Hozzá szeretne szólni?
Amennyiben már korábban regisztrált a palyazat.gov.hu oldalon, akkor használja a fejlécben az Egységes beléptető felület bejelentkezés gombot a bejelentkezéshez.
Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
Üdvözlöm Önöket! Egyéni vállalkozóként működök immár 18 éve az ország leghátrányosabb kistérségében 25 főállású munkavállalónak biztosítva megélhetést a vendéglátás területén. A pandémia hatására sem bocsátottam el senkit, sőt felvettük a kesztyüt és még bővültünk is. A 2021 júliusban beadható Ginop_plusz-os pályázaton még nem tudtunk indulni, mert csak egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozás vagyok. A 3. fordulóra akartunk készen lenni, de 3 és fél perc alatt elszálltak az álmok. Most ismét itt a lehetőség: januárban beadhatnánk a pályázatot, de most már az egyéni vállalkozás minden formája ki van hagyva belőle. Egy egyéni vállalkozó nem csinálhat egy nagy projektet? Dehogynem. Mi is bebizonyítottuk. Mégsem indulhatunk jelenleg. Terveztünk új épület építést és eszközbeszerzést egyaránt. Ez a pályázat az ilyen vállalkozások számára van kiírva,szerintem, de mégsem indulhatunk. Júliusban még elfogadták a kettős könyvvitelt, azzal teljesen át lehet világítani a vállalkozást. Ha vállalkozási formát váltok, akkor azért esek ki. Ha több millióért veszek egy jelenleg alvó kft.-t ,akkor az ő paramétereivel sikeresen pályázhatok. A saját, tisztességes, becsületes eredményeimmel viszont nem. Ez reális? Elnézést, ha én nem szakmailag közelítettem meg a témát, de én ebben nem vagyok szakember, én dolgozni, fejlődni akarok és a dolgozóimnak egy pozitív jövőképet biztosítani. Kérem tisztelettel megfontolni az egyéni vállalkozók befogadását is, hiszen ezekben a térségekben, ahol most pályázni lehet, ők vannak nagy számban. Tisztelettel: Bojáki Zoltán Fehérgyarmat
Általános észrevétel:Az operatív program tervezet csak érintőlegesen foglalkozik Európa legfontosabb kihívásával, az European Green Deal elemeivel (CPR policy objective 2), javasoljuk ezt pótolni (https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu).
Részletes észrevételek:
-A szöveg három helyen hivatkozik a zöldgazdaságra, de ehhez nincsenek konkrét intézkedések, források rendelve (1. táblázat, 13. oldal 2.1.1.1. és 30. oldal 2.2.1.).
-Hiányzik a programból: a CPR 2. szakpolitikai célkitűzés (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018PC0375&rid=8):
049 Természetvédelem, helyreállítás és a Natura 2000 területek fenntartható használata; 050 természet és biodiverzitás védelem és zöld infrastruktúra, azaz a társadalom életminőségének az emelése érdekében végzett környezeti fejlesztések.;Az operatív programban kiemelt célok elérésének a feltétele, hogy egészséges munkaképes polgárok végezzék gazdasági, illetve innovációs tevekénységüket, de a testi-lelki egészség alapvető feltétele a megújulási, regenerációs, felfrissülési képeség, amit az ember számára a természet tud biztosítani.
-Az új koronavírus járvány okozta válsághelyzet bebizonyította, hogy a szellemi és lelki felfrissülés legfontosabb eleme a természeti környezet hozzáférhetősége, a természetben egyedül vagy családunkkal folytatott séta, kikapcsolódás, élménygyűjtés. A madárcsicsergés gyógyító hatása felér a beteg testrész fizikoterápiás kezelésével, amelyet a jelenlegi környezetpusztító, élőhelyromboló emberi terjeszkedés mellett már csak korlátozottan élvezhetünk. Ijesztő mértékben tűnnek el például az énekesmadaraink, az élőhelyek drámai mértékben romlanak le, továbbá a klímaváltozás és a mindent behálózó közlekedés következményeiként idegenhonos inváziós fajok lepik el hazánkat, illetve az Európai Unió területét (https://www.eea.europa.eu/hu/highlights/europa-kornyezeti-allapota-2020-ban).
Az ökológiai hálózat elemei között az összeköttetés megszakad, a zöld infrastruktúra konnektivitása sérül, az élőhelyek egyre inkább feldarabolódnak.
-Az új koronavírus járvány okozta válsághelyzet felhívta a figyelmet a hozzáférhető természeti tőkénk fejlesztésének, megóvásának és bemutathatóságának fejlesztésének szükségességére, ezért az alábbi módosításokat javasoljuk.
-A "2.6. Turizmus, örökségvédelem" fejlesztések mellett a természeti kincseinket (Natura 2000 hálózat, zöld infrastruktúra) fenntartható módon (tehát az értékek veszélyeztetése, sérülése, túlhasználata nélkül) történő bemutatása kapjon önálló prioritást a GINOP Plusz programon belül, önálló 2.7 alpontként.
18. oldal utolsó sorához:
Fejleszteni szükséges a városi zöldfelületek természetközeli állapotát, bemutathatóságukat, a természeti kincseinket őrző nemzeti parkok bemutatóhelyeit, tanösvényeit.
Komplex turisztikai fejlesztések révén az EU Grean Deal zöldítési folyamatának részeként növelni szükséges a biodiverzitás jelentőségét az agrárinnovációk sorában, továbbá környezetkímélő ökológiai gazdálkodással, fakivágás nélkül kell az agráriumot megújítani.
A zöld agrárium által előállított javak közül kiemelhetők a nemzeti parki termékek, amelyek a helyi termelők súlyát, értékét és elismertségét emelhetik a multinacionális kereskedelmi láncok által környezetterhelő módon előállított és gyakran más kontinensekről szállított termékekkel szemben.
A fejlesztés indikátorai mindazon természeti állapotjelzők (védett és fokozottan védett növény és állatfajok jelenléte, az ökoszisztéma-szolgáltatások stb.), amelyeket a természet biztosít számunkra.
19. oldal:
Zöld agrárium – új vegyszer/antibiotikum-mentes technológiák fejlesztése (növénytermesztés, állattenyésztés), energiahatékonyság fejlesztés, precíziós mezőgazdasági (Copernicus műholdelemzés, drón technológia stb.) fejlesztés.
21. oldal:
EU Green Deal alapján a természetkímélő, ökológiailag tudatos, zöld turizmus fejlesztése, városi zöldfelületek természetközeli, madárbarát átalakítása; nemzeti parki bemutatóhelyek, tanösvények és nemzeti parki termékek fejlesztése, a testi és lelki egészség megőrzéséhez szabadon látogatható természet hozzáférhetőségének biztosítása.
24. oldal:
A zöld gazdaság hivatkozás marginális, javasoljuk a súlyának megfelelő kiegészítést.
Innováció alatt:környezetvédelmi technológiai, természetvédelmi mérési/monitorozási/értékelési, mezőgazdasági termelési/tartósítási/művelési újdonságokra is célszerű gondolni, kihasználva az EU Green Data Space keretében elérhető adatbázisok elemzésében rejlő lehetőségeket.
Tisztelt Irányító Hatóság!
A GINOP Plusz-1.2.1-21 A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása az Alutek Form Kft. részéről az lenne a javaslatunk, hogy a vizsgált, lezárt üzleti éveknek az átlagos statisztikai létszámát 1 főben határozzák meg, míg pályázati követelményként a létszám bővítése legyen előírva, ezzel több mikrovállalkozásnak segítenének.
Köszönettel: Alutek Form Kft.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem részéről:
Javasoljuk, hogy a felősoktatási intézmények szerepe hangsúlyosabban jelenjen meg a felhívásokban. Javasoljuk továbbá, hogy konzorciumi bevonásuk a pontozási szempontrendszerben is tükröződjön.Véleményünk szerint a Felsőoktatás, szakképzés priorítási tengely mentén a személyi és az infrastruktúrális feltételek javítása egyaránt hansúlyos cél. Javasoljuk, hogy az egyes pályázati felhívásokban mindkét cél jelenjen meg.
Köszönjük
Tisztelt Irányító Hatóság!
Egyetemünk 2 kérdésre szeretne választ kapni.
1, A támogatási kérelem benyújtásával kapcsolatban a következő kérdést szeretnénk feltenni. (1.1-1.2)
Támogatást igénylőnek a konzorcium vezetője számít-e, vagy az összes tag? Egyetem, mint konzorciumi tag, részt vehet több pályázatban is?
Javaslat: A tervezet nem határozza meg egyértelműen, ki tekinthető támogatást igénylőnek. Mivel a támogatást igénylőnek csak egy pályázata kerülhet értékelésre, így javasoljuk, hogy a tervezetbe egyértelműen kerüljön be, ki minősül támogatás igénylőnek, illetve az, hogy konzorciumi partnerként hány pályázat benyújtása lehetséges.
2, Az önállóan támogatható tevékenységekkel (2.1.1.) kapcsolatosan az lenne a kérdésünk, hogy új szak indítása, az ezzel kapcsolatos előkészítés pályázható tevékenységnek minősül-e (gazdálkodástudományi tanszéken, gazdasági társasággal konzorciumban).?
Válaszukat előre is megköszönve.
Tisztelettel: Borissza Tibor
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályázati Központ
Tisztelt Irányító Hatóság!
I. Javaslat.
Javasoljuk a nagyvállalatok, különösen a kapcsolt vállalkozásként nagyvállalatnak számító, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pályázati lehetőségeinek kibővítését.
Indoklás
Felhívjuk a figyelmet, hogy a települések közszolgáltatásaik jelentős részét kiszervezték a közvetett- vagy közvetlen tulajdonukban lévő gazdasági társaságokba. Bár a vidéki települések esetében ezek a társaságok egyenként nem sok munkavállalót foglalkoztatnak és az árbevételük sem éri el a nagyvállalati érteket, a KKV besorolásra vonatkozó szabályozás miatt (egybe kell számolni a közös tulajdonban lévő cégeket) nem indulhatnak a KKV-kat támogató pályázati forrásokért. Ez jelentős hátrányt okoz nekik és ezzel a településeknek is.
II. Javaslat.
2.2. Kutatás, fejlesztés, innováció
Javasoljuk olyan programoknak a célrendszerbe való beemelését, amelyek ernyő projektként a helyi KKV-k számára működtetnek támogatási rendszert, az OP-ban megfogalmazott prioritások (gyorsan növekvő vállalkozások, technológiaváltás, S3 stratégiába illeszkedő stb.) szerint.
A kedvezményezetti körbe be kell emelni a helyi önkormányzatokat és vállalkozást segítő szervezeteket. Ezek az intézmények jól ismerik a helyi szükségleteket, beszállítói láncokat, együttműködési lehetőségeket, így hatékony és területre szabott támogatási rendszert működtethetnek.
Indoklás
Miskolcon a Területi Innovációs Platform munkájában a helyi önkormányzat is jelentős szerepet játszik. Egyrészt a tulajdonában lévő cégek innovációs képességének- és tevékenységének fejlesztése/koordinálása által, másrészt a Miskolci Egyetem és a helyi cégek közötti K+F együttműködés tevékeny szereplőjeként. Kérjük, hogy a kedvezményezetti körbe kerüljön be az önkormányzat is, hogy azok ezáltal is elő tudják segíteni a városuk fejlődését.
III. Javaslat.
2.5. Felsőoktatás, szakképzés
A szakképzés fejlesztési célok közé javasoljuk beemelni a szakképző helyek és gyakorlati helyek/műhelyek infrastrukturális fejlesztését, ill. újak létrehozását.
Indoklás
Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából az OP egyik beavatkozása „A szakképzés minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése”.
Az OP tervezet alapján a szakképzés területén megvalósuló fejlesztések a szakmai oktatás innovatív, digitális tananyagfejlesztés, humánerőforrás és minőségfejlesztés, hátránykompenzáció, valamint a pályaorientációs szolgáltatások fejlesztése, képzések összehangolása, a szakmai életút segítése, és az egész életen át tartó tanulást ösztönző tevékenységei révén segíti az Európai Bizottság 2020. évi országspecifikus ajánlásának – minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés – és az egyedi célkitűzésben foglaltak megvalósulását.
A mai kornak megfelelő színvonalú gyakorló helyek nélkül nem lehet a munkaerőpiacon versenyképes szakembereket képezni, ezért a minőségi oktatás biztosítása érdekében kérjük az infrastrukturális fejlesztések, beruházások támogathatóságát.
Miklós Viktor
Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala
Tisztelt Irányító Hatóság!
I. Javaslat.
Javasoljuk a nagyvállalatok, különösen a kapcsolt vállalkozásként nagyvállalatnak számító, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pályázati lehetőségeinek kibővítését.
Indoklás
Felhívjuk a figyelmet, hogy a települések közszolgáltatásaik jelentős részét kiszervezték a közvetett- vagy közvetlen tulajdonukban lévő gazdasági társaságokba. Bár a vidéki települések esetében ezek a társaságok egyenként nem sok munkavállalót foglalkoztatnak és az árbevételük sem éri el a nagyvállalati érteket, a KKV besorolásra vonatkozó szabályozás miatt (egybe kell számolni a közös tulajdonban lévő cégeket) nem indulhatnak a KKV-kat támogató pályázati forrásokért. Ez jelentős hátrányt okoz nekik és ezzel a településeknek is.
II. Javaslat.
2.2. Kutatás, fejlesztés, innováció
Javasoljuk olyan programoknak a célrendszerbe való beemelését, amelyek ernyő projektként a helyi KKV-k számára működtetnek támogatási rendszert, az OP-ban megfogalmazott prioritások (gyorsan növekvő vállalkozások, technológiaváltás, S3 stratégiába illeszkedő stb.) szerint.
A kedvezményezetti körbe be kell emelni a helyi önkormányzatokat és vállalkozást segítő szervezeteket. Ezek az intézmények jól ismerik a helyi szükségleteket, beszállítói láncokat, együttműködési lehetőségeket, így hatékony és területre szabott támogatási rendszert működtethetnek.
Indoklás
Miskolcon a Területi Innovációs Platform munkájában a helyi önkormányzat is jelentős szerepet játszik. Egyrészt a tulajdonában lévő cégek innovációs képességének- és tevékenységének fejlesztése/koordinálása által, másrészt a Miskolci Egyetem és a helyi cégek közötti K+F együttműködés tevékeny szereplőjeként. Kérjük, hogy a kedvezményezetti körbe kerüljön be az önkormányzat is, hogy azok ezáltal is elő tudják segíteni a városuk fejlődését.
Miklós Viktor
Miskolc MJV Polgármesteri Hivatala
Személyi ráfordításokra és igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó korlátra megadott képletben mindkét "Létszám" az utolsó lezárt üzleti év átlagos statisztikai létszámát jelenti, tehát egyszer osztok, egyszer szorzok ugyanazton a létszám adattal, vagy a második (szorzótényezőként szerplő) létszám a projetkre, nem pedig az utolsó üzleti évre vonatkozik? Igénybe vett szolgáltatás esetén, ha a szolgáltató 2 konzorciumi partnerrel is szerződik, össze kell számítani, vagy külön-külön értelmezett a korlát?
GINOP Plusz-1.2.1-21 A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása
A támogatás kiírásakor meghatározott hőszivattyús hűtő/fűtő/HMV rendszerekre adott projektben elszámolható keretösszegek - földhő-víz: 286.000 Ft+ÁFA/kw és levegő-víz: 213.000 Ft+ÁFA/kW - 2021.05. hónapjában kivitelezhetetlenül alacsonyak, amelyet az alapanyagok, berendezések áremelkedése - ez tételfüggően 15-150%-ot jelent a tavaly decemberi állapotokhoz képest - és munkaerő piaci helyzet eredményezett. Javasoljuk a kW-onkénti keretösszegek földhő-víz höszivattyú esetén 450.000 Ft+ÁFA/kW-ra, levegő-víz hőszivattyú esetén 370.000 Ft+ÁFA/kW-ra történő emelését.
Tisztelt Kiíró!
Nagyon vártuk a programot, sajnálattal olvastuk, hogy az élelmiszer feldolgozókat kivették a pályázók köréből. Kérjük megfontolni az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások támogatását is a GINOP Plusz programból.
Tisztelettel,
M. A.
Tisztelt Hivatal!
Cégünk, innovatív takarmány- és élelmiszeripari termékek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó kisvállalkozás (létszám: 20 fő). Vállalkozásunk konzorciumi partnerként pályázott a PIACI-KFI őszi felhívásra 2020-ban (kódszám: 2020.1.1.2.-PIACI KFI), és az erről szóló pozitív szakmai döntést követően támogatási kérelmet nyújtott be 2021.március 17-én. Az idei évben egy új, innovatív témával szeretnék ismét pályázni a GINOP-Plusz programra. Az lenne a kérdésünk, hogy ugyanabban az évben lehetséges-e önállóan pályáznunk a GINOP-Plusz programban (a PIACI-KFI-től teljesen eltérő tématerületen), ha már van egy nyertes konzorciumi PIACI-KFI pályázatunk? Esetleg, mint konzorciumi partner, részt vehetünk-e a fentiek ismeretében a GINOP- Plusz pályázatban?
GINOP Plusz 1.2.1-21
1. Ingatlan beruházás meghatározásnál egyértelműsíteni kellene, hogy az ingatlan vásárlást is tartalmazhet-e!
2. Ha igen akkor a piaci érték igazolása értékbecsléssel, pályázathoz elő adásvételi szerződés.
3. Az önerőnél tisztázni kéne, hogy az lehet-e hitel, ha igen, akkor maximum milyen arányban?
4. A szoftverek beszerzésénél tisztázni kéne, hogy az lehet-e egyedi fejlesztésű szoftver is, vagy nem.
A Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. észrevételei
2.1. Vállalkozásfejlesztés fejezet: az innovációs és technológiai fejlesztésekhez kapcsolódóan, különösen a leghátrányosabb térségekben és a rozsdaövezetekben szükségesnek látjuk a kapcsolódó ingatlanvásárlás támogatását, mely javítaná a vállalkozási kedvet ezen térségekben, területeken.
2.3. Fenntartható munkaerőpiac fejezet: a foglalkoztatási szolgálatok tevékenységének támogatására javasoljuk mentorok (mentálhigiénés szakemberek) bevonása a programokba például a koronavírus járvány okozta negatív hatások mentális kezelése, a tartós munkanélküliségből a munkába állás folyamatának támogatása érdekében.
2.6. Turizmus, örökségvédelem: a beavatkozási területeket javasoljuk kiegészíteni az arborétumok kialakításával, akár meglévő turisztikai vonzerők új elemeként. Az arborétumok olyan szabadtéri turisztikai célpontok, amelyek – tekintette a koronavírus járvány tapasztalataira is – lehetővé teszik a turisták számára a szabadidő biztonságos eltöltését.
Általános javaslatok:
- Támogatási lehetőségek pl. eszközbeszerzésre olyan vállalkozások számára, akik eddig tartaléklistára kerültek, viszont alapvetően megfeleltek a szakmai kritériumoknak.
- Bértámogatások és eszközbeszerzés támogatás fontosságának hangsúlya a KKV-k fejlődése érdekében.
Tisztelt Minisztérium!
A tudáshasznosítás megerősítése és a képzett munkaerő bevonzása, valamint helyben tartása miatt fontos lenne még a jelentős hozzáadott értéket teremtő és innovatív iparágakhoz tartozó nagyvállalatok KFI tevékenységének ösztönzése.
Köszönettel,
Bartha Balázs /Sanofi/
Tisztelt Minisztérium!
Szeretném megkérdezni, hogy milyen ütemezés szerint várható a pályázatok kiírása 2021-ben?
Továbbá szereném azt is megkérdezni, hogy a A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása, VINOP-1.2.1-21 azonosító számú, társadalmi egyeztetésen lévő pályázat, a GINOP-Plusz keretében kiírásra kerül, vagy ismét társadalmasítják?
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) észrevételei és javaslatai
2.2.1.1
„EU Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramban való sikeresebb részvétel ösztönzése szempontjából.” (30.o.)
A KKV szektorban nagyon alacsony az EU-s kutatási és támogatási keretprogramok ismerete.
Javaslat
Szükséges a tájékoztatás és képességek javítása a részvételben. Támogató (pl. tanácsadó) szervezetek ösztönzése a KKV-k elérésére, és bekapcsolására az EU-s hálózatokba.
2.2.1.1
„A tervezett fellépések esetében a legfőbb kiválasztási szempont a kutatási és innovációs kiválóság, emellett fontos az esélyegyenlőség biztosítása és a fenntarthatóság.” (30.o.)
Az impact, gazdasági és társadalmi hatásnak kell a legfontosabb szempontnak lennie.
(Szövegszerű) javaslat
„A tervezett fellépések esetében a legfőbb kiválasztási szempont a kutatási és innovációs kiválóság és a gazdasági, társadalmi hatás mértéke, emellett fontos az esélyegyenlőség biztosítása és a fenntarthatóság.”
2.2.1.1
„A projekteknek lehetőség szerint hozzá kell járulniuk a quadruple helix szektorai (akadémiai, üzleti, kormányzati és civil szektorok) közötti együttműködéshez, hálózatosodáshoz.” (30.o.)
Meglévő szervezeteket hálózatépítési kapacitásait kell növelni, nem újakat létrehozni, kivéve hiányterületen.
2.2.1.1
„Preferáltak azok a projektek, amelyek a tudásáramlást, technológia transzfert, inkubációt vagy szektorközi kapcsolatokat segítik.” (30.o.)
Alacsony impact-tel is lehet ilyen projekteket fejleszteni.
(Szövegszerű) javaslat
„Preferáltak azok a magas hasznosíthatóságot eredményező projektek, amelyek a tudásáramlást, technológia transzfert, inkubációt vagy szektorközi kapcsolatokat segítik.”
2.2.1.1
„valamint fontos szerepet tölthetnek be a „nyílt innovációs” törekvések meghonosításában” (31.o.)
Szükséges a közbeszerzések átalakítása, a közszférában alkalmazható innovatív technológiák használatának, hozzáférésének a megkönnyítése, az innovatív, tudás-orientált vállalatok megoldásainak előnyben részesítése.
Javaslat
Az innovatív közbeszerzési eljárások támogatása.
2.2.1.1
„térítendő elemekkel kombinált és differenciált pénzügyi eszközökkel kell támogatnunk ezt a célcsoportot” (31.o.)
Nem csak a korai szakaszban lévő vállalkozásokat, hanem a magas innovációs potenciállal bíró fejlesztési projekteket, amelyek érettebb, stabil vállalkozásokhoz köthetők.
Javaslat
Ezek miatt elsősorban a vissza nem térítendő elemekkel kombinált és differenciált pénzügyi eszközökkel kell támogatnunk ezt a célcsoportot, elsősorban a korai szakaszban levő, nagy innovációs potenciállal rendelkező fejlesztési projektekre fókuszálva.
2.2.1.1
„A pénzügyi eszközök tervezett felhasználása” (31.o.)
A projekteket rendszeres es személyes beszámolókkal kell ellenőrizni és csak az eredményeseket kell lépcsőzetesen tovább finanszírozni.
(Szövegszerű) javaslat
Ezek miatt elsősorban a vissza nem térítendő elemekkel kombinált és differenciált pénzügyi eszközökkel kell támogatnunk ezt a célcsoportot, elsősorban a korai szakaszban levő, nagy innovációs potenciállal rendelkező vállalatokra fókuszálva – több szakaszban, lépcsőzetesen.
2.2.2.1.
„A humán erőforrás biztosítása szempontjából kulcskérdés a kutatói utánpótlás biztosítása a felsőoktatási, az akadémiai és az üzleti szektorban egyaránt. Ennek alapját képezik a kutatói utánpótlást biztosító programok.” (34.o.)
A kutatók üzleti orientációját képzésekkel szükséges támogatni, amerikai típusú szemléletben.
Javaslat
Ennek alapját képezik a kutatói utánpótlást biztosító programok, különösképpen a piac-orientált kutató életpálya ösztönzése.
2.2.2.1.
„Közfinanszírozású kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények, szakképzési centrumok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok, felsőoktatási 35 intézményt fenntartó / üzemeltető jogi személy, kormányzati intézmények, vállalatok, nonprofit szervezetek, civil szervezetek, kutatóintézetek, kormányzati intézmények, nonprofit kutatóhelyek, szektorközi együttműködések” (34-35.o.)
Ismétlések kiküszöbölése szükséges a hivatkozott részben.
(Szövegszerű) javaslat
„Közfinanszírozású kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, szakképzési centrumok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok, felsőoktatási intézményt fenntartó / üzemeltető jogi személy, kormányzati intézmények, vállalatok, nonprofit szervezetek, civil szervezetek, kutatóintézetek, nonprofit kutatóhelyek, szektorközi együttműködések”
2.2.2.1.
„A tervezett fellépések esetében a legfőbb kiválasztási szempont a kutatási és innovációs
kiválóság, emellett fontos az esélyegyenlőség biztosítása és a fenntarthatóság” (35.o.)
Szükséges a gazdasági társadalmi hatást/hasznosíthatóságot priorizálni
(Szövegszerű) javaslat
„A tervezett fellépések esetében a legfőbb kiválasztási szempontok a kutatási és innovációs
kiválóság, illetve a gazdasági- társadalmi felhasználhatóság mértéke mindemellett fontos az esélyegyenlőség biztosítása és a fenntarthatóság”
2.2.2.1.
„Országos lefedettség.” (35.o.)
Az elmaradottabb régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) priorizálása és felzárkóztatása a korábban bevett pályázati metódus alapján ajánlott.
„2.6.1.1. Az alapok beavatkozásai / A kapcsolódó fellépéstípusok”
„2.6.1.1. A kapcsolódó fellépéstípusok / Az alapok beavatkozásai” című alfejezetből teljesen kimaradt a vidéki kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése, mint támogatandó cél. Tekintve, hogy vidéki területen turizmust csak a gyógyfürdők és örökségvédelmi helyszínek közelében elérhető, jó minőségű szálláshelyekkel együtt lehet fenntartható módon fejleszteni, ezért elengedhetetlen az ilyen irányban történő idegenforgalmi fejlesztések támogatása.
Javaslat
Vidéki területen található kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése:
A hazai turizmus fejlődése elképzelhetetlen a kereskedelmi szállásférőhelyek kapacitásainak minőségi bővítése, valamint a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásainak fejlesztése, működésük hatékonyságának javítása nélkül.
A magas komfortfokozatú kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése azokon a turisztikailag frekventált településeken célszerű, ahol a kereslet ezt igényli, és a fejlesztés nem eredményez túlkínálatot.
Az alacsony komfortfokozatú kereskedelmi szállásférőhelyek minőségi bővítését és turisztikai szolgáltatásainak bővítését Magyarország egész területén, de kiemelten a vidéki területen található gyógyfürdők és örökségvédelmi helyszínek környezetében szükséges támogatni.
2.5. Felsőoktatás, szakképzés / 2.5.1.1. Az alapok beavatkozásai / 53-54. oldal
A szakképzési rendszernek képesnek kell lennie annak felmutatására, hogy az ott elérhető képzettség kiszámítható életpályát is jelent, ami javíthatná a hiányszakmákban a munkaerőhiányt.
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) észrevételei és javaslatai
1. Programstratégia
Javasoljuk a stratégiai elemeket kiegészíteni: az innovációs infrastruktúrák fejlesztésével, és ezt a javaslatot végig vezetni az anyag releváns pontjain.
A Vállalkozásfejlesztés részben is javasoljuk megjeleníteni, hogy javítani kell a vállalkozások innovációs infrastruktúra fejlesztését.
A Kutatás, fejlesztés, innováció „A” pontjába javasoljuk beilleszteni, hogy a K+F+I eredményeket be kell vinni a képzésbe, ezzel is segítve a hallgatói tudásbázis növelését.
A Turizmus, örökségvédelem fejezetbe javasoljuk beépíteni a kutatásfejlesztés lehetőségét (2.6.1.1. fejezetbe is a szinergikus hatások miatt).
1. Programstratégia
Szakpolitikai célok
Ma már az innovációk nagy része a digitalizációhoz kötődik. Emiatt javasolt ezen terület kiemelten történő kezelése a felnőttoktatásban és a felsőoktatásban.
(Szövegszerű) javaslat
Felnőttképzés: A felnőttképzésbe bekapcsolódó munkavállalók számának növelése és digitális kompetenciáinak erősítése.
Felsőoktatás: Innovatív, piacképes és inkluzív felsőoktatási rendszer megerősítése, a hallgatók digitális kompetenciáinak jelentős fejlesztése.
1. Programstratégia 1. táblázat / Tudástermelés (11. oldal) Kutatói kapacitás növelése
A kutatóhelyek és vállalkozások közötti átjárhatóság javítása: ha a vállalkozások által irányított K+F+I nagyobb szerepet kapna a hazai innovációs tevékenység elismerése, ismertsége során, lehetséges volna olyan szisztéma kialakítása is, ahol a vállalatok által irányított innovációs célkitűzésekbe kapcsolódnának be a kutatóhálózatok, ezzel a versenyképesség szempontjából nagyobb értékkel bíró kísérleti fejlesztések kerülnének előtérbe. A kutatóhelyek munkatársai nem csupán a felsőoktatási intézménynél vagy állami kutatóintézetnél tevékenykednének, hanem, mint vállalati fő- vagy részidős alkalmazottak dolgozhatnának egy-egy adott projekten.
2.2. Kutatás, fejlesztés, innováció / 28. oldal
Szükséges a K+F+I egységes értelmezése (KFI tv. alapján), hogy az innovációs tevékenység kimutatása minden vállalkozás számára ugyanazt jelentse: K+F minősítési / kimutatási szisztéma széles körben megismertetése az érintettekkel. Az innováció-menedzsment létező szabványai szerinti audit elvégzéséhez tanúsító szervezetre is szükség van.
2.2.1. A kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése
Fontos prioritás a kutatási és gazdasági kompetenciák kapacitások nemzetköziesítésének fejlesztése. Ugyanakkor a nemzetköziesítési törekvéseknek jelentősen érdemes támaszkodnia a meglévő nemzetközi együttműködésekre. Amíg ez a vállalkozások szintjén is jelen van, de strukturális korlátokba ütközik, a felsőoktatás, tudomány, kutatás területén folyamatos fejlődésre „van ítélve” (ld. pl. nemzetközi publikációk).
Javaslat
A GINOP Plusz operatív program átfogó fejlesztési elképzelés a hazai K+F+I társadalmi gazdasági beágyazottságának és hatékonyságának fejlesztésére. A már meglévő alapokon a tudományos, kutatási szféra nemzetközi láthatóságának, integrációjának fejlesztése hatékonyan megvalósítható. Továbbá a hazai kutatási infrastruktúra nemzeti stratégiai terv mentén történő strukturált, célzott és közvetlen fejlesztése, támogatása erőteljesebben kell megjelenjen az operatív programban (jelenleg egy prioritásban jelenik meg közvetlenül a programban).
2.2.1.2. Mutatók
A K+F+I tevékenységek hazai fejlesztése a hazai strukturális sajátosságoknak köszönhetően pusztán KKV vagy vállalat oldalról a befektetések mértékéhez, megtérüléséhez képest aránytalan erőfeszítésekkel jár ahhoz képest, hogy a jelenleg is létező és bizonyos területeken nemzetközi mércével is megfogható kutatói oldalt támogassa a kormányzat.
Javaslat
A nemzeti K+F+I stratégiában meghatározandó célterületek, fejlesztési területek mentén a fő prioritások kapcsán az egyes (országosan alig egy tucat) kutatóintézet célzott támogatása elengedhetetlen feltétele a nemzeti K+F+I potenciál és kapacitás hatékony fejlesztésének.
2.2.1.1
„A cél olyan felsőoktatási, akadémia és üzleti együttműködést támogató szervezetek létrehozása, támogatása és fejlesztése, melyek a kutatási kapacitásaik megerősítése által KFI tevékenységükkel vállalják üzleti partnerek igényeinek megfelelő fókuszálását.” (29.o.)
Már jelenleg is számos szervezet működik ilyen szerepben, miért csak az újak létrehozását támogatják? A meglévő szerzeteket és hálózatokat kellene támogatni, azokat fejleszteni. Mire elérik az újak a kritikus tömeget, amivel érdemleges hatást tudnak gyakorolni, az jelentős időt vesz igénybe, nem hatékony a forrás felhasználása.
(Szövegszerű) javaslat
„A cél olyan felsőoktatási, akadémia és üzleti együttműködést támogató szervezetek támogatása és fejlesztése, melyek a kutatási kapacitásaik megerősítése által KFI tevékenységükkel vállalják üzleti partnerek igényeinek megfelelő fókuszálását.”
2.2.1.1
„közvetlenül hozzájárul az előrehaladott technológiák bevezetéséhez.” (29.o)
Az előrehaladott technológiák mit jelentenek? Nagyobb szerepet kellene adni a diszruptív technológiák és innovációk támogatásának, melyek nagy kockázatúak, de potenciális piaci és társadalmi hatásaik hatalmasak. Mivel az európai uniós pl. EU Horizont Európa (EIC Pilot) program a fejlesztések hatásaira (impact) fókuszál, a GINOP Plusz felhívásnak is illeszkednie kellene ehhez, ha integrációra törekszik.
(Szövegszerű) javaslat
közvetlenül hozzájárul olyan előrehaladott technológiák bevezetéséhez, mint a mesterséges intelligencia, IoT, <előrehaladott technológiák konkrét megnevezése és felsorolása>
2.2.1.1
„A beavatkozások különböző fejlődési szinten levő, vagy különböző innovációs kapacitással rendelkező vállalkozásokra irányulnak” (29.o.)
Ha a kiválóság a legfőbb szempont, hogy irányulhatnak a különböző fejlesztési szinten lévő vállalkozásokra?
(Szövegszerű) javaslat
„A beavatkozások magas fejlődési szinten levő, vagy nagy innovációs potenciállal rendelkező vállalkozásokra irányulnak”
2.2.1.1
„A beavatkozások egyik eleme a mikro- és kisvállalkozások, innovációt eddig nem végző vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése piacorientált innovációs projektjeik támogatásával.” (29.o)
Aki eddig nem foglalkozott vele, miért foglalkozna most vele, mi az ösztönző? Támogatások már eddig is kiemelt intenzitásúak voltak a mikro- és kisvállalkozások felé. A legtöbb esetben a kapacitáshiány, innovatív fejlesztési koncepciók hiánya a legnagyobb akadály. Ezt kellene áthidalni például egyetemi együttműködések erősítésével, projekt koncepciók kidolgozására vonatkozó pályázatokkal.
(Szövegszerű) javaslat
„A beavatkozások egyik eleme a mikro- és kisvállalkozások, innovációt eddig nem végző vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése, piacorientált innovációs projektjeik fejlesztésével, és akadémiai kapcsolatok kialakításának támogatásával.”
2.2.1.1
„A következő beavatkozási terület az innovatív vállalkozások körében az újdonságtartalommal rendelkező termék,” (29.o.)
Újdonságtartalom önmagában kevés. Az impact-on kell lennie a hangsúlynak. Diszruptív megoldások kiemelése.
(Szövegszerű) javaslat
„A következő beavatkozási terület az innovatív vállalkozások körében az újdonságtartalommal, magas társadalmi és gazdasági hatással rendelkező termék,”
2.2.1.1
„Egyúttal támogatja a hazai vállalatok és kutató-tudásközvetítő szervezetek közötti hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések elérését” (29.o.)
Az egyetemek esetében jelentős összeg nem áll rendelkezésre a résztvevő kutatók számára, más célokra költik, ez hatalmas akadálya (járadékvadászat) az innovációk hasznosulásának. A kutatók üzleti orientációját képzésekkel szükséges támogatni, amerikai típusú szemléletben.
(Szövegszerű) javaslat
A kutatók és kutatóközpontok közvetlen támogatása, a támogatás felhasználásának maximalizálása mellett.
2.2.1.1
„vállalkozások kockázatos megtérülésű projektjeinek fejlesztése során fellépő szakaszfinanszírozási hiányosságok, ezáltal a vállalkozások innovációs kapacitásai” (29.o.)
Szükséges a piaci és állami források hibrid felhasználása, piaci szereplők érdekeltté tétele az innovációk finanszírozásában.
Javaslat
Hibrid (blended) típusú finanszírozású pénzügyi eszközök elérhetőségének a növelése.
Jól értelmezzük, hogy a GINOP Plusz tartalmazzza ezentúl országosan a gazdaságfejlesztési pályázatokat, azaz a Közép-Magyarországi Régió is beletartozik? A korábban társadalmi egyeztetésen szereplő VINOP pályázatok is ennek a részét képezik, mikor várható a végleges kiírások megjelenése?
Érdeklödni szeretnék, hogy az elözően közzétett és 2021.03.01-i indulással meghírdetett VINOP 1.2.1-21-es páláyzat milyen elnevezés alatt és mikor fog megnyilni?
Tisztelettel: Gönczi Zsolt operatív igazgató
