A felhívásokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. szeptember 19-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Tisztelt Irányító Hatóság!
Ezúton szeretnénk összefoglalni észrevételeinket, módosítási javaslatainkat és felmerült kérdéseinket a GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása Felhívás kapcsán.
Szeretnénk azonban kiemelni, hogy a Felhívás 1.sz. valamint 4.sz.-9.sz. mellékletének hiányában a teljes körű társadalmi egyeztetésre a szóban Felhívás esetében nem biztosítottak lehetőséget.
Észrevételek:
Javaslatok:
A Csekély összegű támogatás felhasználására vonatkozó korlátozások miatt Beruházási támogatás bevonási lehetőségeinek vizsgálata javasolt!
A támogatói döntés várható napjának tervezhetőségének teljes hiányában indokolatlan hátrány érné a támogatást igénylőket a fenti korlátozás bevezetésével, amely fontos beruházásokat, beruházásokkal összefüggő munkahely teremtéseket is függőben tart egy előre meghatározhatatlan időpontig. Különösen úgy, hogy a visszatérítendő támogatás is utófinanszírozásban kerül utalásra.
Felmerült kérdések:
Továbbá az e-beszerzés funkció használatával megvalósul a transzparencia, ezért felesleges adminisztrációt okoz a kedvezményezettek és az ajánlattevők számára a 3 árajánlat beszerzése. Javasoljuk a 3 ajánlat szükségességének mellőzését és törlését a Felhívásból.
Észrevételeink, javaslataink és kérdéseink figyelembe vételét előre is köszönjük!
Tisztelettel,
Kovács Ildikó Andrea
Tisztelt Hatóság!
A felhívás tervezetének áttanulmányozása után az alábbi észrevételekkel fordulunk Önökhöz.
1.
Felhívás 4.2.6. t) pontja alapján a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, ha a támogatást igénylő, illetve az ajánlat adó/szállító folyamatban lévő (a támogatást igénylő által pénzügyileg ki nem fizetett) projektjeinek saját forrás szükséglete a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó, teljes, lezárt, jóváhagyott üzleti évéről szóló beszámolója szerinti saját tőkéjét meghaladja.
Ajánlat adó / szállító vállalkozás esetében kérjük pontosítani, hogy mit értenek saját forrás szükséglet alatt, tekintve, hogy a fejlesztő / rendszert bevezető vállalkozások az esetek többségében szakaszonként kérik díjazásukat, nem pedig a projekt végén egy összegben, így nem merül fel jelentős finanszírozási igény részükről. Továbbá megjegyezzük, hogy a saját tőke helyett inkább az árbevételt lenne érdemes figyelembe venni, miután nem igazán látható be, hogy mondjuk egy folyamatosan 500M árbevételű, 100M saját tőkével rendelkező SAP Partner miért ne tudna következő évben is 500M összértékben projekteket végrehajtani.
2.
Felhívás 3.6.1. pontja alapján szükséges-e, hogy egy konvergencia régióban több telephellyel is rendelkező vállalkozás azokat a telephelyeit is megjelölje a pályázatban megvalósítási helyszínként, amelyekhez kötődően csak felhasználói szoftverlincenszek kerülnek elszámolásra?
3.
Felhívás 5.5.1. a) pontja alapján az egy üzleti IKT megoldásra jutó felhasználói szoftverlicenszek száma nem lehet magasabb, mint a támogatást igénylő szervezet létszáma a kérelem beadásának pillanatában. Ha egy pályázó vállalkozás konvergencia régió mellett a közép-magyarországi régióban is rendelkezik telephellyel, akkor az utóbbi telephelyen foglalkoztatott dolgozók után is vásárolhat szoftverlicenszet a pályázat keretében? Egy ERP bevezetés általában a vállalkozások összes telephelyét érinteni szokta.
4.
Előző kérdésünkhöz kapcsolódóan a 2. és 3. számú melléklet "6. Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció" fejezete szerint a vállalkozás munkavállalóinak 80%-ának saját, személyre szóló hozzáféréssel kell rendelkeznie a rendszerhez. Ha egy vállalkozás dolgozóinak kevesebb mint 80%-a dolgozik konvergencia régiós telephelyen, akkor ezen célterületre vonatkozóan lehetséges rendszert bevezetnie a pályázat keretében?
5.
Felhő alapú szoftver bevezetésével kapcsolatban kérjük tisztázni, hogy elszámolhat-e, ill. hogyan számolhat el egy kedvezményezett 22 hónapra jutó szolgáltatásbérleti díjat, ha a rendszer bevezetése mondjuk 6 hónap alatt megtörténik?
Dönthet ilyenkor úgy a kedvezményezett, hogy nem jelenti készre a projektjét / nem kezdeményezi a támogatás lehívását egészen addig, amíg a 22 hónapra jutó díjat be nem kéri tőle a szállító? További bonyolítja a képet, hogy a szolgáltatásbérleti díjat a szállítók sok esetben egy évre előre számlázzák (pl. Salesforce), ilyenkor a számla kiállítása, ill. kiegyenlítése napján elszámolható már a díj (lehívható-e utána a támogatás), vagy meg kell várni a szolgáltatási időszak leteltét?
6.
4.4.2.3. Tartalmi értékelési szempontok 5. pontjánál nem értjük, hogy mit jelent a zárójelben lévő "a helyben telepített saját szoftver bevezetése célterületnél" megfogalmazás. Ez úgy is érthető, hogy felhőalapú rendszerek bevezetése esetén nem jár pont.
Köszönettel,
Dr. Tóth Máté
Pályázatnet Kft.
Tisztelt Irányító Hatóság,
a GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódszámú Felhívásal kapcsolatosan az alábbi észrevételeinket szeretnénk jelenzni:
1./ hozzászólás:
a Felhívás tervezetének 4.4.2.3. "Tartalmi értékelési szempontok" 12. Árbevétel növekedési ütemének értékelése nem követi következetesen az árbevétel elért mértékét: adható pontszámok: 0, 4, 6, 2. Javasoljuk az árbevétel növekedés mértékével folytonosan, azonos irányban történő értékelését (adható pontszámok: 0, 2, 4, 6).
Szabó-Csécsi Anikó
Tisztelt Kiíró!
Javasoljuk, hogy a Felhívás 4.1. rész c) pontjában meghatározott minimum 2 fő helyett 1 fő stat. állományi létszám legyen a feltétel a legutolsó lezárt teljes üzleti évben, vagy úgy legyen meghatározva, hogy a legutolsó lezárt, teljes üzleti évben min. 1 fő stat. állományi létszám, és legalább 2 fő állandó alkalmazottat fognak alkalmazni legkésőbb a projektmegvalósítás befejezéséig.
(Jelenleg: 4.1. Támogatást igénylők köre
c) "amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 2 fő volt")
Köszönjük.
Tisztelt Kiíró!
A korábbi (2009. és 2011.) kiírás rossz beidegződésére és ennek átgondolására szeretném felhívni a figyelmet.
A 3.1.1 b) bekezdés szerint „A 8. Internetes értékesítés (Vállalati webáruház) és a 9. Internetes megjelenés (Vállalati portál) funkcionális területek együttesen nem pályázhatóak.” Azon túl, hogy mindkettő webes technológia és az elmúlt időszak pályázataiban folyamatosan, mint egymással konkuráló területként kezelték, nem világos, hogy a követelménylista mely eleme alapján ítélik meg egymás kölcsönös kizárását. A követelménylistában leírt funkciók nem ütik, hanem támogatják egymást. Csak azért, mert egy cég újabb értékesítési csatornát kíván nyitni egy vállalati webáruház segítségével, semmiképp nem mondhat le a céges image webportál jellegű bemutatásáról. Nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy egy vállalat csak adott termékkörét, portfóliójának kisebb részét közvetíti/közvetítheti webes értékesítési csatornán, azonban más komplexebb termékkörét, üzletágát nem képes bevonni ebbe a körbe. Nyilvánvalóan ez a cég is meg kíván jelenni a weben a webáruházban nem értékesített termékválasztékával, amelyeket pontosan a követelménylista 9. pontja szerint tenne közzé. A jelenlegi függés feloldását javasoljuk, és teljes mértékben két független, önálló területként megjelölni a végleges pályázatban.
A 3.1.1 b) ponton belül képzavart látunk, a követelménylistában található 8. és 9. webes technológiának nyilvánvalóan semmi köze nincs a 13. pontban található mobil technológiához, így nem világos a kettő összehozása. Véleményünk szerint axiómaként kezelhető, hogy egy webes felület reszponzív kialakítása nem tartozik a mobil technológiát alkalmazó rendszerekhez, mint ahogy az is axióma, hogy a webes rendszerek és a mobil eszközökre tervezett szerviz, értékesítői, gyártás kiegészítő, logisztikai (stb.) funkciók szintén nem üthetik egymást.
A fentiek alapján szakmailag úgy gondoljuk, hogy a 8. és 9. webes technológiák, valamint a 13. mobil technológiák teljesen függetlenek egyenként és egymástól.
Kérnénk a fentiek átgondolását.
Tisztelettel: Bali Endre
Tisztelt Kiíró!
A "Megigényelt pénzügyi eszköz összegének aránya a Felhívás 5.3 c) részében megadott, igénybehető kölcsön arányához (GINOP 3.2.1 minősítés esetén 50%, minden egyéb esetben 55%) képest pozitív (+) százalékpont eltéréssel a projekt összköltségén belül " megfogalmazás igen nehezen értelmezhető egy képletet javaslunk mellé írni, hogy egyértelmű legyen.
Köszönjük!
Tisztelt Kiíró!
5.6 b) - Felhő szoftver esetén - amit tipikusan egy szolgáltató, publikus árlista alapján szolgáltat - értelmezhető a 3 független ajánlattevőtől kért ajánlat?
Ha igen, hogyan?
(Nem a szoftver bevezetési és tanácsadási szolgáltatások a kérdésesek, hanem a felhő szoftver szolgáltatás.)
Tisztelt Kiíró!
A felhő szoftverre vonatkozó 22 havi előfizetési díj korlátot legalább 36 hónapra javasoljuk emelni, mert:
a) a projekt fenntartási időszak is ilyen hosszú továbbá
b) az előfizetési díjban nem csak a szoftver licence-nek megfelelő díj, hanem a
-követés-támogatás költsége továbbá
-a szolgáltatói szerver infrastruktúra és annak üzemeltetésének
díja / költsége is benne foglaltatik.
Azaz amíg egy szoftver licence értékesítése esetén ahhoz az azt értékesítő cégnek gyakorlatilag nem kötődik egyéb költsége, a felhő szoftver esetén a teljes szolgáltatás díjából jellemzően 40-60% az egyéb költség, és a maradék az adott előfizetésre jutó szoftver licence (arányosított / ráosztott) szolgáltatói költség (és ehhez kapcsolható bevétel).
Ezek az adatok pl. az USA-ban tőzsdén jegyzett 10 éve (vagy több) felhő szoftvert szolgáltató cégek eredmény-kimutatása alapján is (pl. SFDC - Salesforce.com) alátámaszthatóak, nem csak a hazai felhő szoftver szolgáltató cégek mérlegei alapján.
Kérjük fontolják meg ezt az érvet.
Tisztelt Kiíró!
Nem világos, hogy az elszámolás majd hogyan történik a felhő szoftver előfizetési díj esetén:
a) ezen díjak időszaki elszámolással együtt - az adott időpontig kiszámlázott felhő szoftver előfizetési díjakkal együtt - számolhatóak el (tehát pl. a 6. hónapban beadott időszaki elszámolásban az 1-6 hónap díjai, mivel ezek lettek számvitelileg is teljesítve)
vagy
b) a szolgáltató állítson ki egyben a 22 havi előfizetési díjról számlát és ezt a projekt időszaki/végelszámolása kapcsán teljesítettnek lehet tekinteni?
Következő észrevételünk:
5.5.2 b) Felhő alapú szolgáltatás esetén a bevezetési és implementációs szolgáltatásokra megadott 25%-os korlát extrém alacsony.
Felhő szolgáltatás esetén is van akár kisvállalkozás méretben is bevezetés.
A szakértők napidíja nem olcsóbbak felhő szolgáltatás esetén sem.
A szükséges embernap-szám sem kevesebb.
Szakértői díj = szakértői napidíj x embernap-szám - ugyanaz, mint egy telepített szoftver esetén.
Elméletben lehetséges standardizálás, de a felsorolt célterületek esetén 1-2 kivételtől (pl. egyszerű számlázó megoldás) és mikrocégtől eltekintve mindig szükséges a telepített szoftverrel egyező bevezetés.
A “kivétel”-ek pedig nem fognak pályázni, mert nem éri meg az 1-3 fős cég és standard szoftver esetén a plusz adminisztráció.
Ezért aki pályázik, ugyanúgy bevezetést kér.
Mivel csak 22 hónap előfizetési díjat finanszíroz a pályázat, ezért az
össz bevezetési díj / össz szoftver előfizetési díj arány még magasabb (!!!) és nem pedig alacsonyab lesz egy telepített szoftverhez képest.
Telepített szoftver esetén az össz bevezetési díj / (össz licence díj + hardver díj) várhatóan eleve alacsonyabb lesz, hiszen a drága licencek és szerverek a nevezőt a felhőhöz képest jelentősen növelik és a licence díjra sincsen felső korlát megszabva.
Mindezek miatt a felhő szolgáltatás esetén az 5.5.2 b) 25%-ról 75%-ra növelése reális.
Ezt piaci alapon, pályázattól függetlenül az elmúlt egy évben kiadott ajánlatokkal alá tudjuk támasztani a kiírók számára, ha szükséges.
Tisztelt Kiíró!
Köszönjük a lehetőséget, hogy megtehetjük észrevételeinket.
5.3. Felhő alapú szolgáltatások esetén a felhő szolgáltatókkal szemben diszkriminatív a 16 millió forint helyett 8 millió forintos maximális támogatás-limit.
Kérjük ezt vizsgálják felül, mert ez Uniós versenyjogot sért és semmivel nem alátámasztható.
A kiíró feltételezi, hogy a felhő szoftver olcsóbb - ez egy standard szoftver és mikrovállalkozás esetén lehet hogy így van, de a kiírásban szereplő célterületekre irányuló szolgáltatás esetén ez már kérdéses.
Ami biztos: a felhő rugalmasabb, gyorsabban kiterjeszthető és profeszionálisabban menedzselt szolgáltatást jelent.
A felhő felhasználónkénti ára ugyan lehet alacsonyabb (egységes üzemeltetés, felügyelet, ügyfélszolgálat, méret-gazdaságosság miatt) mint egy telepített szoftveré, de miért korlátozná a kiíró azt, hogy pl. egy nagyobb (akár több 100) felhasználószámmal rendelkező cég a pályázat keretében felhő alapon vegye igénybe a szolgáltatást? Márpedig a 8 milliós korlát (16 millió forint helyett) ezt jelenti. Ezt semmi nem támasztja alá.
Az észrevételem a Felhívás „3.3. Nem támogatható tevékenységek” pontját érinti, amelyben az következőket írják:
3.3. Nem támogatható tevékenységek
A felhívás keretében a 3.1.1. - 3.1.2. pontokban meghatározott tevékenységeken túlmenően más tevékenység nem támogatható, különös tekintettel az alábbi tevékenységekre:
b.) szálláshely- és/vagy fürdőfejlesztés
A fentiek alapján nem egyértelmű, hogy vendéglátás- és közétkeztetésre irányuló fejlesztés (amennyiben a pályázó végez ilyen tevékenységet az adott telephelyen, de a fejlesztést nem érinti szálláshely szolgáltatást) a támogatható tevékenységek közé esik-e?
Javaslom a véglekes kiírásban tisztázni a fenti kérdéskört!
A pályázati felhívás tervezetében több helyen is megjelenik, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások (651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklete szerint) nyújthatnak be támogatási kérelmet, viszont a felhívás tervezet 4.2/6 pont 2.bekezdés m) - 24.oldal - szerint nagyvállalkozás csak akkor nem lehet kedvezményezett, ha az B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van:
"m) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van."
A pont alapján, ha egy nagyvállalkozás a B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél jobb helyzetben van, akkor nyújtható számára hitel, tehát támogatást is jogosult igénybe venni? A fenti, 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet. 100. § 4.bek-ből (csekély összegű támogatások) eredő megfogalmazás megjelenik a felhívás tervezet 25. oldalán az i) pontban is.
Szükséges lenne az ellentmondás tisztázása a támogatást igénylők körét illetően, nagyvállalkozás jogosult-e támogatási kérelem benyújtására vagy sem.
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Kiíró!
Kérnénk összehangba hozni a "3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások" a) pontja, amely 4. számú mellékletnek jelöli TESZOR listát, és a "8. A FELHÍVÁS SZAKMAI MELLÉKLETEI", ahol már 5. számú szakmai mellékletnek lett jelölve.
Továbbá a pályázat mellékletei közül fontosnak tartanánk az ún. MTÖK excel mihamarabbi kibocsátását.
Tisztelettel: Bali Endre
Tisztelt Kiíró!
Az észrevételem a Felhívás 4.1. támogatást igénylők köre pontját érinti, amelyben az alábbiakat írják idézem:
"c) amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 2 fő volt d) amelyek kevésbé fejlettnek minősülő régióban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkeznek és ott legalább egy fő állandó foglalkoztatottat alkalmaznak vagy alkalmazni fognak legkésőbb a projektmegvalósítás befejezéséig"
Régebbi kiírásokban elég volt a minimum 1 fő. Ezt célszerűbbnek tartanánk.
Valamint nem egyértelmű a kiírás hogy akkor most mi a hátrányos régió és akkor valójában hány főnek is kell lennie az előző lezárt évben?!
Tisztelttel
Óvári Gabriella
Észrevételem a "Támogatást igénylők köre" pont kiegészítésére irányul.
Javaslom, hogy a Felhívás 4.1.1. pontja egészüljön ki a szociális szövetkezetek gazdálkodási formakódjával (121). Hazánkban is megteremtődött már annak a feltételrendszere, hogy a szociális szövetkezetek is gazdasági tevékenységet végezzenek, a gazdaság számos ágazatában tevékenykednek, jelentős szerepet töltenek be a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában. Feladataik végrehajtását, üzleti eredményességüket nagymértékben pozitív irányba befolyásolhatja a korszerű vállalati infokommunikációs eszközök, rendszerek használata.
Tisztelettel: Kovács Orsolya
Tisztelt Ügyintéző!
Javaslatot kívánok tenni a felhívás 4.1. "Támogatást igénylők köre" pontjának tartalmi bővítésére.
Indoklás:
A vállalkozás fogalmába nemcsak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságok tartoznak, hanem minden olyan piaci szereplő, amely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a belső piacon, függetlenül annak jogi státuszától.
A felhívás 4.1.1. "Gazdálkodási formakód szerint:" pontja értelmében a GFO 12 Szövetkezet bármilyen formája nem tartozik a támogatást igénylők körébe.
A szövetkezetek jelentősége a rendszerváltást követően csökkent, de bizonyos területeken (mezőgazdaság, kereskedelem) megújulás után teljes értékű szereplőként jelentek meg a gazdasági életben.
A szövetkezetekre csakugyan elmondható, versenyképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő-és megtartó képességük egyik feltétele, ha lépést tudnak tartani a kor technikai elvárásaival, kihasználják az infokommunikációban rejlő lehetőségeket.
2014-ről 2015-re a regisztrált szövetkezetek száma 4249 db-ról 4577 db-ra növekedett. A szövetkezetek a szolgáltatás és értékesítés területén is tevékenykednek. Nemzetközileg mintegy 3 milliárd ember megélhetését szolgálják. Magyarországon a szektor 1-1,5 százalékkal részesedik az ország GDP-jéből. A szövetkezeti rendszer fejlesztése a gazadaság válságokra történő rezisztencianövelés egyik eszköze, miután a szövetkezetként működő vállalkozások – főként a fogyasztási-, ipari- és szolgáltató szövetkezetek – általánosságban ellenállóbbak a válsággal szemben.
E gazdálkodási forma továbbá rendelkezik a következő sajátosságokkkal is: éves beszámoló készítés, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról. Továbbá vállalkozási tevékenység végzése esetén kettős könyvvitel vezetésére is kötelezett. Ennek értelmében a nemzeti teljesítméynekhez szintén hozzájárulnak csakúgy, mint az 1-117-ig terjedő formakódú vállalkozások. Formakódja alapján is 1-es kezdetű, azaz vállalkozásnak minősülnek.
Másrészről a következő információ pontosítására teszek javaslatot és kérem, hogy legyen kedves ezzel kapcsolatban további tájékoztatást nyújtani:
5.2. "A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége" tartalmazza a következőt:
"A felhőalapú szolgáltatások bevezetése vonatkozó szolgáltatás bevezetés kapcsán a támogatást igénylőnél az egy megoldásfelhasználóra és egy hónapra vetített fejlesztési (szolgáltatási) költség nem haladhatja meg a (nettó) 40 ezer Ft-ot (számítási mód: (rész)projekt összköltsége / hónapok száma / fejlesztendő funkcionális területek száma / felhasználók száma)."
Ennek kapcsán legyen kedves meghatározni, hogy a számítási mód esetén a hónapok száma mivel egyenértékű. (pl. naptári hónapok száma egy évben vagy a fenntartási időszak hónapjainak száma)
Energia- és időráfordítását előre is köszönöm!
Tisztelt Ügyintéző!
Nem egyértelmű az útmutató alapján, hogy a pénzügyi tevékenységet végző cégek esetében miként kell a pontszámokat számolni.
Kérem szíves tájékoztatásukat a felmerülő kérdéssel kapcsolatosan!
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Skoda Barbara
Tisztelt Ügyintéző!
A tervezet "3. Tartalmi értékelési szempontok a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában:" pontja "4"-es értékelési szempont elérhető maximális pontszáma ellenőrizendő.
3 opció van 3;3;4 adható pontszámokkal, amelyből kiválasztani egyet lehet, így az adot értékelési szempont pontmaximuma 4 és nem 10, ahogyan az jelenleg az érétkelési táblázatban látható.
Kérem, hogy ennek várható kezelési módjáról legyen kedves tájékoztatást nyújtani.
Előre is köszönöm!
