1.

A kiírásban hangsúlyos cél a helyben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés csökkentése („Növekedjen az integrált környezetben élők befogadási hajlandósága és kevesebb hátrányos megkülönböztetés érje a telepen elő vagy onnan beköltöző családokat”), azonban főleg az intézményi szintű diszkrimináció kezelése nem jelenik meg a tevékenységek között. Nincs biztosíték arra a pályázatban, hogy a helyi diszkriminatív gyakorlatokkal (pl. oktatási intézményekben) kezdenek valamit a program megvalósítói.

2.

A kiírásban a célcsoport meghatározása a következő: „A program célcsoportjába a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, szegregátumokban élő, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően szociális és anyagi gondokkal küzdő, roma és nem roma egyének és családok tartoznak” 

Ezen meghatározás fényében nem értelmezhető a pályázat egyik fő indikátora: Migráns, külföldi hátterű, kisebbségi (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) résztvevők száma.

Az indikátort magyarázó definíció („Az adott ország állampolgársággal nem rendelkező állandó lakosai, külföldi családi háttérrel rendelkező vagy kisebbségbe tartozó állampolgárok, akiknek speciális segítségre van szükségük a munkapiacon a nyelvi vagy egyéb kulturális nehézségek miatt”) teljesen ellentmond a felhívásba részletezett hátrányoknak, és azok okainak.

3.

A felhívásban kötelező elemként megjelenik ’start asszisztens’ alkalmazása. Feladatát és a pozícióval szembeni elvárásokat azonban nem definiálja a felhívás azon túl, hogy az asszisztens az adott telepen élők közül kerül ki és az intézmények és a családok közti kapcsolattartást segíti.

4.

Az egészségügyi szolgáltatások elérésének javítása cél alatt megjelenik az „egészségügyi szűrések megszervezése, a célcsoporttagok számára az egészségügyi alap és szakellátás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok (melyek az 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben kerülnek rögzítésre) elérésének lehetővé tétele”. Az idézett rendelet a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatokat írja le – értelmezhető ez a tevékenység úgy, hogy a biztosítással nem rendelkezők esetében a projekt ezeket megfinanszírozhatja az eü szolgáltatónak?

Ellentmondás van a tevékenység és a kapcsolódó szakmai elvárás között: az elvárások között már szűrés és szakellátás szerepel. Kérdés ezzel kapcsolatban is, hogy a biztosítással nem rendelkezők esetében a szakellátás is finanszírozható-e? Az eredmény igazolása jelenléti ívvel történik, ez a szakellátásban való részvétel estében nem értelmezhető mérési módszer.

5.

A vadtelep felszámolására vonatkozó igény benyújtásának feltételei között szerepel, hogy a vadtelep felszámolására irányuló támogatási kérelem szándékát a támogatást igénylő köteles jelezni az EFOP-1.6.1. kiemelt projektnek, és a támogatási igény csak a kiemelt projekttel való együttműködési megállapodás csatolásával nyújtható be. Mivel a pályázatok kötelező melléklete a kiemelt projekttel való együttműködési megállapodás, ezt a pontot úgy kell értelmezni, hogy vadtelep felszámolása csak a kiemelt projektet megvalósító szervezet külön engedélyével tervezhető és valósítható meg?

6.

Az indikátorok között szereplő „Migráns, külföldi hátterű, kisebbségi (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) résztvevők száma” mutató esetében a célérték a következő: „A megvalósítás helyszínéül szolgáló szegregátumban élők 60%-a” A meghatározás ellentmond a felhívás más helyein, a szegregátum lakosságszámától függő %-os bevonási arányoknak.

7.

A konzorciumi tagként bevonható szervezetek között szerepel az alábbi meghatározás is: „Felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika eszközeit alkalmazó, a közfoglalkoztatással összefüggő feladatait kiemelt szempontként ellátó központi költségvetési szerv”. Nem világos, hogy ez a definíció mely szervezetet (szervezeteket) takarja.

Amennyiben ez a definíció az EFOP 1.6.1 kiemelt projektet is megvalósító szervet takarja, az meglátásunk szerint komoly problémákat okozhat. Összeférhetetlen ugyanannak a szervezetnek a megjelenése konzorciumi partnerként a projektekben, amely kötelező együttműködés keretében a projektek megvalósításának szakmai támogatását is végzi.

8.

A kiválasztási kritériumok között szerepelő (1.1) kitétel, mely szerint a támogatást igénylő szervezet az alapító dokumentuma vagy szervezeti és működési szabályzata alapján a projekt céljait szolgáló tevékenységek ellátására alkalmas és felhatalmazott önkormányzatok esetében nem értékelhető kérdés.

9.

Jelentős ellentmondás van az EFOP-1.6.2-16 felhívásban megjelenő célok és tevékenységek, valamint a szakmai háttértámogatást célzó EFOP-1.6.1-VEKOP/16 kiemelt projekt tevékenységei között. Ez utóbbiban hangsúlyosan megjelenik célként a „roma nők aktív szerepvállalásának erősítése, közösségeik, civil szerveződéssé válásuk szakmai ösztönzése” tevékenységként pedig „a komplex telepprogram speciális eszközeként a roma női társadalmi szerepvállalás növelése céljával létrejövő civil szerveződések elősegítése, szakmai támogatása rendezvények szervezésével és jogi tanácsadással”, valamint a „létrejövő roma női közösségek, létrejövő civil szerveződések elősegítése, létrejöttük ösztönzéséhez képzési program kidolgozása, képzések szervezése”. Ezzel szemben az EFOP-1.6.2-16 felhívásban a roma női szerepvállalás és azt segítő civil szervezetek létrejötte nem jelenik meg sem célként, sem eszközként.

10.

A kiírásban meghatározott, maximálisan 2,5 %-os projektmenedzsment költség, főleg a kisebb költségvetésű projektek esetében szinte teljesen ellehetetleníti a projekt megvalósítását.

11.

A projekt keretében a szakmai vezetői feladat heti 10 órában is ellátható. Megítélésünk szerint egy ennyire komplex és összetett programot ilyen óraszámban nem lehet megfelelő szakmai színvonalon vezetni.

12.

A pályázati kiírásban szerepel a kötelező hat hónapos utógondozás, azonban nincs meghatározva ennek minimális szakmai tartalma.

A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek között szerepel a KSH igazolás, ami a szegregátum létét igazolja, a pályázat benyújtásának is a feltétele.

A KSH igazolás tudtommal a 2011-es népszámlálási adatok alapján kerül kiállításra (önbevalláson alapul az iskolai végzettség és a rendszeres munkajövedelem, ezen kívül 5 éves)

Javaslatom, hogy, helyi szintű, megfelelően koordinált és ellenőrzött szegregátum lehatárolás is legyen elfogadható.

Ennek eredményeként naprakész, friss információk alapján lehetne a pályázatot benyújtani és a pályázók köre is bővülhetne.

A szakmai vezetővel szemben támasztott követelmények között olvasható, hogy a szakmai vezetőnek felsőfokú szociális szakirányú végzettséggel, és 3 éves releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Javaslom, hogy a TÁMOP-5.3.6-11 es kiírás útmutatójában megfogalmazott előírások legyenek itt is érvényesek: szakmai vezető - felsőfokú végzettség, - 3 év szociális és/vagy gyermekvédelem területén szerzett szakmai tapasztalat.

Ez a lehetőség sokkal szélesebb körű merítést tesz lehetővé, az eredetileg megfogalmazott feltételeknek sok kistelepülésen nem fognak tudni megfelelni. Így is gondot fog okozni a megfelelő létszámú szociális munkás megtalálása és foglalkoztatásba vonása. A szakmai vezető pozíciója kulcspozíció, oda nem lehet akárkit beállítani.