A kohéziós politika hatása Magyarország foglalkoztatási szintjére és minőségére

A kohéziós politika hatásait vizsgáló jelentés nem tükrözi az NFÜ Értékelési Divíziójának álláspontját. A dokumentum átdolgozás alatt álló munkaanyagnak tekintendő, mely az értékelők véleményét tartalmazza. A végleges jelentés megjelenése az NFÜ honlapján a közeljövőben várható.

A kohéziós politikának Magyarország foglalkoztatási szintjére és minőségére kifejtett hatását vizsgáló értékelést a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. és a PPH Értékelő Kft. konzorciuma végezte el az NFÜ megbízásából. A dokumentum az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjainak tapasztalatai alapján, a 2004-2008-as időszakra vonatkozóan készült el.

A magyarországi értékeléssel egyidejűleg Csehországban és Lengyelországban is készült témájában és módszerében hasonló értékelés, amelyek együttes tanulságait egy várhatóan 2011 elején elkészülő közös értékelési összefoglaló fogja szintetizálni.

Az értékelés kulcskérdése az volt, hogy milyen mértékben járultak hozzá a kohéziós politika beavatkozásai közvetlenül vagy közvetetten a munkahelyek teremtéséhez vagy a meglévők megtartásához. A tanulmány többek között arra is választ keresett, hogy milyen típusú intézkedés bizonyult a leghatékonyabbnak és leghatásosabbnak a munkahelyteremtés, -megtartás egységköltségét tekintve, illetve hogy mely típusú intézkedést érdemes a jövőben folytatni és fejleszteni, a változó munkaerőpiac függvényében, tekintettel a jelenlegi és egy jövőbeni lehetséges gazdasági válságra.

A kohéziós politika hatása Magyarország foglalkoztatási szintjére és minőségére című értékelés itt olvasható.

 

TISZK-ek létrehozása program értékelése

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft., az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. alkotta konzorcium végezte el a HEFOP/2004/3.2.2  Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása program értékelését.

A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása program stratégiai értékelése a 2004 és 2006 közötti I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében finanszírozott fejlesztés eredményeinek bemutatását tűzte ki céljául, a kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis (EMIR adatok) elemzésének és az interjús lekérdezésen gyűjtött adatoknak a segítségével.

A HEFOP 3.1 intézkedés értékelése

Az értékelés célja a HEFOP 3.1. intézkedés folytathatóságának és fenntarthatóságának vizsgálata volt.

Az intézkedés indoka az volt, hogy a 2004 előtti felmérések szerint oktatási rendszerünk a hozzánk hasonló fejlettségű országok tanulóihoz viszonyítva gyengébb képességekkel rendelkező tanulókat bocsát ki. Az egész életen át tartó tanulás alapjait jelentő, emellett a munkaerő-piacra való belépést és az ott való részvételt is megkönnyítő alapvető készségek (olvasás, írás, számolás), a szociális, életviteli és környezeti, valamint az életpálya-építési, idegen nyelvi és IKT készségek tekintetében a magyar tanulók jelentős elmaradása volt megfigyelhető.

A HEFOP 3.1. intézkedés a fenti problémákat a közoktatás tartalmának és módszereinek megújításával és a kompetenciaalapú oktatásra való átállás alapjainak megteremtésével kívánta orvosolni.

Az értékelés szerint az intézkedés tényleges szükségletekre reagált, a végrehajtás a terveknek megfelelő volt, az allokált források megfelelőek voltak, az intézkedés eredményeiről azonban az eltelt idő rövidsége miatt még nem tudott az értékelés beszámolni.

 

HEFOP időközi értékelés


Az NFÜ felkérésére a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2008. közepén elkészítette a HEFOP időközi értékelését. Az értékelés célja a teljes program áttekintése volt, elsősorban az eredmények szempontjából.

Az értékelők az alábbiakat állapították meg:

  • A program előkészítése megfelelő volt, a programdokumentumokban lefektetett stratégia valódi társadalmi szükségletekre reagált.
  • A projektek célja jellemzően a munkahelyek megtartása, a foglalkoztathatóság javítása, a foglalkoztatás bővítése, az elhelyezkedési képesség fejlesztése, valamint a munkaerő-piacra való integráció.
  • A programok közvetett haszonélvezői pozitívan értékelték a támogatott képzési lehetőséget, mint az egyik leghasznosabb segítséget az elhelyezkedéshez.
    A legsikeresebb innovatív elemeknek a kombinált támogatási formákat (komplex fejlesztő szolgáltatások, képzés, foglalkoztatás hármas kombináció); a mentori szolgáltatást; a hagyományos iskolai oktatástól eltérő oktatási lehetőséget és a tananyagfejlesztést tartották.
  • Az esélyegyenlőség kritériumának vizsgálata azt erősíti meg, hogy leginkább a nők, kis mértékben a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációját sikerült elősegíteni; a romák, mint kiemelten segítendő célcsoport munkához való hozzáférése, képzése számos problémát vetett fel – többek között a legnagyobb dilemma a definíció, a célcsoport beazonosítása volt, amelynek elsősorban személyiségi jogi aggályai miatt, nem is vált mérhetővé annak indikátorszintű megjelenése. Így ezen célcsoport projektekbe való bevonása további módszertani finomítást igényel.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjának értékelése


A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából az IFUA Horváth & Partners és a Budapest Intézet konzorciuma elkészítette az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjának értékelését. Az értékelés fő következtetése az, hogy a program az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) működése és modernizációja számára több alapvetőfontosságú eredményt hozott, többek között az ügyintézést és a fejlesztéseket-elemzéseket egyaránt támogató, egységes, integrált informatikai rendszer országos bevezetését, a szervezeti tudatosságot fokozó önértékelési rendszer kialakítását, valamint a modernizált kirendeltségek belső terének ügyfélbarát átalakulását. A kirendeltségi szintű adatok többváltozós elemzése szerint a fejlesztések szignifikánsan megnövelték a regisztrált munkanélküliek nyílt piacra való kilépésének esélyét.