Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politika eszköze volt, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD az a speciális csatlakozási program volt, ami a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára adott segítséget.

A PHARE (Pologne,
Hongrie Aide a la Reconstruction économique
) programot az Európai Közösség
1989-ben indította útjára eredetileg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a
politikai demokrácia megszilárdításához és a piaci átalakulásokhoz szükséges
szakemberek képzéséhez, új intézmények kiépítéséhez.

A Phare programokon belül 1995-től nagyobb hangsúlyt
kaptak a pénzügyi és beruházási támogatások, a környezetvédelem és a
privatizáció. 1998-tól kezdve a program célja, hogy a támogatásban részesülő
országokban segítse a teljes jogú EU tagság elnyeréséhez szükséges feltételek
kialakítását.

2000-től kezdődően a Phare főként a gazdasági és szociális
kohézióra összpontosított, súlyt helyezve az intézményépítésre, különös
tekintettel a kapcsolódó támogató befektetésre, illetve a "twinning"
programokra, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar szakemberek európai uniós
kollegáikkal együtt dolgozva növeljék intézményeink hatékonyságát.

A PHARE a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig
a mezőgazdasági alapok előfutára volt.

A Phare-programok fő típusai:

1. Intézményfejlesztési programok egyrészt segítették a közösségi joganyag
átvételét, s támogatták azon intézmények kiépítését és megerősítését, melyek a
harmonizált magyar jogszabályoknak és a közvetlenül alkalmazandó uniós
normáknak az alkalmazásáért, betartásáért és ellenőrzéséért felelősek. Az
intézményfejlesztés a köztisztviselők, közhivatalnokok, szakemberek és a
magánszféra szereplőinek képzését és megfelelő eszközökkel történő ellátását is
jelentette: a bíráktól a pénzügyi ellenőrökön keresztül a környezetvédelmi
felügyelőkig és statisztikusokig. A Phare-pénzalapok megközelítőleg 30
százaléka az intézményfejlesztési feladatok végrehajtását szolgálta
országszerte.

Az intézményfejlesztési programok
között nagy sikere volt a társintézményi (twinning)
programoknak. E program keretében egy magyar szerv egy hozzá hasonló feladatot
ellátó tagállami hivatallal, minisztériummal kötött együttműködési
megállapodást. A társintézményi program központi elemeként a tagállambeli
hivatal egy vagy több munkatársát – előcsatlakozási tanácsadóként (Pre-Accession Adviser, PAA) – 12–18 hónapra
Magyarországra küldött azért, hogy a partnerszervezet munkatársainak
felkészítését a helyszínen szervezze és koordinálja. Ezen kívül a
kedvezményezett szervezet rövid távú szakértői tanácsadást is igénybe vehetett,
képzési programokat szervezhetett, melyeket jellemzően az előcsatlakozási
tanácsadó segítségével alakítottak ki, és hajtottak végre.

(A csatlakozást követően ma már
Magyarország is sikeresen vesz részt csatlakozásra váró tagállamok
felkészítésében.)

2. Beruházási programok – Az EU-joganyag alkalmazásához jelentős
technikai háttérre, berendezésekre, esetenként még új épületekre is szükség
volt. A programok keretében főként számítógépes hálózatok, speciális
laboratóruimi és mérőberendezések, kommunikációs eszközök beszerzésére nyílt
lehetőség. Az építési projektek között 1998 óta a határellenőrzéshez kapcsolódó
fejlesztések (vám-, állat – és növény-egészségügyi létesítmények) szerepeltek
kiemelt helyen.

3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok célja, az
EU regionális politikájához hasonlóan, a régiók közötti fejlettségbeli
különbségek csökkentése volt. A gazdasági és szociális kohézió erősítésének
keretébe tartozó programok már közvetlenül az Európai Regionális Fejlesztési
Alap és az Európai Szociális Alap csatlakozás utáni működtetését segítették
elő.

4. A nemzetközi (multi-beneficiary)
programokra, melyek minden tagjelölt
ország számára elérhetők voltak, a támogatást Brüsszel vagy pályázati alapon
vagy előre meghatározott kvóták alapján osztotta szét az egyes országok között.

A nemzetközi programok 1998 után
visszaszorultak; tekintettel arra, hogy a csatlakozási felkészülés minden
államban önálló felkészülési programok szerint zajlott, és az Unió a támogatást
inkább országra szabottan nyújtotta.

5. Az ACCESS-program az 1993–1999 között működő Phare LIEN- és
Partnership-programokat váltotta fel. Célja a civil társadalom fejlődésének
támogatása a tíz közép-kelet-európai tagjelölt országban. A program azokat a
tevékenységeket támogatta, melyek a közösségi joganyag alkalmazásához és
érvényesítéséhez kapcsolódtak, - elsősorban a környezetvédelem, a társadalmi és
gazdasági fejlődés terén -, illetve a legfontosabb szociális igényekre
reagáltak. Az ACCESS-programban a Magyarországon hivatalosan regisztrált
társadalmi (civil) szervezetek, partnerként pedig a Phare-tagjelölt
országokban, illetve az Európai Unió tagországaiban tevékenykedő szervezetek
pályázhattak. A helyi önkormányzatok, a regionális hatóságok partnerként vagy
társfinanszírozóként vehettek részt. Profitorientált szervezetek partnerként
nem, csak alvállalkozóként kapcsolódhattak e program keretében finanszírozott pályázatokba.

6. A határ menti együttműködés programja (Cross-border Co-operation – CBC) az unión belül sikeresen működő INTERREG
mintájára nyílt meg az EU külső határain. E programok fő feladata a határ menti
területek gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítése, a
területfejlesztési elképzelések kölcsönös összehangolása volt. A programok
keretében többek között a határ menti területek közös környezet- és természetvédelmére,
turisztikai, infrastrukturális beruházásokra és humánerőforrás- fejlesztésére
nyílt lehetőség. A CBC tehát az egyes országokon belül megvalósuló
területfejlesztési programokhoz hasonló komplex együttműködés. Intézmény- és gazdaságfejlesztési
összefüggésrendszere a „nemzeti” programokéhoz teljesen hasonló. Nemzetközi
jellegénél fogva azonban sok szempontból alkalmasabbnak tűnt a struktúrapolitikai
felkészülés intézményi támogatására. A területfejlesztési programok célja a
szubszidiaritás elvének erősítése, a helyi szereplők fokozott bevonása volt. A
programok decentralizációja és a hatékonysága közötti összefüggés ezért épp a
területfejlesztésben volt a legerősebb. A CBC-program szabályzata 1999-ig csak
a tagjelölt országok és a tagállamok közös határai mentén tette lehetővé a
programban való részvételt. Magyarország azonban Ausztria mellett önálló
CBC-programot működtethetett Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával is.

7. A fentieken kívül még egy
támogatási forma létezett, az ún. Közösségi
Programok
, (Community Programmes)
melyekbe a Tanács döntése alapján az akkor még csak társult államok is
bekapcsolódhattak. Ennek feltétele egy országonkénti változó belépti díj
befizetése volt, aminek a felét a Phare állta. Így olyan főként kulturális,
oktatási és képzési programokban vehettünk részt, mint a Socrates, Leonardo,
Youth for Europe és az EU 5. Kutatási és Fejlesztési Keretprogramja.

2006-ban véget ért a
"Phare-korszak" Magyarországon, azaz befejeződtek a Phare
előcsatlakozási alapból finanszírozott programok.

Hazánk 1990-2003 között a PHARE
támogatásra vonatkozóan összesen közel 1.487 milliárd euró értékben írt alá
pénzügyi megállapodást. 2005. november 30-ig (az utolsó szerződéskötési
határidőig) ebből közel 1.42 milliárd euróra lett aláírt szerződés
országszerte. Mindez közel 200 ágazati – és területfejlesztési program
megvalósítását jelentette.

A program hozzásegítette
Magyarországot ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi berendezkedését tekintve az
Európai Unióhoz szervesen illeszkedő ország jöhessen létre, és felkészítette az
országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat legyen képes
elnyerni.

 

NÉHÁNY PHARE KIADVÁNY, KISFILM, BESZÁMOLÓ

Nagy Phare könyv http://www.vati.hu/index.php?article=10554&langcode=hu&menu=21230

Falu Város Régió –
Phare-korszak Magyarországon

http://palyazat.gov.hu/doc/852

Az Unió kapujában

http://palyazat.gov.hu/doc/854

Területfejlesztés: http://www.vati.hu/index.php?article=5527&langcode=hu&menu=21230

Határmenti
Együttműködés
:

http://www.vati.hu/index.php?article=5526&langcode=hu&menu=21230

Szociális és Egészségügyi szektor:

- Akadálymentesítés: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200706/egyenlo_esely_a_tanulasra_sportolasra_2006.pdf

- Állami Foglalkoztatási
Szolgálat:

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13456&articleID=21247&ctag=articlelist&iid=1

- Egészségügy:

http://www.antsz.hu/portal/portal/phareosszefoglalo_20070116.html

http://www.kef.hu/ProfDocs.aspx?ID=2ffaee11-f5b5-4d89-87a0-90afb96d1a9f&sel=DOCS

Politikai Kritériumok szektor:

- Access:

http://www.civil.info.hu/modules/News?search=ACCESS

CERYC http://palyazat.gov.hu/doc/855

- Roma
projektek:

http://www.romaweb.hu/romaweb/index.jsp?p=hir&sp=view&id=2

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1055&articleID=5888&ctag=articlelist&iid=1

Környezetvédelem:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/kornyezet_hu_utolso.pdf

Agrár szektor:

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1336&articleID=5569&ctag=articlelist&iid=1

Közlekedés:

http://www.mavcargo.hu/hu/altalanos_hirek/szolnok_felkerult_europa_logisztikai_terkepere_.html