Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP PLUSZ-2.1.1-21, Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése támogatási konstrukció tervezetével kapcsolatban az alábbi észrevételeket javaslom figyelembe venni véglegesítés során.

1. NKFI Alapra vonatkozó támogató szakmai vélemény

A kiírás tervezete rögzíti, hogy nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amely az NKFI Alapra vonatkozóan kapott támogató szakmai véleményt. Javasoljuk ezt a korlátozást törölni. Álláspontunk szerint ugyanis a támogató szakvélemény még nem jelent automatikus támogatásban részesülést. Így azonban az észrevétellel érintett korlátozó feltétel fenntartása indokolatlan hátrányt jelenthet az ilyen szakvéleménnyel rendelkező, de támogatásban nem részesített vállalkozásokat.

2. Mezőgazdasági KFI korlátozás feloldása

A kiírás tervezete rögzíti, hogy nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amelynek fejlesztési igénye elsődlegesen mezőgazdasági termelésre irányul és a támogatás Regionális beruházási támogatás, illetve Csekély összegű támogatás. Nem tisztázott, hogy a mezőgazdasági K+F+I támogatására miért nem biztosít lehetőséget a tervezett konstrukció. Tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint a mezőgazdasági innovációban is jelentős potenciál azonosítható, javasolt a korlátozás eltörlése.

3. Beruházás támogatás bővítése

A pályázat célja alapvetően KFI, de támogatható tevékenységek között szerepel a projekthez feltétlen szükséges ingatlan beruházás is. Javasoljuk, hogy ne csak a projekt megvalósításához, hanem a megvalósuló fejlesztés fenntartásához kapcsolódó, az ingatlan energetikai, illetve világítási rendszerének korszerűsítésére is nyíljon lehetőség a konstrukció keretében.

4. Piaci hasznosulás elősegítése

4.1 Sorozatgyártás megalapozása

A hazai vállalati szféra innovációs teljesítménye a kedvező változások ellenére is elmarad a kívánatos szinttől. Különösen az innovációs eredmények piaci, gyakorlati hasznosításával maradnak adósak a hazai vállalkozások. Gyakran a piacra való kilépést az lehetetleníti el, hogy az innovációs eredményt létrehozó szereplők nem rendelkeznek, illetve nem férnek hozzá a prototípus, illetve sorozatgyártáshoz szükséges know-how-hoz és kapacitásokhoz, így azonban az innovációjuk érdemi hasznosulása, a befektetett munka, illetve esetlegesen felhasznált támogatási források valódi megtérülése sem biztosítható. A K+F+I eredmények piaci hasznosulásának előmozdítása érdekében a támogatható tevékenységek körét javasoljuk kiegészíteni az új termék sorozatgyártásának előkészítését megalapozó tevékenységekkel is.

4.2 Támogatott együttműködés ipari integrátorokkal

Fentiekhez kapcsolódóan megfontolásra javasoljuk – akár jelen, akár egy kapcsolódó támogatási konstrukció keretében – egy, a szereplők együttműködésére építő komplex gyártási és globális piacra viteli elem megvalósítását, melynek keretében fejlett gyártási technológiával, infrastruktúrával, know-how-val és alapanyag háttérrel rendelkező ipari integrátorok támogatott együttműködések keretében segítik elő a hazai kkv-k innovációs eredményeinek piaci hasznosulását, gyártását.

A támogatni javasolt ipari integrátori háttér nem csak a prototípus vagy sorozatgyártásban nyújt támogatást az innovációs eredményeit hasznosítani kívánó partnereinek, hanem az integrátorok széleskörű, bejáratott, nemzetközi piacokon is jelenlevő értékesítési csatornáin keresztül a termékek értékesítését, piaci hasznosítását is hatékonyan elősegítheti. Az értékesítési csatornák együttműködések keretében történő megosztását szintén javasolt felvenni a támogatott tevékenységek körébe.

Tisztelt Kiíró!

- Célszerű lenne fontolóra venni, hogy a GINOP Plusz-1.2.1-21 kódszámú felhívással összhangban itt is lenne lehetősége a pályázónak eldönteni, hogy a 2019-es vagy a 2020-as beszámoló adataival pályázik. Ez nagyon fontos lenne a projekt költségvetésének meghatározásához és az előminősítő pontozáshoz is

- A jelenlegi felhívástervezet alapján egy szakirányú, Bsc végzettségű munkavállaló nem minősülhet Kutató-fejlesztőnek. Ennek tisztázása célszerű lenne a pályázati felhívás végleges verziójában.

Tisztelt Irányító Hatóság,

Az alábbiakban konstruktív nézőpontú javaslatokat, kiegészítéseket fogalmazunk meg

1.Javasoljuk a K+F bértámogatás elszámolhatóságának kiterjesztését, hogy ne csak a telephelyen dolgozók bére legyen elszámolható, hanem a távmunkában, home office-ban dolgozóké is.

Indoklás

A COVID-19 kapcsán hozott kormányzati és magánszektorbeli intézkedések egyik kulcselem volt a távoli munkavégzés széles körben való alkalmazása. Ez mind munkaszervezés, mind termelékenység szempontjából előre lépést jelentett, az innovációra nyitott vállalkozásoknál is. Ennek korlátozása éppen a folyamat-és szervezeti innovációs törekvésekkel menne szembe.

2.Javasoljuk a 7.5 alfejezet táblázatának kiegészítését az igénybe vett szolgáltatás mértékének megjelölésével

Indoklás

Egyértelműbb és átláthatóbb a pályázati projekt költségvetés tervezésének folyamatában, ha az arány itt is szerepel

3.Az értékelési szempontok közül a „Tulajdonosi kör összetétele” felülvizsgálata, vagy ennek teljes elhagyása, vagy jóval kisebb max. 5 pontos tényezőként való beemelése.

Indoklás

Az, hogy egy vállalkozásnak nem 100%-ban közvetlen természetes személyek a tulajdonosai természetes üzleti jelenség, nem innovációs profilú pályázat tartalmi értékelési szempontja. Amennyiben ezt kockázati tényezőként értelmezik, akkor sem lehet azonos súlyú pl az árbevétel növekedés dinamikájával vagy korábbi H2020-as kiírásban való részvétellel.

4.Az értékelési szempontok közül a „Korábbi részvétel a Horizon 2020 programban” kibővítése, és az SME Instrument Phase 2 kiírásán „Seal of Excellence” minősítést kapott vállalkozások 5 ponttal való értékelése

Indoklás

A Phase 2 kiíráson a szükséges ponthatárt elért, de forráshiány miatt nem támogatott projektek magas színvonalú innovációs teljesítményt jelentenek, de a hivatkozott Cordis adatbázis ezt nem tartalmazza. Az Európai Bizottság hivatalosan állította ki a „Seal of Excellence” minősítéseket, ezek dokumentálható módon ellenőrizhetőek.

Kérjük fentiek szíves figyelembe vételét, konzultációra is készséggel állunk rendelkezésre.

Magyari Donát

EU Forrás Munkacsoport vezető

IVSZ - Szövetség  a Digitális Gazdaságért

Tisztelt Irányító Hatóság,

Az átdolgozott GINOP PLUSZ-2.1.1-21 felhívás tervezetében megfogalmazott célok alapvető irányával egyetértünk, előremutató, 

hogy az érintettek bevonásával alakítják ki a végleges változatot. Bízunk benne, hogy a döntéshozatal a felgyorsult innovációs ciklushoz igazodva kiszámítható, ütemezett lesz.

Az alábbiakban konstruktív nézőpontú javaslatokat, kiegészítéseket fogalmazunk meg

A Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet? alfejezet 13) pontjának törlése

Indoklás

A felsorolt és kizárt TEÁOR számok kivétele kontraproduktív. A DIMOP Plusz más fejlesztési területeket fed le, más fókuszú projekteket támogat, attól hogy azokban a konstrukciókban szerepelhetnek ezek a TEÁOR számok, nem indokolt kizárni az IKT cégeket jelen konstrukcióból. A két program közötti lehatárolást más módon is meg lehet oldani.

Javasoljuk továbbá, hogy 24 havonta szülessen aktualizált technológiai kitekintés és ajánlás (OP vagy prioritás szinten), amely előre jelezi, hogy milyen technológiai innovációk, platformok és üzleti modellek adaptációjára kell felkészülni és így többek között az elszámolható költségek körét is felül lehessen vizsgálni.

Indoklás

A meghatározó innovációs ciklusok és a kapcsolódó új üzleti modellek elterjedése felgyorsult, ezt a fejlesztéspolitikai támogatási rendszernek is lekövetnie szükséges, hogy képes legyen előre mutató fejlesztéseket befogadni és kezelni.

Kérjük fentiek szíves figyelembe vételét, konzultációra is készséggel állunk rendelkezésre.

Magyari Donát

EU Forrás Munkacsoport vezető

IVSZ - Szövetség  a Digitális Gazdaságért

Tisztelt Támogató Hatóság!

A GINOP PLUSZ-2.1.1-21_ Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése c. pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket és javaslatokat kívánjuk tenni:

2.1.1. a) „Kísérleti fejlesztés (A kísérleti fejlesztés tevékenységen elszámolni kívánt költségeknek el kell érnie az elszámolható összköltségének legalább 50%-át)”.

Eddig 25% volt, javasolt a legalább 50%-os korlát csökkentése 30-40%-ra. A hazánkban vidéken működő járműipari cégek által végzett KFI tevékenységek megoszlanak az ipari (alkalmazott) kutatás és a kísérleti fejlesztés között (pl. ún. applikációs fejlesztés), és a jelenleg meghatározó mértékben az anyaországban/fejlettebb országokban végzett termékfejlesztési lépcső (pl. ún. platformfejlesztés) főként ipari kutatás. Ennek további ösztönzése indokolt, erre szolgálna a javasolt arány és az ahhoz kapcsolódó magasabb támogatási intenzitás.

3. Tartalmi értékelési szempontok: 7. Tulajdonosi kör összetétele

Javasolt a pontozási sávok megosztása 0-5-10 pontozás alapján.

6.2. c) „A kedvezményezett a záró kifizetési igénylés benyújtásakor köteles csatolni a 2014. évi LXXVI. törvény 36.§ (1) bekezdése alapján a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal által kiállított K+F tevékenységek arány meghatározását is tartalmazó igazolást, miszerint a projektben elvégzett feladatok a 3.§ szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők.”

NKFIH minősítés szükséges. Mi történik akkor, ha kiderül a záró kifizetés igénylés benyújtásakor, hogy nem kapta meg a projekt az NKFIH minősítést vagy nem olyan arányban szerepel kísérleti fejlesztés, mint ami a minimum 50%? Javasoljuk pontosítani a feltételt és az esetleges következményeit részletezni. A felhívás nem konzekvens, a többi részében (8.1. és 8.2.) már előfeltételként szerepelteti a minősítést.

9.2. 2. „A támogatást igénylő a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.”

Javasolt csak a megvalósítási időszakra vonatkoztatni a fenti szabályt, a beruházás befejezését követő legalább két évre nem.

Az alábbi pontok felülvizsgálata javasolt, mivel az előző ciklus pályázataihoz képest szigorúbbak a feltételek, és eddig is nagyon nehéz volt ezeknek a pontoknak az adminisztrációs teljesítése a vállalkozások számára (a járvány idején pedig kiemelten). A nemzetközi tendencia éppen az adminisztrációs terhek könnyítése, a folyamatok egyszerűsítése. A programozási időszak előrehaladtával a későbbiekben, például a második kétéves akcióterv kapcsán még meg lehet tenni a szigorítást, amennyiben indokolt.

2.3 „g) Az eszközöket csak megfelelő tárgyi- és humánerőforrásokkal, valamint szervízhálózattal rendelkező gyártótól, vagy hivatalos forgalmazótól lehet beszerezni. A támogatást igénylőnek mellékletként csatolnia kell a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó dokumentumot (pl. disztribútori megállapodás, gyártói igazolás/nyilatkozat a forgalmazói kapcsolatról, gyártó honlapjáról készült képernyőkép, amely igazolja a szállító forgalmazói státuszát, a gyártó európai disztribútora és a magyar kereskedő közötti kapcsolatról szóló dokumentum (amennyiben a kapcsolat levezethető). Amennyiben a szállító a gyártó leányvállalata és a kapcsolat egyértelmű (cégkivonat alapján), abban az esetben nem szükséges külön alátámasztó dokumentumot csatolni. Egyszerűsített piacfelméréssel alátámasztott, listaáras termékek beszerzése esetén, valamint nem szükséges a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó dokumentumot benyújtani.”

2.3. „t) Személyi ráfordítások mértékére vonatkozó elvárások: Személyi jellegű ráfordítások keretében legfeljebb az alábbi táblázat szerinti maximális összegek számolhatóak el vállalkozások esetében:

 ahol, Projekt Szjr a projekt keretében elszámolni kívánt személyi jellegű ráfordítások összköltsége, Szjr az utolsó lezárt üzleti év szerinti személyi jellegű ráfordítások, Létszám az utolsó lezárt üzleti év szerinti átlagos statisztikai állományi létszám, Futamidő a projekt megvalósítási ideje hónapban megadva.”

3.3.” 4. Nagyvállalkozás regionális beruházási támogatást nem vehet igénybe.”

Mindenképpen javasoljuk felülvizsgálni, mivel a hazánkban vidéken működő nagyvállalatok infrastrukturális/technológiai ellátottsága, háttere még mindig jelentős lemaradásban van a nemzetközi versenytársakhoz, anyavállalatokhoz/anyaországi telephelyekhez képest. A KFI tevékenységhez kapcsolódó technológiai háttér biztosítására a regionális beruházási támogatás a legmegfelelőbb kategória jelen pillanatban, és az összeszámítási kötelezettség miatt így is felülről korlátozva van, további korlátozása éppen a területi kiegyenlítődés biztosítása miatt nem indokolt, kifejezetten ellenjavallt. Más, K+F tevékenységet támogató rendszer (pl. K+F projekteket támogató egyedi kormánydöntéses eljárás) sem támogat pl. eszközbeszerzési költséget, csak amortizációt, így jelenleg ez a költség más támogatási rendszerből sem társfinanszírozható. Egy tesztlabor, mérőállomások, szimulációs/validációs környezet/szigetek kialakítása, csak néhány példát említve, jelentős nemzetközi versenyelőnyt jelenthet, további magas hozzáadott értékű tevékenységek hazánkba telepítését alapozhatja meg, kiemelten a vidéki térségekben és a digitalizáció korában.További, nemzetközileg versenyképes KFI tevékenység hazánkba telepítéséhez mindenképpen szükséges az annak alapját képező technológiai háttér megteremtése ezeken a vidéki telephelyeken, és ehhez alapvető ennek hatékony társfinanszírozása közösségi (EU és/vagy nemzeti szintű) forrásokból, kiemelten a kelet-közép európai régiós országok közötti versenyben. A regionális beruházási térkép változtatásakor a későbbiekben (várhatóan 2022 végén) felülvizsgálható ez a feltétel és bevezethető a korlátozás, amennyiben indokolt.

5.1. „Ha az ön által tervezett projekt egy évnél hosszabb (a projekt megkezdésétől számítva a fizikai befejezés több mint 12 hónap) vagy a projektben kettőnél több támogatható tevékenység szerepel, 1 mérföldkövet kell tervezni. Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára kell megtervezni.”

Valószínűsíthetően az 1 mérföldkő tervezése ebben az esetben elírás, javasoljuk felülvizsgálni.

6.4 „Nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon (saját, lízingelt vagy bérelt) kívánja megvalósítani, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem per, - és igénymentes, kivéve, ha a támogatást igénylő az igény jogosultja, továbbá bérelt vagy lízingelt ingatlan esetében a bérleti vagy lízing szerződés, az ingatlan használatba vételének egyéb eseteiben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a fenntartási kötelezettség idejére.”

7.4. f) …” Legalább az egyik honlapnak webáruházzal is kell rendelkeznie…”

12.1. b) i. „eszközbeszerzésre és szoftverek beszerzésére vonatkozóan a kiválasztott szállító forgalmazói státusza esetén a gyártóval/fejlesztővel való kapcsolatot igazoló alátámasztó dokumentumot (pl. gyártói igazolás, disztribútori szerződés, forgalmazói megállapodás),”

Felül vizsgálatra javasolt jogosultsági kör szűkítése szempontjából:

1.2.„Nem nyújthat be támogatási kérelmet azon támogatás igénylő:

2) amelynek fejlesztési igénye Budapest területén valósulna meg;

14) amely vállalkozás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből finanszírozott Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása (2020-1.1.2-PIACI KFI) pályázati felhívás - tavaszi és őszi kör is – keretéből támogatásban részesült, vagy az NKFI Alapra vonatkozóan kapott támogató szakmai véleményt.”

Tisztelt Irányító Hatóság!

Az alábbi bekezdést a gyakorlatban hogyan szükséges majd értelmezni?

"Költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézményei, egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezetek esetében az elszámolható személyi jellegű ráfordítás nem haladhatja meg a projektben résztvevők kinevezésében rögzített bruttó bérköltségének járulékokkal növelt értéket, keresetkiegészítés esetén a kinevezésben foglalt bruttó bérköltség járulékokkal növelt értékének 25%-át."

Ha van egy munkavállalónk, aki ezentúl 100%-ban a projekben végzi a munkáját, annak a bérét és járulékait elszámolhatjuk a projektre. Ez eddig is így volt, van valami plusz korlátozás ebben?

Ha a munkavállalónk a projekt miatt keresetkiegészítést kap (mert a dolgozó végzi tovább az eddigi munkáját is, igaz, hogy levesebb óraszámban), akkor annak az összege, max a kinevezésben szereplő bruttó bér plusz járulékok 25%-a lehet csak?

Célfeladatra lehet juttatást fizetni?

Köszönettel!

Tisztelt Támogató Hatóság!

A GINOP PLUSZ-2.1.1-21_ Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése c. pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket és javaslatokat kívánjuk tenni:

1. A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység egy központi eleme az iparjogvédelmi oltalomszerzés, ezért javasoljuk ennek beépítését, konkrét megjelenését a kiírásban az alábbiak szerint:

 A kiírás 1. oldalán szereplő táblázat 3., „Milyen tevékenységek támogathatóak?” sorának kiegészítése: „Iparjogvédelmi oltalomszerzés” szövegével.

Fenti ponttal összhangban: 2.1.2. Önállóan nem támogatható tevékenységek (10. oldal) d) pontjának kiegészítése „Iparjogvédelmi oltalomszerzés” szövegével.

Fenti ponttal összhangban: 2.2. táblázatának 10. oldalának utolsó sorának kiegészítése „Iparjogvédelmi oltalomszerzés” szövegével.

2. A felhívástervezet 2.3. m) pontja értelmében „Nem nyújtható támogatás olyan projekthez, amely esetében a projektgazda nem tesz eleget a szellemi tulajdonra vonatkozó jogtisztasági követelményeknek”. Kéjük, pontosítsák a fenti kitételt, különösen arra tekintettel, hogy a pályázat megköveteli-e a jogtisztasági vizsgálat elvégeztének igazolását. Amennyiben igen, úgy azt mikor kell prezentálni. Jogtisztaság vizsgálat elvégeztére csak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, szabadalmi ügyvivőnek, illetve ügyvivői irodának van kompetenciája. Kérjük azt is definiálni, hogy a fenti szakértői vélemény kiállításának költsége ugyancsak finanszírozható a pályázat terhére.

3. A kiírástervezet 3.3. 2) bekezdés utolsó bekezdése alapján: „Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (a) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé. A K+F tevékenység besorolást a NKFI Hivatal kormányzati kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikai szempontú támogató véleménye tartalmazza.” Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 2014. évi LXXVI. a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény VI. fejezete felhatalmazása értelmében a fenti tevékenység végzésére jogosult-e a pályázat keretében ilyen minőségében eljárni. Kérdésünk értelmében, az SzTNH kiállította szakvélemény nem helyettesíti-e, avagy nem szükséges-e a projekt K+F minősítéséhez és a tevékenységek besorolásához.

4. A felhívás 6.2. c) pontja: Az iparjogvédelemmel összefüggő feladatok ellátására törvényesen a szabadalmi ügyvivők illetve ügyvivői irodák, illetőleg egyes hatósági jellegű tevékenységek és szolgáltatások nyújtása kapcsán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogosult eljárni. Ezért javasolt a fentiek IFKA regisztrációjához egy egyszerűsített, a szolgáltatói nyilvántartásba vételre korlátozódó regisztrációs mechanizmust fűzni.

5. A 7.3. b) pontja értelmében harmadik féltől megrendelt K+F költség, illetve d) pontja értelmében K+F eszközbeszerzés elszámolható, valamint a 7.3. c) d/I. pont alapján immateriális javak beszerzésére is lehetőség van (immateriális jószágnak minősül a szellemi tulajdon is). Az utóbbihoz kapcsolódóan azonban szellemi tulajdon (ide értve a know-how-t is), vagy azokra vonatkozó hasznosítási engedély (a jogtisztaság biztosítása okán) beszerzés lehetősége deklaratíve itt nincs nevesítve. Ezzel szemben a 7.6. 28) pont értelmében csak az éves licencdíjak nem elszámolhatók, ami azt indikálja, hogy az up-front díjtétel viszont beleértendő a pályázat terhére elszámolható díjtételekbe. kéretik a fentiek egyértelműsítése.

Kérdés: Eszközbeszerzéshez kapcsolódó, a pályázati keret terhére megvalósuló know-how beszerzése, illetve iparjogvédelmi oltalom átruházással, licencengedéllyel kapcsolatos beszerzési díj elszámolására van-e lehetőség? Amennyiben igen, úgy annak beszerzési értékének megalapozottságát szellemi vagyonértékeléssel kell alátámasztani. Ilyen szakértői szakvélemény kiállítására szabadalmi ügyvivő, illetve ügyvivői iroda jogosult. Javasoljuk továbbá ennek költségének elszámolhatóvá tételét a pályázat terhére.

6. A 7.3. C) f) pontjához kapcsolódóan javasoljuk alpontban „az iparjogvédelmi oltalomszerzéssel és szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos szaktanácsadás szolgáltatási és hatósági díjainak” keret terhére történő elszámolhatóságát megjelölni.

A 7.6. ponthoz kapcsolódva kérnénk tisztázni és nevesíteni, hogy a pályázat céljaival egybefüggően bejelentett iparjogvédelmi oltalom fenntartásával kapcsolatos periodikus díjak megfizetésével kapcsolatos költségek nem tartoznak a nem-támogatható költségek kategóriájába.

Tisztelt Irányító Hatóság!

1. Az idő rövidsége miatt javasoljuk az értékelési határnapok módosítását, amennyiben várható a benyújtási felület idő előtti lezárása túlhívás esetén.

2. „. A támogatást igénylőnek mellékletként csatolnia kell a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó dokumentumot (pl. disztribútori megállapodás, gyártói igazolás/nyilatkozat a forgalmazói kapcsolatról, gyártó honlapjáról készült képernyőkép, amely igazolja a szállító forgalmazói státuszát, a gyártó európai disztribútora és a magyar kereskedő közötti kapcsolatról szóló dokumentum (amennyiben a kapcsolat levezethető). Amennyiben a szállító a gyártó leányvállalata és a kapcsolat egyértelmű (cégkivonat alapján), abban az esetben nem szükséges külön alátámasztó dokumentumot csatolni.”

Javaslat: a korábbi időszakban meghatározott ajánlati mintán erről az ajánlatot adó cégnek hivatalosan, cégszerű aláírással nyilatkoznia kellett. Javasoljuk, hogy ez is kerüljön az elfogadható alátámasztó dokumentumok közé.

3. A szolgáltatás igénybevétele esetében számítandó Szjr értékszámítás az árajánlat részét kell, hogy képezze?

A 6.2.e) pont munkavállalók munkavégzési helyére vonatkozó előírása(i) megítélésem szerint túlzó, sok esetben életszerűtlen. Egy cég életében valószínű, hogy egy nagyobb volumenű, helyigényes fejlesztési projekt esetén a munkáltató a projektben résztvevő munkatársakat átirányítja a fejlesztési helyszínre, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy ez a helyszín a pályázat benyújtása előtt az összes résztvevő munkavállaló szokásos munkavégzési helye. A példa kedvéért: egy mérnöki cég 1 technikus munkavállalójának szokásos munkavégzési helye a műhely, míg a mérnök munkavállalók általában az irodában dolgoznak, azonban fejlesztés és tesztelés idején a projekten dolgozó mérnökök is „kiköltöznek” a műhelybe. Megjegyzendő, hogy ez a megszorítás annak tükrében különösen érthetetlen, hogy a Felhívás az otthoni munkavégzést elfogadja, míg a telephely igazolására számos egyéb hitelt érdemlő igazolást előír.

Indokolatlan szűkítésnek tartom, hogy Vállalati KFI megvalósítására nem nyújthat be 2 mikrovállalkozás konzorciumi pályázatot. A KFI projektek jelentős többségében nem rendelkezik egy mikrovállalkozás minden szükséges kapacitással, ugyanakkor a fent már említett költségvetési szűkösség okán nehezen finanszírozható egyes részfeladatok kiszervezése. Ezen jelentősen segítene, ha 2 mikrovállalkozás konzorciumi formában tudná kapacitásait ötvözni. Úgyszintén indokolatlan szűkítésnek tartom, hogy a KKV szektor konzorciumi tagként nem vehet részt párhuzamosan több projektben.

Szintén a Felhívás  2.3. t) pontjával kapcsolatban – egy korábbi hozzászólóhoz csatlakozva – megjegyzem, hogy a képlet nem egyértelmű, mivel a „Létszám” adatot egyszer definiálja, így ugyanazzal a számmal kell osztani és szorozni is (tehát teljesen értelmetlen művelet). Ennek egyértelműsítésére lenne szükség annak érdekében, hogy a pályázók ne vétsenek esetleges hibákat.

Megítélésünk szerint a KKV szektort, különösen a mikrovállalkozásokat hátrányosan érinti, hogy a projekt költségvetés legalább 50%-a személyi jellegű ráfordításból állhat, azonban ilyen költségeket a Felhívás 2.3. t) pontja szerint kell számítani. Ez a szabályozás a legígéretesebb, akár dinamikus fejlődésre is képes mikrovállalkozások jelentős részét is kizárja. (Középarányos, 60%-os támogatás intenzitás esetén ez azt jelenti, hogy 83,3 M Ft.-os minimális költségvetéssel kell számolni. A megadott képlet alapján, 24 hónapos projekt időtartamot figyelembe véve ez azt jelenti, hogy min. 42 M Ft.-os bérköltséget kell tervezni, mely akkor teljesíthető, ha a cég utolsó lezárt évében a személyi jellegű ráfordítások elérték ezt az összeget. Egyrészt ez a megszorítás a hazai mikrovállalkozások jelentős részét kizárja a pályázatból, másrészt rákényszeríti a pályázókat a projektek szakmailag indokolatlan elnyújtására -értsd a magasabb bértömegek tervezése miatt.)

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOPplusz 2.1.1-21 felhívás tervezethez az alábbi javaslatokat tesszük.

1.2. Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?

A támogatás nyújtás köréböl kizárt fejlesztési igények közül javasoljuk a:• TEÁOR 61 Távközlés• TEÁOR 62 Információ-technológiai szolgáltatás tevékenységek törlését.  

6.2.c) „A kedvezményezett a záró kifizetési igénylés benyújtásakor köteles csatolni a 2014. évi LXXVI. törvény 36.§ (1) bekezdése alapján a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal által kiállított K+F tevékenységek arány meghatározását is tartalmazó igazolást, miszerint a projektben elvégzett feladatok a 3.§ szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők.”

Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárások Módszertani Útmutatójának 1.2.a) pontja alapján SZTNH kizárólag még meg nem kezdett projektet minősít, 30 napos ügyintézési határidővel. Az egyéb kizáró tényezők felmerülésének lehetőségére tekintettel, a minősítési eljárás kezdeményezése a végleges pályázati kiírás megjelenését követően ésszerű. Változatlan feltételek mellett (NKFI előminősítés benyújtás 2021. május 31. – 2021. június 30.), a rendelkezésre álló határidők a támogatási kérelem benyújtását jelentősen megnehezítik, amelyre tekintettel javasoljuk az SZTNH igazolás követelményének törlését.

Tisztelt Irányító Hatóság.

Az alábbi észrevételeket tesszük a felhívás tervezet kapcsán.

Felhívás 3.3. pontja: A tervezet értelmében nagyvállalatok nem igényelhetnek regionális beruházási támogatást. Ez a megkötés hátrányosan érinti a nagyobb méretű, együttműködési KFI-n pályázó cégek nagy részét. Kérjük a jogszabályi lehetőségekkel megegyező támogatás intenzitás beemelését a felhívásba.

Ugyanezen pont alapján a k+f támogatás esetén a hatékony együttműködésnél szerezhető extra támogatás intenzitást nem teszi lehetővé a felhívás, ha egy cég és egy egyetem, kutatóközpont pályázik. Kizárólag cégek együttműködésénél van lehetőség extra intenzitás megszerzésére. Kérjük az intenzitás növelés kiterjesztését az tudásközvetítő szervek bevonásával történő projektek megvalósításánál is.

7.3. C pont: az átalány alapon történő elszámolható költségeknél több pontnál nem egyértelmű, hogy milyen költséget lehet tervezni. (Egyéb szakértői szolgálatás; szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltség). Nem értelmezhető, hogy ezek mit takarnak. Továbbá marketing, kommunikációs költség esetén csak szolgáltatás tervezhető jelenleg. Belső munkatárs bérköltsége nem.

Továbbá az átalán költség tervezhetősége is kérdéses. Maximum 15% vagy fixen 15% tervezhető? Utóbbi estében a cégek rendelkezésre álló de minimis kerete által szabott elvi korlát több esetben akadályozza az általány költség betervezését a költségvetésben. Továbbá nem egyértelmű, hogy az átalány költségeken belül továbbra is kell-e tartani a mindenkori jogszabályi belső korlátokat (pl projekt menedzsment 2,5%, stb).

Kérjük az átalány leírások pontosítását, a de minimis keretek szabta korlátozás miatti átgondolását.

7.3.pont: kutató-fejlesztő szakemberek leírásánál kimaradt a BA/Bsc végzettségűek elszámolhatósága. Nem tartjuk indokoltnak a nem egyetemi, de felsőfokú végzettségű emberek technikusi/segédszemélyzeti besorolását, mivel jelentős szaktudással és hozzáadott értékkel bírnak az ilyen végzettségű emberek is egy k+f projekt megvalósítása során.

Tisztelt Támogató!

Korábbi páláyzati felhívásokban szerepeltek egyéb szoftverek is, melyek megvásárlása a Támogatási Kérelem magvalósítása során lehetséges volt (AutoCAD, REWIT), azonban jelen pályázati felhívásból kikerült. Szeretnénk javasolni, hogy lehetőség szerint szíveskedjenek visszatenni a hivatkozott szoftvereket, mert a Támogatást Igénylők köre szélesíthető a módosítás által. 

Van-e esetleg bárminemű akadálya a hivatkozott tételek visszaemelésének? A tételek TESZOR számai 58.29.32.

Válaszukatt előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Kovács Vendel

Üdvözlöm!

A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 felhívás tervezettel kapcsolatban szeretnénk kérdést feltenni:

8.2. Melyek a kiválasztási kritériumok? pontban Tartalmi értékelési szempont, hogy "A projekt illeszkedik az intelligens szakosodási stratégia céljaihoz vagy szakosodási irányaihoz." Igen/Nem

Kérdés:

Jelenleg csak a 2014-2020-as évekre vonatkozó Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia áll rendelkezésre, a 2021-2027 tervezés alatt áll. 

Mi alapján szükséges kidolgoznunk projekt ötletünket, illetve melyik alapján történik majd az előfeltétel vizsgálata? Mivel pontozásra sem kerül azon projekt ötlet, amely nem felel meg ezen a kritériumnak, így kardinális kérdés a megfelelőség vizsgálata.

Köszönettel

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 Vállalati Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Tevékenységek Ösztönzése c. pályázati kiírás tervezethez az alábbi észrevételeink lennének.

1. A felhívás 7.3. pont megkötése a kutató-fejlesztő munkakörre vonatkozóan (MA/MSc végzettség megkövetelése) túl szigorú előírás. Ellentétes az eddigi gyakorlattal is, ahol legalább BA/BSc végzettség volt megkövetelve. Ráadásul a legutóbbi KFI kiírásokon (NKFIH felhívásai) könnyítettek is azon a feltételen, miszerint ipari kutatási tevékenységhez legalább 2 MA/MSc végzettségű foglalkoztatott szükséges (könnyítették BA/BSc vagy MA/MSc-re). A fejlesztési tevékenységet végző vállaltoknál jellemzően BA/BSc végzettségű kollégák dolgoznak fejlesztői munkakörben és relatíve kevés az MA/MSc végzettségű alkalmazott. Ezek a fejlesztők a szükséges fejlesztési feladatkat el is tudják látni.

A fentiekre tekintettel javasoljuk a feltétel módosítását legalább BA/BSc-re.

2. A Felhívás 3.3. 2. b) (ii) pontja szerint:

(b) „Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető:

(ii) 15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.

VAGY

ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes, vagy nyílt forráskódú szoftverek útján (önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns).”

Emiatt javasoljuk, hogy a fenti feltétel korábbi években bevált módon kerüljön megfogalmazásra a Felhívásban:

„15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában és

- legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy

- legalább két uniós tagállamban, vagy

- egy uniós tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik

és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy

-a projekt legalább egy olyan kutató és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más kutatási és tudásközvetítő szervezettel vagy szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit.

ii. ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.”

3. A felhívás 7.6. pontjában (Milyen költségek nem számolhatók el?) jelölik, hogy mely tételek nem elszámolható költségnek minősülnek a pályázat keretében:

32. kommunikációs terv készítése, TÉRKÉPTÉR feltöltése, sajtóközlemény elkészítése, kiküldése; új honlap létrehozása a projekthez kapcsolódó tájékoztató megjelenítésére.

33. a pályázóra vonatkozó piacra jutással kapcsolatban trendek megvizsgálása, piackutatás, konkurenciaelemezés, marketing audit, stratégiatervezés, akcióterv készítés, komplett nagyarculat grafikai tervezése, termékoldal webfejlesztése.

Ugyanakkor a felhívás 7.3 pontja rögzíti az elszámolható költségek körét. A 7.3. C pont keretében van lehetőség a - 2.1.2. d pont a kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységek (amik csak átalány alapú elszámolásként nyújthatók be) körében rögzíti, hogy ebben a kategóriában számolható el a kötelezően előírt nyilvánosság és piacra vitel.

Értelmezésünk szerint a piacra viteli tevékenység keretében pontosan piacra jutással kapcsolatban a trendek megvizsgálása, piackutatás, konkurenciaelemezés, marketing audit, stratégiatervezés, akcióterv készítés, komplett nagyarculat grafikai tervezése, termékoldal webfejlesztése költségek számolhatók el, valamint a kötelező nyilvánosságnál pedig kommunikációs terv készítése, TÉRKÉPTÉR feltöltése, sajtóközlemény elkészítése, kiküldése; új honlap létrehozása a projekthez kapcsolódó tájékoztató megjelenítésére költség számolható el.

Emiatt javasoljuk, hogy a felhívás 7.6. pontjából kerüljön törlésre a 32. és 33. pont.

4. A felhívás 6.2. pont e) alpontja (Milyen további szakmai elvárásoknak kell megfelelni a megvalósítás) kitér a projekt területi korlátozására, mely szerint több megvalósítási helyszín esetén a fejlesztés megvalósulásának helyszínei önálló és konzorciumi megvalósítás esetén is vagy csak konvergencia régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) vagy csak Pest megye egyes településein lehet.

Javasoljuk ennek a pontnak a felülvizsgálatát és e korlátozás eltörlését.

5. A felhívás 3.3. (Mennyi támogatást lehet igényelni?) 4. pontja kitér arra, hogy Nagyvállalkozás regionális beruházási támogatást nem vehet igénybe.

Egy olyan típusú projektötlet esetén, ahol magasabb eszközigényű a pályázat, illetve nagyobb értékű, hosszú élettartamú eszközök beszerzése szükséges, ez a tiltás felettébb hátrányos lehet nagyvállalatok számára, melynek következménye lehet, hogy nem valósítanak meg egy szakterületileg jelentős kutatás- fejlesztési projektet.

Javasoljuk a nagyvállalatok számára is biztosítson lehetőséget a Felhívás 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 11. alcím (regionális beruházási támogatás) szerinti támogatás igénybevételét, a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Art.) 25. § 1. pontnak megfelelő támogatási intenzitásokkal.

1.1 Ki nyújthat be támogatási kérelmet?

1. Kiválósági együttműködések KFI megvalósítása estén:

- a támogatás legalább 65%-át profitorientált vállalkozásnak kell igényelnie mind a tervezés, mind a megvalósítás időszaka alatt;

Javasoljuk az alábbi változtatást:

- a támogatás legalább 60%-át profitorientált vállalkozásnak kell igényelnie mind a tervezés, mind a megvalósítás időszaka alatt;

1.2  Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?

16) pontban részletezettek közül javasoljuk törölni a következő kitételt:

„Egy vállalkozás csak egy kérem keretében részesíthető támogatói döntésben jelen konstrukció keretében.”

Helyette: „ Egy vállalkozás a „Vállalati KFI” és a „Kiválósági együttműködések KFI” keretében csak 1-1 kérelem keretében részesíthető támogatói döntésben azzal a megkötéssel, hogy konzorciumvezetőként csak 1 kérelme támogatható.”

Indoklás: A profitorientált vállalkozásnak, ha önállóan pályázik, legyen lehetősége konzorciumi tagként részt venni a „Kiválósági együttműködések KFI” keretében. Ez különösen akkor lenne indokolt, ha egyetemi részvételű pályázatról van szó, mert az egyetemek nem rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal és megvalósítási képességgel.

1.3 Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet?

Az előminősítési kérelmek benyújtása az NKFI Hivatalhoz az alábbi ütemezés szerint lehetséges:

1. szakasz: 2021. május 31. – 2021. június 30.

Észrevétel:

Jelenleg a felhívás véleményezési szakaszban van. A kiírás feltételezésünk szerint csak a pünkösdi ünnepek után várható. A pályázati anyag összeállításához elengedhetetlen a felhívás véglegesített tartalmának ismerete.

Javasoljuk az 1. szakasz előminősítési időszakának módosítását (feltételezve, hogy a felhívás május 31-ig megjelenik):

 1. szakasz: 2021. június 10. – 2021. július 10.

3.3 Mennyi támogatást lehet igényelni:

Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás keretében

ipari kutatás alábbi eseteiben (vállalkozások közötti együttműködés)

kísérleti fejlesztés alábbi eseteiben (vállalkozások közötti együttműködés)

Észrevétel: a „vállalkozások közötti együttműködés” kitételt javasoljuk módosítani „ vállalkozással, vagy felsőoktatási intézménnyel kialakított együttműködés”

5.1 Hány mérföldkövet kell tervezni?

A tervezetben nem egyértelmű, hogy 1 mérföldkövet, vagy 12 hónapból álló mérföldköveket kell tervezni. 36 hónap megvalósítási időszakra célszerűen hármat. Javasoljuk ennek a pontosítását.

6.8  A projekt megvalósítása után milyen kötelezettségeket kell teljesíteni?

A leírtak alapján a pályázat kiíró szándéka a megvalósítás és a meghatározott ideig tartó fenntartás kötelezettsége áll fenn.

Észrevétel (kérdés): A Támogató az elmúlt időszakhoz képest egyéb kötelezettségeket nem ír elő?

7.3 Melyek az elszámolható költségek?

A. Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

„A kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.”

Javasoljuk az alábbiak szerinti módosítást:

„A kutató/fejlesztő személyek esetében elvárás, hogy elsősorban MA/Msc végzettséggel rendelkezők irányítsák a K+F folyamatokat, de a velük együttműködő Bsc szintű végzettséggel rendelkezők bérköltsége is elszámolható legyen.

Indoklás:

A K+F feladatok megoldásához magasfokú szakértés szükséges, ezért helyes, hogy a  stratégiai jelentőségű kulcsfeladatokat MA/Msc végzettségű szakemberek irányítsák, ill. oldják meg. Ugyanakkor a nagy gyakorlattal rendelkezők (pl.Bsc végzettség) közreműködése is egy életszerű dolog, sőt még a kutatás-fejlesztés során azon technikusok bére is elszámolható, akik a K+F folyamatok során a szükséges műhelymunkákat elvégzik. Javasoljuk a személyi kiadások elszámolhatóságát e szerint módosítani.

7.5 Melyek az elszámolható költségek mértékére és arányára vonatkozó elvárások?

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás

Minimális mértéke az összes elszámolható költségre vetítve (%)

           önálló projekt: 30 %

           konzorcium:    50 %

Javasoljuk a minimális mértéket 40 %-ban meghatározni mindkét esetben.

Kérjük annak megfontolását, hogy a vállalkozások tulajdonosi körére vonatkozóan a kismértékű önkormányzati tulajdon ne jelentsen 10 pont veszteséget az értékelésnél, tekintettel arra, hogy a cégek privatizációja során kötelező volt az önkormányzat tulajdonhoz jutása a földterülethez kapcsolódóan, ezért amennyiben az önkormányzat nem érdekelt ezen tulajdonjog eladásában, a társaság köteles tűrni az önkormányzati tulajdon részesedését. Javasoljuk, hogy 10% alatti önkormányzati tulajdon esetén is megadható legyen a 10 pont az értékelésnél.

Megvalósítási helyszínre vonatkozóan javasoljuk feloldani a korlátozásokat arra vonatkozóan, hogy a korlátozás csak Budapestre vonatkozzon és ne érintse Pest megyét és Pest megye is pályázhasson a konvergenciarégiókkal együtt.

Javasoljuk továbbá a megvalósítási helyszín tekintetében a per- és igénymentességre vonatkozó korlátozás feloldását.

A tervezet 1.3.-as fejezet alapján az előminősítési kérelmek benyújtási határideje az első szakasz vonatkozásánban 2021. május 31. – 2021. június 30. Javasoljuk az első szakasz esetében, a tervezett 2021.május 31-ei időpontot egy hónappal későbbre, vagyis 2021. június 30-ra módosítani, mert a járvány okozta gazdasági helyzet, és az ehhez kapcsolódóan az újra nyitással kapcsolatos teendők a legtöbb hazai vállalkozás számára nem, vagy csak rendkívül nehezen valósítható meg, hogy az első értékelési szakaszban be tudja nyújtani az előminősítési kérelmét. Ezzel összhangban a támogatási kérelmek benyújtási határidejét is javasoljuk módosítani az első szakasz vonatkozásában jelenlegi 2021.07.26-2021.08.30 helyett egy hónappal későbbi időpontra, vagyis 1. szakasz: 2021.augusztus 31. 9 óra 00 perctől -2021. szeptember 30.12 óra 00 percig.

A jelenlegi tervezet 2.3-as pontja, nem tartalmazza a projekttel kapcsolatos kötelező vállalásokat, indikátorokat. Kérjük, hogy a Felhívásban ez pontosításra kerüljön, mert így a pályázó vállalkozások nem tudják azt, hogy zárást követő időszakban milyen elvárásoknak kell megfelelniük.

4.2 Mikorra kell befejezni a projektet? című fejezetben feltüntetésre került, hogy a projekt fizikai befejezésére 36 hónap áll rendelkezésre. Kérjük, hogy a korábbi pályázati ciklusban, a nagyságrendileg azonos projektmérettel rendelkező  GINOP-2.2.1 pályázati konstrukcióhoz hasonlóan, a projekt fizikai befejezésére rendelkezésre álló időtartamot növeljék meg 48 hónapra. A nagyértékű eszközbeszerzések, a kapcsolódó közbeszerzési eljárások időbeni nehezen tervezhető végrehajtása miatt is kiemelten fontos lenne, hogy a fizikai befejezésre rendelkezésre álló időtartam 48 hónap legyen.

A 3.3 Mennyi támogatást lehet igényelni című fejezeteben részletesen feltüntetésre került a tervezetben, hogy az egyes költségtételek esetében mekkora támogatási intezitással lehet számolni. Jelen fejezet 4. alpontja alapján, Regionális beruházás esetében, nagyvállalatok nem vehetnek igénybe támogatást a tervezet alapján, amely jelentős mértékben megnehezíti a nagyvállalatok számára, a tervezett K+F projektek eredményes megvalósítását. A korábbi GINOP-2.2.1 pályázati konstrukcióhoz hasonlóan kérjük, hogy regionális beruházás esetében a nagyvállalatok is vehessenek igénybe támogatást, attól függően, hogy helyileg hol, melyik régióban (megyében) tervezik megvalósítani a projektjüket. Kérjük, hogy a támogatás mértéke jelen költségtétel esetében, a korábbi GINOP-2.2.1-konstrukcióval összhangban 25-50%-os mértékben, a megvalósítás helyszíntől függően kerüljön feltüntetésre a felhívásban.

A tervezet 21. oldala: „3.3 a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

Kiválósági együttműködések KFI esetén minimum 400 millió forint, maximum 1000 millió forint.” – Javasoljuk a minimum összeg csökkentését (min.200 millió forintra), mivel a vállalkozásnak kell igényelni a támogatás 65%-át, és ez nem haladhatja meg a saját tőke összegét (az arány ráadásul értékelési szempont is). Ha ekkora összeg marad, jelentősen beszűkül a potenciális pályázók köre.

Tervezet 26. oldala: „A kedvezményezett a záró kifizetési igénylés benyújtásakor köteles csatolni a 2014. évi LXXVI. törvény 36.§ (1) bekezdése alapján a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal által kiállított K+F tevékenységek arány meghatározását is tartalmazó igazolást, miszerint a projektben elvégzett feladatok a 3.§ szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők.”

Javasoljuk, hogy ez a pont kerüljön ki a Felhívásból, mert az illetékes Hivatal, vagyis az SZTNH kizárólagosan előzetesen minősíti, a még meg nem kezdett projektet, vagyis a kért K+F Minősítési Kérelemnek, még a projekt és ezzel együtt a pályázat benyújtása előtt rendelkezésre kellene állnia, amely időben jelentősen meghosszabbíthatja az ügymenetet. A fentiek alapján kérjük, hogy a Felhívásban kerüljön pontosításra, hogy az SZTNH által kiállított K+F Minősítéssel vagy az NKFIH által kiállított pozitív szakmapolitikai támogató nyilatkozattal szükséges rendelkezni, mert ez a jelen tervezet alapján, nem egyértelmű.

Tervezet 6.2 fejezetének d) pontja, idézem:

„A projekt megvalósítási időszakára, megvalósítás helyszínére, műszaki-szakmai tartalmára és költségvetésére vonatkozó módosítás konzorciumi szinten maximum 6 alkalommal nyújtható be a megvalósítási időszakban.” Javasoljuk ennek a pontnak kiegészítését azzal, hogy költségvetésre a támogatást igénylőtől független okok miatti (árfolyamváltozás, stb.) lehessen több módosítási kérelmet beadni és/vagy ennek száma ne legyen maximalizálva a Felhívásban.

Tervezet 44. oldal érékelés 2. pont: Saját tőke arányos támogatás összeg (támogatást igénylő vagy konzorcium esetén konzorciumvezető vállalkozásra vonatkozóan) A 0 pontos kategória kizáró ok, tehát javasoljuk az értékelési skála módosítását a szempont esetében.

Tervezet 45. oldal értékelés 8.pont:  Utolsó előtti és utolsó lezárt üzleti év közötti árbevétel növekedés (támogatást igénylő vagy konzorcium esetén a konzorciumvezető vállalkozás) Javasoljuk a COVID okozta globális válság miatt a mutató helyett más értékelési szempont szerepeltetését, mivel kevés olyan vállalat lesz, aki az utóbbi évben növelni tudta értékesítését.

6. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni?

Kérdéses pont: A támogatási intenzitásokat bemutató táblázatban a Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás intenzitás növelő tételként kizárólag a vállalkozások közötti együttműködés van feltüntetve, a projekt eredményeinek széleskörű terjesztése nincs.

Javaslat: Javasoljuk a táblázat kiegészítését ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében a vállalkozások közötti együttműködés mellett a projekt eredményeinek széleskörű terjesztésével.

7. Felhívás hivatkozott pontja: 3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni?

Kérdéses pont: 4. Regionális beruházási támogatás esetén

Felvetés: A felhívás hivatkozott pontja szerint nagyvállalat nem vehet igénybe Regionális beruházási támogatást a konstrukció keretein belül. Nagyvállalat csak és kizárólag a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. alcím szerint kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatást tud igénybe venni eszközbeszerzés finanszírozására is. A 651/2014 EU Bizottsági rendelet 25. cikk (3) b.) pontja szerint a kutatá- fejlesztési projekt elszámolható költségei eszközbeszerzés esetében: az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek.

Tehát nem az eszköz bekerülési értéke, hanem csak a projekt idejére arányosított amortizáció számolható el. Egy olyan típusú projektötlet esetén, ahol magasabb eszközigényű a pályázat, illetve nagyobb értékű, hosszú élettartamú eszközök beszerzése szükséges, ez a tiltás felettébb hátrányos lehet nagyvállalatok számára, melynek következménye lehet, hogy nem valósítanak meg egy szakterületileg jelentős kutatás- fejlesztési projektet.

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 11. alcím (regionális beruházási támogatás) lehetőséget ad nagyvállalatok számára is Regionális beruházási támogatás igénybevételére, mely támogatási kategória esetén az eszköz bekerülési értéke az elszámolható költség.  Valamint az 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Art.) 25§ 1. meghatározza nagyvállalatok számára is az egyes régiókban az állami támogatásokkal kapcsolatos mértékeket.

Javaslat: Javasoljuk a nagyvállalatok számára is biztosítson lehetőséget a Felhívás 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 11. alcím (regionális beruházási támogatás) szerinti támogatás igénybevételét, a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Art.) 25§ 1. pontnak megfelelő támogatási intenzitásokkal.

8. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 5.1. Hány mérföldkövet kell tervezni?

Kérdés pont: Ha az ön által tervezett projekt egy évnél hosszabb (a projekt megkezdésétől számítva a fizikai befejezés több mint 12 hónap) vagy a projektben kettőnél több támogatható tevékenység szerepel, 1 mérföldkövet kell tervezni. Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára kell megtervezni.

Kérdés: Jól értelmezzük, a fenti pont alapján egy pl. 36 hónapos projekt esetében szakmai beszámolót, egyszer, a záró elszámolás benyújtásakor szükséges benyújtani, a projekt megvalósítása alatt nem szükséges? Tehát a megvalósítási időszak alatt csak időközi kifizetési igénylés benyújtására van lehetőség, szakmai beszámolót nem szükséges benyújtani a megvalósítás alatt?

9. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 7.3. Melyek az elszámolható költségek?

Kérdéses pont: A 7.3. pont A.a.) bekezdésben a következő szerepel „A kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.”

Felvetés: A kutató/fejlesztő személyek, főként műszaki területen sok esetben BA/Bsc fokozatú diplomával rendelkeznek, miközben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeznek a szakterületükön, mely rendkívül fontos egy kutatás-fejlesztési projekt megvalósítása során

Javaslat: Javasoljuk a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú végzettséget legalább Bsc./BA fokozattal kiegészíteni.

10. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 7.4 Milyen feltételei vannak az elszámolhatóságnak?

Kérdéses pont: az f) pont a következőket tartalmazza: „A költségtételek alátámasztására 1 darab, a formai követelményeknek teljes mértékben megfelelő piacfelmérés fogadható el. Amennyiben nem áll rendelkezésre az adott költségtétel vonatkozásában az 1 db, formai követelményeknek teljes mértékben megfelelő piacfelmérés, akkor az a költségtétel nem elszámolható költségnek minősül, így azzal a projekt elszámolható összköltsége csökkentésre kerül. Felhívjuk figyelmét, hogy a költségtételek alátámasztására a piacfelmérés nem helyettesíthető egyéb mellékletek csatolásával (pl.: árajánlat, összesítő táblázatok stb)”

Kérdés: Amennyiben a piacfelmérés nem helyettesíthető árajánlattal, jól értelmezzük, az NKFIH hivatalhoz benyújtandó előminősítési kérelmekhez sem lesz szükség árajánlatok benyújtására a költségtételek alátámasztásához? Vagy az előminősítési kérelemhez szükség lesz árajánlatot benyújtani legalább a kutatás- fejlesztéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatáshoz?

11. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 8.2 Melyek a kiválasztási kritériumok?

Kérdéses pont: 3. Tartalmi értékelési szempontok

Felvetés: A tartalmi értékelés során maximum 100 pont szerezhető és nem támogathatók azok a kérelmek, amelyek esetében a táblázatban szereplő szempontrendszer alapján a kérelemre adott összpontszám nem éri el a minimális 50 pontot. Viszont a tartalmi értékelés szempontrendszere kizárólag objektív szempontok alapján értékel, a pályázó, illetve konzorcium esetén a konzorcium vezető gazdálkodási mutatóit, múltját, tulajdonosi körét vizsgálja. Viszont a GINOP Plusz 2.1.1 felhívás egy kutatás-fejlesztési konstrukció, az ilyen típusú pályázatoknál általában a szakmai tartalom minősége, a projekt ötlet innovációtartalma, megvalósíthatósága, piacképessége, szakterületi jelentősége a mérvadó, és nem a pályázó vagy a konzorcium vezető gazdálkodási mutatói. Az például, hogy egy pályázónak 100%-ban mangánszemélyek a közvetlen tulajdonosai, semmilyen szinten nem befolyásolja egy K+F projekt ötlet sikerességét, sőt az sem, hogy 5 vagy 15 éve működik egy adott cég, mégis jelentős pontokat érnek ezek a jellemzők. Emellett a jelenlegi felhívástervezetből nem látszik egyértelmű, transzparens módon, hogy az előminősítési eljárás során milyen szempontrendszer alapján fog zajlani a pontozás, nem egyértelmű, hogy a felhívástervezetben szereplő tartalmi értékelési szempontrendszerben szereplő szempontokat a pályázás melyik fázisában fogják vizsgálni, már az előminősítésnél, vagy a pályázat benyújtása után.

Javaslat: Javasoljuk a tartalmi értékelési szempontrendszer teljes újragondolását. Javasoljuk, hogy a pályázó gazdálkodására vonatkozó szempontok jóval kisebb hangsúlyt kapjanak és a szakmai pontozás legyen a mérvadó. Illetve a gazdálkodási adatoknál a valóban releváns pénzügyi mutatókat szíveskedjenek figyelembe venni, amelyek alapján tényleg biztosíthatónak tűnik a projekt likviditása (pl. Árbevétel arányos összköltség, vagy EBITDA arányos támogatás ezeket jelenleg is tartalmazza a felhívástervezet, a tulajdonosi kör összetétele ebből a szempontból nem mérvadó)

Illetve javasoljuk, hogy az előminősítési eljárás szakmai pontozása mindenképp legyen transzparens, és a felhívás is tartalmazza azt.

1. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 1.3. Mikor lehet benyújtani támogatási kérelmet?

 Kérdés: A két benyújtási szakasz között megoszlik a 136 670 000 000 Ft tervezett keretösszeg, vagy az is elképzelhető, hogy a teljes keretösszeg kimerülhet akár már az első szakaszban?

Javaslat: kérjük szíveskedjenek pontosítani, illetve egyértelműen jelezni a felhívásban, hogy a két benyújtási szakasz között terveznek-e forrás megosztást vagy sem.

2. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 1.3. Mikor lehet benyújtani támogatási kérelmet?

Kérdéses pont: „Az előminősítési kérelmek benyújtása az NKFI Hivatalhoz az alábbi ütemezés szerint lehetséges:

· 1. szakasz: 2021. május 31. – 2021. június 30.

· 2. szakasz: 2021. október 5. – 2021. október 26”

Kérdés: Az adott benyújtási szakaszban (1 hónapos időintervallum) végig, tehát a záró határnapig lehetőség lesz az előminősítési kérelmek benyújtására, vagy előfordulhat az, hogy keretkimerülés, vagy keretösszeg x%-nak (pl. 130%-nak) elérése esetén a benyújtás lezárásra/ felfüggesztésre kerül?

Javaslat: Kérjük szíveskedjenek pontosítani, illetve egyértelműen jelezni a felhívásban, hogy az előminősítési kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időintervallum záró határideje előtt keretkimerülés esetén lezárásra/felfüggesztésre kerül-e vagy sem.

3. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 1.4. Hogyan lehet benyújtani a támogatási kérelmet?

Kérdéses pont: 2.b) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH) kell hitelesítenie.

Felvetés: A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:116.§ (1) bekezdése kimondja, hogy: A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. (Ctv.) törvény 8. § (1) szerint a cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.

A 8.§. (4) bekezdés szerint: A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.

A fentiek alapján a minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellátott, Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felület által generál nyilatkozat cégszerű, viszont az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel (AVDH) aggályosnak tűnik. Az AVDH szolgáltatás magánszemély tudja igénybe venni ügyfélkapus azonosításon keresztül, magánszemély azonosítására szolgál, a cégképviseletre vonatkozó azonosításra jelen pillanatban nem alkalmas, nem hozható létre a használatával elektronikus cégszerű aláírás.

Javaslat: Javasoljuk, hogy az elektronikus aláírás mellett, legyen lehetőség továbbra is a Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felület által generál nyilatkozat papír alapú példányának cégjegyzésére, azok számára akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással.

4. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 2.3. Milyen feltételei vannak az elszámolhatóságnak?

Kérdéses pont: t) Személyi ráfordítások mértékére vonatkozó elvárások

Felvetés: A személy jellegű ráfordítás mértékre vonatkozó képlet alapján egy pályázó, egy 12 hónapos projekt megvalósítására az utolsó lezárt üzleti év éves beszámolója szerinti személy jellegű ráfordításának 50%-át, 24 hónapos projekt esetében 100%-át, egy 36 hónapos projekt esetében 150%-át tervezheti személyi ráfordítás összköltségeként. Emellett a 7.5 pontban szereplő táblázat kimondja, hogy a Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások minimális mértéke önálló projekt esetében 30%, konzorcium esetében 50% lehet. ez a két tényező jelentősen befolyásolhatja az igényelhető támogatás mértékét, főleg egy önálló pályázó esetében. Például egy önálló pályázó saját tőkéje alapján lehet, hogy maximális támogatási intenzitásra lenne alkalmas, ám a képlet és az elszámolható költségek arányára vonatkozó kritériumok miatt egy jóval kisebb projektméretet tud csak tervezni (főleg hogy ha figyelembe vesszük, hogy a kutatás- fejlesztési projektek esetében sok esetben 30%-nál jóval több szokott lenni a bér arány). Sajnos a Covid-19 világjárvány miatt a 2020-as évben számos vállalkozás kényszerült költségcsökkentésre, akár elbocsájtásokra, akár munkaidő, vagy fizetéscsökkentésre. Emiatt sajnos több vállalkozás esetében előfordulhat, hogy a 2020-as év személy jellegű ráfordításának mértéke a visszaesett a tavalyi évben, az előző évekhez képest.

Javaslat: Javasoljuk megfontolásra, egy kevésbé szigorú Személyi ráfordítások mértékére vonatkozó elvárás meghatározását, például az 1 évre tervezhető átlagos személyi jellegű ráfordítás maximum a legutolsó lezárt, üzleti évre vonatkozó éves beszámolója szerinti személyi jellegű ráfordításának 100%-a lehessen, vagy javasoljuk törölni a képletből az első zárójeles részben lévő 2-es osztót.

A fentieket egyébként javasoljuk megfontolni az igénybevett szolgáltatásra vonatkozó, Szállító.Szjr képlet esetében is.

5. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni?

Kérdéses pont: A 3.3. pont 2. bekezdés Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás intenzitás növelő tételek esetében a Felhívás tervezet a következőket tartalmazza:

10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető mikro- és kisvállalkozás esetén,

15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.

VAGY ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes, vagy nyílt forráskódú szoftverek útján (önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns).

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy intenzitásnövelő tételként a projekt eredményeinek széleskörű terjesztése konzorciumi projektben nem választható, csak önállóan benyújtott projekt esetén?

Felvetés: A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. alcím (A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás) nem tartalmaz ilyen jellegű korlátozás, tehát a jogszabály nem tiltja a fenti intenzitásnövelő tétel alkalmazását konzorciumi pályázat esetében, illetve nem írja elő, hogy csak önállóan benyújtott projekt esetén alkalmazható.

Javaslat: Javasoljuk az „önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns” szöveg törlését. 

 Tisztelt Minisztérium!

A felhívás szövege szerint piacfelméréssel kell alátámasztani a beszerzendő eszközök, gépek, hardver eszközök és az infrastrukturális beruházások valós piaci árát. Javaslom, hogy piacfelmérés helyett 3 darab árajánlatot lehessen csatolni ezekről a tételekről, vagy fajlagos költségplafont adjanak meg.

Illetve, ha változatlanul piacfelméréssel kell igazolni a valós piaci árnak való megfelelést, akkor ez 1.000.000 forint alatti egyedi gyártású eszközöknél egyszerűsített piacfelméréssel igazolható legyen.

Tisztelettel,

P.K.

1.3. Mikor lehet benyújtani támogatási kérelmet?

Az előminősítési kérelmek benyújtása (1. kör) az NKFI Hivatalhoz az alábbi ütemezés szerint lehetséges:

· 1. szakasz: 2021. május 31. – 2021. június 30.

· 2. szakasz: 2021. október 5. – 2021. október 26.

Kérjük pontosítsák, illetve egyértelműen jelezzék a felhívásban, hogy a rendelkezésre álló időintervallum záró határideje előtti keretkimerülés esetén lezárásra/felfüggesztésre kerül-e az előminősítési kérelmek benyújtása.

Egyúttal javasoljuk a 2021 május 31-i kezdő dátum kitolását a végleges pályázati felhívás és kitöltőprogram megjelenésétől számított rövid határidőre tekintettel.

A pályázati dokumentáció (2. kör) benyújtására az alábbi időszakokban van lehetőség:

• 1. szakasz: 2021. július 26. - 2021. augusztus 30.

• 2. szakasz: 2022. január 5. – 2022. január 31.

Javasoljuk, hogy a benyújtási szakaszok között dedikáltan kerüljön elkülönítésre (pl 50-50%) a rendelkezésre álló 136 670 000 000 Ft keretösszeg. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a forrás már az első pályázat benyújtási szakaszban kimerül.

3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni?

A 3.3.2.(b)(ii) pontban a Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetében a Felhívás tervezet az alábbi intenzitásnövelő lehetőséget is tartalmazza: „…VAGY ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes, vagy nyílt forráskódú szoftverek útján (önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns).”

Ellenben a támogatási intenzitásokat bemutató táblázatban hiányzik az idézett intenzitás növelő lehetőség. Kérjük ennek tisztázását.

Az idézett pont továbbá az alábbi kitételt tartalmazza: „…(önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns)” Kérjük ennek tisztázását, egyértelműsítését.

Ugyan ebben a pontban az alábbi részletszabály található: „Nagyvállalkozás regionális beruházási támogatást nem vehet igénybe.” A regionális beruházási támogatás alapját megteremtő 651/2014/EU Bizottsági rendelet ilyen korlátozást nem tartalmaz, továbbá ezen előírás alkalmazása esetén nagyvállalat csak Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás keretében eszköz amortizációt fog tudni elszámolni melynek értéke több esetben töredéke az eszközök bekerülési értékének, így javasoljuk a korlátozás törlését.

5.1. Hány mérföldkövet kell tervezni?

 „Ha az ön által tervezett projekt egy évnél hosszabb (a projekt megkezdésétől számítva a fizikai befejezés több mint 12 hónap) vagy a projektben kettőnél több támogatható tevékenység szerepel, 1 mérföldkövet kell tervezni. Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára kell megtervezni.”

Jól értelmezzük, hogy egy 36 hónapos projekt esetében szakmai beszámolót, egyszer, a záró elszámolás benyújtásakor szükséges benyújtani, a projekt megvalósítása alatt további szakmai beszámoló benyújtása nem szükséges?

7.3. Melyek az elszámolható költségek?

A 7.3.A.a.) pont értelmében „A kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.”

A kutatás-fejlesztés területén dolgozók sok esetben BA/BSc diplomával, de annál nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek. MA/MSc felsőfokú szakirányú végzettség mellett javasoljuk a BA/BSc szakirányú végzettségek + minimum 5 éves szakmai tapasztalat elfogadását is az elszámolás során.

8.2 Melyek a kiválasztási kritériumok?

3. Tartalmi értékelési szempontok

„5. Korábbi részvétel a Horizon 2020 programban (támogatást igénylő vagy konzorcium esetén konzorciumvezető)” tartalmai értékelési pont esetén 10-8-5-3-0 pont szerezhető attól függően, hogy a Pályázó vállalkozás milyen szintű H2020-as projekttel rendelkezik.

Mivel a hazai vállalkozások szűk köre indult eddig H2020-as felhívásokon projektötletével így javasoljuk a megszerezhető pontokat akkor is megadni, ha a pályázó kapcsolt/partner vállalkozása már indult/támogatást nyert ilyen felhíváson, hiszen ebben az esetben a tudás és kompetencia a vállalatcsoporton belül rendelkezésre áll. Javasoljuk az értékelési pont ilyen irányú kiegészítését.

„7. Tulajdonosi kör összetétele (a vállalkozásnak 100%-ban közvetlen természetes személyek a tulajdonosai) (konzorcium esetén a konzorciumvezető vállalkozás” értékelési pont hátrányosan érinti azon vállalatokat melyek - jellemzően közép-, vagy nagyvállalatok egy vállalatcsoport részeként - nem közvetlen természetes személy(ek) tulajdonában állnak.

Kiválósági együttműködések KFI alprogram megvalósítása esetén konzorciumvezető kizárólag közép-, vagy nagyvállalkozás lehet. Ezen vállalatok döntő hányadának csak közvetett tulajdonosa természetes személy (így az adott értékelési pontra 0 pontot kapnak), így a kiválósági együttműködési KFI alprogramon való indulás jellemzően önmagában ponthátrányt jelent a konzorciumra nézve.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A költségek megfelelő és egyértelmű tervezése érdekében kérjük a "hardver" fogalmának tisztázását a felhívásban. 

Tisztelt Irányító Hatóság!

Egyértelmű és elfogadható igény a pályázat kiírója szempontjából, hogy a megpályázott támogatás összege arányban legyen a pályázó vállalkozás pénzügyi teljesítőképességével. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a pályázó anyagi hátterét csak korlátozottan és bizonyos esetekben tükrözi a fenti célnak megfelelően a vállalkozás saját tőkéjének nagysága. Ezt a feltételt a pályázat kiírója jelenleg így fogalmazza meg:

’1.2. Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?

(…)

7. amely vállalkozásnak jelen projektjének az igényelt támogatása meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti saját tőkéjének összegét. Konzorcium esetén a feltételt vállalati tagonként külön-külön kell teljesíteni;’

Véleményünk szerint a vállalkozás likviditási és készpénz helyzete legalább annyira jó mutatója a vállalkozás pénzügyi stabilitásának, mint a saját tőke nagysága. Sok esetben a vállalkozások viszonylag csekély tőkével kerülnek megalapításra és üzleti megfontolásokból nem törekszenek a tőke- és eredménytartalék növelésére sem. (Példának megemlítjük, hogy az Apple saját tőkéje 2019-ben 96 milliárd USD volt, miközben a vállalat tőzsdei értéke ennek kb. a 12-szerese volt (1120 milliárd USD) és csak a készpénz állománya meghaladta a 95 milliárd USD-t. 

Ezért javasoljuk, hogy a pályázat kiírója a tőkehelyzet mellett,a likviditási helyzet megfelelőségét is fogadja el alternatív mutatóként az igényelt támogatás maximális nagyságának meghatározásához.

A mérleg adataira alapuló konkrét javaslatunk a következő:

Amennyiben a vállalkozás alábbi paramétere: Likviditási gyorsráta = (Forgóeszközök – Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek meghaladja a 2-es értéket, akkor az igényelt támogatás felső határa egyezzen meg a pénzeszközök mérleg szerinti állományával. 

Tisztelt Irányító Hatóság!

A kiírás tervezethez az alábbi észrevételeim lennének.

1. Javaslom a rezsi beemelését az elszámolható költségek közé, mint átalány alapon elszámolandó költség. A kiírás jelen formában nem biztosít lehetőséget rezsiköltség elszámolására, azonban több esetben ez releváns lehet. Javaslom a Felhívás 7.3. C) pontját ezzel a tétellel kiegészíteni (pl. az f) pontot a következővel: "ii. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó rezsiköltség".

2. Az átalány alapon elszámolandó költségek vetítési alaja nem egyértelmű. A vetítési alap elvileg a személyi jellegű ráfordítás, azonban a 7.3. C) pont (az átalány alapon elszámolható költségek köre) maga is nevesít személyi jellegű ráfordításokat (b) i. és e) pontok). Az átalány alap logikájá szerint a vetítési alapba ezek a költségek (pl. projekt menedzsment bér, marketing munkatárs) is beletartoznának, mint közvetlen bérkölségek. Amennyiben a szándék ennek a logikának a követése, akkor ezen pontokat ki kellene venni az átalány alapon elszámolandó költségek közül és "normál módon" elszámolandóvá tenni. Ellenkező esetben (ha a cél az, hogy a K+F bér legyen a vetítési alap), akkor ennek megfelelően kellene módosítani a vetítési alap meghatározását.

3. A beszerezhető eszközök esetében miminum nettó 200.000 Ft egyedi értékű eszköz beszerzése lehetséges. Ez a korlát vonatkozik az átalány alapon beszerzendő (pl. IT) eszközökre is? Nem lenne szerencsés, mivel ez a megkötés szembemenne az átalány alap logikájával.

4. A tervezet szerint: "A 7.3.A.d) i. és a 7.3.B.a) i. pontok szerinti, 500.000 Ft-ot meg nem haladó listaáras eszközök, alátámasztása kizárólag egyszerűsített piacfelméréssel történhet.". Az 500.000 Ft bruttó vagy nettó árat jelent?

5. Javaslom, hogy a 2.3. pont t) pontját (szállítóra vonatkozó személyi jellegű ráfordítás korlát) az átalány alapon elszámolandó szolgáltatásokra ne kelljen alkalmazni. A megkötés ésszerű K+F szolgáltatásokra vonatkozóan, ahol a szállító kompetenciáinak vizsgálata markáns szempont. Ugyanakkor az átalány alapú tevékenységek esetében nem indokolt a megkötés, sőt sok esetben életszerűtlen is. Egyrészt ezekre a költségtételekre a kiírás szerint nem kell piacfelmérést készíteni, így a feltétel ellenőrzéséhez szükséges adat alapból nem is fog a bíráló rendelkezésére állni, azt külön be kell képri a pályázótól/szállítótól. Másrészt pl. a projekt menedzsmentre vagy piacra vitelre igénybe vett tanácsadó cégek jellemzően alacsonyabb személyi jellegű ráfordítás szinten működnek, viszont a szükséges kompeteciákkal rendelkeznek, így a korlátból adódóan indokolatlanul zárja ki őket a kiírás, ráadásul úgy, hogy az átalány alapból adódóan maga a szállító, sem pedig az eredmény nem kerül a későbbiekben ellenőrzésre.

6. A 7.3. pont megkötése a kutató-fejesztő munkakörre vonatkozóan (MA/MSc végzettség megkövetelése) túl szigorú, egyben irreális is. Ellentétes az eddigi gyakorlattal is, ahol legalább BA/BSc végzettség volt megkövetelve. Ráadásul a legutóbbi KFI kiírásokon (NKFIH felhívásai) könnyítettek is azon a feltételen, miszerint ipari kutatási tevékenységhez legalább 2 MA/MSc végzettségű foglalkoztatott szükséges (könnyítették BA/BSc vagy MA/MSc-re). A fejlesztési tevékenységet végző válllaltoknál jellemzően BA/BSc végzettségű mollegák dolgoznak fejlesztői munkakörben és relatíve kevés az MA/MSc végzettségű alkalmazott. Ezek a fejlesztők a szükséges fejlesztési feladatkat el is tudják látni (kísérleti fejlesztési feladatoknál mindenképpen). A fentiekre tekintettel javaslom a feltétel módosítását legalább BA/BSc-re.

8. A kiválasztási kritériumoknál konzorciumesetében csak a konzorciumvezető adatai kerülnek értékelésre, ami nem reális, hiszen a pont azért jön létre konzorcium, hogy a projektet a tagok egymás kompetenciáit kiegészítve közösen valósítságk meg a projektet. Ezért reálisabb lenne a mutatók aggregált értékelése, javaslom az 1., 2., 4., 5., 8. pontok módosítása ennek megfeelelően. A 3., 6., és 7. pontok esetében nyilván nem értelmezhető az aggregálás, ezért ezek a pontok akár maradhatnak is ebben a formában, azonban javaslom átgondolásukat ugyanazon elv mentén, hogy reaális-e csak a konzorciumvezető értékelése.Javaslom továbbá a képletek pontosítását: a vállalkozás összköltsége/támogatás összeg a konzorciumvezető tagi összköltségét/támogatását jelenti vagy pedig a vállalkozások összesített érétkét? (Irreális lenne a konzorciumvezető gazdálkodási adatait a teljes vállalkozási aggregált költségvetéshez/támogatáshoz vizsonyítani, hiszen nem önálló pályázatról van szó.)

9. A kiírás tervezet szerint: nem elszámolható "a támogatást igénylő által a projekt keretében elszámolni tervezett tanácsadási szolgáltatás a támogatási kérelem benyújtását megelőzően felmerült vagy jövőbeli pályázatírói tevékenységhez kapcsolódik". Ebbe a korlátba belértendő a megvalósítási időszakban az elszámolások összeállítására, ennek a támogatására irányuló tanácsadás is? (Nem lenne szerencsés ez a fajta értelmezés.)

8. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 5.1. Hány mérföldkövet kell tervezni?

Kérdés pont: Ha az ön által tervezett projekt egy évnél hosszabb (a projekt megkezdésétől számítva a fizikai befejezés több mint 12 hónap) vagy a projektben kettőnél több támogatható tevékenység szerepel, 1 mérföldkövet kell tervezni. Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára kell megtervezni.

Kérdés: Jól értelmezzük, a fenti pont alapján egy pl. 36 hónapos projekt esetében szakmai beszámolót, egyszer, a záró elszámolás benyújtásakor szükséges benyújtani, a projekt megvalósítása alatt nem szükséges? Tehát a megvalósítási időszak alatt csak időközi kifizetési igénylés benyújtására van lehetőség, szakmai beszámolót nem szükséges benyújtani a megvalósítás alatt?

9. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 7.3. Melyek az elszámolható költségek?

Kérdéses pont: A 7.3. pont A.a.) bekezdésben a következő szerepel „A kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.”

Felvetés: A kutató/fejlesztő személyek, főként műszaki területen sok esetben BA/Bsc fokozatú diplomával rendelkeznek, miközben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeznek a szakterületükön, mely rendkívül fontos egy kutatás-fejlesztési projekt megvalósítása során

Javaslat: Javasoljuk a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú végzettséget legalább Bsc./BA fokozattal kiegészíteni.

10. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 7.4 Milyen feltételei vannak az elszámolhatóságnak?

Kérdéses pont: az f) pont a következőket tartalmazza: „A költségtételek alátámasztására 1 darab, a formai követelményeknek teljes mértékben megfelelő piacfelmérés fogadható el. Amennyiben nem áll rendelkezésre az adott költségtétel vonatkozásában az 1 db, formai követelményeknek teljes mértékben megfelelő piacfelmérés, akkor az a költségtétel nem elszámolható költségnek minősül, így azzal a projekt elszámolható összköltsége csökkentésre kerül. Felhívjuk figyelmét, hogy a költségtételek alátámasztására a piacfelmérés nem helyettesíthető egyéb mellékletek csatolásával (pl.: árajánlat, összesítő táblázatok stb)”

Kérdés: Amennyiben a piacfelmérés nem helyettesíthető árajánlattal, jól értelmezzük, az NKFIH hivatalhoz benyújtandó előminősítési kérelmekhez sem lesz szükség árajánlatok benyújtására a költségtételek alátámasztásához? Vagy az előminősítési kérelemhez szükség lesz árajánlatot benyújtani legalább a kutatás- fejlesztéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatáshoz?

11. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 8.2 Melyek a kiválasztási kritériumok?

Kérdéses pont: 3. Tartalmi értékelési szempontok

Felvetés: A tartalmi értékelés során maximum 100 pont szerezhető és nem támogathatók azok a kérelmek, amelyek esetében a táblázatban szereplő szempontrendszer alapján a kérelemre adott összpontszám nem éri el a minimális 50 pontot. Viszont a tartalmi értékelés szempontrendszere kizárólag objektív szempontok alapján értékel, a pályázó, illetve konzorcium esetén a konzorcium vezető gazdálkodási mutatóit, múltját, tulajdonosi körét vizsgálja. Viszont a GINOP Plusz 2.1.1 felhívás egy kutatás-fejlesztési konstrukció, az ilyen típusú pályázatoknál általában a szakmai tartalom minősége, a projekt ötlet innovációtartalma, megvalósíthatósága, piacképessége, szakterületi jelentősége a mérvadó, és nem a pályázó vagy a konzorcium vezető gazdálkodási mutatói. Az például, hogy egy pályázónak 100%-ban mangánszemélyek a közvetlen tulajdonosai, semmilyen szinten nem befolyásolja egy K+F projekt ötlet sikerességét, sőt az sem, hogy 5 vagy 15 éve működik egy adott cég, mégis jelentős pontokat érnek ezek a jellemzők. Emellett a jelenlegi felhívástervezetből nem látszik egyértelmű, transzparens módon, hogy az előminősítési eljárás során milyen szempontrendszer alapján fog zajlani a pontozás, nem egyértelmű, hogy a felhívástervezetben szereplő tartalmi értékelési szempontrendszerben szereplő szempontokat a pályázás melyik fázisában fogják vizsgálni, már az előminősítésnél, vagy a pályázat benyújtása után.

Javaslat: Javasoljuk a tartalmi értékelési szempontrendszer teljes újragondolását. Javasoljuk, hogy a pályázó gazdálkodására vonatkozó szempontok jóval kisebb hangsúlyt kapjanak és a szakmai pontozás legyen a mérvadó. Illetve a gazdálkodási adatoknál a valóban releváns pénzügyi mutatókat szíveskedjenek figyelembe venni, amelyek alapján tényleg biztosíthatónak tűnik a projekt likviditása (pl. Árbevétel arányos összköltség, vagy EBITDA arányos támogatás ezeket jelenleg is tartalmazza a felhívástervezet, a tulajdonosi kör összetétele ebből a szempontból nem mérvadó)

Illetve javasoljuk, hogy az előminősítési eljárás szakmai pontozása mindenképp legyen transzparens, és a felhívás is tartalmazza azt.

5. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni?

Kérdéses pont: A 3.3. pont 2. bekezdés Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás intenzitás növelő tételek esetében a Felhívás tervezet a következőket tartalmazza:

10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető mikro- és kisvállalkozás esetén,

15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.

VAGY ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes, vagy nyílt forráskódú szoftverek útján (önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns).

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy intenzitásnövelő tételként a projekt eredményeinek széleskörű terjesztése konzorciumi projektben nem választható, csak önállóan benyújtott projekt esetén?

Felvetés: A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. alcím (A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás) nem tartalmaz ilyen jellegű korlátozás, tehát a jogszabály nem tiltja a fenti intenzitásnövelő tétel alkalmazását konzorciumi pályázat esetében, illetve nem írja elő, hogy csak önállóan benyújtott projekt esetén alkalmazható.

Javaslat: Javasoljuk az „önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns” szöveg törlését. 

6. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni?

Kérdéses pont: A támogatási intenzitásokat bemutató táblázatban a Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás intenzitás növelő tételként kizárólag a vállalkozások közötti együttműködés van feltüntetve, a projekt eredményeinek széleskörű terjesztése nincs.

Javaslat: Javasoljuk a táblázat kiegészítését ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében a vállalkozások közötti együttműködés mellett a projekt eredményeinek széleskörű terjesztésével.

7. Felhívás hivatkozott pontja: 3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni?

Kérdéses pont: 4. Regionális beruházási támogatás esetén

Felvetés: A felhívás hivatkozott pontja szerint nagyvállalat nem vehet igénybe Regionális beruházási támogatást a konstrukció keretein belül. Nagyvállalat csak és kizárólag a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. alcím szerint kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatást tud igénybe venni eszközbeszerzés finanszírozására is. A 651/2014 EU Bizottsági rendelet 25. cikk (3) b.) pontja szerint a kutatá- fejlesztési projekt elszámolható költségei eszközbeszerzés esetében: az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek.

Tehát nem az eszköz bekerülési értéke, hanem csak a projekt idejére arányosított amortizáció számolható el. Egy olyan típusú projektötlet esetén, ahol magasabb eszközigényű a pályázat, illetve nagyobb értékű, hosszú élettartamú eszközök beszerzése szükséges, ez a tiltás felettébb hátrányos lehet nagyvállalatok számára, melynek következménye lehet, hogy nem valósítanak meg egy szakterületileg jelentős kutatás- fejlesztési projektet.

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 11. alcím (regionális beruházási támogatás) lehetőséget ad nagyvállalatok számára is Regionális beruházási támogatás igénybevételére, mely támogatási kategória esetén az eszköz bekerülési értéke az elszámolható költség.  Valamint az 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Art.) 25§ 1. meghatározza nagyvállalatok számára is az egyes régiókban az állami támogatásokkal kapcsolatos mértékeket.

Javaslat: Javasoljuk a nagyvállalatok számára is biztosítson lehetőséget a Felhívás 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 11. alcím (regionális beruházási támogatás) szerinti támogatás igénybevételét, a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Art.) 25§ 1. pontnak megfelelő támogatási intenzitásokkal.

1. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 1.3. Mikor lehet benyújtani támogatási kérelmet?

 Kérdés: A két benyújtási szakasz között megoszlik a 136 670 000 000 Ft tervezett keretösszeg, vagy az is elképzelhető, hogy a teljes keretösszeg kimerülhet akár már az első szakaszban?

Javaslat: kérjük szíveskedjenek pontosítani, illetve egyértelműen jelezni a felhívásban, hogy a két benyújtási szakasz között terveznek-e forrás megosztást vagy sem.

2. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 1.3. Mikor lehet benyújtani támogatási kérelmet?

Kérdéses pont: „Az előminősítési kérelmek benyújtása az NKFI Hivatalhoz az alábbi ütemezés szerint lehetséges:

· 1. szakasz: 2021. május 31. – 2021. június 30.

· 2. szakasz: 2021. október 5. – 2021. október 26”

Kérdés: Az adott benyújtási szakaszban (1 hónapos időintervallum) végig, tehát a záró határnapig lehetőség lesz az előminősítési kérelmek benyújtására, vagy előfordulhat az, hogy keretkimerülés, vagy keretösszeg x%-nak (pl. 130%-nak) elérése esetén a benyújtás lezárásra/ felfüggesztésre kerül?

Javaslat: Kérjük szíveskedjenek pontosítani, illetve egyértelműen jelezni a felhívásban, hogy az előminősítési kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időintervallum záró határideje előtt keretkimerülés esetén lezárásra/felfüggesztésre kerül-e vagy sem.

3. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 1.4. Hogyan lehet benyújtani a támogatási kérelmet?

Kérdéses pont: 2.b) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH) kell hitelesítenie.

Felvetés: A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:116.§ (1) bekezdése kimondja, hogy: A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. (Ctv.) törvény 8. § (1) szerint a cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.

A 8.§. (4) bekezdés szerint: A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.

A fentiek alapján a minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellátott, Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felület által generál nyilatkozat cégszerű, viszont az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel (AVDH) aggályosnak tűnik. Az AVDH szolgáltatás magánszemély tudja igénybe venni ügyfélkapus azonosításon keresztül, magánszemély azonosítására szolgál, a cégképviseletre vonatkozó azonosításra jelen pillanatban nem alkalmas, nem hozható létre a használatával elektronikus cégszerű aláírás.

Javaslat: Javasoljuk, hogy az elektronikus aláírás mellett, legyen lehetőség továbbra is a Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felület által generál nyilatkozat papír alapú példányának cégjegyzésére, azok számára akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással.

4. Felhívás tervezet hivatkozott pontja: 2.3. Milyen feltételei vannak az elszámolhatóságnak?

Kérdéses pont: t) Személyi ráfordítások mértékére vonatkozó elvárások

Felvetés: A személy jellegű ráfordítás mértékre vonatkozó képlet alapján egy pályázó, egy 12 hónapos projekt megvalósítására az utolsó lezárt üzleti év éves beszámolója szerinti személy jellegű ráfordításának 50%-át, 24 hónapos projekt esetében 100%-át, egy 36 hónapos projekt esetében 150%-át tervezheti személyi ráfordítás összköltségeként. Emellett a 7.5 pontban szereplő táblázat kimondja, hogy a Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások minimális mértéke önálló projekt esetében 30%, konzorcium esetében 50% lehet. ez a két tényező jelentősen befolyásolhatja az igényelhető támogatás mértékét, főleg egy önálló pályázó esetében. Például egy önálló pályázó saját tőkéje alapján lehet, hogy maximális támogatási intenzitásra lenne alkalmas, ám a képlet és az elszámolható költségek arányára vonatkozó kritériumok miatt egy jóval kisebb projektméretet tud csak tervezni (főleg hogy ha figyelembe vesszük, hogy a kutatás- fejlesztési projektek esetében sok esetben 30%-nál jóval több szokott lenni a bér arány). Sajnos a Covid-19 világjárvány miatt a 2020-as évben számos vállalkozás kényszerült költségcsökkentésre, akár elbocsájtásokra, akár munkaidő, vagy fizetéscsökkentésre. Emiatt sajnos több vállalkozás esetében előfordulhat, hogy a 2020-as év személy jellegű ráfordításának mértéke a visszaesett a tavalyi évben, az előző évekhez képest.

Javaslat: Javasoljuk megfontolásra, egy kevésbé szigorú Személyi ráfordítások mértékére vonatkozó elvárás meghatározását, például az 1 évre tervezhető átlagos személyi jellegű ráfordítás maximum a legutolsó lezárt, üzleti évre vonatkozó éves beszámolója szerinti személyi jellegű ráfordításának 100%-a lehessen, vagy javasoljuk törölni a képletből az első zárójeles részben lévő 2-es osztót.

A fentieket egyébként javasoljuk megfontolni az igénybevett szolgáltatásra vonatkozó, Szállító.Szjr képlet esetében is.

Tisztelt Minisztérium!

A felhívás tervezetben szereplő tartalomhoz a következő észrevételeink vannak:

A Felhívás 3.3. 2. b) (ii) pontja szerint:

„Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek:

(…) 15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.

VAGY

ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes, vagy nyílt forráskódú szoftverek útján (önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns).”

Jelen esetben például egy nagyvállalkozás és egy egyetem konzorciumának nem járna a 15% többlet támogatás, ami akár a támogatási kiíráson való indulás döntését is befolyásolhatja, holott a legmagasabb színvonalú kutatás és innovációk egy ilyen együttműködésben tud megvalósulni tekintve, hogy a legnagyobb szakmai-tudományos tudás ezen szervezeteknél lelhető fel.

Emiatt javasoljuk, hogy a fenti feltétel korábbi években bevált módon kerüljön megfogalmazásra a Felhívásban:

„15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában

és

- legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy

- legalább két uniós tagállamban, vagy

- egy uniós tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik

és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy

-a projekt legalább egy olyan kutató és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más kutatási és tudásközvetítő szervezettel vagy szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit.

vagy

ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.”

A Felhívás 1.1, 1.2 8.2 pontjában és a 2.3.t) pontjában meghatározott gazdálkodási adatokat az utolsó lezárt üzleti évre vonatkoztatja a Felhívás. Felhívnánk a figyelmet, hogy várhatóan a pályázók többségénél ez a 2020-as év lesz, amely a COVID járvány miatt egy kiugróan szélsőséges év volt, a legtöbb esetben nagyon kedvezőtlen gazdálkodási mutatókkal.

Javasoljuk, hogy a GINOP PLUSZ 1.2.1-21 Felhívás tervezetben alkalmazott módszer kerüljön alkalmazásra jelen Felhívás esetén is, nevezetesen: „A támogatást igénylő megválaszthatja, hogy a bázisévként a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó vagy utolsó előtti teljes, lezárt üzleti év kerüljön figyelembe vételre. 2019-nél korábbi lezárt üzleti év nem kerülhet kiválasztásra.”

A Felhívás 7.3. a) i.) pontja szerint: „A kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.”

Javasoljuk, hogy a BA, és a Bsc végzettséget is vegyék bele a Felhívásba, hiszen az is felsőfokú szakirányú végzettségnek számít. Ennek elmaradása jelentős mértékben korlátozza a bevonható szakemberek számát, amely akár projektek megvalósítását is megakadályozhatja, holott a BA/Bsc vegzettségűek ugyan olyan magas színvonalon képesek ellátni a kutatás-fejlesztési feladatokat, mint egy MA/Msc végzettségű személy.

A Felhívás 6.2 e) pontja szerint:

„Több megvalósítási helyszín esetén a fejlesztés megvalósulásának helyszínei önálló és konzorciumi megvalósítás esetén is vagy csak konvergencia régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) vagy csak Pest megye egyes településein lehet.

Azaz egy projekten belül nem lehetséges konvergencia régióban található és Pest megyei megvalósítási helyszín megjelölése”

Jelen pont szerint nem támogatható pl. a MATE Gödöllői Campusának együttműködése egy vidéki céggel, holott az agrárium gazdasági pólusai nem Pest megyében központosulnak. De ugyan így nem támogatható egy Pest megyei high tech cég együttműködése vidéki cégekkel és egyetemekkel (pl. SZTE, PTE, stb.), holott egy kutatás-fejlesztési projektben ezek nagyon is indokolt együttműködések.

Javasoljuk a fenti pont eltörlését.

A Felhívás 7.3. és 7.3.1. pontjai szerint de minimis támogatási kategóriában számolhatóak el a meghatározott költségek, melyek a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó tagonként elfogadott személyi jellegű ráfordítás pontosan 15%-a lehet.

Azonban gondot okoz, ha egy pályázó ezen 15%-os értéke meghaladja a cég által jelen, és ezt megelőző két évben felhasznált de minimis keretét, vagy ezen 15% értéke alapból magasabb, mint a de minimisként megítélhető 200.000 euró.

Ezenfelül az sem letisztázott, hogy Egyetemek vehetnek-e tervezhetnek-e pl. koordináció, vagy közbeszerzési költségeket, tekintve, hogy nekik de minimis támogatás nem ítélhető.

Javasoljuk az átalány alapú elszámolásként tervezhető költségek jogcímét áttenni egy másik jogcímkódra a de minimis jogcímről.

Tisztelt Irányító Hatóság!

Az alábbi észrevételeket tenném a Felhívás tervezettel kapcsolatban:

A tervezet 6.2 e) pontja A projekt területi korlátozása

"Több megvalósítási helyszín esetén a fejlesztés megvalósulásának helyszínei önálló és konzorciumi megvalósítás esetén is vagy csak konvergencia régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) vagy csak Pest megye egyes településein lehet.13

13 Azaz egy projekten belül nem lehetséges konvergencia régióban található és Pest megyei megvalósítási helyszín megjelölése."

Javasolnám a korlátozás törlését, mert nem életszerű, hogy konzorciumi pályázat esetében Pest megyei cég pályázása során kizárnak konvergencia régióban lévő egyetemeket vagy más cégeket, illetve fordítva.

A tervezet 7.3 a) pontja alapján a kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.

Javasolnám a BA/BSc végzettséggel való kiegészítést, a kutató-fejlesztő mérnökök esetében.

A tervezet 3.3.2. (b) pontja „Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető: (ii) pont: 15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.”

Javasolnám a kiegészítést egyetemekre vonatkozóan is, hiszen számtalan cég kíván egyetemmel konzorciumban megvalósítani projektet.

A tervezet 1.1 pontja szerint: „Felhívjuk figyelmét, hogy a 1.1. a) i. és ii. pontoknak való megfelelés ellenőrzése a http://e-beszamolo.im.gov.hu/ oldalra feltöltött éves beszámoló alapján történik, így a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolójának közzététele a támogatást igénylő felelőssége.”

Javasolnám, hogy választható legyen a cégek számára, hogy a 2019-es vagy 2020-as üzleti év alapján tervezzék a projekt méretét és a pontozás alapját is a választott év képezze. A COVID-19 okozta járványhelyzetben, számos cég számára óriási megterhelést okozott a mindennapi működés és létszámuk megtartása. Mivel ez egy külső tényező által okozott és nem tervezhető, kiszámítható helyzetet teremtett, így nagy könnyítés lenne, ha választhatóvá tennék az évet.

Tisztelt Irányító Hatóság!

Áttekintve a GINOP Plusz- 2.1.1-21 kódszámú felhívást az alábbi észrevételeket kívánjuk tenni:

1.1. pont: Tekintettel arra, hogy a szakpolitikai véleményezre való benyújtáskor előfordulhat, hogy az utolsó lezárt év 2019, kérvényeznénk, hogy legyen lehetőség választani a 2019-es és a 2020-as év beszámolója között a pályázat benyújtásakor.

3.3.2 (b) (ii): Kérnénk pontosításukat, a plusz támogatási intenzitásra vonatkozó szabályozás tekintetében, ugyanis jelenleg a felhívás alapján az együttműködési KFI esetén igénybevehető plusz intenzitás nem érvényesíthető, ha egy cég egyetemmel, másik cég nélkül pályázik.

7.3. A a) (i) pont: Javasolnánk, hogy a BSc/BA végzettséggel rendelkező munkavállaók is elszámolhatóak legyenek kutató/fejlesztői pozícióban, tekintettel arra, hogy ezen végzettséggel rendelkező munkavállaók bére meghaladja a technikus munkavállaók elszámolható bérének mértékét.

1.

A pályázati felhívás 7.3 Elszámolható költségek között szereplő Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei kizárólag abban az esetben számolhatók el, ha rendelkeznek MSc szakirányú végzettséggel. „A kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.” Kérjük a Bsc végzettség elfogadását is az alábbiak szerint, hiszen megfelelő szakmai tapasztalattal és Bsc végzettséggel is alkalmazható kutató-fejlesztő munkatárs a projekt megvalósítására:

Kutatási tevékenységet az a szervezet végezhet, amelynek minimum 2 fő, a projekt szakterületéhez kapcsolódó, legalább BSc/MA/MSc fokozatú diplomával rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja van a támogatási kérelem benyújtásakor.

2.

Felhívjuk figyelmét, hogy a 1.1. a) i. és ii. pontoknak való megfelelés ellenőrzése a http://e-beszamolo.im.gov.hu/ oldalra feltöltött éves beszámoló alapján történik, így a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolójának közzététele a támogatást igénylő felelőssége.A cégek lehetőséget kaptak az éves beszámoló benyújtási határidejének hosszabbítására 2021.09.30-ig, így a támogatási kérelem benyújtásakor még nem rendelkeznek minden esetben a 2020-as évi beszámoló adatokkal. Kérjük a választási lehetőséget a 2019 és 2020 évi beszámoló adatok figyelembevételére vonatkozóan. 

3.

A pályázati felhívás 3.3. Mennyi támogatást lehet igényelni? pontja szerint:Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető: (ii) 15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.VAGYha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes, vagy nyílt forráskódú szoftverek útján (önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén releváns). Kérjük a plusz támogatási intenzitás pontosítását a hatékony együttműködéseknél.Az együttműködési KFI esetén járó plusz intenzitás legyen érvényesíthető, ha egy cég egyetemmel, másik cég nélkül pályázik.

2.3. Milyen műszaki, szakmai elvárások: A pályázati felhívás au alábbit írja elő

j) A Kedvezményezett a beruházással létrehozott vagyont – amennyiben az a Kedvezményezett tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe kerül – a támogatási jogviszony ideje alatt, a fenntartási időszak végéig kizárólag a Támogató előzetes jóváhagyásával, a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása, átruházása mellett idegenítheti el, adhatja bérbe vagy más használatába, illetve terhelheti meg. A Támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a Kedvezményezett helyébe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen

Pályázhat-e olyan vállakozás, mely ingatlan bérbeadás tevékenységét kívánná fejleszteni? A vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan folyamatos bérbeadásából származó bevétele keletkezik.

Pályázhat-e olyan vállakozás, mely a projekt keretében a vállakozás tulajdonában llévő területen "csarnok" épület építését kívánja megvalósítani, melyet egy vagy több vállakozás számára bérbe kívánja adni?

Mi a feltétele a Támogató előzetes jóváhagyásának? Hol található erőől bővebb információ? 

Amennyiben a felújított vagy újonnan épített épület bérlője vagy bérlői nem folyamatosan (csak időszakonként bérlik), ez esetben is csak előzetes hozzájárulással lehet kiadni?

Tisztelt Hivatal!

A felhívás tervezetben leírtakhoz a következő észrevételeket tesszük:

1.

A  7.3.1-es pontban a következőket írják az egyszerűsített elszámolási mód alkalmazása esetében:

„A támogatási összeget csak abban az esetben fizetjük ki, ha Ön a felhívásban és a támogatási szerződésben rögzített feltételekkel és műszaki paraméterekkel maradéktalanul megvalósítja a projektet. Részteljesítés esetén tehát a támogatási összeget nem fizetjük ki.”

Kérjük tegyék egyértelművé, hogy amennyiben a K+F projekt végeredménye elmarad a pályázatban leírt elérni kívánt eredményektől (pl: a tervezett 3 eredményből csak 2 eredmény születik), abban az esetben a 15%-os átalány kifizetésre kerül-e.

2.

A tartalmi értékelési szempontokhoz kapcsolódóan a GINOP Plusz-1.2.1-21 felhívás tervezetben választható, hogy bázisévként a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó (2020) vagy utolsó előtti (2019) teljes, lezárt üzleti év kerüljön figyelembe vételre.

Javasoljuk, hogy ezen felhívás esetében is engedjék meg a választás lehetőségét.

3.

A felhívás 7.3. A a) (i) pontja szerint a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás esetén kötelező elvárás, hogy a kutató/fejlesztő személyek a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.

Javasoljuk, hogy a BSc fokozatú diplomával rendelkezők is kutató/fejlesztőként a pályázat keretében elszámolásra kerülhessenek.

4.

A felhívás 3.3.2 (b) (ii) pontja esetében jól értelmezzük-e, hogy Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén 15% pontos hatékony együttműködéshez kapcsolódó intenzitás növelés (Együttműködési KFI esetén) nem jár abban az esetben, amikor is egy 2 tagú konzorcium egy középvállalkozásból és egy egyetemből áll? Javasoljuk ezen pont egyértelművé tételét.

Köszönettel

Tisztelt Hatóság,

elszámolható költségek között két pontban is szerepel a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltség:

- Felhívás a 7.3. A. c) pontban: Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek: i. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltség: · A Felhívás 2.1.1. a) és 2.1.2. a) pontjához kapcsolódó anyagköltségek (amelyek tartalmazzák a vételárat, kizárólag indokolt esetben az anyagköltséghez kapcsolódó szállítás és tárolás költségét is), amennyiben azokat közvetlenül a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe.

- Illetve hozza a 7.3. C. f) pontban is: Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek: i. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltség

Az utóbbi esetben átalányként számolható el, az összes átalány maximum 15%-a lehet a teljes projektnek.

Javasoljuk egyértelműsíteni, hogy milyen esetben számolható el kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás támogatási kategória keretében, illetve milyen esetben kell csekély összegű (de minimis) támogatásként.

Tisztelt Irányító Hatóság

A tervezetben foglaltak kapcsán az alábbi pontokban szeretnénk javaslatot tenni:

Felhívás 5.1. „Ha az ön által tervezett projekt egy évnél hosszabb (a projekt megkezdésétől számítva a fizikai befejezés több mint 12 hónap) vagy a projektben kettőnél több támogatható tevékenység szerepel, 1 mérföldkövet kell tervezni. Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára kell megtervezni.”A fentiek alapján egy mérföldkő tervezése szükséges minden esetben, vagy 12 hónapot meghaladóan szükséges egy mérföldkövet és egy záró mérföldkövet tervezni? Az első és második kitétel között nincsen meg a koherencia.

Felhívás 7.3 „kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.”Jelen megkötés egy piaci áttekintést követően ésszerűtlen. Rengeteg iparágban BA/BSC végzettséggel és sok éves releváns tapasztalattal kiemelkedő szakemberek fejlesztenek és dolgoznak. Említett személyek kizárása nem javasolt figyelembe véve a jelenlegi technikusi személyi jellegű ráfordítás mértékét, mivel az több esetben is elmarad az iparági BA/BSC diplomával rendelkező személyek bérétől.

Tekintve a világjárvány 2020-as évre gyakorolt gazdasági hatásait, vegyük akár csak a személyi jellegű ráfordítások alakulását, javasoljuk a pályázat benyújtása során a beszámoló évének kiválasztásának lehetőségét. Tehát a támogatási kérelem összeállítása során választható lehessen, hogy a 2019-es, vagy a 2020-as év gazdálkodási adatai képezzék a paraméterezés és pontozás alapját.

Felhívás 3.3. fejezet táblázata nem tartalmazza a széles körben történő terjesztés lehetőségét, mint intenzitás növelő szempontot.

Felhívás 3.3. fejezet 2. alpontja részletezi, hogy a hatékony együttműködés esetén milyen módon lehet növelni a támogatási intenzitást. Azonban a felhívás a 255/2014. (X.10.) Korm. rendelet 50.§ ba) alpontjával ellentétben nem tér ki arra az esetre, ha egy cég egy tudásközvetítő szervezettel együtt konzorciumban pályázik és nem von be további piaci szereplőt. Javasoljuk az alpont kiegészítését.

A Felhívás tervezet egésze nem tartalmaz hivatkozást a jogszabályi környezetre, ami pénzügyi tervezési szempontból kockázatnak tekinthető. Elképzelhető olyan tervezési lépés, amire kihatással lehet a még nem ismert szabályozó rendelet. Továbbá ehhez kapcsolódóan sem az ÁÚF, sem a pénzügyi elszámolási útmutató sem ismert.

Felhívás 7.3. fejezet B. Regionális beruházási támogatás támogatási kategória keretében alfejezet a) pontja tér ki az elszámolható eszközökre, illetve azok legkisebb egyedi nettó beszerzési értékére. Javasoljuk az eszközbeszerzés kiegészítését az IKT hardver eszköz beszerzés lehetőségének kiegészítésével. Tovább ugyanezen kiegészítést javasoljuk a regionális beruházási jogcím esetén az immateriális javakra vonatkozóan, mivel sok esetben nem áll rendelkezésre a cégek esetében a szükséges 15%-os átalányt kitevő de minimis keret, azonban a tervezett beszerzésekre mégis szükség lenne az adott projekt keretén belül.

Felhívás 6.2 e) pont alapján egy projekten belül nem lehetséges Pest megyei és konvergencia régióban lévő megvalósítási helyszín megjelölése. Tehát ezzel kizártak több jelentős korábbi ipar és tudásközvetítő szervezetek közötti, vagy akár iparon belüli gazdasági együttműködés lehetőségét. Javasoljuk jelen korlátozás feloldását a végleges felhívás esetén.

Tisztelt Támogató! A statisztikai létszámhoz kötött beruházási összköltség-maximum azt fogja eredményezni, hogy 200 milliárd Ft támogatási keret elaprózódik többségében 100-200 millió Ft összköltségű, valódi beruházási nagyságrendet (új üzem, új gyártósorok, új géppark) nem jelentő projektekre, amelynek nem fognak lényeges kapacitásbővítést, új munkahelyeket jelenteni (max. 1-2 új CNC jön ki belőle) . Mi indokolja a stat.létszámhoz kötni a megvalósítható beruházás méretét? Milyen összefüggés van a kettő között? (A 2020. év Covid év volt, amikor is jellemzően csökkent a stat.létszám). Ha egy cégnek egyébként magas az árbevétele és a saját tőkéje, 2-3 milliárd Ft (azaz képes is tud is megvalósítani nagyobb beruházást), de a kiírás jelen formájában pl: max. 400 mFt összköltségű projektet adhat be,  miért ne valósíthatna meg egy 1 milliárd Ft-os projektet, amivel egy új üzemet hozhatna létre és felvehetne még 25 főt? Igen, lehet nem elszámolható részt is feltüntetni, de azzal a támogatási intenzitás csökken olyan alacsony szintre, ami miatt már nem éri meg ezt a rengeteg bürökratikus terhet vállalni. Ha a kiírás ezen feltétele így marad, az kifejezetten beruházás-visszafogó tényező, a cégeknél amúgy is szükséges és mindenképp megvalósuló eszközbeszerzéseken túl nem fog nagyobb beruházást, valódi ugrást generálni.

A GDP-hez történő visszamérést pedig éppen ebben makrogazdaságilag nagyon bizonytalan, tervezhetetlen időkben behozni nem éppen a felelős pályázást támogatja.

Tisztelt Hivatal!

A tervezetben foglalt alábbi feltételekkel kapcsolatban kérem segítségüket:

1.1 pont: „Felhívjuk figyelmét, hogy a 1.1. a) i. és ii. pontoknak való megfelelés ellenőrzése a http://e-beszamolo.im.gov.hu/ oldalra feltöltött éves beszámoló alapján történik, így a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolójának közzététele a támogatást igénylő felelőssége.”

Amennyiben a szakpolitikai véleménykérés beküldésekor az utolsó lezárt üzleti év a 2019, de az EPTK beadásig a cégnek már le kell zárnia a 2020-as évet is, úgy az EPTK felületen kiválasztható lesz majd a 2019-es év, mint figyelembe vevendő utolsó lezárt év?

Kérem ezen pont pontosítását!

3.3.2. (b) „Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető: (ii) pont: 15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.”

Amennyiben egy vállalkozás konzorciumban kíván indulni egy vagy két egyetemmel, úgy ezen egy vállalkozás nem jogosult a támogatási intenzitás növelésre? Ebben az esetben nem fogadható el a hatékony együttműködés, mint támogatási intenzitást növelő tétel, mindenképpen szükséges két vállalkozásnak lennie a konzorciumban?

Kérem ezen pont felülvizsgálatát!

7.3. pont: Elszámolható költségek a) pontja: „a kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.”

A BA/Bsc fokozat bérszínvonala jelentősen meghaladja a felhívás szerint technikusi/segédszemélyzet besoroláshoz társított bérkategóriát, ezért kérjük a BA/BSc fokozatú diplomák elfogadását is a kutató-fejlesztő mérnökök esetében.

Kérem ezen pont kiegészítését!

6.2. e) pont: A projekt területi korlátozása: „Több megvalósítási helyszín esetén a fejlesztés megvalósulásának helyszínei önálló és konzorciumi megvalósítás esetén is vagy csak konvergencia régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) vagy csak Pest megye egyes településein lehet.”

A konzorciumi projektek esetében kiesnek azon pályázatok, ahol a tagok nem azonos régiókategóriában működnek, miközben elvárás a valós, jól felszerelt, működőképes megvalósítási helyszín biztosítása és a releváns szakmai tapasztalat megléte is egyben. Az esetek többségében nem reális, hogy egy Pest megyei egyetem talál egy szintén Pest megyei vállalkozást, mivel ezen konzorciumok több éves vagy korábbi együttműködéseken alapulva szoktak létrejönni, nem területi elhelyezkedés alapján.

Kérem ezen pont felülvizsgálatát!

Köszönettel,

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 tervezetben foglalt alábbi feltételekkel lennének megjegyzéseink:

7.3. Elszámolható költségek A. a) pontja: a kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.

Kérjük, hogy a BSC diplomával rendelkező szakemberek is elszámolhatóak legyenek kutató-fejlesztőként, vagy a technikus segédszemélyzet bérkorlátját emeljék meg 1 500 000 Ft-ra, a kutató-fejlesztőkét pedig 3 000 000 Ft-ra. Ezeken a területeken a bérszínvonal messze meghaladja a felhívás szerint technikusi/segédszemélyzet besoroláshoz társított bérkategóriát.

6.2. e) A projekt területi korlátozása ponttal kapcsoltban az alábbi észrevétellel élnénk: „Több megvalósítási helyszín esetén a fejlesztés megvalósulásának helyszínei önálló és konzorciumi megvalósítás esetén is vagy csak konvergencia régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) vagy csak Pest megye egyes településein lehet.”

Kérjük a feltétel felülvizsgálatát, mivel konzorciumi projekt esetében kiesnek azon pályázatok, ahol a tagok nem azonos régiókategóriában működnek.

1.1. Ki nyújthat be támogatási kérelmet? pontjában kérjük, hogy választható beszámoló legyen az utolsó, vagy utolsó előtti lezárt beszámoló éve (2019 és 2020 is lehessen a paraméterezés, pontozás alapja). Fontos lenne, mivel a pandémia miatt sok vállalkozás gazdálkodási adatai leromlottak, így ennek következtében a 2020-as üzleti év számaival nem tudnák a tervezett nagyságú és komplexitású fejlesztést megvalósítani.

3.3.2. (b) „Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető: (ii) pont: 15 százalékponttal növelhető, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy mikro-, kis- és középvállalkozás bevonásával zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatási kategória keretében megítélt támogatás elszámolható költségének több, mint 70%-át.” pontjának felülvizsgálatát javasoljuk a következők miatt: Amennyiben egy vállalkozás konzorciumban kíván indulni egy vagy két egyetemmel, úgy ezen egy vállalkozás nem jogosult a támogatási intenzitás növelésre?

Tisztelt Hivatal! A pályázati útmutató szerint: "Ha az ön által tervezett projekt egy évnél hosszabb (a projekt megkezdésétől számítva a fizikai befejezés több mint 12 hónap) vagy a projektben kettőnél több támogatható tevékenység szerepel, 1 mérföldkövet kell tervezni. Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára kell megtervezni." - ez alapján elegendő 1 mérföldkő egy 3 éves, több tevékenységet tartalmazó projekt esetén? - Köszönettel

Személyi ráfordításokra és igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó korlátra megadott képletben mindkét "Létszám" az utolsó lezárt üzleti év átlagos statisztikai létszámát jelenti, tehát egyszer osztok, egyszer szorzok ugyanazton a létszám adattal, vagy a második (szorzótényezőként szerplő) létszám a projetkre, nem pedig az utolsó üzleti évre vonatkozik? Igénybe vett szolgáltatás esetén, ha a szolgáltató 2 konzorciumi partnerrel is szerződik, össze kell számítani, vagy külön-külön értelmezett a korlát?

Tisztelt Irányító Hatóság!

A kiírás-tervezet 1.1.1. b) pontjában felsorolt kritériumoknak megfelelünk, felsőoktatási intézménynek és kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősülünk, azonban a Gazdálkodási forma szerinte besorolásnál (1.1.3 pont) hiányzik az 552-es „Elsődlegesen közfeladatot ellátó egyházi jogi személy” GFO-kód, így a pályázásra az egyházi fenntartású egyetemek nem jogosultak.

Tisztelettel kérjük a fenti pályázat végleges kiírásában a pályázásra jogosultak között az 552-es GFO-kód megjelenítését, ezzel lehetővé téve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára a pályázás lehetőségét.

Tisztelt Hatóság,

Felhívás 6.2 c) pontja szerint "A kedvezményezett a záró kifizetési igénylés benyújtásakor köteles csatolni a 2014. évi LXXVI. törvény 36.§ (1) bekezdése alapján a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal által kiállított K+F tevékenységek arány meghatározását is tartalmazó igazolást, miszerint a projektben elvégzett feladatok a 3.§ szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők."

A K+F minősítés | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (gov.hu) található információk alapján:

"A projektminősítési eljárás keretében a Hivatal a megjelölt projektet abból a szempontból minősíti, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek kutatás-fejlesztésnek (K+F) tekinthetők-e. Továbbá, a Hivatal a kérelmező kérelmére:

-    meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát, valamint, hogy

-    az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben végzi-e.

........... A minősítés projekt alapú, és kizárólag meg nem kezdett projektre/projektrészre kérhető a minősítés"

Kérdéses így számunkra, hogy elegendő-e a pályázat zárásáig elkészíttetni a szóban forgó SZTNH minősítést. Illetve mi az eljárás abban az esetben, ha az SZTNH által kiadott minősítés eltér az NKFIH minősítéshez képest (pl. más arányban fogadják el az ipari kutatást és kísérleti fejlesztést)?

Tisztelt Hivatal!

Cégünk, innovatív takarmány- és élelmiszeripari termékek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó kisvállalkozás (létszám: 20 fő). Vállalkozásunk konzorciumi partnerként pályázott a PIACI-KFI őszi felhívásra 2020-ban (kódszám: 2020.1.1.2.-PIACI KFI), és az erről szóló pozitív szakmai döntést követően támogatási kérelmet nyújtott be 2021.március 17-én. Az idei évben egy új, innovatív témával szeretnék ismét pályázni a GINOP-Plusz programra. Az lenne a kérdésünk, hogy ugyanabban az évben lehetséges-e önállóan pályáznunk a GINOP-Plusz programban (a PIACI-KFI-től teljesen eltérő tématerületen), ha már van egy nyertes konzorciumi PIACI-KFI pályázatunk? Esetleg, mint konzorciumi partner, részt vehetünk-e a fentiek ismeretében a GINOP- Plusz pályázatban?

Tisztelt Irányító Hatóság!

A felhívás tervezet 7.4.f) pontja szerint "...az Irányító Hatóság vezetője a piaci ár alátámasztásától egyedi döntéssel eltekinthet a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személy szellemi tevékenységével kapcsolatban felmerült, 8 órás munkavégzésre vetített 300 000 forintot meg nem haladó költség vonatkozásában."

Kérdés: A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személy esetében, akinek a személyi jellegű ráfordításai meghaladják a 300.000 Ft-ot, milyen dokumentummal szükséges igazolni a piaci árat? 300.000 Ft/8 óra egységköltség (mely havi szinten 6 M Ft-os személyi jellegű ráfordítást jelent) alatt mivel igazolható a piaci ár, ha nincs IH vezetői döntésünk? (A felhívásban egyebekben rögzítésre került a szakmai megvalósítók személyi jellegű költség maximuma.)

Tisztelt Irányító Hatóság!

A felhívás 1.2 pont 18 alpontja szerint nem támogathatóak azon fejlesztések, „amelynek fejlesztési igénye szálláshely és/vagy fürdőfejlesztésre irányul”.

Kérdésem, ezen ponttal kapcsolatban, támogatható-e azon projekt, melyet egy uszoda technikával foglalkozó cég valósítana meg. A fejlesztés célja, egy komplex termál és gyógyvíz tisztítási technológia kifejlesztése, fejlesztendő tevékenysége 7219 - Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés lenne.

Köszönettel,

Tisztelt Irányító Hatóság!

A tervezetben foglalt alábbi feltételekkel kapcsolatban kérjük segítségüket:

7.3. Elszámolható költségek a) pontja: a kutató/fejlesztő személyek esetében kötelező elvárás, hogy a projekt szakterületéhez kapcsolódó felsőfokú (legalább MA/MSc) szakirányú végzettséggel rendelkezzenek.

Több műszaki szakterület esetében is (pl. gépészmérnökök, informatikusok) jellemző a BA/Bsc fokozat, mely mellé jelentős szakmai tapasztalat társul. Ezeken a területeken a bérszínvonal messze meghaladja a felhívás szerint technikusi/segédszemélyzet besoroláshoz társított bérkategóriát, ezért kérjük a BA/BSc fokozatú diplomák elfogadását is a kutató-fejlesztő mérnökök esetében, ha ahhoz legalább 5 éves szakterületi tapasztalat is társul.

6.2. e) A projekt területi korlátozása: Több megvalósítási helyszín esetén a fejlesztés megvalósulásának helyszínei önálló és konzorciumi megvalósítás esetén is vagy csak konvergencia régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) vagy csak Pest megye egyes településein lehet.

Kérjük a feltétel felülvizsgálatát, mivel konzorciumi projekt esetében kiesnek azon pályázatok, ahol a tagok nem azonos régiókategóriában működnek, miközben elvárás a valós, jól felszerelt, működőképes megvalósítási helyszín biztosítása. A feltétellel a színvonalas együttműködések, jelentős szakmai tapasztalat és piaci igények alapján összeállított projektek adminisztratív szempont miatt lehetetlenülnek el a pályázás lehetőségétől. A konvergencia régiók előnyben részesítése az értékelési szempontok 3. pontjában enélkül is megvalósul.

7.6. Nem elszámolható költségek 1. pontja: a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek. A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.

Kérjük a feltétel egyszerűbb, tagolt megfogalmazását, jelenleg a bekezdés nehezen értelmezhető. A korlátozás azt jelenti, hogy egy vállalat, amely a K+F projekt keretében egy általa forgalmazott (és az elmúlt 3 évben árbevételt is generáló) termékkategórián szeretne kutatás-fejlesztést végrehajtani, a projekt költségvetésében ehhez kapcsolódóan nem szerezhet be 3. független féltől sem azonos termékcsoportba tartozó eszközt? A saját teljesítésű eszközök, szolgáltatások költségvetésből való kizárása érthető feltétel, azonban ahhoz, hogy egy forgalmazó, viszonteladó termékfejlesztést hajtson végre (nem a saját maga által előállított eszközén) szükséges beszereznie az alapterméket, amelyen jelentős fejlesztést végrehajtva új piacra vihető terméket hozhat létre. Esetleg a fenti feltétel értelmezhető-e úgy, hogy a támogatást igénylő magától nem szerezhet be ilyen eszközt, de független 3. féltől igen?

Köszönettel: 

Tisztelt Irányító Hatóság!

A felhívás 1.2 pontja tartalmazza, hogy kik nem nyújthat be támogatási kérelmet a megjelenő felhívásra.

Kérdésem az lenne, hogy egy vegyes termékkörű nagykereskedelemmel fogalkozó cég tud-e pályázni csekélyösszegű – ( felhívás 1.2.28.) valamint regionális beruházási támogatásra (felhívás 1.2.35.), ha fejlesztési célja fejlett élelmiszeripari technológiák révén, a gyártás során előállított hús késztermékek előállítása és maga az innovatív technológia kifejlesztése? Azaz ezen fejlesztési cél elsődleges mezőgazdasági termelésnek minősül-e?

A felhívás 1.2.18) pontja szerint a fejlesztési igény nem irányulhat fürdőfejlesztésre. Egy fürdőben működtetett kontroll rendszer kifejlesztésésére irányulhat-e a fejlesztés?

Tisztelt Hatóság!

A társadalmi egyeztetésre kiírt felhívás "1.2. Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?" fejezetének 13. pontja alapján nem nyújthat be kérelmet "amelynek fejlesztési igénye a következő TEÁOR tevékenységek alá sorolható: • TEÁOR 58.2 Szoftverkiadás • TEÁOR 61 Távközlés • TEÁOR 62 Információ-technológiai szolgáltatás • TEÁOR 63.1 Adatfeldolgozás, web-hoszting, világháló-portál szolgáltatás;".

Ezúton érdeklődöm, hogy ezen területre lesz-e elkülönített forrás, ahova kifejezetten ilyen témájú kutatás-fejlesztési elképzeléseket várnak? Amennyiben nem, mi indokolja ennek a területnek a kizárását a pályázatban történő részvételből?