Tisztelt Irányító Hatóság!

Ezúton szeretnénk összefoglalni észrevételeinket, módosítási javaslatainkat és felmerült kérdéseinket a GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása Felhívás kapcsán.

Szeretnénk azonban kiemelni, hogy a Felhívás 1.sz. valamint 4.sz.-9.sz. mellékletének hiányában a teljes körű társadalmi egyeztetésre a szóban Felhívás esetében nem biztosítottak lehetőséget.

Észrevételek:

• A Felhívás 3.1. pontjának elnevezése arra enged következtetni, hogy a felsoroltak mindegyike kötelezően megvalósítandó tevékenység, korrigálni szükséges.

Javaslatok:

• A Felhívás 3.2. pontja alapján az Információs technológia-fejlesztés (informatikai eszközök, immateriális javak beszerzése) támogatható tevékenységek teljes egészében Csekély összegű támogatás (255/2014. (X.10.) Korm. rendelet 7. § 23. pont támogatási kategória keretében valósíthatók meg.

A Csekély összegű támogatás felhasználására vonatkozó korlátozások miatt Beruházási támogatás bevonási lehetőségeinek vizsgálata javasolt!

• A Felhívás 3.3. aa.) pontja alapján „potenciálisan gazdaságilag nem életképes” projekt nem támogatható. Javasoljuk az objektív és átlátható értékelés érdekében meghatározni, hogy mit ért a Kiíró a potenciálisan gazdaságilag nem életképes projekt alatt.
• A Felhívás 3.4.1.1. pontja lapján „További korlát, hogy az okostelefonok és tabletek beszerzési ára darabonként nem lehet magasabb, mint nettó 120 000 Ft.”Ezzel a kitétellel kizárják a második legnagyobb platformra (iOS)  alapuló fejlesztéseket, mivel az ilyen eszközök ára magasabb a nettó 120.000 Ft-nál. Kérjük ezen korlátozás törlését.
• A Felhívás 3.4.1.1. b.) pontja alapján „A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a szerződés hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának.” Javasoljuk az objektív és átlátható értékelés érdekében meghatározni, hogy mit ért a Kiíró a reális és takarékos költségvetés fogalma alatt pontosan.
• A Felhívás 3.5.1. pontja alapján a támogatói döntés napján fizikailag már lezárt (befejezett), vagy teljes mértékben (fizikailag és pénzügyileg is) végrehajtott (befejezett) beruházás finanszírozására nem nyújtható támogatás.

A támogatói döntés várható napjának tervezhetőségének teljes hiányában indokolatlan hátrány érné a támogatást igénylőket a fenti korlátozás bevezetésével, amely fontos beruházásokat, beruházásokkal összefüggő munkahely teremtéseket is függőben tart egy előre meghatározhatatlan időpontig. Különösen úgy, hogy a visszatérítendő támogatás is utófinanszírozásban kerül utalásra.

• A Felhívás 3.5.2. pontja alapján a Támogatói Okirat hatályba lépésétől kezdődik a rendelkezésre álló maximum 24 hónapos megvalósítási időszak. Ennek átgondolása javasolt, pl. Támogatói Okirat hatályba lépését követő 6 hónapon belül meg kell kezdeni a projektet és a projektkezdéstől indul a maximum 24 hónapos megvalósításra szánt időszak. Ennek indokoltsága a kiszámíthatatlan elbírálási időszak átfutási ideje.
• Felhívás 4.2. 6. b.) pontja alapján „b) funkcionálisan önállótlan projekt megvalósítására, azzal, hogy nem tekinthetők funkcionálisan önállónak azok a projektek, amelyek egyazon projekt gyártási vagy műszaki folyamatainak vagy a projekt tárgyának mesterséges felosztása/részekre bontása révén jöttek létre;” Javasoljuk az objektív és átlátható értékelés érdekében meghatározni, hogy mit ért a Kiíró a funkcionálisan önálló projekt alatt pontosan.
• Felhívás 4.2.3.c)  pontja alapján „amely mesterségesen teremtette a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket kifejezetten azzal a céllal, hogy a támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson” Javasoljuk az objektív és átlátható értékelés érdekében meghatározni, mit ért a Kiíró a fenti fogalom alatt, milyen körülmények fennállása mellet kerül megállapításra ez a szempont.
• Felhívás 4.2. t) pontja alapján „a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, ha a támogatást igénylő, illetve a piacfelmérésben részt vevők vagy az ajánlat adó/szállító folyamatban lévő (a támogatást igénylő által pénzügyileg ki nem fizetett) projektjeinek saját forrás szükséglete a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó, teljes, lezárt, jóváhagyott üzleti évéről szóló beszámolója szerinti saját tőkéjét meghaladja,” Javasoljuk a szóban forgó szempont kivételét a Felhívás szövegezéséből, mert torzított és irreleváns adatokból von le téves következtetést, amelyet a korábbi tapasztalatok alapján nem is konzekvensen alkalmaz.
• A Felhívás 4.2.4. d) pontja alapján „amely nem rendelkezik a művelet keretében nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményekhez, a pénzügyi tervhez és a végrehajtás határidejéhez megfelelő szükséges adminisztratív, pénzügyi és működési kapacitással”. Javasoljuk az objektív és átlátható értékelés érdekében meghatározni, hogy mit ért a Kiíró a megfelelő szükséges adminisztratív, pénzügyi és működési kapacitás alatt pontosan.
• A Felhívás 4.4.2. 3. pontjában szerepel a következő két szempont:„A projekt ütemezése reális és szakmailag megvalósítható? A projekt költségvetése reális és takarékos módon került-e összeállításra?” Javasoljuk az objektív és átlátható értékelés érdekében meghatározni, hogy mit ért a Kiíró a fenti két fogalom alatt pontosan.

Felmerült kérdések:

• Felhívás 4.4.2. 3. alapján „Az Irányító Hatóság fenntartja a jogot, hogy a Felhívás jelen pontjában meghatározott tartalmi értékelési szempontokat a Monitoring Bizottság vonatkozó döntésének megfelelően módosítsa.” Az idézett pont értelmezésében kérünk pontosítást, továbbá javasoljuk a vonatkozó rész törlését a Felhívásból.
• A Felhívás 3.5.2.1. pontja szerint az előtörlesztésre van mód és külön kamat, díj, illetve költség nem kerül felszámításra. Kérdésként merült fel, hogy szerződésmódosításra szükség van-e az előtörlesztéshez, mivel bár az előtörlesztés nem, de a szerződésmódosítás költséggel jár.
• A Felhívás 5.6. c) pontja szerinti E-beszerzés funkció kötelező használata nem egyértelmű. A támogatási kérelemhez már csatolni kell a 3 db érvényes ajánlatot. Akkor már az előkészítés szakaszában töltse fel a beszerezni kívánt eszköz igényt a támogatást igénylő? És ha ott kedvezőbb ajánlatot kap, mint ami postán, vagy e-mailen érkezett aláírt formában akkor azt is meg fogja kapni aláírva? Miként lehet/kell csatolni a támogatási kérelem mellékleteihez? Esetlegesen ezt a funkciót már a megvalósítási időszakban, a támogató döntést követően szükséges használni? A projekt megvalósítási időszakában, géptípus változás esetében újra szükséges 3 árajánlat bekérése és az e-beszerzés funkció használata is?

Továbbá az e-beszerzés funkció használatával megvalósul a transzparencia, ezért felesleges adminisztrációt okoz a kedvezményezettek és az ajánlattevők számára a 3 árajánlat beszerzése. Javasoljuk a 3 ajánlat szükségességének mellőzését és törlését a Felhívásból.

• Az MFB által alkalmazott hitelbírálati eljárás szempontrendszere, módszertana nem került bemutatásra; kérjük ennek pótlását!
• A Felhívás 1.1. pontjában foglaltak szerint: „Jelen Felhívás keretében legalább 10%-os saját forrással, egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhető vissza nem térítendő támogatás valamint kölcsön.” Ezzel szemben az 5.5. pontban foglaltak szerint: „Az 1., 4., 5., 8. és 9. pontokban említett dokumentumok eredeti példányát az ügyféldossziét vezető MFB Ponton kell leadni, ennek hiányában a kifizetési igénylés elutasításra kerül a Bank részéről.” Nem világos, hogyan teljesül az egyablakos ügyintézés, ha MFB ponton is le kell adni dokumentumokat, valamint az sem derül ki a Felhívásból, hogy a támogatást igénylő választ-e MFB pontot, vagy az valamilyen elven kiosztásra kerül-e számára.
• A kölcsön és a támogatási kérelem elbírálása párhuzamosan fut? Elképzelhető, hogy a támogatási kérelem nyer, erről kap is értesítést a támogatást igénylő, de a hitelkérelem nem?
• A hitelbírálatnak logikusan meg kellene előznie a pályáztatást, ugyanis fordított esetben rengeteg lehet a formailag megfelelő, ám fedezet, pénzügyi helyzet stb. miatt hitelbírálati oldalon elutasított támogatási kérelem. A Felhívásban a hitelbírálati folyamat kiválasztási eljárása, hitelminősítési rendszere nem szabályozott: „A beérkező támogatási kérelmek a kölcsön rész vonatkozásában az MFB által alkalmazott hitelbírálati eljárás keretében kerülnek kiválasztásra.” Ezek alapján a hitelbírálat átláthatósága nem biztosított.

Észrevételeink, javaslataink és kérdéseink figyelembe vételét előre is köszönjük!

Tisztelettel,

Kovács Ildikó Andrea

Tisztelt Hatóság!

A felhívás tervezetének áttanulmányozása után az alábbi észrevételekkel fordulunk Önökhöz.

1.

Felhívás 4.2.6. t) pontja alapján a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, ha a támogatást igénylő, illetve az ajánlat adó/szállító folyamatban lévő (a támogatást igénylő által pénzügyileg ki nem fizetett) projektjeinek saját forrás szükséglete a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó, teljes, lezárt, jóváhagyott üzleti évéről szóló beszámolója szerinti saját tőkéjét meghaladja.

Ajánlat adó / szállító vállalkozás esetében kérjük pontosítani, hogy mit értenek saját forrás szükséglet alatt, tekintve, hogy a fejlesztő / rendszert bevezető vállalkozások az esetek többségében szakaszonként kérik díjazásukat, nem pedig a projekt végén egy összegben, így nem merül fel jelentős finanszírozási igény részükről. Továbbá megjegyezzük, hogy a saját tőke helyett inkább az árbevételt lenne érdemes figyelembe venni, miután nem igazán látható be, hogy mondjuk egy folyamatosan 500M árbevételű, 100M saját tőkével rendelkező SAP Partner miért ne tudna következő évben is 500M összértékben projekteket végrehajtani.

2.

Felhívás 3.6.1. pontja alapján szükséges-e, hogy egy konvergencia régióban több telephellyel is rendelkező vállalkozás azokat a telephelyeit is megjelölje a pályázatban megvalósítási helyszínként, amelyekhez kötődően csak felhasználói szoftverlincenszek kerülnek elszámolásra?

3.

Felhívás 5.5.1. a) pontja alapján az egy üzleti IKT megoldásra jutó felhasználói szoftverlicenszek száma nem lehet magasabb, mint a támogatást igénylő szervezet létszáma a kérelem beadásának pillanatában. Ha egy pályázó vállalkozás konvergencia régió mellett a  közép-magyarországi régióban is rendelkezik telephellyel, akkor az utóbbi telephelyen foglalkoztatott dolgozók után is vásárolhat szoftverlicenszet a pályázat keretében? Egy ERP bevezetés általában a vállalkozások összes telephelyét érinteni szokta.

4.

Előző kérdésünkhöz kapcsolódóan a 2. és 3. számú melléklet "6. Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció" fejezete szerint a vállalkozás munkavállalóinak 80%-ának saját, személyre szóló hozzáféréssel kell rendelkeznie a rendszerhez. Ha egy vállalkozás dolgozóinak kevesebb mint 80%-a dolgozik konvergencia régiós telephelyen, akkor ezen célterületre vonatkozóan lehetséges rendszert bevezetnie a pályázat keretében?

5.

Felhő alapú szoftver bevezetésével kapcsolatban kérjük tisztázni, hogy elszámolhat-e, ill. hogyan számolhat el egy kedvezményezett 22 hónapra jutó szolgáltatásbérleti díjat, ha a rendszer bevezetése mondjuk 6 hónap alatt megtörténik? 

Dönthet ilyenkor úgy a kedvezményezett, hogy nem jelenti készre a projektjét / nem kezdeményezi a támogatás lehívását egészen addig, amíg a 22 hónapra jutó díjat be nem kéri tőle a szállító? További bonyolítja a képet, hogy a szolgáltatásbérleti díjat a szállítók sok esetben egy évre előre számlázzák (pl. Salesforce), ilyenkor a számla kiállítása, ill. kiegyenlítése napján elszámolható már a díj (lehívható-e utána a támogatás), vagy meg kell várni a szolgáltatási időszak leteltét?

6.

4.4.2.3. Tartalmi értékelési szempontok 5. pontjánál nem értjük, hogy mit jelent a zárójelben lévő "a helyben telepített saját szoftver bevezetése célterületnél" megfogalmazás. Ez úgy is érthető, hogy felhőalapú rendszerek bevezetése esetén nem jár pont.

Köszönettel,

Dr. Tóth Máté

Pályázatnet Kft.

• A Felhívásban a visszatérítendő támogatás kedvezményes kamatozású kölcsönként van nevesítve, azonban jelenleg a piacon ennél előnyösebb kondíciókkal is elérhetőek hitelek (például a Növekedési Hitelprogram keretében a jó gazdálkodási adatokkal rendelkező cégek 1,5-1,8%-os kamatszinten is hozzájutnak, de számos esetben a kereskedelmi bankok kiemelt ügyfelei 1-1,5% közötti kamatszinten jutnak finanszírozási forráshoz). Mivel a Felhívás előírja, hogy kombinált konstrukciókban szükséges megvalósítani a projektet – vagyis kötelező hitel igénylése is – így a piacon elérhető legkedvezőbb kamatszint alatt kellene megállapítani a kamat mértékét, melynek javasolt mértéke maximum 1%. A tervezetben szereplő 2%-os kamatot a fentiek fényében és a jelenlegi 0,9%-os jegybanki alapkamat szint mellett nem igazán ildomos „kedvezményes kamatozású kölcsön”-ként aposztrofálni.
• A Felhívás tervezete nem szabályozza egyértelműen, hogy az elszámolható költségek 50%-át kitevő visszatérítendő támogatás biztosítékainak mik lesznek a pontos feltételei. Ebből a szempontból mindenképpen fontos figyelembe venni azt, hogy a projekt tárgya (szoftver, hardver és szolgáltatás) a banki finanszírozási gyakorlatban nem fogadható el fedezetként. Azonban amennyiben a részletes szabályozás alapján 100%-os ingó vagy ingatlan fedezettséget ír elő az eljárásrend, az nagyon komoly akadályt fog jelenteni ezen konstrukció forrásainak felhasználására. Ugyanis azon vállalkozások, amelyek a pályázat tartalmát képező informatikai fejlesztéseket jellemzően meg kívánják valósítani, többnyire vagy nem rendelkeznek saját illetve önálló ingatlannal (sok kereskedő és szolgáltató cég esetében van létjogosultsága ilyen fejlesztéseknek, de ezek általában pl. irodaházakban működnek) vagy az nem tehermentes. Ezen okból kifolyólag javasolt olyan rendhagyó biztosítéki szabályozás kialakítása, amely a klasszikus fedezeti feltételekhez képest eltérő lehetőségeket nyújt: pl. a több éves illetve jó gazdálkodási mutatókkal rendelkező, köztartozásmentes vállalkozások ezen támogatási rész alól is kaphassanak biztosíték mentességet.

Tisztelt Irányító Hatóság,

a GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódszámú Felhívásal kapcsolatosan az alábbi észrevételeinket szeretnénk jelenzni:

1./ hozzászólás:

a Felhívás tervezetének 4.4.2.3. "Tartalmi értékelési szempontok" 12. Árbevétel növekedési ütemének értékelése nem követi következetesen az árbevétel elért mértékét: adható pontszámok: 0, 4, 6, 2. Javasoljuk az árbevétel növekedés mértékével folytonosan, azonos irányban történő értékelését (adható pontszámok: 0, 2, 4, 6).

Szabó-Csécsi Anikó

Tisztelt Kiíró!

Javasoljuk, hogy a Felhívás 4.1. rész c) pontjában meghatározott minimum 2 fő helyett 1 fő stat. állományi létszám legyen a feltétel a legutolsó lezárt teljes üzleti évben, vagy úgy legyen meghatározva, hogy a legutolsó lezárt, teljes üzleti évben min. 1 fő stat. állományi létszám, és legalább 2 fő állandó alkalmazottat fognak alkalmazni legkésőbb a projektmegvalósítás befejezéséig. 

(Jelenleg: 4.1. Támogatást igénylők köre

c) "amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 2 fő volt")

Köszönjük.

Tisztelt Kiíró!

A korábbi (2009. és 2011.) kiírás rossz beidegződésére és ennek átgondolására szeretném felhívni a figyelmet.

A 3.1.1 b) bekezdés szerint „A 8. Internetes értékesítés (Vállalati webáruház) és a 9. Internetes megjelenés (Vállalati portál) funkcionális területek együttesen nem pályázhatóak.” Azon túl, hogy mindkettő webes technológia és az elmúlt időszak pályázataiban folyamatosan, mint egymással konkuráló területként kezelték, nem világos, hogy a követelménylista mely eleme alapján ítélik meg egymás kölcsönös kizárását. A követelménylistában leírt funkciók nem ütik, hanem támogatják egymást. Csak azért, mert egy cég újabb értékesítési csatornát kíván nyitni egy vállalati webáruház segítségével, semmiképp nem mondhat le a céges image webportál jellegű bemutatásáról. Nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy egy vállalat csak adott termékkörét, portfóliójának kisebb részét közvetíti/közvetítheti webes értékesítési csatornán, azonban más komplexebb termékkörét, üzletágát nem képes bevonni ebbe a körbe. Nyilvánvalóan ez a cég is meg kíván jelenni a weben a webáruházban nem értékesített termékválasztékával, amelyeket pontosan a követelménylista 9. pontja szerint tenne közzé. A jelenlegi függés feloldását javasoljuk, és teljes mértékben két független, önálló területként megjelölni a végleges pályázatban.

A 3.1.1 b) ponton belül képzavart látunk, a követelménylistában található 8. és 9. webes technológiának nyilvánvalóan semmi köze nincs a 13. pontban található mobil technológiához, így nem világos a kettő összehozása. Véleményünk szerint axiómaként kezelhető, hogy egy webes felület reszponzív kialakítása nem tartozik a mobil technológiát alkalmazó rendszerekhez, mint ahogy az is axióma, hogy a webes rendszerek és a mobil eszközökre tervezett szerviz, értékesítői, gyártás kiegészítő, logisztikai (stb.) funkciók szintén nem üthetik egymást.

A fentiek alapján szakmailag úgy gondoljuk, hogy a 8. és 9. webes technológiák, valamint a 13. mobil technológiák teljesen függetlenek egyenként és egymástól.

Kérnénk a fentiek átgondolását.

Tisztelettel: Bali Endre

Tisztelt Kiíró!

A "Megigényelt pénzügyi eszköz összegének aránya a Felhívás 5.3 c) részében megadott, igénybehető kölcsön arányához (GINOP 3.2.1 minősítés esetén 50%, minden egyéb esetben 55%) képest pozitív (+) százalékpont eltéréssel a projekt összköltségén belül " megfogalmazás igen nehezen értelmezhető egy képletet javaslunk mellé írni, hogy egyértelmű legyen.

Köszönjük!

Tisztelt Kiíró!

5.6 b) - Felhő szoftver esetén - amit tipikusan egy szolgáltató, publikus árlista alapján szolgáltat -  értelmezhető a 3 független ajánlattevőtől kért ajánlat?

Ha igen, hogyan?

(Nem a szoftver bevezetési és tanácsadási szolgáltatások a kérdésesek, hanem a felhő szoftver szolgáltatás.)

Tisztelt Kiíró!

A felhő szoftverre vonatkozó 22 havi előfizetési díj korlátot legalább 36 hónapra javasoljuk emelni, mert:

a) a projekt fenntartási időszak is ilyen hosszú továbbá

b) az előfizetési díjban nem csak a szoftver licence-nek megfelelő díj, hanem a 

-követés-támogatás költsége továbbá 

-a szolgáltatói szerver infrastruktúra és annak üzemeltetésének 

díja / költsége is benne foglaltatik.

Azaz amíg egy szoftver licence értékesítése esetén ahhoz az azt értékesítő cégnek gyakorlatilag nem kötődik egyéb költsége, a felhő szoftver esetén a teljes szolgáltatás díjából jellemzően 40-60% az egyéb költség, és a maradék az adott előfizetésre jutó szoftver licence (arányosított / ráosztott) szolgáltatói költség (és ehhez kapcsolható bevétel).

Ezek az adatok pl. az USA-ban tőzsdén jegyzett 10 éve (vagy több) felhő szoftvert szolgáltató cégek eredmény-kimutatása alapján is (pl. SFDC - Salesforce.com) alátámaszthatóak, nem csak a hazai felhő szoftver szolgáltató cégek mérlegei alapján.

Kérjük fontolják meg ezt az érvet.

Tisztelt Kiíró!

Nem világos, hogy az elszámolás majd hogyan történik a felhő szoftver előfizetési díj esetén: 

a) ezen díjak időszaki elszámolással együtt - az adott időpontig kiszámlázott felhő szoftver előfizetési díjakkal együtt - számolhatóak el (tehát pl. a 6. hónapban beadott időszaki elszámolásban az 1-6 hónap díjai, mivel ezek lettek számvitelileg is teljesítve)

vagy

b) a szolgáltató állítson ki egyben a 22 havi előfizetési díjról számlát és ezt a projekt időszaki/végelszámolása kapcsán teljesítettnek lehet tekinteni?

Következő észrevételünk:

5.5.2 b) Felhő alapú szolgáltatás esetén a bevezetési és implementációs szolgáltatásokra megadott 25%-os korlát extrém alacsony. 

Felhő szolgáltatás esetén is van akár kisvállalkozás méretben is bevezetés. 

A szakértők napidíja nem olcsóbbak felhő szolgáltatás esetén sem. 

A szükséges embernap-szám sem kevesebb. 

Szakértői díj = szakértői napidíj x embernap-szám - ugyanaz, mint egy telepített szoftver esetén.

Elméletben lehetséges standardizálás, de a felsorolt célterületek esetén 1-2 kivételtől (pl. egyszerű számlázó megoldás) és mikrocégtől eltekintve mindig szükséges a telepített szoftverrel egyező bevezetés.

A “kivétel”-ek pedig nem fognak pályázni, mert nem éri meg az 1-3 fős cég és standard szoftver esetén a plusz adminisztráció.

Ezért aki pályázik, ugyanúgy bevezetést kér.

Mivel csak 22 hónap előfizetési díjat finanszíroz a pályázat, ezért az 

össz bevezetési díj / össz szoftver előfizetési díj arány még magasabb (!!!) és nem pedig alacsonyab  lesz egy telepített szoftverhez képest.

Telepített szoftver esetén az össz bevezetési díj / (össz licence díj + hardver díj) várhatóan eleve alacsonyabb lesz, hiszen a drága licencek és szerverek a nevezőt a felhőhöz képest jelentősen növelik és a licence díjra sincsen felső korlát megszabva.

Mindezek miatt a felhő szolgáltatás esetén az 5.5.2 b) 25%-ról 75%-ra növelése reális.

Ezt piaci alapon, pályázattól függetlenül az elmúlt egy évben kiadott ajánlatokkal alá tudjuk támasztani a kiírók számára, ha szükséges.

Tisztelt Kiíró!

Köszönjük a lehetőséget, hogy megtehetjük észrevételeinket.

5.3. Felhő alapú szolgáltatások esetén a felhő szolgáltatókkal szemben diszkriminatív a 16 millió forint helyett 8 millió forintos maximális támogatás-limit.

Kérjük ezt vizsgálják felül, mert ez Uniós versenyjogot sért és semmivel nem alátámasztható.

A kiíró feltételezi, hogy a felhő szoftver olcsóbb - ez egy standard szoftver és mikrovállalkozás esetén lehet hogy így van, de a kiírásban szereplő célterületekre irányuló szolgáltatás esetén ez már kérdéses. 

Ami biztos: a felhő rugalmasabb, gyorsabban kiterjeszthető és profeszionálisabban menedzselt szolgáltatást jelent.

A felhő felhasználónkénti ára ugyan lehet alacsonyabb (egységes üzemeltetés, felügyelet, ügyfélszolgálat, méret-gazdaságosság miatt) mint egy telepített szoftveré, de miért korlátozná a kiíró azt, hogy pl. egy nagyobb (akár több 100) felhasználószámmal rendelkező cég a pályázat keretében felhő alapon vegye igénybe a szolgáltatást? Márpedig a 8 milliós korlát (16 millió forint helyett) ezt jelenti. Ezt semmi nem támasztja alá.

Az észrevételem a Felhívás „3.3. Nem támogatható tevékenységek” pontját érinti, amelyben az következőket írják:

3.3. Nem támogatható tevékenységek

A felhívás keretében a 3.1.1. - 3.1.2. pontokban meghatározott tevékenységeken túlmenően más tevékenység nem támogatható, különös tekintettel az alábbi tevékenységekre:

b.) szálláshely- és/vagy fürdőfejlesztés

A fentiek alapján nem egyértelmű, hogy vendéglátás- és közétkeztetésre irányuló fejlesztés (amennyiben a pályázó végez ilyen tevékenységet az adott telephelyen, de a fejlesztést nem érinti szálláshely szolgáltatást) a támogatható tevékenységek közé esik-e?

Javaslom a véglekes kiírásban tisztázni a fenti kérdéskört!

A pályázati felhívás tervezetében több helyen is megjelenik, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások (651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklete szerint) nyújthatnak be támogatási kérelmet, viszont a felhívás tervezet 4.2/6 pont 2.bekezdés m) - 24.oldal - szerint nagyvállalkozás csak akkor nem lehet kedvezményezett, ha az B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van:

"m) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van."

A pont alapján, ha egy nagyvállalkozás a B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél jobb helyzetben van, akkor nyújtható számára hitel, tehát támogatást is jogosult igénybe venni? A fenti, 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet. 100. § 4.bek-ből (csekély összegű támogatások) eredő megfogalmazás megjelenik a felhívás tervezet 25. oldalán az i) pontban is.

Szükséges lenne az ellentmondás tisztázása a támogatást igénylők körét illetően, nagyvállalkozás jogosult-e támogatási kérelem benyújtására vagy sem.

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Kiíró!

Kérnénk összehangba hozni a "3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások" a) pontja, amely 4. számú mellékletnek jelöli TESZOR listát, és a "8. A FELHÍVÁS SZAKMAI MELLÉKLETEI", ahol már 5. számú szakmai mellékletnek lett jelölve.

Továbbá a pályázat mellékletei közül fontosnak tartanánk az ún. MTÖK excel mihamarabbi kibocsátását.

Tisztelettel: Bali Endre

Tisztelt Kiíró!

Az észrevételem a Felhívás 4.1. támogatást igénylők köre pontját érinti, amelyben az alábbiakat írják idézem:

"c) amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 2 fő volt d) amelyek kevésbé fejlettnek minősülő régióban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkeznek és ott legalább egy fő állandó foglalkoztatottat alkalmaznak vagy alkalmazni fognak legkésőbb a projektmegvalósítás befejezéséig"

Régebbi kiírásokban elég volt a minimum 1 fő. Ezt célszerűbbnek tartanánk.

Valamint nem egyértelmű a kiírás hogy akkor most mi a hátrányos régió és akkor valójában hány főnek is kell lennie az előző lezárt évben?!

Tisztelttel

Óvári Gabriella

Észrevételem a "Támogatást igénylők köre" pont kiegészítésére irányul.

Javaslom, hogy a Felhívás 4.1.1. pontja egészüljön ki a szociális szövetkezetek gazdálkodási formakódjával (121). Hazánkban is megteremtődött már annak a feltételrendszere, hogy a szociális szövetkezetek is gazdasági tevékenységet végezzenek, a gazdaság számos ágazatában tevékenykednek, jelentős szerepet töltenek be a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában. Feladataik végrehajtását, üzleti eredményességüket nagymértékben pozitív irányba befolyásolhatja a korszerű vállalati infokommunikációs eszközök, rendszerek használata.

Tisztelettel: Kovács Orsolya

Tisztelt Ügyintéző!

Javaslatot kívánok tenni a felhívás 4.1. "Támogatást igénylők köre" pontjának tartalmi bővítésére.

Indoklás:

A vállalkozás fogalmába nemcsak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságok tartoznak, hanem minden olyan piaci szereplő, amely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a belső piacon, függetlenül annak jogi státuszától.

A felhívás 4.1.1. "Gazdálkodási formakód szerint:" pontja értelmében a GFO 12 Szövetkezet bármilyen formája nem tartozik a támogatást igénylők körébe.

A szövetkezetek jelentősége a rendszerváltást követően csökkent, de bizonyos területeken (mezőgazdaság, kereskedelem) megújulás után teljes értékű szereplőként jelentek meg a gazdasági életben.

A szövetkezetekre csakugyan elmondható, versenyképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő-és megtartó képességük egyik feltétele, ha lépést tudnak tartani a kor technikai elvárásaival, kihasználják az infokommunikációban rejlő lehetőségeket.

2014-ről 2015-re a regisztrált szövetkezetek száma 4249 db-ról 4577 db-ra növekedett. A szövetkezetek a szolgáltatás és értékesítés területén is tevékenykednek. Nemzetközileg mintegy 3 milliárd ember megélhetését szolgálják. Magyarországon a szektor 1-1,5 százalékkal részesedik az ország GDP-jéből. A szövetkezeti rendszer fejlesztése a gazadaság válságokra történő rezisztencianövelés egyik eszköze, miután a szövetkezetként működő vállalkozások – főként a fogyasztási-, ipari- és szolgáltató szövetkezetek – általánosságban ellenállóbbak a válsággal szemben.

E gazdálkodási forma továbbá rendelkezik a következő sajátosságokkkal is: éves beszámoló készítés, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról. Továbbá vállalkozási tevékenység végzése esetén kettős könyvvitel vezetésére is kötelezett. Ennek értelmében a nemzeti teljesítméynekhez szintén hozzájárulnak csakúgy, mint az 1-117-ig terjedő formakódú vállalkozások. Formakódja alapján is 1-es kezdetű, azaz vállalkozásnak minősülnek.

Másrészről a következő információ pontosítására teszek javaslatot és kérem, hogy legyen kedves ezzel kapcsolatban további tájékoztatást nyújtani:

5.2. "A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége" tartalmazza a következőt:

"A felhőalapú szolgáltatások bevezetése vonatkozó szolgáltatás bevezetés kapcsán a támogatást igénylőnél az egy megoldásfelhasználóra és egy hónapra vetített fejlesztési (szolgáltatási) költség nem haladhatja meg a (nettó) 40 ezer Ft-ot (számítási mód: (rész)projekt összköltsége / hónapok száma / fejlesztendő funkcionális területek száma / felhasználók száma)."

Ennek kapcsán legyen kedves meghatározni, hogy a számítási mód esetén a hónapok száma mivel egyenértékű. (pl. naptári hónapok száma egy évben vagy a fenntartási időszak hónapjainak száma)

Energia- és időráfordítását előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyintéző!

Nem egyértelmű az útmutató alapján, hogy a pénzügyi tevékenységet végző cégek esetében miként kell a pontszámokat számolni.

Kérem szíves tájékoztatásukat a felmerülő kérdéssel kapcsolatosan!

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Skoda Barbara

Tisztelt Ügyintéző!

A tervezet "3. Tartalmi értékelési szempontok a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában:" pontja "4"-es értékelési szempont elérhető maximális pontszáma ellenőrizendő.

3 opció van 3;3;4 adható pontszámokkal, amelyből kiválasztani egyet lehet, így az adot értékelési szempont pontmaximuma 4 és nem 10, ahogyan az jelenleg az érétkelési táblázatban látható.

Kérem, hogy ennek várható kezelési módjáról legyen kedves tájékoztatást nyújtani.

Előre is köszönöm!