A program átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek.

Specifikus célok:

A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása

A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása

A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása

Az operatív program prioritásai:

1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése

Célkitűzések:

  • A vállalkozások innovációs képességeinek javítása érdekében az új termék- és technológia fejlesztési eljárások elterjesztésének biztosítása a vállalkozások és a helyi k+f központok együttműködésének ösztönzésével;
  • Vállalkozások együttműködéséből származó gazdasági előnyök kihasználása, közös beruházások, szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, különös tekintettel a régió meghatározó ágazataira;
  • Új vállalkozások indításának és ezzel együtt új munkahelyek teremtésének ösztönzése különösen a régió elmaradott kistérségeiben;
  • A régióban működő, illetve letelepülni kívánó elsősorban feldolgozóipari vállalkozások korszerű telephelyi feltételeinek megteremtése, építve a barnamezős területek újrahasznosítására;

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható:

  • Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
  • Ipartelepítés
  • Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése
  • Vállalati Tanácsadás
  • Telephelyfejlesztés
  • Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése

Várható hatások:

A beavatkozások révén várhatóan a régió minden kistérségének központi településén lesz termelő és szolgáltató vállalkozások befogadására alkalmas telephely. Az üzleti környezet javításával várhatóan új vállalkozások telepednek meg a régióban, melyek új munkahelyeket hoznak létre hozzájárulva a munkanélküliség csökkentéséhez. Különösen az elmaradott térségben számos új vállalkozás jön létre a kedvezőbb üzleti környezet hatására. A vállalkozások versenyképességének és ezzel együtt jövedelmezőségének javulása várható a bevezetett új eljárások, termékek által. A környezetvédelmi ipar meghonosodása révén szemléletváltozás kezdődhet el a régióban, ami hozzájárul a környezeti terhelés csökkenéséhez, hosszú távon pedig az elmaradott térségek gazdasági felzárkóztatásához.

2. A Turisztikai potenciál erősítése

Célkitűzések:

  • A turizmusból származó jövedelmek és a turizmus révén teremtett új munkahelyek növelése
  • Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, ezen belül a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építő attrakciók létrehozása, elősegítve és látogatottság növelését és a szezonalítás mérséklését
  • A régióba érkező turisták számának és átlagos tartózkodási idejének növelése
  • A régióban eltöltött vendégéjszakák számának növelése
  • A régióban működő kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, bővítése, valamint új, elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek létesítése a támogatandó regionális vonzerők közelében
  • A nemzetközi turisztikai piaci jelenlétet segítő együttműködések biztosítása

Turizmusfejlesztés keretében támogatható:

  • Turisztikai attrakciók fejlesztése
  • Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése
  • Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása 

Várható hatások:

A turisztikai fejlesztések következményeként fellendül a régióban a turisztikai desztinációk látogatottsága, nő a régióban eltöltött vendégéjszakák száma, ami magával hozza a turizmusból származó jövedelmek növelését, a helyi adóbevételek növekedését, miközben csökken az egyes desztinációkhoz kapcsolódó szezonalitás. A turisztikai klaszterek és hálózatok létrehozásával eredményesebben tud fellépni a régió egésze a nemzetközi és hazai piacon a látogatók megnyerése érdekében. A természeti értékekhez, kulturális örökséghez kapcsolódó és a vidéki térségekben megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak az adott térségek gazdasági fellendüléshez a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növeléséhez, valamint új munkahelyek teremtéséhez, ami különösen fontos gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott kistérségeknek. A természeti értékek, kulturális örökség, fenntartható kezelése, valamint a turisztikai célú rekreációs szolgáltatások fejlesztése következtében egyúttal javul az adott térségben élők életminősége is.

3. Településfejlesztés

Célkitűzések:

  • Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása, valamint a meglévő funkciók megerősítése többségében hátrányos helyzetű csoportok, romák által lakott romló állapotú területeken, lakótelepeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Ezen belül hangsúlyosan a régió területén lévő városok belső szlömösödő településrészeinek komplex rehabilitációja;
  • Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a térségszervező funkciókkal rendelkező települések attraktivitásának fokozása, valamint a vállalkozások üzleti infrastrukturális környezetének fejlesztése elsősorban a magánberuházások és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében;
  • Új és meglévő gazdasági, közösségi funkciók támogatása, megerősítése a régió közép- és nagyvárosaiban, többek között a magasan képzett lakosság megtartása érdekében;
  • Az elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartó-képességének javítása, az aprófalvak funkcióváltásra, ill. újranépesülésre való előkészítése érdekében a falusi infrastruktúra fejlesztése;

Településfejlesztés keretében támogatható:

  • Funkcióbővítő településrehabilitáció (Kistérségek központi településeinek fejlesztése)
  • Településfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
  • Kistérségek központi településeinek fejlesztése az LHH kistérségekben (önkormányzati utak fejlesztése)
  • Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben)
  • Integrált szociális jellegű városrehabilitáció
  • Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés
  • 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése
  • 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése (LHH)
  • Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása
  • Helyi és térségi vízrendezés, vízrendszerek fejlesztésének

Várható hatások:

A romló állapotú városrészek komplex felújításával, azaz közterületek, lakókörnyezet, ipari területek rehabilitációjával várható a gazdasági tevékenységek, magán beruházások bővülése és új munkahelyek teremtése. Az új munkahelyek és a lakókörnyezet rehabilitációja egyszerre javítja az érintett térségben a lakosság életkörülményeit és járul hozzá az érintett területek további leszakadásának megállításához. A felszíni vizekhez kapcsolódó beavatkozás hatásaként javul a környezetbiztonság, a felszíni és felszín alatti vizek minősége, ezáltal javul az érintett területeken élők életminősége.

4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése

Célkitűzések:

  • Kistérségi közszolgáltatások hatékony biztosítása elősegítve a kistérségek és települések közti területi egyenlőtlenségek mérséklését;
  • A foglalkoztathatóság javítása, ezen belül az egészséges munkaerő biztosítása érdekében magas színvonalú, a betegségek korai felismerését, rehabilitációját segítő egészségügyi ellátás biztosítása, különösen a súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistérségekben;
  • A társadalmi beilleszkedést elősegítő szociális szolgáltató rendszer kistérségi infrastruktúrájának fejlesztése;
  • A megfelelő képességek és közel azonos életesélyek biztosítása érdekében a közoktatás infrastruktúrájának térségi sajátosságokhoz igazodó megszervezése és fejlesztése;
  • A kistérségek térségi közigazgatási és közszolgálati rendszereinek modernizálása az információs társadalom kihívásainak megfelelő fejlesztésekkel.

Humán-infrastruktúra fejlesztés keretében támogatható:

  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése
  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
  • Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
  • Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése
  • A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése

Várható hatások:

A prioritás megvalósításaként várható, hogy az önkormányzati feladatokat a kistérségi szintű együttműködések keretében hatékonyabban látják el a jövőben, és költségtakarékosabban működtetik. Továbbá a humán intézményrendszer modernizálásától várható a szolgáltatási, ellátási színvonal javítása, mely hozzájárulhat a szociális problémák kezeléséhez, a lakosság egészségi állapotának javításához, illetve csökkentik a szociális feszültségeket, illetve azok újratermelésének esélyét.

5. Térségi közlekedés fejlesztése

Célkitűzések:

  • Kistérségi központok, főutak közúti, illetve tömegközlekedéssel való elérhetőségének javítása, különös tekintettel a kistelepülések munkahelyhez, közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésére

Közlekedésfejlesztés keretében támogatható:

  • Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
  • Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése

Várható hatások:

Különösen az elmaradott kistérségekben a kistérségi központok elérhetősége javul, ami segíti a lakosság munkába járását, a közszolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférést, illetve elősegíti a vonzóbb üzleti környezet kialakítását.