítási éves programmal történő összehangolása.

Potenciálisan bevonható források: MIOP, VMOP, RRF                   20 000

II.4.1 Egészséges utcák pályázati program

indítás: 2021     időtartam: 7 év                                                   15 000

II.4.2 Fasor telepítési program

indítás: 2021     időtartam: 7 év                                                    1 500

II.4.3 Alacsony károsanyag kibocsátású övezetek (LEZ) bevezetése

indítás: 2022     időtartam: 2 év                                                   3 500

II.5 Pesti fonódó villamoshálózat

A projekt keretében teljes keresztmetszetében megújul a Bajcsy-Zsilinszky út és a belső Váci út, humanizálásra kerül a Nyugati tér, és összekötésre kerül a 72-es és 83-as trolibuszok vonala, kiváltandó a 9-es autóbusz belvárosi szakaszát. Új villamosvonal létesül a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton a Deák Ferenc tér és a Lehel tér között. Megtervezésre kerül a Szabadság híd forgalmi kiosztásának módosítása és statikai-dinamikai megerősítése az alacsonypadlós villamosok közlekedésének biztosítására. Akadálymentesítésre kerülnek a Kiskörúton található villamos megállóhelyek, valamint a 14-es villamos teljes vonala a Lehel tértől az északi végállomásig.

Potenciálisan bevonható források: MIOP, RRF                               111 600

II.5.1 Villamoshálózat összekötése a Deák tér és Lehel tér között (Bajcsy-Zsilinszky út-Váci út nyomvonalon)

indítás: 2021    időtartam: 4 év                                                     20 700

II.5.2 Újpalota kötöttpályás kapcsolatának kialakítás

indítás: 2021     időtartam: 3 év                                                   56 000

II.5.3 42-es villamos meghosszabbítása

indítás: 2021     időtartam: 3 év                                                   22 500

II.5.4 Dél-pesti fonódó ii ütem, 3-as villamos déli meghosszabbítása a Topánka utcáig

indítás: 2021     időtartam: 3 év                                                  11 000

II.5.5 50-es villamos vonal akadálymentesítése

indítás: 2021     időtartam: 1 év                                                  1 400

II.6 BUDAI FONÓDÓ VILLAMOSHÁLÓZAT KITERJESZTÉSE

A program keretében megtörténik a budai fonódó villamoshálózat kiterjesztése mind északi, mind déli irányban.

Potenciálisan bevonható források: MIOP, RRF                             5 200

II.6.1 56-os villamos vonal akadálymentesítése, Hűvösvölgy végállomás kapacitásbővítése

indítás: 2021     időtartam: 1 év                                                 5 200

II.7 BRINGASZTRÁDÁK, KERÉKPÁRUTAK

Az elmúlt években Budapesten a kerékpárral megtett utazások száma dinamikusan nőtt, a kerékpározás további térnyerését a Fővárosi Önkormányzat a városrészeket összekötő, továbbá agglomerációs- és regionális kapcsolatokat adó kerékpárforgalmi főhálózat töredékességének felszámolásával, illetve a helyi jelentőségű közúthálózat egészének kerékpár-baráttá alakításával kívánja elősegíteni. Az új kerékpárforgalmi létesítmények mellett a teljes közúthálózat kerékpározásbaráttá tétele a készülő közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervben lefektetett alapelvek szerint.

Potenciálisan bevonható források: MIOP, VMOP, RRF                    59 480

II.7.1 Bringasztráda program

indítás: 2024     időtartam: 3 év                                                   37 740

II.7.2 EGYÉB kerékpárforgalmi főhálózat

indítás: 2024     időtartam: 3 év                                                   9 140

II.7.3 Egybefüggő városrészek kerékpározásbarát fejlesztése – alaphálózat

indítás: 2023     időtartam: 4 év                                                   4 000

II.7.4 Kerékpáros Közösségi Közlekedési rendszer (BUBI fejlesztés)

indítás: 2023     időtartam: 3 év                                                  3 000

II.7.5 B+R rendszerű kerékpártárolók létesítése

indítás: 2021     időtartam: 4 év                                                  1 000

II.7.6 Budapesti városi zöldutak fejlesztése és a környéki zöldutakhoz való kapcsolódás fejlesztése

indítás: 2022     időtartam: 3 év                                                  4 600

II.8 KÖRNYZETBARÁT JÁRMŰVEK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN

Elektromos vagy környezetkímélő járművek beszerzése az igényvezérelt szolgálta­tá­­sok­­hoz. A járműstratégiával összhangban a fokozatos autóbusz­állomány meg­újí­­tását szem előtt tartva 2024-2027-es években összesen 300 db alternatív (jel­lem­zően elektromos) hajtású jármű beszerzése tervezhető. Az új kocsiszín kar­ban­tar­tó csarnokkal, eszközökkel, technológiai, szociális- és irodahelyiségekkel, tároló vágányokkal alakítandó ki. A kocsiszín teljes helyigénye távlatban 80.000 m2.

Potenciálisan bevonható források: MIOP, RRF, EIB hitel/InvestEU/pénzügyi eszközök (környezetbarát járművek)    255 900

II.8.1 Fővárosi villamos járműpark megújítása (Villamos járműbeszerzés III.ütem)

indítás: 2021     időtartam: 3 év                                               36 000

II.8.2 Trolibusz járműbeszerzés III.ütem

indítás: 2021     időtartam: 2 év                                               14 000

II.8.3 Fővárosi villamos járműpark megújítása (Villamos járműbeszerzés IV. ütem)

indítás: 2022     időtartam: 7 év                                                40 000

II.8.4 Trolibusz járműbeszerzés IV. ütem

indítás: 2022     időtartam: 6 év                                              10 000

II.8.5 Igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése

indítás: 2023     időtartam: 3 év                                              1 300

II.8.6 M1 Millenniumi földalatti vasút fejlesztése és hosszabbítása - jármű fejlesztés

indítás: 2021     időtartam: 6 év                                             19 200

II.8.7 Fokozatos átállás az alternatív (elektromos) buszközlekedésre

indítás: 2022    időtartam: 3 év      &nbs