7. A Felhívás 1.4. pontja értelmében kizárólag elektronikus aláírással vagy AVDH-val lehet a támogatási kérelem nyilatkozatait hitelesíteni. Sok vállalkozás elektronikus aláírással nem rendelkezik, ez pedig az ügyfélkapun elérhető ADVH nagyvolumenű igénybevételét, és az esetleges rendszer-túlterheltségből adódó leállást vonhatja maga után, amely a támogatási kérelmek beadásának kockázatát jelentik. Ezért javasoljuk a cégszerűen aláírt nyilatkozatok elfogadását is, amelyet természetesen postai úton is szükséges megküldeni a korábbi feltételeknek megfelelően. 8. Jól értelmezzük a kiírást, mely szerint a partner- és kapcsolt vállalkozások is indulhatnak (természetesen figyelembe véve az átmeneti támogatás maximálisan igénybe vehető mértékét)?9. A Felhívás 8.1. pontja nem említi, hogy milyen kiválasztási szempont szerint történik az eljárásrend. Egyszerűsített vagy sztenderd?

5. Jelenleg a legutolsó lezárt üzleti évvel lehet támogatási kérelmet benyújtani, amely a júniusi beadásból adódóan kizárólag 2020-as beszámolót elfogadását jelenti. Ez sok olyan vállalkozást kizár, illetve csökkenti a támogatási forráshoz jutását a jelenlegi koronavírus-járvány helyzetre való tekintettel, amelyeket bár gazdaságilag visszább vett a 2020-as időszak, de szeretnének plusz forrás bevonásával tovább fejlődni, de csökkentett gazdasági adatai alapján nem jut vagy nem jut elég forráshoz a fejlesztése megvalósításához. Így javasoljuk, hogy 2019-es és 2020-as gazdasági adatokkal is lehessen támogatási kérelmet benyújtani.      

4. A Felhívás 8.3. Eredményességi mérésnél a bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedésével fordulhat át a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendővé. Ez az arány most 60%-ot képvisel, amely igen magas, és sok potenciális vállalkozó számára több okból is veszélyezteti a vissza nem térítendővé válást: - a GDP külső gazdasági tényező, amelyre a vállalkozásnak nincs hatása- nagyobb GDP növekedés esetén – pl. COVID után ez reális – dupla annyira kell növekedni százalékosan egy adott vállalkozásnakJavaslat: Vagy vegyék ki a GDP arányos növekedéshez viszonyítást, és a vállalkozás csak a saját növekedéséhez arányos növekedést nézzék, vagy csökkentsék a GDP arányos növekedés 60%-át lentebb (pl. 20-30%-ra) 

1. A Felhívás 2.1.2.2. a) pontja szerint infrastrukturális és ingatlan beruházást is meg lehet valósítani egy projekten belül. Azonban a Felhívás a két tevékenységet (infrastrukturális beruházás és ingatlan beruházás) külön választja egymástól elszámolhatóság szerint a Felhívás 7.3. A. b) I-II. pontjában. Továbbá az infrastrukturális beruházás tételeihez kapcsolódóan a Felhívás 2.3. m) pontja alapján piacfelmérés szükséges, amelyet tervezői nyilatkozat és költségbecslés rendelkezésre állása támaszt alá, míg ingatlan beruházás (építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés) esetén a fajlagos költségek a mérvadóak. Az infrastrukturális beruházásnál (7.3. A. I. pont) tételesen felsorolásra kerül, mi számolható el, viszont az ingatlan beruházásnál (bővítés, átalakítás, korszerűsítés, építés) nincsen pontosítva, hogy a fajlagos négyzetméter áron belül, milyen költségek számolhatóak el pontosan (anyagköltségen és munkadíjon belül). Például: Elektromos hálózat cserélés egy meglévő gépsoros üzemben az infrastrukturális beruházásnak minősül, vagy átalakításnak, vagy koreszerűsítésnek? Kérjük, pontosabban lehatárolni a két ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységet, és azok elszámolható költségtételeit! Továbbá javasoljuk az infrastrukturális beruházás esetén a piacfelmérés eltörlését, amely plusz adminisztrációt jelent mind a két oldalon, helyette javasolt itt is a fajlagos költségek megadása!2. Sok vállalkozás szeretne támogatási forráshoz jutni, de a projekt megvalósításához kapcsolódó adminisztratív és egyéb kiegészítő tevékenységből adódóan kevésbé pozitív tapasztalattal, vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik, így egy külső projektmenedzsment bevonásával nagyobb magabiztossággal vágna bele a technológiai fejlesztés megvalósításába. Így javasoljuk választható tevékenységként a Projektmenedzsmenti költségek felvételét (akár személyi jellegű ráfordításként, akár igénybe vett szolgáltatásként).3. A Felhívás 2.3. p) pontjának képzésekre vonatkozó tartalma nagymértékben megváltozott, amely egyrészről örvendetes. Ugyanakkor a következő észrevételeket tennénk ezzel a ponttal kapcsolatban:3.1. „A Jelen felhívás keretében online képzések igénybevétele is támogatható”. Ez most azt jelenti, hogy online jelenléti képzés, valamint távoktatás (Fktv. 2.§. 11. ill. 12. pontja) munkaformájú képzés is elszámolható egy projekten belül? Kérjük pontosítsák a meghatározást!3.2. „Az egyes képzési területeken a képzésben résztvevők száma, valamint az elszámolható óradíj résztvevőnként nem haladhatja meg az alábbiakat.” 3.2.1. Az egy főre jutó nettó óradíjak igen alacsonyak, és nem tükrözik a jelenlegi piaci árat. Ez 1-3 fő, minimum 16 órás képzése esetén aránytalanul alacsony a felnőttképzők oldaláról. Javasoljuk a korábbi képzési szolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő konstrukciók által meghatározott a nettó 4.000 Ft/fő súlyozott átlagos óradíjat (projektszinten), valamint a maximum 580.000 Ft/fő képzési költséget. 3.2.2. Van-e lehetősége a felnőttképzőknek, hogy nyílt csoportot indítson? (Pl. IKT-képzés: egyik vállalkozástól (V1) jön 3 fő, a másik vállalkozástól (V2) megint 3 fő, a harmadik vállalkozástól (V3) 3 fő?)Ha igen, akkor ebben az esetben, -    hogyan kell külön dokumentálni? -    V1 vállalkozás a támogatási kérelmébe 3 főt írt be, amely IKT-képzés esetén 2500 Ft/fő óradíjat jelent, de a felnőttképző összevontan (nyílt csoport) tartja a képzést, így a fenti példa szerint 9 főre emelkedik a képzésen résztvevők száma, amely a kiírás szerint már csak 2000 F/fő óradíjat jelent. Melyiket kell figyelembe venni?-    a felnőttképző a maximum 12 fős csoportlétszámot meghaladhatja, mert az csak a vállalkozásokra vonatkozik, vagy a képzőnek is tartania kell magát a maximum 12 fős csoportokhoz? 3.2.3. Az alacsony elszámolható óradíjak, a min. 1 fő képzésének lehetősége, továbbá a képzés tartalmi értékelésen belüli plusz pontja sok vállalkozást arra fog ösztönözni, hogy csak 1 fő, minimum 16 órás képzésével is megkapja a plusz pontot, így „kilőve” a kötelezően választható 2 tevékenység közül egyet, minimális anyagi ráfordítással. Az 1 fő minimum 16 órás képzéséhez kapcsolódó óradíj költségek pedig a felnőttképzők oldaláról aránytalanul alacsonyak, amely értékkel érdemi képzés nem megvalósítható, a közvetett adminisztrációs költségek önmagukban magasak. Ez a felnőttképzési terület kihasználtságát, és szakmai felelősségét veszélyezteti. Kérjük átgondolni az előirányzott árakat, és csoportlétszámokat!  

Tisztelt Támogató!

1. A Felhívás 2.1.2.2. a) pontja szerint infrastrukturális és ingatlan beruházást is meg lehet valósítani egy projekten belül. Azonban a Felhívás a két tevékenységet (infrastrukturális beruházás és ingatlan beruházás) külön választja egymástól elszámolhatóság szerint a Felhívás 7.3. A. b) I-II. pontjában. Továbbá az infrastrukturális beruházás tételeihez kapcsolódóan a Felhívás 2.3. m) pontja alapján piacfelmérés szükséges, amelyet tervezői nyilatkozat és költségbecslés rendelkezésre állása támaszt alá, míg ingatlan beruházás (építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés) esetén a fajlagos költségek a mérvadóak. Az infrastrukturális beruházásnál (7.3. A. I. pont) tételesen felsorolásra kerül, mi számolható el, viszont az ingatlan beruházásnál (bővítés, átalakítás, korszerűsítés, építés) nincsen pontosítva, hogy a fajlagos négyzetméter áron belül, milyen költségek számolhatóak el pontosan (anyagköltségen és munkadíjon belül). Például: Elektromos hálózat cserélés egy meglévő gépsoros üzemben az infrastrukturális beruházásnak minősül, vagy átalakításnak, vagy koreszerűsítésnek?

Kérjük, pontosabban lehatárolni a két ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységet, és azok elszámolható költségtételeit! Továbbá javasoljuk az infrastrukturális beruházás esetén a piacfelmérés eltörlését, amely plusz adminisztrációt jelent mind a két oldalon, helyette javasolt itt is a fajlagos költségek megadása!

2. Sok vállalkozás szeretne támogatási forráshoz jutni, de a projekt megvalósításához kapcsolódó adminisztratív és egyéb kiegészítő tevékenységből adódóan kevésbé pozitív tapasztalattal, vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik, így egy külső projektmenedzsment bevonásával nagyobb magabiztossággal vágna bele a technológiai fejlesztés megvalósításába. Így javasoljuk választható tevékenységként a Projektmenedzsmenti költségek felvételét (akár személyi jellegű ráfordításként, akár igénybe vett szolgáltatásként).

3. A Felhívás 2.3. p) pontjának képzésekre vonatkozó tartalma nagymértékben megváltozott, amely egyrészről örvendetes. Ugyanakkor a következő észrevételeket tennénk ezzel a ponttal kapcsolatban:

3.1. „A Jelen felhívás keretében online képzések igénybevétele is támogatható”. Ez most azt jelenti, hogy online jelenléti képzés, valamint távoktatás (Fktv. 2.§. 11. ill. 12. pontja) munkaformájú képzés is elszámolható egy projekten belül? Kérjük pontosítsák a meghatározást!

3.2. „Az egyes képzési területeken a képzésben résztvevők száma, valamint az elszámolható óradíj résztvevőnként nem haladhatja meg az alábbiakat.”

3.2.1. Az egy főre jutó nettó óradíjak igen alacsonyak, és nem tükrözik a jelenlegi piaci árat. Ez 1-3 fő, minimum 16 órás képzése esetén aránytalanul alacsony a felnőttképzők oldaláról. Javasoljuk a korábbi képzési szolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő konstrukciók által meghatározott a nettó 4.000 Ft/fő súlyozott átlagos óradíjat (projektszinten), valamint a maximum 580.000 Ft/fő képzési költséget.

3.2.2. Van-e lehetősége a felnőttképzőknek, hogy nyílt csoportot indítson? (Pl. IKT-képzés: egyik vállalkozástól (V1) jön 3 fő, a másik vállalkozástól (V2) megint 3 fő, a harmadik vállalkozástól (V3) 3 fő?)

Ha igen, akkor ebben az esetben,

hogyan kell külön dokumentálni?

V1 vállalkozás a támogatási kérelmébe 3 főt írt be, amely IKT-képzés esetén 2500 Ft/fő óradíjat jelent, de a felnőttképző összevontan (nyílt csoport) tartja a képzést, így a fenti példa szerint 9 főre emelkedik a képzésen résztvevők száma, amely a kiírás szerint már csak 2000 F/fő óradíjat jelent. Melyiket kell figyelembe venni?

a felnőttképző a maximum 12 fős csoportlétszámot meghaladhatja, mert az csak a vállalkozásokra vonatkozik, vagy a képzőnek is tartania kell magát a maximum 12 fős csoportokhoz?

3.2.3. Az alacsony elszámolható óradíjak, a min. 1 fő képzésének lehetősége, továbbá a képzés tartalmi értékelésen belüli plusz pontja sok vállalkozást arra fog ösztönözni, hogy csak 1 fő, minimum 16 órás képzésével is megkapja a plusz pontot, így „kilőve” a kötelezően választható 2 tevékenység közül egyet, minimális anyagi ráfordítással. Az 1 fő minimum 16 órás képzéséhez kapcsolódó óradíj költségek pedig a felnőttképzők oldaláról aránytalanul alacsonyak, amely értékkel érdemi képzés nem megvalósítható, a közvetett adminisztrációs költségek önmagukban magasak. Ez a felnőttképzési terület kihasználtságát, és szakmai felelősségét veszélyezteti. Kérjük átgondolni az előirányzott árakat, és csoportlétszámokat!

Üdvözlettel:

K.A.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása GINOP Plusz-1.2.1-21 támogatási konstrukció tervezetével kapcsolatban az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg.

1. Vissza nem térítendő támogatás feltételeinek könnyítése

A kiírás tervezet alapján a vissza nem térítendő támogatás feltételes (alapvetően visszatérítendő, és csak bizonyos eredményességi mutatók esetén válik vissza nem térítendővé), amely jelentősen csökkentheti a támogatás igénybe venni kívánó pályázók számát, illetve körét. A potenciális pályázók körének kiszélesítése érdekében javasoljuk a feltételek enyhítését és/vagy a vissza nem térítendő támogatás igénybevételének megkönnyítését.

2. Infrastrukturális beruházások körének bővítése

A támogatási konstrukció tervezete jelen formájában a gazdasági-termelési folyamatok és az üzemi/üzleti építmények energiaigényének megújuló energia előállítására alapozott biztosítását tervezi támogatni. Álláspontunk szerint az energiaellátás korszerűsítése mellett, az energia felhasználás korszerűsítése is nagymértékben előmozdíthatja a vállalkozások energiahatékony működését, megtakarítások realizálását.  Mindezekre tekintettel javasoljuk a vállalkozási tevékenység végzésével kapcsolatos infrastruktúra, ingatlan energetikai, illetve világítási  rendszereinek korszerűsítését is a támogatható tevékenységek közé felvenni.

3. Támogatott együttműködés ipari integrátorokkal

A technológiafejlesztés támogatása részeként javasoljuk egy, a szereplők együttműködésére építő komplex gyártási és globális piacra viteli elem megvalósítását, melynek keretében fejlett gyártási technológiával, infrastruktúrával, know-how-val és alapanyag háttérrel rendelkező ipari integrátorok támogatott együttműködések keretében segítik elő a hazai kkv-k innovációs eredményeinek piaci hasznosulását, gyártását. A támogatni javasolt ipari integrátori háttér nem csak a prototípus vagy sorozatgyártásban nyújt támogatást az innovációs eredményeit hasznosítani kívánó partnereinek, hanem az integrátorok széleskörű, bejáratott, nemzetközi piacokon is jelenlevő értékesítési csatornáin keresztül a termékek értékesítését, piaci hasznosítását is hatékonyan elősegítheti. Az értékesítési csatornák együttműködések keretében történő megosztását szintén javasolt felvenni a támogatott tevékenységek körébe.

Tisztelt Irányító Hatóság !

Sajnálattal vettem tudomásul, hogy egyéni vállalkozók nem indulhatnak a GINOP-1.2.1-21-es pályázaton. Javaslom a korábban, más pályázatoknál (pl. GINOP-1.2.2-16) alkalmazott gyakorlatnak megfelelően a pontozási rendszert úgy változtatni, hogy egyéni vállalkozók pályázatainak pontozása is lehetséges legyen, így indulhassanak a pályázaton.

Tisztelettel

Jenei Zoltán

- 2.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek:

Technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztést, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét. – Az üzleti felhőszolgáltatás, mint kötelező támogatható tevékenység lehetőségével meghiúsulhat a Kötelező vállalások pontban rögzített „Támogatást igénylő vállalja, hogy termelő/szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódóan korszerű vállalati technológiai megoldásokat alkalmaz.” hiszen az üzleti felhőszolgáltatás igénybevétele csak a projekt megvalósítási időszak alatt támogatható, azonban ebben az időszakban a fejlesztésből még nem származhat árbevétele a cégnek. Az üzleti felhőszolgáltatás (mint kötelezően megvalósítandó tevékenység), plusz a többi, választható tevékenységekkel olyan projekt megvalósítása is támogatott lenne, ahol a korszerű technológiai megoldások nem kerülnének bele a támogatott tevékenységek közé.

- 6.1. Mire nem kapható támogatás? - a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített épületek fejlesztésére irányul. – mivel a támogatható, fejlesztendő TEÁOR számok között az összes szolgáltató tevékenység szerepel, így sok pályázót hátrányosan érinthet ez a megkötés és az adott ingatlan átminősítése még a támogatási kérelem elbírálását megelőzően plusz költségterheket ró a pályázóra. Ezt a pontot célszerű lenne törölni a felhívásból vagy az ingatlan minősítésének ellenőrzését a megvalósítási időszak végére kellene ütemezni, ezzel is segítve a pályázókat.

- 6.1. Mire nem kapható támogatás? - meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése. – ebben az esetben a fejlesztés plusz energiaigényéhez szükséges, meglévő kapacitás bővítését kizárják a pályázat támogatható tevékenységei közül. Ezt a részt érdemes lenne törölni a felhívásból

- 7.6. Milyen költségek nem számolhatók el? – „a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek. A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.” – ez a pont nem teljesen egyértelmű, így az értelmezése is elég szabados. Amennyiben egy kereskedő cég szolgáltató tevékenységét szeretné fejleszteni és ehhez olyan eszközre van szüksége, amelyet értékesíteni szokott, akkor a jelen pont értelmezése alapján nem fejlesztheti a szolgáltató tevékenységét. Jelen gazdasági helyzetben ez inkább akadályozza a pályázni vágyó cégek fejlődését, mintsem segítené. Ezt a pontot célszerű lenne törölni a felhívásból vagy egyértelműsíteni kellene.

- 8.2. Melyek a kiválasztási kritériumok? - 3. Tartalmi értékelési szempontok 8. pontjában szereplő SZVZ településekre vonatkozó pontozás a felhíváshoz kapcsolódó, 1 és 2. értékelési szakaszában nem szerencsés alkalmazni, így a SZVZ települések miatt járó plusz pontokat csak a 3. és 4. értékelési szakaszban kellene az előminősítés részévé tenni.

- 8.3. Eredményességi mérés – ez a mérési rendszer a pályázók számára egy nem tervezhető, jövőbeli bizonytalanságra alapozza, hogy a támogatás VT vagy VNT lesz. Ez magas kockázatot hordoz és bizonytalanságot eredményez a piacon. Célszerű lenne konkrét, egzakt vállalásokat rögzíteni a felhívásban.

- 2.3. Milyen műszaki, szakmai elvárásoknak feleljen meg a projekt? – „c) A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is”. – a piacfelmérés funkció ennek igazolására nem alkalmas, így célszerű lenne a piacfelmérés helyett a korábbi években megszokott 3 db árajánlat benyújtását engedélyezni az egyszerűsített piacfelmérés funkció megtartásával.

- Célszerű lenne több megvalósítási helyszínen történő fejlesztést is engedélyezni a pályázat keretein belül. Ez nagy segítség lenne a pályázóknak.

- 1.3. Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet? - Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) alapján a támogatási kérelmek benyújtási lehetőségét a benyújtási határidő lejártát megelőzően is felfüggeszthetjük vagy a felhívást lezárhatjuk, ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri az adott benyújtási szakaszhoz rendelt keretösszeg 130%-át. A keret felhasználásáról és a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről időben, a keretösszeg elérését megelőzően két alkalommal tájékoztatjuk Önöket a https://www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül. Kérjük, kísérjék figyelemmel a megjelenő közleményeket és rendszerüzeneteket! Felhívjuk figyelmüket, hogy a keretfigyelésről rendszerüzenetet azon vállalkozások kapnak, akik a támogatási kérelem kitöltését megkezdték. – mivel a hivatkozott Kormány rendelet jelenleg még nem érhető el, de az elérését követően is, a felfüggesztés folyamatát a felhívásban is célszer lenne egyértelműen rögzíteni.

Tisztelt Hatóság!

A Felhívás tervezethez kapcsolódóan a következő észrevételeink lennének:

1. Az egyéni vállalkozások nagy hozzáadott értékkel bírnak a gazdaság számára. A korábbi VINOP-1.2.1-21 pályázati felhívás tervezetben még benne voltak.

Javasoljuk, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók is indulhassanak jelen pályázaton.

2. Az Eredményességi mérés 1) feltétel (Bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedése) esetében aránytalan és indokolatlan a 60% meghatározása egy olyan mutató kapcsán (nominális bruttó hazai termék (GDP)), melyre a vállalkozásoknak nincs ráhatása.

Javasoljuk, hogy olyan mutatót határozzanak meg, amikre a vállalkozásoknak teljes mértékben ráhatásuk lehet és elérhetőek is.

3. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek a) pontjához kapcsolódóan:

„Technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztést, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét”

Javasoljuk a pont egyértelművé tételét, hogy szükséges-e a pályázatba kötelezően betervezni üzleti felhőszolgáltatás igénybevételét vagy infokommunikációs technológiai fejlesztést, egyéb technológia fejlesztés mellett.

4. Javasoljuk, hogy kerüljön be a pályázati felhívásba, hogy a kapcsolt/partner vállalkozások gazdálkodási adatai egybeszámíthatóak a projekt elszámolható összköltségének meghatározásához. (Árbevétel és létszám)

Köszönettel

Tisztelt Minisztérium! 

A Felhívás egyes pontjaival kapcsolatos észrevételeimet alább összefoglalom:

7.4. e) pont - Piacfelmérés:

„A támogatást igénylőnek a beszerzés tárgyát képező, 7.3.A.a. I)-II) és 7.3.A.b. I) pontok szerinti költségtételek tekintetében piacfelméréssel kell alátámasztania, hogy a beszerzés ellenértéke a piaci áraknak megfelel.”

LEJJEBB UGYANEBBEN A PONTBAN:

„A projekt költségvetésének alapját a piacfelmérés szerinti ár kell, hogy képezze, ami nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a piacfelmérésben feltüntetettnél alacsonyabb elszámolható költség kerüljön rögzítésre.”

A hivatkozott pontok, ahol piacfelméréssel kéri a felhívás a piaci árat alátámasztani a tárgyi eszköz, a hardver és az infrastrukturális beruházás esetén.

Probléma / kérdés:  A hivatkozott rendelkezés az energia-megújulásra és az építési beruházásokra taxatíve nem vonatkozik. Ezen utóbbi típusú költségeknél hogyan történik a piaci ár alátámasztása? Hogyan viszonyul ez ahhoz később felsorolt rendelkezéshez, hogy "A projekt költségvetésének alapját a piacfelmérés szerinti ár kell, hogy képezze"? Különösen annak fényében, hogy több termék és szolgáltatás esetén (szoftver, felhőszolgáltatás, képzés, tanácsadás) explicit kiköti a felhívás, hogy nem kell piacfelmérést csinálni.

Javaslat: Kiemelten javasolt a piacfelmérés követelményeinek, szabályainak pontosítása, kiegészítése és egyértelműsítése a pályázatok előkészítésének sikerességének érdekében. Javasolt emellett egy, a szabályrendszer átlátását segítő táblázat beillesztése a felhívásba, ahol az egyes költségtételek mellé jelölésre kerülne, hogy piacfelmérés sablonnal kell-e alátámasztani, ha igen, melyikkel lehetséges (egyszerűsített, vagy a normál), egyedi árkalkuláció, építésnél munkanemekre bontott költségbecslés stb. (hasonlóan a 7.5. pontban szereplő belső arányokra vonatkozó táblázathoz).

7.4. e) pont - Gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése:

„Amennyiben a Felhívás 7.3.A.a. I) pontjában foglalt eszközbeszerzéshez kapcsolódóan Felhívás 7.3.A.c. I) pontjában foglaltak szerint gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése is megvalósul, a beszerzések értékének alátámasztása szabadalmi ügyvivő által kiállított vagyonértékelés formájában szükséges.”

Probléma/kérdés: A szabadalmi ügyvivő által kiállított vagyonértékelést csatolni szükséges a támogatási kérelemhez, vagy adatlapon nyilatkozni kell róla, hogy rendelkezésre áll?      

Javaslat: Javasoljuk a kérdés tisztázását. Amennyiben a vagyonértékelést csatolni szükséges, úgy javasoljuk ennek feltüntetését a 12.1 pont csatolandó dokumentumok között. Amennyiben nyilatkozni szükséges róla, ennek elvárását javasoljuk megjeleníteni a 7.4. e) pont hivatkozott bekezdésében.

7.4. e) pont – Építési fajlagos költségek

A Felhívás 7.3.A.b. II) pontjában foglalt építéshez kapcsolódó költségeknek meg kell felelnie a Felhívás 2.3. q) pontjában foglalt fajlagos költségeknek.             

Probléma/ kérdés: Kérdés, hogy az A.b. I. pontban foglalt infrastrukturális költségeknek nem kell megfelelniük a 2.3. q) pontban foglalt fajlagos költségeknek? Mi a megkülönböztetés lényegi eleme és oka? Esetleg a piacfelméréssel szembeni különböző elvárások miatt eltérő a szabályozás?

Javaslat: Javasoljuk pontosítani és egyértelműsíteni az egyes költségtételekkel szembeni elszámolhatósági és benyújtási szabályokat. (ld. fentebbi sorokban szereplő javaslatok)

7.4. e) pont - Tanácsadási szolgáltatások rögzítése az adatlapon:

„A Felhívás 7.3.B.a. I) pontjában foglalt képzéssel kapcsolatos adatokat a támogatási kérelem adatlapon, külön funkcióban szükséges feltüntetni, melynek formai és tartalmi követelményeit a kitöltőprogram kitöltési útmutatója tartalmazza.”

Probléma/kérdés: A korábbi pályázati gyakorlat szerint a tanácsadási szolgáltatásoknak is volt külön adatlap-része, de ilyenre a 7.4. e) pont nem tér ki. Kérdés, hogy a tanácsadási szolgáltatásokat az EPTK melyik részén és hogyan kell feltüntetni?  Nem lesz rá külön felületrész? Ebben az esetben mihez kapcsolódnak a pü-i oldalon feltüntetésre került ilyen jellegű költségtételek? Amennyiben ehhez a tevékenységhez nem kell csatolni semmilyen alátámasztó dokumentumot és nyilatkozni sem kell az adatlapon erről, akkor hol kerül bemutatásra és alátámasztásra az igénybe venni tervezett szolgáltatás költsége?

Javaslat: Javasoljuk pontosítani és egyértelműsíteni az egyes költségtételekkel szembeni elszámolhatósági és benyújtási szabályokat.

8.2. 3. pont - Tartalmi értékelési szempontok:

7. értékelési szempont: Együttműködő/hálózatosodó KKV-k

- vállalkozás nem tagja Akkreditált Klaszternek. – 0 pont

- A vállalkozás Akkreditált Klaszter tagja. – 5 pont           

Probléma / kérdés: Új szempontként jelent meg a tartalmi értékelésben (a korábbi eszközfinanszírozási mutató helyére került be). A pályázói kört ez vélhetően váratlanul és felkészületlenül éri.           

Javaslat: Javasoljuk az ismert eszközfinanszírozási mutatót visszaemelni az értékelési szempontok közé a pályázói esélyegyenlőség és sikeresség érdekében.

8.2. 3. pont - Tartalmi értékelési szempontok:

8. értékelési szempont: A beruházás elmaradott területen kerül megvalósításra

A pontozási szempontok közé egy új 3. kategória került be:

„A beruházás szabad vállalkozási zónában valósul meg. – 20 pont”

Probléma/kérdés: A bekerült új részszempont indokolatlan (dupla) előnyt biztosít a szabad vállalkozási zónában megvalósuló beruházások számára, tekintettel arra, hogy a 3-4. szakaszban a microvállalkozások kivételével kizárólag szabad vállalkozási zónában történő fejlesztéssel lehet indulni, de ezen szempont bekerülésével az 1-2. szakaszban is további előnyhöz jutnak (+20 pont) ezáltal a nem szabad vállalkozási zónában történő fejlesztéseket esélyeit tovább korlátozza.

Javaslat: Javasoljuk, hogy az ismertetett okok miatt kerüljön törlésre ez a szempont és kerüljön vissza az itt megszerezhető +10 többletpontszámért az eszközfinanszírozási mutató, aminek szakmai indokoltsága jelentősebb.

8.3 pont - Eredményességi mérés:

1. feltétel: Bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedése

Probléma: A bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedése szempont a visszamérésben a pályázón kívül álló tényezőn alapszik (GDP). Túlsúllyal (60%) szerepel a visszamérés során, pont egy olyan tényező, amire a legkevesebb ráhatása van.

Javaslat: Javasoljuk a szempont módosítását a pályázó saját teljesítményének összehasonlítására a mérés során bázis + fenntartási időszakban.

12.1 a) pont - Csatolandó mellékletek listája   

Kérdés: Aláírási címpéldányt nem kell csatolni?

Javaslat: Javasoljuk pontosítani a csatolandó dokumentumok listáját olyan módon, hogy az koherensen térjen ki a felhívás valamennyi részében megjelenő előírásra (pl. amennyiben releváns, akkor a klímakockázati elemzés, gyártási know-how vagyonértékelése stb.)

12.1 b) pont - Megvalósítási helyszín alkalmasságát alátámasztó dokumentáció

Javaslat: A fentebbi javaslatokkal összhangban javasoljuk, hogy a pont térjen ki:

- A projekt során később alkalmassá váló helyszínnel kapcsolatban milyen fotókat vagy más alátámasztót kell becsatolni

- Építés, infrastrukturális beruházás és megújuló energia esetén kerüljön pontosításra, hogy kell-e fotót becsatolni és annak vannak-e külön elvárásai

12.1 b) pont - Megvalósítási helyszín alkalmasságát alátámasztó dokumentáció

„…megvalósítási helyszín alkalmasságát alátámasztó, legalább 10 db fényképből álló fotódokumentáció, melynek a 3.6.1.1 pontban meghatározott műszaki követelményeknek való megfelelést kell bemutatnia…”

Probléma: A hivatkozott pont a felhívásban nem található.        

Javaslat: Kérjük a hivatkozási pont javítását, ami helyesen: 6.2. c) pont

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP Plusz 1.2.1-21 felhívástervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket kívánjuk tenni:

Felhívás 1.3 pont: a hivatkozott kormányrendelet még nem elérhető, így kérjük Önöket a felfüggesztésre vonatkozó szabályok felhívásban való rögzítésére.

Felhívás 2.3 pont: A pontban megfogalmazott elvárások alátámasztására a piacfelmérés funkció nem alkalmas, javasoljuk a korábbi 3 db árajánlatra épülő módszer alkalmazását.

Felhívás 6.1 pont: A meglévő kapacitásbővítés kizárása több pályázót hátrányosan érinthet, mivel a meglévő rendszerek fejlesztése is hozzájárulhat a célok eléréséhez. Javasoljuk a pont felülvizsgálatát.

Felhívás 6.2 pont: Kérvényezzük, hogy a támogatást több megvalósítási helyszínt bevonva is lehetőség legyen igénybe venni, hogy a pályázók működése és fejlődése ne legyen korlátozva egy helyszínre.

Felhívás 8.3 pont: Kérjük a VNT-vé alakulás szabályainak egyértelműsítését

Tisztelt Minisztérium! 

A Felhívás egyes pontjaival kapcsolatos észrevételeimet alább összefoglalom:

6.2. b) pont - Megvalósítási helyszín alkalmassága:

„…ha a jelen Felhívás keretében megvalósítandó projekt tartalmaz infrastrukturális és ingatlan beruházást. Ebben az esetben a megvalósítási helyszínnek az infrastrukturális és ingatlan beruházás megvalósítását követően kell alkalmassá válnia a projekt megvalósítására és a projekt tárgyát képező tevékenység végzésére. A megvalósítási helyszín alkalmasságát a támogatási kérelem benyújtásakor fotódokumentációval szükséges alátámasztani. A fényképeknek a 6.2. c) pontban meghatározott műszaki követelményeknek való megfelelést kell bemutatnia.”

Probléma/kérdés: Amennyiben a megvalósítási helyszín a projekt végrehajtása során a jövőben válik alkalmassá, ebben az esetben a támogatási kérelem benyújtásakor milyen fotódokumentációval kell alátámasztani, illetve hogyan és mivel lehet helyettesíteni a fotókat?

Javaslat: Javasoljuk kiegészíteni a 6.2. b), illetve a 12.1 b) pontokat erre az esetre vonatkozóan, megjelölve a követendő elvárásokat.

6.2. c) pont-  A megvalósítási helyszín műszaki követelményei

Probléma/ kérdés: A megvalósítási helyszín műszaki követelményei között jellemzően helyhez kötött és mobil tárgyi eszközökre vonatkozó követelmények kerültek felsorolásra (+képzés). A 12.1 pontban a fotódokumentációval szembeni elvárások is ezekre a kategóriákra vonatkoznak.

Az alábbi területekre vonatkozóan nem kerültek meghatározásra a helyszínre vonatkozó műszaki követelmények, sem fotókkal szembeni előírások:

-              megújuló energia beruházás

-              infrastrukturális beruházás

-              építési beruházás

Jól értelmezzük, hogy az energia, az infrastrukturális és az építési beruházások esetén nem releváns a 6.2. c) pont és ennek megfelelően ezeket a projektrészeket fotódokumentációval sem kell alátámasztani?       

Javaslat: Javasoljuk pontosítani és egyértelműsíteni a megvalósítási helyszínnel szembeni műszaki (6.2. c) pont) és a kapcsolódó fotódokumentációs (12.1 b) pont) követelményeket az alábbi tevékenységek esetén:

-              megújuló energia beruházás

-              infrastrukturális beruházás

-              építési beruházás

6.4 pont - Milyen feltételei vannak az ingatlanfejlesztésnek?

-              per- és igénymentes

-              kizárólagos bérleti vagy használati megállapodás

-              tulajdonostársak közötti használati megállapodás           

Probléma / kérdés: Hogyan kell alátámasztani, igazolni támogatási kérelem benyújtásakor ezeknek a feltételeknek való megfelelést? Kell-e alátámasztó dokumentumot csatolni? Vagy EPTK adatlapon erről nyilatkozni kell?         

Javaslat: Javasoljuk az ingatlanfejlesztés feltételeinek való megfelelésre vonatkozó rendelkezések pontosítását, kiegészítését.

Szükség esetén (ha kell csatolni dokumentumot) kérjük a 12.1 pont csatolandó dokumentumok körét kiegészíteni az erre vonatkozó dokumentumokkal.

6.8. 1. pont - Fenntartási kötelezettség:

„…A tényleges visszatérítendő támogatás összegét legkésőbb az 1. Projekt Fenntartási Jelentés jóváhagyásáról szóló tájékoztatás kedvezményezett általi kézhezvételét követő 180 napon belül kell visszafizetnie a Kedvezményezettnek. A visszafizetés vonatkozásában lehetőség van legfeljebb 4 részletben történő törlesztésre ….”

Probléma / kérdés: Problémásnak érzékeljük, hogy az esetleges visszafizetés jelenleg tervezett 180 napos határideje méltánytalanul rövid, ami vállalkozásokat (különösen a mikrokat) esetenként rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja.         

Javaslat: Javasoljuk ezen rendelkezés felülvizsgálatát és az esetleges visszafizetési határidő hosszabb időtartamban (3-5 év) való meghatározását.

6.8. 2. pont - Kötelező vállalás:

„Támogatást igénylő vállalja, hogy termelő/szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódóan korszerű vállalati technológiai megoldásokat alkalmaz. A kötelező vállalás teljesítésének feltételei megtalálhatóak a 11. sz. szakmai mellékletben.”

Probléma/kérdés: Ez a kötelezettség teljesen újként került megjelölésre, amelynek részletei nem ismertek, a megjelölt 11. melléklet nem került nyilvánosságra. Ezen kötelezettségek ismeretének hiánya kockázatot jelent a pályázatok tervezése és a támogatási kérelmek benyújtása szempontjából.

Javaslat: Javasoljuk, mielőbb tegyék megismerhetővé és elérhetővé a pályázók számára a kötelező vállalás előírásainak részleteit a sikeres pályázási folyamat elősegítése érdekében.

7.3. pont - Melyek az elszámolható költségek?

Probléma / kérdés: A Felhívás támogatható tevékenysége között szerepel új ingatlan építés. Új raktárépület építése esetén polcrendszer beszerzése, - mint termelés fejlesztés tevékenységhez tartozóan – 7.3.A b) I. infrastrukturális beruházási költségnek vagy 7.3.A a) I. Eszközbeszerés alá tartozó költségnek minősül?

Javaslat: Kérjük a kérdés tisztázását, valamint a 7.3.A b) I. pontban az infrastrukturális költségek közé felvenni, amennyiben ott számolható el.

7.3. A.a.) III. pont - Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák elszámolható költségei:

„ … a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák (eszközök és kapcsolódó rendszerfejlesztés) fajlagos költsége.”

Probléma/kérdés: Nem egyértelmű, hogy az idézett második alpontban jelölt "rendszerfejlesztés" alatt elszámolható-e az eszközökön (napelempanelek, inverter, stb) a beüzemelés, telepítés, rendszerfelmérés és egyéb hozzá kapcsolódó szolgáltatások is, mert nem kerültek nevesítésre.

Javaslat: Javasoljuk a felhívás 7.4. pontját az erre vonatkozó rendelkezésekkel kiegészíteni, pontosítani.

7.3. A.b. pont - Építéshez kapcsolódó költségek:

I.             Infrastrukturális beruházás (épületgépészet, víz-, gáz-, villanyhálózat, szennyvíz, szellőzés, felvonók, iparvágány, siló, ipari kapu, hűtőkamra, stb.)

II.            Ingatlanépítés, bővítés, korszerűsítés anyagköltségei és munkadíja         Az építési költségeket a felhívás két külön kategóriára bontja és eltérő előírásokat, alátámasztást ír elő rájuk. (Pl. a 7.4 pont csak I. infrastrukturális beruházáshoz kér piacfelmérést.)

Kérdések:

- A II. pont alá tartozó építési beruházás esetén hogyan kell igazolni a piaci árnak való megfelelést?

- Hogyan kell igazolni a betervezett költségek realitását?

- milyen alátámasztó dokumentumokat szükséges becsatolni a támogatási kérelemhez?

Javaslat: Javasoljuk pontosítani, kiegészíteni a 7.4. pontot az építési beruházásokra vonatkozó speciális előírásokkal.

7.3.A.c.) I. pont Szoftverek beszerzése:

„A regisztrációhoz, a minősített termékekhez, szállítókhoz, valamint az árkalkuláció megigényléséhez, illetve bármely egyéb, a weboldal használatához, vagy a Programmal összefüggő információ megkéréséhez keresse a területileg illetékes IKT tanácsadóját (https://www.vallalkozzdigitalisan.hu/ikt_tanacsadok.html).”

Probléma/kérdés: A hivatkozott pontban jelzett honlapon elérhető IKT tanácsadóknak nincs információjuk az egyedi árkalkuláció mikéntjéről. Jelenleg nem létezik az árkalkuláció elvégzésére rendelt weboldal. Mivel a szoftvertermékek egyedi árkalkulációja újdonságként jelenik meg, ezért a szoftverfejlesztőknek át kell alakítaniuk termék- és árstruktúrájukat, ami plusz adminisztrációs terhet ró rájuk. Mihamarabb (a pályázat megnyílása előtt minimum egy hónappal) elérhetővé kell tenni az oldalt, ahol ezt meg tudják tenni.

Javaslat: További iránymutatás és a releváns webes felület megléte, időben történő nyilvánosságra hozása szükséges a témában a megfelelő felkészülés érdekében.

6. Kérdés: Jól gondoljuk, hogy az ingatlan beruházáshoz és a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazásához tartozó költségeket nem szükséges piacfelméréssel alátámasztanunk (előbbi esetében már SZB jogosultsággal rendelkező építési beruházási szakértő véleménye sem szükséges), elég mindösszesen a fajlagos költségkorlátokat betartani?

7. Javasoljuk a benyújtási és alátámasztási követelményeit szíveskedjenek tisztázni és egyértelműsíteni a felhívás megfelelő pontjaiban, illetve a szükséges csatolandó dokumentumok körét ennek megfelelően pontosítani, és egyértelműsíteni, hogy mely tevékenységek esetén, mit kötelező csatolni a támogatási kérelemhez. Ezeket szíveskedjenek egységes szerkezetben strukturálni az átláthatóság kedvéért.

8.  Felvetés: A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:116.§ (1) bekezdése kimondja, hogy: A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. (Ctv.) törvény 8. § (1) szerint a cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.

A 8.§. (4) bekezdés szerint: A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.

A fentiek alapján a minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellátott, Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felület által generál nyilatkozat cégszerű, viszont az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel (AVDH) aggályosnak tűnik. Az AVDH szolgáltatás magánszemély tudja igénybe venni ügyfélkapus azonosításon keresztül, magánszemély azonosítására szolgál, a cégképviseletre vonatkozó azonosításra jelen pillanatban nem alkalmas, nem hozható létre a használatával elektronikus cégszerű aláírás.

Javaslat: Javasoljuk, hogy az elektronikus aláírás mellett, legyen lehetőség továbbra is a Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felület által generál nyilatkozat papír alapú példányának cégjegyzésére, azok számára akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással.

1. Kérdés: Kapcsolt vállalkozások külön-külön nyújthatnak be támogatási kérelmet? A Felhívás tervezet (többek között az 1.1.) nem tér ki erre a kérdésre.

Kérjük szíveskedjenek pontosítani, illetve egyértelműen jelezni a Felhívásban, hogy a partner/ kapcsolt vállalkozások külön-külön nyújthatnak-e be támogatási kérelmet.

2. Kérdés: A Felhívás tervezetből nem derül ki, hogy a tanácsadásnak hol kell megvalósulnia (azt leszámítva, hogy online formában nem vehető igénybe)? A Felhívás tervezet 6.2. része nem szabályozza a kérdéskört, szemben mondjuk a képzésekkel.

Javasoljuk, hogy a Képzéshez hasonlóan, kerüljön be a Felhívásba, hogy amennyiben a támogatást igénylő bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepé nem alkalmas a tanácsadási tevékenység megtartására, abban az esetben lehet más, kevésbé fejlett régióban lévő, a tanácsadó által biztosított vagy bérelt helyszín megtartani.

3. Kérdés: A projektfejlesztési-, projektmenedzselési tanácsadás nem tartozik a projekt keretében támogatott tanácsadási fejlesztési kategóriák közé (tanácsadási fejlesztési csoportja: stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadás), ami egy uniós pályázat esetében szakmailag kétségesnek tűnik.

Kérjük ennek újragondolását a kiírótól.

5. Kérdés: Az eredményességi mérés (8.3.) egyik fő komponense a bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedésének a vizsgálata, ami rendkívüli módon megnehezíti a VT VNT-vé történő átalakulásának a tervezhetőségét; kiváltképp a projekt célcsoportját jelentő KKV-szektor számára. Továbbá egyes gazdasági ágazatokban végrehajtott technológiafejlesztések a szektor sajátosságaiból adódóan nem tudnak akkor növekedést generálni, mint a gazdaság egésze, így egyes gazdasági ágazatok eleve hátrányból indulnak az eredményességi mérés során. Kérjük, a kiíró tegye tervezhetőbbé és ágazatspecifikusabbá az eredményességi mérés folyamatát.

Javaslat: Javasoljuk, hogy az eredményesség mérés során a pályázónak a saját gazdálkodási adataihoz képest legyen szükséges növekedést vállalnia

Tisztelt Támogató Hatóság!

A GINOP PLUSZ-1.2.1-21_ A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása c. pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket és javaslatokat kívánjuk tenni:

1. Mivel a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési tevékenységének egyik központi eleme az iparjogvédelmi oltalomszerzés, javasoljuk ennek beépítését, konkrét megjelenését a kiírásban az alábbiak szerint: A kiírás 1. oldalán szereplő táblázat 3. sorát kiegészíteni javasoljuk „Iparjogvédelmi oltalomszerzés” szöveggel.

2. A felhívástervezet 2.1.2.2. b) pontjához kapcsolódva kérjük pontosítsák az „előre rögzített szolgáltatói listán szereplő, nyílt kiválasztáson, valamint részletes szakmai előminősítésen átesett szolgáltatóktól” fogalom meghatározást. Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy a szellemi tulajdonvédelemmel, iparjogvédelmi oltalomszerzéssel kapcsolatos szolgáltatók köre törvényi szabályozásánál fogva rögzített (szabadalmi ügyvivők, ügyvivői irodák, illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), így nem látjuk hozzáadott értékét a fenti paragrafusnak az ilyen ügyekkel kapcsolatosan igénybevett szolgáltatásoknál, hatósági eljárásoknál.

Ugyanitt javasoljuk az iparjogvédelmi oltalomszerzés költségeinek elszámolhatóságát nevesíteni.

Fenti javaslattal összhangban javasolt a 2.2. pont táblázataiban az iparjogvédelmi oltalomszerzéssel kapcsolatos költségek nevesítése.

3. A kiírástervezet 2.3. o) pontjában nevesített IFKA szolgáltatói regisztrációhoz kapcsolódóan jelen javaslati anyag 2. bekezdésére hivatkozva kérjük, hogy a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos valamennyi szolgáltatás esetében (ide értve a szellemi tulajdon vagyoni értékelését, valamennyi iparjogvédelmi kutatást – köztük a technika állásának feltárását, az újdonságkutatást, a szabadalomtisztaság kutatást (más néven FTO – freedom to operate vizsgálatot),, oltalmi teszt és oltalmazhatósági vélemény kiállítását, az iparjogvédelmi oltalmi stratégia kialakítására vonatkozó tanácsadást, a szellemitulajdon-kezelési szabályzat kialakításával és bevezetésével kapcsolatos szolgáltatásokat, stb.) a szolgáltatás nyújtására törvény felhatalmazással bírók köre (szabadalmi ügyvivők, ügyvivői irodák, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) mentesüljön a szolgáltató-minősítési eljárás alól, és egy egyszerűsített szolgáltatási igénybejelentéssel megvalósuljon a regisztráció.

4. A 2.3. o) I/1. 7. Szellemi tulajdonvédelemmel, újdonságvizsgálattal és szabadalmazással kapcsolatos tanácsadás körében kérjük nevesíteni tételesen is a fenti javaslati pontban felsorolt szolgáltatásokat példálózó jelleggel. (Ennek oka abban is rejlik, hogy amennyiben netán a fentebb megfogalmazott javaslatunk nem találna megfogadásra, akkor sem lehetetlenítse el az IFKA jelenlegi szolgáltatói regisztrációs gyakorlata azt, hogy egy ügyvivő, vagy ügyvivői iroda több szolgáltatás nyújtásából is csak azért ki legyen zárva, mert az egyes szolgáltatásterületek megoszlanak az egyes szolgáltatástípusok közt, így az IFKA által meghatározott 20 millió Ft-os forgalmat is minden egyes szolgáltatástípus szolgáltatási tételeire vonatkozóan kellene külön-külön is felmutatni, mely ellehetetleníti a komplex szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos szolgáltatás regisztratív felvételét.)

Ugyanígy javasoljuk a 2.3. o) pont végén szereplő táblázat 7. pontjába belefoglalni a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos tanácsadás fent felsorolt, a jelenlegi kijelölésénél jóval tágabb körét.

Javasoljuk a 2.3. r) pontban a szellemi tulajdonvédelemmel és oltalomszerzéssel kapcsolatos támogatható és elszámolható költségek definiálását. Egyben javasoljuk ezen tételeknek összesítő sorát a 7.5 pont táblázatban is megjeleníteni.

5. A 7.4. e) pont 2. bekezdése, illetve kapcsolódva a 12. 1. a) pont kimondja: „Amennyiben … gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése is megvalósul, a beszerzések értékének alátámasztása szabadalmi ügyvivő által kiállított vagyonértékelés formájában szükséges. A vagyonértékelés készíthető költségalapú, piaci alapú, jövedelemalapú, opcióalapú és értékmutatók használatán alapuló módszerrel, illetve az ezeket ötvöző hibrid megoldással.” Kérjük, hogy kerüljön kinyilvánításra, miszerint a szellemi tulajdon értékmeghatározásával kapcsolatos szolgáltatási díj a pályázat terhére elszámolható mint a 2.3. o) 1/7. szellemi tulajdonvédelemmel, újdonságvizsgálattal és szabadalmazással kapcsolatos tanácsadás.

Célszerűnek tartjuk a 7.6. pontban az el nem számolható költségek felsorolásában felhívni a figyelmet arra, hogy a projekttel kapcsolatban felmerülő oltalomszerzés keretében a periodikus díjtételek (pl. oltalom fenntartásának évdíjaival kapcsolatban felmerülő hatósági és szolgáltatási díjtételek) nem tartoznak az elszámolhatóság alól kizárt költségtételek közé.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója fontosnak tartja, hogy lehetőséget kapjanak a társadalmi vállalkozások is a pályázaton való indulásra. A társadalmi vállalkozások olyan kritikus társadalmi problémák megoldására adnak vállalkozó szemléletű, hatékony, hatásos és innovatív megoldást, amelyekre az állami ellátórendszer és a piaci szereplők nem vagy kevésbé hatékonya megoldást nyújtanak. A szektor fejlődésének súlyos gátja az – a véleményünk szerint téves gyakorlat-, hogy a társadalmi vállalkozásokat a civil szektor részének tekintik, nem pedig gazdasági társaságnak . Ebből alakult ki az a jelenlegi helyzet, hogy nagyon kevés társadalmi vállalkozás volt képes az üzleti tevékenységét kifejleszteni és megerősíteni.  

Nem elégséges ha a felhívások elvi szinten megengedik a társadalmi vállalkozások részvételét, hanem felhívások “Támogatást igénylők köre, 4.1.1. Jogi forma” szerinti meghatározásánál meg kell jelenniük a társadalmi válallkozásokat jellemző formakódoknak (például  572 nonprofit kft, 573 nonprofit részvénytársaság, 594 nonprofit szociális szövetkezet).

Kérjük, a jelen felhívás esetében is egészítsék ki a pályázók körét ezekkel a formakódokkal.

Tisztetellet: Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója 

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás szerint az egyes benyújtási szakaszok alapján az 1-2. szakaszban kizárólag átmeneti támogatási kategória lehetséges, míg a 3-4. benyújtási szakaszban csak mikrovállalkozások, valamint projektjüket valamely SZVZ-nek minősülő településen megvalósító kis-és középvállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet. A fent említett szabályok jelentősen lekorlátozzák a pályázat benyújtására jogosultak körét. Ezúton kérem a tisztelt Hatóságot ezen korlátozást a Felhívásban feloldani szíveskedjenek.

Tisztelettel, 

HE 

Tisztelt Minisztérium!

F. 1.3 pont: Célszerű lenne a felfüggesztés folyamatát a felhívásban rögzíteni, mivel a hivatkozott kormány rendelet jelenleg nem elérhető.

F. 2.1.2.1. pont: Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: Technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztést, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét. – Az üzleti felhőszolgáltatás, mint kötelező támogatható tevékenység lehetőségével meghiúsulhat a Kötelező vállalások pontban rögzített „Támogatást igénylő vállalja, hogy termelő/szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódóan korszerű vállalati technológiai megoldásokat alkalmaz.” hiszen az üzleti felhőszolgáltatás igénybevétele csak a projekt megvalósítási időszak alatt támogatható.

F. 2.3 ( c) pont: a piacfelmérés funkció ennek igazolására nem alkalmas, így célszerű lenne a piacfelmérés helyett a korábbi években megszokott 3 db árajánlat benyújtását engedélyezni az egyszerűsített piacfelmérés funkció megtartásával.

F. 6.1 pont:

(a) pont: A támogatható TEÁOR tevékenységek között az összes szolgáltató tevékenység szerepel, így sok pályázót hátrányosan érinthet ez a megkötés és az adott ingatlan átminősítése még a támogatási kérelem elbírálását megelőzően további kiadást jelent a pályázónak. Ezt a pontot célszerű lenne törölni a tervezetből vagy az ingatlan minősítésének ellenőrzését a megvalósítási időszak végére kellene ütemezni, ezzel is segítve a pályázókat.

( c) pont: Amennyiben ez a pont benne marad a felhívásban, úgy a fejlesztés plusz energiaigényéhez szükséges, meglévő kapacitás bővítését kizárják a pályázat támogatható tevékenységei közül, ezért ezt a pontot célszerű lenne törölni a felhívásból.

F. 6.2. (b) pont: Célszerű lenne több megvalósítási helyszínen történő fejlesztést is engedélyezni a pályázat keretein belül, mivel a pályázó cégek többsége egyszerre több telephelyet is üzemeltet.

F. 7.6.1. pont: Kérem, pontosítsák vagy töröljék a tervezet jelen pontját a felhívásból az alábbiak miatt:

Amennyiben egy vállalkozás olyan eszközt kíván venni, amivel egy termékosztályba tartozó gépet esetleg értékesített már, úgy nem pályázhat az általa szükségesnek vélt gépre, mivel az, hogy egy termékosztályba tartozik az általa értékesített eszközzel, még nem jelenti azt, hogy a jelen pályázat keretén belül tervezett típusú gépet is értékesítheti.

Továbbá, amennyiben a vállalkozás a szolgáltató tevékenységét szeretné fejleszteni és ehhez olyan eszközre van szüksége, amelyet értékesíteni szokott vagy egyszer valaha értékesített, akkor a jelen pont értelmezése alapján nem fejlesztheti a szolgáltató tevékenységét.

F. 8.2.3/8 pont: Célszerű lenne az SZVZ települések miatt járó plusz pontokat csak a 3. és 4. értékelési szakaszban kellene az előminősítés részévé tenni.

F. 8.3 pont: Jelentős kockázatot jelent a pályázni kívánó cégeknek a tervezetben megfogalmazott eredményességi mérési rendszer, mivel egy nem tervezhető, bizonytalanságon alapul. Célszerű lenne úgy pontosítani ezeket a vállalásokat, hogy jobban tervezhetőbbek legyenek.

Köszönettel,

Tisztelt Minisztérium!

A felhívás tervezetben szereplő tartalomhoz a következő észrevételeink vannak:

A Felhívás 6.1. a) pontja szerint nem támogatható:

„a) épület fejlesztése (2.1.2.2 a) és e) tevékenységek esetén), amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg. Az „ÁÚF 21-27”-től eltérően már a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített épületek fejlesztésére irányul.”

Mivel teljesen életszerű eset, hogy egy lakóépülettel rendelkező telephelyét kívánja átalakítani ipari ingatlanná egy-egy támogatást igénylő, emiatt kérjük a fenti pont átdolgozását oly módon, hogy a megvalósítási időszak végére legyen kötelező átminősíteni az ingatlan besorolását.

A Felhívás 6.1. a) pontja szerint nem támogatható:

„c) meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése.”

Észrevételünk, hogy az évekkel korábban telepített megújuló energiát hasznosító rendszerek kapacitása akár néhány éven belül is kiegészítésre szorulhat, emiatt javasoljuk a fenti pont törlését a Felhívásból.

A Felhívás 7.6 2. pontja szerint:

„A támogatható tevékenységekhez kapcsolódóan nem elszámolható költségnek minősül mindazon költség, amely nem szerepel az 7.3. pontban, különösen

1. a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek.

A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.”

A hivatkozott megfogalmazás nem teljesen egyértelmű. Jelen esetben például az is előfordulhat, hogy egy építési kivitelező cég nem számolhat el egy harmadik független féltől megrendelt építést a támogatási kérelem keretében, hiszen az elmúlt 3 évben nyújtott ilyen jellegű szolgáltatást? Ez a megközelítés több okból is teljesen életszerűtlen, emiatt kérjük ezen pont egyértelműsítését, vagy akár teljes törlését.

A felhívás 8.3. Eredményességi mérés pontja 1) pontja szerint:

„Bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedése

A vállalkozásnál a vizsgált időszakban mért nominális bruttó hozzáadott érték változásának, valamint a nominális bruttó hazai termék (GDP) azonos időszakban mért változásának egymáshoz viszonyított aránya.”

A fenti mérési módszer egy teljesen pályázó-ellenes elgondolás, hiszen a pályázaton való elindulásról szóló döntéskor, a likviditás tervezésénél lehetetlen megjósolni, hogy ezen feltételnek képes lesz-e megfelelni a támogatást igénylő. Ez óriási bizonytalanságot eredményez a nagyon fontos döntési helyzetben. Javasoljuk, hogy olyan vállalás kerüljön megfogalmazásra a felhívásban, amely teljesítése előre tervezhető, így a pályázók egyértelműen tudják mérlegelni a kockázatukat a VT, vagy VNT kapcsán.

A Felhívás 2.3. c) pontja szerint:

 „c) A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is”.

Észrevételünk, hogy a piacfelmérés funkció a fenti cél igazolására nem teljesen alkalmas, sőt, a korábbi pályázati metódushoz képest az adminisztrációs terheket jelentősen növeli. Emiatt célszerű lenne a piacfelmérés helyett a korábbi években megszokott 3 db árajánlat benyújtását engedélyezni az egyszerűsített piacfelmérés funkció megtartásával.

A Felhívás 6.2. b) pontja szerint:

„A támogatást igénylő legfeljebb egy megvalósítási helyszínt jelölhet meg.”

Ezen megkötés teljességgel pályázó ellenes, hiszen számos olyan projekt elképzelhető, amikor egy pályázó több telehelye kapcsán is tervez beruházásokat. Ez a szituáció teljesen életszerű, melyet ezen pont ellehetetlenít. Javasoljuk az egy megvalósítási helyszín korlátják felemelni legalább kettő, de sokkal inkább 3 megvalósítási helyszínre.

Továbbá a Felhívás nem szabályozza a beadás felfüggesztését. Mivel ez egy olyan kardinális pont a pályázati beadásoknál, hogy ennek a nem egyértelműsítése a pályázókban óriási bizonytalanságot hagy, emiatt a beadás felfüggesztésének szabályait kérjük a Felhívásban egyértelműsítsék a 2014-2020 közti Felhívásokhoz hasonlóan.

Tisztelt Minisztérium/ Irányító Hatóság!

A megjelent GINOP Plusz-1.2.1-21-es felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi kérdéseket tenném fel.

1.) Pay per use infrastruktúra szolgáltatások hogyan vehetők igénybe a pályázaton keresztül akár on-premise, akár felhő megoldás formájában? Milyen elszámolhatósági szabálynak kell megfelelni ezen felmerült költségek elszámolásakor? Nevezett szolgáltatások előnye, hogy az igénybevevő a felhasználásának megfelelően fizet, így költséghatékony a kiszolgálása az IT igényeknek. Ezen szolgáltatások tipikusan változó havi díjjal bírnak, amelyek jelenleg nem egyértelműek, hogy miként lehet őket a pályázatban elszámolni. A pay per use szolgáltatások az informatikai terület egyik kulcs pénzügyi kihívására nyújtanak megoldást: az eszközök túltervezése (ún. „túlprovizionálása”) miatt nem optimális a tőkeallokáció, valamint a forgótőkét csökkenti. Így a vállalkozások képessége csökken, hogy az alaptevékenységüket finanszírozzák. 

2.) Telekommunikációs szolgáltatások az infokommunikációs technológiai fejlesztések körében elszámolhatóak? Például 5G technológiai fejlesztés kapcsán?

3.) A legtöbb IT megoldást projekt keretében szerezik be a vállalatok, egyedi igények alapján. Milyen elszámolhatósági szabálynak kell megfelelni a projektalapú megoldások során felmerült költségek elszámolásakor?

Köszönettel.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A képzésekkel kapcsolatban van több olyan kérdés, ami egyértelműsítést kíván:

- „Egy résztvevő több képzésben vehet részt, azonban legfeljebb 2 képzési terület választható az alábbiak közül: Szakmai képzés, részszakma, egyéb szakma-specifikus ismeret; IKT; Kompetenciaképzés; Nyelvi.”? Konkrét példa szerint 1 fő részt vehet tetszőleges számú, akár 3 vagy több kompetenciaképzés kategóriába tartozó képzésen is? Ha ez az 1 fő több kompetenciaképzésen vesz részt, akkor az adott személy összes kompetenciaképzése összesen lehet 100.000 Ft, vagy ha 3 kompetenciaképzésen vesz részt, akkor kompetenciaképzésenként lehet 100.000 Ft, azaz összesen 3 kompetenciaképzés esetén 300.000 Ft?

- az egy főre eső nettó képzési költség olyan alacsony, hogy az olcsó és rövid képzések irányába tolja el az igénybe vehető képzéseket, ami nem a minőségi projektmegvalósítás felé visz (úgy tűnik, mintha az lenne a kiíró szándéka, hogy kis összegből „letudhassák” a pályázó cégek a képzést, ha már egyszer kötelező az eszközbeszerzés mellett még egy tevékenységet megvalósítani), kérjük ezért az 1 főre eső elszámolható nettó képzési költség visszaemelését 580.000 Ft/fő-ra, ahogy az a szép emlékű VINOP-1.2.1 tervezetben (és az azt megelőző pályázati konstrukciókban) is szerepelt, ezzel ugyanis azoknak is lehetőséget biztosítanának, akik hosszabb és tartalmasabb képzést szeretnének megvalósítani

- Értelmezésünk szerint a Felhívás 2.3. p. pontja szerint a 2013-as felnőttképzési törvény alapján lehetőség van nyelvi képzés megtartására, de a 2019-es új felnőttképzési törvény alapján nincs lehetőség nyelvi képzés megtartására. Ezek szerint azok a képzőintézmények, amelyek csak az új felnőttképzési törvény alapján rendelkeznek nyelvi képzési engedéllyel, a felhívás keretében nem oktathatnak nyelvi képzést. Kérem ezért, hogy tegyék lehetővé, hogy az új felnőttképzési törvény szerint engedélyezett nyelvi képzés is megvalósítható legyen a felhívás alapján.

Köszönettel:

P.T.K.

1) Felhívás-tervezet pont 1.2.15. pont

Ki nem nyújthat be támogatási kérelmet?

<…amely vállalkozás jelen Felhívás keretében korábban támogatói döntést kapott, ennek megfelelőn, amennyiben a vállalkozás a korábbi szakaszokban már támogatói döntéssel rendelkezik, úgy a következő szakaszokban nem jogosult támogatási kérelmet benyújtani. Egy vállalkozás csak egy kérelem keretében részesíthető támogató döntésben jelen konstrukció keretében,…>

Probléma: Jól értelmezzük, hogy a kapcsolt vállalkozásokra nem terjed ki a korlátozás, mert nem kerültek nevesítésre?

Javaslat: Ha a rendelkezés a kapcsolt vállalkozásokat is érinti, javasoljuk pontosítani, erre kiterjedően a rendelkezést.

2) Felhívás tervezet 1.4.2.b) pont

Hogyan lehet benyújtani a támogatási kérelmet?

<….azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatással (AVDH) kell hitelesítenie. Az AVDH szolgáltatás ingyenesen elérhető, azonban ügyfélkapu regisztrációhoz kötött. Az AVDH szolgáltatás itt érhető el: https://magyarorszag.hu/szuf_avdh_feltoltes. (Az AVDH szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tájékoztató a https://www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.)>

Probléma: A megadott oldalon (https://magyarorszag.hu/szuf_avdh_feltoltes) szereplő használati útmutató szerint: Az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás az állampolgárok részére nyújt kényelmes megoldást arra, hogy biztonságosan tudják intézni hivatalos ügyeiket a közigazgatásban.” valamint „A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) pontja szerint az AVDH-val teljes bizonyító erejű magánokirat hozható létre.”

Az AVDH szolgáltatás a pályázati gyakorlatban teljesen új pályázat hitelesítési forma, a vállalkozások javarésze előtt ismeretlen. A megadott oldalon található információk szerint magánokirat hozható létre a segítségével, és állampolgárok részére biztosított. Kérdésem, hogy vállalkozások képviseletére, vagyis vállalkozások pályázatainak hitelesítésére, ez hogyan alkalmazható? Cégkapuval esetleg? Nem látjuk nevesítve.

Javaslat: Javasoljuk pontosítani, és részletesebb tájékoztatás megadását az aláírás technikai hátteréről. Mivel az jogszerű aláírásnak kulcsfontossága van a pályázatok érvényessége vonatozásában, pontosan ismerniük kell a pályázóknak a mikéntjét. Fontos szempont ennek gördülékeny kivitelezést biztosító informatikai háttér megléte a szolgáltató részéről, a pályázat megnyílásának pillanatában történő egyidejű nagy leterheltség miatt.

3) Felhívás 2.1. pontja

Milyen tevékenységek támogathatóak?

Felhívjuk figyelmét, hogy a projekt keretében legalább 2 db önállóan nem támogatható tevékenység megvalósítása szükséges, amelyből kötelezően megvalósítandó a 2.1.2.1. a) pontban foglalt tevékenység.

Probléma: A mondatban ellentmondás fogalmazódik meg. 2 db önállóan nem támogatható tevékenység megvalósítása szükséges, melyből az egyik az a) pont tevékenysége, amely önállóan támogatható.

Nem érteni, hogy a 2.1.2.1. a) Technológiafejlesztés tevékenység mellett plusz 1, vagy plusz 2 tevékenységet kell választani a 2.1.2.2. Önállóan nem támogatható tevékenységek közül.

Javaslat: Kérjük a kérdés tisztázását, hiszen kulcskérdés a projekt összetételének vizsgálatakor.

4) Felhívástervezet 2.3. b) pont

Műszaki, szakmai elvárások:

A Felhívás 2.1.2.1.a) pontja szerinti támogatható tevékenységek kapcsán megvalósuló vállalati infokommunikációs rendszerek, megoldások beszerzése (bevezetése) esetén az előírt követelményeket szoftveralapú üzleti megoldás esetén a Felhívás 9. sz. szakmai melléklete, felhő alapú üzleti megoldás esetén a Felhívás 10. sz. szakmai melléklete tartalmazza,

Probléma: A felhívás 9. és 10. melléklete nem került csatolásra, így azt társadalmi egyeztetés keretében nem véleményezhető.

A IKT rendszer beszerzés keretében támogatható meglévő IKT rendszer (pl. egy már működő ERP) bővítése az ismertetett 14. funkcionális terület valamelyikét lefedő modullal / modulokkal?

Javaslat: A pályázatok benyújtására való eredményes felkészülés érdekében a pályázati követelményeket javasoljuk minél hamarabb közzétenni, hogy megismerhetőek legyenek. Javasoljuk pontosítani, hogy meglévő IKT rendszer, új, addig nem használt modulokkal történő kiegészítése támogatható-e.

5) Felhívástervezet 2.3. k) pont

Műszaki, szakmai elvárások:

<…Jelentős kockázatot jelenthet többek között a támogatási kérelem <…> a támogatást igénylő székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő támogatási intenzitása,…>

Probléma: Miért jelent jelentős kockázatot a megvalósításra nézve, ha a székhely és a megvalósítási hely eltérő támogatási intenzitású?

Példa 1.: Budapesti cégnek Salgótarjánban van évek óta telephelye, munkát ad 20 embernek és pontozásban elér 60 pontot, az miért kockázatosabb, mint egy helyi, 61 nappal ezelőtt bejegyzett telephelyen fejlesztő cég, akinek 41 pontja van?

Példa 2.:  Egy vállalkozás bővülni szeretne és beruházását a székhelyétől eltérő intenzitású fióktelepen szeretné megvalósítani új gyártó/kereskedő egység létrehozásával annak érdekében, hogy az ország egyéb részeiben is képviseltetni tudja működését, szolgáltatását. Semmiféle logikai összefüggés nincs a székhely és megvalósítási helyszín eltérő támogatás intenzitásából fakadó szankcionálásnak.  

Javaslat: Javasoljuk kivenni ezt a szempontot a jelentős kockázatok közül.

6) FElhívástervezet 2.3. m) pont

Műszaki, szakmai elvárások ingatlanberuházás esetén

<….a jogszabályban előírt engedélyezési eljárás támogatási kérelem benyújtása előtti megindítását igazoló dokumentumnak, valamint az építési tervdokumentációnak rendelkezésre kell állnia, amennyiben az releváns a támogatási kérelem vonatkozásában. …>

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy sem az engedélyezési eljárás támogatási kérelem benyújtása előtti megindítását igazoló dokumentumot, sem az építési tervdokumentációt, illetve építési beruházási szakértői véleményt nem kell a támogatási kérelemhez csatolni?

Javaslat: Javasoljuk az építési beruházásokra vonatkozó alátámasztási előírásokat, illetve a szükséges csatolandó dokumentumok körét egyértelműsíteni és pontosítani.  (A javaslat összefüggésben áll a piacfelméréssel és alátámasztó dokumentumokkal kapcsolatos további észrevételekkel.)

7) Felhívástervezet 2.3. m) pont

Műszaki, szakmai elvárások Ingatlanberuházás esetén

<…Az infrastrukturális beruházásra vonatkozó piacfelméréshez kapcsolódóan rendelkezésre kell állnia a részletes (munkanemekre bontott) építési tervezői nyilatkozatnak és költségbecslésnek, amely igazolja a piacfelmérés realitását …>

Probléma: A felhívás 7.3 A.b.pontja megkülönböztet infrastrukturális és ingatlanépítési beruházásokat (I. és II. pont).

A 7.4. e) pont a piacfelméréssel való alátámasztást az infrastrukturális beruházásokra szűkíti a piaci árnak piacfelméréssel való alátámasztását, ami összhangban áll a jelen hivatkozott pont rendelkezéseivel. Jól értelmezzük, hogy építési beruházás esetén nem előírás a részletes (munkanemekre bontott) építési tervezői nyilatkozat és költségbecslés rendelkezésre állása? Milyen módon és milyen alátámasztó dokumentumok mentén történik meg az építési beruházás megfelelőségének vizsgálata?

Nem egyértelmű, hogy építési tervezői nyilatkozat az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységekre is vonatkozik? Úgymint például festés, villanyszerelés, nyílászárócsere esetén?

Javaslat: Javasoljuk az építési beruházásokra vonatkozó projektterv-rész (7.3.A.b. II. pont) benyújtási és alátámasztási követelményeit tisztázni és egyértelműsíteni a felhívás megfelelő pontjaiban – jelen esetben a 7.4. pontban (mikor vonatkozik egy előírás a teljes 7.3. A.b. pontra, mikor csak az I. vagy II. kategóriára), illetve a szükséges csatolandó dokumentumok körét ennek megfelelően pontosítani. (A 7.4-es pontban az építésre vonatkozó alátámasztási és piacfelmérési követelmények tisztázása esetén egyértelműen lehetne értelmezni jelen 2.3. m) pontot is.)

Javaslom engedélymentes tevékenységnél az építési tervezői nyilatkozat mellőzését, hiszen tervező megbízása nem életszerű kisebb munkáknál.

8) FElhívás tervezet 2.3. o) pont

Műszaki, szakmai elvárások – Tanácsadás

Tanácsadói óradíj táblázat fejlécében az igénybe vehető minimum óraszám van meghatározva. (20.o.)

Probléma: A meghatározott minimum óraszámok sok pályázó vállalkozás számára az igényeiket és szükségleteiket messze meghaladóan magasak. Ha legalább 100 tanácsadói órát kötelező igénybe venni olyankor, mikor a pályázó számára elég lenne 20-30 óra, az szembe megy a költségtakarékos tervezés elveivel és pazarláshoz vezet.

Javaslat: Javasoljuk felülvizsgálni a döntést és a tanácsadói szolgáltatások időkeretét a korábbi pályázati kiírásokhoz hasonlóan felülről korlátozni. „Maximum igénybe vehető óraszám”

9) FElhívástervezet 2.4. 2. pont

Klímaváltozás elleni küzdelem:

<… a támogatási kérelemben nyilatkozni kell, ha a projektnek nincs előre látható klímakockázata, vagy el kell készíteni a beruházás részletes klímakockázati elemzését,…>

Probléma: A Felhívás 12.1. pontjában, a csatolandó mellékletek listájában nem szerepel a klímakockázati elemzés csatolása.

Javaslat: Javasoljuk a felhívás 12.1. pontjában a csatolandó mellékletek listáját kiegészíteni a klímakockázati elemzéssel, „amennyiben releváns” kitétellel.

10) Felhívástervezet 6.2. a) pont

Tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek:

<Ön, mint kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni,…>

Probléma: A pályázatok tervezése és megvalósítása szempontjából probléma, hogy a kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátása sem a 2.1.2 pont megvalósítható tevékenységek között nem szerepel, sem költséget nem lehet rá elszámolni a 7.3 pont szerint (pl. tájékoztató tábla, beruházási méret felett tájékoztató rendezvény stb.)

Nem ismert továbbá, hogy hogyan kell ezeket a kötelezettségeket bemutatni az EPTK adatlapon (milyen részletezettséggel, adattartalommal).

Javaslat: Javasoljuk a felhívás megfelelő pontjait a kommunikációs és tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó pontokkal kiegészíteni, továbbá lehetővé tenni ilyen célokra költségek elszámolását.

Tisztelt Minisztérium!

A felhívás szerint a következő szakaszokban lehet benyújtani a pályázatot:

szakasz: 2021. június 28. - 2021. július 5.

szakasz: 2021. szeptember 27. - 2021. október 4.

szakasz: 2022. január 10. - 2022. január 17.

szakasz: 2022. április 11. - 2022. április 20.

Ezek a benyújtási határidők igen rövidek (7 és 9 naposak). Tapasztalataim szerint egy ehhez hasonló volumenű pályázatnál legalább 2 hét szükséges ahhoz, hogy minősíégi dokumentációt lehessen benyújtani. Ezért javaslom, hogy:

az egyes szakaszokban a beadásra nyitva álló napok száma legyen minimum 14 nap, vagy

a pályázati dokumentáció benyújtására szolgáló felület a pályázatbeadás előtt minimum 7 nappal legyen megnyitva.

Tisztelettel,

P.K.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket szeretnénk tenni.

Felhívás 1.3. Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet? – „Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) alapján a támogatási kérelmek benyújtási lehetőségét a benyújtási határidő lejártát megelőzően is felfüggeszthetjük vagy a felhívást lezárhatjuk, ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri az adott benyújtási szakaszhoz rendelt keretösszeg 130%-át. A keret felhasználásáról és a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről időben, a keretösszeg elérését megelőzően két alkalommal tájékoztatjuk Önöket a https://www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül. Kérjük, kísérjék figyelemmel a megjelenő közleményeket és rendszerüzeneteket! Felhívjuk figyelmüket, hogy a keretfigyelésről rendszerüzenetet azon vállalkozások kapnak, akik a támogatási kérelem kitöltését megkezdték.”

A hivatkozott Kormány rendelet hiányában javasoljuk a felhívásban is rögzíteni a felfüggesztés folyamatát.

Felhívás 2.3. Milyen műszaki, szakmai elvárásoknak feleljen meg a projekt? – „c) A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is”.

A fent leírtak alátámasztására a piacfelmérés funkció nem alkalmas, csak többlet adminisztrációt ró pályázói körre. Javasoljuk a korábban már bevált 3 db árajánlat benyújtását az egyszerűsített piacfelmérés funkció megtartása mellett.

Felhívás 6.1. Mire nem kapható támogatás? – „a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített épületek fejlesztésére irányul.”

Mivel a fejlesztendő TEÁOR listában valamennyi szolgáltató tevékenység szerepel, sok pályázót hátrányosan érinthet ez a megkötés és az adott ingatlan átminősítése még a támogatási kérelem elbírálását megelőzően plusz költségterhet jelentene. Javasoljuk a pont törlését és csak projekt zárás feltételként történő meghatározását.

Felhívás 6.1. Mire nem kapható támogatás? – „meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése.”

Meglévő kapacitás bővítést kizárják a támogatható tevékenységek közül, ami sok esetben szükséges lehet a leendő fejlesztéshez. Javasoljuk a pont törlését.

Felhívás 6.2 Milyen további szakmai elvárásoknak kell megfelelni a megvalósítás során? – „A támogatást igénylő legfeljebb egy megvalósítási helyszínt jelölhet meg.”

Javasolt a projekt kapcsán több megvalósítás helyszín engedélyezése, ezzel nem korlátozva területileg egy cég működését.

Felhívás 7.6. Milyen költségek nem számolhatók el? – „a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek. A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.”

Fentiek alapján egy cég szolgáltató tevékenységét fejlesztené és ehhez kapcsolódóan eszközbeszerzést tervezne, amellyel azonos termékosztályba tartozó eszközök értékesítéséből árbevétele származik, úgy nem fejlesztheti ezen tevékenységét. Javasoljuk a pont törlését.

Felhívás 8.3. Eredményességi mérés – A kialakított mérésére rendszer a támogatás VNT-vé alakulására vonatkozóan nem lekövethető, nem tartalmaz egyértelmű vállalásokat. Javasolt ezen rendszer tervezhetővé tételére fókuszálni a végleges kiírás kapcsán.

Tisztelt Kiíró!

A felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi javaslataink lennének.

6.1. Mire nem kapható támogatás rész a) pontja alapján.

„már a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak”

Javasoljuk, hogy módosítsák ezen pontot aszerint, hogy az ingatlan nem lakáscélú ingatlannak történő besorolásának elérése, a projekt fizikai befejezéséig szükséges. Ennek oka egyrészt, hogy időbe telik (pályázatól független) az átsorolás, másrészt pedig költség terhet jelent a pályázó számára függetlenül attól, hogy nyer-e a pályázaton vagy sem.

6.1. Mire nem kapható támogatás rész c) pontja alapján.

„meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése”

A projekt céljaként megtalálható a technológiai kapacitások bővítése. Azon cégek esetében, melyek kapacitást bővítenek általában ez magával vonja az energia fogyasztás növekedését egyaránt.

Javasoljuk, hogy kerüljön törlésre ezen pont, mivel ha például egy vállalkozás már rendelkezik megújuló energiát hasznosító rendszerrel és jelen pályázat esetében technológiai kapacitásbővítésre pályázik, mely során a többlet fogyasztást a meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítésével meg tudná oldani ne kerüljön hátrányba.

2.3. Milyen műszaki, szakmai elvárásoknak feleljen meg a projekt c) pontja alapján.

„a projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is”

A pályázat során alkalmazott piacfelmérés funkció erre nem alkalmas.

Javasoljuk a piaci árakhoz való igazodásnak a korábbi 3 árajánlatos formában történő elfogadását.

7.6. Milyen költségek nem számolhatók el 1) pontja alapján.

„a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek. A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.”

Javasoljuk ezen pont egyértelmű tételét, illetve törlését, mivel például egy IT cég esetében, mely értékesítéssel és szoftverfejlesztéssel is egyaránt foglalkozik és a projekt keretében szoftverfejlesztési tevékenységét kívánja fejleszteni, az említett pont alapján ehhez nem vehet olyan eszközöket, melyeket értékesíteni szokott.

8.2. Melyek a kiválasztási kritériumok 3) Tartalmi értékelési szempontok 8. pontja alapján.

A Tartalmi értékelési szempontok 8. pontjában lévő SZVZ-ben történő beruházásnak aránytalan magas a pontozása (20 pont).

Javasoljuk az SZVZ településeken történő beruházásokra járó pontok csökkentését, illetve, hogy csak a 3. és 4. benyújtási szakaszhoz kapcsolódóan váljon a pontozás a tartalmi értékelési szempontok részéve.

8.3. Eredményességi mérés 1) Bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedése alapján.

Jelen pont 60%-val aránytalanul nagy és tervezhetetlen feltételt szab a vállalkozások számára. Az ország GBP növekedéséhez történő viszonyítás a vállalkozások esetében nem tervezhető.

Javasoljuk konkrét, tervezhető vállalások rögzítését.

6.2. Milyen további szakmai elvárásoknak kell megfelelni a megvalósítás során b) pontja alapján.

„A támogatást igénylő legfeljebb egy megvalósítási helyszínt jelölhet meg.”

Javasoljuk a pályázó több megvalósítási helyszínen történő fejlesztésének engedélyezését, hogy lehetősége szerinti nagyobb léptékű fejlesztés is megvalósításra kerülhessen.

1.3. Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet rész alapján.

„Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) alapján a támogatási kérelmek benyújtási lehetőségét a benyújtási határidő lejártát megelőzően is felfüggeszthetjük vagy a felhívást lezárhatjuk, ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri az adott benyújtási szakaszhoz rendelt keretösszeg 130%-át. A keret felhasználásáról és a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről időben, a keretösszeg elérését megelőzően két alkalommal tájékoztatjuk Önöket a https://www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül. Kérjük, kísérjék figyelemmel a megjelenő közleményeket és rendszerüzeneteket! Felhívjuk figyelmüket, hogy a keretfigyelésről rendszerüzenetet azon vállalkozások kapnak, akik a támogatási kérelem kitöltését megkezdték.”

Javasoljuk a felfüggesztés folyamatának egyértelmű rögzítését a felhívásban annak megjelentét követően, mivel a hivatkozott Kormány rendelet jelenleg még nem érhető el.

2.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek a) pontja alapján.

„Technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztést, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét”

Javasoljuk a pont egyértelművé tételét, hogy szükséges-e a pályázatba kötelezően betervezni és megvalósítani üzleti felhőszolgáltatás igénybevételét egyéb technológia fejlesztés mellett.

Köszönettel

Tisztelt Minisztérium/ Irányító Hatóság!

A megjelent GINOP Plusz-1.2.1-21-es felhívás tervezettel kapcsolatosan az alábbi észrevételeim lennének:

1. Kérem fontolják meg a korábbi véleményeknek megfelelően, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók is nyújthassanak be támogatási kérelmet, javasolnám, hogy legalább az egyik szakaszban legyen erre lehetőségük!

2. Javasolnám egyértelműsíteni a végleges pályázati felhívásban, hogy a kapcsolt vállalkozásnak minősülő szervezetek külön-külön nyújthatnak-e be támogatási kérelmet?

3. A gördülékenyebb projektmegvalósítások érdekében javasolnám a projektmenedzsmenti feladatokhoz kapcsolódó költség elszámolását, legalább a „megszokott” 2,5%-os mértékben, hogy ez se a pályázókat terhelje még pluszban ebben a járványügyi időszakban. A támogatási kérelem elkészítésének (pályázatírásnak) a költségét is javaslom elszámolhatóvá tenni, ebben is lehet egy reális fajlagos költséget tervezni, amely elősegíti, hogy minőségibb támogatási kérelmek szülessenek, könnyítve az elbírálási szakaszt is.

4. Javasolnám a Felhívás tervezet 2.3. h) pontjának felülvizsgálatát. A jelenlegi tervezet szerint eszközbeszerzés csak gyártótól vagy hivatalos forgalmazótól lehetséges, amely – értelmezésem szerint - így kizárja a viszonteladókat (az egyszerűsített piacfelméréssel alátámasztott költségtételeket nem számolva). Javasolnám, hogy legalább még „1. körös” viszonteladóktól történő beszerzés támogatható legyen az értékesítési lánc és az egyes szereplők közötti kapcsolat megfelelő bemutatása mellett, azaz az értékesítési lánc a következőképpen nézne ki: Gyártó -- Hivatalos Magyarországi Forgalmazó -- Viszonteladó -- Pályázó/Kedvezményezett

5. A Felhívás tervezet 2.3. k) pontja szerint jelentős kockázatnak minősül a támogatást igénylő székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő intenzitása. Ebben kérnék pontosítást, hogy milyen esetekben fognak egy támogatási kérelmet kockázatosnak minősíteni? Sok esetben pl. egy budapesti vagy Dunántúli székhelyű vállalkozásnak van több éve működő telephelye pl. az Észak-Alföldi Régióban, ezt már önmagában kockázatosnak minősítik (kvázi ezen vállalkozások nem pályázhatnak) vagy csak akkor minősítik kockázatosnak, hogy ha annak a gyanúja merül fel, hogy csak azért lett egy új telephely bejegyezve/létesítve a vállalkozásnak hátrányosabb helyzetű régióban, mert nagyobb támogatás intenzitásra akar pályázni? A szubjektivitást elkerülve célszerű lenne egyértelműsíteni a kérdéskört.

6. Az infrastrukturális beruházásra vonatkozó piacfelméréshez kapcsolódóan rendelkezésre kell állnia a részletes (munkanemekre bontott) építési tervezői nyilatkozatnak és költségbecslésnek -- ennek formai/tartalmi elemeit konkretizálni kellene, hogy minden pályázó ennek megfelelően tudjon felkészülni

7. A Felhívás tervezet 6.8. 2. Kötelező vállalás pontjában leírtak szerint a 11. szakmai melléklet határozza meg a kötelező vállalás teljesítésének feltételeit, azonban a 11. sz. melléklet még nem áll rendelkezésre, így a tervezet ezen pontja nem ismert.

8. A Felhívás tervezet 7.2. pontja szerint legkésőbb az 1. kifizetési kérelem benyújtásakor kell igazolni az önerő rendelkezésre állását, ezt milyen formában fogják kérni? A korábbiaknak megfelelően elég lesz 1 nyilatkozat arról, hogy az önerőt biztosítja a pályázó a megvalósítás időszakában? Az ÁÚF 21-27 8. fejezet 5. alpontja elvileg részletezni fogja ezt a kérdéskört, azonban egyelőre még nem áll rendelkezésre az ÁÚF 21-27.

9. A Felhívás tervezet 7.3. A. b) pontja alapján a vállalkozói tevékenység végzésével összefüggő infrastrukturális és ingatlanberuházás támogatható, és az I. pontban fel vannak sorolva olyan beruházások, amelyek ezen belül támogathatók (pl. épületgépészeti gépek, szennyvíztároló, felvonók stb.).

Egy konkrét példán bemutatva tennék javaslatot: adott pl. egy benzinkút, aki új tartállyal/kútoszloppal kívánja bővíteni a kapacitását, azonban a technológia működéséhez szükséges építés (pl. földmunkák, tartály elhelyezéséhez kapcsolódó gépészeti munkák, csövezések stb.) jelenleg nem sorolható egyik építéshez kapcsolódó költséghez, mert nem számít klasszikus új építésnek sem, ugyanakkor nem is sorolható a Felhívás tervezet 7.3. A. b) I. pontjába se.

Mivel az építési beruházás célja, hogy elősegítse a beszerzendő új eszközök/technológiai rendszerek működését, így javaslom, hogy a technológia kiépítéséhez és működéséhez egyértelműen köthető építési munkálatok támogathatóak legyenek!

10. A Felhívás tervezet 7.4. e) pontja szerint a 7.3.A.a I-II) szerinti 500.000 Ft-ot meg nem haladó listaáras eszközök, hardverek alátámasztása kizárólag egyszerűsített piacfelméréssel történhet. Javaslom, hogy ez a kritérium maximum a hardverekre, IT eszközökre vonatkozzon, ugyanis rengeteg olyan eszköz beszerzésére merülhet fel igény, amelynél nem lehet egyszerűsített piacfelmérést alkalmazni, mert nincs fent az adott eszköz 3 honlapon árral együtt.

11. Korábbi hozzászólókhoz csatlakozva javaslom az eredményességi mérés felülvizsgálatát a tömeges támogatásvisszafizetések elkerülése érdekében. Célszerű lenne egy olyan előre kalkulálható mutatóhoz kötni a VNT-vé való átfordulást, amely kizárólag az adott vállalkozás teljesítményétől függ.

Ha pedig mindenképp ragaszkodnak a BHÉ érték GDP növekedéssel arányos növekedéséhez, akkor javaslom, hogy a jelenlegi átfordulási sávozáson módosítsanak, ne várjanak el ilyen szintű BHÉ értéknövekedést, mert sok vállalkozás esetében ez irreális, ahogy egy korábbi hozzászóló le is vezette a számok nyelvére, elképzelhető, hogy minimum 60%-os növekedést kellene produkálni a BHÉ esetében ahhoz, hogy a mutató alapján a legtöbb támogatás átforduljon VNT támogatássá.

Tisztelettel kérem a Minisztériumot/ Irányító Hatóságot, hogy a fenti javaslataimat vegyék figyelembe a végleges pályázati felhívás összeállításakor!

Üdvözlettel: SZ.D.

Tisztelt Irányító Hatóság!

Vállalatunk tervezett fejlesztése részben kémiai labor kialakításával jöhet létre. Kérem, hogy lehetőség szerint szíveskedjenek kiegészíteni a pályázati felhívás elszámolható (vagy nem elszámolható) költségeinek részletezését azzal az információval, hogy nem irodai célú bútorzat beszerzése a pályázat keretében elszámolható-e.

6.1. pont. A lakóépületek fejlesztésének támogatásból való kizárása hátrányosan érinti egyes szolgáltatókat. Javasoljuk a tiltás kivételét, illetve átfogalmazását; amennyiben lakóépület besorolású ingatlan kerül fejlesztésre, a fejlesztés végén, a projekt lezártakor kelljen a fejlesztés alapján átminősíteni.

Piaci árak. A piaci ár alátámasztása az elmúlt években körülményessé vált, még ha a könnyítés is volt a cél. Kérjük a korábbi 3 árajánlattal történő piaci ár alátámasztás visszahozását.

7.6. pont. „a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek. A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.”

A leírt szempont nehezen értelmezhető. A jelenlegi megfogalmazás abba az irányba mutat, hogy pl egy hardver kereskedő cég nem vehet hardvereket. Vagy egy beruházó cég nem pályázhat beruházásra, mert ő is képes rá a bejegyzett tevékenységei alapján. Azonban nem azért pályázna valaki beruházásra, mert ő nem tudja megcsinálni, hanem mert egy komplex vállalkozásfejlesztési feladat részeként igényelne rá támogatást.

8.3. A feltételekhez kötött visszatérítendő támogatás a vállalkozások számára nehezen tervezhető. Javasoljuk a feltételek eltörlését, a pont vissza nem térítendő támogatásra való módosítását.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Pályázati felhívás az alábbi kitételt tartalmazza az ingatlanfejlesztésre vonatkozóan, hogy nem támogatható a feljesztés, amennyiben:

" a) épület fejlesztése (2.1.2.2 a) és e) tevékenységek esetén), amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg. .(...) már a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített épületek fejlesztésére irányul.

A vállalkozásokat - kiemelkedően a KKV szektorban a családi tulajdonban és cégvezetésben működő vállalkozások esetében  - olyan tevékenység esetén, mely nem telephelyhez kötött, és szinte kizárólag mobileszközök alkalmazásával dolgozik, valamint a COVID az irodai munkavégzést a home office irányába erősítette meg, fenti kitétel még úgyis kizárja, hogy a család tulajdonában lévő lakóingatlannal egy telken található gazdasági épület eleget tesz a főként külső területen megvalósuló tevékenységek, eszközök átmeneti tárolásának, esetleges szervízelésének.

A kötelező, kizárólag gazdasági besorolású telephelyen megvalósítandó ingatlanfejlesztés   minden olyan céget kizár e komplex fejlesztésből, mely munkája jellegéből adódóan nem helyhez kötötten végzi tevékenységét. Pl. optikai légvezetékek kiépítése települések villanyoszlopain szerelőkocsik, mint felvonulóműhelyek segítségével

A KSH besorolás helyett legalább a tulajdoni lapra történő hivatkozás és azon szereplő ingatlanok egyes besorolása adja meg a fejlesztés lehetőségét. 

Másik észrevétel: a klímakockázati elemzés egy fél milliárdos fejlesztés esetében elvárható, ugyanakkor a pályázati minimumtámogatáshoz közeli méretben aránytalan elvárás. Javasolt támogatásmérethez kötve elvárni pl. 100 millió Feletti pályázott összeg esetében.

Utolsó észrevétel: Az akkreditált klaszter előnyben részesítése ne a természetes személyekből álló tulajdonosi háttér rovására kerüljön bevezetésre a felhívás értékelési szempontjai között, amennyiben a pályázati cél nem fogalmazza meg ilyen szűk tárgykörben a fejlesztési célcsoportot.

Köszönettel:

Győriné Dr. Szabó Gabriella

Tisztelt Minisztérium!

A társadalmi egyeztetésen lévő GINOP Plusz-1.2.1-21 pályázattal kapcsolatosan az alábbi javaslataim lennének:

-             8.3. Eredményességi mérés – a bemutatott mérési rendszer a pályázó vállalkozások számára nem tervezhető, jövőbeli bizonytalanságra és kockázatra alapozza, hogy a támogatás VT vagy VNT lesz. Véleményem szerint ez magas és előre nem látható kockázatot hordoz a piacon, mely nagy bizonytalansági faktor a támogatást igénylők részére. Célszerűbb lenne konkrét, tervezhető vállalásokat rögzíteni a felhívásban.

-             2.3. Milyen műszaki, szakmai elvárásoknak feleljen meg a projekt? – „c) A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is”. – a piacfelmérés funkció a fenti Felhívásban szereplő pont alapján nem alkalmas, így célszerű lenne a piacfelmérés helyett a korábbi években megszokott és beállt 3 db árajánlat megtartását engedélyezni az egyszerűsített piacfelmérés funkció megtartásával.

-             6.1. Mire nem kapható támogatás? - a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített épületek fejlesztésére irányul. – mivel a támogatható, fejlesztendő TEÁOR számok között az összes szolgáltató tevékenység szerepel, így sok pályázót hátrányosan érinthet ez a megkötés és az adott ingatlan átminősítése még a támogatási kérelem elbírálását megelőzően plusz költségterheket ró a pályázóra. Ezt a pontot célszerű lenne törölni a felhívásból vagy az ingatlan minősítésének ellenőrzését a megvalósítási időszak végére kellene ütemezni, ezzel is segítve a pályázókat.

-             6.1. Mire nem kapható támogatás? - meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése. – ennek értelmében, amennyiben a fejlesztés plusz energiaigényéhez szükséges, meglévő kapacitás bővítését kizárják a pályázat támogatható tevékenységei közül. Ezek alapján kérjük ezen pont felülvizsgálatát.

-             8.2. Melyek a kiválasztási kritériumok? - 3. Tartalmi értékelési szempontok 8. pontjában szereplő SZVZ településekre vonatkozó pontozás a felhíváshoz kapcsolódó, 1 és 2. értékelési szakaszában nem szerencsés alkalmazni, így a SZVZ települések miatt járó plusz pontokat csak a 3. és 4. értékelési szakaszban kellene az előminősítés részévé tenni.

-             Javasolnám a több megvalósítási helyszínen végrehajtható fejlesztést is engedélyezni a pályázat keretein belül.

-             1.3. Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet? - Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) alapján a támogatási kérelmek benyújtási lehetőségét a benyújtási határidő lejártát megelőzően is felfüggeszthetjük vagy a felhívást lezárhatjuk, ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri az adott benyújtási szakaszhoz rendelt keretösszeg 130%-át. A keret felhasználásáról és a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről időben, a keretösszeg elérését megelőzően két alkalommal tájékoztatjuk Önöket a https://www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül. Kérjük, kísérjék figyelemmel a megjelenő közleményeket és rendszerüzeneteket! Felhívjuk figyelmüket, hogy a keretfigyelésről rendszerüzenetet azon vállalkozások kapnak, akik a támogatási kérelem kitöltését megkezdték. – mivel a hivatkozott Kormány rendelet jelenleg még nem érhető el, de az elérését követően is, a felfüggesztés folyamatát a felhívásban is célszer lenne egyértelműen rögzíteni.

-             2.1.2.1. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: Technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztést, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét. – Az üzleti felhőszolgáltatás, mint kötelező támogatható tevékenység lehetőségével meghiúsulhat a Kötelező vállalások pontban rögzített „Támogatást igénylő vállalja, hogy termelő/szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódóan korszerű vállalati technológiai megoldásokat alkalmaz.” hiszen az üzleti felhőszolgáltatás igénybevétele csak a projekt megvalósítási időszak alatt támogatható.

-             7.6. Milyen költségek nem számolhatók el? – „a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek. A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.” – Amennyiben egy kereskedő cég szolgáltató tevékenységét szeretné fejleszteni és ehhez olyan eszközre van szüksége, amelyet értékesíteni szokott, akkor a jelen pont értelmezése alapján nem fejlesztheti a szolgáltató tevékenységét? Vagy amennyiben egy építőiparban tevékenykedő és mellette építőipari alapanyagok, cikkek kereskedelmével is foglalkozik, akkor jelen pont értelmében nem építhet magának új telephelyet? Ezt a pontot célszerű lenne törölni a felhívásból vagy egyértelműsíteni kellene.

Tisztelt Irányító Hatóság!

•  A GINOP Plusz-1.2.1-21 Felhívástervezet 2.1.2.1. „Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek” pontja szerint a Technológiafejlesztés kötelező feladat. A felhívás szövege részletezi, hogy mit ért technológiafejlesztés alatt a Minisztérium. Viszont nem egyértelmű, hogy a felsorolt tevékenységek mindegyike és-és relációval értendő, tehát kötelező pl. az üzleti felhőszolgáltatások igénybevétele egy gép beszerzése esetén, vagy önmagában is támogatható a gépbeszerzés (természetesen a 2.1.2.2 pontban felsoroltak közül további 2 választott tevékenység megvalósítása mellett). Amennyiben kötelezően megvalósítandó az üzleti felhőszolgáltatások igénybevétele, akkor a Felhívás 8.2 pontjában található 3. Tartalmi értékelési szempontok alpont 10. pontjának (A projekt költségvetése tartalmaz Tanácsadási szolgáltatást/Képzési szolgáltatást/Üzleti felhőszolgáltatást.) pontozását módosítani szükséges, mivel jelenleg 0 pontot ér ha a projekt költségvetése nem tartalmazza a Tanácsadási szolgáltatás/Képzési szolgáltatás/Üzleti felhőszolgáltatás valamelyikét.   

•  A felhívástervezet 2.3. pontja szerint nem megállapítható, hogy az ingatlan beruházási tevékenységbe beleértendő-e a telephely részét képező parkolók építése/korszerűsítése, belső utak építése/korszerűsítése, kerítés építés/korszerűsítés. Kérjük a felhívásban egyértelműen meghatározni, hogy milyen tevékenységek képezhetik részét az ingatlan beruházásnak. Amennyiben a felsorolt tevékenységek részét képezhetik az ingatlan beruházási tevékenységnek, akkor a fajlagos egységköltségek tekintetében hova sorolandók ezek a tételek?

•  A felhívástervezet 2.3. m) pontja szerint az infrastrukturális beruházásra vonatkozó piacfelméréshez kapcsolódóan rendelkezésre kell állnia a részletes (munkanemekre bontott) építési tervezői nyilatkozatnak és költségbecslésnek, amely igazolja a piacfelmérés realitását. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk információt kérni arra vonatkozóan, hogy mit ért a kiíró az építési tervezői nyilatkozaton, ennek milyen kötelező adattartalommal kell bírnia? Ez a végleges kiírás kötelező mellékletét fogja képezni? A költségbecslés esetén megfelelő-e a tervező által készített és aláírt tervezői költségvetés, mint alátámasztó dokumentum, vagy a korábbi, VINOP-1.2.1-21 felhívástervezetben szereplő független építési beruházási szakértői szolgáltatást igénybevétele is szükséges, így igazolva, hogy a tervezői költségbecslés reális? Ha a kiíró az építési beruházási szakértői szolgáltatás igénybevételére gondolt, akkor kérjük az elszámolható költségek között feltüntetni ezt a tételt.

•  A felhívástervezet 8.2. „Melyek a kiválasztási kritériumok?” pontjában leírtak szerint a pályázó megválaszthatja, hogy „bázisévként a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó vagy utolsó előtti teljes, lezárt üzleti év kerüljön figyelembe vételre, mely esetben mind a tartalmi értékelési szempontrendszer 3-6. rangsorolási szempontjainak értékelése során, mind az eredményességmérés báziséveként ugyanannak az üzleti évnek az adatait kell figyelembe venni.” E pontban meghatározott lehetőség nincs konzekvensen végigvezetve a Felhíváson, így kérdésként merül fel, hogy a jogosultsági kritériumok megállapításakor is a bázisnak választott üzleti év számít-e (pl. statisztikai létszám tekintetében, jegyzett tőke törvényben meghatározott szint alá csökkenése, negatív saját tőke esetében, beruházás összköltsége-előző évi árbevétel másfélszerese reláció tekintetében, stb.). Ugyanígy a projekt elszámolható összköltségének maximális összegét szintén a benyújtást megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év átlagos statisztikai állományi létszámában határozza meg a felhívás, arra való utalás nélkül, hogy ez a választott bázisév függvénye.

Üdvözlettel:

Tisztelt Irányító Hatóság!

Az alábbi észrevételeimet/javaslataimat szeretném megosztani a Felhívás tervezettel kapcsolatban:

A tervezet 1.3. pontja: „Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet? - Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) alapján a támogatási kérelmek benyújtási lehetőségét a benyújtási határidő lejártát megelőzően is felfüggeszthetjük vagy a felhívást lezárhatjuk, ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri az adott benyújtási szakaszhoz rendelt keretösszeg 130%-át. A keret felhasználásáról és a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről időben, a keretösszeg elérését megelőzően két alkalommal tájékoztatjuk Önöket a https://www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül. Kérjük, kísérjék figyelemmel a megjelenő közleményeket és rendszerüzeneteket! Felhívjuk figyelmüket, hogy a keretfigyelésről rendszerüzenetet azon vállalkozások kapnak, akik a támogatási kérelem kitöltését megkezdték.”

Javasolnám az pont tisztázását valamint a folyamatot a felhívásban is leírni, mivel a hivatkozott Kormány rendelet jelenleg még nem érhető el.

A Felhívás tervezet 2.1.2.1. pontja szerint: "Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: Technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztést, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét."

Észrevételem lenne, hogy az üzleti felhőszolgáltatás tevékenységgel, a Kötelező vállalások pontban rögzített „Támogatást igénylő vállalja, hogy termelő/szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódóan korszerű vállalati technológiai megoldásokat alkalmaz.” megvalósíthatatlan, mivel a felhőszolgáltatás igénybevétele csak a projekt megvalósítási időszak alatt támogatható, azonban ebben az időszakban a fejlesztésből még nem származhat árbevétele a pályázónak. A szolgáltatás, mint kötelezően megvalósítandó tevékenység, valamint a többi, választható tevékenységekkel olyan projekt megvalósítása is támogatott lenne, ahol a korszerű technológiai megoldások nem kerülnének bele a támogatott tevékenységek közé.

A tervezet 2.3.pontja: „Milyen műszaki, szakmai elvárásoknak feleljen meg a projekt? c) A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.”

A piacfelmérés funkció ennek igazolására nem alkalmas, javasolnám a korábban megszokott 3 db árajánlat benyújtását engedélyezni az egyszerűsített piacfelmérés funkció megtartásával.

A tervezet 6.1. pontja: „Mire nem kapható támogatás? - a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített épületek fejlesztésére irányul.”

Javasolnám ezen pont törlését vagy pontosítását, hogy csak a megvalósítási időszak végén kelljen ezt bizonyítani, hiszen az adott ingatlan átminősítettése válhat szükségessé, amely plusz anyagi terhet jelenthet a cégeknek, így ezen megkötés hátrányosan érinthet számos pályázót.

A tervezet 6.1.pontja: „Mire nem kapható támogatás? meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése.”

Javasolnám a pont törlését.

A tervezet 6.2.pontja: „Milyen további szakmai elvárásoknak kell megfelelni a megvalósítás során? b) A projekt területi korlátozása A támogatást igénylő legfeljebb egy megvalósítási helyszínt jelölhet meg.”

Javasolnám, hogy több megvalósítási helyszínt lehessen megjelölni a pályázás során.

A tervezet 7.3.A.a. I)-II) pont szerint, „500.000 Ft-ot meg nem haladó listaáras eszközök, hardverek alátámasztása kizárólag egyszerűsített piacfelméréssel történhet.”

Javasolnám a pont törlését. A megkötés nem életszerű, webáruházban nem minden esetben vásárolhatóak 200e feletti de 500e alatti eszközök.

A tervezet 7.6. pontja: Milyen költségek nem számolhatók el? „a támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek. A fenti előírásoknak való megfelelésnek a projekt fenntartási időszakának végéig biztosítani kell.”

Javasolnám a pont törlését vagy pontosítását, mivel nem életszerű a jelenlegi megfogalmazás.  Amennyiben egy kereskedő cég szolgáltató tevékenységét szeretné fejleszteni és ehhez olyan eszközre van szüksége, amelyet értékesíteni szokott, akkor a jelen pont értelmezése alapján nem fejlesztheti a szolgáltató tevékenységét.

A tervezet 8.2. pontja: „Melyek a kiválasztási kritériumok? - 3. Tartalmi értékelési szempontok 8. pontjában szereplő SZVZ településekre vonatkozó pontozás a felhíváshoz kapcsolódó, 1 és 2. értékelési szakaszában nem szerencsés alkalmazni, így a SZVZ települések miatt járó plusz pontokat csak a 3. és 4. értékelési szakaszban kellene az előminősítés részévé tenni.

A tervezet 8.3. pontja: Eredményességi mérés

Javasolnám a szempontrendszer újra gondolását, konkrétabb vállalásokat meghatározni, mert a megadotak alapján a pályázók számára tervezhetetlen, hogy átfodulhat-e VNT-be pályázatuk.  

Tisztelt Irányító Hatóság!

A felhívás 7.4 e) pontja szerint a „7.3.A.a. I)-II) pont szerinti, 500.000 Ft-ot meg nem haladó listaáras eszközök, hardverek alátámasztása kizárólag egyszerűsített piacfelméréssel történhet”. Számos olyan eszköz létezik, mely meghaladja a 200.000 Ft-ot, azonban 500.000 Ft alatti, de webáruházban nem kapható vagy csak egy kizárólagos forgalmazótól beszerezhető. Javaslom a korlátozás törlését vagy a korlátozást csak a hardver eszközökre kelljen alkalmazni.

Tisztelt Minisztréium!

A Felhívás annak 63. oldalán 11 db mellékletet sorol fel, de a letöltést követően csak 7 db jelenik meg. Kérjük pótolni szívesekdejen a hiányzó mellékleteket, mivel így több fontos feltétel (pl. kötelező vállalás teljesítésének feltételei) nem ismerhetők meg.

Köszönöettel

A projekt megkezdése: A felhívás tartalmaz infrastrukturális beruházást is. Nagyon sok vállalkozó megkezdte már a beruházást, egyrészt az építőanyagok áraiban tapasztalható nagymértékű áremelkedés miatt, másrészt a VINOP (mostani GINOP Plusz) pályázat várható megjelenésének több hónapos csúszása miatt. Javasoljuk, hogy a már megkezdett projektek is támogathatóak legyenek.

Működő telephely fogalmának pontosítása szükséges a 6.2 b) pontban. Példa: Egy cég több, mint 60 nappal ezelőtt vásárolt egy telephelyet, ahol egy csarnok áll, de termelés még nem folyik benne. Jelen pályázat forrását használnák az üzem elindítása. Ilyen esetben, hogyan tudja, illetve kell-e a működést igazolni, a felsorolt módok (iparűzési adó fizetése, hatósági engedély, közüzemi számla) közül?

A felhívás alapján piacfelméréssel kell alátámasztani a valós piaci árat a beszerzendő eszközök, gépek, hardver eszközök és az infrastrukturális beruházások tekintetében. Kérem, fontolják meg, hogy a piacfelmérés helyett a valós piaci ár alátámasztásaképp elegendő legyen vagy 3 db árajánlatot csatolni a pályázati dokumentációhoz vagy meghatározott fajlagos költségplafonnak megfelelni. Ha mégis piacfelmérést kell majd benyújtani, akkor javaslom, 1.000.000 forint alatti egyedi gyártású eszközöknél egyszerűsített piacfelméréssel igazolható legyen a piaci ár.

Üdvözöljük azt a változást, hogy a képzők IFKA regisztrációja kikerült a felhívásból, így a cégeknek lehetőségük van felkérni az általuk már ismert, sokszor versenyképesebb árazású okatókat.

Tisztelettel: F.M.

Tisztelt Minisztérium!

A felhívás szövege szerint piacfelméréssel kell alátámasztani a beszerzendő eszközök, gépek, hardver eszközök és az infrastrukturális beruházások valós piaci árát. Javaslom, hogy piacfelmérés helyett 3 darab árajánlatot lehessen csatolni ezekről a tételekről, vagy fajlagos költségplafont adjanak meg.

Illetve, ha változatlanul piacfelméréssel kell igazolni a valós piaci árnak való megfelelést, akkor ez 1.000.000 forint alatti egyedi gyártású eszközöknél egyszerűsített piacfelméréssel igazolható legyen.

Tisztelettel,

P.K.

Tisztelt Minisztérium,

A felhívás követi az elmúlt évben szokássá vált és sok vitára okot adó „piacfelmérés” rendszerét. Ez a metódus a korábbi egy vagy három árajánlat benyújtási kötelezettséget váltotta fel, de ezzel nem lett könnyebb a piaci ár igazolása. Árajánlatot így is be kell szerezni, sőt három ajánlatot érdemes beszerezni, mert a tapasztalatok szerint akár hiánypótláskor, akár a megvalósítás, elszámolás során önök azokat néha bekérik. De a fő baj az olyan érzékeny adatok begyűjtésével van (GDPR), mint ajánlatadó beszerzési értékkel megadott szállítási referenciái; tulajdonosi struktúra, beszámoló adatok bemutatása külföldi ajánlatadók esetén; disztribútori szerződések, megint főképp a külföldi ajánlatadók esetén. Ezen információk ugyan fontosak lehetnek önöknek a szállító valódiságának, komolyságának megítéléséhez, csak ezen mérlegeléshez szükséges információk beszerzése az önök feladata lenne, amit kiszerveznek a pályázókhoz, őket terhelve ezzel. Egy Gipsz Jakab Bt. által adott ajánlat érvényessége TEÁOR számai alapján ellenőrizhető és nem is vitatható, a NAV se vitatja. A kereskedői státusza pedig miért ne lehetne egyszerű ügynöki kereskedés, mit sért vele? A pályázó vállalkozások részére jelentős könnyítést jelentene, ha visszatérnének a három ajánlatos rendszerhez, amiben valóban lényegi formai követelmények voltak.

Kérem, tisztázzák a felhívás 2.3 k) és 6.2 pontjában rögzített megvalósítási hellyel kapcsolatos elvárásokat felhívás és belső eljárásrend szintjén is. A GINOP-1.2.8-20 értékeléskor is azonos szabályok voltak, mégis nem egy esetben utasítottak el pályázatot, illetve költséget (kifogást követően is), mert a helyszín csak a projekt keretében támogatott ingatlan beruházás révén vált volna alkalmassá a támogatási kérelemben jelzett tevékenység végzésére.

A felhívás 2.1.2.2 a) pontja szerinti támogatható tevékenység az ún. „ingatlan beruházás”. Kérem, hogy definíció szintjén tisztázzák, mit értenek „ingatlan beruházás” alatt, mert köznapi értelemben az infrastruktúra fejlesztés is ingatlan beruházás. A 2.3 q) pont azt sugallja, hogy „ingatlan beruházás” alatt az ingatlan építést, bővítést, átalakítást és korszerűsítést értik, de az „ingatlan építés” sincs definiálva. Az építési jogszabályok építményekről és épületekről szólnak, a jobb érthetőség kedvéért érdemes lenne a szokásos szóhasználatot átvenni.

A felhívás 2.3 q) pontjában és más helyen sem látok korlátozást az infrastruktúra fejlesztésre. Ezek szerint a nevesített infrastruktúrákba történő beruházás költségvetési fajlagos korlátok nélkül, akár egy eszközbeszerzés melletti önálló tevékenységként is pályázható (pl. telepi őrző-védő rendszer elavult elemeinek cseréje)?

A felhívás 6.2 b) pontja jelentősen – és látszólag észszerű indok nélkül -, beszorítja a több telephelyen termelő vállalkozások fejlesztési elképzeléseit. Javaslom, hogy egynél több megvalósítási helyszínt is megjelölhessen a pályázó.

A felhívás 7.4 e) pontjában rögzítik, hogy a „7.3.A.a. I)-II) pont szerinti, 500.000 Ft-ot meg nem haladó listaáras eszközök, hardverek alátámasztása kizárólag egyszerűsített piacfelméréssel történhet”. Számos olyan kisebb technológiai elem létezik, mely 200 és 500 ezer forint közé esik, de webáruházban nem kapható, nem beszélve az egyedi specifikációval bíró eszközökről. Javaslom a korlátozás törlését.

A felhívás 7.6 pontjában rögzítik, hogy ingatlan beruházás esetében nem elszámolható költségtételnek minősül az árkockázati fedezet. Tekintettel az idén is száguldó kivitelezési árakra, valamint a piacon megjelenő jelentős támogatási pénzek várható árfelhajtó hatására, fontolják meg egy legalább 20%-os árkockázati fedezet beépíthetőségét a pályázatokba. Ezen költségrészek szabályos felhasználásának ellenőrzésére lenne módja és eszköze az intézményrendszernek.

A tartalmi értékelési szempontok között megjelenő „Tulajdonosi kör összetétele” vizsgálata a kibontott változatban semmiféle támogatáspolitikai relevanciával nem bír. Mitől rosszabb egy cégen keresztül tulajdonolt vállalkozás, mint a tisztán magánszemélyekből álló tulajdonosi struktúra? A cégek ilyen szempontú osztályozása nemzetgazdasági szempontból irreleváns, ellenben hátrányba hozza a modern szervezeti és tulajdonosi struktúrákat alkalmazó vállalkozásokat. Javaslom a szempont törlését.

Az eredményesség mérésben 60%-os súllyal bíró GDP növekedéshez kötött BHÉ vizsgálat jelentős ijesztő erővel bír a pályázói kört tekintve. Fontolják meg az eredményesség mérés újrastrukturálását, behozva olyan szempontokat, amire a kedvezményezettnek közvetlen ráhatása van.

Tisztelettel,

J.T.

Tisztelt Hatóság!

Immateriális javak beszerzési költségénél - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - javasolt a szoftver üzembe helyezésével összefüggő szolgáltatások (pl.: paraméterezés, beállítások, testreszabás, tesztelés stb.) elszámolhatóságát is lehetővé tenni.

B.GY.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A felhívás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeim vannak.

1. Javaslom a jogosulti körbe az egyéni vállalkozót is beemelni. A tavaly év végén megjelent VINOP121 tervezetben még benne volt, illetve a vállalkozásfejlesztési pályázatokban jellemzően jogosult a KATA alá nem tartozó egyéni vállalkozó pályázni. Indokolatlan ezt a "vállalkozási formát" kizárni a pályázók köréből, ezért javaslom a jogosulti kör bővítését.

2. A kiírás szerint kockázati szempont: "a megvalósítási helyszín nem alkalmas, vagy a projekt keretében támogatott ingatlan beruházás révén sem tehető alkalmassá a támogatási kérelemben jelzett tevékenység végzésére". A megfogalmazás ebben a formában nem szerencsés, hiszen lehet, hogy a megvalósítási helyszínen olyan beruházást kell megvalósítani, ami a kiírás szerint nem elszámolható. Ettől még a projekt keretében a pályázó vállalhatja, hogy önerőből megvalósítja, sőt a kiírás tervezet szerint be is kell a költségvetésbe terveznie a nem elszámolható elemeket (ami jó ötlet a nem támogatható, de a projekt keretében egyébként megvalósuló elemek korrekt megjelenítésére és szétválasztására, viszont az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a kitöltőprogramok - legalábbis GINOP konstrukciókban - nem voltak felkészítve ennek a kezelésére (az EPTK egyébként tudja, TOP-ban találkoztam olyan konstrukcióval, ami képes volt kezelni)). Így a kiírás szerint azok a projektek, ahol olyan beruházás lenne szükséges, ami nem elszámolható, indokolatlanul válnak jogosulatlanná. Ennek elkerülésére vagy úgy kellene fogalmazni, hogy: "[...] vagy a projekt keretében - akár önerőből -  sem tehető alkalmassá a támogatási kérelemben jelzett tevékenység végzésére." vagy pedig lényegesen rugalmasabbá kellene tenni az építéshez kapcsolódó költségek körét (pl. elszámolhatóvá tenni a felújítást is).

3. Javaslom, hogy az építéshez kapcsolódó költségek körébe a felújítás is kerüljön bele, mint elszámolható költség, akár szintén fajlagos költségkorlátok megadásával. Életszerűtlen, hogy korszerűsítési tevékenységek támogathatóak de felújítás nem (pl. a tetőt szigetelhetem, de magát a szerkezetet nem újíthatom fel).

4. Indokolatlannak tartom, hogy lakóépület besorolás esetén már a pályázat benyújtás feltétele annak átsorolása, hiszen adott esetben éppen a projekt célja lenne az átalakítás. Van olyan projekt terv, ahol a pályázó a telephelyén egy felhagyott, romos épületet (ami egyébként lakóépület besorolású) szeretne elbontani és a helyére egy csarnokot építeni. A pályázat megkötése ezt jelenleg nem teszi lehetővé. Az alapvető céllal (ne valósuljon meg lakóépület fejlesztés) egyetértek, viszont a korlátozás így túl szigorú. Nem gondolom, hogy az átsorolással kapcsolatos eljárást valaki egyébként felvállalná, ha nem tényleg vállalkozásfejlesztés lenne a célja. Az átsorolást pl. a záró elszámolás elfogadásához lehetne kötni.

5. Javaslom az építéshez kapcsolódó elszámolható költségek körének átgondolását. Egyrészt javaslom, hogy a felújítási tevékenységek is legyenek elszámolhatóak (a jelenlegi háttér jogszabály, a 272/2014-es kormányrendelet lehetővé teszi, csak a felhívásokból marad rendre ki). Másrészt pályázói körből felmerült igény az alábbiakra: kerítés építés, parkoló kialakítása, telephelyen belüli út építése. Ezek a tevékenységek a jelenlegi kiírásba nem igazán férnek bele, viszont teljes mértékben támogatható célok lennének. Javaslom a hozzáadásukat a 7.3. A) b) I. pontjához (infrastrukturális beruházások költsége), vagy a pontban írt felsorolás példálózóvá tételét ("például, de nem kizárólag" fordulat alkalmazásával), így abba az előbbi tevékenységek beleérthetőek lennének vagy pedig a  7.3. A) b) II. pontjának tevékenységeit alakítsák úgy, hogy ezek a tevékenységek beleférjenek (mindegyik elem akár az "építés", akár az "átalakítás" kategóriákba is beleérthető, viszont ehhez a fajlagos korlátok bővítése szükséges: pl. kerítésnél és útnál Ft/m bevezetése, parkolónál a Ft/m2 érték meghatározása szükséges.

6. Javaslom az elszámolható költségek körébe beemelni a honlap készítését is, beleértve a már meglévő honlap továbbfejlesztését is, szintén maximalizált elszámolható költséggel. A vállalkozások digitális láthatósága érdekében a honlap fejlesztése komoly hozzáadott értékkel bírhat, ezért a felhívás célja érdekében megítélésem szerint mindenképpen támogatandó tevékenység lenne.

7. A 7.3. A) c) II. pontjában félrevezető az alábbi megfogalmazás: "azok a kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották". Vagy úgy kellene fogalmazni, hogy "azok a mikro-, kis- és középvállalkozás esetén..." vagy pedig - mivel a pályázatra eleve csak kkv-k nyújthatnak be pályázatot - egyszerűen törölni ezt a részt: "azok a legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották". A jelenlegi megfogalmazás azt sugallja, hogy mikrovállalkozás nem szerezhet be know-how-t, ami feltehetően szembemegy a kiírás szándékával.

8. Szerencsés lenne pontosítani a 12 hónapon belül elszámolandó 60%-ra vonatkozó előírást. Tegyük fel, hogy 100 egység előleg került folyósításra és a támogatási intenzitás 50%. A 60%-ot ebben az esteben hogy kell értelmezni?a) Legalább az előleg 60%-ával el kell számolni: legalább 120 egység elszámolható költség benyújtása szükséges, mivel ennek a támogatástartalma 60 egység és így teljesül az előleg 60%-ával (100x0,6=60) való elszámolás.b) A benyújtott elszámolható költségeknek kell elérnie a 60%-ot: ebben az esetben elég 60 egység elszámolható költség benyújtása (a támogatástartalom 30 egység, ami csak az előleg 30%-a).

9. A kiírás szerint kötelező vállalás a "korszerű vállalati technológiai megoldások alkalmazása". Az ezt részletező 11. számú melléklet azonban nem került a kiírás tervezettel együtt közzétételre. Mivel a a kötelező vállalások köre minden kiírás markáns része, ezért problémás, hogy ennek a véleményezésére a társadalmi egyeztetés keretében nincs lehetőség. Kérem, hogy ha nem is a jelen társadalmi egyeztetés keretében, de a későbbiekben biztosítsanak lehetőséget a kiírás ezen részének a véleményezésére is.

10. A kiírás szerint: "Az infrastrukturális beruházásra vonatkozó piacfelméréshez kapcsolódóan rendelkezésre kell állnia a részletes (munkanemekre bontott) építési tervezői nyilatkozatnak és költségbecslésnek, amely igazolja a piacfelmérés realitását." Javaslom, hogy a tervezői nyilatkozat az előző mondatba kerüljön, mivel az csak abban az esetben értelmezhető, amennyiben olyan építési tevékenység valósul meg, ahol releváns tervező igénybevétele. Pl. válaszfalak egyszerű áthelyezése esetén a költségbecslés reális követelmény, a tervezői nyilatkozat viszont nem.

11. A 8.3 pont (Eredményesség mérés) szerint a visszamérés időpontja "a projekt fizikai befejezését követő első lezárt üzleti év, amely az 1. Projekt Fenntartási Jelentésben kerül ellenőrzésre". Ez így nem pontos, a helyes megfogalmazás ez lenne: "a projektmegvalósítás befejezését követő első lezárt üzleti év, amely az 1. Projekt Fenntartási Jelentésben kerül ellenőrzésre". A kiírás 6.8. 1.) pontja - egyébként hiánypótló jelleggel - definiálja ezeket a fogalmakat és jelen esetben a "projektmegvalósítás befejezése" a helyes kifejezés.

12. Javaslom egyértelműsíteni, hogy a "vállalkozói tudás bővítése" visszamérési szempont teljesítésének milyen időintervallumban kell megtörténnie (javaslat: a pályázat benyújtásától a a projektmegvalósítás befejezését követő első teljes üzleti év végéig).

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Felhívás 8.3. pontjában szereplő Eredményesség mérés pontjával kapcsolatban lenne javaslatom. Az eredményesség mérés során 60%-os súllyal számított Bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedése szempont a legtöbb pályázó számára nem teljesíthető, illetve teljesen tervezhetetlen.

Először is az ország GDP növekedése minden üzleti évben a beszámolók benyújtása után kerül meghatározásra, azaz pályázó vállalkozás Bruttó hozzáadott értékét egy későbbiekben meghatározott számhoz kell, hogy hasonlítsa. Azaz a pályázó vállalkozások a vizsgált üzleti év lezárásakor nem tudják, hogy a növekedésük hatására vissza kell e fizessenek a támogatásból, s ha igen akkor annak mekkora részét.

Másrészt a Bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedése szempont során akkora növekedést várnak el, ami a legtöbb cég számára nem lesz teljesíthető. A cégek számára kb. 3-4 éves intervallumban szükséges a bruttó hozzáadott érték növekedést produkálniuk (2019. vagy 2020. évhez képest). Ha a múltbeli adatokból indulunk ki 2016. évről, 2019. évre a Felhívásban megjelölt táblázat szerint a nominális GDP 36.167.453 M Ft-ról 47.523.971 M Ft-ra nőtt, azaz a 4 éves nominális GDP növekedés 31,39%. Ahhoz, hogy egy pályázó vállalkozás számára a teljes támogatás vissza nem térítendővé forduljon át, ennek a kétszeresét kell Bruttó hozzáadott érték növekedésben elérnie, azaz minimum 62,78%-os növekedésre van szükség.

A növekedési lehetőséget sok minden befolyásolja: milyen életszakaszban van cég, vannak e bővülési lehetőségei, milyen versenyhelyzet van az adott piacon, milyen szektorban tevékenykedik, mekkora a személyi jellegű ráfordítás aránya a vállalkozás költségszerkezetében stb.

Ha nézünk egy példát: van egy asztalosipari vállalkozás, aki a pályázat keretein belül szeretné a már több mint 10 éves asztalosipari gépeit lecserélni. A cég egy 6 fős mikrovállalkozás, árbevétele 250 millió Ft, anyag jellegű ráfordítása 150 millió Ft, aktivált ST nincs, így a Bruttó hozzáadott értéke 100 millió Ft. Tételezzük fel, hogy a vizsgált időszakban az országos GDP 30 %-kal növekszik. Ha feltételezzük, hogy a költségszerkezet nem változik, akkor ahhoz, hogy a teljes támogatás vissza nem térítendővé forduljon át 400 millió Ft-ra kell növekedjen az árbevétele, 240 millió Ft lenne az anyag jellegű ráfordítása, s így a Bruttó hozzáadott értéke 160 millió Ft.

Gondolom könnyen beláthatjuk, hogy ha egy cég újabbra cseréli a gépeit, azzal jobb minőségű terméket gyárt, gyorsabban, s talán a termékkínálatát is szélesíti, de ekkora bruttó hozzáadott érték növekedést nem tud elérni. Úgy gondolom, hogy ezt a pályázók egy jelentős része még nem látja át, s majd 2025-2026-ban értik meg, amikor a támogatás egy részét vissza kell majd fizessék.

Ezen okok miatt két javaslatom lenne:

- az eredményesség mérés során a pályázó vállalkozásoknak a saját gazdálkodási adataihoz kelljen növekedést vállalniuk (ahogy a GINOP-128 pályázat esetén). Ez sokkal kiszámíthatóbb lenne a pályázók számára.

- Ha mégis az ország GDP növekedéshez szeretnének viszonyítani, akkor az lenne a javaslatom, hogy csökkentsék a Bruttó hozzáadott érték növekedés elvárását. Amennyiben a pályázó vállalkozás Bruttó hozzáadott értéke meghaladja a GDP növekedést, az már az a teljes támogatás vissza nem térítendő támogatássá való átfordulásával járjon együtt (azaz ne 2-szeres elvárás legyen a növekedésre vonatkozóan).

Tisztelt Irányító Hatóság!A GINOP Plusz-1.2.1-21 Felhívás társadalmi egyezetetés szakaszában az alábbi véleményeket, javaslatokat, kérdéseket fogalmazzuk meg:2. oldal: A Felhívás „Rövid összefoglaló”-val történő indítása hiánypótló.2. oldal: Jogosultság – területi korlátozás – Pest megyei és azon kívüli egyes települések jogosultsági beemelése pozitívum. Az átfogó módosítással megelőzhető lesz olyan települések „leszakadása”, amelyek Budapesthez és agglomerációjához való közelsége miatt eddig nem részesülhettek kedvező feltételek mellett támogatásban.10. oldal: A Felhívás visszatérően hivatkozik a „2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Korm. rendelet” -re, amely a 2021-2027-es programozási időszak legfontosabb stratégiai dokumentumának tekintendő. Az abban foglaltakat ismerve lehetséges teljeskörűen, felelősségteljesen meghozni a különböző projektekkel kapcsolatos döntéseket, már az előkészítő szakaszban.  Ennek hiánya a pályázatok előkészítésekor olyan helyzetet teremt, mintha iránytű nélkül kellene elindulni egy kalandos expedícióra.Problémaként érzékeljük, hogy a hivatkozott dokumentum a társadalmi egyeztetés ezen szakaszában, a nyilvánosság számára még nem elérhető. Kérjük pontosítani, illetve a hivatkozott kormányrendelet megjelenéséig kiegészíteni a Felhívást azzal, hogy az említett jogszabály hatálybalépéséig a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint szükséges tervezni.10. oldal: „A keret felhasználásáról és a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről időben, a keretösszeg elérését megelőzően két alkalommal tájékoztatjuk Önöket” Kérjük objektíven meghatározni az „időben” kifejezést.14. oldal: „..a támogatást igénylőnek mellékletként csatolnia kell a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó dokumentumot”  Továbbra is nehézségekbe ütközhet és további kérdéseket vet fel a kért dokumentum, már a pályázat benyújtásának időszakában. Átgondolásra javasoljuk, hogy a pályázat benyújtásához legyen elegendő a szállító kereskedői / forgalmazói nyilatkozata, és az elérhető nyilvános adatbázisokból kinyerhető adatok ellenőrzése. A megvalósítás során, az első/záró elszámoláshoz benyújtandó dokumentumként legyen megjelölve. Azt gondoljuk, ez önmagában nem hordoz magasabb kockázatot, még a 90%-os előleg folyósítás mellett sem.Örvendetes változás ezen a területen, hogy a tervezett szállítók részéről nem szükséges referenciákat benyújtani.17. oldal: Kockázatként jelenik meg, ha a „pénzügyi teljesítés több kisösszegű részátutalás révén, vagy nagy összegű készpénzes kiegyenlítés révén történik” Pontosítást javaslunk. Amellett, hogy a készpénzes teljesítés egyre inkább háttérbe szorul, ha belekerül a pályázatba ez előbbi kritérium, érdemes lenne a „nagy összegű” kifejezést pontosítani. (2.5000.000 Ft / 1.000.000 Ft / egyéb).23. oldal: „Jelen felhívás keretében online képzések igénybevétele is támogatható.” Az intézkedés bevezetése részben rugalmasabbá teszi a képzések megvalósítását, ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemes fordítani a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről releváns rendelkezéseire.24. oldal: Fajlagos négyzetméter árak: javasoljuk az építész-tervező szakma, valamint építőipari kivitelezők bevonását a végleges elszámolható árak meghatározásakor.26.oldal: hivatkozik a nem ismert Korm.rendelet 157 § -ra számára48.oldal: Eljárásrend nincs meghatározva. Feltételezhető, hogy a támogatási kérelmek kiválasztása egyszerűsített eljárásrend szerint történik majd. (?) Kérjük kiegészíteni a szövegrészt.65.oldal: A Felhívás 1. számú szakmai melléklete - Hiánypótoltatható jogosultsági szempontok: Hiányzik a tartalom.Általános észrevételekHangvétel: ügyfélbarátabb hangnem és stílus, személyesebb megszólítás.Általános költségek: Hiányoljuk az előkészítési, valamint projektmenedzsment költségeket, mint elszámolható kiadást. Reméljük, hogy ez csak véletlenül maradt ki. (A VINOP tervezetben szerepelt még pl. a mérnökök díja, mint elszámolható költség.) A tervezés, a műszaki ellenőrzés minősége szintén nem elhanyagolható kérdés, mint ahogyan a projekt menedzsmenté sem. A kötelező nyilvánosság biztosítása sem szerepel az elszámolható költségek között. Közbeszerzés díja ugyanígy.Kérjük a költségek visszaemelését a támogatható tevékenységek közé.Piaci ár igazolása, árajánlatok: kérjük egyértelműsíteni, a pályázat benyújtásakor hány darab árajánlat benyújtása kötelező. A Felhívás szerint az adatlapon csak a kiválasztott szállító adatait és honlapjának elérhetőségét kell feltölteni, ugyanakkor kéri, hogy a honlapOKRÓL készült képernyőképEKET mellékletként csatolni kell. Azaz, már benyújtáskor szükséges minden tétel esetén a 3-3 db árajánlat benyújtása. Lentebb „A költségtételek alátámasztására 1 darab, a formai követelményeknek teljes mértékben megfelelő piacfelmérés fogadható el.”Kérjük egyértelműsíteni. Opció: benyújtáshoz legyen elegendő tételenként 1 db árajánlat benyújtása (indikatív ajánlatként), majd a tényleges beszerzéskor legyen kötelező a piaci ár igazolása. Nem elhanyagolható külső tényező a pályázatok elbírálásának ideje (2 hónap vagy 12). Tekintve, hogy vélhetően a döntés meghozatalakor a benyújtott árajánlatok már régen le fognak járni, felesleges és aránytalan adminisztrációnak tartjuk már a pályázat benyújtásakor.„Azon szerződések esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 100 000 forintot, a kedvezményezett részéről nem szükséges a piaci ár alátámasztása”Itt milyen költségekre kell gondolni? Az eszközbeszerzések minimum határa 200.000 Ft/db. Kötelező nyilvánosság nem támogatható (jelenlegi verzióban) Javasoljuk a mondat felülvizsgálatát, szükség szerint törlését.Felhívás és benyújtás között eltelt idő: az előttünk szólókhoz kapcsolódva szeretnénk kérni, hogy legalább 30 napot szíveskedjenek biztosítani a végleges Felhívás, valamint a tényleges benyújthatóság megkezdése közöttÖsszességében: a „söralátét” szintű pályázatok világa egyre inkább utópisztikus álom.Tisztelettel:A.Zs.P. 

Tisztelt Kiíró!

Egyéni vállalkozó vagyok a hátrányos helyzetű Nógrád megyében, ahol folyamatosan növekő árbevétellel és közel 15 fős statisztikai állománnyal rendelkezem évek óta. Munkavállalóim megtartása és tevékenységem bővítése érdekében vártam jelen pályázati felhívás megjelenését. Egyszeres könyvvitelt vezetek.

Kérem a Tisztelt Kiírót, hogy tegye lehetővé a támogatást igénylők körének kibővítését az egyszeres könyvvitelt vezető Egyéni Vállalkozókkal is.

Köszönettel,

Tisztelt Hatóság!

A még decemberben megjelent korábbi VINOP-1.2.1-21 felhívás tervezet lehetőséget adott egyéni vállalkozók számára is a pályázaton történő induláshoz. Magyarországon számos egyéni vállalkozó van stabil árbevétellel és 10-20 fő közötti foglalkoztott létszámmal. A jelen helyzetben, a gazdaság újraindításában nekik is nagy segítséget jelentene a GINOP Plusz-1.2.1-21 pályázaton történő indulási lehetőség, mellyel munkahelyeket tarthatnának meg, újakat teremthetnének és technológiai fejlesztéseket tudnának végrehajtani. Mindezek mellett az egyéni vállalkozások főként egyszeres könyvvitelt vezetnek.

Kérjük a Tisztelt Hatóságot tegyék lehetővé, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozások is indulhassanak a pályázaton.

Köszönettel

A „Hirtelen halál” bevezetésével kapcsolatos észrevétel.

 „… a támogatási kérelmek benyújtási lehetőségét a benyújtási határidő lejártát megelőzően is felfüggeszthetjük vagy a felhívást lezárhatjuk, ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri az adott benyújtási szakaszhoz rendelt keretösszeg 130%-át. A keret felhasználásáról és a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről időben, a keretösszeg elérését megelőzően két alkalommal tájékoztatjuk Önöket a https://www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül.”

Azt gondoljuk az uniós pályázatok beadásának módjában ez az újítás az elmúlt 10 év egyik legfontosabb változtatása, és jelentős hatással lesz a pályázók és pályázatírók jövőbeli tevékenységére.

Az teljes mértékben érthető, hogy valamiként korlátozni szeretnék azt, hogy a beérkező pályázatok támogatási igénye jelentős, akár többszörös mértékben meghaladja a rendelkezésre álló keretet, hiszen az a bírálati szakaszban hatalmas és sajnos felesleges plusz terhet ró a Közreműködő Szervezetre, továbbá jelentősen késlelteti a projektek megkezdhetőségét is. Ez különösen fontos szempont az új uniós ciklus első pályázatainál, amikor a pest megyei pályázóknak évekig nem volt lehetőségeik komoly pályázatokon részt venni, és ezt most szeretnék egyszerre pótolni.

Ugyanakkor a „hirtelen halál” (amerikai jégkorongból vett szóhasználat) eddig nem volt benne az uniós támogatások eljárásrendjében, csak a hazai pályázatoknál.

A hazai pályázatoknál alkalmazott módszer sajnos számos aggályt felvet.

Az előnyben részesítendő célcsoportokat hátrányba hozza. A „hirtelen halál” rendszer gyakorlatilag egyértelműen hátrányosan érinti azokat a hátrányos helyzetű célcsoportokat, amelyeket a tervezet szerint egyébként előnyben kellene részesíteni (a plusz pontokat a pontozás során semmit nem érnek, ha nem tudják időben beadni a pályázatot önhibájukon kívül). Ugyanis pont ezen hátrányos helyzetű településeken működő célcsoportok rendelkeznek jóval lassabb internettel a fejlett településekhez képest! Így a fejlett településekről pályázók sokkal gyorsabban fogják tudni benyújtani pályázataikat, mint a fejletlenebb településekről, mert a dokumentumok feltöltésre lényegesen több időt vesz igénybe a lassú interneten keresztül. Ráadásul a hazai pályázatok eddigi tapasztalatai alapján várható, hogy a feltöltő szerver a megnyitás után sorozatos hibaüzeneteket fog küldeni a felhasználók felé, mert nem fogja tudni kiszolgálni az egyszerre jelentkező jelentős (konkurens) hozzáférési igényt.

Pontatlanabb pályázatok. A „hirtelen halál” rendszer ráadásul arra sarkallja a pályázókat, hogy a mielőbbi benyújtás érdekében még az egyébként meglevő anyagokat is majd hiánypótlás keretében nyújtsák be. Ez pont azon cél ellen hat, hogy minél kevesebb plusz munkát kelljen végezni a bírálóknak, hiszen az egyre gyorsabb feltöltési követelmény egyre több hiánypótlási feladatot fog generálni.

Kétszeri értesítés. A tervezet szerint „két alkalommal” tájékoztatás történik a felfüggesztés várható beálltáról. Bár még nem tiszázott, hogy a jelen esetben ez miként fog történni, a hazai forrású pályázatnál az eddig tapasztalat azt mutatja, hogy ez úgy történik, ha 12 órakor megnyílik a beadás lehetősége, akkor 12 óra 20 perckor megjelenik az első tájékoztatás, 12:22 perckor a második. Tehát a feltöltés közepén levő pályázóknak ez lényegében semmit nem ér, mert maximális sebességgel igyekeznek a feltöltést befejezni, és csak reménykednek, hogy nem zárják le a véglegesítés lehetőségét a feltöltés befejezte előtt.Továbbá a haza forrású pályázatnál az eddig tapasztalat azt mutatja, hogy a beadás során amikor megtörténik az első értesítés, akkor ezt követően az éppen feltöltést végzők részére felugró ablakok jelennek meg minden 1-2 percben. Ez innét fogva egy további lassító és nagyon zavaró tényező. Elegendő lenne csak a honlapon megjelentetni a felhívást, a pop-up értesítéseket nem kellene használni.

Javaslat 1. Természetesen megértjük mi az oka, hogy az uniós pályázatoknál is be akarják vezetni ezt a rendszert, ezért annak elvetésére tett javaslat helyett inkább két proaktív javaslatot tennénk a mikéntre. Az első javaslat szerint az EU4WIFI brüsszeli pályázatok eljárásrendjét (ahol több száz magyar önkormányzat, település nyert már támogatást) kellene követni. Eszerint a tervezetben szereplő beadási ablak megnyitása előtt is már fel lehetne tölteni a pályázatokat olyan módon, hogy a beküldése menüpont csak a tervezetben szereplő beadási ablak megnyíláskor válna aktívvá. Ez egyrészt teljes mértékben kizárná azt, hogy a fejletlenebb települések infrastruktúrája hátrányos helyzetbe hozza az onnét pályázni kívánók – egyébként előnyben részesítendő – pályázókat, másrészt hozzájárulna ahhoz is, hogy teljesebb pályázatok kerüljenek egyből beadásra, azaz csökkenjen a Közreműködő Szervezet által a hiánypótlási felhívásokra fordított jelentős energiája. Ugyanakkor ez nem igényel komoly változtatást sem a feltöltő felület infrastruktúrájában, programozásában.

Javaslat 2. Egy másik lehetőség lenne a „hirtelen halál” hátrányainak kivédésére, hogy nem egy folyamatban levő feltöltést akadályoz meg az összes igény határszintet történő elérése, hanem azt, hogy az előre meghatározott határszint elérése után megkezdhető(!) ne legyen egy új pályázati folyamat, és nem pedig befejezhető. Ez lehet, hogy picit nagyobb túlfutást eredményezne, de ez kezelhető lenne azzal, hogy a 130%-os szintet esetleg csökkentik 110%-ra. A Közreműködő Szervezet hiánypótlásokra fordított energiája ezzel is jelentősen csökkenthető lenne anélkül, hogy a pályázókat méltánytalan helyzetbe hoznák azzal, hogy egy kidolgozott pályázat véglegesítése ellehetetlenül a beadás előtt 1 perccel.

Forrás-Trend Kft.

Infrastrukturális és ingatlan beruházással kapcsolatos észrevétel.

Infrastrukturális beruházás támogatott tevékenység, azonban a tervezet szerint nem, támogatható „épület fejlesztése … esetén, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás célú fejlesztés valósulna meg. Az „ÁÚF 21-27-től eltérően már a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített épületek fejlesztésére irányul.”

Az teljes mértékben érthető és támogatható, hogy lakás célú fejlesztés nem lehet célja a felhívásnak!

Azonban nem érthető, hogy miért nem támogatható olyan ingatlan fejlesztés, amely során egy nem lakott, elhagyott lakás kerülne a projekt során funkcionáló telephellyé átalakításra. Ha tehát a projekt során a földhivatali tulajdoni lapon is megtörténik az átsorolás, a tervek és költségbecslés pedig egyértelműen telephely fejlesztésről szólnak. Egy elhagyott ingatlant miért kell a pályázat benyújtása előtt átsoroltatni, miért nem lehet azt a projekt megvalósítása során, akár az első kifizetési kérelem előtt megtenni? Ez különösen olyan ingatlan esetében fontos, ahol az elhagyott ingatlan csak bérli a pályázó, és az átsorolásra csak akkor ad engedélyt a tulajdonos, ha a fejlesztés valóban megtörténik. 

Véleményünk szerint elegendő lenne egy olyan feltétel, amely szerint a fejlesztendő ingatlan már a felhívás megjelenésekor elhagyott ingatlan, azaz nem lakik benne senki (és nincs is oda senki bejelentve, az elhagyottság a fotódokumentációval igazolt), és a projekt megvalósítása során az ingatlan földhivatali tulajdoni lapján átsorolásra kerül az első kifizetési kérelemig.

Ezzel új termelő/szolgáltató kapacitás jönne létre még a regionális fejlesztési elvekkel is teljes mértékben összhangban.

Forrás-Trend Kft.

Üdvözlöm, egyéni vállalkozóként nem vagyok köteles a kettős könyvvitel vezetésére. A vállalkozásom megbízható, több éves, stabil, alkalmazottakkal. Kérem, fontolják meg, hogy az egyéni vállalkozóknak is elérhetővé tegyék a pályázatot.

Tisztelt Kiíró!

Egyéni vállalkozásom, amely az ide vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően egyszeres könyvvitelt vezet, 18 főnek ad főállásban munkát infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű településen a Dél-Alföldi régióban. 29 éves működésünk során erőnkhöz mérten elősegítettük a gazdaság fejlődését, adóinkat rendben befizettük. A vállalkozás felelősségét személyemben korlátlanul vállalom.

Mégis, bár „olyan beruházások támogatása a cél, amelyek javítják a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot, illetve amelyek szem előtt tartják területi kohézió szempontjait és kedvező területi hatásokkal bírnak”, a kiírás-tervezet a gazdálkodási formák között szelektál, az -egyébként teljes mértékben jogszerű - egyszeres könyvvitelt és az egyéni vállalkozást választók kizárásával.

A fentiekben részletezett önkényes és kifejezett indokolás nélküli szelekció álláspontom szerint – az esetemben részletezett példával is alátámasztva – a vállalkozások szintjén hátrányos megkülönböztetés. Az esélyegyenlőség követelménye - amelynek biztosítását kifejezetten célozzák a szektor támogatásai - sérül, hiszen érthetetlen számomra, hogy amennyiben az egyéni vállalkozásokat is ugyanolyan gazdaságot mozgató elemként kezelik, mint a társas vállalkozásokat, úgy miért nem biztosítanak egyenlő esélyeket, egyenlő elbírálást?

Tisztelettel kérem a t. Kiírót, hogy a pályázók körébe szíveskedjenek bevenni az egyéni vállalkozási formát is, illetve szíveskedjenek törölni a kettős könyvvezetési kritériumot, mivel annak bevezetésére bizonyos vállalkozási formáknál semmilyen törvényi kötelezettség nem létezik.

Tisztelettel: Szabó Lajos

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP Plusz-1.2.1-21 Felhívás megengedi mobil munkagépek (pl.: gumikerekes vagy lánctalpas kotró, rakodó, kőtörőgép, osztályozógép vagy úthenger stb.) beszerzését (6.2.c II. pont alapján), amelyek esetében a megvalósítási helyszínnek alkalmasnak kell lennie a munkagép átmeneti tárolására, de a munkagéppel országszerte sokfelé lehet majd munkát végezni a fenntartási időszakban. A munkagép így viszonylag kevés időt tölt majd a megvalósítás helyszínén.

Ilyen projektekre vonatkozóan merült fel néhány kérdésünk:

1. Ilyen esetben ugye nem szükséges a felhívás 6.2.b. pontjában rögzített háromféle dokumentumból (iparűzési adó fizetésigazolás, hatósági engedély, közüzemi számla) legalább kettővel rendelkezni? Ugye elegendő az iparűzési adó megfizetésének igazolása? (Egy mobil munkagép beszerzése ugyanis nem hatósági engedélyköteles tevékenység, illetve a gépek átmeneti tárolásához nem szükséges, hogy az adott (általában bérelt) telephelyen a Kedvezményezettnek közmű szerződése legyen bármelyik közmű szolgáltatóval).

2. A beszerzett mobil munkagéppel országszerte különböző területeken végez majd munkát a Kedvezményezett. Ugye ilyenkor nem szükséges, hogy a gépkezelő a megvalósítási hellyel azonos megyében, vagy napi munkába járással elérhető távolságban rendelkezzen állandó/ideiglenes lakhellyel (hiszen általában úgysem a telephelyre fog járni dolgozni, hanem országszerte mindenfelé).

3. A beszerzett mobil munkagéppel a fenntartási időszakban lehet majd ideiglenesen Budapesten vagy Pest megyében munkát vállalni, ha a megvalósítási helyszín Nógrád vagy Heves megye?

4. A megvalósítási helyszínre 1 fő gépkezelő lesz bejelentve. Ilyenkor a projekt részét képező „képzés” projektelem csak 1 fő számára vehető igénybe ugye (Felhívás 6.2. c. IV pontja alapján)? Ilyen esetben a „képzés” projektelem lehet 16 óra x 1 fő x 3000 Ft/óra = 48 000 Ft összköltségű? Vagy a „képzés” projekt elemnek ennél nagyobb a minimálisan elvárt összköltsége (ha szeretnénk rá pontot kapni a pontozó tábla 10. szempontjánál)?

5. Mobil munkagép beszerzése esetén a gépkezelő részére tartott „képzés” projektelem lehet nyelvi képzés?

6. Mobil munkagép beszerzése esetén a képzés nem tud megvalósulni a projekt megvalósítás helyszínén, ha ott csak a gépek átmeneti tárolása biztosított. Ilyen esetben a képzésnek a Kedvezményezett vállalkozás egy másik telephelyén/fióktelepén/székhelyén kell megvalósulnia? Vagy a képző intézménynél is megvalósulhat (pl.: egy oktatási központban)?

7. Mobil munkagép beszerzése esetén a bérelt telephelyhez kapcsolódó bérleti szerződést csatolni kell a pályázathoz, a TSZ kötéshez vagy a kifizetési igényléshez? Ilyen esetben van speciális elvárás a bérleti szerződés tartalmával kapcsolatban? Szükséges a bérbeadó (vagy tulajdonos) hozzájáruló nyilatkozata? A hozzájáruló nyilatkozatnak vannak kötelező formai/tartalmi elemei?

Szíves válaszaikat előre is köszönöm!

Tisztelettel

G.P.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A Pályázati Felhívás „6.1. Mire nem kapható támogatás? fejezetének c) pontja alapján „meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer kapacitásbővítése” nem támogatható.

Ez a kizárás csak az adott fajtájú megújuló energiát hasznosító rendszer további kapacitásbővítésére irányul (napelemes rendszer további napelemmel történő bővítése), vagy alapvetően kizárja a meglévő megújuló energiát hasznosító rendszer más jellegű bővítését (napelemes rendszer mellé hőszívattyús rendszer, vagy napkollektorok telepítése)?

Konkrét példával: Ha a támogatást igénylő rendelkezik már az egyik telephelyén napelemes rendszerrel, mellyel a saját gazdasági-termelési folyamataihoz és az üzemen belüli építmények energiaigényét fedezi (részben), van-e lehetőség arra, hogy ugyanezen a telephelyen más jellegű megújuló energiaforrást (hőszivattyú, napkollektor) alkalmazzon, VAGY a fizikailag mellette fekvő székhelyen lévő épületen, a jelenlegi napelemes rendszer trafóházába vezetően a székhely gazdasági-termelési folyamataihoz és az üzemen belüli építmények energiaigényét fedezése érdekében napelemeket telepítsen?

Kérjük a felhívásban a fentiek részletes tisztázását!

Köszönettel:

B.Á.

A pályázati felhívás tervezete alapján az egyéni vállalkozókat, illetve az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásokat kizárják a pályázaton történő indulásból. Az egyéni vállalkozás, illetve az egyszeres könyvvitel Magyarországon általános és jogszerű. A korábbi ciklusokban lehetőségük volt ezeknek a vállalkozásoknak fejleszteni, illetve a GVOP, GOP, GINOP pályázatain is sikeresen indultak, a projekteket sikeresen megvalósítottak. A korlátozással olyan vállalkozásokat zárnak ki, amelyek az elmúlt évtizedekben bizonyították fejlődőképességüket, illetve munkahelyeket teremtettek és szeretnének tovább fejlődni ezzel is hozzájárulva a GINOP célkitűzéseihez.

Tisztelt Minisztérium!

A felhívás 1.1 fejezete előírja, hogy csak olyan KKV-k nyújthatnak be támogatási kérelmet:

I.                „amelyek rendelkeznek legalább 1 lezárt (beszámoló), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele).”

A „teljes” üzleti év Magyarországon számos olyan ígéretes hazai „induló” és „működő” KKV-nak okozna ezzel kizárást a pályázói körből, amelyek már rendelkeznek 1 lezárt üzleti évvel -(PL 2020. év jan./febr-ban alakultak és hiába működtek egész évben nincs január1-től december 31-ig teljes lezárt pénzügyi éve) - és lezárt beszámolójuk alapján láthatóak az elért eredmények, hatékonysági és jövedelmezőségi mutatószámok, amelyek alátámasztják számos induló KKV működésének eredményességét, ezáltal gazdasági versenyképességét.

A fentieke való figyelemmel szeretnénk kérni a Tisztelt Minisztériumot, hogy vizsgálják felül a felhívás teljes (365 napot jelentő) üzleti évre vonatkozó feltételét és módosítsák 1 lezárt üzleti évre, ezzel is esélyt adva számos induló és működő KKV részére hozzájárulva az ország gazdasági növekedési potenciáljának megerősítéséhez, támogatásához.

Bízva gazdasági újragondolásukban,

Tisztelettel, R.G.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A pályázati felhívás 7.3.A. a) I. pontja értelmében „Jelen Felhívás keretében egyedi tervezésű és gyártású célgép beszerzése is támogatható.”. Kérjük, hogy a pályázati felhívásban szíveskedjenek definiálni az egyedi tervezésű és gyártású célgép fogalmát, az ilyen típusú eszköz támogathatóságának feltételeit, illetve azt, hogy a költségtétel vonatkozásában mi az elvárt igazolás a piaci árnak való megfelelés tekintetében.

Tisztelt Támogató! A statisztikai létszámhoz kötött beruházási összköltség-maximum azt fogja eredményezni, hogy 200 milliárd Ft támogatási keret elaprózódik többségében 100-200 millió Ft összköltségű, valódi beruházási nagyságrendet (új üzem, új gyártósorok, új géppark) nem jelentő projektekre, amelynek nem fognak lényeges kapacitásbővítést, új munkahelyeket jelenteni (max. 1-2 új CNC jön ki belőle) . Mi indokolja a stat.létszámhoz kötni a megvalósítható beruházás méretét? Milyen összefüggés van a kettő között? (A 2020. év Covid év volt, amikor is jellemzően csökkent a stat.létszám). Ha egy cégnek egyébként magas az árbevétele és a saját tőkéje, 2-3 milliárd Ft (azaz képes is tud is megvalósítani nagyobb beruházást), de a kiírás jelen formájában pl: max. 400 mFt összköltségű projektet adhat be,  miért ne valósíthatna meg egy 1 milliárd Ft-os projektet, amivel egy új üzemet hozhatna létre és felvehetne még 25 főt? Igen, lehet nem elszámolható részt is feltüntetni, de azzal a támogatási intenzitás csökken olyan alacsony szintre, ami miatt már nem éri meg ezt a rengeteg bürokratikus terhet vállalni. Ha a kiírás ezen feltétele így marad, az kifejezetten beruházás-visszafogó tényező, a cégeknél amúgy is szükséges és mindenképp megvalósuló eszközbeszerzéseken túl nem fog nagyobb beruházást, valódi ugrást generálni.

A GDP-hez történő visszamérést pedig éppen ebben makrogazdaságilag nagyon bizonytalan, tervezhetetlen időkben behozni a vállalkozások számára vakrepülést jelent és nem éppen a felelős pályázást támogatja.

Tisztelt Minisztérium!

Ez a Pályázat a VINOP 1.2.1-21 helyett került kiírásra melyben még benne volt az Egyéni vállalkozó pályázó lehetősége, aki kettős könyvvitelt vezet.

Sajnálattal vettük tudomásul,hogy a helyette megjelenő GINOP PLUSZ 1.2.1-21 pályázat viszont kizárja az Egyéni vállalkozót , helyette Egyéni cégről beszél.

Kérni szeretnénk a támogatást igénylő körének kibővítését a kettős könyvvitelt vezető Egyéni Vállalkozókkal.

Köszönettel

H. F.

Tisztelt Minisztérium!

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az egyéni vállalkozók kimaradtak a lehetséges támogatottak köréből. Nem értjük, miért csak meghatározott gazdasági formák indulhatnak a pályázaton, másoknak esélyt sem adva a tervezett beruházások támogatására, holott a koronavírus okozta nehézségek nem csak őket, hanem minket is ugyan úgy érintettek. Számtalan egyéni vállalkozás folytat termelői tevékenységet és foglalkoztat 30-40 főt (többek között mi is), nekik az esélyt sem biztosítják a fejlődéshez. Terveinkben szerepel egy több száz milliós fejlesztés megvalósítása, mellyel növelhetnénk hatékonyságunkat és megerősíthetnénk piaci pozíciónkat. Ezen céljaink eléréséhez szeretnénk részt venni a pályázaton, és feltételezzük, nem csak mi vagyunk így ezzel. Sajnos a jelenlegi tervezet alapján pont az a szegmens nem részesülhet megint támogatásban, akik a kis és mikró vállalkozások döntő hányadát alkotják. Kérjük fontolják meg a támogatásban részesülők körének kibővítését az egyéni vállalkozásokkal.

Üdvözlett: 

B.M.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A GINOP Plusz-1.2.1-21 sz. Felhívás tervezettel kapcsolatban a következő észrevételek, kérdések merültek fel.

A piaci árak alátámasztásával kapcsolatban hiányoznak olyan részletinformációk, amelyek alapján konkrét véleményt lehetne megfogalmazni.

Az Elszámolási útmutató, a kitöltőprogram kitöltési útmutatója, amely a piacfelmérés formai/tartalmi követelményeket tartalmazza (7.4.e pont), valamint a „13.3. További mellékletek” pontban felsorolt „Piacfelmérés sablon (külön dokumentum)” nem érhető el.

Előreláthatólag mikor válik elérhetővé? Lesz lehetőség ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatban is véleményt megfogalmazni?

A Felhívás előírja, hogy a 7.3.A.a. I)-II) és 7.3.A.b. I) pontok szerinti költségtételek tekintetében piacfelméréssel szükséges az alátámasztás.

Továbbá meghatározza, hogy az infrastrukturális beruházásra (megj.: 7.3.A.b. I) vonatkozó piacfelméréshez kapcsolódóan rendelkezésre kell állnia a részletes (munkanemekre bontott) építési tervezői nyilatkozatnak és költségbecslésnek, amely igazolja a piacfelmérés realitását.

A 7.3.A.b. II) pont kapcsán (ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés) ugyanakkor nincs konkrét előírás. Ebben az esetben nem/mivel szükséges a piaci ár alátámasztása?

A piacfelméréssel kapcsolatos lényeges részletinformációkat (Pl.: alátámasztásul árajánlatok – hány db – szükségesek? mik azok formai/tartalmi követelménye? tervezői költségbecslés mellett szükséges-e árajánlatok beszerzése?) javaslom a Felhívás szövegébe beemelni, ahogy az korábbi GINOP felhívások esetében már megszokottá vált, és biztosította a kellő transzparenciát.

A 6.8. 2. Kötelező vállalással kapcsolatban sem kellően tisztázottak az elvárások.

A Felhívás előírja, hogy a „Támogatást igénylő vállalja, hogy termelő/szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódóan korszerű vállalati technológiai megoldásokat alkalmaz. A kötelező vállalás teljesítésének feltételei megtalálhatóak a 11. sz. szakmai mellékletben.”

Ez pontosan mit takar? A 11. sz. melléklet előreláthatólag mikor válik elérhetővé? Lesz lehetőség ezzel a dokumentummal kapcsolatban is véleményt megfogalmazni?

A Felhívás alapján a projektek végrehajtása során a fogyatékos személyeket megillető alapvető emberi jogokat – többek között akadálymentesítéssel és az ehhez kapcsolódó szabványok alkalmazásával – biztosítani kell.

Pontosan milyen akadálymentesítéssel kapcsolatos szabványnak szükséges megfelelni?

A jelen Felhívás előzményének tekinthető VINOP-1.2.1-21 sz. Felhívás tervezethez képest az egyik fő változás, hogy a majdani Kedvezményezettek bruttó hozzáadott érték növekedése nem az iparági, hanem a nemzeti GDP-vel kerül összevetésre.

Emellett a korábbi Felhívás szerint a nemzetgazdasági ágazat teljesítményének 20%-os meghaladása már 100%-os átfordulást eredményezett. Jelenleg a nemzeti GDP növekedést 100%-kal szükséges túlteljesíteni a 100%-os átfordulás elérése érdekében.

Ez több ágazatból érdeklődő vállalkozás esetében hátrányos változás. A KSH nemzetgazdasági ágankénti GDP idősorai alapján jól látható, hogy olyan húzóágazatoknál van nagyobb növekedés (pl. építőipar, kereskedelem) amelyek jelen Felhívás vonatkozásában, a megvalósuló fejlesztéseken (építés, eszközbeszerzés) keresztül további nemzetgazdasági növekedéshez járulnak hozzá. Ezekkel az ágazatokkal és ezzel a multiplikátor hatással Kedvezményezettek sok esetben nem tudják ’felvenni a versenyt’. A változás pl. egy feldolgozóiparban működő vállalkozás számára nagy szigorítás és nagy, tőle független, szerencsejátékokat jellemző bizonytalanságot is okoz.

Kérem, a Bruttó hozzáadott érték GDP növekedéssel arányos növekedés kapcsán kialakított követelményrendszert vizsgálják felül, és lehetőség szerint alakítsák át/mérsékeljék az ezzel kapcsolatos elvárásokat.

A Felhívás tervezetből benyújtás első időpontja megismerhető, azonban kérdéses, hogy a végleges Felhívás előreláthatólag mikor jelenik meg? A részletes feltételek és a szükséges/csatolandó dokumentumok ismeretében lehet csak felkészülni felelősen a pályázatra.

Kérem, hogy legalább 30 nap teljen el a Felhívás megjelenése és az 1. benyújtási szakasz megnyitása között.

Üdvözlettel:

S. Zs.

Tisztelt Irányító Hatóság!

A megjelenő felhívás tervezet alapján az alábbi kérdéseinkre nem kapunk választ, így kérjük, hogy amennyiben lehetséges kerüljenek ezek pontosításra a végleges felhívás részeként.

1. Akadálymentesítés feltételei

A 2.4 Horizontális szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások megemlíti, a fogyatékos személyeket megillető jogokat. Hogyan és milyen esetekben kell az akadálymentesítési előírásoknak megfelelni?

2. Üzleti felhőszolgáltatás, lehet-e már meglévő szerződéshez igénybe venni a szolgáltatást.

3. Támogatható tevékenységnek számít-e a ingatlan aszfaltozása, a járművek biztonságos közlekedése érdekében?

4. Ingatlan átalakításnak számít-e a tetőcsere?

5. Kérjük pontosítsák a napelemes rendszer bővítésének fogalmát.

Az alábbi példán keresztül bemutatva kérdésem, pl. egy telephelyen van napelemes rendszer az egyik csarnok ellátására, de a pályázat keretében épülne egy új csarnok ugyanazon az ingatlanon, amire szintén szeretnének napelemet elhelyezni. Ez bővítésének minősül? Ha igen mi a megoldás, mitől nem számít bővítésnek (rendszer, hrsz megosztás)

6. Működő telephely fogalmának pontosítása szükséges a 6.2 b) pontban.

pl.: Több, mint 60 nappal ezelőtt vásárolt telephelyet, ahol egy csarnok áll, de termelés még nem folyik benne. Jelen pályázattal célja az üzem elindítása. Ilyen esetben, hogyan tudja, illetve kell-e a működést igazolni, a felsorolt módok(iparűzési adó fizetése, hatósági engedély, közüzemi számla) közül legalább kettővel?

7. Képzések esetében kikerült az a kötelezettség, hogy az IFKA Nonprofit Kft. oldalán regisztrált szervezettel kell szerződni. Ez így marad?

8. Nem támogatható olyan vállalkozás, amelynek fejlesztési igénye szálláshely és/vagy fürdőfejlesztésre irányul. Támogatható-e egyéb turisztikai fejlesztés? Pl. a lovarda fejlesztés és egyéb turisztikai tevékenység (pl. kis kastély felújítás rendezvény helyszínnek)

Válaszukat előre is köszönöm.

Köszönettel:

GME

Tisztelt Minisztérium!

A felhívás tervezet 7.3 A. b) Építéshez kapcsolódó költségeken belül:

 I. pont az elszámolható infrastrukturális költségeket sorolja el,

II. pont pedig az ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés költségeit.

Mind a I. (infrastruktúra), mind pedig a II .(ingatlan) pont a 2.1.2.2. a) pont szerinti tevékenységek alá tartozó költségek, melyekre vonatkozóan a 2.3. q) pont fajlagos költségkorlátokat határoz meg.

Ezek a fajlagos költségkorlátok azonban csak az ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés költségeire értelmezhetők, az olyan infrastruktúra fejlesztések, mint például a 7.3 A. b) I. pontban felsorolt siló vagy iparvágány infrastruktúra fejlesztésekre a négyzetméter alapú fajlagos költségkorlátok nem vonatkoztathatóak. Kérjük egyértelműsítsék a végleges pályázati felhívás 2.3. q) pontjában, hogy a fajlagos költségek a infrastrukturális fejlesztésekre nem vonatkoznak.

Több olyan versenyképes vállalkozás van, akinek nem csarnoképítés jelentené a modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodást, hanem például terménytároló siló építése, vagy éppen a BMW gyár kiszolgálásához való csatlakozásul, telephelyen belüli iparvágány kialakítása. Ezekre az infrastrukturális fejlesztésekre nem lenne igazságos és nem is értelmezhető a csarnoképítési négyzetméter árak alkalmazása.

Köszönettel:

K.T.

Tisztelt Hatóság!

Kérem fontolják meg, hogy bővítik az igénybevevők körét a nonprofit Kft és nonprofit Bt felé. Ezek is fontos szereplői a vidéki - elsősroban - hátrányos helyzetű területeknek.

üdvözlettel

VL

Tisztelt Irányító Hatóság!

Javaslom, hogy az az ingatlan korszerűsítés költségei között elszámolható legyen az ingatlan tetőszerkezetének felújítása, illetve teljes cseréje is.

Hiszen ha egy teljes üzemépületetet szeretne valaki korszerűsíteni akkor ebbe ez is belatartozik, ha állapota leromlott. Hiába korszerűsíti az egész épületet, ha utána a tető állapota miatt beázik, valamint   a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fontos fejlesztési elemnek számít.

Az ingatlan építés körében nem tisztázott, hogy milyen építési szerkezetű ingatlan építhető.Pl. acélvázas, szendvicspaneles üzemcsarnok építhető-e?

Vagy csak téglából épült ingatlan építhető? Javaslom ezen kérdéses elemek tisztázását a felhívásban.

Üdvözlettel: A.ZS.

Tisztelt Kiíró,

Milyen gondolat vezérelte önöket, hogy teljesen átvariálták a 6 éve megszokott standard felhívás struktúrát? És minek köszönhető az itt-ott megjelenő szépelgő nyelvezet, miközben a legtöbb helyen megmaradt a száraz, már-már jogszabályi szikárságú szakszöveg? Méltányolom, hogy próbálnak ún. felhasználóbarátak, érthetőbbek lenni a kérdő módú fejezetcímekkel, de sajnos a felhívás beltartalma szükségszerűen megmaradt a terminius technicusoknál. Rá kell, hogy világítsak, amit szerintem önök is éreznek, hogy az elmúlt 2 évben olyannyira elbonyolították a felhívásokat (összetett pályázható tevékenységek, feltételesen visszatérítendő támogatási forma és visszamérése, az IFKA bekavarása a pályázatokba, stb.), hogy épeszű vállalkozó 3 oldal után (ez kb a tartalomjegyzék vége) becsukja és elrohan egy pályázati szakértőhöz. De mint pályázati szakértő mondom, még számunkra is nagyon sokszor érthetetlen, hogy akkor a konkrét részletszabály mit is enged meg, vagy épp mit nem. Summa summarum, tessenek végre közérthető nyelvezetű, egyértelmű szabályokat lefektető felhívásokat szerkeszteni, és akkor nem lesz ránk szükség (micsoda idea ez, bárki is találta ki 2015 táján, hogy „pfújj, pályázatírók”? érthetetlen.), vagy ismerjék végre el, hogy a pályázati tanácsadó is ember, sőt igen értékes ember, mert ahogy a bírálói oldal szakértői nélkül nem működne a pályázati rendszer, úgy nélkülünk se működik. Ha ezt elismerik, akkor tessenek szépen elszámolható költséggé tenni a pályázatírást, projektmenedzsmentet.

De ha nem, az se baj, elég lesz az is, ha végre visszakapjuk a régi jó GINOP-121-15 szintű felhívásokat. Ez szerintem önöknek is könnyebb lenne. A pályázóknak mindenképp.

A feltételesen visszatérítendő támogatási forma amúgy végre egy zseniális húzás a magyar támogatáspolitikai rendszertől, mert reményeim szerint végre kirázzák a rendszerből a járadékvadászokat, főként, ha majd a visszamérések után elkezdik visszaszedni a kiosztott támogatási összegek egy részét. Az riasztó lesz sokaknak, bár már így is az. Itt konkrétan ez a BHÉ vs GDP összemérés ölég meredekre sikerült. Kíváncsi lennék, kinek a fejéből pattant ki. Itt van mindjárt a bázisévi GDP, ami 2020-ra sem ismert, nemhogy majd a 2022-2025 évekre. Sok potenciális pályázónak nem annyira szimpi ám, hogy fogalma sincs mégis mekkorát kellene ugrania majd 2-4 év múlva, hogy ne kelljen visszacsorgatni a támogatást. Meg itt van maga a GDP, mint fogalom. Na, de melyik? Folyóáras, vásárlőerő paritáson? Aztán ott a link, ami erre visz „Ez a tábla része a régi STADAT-rendszerünknek, amit 2021. április 6-tól itt már nem frissítünk tovább”. Hoppá. De van tovább is link az új táblázatra, ahol meg az áll „zöld szám    revideált adat”, és épp a 2018-as adat rögtön egy újraszámolt. Mi garantálja, ha jó link lesz a felhívásban, hogy melyik GDP adatot tekintik majd bázisnak: a mostani tudásunk szerinti 2019-es 47 523 971 millió HUF-ot vagy a majdan újraszámolt adatot? És mi lesz a 2020-as adat? És többek között ettől függ az átfordulás 60%-a. Csókolom, kérek egy lottót inkább.

Ma esetére ennyi jutott eszembe, a többi hibát, következetlenséget, pontatlan megfogalmazást majd összeszedik a kollégák.

Üdvözlettel,

JT

Tisztelt Minisztérium!

A tervezet alapján számomra nem egyértelűek az alábbi kérdések:

1. Telephelyfejlesztés esetén épületen kívüli munkálatok, pl. a telephely külső (kerítésen belüli) területének térkövezése elszámolható-e építési költségként, vagy csak infrakstrukturális költségként? Infrastrukturális költségelemeknél számos tétel felsorolásra került, csak kifejezetten azok számolhatóak el, vagy ezek csak példaértékkel kerültek felsorolásra?

2. A tervezet szerint 4 szakaszban lesz lehetőség benyújtani a pályázatokat, minden szakaszhoz külön forrás került megjelölésre. Valóban az egyes szakaszokban csak a szakaszhoz allokált forrás kerül felhasználásra és ahhoz mérten kerül esetlegesen felfüggesztésre a pályázat majd az új szakaszban újranyitásra, és ténylegesen lesz 4 benyújtási szakasz? Vagy ha az első szakaszban már olyan nagy mennyiségű igény érkezik be, akkor a további szakaszok forrás keretét is felhasználva le is zárul a pályázat? 

3. Most, május közepén még nem elérhető a 2020. évi GDP adat. Elég nagy bizonytalanságot jelent ez a pályázó vállalkozásnak, hogy a támogatás vissza nem térítendővé való átfordulása a legnagyobb mértékben olyan tényezőtől függ, melyet előre nem ismer, nem tudja, mihez mérve szükséges "jobbnak lennie". Sokkal nagyobb biztonságot adna egy olyan feltételrendszer meghatározása, melynek vállalása előre mérlegelhető, mint pl. korábbi pályázati felhívásokban, ahol vagy létszám, vagy valamilyen fajta eredményesség növelés volt az elvárás a pályázó cég saját teljesítéséhez vagy a támogatás összegéhez viszonyítva. 

4. A korábbi tervezethez képest ebben a tervezetben teljesen kikerült az előkészítési költségek elszámolásának lehetősége, pedig egy telephely építésnél/bővítésnél jelentős tételt képez a tervezés költsége is. Kérjük a tervezési költséggel bővíteni az elszámolható költségek körét!

Köszönettel:H.K.

Tisztelt Minisztérium!

A Felhívás nem elszámolható költségei között szerepelnek az alábbi tételek: 9. előkészítési célú tevékenység költségei (például: támogatási kérelem készítés, menedzsment, kifizetési igénylés összeállítása, megvalósíthatósági tanulmány készítése, közjegyzői díj).

Jelen pályázatra jelentős mértékű érdeklődés prognosztizálható, mely valószínűsíthetően a beadott pályázatok számában is meg fog mutatkozni. A pályázói és az értékelői oldalnak egyaránt érdeke, hogy minőségi pályázatok szülessenek, melyek elbírálása gördülékenyen tud folyni minél kevesebb hiánypótlással. Véleményünk szerint a projektmenedzsment tevékenységhez szükséges szakértelemmel a leendő Támogatást igénylők nagy része nem rendelkezik kellő mértékben. Ugyanakkor a jelenlegi COVID-19 sújtotta gazdasági helyzetben minden kiadást meg kell fontolni. Ebből fakadóan a pályázók jelentős részének nagy segítséget jelentene, ha a pályázat keretein belül projektmenedzsment tevékenység is elszámolható lenne, mint ahogyan az eddigi konstrukciókban, hogy pályázatuk megírásához, majd a projektmenedzsment tevékenységéhez szakértői segítséget tudjanak igénybe venni.

Tisztelettel,

F.F.

Tisztelt Minisztérium

A felhívás 3.2) pontja szerint a projekt elszámolható összköltségének maximális összegét a támogatást igénylő vállalkozás benyújtást megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év átlagos statisztikai állományi létszáma határozza meg.

Amennyiben a cég növekedése nagy értékű gépek beszerzésével, csarnok építésével biztosítható, előfordulhat, hogy az ezzel járó költségek meg fogják haladni a létszám alapján elszámolható összköltség maximális összegét.

Abban az esetben, ha például egy csarnok építésének költsége meghaladja a maximálisan elszámolható összes költséget, fennáll a veszélye, hogy a támogatást igénylő letesz ezen tevékenységről, hiszen eszközbeszerzés, és más tételek is a projekt részét kell, hogy képezzék.

Javaslatom arra irányul, hogy amennyiben a projekt tervezett összköltsége meghaladja a létszám alapján maximálisan elszámolható összeget, legyen arra lehetőség, hogy a támogatást igénylő a fennmaradó részt saját forrásból finanszírozza.

Így lehetővé válik a tevékenységek felosztása a projektben elszámolt, illetve el nem számolt költségekre abban az esetben, ha a projekt tervezett összköltsége meghaladja a maximálisan elszámolható összeget.

Egy példával élve, ha egy cég átlagos statisztikai létszáma 9 fő, akkor a felhívás értelmében a projekt elszámolható összköltségének maximális összege 99 millió Ft.

A vállalkozás nettó árbevételének másfélszerese biztossággal meghaladja a projekt maximálisan elszámolható összköltségét.

Ha kizárólag eszközbeszerzés és építés szerepel a projektben, akkor a felhívás szerint az építés az összköltség max. 70%-a, ebben az esetben 69,3 millió Ft lehet.

Ha a kivitelező piaci árakkal megegyező árajánlata 100 millió Ft, a fennmaradó összeget jelentő 30,7 millió Ft hivatalosan nem képezheti a projekt részét.

A javaslat fényében az összesen 100 millió Ft összegű építés költségei közül a projektben 69,3 millió Ft kerülne elszámolásra, míg a fennmaradó 30,7 millió Ft saját forrásból lesz finanszírozva.

Tisztelettel, 

P.Á.

Tisztelt Minisztérium!

A Felhívás 1.2. 9. pontja szerint: „Az alábbi szempontok szerint nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére: amelynek fejlesztési igénye a TEÁOR’08 01.11-09.90; 10.11-11.07, 12.00, 19.10-20, 24.10, 30.11-12 és 33.11-20 kód szerinti tevékenységekkel kapcsolatos beruházásokra irányul.”

Ezáltal kizárásra kerülnek az élelmiszeripari tevékenységet folytató vállalkozások, akik elég nagy pályázói kört tennének ki és továbbra is nagy fejlődési potenciállal rendelkeznek, ami a gazdaság erősítését segíthetné.Javasoljuk a fentiek figyelembevételével, a pályázók engedélyezett TEÁOR tevékenységi körének bővítést, legalább az élelmiszeripari tevékenységekkel. 

Üdözlettel:NY.D

Tisztelt Minisztérium!

Jelen felhívás nem tér ki arra, hogy egy adott pályázó kapcsolt és/vagy partner vállalkozásának minősülő cég jogosult-e ugyanezen felhívás keretében pályázatot beadni. Javaslom ezen témakör tisztázását és a végleges felhívásban történő megjelenítését. 

Köszönettel,

B.P

Tisztelt Minisztérium!

A Felhívás 2.3. m) pontjában szereplő az infrastrukturális beruházás esetében benyújtandó építési tervezői nyilatkozattal kapcsolatban érdemes tisztázni, hogy milyen mérnöki szakterületen szükséges jogosultsággal rendelkeznie a dokumentumot kiállító szakembernek. Továbbá javaslom, hogy a nyilatkozatot az ingatlan beruházás árajánlatadója is elkészíthesse. Emellett célszerű egyértelművé tenni, hogy az építési tervezői nyilatkozat külön dokumentumban vagy a költségvetés részeként kerüljön csatolásra.

Köszönettel

K.L.

Tisztelt Kiíró!

A Felhívás tervezet 1.1. Ki nyújthat be támogatási kérelmet? pontjában rögzítik, hogy támogatási kérelem konzorciumi formában nem nyújtható be.

Ez azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő szervek is részesülhetnek külön-külön támogatásban, illetve külön-külön nyújthatnak be támogatási kérelmet?

A Felhívás tervezet 7.6. Milyen költségek nem számolhatók el? pontjában rögzítik, hogy nem számolható el a:

„9. előkészítési célú tevékenység költségei (például: támogatási kérelem készítés, menedzsment, kifizetési igénylés összeállítása, megvalósíthatósági tanulmány készítése, közjegyzői díj)”.

A felhívás célja, hogy a fejlődéshez szükséges technológiai háttér megteremtésében, ezek használatában, a digitális eszközök, online alkalmazások vagy ipar 4.0 megoldások bevezetésében valós igényekhez igazodó megoldásokat kínáljon a vállalkozások számára. Azonban ehhez elengedhetetlen olyan humán erőforrás, illetve szolgáltató biztosítása, mely ennek a végcélnak az elérését lehetővé teszi sikeres pályázatkezeléssel, ezért javasoljuk ezt a pontot felülvizsgálni.

Sok mikro- és kisvállalkozás pont azért nem tud élni a támogatási lehetőséggel, mert nincs a pályázat kezelésére megfelelő munkavállalója és nincs anyagi forrása arra, hogy erre a célra új munkaerőt vegyen fel.

Kérjük, az önállóan nem támogatható tevékenységek sorába tegyék át ezt a pontot.

A vállalkozások többsége a – reményeink szerint – már lecsengő pandémia következményei értelmében a túlélésért küzd, melyhez minden támogatásra szükség lenne.

Előre is köszönjük.

Tisztelt Minisztérium!

A korábbi felhívás tervezetben (VINOP-1.2.1-21) a kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók is szerepeltek, mint lehetséges támogatást igénylők. Mi az oka, hogy ezen támogatást igénylői kör kikerült az aktuális felhívás tervezetből?

A jelenlegi tervezetben már nem szerepelnek a fent említett vállalkozók. Kérni szeretném a támogatást igénylők körének kibővítését a kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozókkal!

Tisztelettel:

B. Éva

R. Péter

Tisztelt Minisztérium!

A Felhívás 7.4. e) pontja szerint: „Felhívás 7.3.B.b. I) pontjában foglalt tanácsadói díjakkal kapcsolatban felmerült költségek esetében kizárólag olyan tanácsadás költsége számolható el, mely a támogatást igénylő vállalkozás egyedi fejlesztési igényeire szabott, projekt-specifikus tanácsadási feladatokat tartalmaz.”

Ehhez kapcsolódóan az a kérdés merült fel, hogy mi számít projekt-specifikus tanácsadásnak? Ebben az esetben a tanácsadás csak a pályázat keretében fejlesztendő projektre irányulhat, vagy több, jövőbeli projekthez kapcsolódóan is igénybe lehet venni tanácsadási szolgáltatást a pályázat keretében?

Köszönettel,

S.G.

Tisztelt Kiíró!

Szeretnénk kérni a pályázói kör kiterjesztését a nonprofit gazdasági társaságokra és szociális szövetkezetekre, mivel ezen szervezetek között is sokan termelő/gyártó tevékenységet látnak el és szükségük lenne a fejlesztési támogatásokra.

Köszönettel

Sz. Enikő

A Felhívás 7.4. Milyen feltételei vannak az elszámolhatóságnak? pontjában "Az immateriális javak költsége elszámolható, ha azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel": ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésünk, hogy amennyiben több telephellyel rendelkezik egy támogatást igénylő, de a vállalkozás egészét segítő vállalatirányítási rendszer kerülne beszerzésre, akkor jól értelmezzük-e, hogy csak azon a telephelyen használhatnák a szoftvert a kollégák, amelyre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtásra kerül. Vagy ez esetben elegendő-e arra a telephelyre aktiválni azt. Illetve ennek alátámasztása hogyan történik, miként kerül ellenőrzésre?

Az alábbi kérdések és észrevételek merültek fel a tervezett felhívással kapcsolatosan:

A 2.1.2.1. a) pontja tartalmazza az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét, mint kötelező tevékenység (?), azonban a 8.2 3-as pontjában, a tartalmi értékelési szempontoknál a 10-es értékelési szempont a következőt mondja: A projekt költségvetése tartalmaz Tanácsadási szolgáltatást/Képzési szolgáltatást/Üzleti felhőszolgáltatást. Itt 0 pont jár annak, ha nem tartalmaz ilyen tevékenységet és 7 pont, ha legalább egy ilyen tevékenységet tartalmaz. Az üzleti felhőszolgáltatás igénybevételével automatikusan jár a 7 pont?

4.1: A projekt megkezdése: A felhívás tartalmaz infrastrukturális beruházást is. Nagyon sok vállalkozó megkezdte már a beruházást, mivel az építőanyagok áraiban nagymértékű áremelkedés volt tapasztalható. Javasoljuk, hogy a már megkezdett projektek is támogathatóak legyenek.

A 8.1 2-es pontjában, az eredményességi méréshez kapcsolódó információknál a Projekt hatékony végrehajtása szemponthoz kapcsolódó információk esetében mit jelent, hogy a keret kimerítését követően a hatályos szerződéses tartalommal szükséges megvalósítani a projektet? Mi a teendő ha a beszerzendő pl. eszköz, gép kifutó termék és már nem lehet beszerezni? Kérjük ezt a részt pontosítani.

Köszönettel:

JG

A Felhívás tervezet 2.1.2.1. pontja értelmében a Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: 

a) Technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztést, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét.

A kérdésünk az lenne, hogy a kategórián belül bármelyik tevékenységet megvalósíthatjuk, vagy kötelező eszközbeszerzés és felhőszolgáltatási tevékenység igénybevétele is egyszerre? 

Tisztelt Kiíró,

"A felhívás keretében az alábbi képzések költsége számolható el:

• 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti részszakmára felkészítő szakmai oktatás

• 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakképesítésre felkészítő szakmai képzés

• 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti oktatás és képzés"

A felhívás egyúttal külön megkülönbözteti a nyelvi képzési kategóriát. Értelmezésünk szerint az új felnőttképzési törvény szerint a nyelvi képzés fentiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem tartozik bele (sem résszakmát, sem szakképesítést nem ad) , azaz a felhívás csak a régi engedéllyel rendelkezőknek engedi a nyelvi képzést. Javasoljuk a nyelvi képzés lehetőségének kiterjesztését az új engedéllyel rendelkezőkre is. 

"Egy résztvevő több képzésben vehet részt, azonban legfeljebb 2 képzési terület választható az alábbiak közül: Szakmai képzés, részszakma, egyéb szakma-specifikus ismeret; IKT; Kompetenciaképzés; Nyelvi"

Jól értelmezzük, hogy egy résztvevő akár 2 kompetenciaképzésben, és 2 IKT képzésben is részt vehet? 

Legyenek kedvesek tisztázni az egy főre elszámolható nettó képzési költség kategóriát. Ha egy képzésben résztvevő a "kompetenciaképzés" kategórián belül két képzést is igénybe kíván venni, akkor esetében képzésenként, vagy összesen számolható el 100 000 Ft képzési díj? Javasoljuk az előbbi megközelítést.

A képzések maximum elszámolható nettó képzési költségét túlzóan alacsonynak találjuk. A felhívásban szereplő 100 - 200 000 Ft / fő díjak a hosszabb, költségesebb képzéseket lehetetlenítik el, illetve a rövidebb képzések megtartása felé tolják a képzőket és a pályázókat, melynek  szakmai okait nem értjük. Számításaink alapján kisebb csoportoknak egy 50-60 órás képzésen felül egyszerűen nem éri meg képzést tartani ezeken az árakon. Egy átlagos hosszúságúnak mondható 120 órás angol képzés megtartása sok esetben nem kifizetődő egy képzőintézménynek, nem beszélve például egy szakképesítésre felkészítő képzésről, így azok jó eséllyel nem is kerülnek megszervezésre és megtartásra. Javasoljuk a fenti maximumok átgondolását.

A fentiek mellett az képzők IFKA regisztrációja kikerült a felhívásból: a teljes kép alapján úgy tűnik, hogy a felhívás megközelítése az, hogy bárki képzhet olcsón, mely nem biztos, hogy a magas minőség kulcsa. Összességében javasoljuk ezt a koncepciót átgondolni. 

Köszönettel

Balogh Balázs

Tisztelt Minisztérium!

Kérem, fontolják meg a támogatást igénylők körének kiterjesztését a nonprofit gazdasági társaságokra, illetve a szociális szövetkezetekre, ugyanis ezen szervezetek is végeznek gazdasági tevékenységeket, valamint hozzájárulnak a munkanélküliség csökkentéséhez. Számukra is szükség lenne fejlesztésekre, munkabérek támogatására, ugyanis a koronavírus-járvány hatására a bérek kifizetése is nehézségeket okozott számukra, így támogatások nélkül a munkabérek kigazdálkodása a szociális tevékenységeik kárára mehet.

Üdvözlettel,S.G.

- A Felhívás 6.2. B pontjában a következő szerepel:

Működő telephely/fióktelep igazolására szolgáló dokumentumok, amelyek közül legalább kettő rendelkezésre állása igazolja a valódi működést: • iparűzési adó fizetésigazolás. • engedélyköteles tevékenység esetén hatósági engedélyek megléte. • közüzemi számla (önmagában a rendelkezésre állási díj vagy alapdíj megfizetése nem elegendő).

Ezt nehéz teljesíteni, ha a cég nem folytat engedélyköteles tevékenységet és bérelt ingatlanon valósítja meg a beruházást, ahol a rezsi is a bérleti díj része.

Javasoljuk, hogy legalább egy dokumentum legyen a kötelező.

- A gazdaság fontos részét képezik a nonprofit kft-k és szociális szövetkezetek. Bár nem vehetnek ki osztalékot ettől függetlenül hozzájárulnak a GDP növekedéséhez. Így javasoljuk a támogatottak körét kibővíteni velük.

- A felhívás 7.6. pontjának 1. pontja szerint:

A támogatást igénylő által előállított és/vagy forgalmazott egyazon termékosztályba tartozó olyan eszköz, szoftver, saját teljesítésként nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, amelyből a benyújtást megelőző 3 évben árbevétele keletkezett. Egyazon termékosztályba tartoznak - eszközök és szoftverek vonatkozásában – az azonos funkciót ellátó, főbb műszaki tulajdonságaiban és technikai paramétereiben megegyező, egyazon célterületen használandó termékek.

Kérjük ennek a pontnak a felülvizsgálatát, mivel nagyon sok cég kiesik pl. IT cégek, akik számítógépet szeretnének beszerezni munkavégzéshez, kivitelező cégek, akik telephelyet szeretnének felújítani stb.

- A felhívás 6.8. Fenntartási kötelezettség pontja szerint:

„A fenntartási időszakban teljesítendő jelentéstételi kötelezettség a fizikai befejezéstől kerül előírásra, azonban ez a fenntartási időszak kezdetét nem érinti.”

Mivel a záró beszámolók elfogadása nagyon sok időt vesz igénybe, így kérjük, hogy a fenntartási időszak kezdete egyezzen meg a fizikai befejezés dátumával.

Üdvözlettel,

S.G.

- 8.3. 2. Az eredményességi méréshez kapcsolódó információknál az átforduló támogatás számítás példaszámítás hiányos, nem érhető, hogy negatív NGDP-nél mit számolnak, főleg akkor ha pályázónál is csökken az árbevétel, de nem olyan mértékben, mint a pályázónál. Mivel itt visszatérítendő támogatásról van szó ezt teljes körűen tisztázni szükséges.

- 7.3.A.b esetében fel vannak sorolva az infrastruktúrális beruházások. Tisztázandó, hogy egy belső út és parkoló az most infra, vagy ingatlan építés. Sajnos  a korábbi pályázatokban pl. az ügyintézők úgy gondolták, hogy a parkoló nem ingatlan építés! Mivel az infrastruktúránál nincs felsorolva, ezért ezt jó lenne egyértelműsíteni.

- A 2.4. 2. Klímakockázati elemzésnél nem érhető, hogy mikor kell csatolni és mikor nem!

A Felhívás tervezet 8.2.3. Tartalmi értékelési szempontok 4.pontjában utolsó lezárt év kamatráfordítását kéri.

A Felhívás tervezet 8.2.3.1. c pontja azt írja, hogy a Felhívás tartalmi értékelési szempontrendszerének 3)-6) rangsorolási szempontjainak értékelése során az éves beszámoló szerinti adatok kerülnek figyelembevételre.

Azt szeretném kérdezni, hogy a kamatráfordítást egy Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásából hogyan lehet majd kiolvasni? (nincs ilyen pontja)

Lehet nyilván főkönyvi kivonatból megszerezni ezt az adatot, de erre nem tér ki a Felhívás, illetve csatolandó mellékletnek sem írja a főkönyvet. Esetleg elképzelhető, hogy ennél a pontnál a Pénzügyi műveletek ráfordításaira gondoltak?

A Felhívás tervezet 1.3. pontja szerint a benyújtási lehetőséget felfüggeszthetik. Kérdésem, hogy a a felfüggesztés/lezárás lehetőségéről mennyi idővel előtte tájékoztatnak?

A 2.4. 2. Klímakockázati elemzést minden támogatási kérelemhez csatolni kell?

7.4. b) ... záró kifizetési igénylést nyújt be (a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától számított 12 hónapon belül)...

A kérelem benyújtása helyett a TO hatályba lépése, vagy az előleg folyósításának napjától számított 12 hónap jobb lenne.

8.1. Nem derül ki, hogy milyen eljárásrend alapján történik a támogatási kérelmek kiválasztása

8.3. 2. Az eredményességi méréshez kapcsolódó információknál az átforduló támogatás számítás példaszámítás hiányzik, 55.oldalon, ha az NGDP < 0% esetében.

Az első példánál TVNT = 233% lett, mit jelent a számítási képlet után megadott "de legfeljebb 100%) ?

Az ÁUF 21-27 megjelenése mikor várható?